Horváth Józsefné Okl. adószakértő, okl. könyvvizsgáló

Átírás

1 Számviteli törvény változásai és gyakorlati alkalmazása Horváth Józsefné Okl. adószakértő, okl. könyvvizsgáló

2 SZÁMVITELI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI A számvitelről szóló évi C. törvény (Szt.) módosításai Transzferár-módosítás (Szt. 47. (10), 73. (4), 78. (8) A beszámoló pénzneme (Szt. 20. (4)- (5) Könyvvezetés USA dollárban 2

3 A devizában történő könyvvezetésre és beszámoló készítésre vonatkozó fői szabályok: - a könyvvezetés és a beszámoló készítés a létesítő okiratban rögzített devizában történhet, - azon vállalkozások is magyar nyelven kell, hogy elkészítsék a beszámolójukat, amelyek egyébként a létesítő okiratban rögzített devizában vezetik könyveiket, - a devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni. 3

4 Euróban és USA dollárban történő könyvvezetés január 1 jétől bármely vállalkozás saját döntésétől függően, külön feltételek nélkül, az euro mellett már USA dollárban is teljesítheti számviteli nyilvántartási és beszámoló készítési kötelezettségét. 4

5 Bármely vállalkozó USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozó döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja 5

6 Példa a nyitómérleg elkészítéséhez a forintról USA dollárra való áttérés esetén Amennyiben olyan devizában kifejezett eszközzel vagy forrással rendelkezünk, amely eltér a dollártól, akkor az analitikus nyilvántartásban szereplő devizát, az MNB által közzétett devizák december 31-i keresztárfolyamán számítjuk át, és ez fog szerepelni a mérlegben, illetve a főkönyvi számlán. A keresztárfolyam a kétfajta deviza egymáshoz viszonyított arányát jelenti. 6

7 Például, ha 215,67 forint az USD és 296,91 forint az EUR, akkor a keresztárfolyam, vagyis, hogy egy dollár mennyi eurót jelent, akkor (215,67 : 296,91 = ) az érték 0,73. Ha fordítva van akkor azt kapjuk meg, hogy 1 euro mennyi dollárt jelent (296,91 : 215,67 = 1,3766 az érték 1,37 7

8 Abban az esetben, ha egy német vevővel szemben december 31-én euro követelésünk van az analitikus nyilvántartásunk szerint, akkor a nyitómérleghez szükséges átszámítás a következő lesz az MNB által meghirdetett keresztárfolyammal: EUR * 1,37 USD/EUR = 5480 USD 8

9 Ez az összeg kerül a mérlegbe. Ezt követően elvégezzük az átszámítást a főkönyvben szereplő forintösszegből a december 31-i MNB dollár árfolyammal: HUF : 215,67 HUF/USD = 5387 USD Átszámítási különbözet (keresztárfolyamos - átszámított): 5480 USD USD = - 93 USD 9

10 A nyitómérleg forrás-oldalán az átszámítási különbözet előjele fordítottan alakul az eszközoldalhoz képest. Például, ha van egy dollárban felvett kölcsönünk, melynek forintértéke a főkönyvben forint, az analitikában pedig dollár szerepel, akkor a mérlegbe a dollár kerül, valamint az áttéréskor ezzel nyitjuk a főkönyvi számlát. Ez volt az analitikában szereplő érték. 10

11 Az átszámítás a zárómérlegből az MNB december 31-i árfolyamán történik: HUF : 215,67 HUF/USD = USD Átszámítási különbözet (átszámított - eredeti): 2949 USD USD = - 51 USD Az analitikában szereplő kölcsön összege nagyobb a december 31-én átszámított értéknél. 11

12 December 31-i átszámítás szerint: HUF : 215,67 HUF/USD = USD Átszámítási különbözet (átszámított - eredeti): USD USD = USD (A forrásoldal összevont különbözete: = USD) 12

13 Devizás tételek értékelése (Szt. 60. (4)- (5) Európai Központi Bank (EKB) árfolyama Új előírás, hogy a devizás tételek értékelésére a választott hitelintézet devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlaga, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyama mellett választható az Európai Központi Bank (EKB) árfolyama is. Hatálybalépés: Először a 2014-ben induló üzleti évre kell alkalmazni. A korábbi alkalmazás megengedett a évben induló üzleti évre. 13

14 Számviteli politikában választható átszámítási árfolyamok Új előírás január 1-től, hogy a devizás tételek értékelésére a választott hitelintézet devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlaga, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyama mellett választható az Európai Központi Bank (EKB) árfolyama is. 14

15 A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál, a devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlaga helyett, valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető csak devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is. Az általános szabályok szerinti értékeléstől eltérő értékelésből adódó különbözetet viszont a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. 15

16 Évközi gazdasági események árfolyam-különbözetei Devizában befizetett törzstőke: A devizában átutalt tőke az átutaláskor érvényes választott devizaárfolyamon, amely leggyakrabban az MNB hivatalos árfolyama vagy a kereskedelmi banki középárfolyam: T 386. Deviza betétszámla K 479. Különféle rövid lejáratú kötelezettség 16

17 A befizetett tőke elszámolása jegyzett tőkeként a cégbírósági határozattal egy időben a társasági szerződésben meghatározott értékben: T 479. Különféle rövid lejáratú kötelezettség K 411. Jegyzett tőke 17

18 Ha több tulajdonos teljesít devizában tőkebefizetést és a tulajdonosok közül még nem mindenki teljesítette a befizetést, de a bejegyzés már megtörtént, akkor a társasági szerződésben meghatározott árfolyamon és összegben: T 33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke K 411. Jegyzett tőke 18

19 A devizában befizetett tőke az átutaláskor érvényes választott devizaárfolyamon: T 386. Deviza betétszámla K 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke 19

20 A keletkezett árfolyamveszteség elszámolása, amennyiben az átutaláskor érvényes devizaárfolyamon számított tőkeérték alacsonyabb a társasági szerződésben meghatározott összegnél: T Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége K 479. Különféle rövid lejáratú kötelezettség 20

21 A keletkezett árfolyamnyereség elszámolása, amennyiben az átutaláskor érvényes devizaárfolyam számított tőke értéke magasabb a társasági szerződésben meghatározott értéknél: T 479. Különféle rövid lejáratú kötelezettség K Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége 21

22 Devizára szóló belföldi szállítói kötelezettség elszámolása, Devizára szóló belföldi szállítói kötelezettség elszámolása, ha a választott árfolyam a választott hitelintézet vételi és eladási árfolyamának átlaga A belföldiek egymás közötti kapcsolatában van arra lehetőség, hogy az ellenértéket az általuk választott devizában határozzák meg. 22

23 A beszerzés elszámolása a választott hitelintézet deviza vételi és eladási árfolyamának átlaga alapján: T 1 3. Eszközök K Belföldi szállítók Az általános forgalmi adó elszámolása a választott hitelintézet deviza vételi és eladási árfolyamának átlaga alapján: T 368. Technikai számla az áfa elszámolásához K Belföldi szállítók 23

24 A technikai számla egyenlegének megfelelően a keletkezett különbözetet a pénzügyi műveletek eredménye terhére vagy javára kell elszámolni. Abban az esetben, ha a 368. Technikai számla az áfa elszámolásához nevű számlának tartozik egyenlege van, a különbözet elszámolása a pénzügyi műveletek ráfordításával szemben a következő módon történik: T Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége K 368. Technikai számla az áfa elszámolásához 24

25 Abban az esetben, ha a 368. Technikai számla az áfa elszámolásához nevű számlának követel egyenlege van, a különbözet elszámolása a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben a következő módon történik: T 368. Technikai számla az áfa elszámolásához K Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége. Ezen elszámolásnak megfelelően az általános forgalmi adó összege már az Áfa törvényben meghatározott MNB árfolyamon jelenik meg a főkönyvi nyilvántartásban, de az áfa alapja nem, ezért az áfa bevalláshoz mindenképpen szükséges egy kiegészítő nyilvántartást vezetni. 25

26 Kötelezettség kiegyenlítésének árfolyam-különbözete Pénzügyi teljesítés elszámolása a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozóan a deviza betétszámla könyv szerinti árfolyama alapján: T Belföldi szállítók K 386. Deviza betétszámla 26

27 A keletkezett realizált árfolyamveszteség elszámolása: T Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége K Belföldi szállítók vagy A keletkezett realizált árfolyamnyereség elszámolása: T Belföldi szállítók K Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége 27

28 Kötelezettség kiegyenlítésének pénzeszköze A szállítói tartozás nyilvántartási árfolyama a következő lehet: 1. A szállítói tartozás keletkezésének időpontjában érvényes, a vállalkozás számviteli politikájában meghatározottaknak megfelelő árfolyam, ami a számviteli törvény előírásai szerint a következő lehet: a) főszabály szerint: - a választott hitelintézet devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlaga, - MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam. - az Európai Központi Bank (EKB) árfolyama 28

29 b) speciális esetek: - a hitelintézet, ill. MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valuta esetén a szabadpiaci árfolyam jegyzett devizára átszámított értékét a főszabály szerint kell átszámítani forintra, - a megbízható és valós összkép követelménye a főszabály szerinti értékelés mellett nem teljesül, a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket egységesen kell vagy csak devizavételi vagy csak deviza eladási árfolyamon forintra átszámítani, - barter ügylet esetén az első teljesítés napján érvényes a főszabály, illetve a speciális esetekben alkalmazható árfolyamon kell forintra átszámítani. 29

30 2. Amennyiben a teljesítés éve nem azonos a pénzügyi teljesítés évével és a vállalkozás átértékelte a külföldi pénzértékre szóló eszközeit és kötelezettségeit, akkor az átértékelés során alkalmazott árfolyam. A devizában fennálló szállítói tartozás teljesítése deviza betétszámláról a deviza betétszámla könyv szerinti árfolyamán: T 454. Szállítók K 386. Deviza betétszámla 30

31 Az árfolyamveszteség elszámolása pénzügyi műveletek ráfordításaként, ha a pénzügyi teljesítés időpontjában a deviza betétszámla könyv szerinti árfolyama magasabb, mint a szállítói tartozás nyilvántartási árfolyama: T Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyam vesztesége K 454. Szállítók Az árfolyamnyereség elszámolása pénzügyi műveletek bevételeként, ha a pénzügyi teljesítés időpontjában a deviza betétszámla könyv szerinti árfolyama alacsonyabb, mint a szállítói tartozás nyilvántartási árfolyama: T 454. Szállítók K Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége 31

32 Példa:Könyvelésből kivezetett, kiegyenlített kötelezettség és a pénzeszköz csökkenésének forintban lévő eltérése Az analitikus nyilvántartás szerint a külföldi szállítók között egy darab számla szerepel, melynek összege: EUR. A vállalkozás az üzleti év december 26-án tartozásának felét a devizabetét számlájáról átutalta, melyről a bankértesítés megérkezett. A választott hitelintézet devizaárfolyamai a pénzügyi teljesítéskor: - vételi: 295 Ft/EUR, - eladási: 300 Ft/EUR. Külföldi szállító egyenlege: Ft. Jelen esetben a vállalkozás választott árfolyama a választott hitelintézet devizavételi és deviza-eladási árfolyamból számított átlagárfolyama. Ebben az esetben a könyv szerinti árfolyam 293 Ft/EUR, s az utaláskor érvényes árfolyam 297,5 Ft/EUR, így árfolyamveszteség keletkezett, magasabb összeget kellett utalnia. 32

33 Ennek összege: x (297,5-293) = Ft. Számolhatjuk másként is. A EUR értéke könyv szerinti árfolyamon számolva: EUR x 293 Ft/EUR = Ft. Az átutalt összeg pedig Ft. Láthatod, hogy többet utalt, mégpedig = Ft összeggel. Az árfolyam-veszteség könyvelése: T:876 Árfolyam- veszteség K: 4542 Külföldi szállítók

34 Árfolyam-különbözet elhatárolásának lehetősége A lízingdíj kamatrészének időbeli elhatárolása, ha a ténylegesen kifizetett kamat összege meghaladja az időarányosan fizetendő kamat összegét: T 391. Ráfordítások aktív időbeli elhatárolása K 872. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások A lízingdíj kamatrészének időbeli elhatárolása, ha a ténylegesen kifizetett kamat összege alacsonyabb, mint az időarányosan fizetendő kamat összege: T 872. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások K 481. Ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 34

35 Befolyt követelés árfolyamkülönbözete Devizás követelések bekerülési értéke A devizás követelés értékelése csak abban különbözik a követelésekétől, hogy a követelést nyilvántartjuk egy részt magában a keletkezett pénznemben (devizában), valamint annak átszámított forint értékében. 35

36 A befolyt pénzeszköz bekerülési árfolyama a banki vételi árfolyam, amennyiben a vevőkövetelésre befolyt deviza a forintszámlán kerül jóváírásra. Ha deviza betét számlára kerül jóváírásra, akkor a bekerülési árfolyam a napi választott árfolyam lesz. 36

37 Könyvelésből kivezetett, kiegyenlített követelés és a pénzeszköz növekedésének forintban lévő eltérése REALIZÁLT ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZETEK a külföldi vevőköveteléseknél: árfolyamnyereség, ha a befolyt pénzeszköz bekerülési árfolyama nagyobb a vevőkövetelés könyv szerinti árfolyamánál árfolyamveszteség, ha a befolyt pénzeszköz bekerülési árfolyama kisebb a vevőkövetelés könyv szerinti árfolyamánál. 37

38 A forintért vásárolt devizából adott kölcsönök nyilvántartásba vétele, a megvásárolt deviza eladási árfolyamon számított értékével: T 193. Egyéb tartósan adott kölcsön K 384. Elszámolási betétszámla 38

39 árfolyamnyereség (választott árfolyam magasabb, mint a deviza eladási árfolyama): T 193. Egyéb tartósan adott kölcsön K Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége árfolyamveszteség (választott árfolyam alacsonyabb, mint a deviza eladási árfolyama): T Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége K 193. Egyéb tartósan adott kölcsön 39

40 A meglévő devizából adott kölcsönök nyilvántartásba vétele a meglévő deviza könyv szerinti árfolyamán számított értékével: T 193. Egyéb tartósan adott kölcsön K 386. Deviza betétszámla árfolyamnyereség (választott árfolyam magasabb, mint a deviza könyv szerinti értéke): T 193. Egyéb tartósan adott kölcsön K Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége árfolyamveszteség (választott árfolyam alacsonyabb, mint a deviza könyv szerinti értéke) esetén: T Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége K 193. Egyéb tartósan adott kölcsön 40

41 A devizában adott kölcsönök törlesztő részleteinek elszámolása a törlesztés jóváírásának napján, a forintban történő jóváírás esetén a forintban ténylegesen jóváírt összegben (devizavételi árfolyamon számított összeg), a devizában történő jóváírás esetén a jóváíráskor érvényes választott árfolyamon számított összegben: T 384. Elszámolási betétszámla (forint jóváírás esetén) T 386. Deviza betétszámla (deviza jóváírás esetén) K 193. Egyéb tartósan adott kölcsön 41

42 árfolyamnyereség (a könyv szerinti árfolyam alacsonyabb, mint a devizavételi, illetve a jóváíráskori választott árfolyam): T 193. Egyéb tartósan adott kölcsön K Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége árfolyamveszteség (a könyv szerinti árfolyam magasabb, mint a devizavételi, illetve jóváíráskori választott árfolyama): T Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége K 193. Egyéb tartósan adott kölcsön 42

43 A devizában adott kölcsönök után a tárgy üzleti évben befolyt kamatok elszámolása a jóváírás napján, a forintszámlán történő jóváírás esetén a forintban ténylegesen jóváírt összegben (devizavételi árfolyamon számított összeg), devizában történő jóváírás esetén a jóváíráskor érvényes választott árfolyamon számított összegben: T 384. Elszámolási betétszámla (forint jóváírás esetén) T 386. Deviza betétszámla (deviza jóváírás esetén) K Tartósan adott kölcsön kapott (járó) kamata 43

44 A devizában adott kölcsönök után az üzleti évre időarányosan járó, de még nem esedékes kamatok elszámolása aktív időbeli elhatárolásként, a mérleg fordulónapi választott árfolyamon számított összegben: T 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása K Tartósan adott kölcsön (bankbetét) kapott (járó) kamata 44

45 A devizában adott kölcsönök után a tárgy üzleti évben a mérleg fordulónapját megelőzően esedékessé vált, de pénzügyileg nem rendezett, járó kamatok elszámolása a mérleg fordulónapi választott árfolyamon számított összegben: T 368. Különféle egyéb követelések K Tartósan adott kölcsön kapott (járó) kamata 45

46 A behajthatatlanná vált, hitelezési veszteségként leírandó tartósan kölcsönadott pénzeszköz elszámolása: T Behajthatatlan követelés leírt összege K 193. Egyéb tartósan adott kölcsön 46

47 A tartósan adott kölcsönnel kapcsolatos értékvesztés elszámolása a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján, a számított összegben: T Követelések elszámolt értékvesztése K 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása 47

48 A tartósan adott kölcsönnel kapcsolatos értékvesztés visszaírásának elszámolása a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján, a számított összegben: T 199. Tartósan adott kölcsönök értékvesztése és annak visszaírása K 966. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírása 48

49 Az elengedett tartósan adott kölcsön elszámolása az erről szóló megállapodás alapján, könyv szerinti értéken: T Elengedett követelés könyv szerinti értéke K 193. Egyéb tartósan adott kölcsön A tartósan adott kölcsön következő évi törlesztő részletének átsorolása, illetve átminősítés szerződésmódosítás esetén: T Tartósan adott kölcsönből átsorolt követelések K 193. Egyéb tartósan adott kölcsön Az átsorolt, illetve az átminősített adott kölcsönhöz kapcsolódó (esetleges) értékvesztés átsorolása: T 199. Tartósan adott kölcsönök értékvesztése és annak visszaírása K 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása 49

50 Év végén a követelés átsorolása részesedési viszonynak megfelelően (az átértékelést követően): T 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban T 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban K 193. Tartósan adott kölcsön vagy T 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben T 33. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben K 36. Egyéb követelések 50

51 Gyakorlati gazdasági események A választott árfolyam az MNB árfolyam, 294 Ft/DEV A vállalkozásnak nincs deviza számlája 1. eset: vételi árfolyam: 280 Ft, eladási árfolyam: 286 Ft MNB: 284 Ft A vevőkövetelés bekerülési értéke: 1000 karton*10 DEV/karton*294 Ft/DEV( MNB árfolyam) = Ft A pénzügyi teljesítés napján a forintban vezetett bankszámlán jóváírt összeg: DEV*280 Ft/DEV( vételi árfolyam)= Dev*( )=10.000*14= ez a realizált árfolyam veszteség, mert a befolyt pénzeszköz bekerülési árfolyama (280) kisebb, mint a vevőkövetelés könyv szerinti árfolyama(294) 51

52 Szünet. 15 perc 52

53 Behajtási költségátalány (Szt. 77. (2)b), 81. (2)b), Ptk. 301/A. (3), 301/B. (3) A behajtási költségátalányt a késedelmi kamattal azonosan kell elszámolni. Ennek megfelelően a mérleg fordulónapig felmerült és a mérleg készítés időpontjáig befolyt behajtási költségátalányt az egyéb bevételek között kell elszámolni, a főkönyvi könyvelésben így azok csak befolyáskor (beszámításkor) jelennek meg. A felmerült, de még be nem folyt behajtási költségátalányból származó követelések nyilvántartására a késedelmi kamattal azonosan a 0. Nyilvántartási számlaosztályban van lehetőség. 53

54 Járó behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - a felmerüléskor (azaz a késedelembe esés időpontjával) T 036 Egyéb követelések K 096 Egyéb bevételek - az elengedett behajtási költségátalány elszámolása T 088 Rendkívüli ráfordítások K 036 Egyéb követelések - az elévült behajtási költségátalány kivezetése T 086 Egyéb ráfordítások K 036 Egyéb követelések - a befolyáskor (vagy egyéb más módón történő rendezéskor) T 38 Pénzeszközök K 96 Egyéb bevételek (Kapcsolódó tétel a 0. számlaosztályból a követelés kivezetése: T 096 Egyéb bevétel K 036 Egyéb követelések - ha a mérleg fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között folyik be, de az előző üzleti évet illeti, akkor az előző üzleti évet illető behajtási költségátalány elszámolása T 39 Aktív időbeli elhatárolás K 96 Egyéb bevételek 54

55 A behajtási költségátalányt fizető vállalkozásnál Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - a felmerüléskor T 86 Egyéb ráfordítások K 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - az elengedett behajtási költségátalány elszámolása T 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K Rendkívüli bevételek - az elévült behajtási költségátalány kivezetése T 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 98 Rendkívüli bevételek - a behajtási költségátalány megfizetésének elszámolása T 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 38 Pénzeszközök 55

56 Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség változásai (Szt (1) A konszolidált beszámoló készítés kötelezettség szabályai is változtak a Számviteli tv (1) bekezdés módosításával. A határértékek megemelése miatt - mérlegfőösszeg 5400 millió forint, éves nettó árbevétel 8000 millió forint, átlagosan foglalkoztatottak létszáma 250 fő - sok vállalkozás ki fog kerülni a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség alól. A fenti módosításokat a évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell első ízben alkalmazni. 56

57 Könyvvizsgálat alóli mentesülés (Szt (5a) 2014-től egyrészt emelkedik a kötelező könyvvizsgálat értékhatára. Ennek értelmében, nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. 57

58 A Számviteli tv. módosított /a azonban kimondja, hogyha egy cégnek a tárgyévi üzleti év mérleg fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van, a főszabálytól eltérően számára a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben kötelező a könyvvizsgálat. Akinek as üzleti év mérleg fordulónapján ilyen köztartozása van, annak 2014-től kötelező a könyvvizsgálat. 58

59 Árfolyamveszteség megosztása 3 évre (Szt (38) A külföldi pénzértékre szóló kötelezettség Sztv. 33. (2) bekezdése alapján halasztott ráfordításként elhatárolt árfolyamveszteségének összegét a kötelezettség december 31-ig történő, lejárat előtti egy összegű visszafizetése esetében az eddigi szabályoktól eltérően a vállalkozó saját döntése alapján, a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részben is megszüntetheti. Az eddigi szabályok szerint a halasztott ráfordítás összegét legkésőbb a tartozás teljes visszafizetésekor, illetve a finanszírozott vagyoni értékű jog, tárgyi eszköz kivezetésekor meg kellett szüntetni. Hatályba lépés napja: november

60 Egyéb módosítások 1./ Üzleti év fogalma (Szt. 11. (10) A Számviteli tv. 11. (10) bekezdésének módosítása értelmében amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év az eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig, mint mérleg fordulónapig tart. 60

61 2./ Saját tőke értéke (Szt. 21. (6) Saját tőke: A módosítás előírja, hogy ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérleg fordulónapra elkészített Szt. szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. Hatálybalépés: november 30. [Szt. 21. (6)1 61

62 Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt lehet kimutatni, melyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozás rendelkezésére, vagy a tulajdonosok az adózott eredményből hagytak a vállalkozásnál. 62

63 Jegyzett tőkeként kell kimutatni a vállalkozásnál a létesítő okiratban meghatározott tőkét, melyet cégformánként különböző néven nevezünk, úgymint alaptőke, törzstőke, alapítói vagyon, vagyoni betét március 15-től a Kft jegyzett tőkéje Ft 63

64 Mikor kell felemelni? A Ptk. szerint a kft-knek március 15-ig kell kötelezően megemelniük a törzstőkéjüket 3 millió forintra, a jegyzett tőke emelése azonban március 15. után egyből esedékessé válik, ha valaki társasági okiratot módosít, és azt benyújtja a Cégbíróságra 64

65 A törzstőke emelése történhet a tagok pénzbeli hozzájárulásán kívül korábban eredménytartalékba helyezett eredmény terhére is, tehát a kft. saját nyereségéből is jegyzett tőkét emelhet, illetve lehetőség van a tagok részéről nem pénzbeli, apporttal történő jegyzett tőke emelésére is. 65

66 Mi a helyzet a tőkevesztéssel? Tőkevesztés esetén a tagoknak határozniuk kell a pótbefizetés előírásáról vagy amennyiben ennek a lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza - a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve - a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában - a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve - jogutód nélküli megszüntetéséről. 66

67 Közbenső mérleg készítése az évközi saját tőke megállapításához Közbenső mérleg zárlati feladatai Közbenső mérleg esetén a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat nem szabad lezárni, de az üzleti év végére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával kell alátámasztani a közbenső mérleget. Ezért ilyenkor a negyedéves zárásnál elvégzendő feladatokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a közbenső mérleg fordulónapja bármilyen dátum lehet (hóközi is) így az időarányos tételeket ennek megfelelően kell meghatározni. 67

68 Eredménytartalék csökkentés jogcímei (Szt. 37. (2) g) Megszűnő részesedés kezelése a számvitelben Eredménytartalék jogcímei: az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét. ide értendő a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonából a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó rész a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összege is. Hatálybalépés: Először a 2014-ben induló üzleti évre kell alkalmazni. 68

69 Osztalék nem pénzbeli teljesítése (Szt. 39. (2)a) ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Hatálybalépés: Először a 2014-ben induló üzleti évre kell alkalmazni. 69

70 Fontos megjegyezni, hogy jóváhagyott osztalékot egyéb eszközben csak akkor lehet teljesíteni, ha a társasági szerződés erre kifejezetten lehetőséget ad! 70

71 Köztartozással rendelkező cégek könyvvizsgálata Új előírás, hogy a tárgyévet követő üzleti évben a könyvvizsgálat alóli értékhatár alapján való mentesülést nem alkalmazhatja az a vállalkozó, amelynek a tárgyévi üzleti év mérleg fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van. Hatálybalépés: november

72 Devizahitelek kiváltása - a devizahitel kivezetendő könyv szerinti árfolyamon - a Ft hitel állományba veendő - devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségét nem kötelező a visszafizetéshez kapcsolódóan feloldani - három üzleti évben egyenlő részletben feloldható (visszafizetés éve és azt követő két évben oldható fel) Következmény: céltartalék feloldódik 72

73 Megszűntették, de most újra létrejött április 1-ig kellett felállítani 73

74 - Eddigi törvényalkotási hiba: evás adóalanyoknál nem került be az Eva törvénybe a kényszertörlési eljárás, most be fog kerülni következmény: megszűnik az eva adóalanyiság - Bevételi nyilvántartás vezetése esetén visszakerül a számviteli törvény hatálya alá nyitómérleg készítési kötelezettség beáll, könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni 74

75 Jelentős, nem jelentős hiba Társasági adóváltozással összefüggésben - nem jelentős hiba társasági adóhatását önellenőrzéssel nem kell javítani Számvitel: jelentős összegű hiba fogalmának változása 2013-tól mérlegfőösszeg 2%-a, de legalább 1 millió Ft 500 millió Ft-os felső korlát törölve más szabályok nem változtak (előjeltől függetlenül kell a hibát és hatásait figyelembe venni) 75

76 Ellenőrzés könyvelése Tárgyév forgalmában kell elszámolni, tartalmának megfelelően Eredményt érintő hiba a hibahatásokkal együtt megduplázódik Saját tőkét és eredményt érintő hiba a hibahatásokkal együtt megháromszorozódik 76

77 E-útdíj Az utat használót (azaz a fuvarozó céget) terheli Így nem a fuvart megrendelőt Közvetített szolgáltatás fogalmát nem teljesíti Fuvar árát lehet változtatni (szerződsés módosítása) 77

78 Éves kötelező továbbképzés (Szt (2)a-(2)b A számviteli törvény szerint nem lehet akkreditált szervezet, amely tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul a) nem az Európai Gazdasági Térség államában vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamban, vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, 78