Tartalomjegyzék 2. 3.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék 2. 3."

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő 4 Főtitkári értékelő Major Gábor főtitkár 7 Az IVSZ szervezete 8 Az elnökség felépítése 8 Az IVSZ testületei 9 Az IVSZ tagsága taglétszám, tagság alakulása 10 Szakmai érdekvédelem, érdekképviselet, hazai partnerkapcsolatok 10 Közigazgatás, kormányzat: 10 Hazai partnerkapcsolatok 11 Nemzetközi partnerkapcsolatok 11 Tagozatok tevékenységének összefoglalója 12 Informatikai tagozat Vityi Péter 12 Távközlési tagozat Kőrösi Szabolcs Gábor 13 Elektronikai tagozat Gacsal József 14 Munkacsoportok tevékenységének összefoglalója 14 Oktatási munkacsoport 14 ICT biztonság munkacsoport 14 IoT munkacsoport 15 Szerzői jog munkacsoport 15 Fejlesztési és EU források munkacsoport 16 Ehealth munkacsoport 16 Agrárinformatika munkacsoport 17 Közbeszerzés munkacsoport 18 Adatközpont és felhő munkacsoport 18 Határokon túli terjeszkedés (HTT) munkacsoport 19 Geoinformatika munkacsoport 19 Smartcity munkacsoport 19 Víziók, stratégiai üzenetek, változások 2014-ben 22 IVSZ a szoftver- és szolgáltatásexportért 23 GOP az előkészítés éve volt 23 Általános leírás GOP Jelenleg futó vagy 2014-ben lezárult közösségi finanszírozású projektek 25 eskills 25 OpenAxel 27 Watify 28 SEE TV-Web 29 TISP 30 EuDEco 31 Rendezvények 32 Kiemelt rendezvények saját- és társszervezésben 32 IVSZ-Gartner üzleti reggeli sorozat 32 Lányok Napja/Girls in ICT Day április Közgyűlés május Start-up Konferencia június Infoparlament június MENTA + Gyurós Tibor Díjátadó szeptember Code week október Infotér Konferencia - november TV-Web konferencia november Közbeszerzési Konferencia - november Export-támogatási fórum december Digitális Konzultáció december Konferenciák az IVSZ szakmai támogatásával 34 Egyéb események IVSZ jelenléttel kiemelt projektje: Internetadó 36 IVSZ elégedettségi felmérés 2014 eredmények, tanulságok 38 Kommunikációs aktivitás, sajtómegjelenések 39 Gazdasági beszámolók 40 IVSZ Iroda szervezeti felépítése MENTA hirdetés (B2-re)

3 Elnöki köszöntő Kedves IVSZ Tag, kedves barátunk! A digitális transzformáció korát éljük, amiben 2014 is egy dolgos, fordulatos év volt.az iparág jelentőségét egyre kevesebbszer kellett magyarázni, az informatika egyre több ágazatban és területen tudott, és tud ma is segítő kezet nyújtani a fejlődéshez. E tendencia mindenképpen üdvözlendő, és sokszor a kezünk alá játszik. Kedvező összértékben az ágazat számára, de kedvező az IVSZ számára is, hiszen hátszélben a szövetség is aktívabban, és hatékonyabban tud harcolni a küldetéseiért. Elsődleges célunk 2014-ben is tagjaink képviselete, érdekvédelme, szakmai előrejutásának elősegítése és támogatása volt. Ezt a célt ma elérni úgy lehet, ha dinamikusan fejlesztünk és láthatóságot adunk az iparágnak. Tagjaink nélkül, a digitális megoldások nélkül más szektorok sem tudnak bővülni, a digitalizáció éppen az IVSZ tagságát hozza helyzetbe. Megkeressük és feltárjuk a felmerülő kérdéseket, problémákat, lehetséges kitörési pontokat, ezekre megoldási javaslatokat adunk, ezáltal elősegítjük a digitális társadalom fejlődését. Mindehhez szélesítettük mozgásterünket, megváltoztattuk határainkat is. Felismertük, hogy nem csak az ágazaton belül kell hallatnunk a hangunkat, hanem egyfajta hangszóróként a döntéshozó, a jogalkotó, illetve a közélet felé is kommunikálnunk kell. Akár önállóan, akár külső partnerekkel közösen a társadalom legszélesebb rétegeihez jutottunk el, ennek legfontosabb eredménye pedig már 2014-ben is visszaigazolta szemléletmód-váltásunkat. Mára jól látszik: kezdik érteni, sőt egyre jobban értik üzeneteinket. Mára véleményvezér szakértő partnere lettünk a döntéshozásnak, de aktívabban formáljuk a közvéleményt is. Mindezek mellett pedig talán a legfontosabb: egyre hatékonyabban tudjuk kihasználni a különféle gazdaságélénkítő programokat, egyre többször kerülünk helyzetbe, egyre több lehetőséghez jutunk azáltal, hogy a láthatóságunk, vagyis a gazdaságban betöltött szerepünk növekszik. Az informatika jó példa a gazdaságban Pedig, ez nem volt mindig így. Az informatikai ipar a különc, furcsa kisfiúból a jó példává vált a magyar gazdaságban is. Miután a telekommunikációs és elektronikai eszközök a teljes társadalom mindennapjaiban is megjelentek, a magánélet és a munka világában is szerves részévé váltak minden folyamatnak, funkciónak, már nem arról beszélgetünk, hogy kell-e technológiára építeni, hanem arról, hogyan tudunk még több előnyhöz jutni általa. a digitális gazdaság, a digitális állam, a digitális infrastruktúra és a digitális oktatás. Tavaly az iparágunk számára az internetadó ötlete komoly fenyegetést jelentett, de végeredményben kiderült minden érintett számára, hogy Magyarországon fontos az internet, fontos a technológia, fontos az informatika: a lakosság, a vállalkozások és a politika számára is előnyös a digitális átalakulás. Év végén a tagságot is megkérdezve válogattuk össze az igazán meghatározó és fontos ügyeket. Az IVSZ tagság fontosnak találta az internet közműként kezelését, a felhőben tárolt adatok jogi szabályozását, az átlátható elektronikus közbeszerzést, a digitális közügyeket és e-demokráciát is. A gazdaság legnagyobb problémájaként a magyar vállalkozások digitális felkészületlensége áll, de foglalkozni kell a munkahelyek, feladatok modernizálásával, sőt, a digitális transzformáció miatt munkájukat elvesztők átképzésével is. Az iparágunk és az iparágunkban használt megoldások jó példaként állnak mindenki más előtt. Az IKT szektor jól van, még az elhúzódó gazdasági válság éveiben is képes volt növekedni hazánkban is. Magyarország GDP-jének 13,7 százaléka keletkezik direkt módon az IKT szektorban, több mint 150 ezer ember dolgozik informatikai munkahelyen, közben pedig megállíthatatlanul erősödik a szoftver- és szolgáltatásexport ágazat, ahol kizárólag a rendelkezésre álló szakemberek száma korlátozza a növekedést betöltetlen informatikus munkahely Az IVSZ legerősebb üzenete 2014-ben az volt, hogy Magyarországon legkevesebb 10 ezer betöltetlen informatikus munkahely van ennek a lyuknak a betömése pedig nemzetgazdasági érdek. Szeretnénk abban is jó példát mutatni, hogy egy ilyen komplex problémára is találunk válaszokat: erőfeszítéseket teszünk a közoktatástól az egyetemi mérnökképzésen át a felnőttképzésig, hogy a hiányt rövid és hosszútávon is csökkentsük. Küzdünk azért, hogy a most iskolába járó gyerekek a megfelelő algoritmikus képességekkel, digitális készségekkel és rugalmas, adaptív tudáskészlettel rendelkezzenek. Évente a szakmák 10 százaléka szűnik meg, helyettük újak jönnek létre, de az újak 80 százaléka már igényel digitális jártasságot vagy informatikai készségeket. Küzdünk azért is, hogy az informatika, a robotika, a mérnöki pálya nemektől függetlenül vonzó legyen. Küzdünk azért, hogy a természettudományok oktatása ne riassza el a fiatalokat. Fontos célunk a mérnökképzés erősítése, a lemaradó számítástechnikusok reaktiválása, a vállalkozási, piaci ismeretek oktatása. Globális piacon versenyzünk, a munkaerőhiány, a szakmák megszűnése és egyéb trendek nem helyi sajátosságok, a világon mindenhol pontosan ugyanez történik. A technológia, de a piac sem áll meg Hegyeshalomnál egyik irányban sem. Az informatika jó mintákat tud mutatni arra, hogyan lehet világszinten piacképes termékeket, megoldásokat fejleszteni. Az IVSZ szeretné, ha az IKT vállalatok működéséből, innovációs és exportkedvéből mások is inspirálódnának. Szeretnénk jó példákat mutatni, melyekkel a magyar gazdaság gyorsítható lenne, és amelyekkel úgy tudnánk lyukakat betömni, hogy nem máshonnan veszünk el. Internetre költözött az ország A digitális transzformáció és az ipari internet korszaka hasonlítható a benzinmotor feltalálásához, de akár az elektromosság vagy a gőzgép forradalmához is. Az IKT minden területet átformál, így egyáltalán nem az számít, hogy melyik iparágra tesszük le Ezt a fejlődési utat az IVSZ négy pillér mentén írja le, négy fontos terület van, ahol a voksunkat, hanem az, hogy milyen hatékonyságnövelést, milyen hozzáadott értéket tudunk elérni. Lehet szó autóiparról, gyártásról, gyógyszeriparról, városüzemel- 4. feladatunk van, ahol eredményeket szeretnénk látni, amitől hasznot remélünk: ezek 5.

4 tetésről, agráriumról, közlekedésről vagy szolgáltatásról. A digitális technológiák a legmeglepőbb szituációkban is felbukkannak. Ha jól dolgozunk, akkor az évtized végére Magyarország meghatározó szoftverfejlesztő központ is lehet, de ehhez az iparági szereplőknek, oktatási intézményeknek és állami szereplőknek is túl kell néznie a saját, rövidtávú, parciális érdekein. A sikerünk legfontosabb eleme, hogy az informatika tud olyan életkilátásokat mutatni, amivel egy nyugat-európai életszínvonal megvalósul Magyarországon, ez a piac tartogat olyan erőt magában, amivel nem csak megtartani lehet itthon az embereket, de adott esetben hazacsábítani/idecsábítani olyanokat, akik más országokban termelik most a GDP-t. Ehhez nem 1-2 jó példakép kell, az már megvan. Ehhez el kell gördíteni minden akadályt egy olyan digitális ökoszisztéma elől, amelyben a vállalkozás és az ember is jól érzi magát. Fontos teendők 2015-re Az akadályok elgördítéséhez az IVSZ 2015-ben a szokásos aktivitások mellett több fontos programmal szeretne hozzájárulni. Az első fontos lépés az IT munkaerőpiaci kutatás, ami választ ad arra a kérdésre, hogy a betöltetlen 10 ezer IT munkahely struktúrája hogyan néz ki belülről, oktatási bemeneti és kimeneti oldalon milyen problémák gerjesztik ezt a hiányt, milyen pontokon lehet elkezdeni beavatkozni, illetve nem utolsó sorban megvizsgáljuk, hogy a társadalomban, főleg a szülői oldalon milyen attitűddel állunk szemben, amikor informatikus szakmáról, képzésről és vállalkozásokról beszélgetünk. A kormány által már elfogadott Éves Fejlesztési Keretprogramban definiált GINOP programnak köszönhetően az IVSZ konzorciumban a KIFÜ-vel végre a vizsgálaton túl tud lépni és konkrét informatikai mérnökképzési programot indít 2015 őszén. Adigitális gazdasággal, transzformációval kapcsolatban is sok teendőnk van. A jelenlegi statisztikai felmérések messze nem alkalmasak arra, hogy a digitális technológiák és vállalkozások hatásai kimutathatóak legyenek. Az IKT vállalatok eredményei mellett meg kell mutatni, hogy egy digitális világra támaszkodó ökoszisztéma mennyivel hatékonyabb, és mennyivel többet termel. Az eredményeket és a digitalizáció várható hatásait meg kell tudnunk mutatnunk, el kell tudni mondanunk más iparágak vezető vállalatain, szakmai szervezetin keresztül a lehető legtöbb emberhez. Az IKT iparágon belül dolgozó-élő emberek számára a digitális világ előnyei triviálisak, de saját buborékunkon kívülre is kell nézni, sőt, elsősorban ott szükséges evangelizálni. Fontos feladatunk, hogy valódi áttörést érjünk el az IKT szektor és a digitális megoldások társadalmi megítélésében. Laufer Tamás elnök, IVSZ Főtitkári értékelő Major Gábor főtitkár Az IVSZ működésének stabilitását csak egy hatékonyan működő iroda tudja biztosítani. Az IVSZ-t alapvetően két dolog különbözteti meg és emeli ki a szakmai szervezetek közül. A szakértőkkel és témafelelősökkel rendelkező operatív szervezet és az aktív munkacsoportok. Előbbi hasznos szolgáltatásokkal és hatékony érdekérvényesítéssel, utóbbi a rendszeres tagozati, munkacsoporti műhelymunkából kieső eredményekkel járulhat ehhez hozzá. Munkatársaimmal együtt arra törekszünk, hogy tagvállalataink számára valódi hozzáadott értéket teremtsünk a szövetség céljai, és törekvései mentén, legyen szó a folyamatos párbeszédről, információ-cseréről; a pontos, gyors, és hiteles tájékoztatásról; a kapcsolatépítésről és ápolásról; az érdekérvényesítésről, lobbi-tevékenységről; a pályázati kérdésekben nyújtott szakmai támogatásról; vagy éppen a kommunikációról. Nyitottság, közös gondolkodás A tagokkal való személyes kapcsolattartást különösen fontosnak tartom, vezetésem alatt nyitott, kifelé forduló csapat épül, akik érzékenyek a piaci problémákra, meghallják a tagság igényét és aktívan képviselik az IVSZ-t más szervezetek és a még nem tag IKT cégek felé is. A szervezet jelentűs megújulás közepén van, ez az újonnan csatlakozó tagok, a kommunikációs üzenetek és arculat terén is tetten érhető. A digitális világ térfoglalásával egyre inkább meg kell tudnunk szólítanunk más ágazatokat is, az IVSZ-nek iránytű, think tank szerepe lehet ebben a folyamatban és ehhez megtettük a kezdő lépéseket egyik legnagyobb eredménye a GOP pályázat sikeres előkészítése volt. A pályázat kb. 150 KKV IVSZ tagot segít hozzá ahhoz, hogy sikeresebben vegyen részt közösségi pályázatokban és lépjen ki külpiacra. A projektek végrehajtására rendkívül szoros határidő van, az IVSZ innovációs tanácsadást végez és koordinálja a mintegy 2 Mrd Ft összértékű projektet, közel 50 tanácsadó cég közreműködése mellett. Amennyiben az IVSZ sikerrel zárja a projektet, elmondhatja, hogy az érdekképviseleti és piacbővítési szerepen túl a projekt koordinációban, menedzsmentben is komoly eredményekre képes ben 60 új tag csatlakozott a szervezethez, számos szakpolitikai kérdésben sikerrel képviseltük ágazatunk érdekeit, küzdöttünk az iparágainkat sújtó adók kérdésében ezek közül kiemelendő az internetadóval kapcsolatos markáns állásfoglalásunk, és irányító kommunikációs tevékenységünk. Az IVSZ a következő évben is karakteres, világos társadalmi szerepvállalást szeretne megvalósítani, előtérbe helyezve a párbeszédet, a tájékoztatást, az érdekérvényesítést, a kommunikációt. Ezen tervek mentén folyamatosan fejlesztjük, és a változó igényekhez mérten alakítjuk át működésünket, hogy kollégáink minden területen napra készen tudják kiszolgálni a tagvállalatokat, valamint közösen a leghatékonyabban tudjuk képviselni szektorunk érdekeit a szabályozói szférában is. Major Gábor 6. főtitkár, IVSZ 7.

5 Az IVSZ szervezete Az IVSZ testületei AZ ELNÖKSÉG FELÉPÍTÉSE MÉRET SZERINTI TAGOZATOK Mikro és Startup KKV tagozat Nagyvállalati Multinacionális Informatikai tagozat: Vityi Péter (Transround Kft.) Elnök: Laufer Tamás TEVÉKENYSÉG SZERINTI TAGOZATOK-ALELNÖKÖK Távközlési tagozat: Dr. Kőrösi Szabolcs Gábor (Telenor Magyarország Zrt.) MÉRET SZERINTI TAGOZATOK ELNÖKSÉGI TAGOK: Elektronikai tagozat: Gacsal József (Intel Hungary Ltd.) SZAKMAI MUNKACSOPORTOK Adatközpont és Felhő munkacsoport Agrárinformatika E-Health Geoinformatika ICT Biztonság IoT Közbeszerzés Média és Szerzői jog Oktatás Pénztárgép Smartcity ELLENŐRZŐ ÉS SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG IVSZ IRODA Mikro és start-up tagozat: Vicze Gábor (Econet Open Funding Kft.) KKV tagozat: Ghymes Balázs Euroway Networking Kft.) Multinacionális tagozat: Veres Zsolt (IBM Magyarországi Kft.) TEVÉKENYSÉG SZERINTI TAGOZATOK Informatikai Távközlési Elektronikai MUNKACSOPORTOK ÁLTALÁNOS ELNÖKSÉGI TAGOK: ÜZLETI MUNKACSOPORTOK Fejlesztési és EU Forrásoküzleti munkacsoport HTT (Határokon túli Terjeszkedés)- üzleti munkacsoport Bojta János (TCORGAN Kft.) Vinnai Balázs (Misys) Wenczel Richárd (EMC Magyarország Kft.) ETIKAI ÉS FEGYELMI BIZOTTSÁG

6 Az IVSZ tagsága taglétszám, tagság alakulása A szervezetbe belépők száma a korábbi években megszokott arányban emelkedett, a lemorzsolódás viszont örvendetesen csökkent. A mikro tagozat bővült leginkább, érezhetően hatásos az IVSZ startup cégek körében kifejtett aktivitása. VISSZATEKINTÉS 2014-re TÁRSULT/ NON-PROFIT 7 51 MIKRO KKV NAGYV MULTI TÁRSULT TÁRSULT/ FOR-PROFIT MIKRO/ KKV NAGYV MULTI STARTUP ÖSSZESEN 363 ÖSSZESEN Szakmai érdekvédelem, érdekképviselet, hazai partnerkapcsolatok Az IVSZ elnöksége, munkacsoportjai és szakértői rendszeresen kapnak megkeresést az államigazgatásból jogszabályi véleményezéssel kapcsolatosan vagy testületekben való szakértői részvétel miatt. Az alábbi testületekben és területeken képviselték a tagság és a szakma érdekeit, valamint készítettek véleményezéseket és ajánlásokat Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács Nemzeti Kiberkoordinációs Fórum Nemzeti Biztonsági Felügyelet HunCERT- (Hungarian National Computer Emergency Response Team) Gazdasági és Informatikai Bizottság Informatikai Albizottság BudapestHUB munkacsoport Hazai partnerkapcsolatok Örvendetes, hogy az IVSZ nincs egyedül, amikor a digitális jövő építésén fáradozik. Megpróbálunk minden olyan formális vagy informális szervezettel, szövetséggel kapcsolatot építeni, akiknek céljai összeegyeztethetőek a miénkkel. Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége (KÖSZ) Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZT) Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) Nemzeti Elektronikai Kerekasztal Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) EuroCloud Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) EMMI ehealth Programiroda American Chamber of Commerce (Amcham) HVCA Közigazgatás, kormányzat: Nemzetközi partnerkapcsolatok Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) DIGITALEUROPE Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) A Szövetség fontosnak tartja magyarországi IKT szektor markáns képviseletét az Európai Unióban. Nemzeti Erőforrás Minisztérium (EMMI) Az IVSZ ezért már 1999 óta tagja az Európai Digitális Iparági Szövetségnek, a DIGITALEUROPE-nak, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) melynek célja és feladata, hogy felgyorsítsa az infokommunikációs szektor és az információs társadalom fejődését az európai térségben. Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökég (KIFÜ) A DIGITALEUROPE tagság előnyei Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Az IVSZ általa érvényesíteni tudja a magyar iparág elvárásait az EU-s jogalkotásban, szabályozásban, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség-* januári megszűnéséig (NFÜ) ezáltal az összekötő híd szerepét tölti be az EU és Magyarország között.hatékony, összekötő, információ közvetítő, kapcsolatépítő eszköz más EU-s nemzeti IKT szövetségek felé. Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG Zrt.) Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) További nemzetközi kapcsolatok: Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) European Alliance for Innovation- pártoló tagság Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) e-jobs Obsevatory (e-skills/ COMPAAL projektek kapcsán) Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) Az IVSZ kapcsolatot tart az EU és a régió más IKT szövetségeivel, és kereskedelmi kamaráival, melynek segítségével erősítheti pozícióját a nemzetközi piacon, érvényesítheti tagcégei érdekeit, segít- Közbeszerzési Hatóság (KH) Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) heti a nemzetközi partnerkeresést, valamint kicserélheti tapasztalatait ( best practice ), pl: spanyol 10. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) (AMETIC), román (APDETIC, ARIES), lengyel (KIGEIT), horvát (CITA), bolgár (BASSCOM, BAIT) 11.

7 Tagozatok tevékenységének összefoglalója Informatikai tagozat Vityi Péter Az informatikai tagozat aktivitásai - a szerteágazó portfoliók miatt céges szinten elsősorban a munkacsoportokban folytak. A munkacsoportok jellemzően nagyon különböző módon üzemelnek, vannak, amelyek rendszeres időközönként tartanak megbeszéléseket, van, ahol akkor aktivizálódik a munkacsoport, amikor valamely kormányzati intézkedésre kell reagálni, jobb esetben az intézkedés előtti véleményezés a feladat. Az elmúlt, és a következő időszak fókuszpontjai több csoportra bonthatók. A kormányzati intézkedésekkel és hatásokkal összefüggésben kiemelendő az internetadó, illetve a digitális konzultáció kérdése; az új kormányzati struktúra; a fejlesztési terv (IKT prioritás, mobil fejlesztés, IKT mérnökképzés, PreCommercial Procurement, Export támogatás); illetve a GOP minta projekt, ezen keresztül pedig a KKV-k finanszírozása. Egyértelmű fókuszpontoknak a következők tekinthetők: 1. Szakemberképzés 2. Innováció a Deconomy (Digital Economy) területén 3. Hídépítés más iparágakkal 4. KKV fejlesztési programok 5. Export ösztönzés Az elmúlt év során a piacot meghatározó események döntően a kormányzathoz voltak köthetők, hatásuk az elkövetkező időszakban fog kibontakozni. Az internetadó körüli viták szerencsére elülni látszanak, sőt az azóta folyó internet konzultáció eredményeképpen, akár nagyobb figyelmet is kaphat az informatika. A másik meghatározó esemény a kormányzati informatikai irányítás átalakítása, mellyel az E-kormányzati irányítás, illetve a Digitális Társadalom másik 3 pillére, az E-gazdaság, E-képességek illetve E-infrastruktúra külön irányítás alá került. Az első terület a BM irányítása alatt vélhetően egyszerűsíteni fogja a különböző szereplők közti egyeztetéseket, ennek gyümölcseit a következő időszakban fogjuk látni. A másik 3 terület fejlesztése az NFM irányításával zajlik, ez az eddigieknél nagyobb és folyamatos fókuszt jelent, ami mindenképpen előny. A Miniszterelnökség koordinációja, összehangoló szerepe az első tapasztalatok szerint jól működik, a tagolt intézményrendszer ellenére, a nagy ügyekben érezhető az összhang. Az elmúlt időszak kiemelt eseménye a es időszakra elfogadott EU partnerségi megállapodás, melyben nagy hangsúllyal szerepel a gazdaságfejlesztés. A partnerségi megállapodás alapja az ún. S3 specializációs stratégia, amely 2 horizontális prioritásából egyiknek az IKT-t nevezte meg. Távközlési tagozat Kőrösi Szabolcs Gábor A Távközlési tagozat célja 2014-ben is a hatékony érdekegyeztetés volt a szektor szereplői között a távközlés és az IKT területén, illetve hatékony érdekérvényesítés a szabályozó hatóság és a minisztériumok felé. A tagozat munkájában részt vevő szakértők több személyes találkozón vitatták meg a területet érintő kérdéseket, beleértve egyes jogszabályok kapcsán az egységes szakmai álláspont kialakítását, vagy az ágazati lobbit. E tekintetben kiemelendő az internetadóval kapcsolatos gyors, és határozott fellépés az IVSZ részéről, de hangsúlyos volt 2014-ben a beruházás ösztönző szabályozási környezet megteremtésében is a munkacsoport szerepe (pl. DNFP, amelynek nagy pozitívuma a kiszámíthatóság). Nagyon jó példaként lehet említeni a párbeszédeket, konzultációkat, melyek 2014-ben kezdődtek el az ágazat és a jövőben az ágazatot is érintő kritikus infrastruktúra és elektronikus információbiztonsági szabályozásért felelős kormányzati szervek között ez remélhetőleg folytatódik a szabályok véglegesítése és a kijelölési eljárás végrehajtás során is. Az új ESZR elfogadása azonban több ponton is negatívként értékelhető, hiszen a támogatható célok mellett Európában is példa nélküli módon részletes, szigorú szabályozást jelent a szakma számára. Kérdéses, hogy valóban szükség van-e ilyen mértékű beavatkozásra, miközben a távközlési piacokon a verseny élénk és a jogalkotónak azt is szem előtt kellene tartania, hogy a magyarországi szereplőknek jelentős versenyhátrányt okozhat egy nem kiegyensúlyozott (csak egyes hazánkban letelepedett szolgáltatókra vonatkozó) szabályozás, amely a fogyasztók érdekeit is csak korlátozottan képes megvédeni azokra a szereplőkre írva elő még több kötelezettséget, akik erre már eddig is jelentős erőforrásokat fordítottak. Nem meglepő, hogy az EU már a digitális szolgáltatások kategóriájában gondolkodik, amikor a közeljövő szabályozásáról beszél, nem kizárólag a távközlési szolgáltatókra koncentrál. E szabályok megismerése, és a szabályoknak való megfelelés komoly fejtörést okoz a tagozat számára is, de a tagok közötti párbeszéd és információ-csere úgy gondoljuk legalább a megfelelésben segítséget tud nyújtani. Pozitívként értékelhető ezzel szemben a hatékony részvétel a kormányzati programok előkészítése, végrehajtása során ben feladatunk az IKT szektor gazdasági szerepének, hozzájárulásának megismertetése, tudatosítása a kormányzati szereplők számára, ami elengedhetetlen a változások kezdeményezéséhez, a támogatás megszerzéséhez, majd a versenyképességet gátló közterhek arányos megosztásának, csökkentésének megalapozása és a közös érdekek felismerésén alapuló beruházás ösztönző szabályozási környezet kialakítása. Ezen túl feladatunk, hogy tovább aktivizáljuk a tagok részvételét és közreműködését a tagozati munkában, hogy ezáltal még hatékonyabban tudjuk képviselni érdekeinket

8 Elektronikai tagozat Gacsal József Az elektronikai ipar komoly átalakuláson ment keresztül 2014-ben is, akár Magyarországon, akár világszerte jelentős elmozdulás zajlott le a gyártástól a K+F irányába. A Nokia gyár bezárásával, a Jabil és a Blackberry szerződésbontásával az elektronikai összeszerelés jelentősége Magyarországon csökkent. Ezeket a trendeket követve az elektronikai tagozat is igyekezett tapasztalatot cserélni, és az aktualitásokhoz igazítani munkáját, de 2014-es tevékenységéből kiemelendő az elektronikai toborzó kampány mellett az oktatási kutatás és elektronikai tanulmány frissítés előkészítése is. Mindezek ellenére a tagozat aktivitása és tevékenységének hatékonysága nem érte el a megcélzott szintet, több kérdésben nem történt előrelépés, így a meglévő tanulmány frissítése, egy oktatással kapcsolatos kutatás beindítása, vagy a tagtoborzási munka javítása a tavalyi évben elmaradt. A tagozati vezető álláspontja szerint a kormányzat részéről tapasztalható passzivitás rányomja bélyegét a tagozat aktivitására, így nehéz bármilyen kézzelfogható eredményt felmutatni. Munkacsoportok tevékenységének összefoglalója Oktatási munkacsoport Az oktatási munkacsoport az elmúlt évben arra törekedett, hogy az oktatás és a képzés területein megfogalmazza az informatikai és telekommunikációs ágazat elvárásait és az elvárásoknak megfelelő kibocsájtási kritériumokat. Ennek érdekében a munkacsoport üléseken külső, meghívott előadók segítségével kerültek feltárásra a felsőoktatás, a közoktatás és - részben - a felnőttképzés problémái. A munkacsoport arra törekedett, hogy a statisztikailag is igazolt, alátámasztott problémák feltárásán túl megoldási javaslatok is megfogalmazásra kerüljenek. Ebben szintén külső szakértő előadók, illetve az első kihelyezett ülés (NIIF) nyújtottak támpontokat. A munkacsoport által feltárt adatok alapján a felsőoktatás informatikai kibocsátásának mennyisége és munkaerő piaci relevanciája is csökken. Ennek csak részben oka a köznevelés alacsony motivációja az IT irányába és az egyre kevésbé megfelelő, megalapozó informatikai oktatás és digitális kompetencia fejlesztés, amely mögött az elavult eszközállomány, a lecsökkent informatika órák száma és általában, az IT alapú oktatás hiánya húzódik meg. A munkacsoport feltárta a trendek mögötti adatokat és előkészítette egy oktatási kiáltvány megfogalmazását a köznevelés számára. A felsőoktatás belső strukturális problémáinak feltárása további kutatást tett szükségessé, amely kutatást az IVSZ előkészített, és amelynek várható eredményeire épül egy felsőoktatási beavatkozási terv javaslat 2015 második felében. Az oktatási munkacsoport aktivitása jelentősen felerősödött a szakmai konferenciákon való részvétel növekedésén és a programozást népszerűsítő programokba való bekapcsolódáson keresztül, mint pl. a CodeWeek. Szerzői jog munkacsoport A szerzői jogi munkacsoport 2014-ben is a jogszabálytervezetek véleményezésére illetve a szakmai lobbi-tevékenységre, a szabályozóval való párbeszédre helyezte a hangsúlyt, 14. ICT biztonság munkacsoport Az információbiztonság területén az elmúlt évben nem a várakozásoknak megfelelően alakult a hazai környezet. A munkacsoport és a szakma is nagy energiával és lelke- emellett ugyanakkor nagy szerepet kap az információcsere, vagyis egyfajta formális networking, amelyen belül az egy területen dolgozó szereplők a megfelelő keretek betartásával beszélik meg a szakmán belüli híreket, érdekességeket. 15. sedéssel vágott bele a 2013 L. törvény adta lehetőségek kihasználásába: előadásokat, workshopokat tartott mind az IVSZ, mind a piaci szereplők, ahol sok szakmabeli ismerkedhetett meg a törvényben nevesített operatív szervezetek vezetőivel, és tájékozódhattak terveikről és kialakított munkarendjükről. A szakma bízott benne, hogy az állami intézményekre vonatkozó törvény jótékony hatásai érezhetőek lesznek a versenyszférában is. A törvény első érdemi határideje (a szervezetek és rendszerek biztonsági osztályba és szintbe sorolása) tavaly július 1-én járt le, de a törvény hatálya alá tartozó intézmények közül csak nagyon kevesek tartották ezt be. A választások után az alig 1 éves operatív szervezeteket átszervezték, az addig kialakított folyamatokat lényegében teljesen megszűntették, az új helyzethez mérten elkezdődött a rendszer újjászervezése, amit tovább nehezített, hogy elindult a törvény felülvizsgálata és az új helyzethez idomuló módosítás kialakítása. Ehhez kapcsolódóan a Kibervédelmi Fórum munkája is vesztett kezdeti lendületéből. A történtek egyaránt csalódást jelentettek mind a munkacsoport tagjainak, mind az egész szakmának. A 2015-ös év legfontosabb feladata mindezek alapján, hogy kis lépésekben, rövidtávú és elérhető célok segítségével új lendületet kapjon a munkacsoport. E cél mentén az IVSZ ismételten felvette a kapcsolatot az L. törvény végrehajtásáért felelős szervezetekkel régi-új vezetőivel, hogy szakmai támogatást nyújtson a törvénymódosításhoz, illetve más szakmai szervezetekkel törekszik az együttműködés finomhangolására. Idén ugyancsak a munkacsoport operatív feladatai közé tartozik az ősszel várható KEF által kiírandó ITBT eljárás Közbeszerzési munkacsoporttal közös szakmai koordinációja. IoT munkacsoport A 2014-ben alakult munkacsoport elsődleges célja, hogy az IoT egyes részterületeiben kompetens cégeket összehozza. Ezáltal segítse ezeket a cégeket az EU-s K+F forrásokért sikeresen pályázni és a K+F projektek során valóban piacképes, nemzetközi porondon is versenyképes termékeket és szolgáltatásokat kifejleszteni és piacra vinni. A megalakulás óta eltelt időszak az EU-s pályázati rendszer ciklikussága miatt pont lyukas volt, az előző ciklus projektjei már kifutottak, az új pályázatokat viszont még nem írták ki. Talán ennek is tudható be, hogy az aktivitás egyelőre kevéssé volt intenzív a tagok részéről. Ennek ellenére a munkacsoport két személyes megbeszélést is lebonyolított 2014-ben, melyeken összeállított egy IoT kompetencia mátrix-ot a terminológiai egyértelműség érdekében, emellett a munkacsoport vezetője több előadást is tartott az év során a témában, illetve véleményezte az IoT stratégiát. A jelenlegi munkacsoport aktivitás növelése 2015-ben kiemelt terv, és ahogy közelednek a pályázati kiírások, ez remélhetőleg meg is kezdődik. Cél egy negyedévenkénti megbeszélés megtartása adott tematika mentén. A megbeszéléseken pályázati tanácsadó szakértők segítik majd információkkal, best practice-ekkel a tagokat, ami a várakozások szerint kellően vonzó lehetőség lesz azok számára is, akik eddig nem aktivizálták magukat a közös munkában.

9 A munkacsoport a tavalyi évben személyesen mindössze néhány alkalommal ült össze, hot topic esetén azonban az érintett tagok között folyamatos a kommunikáció. Néhány konkrét ügyben egész évben aktív egyeztetés zajlott: ilyenek az Artisjus-jogdíjak körüli anomáliák, a jogdíjközlemény-tervezet, az EU-bírósággal kapcsolatos döntések, de piacszabályozási kérdésekben is rendszeres a diskurzus, így az IVSZ ezekben a kérdésekben a munkacsoporton keresztül képes hallatni a hangját ezen a területen is. A 2015-ös tervek között kiemelendő szerepet a szerzői jogi törvénymódosítás véleményezése kap. Fejlesztési és EU források munkacsoport Az EU-munkacsoport szerepe kiemelkedő az IVSZ munkáján belül, hiszen meghatározó fontos IKT fejlesztések jelentős része uniós forrásból valósul meg. A munkacsoport alapvető célja ehhez igazodva, hogy a tagszervezetek időről-időre tájékoztatást kapjanak az IKT-releváns fejlesztéspolitikai elképzelésekről, a pályázatokról, illetve a területet érintő egyéb hírekről, információkról. A munkacsoport tevékenységében a tagvállalatokat reprezentálva mind a KKV, mind a nagyvállalati szektor jelentős aktivitást mutat, a belső tagi működésen túl pedig az államigazgatás résztvevői főként előadói és konzultánsi szerepkörben vettek részt egyes eseményeken, közös párbeszédeken. Az év során több ízben került sor szűkebb és tágabb körű egyeztetésre, konzultációra. A működésre az eseti, igényvezérelt jelleg volt jellemző. A munkacsoport elsősorban tájékoztató szerepet tölt be: pl. fejlesztéspolitikai tájékoztatást ad a szektort érintő IKT, K+F stb. forrásokról. Emellett szűkebb körben lobbi és szakma-érdekvédelmi tevékenység is zajlik a releváns fejlesztési források vonatkozásában. A 2014-es évben a munkacsoport kiemelendő feladatai közé tartozott a várható GINOP 3 pályázatokkal kapcsolatos NFM tájékoztatás, kiterjesztett munkacsoporti ülés keretében; a K+F fejlesztési irányok ismertetése a munkacsoport tagok számára; az Operatív Programok, Digitális Nemzet Fejlesztési Program és Zöld könyv társadalmi egyeztetésben való részvétel; valamint pályázati tervezetek szakmai egyeztetésében való konzultáció. A as pályázati időszak kezdete láthatóan növelte az aktivitást, érdeklődést a munkacsoportban, ami nem meglepő a terület jelentőségét tekintve. Ennek szellemében 2015-ben cél egy ezt felülmúló aktivitás elérése is. A munkacsoport tagok folyamatos tájékoztatása az aktuális pályázati lehetőségről kiemelt prioritás, ugyanígy az aktív párbeszéd a fejlesztéspolitika főbb stakeholdereivel. Ehealth munkacsoport A munkacsoport tevékenységének célja egy működő és fenntartható ehealth ökoszisztéma megvalósítása annak érdekében, hogy tagjai minél több új fejlesztési és megvalósítási projektlehetőséghez juthassanak, hogy erősödhessen tagjai versenyképessége és teljesítőképessége a területen, hogy bővüljön a magyar ehealth piac, illetve növekedjen az ehealth technológiák alkalmazásának társadalmi elfogadottsága. Ennek érdekében dolgozik azért, hogy a területen rendelkezésre álljanak K+F+I valamint technológiai alkalmazást támogató fejlesztési források a megfelelő mennyiségben, valamint hogy a források felhasználása azok minél magasabb fokú hasznosulását eredményező programok mentén, minél alacsonyabb kockázatok mentén valósuljon meg. Emellett támogatja az IVSZ tagokat abban, hogy minél sikeresebben szerepelhessenek nemzeti és nemzetközi K+F+I valamint technológia alkalmazási programokban, de részt vesz az elektronikus egészségüggyel kapcsolatos nemzeti és nemzetközi tervek, koncepciók kidolgozásában is, illetve támogatja a technológia alkalmazásához és fejlesztéshez szükséges szakemberek új képzési programjainak kialakítását. kijelölésében. Támogatva az aktív munkacsoport tagok egészségügyi informatikai témában kidolgozott projektjavaslatait, azokat előzetes megvitatás és véleményezés után továbbította az ágazatvezetés felé, mint a következő időszakban megvalósításra javasolt projektet, emellett aktívan részt vett az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP ) társadalmi vitájában és véleményezésében. Az MTA felkérésére részt vett az EU 7-es keretprogramjából finanszírozott PACITA projektben, mint az e-health technológiákat fejlesztő és alkalmazó, valamint a terülten piaci szolgáltatásokat nyújtó cégeket tömörítő meghatározó szervezet. Annak érdekében, hogy az IVSZ és ezen belül munkacsoportunk hatékonyabban tudjon haladni céljai megvalósítása felé, az IVSZ együttműködési megállapodást írt alá a Semmelweis Egyetemmel, az egészségügy területén alkalmazott információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának és oktatása fejlesztésének, magasabb szintre emelésének érdekében. Az Ehealth munkacsoport mindezeken túl az IVSZ más munkacsoportjainak prioritásaival összehangoltan, valamint az ehealth piacon stakeholderként megjelenő szereplők felé fejti ki (kormányzat, ágazati irányítás és szervezés intézményei, egészségügyi intézmények vezetői és véleményformálói, ágazati finanszírozásban részt vevő szervezetek, oktatási és kutatási intézmények) szakmai véleményét. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a munkacsoport tagjai az éppen aktuális felmerülő témák mentén konzultálnak, döntően online fórumokon, de esetenként személyesen is. A jövőben viszont a munkacsoport tagok tervezik, hogy növelik a személyes találkozók számát. Ezeken kívül határozott terv még, hogy 2015-ben további együttműködési megállapodások születnek a fenti célok elérése érdekében, de a munkacsoport szeretne nagyobb hangsúlyt fektetni a K+F+I tevékenység előmozdítására és támogatására a tagság körében, felhasználva a kialakuló partneri kapcsolatokat. Agrárinformatika munkacsoport Az Agrárinformatika munkacsoport április 30-án alakult, ekkor meghatározta a célokat, és a következő időszakra vonatkozó cselekvési tervet. A munkacsoport elsődleges célja az agrárinformatikai fejlesztések támogatása, az agrárinformatikai termékfejlesztés segítése, a fejlesztések összehangolása, a hazai best practice-ek összegyűjtése, és a lefedetlen területek azonosítása, az EU innovációs források agárinformatikai célú felhasználásának segítése, a párhuzamos fejlesztések kiiktatása, viszont az egymásra épülő megoldások fejlesztésének segítése, valamint szoros együttműködés az agrárinformatika területén K+F tevékenységet támogató szakmai szervezetekkel, kutatóhelyekkel. A további, de szintén kiemelt célok közé tartozik az agrárinformatikai megoldások export lehetőségeinek a segítése, a hazai agrárinformatikai megoldások nemzetközi piaci megjelenése a hazai mezőgazdasági gép gyártók anya- és testvér vállalatain keresztül, illetve az együttműködés az export munkacsoporttal. Cél még az agrárinformatikai megoldások elterjedésének támogatása az állami szabályozásokhoz és fejlesztésekhez készített javaslatokkal, az edukáció, illetve az innovatív hazai megoldások helyzetbe hozása a közbeszerzéseknél, valamint a termelők és tanácsadók felkészítése az agrárinformatikai megoldások felhasználására. Az agrárinformatika munkacsoport 2014-ben egyebek mellett elkészítette az Agrárinformatika Kihívások és cselekvési terv koncepciót, együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, részt vett a Precíziós gazdálkodás konferencián, valamint megállapodott egy agrárinformatikai fórum, klub létrehozásáról a Szent István Mindez 2014-ben jelentette például azt, hogy a munkacsoport javaslatokat tett a Széchenyi 2020 program területén, annak elektronikus egészségügyi vonatkozású fókuszainak Egyetemmel

10 A munkacsoport megalakulása és működése illeszkedik az IVSZ által felvázolt ágazati stratégiához. Az első év tapasztalatai alapján jelentős tartalékok vannak az agrárinformatikai területen. A munkacsoport tagjai között vannak aktív szereplők, akik biztosíthatják a további működés alapjait. A as uniós források megjelenése az agrárinformatikai területén jelentősen növelheti a tagok aktivitását. Ami pedig a munkacsoport 2015-ös terveit illeti, a korábbi célok mentén prioritás további kutatás fejlesztési források biztosítása az agrárinformatika területén. A tervek között szerepel egy egyeztetés kezdeményezése a GINOP és a VP forrásait kezelő döntéshozók között, amelyre a munkacsoport javaslatot fogalmaz meg az agrárinformatikai fejlesztések finanszírozási lehetőségeinek biztosítása érdekében. A tervek között szerepel a NAK- IVSZ megállapodásban szerepelő agrárinformatikai helyzetfeltárás stratégiai elkészítése, illetve egy programjavaslat összeállítása a termelők agrárinformatikai felhasználói tudásának növelése érdekében. Ezeken kívül folyamatosan tájékoztatni kívánja a termelőket és döntéshozókat a terület híreiről, képviselteti magát szakmai konferenciákon, és létrehoz egy agrárinformatikai portált, amelyen összegyűjti a stratégiai dokumentumokat és javaslatokat ágazatok és funkciók szerint. Mindezek mellett 2016-ban is lesz Prega konferencia, illetve újabb együttműködések várhatók egyetemekkel. Közbeszerzés munkacsoport A munkacsoport célja a tagság közbeszerzési szakértelmének folyamatos fejlesztése, illetve az ágazat optimális jogszabályi környezetének megalkotásának elősegítése. A közbeszerzési munkacsoport 2014-ben több ülést is tartott, melyeken megújította tisztségviselői körét, elfogadta az évre vonatkozó munkatervet, a szakmai, és tájékoztatási irányok mentén pedig szakértők, illetve jogászok közreműködésével áttekintette a TCO számítás közbeszerzési vonatkozásait, az új Ptk. vonatkozó passzusait, az új közbeszerzési koncepciót, valamint az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos tudnivalókat novemberében sikeresen lezajlott az IVSZ Közbeszerzési Konferencia is a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, valamint a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége szakmai támogatásával. A konferencián az előadók között volt az új közbeszerzési törvény megalkotásáért felelős miniszteri biztos, de a magyar közbeszerzési piac meghatározó szereplői mind ajánlatkérői, mind ajánlattevői oldalról is. A munkacsoport mindezek mellett 2014-ben is aktív párbeszédet folytatott a Miniszterelnökség, a KEF, az NFM, a KH és KÖSZ szakértőivel. Elősegítette a KEF keret-megállapodásos eljárásainak elindítását, az ehhez kapcsolódó lobbi-tevékenységhez pedig szakmai támogatást nyújtott az elnökség részére. A 2015-ös évben az eddigi tevékenységek folytatásán felül magas prioritással kezeli az új közbeszerzési irányelvek magyar jogszabályi átültetésének jogi és ágazat-specifikus megfelelőségét, valamint kiemelt figyelmet fordít az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos akcióterv véleményezésére, nyomon követésére. A munkacsoport működése folyamatos, plenáris munkacsoport ülésekre 2014-ben körülbelül kéthavonta került sor, de ezek között a szakmai projektet kidolgozása több személyes találkozót is igényelt. Online módszereket leginkább munkaanyagok közzétételére használt a közösség. A munkacsoport 2014-ben második alkalommal szervezte meg ingyenes félnapos rendezvényét a felhő témájában, melynek legfőbb célja a piacépítés és oktatás volt. A rendezvény az Óbudai Egyetemen volt, nagyjából 80 fő részvételével. A konferencia egyik legfontosabb előadása a frissen elkészült Adatközpont Konfigurátor eszköz bemutatása volt, emellett bemutatták a EU kezdeményezésére készített Cloud Scout felmérés magyar változatát is. A két szakmai termék elkészítéséhez a munkacsoport tagjainak aktív közreműködése kellett sok-sok munkaórával. A munkacsoport tevékenysége alapvetően két irányba mutat a jövőben is: egyrészt továbbra is hangsúlyos szerepet kap a kifelé irányuló szakmai munka, kommunikáció, másrészt a belső, szakmai és egyéb tevékenységek erősítése a feladat: Fogalomtár 2.0: a jelenlegi tartalom frissítése, bővítés a felhő témájának kidolgozásával. Szabványosított IVSZ Adatközpont és Felhő Munkacsoport prezentáció kétváltozatban: iparágon belüli verzió; nem ICT iparágnak szánt verzió ös rendezvény megszervezése, az új eredmények bemutatása. A Microsofttal közösen, a Bell Research kivitelezésében felhő piackutatás. Az aktivitás növelése érdekében minden munkacsoport ülés kapcsolód na egy értékes szakmai programhoz, adatközpont látogatáshoz vagy egy meghívott szakértő előadásához. Határokon túli terjeszkedés (HTT) munkacsoport A magyar IKT szektor számára kiemelten fontos, hogy megjelenjen a regionális/globális piacon, mivel a hazai piac méretének korlátossága akadálya lehet a növekedésnek, egy ponton túl. A globális jelenlét növeli a hazai cégek versenyképességét és bevételét egyaránt. Az IVSZ keretein belül létrejött munkacsoport kívánja támogatni a magyar ICT cégek külföldön való megjelenését. A munkacsoport tevékenységéről külön export fejezetben számolunk be. Geoinformatika munkacsoport A munkacsoport legfőbb célja, hogy iparágösztönző együttműködéseket hozzon létre, melyek egyben versenyelőnyt is biztosítanak a résztvevő szervezeteknek. Ezen kívül a célok közé tartozik, hogy a munkacsoport megismertesse a tagokkal a GIS eszköztárát, bemutassa, és szélesebb körben is kommunikálja a geoinformatika újszerűségében rejlő kiaknázatlan lehetőségeket. Adatközpont és felhő munkacsoport A munkacsoport az adatközpontok, szervertermek, szerverszobák építésével foglalkozó, valamint a kész infrastruktúrát biztosító, úgynevezett kolokációs és hoszting szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat fogja össze. A Beszéljünk egy nyelven célkitűzésünk alapján kezdtük meg az egységes iparági fogalomtár kialakítását, amellyel egy olyan referenciadokumentumot hoztunk létre, amely tudásbázis, háttértár és munkaeszköz minden piaci szereplő számára, aki az adatközpontokkal és azok szolgáltatásaival kapcsolatba kerül. A Munkacsoport 2013-től a Felhő témájának képviseletét is felvállalta, így új tagokkal és célkitűzésekkel bővült a munkánk. Smartcity munkacsoport A munkacsoport elsődleges célja a Smart City pályázatok kialakításának véleményezése, szakmai támogatása, a hazai megoldások és nemzetközi példák összegyűjtése, lefedetlen területek azonosítása, az EU intelligens közösségek források felhasználásának segítése, a párhuzamos fejlesztések korai felismerése, csökkentése, illetve az egymásra épülő megoldások fejlesztésének segítése

11 Gazdasági és társadalmi kitörési lehetőségek az informatikában Több mint minden 10. forintot a magyar gazdaságban az IKT szektor termel meg, az adóbevételek 12 százaléka is ebből a szektorból érkezik. Már most is számos, magas hozzáadott értékű IKT fejlesztő központ van Mo-on. Megfelelő utánpótlás esetén a külföldi közvetlen tőkeberuházások révén további több tízezer magyarországi munkahely jöhetne létre. Foglalkoztatás +250 Mrd Ft EXTRA BEVÉTELI LEHETŐSÉG AZ ORSZÁGNAK +200 Mrd Ft +200 Mrd Ft +200 Mrd Ft Aktuális európai helyzet +200 Mrd Ft Az informatika munkák többsége jól fizető, távmunkában és részmunkaidőben, otthon és nők által is elvégezhető. Az informatika demokratikus szakma, csak a tehetség és a tudás számít. Távol-keleten, Indiában, Afrikában milliók számára jelent felemelkedési lehetőséget, a hazai mélyszegénységben élő gyerekek, fiatalok számára is kitörési pont lehet. Európa jelenleg egy hosszú távú strukturális átalakuláson megy keresztül, ami befolyásolja a versenyképességét, ugyanakkor új munkahelyek megteremtése előtt nyitja meg az utat. Az Európai Unió ennek ellenére minden idők legmagasabb, 10,2 %-os munkanélküliségi rátájával küzdött 2013-ban. A pályakezdők több, mint 25%-a képtelen elhelyezkedni úgy, hogy a magas munkanélküliség ellenére az infokommunikációs (IKT) területen komoly szakemberhiánynyal küzdenek a munkaadók. A jelenlegi tendenciák fennmaradásával 2020-ra 900 ezer IKT szakember fog hiányozni az infokommunikációs iparból az Európai Unióban úgy, hogy a magas hozzáadott érték miatt a szektor jelentős mértékben járulhatna hozzá az állami bevételek növekedéséhez. 10,2% 2013 munkanélküliségi ráta Magyarországon 2012-ben mindössze 2500 informatikus szerzett diplomát. Ugyanakkor betöltetlen állás van óta 2000 milliárd a kiesett bevétel csak ebből a szegmensből. A KSH 2012-es adatai alapján az infokommunikációs iparág volt az egyetlen ágazat, mely a válság éveiben is fejlődni tudott, 4,5%-os növekedést produkált. Az ágazat a magyar gazdasági fejlődés egyik motorja, hiszen a GDP 12%-át adja és ez szinte teljes egészében hazai hozzáadott értéknek minősül. A szoftver GDP 12% és szolgáltatás export éves szinten megközelíti a 20 %-os növekedést. Olyan magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározóan import nélkül állítanak elő, infokommunikációs iparág kizárólag az emberi erőforrásokra alapozva. Fontos kiemelni, hogy az exportban meghatározó vállalatok több mint 50%-át magyar KKV-k adják. Növekedési potenciál A magyarországi helyzet +20% EXPORT szoftver és szolgáltatás IKT piac betöltetlen állás 150 milliárd forintnyi elvesztegetett GDP-t (éves szinten) EXPORT magyar KKV-k A IKT ágazat termelékenysége gyakorlatilag egyetlen paramétertől függ, az ágazatban dolgozó emberek számától. Ugyanakkor évek óta krónikus szakember hiány van, ennek a feloldása 2018-ig 250 Mrd forint plusz bevételt jelent az országnak. informatikus HUN EXPORT 25% pályakezdők 25%-a nem tud elhelyezkedni 235 MrdHUF szoftver és szolgáltatás EXPORT IKT szakember 0 A szoftver- és szolgáltatásexport 235 milliárd Ft volt 2012-ben, ez a teljes magyar exportnak csupán 1%-a, de hozzáadott értékének 5%-a, és ennek több mint felét hazai KKV-k adják. Gazdasági potenciál 5év szoftver- és IT szolgáltatás export A hazai szoftver- és IT szolgáltatás export reálisan 5 év alatt megduplázható. Ennek hatása lényegében olyan, mintha két új AUDI gyár épülne hazánkban. nem tudás alapú iparág >50% Évi 15MHuf Egy informatikus szakember átlagosan évi 15 millió forintnyi hozzáadott értéket termel, ez a hozzáadott érték 4-5-ször magasabb a nem tudás alapú iparágakhoz képest. Beavatkozás A fenti potenciál akkor aknázható ki, ha már rövidtávon több embert tud foglalkoztatni az ágazat. Rövid- és középtávú hatások 6-12 hónap befektetéssel szinte bárki munkához juthat az informatikai piacon, erre most is nagyszerű példák vannak. A szakmával együttműködve, piaci igényekhez illeszkedő felsőfokú szakképzések indítására van szükség. Várható eredmény: 3000 új informatikai szakember 2018-ra Az informatika nagyon gyorsan változik, fejlődik. Az elmúlt évtizedekben sokan estek ki a szakmából, mert nem tudtak lépést tartani a technológiai változással. A munkanélküli vagy pályaelhagyó informatikusokat meg kell próbálni visszaintegrálni az élvonalba a felnőttképzésen (hétvégi és nyári iskolák) keresztül. Várható eredmény: 2000 reaktivált ember 2016 végére Migrációs politika eszközeivel, vízumkönnyítéssel magas tudású szakemberek importálása elsősorban határon túli magyar lakta területekről. Várható eredmény: évi 1000 Magyarországon dolgozó új szakember Az elitista és nem piaci gondolkodás miatt az első évben az informatikus hallgatók 25%-a morzsolódik le. Ez 15%-ra csökkenthető. Várható eredmény: 1000 fő évente Kormányzati szintű kampány, kiállás a természettudományos szakmák, különösen az informatikai mérnöki szakma mellett. A felvételi követelmények (pl. kötelező fizika) megváltoztatása. Várható hatás: 2 éven belül megduplázódik az informatikus hallgatók száma Informatikai szakképzés visszaállítása. Minden általános és középiskolában legyen informatikai szakkör. Hosszútávú javaslatok A játékos programozás beemelése a közoktatás rendszerébe. Informatikára koncentráló, felemelkedést segítő program indítása a mélyszegénységben élők számára. Minden intézménytípus, minden évfolyamában, minden héten legalább 1 programozás-informatika óra (NAT szerint). Az egyéb műveltségterületek kerettanterveibe explicit módon, kötelezően jelenjen meg az IKT készségfejlesztés, összességében még legalább heti 4-6 órát érintő módon. A fenti intézkedések akkor lehetnek sikeresek, ha kormányzati program szintre emelkednek. Az IVSZ ennek előkészítéséhez és végrehajtásához felajánlja saját és tagvállalatainak erőforrásait a kormányzat számára.

12 Víziók, stratégiai üzenetek, változások 2014-ben Az informatika ma már nem egy különálló iparág, ma már nem arról szól az IT, hogy az informatikus megoldja más irodai dolgozók problémáját. Az IT, telekommunikáció és a digitális technológia általában véve is teljességgel átszövi az élet és a gazdaság minden területét. Ez a tendencia ráadásul olyan dinamikával érkezett meg az egész világon, hogy az IVSZ által is jó ideje napirenden tartott informatikus munkaerőhiány probléma a globális gazdaság legfájdalmasabb, mára akut tünetévé vált nem csak Budapesten, de Bangalore-ban, Londonban és New York-ban sem egyszerű jó minőségű informatikai dolgozókat találni. Nehéz meghatározni, hogy mit is jelent az a szó, hogy informatikus, nehéz megmondani, hogy az orvosi kutatócsoportban ülő big data elemző annak számít-e vagy a logisztikai vállalatnál folyamatokat programozó projektmenedzser az-e. Eközben a konzumerizációnak köszönhetően a digitális trendeket első körben nem a katonaság, nagyvállalatok és a kormányok élik át, hanem a legtöbb megoldás ezernyi fogyasztói termékben mutatkozik meg először, majd a vállalati módszerek, szinte kényszerből évekkel később követik azokat. A változásokra reagáló vállalatok folyamatosan igyekeznek új pozíciókat találni maguknak, stabil üzleti modellek pusztulnak el és épülnek újra, médiacégek fejlesztenek technológiát, hardvergyártók szolgáltatnak tartalmat, telekommunikációs cégek válnak kereskedővé 2014-től kezdve egy teljesen újragondolt kommunikációs és partnerkapcsolati stratégiával az IVSZ felvállalja, hogy a szektor számára fontos kérdések társadalmasításában és szakmai tematizálásában jelentősebb szerepet vállal. Az integrált stratégia belátja azt, hogy egyetlen szervezet sem képes magához vonzani minden érintettet, ezért az IVSZ a szövetségen belül elérhető szakértői bázis számára szervez, biztosít megjelenést más fórumokon is. A saját felületek erősítése mellett az IVSZ üzenetek számára egyaránt fontos a szaksajtó, a gazdasági sajtó, a szakmai konferenciák, az egyetemi és közoktatási programok és a közösségi média felületek. Az IVSZ kommunikáció célja, hogy a belső szakmai közeg által létrehozott és megszűrt üzenetek kijussanak a szomszédos és akár a távolabbi szcénákba is ben az IVSZ az informatikai, oktatási és digitális technológiákban releváns szakkonferenciák állandó partnere lett, azokat témaajánlással, előadók delegálásával, promócióval támogatta. A digitális gazdaságra és technológiákra érzékeny médiumok számára az IVSZ megbízható és hiteles szakértői forrás, a szövetség folyamatosan kap megkereséseket gazdasági rádió- és tévéműsoroktól, nyomtatott és online lapoktól nem csak az internetadó fenyegetésének idején. Eközben az IVSZ a korábbinál lényegesen nagyobb hangsúlyt fektet a tagsággal való személyes találkozások gyakoriságának növelésére. A szervezet sikere azon múlik, hogy a tagcégeken belül meglévő tudás és akarat, hogyan jut el magasabb szintre, ezért a kifelé irányuló kommunikáció hangsúlyosabbá tétele mellett az úgynevezett üzleti érintések számának növelése vált fontos mérőszámmá ben az IVSZ Iroda által szervezett eseményeken több mint 1500 ilyen érintés, találkozó történt, enynyi alkalommal került személyesen, hivatalosan kapcsolatba valamely tagcég munkatársa/vezetője az IVSZ-szel. Ezen felül az IVSZ Iroda vezetői a szakmai ügyekben is preferálják a személyes találkozókat, ezek száma az erőforrásokhoz mérten folyamatosan nő, a tagcégek aktív bevonása segít megtalálni a tagok közti szinergiákat, segít megfelelő szakértőket delegálni minden fórumra és segít a szövetség aktivitásait a valós igényeknek megfelelő pályán tartani. Rengeteg olyan változás történt az elmúlt években, ami miatt az infokommunikációs iparágat tömörítő szervezetnek is másképp kell viselkednie. A korábbi, főként befelé forduló magatartás helyett egyre többször van szükség más iparágak, egészen más szervezetek együttműködésére, a tagcégek igénye is megváltozott, sokkal inkább elvárja egy IVSZ tag, hogy a szervezet egyértelmű, erős, hangos üzeneteket küldjön olyan helyekre, ahová eddig ezek a hangok nem jutottak el. A szerteágazó munkacsoporti műhelymunka mellett a szervezet három fő üzenet köré építette kommunikációját: Az első az oktatás és a szakemberhiány, aminek a szlogenjévé vált a 10 ezer betöltetlen informatikus munkahely témája. A második a szoftver- és a szolgáltatásexport dinamikus növekedése, amivel akár úgy is találkozhattak az érdeklődők, hogy az IT export öt éves növekedése olyan, mintha két új Audi gyár települne az országba. A harmadik pedig az Internet of Things paradigma, ami a szenzorok, mobilhálózatok és felhőszolgáltatások háromszögében megvalósuló új ipari forradalom tendenciája. Ez utóbbi a magyar ipar kitörési pontja, a teljes gazdaság teljesítményének meghatározó szempontja. Ma már nem elegendő azonban a fontos témákban egy precíz, alapos kutatást készíteni és azt letenni egy asztalra. Annak ellenére, hogy a fent említett mindhárom témában készülnek IVSZ-kutatások, annak ellenére, hogy rengeteg adat és információ áll rendelkezésre, a szövetség feladata nem ér véget azzal, hogy ezeket előállítja. IVSZ a szoftver- és szolgáltatásexportért Az IKT export jelentős növelése évek óta kiemelt téma az IVSZ-nél. Tavaly sikerült elérnie a szövetségnek, hogy a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia és az EU-val kötött partnerségi szerződés is rögzítette, hogy 2020-ra meg kell duplázni az export ezen szegmensét. Miközben az elektronikai bérgyártás érezhetően csökken hazánkban gondoljunk a Nokia gyár bezárására vagy tiszaújvárosi Jabil gyár és a Blackberry szerződésbontására évi 20 százalék körüli arányban nő a szoftver és szolgáltatásexport. Ennek kb. felét a nemzetközi vállalatok fejlesztő és SSC központjai adják, viszont örvendetes, hogy a másik fele a hazai KKV és startup világból kerül ki. Az IVSZ tavaly harmadik alkalommal készítette el hiánypótló IKT export kutatását, amit más releváns forrás nem lévén a közigazgatás és a sajtó egyaránt iránytűként használ, és célunk mielőbb elérni, hogy a hivatalos nemzeti statisztikákba is kerüljön át a mérés módszertana. A teljes szoftver és szolgáltatás export közel 300 Mrd Ft, ennek harmadát 70 magyar 22. tulajdonú, vagy üzleti döntéseit Magyarországon hozó, évi 10 m Ft-ot meghaladó 23.

13 összegben exportáló cég adja. Ők talán a legfontosabbak a kitűzött cél és persze a kívánt nemzetgazdasági hatás elérése érdekében. Ez a 300 Mrd Ft ugyan a teljes hazai exportnak alig több mint egy százaléka de ha a hozzáadott értéket tekintjük (hiszen ez gyakorlatilag teljes egészében hazai, jól fizetett mérnöki munkaerő eredménye) akkor már 5 százaléka. Egyaránt reális célkitűzés az exportáló közel 250 IKT vállalat számának növelése, illetve a már exportálók volumenének emelése, így a kívánt cél megfelelő támogatás mellett elérhető. A futó GOP es, illetve az ősszel megjelenő dedikált KKV és startup informatikai export pályázatok közel 10 Mrd Ft értékben segítik a cél elérését, kijelenthetjük, hogy sosem kapott ekkora támogatást az ágazat exportja mindannyiunk felelőssége, hogy jól használjuk fel. Egyre több előremutató szoftver megoldást használ a kormányzat, ezek külföldi piacra vitele elsősorban a keleti és déli nyitás keretében számos alkalommal megfogalmazódott. Az IVSZ az NHIT támogatásával és partnerei közreműködésével elkészítette a kormányzati alkalmazások kataszterét és ebből egy olyan nyomtatott kivonatot, melyet a gazdaságdiplomácia szereplői használhatnak, ha igényt látnak más országban kormányzati informatikai fejlesztésre. Az IVSZ 2014 során a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal és az NHIT-vel közösen elkészített egy átfogó külgazdasági diplomáciai kiadványt, amelyben 13 kiemelkedően fontos közigazgatási terület IT-vezérelt megoldásait mutatja be. A kiadványban szereplő megoldások mögött álló vállalatokról, termékekről pedig az IVSZ egy részletes közigazgatási IT katasztert vezet, hogy a kiadvány által keltett érdeklődésből konkrét üzletek születhessenek. A Közigazgatási innováció működő állam című kiadvány egyelőre angol és orosz nyelven készült el. A digitális változat szabadon letölthető. Az IVSZ a továbbiakban is várja az érintett témakörben megoldásokkal és referenciákkal rendelkező cégek jelentkezését, hogy az exportképes hazai IT megoldások nyilvántartása tovább bővülhessen. GOP az előkészítés éve volt Az IVSZ három éve folyamatosan vizsgálja a tagvállalatok export tevékenységének aktivitását, és az export piacokra való nyitásban rejlő potenciált. Mindezek alapján, elején született meg az ötlet, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív program végrehajtása során megmaradt forrásokból az IKT vállalatoknak legyen lehetősége pályázni, elsősorban exportképességük fejlesztésére, nemzetközi innovációs és egyéb pályázatokon való megjelenésükre, ezáltal eredményességük növelésére első negyedévében az IVSZ szakmai érdekképviseletként aktív szerepet vállalt a pályázat szakmai tartalmának meghatározásában, a pályázati kiírás előkészítésében. Ennek eredményeképp született meg az a verzió, amely társadalmi egyeztetésre került március között. A társadalmi egyeztetés során az IVSZ kibővített HTT munkacsoport ülés keretében igyekezett megismerni a tagok véleményét a pályázati kiírás kapcsán, ezek végül be is épültek a kiírásba. Ezen a találkozón több mint 100 érdeklődő tagvállalat képviselője vett részt, és mondta el véleményét a tervezett kiírás kapcsán. Az Európai Bizottság ismét a DIGITALEUROPE-ot és az European Schoolnet-et választotta az európai e-skills for Jobs 2014 kampány lebonyolítására. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a munkavégzéshez szükséges információs és kommunikációs A társadalmi egyeztetés után a szövetség a pályázat megvalósításának előkészítésére helyezte a hangsúlyt. Folyamatosan kereste azokat az IKT vállalatokat, amelyek po- technológiákkal (IKT) kapcsolatos készségeket folyamatosan kell fejleszteni. A kampány tenciális pályázóként jelenhetnek meg a pályázaton, és sikeres projektet hajthatnak végre. Az előzetes igényfelmérésünk során már a nyár elejére közel 150 vállalat pályázati szándékát regisztráltuk, akikkel már ekkor megkezdtük a projektgenerálást. A pályázók felkutatása mellett az IVSZ egy akkreditációs folyamat segítségével kiválasztotta azokat a tanácsadó cégeket is, akik a végrehajtás folyamán együttműködő partnerek lehetnek. Többszöri személyes konzultációt folytattunk közel 60 tanácsadóval annak érdekében, hogy minőségi pályázatok, és sikeres projektek szülessenek, és maximális hatékonysággal támogathassuk tagjaink célkitűzéseit. A 2014-es év végére közel 300 potenciális pályázóval vettük fel a kapcsolatot, és személyes találkozók során egyeztettük a várható pályázati folyamatot, feltételeket, valamint a projektvégrehajtás szakaszát. Ennek eredményeképp a 2015-ös pályázati kiíráskor már átfogó képpel rendelkeztünk a lehetséges pályázókról, illetve a pályázati előkészítésnek köszönhetően már rajtra készen álltak a vállalatok. Általános leírás GOP A támogatás célja, hogy az IKT, vagy informatikai témájú K+F+I projekteket fejlesztő kis- és középvállalkozások nemzetközi piaci lehetőségei bővüljenek, és az Európai Unió Horizont 2020 programjában való aktív részvételük növekedjen. A pályázat keretében akkreditált tanácsadókon keresztül közvetlenül a vállalkozások számára lehetőség nyílik a Horizont 2020 program megismerésére, a Horizont 2020 program pályázati kiírásain való induláshoz szükséges felkészítésre, innovációs tanácsadás igénybevételére és marketing tevékenység támogatására. Jelenleg futó vagy 2014-ben lezárultközösségi finanszírozású projektek eskills 2014-ben immár harmadszor csatlakozott az IVSZ az Európai e-skills kampányhoz, amely a digitális készségekre, elsajátításuk fontosságára, valamint ezeknek a készségeknek a munkahelyszerzésben és megtartásban játszott szerepére hívja fel a figyelmet.

14 zépiskolákban (az országban több, mint 50 rendezvény került megrende zésre, amelyen összesen több mint 1000 érdeklődő vett részt) egyetemisták - Future IT előadássorozat első évfolyamos informatikus mér nökök számára a BME-n, nagynevű vállalatok vezető technológusainak részvételével politikai döntéshozók - Infoparlament, Code Week központi rendezvény IKT cégek - MENTA konferencia, Fogadj örökbe egy iskolát tanárok - Sulinetwork konferencia 2015-ben ismét számos rendezvényt tervezünk, amelyek célja a digitális készségek oktatásának és elsajátításának fontosságára felhívni a figyelmet és megmutatni hogyan lehetne fejleszteni a készségeket. válasz az IKT készségekkel rendelkező szakemberek iránti egyre növekvő és jelenleg is kielégítetlen igényekre miközben jelentős mértékű az európai munkanélküliség. A kampány az Európai Bizottság Grand Coalition for Digital Jobs kezdeményezésének részeként valósul meg, amely egy többszereplős összefogás a professzionális IKT készségekkel rendelkező szakemberek hiányának kezelésére, valamint az IKT foglalkoztatottság teremtő képességének kiaknázására. A kampány hazai honlapja: OpenAxel 2013 októberében indult az IVSZ startup ökoszisztémával foglalkozó projektje, az OpenAxel, amelyet az Európai Bizottság a 7. Keretprogram keretében támogat. A kampány fő célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet azokra az oktatásokra, képzésekre, munka és egyéb lehetőségekre, amelyek a digitális készségekkel rendelkező emberek (akik tudják, hogy hogyan használják hatékonyan a digitális technológiákat) számára nyitottak. A digitális készségek kulcsfontosságúak a kis és közepes vállalkozásoknál dolgozó szakembereknek, ugyanúgy, mint a munkahelyet kereső fiataloknak és munkanélkülieknek. A digitális készségek a nagyvállalatok számára is létfontosságúak, amelyek kiemelkedő készségekkel rendelkező munkavállalókat keresnek. Amíg Európa egy hosszan elhúzódó gazdasági válsággal küzd, addig a digitális készségek egyre nagyobb szerepet kapnak Európa gazdaságának ismételt talpra állításában. A jó és kiemelkedő digitális készségekkel rendelkező emberek központi szerepet fognak betölteni Európa innovatív és versenyképes környezetté való alakításában. Számos rendezvény és program került megrendezésre 2014-ben Európában és hazánkban is a különböző iskolai végzettséggel és készségekkel rendelkező célközönség számára az IKT iparág, oktatási szervezetek és közintézmények együttműködésének köszönhetően. A rendezvények tanulókat, munkanélkülieket, IKT szakembereket és KKV-ket is tájékoztatnak arról a rengeteg lehetőségről, amelyet az IKT-val kapcsolatos munkák jelentenek. Az első nagyobb esemény a Telecentre Europe által szervezett egész Európára kiterjedő Get Online Week volt, amelynek célja, hogy új felhasználók kapcsolódjanak az internethez és fejlesszék a digitális készségeiket, amelyeket a munka területén használhatnak. Két jelentősebb nemzetközi rendezvény is megrendezésre került a kampány keretében a görög és az olasz elnökséghez kapcsolódva. A kampány magyarországi megvalósításáért az IVSZ a felelős, amely számos rendezvényt szervezett különböző célcsoportok számára a 2014-es év során. A 2014-es kampány során szervezett rendezvényeink széles célközönségnek szóltak. általános iskolás diákok - rajzpályázat középiskolás diákok - IKT cégvezetők látogatása, motivációs előadása kö Az IKT startup-ok, vállalkozások és KKV-k számos nehézséggel szembesülnek a működésük kezdetén. Az elmúlt kb. 10 év során új módszer jelent meg a startup-ok inkubálása tekintetében, amelyet befektetők és sikeres technológiai vállalkozások irányítanak: az akcelerátorok. Az akcelerátorok a startup-okat a működésük első éveiben támogatják azáltal, hogy összegyűjtik a befektetésre érdemes vállalkozásokat, keresik és megszűrik az ígéretes tehetségeket és összekötik őket mentorokkal és egyéb stratégiai erőforrást biztosító szervezetekkel/szakértőkkel. Az általuk létrehozott kapcsolat pozitív hatással van a helyi ökoszisztémára, amelyben működnek és bizalmat épít az alapítók, a befektetők és a többi szereplő között. Az akcelerátorok a legtöbb esetben a helyi piacra fókuszálnak, amelyen az OpenAxel projekt változtatni szeretne. Az OpenAxel projekt célja, hogy létrehozzon egy co-akcelerációs keretrendszert az akcelerációs programokat kínáló szervezetek között európai szinten. A projekt túlmutat azon, hogy információt nyújtsanak magukról ezek a szervezetek, hiszen a cél az, hogy egymással együttműködjenek és ezáltal nyílt innovációs szolgáltatások jöjjenek létre az akcelerációs ökoszisztémában, amelyek a nyílt akceleráció koncepciójához vezethetnek. Gyakorlati szempontból a projekt azért jött létre, hogy az európai vállalkozási ökoszisztémát (startup-ok, kockázati tőke befektetők, üzleti angyalok, mentorok, akcelerátorok) 26. megnyissa azáltal, hogy az IKT ipar és az akcelerációban résztvevő szerep- 27.

15 lőket egy platformon keresztül összehozza és elősegítse az együttműködésüket. Az OpenAxel platformján keresztül a vállalkozások megismerhetik azon európai akcelerációs szolgáltatásokat, amelyek a legjobb európai tehetségeket kutatják és támogatják. A platform létrehozása mellett a projekt keretében két európai szintű startup verseny is megrendezésre kerül, amelynek célja, hogy kiválassza - mindkét évben a 30 legígéretesebb vállalkozást. A 3 kategória első három helyezettje értékes díjazásban részesül, akik a világ színvonalú coaching és mentoring szolgáltatás mellett utat nyernek a Silicon Valley-be is, ahol befektetőkkel és sikeres vállalkozások vezetőivel találkozhatnak. A versenyt 2014 május-júniusban szerveztük európai szinten és nagy örömünkre számtalan magyar tehetséges startup pályázott az értékes díjakra. A madridi döntőbe két magyar is kijutott, és egy sikeresen be is került a nyertesek közé, akik 2015 februárjában San Franciscóban tölthettek el egy hetet, amely során számtalan találkozón, programon fejlődhettek. A több mint 160 jelentkező közül egyébként Magyarországról kiemelkedően sok, 42 jelentkezés érkezett és a top 15-ös listában is még három magyar versenyző volt. A Sopreso mellett a privát videóközvetítésre építő ANGL, illetve az elektronikus pénz megoldását fejlesztő Buxa csapata került még közel a kiemelt pozícióhoz. Cloud rendezvényt, amely a cloud megoldások elterjesztését és a kételyek megszűntetését volt hívatott elősegíteni, vagy a 2015 januárjában tartott Appra magyar! versenyt, amely számtalan tehetséges fiatalra hívta fel a figyelmet. A közelgő rendezvények megtalálhatóak a Watify! központi honlapján: https:// ec.europa.eu/growth/tools-databases/dem/watify SEE TV-Web A 2012 októberében indult kétéves SEE TV-WEB projekt 2014 novemberében zárult. A projekt keretében a 12 partnerből álló nemzetközi konzorcium a digitális szakadék csökkentésére dolgozott ki javaslatot, amelyben a digitális földfelszíni televízió műsorszóró frekvencia spektrum szabad kapacitásának kihasználása révén biztosítaná az európai szinten is megfogalmazott cél elérését. A projekt honlapja és az OpenAxel platform elérhetősége: Watify A 2014 év elején indult majdnem két éves Watify! Digital Entrepreneurship kampány célja, hogy a digitális vállalkozás indításán hezitáló fiataloknak, vagy egy tradicionális vállalkozás digitális transzformációja kapcsán kételyekkel küzdő vállalkozónak segítsen feloldani a kételyeket, mutasson jó és követendő példákat, adjon lelkesítést, tanácsot, bázist a kezdéshez és a továbblépéshez. A kampány felhívja a figyelmet azokra az európai vállalkozásokra, amelyek új digitális termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, innovatív üzleti modelleket dolgoznak ki, és amelyek sikereket érnek el az újfajta digitális technológiák intelligens használatának köszönhetően és ezáltal digitális ikonokként például szolgálhatnak a jelenleg még hezitáló, kételkedő fiatal vállalkozók számára. A TV-WEB projekt célja, hogy bizonyos Internet tartalmakat elérhetővé tegyen olyan emberek számára, akik általában nem használnak internet szolgáltatásokat, vagy akik nem rendelkeznek szélessávú internet hozzáféréssel. A digitális földfelszíni televízió műsorszóró frekvencia spektrum szabad kapacitását többek között arra is fel lehetne használni, hogy bizonyos internet tartalmakat (pl.: hírek vagy egyéb elektronikus szolgáltatások) játszunk át és ezáltal némi internetezési élményt biztosítsunk TV készülékeken keresztül a lakosság néhány hátrányosabb helyzetű csoportja, illetve olyan emberek számára, akik nem rendelkeznek szélessávú hozzáféréssel a vidéki környezetben. A projekt koncepciója különbözik a Csatlakoztatott TV (Connected TV) és a Smart TV technológiák kínálta szolgáltatásoktól, ahol az internetezés élményét azáltal biztosítják, hogy a TV készüléket az internethez csatlakoztatják. Ezzel szemben a SEE TV-WEB projekt koncepciója az internet tartalmat kizárólag a DTT spektrum használatával juttatja el az otthonokba. Hosszú távon a projekt nagyban hozzájárulhat a digitális szakadék, valamint a szociális kirekesztődés problémáinak kezeléséhez és az egyenlő lehetőségek régiójának megteremtéséhez. A projekt keretében számos háttértanulmány és ajánlás készült el, amelyek kiterjednek a technikai lehetőségek mellett a célcsoportok igényeinek feltérképezésére, a lehetséges tartalmak felmérésére, az egyes országok digitális átállásának a vizsgálatára (jogi, gazdasági, technikai kérdések) a szerkesztői felelősség kérdésére illetve különböző technikai specifikációkra. Az elkészült tanulmányok és ajánlások letölthetőek A kampány keretében az IVSZ számos rendezvényt és kommunikációs tevékenységet a projekt honlapjáról. 28. valósított meg 2014-ben, többek között a Startup konferenciát 2014 júniusában, a Gyurós díjátadót, amely igazi követendő példákat vonultatott fel, az október végi A 2014-es, záró évben az IVSZ 3 helyszínen végzett pilotot a célközönség (aktív és 29.

16 passzív nyugdíjasok) bevonásával Budapesten és Szobon. A pilotok igazolták, hogy a célközönség nagyrészt nyitott az új technológiára, az új tapasztalatokra és a javasolt megoldás szolgáltatás segítségével szívesen böngésznének az előre kiválogatott Internet tartalmak között. Az IVSZ 2014 novemberében szervezete a projekt záró konferenciáját Budapesten, amelyen a nemzetközi hallgatóság a digitális szakadék tág problematikájának megvitatását követően egyre mélyebbre ásott a lehetséges megoldások mentén. A panelbeszélgetések résztvevőinek szerteágazó tudása garantálta az érdekes beszélgetéseket. A konferencia kiegészült az Antenna Hungária hálózatfelügyeleti központjában való látogatással és egy érdekes beszélgetéssel az AH szakterületi vezetőivel, illetve a jövőbeli együttműködési lehetőségekhez keretet biztosító EUs programok (H2020 ICT, Central Europe és Danube Programok) bemutatásával. A projekt weboldala: EuDEco Az IVSZ első H2020-as pályázatára szerencsére nem kellett sokat várni. Az új EuDEco projekt az európai adatgazdaság modellezését tűzte zászlajára, amelyet számos tevékenységgel egészít ki. A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával a Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program keretében valósult meg. A projekt honlapja: TISP január 1-én indult az IVSZ első CIP program (Versenyképesség és Innováció Program) által támogatott projektje, a TISP projekt, amely a könyvkiadók és az IKT ipar képviselőit tömörítő tematikus hálózat kialakítását célozza. A tematikus hálózat a kialakult és a még jelenleg is létező szakadékot igyekszik csökkenteni a két szakmai közösség között, és szélesebb együttműködést igyekszik kialakítani közöttük. A hálózat két legfontosabb célkitűzése az, hogy elősegítse az üzleti innovációt mindkét szektorban, illetve támogassa a politikai innovációt nemzeti és európai szinten. A hároméves projekt során számtalan lehetőség nyílik a két szektor közötti párbeszédre (többek között IT és könyvvásárok keretében), amelyek eredményeként mindkét tématerültre vonatkozóan ajánlások kerülnek kidolgozásra. Ezek végső soron mind a vállalkozásokat, mind pedig a kormányzati szférát segíteni fogják abban, hogy megfelelően megalapozott döntéseket tudjanak meghozni. Erre azért van szükség, mert Európában az adat újrahasznosításnak nincs még megfelelő kultúrája, pedig rengeteg nagy adathalmaz generálódik (big data) különböző szektorokban. Gondoljunk csak az orvostudományra, a városokra (smart cities) az IT technológiának köszönhetően stb. Mivel Európa versenytársai (Amerika, Japán stb) sokkal előrébb járnak az adat újrahasznosítás tekintetében ezért Európa lemarad hozzájuk képest és a polgárok pedig számtalan jótól esnek el ugyancsak (pl. hamarabb lehetne kifejleszteni jó gyógyszereket, vagy reagálni helyzetekre, új szolgáltatásokat kidolgozni stb). A cél, hogy ezen javítsunk és elősegítsük az újrahasznosítást. Ennek keretében számos tevékenységünk lesz: 1. modellezése a gazdaságnak 2. business case-k kidolgozása 3. Kifejezett ajánlások kidolgozása az Európai Bizottságnak, hogy milyen pl. jogi szabályozásra van szükség ahhoz, hogy a jogi keretek megfelelőek és elősegítőek legyenek) 4. observatory létrehozása A modellezés több iterációs fázisból áll, amelyek során a modellt use case-k révén teszteljük, elemezzük társadalmi-gazdasági, technikai és jogi szempontok mentén, szakértők bevonásával finomítjuk, míg elkészül a végső verzió. Honlap: ben 3 könyvvásárra, a bolognaira, a londonira és a frankfurtira szerveztünk érdekes előadásokat és panelbeszélgetéseket lehetséges vagy már megtörtént fejlesztésekről, innovációkról, míg az IKT rendezvények tekintetében a NEM Summit és a párizsi ICCHP konferenciák részeként tartottunk tematikus TISP rendezvényt. A TISP Smart Book, amely a projekt honlapján érhető el, érdekes és releváns tanulmányokra, üzleti modellekre hívja fel a figyelmet, tartalmaz rendezvény összefoglalókat, ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne elősegíteni még jobban a 2 szektor közeledését és az innovációt, releváns híreket és rendezvényeket. 31.

17 Rendezvények Az IVSZ tevékenységében kiemelt szerepet kapnak a rendezvények: egyfelől a saját szervezésű konferenciák, workshopok és szakmai események, másfelől a tavalyi év kiemelt prioritása volt, hogy ezek mellett a szövetség, illetve tagvállalatainak képviselői részt vegyenek lehetőség szerint minél több olyan ágazati eseményen, amelyek akár szakmailag, akár a kapcsolatépítés szempontjából relevánsak ben saját rendezvényeinken 469 vállalat, 910 különböző képviselője vett részt, összesen 1504 alkalommal.e mellett kiemelendőek azok az egyéb kisebb-nagyobb konferenciák, amelyeken megjelent az IVSZ, és a legtöbb esetben előadót, előadókat is adott a szövetség számára fontos témákban. Az előadások kitűnő lehetőséget biztosítanak a munkacsoportok tagjai számára, hogy az IVSZ-en keresztül szakértőként olyan színpadokon is megjelenjenek, ahol saját cégük képviseletében nem, vagy csak szponzorként tudják ezt megtenni. Kiemelt rendezvények saját- és társszervezésben IVSZ-Gartner üzleti reggeli sorozat Az IVSZ ITrendek címmel januárban indított üzleti reggeli sorozatot a GARTNER magyarországi szakértőinek közreműködésével. Az éves programot a Gartner iránymutató, elismert elemző munkáiból szemezgetve, a hazai realitások figyelembe vételével állította össze a szövetség. A tíz alkalmas rendezvénysorozat olyan technológiákra és trendekre fókuszált, amelyek nagy valószínűséggel jelentős hatást gyakorolnak a piacra a következő években. A sorozattémái voltak egyebek mellett, hogy hogyan alakítja át a mindennapi szolgáltatásokat a mobilitás, mi várható a következő években infrastrukturális és alkalmazott technológiai oldalon, hol tart az ipari internet, melyek a kiberbiztonság aktuális kihívásai, vagy miként alakítják át a mindennapi életet a viselhető eszközök. Az üzleti reggeli sorozaton xxx-an vettek részt. Lányok Napja/Girls in ICT Day április 24. Az IVSZ és a Nők a Tudományért Egyesület (NaTE) közös rendezvényén, a Lányok Napján az egyetemek természettudományi, mérnöki, illetve informatikai karai, valamint innovatív vállalatok interaktív nyílt napot tartottak az érdeklődő középiskolás lányok számára, és bemutatták a náluk folyó kutatás-fejlesztési és mérnöki tevékenységet. A Lányok Napja elsősorban a lányok érdeklődését akarta, akarja felkelteni a mérnöki, informatikai és egyéb, jövő-orientált szakmák iránt, és egyúttal támogatja az ipar azon irányú igényét, hogy magasabb arányban tudjon nőket alkalmazni a mérnöki és informatikai szakterületeken. Annál is inkább, mert kimutatott tény, hogy a különböző nézőpontok megjelenése a kutatás-fejlesztésben és a változatos munkakörnyezet (nők és férfiak együttes munkavégzése) serkenti a gazdasági növekedést. Közgyűlés május 14. Az IVSZ 2014-benis megtartotta szokásos éves közgyűlését, május 14-én. A kötelező elemeken, és a rendes közgyűlési teendőkön túl az eseményen az IVSZ tagsága alelnököket (informatikai, elektronikai és telekommunikációs szakmai tagozatvezetőket) és egy új általános elnökségi tagot is választott. A megválasztott tisztségviselők: Vityi Péter, Gacsal József, Kőrösi Szabolcs Gábor és Wenczel Richárd. Start-up Konferencia június 4. Második alkalommal rendezte meg a szövetség startup-konferenciáját Startuphype-on túl - Útválasztó konferencia az üzleti sikerek felé címmel. A 150 fős rendezvény témái voltak egyebek mellett, hogy milyen állapotban van a hazai startup világ; lehet-e Magyarország a régió startup központja; mi legyen az állam szerepe a hazai startup ökoszisztémában; vagy mennyit érhet egy startup cég? Az IVSZ Startup konferencia üzenete, hogy a már sikereket elért startup vállalkozások, itthon is tevékenykedő nagyvállalatok és az állam közös felelőssége, hogy egy olyan környezetet teremtsenek, amely hazai, régiós vagy távolabbi országokból érkező ötleteket is képes befogadni, megérlelni és sikeres vállalkozássá formálni. Infoparlament június A 2014-es Infoparlament rendezvényen Laufer Tamás IVSZ elnök megnyitóbeszédében elmondta: ma nem kérdés, hogy a fejlődés motorjai a digitális technológiák. Nincs más lehetősége Magyarországnak sem, mint részévé válni annak a digitális transzformációnak, ami néhány év alatt tüntet el évtizedek, évszázadok óta létező szakmákat és hoz létre új iparágakat. A digitális tudás, gondolkodás, implementációs képesség többé nem egy zárt szakma kiváltsága.egy évtizeden belül, aki nincs ezek birtokában, nagy valószínűséggel versenyképtelen lesz, bármilyen szakmában dolgozik. Nincs már digitális gazdaság a gazdaság teljes mértékben digitalizálódott hangsúlyozta az IVSZ elnöke. MENTA + Gyurós Tibor Díjátadó szeptember Az IVSZ egyik legfontosabb, kiemelt rendezvénye tavaly is a Menedzsertalálkozó (MENTA) volt. A rendezvényre 220 résztvevő és 22 előadó jött el, ezzel a szövetségnek 2014-ben is sikerült a megfelelő mennyiségű és minőségű résztvevői gárdának alkalmat teremtenie a szakmai networkingre, emellett az IKT szektor kiemelkedő szakembereit, innovatív ötleteit és megoldásait díjazta a Gyurós Tibor díjakkal. A konferencia kiemelt üzenete volt, hogy egy olyan új világ van születőben, amely a telekommunikáció, az elektronika és IKT szektor technológiai fejlesztéseire épülve átalakítja a körülöttünk létező világot. Hamarosan az új világ gyermekei, az Y, majd a Z generáció képviselői veszik át a hatalmat a munkavállalók táborában. Az Y generáció tagjai már a világ bármely pontján képesek élni és dolgozni, a mobiltelefon, az internet és az informatika korlátlan eszköztára segítségével. Az IKT szektor munkavállalói azonban nincsenek elegen. Jelenleg betöltetlen informatikai állás van hazánkban. Az oktatás előtt új kihívások állnak, melynek munkaerő piaci hatásai már jelentkeznek. Code week október Az IVSZ tavaly is a Code week projekt mögé állt, hiszen a szövetség az európai e-skills motivációs kampány magyarországi koordinátora. Az IVSZ szervezésében Magyarország is számos aktivitással kapcsolódott az Európai Programozási Héthez. Iskolalátogatások, Fogadj örökbe egy Iskolát! program, országos rajzpályázat és sok egyéb más programot szervezett, melyek keretében az IVSZ tagvállalatok vezetői, az IKT iparág meghatározó képviselői járták az országot, hogy minél több pályaválasztás előtt álló gyerek számára mutassák be az informatika és programozás kreatív és egyébként divatos világát. Az IVSZ által, illetve a Szövetség közreműködésével az országban több, mint 50 rendezvény került megrendezésre, amelyen összesen több mint 1000 érdeklődő vett részt

18 Infotér Konferencia - november 6-7. Az IVSZ társrendezésében meghirdetettinfotér Konferencia tavaly azt boncolgatta, hogy az informatikus milyen szinten hiányszakma világszerte, és ez mekkora problémát jelent az egyes országokban. Magyarországon folyamatosan rendelkezésre áll 10 ezer olyan IKT állás, amire keresnek a vállalatok szakembereket, de nem találnak. A jelenség, és ennek hatásai az IVSZ kiemelt témái közé tartoznak. A konferencián 1200-an vettek részt. TV-Web konferencia november 13. Bridging the digital divide by digital terrestrial television networks címmel tartott nemzetközi minikonferenciát az IVSZ novemberben, amelyen körülbelül 80 fő vett részt. A TV-WEB szolgáltatás minden érintett szereplőjének bevonásával szervezett eseményen a résztvevők a területet érintő problémákat, a kihívásokat és a lehetséges megoldásokatvitatták meg. Az előadók a dél-kelet európai régió legfontosabb érintett szervezeteinek képviselői voltak, a konferencia résztvevői között pedig több régióbeli szabályozó hatóság képviselője és technológiai szolgáltatók képviselői is részt vettek. Közbeszerzési Konferencia - november 19. Az IVSZ novemberi éves közbeszerzési konferenciáján Homolya Róbert közbeszerzésért felelős helyettes-államtitkár felvezető előadásában ismertette a konferencia több mint 100 fős közönségével az új közbeszerzési stratégia irányelveit és bevezetésének várható menetét. Előadásában utalt arra, hogy a közbeszerzés számát és értékét tekintve a magyar gazdaság szignifikáns része, komoly gazdasági és társadalmi közösséget képvisel. A tavalyi évben 12,000 közbeszerzési eljárás zajlott le, melyre közel 80,000 ajánlattévő adott be ajánlatot. A közbeszerzés a GDP 8,2 %-át adja. Homolya Róbert a konferencián felkérte az IVSZ közbeszerzési műhelyét, hogy vegyen részt a kormányzat szakmai munkacsoportjának munkájában. Export-támogatási fórum december 3. Az IVSZ decemberben szervezte meg az IKT iparágra specializált Export-támogatási Fórumot, a jelenleg komoly átalakulás alatt álló, állami intézmények által nyújtott szolgáltatásokról, támogatásokról. Az esemény fókuszában az IKT exportlehetőségei mellett az átalakult intézményrendszer bemutatása, (Kereskedőház, EXIM Bank, TéT-attaséi hálózat, KGSZ, stb.), az IT szektor szerepe a kormány exportstratégiában, valamint a várható exportfejlesztési uniós támogatások álltak. A szövetség számára ez az esemény kiemelt jelentőségű volt, tekintettel arra, hogy a szoftver és IT szolgáltatásexport hozzávetőlegesen 250 milliárd forint, az exportnövekedés pedig az elmúlt években százalék között volt, és a szervezet legfőbb célkitűzései között szerepel a magyar szoftverexport erőteljes növelése, illetve annak elősegítése. A fórumon 125 érdeklődőt regisztrált a szövetség, előadóként üdvözölhettük többek között Szabó László miniszter-helyettest (KKM) is. Digitális Konzultáció december 19. A konzultáció ötletének megjelenése után Deutsch Tamás kijelölt biztos elsőként a szövetséghez fordult a legfontosabb kérdések egyeztetésének ügyében, ami után az IVSZ saját felmérést végzett, hogy mik azok az iparági fontos kérdések, amelyekről szükségszerűen konzultálni kell. A felmérés eredményét a szövetség december 19-én prezentálta a biztosnak, ezzel részben sikerült tematizálni a diskurzust. Az IVSZ által kiküldött internetkonos kérdőívre több mint 200 válasz érkezett a tagságtól, ami alapján a szövetség egy reprezentatív, releváns javaslatot tudott letenni az asztalra. Az IVSZ tagvállalatai körében folytatott felmérés szerint a Digitális Konzultáció legfontosabb témái 2014-ben a következők voltak: Internet hozzáférés: mindenkinek alanyi jogon legyen internet hozzáféré se, hasonlóan a televízióhoz Digitális oktatás: életkori sajátosságoknak megfelelően a digitális képessé geket is oktatni kell minden gyermek és felnőtt számára, csak így válik hoz záférhetővé az a végtelen szabadon elérhető tudásbázis, amit az internet kínál Digitális gazdaság: segíteni kell a magyar vállalkozások digitális felkészülé sét, hiszen ez a vállalatok közti kommunikáció és a termelési hatékonyság növekedésének elengedhetetlen eszköze Digitális állam: minden közszolgáltatás legyen interneten is elérhető, a közadatok akadálymentesen legyenek hozzáférhetőek, csak így valósítha tó meg a szolgáltató állam A szövetség álláspontja szerint a Digitális Konzultációnak ma Magyarországon arról kell szólnia, hogy Magyarország gyorsítani vagy lassítani szeretné az internet térhódítását? Előre szeretne-e ugrani a gazdasági versenyben, vagy lemarad? Akar-e jobb minőségű életet és jobb szolgáltatásokat biztosítana állampolgárainak? Konferenciák az IVSZ szakmai támogatásával Az alábbi szakmai konferenciákon az IVSZ képviselői 2014-ben előadóként vettek részt. CW ICT Day február 19. Smartmobil április 3. Innotrends szeptember 19. Internet Hungary október Forbes Flow október BBJ Versenyképességi konferencia november 5. HWSW App! Mobile konferencia november 12. Egyéb események IVSZ jelenléttel Start-up állásbörze február 12. ICT Day Új utakon február 19. Tanácsadó Testületi ülés - február 20. Horizon 2020 információs Nap február 20. Digitális Nemzet Műhelybeszélgetés március 13. NGM-NIH-NaTE esemény - március 18. IKT index sajtótájékoztató március 21. ICT Biztonság workshop március 26. IDC Security Roadshow március 27. HVCA (Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület) bemutatkozó rendezvény április Projektmenedzsment Fórum április 10. Stimulating Digital Entrepreneurship konferencia április 29. e-skills for Jobs 2014 Conference május 6. IVSZ MBT kupa június 14. Példakép Alapítvány kampány és díjátadó 2014 folyamatosan Urbánia21 - szeptember Start-up Spring - verseny április 2 Forbes üzleti reggeli november

19 2014 kiemelt projektje: Internetadó A tavalyi év legintenzívebb témájaegyértelműen az internetadó-bevezetésének lehetősége volt, ami nem kis mértékben érintette az IVSZ-t, több tagvállalatot, illetve az egész szövetség által is képviselt szektort. Ennek nyomán nem volt kérdés, hogy az IVSZ azonnal, és határozottan reagál a felvetésre, és mind proaktívan, mind reaktívan kommunikál a sajtóval, és markáns állásfoglalásban közli szakmai véleményét az adó bevezetésének lehetséges következményeiről. Emellett az iparági álláspont kialakításában is aktívan részt vett. A bejelentés után néhány órával az IVSZ kiküldött egy szakmai érvrendszerre épített komplett reaktív közleményt, a szövetség időben is elsőként, illetve komplexitását tekintve is kiemelkedően kommunikált az ügyben. Kezelte a folyamatos sajtómegkereséseket, nyilatkozatokat adott, háttérbeszélgetéseket szervezett, amivel megalapozta a diskurzus szempontjait, úgy mint versenyképesség, oktatás/tudás/társadalom, iparági számadatok, piaci mechanizmusok értelmezése. A közleményt követően kizárólag szakmai/iparági nyilatkozatokat adott, a lakossági és politikai kommunikációt kerülve. Alábbi sajtóközlemény több mint száz megjelenést generált, lefedve ezzel a teljes magyar médiát. A klasszikus PR-kommunikáció mellett a közösségi média lehetőségeit kihasználva az IVSZ azonnali Facebook-posztja mintegy 58 ezres közvetlen elérést eredményezett, miközben több lap, illetve szakmai blog hivatkozott a posztra, vagy idézett belőle. Mindezek hatására az IVSZ kommunikációjában az internetadó téma ugyan elnyomta több más téma kommunikációját, mégis a vita során jelentősen, többször és alaposabban hangzottak el az IVSZ klasszikus üzenetei is (10 ezer munkahely, versenyképesség, oktatás). Tanulságot a belső kommunikációból, az operatív résztvevők együttműködésével lehet levonni, amely időnként akadozott, összértékben ugyanakkor a markáns üzenetek hatékony eljuttatásán túl az IVSZ kitűnő sajtókapcsolatokat szerzett, a meglévő jó kapcsolatokat mélyítette, a hype utáni figyelem megtartására aktív lépéseket tett. Közlemény Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége Az internetadó rezsinövelés / Az internetadó anti-gazdaságfejlesztés Az internetadó tovább mélyítheti a Magyarországon egyébként is jelentős digitális szakadékot, nehéz helyzetbe hoz minden magyarországi vállalkozást, az internet-előfizetések árának növekedéséhez vezet. Ez a szabályozás nem adónövelő, hanem internethasználat csökkentő hatású. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége továbbra is tiltakozik az internetadó bevezetése ellen, ahogy tette azt a korábbi években is. Magyarország lakossága és vállalkozásai ilyen terhek nélkül is lemaradásban vannak internethasználat és versenyképesség tekintetében Európa többi országához képest, egy olyan korszakban, amikor az internet nem csak a kommunikáció eszköze, de a gazdaságfejlesztés hajtóereje is. Az internet-szolgáltatást érintő bármilyen adóteher - minden egyéb magyarázat ellenére - biztosan az előfizetési-szolgáltatási díjak növekedéséhez vezet és az elmúlt (az elmúlt egy évben több mint 300 milliárd forintot befektető) szolgáltatók terhét növeli, az a közterhekhez jelenleg is nagymértékben hozzájáruló, jelentős beruházásokat végrehajtó 36. években egyébként is lecsúszó magyar versenyképességet rontja, a foglalkoztatott- adóelkerülő, tisztán internet alapú nemzetközi cégeknek biztosítva versenyelőnyt; 37. ságot csökkenti. A lakossági árak várható változása vagy a szolgáltatások korlátozása éppen a leginkább rászoruló réteg számára teszi nehézzé a mindennapi életet és a munkaerő piaci versenyképességet. A vállalati ügyfelek felé való továbbhárítás pedig a gazdaság minden szereplője számára drágábbá teszi a működést, ez közvetetten szintén beépül minden fogyasztói termék árába. A lakosság az internetadó vesztese Az IVSZ az informatikai iparágat képviseli, ennek az iparágnak a szereplői nehéz körülmények között is megtalálják az útjukat akár Magyarországon, akár máshol. A KSH 2012-es adatai alapján az infokommunikációs iparág volt az egyetlen ágazat, ami még a válság éveiben is növekedni tudott, folyamatosan évente 4,5 százalékkal. Az internetadó igazi vesztesei nem a technológiai vállalatok lesznek, hanem azok ügyfelei, felhasználói, tehát közvetve minden magyar ember, akik az eddigiekhez képest indokolatlanul drágán vagy szélsőséges esetben sehogyan nem juthatnak majd hozzá az eddig megszokott szolgáltatásokhoz, tartalmakhoz, információkhoz. Ez a fordulat különösen nehézzé teszi a kormány által vállalt Nemzeti Infokommunikációs Stratégia vagy az Európai Unió által elfogadott Digitális Menetrend teljesítését, a szélessávú fejlesztések vagy az e-közigazgatás előremozdítását, de az oktatás és digitális készségek fejlesztése révén elérhető munkahely-teremtési igyekezetet is. Az internetadó szembe megy a kormány és minden parlamenti párt által eddig hirdetett céllal és értékkel. Éppen ezért az IVSZ felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza az internetadóval kapcsolatos javaslatát, mert az akadályozná az internet magyarországi terjedését. Az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz. Az Európai Unión belüli, illetve a világméretű versenyben Magyarország akkor lehet eredményes, ha az ágazat további lendületes fejlődését akadályozó tényezőket hazai, piaci és uniós források összehangolt, stratégiailag megalapozott felhasználásával átgondoltan és következetesen lebontja, kiaknázza a szektorban rejlő hatalmas közvetlen és közvetett potenciált - Nemzeti Infokommunikációs Stratégia Az IVSZ előzetes véleménye szerint a október 21-én benyújtott T/1705. számú törvényjavaslat a szerinti internetadó ellehetetleníti a Kormány által kitűzött legfontosabb infokommunikációs célt, a háztartások szélessávú internet összekötetéssel történő ellátását 2018-ra; az esélyegyenlőség megteremtésével, a digitális szakadék felszámolására tett intézkedéscsomag céljával helyezkedik szembe, fokozva az elmaradott, alacsony gazdasági potenciállal bíró területek további leszakadását; negatív hatást gyakorol a GDP növekedésére; a szolgáltatások természetes konvergenciája ellen hat;

20 a kis-közepes (szinte 100%-ban magyar tulajdonú) kábelszolgáltatókat rövidtávon megszűnésre kényszeríti; a mobil cégek jövőbeni üzleti modelljét, legális szolgáltatásait (tartalomszolgáltatás: mobil TV, zenei streaming) egy ilyen adó közép-hosszútávon ellehetetleníti; a fix szolgáltatókat tartós veszteségbe sodorja, középtávon a verseny teljes megszűnésével, a tőkeerős szolgáltatók kivonulásával fenyeget; amennyiben az IPTV-re is vonatkozik, úgy az az óriási adatigény miatt várhatóan lekerül a szolgáltatók palettájáról az üres hordozók után fizetett díj (amely részben az illegális tartalmak felhasználása miatt kerül kiszabásra) kettős adóztatást jelent, így ellentétben áll a vonatkozó uniós normákkal, bi-és multilaterális egyezményekkel; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) Budapest, IVSZ elégedettségi felmérés 2014 eredmények, tanulságok Az IVSZ tavaly tagjai körében átfogó kutatástkészített, amelyben a kérdőíves lekérdezés mellett személyes interjúk során is igyekezett feltérképezni a tagvállalatok percepcióját, véleményét a szövetséggel, és annak munkájával kapcsolatban. Olyan kérdések mentén tette mindezt, mint hogy milyennek látja a tagság a szövetség tevékenységét; mit tart helyesnek, és mit kevésbé az IVSZ munkájában; hogyan fejleszthető a szövetség munkája és kommunikációja; vagy mik az IVSZ-ben rejlő további lehetőségek, és hogyan lehet ezeket kiaknázni? A felmérés 2014 november-2015 január között zajlott. A kérdőívet több mint 50 tag töltötte ki, míg a személyes interjúkban 16 válaszadó vett részt, ami gyakorlatilag lefedte a tagságot mind méret, mind tevékenység szerinti csoportosításban. A kutatás eredményei alapján az IVSZ legfontosabb feladatai közé a legtöbben a szakpolitikai lobbit, érdekképviseletet, a kapcsolatépítést, a sajtókommunikációt, illetve a tagok informálását, tájékoztatását jelölték meg. A felmérés legfontosabb következtetései, tanulságai: Összességében nagy tanulsága a felmérésnek, hogy a tagvállalatok még inkább igénylik a személyes találkozókat, a párbeszédet nem csak a szakmával vagy a tagokkal, hanem az IVSZ iroda munkatársaival is, hiszen ezeken a találkozókon keresztül tudnak hangot adni véleményüknek, feltenni kérdéseiket, aktívan belefolyni a szövetség működésébe. Mindezek hatására folyamatosan emelkedik a személyes megbeszélések száma az iroda képviselői, és a tagok között, ahol egy aktív párbeszéd során gyakorlatilag folytatódik a visszajelzések, illetve a tagi ötletek, vélemények begyűjtése, a szervezet működésébe való beültetése. LEGFONTOSABB IVSZ STRATÉGIAI IRÁNYOK ÉS FELADATOK STRATÉGIAI IRÁNYOK 2,7 EU-s források 20 első hely 3,2 Hosszútávú szakember utánpótlás 10 első hely 3,3 Hídépítés más iparágakkal 3,3 IKT export lehetőségek 3,7 Rövidtávú szakember utánpótlás 24 első hely 4,8 Startap-ökoszisztéma (*átlagos helyezések) IVSZ MUNKÁJÁNAK VÁLTOZÁSA AZ UTÓBBI 1-2 ÉVBEN Átlagos megítélés: 4,1 Összes válasz: FELADATOK 1,6 (Szak)politikai lobbi 36 első hely 3,4 Networking 6 első hely 3,6 IKT képviselete sajtóban tematizálás 4 első hely 4,4 Információ tagok száma 4 első hely 5,2 Szolgáltatások 5,6 Nemzetközi üzleti közvetítés 5,7 Magyar IKT képviselete külföldön 6,5 Szakmai minőségbiztosítás 28 utolsó hely (*átlagos helyezések) negatív semmi pozitív 38. Az IVSZ elsősorban az informatika részterületre koncentrál, a telko és az elektronika kevéssé hangsúlyos Az IVSZ cégekkel áll kapcsolatban, de emberekkel kommunikál Konkrét személyekre kell fókuszálni a tagvállalatoknál A tagság számára az elnök, az elnökség szimbolikus jelentőséggel bír, a tagok elvárják az útmutatást Fontos a rendszeres, pl.- negyedéves elnöki, elnökségi kinyilatkoztatás helyzetértékelés Az IVSZ nemcsak a szakma előtt visel felelősséget, nem csak szakmán belül látható az ICT gazdasági, társadalmi, kulturális tényező A szövetség elfogadottságát a szakmán kívül is lehet erősíteni Információ dömping, mely egyben elveszettséget is eredményez A Szövetségnek dolga szűrni, utat mutatni A Szövetség hitelességéhez szükséges, hogy tájékozódási pont legyen 39.

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

IVSZ MENTA 2013. IKT = Versenyképesség + Munkahelyteremtés. Laufer Tamás Elnök

IVSZ MENTA 2013. IKT = Versenyképesség + Munkahelyteremtés. Laufer Tamás Elnök IVSZ MENTA 2013 IKT = Versenyképesség + Munkahelyteremtés Laufer Tamás Elnök Új IVSZ elnökség Név Vállalat Funkció Új tag az elnökségben Laufer Tamás RacioNet Elnök Papp Péter Kancellár Alelnök, Informatika

Részletesebben

A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM)

A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM) A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM) 2015. november 25. Kövesdi Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 VÁLLALATI IKT

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21.

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. IKT szektor helye a nemzetgazdaságban 1. Forrás: KSH Kibocsátás ágazatonként 2012 folyóáron 0 5 000 000 10 000 000 15 000 000 20 000 000 25 000 000 Mezıgazdaság

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

Új generációs Internet Nemzeti Technológiai Platform Alakuló ülés

Új generációs Internet Nemzeti Technológiai Platform Alakuló ülés Új generációs Internet Nemzeti Technológiai Platform Alakuló ülés Dr. Bakonyi Péter HUNGANET Az alakuló ülés programja Levezető elnök : Bakonyi Péter Köszöntő - Zombory László HUNGARNET elnök A Jövő Internet

Részletesebben

Projektmenedzsment Kiválóság Tábla

Projektmenedzsment Kiválóság Tábla Az ÉV Projektmenedzsere Díj kiírási rendszere A Projektmenedzsment Kiválóság Tábla, a magyar projektmenedzsment szervezetek által létrehozott közösség, amely évente a Projektmenedzsment világnapján Év

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Németh Vilmos főosztályvezető Budapest, 2011. május 3. Nemzeti Technológiai Platformok Nemzeti Technológiai Platformok Szakterületek: Informatika/Információs

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok

Részletesebben

NKFIH: Innováció a versenyképességért

NKFIH: Innováció a versenyképességért NKFIH: Innováció a versenyképességért Budapest, 2015. november 30. Tudomány- és innovációpolitikai alapvetések innovációpolitika tudomány- és gazdaságpolitikai összefüggésrendszerben növekvő mértékű részvétel

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Az innováció jelene és jövője? Dr. Greiner István általános elnökhelyettes Magyar Innovációs Szövetség

Az innováció jelene és jövője? Dr. Greiner István általános elnökhelyettes Magyar Innovációs Szövetség Az innováció jelene és jövője? Dr. Greiner István általános elnökhelyettes Magyar Innovációs Szövetség 2011. május 10. A 20 éves Magyar Innovációs Szövetség Misszió: az innováció gyorsítása, az innovációs

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

digitális gazdaság digitális digitális társadalom tartalom Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes 2014. március 24.

digitális gazdaság digitális digitális társadalom tartalom Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes 2014. március 24. digitális digitális gazdaság társadalom digitális tartalom 2014. március 24. Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON A GDP mintegy 12%-át adja A távközlési

Részletesebben

Stratégiai Együttműködési Megállapodás. Magyarország Kormánya és a Microsoft együttműködéséről

Stratégiai Együttműködési Megállapodás. Magyarország Kormánya és a Microsoft együttműködéséről Stratégiai Együttműködési Megállapodás Magyarország Kormánya és a Microsoft együttműködéséről Jelen Stratégiai Együttműködési Megállapodás Budapesten, 2012. november...-án jött létre : Magyarország Kormánya

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

MÚLT, JELEN, JÖVŐ A NEMZETI MOBILFIZETÉSI ZRT. STRATÉGIÁJÁNAK BEMUTATÁSA

MÚLT, JELEN, JÖVŐ A NEMZETI MOBILFIZETÉSI ZRT. STRATÉGIÁJÁNAK BEMUTATÁSA MÚLT, JELEN, JÖVŐ A NEMZETI MOBILFIZETÉSI ZRT. STRATÉGIÁJÁNAK BEMUTATÁSA Veres Mihály vezérigazgató Nemzeti Közlekedési Napok, Siófok 2014. október 28.. A NEMZETI MOBILFIZETÉSI ZRT. Kik vagyunk? Állami

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben