Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki Osztály 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/

Átírás

1 Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki Osztály 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/ Ikt szám: U /2013 Témafelelős: Dr. Nagy György Tárgy: 13/2005 (V.14.) ÖR. rendelet (vagyonrendelet) módosítása Melléklet: 1. sz.: rendelet-tervezet 2. sz.: Vagyonrendelet érintett részeinek jelenleg hatályos és módosuló előírásai Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Helyben Tisztelt Képviselő-testület! Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Vagyonról szóló évi CXCVI. törvényt (továbbiakban: Nvtv.), amely január 01-vel hatályba is lépett, és hatálybalépése óta több módosításon is átesett. A törvény alapján az önkormányzatok vagyona is a nemzeti vagyon része. A törvény előírásai az önkormányzatokat is kötelezik. A törvény és a helyi vagyonrendelet előírásainak összhangja érdekében a Képviselő-testület legutóbb a 4/2012. (III. 10.) rendeletével módosította vagyonrendeletét. Az Nvtv. keretjogszabály, amelynek tartalmát alkotó jogszabályok később kerültek elfogadásra. Ezért ismét szükségessé vált az Önkormányzat vagyonának hasznosítására vonatkozó rendelkezések, előírások módosítása. Az Nvtv a szerint a nemzeti vagyon (önkormányzati vagyon is) tulajdonjog változással nem járó hasznosítására szerződés csak magánszeméllyel, vagy átlátható szervezettel köthető. A vagyonhasznosítási szerződés időtartama határozatlan idejű, vagy határozott idejű szerződés esetén legfeljebb 15 év lehet, mely egy alkalommal indokolt esetben 5 évvel meghosszabbítható. Az Nvtv. 11. és 13. előírja, hogy önkormányzati vagyon értékesítése és tulajdonjog változással nem járó hasznosítása esetén a külön jogszabályban, vagy önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatár felett a versenyeztetés kötelező. (a helyi rendeletünkben pályáztatási eljárás szerepel). A külön jogszabály a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény, melynek 6. (5) bekezdése az értékhatárt bruttó 25 millió forintban állapítja meg mind az értékesítés, mind a tulajdonjog változással nem járó hasznosítás esetére. Az értékhatár értékesítés esetén a bruttó vételi árat, a tulajdonjog változással nem járó hasznosítás esetén pedig az éves hasznosításból származó bruttó bevételt jelenti. A versenyeztetés mellőzhető ha a hasznosító magánszemély, vagy 100%-ban magánszemélyek tulajdonában álló gazdasági társaság.

2 Mivel a központi költségvetésről szóló törvény az értékhatárt bruttó összegben állapítja meg, a rendeletben szereplő érték, ár, díj, bevétel szintén bruttó összegben értendő. Szintén a költségvetési törvény az értékhatárnál hasznosítás esetén az éves bevételt veszi alapul, így a rendeletben is ezt kell alkalmazni az egységes fogalom meghatározás érdekében. A változás a vagyonrendelet több szakaszát is érinti. Ahol a helyi rendelet pályáztatást ír, a szöveg változik versenyeztetés -re. A versenyeztetés tágabb kategória, annak egyik formája a pályáztatás. A versenyeztetési eljárás formájának kiválasztása és az eljárás lebonyolítása javaslatunk szerint a polgármester hatáskörébe tartozik. Ez a változás a vagyonrendelet 15. -át érinti. A helyi rendelet javasolt módosítása a hatásköri szabályokat nem érinti. A 14. szerint üzleti vagyon esetében 2 millió forint értékhatárig a polgármester hatáskörébe tartozik továbbra is az értékesítés, a gazdasági társaságba történő bevitel és a tulajdonjog változással járó bármilyen döntés. 2 millió forint értékhatár fölött mindez a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A tulajdonjog változással nem járó egyéb módon történő hasznosítást a Képviselő-testület a polgármesterre bízta. A vagyonrendelet 12. (6) bekezdése szerint egy adott korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon egészére vonatkozó hasznosítás csak a Képviselő-testület hozzájárulásával érvényes. A szerződés tervezetét a hasznosításra vonatkozó javaslattal együtt kell beterjeszteni. A helyi rendelet szerkesztésére vonatkozó előírások szerint a magasabb szintű jogszabályok által meghatározott szabályokat nem kell a helyi rendeletekbe idézni, hiszen azok alkalmazása a jogszabályi hierarchia miatt kötelező. A rendelet módosítása azokat a szükséges szabályokat tartalmazza, amelyek helyi viszonyokat szabályoznak, illetve a korábbi helyi rendelet szabályozási köréhez tartoznak. A rendelet módosítása során aktualizálásra került a képviselő-testület bizottságainak megnevezése is az új SzMSz-nek megfelelően. A szerkezeti változtatások a könnyebb áttekinthetőséget és alkalmazhatóságot szolgálják. Kérem, hogy a fentiek alapján a csatolt rendeletmódosítást tervezetét megvitatni és jóváhagyni szíveskedjenek. Szentes, január 16. Dr. Sztantics Csaba jegyző megbízásából: Czirok Jánosné osztályvezető

3 1. számú melléklet az U /2013. számú előterjesztéshez Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (..) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyona feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályairól szóló 13/2005. (V. 14.) ÖR. rendelet módosításáról. 1. Az önkormányzat vagyona feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályairól szóló 13/2005. (V. 14.) ÖR. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 4. (7) bekezdésében, 8 (3) bekezdésében, 14. (1) és (2) bekezdéseiben és 18. (2) bekezdésben meghatározott értékhatár kiegészül a bruttó kifejezéssel. 2.. (1) A Rendelet 15. -a a tartalmát meghatározó címmel egészül ki: A vagyonhasznosítás általános szabályai (2) A Rendelet 15. helyébe az alábbi előírások lépnek: 15. (1) Az önkormányzati vagyont elidegeníteni, vagy hasznosítani a törvényben meghatározott értékhatár felett - a /4/ bekezdésben foglalt kivétellel - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás, ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Az eljárást a polgármester bonyolítja le. (2) Önkormányzati ingatlant csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni. (3) Határozatlan időre, vagy 5 évet meghaladó határozott időtartamú bérbeadással történő hasznosítás esetén az értékhatár megállapításához a hasznosításból 1 év alatt származó bevételt kell alapul venni. (4) Kizárólag versenyeztetés útján értékesíthetők: a/ értékhatártól függetlenül a kedvezményes értékesítésre kijelölt ingatlanok, b/ a bruttó 200 eft-ot meghaladó értékű ingó vagyon (5) Nyilvános versenyeztetési eljárásban az ajánlattételi felhívásokat a helyi lapban, a város internetes honlapján, illetve a polgármester egyedi mérlegelése alapján a megyei és országos médiumokban közzé kell tenni, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni. (6) Az ajánlatok elbírálása során az érvényes ajánlatok közül az önkormányzat szempontjából legelőnyösebb ajánlatot kell nyertesnek kihirdetni. Az ajánlatok az adott hasznosítási formához igazodó egyedi elbírálás alá esnek, de az elbíráláskor előnyt jelent különösen:

4 - kedvezőbb árajánlat - munkahelyteremtés - a hasznosítási cél illeszkedése a településfejlesztési elképzelésekhez - az önkormányzat számára előnyösebb és az éves költségvetéssel összhangban álló fizetési feltételek elfogadása - az ajánlattevőnek nincs helyi adó-, illetve köztartozása. (7) Az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a legfontosabb elbírálási szempontokat. Az ajánlatokat a Képviselő-testület eltérő rendelkezése hiányában a Pénzügyi és Tulajdonosi, a Jogi Ügyrendi és Közbeszerzési, illetve a Városrendezési,- fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke vagy az általa megbízott személyekből álló bizottság értékeli és bírálja el, döntése alapján szükség szerint versenytárgyalást folytat le, amennyiben erre felhatalmazást kap A Rendelet 13. (3) és (4) bekezdése törlésre kerül. 4.. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Sztantics Csaba jegyző Szirbik Imre polgármester Záradék: Megalkotta Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete január 25. napján megtartott ülésén. Kihirdetve: Dr. Sztantics Csaba Jegyző

5 2. számú melléklet az U /2013. számú előterjesztéshez Vagyonrendelet érintett részeinek jelenleg hatályos és módosuló előírásai A vagyongazdálkodás általános szabályai 4. /1/ Vagyongazdálkodás alatt az egyes vagyontárgyak használata /fenntartása/, új vagyontárgyak megteremtése, a hasznosítható vagyontárgyak bérbe, használatba vagy haszonbérbe adása, illetőleg a feladatok ellátásához szükséges mértékig történő elidegenítése értendő. /2/ A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai eredményes ellátásának elősegítése. /3/ A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. /4/ Nem önkormányzati feladat megoldását célzó vállalkozásban, vagy más tevékenységben csak az önkormányzati feladatok ellátása mellett nélkülözhető vagyontárgyakkal lehet részt venni. /5/ Önkormányzati költségvetési szerv csak olyan gazdasági társaságban, alapítványban, egyéb vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét. /6/ Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodók a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani. */7/ A Képviselő-testület bruttó 5 millió Ft értékhatár alatt az elővásárlási jog, a gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető tagsági jogok gyakorlását a polgármestert hatalmazza fel. (*Hatályos: december 29. napjától) /8/ Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi vagyonhasznosításra vonatkozó döntések: a./ befektetés gazdasági és közhasznú társaságokba, fennálló részesedés értékesítése b./ hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása c./ kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása d./ kezességvállalás e./ 1 évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása /9/ Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, e rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. /10/ Részletfizetési kedvezményt a szerződés aláírására jogosult adhat.

6 Az önkormányzat követeléseiről való lemondás 8. /1/ Követelések: - a külön jogszabályokban meghatározott, előírt, de még ki nem egyenlített összegek (ideértve a helyi adók meg nem fizetéséből származó hátralékot is) - az értékesítésből, és szolgáltatások nyújtásából származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - pénzértékben kifejezett fizetési igények, - a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, - a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követelések, - a rövid lejáratú kölcsönök, - valamint a visszterhesen átadott pénzeszközök. - végrendeleti öröklés* (*Hatályos: április 16. napjától) /2/ Az önkormányzat csak az alábbi esetekben mondhat le részben, vagy egészben követeléséről: a./ csődegyezségi megállapodásban, b./ bírói egyezség keretében, c./ peren kívüli megegyezés során, d./ felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg, e./ a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg, f./ ha a követelés igazoltan csak veszteséggel, (aránytalan költség ráfordítással) érvényesíthető, g./ kötelezettje nem fellelhető és ez hitelt érdemlően bizonyított. /3/ Az önkormányzat követeléseiről: - bruttó 500 eft felett a Képviselő-testület, - bruttó eft között a Pénzügyi Bizottság - bruttó 100 eft alatt a polgármester, illetve az önkormányzat éves költségvetésében szabályozottak szerint az intézményvezető mondhat le. /4/ A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan. Korlátozottan forgalomképes vagyon hasznosításával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása 12. /1/ A Képviselő-testület a közterületek, műemlékek, muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, valamint a védett természeti terület tulajdonjog változással nem járó hasznosítását - amennyiben nincs önkormányzati intézmény, illetőleg a polgármesteri hivatal használatában - a polgármesterre bízza. /2/ Amennyiben a korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati intézmény, vagy a polgármesteri hivatal, illetve közművek esetében közüzem használatában van, a tulajdonjog változásával nem járó hasznosítását intézményére, közüzemére és a polgármesterre bízza.

7 /3/ Az /1/-/2/ bekezdésben meghatározott jogkörök gyakorlói félévente kötelesek beszámolni a Képviselő-testületnek. /4/ Egy adott korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon egészére vonatkozó hasznosítás csak a Képviselő-testület hozzájárulásával érvényes. A szerződés tervezetét a hasznosításra vonatkozó javaslattal együtt kell beterjeszteni. /5/ Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak az önkormányzat tulajdonába, az azokat megszerző intézmény használatába kerülnek. /6/ A korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak közül a műemlékek és a védett természeti területek elidegenítéséhez, megterheléséhez, használati vagy bérleti jogának gazdasági társaságba való beviteléhez, valamint a muzeális gyűjtemény és muzeális emlék esetében az illetékes szakminiszter hozzájárulása szükséges. A nem törzsvagyon /üzleti vagyon/ hasznosítása (Hatályos: március 1. napjától) 13. /1/ A üzleti vagyon körébe tartozó tulajdon hasznosításáról, kezeléséről a Képviselő-testület gondoskodik. (Hatályos: március 1. napjától) /2/ A üzleti vagyon hasznosítása az önkormányzat éves költségvetési rendeletében előírtakkal összhangban történik. (Hatályos: március 1. napjától) /3/ és /4/ törlésre kerül! /3/ Önkormányzati ingatlant csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni. /4/ Határozatlan időre, vagy 5 évet meghaladó határozott időtartamú bérbeadással történő hasznosítás esetén az értékhatár megállapításához a hasznosításból 1 év alatt származó bevételt kell alapul venni. 14. /1/ *Az üzleti vagyon körébe tartozó bruttó eft értékhatárig - pályáztatás nélkül - az önkormányzati vagyon elidegenítése, gazdasági társaságba történő bevitele, illetve a tulajdonjog változással járó bármilyen más döntés a polgármester hatáskörébe tartozik. /2/ *Az üzleti vagyon körébe tartozó bruttó eft feletti értékhatár esetén az önkormányzati vagyon elidegenítése, gazdasági társaságba történő bevitele, illetve a tulajdonjog változással járó bármely más döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A döntés meghozatalához minősített többség szükséges. *(Hatályos: március 1. napjától) /3/ A Képviselő-testület a forgalomképes önkormányzati vagyon - tulajdonjog változással nem járó - egyéb módon történő hasznosítását a polgármesterre bízza. /4/ Hatályát vesztette: október 12. napjától

8 A vagyonhasznosítás általános szabályai 15. /1/ Az önkormányzati vagyont elidegeníteni, a használat, illetve a hasznosítás jogát átengedni - a /3/ bekezdésben foglalt kivétellel - csak nyilvános pályázat útján, a legjobb ajánlatot tevőnek lehet. A pályázatot a polgármester írja ki. /2/* A Képviselő-testület a város hosszú távú gazdasági érdekében az üzleti vagyon értékesítése estén eltekinthet a pályázat kiírásától, egyidejűleg meghatározva a konkrét vagyontárgy értékesítésének módját. Az erre vonatkozó döntés meghozatalához minősített többség szükséges. (Hatályos: március 1. napjától) /1/ Az önkormányzati vagyont elidegeníteni, vagy hasznosítani a törvényben meghatározott értékhatár felett - a /4/ bekezdésben foglalt kivétellel - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás, ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Az eljárást a polgármester bonyolítja le. /2/ Önkormányzati ingatlant csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni. /3/ Határozatlan időre, vagy 5 évet meghaladó határozott időtartamú bérbeadással történő hasznosítás esetén az értékhatár megállapításához a hasznosításból 1 év alatt származó bevételt kell alapul venni. /3/ Nem kell pályázatot kiírni: a./ mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok haszonbérbe adásánál b./ a felépítmény tulajdonosainak földvásárlási, vagy használati jog biztosítására irányuló kérelme esetén c./ vagyontárgyak vállalkozásba való bevitelénél, vagy saját vállalkozás részére történő értékesítésnél d./ jogszabály vagy szerződés által biztosított elővásárlási jog gyakorlása esetén e./ amennyiben a vagyontárgyra kiírt pályázati eljárás 2 alkalommal nem vezetett eredményre, a vagyontárgy pályázaton kívül értékesíthető ha a pályázatnak megfelelő tartalmú ajánlatot nyújtanak be az önkormányzathoz. f./ ingó vagyon esetén, ha annak bruttó értéke nem éri el a 200 eft-ot /4/ Kizárólag versenyeztetés útján értékesíthetők: a/ értékhatártól függetlenül a kedvezményes értékesítésre kijelölt ingatlanok, b/ a bruttó 200 eft-ot meghaladó értékű ingó vagyon /5/ A pályázati Nyilvános versenyeztetési eljárásban az ajánlattételi felhívásokat a helyi lapban, a város internetes honlapján, illetve a polgármester egyedi mérlegelése alapján a megyei és országos médiumokban közzé kell tenni, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni. /6/ A pályázat Az ajánlatok elbírálása során az érvényes ajánlatok közül az önkormányzat szempontjából legelőnyösebb ajánlatot kell nyertesnek kihirdetni. Az ajánlatok az adott

9 hasznosítási formához igazodó egyedi elbírálás alá esnek, de az elbíráláskor előnyt jelent különösen: - kedvezőbb árajánlat - munkahelyteremtés - a hasznosítási cél illeszkedése a településfejlesztési elképzelésekhez - az önkormányzat számára előnyösebb és az éves költségvetéssel összhangban álló fizetési feltételek elfogadása - az ajánlattevőnek nincs helyi adó-, illetve köztartozása. /7/ A pályázati kiírásnak Az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a legfontosabb elbírálási szempontokat. Az ajánlatokat A pályázatokat a Képviselő-testület eltérő rendelkezése hiányában a Pénzügyi és Tulajdonosi, a Jogi és Ügyrendi és Közbeszerzési, illetve a Városrendezési,- fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke vagy az általa megbízott személyekből álló bizottság értékeli és bírálja el, döntése alapján szükség szerint versenytárgyalást folytat le, amennyiben erre felhatalmazást kap. /6/ A Képviselő-testület az értékesítendő vagyon esetében a minimális pályázati árat meghatározza. Amennyiben a minimális értékesítési ár nem kerül meghatározásra, a.) vagyontárgyanként nettó 5 millió Ft összeghatárig a bizottság a lefolytatott eljárások alapján javaslatot tesz a polgármester felé az értékesítésre vonatkozó döntés meghozatalára. A döntést követően a polgármester jogosult az értékesítéshez szükséges nyilatkozatok megtételére. b.) A minimális értékesítési ár meghatározásának mellőzése esetén a bizottság vagyontárgyanként nettó 5 millió Ft összeghatár felett a lefolytatott eljárások alapján javaslatot tesz a Képviselő-testület felé a döntés meghozatalára. A Képviselő-testület jóváhagyása esetén a polgármester jogosult az értékesítéshez szükséges nyilatkozatok megtételére. (Hatályos: március 7. napjától) A felajánlott vagyon elfogadása 18. /1/ Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. /2/ Az önkormányzat részére bruttó 1 millió Ft értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges.