PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Átírás

1 PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 7623 PÉCS, JÓZSEF ATTILA U Postafiók 61 (06-72) , Fax: Ikt. szám: PBK/ /2011 Üi.: Nagy Endre : /212 : : endre.nagy@mbfh.hu Melléklet: 1 db záradékolt tervdokumentáció 1 db záradékolt ásványvagyon kimutatás Dolomit Bányászati és Kereskedelmi Kft. Alsópáhok Dózsa Gy. u A határozat jogerőre emelkedett: május 28-án. Tárgy: A Dolomit Bányászati és Kereskedelmi Kft. (8394 Alsópáhok, Dózsa Gy. u. 8.) mint bányavállalkozó Keszthely I. (Pilikáni bánya) dolomit védnevű bányatelek módosítási (bővítési) ügye H A T Á R O Z A T A Pécsi Bányakapitányság (a továbbiakban Bk.) a Dolomit Bányászati és Kereskedelmi Kft. mint bányavállalkozó kérelmére a Keszthely I. (Pilikáni bánya) dolomit védnevű bányatelket az alábbi feltételekkel módosítja. 1. A módosítandó bányatelekhez képest bekövetkezett változás: 1.1. A bányatelek alaplapjának szintmagassága a változás előtt: 145,00 mbf A bányatelek alaplapjának szintmagassága a változás után: 130,00 mbf A kitermelhető ásványvagyon a változás előtt: melléklet szerint 1.4. A kitermelhető ásványvagyon a változás után: melléklet szerint 2. A módosított (bővített) bányatelek adatai 2.1. védneve: Keszthely I. (Pilikáni bánya) dolomit 2.2. területe: 7 ha 6654 m 2 (0, km 2 ) 2.3. fedőlapja: +183,00 mbf alaplapja: +130,00 mbf ásványi nyersanyagának kitermelési módja: felszíni típusú külfejtés; száraz, többszeletes művelés, fúrásos-robbantásos, torlasztásos módszerrel, kotró-, homlokrakodó gépek alkalmazásával.

2 ásványi nyersanyag megnevezése, besorolása: dolomit csoport (kód: 4600); porló dolomit alcsoport. 3. A módosított bányatelek jogosítottja: Dolomit Bányászati és Kereskedelmi Kft. (8394 Alsópáhok, Dózsa Gy. u. 8.). 4. A módosított bányatelek 4.1. földrajzi fekvése: Zala megye, Keszthely város közigazgatási területén a 072/2 helyrajzi számú ingatlan határvonala töréspontjainak koordinátái (Egységes Országos Vetületi Rendszerben): Töréspont száma Y(m) X(m) Z(mBf.) I , ,00 159,4 II , ,00 183,2 III , ,00 180,3 IV , ,00 160,5 V , ,00 164,1 VI , ,00 164,7 VII , ,00 146,6 VIII , ,00 146, A Keszthely I. (Pilikáni bánya) dolomit védnevű bányatelekkel határos bányatelek nincs. 5. Határ- és védőpillérek kijelölése, ásványvagyon 5.1. Határpillér: A térképen kijelölt határpillér szerkesztése a +130,0 mbf. alaplapra = 48 o határszöggel, = 3 o hibatényező, és p v = 5 m védősáv figyelembevételével, a bányatelek-határvonal mentén történt Védőpillér: A módosított bányatelek területén védőpillér kijelölésére védendő létesítmény hiányában - nincs szükség A módosított bányatelek ásványvagyona: A módosított bányatelek ásványvagyonát a jelen határozathoz csatolt, kizárólag a Bányavállalkozó számára megküldött ásványvagyon-kimutatás tartalmazza. 6. A módosított bányatelek újrahasznosítási célja: a tájegységre jellemző, őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajokból álló erdősítés. 7. A fő bányaveszélyek szempontjából a módosított bányatelken üzemelő bánya nem porveszélyes és nem szilikózisveszélyes minősítésű.

3 3 8. A Pécsi Bányakapitányság saját hatáskörben kiadott intézkedései szerint 8.1. A Bk. a bővített bányatelek teljes területére vonatkozóan beterjesztett ingatlanigénybevételi ütemtervet az alábbiak szerint elfogadja. A bővített bányatelek területén fekvő, a határozathozatal időpontjáig még teljes egészében igénybe nem vett ingatlan felszíni területe igénybevételének ütemezése ( m 3 /év termelési kapacitás figyelembe vételével), illetve igénybevételi módja az alábbi: Év Igénybevételre tervezett terület Az igénybevétel módja Keszthely 072/2 hrsz-ú terület Felszíni típusú külfejtés; száraz, többszeletes művelés, fúrásos robbantásos, torlasztásos mód - szerrel, kotró-, homlokrakodó gépek alkalmazásával A fentiek szerint jóváhagyott ingatlan-igénybevételi ütemtervtől való eltérés a bányatelek területén működő bánya Műszaki Üzemi Tervének jóváhagyási eljárásában kérelmezhető A Bk. a tárgyi határozat jogerőre emelkedéséig változatlanul fenntartja hatályában a tárgyi módosítást megelőzően megállapított bányatelek térrészére vonatkozóan a Veszprémi Bányakapitányság bányatelket megállapító /1994. ikt. számú, jogerős és végrehajtható határozat rendelkezéseit A tárgyi bányatelek ingatlan-igénybevételi ütemtervét jóváhagyó 1316/3/2007. Bk. ikt. számú határozat rendelkezései hatályukat vesztik a tárgyi határozat jogerőre emelkedésének napjával. 9. A szakhatóságok állásfoglalásai 9.1. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /1/2012. ikt. számú szakhatósági állásfoglalása A bányászati tevékenység következtében a bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 m-nél jobban nem közelítheti meg Munkavégzés a bányatelken csak nappali időszakban ( ) történhet A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal a HHO/606-1/2012. nyt. számú szakhatósági állásfoglalása A bányászati tevékenységgel érintett HM vagyonkezelésű, gyakorlótér besorolású, Keszthely 071 hrsz ingatlan vonatkozásában be kell szerezni a vagyonkezelő hozzájárulását, melyet a Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal Infrastrukturális Igazgatóságánál (Bp. IX. ker., Soroksári út 152., levélcím: 1476 Budapest, Pf. 246) kell kezdeményezni Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

4 Keszthely Város Jegyzője a 3/299-2/2012 ikt. számú végzésében a beadványt, mint természetvédelmi hatóság érdemi vizsgálat nélkül, hatáskör hiányában elutasította. Felhívta a figyelmet, hogy döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügy érdemében határozatot hozó hatóságnál lehet jogorvoslati lehetőséggel élni. 10. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Zala Megyei Igazgatósága ZAL-2082/2/2011 ikt. számú közútkezelői hozzájárulásának feltételei A MÁRK 96. Kft. (8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 10/B.) által bányatelek bővítési dokumentáció és azt követően a évekre szóló Műszaki Üzemi Terv szerinti bányahasználat (külfejtés) ellen évekre készített Műszaki Üzemi Terv szerinti bányahasználat (külfejtés) ellen közútkezelői szempontból elvi kifogást nem emelek A bányaterület az országos közúthálózatról a j. Keszthely- Várvölgy összekötő út km szelvény jobb oldalán lévő útcsatlakozáson közelíthető meg. Egyéb más közúti kapcsolat igénybevétele nem engedélyezett. A helyszíni vizsgálat alapján az útcsatlakozás térségében jelentős mértékben leromlott a burkolat állapota. Az erősen repedezett, helyenként megsüllyedt aszfalt kopóréteget az útcsatlakozás lekerekítő sugarainak hosszában le kell marni és az összekötő utat új, min. 4 cm AC-11/F kopóréteggel kell ellátni. Az útburkolat javítását június 30-ig el kell végezni. A munka kizárólag Társaságunk által jóváhagyott ideiglenes forgalomkorlátozás hatálya alatt végezhető. Az ideiglenes forgalomkorlátozási tervet jóváhagyásra az FKO osztály részére meg kell küldeni. Az útcsatlakozásnál lévő Elsőbbségadás kötelező jelzőtáblát a 64/2007. sz. GKM rendelet alapján december 31 határidőig 2. típusú fényvisszavető képességű (HI, vagy azzal egyenértékű) táblára ki kell cserélni A bányatevékenységre visszavezethető, az országos közút állagában bekövetkező bárminemű állagromlás esetén a bányatulajdonos teljes körű felelősséggel tartozik. A kár bekövetkezése esetén a közútban és tartozékaiban bekövetkezett károkat meg kell téríteni, illetve a közút védőtávolságán (7343. j. út esetében 50 m) belül az eredeti állapot helyreállítása mellett a bányászati tevékenységet meg kell szüntetni A szállításokat úgy kell szervezni, hogy azok az úthálózaton, annak műtárgyain és tartozékain a legkevesebb károsodást eredményezzék. A településeken lakók nyugalmát a legkisebb mértékben zavarja, az út mellett lévő épületek állagát ne rongálja A kitermelt anyagok kiszállítása csak olyan szállítóeszközökkel történhet, melyek útvonalengedélyre nem kötelezettek Fenntartjuk azon jogunkat, hogy amennyiben a közutakban a bányakitermeléssel összefüggő szállítás miatt a közúti forgalombiztonságot is veszélyeztető állapotromlás következik be, abban az esetben tengelysúly-korlátozást, összsúlykorlátozást, vagy sebességkorlátozást fogunk bevezetni A szállító gépjárművekről esetlegesen lehulló földhantokat, illetve szennyeződéseket a burkolatról folyamatosan el kell távolítani. A Bk. felhívja a figyelmet, hogy a határozatban foglalt feltételek teljesítésének elmulasztása esetén Ft, azaz Egymillió Forint összegig terjedő eljárási bírság szabható ki végrehajtási kényszerítő eszközként.

5 5 A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Bk.-nál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A bányafelügyelet határozata ellen benyújtott fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a, azaz Ft. I N D O K O L Á S A Dolomit Bányászati és Kereskedelmi Kft. (8394 Alsópáhok, Dózsa Gy. u. 8.) mint bányavállalkozó a november 11-én iktatott levelében Keszthely I. (Pilikáni bánya) dolomit védnevű bányatelek módosításának (alaplapsüllyesztéssel történő bővítésének) engedélyezését, a módosított bányatelek megállapítását kérte a Bk.-tól. A Bk. a bányászatról szóló évi XLVIII. tv. (a továbbiakban Bt.) 26/B. (4) bekezdés alapján a kérelmet bányatelek módosítási eljárás szabályai szerint vizsgálta. A Bk. a beterjesztett tervdokumentációt felülvizsgálta és a PBK/3355-2/2011ikt. számú, november 21-én kelt végzésében, 15 napos teljesítési határidő tűzésével, az alábbiak szerint hívott fel hiánypótlásra. 1. A dokumentációhoz mellékelt M=1:1 000-es készletszámítási térképen a bányatelek határ 5 m széles védősávjához tartozó 45 -os (a V. és VI. töréspontok között 30 -os) hajlásszögű rézsűnek a bányatelek talpsíkjával való metszésvonalát (a rézsű lábvonalát) a bányatelek határvonala felszíni morfológiáját követve kell ábrázolni. A pillérekben lekötött ásványi nyersanyag-készlet számítását a fentieknek megfelelően szerkesztett térkép adatait alapul véve kell elvégezni. 2. A tájrendezési előterv szöveges részében ismertetni kell az újrahasznosítási célt és e cél megvalósításához szükséges feladatokat, a tájrendezéssel kialakítandó új terepviszonyokat és létesítményeket, kialakításuk ütemezését és módszerét. 3. A külön jogszabályban meghatározott bányaművelési térkép méretarányának megfelelő térképen ábrázolni kell a tájrendezéssel kialakított új terepviszonyokat, ezek magassági adatait és az érthetőséget elősegítő metszeteket; valamint az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát. 4. A Bányavállalkozónak be kell csatolni a közútkezelő hozzájárulását. 5. A Bk. kéri beterjeszteni a jelen elsőfokú államigazgatási eljárásban szakhatóságként megkeresendő Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére fizetendő ,- Ft igazgatási szolgáltatási díj számlaszámra történő befizetését. A befizetési bizonylaton tűntesse fel a kérelem ügyiratszámát {PBK/3355/2011} is. A Bányavállalkozó az igazgatási szolgáltatási díj befizetését a december 14-én érkezett levelében igazolta, a meghosszabbított határidejű hiánypótlást a január 19-én érkezett levelében küldte meg. A kérelem felülvizsgálata során, a határozathozatalt megelőzően, a Bk. a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elektronikus nyilvántartásai alapján megállapította, hogy a Bányavállalkozónak egyetlen kitermelőhely vonatkozásában sincs bányajáradékkal, bányászati bírsággal kapcsolatos lejárt tartozása, illetve a kérelem beterjesztésekor felügyeleti díj fizetésére volt kötelezett, s felügyeleti díj tartozása sincs. A Bk. a beterjesztett, és a hiánypótlásokkal kiegészített tervdokumentáció felülvizsgálata során megállapította, hogy

6 6 a bányatelek módosítás engedélyezési dokumentációját a 203/1998. (XII.19.) Korm. rend. (a továbbiakban: Vhr.) 11/A. (2), (3), (4) bekezdésekben leírtaknak figyelembe vételével állították össze, az szabályzati, szabványi előírásokkal ellentétes intézkedéseket nem tartalmaz, elbírálásra alkalmas, a benyújtott tervdokumentáció tartalmazza az újrahasznosítási célt, az engedélyezési dokumentáció bányatérképe összhangban van a dokumentáció szöveges részével, a tárgyi bányatelek-bővítmény, illetve bővített bányatelek ásványvagyon számítását Varga Gusztáv földtani szakértő (szakterület: szilárd ásványi nyersanyagok földtana) végezte el a tárgyi eljárásban beterjesztett készletszámítási jelentésben, a beterjesztett tervdokumentációban a bányatelek határ- és védőpillérei a 12/2003. (III. 14.) GKM rendelet előírásai figyelembevételével kerültek kijelölésre. A Bk. megállapította, hogy a Bányavállalkozó beterjesztette a bővített bányatelek teljes területére vonatkozóan kidolgozott ingatlan-igénybevételi ütemtervet, amelyről a kérelem beterjesztése előtt a bővítménnyel érintett ingatlan tulajdonosát, kezelőjét tájékoztatta. A Bt (3) bekezdése alapján a Bk. a bányatelket kérelemre, külfejtéses művelésre vonatkozó bányatelek esetében az ingatlantulajdonosoknak a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételei figyelembevételével határozatban állapítja meg. A bányatelek módosítási eljárás megindításakor a Bk. a PBK/3355-8/2011 Bk. ikt. számú levelében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29.. (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztatta az ügyfeleket az eljárás megindításáról. A Bk. megállapította, hogy a bányatelek bővítéssel érintett ingatlan kezelője a tárgyi ügyben a Bányavállalkozóhoz juttatott el nyilatkozatot. A nyilatkozat szerint az ingatlan kezelője a bányatelek bővítéssel és az ingatlan igénybevételi ütemtervvel egyetért. A bányászati jog megléte és az igazolt ásványi nyersanyag mennyiség figyelembevételével a Bk. a Bt (3) bekezdésében, illetve a 26/B.. (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a Bányavállalkozó kérelmére, a bányatelket módosította (bővítette), a rendelkező rész pontjában foglaltak szerint. A Bk. a beterjesztett ingatlan-igénybevételi ütemterv felülvizsgálata során megállapította, hogy az összhangban van a bányában eddig alkalmazott kitermelési technológiával, művelési iránnyal, illetve a bányatelek megállapított, még kitermelhető ásványvagyonával, így azt a rendelkező rész 5.3. pontja szerint elfogadta. A Keszthely I. (Pilikáni bánya) dolomit védnevű, a rendelkező rész pontjai szerinti módosított bányatelek megállapítható volt, mert: a kérelmező a Bt.-nek a kérelem beterjesztésekor hatályos szövege 26/A. (3) bekezdése a) pontja előírásainak megfelelően készletszámítási jelentéssel igazolta, hogy a lelőhely (a bővítményi terület) kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik, a bányatelekkel lefedni tervezett területre más bányavállalkozó bányászati joga nem terjed ki,

7 7 a Bányavállalkozó által a bányatelek megállapítási kérelemhez mellékelt műszaki leírás kielégítette a Vhr.-nek a kérelem beterjesztésekor hatályos szövege 11. és 11/A. előírásai szerinti tartalmi és minőségi követelményeket, a műszaki leírás szerint a kitermelés feltételei a kérelem beterjesztésekor hatályos Bt. 26./A. (3) bekezdés c.) pontja az ásványi nyersanyag földtani helyzetét, kiterjedését és a bányaműveletek várható hatását figyelembe véve teljesíthetők, a Bányavállalkozó a tevékenység végzéséhez szükséges, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által 805-1/17/2011. számú határozattal jóváhagyott előzetes vizsgálati dokumentációval rendelkezik, a Bányavállalkozó igazolta, hogy a kérelem beterjesztését megelőzően a bővített bányatelek teljes területével érintett ingatlantulajdonost, illetve kezelőt írásban tájékoztatta a bányatelek módosítási szándékáról és az ingatlanok tervezett bányászati igénybevételi módjáról és időbeli ütemezéséről. A Bk. a rendelkező rész 1-4. pontjaiban a Bányavállalkozó által a dokumentációban szerepeltetett adatok alapján, az 2.6. pontjában az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. melléklete szerint, 5.1., és 5.2. pontja szerinti határ-és védőpilléreket a Bányavállalkozó javaslata szerint, a 12/2003. (III. 14.) GKM rendelettel kiadott Bányabiztonsági Szabályzat 3.. előírásainak megfelelően jelölte ki, 5.3. pontja szerint a Bt. 25. (3) bekezdése alapján, 6. pontja szerint a Vhr. 12. (2) bekezdése alapján, 7. pontja szerint a Bányavállalkozó javaslata figyelembevételével a Vhr. 21. (3) bekezdése alapján, 8.1. pontja szerint a Vhr. 12. (2) bekezdése alapján, 8.2. pontja és 8.3. pontja szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (Ket.) 114. (3) bekezdése alapján a jogbiztonság érdekében és a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme érdekében, 9., 10. pontja szerint a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rend. 4/A. (2) bekezdés alapján döntött, a 10. pontjában a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Zala Megyei Igazgatósága ZAL-2082/2/2011 ikt. számú közútkezelői hozzájárulásában foglaltaknak megfelelően rendelkezett a Bk. A 267/2006. (XII. 20.) Korm. rend. 4/A. (2) bekezdés alapján, a Bk. megkérte az eljárásban érintett szakhatóságok nyilatkozatait. A határozat meghozatalánál a Bk. a bányafelügyeleti megállapításokon kívül figyelembe vette az általa, mint első fokú döntéshozó hatóság részéről megkért és beérkezett, az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalási feltételeit. A rendelkező részben rögzített szakhatósági állásfoglalások indokolása A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /1/2012. ikt. számú szakhatósági állásfoglalása indokolása: A Pécsi Bányakapitányság a PBK/3355-7/2011. számú végzésével megkereste felügyelőségünket azzal, hogy a Keszthely I. (Pilikáni bánya) dolomit védnevű bányatelken működő dolomitbánya alaplap süllyesztésével megvalósuló bővítéséhez szükséges környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalást beszerezze. Megkereséséhez csatolta

8 8 a Márk 96 Kft. (Zalaegerszeg) által készített, a bányatelek bővítésére vonatkozó műszaki dokumentációt is. Az eljárás során az alábbiakat állapítottuk meg. Felügyelőségünk /11/2007. számon, a Keszthely I. (Pilikáni bánya) dolomit védnevű bányatelken történő bányászati tevékenység folytatására, a Dolomit Bányászati és Kereskedelmi Kft. (8360 Alsópáhok, Dózsa György u. 8. továbbiakban: Bányavállalkozó) részére működési engedélyt adott, illetve 805-1/17/2011. számú határozatával elfogadta a bányatelek alaplap süllyesztésének előzetes vizsgálati dokumentációját, egyben megállapította, hogy a bányatelek bővítése során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás. A tervezett 15 m-es alaplap süllyesztéssel a +145 mbf alaplap +130 mbf-re csökken. Az alaplap süllyesztése a jelenlegi bányaudvart érinti, a környező területek igénybevételével nem jár. A Keszthely 072/1, 072/2 és 072/3 hrsz-ú ingatlanokat érintő bányatelek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, egyben az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó Keszthelyi-hegység (HUBF20035) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területhez is tartozik. A területet a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény Ö-1 magterület és Ö-3 pufferterület övezetbe sorolta. A bányatelek nagy része már letermelésre került, a bányaudvart és a rézsűket jelenleg nyílt dolomitfelszín jellemzi. A tervezett 15 m-es alaplap süllyesztéssel a +145 mbf alaplap +130 mbf-re csökken. Az alaplap süllyesztése a jelenlegi bányaudvart érinti, a környező területek igénybevételével nem jár. A bővítés megvalósítása esetén az új alaplap és a karsztvíz szintje között megfelelő védőréteg marad vissza. Az alaplap süllyesztés a környező védett természeti területek természeti állapotára káros hatást nem gyakorolt, a karsztvízszint csökkenést nem okoz, a környék vízháztartását negatívan nem befolyásolja, így a tervezett alaplap süllyesztés a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 35. (1) bekezdés a) pontja alapján a védett természeti terület jellegét és állapotát nem veszélyezteti, nem károsítja, tájvédelmi érdeket a Tvt a alapján nem sért. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdésének figyelembe vételével megállapítottam, hogy a tervezett bányatelek bővítés a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre nincs jelentős hatással. A munkagépek és a szállítás okozta légszennyezőanyag kibocsátásból számított hatásterületen lakóépület nem található. A bányatelek határán végzett mérések alapján az ülepedő por mennyisége nem érte el a határértéket. A bányatelken csak nappali időszakban történik munkavégzés. A zajvédelmi hatásterületen védendő építmény nem található. A legközelebbi lakóépületet délkelet irányban, Gyenesdiás településen határérték alatti, 33 db(a) nagyságú zaj éri. A haszonanyagot szállító járművek útvonala nem érint lakott területet. A bányatelek területén és közvetlen környezetében élővízfolyás nincs. A bányászati tevékenységgel érintett terület a Balaton vízgyűjtő területén található. A bányatelek a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. (4) bekezdése és 2. melléklet 1. b) pontja alapján, a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából, fokozottan érzékeny területnek minősül. A karsztvízszint az elmúlt 40 évben mbf között ingadozott. A bányatalpat 130 mbf szintig tervezik süllyeszteni. Az alaplapsüllyesztéssel mélyített bányatalp és a karsztvízszint között a 10 m védőtávolság

9 9 megmarad. A bánya tervezett üzemszerű működése nem veszélyezteti a földtani közeget, a felszíni- és a felszín alatti vizeket. A bányaművelésből termelési hulladék nem keletkezik, normál üzemmódban a gépek karbantartását sem a bányatelken fogják végezni. Olajos hulladékok havaria esetén, illetve az esetleges helyszíni javítások során keletkezhetnek. Ezek gyűjtése a keletkezés helyén zárt edényzetben történik, majd engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át. Rendszeresen csak kommunális hulladék keletkezik, melyet műanyag edényzetben gyűjtenek, s engedéllyel rendelkező hulladékkezelővel elszállíttatják. Kikötésemet a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 6. - ában megfogalmazott elővigyázatosság elvét figyelembe véve, továbbá a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 8. és 9. (4) bekezdés c) pont rendelkezéseit szem előtt tartva tettem meg. Állásfoglalásomat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (2) bekezdése alapján adtam meg. A Felügyelőség hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. b) pontján, 28. c) pontján és 32. (1) bekezdésén, illetékessége a rendelet 1. számú mellékletén alapul. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal HHO/606-1/2012. nyt. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A Pécsi Bányakapitányság PBK/3355-7/2011 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Keszthely I. (Pilikáni bánya) dolomit védnevű bányatelek módosítása, (mélység felé való) bővítése tárgyában. A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy Keszthely I. (Pilikáni bánya) dolomit védnevű bányatelken végzett bányászati tevékenység érinti a HM vagyonkezelésében lévő Keszthely 071 hrsz-ú ingatlant, amely a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény pontja értelmében kivett helynek minősül, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény 1. (1), 21. (1) d), 36. (1) a), c)-e), 80. g) pontján alapszik. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XI.20.) Korm. rend. 3. melléklet 10. pontja, a végzés elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket ának (9) bekezdése tartalmazza. Keszthely Város Jegyzője a 3/299-2/2012 ikt. számú végzését az alábbiakkal indokolta: Az eljárás megindítása idején hatályos vonatkozó jogszabály, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A (2) bekezdése, és a 3. sz. mellékletének 12. pontja alapján a jegyző jelen eljárásban természetvédelmi szempontból nem szakhatóság, tekintettel arra, hogy az érintett területek nem tartoznak helyileg védett oltalom alá. Az ügyben a Keszthely Város Jegyzőjének nincs természetvédelmi szakhatóságként hatásköre. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szabályai alapján folytattam le az eljárást. A Ket. 30. b) pontjában előírtak alapján hatóság a kérelmet érdemi vizsgálata nélkül végzéssel elutasítja, ha a hatóságnak nincs hatásköre. A Ket. 31. (1) bekezdés a) pontjában előírtak alapján a hatóság ez eljárást végzéssel megszünteti, ha a 30. alapján a kérelem érdemi vizsgálat

10 10 nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására. A fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam a benyújtott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítottam. A Ket. 30. alapján a hatáskör megállapításának határideje 8 nap, leteltének napja február 10. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (KET) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatáskörömet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A (2) bekezdése, és a 3. sz. mellékletének 12. pontja, illetve a évi CXL törvény (KET) 44. (1) bekezdés szabályozza. A Bk. a Bt. 26. (3) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva állapította meg határozatában a bányatelket. A Bk. felhívja a figyelmet az alábbi jogszabályi előírások betartására: a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést meg kell kezdeni (Bt. 26/A. (5) bekezdés); a bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének (Bt. 26/A (1) bekezdés); a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A (4) bekezdés). Amennyiben a kérelmező bányászati célt szolgáló építményt vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, annak megkezdése előtt köteles beszerezni a területileg illetékes építési hatóság engedélyét; a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében - a földterületek bányászati célú ideiglenes vagy állandó jellegű igénybevétele, a művelési ág megváltozása esetén - a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, illetve indokolt esetben rendezni kell az igénybevett terület használati jogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra; a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37. ); a bányatelek jogosítottja az építésügyi hatóságtól kérheti a bányatelek határai között fekvő házhelyekre az építési tilalom vagy korlátozás elrendelését, amennyiben a bányatelket az ingatlan nyilvántartásba bejegyezték (Bt. 39. (1) bekezdés); külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, de legkésőbb a Bt. 26/A. (3) bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben megjelölt időpont előtt öt évvel, a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel fedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési és telekalakítási tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek.(bt. 26/B. (1) bekezdés); a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. (7), 26/A (3) bekezdés). Ha a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagokra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki,

11 11 az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a bányateleknek e nyersanyagra történő kiterjesztését, melyre elsőbbség illeti meg. (Megjegyzés: Amennyiben a jogosultság gyakorlása a Bt 36/B. (3) bekezdése szerinti meddőanyag besorolású nyersanyag kitermelése nélkül nem valósítható meg, úgy ennek a meddőanyagnak a kitermelési és tárolási feltételeiről a Bk. a Műszaki Üzemi Tervet jóváhagyó határozatában fog rendelkezni.); bányászati tevékenységet csak jóváhagyott Műszaki Üzemi Terv (MÜT) szerint lehet megkezdeni és folytatni; a bányavállalkozó köteles az adataiban bekövetkezett változásokat 30 napon belül a Bányakapitánysághoz bejelenteni (Vhr. 12. (5) bekezdés); a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. melléklet). A Bk. VF sorszámon a bányatelek módosítás igazgatási szolgáltatási díjáról számviteli bizonylatot állított ki, amelyet a PBK/3355-2/2011 ikt. számú végzéséhez mellékelt. A Bányavállalkozó a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 2. sz. Melléklete A 4.2. pontja alapján az A042 kódszámú igazgatási szolgáltatási díj ( Ft, azaz Egyszázezer Forint) megfizetésére kötelezett, ugyanakkor a Bt (9) bekezdése alapján tekintettel arra, hogy felügyeleti díj fizetésére kötelezett a tárgyévben befizetett felügyeleti díj mértékig mentesül a befizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetési kötelezettsége alól. A Bk. a fentiekre tekintettel 0,- Ft összegű számviteli bizonylatot állított ki. A Bk. a részére biztosított ügyintézési határidőt betartotta, ezért a Ket. 33/A. (1) bekezdésben rögzített kötelezettség nem áll fenn. A Ket. 33. (1) bekezdés alapján, a Bt. 43/B. (1) bekezdés szerint a bányatelek megállapítására indított eljárás során az ügyintézés határideje három hónap. Ebbe nem számít bele a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama és az eljárás felfüggesztésének időtartama. A hiánypótlás november 22-től január 19-ig, a szakhatósági eljárás január 31-től március 27-ig tartó ideje nem számít az ügyintézés idejébe, ezért a tárgyi ügyben a meghatározott határidő: június 2. A fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdései, valamint a 99. (1) bekezdés alapján biztosította a Bk. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. (1) bekezdés szerint állapította meg a Bk. A Bk. a hatáskörét a Bt. 44. (1) a) pontja alapján, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet Melléklete alapján állapította meg. Pécs, április 25. dr. Riedl István bányakapitány

12 12 A határozatot kapják: 1. Dolomit Bányászati és Kereskedelmi Kft Alsópáhok, Dózsa Gy. u. 8. (ásványvagyon kimutatás melléklettel) A határozatot kapják (mellékletek nélkül) postai úton: 1. Keszthely Város Jegyzője 8360 Keszthely, Keszthely, Fő tér Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Vezetője, 1885 Budapest, Pf Bakonyerdő Zrt Pápa, Jókai M. u Magyar Közút Nonprofit Zrt. Zala Megyei Igazgatósága 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság u Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 8210 Veszprém, Pf Irattár A határozatot kapják (mellékletek nélkül) hivatali kapun keresztül: 7. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. Jogerőre emelkedés után záradékolt határozatot, tervdokumentációt, bányatelek térképet, ásványvagyon kimutatást kap: 1. Dolomit Bányászati és Kereskedelmi Kft Alsópáhok, Dózsa Gy. u Irattár Jogerőre emelkedés után kapja záradékolt bányatelek térképpel: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, 1145 Budapest, Columbus u