Újévi köszöntő gondolatok Tabutémák nyitódtak ki, évtizedes dogmák dőltek meg, a gazdaságpolitika kijelölte a nemzeti érdekérvényesítés kereteit

Átírás

1 XVI. évfolyam szám január Újévi köszöntő gondolatok Tabutémák nyitódtak ki, évtizedes dogmák dőltek meg, a gazdaságpolitika kijelölte a nemzeti érdekérvényesítés kereteit Tabu előtt a nemzetállam globális gazdasághoz fűződő viszonyát olyan témaként kezelte az akkori magyar kormány, amelyről egyszerre nem kell, és nem illik beszélni. A globális gazdaság önmaga térhódítását úgy kívánta és kívánja feltüntetni, mintha maga a globalizmus az emberiség történetében egy pozitív fejlődési folyamat eredményeként kvázi megkerülhetetlen természeti erőként jelentkezne óta valójában másról sem szól Magyarország adó-, pénzügyi és energiapolitikája, mintsem a Magyarországról kiáramló források mértékének csökkentéséről. Gondoljunk csak bele a bankadó szerepére, a telekommunikációs cégeket terhelő különadóra, vagy éppenséggel az energiaszektor monopolhelyzetben lévő társaságait érintő rezsicsökkentésre. A globalizmus káros hatásainak visszaszorítása csak akkor lehetséges, ha objektíven beszélünk magáról a folyamat mögött meghúzódó valóságos érdekekről, és a társadalom tisztán látja a globalizmus belső szerkezetét, és annak érdekérvényesítő mechanizmusait. A tabu tehát megszűnt tabuként létezni, és ma már nem számít filozófiai, közgazdasági és jogi dilettantizmusnak, ha valaki és valakik a globalizmus elleni harc fontosságáról beszélnek. Idén befejezésre kerül a Kossuth tér teljes rekonstrukciója, a negyven éve elhanyagolt Várbazár felújítása, a Ferencziek terének átépítése, a Múzeumi negyed, az Orczy park és a Ludovika fejlesztése, és nem utolsó sorban a 4-es metró Tabu 2. Az igazi ellenfél, a globalizmus mellett külön értékelés tárgyává kell tenni annak kiszolgáló kistestvérét, az államok közötti integrációt, amely szintén csorbítja a nemzetállam rendelkezési jogköreit. Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és a magyar társadalom nagy reményeket fűzött a jóléti állam mihamarabbi kibontakozásához előtt tabuként kezeltük az Európai Unióhoz való csatlakozásunk tartalmi elemeit, nem volt időszerű beszélni sem a csatlakozási szerződésben foglalt kötelezettségvállalások helyességéről, sem az Unióval folytatott költségvetési politikáról. Lássuk be, az Unió konvergenciáról beszélt azt hangsúlyozva, hogy a középkelet európai térséget belátható időn belül felzárkóztatja a nyugat-európai gazdaságok átlagához. Ma már látható, hogy konvergencia helyett divergencia jött létre, azaz felzárkóztatás helyett a különbségek nem hogy csökkentek volna, hanem tovább nőttek. A gazdasági integráció a mai világban elkerülhetetlen, szükségszerű. Az integrációhoz való csatlakozás színvonala azonban a leglényegesebb kérdés. Így tehát egy tabutémával kevesebbről beszélhetünk, hiszen 2010 óta a magyar kormány folyamatos érdekérvényesítési harcban van az Európai Unióval a nemzeti érdekek védelme területén. Természetesen további feladatunk, hogy ne menjünk el szó nélkül a 2002-ben megválasztott Medgyessy-kormány csatlakozási szerződést és annak fejezeteit előkészítő tevékenysége mellett. Ugyancsak ne feledjük, hogy Almunia európai uniós költségvetési biztos ( ig) hányszor dicsérte meg az akkori magyar pénzügyminisztert, amikor a magyar államadósság az egekbe szökött, a költségvetési hiány 7-8% körül alakult. Azóta tudom, hogy akkor, amikor az integráció vezetői megdicsérnek bennünket, akkor valamit nagyon elrontottunk, valamit nagyon nemzeti érdekeink feladása mellett valósítottunk meg. Az Európai Unió ma egy egymással vitatkozó, borúlátó és cselekvésre alkalmatlan közösség benyomását kelti, amely előtt óriási kihívások állnak, és amelyben a kihívásokra adandó helyes válaszok megszületésére csekély az esély. Tabu 3. Összefoglalóan a jövő felélése, a jövő elzálogosítása meghatározással írhatjuk körül azokat a folyamatokat, amelyek a gazdasági növekedés hitelből való megteremtését biztosították. Itt beszélhetünk az államadósság növekedéséről, az állami nagyberuházások megvalósításáról és a PPP-programok szinte csak a magántőke érdekeit kiszolgáló konstrukcióiról. Megszületett nemcsak a felismerés, hanem azt követte a döntés is, amelynek ma már látható eredményei vannak ben a magyar kormány kinyilvání totta, hogy elsőrendű célként kezeli az államadósság csökkentését, és emellett elismerte, hogy ezt a célt akár a növekedési cél elé is helyezi. A múltban kerülendő kérdés volt a PPP programok indokoltságának és gazdaságosságának megítélése. Elkezdtünk beszélni a PPP programok államigazgatási szerveket és önkormányzatokat hosszútávra eladósító hatásairól, de valójában a magánérdekek gazdasági visszaszorítása mellett (amely folyamat nagyon jelentős költségvetési eredménnyel zárult) vajmi keveset beszéltünk az akkori döntéshozók felelősségéről. Folytatás a 24. oldalon

2 2 Gazdaság Az európai célokhoz kell igazítani a magyarországi elképzeléseket Operatív programok a következő hét évre A következő hétéves periódusra vonatkozóan az Európai Bizottság elvárja, hogy a tagállamok a támogatásokat a közös célok eléréséhez használják fel, így a korábbiaknál stratégiailag fókuszáltabb nemzeti szabályozásokat kellett kidolgozni és azokat az európai célokhoz igazítani. Eszerint az Európai Unió szintjén kialakított Közös Stratégiai Keret (CSF) alapján a Bizottság és a tagállam között létrehozott Partnerségi Megállapodás fogja nemzeti és régiós szinten meghatározni a források felhasználásának célterületeit, amelyek az EU 2020 Stratégia és a Tanács ország-specifikus ajánlásaival lesznek összekapcsolva. A 2014/2020-as programozási időszakra tervezett Operatív programok: GINOP Gazdaságfejlesztési és Inno vációs Operatív Program (~40%) TOP Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (~16%) VEKOP Versenyképes Közép-Ma gyarország Operatív Program (~3,5%) EFOP Emberi Erőforrások Fejlesztési Operatív Program (~11%) KEHOP Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (~15%) KOP Közlekedésfejlesztés Operatív Prog ram (~14%) VKOP Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (~1,5%) A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal részvételével előkészített operatív programok társadalmi egyeztetése lezárult. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Célja: a kis- és középvállalkozások fejlődése által generált gazdasági növekedés elősegítése. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a magyar gazdaság növekedését szolgálja. Legfontosabb célkitűzése, hogy a kisés középvállalkozások fejlődése révén Magyarország foglalkoztatási rátája elérje a 75%-ot, melyhez szükséges új munkahelyek létesítése, valamint a munkát vállalni akarók képességeinek fejlesztése. Ezekhez kapcsolódóan a program további két meghatározó eleme az ország innovációs képességeinek, valamint az ipari és szolgáltató szektornak a fejlesztése. Az operatív programon belül támogatható célkitűzések közé tartozik egyebek között: a szakképzés és felnőttképzés fejlesztése, kutatás és fejlesztés, kis- és középvállalkozások támogatása. A program első tervezete szerint a prioritások között szerepel a versenyképes kisés középvállalkozási szektor, az ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok, a kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése, innováció- és kutatás-fejlesztés, a rekreációs és egészségügyi szolgáltatások és a turizmus fejlesztése, a kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés, illetve a foglalkoztatás ösztönzése, valamint az üzleti környezet fejlesztése. Szintén idetartozik majd az infokommunikációs fejlesztés is, amely fejlesztési célt a as költségvetési időszakban az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program támogatta. Terület- és Településfejlesztési Ope ratív Program (TOP) Célja: az egyes térségek gazdasági növekedése és a foglakoztatás bővítése. Az önkormányzati kompetenciára alapozva a helyi közösségek megerősítése öngondoskodó képességük javítása. Az eltérő területi igényekre térségek belső erőforrásaira építkező fejlesztések megvalósítása. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése az egyes térségek gazdasági növekedése és a foglakoztatás bővítése. Rögzíti az önkormányzati kompetenciákba eső fejlesztési szükségletek kielégítésének kereteit, kiemelt törekvése a helyi közösségek megerősítése és öngondoskodó képességük javítása. A program reagál az eltérő területi igényekre és az ezekre szabott beavatkozásokat szándékozik megvalósítani, valamint a térségek belső erőforrásaira építkező fejlesztések támogatását célozza meg. Az operatív programon belül támogatható célkitűzések közé tartoznak többek között: a térségi gazdaságfejlesztés, a befektetők és a lakosság számára vonzó környezet kialakítása, a közösségi szolgáltatások fejlesztése. A TOP a jelenleg futó hat regionális operatív programot váltja fel. A program keretében a megyei és kistérségi szintű, valamint a megyei jogú városokat érintő komplex fejlesztési programokat valósíthatják meg a területi szereplők a megfelelő fejlesztési terveikhez, illetve a TOPban rögzített prioritásokhoz igazodva. E prioritások közé tartozik a megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztési, közszolgáltatás-fejlesztési és speciális térségi programoknak, a nagyvárosi térségek integrált településfejlesztési, foglalkoztatási és életminőség-javító programjainak, a kisváros-térségi közösségvezérelt integrált fejlesztési programoknak, illetve a decentralizált társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programoknak a támogatása. Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program a Közép-Magyarországi Régió forrásait három területre koncentrálja: a gazdasági teljesítmény fenntartható növelésére, a közösségi infrastruktúra fejlesztésére, valamint a foglalkoztathatóságot segítő társadalmi környezet fejlesztésére. Ezzel biztosítható Magyarország legfejlettebb régiójának további fejlődése, versenyképességének növekedése, amely hozzájárul majd a régión belüli különbségek csökkenéséhez, és tovagyűrűző húzóhatása révén a szomszédos térségek felzárkózásához. Az operatív programon belül támogatható célkitűzések közé tartoznak többek között: a technológiai start-up ökoszisztéma építés, a fenntartható gyógy- és egészségturisztikai fejlesztés, az integrált szociális város reha bi li tációs programok. Forrás: /index.html

3 Kétszázötvennégy törvényt hozott tavaly a parlament, többet, mint a rendszerváltás óta bármelyik évben. Az Országgyűlés hétszer módosította a költségvetést, kétszer az alkotmányt, és mindössze két ellenzéki törvényjavaslatot fogadott el. Közélet Jogalkotási rekord, leg-ek a parlamentben 3 A 2010-es kormányváltás óta nagyjából 840 törvényt alkotott a Ház. Az Országgyűlés már 2011-ben is rekordot döntött 215 új törvénnyel, 2012-ben ennél is tízzel többet szavazott meg, tavaly pedig a 85 ülésnapon 254-et, vagyis ülésnaponként hármat. Az előző évben elfogadott törvények csaknem háromnegyedét, 186-ot a kormány kezdeményezte. A miniszterek közül a közigazgatási és igazságügyi tárcát vezető Navracsics Tibor nyújtotta be a legtöbb törvényjavaslatot, 41-et. Ő terjesztette elő a többi között az ötödik alkotmánymódosítást, az új polgári törvénykönyvet, a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentéséről szóló jogszabályt, az önkényuralmi jelképek használatának újraszabályozását és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának megalapítását. A Nemzetgazdasági Minisztérium 37 törvény előterjesztője volt: indítványára hagyta jóvá a Ház a jegybank és a pénzügyi szervezetek felügyeletének összevonását, több költségvetés-módosítást, az új hitelintézeti törvényt, valamint a családi adókedvezmény kiterjesztését, és tette járulékkötelessé a kamatjövedelmeket. Balog Zoltán emberi erőforrás- és Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter törvényt jegyez. Előbbi nevéhez fűződik a tankönyvellátás állami feladattá alakítása, a gyed extra bevezetése, a pedagógus-életpálya kiterjesztése és a hallgatói szerződések új szabályozása. Utóbbi egyebek mellett az elektronikus útdíj bevezetését, az energiahivatal átalakítását és két költségvetés-módosítást kezdeményezett, továbbá ő jegyezte a takarékszövetkezeti integrációval öszszefüggő jogszabályokat is. Pintér Sándor belügyminiszter 23 törvény megalkotását indítványozta - köztük a szociális temetés bevezetését, amit a tavalyi utolsó ülésnapon végül Navracsics Tibor Balog Zoltán Németh Lászlóné re halasztották, az agrártárcát vezető Fazekas Sándor pedig 14 javaslattal élt, ő terjesztette elő az új földtörvényt is. Martonyi János külügy- 11, Hende Csaba honvédelmi miniszter két törvény megalkotását kezdeményezte 2013-ban. Kormánypárti képviselők javaslatá ra 64 törvényt fogadott el tavaly az Országgyűlés, ebből húszat ősszel. Az alaptörvény március 11-én megszavazott negyedik módosítását csaknem az összes fideszes és KDNP-s képviselő aláírta, így mindegyikük neve mellett szerepel elfogadott javaslat. Áder János köztársasági elnök kilenc törvényjavaslatot küldött vissza az Országgyűlésnek, hetet újra elfogadtak, a zsebszerződések elleni fellépésről szóló fideszes javaslatról viszont még nem döntöttek újra, noha hetekig szerepelt az előzetesen kiadott napirendi javaslatban. Az államfő a téli szünetben küldte vissza a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény módosítását, kifogásolva, hogy az újonnan létrehozott Nemzet Művésze díjat büntetett előéletű alkotók is megkaphatnák, erről így még nem tárgyalhatott újra a parlament. Ősszel száztizenhét törvényt fogadott el az Országgyűlés, ez hússzal kevesebb, mint amennyit a tavaszi és a nyári ülésszakon. Ezek négyötödét, 94-et a kormány nyújtotta be. Az őszi ülésszakon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter volt a legaktívabb törvénykezdeményező 23 elfogadott javaslattal, megelőzve Navracsics Tibort és Balog Zoltán, akik 21, illetve 19 jogszabály előterjesztői voltak. A belügyi tárca 10, a fejlesztési 9, a Külügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium 6-6 törvény gazdája volt, a honvédelmi tárca viszont egyé sem. Két jogszabályt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jövő évi büdzséjéről és a tavalyi költségvetésének végrehajtásáról a költségvetési bizottság indítványára alkotott meg a Ház. Forrás: MTI Törvények: fontos volt, fontos lesz a sorrend Aki törvényalkotással kapcsolatban leírja elképzeléseit, nyilvánvalóan egy-egy cél megvalósítása érdekében teszi. Egyér tel műen rengeteg kérdésben szükséges a tör vény módosítás és -alkotás. Ugyan akkor a következő évekre elismerve az eddigi eredményeket rendkívül lényeges, hogy sok-sok szabályozó egy sze rű södjön, változzék kedvezően a gazdaságban. Emellett stabil érvrendszerrel kiáll egy nagyon erős lobbi, amelynek meg kell küzdenie a kultúra, a sport, a tudomány mellett érvelőkkel. Nem ellenfelek ők, sőt, de fontos a sorrend. A gazdaság további fejlesztését, a munkahelyteremtést, a bürokrácia visszaszorítását célzó törvényekre kiemelt szükség lesz a következő években. Várhatóan ezt sokan átlátják, várhatóan sokakat meg kell győzni erről. Kamarai javslat/kérés a T. Ház leendő és majdani képviselőihez: induljanak el a (gazdasági) alapoktól; higyjék el, többre jutnak

4 4 Kitekintő Átadták a pályázat keretében felújított irodaépületet a városközpontban Projektzáró szakmai konferencia Dunaszerdahelyen A dunaszerdahelyi Inkubációs Központ megkezdte működését A magyar szlovák határon átnyúló együttműködés keretében decemberben rendezték meg a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Város Kereskedelmi és Ipar Kamara (HU) és Dunaszerdahely város (SK) közös pályázatának dunaszerdahelyi zárórendezvényét, amelyen egyben át - ad ták a pályázat keretében felújított iro da épületet a városközpontban lévő Erzsébet téren. A projekt címe: Magyar Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központok Kialakítása a Versenyképes Határmentéért Inku- Business, és a HUSK Európai Területi Együttműködési program Gazdaság és társadalom prioritásának céljait, a határ menti térség gazdasági versenyképességének erősítését szolgálja. A projekt eredménye, azaz két jelentős beruházás Dunaszerdahelyen és Törökbálinton, valamint a tájékoztató tevékenység a határ mindkét oldalán a mikro-, kis- és közepes vállalkozások napi működését segíti. Hozzájárul a térség regionális, gazdasági egységesüléséhez, közös térségi identitás és üzleti környezet kialakulásához. A projekt keretében Dunaszerdahelyen üzleti-tájékoztató központ, Törökbálinton pedig kamarai szolgáltatási, tájékoztatási központ jön létre, két pezsgő, fejlődőképes gazdasági térségben, Pozsony délkeleti, Budapest nyugati kapujában. A projektet lezáró konferenciát Lelkes Kata, a projekt dunaszerdahelyi vezetője nyitotta meg és vezette. Vendégként részt vett a konferencián Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete, Varga Ti bor, a pozsonyi keres kedelmi attasé, a HITA vezetője. Megtisztelte az ünnepséget Dunaszerdahely két testvérvárosának küldöttsége is, Tóth Tibor, Gödöllő város alpolgármestere, valamint Babják Zoltán, Beregszász polgármestere. Jelen volt több közéleti személyiség: Farkas Iván és A. Szabó László, az MKP alelnökei, Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, Pogány Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság ügyvezető elnöke, több dunaszerdahelyi önkormányzati képviselő, és a térség polgármesterei, intézmények képviselői. Nagyszombat megyét Marián Cipár, a regionális fejlesztési szekció igazgatója képviselte. Tibor Mikus megyei elnök levélben köszöntötte a projektet lezáró konferencia résztvevőit, gratulált és további sikereket kívánt a partnereknek. Elsőként a házigazda Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere mondott köszönetet mindazoknak, akik a program megvalósításában részt vettek. Elmondta, Farkas Ivánnak, az MKP régiófejlesztési alelnökének köszönhető, hogy a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetőinek, Vereczkey Zoltán elnöknek és Kupcsok Lajos főtitkárnak a figyelmébe ajánlotta Dunaszerdahely városát, amikor a magyar szlovák határon átnyúló együttműködési program keretében partnert kerestek. Örömmel számolt be arról, hogy jelentős EU támogatást kaptak a Perfects épület felújításához, új tartalommal való megtöltéséhez. A városi tulajdonban lévő részvénytársaság kezelésében lévő épület Üzleti és Kereskedelmi Központként fog működni. Ezután Kupcsok Lajos, a PMKIK fő- Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere, Jenei Gábor, az NFÜ igazgatója, Kupcsok Lajos, a PMKIK főtitkára átvágják a dunaszerdahelyi Inkubációs Központ megnyitását szimbolizáló szalagot

5 Kitekintő 5 titkára bemutatta a megyei kamarát, a sikeres projekt vezető partneri feladatait ellátó munkatársakat, és értékelte a program keretében kialakult gyümölcsöző együttműködést Dunaszerdahely városával. Elmondta, hogy kamarai főtitkárként, országgyűlési képviselőként szívügyének tekinti a gazdasági kapcsolatok erősítését. Az első európai EGTC, az Esztergom-Párkány közötti európai területi együttműködésben kezdettől fogva, azaz 2006-tól tevékenyen részt vett, mint Piliscsaba egykori alpolgármestere. Kiemelte, hogy a PMKIK közreműködik a Nemzetgazdasági Minisztérium által indított Kárpát Régió Üzleti Hálózat szakmai működtetésében, a kassai és a dunaszerdahelyi irodák működését a PMKIK segíti. Mindkét városban megalakultak és rendszeres tevékenységet fejtenek ki a Wekerle Klubok, azt tervezik, hogy az elkövetkező hónapokban Kassa vidéken, Pozsonyban és Nyitrán is beindítják a vállalkozói klubot. Nagyra értékelte, hogy a Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamarával valamint a Kassai Kereskedelmi és Iparkamarával intézményesült a magyar-szlovák gazdasági együttműködés. A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara ben alapított, önkéntes alapon szervezett köztestületi kamara. Az ország legnagyobb taglétszámú megyei gazdasági kamarája, Pest megye gazdasági, társadalmi közéletének meghatározó tényezője. Képviseli a megye főt meghaladó vállalkozói közösségét. A kamara részt Törökbálinton elkészült és átadás előtt áll a 2300 m 2 -es Magyar- Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ mondta Kupcsok Lajos főtitkár vesz a hosszú távú gazdaságfejlesztési programok kialakításában és végrehajtásában, bekapcsolódik a nemzetközi üzleti együttműködések generálásába. Az európai uniós csatlakozást követően alapvető fontosságúnak tartja a vállalkozások piacra jutásának elősegítését, az elérhető pályázati, támogatási lehetőségek bemutatását, valamint minden olyan információ továbbítását, amely a vállalkozások eredményes működését segítheti. Az éppen lezáruló program eredményeképpen Törökbálinton 12 ezer m 2 alapterületen, 2300 m 2 nagyságú irodaépület készül, az M1, M7 és M0 autópályákkal körbezárt, frekventált területen. A Pest megye és Dunaszerdahely, a magyar és szlovák vállalkozók közötti együttműködési lehetőségeket elemezték a nyitókonferencia résztvevői PMKIK Szolgáltató Központ a tagsága és Pest megyei vállalkozások számára hitelesen, magas szakmai színvonalon nyújt tájékoztatást, valamint szolgáltatásokat a szlovákiai üzleti lehetőségekről. Az összehangolt és közös üzleti valamint tájékoztatási rendezvények, fórumok, kiállítások, bemutatók a vállalkozások határon átnyúló együttműködési intenzitását növelik. A Magyarországi Szlovákok Önkor mányzatának képviselete a törökbálinti központban kap helyet. Kupcsok Lajos úgy látja, a törökbálinti Üzleti és Keres kedelmi Központ átadása 2014 elején nagy ban hozzájárul majd Ma gyar ország és Szlovákia közti gazdasági kapcsolat javulásához. Marián Cipár, a megye régiófejlesztési szekciójának igazgatója előadást tartott arról, milyen határok fölötti együttműködési programokba kapcsolódik be Nagyszombat megye, amely három országgal határos: Csehországgal, Ausztriá val és Magyarországgal. Kiemelte a CENTROPE regionális együttműködést, a Rába Duna Vág Európai Területi Együttműködést, a Duna-stratégiát, amelyeknek köszönhetően az elmúlt évek során gazdag tapasztalatokra tettek szert, és mint mondta, a többi szlovákiai megyéből gyakran kérnek tanácsot tőlük, hogyan kell nemzetközi kapcsolatokat gyümölcsözően építeni, az Európai Unió keretéből programokat megvalósítani. A továbbiakban Jenei Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség programirányítója értékelte a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program eredményeit a as időszakban, és kitekintést nyújtott az új, as költségvetési időszakra. Ferencsik István, a magyarországi vezetőpartner menedzsere és Lelkes Kata, a program dunaszerdahelyi felelőse tartott projektismertető előadást. Ezután került sor az épület átadását jelképező nemzetiszínű szalagok átvágására. Az ünnepi pillanatok után Tóth Gábor, Gödöllő alpolgármestere és Babják Zoltán, a kárpátaljai Beregszász polgármestere gratulált elsőként Dunaszerdahely polgármesterének, értékelték a testvérvárosi kapcsolat eredményeit.

6 6 Kitekintő Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program Partnerséget építünk Közlemény Magyar-Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központok Kialakítása a Versenyképes Határmentéért InkuBusiness Zriadenie Maďarsko-slovenských obchodno-informačných centier za konkurencieschopné pohraničie InkuBusiness HUSK/1101/1.1.1/0241 Magyar-szlovák határon átnyúló együttműködés keretében december 18-án került sor a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Város Kereskedelmi és Ipari Kamara (HU) és Dunaszerdahely város (SK) fenti közös pályázatának dunaszerdahelyi zárórendezvényére, amelyen egyben átadják a pályázat keretében felújitott irodaépületet a városközpontban lévő Erzsébet téren. Az InkuBusiness projekt a HUSK ETE program Gazdaság és társadalom prioritásának A határ menti térség gazdasági versenyképességének erősítése cél megvalósításához járul hozzá. Célja szerint két olyan beruházást és tájékoztató tevékenységet valósít meg, amely határon átnyúló tevékenységeivel és szolgáltatásaival a határ mindkét oldalán létező mikro-, kis- és középvállalkozások napi működését támogatja, kooperáción alapuló fejlődési pályájukat megalapozza. Hozzájárul a térség regionális, gazdasági egységesüléséhez, közös térségi identitás és üzleti környezet kialakulásához. A projekt tevékenységei hivatottak a központok vonzáskörzetében megindult gazdasági fellendülés fenntartására és lehetőség szerint fejlesztésére, a globális gazdasági válság ellenére is. Mivel a projekt jelentős tájékoztatási tevékenységet is vállal, és magyar oldalon a létrejövő kamarai központban helyet biztosít a szlovák kisebbség számára, a projekt hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetiségi civil szervezetek minél inkább és hatékonyan bekapcsolódjanak a térség üzleti-gazdasági folyamataiba. A projekt keretében a dunaszerdahelyi üzleti-tájékoztató és törökbálinti megvalósulású kamarai szolgáltatási, tájékoztatási központ jön létre két gazdaságilag pezsgő, de fejlődési potenciálja alapján még fejlődőképes gazdasági térségben, Pozsony délkeleti, Budapest nyugati kapujában. A projekt összértéke EUR. A projektet a Európai Regionális Fejlesztési Alap EUR összeggel támogatta. A szlovák üzleti-tájékoztató központban kialakításra kerülő terek, a gazdaság és üzleti élet színhelyévé válnak a határmente szlovákiai települései számára. A magyar központ a kamara szolgáltatásainak kiterjesztésével tud a szlovákiai magyar vállalkozások számára segítséget nyújtani, míg az agglomerációs piacok elérhetőségének bemutatásával a szlovák vállalkozások számára. Másrészt a magyar kis- és középvállalkozásoknak üzleti együttműködésekre és piaci részvételre nyílik lehetőségük a határmenti térségben, Szlovákia más gazdasági központjaiban. A projekt általános célja a határmente üzleti kapcsolatainak kölcsönös fenntartható fejlesztése és versenyképességének megalapozása. Ezen belül is A Csallóköz és Pest megye közös és kölcsönös gazdasági versenyképességének megteremtése. Magyar és szlovák mikro- kis- és középvállalkozások számára magas szintű intézményesült üzleti szolgáltatások biztosítása. Vállalkozások hazai és határon túli környezetének bemutatása, gazdasági együttműködések ösztönzése. A globális gazdasági válság negatív hatásainak csökkentése a közös gazdasági környezet és kulturális gyökerek előnyeiből származó potenciálok kiaknázásával. A projekt eredményeként megvalósuló tervezett szolgáltatások: A projekt keretében egy üzleti inkubációs és kamarai szolgáltatási, tájékoztatási központ jön létre két gazdaságilag pezsgő, de fejlődési potenciálja alapján még fejlődőképes gazdasági térségben, Pozsony délkeleti, Budapest nyugati kapujában. A szlovák üzleti inkubációs központban kialakításra kerülő terek, a gazdaság és üzleti élet színhelyévé válnak a határmente szlovákiai települései számára. A magyar központ a kamarai szolgáltatásainak kiterjesztésével tud a szlovákiai magyar vállalkozások számára segítséget nyújtani, míg az agglomerációs piacok elérhetőségének bemutatásával a szlovák vállalkozások számára. Másrészt a magyar KKV-knak üzleti együttműködésekre és piaci részvételre nyílik lehetőségük a határmenti térségben, Szlovákia más gazdasági központjaiban. A jövőt illetően a határmenti mikro- KKV-k versenyképességével kapcsolatosan ki kell emelni, hogy a határmente periférikus jellegéből adódó hátrányokat a jövőben kompenzálhatja a magyar/szlovák vállalakozások szélesebb információs, know-how és piaci tere. Mindkét helyszín elérhetősége kiváló, kapu a szomszédos országok európai léptékű gazdasági központjai felé. A PMKIK Szolgáltató Központ a kamara tagsága és a Pest megyei vállalkozások számára hitelesen, magas szakmai színvonalon nyújt tájékoztatást, valamint szolgáltatásokat a szlovák üzleti lehetőségekről. Tekintettel arra, hogy a magyar szlovákság is képviseltetve lesz a Központban, az szlovák nyelven is tájékoztatást ad a hazai lehetőségekről. Az összehangolt és közös üzleti valamint tájékoztatási rendezvények, fórumok, kiállítások, bemutatók stb. a vállalkozások határon átnyúló együttműködési intenzitását növelik. A Magyarországi Szlovákok Önkormányzatának képviselete a törökbálinti központban a szlovák kultúrát és nyelviséget képviseli. Budapest/Dunaszerdahely, december 17. További információk: Jelen közlemény tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját!

7 A Készüljünk együtt 2014-re! című rendezvényünkön a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal tartott tájékoztatót arról, mi várható az új uniós ciklusban. Petrás Ferenc elmondta, hogy a as fejlesztési források kifizetésének felgyorsítása érdekében három területen avatkoznak be. Egyszerűsítik a pályázati kiírásokat azzal, hogy az irányító hatóságok az egyes szakminisztériumokhoz kerültek, így egy helyen születik döntés a kiírás konstrukciójáról. Másodsorban elektronikus úton lehet csak benyújtani a pályázatokat, és nem kell más állami adatbázisban elérhető dokumentumot csatolni a pályázónak. Így például nem lesz szükség adóigazolásra, cégpapírok benyújtására, ami az adminisztrációs terheket jelentősen csökkenti. Harmadik területként elmondta: a kedvezményezettek nem a pályázat lezárásakor kapják meg a megítélt támogatást, hanem folyamatosan, ha részszámlákat nyújtanak be. A három intézkedés együttes megvalósítása lehetővé teszi, hogy egy-egy pályázat komplett megvalósítása az eddigi átlagos 600 napról 300 napra csökkenjen. A rendezvényen résztvevők kérésére Gazdaság Uniós pályázatok: itt a felezési idő az előadó beszélt a 2014 júliusától uniós szinten módosult regionális támogatási térképről, amely a Kö- 7 zép-magyarországi Régiót a következőképpen érinti. Pilisjászfalu, Pilisvörösvár, Piliscsaba, és Solymár településeken 20% + 10/20%, azaz mikrovállalatok esetén maximum 40%, a többi, sárgával kiemelt településen 35% + 10/20%, azaz mikrovállalatok esetén ma xi mum 55%, a fehérrel szerepeltetett településeken 0% + 10/20%, azaz mikrovállalatok esetén maximum 20% lesz a maximális adható támogatási mérték regionális beruházási támogatás alapján. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy egyéb jogcímeken, például a csekély összegű (de minimis) támogatás alapján az összes településen adható bármekkora, azaz akár 70-80%-os mértékű támogatás is. A települések neve alatt szereplő kódok a települések uniós nyilvántartási kódjai Másfél milliárdos keret Összesen 1,55 milliárd forint keretöszszeggel a magyarországi hulladékgazdálkodási ágazat fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez kínál vissza nem térítendő támogatást az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ), a pályázatokat január 10-től lehet benyújtani. A keretösszegre elsősorban mikro-, kis-, középvállalkozások, közszolgáltatást végző gazdasági társaságok, valamint helyi önkormányzati és költségvetési szervezetek pályázhatnak, amelyek az OHÜ által kidolgozott négy fejlesztési főcél ezen belül 17 cél és 44 részcél valamelyikében olyan projektet valósítanak meg, ami már rövidtávon is a hazai hulladékhasznosítás mennyiségi és minőségi növekedését szolgálja. A pályázati célok felölelik a jelenlegi szelektív hulladékgyűjtés és -hasznosítás csaknem teljes vertikumát. Az egyes projektek megvalósításához 5, 15, 75 és 250 millió forint keretösszegre lehet pályázni. A meghatározott keretösszegekkel az OHÜ azt szeretné elérni, hogy minél több piaci szereplő jusson az ágazati célokat szolgáló támogatáshoz. Az elnyerhető támogatás mértéke az összesen elszámolható költség minimum 50, maximum 100 százaléka. A pályázatokat január 10. és február 15. között lehet benyújtani. Amennyiben a nyerteseknek megítélt keretösszeg a pályázati határidő lejárta előtt eléri az 1,55 milliárd forintot, úgy a pályázat újabb források bevonásáig, ideiglenesen lezárul közölte az OHÜ. A közlemény hangsúlyozza, hogy az OHÜ által meghatározott négy fő cél megvalósítása előrelépést jelent a hazai hulladékhasznosításban, ami a növekvő európai uniós elvárások miatt is fontos. A fő célok: a szelektív és vegyes hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése, a gumihulladékok, az elektromos és elektronikai hulladékok, valamint a különféle csomagolási hulladékok anyagában történő hasznosításának fejlesztése. A nyertes pályázókkal szemben elvárás a megvalósuló projektek legalább két évre szóló működtetése. Előttünk járó utódaink Az óvodák, iskolák többségében régóta szelektíven gyűjtik a gyerekek a szemetet. Nemrég viszont lapunkban is írtunk arról, hogy az autószervizek eddig nem találtak legális megoldást a használt gumiabroncsok megfelelő elhelyezésére. Most állami forrásokkal a vállalkozások is lehetőséget kapnak arra, hogy e téren felzárkózzanak a kicsikhez.