Atörténetírásban megjelenõ egyik
|
|
- Renáta Faragóné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TARTALOM FIGYELÕ Glatz Ferenc: A történettudomány közhasznáról 2 Zsoldos Attila: Árpád és népe 3 Fodor István: A honfoglalás kori temetõk vallomása 8 Révész László: A Felsõ-Tisza-vidék honfoglalás kori temetõi 10 Tóth Sándor László: A honfoglalás és nemzetközi háttere 11 Olajos Terézia: Bizánc a magyar honfoglalás korában 14 Szovák Kornél: Árpád alakja a történeti mondákban 17 Szabados György: Árpád fejedelemtõl Árpád vezérig 19 Mikos Éva: Árpád vezér a kalendáriumokban 21 BALKÁN-TÖRTÉNET Bíró László: Koszovó a szerb történeti tudatban 23 JELENIDÕBEN Nyilvánosság és titkosszolgálat (Interjú Gálszécsy Andrással) 26 MÛHELY Berend T. Iván: Az autoriter és fasiszta rendszerek gazdaságáról 31 Címlapon: Griffábrázolás honfoglalás kori vereteken. Jósa András Múzeum, Nyíregyháza Támogatónk: Szerkesztõ: Glatz Ferenc A szerkesztõség tagjai: Burucs Kornélia, Demeter Zsuzsanna, Fodor Pál, Kertész István, Sipos Péter, Szász Zoltán, Zsoldos Attila Olvasószerkesztõ: Kovács Éva Munkatársak: Farkas Ildikó, Kocsis Gabriella, Bognár Katalin, Horváth Imre (számítógépes tördelés), Nagy Béla (térkép) Szerkesztõségi titkár: Oprán Emese Megjelenik évente tízszer. Elõfizetési díj 2008-ra: 3200 Ft. Felelõs kiadó: História Alapítvány. Szerkesztõség: 1014 Bp., Úri u. 53. Tel.: /615, 623, 625; tel./fax: Levélcím: Pf. 9. Bp., Bankszámlaszáma OTP Devizaszámlaszámok: Budapest Bank Rt Bp., Hercegprímás u. 5. USD HU ; Euró HU Adószám: Szedés, tördelés: MTA TTI Kiadványcsoport. Nyomdagrafikai elõkészítés: Krónikás Bt., Biatorbágy Nyomás: MESTERPRINT Kft., Budapest, Vak Bottyán u /B Terjeszti: LAPKER Rt. és alternatív terjesztõk. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp., VIII. ker. Orczy tér 1. Tel.: ; postacím: Bp., 1932). További információ: hirlapelofizetes@posta.hu HU ISSN Index: Kérdõjelek és lehetséges válaszok Atörténetírásban megjelenõ egyik álláspont szerint Árpád körül született. Apjától, a 893- ban lemondott Álmos gyulától örökölte annak méltóságát, s mint gyula tárgyalt Kurszán kendével együtt a bolgárok elleni hadjáratról a bizánci császár megbízottjával valahol az Al- Duna közelében 894-ben vagy 895 elején. A gyula méltóságot Kurszán kende 904. évi haláláig töltötte be, azt követõen nagyfejedelemként uralkodott 907-ig. Ekkor halt meg pontosan nem ismert idõpontban, de minden bizonnyal a pozsonyi csatát követõen. Létezik azonban egy másik történetírói elképzelés is. E szerint: Árpád 840 körül született. Az Al-Duna mellett trónörökösként vagy legalábbis apja, Álmos kende képviselõjeként folytatott tárgyalásokat a bizánciakkal apja vezértársa, Kusál gyula oldalán. 895-ben lépett az Erdélyben feláldozott Álmos kende örökébe, és ezt a tisztet töltötte be haláláig, melynek idõpontja a körüli évekre tehetõ. A történészek által képviselt mindkét változat ugyanazon források egyaránt gondos elemzésén alapszik. Érdemes azonban szem elõtt tartani, hogy más elképzelések is vannak, melyek egyik vagy másik részletet illetõen eltérnek az ismertetettektõl. Nagyfejedelem, gyula, horka Élet a jurtában. László Gyula akvarellje A legtöbb gondunk okozója a 10. század történetét illetõen az, hogy VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár A birodalom kormányzásáról címen ismert munkája a korszak egyetlen forrása, amely a magyarok kalandozásainak ismertetésén túl is információkat ad Árpádról és koráról. Így az esetek túlnyomó részében nincs lehetõség arra, hogy más források bevonásával ellenõrizzük Konstantin állításainak hihetõségét. Kérdés ugyanis, hogyha a Bíborbanszületett Konstantin által Árpádra vonatkozóan alkalmazott megas arkhon kifejezés valóban nagyfejedelem -ként értelmezendõ ami valószínû, akkor vajon a nagyfejedelemség az etelközi idõszakra vonatkozón ismert kendei méltóság folytatása-e, vagy inkább a 3
2 Honfoglalás kori férfi és nõi viselet. Nyári Zsolt rekonstrukciós rajza kende és a gyula elemeit egyesítõ új tisztségnek tekintendõ. Az bizonyosnak látszik, hogy a gyula tisztsége esetében bizonyos változásokkal kell számolnunk Etelköz és a 10. század között eltelt idõszakban, hiszen az etelközi állapotokat bemutató muszlim források a gyulát a szakrális tiszteletben részesített, s ezért a hatalomgyakorlás napi teendõinek ellátásában korlátozott kende mellett álló egyfajta ügyvezetõ -ként mutatják be. Külön említést érdemlõ feladatai közül a hadvezetést emelik ki, vélhetõen azért, mert ez volt a legjellemzõbb tevékenysége. Konstantinnál azonban ugyanennek a gyulának méltósága már mint egyfajta bírói tisztség jelenik meg. Igaz ugyan, hogy az etelközi gyulával kapcsolatban a hadvezetés nem jelentett kizárólagos feladatokat, mert a források szerint a magyarok más ügyekben is gyula nevû fõnökük parancsait követik. Tevékenységi körébe tehát a bíráskodás is beleérthetõ éppen, ám ez a megoldás aligha kielégítõ magyarázat a gyula feladataival kapcsolatosan jól érzékelhetõ hangsúlyváltásra. Nem segíti a tisztánlátást e kérdésben, hogy Konstantin munkájában egy további, szintén bírói feladatokat ellátó tisztség, a karkhasz vagy magyarosan: horka is feltûnik, amelyrõl az etelközi viszonyokat bemutató források viszont hallgatnak. Néhány esetben segítségünkre lenne Konstantin szövegének egy szabadabb, a szó szerinti jelentéstõl elszakadó értelmezése. Ennek indokoltságát a munka azon passzusa veti fel, mely szerint elsõ fejük [ti. a magyaroké] az Árpád nemzetségbõl soron következõ fejedelem, és van két másik is, a gyula és a horka, akik bírói tisztséget viselnek, de van fejedelme minden törzsnek is. Ha ezt a mondatot a leírt szöveghez a lehetõ legmerevebben ragaszkodva értelmeznénk, akkor arra a következtetésre kellene jutnunk, hogy Anonymus (13. sz. eleje) szerint észak felõl, a Képes Krónika (14. sz. közepe) szerint Erdély felõl hatoltak be a Kárpát-medencébe magyarok, míg Kézai Simon krónikájában (13. sz. vége) mindkét lehetõségre utal. Jóllehet Etelköz fekvésébõl inkább az erdélyi hágók és szorosok (Radnai, Borgói, Ojtozi) igénybevétele következne, valószínû, hogy az északi hágókat (Vereckei, Uzsoki, Tatár) is használták a magyarok. A Képes Krónika szerint a magyarok elõbb Erdélyt szállták meg, majd benyomulva Pannóniába a Duna mellett legyõzték Szvatoplukot, aki maga is a folyóba veszett. Kézai Szvatopluk vereségének színhelyét a Rákos folyó melletti Bánhidához közeli romvároshoz tette. A krónikáshagyomány a morva Szvatoplukot tekintette az egyetlen ellenfélnek, akitõl csatában vették el országát. A kései tudósítás annyiban helytálló, hogy a magyarok valóban harcoltak 892-ben Szvatopluk ellen, viszont a morva fejedelem 894-ben meghalt, így aligha gyõzhették le a magyarok a honfoglalás során. Anonymus leírása szerint 903 és 907 között Árpád irányításával, hadmûveletek sokaságával foglalták el az országot a magyarok Ménmaróttól, Salántól, Galádtól, Zobortól, Téténytõl és más vezérektõl. Anonymus ugyan katonai szempontból logikusan építette fel a Kárpát-medence meghódításának modelljét, ugyanakkor ellenálló vezéreit nemzetségi hagyományokból, helynevekbõl és névmagyarázó ötleteibõl alkotta meg, így a korabeli valósághoz kevés köze lehet. VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár A birodalom kormányzásáról címû mûvében többször is megemlíti, hogy a magyarok a morvákat elûzték, földjüket elpusztították, s azon letelepedtek. Az orosz õskrónika a frankok (volohok) elûzésérõl és a szlovének (morvák) alávetésérõl tesz említést. A Fuldai Évkönyv a Kárpát-medence nyugati felére figyelve szólt a magyarok kalandozásairól, amelynek során 894-ben elpusztították Pannóniát, amelyet Arnulf keleti frank király 896-ban Braszlavra bízott, s ahova a magyarok 900. évi bajor kalandozásuk után visszatértek. További kérdés, hogy a morvák és a keleti frankok rovására történt magyar honfoglalás mekkora ellenállásba ütközött. A szûkebb morva szállásterületet 892-ben, talán 900-ban, majd 902-ben érte magyar támadás. A morvák a szomszédos népekhez (bolgárokhoz, horvátokhoz) menekültek, foglyul ejtették, ill. alávetették õket. A morvák esetében nem tudunk arról, talán 902 kivételével, hogy komolyabb ellenállást tanúsítottak volna, vagy csatára került volna sor. Más a helyzet a keleti frankokkal, akiknek tartományát, Pannóniát 894-ben dúlták fel a magyarok. Pannónia 900 nyarán, õszén történt elfoglalásakor már 900 novemberében egy magyar seregrészt legyõztek a bajorok, 902-ben csatáztak Morávia területén a magyarokkal, 904-ben megölték Kurszánt, s 907-ben nagy arányú ellentámadást indítottak Pannónia visszaszerzéséért. Érthetõ módon a jelentõsebb keleti frank állam tanúsított komolyabb ellenállást, míg a morva állam a keleti frank és magyar támadások, valamint a belviszály következtében kevésbé tudott védekezni, s felmorzsolódott. A magyar törzsszövetség megtelepedését illetõen csak feltevéseink lehetnek. Véleményem szerint Árpád fejedelmi törzse a szállásterület nyugati részében foglalhatott helyet, amely a Duna középsõ részét jelenthette, kiterjedve a Dunántúl északi felére is. A Duna középsõ szakasza déli részén, kiterjedve a Dunántúl déli felére a karkhasz törzs (késõbb Bulcsú törzse) foglalhatott helyet. A Tiszától keletre, az északi részen lakhatott a gyula törzse, amely késõbb Erdélybe húzódhatott. További törzsi szállásterületeket tételezhetünk fel a Szerémségben (Dráva Száva köze), a Dunától északra, a Duna Tisza közén s a Tiszától keletre levõ területen is. TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ 4
3 a 10. század közepe táján a magyaroknak 11 fejedelmi rangú vezetõje volt: a fejedelem, a gyula, a horka és a nyolc törzsfõ. Ezzel szemben azonban, amint az közismert, a kérdés minden szakértõje feltételezi, hogy valójában csak nyolc volt, mivel a fejedelem, a gyula és a horka egyúttal egy-egy törzs élén is állt, ami ugyan ellentmond a szövegnek, viszont sokkal életszerûbb, mint az idézetben leírt helyzet. A törzsek kérdése Vannak olyan történészek, akik tagadják az idézett szövegben is szereplõ törzsek 10. századi létezését, jóllehet Konstantin nemcsak általában tesz említést a törzsekrõl, hanem meg is nevezi õket. Sõt, a császár információinak ellenõrzése más forrásokkal való egybevetése ez alkalommal eredményre vezet, hiszen a Konstantin által említett törzsnevek megegyeznek a Kárpát- Honfoglalás kori lovasok régészeti leletek alapján rekonstruált fegyverzettel és lószerzámzattal. László Gyula akvarellje medence közel háromszáz településének nevével. A kételkedõk azzal indokolják álláspontjukat, hogy a honfoglalók régészeti hagyatékában mindeddig nem sikerült felfedezni a törzsi tagolódásra utaló jegyeket, és a magyar krónikáshagyomány sem tartotta fenn a törzsneveket, valamint a törzsnevekkel egyezõ alakot mutató helynevek alapján nem lehetséges rekonstruálni a törzsek eredeti, Kárpát-medencei településterületét. 5
4 Mindezek alapján arra a következtetésre jutnak, hogy a törzsekre vonatkozó konstantini híradás nem a jelenre azaz a 10. század közepére vonatkozik, hanem a régmúltra: törzsek egykor bizonyára voltak, csakhogy a honfoglalás idejére felbomlottak, meglehet, éppen a honfoglalást megelõzõen, a besenyõktõl elszenvedett vereség következtében. Mindezen ellenvetések azonban könnyedén cáfolhatók. A régészeti bizonyítékok hiányával kapcsolatosan okkal vethetõ fel, hogy a törzsekre utaló jegyeket talán olyan anyagok hordozták a magyarok ruházatán vagy felszerelési tárgyain, amelyek mára elenyésztek. Az, hogy a magyar krónikáshagyomány azért nem szerepelteti a törzsneveket, mert a törzsek egykori léte már a múlt ködébe süllyedt volna ezek megalkotásának idején, aligha hihetõ. Ebben az esetben ugyanis tekintettel arra, hogy a törzsnevek egyedül Konstantin munkájában olvashatók csakis az történhetett volna, hogy a törzsnevekkel azonos alakú nevet viselõ településeket a császár lelkes századi olvasói nevezték el, ami azonban mégsem tûnik valószínûnek. A törzsek emlékét tehát a magyar hagyomány igenis fenntartotta, más kérdés, hogy a középkori történetírók munkáiból valóban hiányoznak, miként sok más, a magyarság pogány kori örökségéhez tartozó ismeretanyag is. A szállásterületek: Erdély példája Régóta kísért már, s az utóbbi évek szakirodalmában felerõsödõben van az Somogyi Sándor Történeti földrajzi bevezetõ c. munkájában (1984) így ír a honfoglalók természeti környezetérõl: A honfoglaló magyarságra nagyállattenyésztõ és földmûvelõ életmódjának gazdasági kényszerén át hatottak a korabeli természeti adottságok. Életmódja az erdõs sztyepp és a sztyepp átmeneti területsávjához kötõdött. Elsõsorban ilyent keresett új hazájában is, hogy megszokott életmódját folytathassa. Miután hazánkban az erdõs sztyepp a medence belsejének viszonylag és periodikusan száraz, lösszel, homokkal fedett területeire terjed ki, a magyarság elsõ szállásterületei is túlnyomórészt egybeesnek ezekkel az üledékkel borított felszínekkel. De ezen túlmenõleg megszállták a honfoglalók a peremi alacsony hegységek és dombságok világos, ligetes, tisztásokkal tagolt völgyes zónájának jó részét is, mert erdõirtás és égetés révén állataiknak legelõt, gabonatermelésükhöz szántóföldet tudtak ott kialakítani László Gyula mindehhez hozzáteszi: A növényvilágot nagyban megszabta a vizek szélesen szétterülõ volta. Nagyjából a következõ növénytársulások foltjai borították hazánkat: erdõs sztyepek, ligetes, lápos árterek; puhafás ligeterdõk, mocsári erdõk, lápos nádasok nyílt vízi foltokkal; réti talajú keményfás ligeterdõ típusok, lefolyástalan medencékben sziki növények: tatárjuharos lösztölgyes ligetek; barna erdõtalajú lösztölgyesek; cseres tölgyesek; gyertyános tölgyesek, erdei fenyvesek, bükkösök. Mindezek különbözõ kihasználási lehetõségeket kínáltak az állattenyésztés számára, illetõleg a földmûvelés számára. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy jó néhány mesterség számára is szükséges volt az erdõ, például az íjmesternek, a nyergesnek, a tegezkészítõnek, a jurta farácsát készítõ mestereknek, a boronaház-építõknek, a palánkkészítõknek, a háztartási eszközök faragóinak (teknõk, csanakok stb.), úgyhogy számolnunk kell erdeink korai megszállásával. A»lovasnomád legenda«a füves síkságokra szorította szállásterületeinket. Úgy látszik, valójában bükkerdõk alkották a magyar szállásterület határát. A magyarság nomád életmódja a Kaszpi-tenger mellett romantikus felfogásban. Metszet, 19. század vége A természetes tájban élõ fontosabb állatfajták, amelyeknek csontjai telepeinken, sírjainkban kimutathatók, a következõk: az õstulok, a bölény, a barnamedve, a jávorszarvas, a hiúz, a hód, a házi kutya, a bivaly, a juh, a császármadár, a háziasított kecske, a háziasított disznó, a ló, a házityúk, a patkány, a teve, a liba, a házi macska, a házi szamár, a pulyka, az üregi nyúl, a fácán, a vándorpatkány, a tõkésréce, a muflon, a pézsmapocok és természetesen az õz és a szarvas. Érdekes megfigyelni, hogy a telepeken talált leletek közül a háziállatok csontjai 96%-ot tesznek ki, míg a vadászott állatok csak 5%-kal szerepelnek. Forrás: László Gyula: Árpád népe. Bp., 1988, o. Az õshazát idézõ Kárpát-medencei táj 6
5 az elgondolás, amely a 10. századi magyarság különbözõ csoportjainak egyszeri, de akár többszöri szállásváltásával számol. Nyilvánvaló, hogy ilyenekrõl csak a Karoling Pannonia 900-ban bekövetkezett birtokbavétele után van értelme beszélni, amikor már a Kárpát-medence egésze a honfoglalók rendelkezésére állt. Tanácsos ezt figyelembe venni, amikor a magyar krónikák arról írnak, hogy az elõször Erdélyt megszálló magyarok bizonyos ideig ott maradtak, ill. Erdélyben megpihentek, és nyájaik erõre kaptak. Ez inkább a történeti emlékezetben az éveken át elhúzódó honfoglalás elsõ szakaszára vonatkozóan megõrzõdött információ, így nem alapozhatja meg azt a vélekedést, hogy a honfoglalók Erdélyt csak másodlagosan szállták meg. Ugyanez a helyzet a Kézai-krónika (13. sz. vége) sokat vitatott azon mondatával is, mely szerint Gyula, a honfoglalók egyik kapitánya aligha kétséges, hogy a kifejezés alatt törzsfõ értendõ jóllehet a többiekkel együtt bement Pannóniába, végül Erdély részein lakott. Számos kísérlet történt arra, hogy az idézett mondatot úgy értelmezzék: a honfoglalók a Kárpát-medence nyugati részeinek elfoglalásakor kiürítették Erdélyt, s a Gyula vezette magyar törzs csak valamikor a 10. század folyamán költözött oda vissza. Valójában jóval ésszerûbbnek tûnik az a megoldás, miszerint Kézai Simon utalása egyszerûen arra vonatkozik, hogy a Kárpát-medence egészének elfoglalását eredményezõ harcokban a Gyula vezette törzs is részt vett, ami egyébiránt a gyula tisztség Etelközbõl ismert hadvezéri feladatkörével tökéletes összhangban van. Azaz Gyula a többiekkel együtt bement Pannóniába, a sikert követõen azonban Gyulának és népének Erdély jutott szállásterületül, azaz végül Erdély részein lakott. Ezzel az elképzeléssel szemben szokás arra hivatkozni, hogy Erdély területe természetföldrajzi viszonyainál fogva nem volt alkalmas a honfoglaló magyarság megtelepedésére. Így a magyarság tömeges megjelenésével ott csak azt követõen számolhatunk, hogy megtörtént az életmódváltás, mely a nomád vagy félnomád magyarság számára lehetõvé tette Erdély birtokbavételét. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a gyulák népének erdélyi megtelepedése is csak másodlagos lehetett, azaz eredetileg valahol az Alföldön éltek (hogy azon belül hol, a tekintetben már megoszlanak a vélemények). E tetszetõs feltételezés elhibázott volta nyilvánvalóvá válik, ha megpróbáljuk elképzelni, miként is mehetett végbe a gyakorlatban a dolog. Ha elfogadjuk azt a vélekedést, hogy Erdély eleve alkalmatlan volt a honfoglaló magyarság számára megtelepedési területül, akkor az erdélyi természeti viszonyokhoz való alkalmazkodás színtere nyilvánvalóan nem lehetett maga Erdély. Még kevésbé jöhet szóba az Erdélyi-medence és az Alföld határzónája, vagyis az Erdélyi-szigethegység, mely erdõs hegyvidékként nem hogy a 10. században, de még évszázadokkal utóbb is lakatlan terület volt. Az életmódváltásra ily módon kizárólag az Alföldön kerülhetett sor. Ebben az esetben azonban válaszra vár, hogy vajon mi okból kellett volna a gyulák népének elhagynia addigi lakhelyét, kiváltképp azután, hogy a sikeresen végrehajtott életmódváltást követõen annak eltartóképessége jelentõsen megnövekedett. Hiszen, ne feledjük, ugyanazon nagyságú területen jóval több földmûves képes megélni, mint nomád vagy félnomád állattartó. Mindent összevetve, azt hiszem, reálisabb alapokra helyezhetõ lenne Erdély magyar betelepülésének története, ha a kérdés megítélésében nem feledkeznénk meg a székelyek történetébõl adódó tanulságokról. A már Erdélyben élõ székelységrõl közel sem tudunk annyit, mint amennyi kívánatos lenne, az viszont bizonyosnak látszik, hogy gazdaságukban a században is igen jelentõs szerepet játszott az állat, s azon belül is kiváltképp a lótartás, továbbá az egész középkorból idézhetõk azok a jól ismert adatok, amelyek könnyûlovas harcmodorukat mutatják be. A székelység ezen jellemzõi a honfoglaló magyarságra is találnak, így nehezen fogható fel, hogy ha Erdély megfelelõ lakhely volt a jelentõsebb számban a 12. századtól odatelepített székelység számára, ugyan mi okból ne lehetett volna az a honfoglaló magyaroknak, akár már a 10. század elején is. ZSOLDOS ATTILA A téma iránt érdeklõdõknek ajánljuk a következõ irodalmat: A honfoglalás korának írott forrásai. Olajos Terézia, H. Tóth Imre és Zimonyi István közremûködésével szerk. Kristó Gyula. Szeged, 1995; Györffy György: Legenda és valóság Árpád személye körül. Kortárs, ; Kristó Gyula: Honfoglaló fejedelmek: Árpád és Kurszán. Szeged, 1993; Tóth Sándor László: Levédiától a Kárpát-medencéig. Szeged, BEREND T. IVÁN akadémikus, egy. tanár (UCLA, USA); BÍRÓ LÁSZLÓ PhD, tud. fõmts. (MTA TTI); FODOR ISTVÁN a tört. tud. kand., c. fõigazgató (MNM); GLATZ FERENC akadémikus, igazgató (MTA TTI); KOVÁCS ÉVA PhD, osztályvezetõ (MTA TTI); MIKOS ÉVA PhD, tud. smts. (MTA Néprajzi Kutatóintézet); OLAJOS TERÉZIA dr. habil., egy. tanár (SZTE); RÉVÉSZ LÁSZLÓ kand., régész (MNM); SZABADOS GYÖRGY PhD, tud. fõmts. (MTA SZTE MOL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport); SZOVÁK KORNÉL a nyelvtud. kand., egy. docens (PPKE); TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ kand., egy. docens (SZTE); ZSOLDOS ATTILA az MTA doktora, osztályvezetõ (MTA TTI) Rövidítések: egy.: egyetemi, kand.: kandidátus, MNM: Magyar Nemzeti Múzeum, MOL: Magyar Országos Levéltár, MTA: Magyar Tudományos Akadémia, mts.: munkatárs, PPKE: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, SZTE: Szegedi Tudományegyetem, tört. tud.: történelemtudomány, TTI: Történettudományi Intézet, tud.: tudományos, UCLA: University of California and Los Angeles KEDVES OLVASÓNK! Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a évi személyi jövedelemadójuk 1%-át alapítványunknak ajánlották fel. A befolyt Ft-ot nyomdaköltségre fordítottuk. Örömmel fogadnánk, ha adója 1%-ával lapunk megjelenését továbbra is támogatná. Adószámunk: História Alapítvány Köszönjük felajánlásaikat! 7
Kalandozó hadjáratok a szláv népek ellen zsákmányszerző hadi vállalkozások: élelem,rabszolgák.
Levédia és Etelköz Levédia Kr.u.8.században magyarok többsége Magna Hungáriából délnyugati irányba vándorolt tovább. Szállásterület: Don folyótól az Azovi-tenger mellékéig - meótiszi terület Elnevezése:Levédiről
RészletesebbenMAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés MTA BTK MŐT Kiadványok 1. Sorozatszerkesztők Vásáry István Fodor Pál MTA BTK MŐT Kiadványok 1. MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés Szerkesztették Sudár
RészletesebbenA magyar honfoglalás
A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy
RészletesebbenTartalom KÖZÖS DOLGAINK. Közös érdekek elõször 300 éve *
Tartalom K Glatz Ferenc: Szerb magyar történelmi repertórium 2 Takács Miklós: Õsszerbek a Kárpát-medencében? 3 Pálosfalvi Tamás: A Brankovicsok a középkori Magyar Királyságban 6 Takács Miklós: Mûemlékek
RészletesebbenRégészet Napja május 26. péntek,
Nomádok a Kárpát-medencében Damjanich János Múzeum I. emelet, konferenciaterem Régészet Napja 2017. péntek, 10.30-13.30. DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM SZOLNOK RÉGÉSZET 2017 NAPJA Mali Péter Hoppál Krisztina Felföldi
RészletesebbenDENTUMOGER I. TANULMÁNYOK A KORAI MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL
DENTUMOGER I. TANULMÁNYOK A KORAI MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport Források és tanulmányok 2. Sorozatszerkesztő Sudár Balázs BUDAPEST 2017 MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport
RészletesebbenBírálói vélemény Tóth Sándor László A magyar törzsszövetség politikai életrajza A magyarság a században c. MTA doktori értekezéséről
Bírálói vélemény Tóth Sándor László A magyar törzsszövetség politikai életrajza A magyarság a 9 10. században c. MTA doktori értekezéséről A magyar történelem azon időszakának a kutatása, mely megelőzi
RészletesebbenTóth Sándor László A HONFOGLALÁS ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE BIRTOKBA VÉTELE 22 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
Tóth Sándor László A HONFOGLALÁS ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE BIRTOKBA VÉTELE 22 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 4 & Munkácsy Mihály: Honfoglalás4 & A honfoglalás ténye megkérdőjelezhetetlen, ám lefolyásának szinte
RészletesebbenKerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére
331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás
RészletesebbenAz Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.
Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok
Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-
RészletesebbenA csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenBUDAY-EMLÉKÉV 2017 a Buday Árpád és fia, Buday György tiszteletére rendezendő konferencia programja
Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék és Régészeti Tanszék szervezésében BUDAY-EMLÉKÉV 2017 a Buday Árpád és
RészletesebbenTÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ A honfoglalás szakaszai
TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ A köztudatban a honfoglalás 895-höz (esedeg 896-hoz) kötődő esemény, amikor Árpád vezetésével a magyar hadak a Kárpát-medencét birtokba vették. Lényegében e szemlélet tükröződött az
RészletesebbenGerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345
1 Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345 Munkaterv A 2007. júliusában benyújtott, illetve elfogadott módosított munkatervben foglaltak
RészletesebbenCastrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám
Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király
RészletesebbenHédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november
Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány
RészletesebbenTARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41
5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható
RészletesebbenA MAGYAR NÉP EREDETE, VÁNDORLÁSA ÉS A HONFOGLALÁS A MAGYAROK VÁNDORLÁSA ÉS A HONFOGLALÁS
A MAGYAR NÉP EREDETE, VÁNDORLÁSA ÉS A HONFOGLALÁS A MAGYAROK VÁNDORLÁSA ÉS A HONFOGLALÁS A sztyepp: Kínától - Kárpát-medence térségéig 2. ée-től: nomád népek legeltető területe szkíták (iráni alánok) szarmaták
RészletesebbenKende, gyula és harka
Magyar történelem Kende, gyula és harka Fejedelmi méltóságok a korai magyar történelemben Dr. Celler Tibor A honfoglalás előtti évtizedek állapotáról elsősorban a kortárs ibn Ruszta (9. század második
RészletesebbenFOGALOM FOGALOM HELY SZEMÉLY Urali kor Települések kiegészülése Ural Bölcs Leó Hal, háló, tűz, főz, evez Magyar helynevek Ob, Irtisz,
FOGALOM FOGALOM HELY SZEMÉLY Urali kor Települések kiegészülése Ural Bölcs Leó Hal, háló, tűz, főz, evez Magyar helynevek Ob, Irtisz, Bíborbanszületett Finnugor kor Onogur-Hungary, Hongrie Iszim, Tobol
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG (KÁRPÁT-MEDENCE) FÖLDRAJZA 1
MAGYARORSZÁG (KÁRPÁT-MEDENCE) FÖLDRAJZA 1 FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018
RészletesebbenI. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.
Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg
RészletesebbenA kötetben szereplő tanulmányok szerzői
A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-
RészletesebbenSzláv kultúra 1. Első szláv államok, Kereszténység felvétele. Lőrinczné dr. Bencze Edit
Szláv kultúra 1. Első szláv államok, Kereszténység felvétele Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv kultúra az európai kultúra szerves részévé válásának alapvető feltételei és körülményei: a korabeli európai
Részletesebbenminden édenek neve vad poklokat büvöl. A Magyarországi Tanácsköztársaság
Az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tisztelettel meghívja
RészletesebbenElőzetes programterv
Előzetes programterv Hadak útján Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XX. konferenciája Budapest Szigethalom, 2010. október 28-30. 2010. október 28. Csütörtök Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium
RészletesebbenHONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN
HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg
RészletesebbenItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA
KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból
RészletesebbenTörténelem Versenyfeladatok
Csapat száma: Történelem Versenyfeladatok Szeretném azt hinni, hogy Magyarország van, volt és lesz. (Gróf Széchenyi István) Gyömrő, 2017. 06. 1-2. Készítette: Komjáthy Károly gyógypedagógus 1. Feladat.
RészletesebbenA TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK
KOCSIS GABRIELLA Agrárjogi Tanszék Témavezető: dr. Vass János tanszékvezető habil. egyetemi docens A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK VIZSGÁLATA AZ ERDŐKRE, MINT KÜLÖNÖS TERMŐFÖLDEKRE
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar
RészletesebbenZárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI)
Zárójelentés Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. OTKA kutatási programról Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) 2012 1 Az Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. programban azt
RészletesebbenSZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996
SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 A Kárpátoktól az Altáj hegységig terjedt egykor a sztyeppevidéken élő szkíta műveltségű népek köre. Európában szkítáknak, Közép-Ázsiában szakáknak nevezték
RészletesebbenA biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok
NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 44 44 Varga László A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok A Magyar Köztársaság 1999-ben az akkor éppen ötven éve létezõ szövetséghez, a NATO-hoz csatlakozott.
RészletesebbenFELHÍVÁS. A kötet bolti ára: 9900 Ft Előfizetőknek: 6900 Ft TA R T A L O M
FELHÍVÁS Hosszú előkészületek után 2013 májusában a Pécs Története Alapítvány és a pécsi Kronosz Kiadó megjelenteti a Pécs története című nagymonográfia első kötetét, Pécs története az őskortól a püspökség
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenB) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat
B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT (MTT) 2010. ÉVI KÖZGYŰLÉSÉRŐL
JEGYZŐKÖNYV A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT (MTT) 2010. ÉVI KÖZGYŰLÉSÉRŐL Helye: ELTE BTK Kari Tanácsterem Budapest V. ker. Múzeum krt. 4. Időpontja: 2010. június 26. Jelenlévők: ld. az l. sz. mellékletben
RészletesebbenBölcsészettudományi Konferencia
Bölcsészettudományi Konferencia Móra Ferenc Szakkollégium 2014. december 1. PROGRAM 9.00 Megnyitó Szajbély Mihály (dékán, SZTE Bölcsészettudományi Kar) Kovács Attila (igazgató, SZTE Móra Ferenc Szakkollégium)
RészletesebbenNÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA
Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA
RészletesebbenZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
RészletesebbenÓpusztaszer. Fénymásolható
Ópusztaszer Ópusztaszer egy kis település az Alföld dél-keleti részén, Szegedtől 25 kilométerre. Jelenleg kb. kétezer állandó lakosa van. Régi források és legendák szerint a honfoglalás idején Árpád vezér
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
RészletesebbenBesenyökröl. 1kikerics@gmail.com. 1kikerics@gmail.com
2 dolog (Hunicillin, 2010.01.07 01:06) 1. Kedves Raszputyin, A vérörökség/génörökség nagyságrendekkel fontosabb annál, mint arról Te most vélekedsz. A magyar mentalitást minden szaron összeveszőnek leírni
RészletesebbenÓNTE Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság SZAKMAI BESZÁMOLÓ
ÓNTE Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma támogatásával megvalósult 204106/02197
RészletesebbenELTE BTK Magyar nyelv és irodalom. Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y
BUDAPESTI MOZINEVEK Készítette: HAVAS PÉTER ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y Budapest, 1995 TARTALOM 1. Bevezetés 2. A mozinév fogalma 3. A mozinévelemek együttes vizsgálata
Részletesebben33. lecke A honfoglalás és a kalandozások logisztikai háttere
33. lecke A honfoglalás és a kalandozások logisztikai háttere Honfoglalás Ha a mai kifejezést használjuk a logisztikai teljesítmény is figyelemreméltó. Azaz a teljes állatállományát is magába foglaló,
RészletesebbenA Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján
A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi
RészletesebbenA Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! című történelmi műveltségi vetélkedő megoldásai
A Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! című történelmi műveltségi vetélkedő megoldásai 1. Feladat megoldásai: Egészítsék ki a következő szakirodalom részletet a megfelelő nevekkel! Elemenként 0,5-0,5 pont
RészletesebbenKÉT ÉVTIZEDES A REGIONÁLIS TUDOMÁNYI MŰHELY SZEGEDEN:
KÉT ÉVTIZEDES A REGIONÁLIS TUDOMÁNYI MŰHELY SZEGEDEN: 1997-2017 Lengyel Imre Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne (Tamási Áron) Mi volt/lett az otthonunk? - Az egyetemi közösségben?
RészletesebbenÖrökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz
. V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI
RészletesebbenKORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
RészletesebbenKATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI. Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások
KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 67. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet 2 KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű
RészletesebbenMagyarország története 1. (TAB 1105L)
Magyarország története 1. (TAB 1105L) Dr. Gulyás László Szabolcs A kurzus keretein belül a hallgatók megismerkednek az Árpád-kor Magyarországának történetével, annak fontosabb eseményeivel. A számonkérés
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
RészletesebbenKÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria!
KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! Alulírott DR. ZELLES ZOLTÁN ÜGYVÉD (Zelles és Társa Ügyvédi Iroda, székhelye: 1026 Budapest, Pasaréti út 52/b) PLACZ JÓZSEF (6000 Kecskemét, Gyenes M.
RészletesebbenÉrd 775 Helytörténeti verseny. I. forduló
Érd 775 Helytörténeti verseny I forduló 1 Melyik a kakukktojás, és miért? (Több válasz is lehetséges, a helyes válaszok plusz pontot érnek! Nem fogadjuk el azonban azt a választ, hogy Margit vagy Hedvig
RészletesebbenDr. CELLER Tibor A japán császárkultusz
Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenTASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.
RészletesebbenA törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
RészletesebbenA NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL. TÓTH ÁRON LÁSZLÓ doktorandusz (PPKE JÁK)
Iustum Aequum Salutare III. 2007/4. 235 250. A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL doktorandusz (PPKE JÁK) A nemi erkölcs elleni erõszakos
RészletesebbenA Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából
A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2015. november 14 Visszapillantó 2015. november 14 A Debreceni Főnix
RészletesebbenCélunk a vidéki térségek életminõségének emelése.
Miért a mezõváros? Miért most? Miért itt? Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Mind az emberek, mind a természeti környezet életminõségének emelése. Közép-Kelet-Európában és így Magyarországon
RészletesebbenAz MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya évi beszámolója. I. A tudományos osztály évi tevékenysége
Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2013. évi beszámolója I. A tudományos osztály 2013. évi tevékenysége 1. A tudományos osztály neve: Filozófiai és Történettudományok Osztály 2. A tudományos
RészletesebbenA KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944)
A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) OLASZ LAJOS A kormányzóhelyettesi intézmény története (1941 1944) AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST ISBN 978-963-05-8512-5 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben
RészletesebbenSAVARIA ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY
A tanuló kódszáma: Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson! 1. Írjon I-t az igaz, H-t a hamis állítás elé! a) A római hadsereg alegysége a
RészletesebbenTANULMÁNYOK A GEOMORFOLÓGIA, A GEOKRONOLÓGIA, A HIDROGEOGRÁFIA ÉS A MARSKUTATÁS TERÜLETÉRŐL
TANULMÁNYOK A GEOMORFOLÓGIA, A GEOKRONOLÓGIA, A HIDROGEOGRÁFIA ÉS A MARSKUTATÁS TERÜLETÉRŐL TANULMÁNYOK A GEOMORFOLÓGIA, A GEOKRONOLÓGIA, A HIDROGEOGRÁFIA ÉS A MARSKUTATÁS TERÜLETÉRŐL ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT
RészletesebbenA Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti vendégeit alapításának 19. évfordulója alkalmából
A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti vendégeit alapításának 19. évfordulója alkalmából 2017-ben választott témánk a Háziipari Szövetkezet nádudvari részlege kiállításon és egy
RészletesebbenTartalom MMSZ. Az élővel tégy jót! Euripidész. III. évfolyam / 2. szám Hírlevél 2006. június. 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet módosításáról
MMSZ III. évfolyam / 2. szám Hírlevél 2006. június Tartalom 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet módosításáról Pályázati felhívás (250 millió forint) Támogatott lakhatási program a Dél-alföldi régióban Számítógéphez
Részletesebben1000-1100 évvel ezelőtt
1000-1100 évvel ezelőtt Magyarország a Kárpát-medencében Szerkesztette: Gubcsi Lajos PhD Zrínyi Média Budapest, 20 1 All rights reserved. Zrínyi Média HM Kommunikációs Kft. A Zrínyi Média Kft. a Honvédelmi
RészletesebbenTörténelem társadalmi és állampolgári ismeretek 5. osztály I. félév. Az emberiség őskora
Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek 5. osztály I. félév Az emberiség őskora A tanuló ismerje fel az emberi munka és a környezethez való alkalmazkodás jelentőségét, valamint a különböző emberi
RészletesebbenKÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...
Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.
RészletesebbenDOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Sófalvi András
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Sófalvi András A székelység határvédelme és önvédelme a középkortól a fejedelemség koráig. Várak és más védelmi objektumok
Részletesebben1000-1100 évvel ezelőtt
1000-1100 évvel ezelőtt Magyarország a Kárpát-medencében Zrínyi Média Budapest, 20 1 All rights reserved. Zrínyi Média HM Kommunikációs Kft. Felelős vezető: a Kft. ügyvezető igazgatója A Zrínyi Média Kft.
RészletesebbenKÖTELES-SZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) *
KÖTELES-SZŐKE MELINDA PUBLIKÁCIÓI (HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL) * Munkáimra 90 független hivatkozást ismerek, amelyek 21 különböző szerzőtől származnak. Önállóan megjelent lektorált munkák: 1. A garamszentbenedeki
RészletesebbenBÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység
Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon
RészletesebbenSZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.
SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00
RészletesebbenKÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben
RészletesebbenBírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,
RészletesebbenKULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március
RészletesebbenTantárgyi követelmény
Tantárgyi követelmény FDB 1403 Történeti földrajz II. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Elsajátítandó tananyag: A hazai történeti geográfia eredményei és feladatai. A Kárpát-medencében élő társadalmak
RészletesebbenKedves Olvasóink, bevezető
Kedves Olvasóink, bevezető mivel a Bencés Kiadó, amelynek több, mint hat éve vezetője vagyok, 2010-ben meglehetősen nehéz évet zárt, bizonyos értelemben talán azt is lehetne gondolni, hogy a gondjainkat
RészletesebbenAz MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tevékenységének ismertetése Kocsis Károly elnök
Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tevékenységének ismertetése Kocsis Károly elnök Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Elnök: Kocsis Károly, 2011 Románia: Benedek József
RészletesebbenA középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján
Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,
RészletesebbenFeltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala
Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti
RészletesebbenAz Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos
SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen
RészletesebbenKARRIER NAP. 2015. március 31. BGF. Gyakorlat teszi a mestert! KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS IDEGENFORGALMI KAR
KARRIER NAP 2015. március 31. BGF KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS IDEGENFORGALMI KAR Gyakorlat teszi a mestert! BGF KVIK Karrier és Alumni Iroda kiadványa. Szerkesztők: Kovács Veronika Kiss Emese Szandra
RészletesebbenA Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége
A Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége Az MTA Néprajztudományi Bizottsága 2014-ben két alkalommal ülésezett (január 15- én és november 11-én). Az ülésre első alkalommal a Néprajzi Múzeum Tanácstermében
RészletesebbenTestvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ. (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium
Testvérmúzsák vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ Megoldások (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium Előzetes kutatások I. A Pécsi Szemle című várostörténeti
RészletesebbenRészletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt
Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Bejegyzés 1607. január. 5. Bocskai István (igen tisztelt példaképem) valláskülönbség nélkül egyesítette a magyar nemzet szabadságának
Részletesebben20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,
RészletesebbenA JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA. a nyíregyházi Őzdomb lakókert településrendezési eljárása tárgyában
JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a nyíregyházi Őzdomb lakókert
RészletesebbenPLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA
Részletesebben