Fizetési módok és számlázás elektronikus környezetben

Átírás

1 Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet Műszaki menedzser szak Fizetési módok és számlázás elektronikus környezetben Daru István 2010

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Az információ technológia és a gazdaság kapcsolata E-business és e-kereskedelem Az elektronikus fizetés megjelenése Elektronikus fizetés típusai Az elektronikus fizetési modellek Elektronikus fizetési megoldások csoportosítása Makrofizetési megoldások Bankkártya A bankkártyák típusai Csoportosítás adattárolás módja szerint A bankkártyás vásárlás mechanizmusa Nem bankkártya alapú rendszerek E-banking Mikrofizetési megoldások Hitel-betét modell Központi számlavezetés Telefonszolgálató számlavezetés Internetszolgáltató számlavezetés Készpénzszerű rendszerek Elektronikus pénz Elektronikus tárca Összetett, többcsatornás fizetési megoldások Értéknövelt szolgáltatások Az elektronikus tranzakciók biztonsági aspektusai A biztonság értelmezése elektronikus térben Adatvédelem Adatbiztonság Információ biztonság... 36

3 4.2. EDI Kriptográfiai eljárások Elektronikus számlázás Elektronikus bizonylatok, elektronikus számla Az elektronikus számla definiálása Az elektronikus bizonylatokra vonatkozó jogi szabályozás Az elektronikus számlázás folyamata Az elektronikus számlázás bevezetésének feltételei A hazai elektronikus számlázási csatornák modelljei Biller Direct A konszolidátori modell A hazai rendszerek összevetése, elemzése Az elektronikus számlázás előnyei Számlakibocsátói perspektívák Számlabefogadói perspektívák Az elektronikus számlázás térhódításának gátjai Társadalmi szempontok Jogi szempontok Hazai és nemzetközi viszonylatok Javaslat az elektronikus számlázás propagálására Az elektronikus bizonylatolás jövőképe Összegzés Irodalomjegyzék Melléklet

4 Bevezetés A technológiai pontosabban az informatikai fejlődés az elmúlt évtizedekben mind a társadalmi, mind a gazdasági élet egyik legmeghatározóbb momentumává lépett elő. A kommunikációs közeg szépen lassan alakult át, és terelődött az elektronikus információ továbbítás irányába. A téma iránti személyes indíttatása annak köszönhető, hogy fontosnak tartom a technikai, gazdasági, és az információs társadalmat alakító fejlődés hétköznapi eseményekbe történő integrálását. Bízom benne, hogy a jövőben egyre hangsúlyosabb és diverzifikáltabb lesz az elektronikus fizetési szolgáltatások piaca, hiszen a bankkártyák mellett, számos olyan fizetési megoldás alkalmazható sikerrel, amelyek hatékonyan járulnak hozzá egy ország mikro és makrogazdasági sokszínűségéhez. Ezen lehetőségek kiaknázása továbbra is egy lehetséges alternatíva marad a kis és középvállalati szektor számára. A tranzakciónkénti költségek az elektronikus fizetési megoldások alkalmazásával csökkenthető, ugyanakkor a kombinált, bankkártya, mobiltelefon, és fizetési kártya megoldások fokozódó terjedésének köszönhetően a vásárlói igények is egyre jobban az ilyen megoldások felé mutatnak. A készpénzmentes fizetés egyre nagyobb szerepet kap minden vásárló vevő kapcsolatban, ugyanakkor kevesen tudják, hogy pontosan mit is jelent a kereskedőnek az, hogy fizetési terminált üzemeltet, az hogy mobillal fizethetünk, hogy elektronikusan kapunk számlát, hogy átutalást indíthatunk mobillal, és ezek a lehetőségek mennyire használhatóak biztonsággal, és mennyire kezelhetőek. Az információ technológia operatív támogatása nélkül szinte elképzelhetetlen, illetve versenyképtelen a vállalkozások működése. A működés, pontosabban a sikeres működés kulcs összetevője az alkalmazkodás, és a környezeti, piaci hatásokkal szembeni ellenállás, ugyanakkor lépéselőnyhöz vezethet az új innovatív megoldások keresése és alkalmazása. Ezek első olvasatra ellentétes fogalmak, mégis, ha jobban átgondoljuk, mindkettő azt a célt szolgálja, hogy a piaci versenyben a legjobb, legelőnyösebb pozíciót szerezzük meg. Az elmúlt 10 évben ebben pozícióharcban jelentős szeletet ragadott ki az informatika, illetve a technológia fejlődése és alkalmazhatósága, ami együttvéve lassan, de biztosan egy külön tudomány területté 1

5 nőtte ki magát. Elgondolkodtató az a kérdés, hogy napjainkban, az újabb gazdasági modellek kialakulása a piaci igények változásának köszönhető, vagy az IT rohamos fejlődésének hatására jelentek meg az újabb üzleti mechanizmusok. Az informatika és a gazdaság kölcsönhatásának egyik látványosan fejlődő ága az elektronikus kereskedelem, és az elektronikus üzlet. Az e-business megjelenésének, és robbanásszerű elterjedése alapjának tekinthető, a biztonságosan használható hálózati technika, a társadalomi igények megjelenése, illetve a piaci szereplők gyors reakcióinak és alkalmazkodó magatartásának megléte. A téma jelentőségét kiemeli, az a vállalatok működése szempontjából kritikus megfontolás, hogy olyan rendszert és módszert adoptáljon a felállított üzleti működésbe, amely a lehető legkisebb költséggel jár, ugyanakkor maximális profitot eredményez. Ezen megoldások megtalálása a vállalkozások fenntarthatóságát határozzák meg hosszabb és rövidebb távon egyaránt. Rövidebb távú célok elérése talán azért lényegesebb, mert az induló költségek tervezésekor, a vásárlói igények, és trendek ismeretében kalkulálható hogy, mely fizetési megoldást alkalmazható rentábilisan. Közgazdasági tanulmányok az egyes megoldási alternatívák között határhaszon elemzéssel, illetve határköltség számítással választják ki az optimális lehetőséget, azaz hogy egy újabb értékesítés, illetve eladott áru mennyivel növeli a tranzakcióra fordított költséget, illetve mennyiben járul hozzá a profit előállításához. A fizetés minden vállalat, gazdasági szereplő, és magánszemély életében lényeges szerepet tölt be, hiszen cél a költségek és ráfordítás minimalizálása, ami közvetlen kereskedelemmel, árucserével, illetve pénzmozgással jár. Jelenleg nincs olyan fizetési, készpénz-áru cseremódszer, ami a fizetőnek és az eladónak is teljesen költségmentes lenne. Ha készpénzt veszünk fel a bankkártyáról, akkor a pénzfelvételért a bank költséget számít fel. Ha készpénzt kapunk a vásárlótól, akkor azt biztonságosan tárolnunk kell, majd biztonságosan szállítani, és befizetni a banknál vezetett folyószámlára. A biztonságos pénzközvetítés, tárolás területén a bankok vették át a vezető szerepet. A jelenlegi makrofizetési eljárások működésének problémája, az integrálás magas költése továbbá, hogy fizetendő jutalékok nem igazodnak a kisebb mértékű, de nagyobb tranzakciószámú mikrofizetéssel költséghatékonyabb módon működtethető környezethez. A kérdés, hogy a kisösszegű pénzügyi tranzakciók gazdaságosabbá 2

6 tételére milyen megoldások léteznek jelenleg. Dolgozatomban többek között e kérdésre próbálok választ találni. Az internetes felülettel rendelkező cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy meggyőzzék partnereiket és ügyfeleiket arról, hogy az elektronizálás, automatizálás egy lehetséges eszköz, amellyel időt, energiát, és költséget takaríthatnak meg. Az elmúlt hat év - ami az elektronikus számlázást illeti - arra volt elegendő, hogy a technika, és az adatbiztonsági szabályozások fejlődése megteremtsék azt a lehetőséget, hogy elektronikus számlák, és fizetési megoldások dinamikusabban ékelődjenek be a napi ügymenetbe. Az e-számla előnyei között lehet említeni többek között a környezetvédelmet, amely a gazdaság tudományi területeket is egyre jobban foglalkoztató fenntartható fejlődés irányelveinek konszolidációjában mutatkozik meg. Véleményem szerint e dolgozat témája, a technológiai, és a gazdasági fejlődés összefonódásával a piaci szereplők közelgő paradigmaváltásnak egy kialakuló irányára is rámutat. A fenntarthatóság, a piaci trendek, a gazdaságosság, az időtényező fokozódó fontossága, az egyre jelentősebb irodaautomatizálási folyamatok, és a mobilitás előtérbe helyezése mind erre utaló tényezők. Dolgozatomban szeretném bemutatni, hogy a kevésbé ismert, de egyre hangsúlyosabb e-fizetési módszereket, hogyan és miként érdemes differenciálnunk. Az elektronikus működésnek szerves részét képezi a tranzakció és az adatcsere biztonságossága, amely a nyilvános kulcsú titkosításhoz kapcsolódó PKI pillérein nyugszik. Ehhez fűződően bemutatom az elektronikus számla, és fizetési megoldások biztonsági összetevőit, és az elméleti megfontolásokat. Tekintettel arra, hogy a megbízható adásvétel egyik alapja a bizonylatolás, bemutatom a jelenlegi elektronikus számlázási megoldásokat, azok jelenlegi helyzetét, előnyeit illetve problémáit. Javaslatokat fogalmazok meg a hazai kereskedelemben működő elektronikus számlázás szélesebb körben való elfogadtatására. Az EBPP működést prezentáló új piaci szereplők megoldásait összehasonlító elemzéssel mutatom be. A fenti témák kifejtéséhez szükséges ábrák a célszerűség, illetve az áttekinthetőség miatt a 9. számú fejezetben kaptak helyet. 3

7 1. Az információ technológia és a gazdaság kapcsolata Mindössze 20 éves a gazdaság átstrukturálódását meghatározó World Wide Web, amelynek fejlődéstörténeti vonatkozásban vett fontosabb pontjait a 1. mellékletben mutatom be. A korábban katonai célokra használt hálózat lakossági, és üzleti életben való kiterjesztése jelentős változásokat idézett elő a vállalatok és közigazgatási szektor strukturális működésében. Az információ továbbítás felgyorsulása és egy, az eddigiektől elvonatkoztatott formában való megjelenése robbanásszerűen idézte elő a speciálisan erre, az úgynevezett kibertérre kialakított dotcom, és a click and mortar vállalkozások megjelenését. Az e-gazdaság, e-business, e-commerce, pureclick vállalatok csak néhány azon fogalmak közül, melyek a gazdaságban bekövetkezett változásokra utalnak. A kilencvenes évek gazdasági fejlődése - főként az internet terjedése következtében - jelentős változásokat hozott az üzleti élet egyes területein, kiemelkedően a kereskedelmi modellek, az ellátási lánc, az elosztási folyamatok, továbbá az értékesítési és fizetési megoldások terén. Az market place mellett egyre gyorsabb ütemben növekedett az elektronikus piac. A brick and mortar -nak is nevezett hagyományos vállalatoknak új versenytársakkal kellett szembe nézniük. (1) Az internet és a hálózatok térnyerése, a dotcom cégek előretörése, az információtechnológia fejlődése alapvető változásokat hozott az üzleti szférában. Egy Jeff Bezos nevű férfi 1994 novemberében néhány barátjával beköltözött egy Seattle-i garázsba és nekilátott, hogy létrehozza az Amazon.com-ot. Honnan jött az ötlet? Amikor valami 2300 százalékkal bővül évente, gyorsan kell cselekedni. (2) Mindez 3 évvel az internet megjelenése után történt. A közép - kelet európai gazdasági helyzetet tekintve hasonlóképp - mint ahogy a gazdasági fejlettség szinte minden vonatkozásában - lemaradás 1 diagnosztizálható. 1 A gazdasági teljesítmény elsősorban a GDP / fő mutatószám alapján rangsorolható, amelyet az International Monetary Fund adatai mutatnak a 9. számú melléklet/1. ábrán. 4

8 Ennek azért nincs akkora jelentősége, mint a hagyományos piacon, ugyanis egy térben és időben képlékeny gazdasági, kereskedelmi hálózat segíti a nemzetközi piac egyre szorosabbá válását. Glatz Ferenc a MTA elnöke egy előadásában mondta: az internetnek nincs közepe. Ebből következik az, hogy széle sincs, tehát nem sújt minket az az ősi magyar átok, hogy kiszorulunk az üzleti élet perifériájára. (3) 1.1. E-business és e-kereskedelem Az vitathatatlan, hogy az internethez szükséges technológia megszületését nem gazdasági igények generálták, hanem inkább a technológia nyitott utat az új kereskedelem számára. Amint lehetőség nyílt rá az internet üzleti adottságait, alkalmazhatóságát a gazdasági szereplők is kíváncsian vizsgálták, később fel is fedezték, majd ki is használták. Ahhoz, hogy megérstük a virtuális kereskedelem működését szükséges tisztázni, hogy milyen új fogalmakat alakított ki a világháló. Az elektronikus üzlet, azaz e-business során a vállalatok az internet segítségével valósítanak meg kapcsolatot az üzletfeleikkel, vásárlóikkal, beszállítóikkal, kormányzattal, vagyis az értékesítés minden láncszeme az internet segítségével kapcsolódik össze. Beletartozik a vállalat operatív működésének elektronizálása, illetve magában foglal minden elektronikus úton történő pénzügyi és kereskedelmi tranzakciót, az elektronikus adatcserét (EDI), az elektronikus átutalást (EFT) és minden debit bankkártya aktivitást. Az e-commerce (e-kereskedelem) az internet, vagy vezeték nélküli hálózaton folytatott e-business egy szelete. Magában foglalja az, termékek szolgáltatások online értékesítését, az elektronikus beszerzést, a beszállítói, partneri kapcsolatok fenntartását. A hagyományos piachoz hasonlóan az e-commerce esetében is megkülönböztetünk fogyasztói és vállalati piacon folytatott kereskedelmet. Applegate szerint (4) Az elektronikus kereskedelem több mint egyszerűen a javak elektronikus úton történő vétele és eladása; magába foglalja a hálózati kommunikációs 5

9 technológiák alkalmazását, hogy mind a szervezeten belüli, mind a szervezeten kívülre nyúló értékteremtő lánc összes szintjén széles körű tevékenységet tudjon folytatni. Az e-business szereplők szerinti modellezésben a következő kapcsolatokat definiáljuk B2B (business to business) az üzleti partnerek közötti kereskedelmi kapcsolat, az üzleti partnerek közötti internetes tranzakciókat, és üzleti kapcsolatot jelenti. B2C (business to customer) az egyéni fogyasztók internetes vásárlását jelenti, ami megfelel a hétköznapi fizikai vásárlások internetes megoldásának C2C (customer to customer) az egyéni felhasználók közötti kereskedelem. P2P megnevezés is használatos, amely leggyakoribb előfordulási területe az online aukciók során történő adásvétel. A2C (administration to customer) az egyéni felhasználók és a közigazgatás kapcsolata. Ez a közigazgatási, illetékfizetési, kötelező adminisztratív költségek fizetését, emellett a juttatások és egyéb közigazgatási szerv által fizetendő térítéseket jelenti. A kapcsolat egyik magyar reprezentatív pontja az ügyfélkapu, az elektronikus közigazgatási felület. A2B (administration to customer) a közigazgatás és a gazdasági társaságok kapcsolata, amely a közbeszerzési eljárásokhoz, és az elektronikus közigazgatáshoz 2 társítható. Az elektronikus cégeljárás keretein belül 2008 tól kötelező cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmek csak elektronikus formában nyújtható be hazánkban. Az elektronikus kereskedelem fejlődésének fontosabb fázisait a 2. számú melléklet tartalmazza. 2 Az elektronikus cégeljárás keretein belül 2008 tól kötelező cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmek csak elektronikus formában nyújtható be hazánkban. 6

10 2. Az elektronikus fizetés megjelenése Természetesen a változás az üzleti modellek területén és az értékesítési folyamatokban is módosulást kellett, hogy előidézzen. A pureclick vállalatok esetén a termékek szolgáltatások értékesítésére, fizikai fizetőeszköz tényleges átadása mellett csak elméleti lehetőség volt, ugyanis ezzel elveszne az előny, amit az ilyen típusú működés eredményez. Az első elektronikus fizetési megoldás mégsem a dotcom vállalatok létrejöttéhez köthetők, hanem jóval korábban, a bankok és az általuk megteremtett készpénzmentes fizetési módok bevezetése miatt vált ismertté. A huszadik század második felében - a világháborút követő gazdasági talpra állás után - a lakosság is kezdte igényelni a készpénzkímélő fizetés lehetőségét, melynek több oka is volt. Az életszínvonal, a nemzetközi kapcsolatok, és nem utolsósorban a közlekedési eszközök fejlődésével a nemzetközi turizmus is fellendült. Az emberek nagyobb összegű fizetések esetén nemigen szerettek sok készpénzt vinni magukkal. Erre a problémára jelentek meg kezdetben az utazási csekkek, nem sokkal később pedig a hitelkártyák. Ezek kezdetben a bankok és valamely kártyatársaság által közösen kiadott egyszerű plasztik lapocskák voltak, amelyen egy kidomborodó szám azonosította a tulajdonost. (5) Az első plasztikkártya a - Frank Mc Namara által alapított - Diners Club nevéhez köthető, amely még csak alfanumerikus karaktereket tartalmazott. A konstrukció lényege, hogy a bankszámla tulajdonos kap egy hitelkerettel rendelkező, technikai számlához kapcsolódó kártyát. Ezt a kártyát aztán valamennyi, az adott kibocsátó kártyatársaság kártyáját elfogadó kereskedőnél lehet fizetésre használni, és amennyiben a kártyatársaság nem helyi, hanem nemzetközi cég, úgy a kártya külföldön is használható. Ezt charge kártyának nevezzük. Kezdetben a kártyák és a leolvasók is teljesen mechanikusak voltak. A nyolcvanas években, a kommunikáció és a számítástechnika fejlődésével lehetővé vált a kártyák elektronikus authorizációja. A bankkártyákra mágnescsík került, amit a kereskedő egy elektronikus leolvasóba, másnevén POS-terminálba helyez a vásárláskor, az eszköz pedig telefonvonalon keresztül 7

11 kapcsolatba lép a kártyát kibocsátó bank erre a célra fenntartott szerverével. A technológia elterjedésével megjelentek az elektronikus, indent nyomású vagy lézergravírozott kártyák is, melyek az eddig kibocsátott dombornyomott kártyákkal ellentétben sima felületűek, és csak elektronikus terminálokon keresztül lehet használni őket ban már a nagy bankok is - például a New York-i Chase Manhattan vagy a kaliforniai Bank of America - is kibocsátották hitelkártyáikat és ebben az évben az American Express utazási szolgáltató szabadidő- és utazási kártyája is megjelent. Ekkor már mintegy 150 amerikai bank bocsátott ki bankkártyát. Európában Franciaország (Carte Bleue), Nagy-Britannia (Barclaycard), Svédország (Eurocard), Hollandia (Betaalpas), valamint Belgium és Németország volt az úttörő. (6) 1970-es években mágnescsíkkal ellátott kártyák információtárolási képességei korlátozottak voltak a mai mágneskártyákhoz viszonyítva. Az elektronikus kártyák mind az elfogadó, mind a kártyabirtokos számára nagyobb biztonságot jelentenek, hiszen a kereskedő tudja, hogy az összegre valóban van-e fedezet, a kártyabirtokosnak pedig fizetéskor a kártyához tartozó PI N-kódját is meg kell adnia, bár ez alól vannak kivételek. Az elektronikus kártyák ezért jóval olcsóbbak, és a hozzájutás is jelentősen egyszerűbb. Ez a működési elv teljes egészében megfelel a mai bankkártyák használati mechanizmusának, csak az információcserét biztosító technika csiszolódott évek alatt. Az 1980-as években jelentek meg az első olyan kezdeményezések, amelyek a pénzt, illetve ennek ellenértékét nem a megszokott bankó, csekk, számlapénz formájában, hanem virtuális pénzként elektronikusan számítógép elkülönített hardware egységében tárolja. Ezek léte a kriptográfiai kutatások eredményein alapultak, és kifejezetten pc alapú eléréseket célozták meg, azaz maga pc nyújtott felületet a fizetésre. Ez értelemszerűen részben a személyi számítógép nagymértékű elterjedésének volt köszönhető. Ilyen volt a Digicas 3 h megoldása, ami már úgynevezett mikrokereskedelmi kategóriába tartozik, hiszen a pár centes tranzakciókat is képes volt gazdaságosan kezelni. A rendszer pénzügyi előnye elsősorban a kedvező tranzakciós költségeknek, és az infrastruktúra alacsony fenntartási tényezőinek volt köszönhető. Az elektronikus pénz fejlődésével egyidejűleg több előre fizetett számlán alapuló megoldás is megjelent, 3 8

12 ezek egy központi szerveren vezették a felhasználók számláját és a vásárlások alkalmával onnan történt a pénzlehívás. Ilyen megoldás volt a CyberCash (1994), vagy a First Virtual (1994). A First Virtual esetében a felhasználók a számlájukat bankkártyáról töltötték fel, de a kártyaszámot nem az interneten, hanem telefonon keresztül adták meg (7). A tényleges vásárlási tranzakciókat az előre feltöltött számlán keresztül fizették ki a vásárlók. Itt már ténylegesen elvált a bankszámla- bankkártya kapcsolata, hiszen ennek közreműködése csak az virtuális egyenleg feltöltése szempontjából játszott szerepet, a fizetésben nem. Sajnos ezen megoldások gyakorlati alkalmazása nem volt hosszú életű, ugyanis 1994-es években megjelentek a bankkártyák biztonságos internetes fizetését lehetővé tévő SSL és SET protokollok. Ettől a ponttól kezdve a bankkártyás fizetés nemcsak a fizikai világban töltött be privilégikus szerepet, hanem az online, azaz interneten bonyolított fizetések területén is. A leginkább tartalomszolgáltatásokhoz kapcsolódó elektronikus kereskedelem volumenének és fizetési tranzakciók számának növekedése megtorpant. A tartalomszolgáltatásokat nyújtó cégek paradigmaváltásának köszönhetően a tartalomértékesítések egyre inkább háttérbe szorultak, és a liqviditás szempontjából nagyobb biztonságot nyújtó marketing és reklámfelületek értékesítésének irányába indultak el. A bevételek nagy részét a hirdetés és értékestés nyújtotta, a fizetési megoldásokra kevesebb hangsúlyt helyezve a bankkártya maradt a fő fizetési eszköznapjainkig is. Az elektronikus kereskedelem fejlődésével a mikrokereskedelmi megoldások körül újabb lendületet kaptak. (7) Ekkor jelentek meg olyan megoldások, amelyek már képesek voltak jelentős felhasználói bázist felmutatni. Feltűntek teljes anonimitást nyújtó, előre fizetett virtuális számlák, mint például az InternetCash 4, vagy a Technocash, melyeket hagyományos kiskereskedelemben, kaparós kártya formájában lehet megvásárolni. A kártyák egy kódot tartalmaznak, ezekkel lehet az előre meghatározott egyenlegű számlát aktiválni. Nemesfém fedezetű rendszerek is megjelentek, például az e-gold, és számos erre épülő megoldás

13 Mindezek mellett teljesen új elvet követő megoldások is napvilágot láttak, amelyek már meglévő szerződésekre és kapcsolatokra épülnek, és a tranzakciókat a felhasználó rendszeres számláira (telefon, vagy internetkapcsolat) terhelik. (7) Ezek a megoldások már a szereplők üzleti igényeit, a keresletet követve speciális felhasználási területeket céloznak meg és a digitális javak tulajdonságait is figyelembe veszik. Az első jelentős mobil fizetés megoldások melyek legtöbbje mikrofizetésre is alkalmas környékén jelentek meg. Ezek rendkívül egyszerű fizetést tesznek lehetővé, és univerzális fizetési eszközként, fizikai és internetes környezetben egyaránt használhatók. (7) A magyarországi tendenciákat figyelembe véve a mobiltelefonok térhódítása napjainkban is folytatódik, de már csökkenő ütemben, amit a 9. számú melléklet 2. ábra szemléltet. A 2009 es év januárjától júliusáig 118,6 és 121,4%-os közötti tartományban mozgott a mobilpenetráció. (8) Társadalmi szempontból nézve a mobiltelefon a mindennapok szerves részévé vált, és ennek köszönhetően újabb potenciális lehetőséget teremtett a további fizetési megoldásoknak. Az emelt díjas SMS, illetve az emelt díjas hívás volt az első jellegzetesen mikrofizetés, amely mobiltelefonon keresztül történt és a vásárlások összege a havi telefonszámlán jelent meg. Napjainkban nem csak a tartalomszolgáltatások vásárolhatók meg mobiltelefonnal, hanem a fizikai vásárlás során is alkalmazhatóvá válik fizetési eszközként. A mobiltechnológia fejlődésesével megvalósulhat a korábban csak személyi számítógépen alkalmazható java alapú fizetési kliensek, biztonságos elektronikus bankolást lehetővé tévő szoftverek futtatása. Az elektronikus fizetés, és a kialakult fizetési módszereket alkalmazó üzleti modellek egyre jelentősebb területté formálódtak. Az elektronikus kereskedelemben a hagyományos készpénz, mint fizetőeszköz fizikai formája lassan kezd veszíteni eddigi jelentős előnyéből, ami a tranzakciók számát illeti, ugyanakkor a fizikai vásárlások terén továbbra is őrzi domináns szerepét. Az elektronikus fizetési megoldások időrendi megjelenését a 9. melléklet/ 3. ábra mutatja be. 10

14 3. Elektronikus fizetés típusai Az elektronikus fizetést több csoport és elmélet mentén sorolhatjuk kategóriákba. A szakirodalomban található információk alapján nincs egységes nomenklatúra a megoldások elhelyezésére. Ezen felosztási módokat, illetve a kialakult - alapsémának tekinthető - modellek közötti differenciáltságot mutatom be a következő pontokban Az elektronikus fizetési modellek Az alábbiakban a korábbi fejezetekben említett fizetési mechanizmusokhoz visszatérve, azok előnyeit és hátrányait tekintem át. Természetesen ezek alap modellek (9), amelyekből kisebb nagyobb technikai és üzleti változtatásokkal lehet kialakítani az egyedi megoldásokat. Ennek a fejezetnek a célja, hogy felvázoljam az elektronikus fizetési mechanizmusok terén jellemző folyamatokat és lépéseket. Jelenleg is számos olyan megoldás létezik, amely több fizetési technika kombinációjaként jött létre. A debit fizetési modell Egyik legfontosabb jellemzője, hogy a legkevesebb számú tranzakciós lépést tartalmazza a felsoroltak közül, ami előnyös a felek számára. A fedezet ellenőrzése nem azonnali, illetve az áru és a pénz mozgása nincs összekötve a bankkal. Itt a vásárló előre fizet, azaz ki van szolgáltatva. Ez a kártyabirtokos számlájának közvetlen megterhelésével jár.(9. melléklet/4. ábra) A Digicash modell Jellemzője, hogy abszolút biztonságos, senki nincs kiszolgáltatva viszont hátránya, hogy nagyszámú tranzakciós lépést tartalmaz, a hibázás lehetősége nagyobb mértékben fordulhat elő. (9. melléklet/5. ábra) 11

15 Digicash B modell Itt már új fogalmak jelennek meg úgy, mint a "internet-pénz", "pénz verése" és egy új lépés is beékelődik a folyamatba, ahol a kereskedő ellenőrzi a pénzt, hogy nem hamis-e. A művelet biztonságos, de nagyszámú tranzakciós lépést tartalmaz így a hiba veszélye nagyobb mértékben áll fenn. Ilyen megoldást alkalmaz maga a digicash is. (9. melléklet/ 6. ábra) A Cibercash Ezen megoldás esetén t csak a vásárló küld, a többi lépés automatizálva van. A kereskedő nem látja a kártyaszámot, hiszen az titkosítva van. Azonban a vásárló nem érezheti magát teljes biztonságban, mert a fizetés előbb megtörténik, mint a szállítás.(9. melléklet/ 7 ábra) First Virtual Holding Logikusan ez a legbiztonságosabb modell a felsoroltak közül. A hitelkártya és valódi számla-azonosító soha nem kerül az internetre és a PIN a nyilvános kulcsokhoz hasonló jelleggel működik ennek köszönhetően a nagyszámú tranzakciók ellenére pénzügyi szempontból nagyon biztonságos.(9 melléklet/8. ábra) A fentiek alapján a legbiztonságosabbnak mondható megoldások egyike sem közvetlen banki tranzakciókkal dolgozik. Ugyanakkor a valós biztonsági veszélyekre nincsenek előrejelzések, hiszen csak akkor állítható a piacra egy rendszer, ha az elégséges biztonsági szintet elérik. Amennyiben fizetési szolgáltató ékelődik a fizetési folyamatba, akkor a fizetési szolgáltatónak kell védenie az egyenleget. Az itt felsorolt modellek mindegyike használható makro és mikrokörnyezetben egyaránt. A manapság egyre lendületesebben fejlődő specifikus mikrokereskedelmi megoldásokat későbbi fejezetben részletesen bemutatásra kerülnek. 12

16 3.2. Elektronikus fizetési megoldások csoportosítása Már említettem, hogy az elektronikus fizetési tranzakciók csoportosítására nem alakult ki egységes kategóriarendszer. Igaz, hogy nehéz is lenne ezt megtenni, mivel folyamatosan új, innovatív kezdeményezések jelennek meg a fizetési eszközök piacán Az elektronikus környezetben kialakult fizetési metódusokat több féle módon rendszerezhetjük és osztályozhatjuk. Egy lehetséges variáció a Tennant (10) által megalkotott elmélet, amely két csoportra bontja az elektronikus fizetési modelleket, úgy, mint számlavezetéses modellek, és a tranzakciónkénti fizetési modellek. Az első kategóriába tartozik a bankkártya, elektronikus pénz, a második csoportot pedig a feliratkozás, vételi megbízás, internetes számla alkotják. A Tennant felosztás a fizetési tranzakciók számát veszi alapul, más értelemben használja a számlavezetés fogalmát. A feliratkozás lényegében a bankkártya- és egyéb adatok egyszeri megadását jelenti, amely így minden vásárláskor rendelkezésre áll. Ez továbbra is tranzakciónkénti fizetést jelent, csak az adatok rendszeres megadása és továbbítása nélkül. A vételi megbízás a B2B kereskedelemben használatos, például EDI környezetben. Az internetes számla a központi számlavezetés kategóriájával egyezik meg, azaz egy olyan virtuális számla, amelyre korábban feltöltöttünk vásárlási értéket. Froomkin négy csoportra osztja az internetes fizetési módszereket: bankkártyás fizetés ( , SSL támogatott, számlavezetés), elektronikus pénz, elektronikus utazási csekk és elektronikus tárca. Az elektronikus utazási csekk modell. Froomkin a központi számlavezetés modelljét az elektronikus pénz kategóriájába sorolja. (11) Az OECD 5 csoportosítás a számlaalapú megoldások öt kategóriáját különbözteti meg: Hitelkártya; betéti kártya; közvetítői szolgáltatások; mobil fizetések és telefonszámla alapú fizetési rendszerek; online bankolás. A betéti kártya megoldás a bankkártyás fizetést jelenti, a közvetítők megfelelnek a fizetési szolgáltatóknak, a mobil és telefonszámla alapú rendszerek pedig a hitel betét modell számlavezetési csoportjába tartoznak, de ide sorolja a mobilbank tranzakciókat is. Az online banking pedig, mint 5 Organisation for Economic Cooperation and Development, Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete 13

17 lehetséges fizetési mód ebben a csoportosításban a központi számlavezetéshez kapcsolódik. A 2007 ben KPMG elektronikus fizetési megoldások tanulmányban ismertetett elv alapján létezik egy olyan egyszerű csoportosítás is, amely szerint az adott fizetési eszköz számlaalapú, vagy számlához nem kapcsolt, önálló készpénz-helyettesítő. (12) A MNB legfrissebb tanulmányában (13) innovatív fizetési megoldásokként említik a meglévő infrastruktúrákban megjelenő új megoldásokat. Ezeket bankkártya, elektronikus pénz, mobiltelefonra épülő megoldások és egyéb internetes megoldások kategóriába sorolja. A fizetési rendszereket a fentieken kívül osztályozhatjuk aszerint is, hogy szükséges e online kapcsolat, vagy offline módon is lehet tranzakciót kezdeményezni. Az offline kategóriában tartoznak a fizetési kártyák, elektronikus pénz megoldások, illetve a chipkártyák. Ezek nagy része alkalmas arra, hogy közvetlen kapcsolat nélkül is lebonyolítsuk vásárlásainkat. A mágnescsíkos bankkártyával történő fizetés, virtuális, és fizikai közegben egyaránt online kapcsolatot igényel az adatlekérdezések során. Az egyes fizetési rendszerek elkülöníthetők aszerint is, hogy milyen környezetben alkalmazhatóak, azaz csak fizikai, csak virtuális, vagy mindkét esetben rendelkezésre állnak. Az eddigi megoldások elvi síkon választották el fizetési formákat viszont üzleti szempontból a tranzakciók nagysága, illetve száma alapján érdemes differenciálni, hiszen ez fogja alapvetően meghatározni mennyire alkalmazható, és mennyire rentábilis az adott fizetési megoldás a beruházási költségek figyelembe vételével. Az egyes tranzakciók összegbeli nagyságára utalnak a mikro, illetve makro fogalmak. Nehéz meghatározni, hogy pontosan milyen összeg mentén választható el egymástól, a két fogalom. Ezt az értékhatárt úgy gondolom, nem lehet vonalszerűen meghúzni, hiszen az egyes megoldások egyedisége, megállapodások milyensége és üzleti modellek kiválasztása, továbbá az alkalmazott mechanizmusok döntik el, hogy mi minősül makro és mikro fizetésnek. A közös szempont a megoldások terén a költséghatékonyság, amely kisebb összegű tranzakciók esetén érzékenyebben reagál, mint a nagyobb 14

18 összegű tranzakciók esetén. A PayPal 6 a 12USD alatt mikrofizetés snek (14) nevezi és erre külön megoldási formát kínál, amelyek kisebb összegű gyakori tranzakciókra specializálódtak. Definíciójuk alapján minden egyéb megoldás makrofizetésnek tekinthető. A makro és mikro fizetési modell között az igénybevett infrastruktúra nagysága és költségességee is felmerülhet, mint differenciáló tényező. A banki működési és fizetés mechanizmus 50 év alatt jutott el a jelenlegi szintig, kihasználva a legfontosabb biztonsági és folyamati fejlesztéseket. A mikrofizetések egy része ezen a meglévő banki útvonal bizonyos pontjait használja a kereskedelem lebonyolítására. Egyes esetekben, például a kommunikációs közeg, adatátvitel, authorizáció, számlázás, információbiztonság terén innovatív elemeket helyez a rendszerbe. Azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy a mikro és makrofizeté ési megoldások közöttt a gazdaságossági szempont alakította ki különbséget ábra Fizetési megoldások csoportosítása [Horváth A. (13) alapján] Az 3.1. ábrán felsorolt megoldások gyakorlatilag átfogják a modern, digitális fizetések teljes palettáját. Látható, hogy a legismertebb, legszélesebb körben elterjedt megoldások 6 h 15

19 szinte kizárólag makrotranzakciókra alkalmasak. Ezzel ellentétben a mikrofizetésekre is alkalmas rendszerek skálája jóval szélesebb, egyaránt találhatók közöttük készpénzszerű és számla hátterű megoldások. Ki kell emelni, hogy ez utóbbi csoport mikrofizetésekre is alkalmas eszközöket takar, tehát elvi és technológiai akadálya sem lenne, hogy ezek a jóval rugalmasabb rendszerek vegyék át a hagyományos makrofizetési rendszerek helyét is, sőt gazdaságosság és technológiai fejlettség szempontjából mindenképpen ez lenne az kívánt megoldás. A következőkben olyan megoldásokat tekintek át, amelyeket sikerrel alkalmaztak nagyobb összegű tranzakciók lebonyolításra szorosan az elektronikus környezetre fokuszálva. A további fejezetekben ezt a felosztási elvet alkalmazom Makrofizetési megoldások A makrofizetési megoldások közé azokat az elektronikus fizetési típusokat soroljuk, amelyek főként a nagyobb értékű, elektronikus javak adásvételét teszik lehetővé. Természetesen technológiai, és megvalósíthatósági szempontból alkalmasak arra, hogy egészen kis összegű vásárlásokat is fizessünk vele, azonban kereskedői oldalról az esetek nagy részében nem gazdaságos megoldásnak tekinthető, a nagyobb beruházási, és fenntartási költségek miatt. A makrofizetések főként meglévő, kiforrott és biztonságos banki infrastruktúrán alapulnak, de találkozhatunk olyan megoldással is, mint a Debitcode 7, amely mikro és makro összegű tranzakciókra is alkalmas, azonban a banki infrastruktúrától teljesen elszakad. A csoportosítás esetén a korábbi felosztást alkalmazva csak számla hátterű modellek léteznek. A makrofizetési rendszerek alapvetően nem a világhálóra, elektronikus eszközökre lettek tervezve, noha kétségtelenül alkalmassá tehetőek az ilyen jellegű használatra. A legelterjedtebb elektronikus fizetési rendszerek mind ebbe a csoportba tartoznak. Technológiai értelemben véve az összes jelenleg működő makrofizetési rendszer alkalmaztató mikrokereskedelmi fizetések lebonyolítására is. A kialakult fizetési folyamatok, és a meglévő rendszerek lehetőségei nem a műszaki megoldások határaiban

20 merülnek ki, hanem az applikáció működésének költségei támasztanak gazdaságossági korlátokat az alkalmazhatóság terén. Korábbi pontban a csoportosításnál említettem, hogy a fizetési típusok működésének gazdaságossága indokolja, hogy különbséget tegyünk a fizetési metódusok között. A makrofizetési megoldások nagy előnye, hogy mivel egy már meglévő infrastruktúrát alkalmaz, így nincs szükség jelentősebb összeget fordítani egy esetleges fejlesztésre, innovatív megoldások keresésére és implementálására, illetve nem kell tartanunk az egyes kiforratlan rendszerek gyermekbetegségeinek negatív hatásaitól. A makrofizetési megoldások tekintetében bankkártya, bankkártya nélküli fizetési mechanizmusokat különböztetünk meg. A bankkártya alapú rendszerek belül is tovább oszthatjuk card present, és card not present vásárlásokra. Ez utóbbi tipikusan az online vásárlásokat foglalja magában. A bankkártya nélküli fizetési megoldások tekintetében leginkább az egyre dinamikusabban fejlődő elektronikus felületen elérhető banki szolgáltatásokról beszélhetünk, de emellett egyre jelentősebb szerepet kapnak a virtuális pénztárca rendszerek, amelyeket a makrofizetési megoldásoknál tárgyalok, tekintettel arra, hogy megjelenésük szorosan kapcsolódik a gazdaságossági kérdéshez Bankkártya A bankkártya jelentésének meghatározása talán a legpontosabb, és legérthetőbb megfogalmazás szerint egy olyan, az ISO szabványnak megfelelő 85x54 mm-es műanyag kártya, mellyel a hátoldali mágnescsíkon, vagy újabban az előlapi mikrochipen tárolt adatok segítségével, a kártyabirtokos (elektronikus vagy okmánnyal igazolt) azonosítását követően bankszámlaműveletek, tipikusan fizetés végezhető. (6) 17