Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium HELYI TANTERV

Átírás

1 Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium HELYI TANTERV a TÁMOP A-12/ Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni LÉTRA című pályázathoz kapcsolódó IPARI GÉPÉSZ OKJ száma: szakma oktatásához 2012/2013

2 I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési tanterv a nemzeti köznevelésről szóló évi CC. törvény, a szakképzésről szóló módosított évi CLVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, az (OKJ azonosítószám) Ipari gépész (OKJ megnevezés) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27./2012. (VIII..27) NGM rendeletalapján készült. II. A szakképesítés alap-adatai A szakképesítés azonosító száma: Szakképesítés megnevezése: Ipari gépész Szakmacsoport: Gépészet Ágazati besorolás: I. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % 2 / 60

3 III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékletében a Gépészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: - IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló évi CC. törvény és a szakképzésről szóló évi CLVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez a szakképesítés óratervében szereplő képzési helyszínek biztosítása szükséges. A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelettartalmazza. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara a szakképző iskola bevonásával ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is. V. A szakképesítés óraterve - nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés összes elvi óraszáma (három évfolyamos): = 3940 óra 3 / 60

4 szakmai óraszám (67%): 2640 óra ebből az szvk-ban előírt elmélet-gyakorlat arány alapján elméleti óraszám: 792 gyakorlati óraszám: / 60

5 Szakmai követelménymodulok Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti kötési feladatok Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Gépelemek szerelési feladatai Ipari gépész műveletek 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Tantárgyak 2/10. évfolyam Összefüggő elméleti gyakorlati nyári heti heti gyakorlat óraszám óraszám Munkavédelem Elsősegélynyújtás 1/9. évfolyam Összefüggő elméleti gyakorlati nyári heti heti gyakorlat óraszám óraszám / 60 3/11. évfolyam elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám Gépészeti alapozó feladatok 4 elmélete Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti kötések 3 2 alapjai Gépészeti kötések 3 3 készítése Anyagismeret 1 Anyagvizsgálat 2 Gépészeti mérések 3 Gépelemek beállítása 3 2 Mérés és beállítás Fémmegmunkálások 2 5 Üzembe helyezés Összes óra Összes óra Osztályfőnöki Testnevelés idegen nyelv kommunikáció, ma

6 gyar társadalomismeret matematika természetismeret közismeret összesen / 60

7 2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Óraszám Szakmai követelménymodul Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam Összesen e gy ögy e gy ögy e gy Munkavédelem (elmélet) Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Munkabiztonság Tűzvédelem 9 9 Környezetvédelem 9 9 Elsősegélynyújtás (gyakorlat) Az elsősegélynyújtás alapjai Sérülések ellátása Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti kötési feladatok Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Gépészeti alapozó feladatok elmélete (elmélet) Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Gépészeti alapozó feladatok (gyakorlat) Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Alapszerelések végzése Gépészeti kötések alapjai (elmélet) Hegesztés, forrasztás, ragasztás Szegecselés, csavarozás Felületvédelem Gépészeti kötések készítése (gyakorlat) Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat Szegecs-, csavarkötések készítése Felületvédelemi bevonatok készítése Anyagismeret (elmélet) Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok / 60

8 Gépelemek szerelési feladatai Ipari gépész műveletek Anyagvizsgálat (gyakorlat) Roncsolásos anyagvizsgálatok Roncsolás mentes anyagvizsgálatok Gépészeti mérések (gyakorlat) Mérés idomszerekkel Nagypontosságú mérések, mérőeszközök és alkalmazásuk Gépelemek beállítása (elmélet) Hajtások Hidraulikus és pneumatikus rendszerek Mérések és beállítások (gyakorlat) Hajtások szerelése Hidraulikus és pneumatikus rendszerek szerelése Fémmegmunkálások (elmélet) Fémek melegalakítása, tulajdonság javítása Kézi és gépi forgácsolás Üzembe helyezés (gyakorlat) Melegüzemi gyakorlat Kézi és gépi forgácsolási feladatok Üzembe helyezés Összesen: A három év összes óraszáma e/gy: Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya: Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat / 60

9 A azonosító számú Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 9 / 60

10 Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem Az elsősegélynyújtás alapjai Sérülések ellátása A azonosító számú, Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Munkavédelem (elmélet) Elsősegélynyújtás (gyakorlat) Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem FELADATOK Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi jogszabályokat, előírásokat, valamint a szakmára, és egyéb szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki Betartja a veszélyes anyagok és hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó szabályokat Együttműködik a munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásában Jelzi a tüzet, részt vesz az oltásban Betartja a tűz- és környezetvédelmi előírásokat Részt vesz a mentésben, elsősegélyt nyújt SZAKMAI ISMERETEK Környezetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi szabályok A munkáltatók és a munkavállalók jogai és kötelezettségei A munkahely biztonságos kialakításának követelményei A gépek, berendezések, szerszámok használati és kezelési utasításai Villamos berendezések biztonságtechnikája Az anyagmozgatás, anyagtárolás szabályai Egyéni és kollektív védelmi módok Munkabiztonsági szimbólumok értelmezése Elsősegélynyújtási ismeretek Munkavégzés szabályai SZAKMAI KÉSZSÉGEK Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata Információforrások kezelése Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek, szimbólumok, színjelölések értelmezése Gépek, berendezések, szerszámok szakszerű használata Elsősegélynyújtás 10 / 60

11 SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Döntésképesség Határozottság Felelősségtudat TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság Irányítási készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Figyelem-összpontosítás Körültekintés, elővigyázatosság 1. Munkavédelem tantárgy (elmélet) 36 óra A tantárgy tanításának célja A Munkavédelem tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók munkavégzésének kialakítását és önálló gondolkodásra való nevelését. Tegye képessé a tanulókat a munka világának, ezen belül a munkavédelem jellemzőinek és működésének megértésére. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül Hozott tudás az általános iskolából, fizika, kémia, biológia (Az emberi mozgás, keringés, légzés élettana és anatómiája). Mellette értelmes olvasás és szövegértés kompetenciák megléte Témakörök és elemeik Munkabiztonság A baleset és a munkahelyi baleset fogalma A munkahelyi balesetek és a foglalkozásköri ártalmak fajtái Veszélyforrások kialakulása Személyi védőfelszerelésekkel szemben támasztott követelmények A munkavédelmi oktatás dokumentálása A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása Kockázatelemzés fogalma, kockázatértékelés A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések A munkavégzés fizikai ártalmai Zaj- és rezgésvédelem Munkahelyi klíma, a helyiség hőmérséklete, a levegő nedvességtartalma A munkahelyek megvilágítása, a természetes fény A színek kialakítása 18 óra 11 / 60

12 A gázhegesztés és az ívhegesztés biztonsági előírásai Anyagmozgatás, anyagtárolás szabályai Villamos berendezések biztonságtechnikája Egyéni és kollektív védelem Munkaegészségügy Tűzvédelem Általános tűzvédelmi ismeretek Tűzveszélyességi osztályok Tűzveszélyes anyagok Az égés feltételei, az anyagok éghetősége Tűzvédelmi szabályzat A tűzjelzés Teendők tűz esetén Tűzoltás módjai, tűzoltó eszközök Gépek, berendezések tűzvédelmi előírásai Tüzelő- és fűtőberendezések elhelyezésének tűzvédelmi előírásai Műszaki mentés Környezetvédelem A környezetvédelem területei Természetvédelem Vízszennyezés vízforrások A levegő jellemzői, a levegőszennyezés Globális felmelegedés és hatása a földi életre Hulladékok kezelése, szelektív összegyűjtése tárolása Hulladékok feldolgozása, végleges elhelyezése Az épített környezet védelme 9 óra 9 óra 1.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése Iskolai tanterem Projektor Segédanyagok 1.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák Ismeretek hallás útján történő megszerzése. Ismeretek olvasás útján történő megszerzése. Ismeretek frontális tanórán történő megszerzése. Projektmunka. Demonstráció. 12 / 60

13 Vázlatkészítés, lényegkiemelés, kulcsszavak kijelölése, jegyzetelés. Prezentáció, kiselőadás készítése, bemutatása. Információk ismeretek rendszerezése. Feladatlap megoldása gyakorlás. Gépek műszaki leírásának értelmezése. Adminisztrációs tevékenység. Dokumentáció készítése, dokumentumelemzés. A tanulási nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolgáló módszerek Egyéni/kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással. Esetmegfigyelés, esetismertetés, esetmegbeszélés, esetelemzés, szempontsor alapján. Feladatlap közös megoldása, gyakorlás A tantárgy értékelésének módja A tananyagban meghatározott ismeretek és vagy kompetenciák mérése a képzőhely által meghatározott módon A továbbhaladás feltételei A munkavédelem tantárgy a benne szereplő témakörök és azok elemeinek, sikeres elvégzése. Rendelkezzen jó helyzetfelismerő készséggel. Legyen jártassága a problémamegoldásban. 2. Elsősegélynyújtás tantárgy (gyakorlat) 36 óra A tantárgy tanításának célja Az Elsősegélynyújtás tantárgy alapvető célja, hogy a munkavégzés alatt, vagy azon kívül is a tanulók képesek legyenek felismerni a balesetek során keletkezett sérüléseket és legyenek képesek az elsősegélynyújtási teendők ellátására. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül TERMÉSZETISMERET (tematikus egységei): Tájékozódás térben és időben Többet ésszel és erővel! Gázok, folyadékok és időjárás elemei Mechanikai energia Az emberi mozgás, keringés, légzés élettana és anatómiája 13 / 60

14 2.1. Témakörök és elemeik Az elsősegélynyújtás alapjai Teendők a baleset helyszínén A baleseti helyszín biztosítása Vérkeringés, légzés vizsgálata Heimlich féle műfogás Rautek féle műfogás 16 óra Sérülések ellátása 20 óra Elsősegélynyújtás vérzések esetén Sebellátás Hajszáleres vérzés Visszeres vérzés Ütőeres vérzés Belső vérzések és veszélyei Mérgezések: gyógyszermérgezés, szénmonoxid (CO) mérgezés, metilalkoholmérgezés Csontok, ízületek sérülései: rándulás, ficam, törés Fektetési módok Idegen test szemben, orrban, fülben Elsősegélynyújtó feladata veszélyes anyagok okozta sérülések esetén Elsősegélynyújtó feladatai villamos áram okozta sérülések esetén 2.1. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése KÉPZÉSI HELYSZÍN JELLEGE: Egészségügyi demonstrációs terem JAVASOLT FELSZERELÉS: Újraélesztéshez: AMBU Man, modell "C", torzó AMBU CPR Tréning Modul Oktató defibrillátor Kötözéshez, sebellátáshoz: Fertőtlenítő spray (4 db) Mull-lapok (10x10 cm-es 20 db) Mull pólyák (10 és 20cm-es db) Ragtapaszok (4 db) Ollók, csipeszek (2-2 db) Törések, ficamok, rándulások ellátáshoz: Háromszögletű kendők (6 db) Rugalmas pólyák különböző méretben (20 db) Ramofix (2-3 méretben 6 db) 14 / 60

15 Rugalmas rögzítő csatok (20 db) Kramer-sin (karra, lábra 4 db) Fektetési módok bemutatásához: fitnesz-szőnyeg 1db Pokróc/pléd 1db 2.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák Magyarázat: Célja, hogy segítsük az összefüggések (szabályok), fogalmak megértését, pl. szív kompresszió hatékonysága Bemutatás: A gyakorlati tantárgyak oktatásának leghatékonyabb módszere, pl. sérült ellátásának módjai, eszközei Megbeszélés: A csoport tanulói a tanárral és egymással is folytathatnak kommunikációt a feladattal kapcsolatban Kérdés-felelet: a tanulók 1-2 szavas választ, vagy rövid kifejtést adnak a feltett kérdésre, pl. baleseti helyszín jellemzői. Szituációs játék: bizonyos helyzetgyakorlatok elvégzése pedagógiai irányítás mellett, pl. mentőhívás begyakoroltatása. Megfigyelés: Konkrétan közli a tanár, hogy mit kell megfigyelni: megfigyelési szepontok adása, pl. ájult beteg ellátása film megtekintés Gyakorlás: Az önálló munkához elengedhetetlen készségek, jártasságok kialakítását teszi lehetővé, pl. kötözés A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését szolgáló módszerek1 Ráhangolásra irányuló módszerek, pl. asszociációs lánc, brainstorming (ötletroham). Előismeretek mozgósítására irányuló módszerek, pl. fogalomháló, infószőnyeg. Célok megfogalmazására irányuló módszerek, pl. elvárások fája, kompetenciakereszt. Kommunikációs készségfejlesztésére irányuló módszerek, pl. beszélőkő. Problémamegoldásra irányuló módszerek, pl. esettanulmány, szerepjáték, szimuláció 2.3. A tantárgy értékelésének módja (1-5 terjedő osztályzattal) Ismeretek bevésése, megszilárdítása: Projekt munka / 60

16 Elméleti ismeretek reprodukálása írásban Elméleti ismeretek felidézése szóban Gyakorlati feladatmegoldás: Betegvizsgálat, mentőhívás, újraélesztés (30 compressió, 2 befúvás), Heimlichféle és Rautek-féle műfogás kivitelezése. Sebzések és vérzések ellátása, mérgezések felismerése és teendői, fektetési módok, csontok és ízületi sérülések ellátása. Idegen test-, savak és lúgok- valamint villamos áramütés okozta sérülések teendőinek bemutatása. 1-5 terjedő osztályzat formájában A továbbhaladás feltételei Rendelkezzen jó helyzetfelismerő készséggel. Legyen jártassága a problémamegoldásban. A mentő megérkezéséig merjen döntéseket hozni. Ismerje fel és rangsorolja a teendőket a baleseti helyszínen. 16 / 60

17 A azonosító számú Gépészeti alapozó feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 17 / 60

18 Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Alapszerelések végzése A azonosító számú, Gépészeti alapozó feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Gépészeti alapozó feladatok elmélete (elmélet) Gépészeti alapozó feladatok (gyakorlat) Gépészeti alapozó feladatok FELADATOK Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára és a technológiára vonatkozó dokumentumokat Kiválasztja, ellenőrzi és karbantartja az általános kézi és kisgépes fémalakító műveletekhez használatos gépeket, szerszámokat, mé- rőeszközöket, védőfelszereléseket Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít, olvas, értelmez Egyszerű alkatrészről szabadkézi vázlatrajzokat készít, olvas, értelmez Előkészíti a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükséges anyagokat, segédanyagokat, előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, felfo- gó- és befogóeszközöket, védőfelszereléseket Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján Tanulmányozza és értelmezi az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó információkat Kiválasztja az általános, gépészeti célú anyagok és alkatrészek közül a feladatnak megfelelőt Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget Gépipari alapméréseket végez 18 / 60

19 Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel Általános roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatokat végez Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal Alakítja a munkadarabot gépi forgácsoló alapeljárásokkal Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel Darabol kézi és gépi műveletekkel Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal Alapszerelési műveleteket végez, oldható és nem oldható kötéseket készít Korrózió elleni védőbevonatot készít Közreműködik a minőségbiztosítási feladatok megvalósításában Alkalmazza a munkabiztonsági, tűz- és környezetvédelmi előírásokat SZAKMAI ISMERETEK Géprajzi alapfogalmak, szerkesztések, ábrázolási módok Gépészeti műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése Szabadkézi vázlatrajzok készítése egyszerű alkatrészekről Diagramok olvasása, értelmezése, készítése Szabványok használata Gyártási utasítások értelmezése Gépkönyv, kezelési, szerelési, karbantartási útmutatók használata Mérési utasítások értelmezése Mértékegységek Ipari anyagok és tulajdonságaik Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik Könnyűfém ötvözetek és tulajdonságaik Színesfém ötvözetek és tulajdonságaik Ötvözőanyagok hatása az anyag tulajdonságaira 19 / 60

20 Szabványos ipari vasötvözetek, könnyűfém ötvözetek, színesfém ötvözetek Műszaki mérés eszközei, hosszméretek, szögek mérése és ellenőrzése Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése Anyagvizsgálatok Képlékenyalakítás Forgácsolási alapfogalmak, műveletek, technológiák Kézi és gépi forgácsolás technológiája, eszközei Gépi forgácsoló alapeljárások gépei, szerszámai Érintésvédelmi alapismeretek Szerszámok, kézi kisgépek biztonságos használata Gépüzemeltetés, anyagmozgatás munkabiztonsági szabályai Hegesztési alapismeretek, hegesztő berendezések és eszközök Ívhegesztés, gázhegesztés és lángvágás Korrózióvédelem alapeljárásai és eszközei Gépészeti rajz olvasása, értelmezés, alkatrészrajz készítése, szabadkézi vázlatkészítés Diagram, nomogram olvasása, értelmezése, műszaki táblázatok kezelése Gépipari mérőeszközök használata, fémmegmunkáló kéziszerszámok és kisgépek használata Gépi forgácsoló alapeljárások gépeinek használata Alaphegesztési eljárások berendezéseinek, eszközeinek használata SZAKMAI KÉSZSÉGEK SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Önállóság Szabálykövetés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság Határozottság 20 / 60

21 MÓDSZER KOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés Lényegfelismerés (lényeglátás) Körültekintés, elővigyázatosság 3. Gépészeti alapozó feladatok elmélete tantárgy (elmélet) 144 óra A tantárgy tanításának célja A Gépészeti alapozó feladatok tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók gépészeti gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését, hozzájáruljon a gépészeti alapozó feladatok megértéséhez, képessé tegye a tanulókat a munka világának, ezen belül a gépészeti témakörök jellemzőinek és összefüggéseinek, valamint a gépészeti eszközök működésének a megértésére. A tantárgy segítsen magyarázatot adni a megtapasztalt eseményekre és a törvényszerűségekre. A hallgatók felelősséggel hajtsák végre a feladatokat, tudjanak döntéseket hozni a gépészeti folyamatokkal és témakörökkel kapcsolatban. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül Feladatok között szerepel a közismereti tantárgyak keretében tanult ismeretek továbbfejlesztése és erősítse. A tanulók eddig megszerzett képességeiket, készségeiket, bővítik, rendszerezik és mélyítik. A diákok képesek kell, hogy legyenek a hallott és olvasott szakmai szöveget megérteni. A tanulók tudják szakmai nyelvezetű mondanivalójukat közérthetően megfogalmazni. Használjanak internetet. Megadott szempontok alapján a tanulók tudjanak az internetről információkat gyűjteni adott forrásból, és tudják az információkat saját korábbi ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni, indokolni. Adatokból tudjanak táblázatokat, ábrákat, grafikonokat készíteni. Legyenek képesek az ábrákból, grafikonokból adatok felismerésére és egyszerűbb értelmezésre Témakörök és elemeik Műszaki dokumentációk 54 óra Technológiai dokumentációk fogalma, tartalma Gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók, azok formai és tartalmi követelményei Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások Síkmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös helyzete, vetületi és axonometrikus ábrázolás Síkmetszés, valódi nagyság meghatározása, kiterítés Áthatások, áthatások alkatrészrajzokon 21 / 60

22 Összeállítási és részletrajzok Alkatrész és összeállítási rajzok fogalma Metszetábrázolások, szelvények egyszerűsített ábrázolása Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások Tűrés, illesztés Felületi minőség Jelképes ábrázolások A munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumok A munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozó dokumentációk Egyszerű gépészeti műszaki rajzok Egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek, művelet-, illetve szerelési terv Rendszerek rajzai, kapcsolási vázlatok, folyamatábrák és folyamatrendszerek Technológiai sorrend fogalma, tartalma Gépészeti alapmérések Mérés, ellenőrzés fogalma és folyamata Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése Mértékegységek Műszaki mérés eszközeinek ismerete Hosszméretek mérése és ellenőrzése Szögek mérése és ellenőrzése Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése Mérési utasítás Mérési pontosság Tűréssel, illesztéssel kapcsolatos alapfogalmak, táblázatok kezelése Mérési alapfogalmak, mérési hibák Műszerhibák Mérési jellemzők Mérés egyszerű és nagypontosságú mérőeszközökkel Mérőeszközök Hossz- és szögmérő eszközök Mechanikai mérőeszközök típusai, működésük, kezelésük Digitális mérőeszközök típusai, alkalmazásuk Külső felületek mérésének eszközei Belső felületek mérésének eszközei Szögek mérésének, ellenőrzésének eszközei Felületi minőség jelölése, ellenőrzésének és mérésének eszközei Munkadarabok alak- és helyzetmérésének eszközei, módjai Mérési dokumentumok jelentősége, fajtái, tartalma Anyagismeret, anyagvizsgálat Alapanyagok csoportosítása és tulajdonságai Anyagszerkezettani alapismeretek 18 óra 36 óra 22 / 60

23 Vasfémek és ötvözeteik, tulajdonságaik Ötvözők hatása A legfontosabb acélfajták alkalmazási területei Kiválasztás szempontjai Nem vasalapú fémes szerkezeti anyagok Könnyűfémek Nehézfémek Szinterelt szerkezeti anyagok Műanyagok Segédanyagok Hőkezelések feladata, csoportosítása Hőkezelő eljárások Anyagvizsgálati módok Roncsolásmentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok) Roncsolásos anyagvizsgálatok, szakítóvizsgálat, keménység vizsgálat Technológiai próbák Fémek alakítása 36 óra Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) Forgács nélküli alakítási technológiák alkalmazásának megismerése, alkalmazott gépek, eszközök, szerszámok Lemezhajlítás Peremezés Domborítás, ívelés A megmunkálásokra alkalmas és a gépészeti szakmákban használatos anyagok Alkatrészek illesztése Illesztés reszeléssel Hántoló szerszámok, eszközök Lemezalkatrész készítése Sík- és ívelt felületek hántolása A dörzsárazás szerszámai és művelete Tűrésezett furatok alak- és méretellenőrzése Illesztés dörzsárazással Csiszoló és polírozó anyagok, szerszámok és gépek Illesztés csiszolással Komplex illesztési munkák, ellenőrző feladatok Gépi forgácsolás szerszámai Gépi forgácsoló alapeljárások gépei Esztergálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Fúrás, furatmegmunkálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Marás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Köszörülés technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai 23 / 60

24 Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai 3.2. A képzési helyszín jellege javasolt felszerelése A képzés helyszíne tanterem. Felszerelésnek tartalmaznia kell a munkafeladat végrehajtásához szükséges anyagokat, eszközöket, mérőeszközöket. Mérőeszközök rajzeszközök (körző, vonalzók, rajztű, stb.) 3.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák Ismeretek hallás útján történő megszerzése. Ismeretek olvasás útján történő megszerzése. Ismeretek frontális tanórán történő megszerzése. Projektmunka. Demonstráció. Vázlatkészítés, lényegkiemelés, kulcsszavak kijelölése, jegyzetelés. Prezentáció, kiselőadás készítése. Információk, ismeretek rendszerzése. Feladatlap megoldása, gyakorlás. Esetmegfigyelés, esetismertetés, esetmegbeszélés, esetelemzés szempontsor alapján. Tapasztalatok megosztása, értelmezése. Önértékelés. Gépek műszaki leírásának értelmezése. Mérés, az eredmény értékelése. Szerepjáték, csoportos helyzetgyakorlat. A tanulási nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolgáló módszerek A sajátos nevelési igényű és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára az ismeretek elsajátítása, rögzítése és felidézése egyaránt nehézséget jelent részképesség zavaraik miatt. Ezért fontos a tanár részéről, hogy e tanulók számára egyéni bánásmódot alkalmazzon, differenciáltan és sajátos módszereket használva történjen az ismeretek elsajátíttatása. Fontos, hogy a diákok minél több érzékszerven keresztül, egyéni tapasztalatszerzés közben cselekedve szerezzenek ismereteket A tantárgy értékelésének módja A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett használni kell a 24 / 60

25 rövidebb-hosszabb szóbeli értékelést is. Az értékelésnek ki kell terjednie a tanuló tudására: ismereteire és képességeire. A diákoknak el kell elérniük az alapvető ismeretelemek mellett olyan képességeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet A továbbhaladás feltételei A diákok rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti ismeretekkel. Legyenek tisztában a műszaki ábrázolás területeivel. Ismerjék a vetületi, axonometrikus ábrázolásokat, az ezekhez kapcsolódó szabályokat helyesen alkalmazzák. Ismerjék, és helyesen használják a műszaki rajzokon alkalmazott jelöléseket. Értelmezzék a műszaki dokumentációkat, és a kapcsolódó szabványokból az érvényeseket tudják kikeresni. Képesek legyenek a megfelelő mérőeszközök helyes megválasztására, használatára, helyesen értelmezzék az eredményeket. Ismerjék a szerkezeti anyagokat, alapanyagokat, segédanyagokat. Tisztában legyenek a hőkezelési eljárásokkal, anyagvizsgálati módokkal. Ismerjék a kézi megmunkálás módjait, tudják megválasztani a feladat végrehajtásához szükséges szerszámokat, készülékeket. 4. Gépészeti alapozó feladatok tantárgy (gyakorlat) 252 óra ÖGY A tantárgy tanításának célja Megismertetni és elsajátíttatni a hallgatókkal a különféle gépészeti alapozó feladatok és gyakorlatok összedolgozhatóságának feltételeit; a nyersanyag, alapanyag, anyagminőségek, megmunkálások meghatározását, illetve az alkalmazott vizsgálatok módját. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül Hozott tudás az általános iskolából, matematika, fizika, kémia, biológia. Mellette szövegértés és ábrázoló geometria, a térlátás javítására. És a folyamatosan tanult elsősegélynyújtás és munkavédelem Témakörök és elemeik Műszaki dokumentációk 10 óra Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás Alkatrészrajzok, összeállítási rajzok, rajzdokumentációk elemzése Megmunkálási technológia behatárolása alkatrészrajzok műszaki tartalmának 25 / 60

26 figyelembevételével Gépészeti alapmérések 22 óra + 20 ÖGY Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel (ÖGY) Külső felületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel, mikrométerrel (ÖGY) Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel (ÖGY) Szögmérés mechanikai szögmérővel (ÖGY) Külső kúpok mérése, ellenőrzése (ÖGY) Belső kúpok mérése, ellenőrzése (ÖGY) Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel (ÖGY) Munkadarabok mérése digitális tolómérővel, digitális mérőórával (ÖGY) Felületi érdesség ellenőrzése, mérése (ÖGY) Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése (ÖGY) Körkörösség ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése (ÖGY) Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség, mérése ellenőrzése (ÖGY) Mérési dokumentumok készítése (ÖGY) Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez (ÖGY) Anyagismeret, anyagvizsgálat 36 óra + 10 ÖGY Roncsolásmentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok) (ÖGY) Roncsolásos anyagvizsgálatok (szakítóvizsgálat, keménység vizsgálata, technológiai próbák) (ÖGY) 26 / 60

27 Fémek alakítása 120 óra + 80 ÖGY Előrajzolással szembeni követelmények (ÖGY) Az előrajzolás lépései (ÖGY) Az előrajzolás szerszámai, eszközei (ÖGY) Mérő- és ellenőrző eszközök (ÖGY) A felületszínezés lehetőségei (ÖGY) A térbeli előrajzolás eszközei (ÖGY) Az előrajzolás folyamata (ÖGY) Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai (ÖGY) Síkbeli és térbeli előrajzolás (ÖGY) Síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei, segédeszközei és mérőeszközeinek megválasztása adott feladat elvégzéséhez (ÖGY) Többféle megmunkálást igénylő öntvények előrajzolásának gyakorlása (ÖGY) Kézi megmunkálási gyakorlatok (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) (ÖGY) A kézi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése Alkatrészek illesztése (ÖGY) A gépi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése (ÖGY) Palástfelület, homlokfelület esztergálás (ÖGY) Belső felületek megmunkálása (furatesztergálás, fúrás) (ÖGY) Marás (palástmarás, homlokmarás, síkmarás) (ÖGY) Köszörülés (palástköszörülés, síkköszörülés, furatköszörülés) (ÖGY) Alapszerelések végzése Oldható kötések készítése (ÖGY) Nemoldható kötések készítése (ÖGY) Különféle fémfelületek előkészítése (ÖGY) Felületvédelem mázolással, lakkozással (ÖGY) 64 óra + 30 ÖGY 4.2. A képzési helyszín jellege javasolt felszerelése Kéziszerszámok (sarokcsiszoló, reszelő, kalapács, drótkefe, dörzsár, stb.). rajzeszközök (körző, vonalzók, rajztű, stb.) Lánghegesztő berendezés Lángvágó berendezés Hegesztő készülékek (fogyóelektródás, Volfram elektródás, bevont elektródás) Ívhegesztő készülék Befogó szerszámok Technológiai specifikus védőeszközök (védőfalak) Egyéni védőeszközök (HBSZ és gyártó előírásai szerint) Környezetvédelmi eszközök (elszívó, szűrő berendezések) 27 / 60

28 Bevont elektródás hegesztő gép Egyéb eljárás szerinti hegesztő gép Fogyóelektródás hegesztő gép Gázhegesztő gép Volfram elektródás hegesztő gép. Szerszámgépek 4.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák Demonstráció Gépek műszaki leírásának elemzése Gyakorlati feladat bemutatása Egyéni vagy kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Önértékelés A tanulási nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolgáló módszerek Egyéni/kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással. Esetmegfigyelés, esetismertetés, esetmegbeszélés, esetelemzés, szempontsor alapján. Feladatlap közös megoldása, gyakorlás A tantárgy értékelésének módja A tananyagban meghatározott ismeretek és vagy kompetenciák mérése a képzőhely által meghatározott módon A továbbhaladás feltételei Gépészeti alapozó feladatok tantárgy és a benne szereplő témakörök és azok elemeinek, sikeres elvégzése. 28 / 60

29 A azonosító számú Gépészeti kötési feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 29 / 60

30 Hegesztés, forrasztás, ragasztás Szegecselés, csavarozás Felületvédelem Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat Szegecs-, csavarkötések készítése Felületvédelemi bevonatok készítése A azonosító számú Gépészeti kötési feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Gépészeti kötések alapjai (elmélet) Gépészeti kötések készítése (gyakorlat) Gépészeti kötési feladatok FELADATOK Általános minőségű hegesztett kötéseket készít kézi ívhegesztéssel Általános minőségű kötést készít gázhegesztéssel Készít, bont, javít kemény- és lágyforrasztott kötéseket Készít, bont, javít, cserél oldható kötéseket és helyzetbiztosító elemeket Készít, bont, javít, cserél nemoldható kötéseket (szegecs, zsugor, ragasztott) Fémipari alapműveleteket előkészít, elvégez Korrózió elleni védelmet készít kötőelemeken és fémszerkezeteken Gyártási és szereléstechnológiai folyamatokat értelmez, alkalmaz SZAKMAI ISMERETEK Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, használata Oldható és nemoldható kötések rajzjelei, ábrázolási módjai Hegesztési rajzjelek értelmezése, varratok ábrázolása Részletrajzok olvasása, értelmezése Ipari anyagok technológiai tulajdonságai Ipari anyagok korróziós tulajdonságai Oldható kötések Nemoldható kötések A gázhegesztés biztonsága Az ívhegesztés biztonsága Sajtoló-ponthegesztés biztonsága A hegesztés környezeti hatásai A hegesztés folyamatának és befejezésének tűzvédelmi előírásai Korrózióvédelem alkalmazása Kötőelem táblázatok használata 30 / 60

31 SZAKMAI KÉSZSÉGEK Gépészeti rajzok, részletrajzok olvasása, értelmezése Hegesztési varratjelképek értelmezése Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek és színjelölések értelmezése Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szabálykövető magatartás Biztos kéztartás Térlátás TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság Együttműködési készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés Lényegfelismerés, elővigyázatosság 5. Gépészeti kötések alapjai tantárgy (elmélet) 172 óra A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a gépipar területén használatos oldható és nemoldható kötések módjait, technológiáját, szerszámait. Megismertetni a tanulókkal a különféle kötések készítésének alapját képező dokumentációk jellemző formai és tartalmi követelményeit, valamint megtanítani az ott előírt mennyiségi, minőségi, technológiai előírások jelentését, azok pontos betartásának fontosságát. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül Feladatok között szerepel a közismereti tantárgyak keretében tanult ismeretek továbbfejlesztése és erősítse. A tanulók eddig megszerzett képességeiket, készségeiket, bővítik, rendszerezik és mélyítik. A diákok képesek kell, hogy legyenek a hallott és olvasott szakmai szöveget megérteni. A tanulók tudják szakmai nyelvezetű mondanivalójukat közérthetően megfogalmazni. Használjanak internetet. Megadott szempontok alapján a tanulók tudjanak az internetről információkat gyűjteni adott forrásból, és tudják az információkat saját korábbi ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni, indokolni Témakörök és elemeik Hegesztés, forrasztás, ragasztás Munkaterület, szerszámok előkészítése, fontossága 86 óra 31 / 60

32 Rajz-, technológiai, munkabiztonsági dokumentáció tanulmányozása Hegesztési, forrasztási, ragasztási felületek előkészítése Általános minőségű hegesztési, forrasztási, ragasztási feladatot elvégzésének technológiája, szerszámai Szegecselés, csavarozás 68 óra A szegecselés, csavarkötés munkaterülete, a szükséges szerszámok, anyagok előkészítése, fontossága Rajz-, technológiai, munkabiztonsági dokumentáció tanulmányozása Szegecskiosztás megtervezése Szegecselés, csavarkötés, csavarbiztosítások módjai Felületvédelem A felületkezelés szükségessége Felületkezelési módok, technológiák (festés, galvanizálás, tűzihorganyzás) Felületkezelés anyagai, környezetvédelmi előírásai 18 óra 5.2. A képzési helyszín jellege javasolt felszerelése A képzés helyszíne tanterem. Felszerelésnek tartalmaznia kell a munkafeladat végrehajtásához szükséges anyagokat, eszközöket A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák Ismeretek hallás útján történő megszerzése. Ismeretek olvasás útján történő megszerzése. Ismeretek frontális tanórán történő megszerzése. Projektmunka. Demonstráció. Vázlatkészítés, lényegkiemelés, kulcsszavak kijelölése, jegyzetelés. Prezentáció, kiselőadás készítése. Információk, ismeretek rendszerzése. Feladatlap megoldása, gyakorlás. Tapasztalatok megosztása, értelmezése. Önértékelés. Gépek műszaki leírásának értelmezése. A tanulási nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolgáló módszerek A sajátos nevelési igényű és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára az ismeretek elsajátítása, rögzítése és felidézése egyaránt nehézséget jelent részképesség zavaraik miatt. Ezért fontos a tanár részéről, hogy ezen tanulók számára egyéni 32 / 60

33 bánásmódot alkalmazzon, differenciáltan és sajátos módszereket használva történjen az ismeretek elsajátíttatása. Fontos, hogy a diákok minél több érzékszerven keresztül, egyéni tapasztalatszerzés közben cselekedve szerezzenek ismereteket A tantárgy értékelésének módja A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett használni kell a rövidebb-hosszabb szóbeli értékelést is. Az értékelésnek ki kell terjednie a tanuló tudására: ismereteire és képességeire. A diákoknak el kell elérniük az alapvető ismeretelemek mellett olyan képességeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet A továbbhaladás feltételei Alakuljon ki a diákokban az általános minőségű hegesztési, forrasztási, ragasztási, szegecselési, csavarkötési feladat elvégzésének technológiája, ehhez szükséges szerszámok ismerete. Ismerjék a csavarkötéseket, a csavarbiztosítások módjait. Tudatában legyenek a felületkezelés szükségességének. Sajátítsák el a különféle felületkezelési módokat, technológiákat. Rajz-, technológiai, munkabiztonsági dokumentációkban jártasak legyenek. Tartsák be a környezetvédelmi előírásokat. 6. Gépészeti kötések készítése tantárgy (gyakorlat) 204 óra A tantárgy tanításának célja Az elméleti órákon feldolgozott tananyag gyakorlati elsajátítása. A tanulók manuális készségének fejlesztése, felelősségtudatának kialakítása, erősítése. A tanuló felkészítése az üzemi körülmények között végzendő feladatokra. Mindezek mellett alapvető cél a kötések létesítésének, oldásának készség szintű elsajátíttatása a minőségbiztosítási célok megvalósítása érdekében. A tűz- és az általános biztonsági szabályok fontosságának tudatosítása. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül Hozott tudás az általános iskolából, matematika, fizika, kémia, biológia. Mellette szövegértés és ábrázoló geometria, a térlátás javítására. És a folyamatosan tanult elsősegélynyújtás és munkavédelem. 33 / 60

34 6.1. Témakörök és elemeik Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat 90 óra Munkaterület, anyagok, szerszámok előkészítése A feladatot tartalmazó dokumentumok tanulmányozása, a feladat értelmezése Hegesztési, forrasztási, ragasztási felület előkészítése Egyszerű minőségű él- és sarokhegesztési feladatok végzése vízszintesen, ívhegesztéssel Egyszerű minőségű él- és sarokhegesztési feladatok végzése vízszintesen lánghegesztéssel Egyszerű minőségű él-, sarok, lágy- és keményforrasztási feladatok végzése vízszintesen Ragasztott kötések készítése Kötési felületek vizuális ellenőrzése, hibajavítás Forrasztott kötések bontása Szegecs-, csavarkötések készítése 86 óra Munkaterület, anyagok, szerszámok előkészítése A feladatot tartalmazó dokumentumok tanulmányozása, a feladat értelmezése Átlapolt, hevederes, egy- és kétsoros, különböző fejkialakítású szegecskötés készítése Csavarkötések, csavarbiztosítások létesítése Nyomatékkulcs használata Szegecskötés bontása lefúrással Csavarkötések oldása, beszakadt csavar eltávolítása Felületvédelmi bevonatok készítése Munkaterület, anyagok, szerszámok előkészítése A feladatot tartalmazó dokumentumok tanulmányozása, a feladat értelmezése Felület előkészítése mechanikusan, vagy vegyi anyagok segítségével Felület előkészítése oxidáció gátló bevonat készítéséhez Korrózió elleni bevonat készítése kötőelemeken és fémszerkezeteken Megmaradt, a környezetre veszélyes anyagok kezelése 28 óra 6.2. A képzési helyszín jellege javasolt felszerelése tanműhely, keményforrasztó berendezés, ívhegesztő berendezés, szegecshúzó, szegecsfejező 6.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák Ismeretek frontális tanórán történő megszerzése Vázlatkészítés, lényegkiemelés, kulcsszavak kijelölése, jegyzetelés 34 / 60

35 Feladatlap megoldása, gyakorlás Prezentáció, kiselőadás készítése, bemutatása Demonstráció Projektmunka Számítógépes szimuláció Információk, ismeretek rendszerzése Írásos elemzés készítése szempontsor alapján Egyéni és kiscsoportos adatgyűjtés, adatok értékelése Mérés, az eredmény értékelése Dokumentáció készítése, dokumentumelemzés Gyakorlati feladat bemutatása Egyéni/kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással A tanulási nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolgáló módszerek többletidő munkadarab készítésénél 6.4. A tantárgy értékelésének módja A tananyagban meghatározott ismeretek és vagy kompetenciák mérése a képzőhely által meghatározott módon A továbbhaladás feltételei Gépészeti kötések készítése tantárgy, a benne szereplő témakörök és azok elemeinek sikeres elvégzése. 35 / 60

36 A azonosító számú Anyagvizsgálatok és geometriai mérések megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 36 / 60

37 Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Roncsolásos anyagvizsgálatok Roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérés idomszerekkel Nagypontosságú mérések, mérőeszközök és alkalmazásuk azonosító számú, Anyagvizsgálatok és geometriai mérések megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Anyagismeret (elmélet) Anyagvizsgálat (gyakorlat) Gépészeti mérések (gyakorlat) Anyagvizsgálatok és geometriai mérések FELADATOK Előkészíti a gépészetben használt anyagokat vizsgálatra Célirányos roncsolásos anyagvizsgálatokat végez üzemi és laborkörülmények között önállóan Célirányos roncsolásmentes anyagvizsgálatokat végez üzemi és laborkörülmények között önállóan Technológiai anyagvizsgálatokat végez Geometriai méréseket végez nagy pontosságú mechanikai, optikai és elektronikus mérőeszközökkel Felületi érdességet ellenőriz és mér, érdességmérő eszközökkel Méreteket ellenőriz idomszerrel A kész munkadarabok geometriai méreteinek végellenőrzését végzi A mérési eredményeket értékeli, dokumentálja Tanulmányozza és értelmezi a gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó információkat Az iparban használatos nemfémes anyagok eredete, tulajdonságainak ismerete, felhasználási területeik Az iparban használatos fémes anyagok fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságai Szabványos ipari vas-, könnyűfém és színesfém ötvözetek Ipari anyagok mechanikai, hőtechnikai, villamos, korróziós, technológiai és egyéb tulajdonságai Az anyagok mikro-szerkezetének és tulajdonságainak kapcsolata Ötvöző anyagok hatása az anyag tulajdonságaira SZAKMAI ISMERETEK 37 / 60

38 Ipari anyagok egyéb jellemzői Nemfémes anyagok Anyagvizsgálatok elmélete Mérőeszközök, mérési segédeszközök ismerete Mechanikai hossz- és átmérő mérések Alakhűség és helyzetpontosság mérése, ellenőrzése Mérés optikai mérőeszközökkel Mérés idomszerekkel Felületi érdesség mérése Mérési eredmények elemzése, grafikus ábrázolása Sorozatmérés eszközei, alkalmazásuk Mérőlapok, termékkísérő lapok, bárcák, feliratozás SZAKMAI KÉSZSÉGEK Műszaki táblázatok, diagramok olvasása, értelmezése, kezelése Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Technológiai vizsgálatok Gépipari mérőeszközök használata Összetett méret-, alak- és helyzetmérés, mérési jegyzőkönyv készítése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Kézügyesség Döntésképesség Precizitás TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kommunikációs készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyénvaló alkalmazása Logikus gondolkodás Rendszerező képesség 7. Anyagismeret tantárgy (elmélet) 36 óra A tantárgy tanításának célja A szakmában használatos anyagok tulajdonságainak megismertetése. Az egyes felhasználási területnek legjobban megfelelő megmunkálandó anyag felismerése. 38 / 60

39 Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül Fizikai, kémiai és biológiai ismeretek megléte. Alapvető technológiai folyamatok ismerete. Körülöttünk lévő környezet ismerete Témakörök és elemeik Szakmai anyagismeret 18 óra Az iparban használatos nemfémes anyagok eredete, tulajdonságainak ismerete, felhasználási területeik Az iparban használatos fémes anyagok fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságai Alapanyagok csoportosítása és tulajdonságai Anyagszerkezettani alapismeretek Szabványos ipari vas-, könnyűfém és színesfém ötvözetek A legfontosabb acélfajták alkalmazási területei A kiválasztás szempontjai Ipari anyagok mechanikai, hőtechnikai, elektromos, korróziós, technológiai és egyéb tulajdonságai Az anyagok tulajdonságainak és mikro-szerkezetének kapcsolata Ötvöző anyagok hatása az anyag tulajdonságaira Ipari anyagok egyéb jellemzői Hőkezelés feladata, csoportosítása Hőkezelő eljárások Mérőlapok, termékkísérő lapok, bárcák, feliratozás Anyagvizsgálatok elmélete Nemfémes anyagok A mérési eredményeket értékelése, dokumentálása A gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó információk tanulmányozása és értelmezése Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Anyagvizsgálatok elmélete Anyagvizsgálatok fajtái Anyagvizsgálatok alkalmazási területei Folyadékpenetrációs vizsgálat Ultrahangos vizsgálat Röntgen vizsgálat Mágneses vizsgálat Örvényáramos vizsgálat Számítástechnika alkalmazása az anyagvizsgálatoknál A gépészetben használt anyagokat vizsgálati előkészítése Technológiai anyagvizsgálatok 18 óra 39 / 60

40 Mérési eredmények értékelése, dokumentálása Mérőlapok, termékkísérő lapok, bárcák, feliratozás A gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó információk értelmezése Az iparban használatos fémes anyagok fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságai Szabványos ipari vas-, könnyűfém és színesfém ötvözetek Ipari anyagok mechanikai, hő technikai, villamos, korróziós, technológiai és egyéb tulajdonságai Az anyagok tulajdonságainak és mikro-szerkezetének kapcsolata Ötvöző anyagok hatása az anyag tulajdonságaira Ipari anyagok egyéb jellemzői 7.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése A képzés helyszíne tanterem, mechanikai mérőlabor. Felszerelésnek tartalmaznia kell a munkafeladat végrehajtásához szükséges anyagokat, eszközöket, mérőeszközöket A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák Ismeretek hallás útján történő megszerzése. Ismeretek olvasás útján történő megszerzése. Ismeretek frontális tanórán történő megszerzése. Gépek műszaki leírásának értelmezése. Feladatlap megoldása, gyakorlás. Projektmunka. Demonstráció. Vázlatkészítés, lényegkiemelés, kulcsszavak kijelölése, jegyzetelés. Tapasztalatok megosztása, értelmezése. Csoportos mérésgyakorlat. Mérés, az eredmény értékelése. Önértékelés. A tanulási nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolgáló módszerek Az anyagokat kézbe adni, a tulajdonságait tapasztalat útján sajátítja el. Többlet idő biztosítása A tantárgy értékelésének módja A tanuló évközi munkájának figyelembevételével felmérni a használható tudást, szóbeli és írásbeli számonkéréssel. Bemutató jellegű előadás keretében. 40 / 60

41 7.5. A továbbhaladás feltételei Megismeri az anyagok tulajdonságait, tudja az anyagok felhasználásának területei, egyszerű anyagvizsgálati módokat alkalmaz. 8. Anyagvizsgálat tantárgy (gyakorlat) 72 óra A tantárgy tanításának célja A különböző anyagvizsgálati technikák elsajátítása. A vizsgált alkatrész igénybevételének felmérése a megfelelő vizsgálati technológia megválasztásával és alkalmazásával. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül Anyagismeret elméleti tantárgyban tanultak Témakörök és elemeik Roncsolásos anyagvizsgálatok 36 óra Roncsolásos anyagvizsgálatok fajtái, alkalmazási köre A gépészetben használt anyagokat vizsgálatának előkészítése Célirányos roncsolásos anyagvizsgálatok végzése üzemi és laborkörülmények között Technológiai anyagvizsgálatok A mérési eredményeket értékelése, dokumentálása A gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó információk tanulmányozása és értelmezése Az iparban használatos fémes anyagok fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságai Ipari anyagok mechanikai, hő technikai, villamos, korróziós, technológiai és egyéb tulajdonságai Az anyagok tulajdonságainak és mikro-szerkezetének kapcsolata Ötvöző anyagok hatása az anyag tulajdonságaira Műszaki táblázatok, diagramok olvasása, értelmezése, kezelése Mérőlapok, termékkísérő lapok, bárcák, feliratozás Roncsolásmentes anyagvizsgálatok Roncsolásmentes anyagvizsgálatok fajtái, csoportosítása, alkalmazási területei Számítástechnika az anyagvizsgálatban A gépészetben használt anyagokat előkészítése vizsgálatra 36 óra 41 / 60