A TÁVFŐTÉS ÁRALAKÍTÓ TÉNYEZİINEK VIZSGÁLATA A

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TÁVFŐTÉS ÁRALAKÍTÓ TÉNYEZİINEK VIZSGÁLATA A"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KÁDÁRNÉ HORVÁTH ÁGNES A TÁVFŐTÉS ÁRALAKÍTÓ TÉNYEZİINEK VIZSGÁLATA A MAGYARORSZÁGI TÁVHİSZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI ISKOLA NEVE: VÁLLALKOZÁSELMÉLET ÉS GYAKORLAT DOKTORI ISKOLA DOKTORI ISKOLA VEZETİJE: DR. SZINTAY ISTVÁN egyetemi tanár A közgazdaságtudományok kandidátusa TUDOMÁNYOS TÉMAVEZETİ: DR. ILLÉS MÁRIA egyetemi tanár A közgazdaságtudományok kandidátusa MISKOLC, 2010

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A kutatás elızményei Az értekezés célja és felépítése A téma elméleti megközelítése A kutatás koncepcionális modellje A modellben szereplı tényezık tartalmának meghatározása A kutatás hipotézisei A kutatás módszere A kutatás új és újszerő megállapításai A kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosíthatósága Irodalmi hivatkozások A szerzı témához kapcsolódó publikációi

3 1. A KUTATÁS ELİZMÉNYEI A távhıszolgáltatás megítélése Magyarországon rendkívül ellentmondásos. Széles rétegeket érint, mintegy 2 millió lakost, 650 ezer lakást (a lakások mintegy 16 százalékát), számos közintézményt, kommunális létesítményt és ipari fogyasztót. Környezetvédelmi és energiatakarékossági elınyei miatt a távfőtés nemzetközileg elismert és kedvelt főtési mód, az EU a távfőtés fejlesztésére, bıvítésére ösztönöz. Hazánkban azonban a rendszerváltás óta tartó árfelhajtó hatások miatt a távhıszolgáltatás társadalmi megítélése környezetvédelmi és biztonsági elınyei ellenére egyre kedvezıtlenebbé vált. A média mind gyakrabban foglalkozik a távhıszolgáltatók magas díjtételeivel, továbbá sok kritika éri a távhıszolgáltatókat az áraikban kialakult jelentıs különbségek miatt is. Maguk a távhıszolgáltató vállalatok sincsenek könnyő helyzetben. A rendszerek többsége kedvezıtlen energetikai determinációkat hordoz. Sajátos gazdasági, politikai és energiapolitikai szemlélet érvényesült mind a lakások távfőtési rendszereinek, mind a hıtermelés és a hıtovábbítás technológiájának kialakítása során. A mőszaki rendszereken idıközben végbement számos korszerősítés, fejlesztés ellenére a távfőtési rendszerek még ma is magukon viselik a kialakításkor pazarlóként létrehozott konstrukció sajátosságait, melyek következtében a mai megváltozott körülmények között a távfőtés versenyképessége vitatott. A téma iránti érdeklıdésem 2005-ben kezdıdött, amikor részt vettem Intézetünk Miskolci Hıszolgáltató Kft. számára végzett tanácsadási projektjében. E munka kapcsán teljes körő betekintést nyertem egy közszolgáltató vállalat sajátos mőködésébe, gazdálkodási folyamatába. A téma illeszkedik a Gazdálkodástani Intézet oktatási profiljába is. Az évek során bekapcsolódtam a Közszolgáltató vállalatok gazdaságtana és a Közüzemi gazdaságtan címő tantárgy oktatásába. Ez vezetett abba az irányba, hogy a megszerzett gyakorlati tapasztalataimat, szakmai ismereteimet tudományos szinten is továbbfejlesszem. A távfőtéssel kapcsolatban számos publikáció látott napvilágot. Ezek többsége jellemzıen mőszaki, illetve szabályozási kérdésekkel foglalkozik. Hiányzik a kutatásnak az az irányvonala, amely a távhıszolgáltató vállalatok gazdálkodási jellemzıit vizsgálja, illetve a mőszaki, jogi és szabályozási vonatkozásokat gazdasági szempontból szintetizálja. Dolgozatommal ezt az új kutatási irányt szeretném képviselni, kísérletet téve az összefüggések átfogó feltérképezésére. Köszönettel tartozom témavezetımnek, dr. Illés Mária professzor asszonynak iránymutatásáért, támogató észrevételeiért. Kutatásom során értékes szakmai segítséget kaptam dr. Garbai László professzor úrtól, a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárától, aki mintegy másfél évtizeden keresztül a Magyar Távhıszolgáltatók Szakmai Szövetségének fıtitkára volt. Egy, a Magyar Energia Hivatallal történı együttmőködés keretében 2009 nyarán hozzáférést kaptam a Hivatal akkor rendelkezésre álló adatbázisához. Sok értékes szakmai konzultációt köszönhetek Lángfy Pálnak, a Magyar Energia Hivatal Távhı Engedélyezési és Felügyeleti Osztály osztályvezetıjének. Végül, de nem utolsósorban szeretném megköszönni azon távhıszolgáltató vállalatok vezetıinek, munkatársainak a segítıkészségét, akik vállalták, hogy kérdıív kitöltésével segítik munkámat, s akik tapasztalataik révén konzultációk alkalmával segítették szakmai fejlıdésemet. 3

4 2. AZ ÉRTEKEZÉS CÉLJA ÉS FELÉPÍTÉSE A kutatás alapvetı célja: a távfőtés áralakító tényezıinek vizsgálata, valamint a jelentıs áreltérések okainak feltárása a magyarországi távhıszolgáltató vállalatok körében. Ehhez kapcsolódóan az alábbi részcélokat is megfogalmaztam: A távfőtés nemzetközi és hazai kialakulásának, fejlıdésének és jelenlegi helyzetének összehasonlító elemzése. A távfőtés árstruktúrájának vizsgálata szolgáltatónként, a hıtermelés és hıtovábbítás fajlagos közvetlen költségei, továbbá az árakba beépülı nyereségtartalom szórása szerint. A távfőtésben alkalmazható díjrendszerek bemutatása, a kéttényezıs díjrendszer és a költségstruktúra összefüggéseinek vizsgálata. A távhıszolgáltatók által alkalmazott lakossági díjképletek elemzése. Egy átlaglakás éves távfőtési költségeinek és az azt meghatározó tényezıknek a vizsgálata. A csoportképzési lehetıségek vizsgálata a távhıszolgáltató vállalatok körében. Az értekezés felépítése A téma kutatása a szakirodalmi háttér feldolgozásával és rendszerezésével kezdıdött. Áttekintettem a közszolgáltatások besorolási problémáival kapcsolatos, valamint a természetes monopolhelyzetbıl fakadó elméleti dilemmákat (1. fejezet), majd ezt követıen a távfőtés gyakorlati szakirodalmának feldolgozása következett (2. fejezet). Ebben a fejezetben a távfőtés jelentıs környezeti meghatározottságából indultam ki. Bemutattam a távfőtés nemzetközi és hazai kialakulásának, fejlıdésének, valamint jelenlegi helyzetének legfontosabb momentumait, majd a távhıszolgáltatás erıs energiapiaci érintettségét és politikai-jogszabályi meghatározottságát vizsgáltam. Mindeközben a távhıszolgáltatás folyamatosan a média figyelmének középpontjában állt a magas díjtételei és az árakban mutatkozó jelentıs különbségek miatt. A kritikák létjogosultságának igazolására vizsgáltam a lakossági díjak alakulásának trendjeit, a trendet alakító fı hatótényezıket, valamint elemeztem a távhıszolgáltatók áraiban mutatkozó eltéréseket (terjedelmi korlátok miatt ezt a részt az 5. számú melléklet tartalmazza). Miután a vizsgálat alátámasztotta a távhıszolgáltatás díjainak növekedési tendenciáját és távhıszolgáltatónként jelentıs különbségek mutatkoztak a díjakban, pontosítottam a kutatás célkitőzéseit, megalkottam a kutatás koncepcionális modelljét, majd e modell logikája mentén az elméleti és szakirodalmi ismeretekre támaszkodva megfogalmaztam a kutatás hipotéziseit. Az elemzés eredményeinek pontos értelmezhetısége érdekében meghatároztam a modellben szereplı tényezık konkrét tartalmát (3. fejezet). A dolgozat 4. fejezete tartalmazza a távfőtés áralakító tényezıinek empirikus vizsgálatát, 5. fejezete pedig a kutatás további irányainak elemzı bemutatását. Az elemzés részletesebb a hipotézisek puszta tesztelésétıl. A dolgozat új és újszerő megállapításainak összefoglalása immár célirányosan a hipotézisek tesztelésére alkalmas legfontosabb eredmények összegzésével a 6. fejezetben történik. Végül bemutattam a kutatás további kiterjesztésének lehetıségeit, illetve az eredmények gyakorlati hasznosíthatóságát (7. fejezet). 4

5 3. A TÉMA ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE A távhıszolgáltatás hálózatos rendszerő helyi közszolgáltatás, amelyet az esetek többségében vállalatszerő mőködés keretében látnak el. Közszolgáltatóként a távhıszolgáltatóknak ellátási kötelezettségük van, emellett a hálózati rendszerbıl fakadóan a természetes monopólium állapotában vannak. Mindezek következtében az árak alakulása és a szolgáltatás minısége erıs jogi szabályozás és hatósági kontroll alatt áll. Ezen jellemzıkbıl kiindulva az elméleti háttér összefoglalását három fı témakör alapján végeztem: elsıként a közszolgáltatások szakirodalmának rendszerezésére, majd a természetes monopolhelyzet és az ebbıl fakadó elméleti dilemmák tömör bemutatására törekedtem. Külön fejezet tartalmazza a távhıszolgáltatás gyakorlati szakirodalmi hátterének összefoglalását A közszolgáltatások szakirodalmi hátterének rendszerezése A közszolgáltatásokkal foglalkozó releváns publikációkat négyféle megközelítés köré csoportosítottam: A közgazdaságtani megközelítés szerint a közszolgáltatások meghatározásánál több szerzı a javak és szolgáltatások olyan rendszerezésébıl indul ki, amely a fogyasztás magán-, illetve közösségi sajátosságain alapul. A javaknak ez a fajta rendszerezése megtalálható többek között Horváth M. 2002, Cullis-Jones 2003, Vigvári 2005, Stiglitz 2005, Scheiring-Boda 2008 munkájában. Vállalatgazdaságtani szempontú megközelítésben az elsı, közszolgáltató vállalatok mőködésének és szabályozásának gyakorlati kérdéseit átfogó jelleggel bemutató hazai irodalomként Illés 2000 munkája tekinthetı. A közszolgáltató vállalatok gazdálkodási sajátosságait vállalatgazdaságtani megközelítésben tárgyaló publikációt e munkán kívül nem találtam. Szervezési és menedzsment megközelítés: számos hazai szerzı publikációi a közszolgáltatások szervezésének fı kérdéseit, valamint a közszolgáltatások marketing és menedzsment kérdéseit mutatják be. Többek között Horváth M. 1997/a,b, 2002, Hetesi et al. 2002, László-Pap 2007, Hoffmann 2009 munkáit tekintettem át. Jogi szempontú megközelítés: a hazai törvényi szabályozás szerint a közszolgáltatásokra vonatkozóan nincs egy egzakt, pontosan lehatárolt definíció, a törvényhozók besorolása alapján tekinthetı egy tevékenység közszolgáltatásnak. Ezt támasztja alá az EU joggyakorlatában alkalmazott közszolgáltatás-definíció is. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos publikációk egy csoportja a közszolgáltatások szabályozásának kérdéskörével foglalkozik, így például Valentiny 2004, Major 2004, Kovácsy 2005, Kiss-Major 2007, Valentiny-Kiss (szerk.) 2008, A természetes monopolhelyzet és az ebbıl fakadó elméleti dilemmák A természetes monopolhelyzet és az ebbıl fakadó elméleti dilemmák áttekintése során tanulmányoztam a természetes monopóliumok, a szabályozásgazdaságtan, a modern piacelméletek, a liberalizáció-demonopolizáció-dereguláció és privatizáció elméleti hátterét. A közgazdaságtani irodalom hat olyan körülményt említ, amelyeknél a piaci mechanizmusok nem képesek hatékonyan mőködni, ezeket piaci kudarcoknak nevezik. A piaci kudarcok közül dolgozatomban a természetes monopóliumot emeltem ki, mivel a hálózatos rendszerek, köztük a távhıszolgáltatás is jellegüknél fogva magukban hordozzák a természetes monopolhelyzet fennállását. (Samuelson-Nordhaus 1987, Kopányi 1996, Stiglitz 2000) Annak következtében, hogy a természetes monopolhelyzet korlátozza vagy lehetetlenné teszi a verseny kiépítését, szigorú jogi szabályozás és erıs hatósági kontroll szükséges. Ehhez kapcsolódóan tanulmányoztam a szabályozásgazdaságtan elméleti hátterét. A szabályozásgazdaságtan alkalmazott közgazdaságtan, célja a piaci kudarcok megelızése, illetve kijavítása. A szabályozásgazdaságtan kialakulását és a szabályozás fı eszközeit Train 1997, Jha 2004, Carlton- Perloff 2006, Kiss 2007 alapján foglaltam össze. A 20. század végén kibontakozó új folyamatok (liberalizációs hullám) magyarázatában a (neoklasszikus megközelítéső) szabályozásgazdaságtan hagyományos módszerei nem jártak eredménnyel. Paradigmaváltásra volt szükség, mely a neoklasszikus megközelítés helyett a 5

6 játékelméleti megközelítéshez vezetett. Kialakult a piacelmélet (industrial organization), a modern közgazdaságtan egyik legdinamikusabban fejlıdı területe, mely a tökéletes versenyhez és a tiszta monopóliumhoz képest eltérı piaci helyzeteket elemzi. Tekinthetünk rá úgy is, mint az üzleti tudományok mikroökonómiai modellekkel való megalapozására. (Pepall-Richards-Normann, 2008 p. 17.) A modern piacelméletek kialakulását, eszköztárát és fı jellemzıit Carlton-Perloff 2006, valamint Pepall-Richards-Normann 2008 alapján tekintettem át. A szakirodalomban nincs egységes állásfoglalás az erıs állami szabályozás szükségességére vonatkozóan. A szabályozás szükségességét tagadó elméletek 1 szerint egy piaci kudarc, mint például a természetes monopolhelyzet még nem teszi indokolttá a kormányzati fellépést. Egyre erısödött a közszolgáltatások liberalizálásának követelése a kialakuló versenyhelyzet jótékony hatását hangsúlyozva (lásd Bolkestein direktíva, GATS-egyezmény). A liberalizációhoz gyakran szorosan kapcsolódik a privatizáció gondolata, a liberalizáció és a verseny megvalósulásának elıfeltételeként tekintik a privatizációt. Másik oldalról pedig továbbra is tartja magát az a nézet, hogy a közszolgáltatások ellátása, jellegénél fogva állami feladat, piacosításuk visszafordíthatatlan következményekkel jár, mely veszélyezteti a közszolgáltatások fenntarthatóságát 2. Jómagam szintén ez utóbbi állásponttal értek egyet A távfőtés és erıs környezeti meghatározottsága szakirodalmi áttekintés A távfőtés nemzetközi és hazai kialakulásának, jellemzıinek bemutatása mellett a távhıszolgáltatás erıs energiapiaci érintettségét és politikai-jogszabályi meghatározottságát tekintettem át részletesen. A különbözı országokban különbözı megfontolásokból, eltérı technológiai megvalósítással alakították ki a távfőtési rendszereket. A nemzetközi helyzetkép szakirodalmi hátterét alapvetıen az Euroheat&Power szakmai szervezet idıszakos kiadványai, valamint az Európai Bizottság SAVE (Special Actions for Vigorous Energy Efficiency) programja támogatásával készült DHCAN Project tanulmánysorozata jelentették. Összehasonlítást végeztem a távfőtés energiabázisára, az alkalmazott díjrendszerre és árszabályozásra, a távfőtést érintı nemzetközi egyezményekre és a nemzeti távfőtési politikákra, valamint a távhıszolgáltató vállalatok tulajdonosi hátterére vonatkozóan. Az energiapiaci helyzetkép bemutatása során rövid áttekintést adtam a földgázpiac helyzetérıl, átalakulásáról, a földgáz világpiaci árának növekvı tendenciájáról, a magyar gázárrendszer sajátosságairól (torzításairól), valamint a földgázpiaci liberalizáció várt elınyeirıl, s azok korlátozott érvényesülésérıl. Áttekintettem a távhıszolgáltatásban szóba jöhetı releváns alternatív energiaforrásokra vonatkozó irodalmakat, s bemutattam az alternatív energiahordozók terjedésének nehézségeit, korlátait is. Nagy hangsúlyt helyeztem a kapcsolt hı- és villamosenergiatermelés szakirodalmának feldolgozására. Dolgozatomban elsısorban távhıszolgáltatókat érintı, gazdasági szempontú megközelítés kapott szerepet, így a kapcsolt energiatermelés támogatása körül kialakult álláspontok bemutatása, a felmerült költségek hı- és villamos energia között történı megosztásának problematikája, s a vásárolt hı árának meghatározása. Ehhez kapcsolódóan bemutattam a fıtermék és melléktermékek közötti, illetve az ikertermékek közötti költségmegosztás Cost Accounting szakirodalomban fellelhetı módszereit (Heitger-Matulich 1985, Usry-Hammer- Matz 1988, Helmkamp 1987, Polimeni Fabozzi Adelberg 1986, Martin 1994 alapján). A jogszabályi környezet bemutatása során elsısorban a távfőtés árát, illetve áralakító tényezıit közvetlenül vagy közvetve érintı rendelkezések kiemelésére törekedtem. Az áttekintést az alábbi csoportosítás szerint végeztem: árszabályozás, távhıtörvények, a távhı támogatási formái, az energiaágazati törvények hatásai, a közbeszerzési törvény. 1 Ide tartozik elsısorban a megtámadható piacok elmélete és a közösségi választások elmélete, melyhez szorosan kapcsolódik a zsákmányelmélet. 2 A közszolgáltatások liberalizációjának káros hatásairól írt többek között Fritz-Scherrer 2002, Dickhaus-Dietz 2004, Stiglitz 2005, Scheiring-Boda Több szerzı pedig a magánosítás ellen érvel azzal, hogy a verseny megteremtésének nem a tulajdonjog átruházása a feltétele, pusztán a privatizáció révén nem teremtıdik meg a versenyhelyzet, csupán egy állami monopólium adja át a tevékenységet egy magánmonopóliumnak (lásd többek között Osborne-Gaebler 1994, Baar 1999, Illés 2000) 6

7 4. A KUTATÁS KONCEPCIONÁLIS MODELLJE Az elméleti, szakirodalmi háttér áttekintése, valamint a megfogalmazott célkitőzések alapján megalkottam a távfőtés áralakító tényezıi kutatásának koncepcionális modelljét. Az áralakító tényezıket két fı csoportba soroltam. 1. A távfőtési tevékenység megtérülési követelménye (az árstruktúra szerint). A távfőtés árának elsıdleges meghatározója a tevékenység megtérülési követelménye, azaz vizsgálni kell, minek kell megtérülnie a távfőtés árában. A fogyasztóhoz eljuttatott egységnyi hıenergia árát döntıen a távfőtés közvetlen önköltsége határozza meg, mely két meghatározó elembıl, a hıenergia biztosításának közvetlen önköltségébıl és a hıtovábbítás fajlagos közvetlen költségébıl tevıdik össze. A távfőtés árstruktúrájában ezek mellett megjelenik a távhıszolgáltatásra ráosztott vállalati általános költségek hányada, valamint megjelenhet valamekkora nyereségtartalom. A költségek elemzését közvetlen költség szinten végeztem. A távhıszolgáltatásra ráosztott vállalati általános költségek aránya nagymértékben különbözik az eltérı tevékenységi kör (profil), valamint az eltérı költségfelosztási módszerek következtében. Ez nagymértékben rontja a vállalatok közötti összehasonlíthatóságot, így a megtérülési követelmény elemei közül részletesen csak azokat vizsgáltam, melyek közvetlenül a távhı termelése/vásárlása, illetve a hıszolgáltatás érdekében merültek fel. 2. A megtérülés biztosításának módja (az alkalmazott díjmechanizmus). A díjtételek alakulását befolyásolja, hogy az egyes díjtételekben a megtérülési követelmény mely elemeinek megtérítése történik. Fontos következtetések adódnak a kéttényezıs díjrendszer és a költségstruktúra összefüggéseinek, valamint az alkalmazott díjképletek elemzésébıl. A kutatás további részei Az áralakító tényezık vizsgálata mellett a kutatás további része egy átlaglakás éves távfőtési költsége alakulásának, illetve az ezt meghatározó tényezıknek a vizsgálata. Abból indultam ki, hogy egy lakás éves távfőtési költségét a távfőtés fajlagos árán kívül egy átlaglakás éves hıfogyasztása is meghatározza. Egy átlaglakás éves hıfogyasztását több tényezı is befolyásolja, úgymint a főtés szabályozhatósága, a lakás szigeteltségi állapota, az igényelt belsı hımérséklet, valamint a főtési idıszak külsı átlagos hımérséklete. Mind a távfőtés árának, mind egy átlaglakás éves távfőtési költségének alakulására jelentıs befolyást gyakorol a politikai-jogszabályi környezet.. A jogszabályi környezet általános bemutatását külön fejezetben, az egyes törvények, rendeletek távhıszolgáltatásra gyakorolt gazdasági hatásait az érintett területeknél fejtettem ki dolgozatomban. A távfőtés árára a hatósági árszabályozás, az egyes önkormányzatok távfőtés árait szabályozó rendeletei, a nemrégiben módosított áfa-törvény, valamint a kapcsolt energiatermelés támogatásának folyamatban lévı változása van a legnagyobb hatással. Egy átlaglakás éves távfőtési költségeit a távfőtési számlák kiegyenlítéséhez nyújtott szociális alapú támogatás, valamint a lakások és a távfőtési rendszerek korszerősítésére irányuló programok mérsékelhetik. Végül a kutatás kiterjedt annak vizsgálatára, vajon lehetıség van-e az egyes távhıszolgáltatók számos egyedi vonása ellenére homogén csoportok képzésére. Véleményem szerint a távhıszolgáltatók egyedi jellege miatt a homogén csoportok kialakításának lehetıségei korlátozottak. A kutatás koncepcionális modelljét az 1. ábra szemlélteti. 7

8 A KUTATÁS ALAPVETİ TÁRGYA: A TÁVFŐTÉS ÁRALAKÍTÓ TÉNYEZİI A megtérülési követelmény elemei (az árstruktúra mentén) A KUTATÁS A KUTATÁS TOVÁBBI RÉSZEI IRÁNYAI - A hıenergia biztosításának közvetlen önköltsége - A hıtovábbítás fajlagos közvetlen költsége - A távfőtésre osztott vállalati általános költségek (fajlagosan) - Beépített nyereségtartalom A távfőtés fajlagos, GJ-ra értelmezett ára A megtérülés biztosításának módja (az alkalmazott díjmechanizmus mentén) - A megtérülési követelmény elemeinek érvényesítése a díjtételekben - Alkalmazott díjrendszer - Árszabályozási formulák Egy átlaglakás éves hıfogyasztása - Szabályozhatóság - Lakások szigeteltségi állapota - Igényelt belsı hımérséklet - A főtési idıszak átlaghımérséklete Jogszabályi környezet/ támogatási rendszer Egy átlaglakás éves távfőtési költsége Csoportképzési lehetıségek vizsgálata Forrás: saját szerkesztés 1. ábra. A kutatás koncepcionális modellje 8

9 5. A MODELLBEN SZEREPLİ TÉNYEZİK TARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA A kifejtés egyértelmősége érdekében nélkülözhetetlennek tartom a legfontosabb fogalmak tisztázását, pontos lehatárolását, valamint az elemzés során felhasznált származtatott információk pontos tartalmának bemutatását. A évi XVIII. törvény alapján az alábbi szóhasználatot fogadom el: Távhıtermelés: a távhı (hıenergia) hıtermelı létesítményben történı elıállítása, termelése. Távhıszolgáltatás: a távhıtermelést követıen a hınek a felhasználókhoz való eljuttatása (szinonimaként használom a hıtovábbítás kifejezéssel). Távfőtés: a távhıtermelés és a távhıszolgáltatás együttesen. A távfőtést másik értelemben is használom, magának a főtési módnak a megnevezésére. A megtérülési követelmény vizsgált (számított) elemeinek tartalma: 1. A hıenergia biztosításának közvetlen önköltsége. Saját hıtermelés esetén: A hıtermelés (kibıvített) közvetlen önköltsége (a hagyományos közvetlen költségek és az üzemi általános költségek egységnyi termelt hıenergiára esı része) 3 Hıvásárlás esetén: A hıvásárlás fajlagos költsége 4 A hıtermelés és a hıvásárlás kombinációja esetén: a hıtermelés közvetlen önköltségének és a hıvásárlás fajlagos költségének a súlyozott átlaga. Súlyarányok: A saját termeléssel elıállított hımennyiség, valamint a vásárolt hımennyiség arányai az összes hımennyiségen belül. 2. A hıszolgáltatás (hıtovábbítás) fajlagos közvetlen költsége: a hı felhasználókhoz való eljuttatásának fajlagos közvetlen költsége 5 3. =(1+2) A távfőtés (kibıvített) közvetlen önköltsége: a hıenergia biztosításának közvetlen önköltsége és a hıtovábbítás fajlagos közvetlen költsége együtt. Lakossági díjtételekbıl származtatott információk: A távfőtés fajlagos, GJ-ra értelmezett ára: A távfőtés díjtételeinek és azok mértékegységének sokfélesége miatt szükség volt a távfőtés fajlagos, GJ-ra értelmezett árának egységes mértékegységben (Ft/GJ) történı kifejezésére. Ez tulajdonképpen azt mutatja meg, mennyi a távfőtés lakosság felé kiszámlázott ára. Egy átlaglakás éves összes távfőtési költsége: Egy átlaglakás éves összes távfőtési költsége egy átlaglakás éves összes alapdíjának, éves főtési hıdíjának, valamint éves vízfelmelegítési díjának az összegeként adódik. 3 A hıtermelés közvetlen költségei: a felhasznált energiahordozók költségei, a hıtermelı létesítmények (saját tulajdonú erımő, főtımő, kazánok, kazánházak, gázmotorok, hıtermelési épületek stb.) javítási, karbantartási költségei, amortizációja, a hıtermelésben foglalkoztatottak bére, annak járulékai, és egyéb személyi jellegő ráfordításai, valamint a hıtermelésre vonatkoztatható további költségek. 4 A hıvásárlási költség: a vásárolt hı teljesítménydíja, a vásárolt hı energiadíja és a pótvízdíj. 5 A hıszolgáltatás (hıtovábbítás) közvetlen költsége: a hálózatüzemeltetés villamos energia költségei (a keringtetéshez), a hıtovábbító létesítmények (vezetékhálózat, hıközpontok, hıszivattyúk, egyéb hıtovábbító létesítmények) amortizációja, javítási, karbantartási költségei, a hıszolgáltatásban foglalkoztatottak bére, annak járulékai és egyéb személyi jellegő ráfordításai, a hálózati hı- és pótvízveszteség költsége, valamint a hıtovábbításra vonatkoztatható további költségek. 9

10 6. A KUTATÁS HIPOTÉZISEI A koncepcionális modell logikája mentén, az elméleti és szakirodalmi ismeretekre támaszkodva a következı hipotéziseket fogalmaztam meg. A megtérülési követelmény elemei és az azokat meghatározó tényezık A megtérülés biztosításának módja A kutatás további részei A hıenergia biztosításának közvetlen önköltsége A hıtovábbítás fajlagos közvetlen költsége A távfőtés közvetlen költség struktúrája A beépített nyereségtartalom A díjrendszer és a költségstruktúra összefüggései Egy átlaglakás éves összes távfőtési költségére ható tényezık A csoportképzés lehetısége H1 A távfőtés árát, s a távhıszolgáltatók áreltéréseit nagymértékben meghatározza a felhasznált energiahordozók fajtája és ára. H2 A földgázpiaci liberalizációtól várt versenyhelyzet megteremtıdése, s az ezáltal remélt földgázár-csökkenés nem valósult meg maradéktalanul. A földgáz beszerzési ára elsısorban a távhıszolgáltató alkupozíciójától függ. H3 Az alternatív energiahordozók felhasználása révén csökkenthetık a hıtermelés költségei, ennek ellenére gyors hazai elterjedésükre nem lehet számítani. H4a A saját tulajdonú kapcsolt energiatermelés egyértelmő elınyökkel jár mind a költségek, mind a lakossági díjtételek alakulása szempontjából. Vásárolt hı esetén a kapcsolt energiatermelésbıl származó elınyök megosztása a hıtermelık és a távhıszolgáltatók között nem igazságosan történik. H4b A kapcsolt energiatermelés támogatási rendszerének folyamatban lévı átalakítása várhatóan kedvezıtlenül befolyásolja a távfőtés árát, másrészt viszont a jelenlegi támogatási rendszer nem tartható fenn változtatás nélkül. H5 A hıtovábbítás fajlagos közvetlen költségének struktúrájában a nagy kiterjedéső vezetékhálózat miatt az amortizáció képviseli a legnagyobb arányt. A csıvezetékek típusa és kora, a hálózati hıveszteség, valamint a hálózatsőrőség meghatározó a hıtovábbítás közvetlen költségeit illetıen. H6 A távfőtés árát alapvetıen a távfőtés közvetlen önköltsége határozza meg, amiben a hıenergia biztosításának közvetlen önköltsége nagyobb arányt képvisel, mint a hıtovábbítás fajlagos közvetlen költsége. H7 Azon távhıszolgáltató vállalatok, amelyek nagyobb nyereséget építenek áraikba, jellemzıen drágábbak. H8 A távhıszolgáltatók összességében törekednek arra, hogy a díjrendszer tükrözze a reális költségstruktúrát, ám a lakosság felé kisebb alapdíjarányt érvényesítenek. H9a A magas távfőtési díjak jobban ösztönöznek megtakarításra a hıfelhasználás terén. H9b A magyarországi távfőtési rendszerek számos örökölt, mőszaki-, konstrukcionális problémával küzdenek, s emellett a lakásoknak rendkívül rossz a szigeteltségi állapota. Ez növeli a lakások hıfogyasztását, s ezáltal egy átlaglakás éves távfőtési költségét. H10 A csoportképzés a távhıszolgáltató vállalatok körében számos egyedi vonásuk miatt csak korlátozottan lehetséges. A hıtovábbítási jellemzıket illetıen nem, a hıenergia biztosításának módja és az elıállítás kapcsolt-nem kapcsolt jellege szerint inkább képezhetık homogén csoportok. 10

11 7. A KUTATÁS MÓDSZERE A távfőtés nemzetközi és hazai kialakulásának, jelenlegi helyzetének összehasonlítását a hazai és nemzetközi statisztikák, a gyakorlati szakirodalom, illetve a jogszabályi háttér áttekintése segítségével foglaltam össze. Az egyes vállalatok távfőtési díjaiban bekövetkezı változásokat, továbbá ezeknek az árindexhez, valamint a földgáz áraihoz képesti viszonyítását idısor-elemzéssel és egyszerő statisztikai módszertan felhasználásával végeztem. Az árstruktúra elemzése részletesen kiterjedt a három fı árösszetevıt (a hıenergia biztosításának közvetlen önköltségét, a hıtovábbítás fajlagos közvetlen költségeit és a beépített nyereségtartalmat) meghatározó tényezık összességére. Az elemzés egyszerő, leíró statisztikai módszerek (gyakoriság, átlag, szórás, minimum-maximum értékek, medián), valamint többváltozós statisztikai módszerek (korrelációszámítás, regressziószámítás, klaszterelemzés és faktorelemzés) segítségével történt. A vizsgálat során 0,05-ös szignifikancia szintet tekintettem bizonyító erejőnek. Az adatok feldolgozásához, elemzéséhez az SPSS 16.0 statisztikai programcsomagot, valamint az Excel táblázatkezelı programot alkalmaztam. Adatbázisok 1. A Magyar Energiahivatal adatbázisa, mely számos mőszaki jellegő, illetve naturális adatot, valamint a távhıszolgáltatók mérleg és eredménykimutatás-adatait tartalmazza évekre. 2. A MaTáSzSz és a Magyar Energiahivatal adatai alapján általam összeállított, 71 vállalat adatait tartalmazó adatbázis, mely zömében mőszaki jellegő adatot tartalmaz. Ezen kívül tartalmazza a lakossági díjtételeket között. 3. A kutatás céljának megvalósításához alapjában véve gazdasági jellegő információkra volt szükségem, így a távhıszolgáltató vállalatok kérdıíves megkérdezését is elvégeztem. Az empirikus felmérés A kérdıíves felmérést a magyarországi távhıszolgáltató vállalatok körében végeztem, az áralakító tényezık vizsgálatának céljából. Az ország 92 településén van távhıszolgáltatás. A kérdıív összességében 85 távhıszolgáltató vállalatot ért el, lefedve ezzel a távfőtéssel ellátott lakások mintegy 99 százalékát. A kérdıív a következı területeket érintette: 1. Általános információk; 2. Távhıdíjak; 3. A hı biztosításának módja (saját hıtermelés és hıvásárlás); 4. Hıszolgáltatás (hıtovábbítás); 5. Nyereségbeépülés; 6. Díjfizetıkre vonatkozó adatok; 7. Egyéb adatok; 8. Nyitott kérdés. A kérdıív egyes kérdései a vállalatok mőszaki és gazdálkodási adataira (zömében költségadataira) vonatkoztak, másik részük a vállalatvezetık véleményének feltárására irányult. Ez utóbbihoz Likert skála alkalmazása tőnt célszerőnek. A kiküldött kérdıív terjedelmi korlátai miatt mellıznünk kellett számos olyan kérdéskört, melyek vizsgálata teljesebbé tette volna a távfőtés áralakító tényezıinek feltérképezését és elemzési lehetıségeit. Így például le kellett mondanom a gazdálkodás jellemzésére szolgáló általános információkról, a vállalatvezetési, szervezési feladatok ellátására, a költségek csökkentésére és mőködési hatékonyság növelésére irányuló intézkedésekre vonatkozó (szubjektívebb jellegő) kérdésekrıl, illetve a helyi társadalmi, politikai viszonyok, s érdekérdekeltségi viszonyok megismerésérıl annak ellenére, hogy meggyızıdésem szerint a távfőtés árának alakulásában ezen tényezık is jelentıs szerepet játszhatnak. A kérdıív kiküldésére 2009 januárjában került sor. A kért adatok az utolsó lezárt évre, 2007-re vonatkoztak. A kérdıívet 27 vállalat küldte vissza. Ez 31,76 százalékos visszaérkezési arányt jelent. A válaszadó vállalatok által ellátott lakások száma összesen db, ami az összes távhıvel ellátott lakás (2007-ben db 6 ) 64,3 százalékát teszi ki. A közvetlen költségstruktúra vizsgálata 15 vállalat esetén volt korrekten elvégezhetı. Ez a megkeresett távhıszolgáltató vállalatoknak 17,65 százalékát, a távfőtött lakásokat tekintve 55,1 százalékos lefedettségét jelenti. 6 Magyar Energiahivatal adatai szerint 11

12 8. A KUTATÁS ÚJ ÉS ÚJSZERŐ MEGÁLLAPÍTÁSAI A kutatás új és újszerő megállapításainak bemutatása a korábbi koncepcionális modell logikája szerint történik A megtérülési követelmény elemeihez és az azokat meghatározó tényezıkhöz kapcsolódó fı megállapítások A korábbiak szerint a távfőtés árának elsıdleges meghatározója a tevékenység megtérülési követelménye. A megtérülési követelmény elemeihez, és az azokat meghatározó legfontosabb tényezıkhöz kapcsolódó fı megállapítások a következık Az alkalmazott technológiának, valamint a felhasznált energiahordozó fajtájának és árának a távfőtés árára gyakorolt hatásai A vállalaton belüli hıtermelés költségeit alapvetıen az alkalmazott technológia, valamint a felhasznált energiahordozók fajtája és ára határozza meg. A távhıszolgáltatók teljes körére vonatkozó vizsgálat szerint azok a távhıszolgáltató vállalatok, amelyeknél saját hıtermelés történik, túlnyomó részben kizárólag, vagy dominánsan kazánt alkalmaznak a hı elıállítására. Az alkalmazott technológia nem vizsgálható a felhasznált energiahordozóktól és a termelés kapcsoltnem kapcsolt jellegétıl függetlenül, így a távhıszolgáltatók áraiban lévı eltéréseket csak korlátozottan tudjuk az alkalmazott technológiák különbözıségével magyarázni. A felhasznált tüzelıanyagok beszerzési ára és a távfőtés díjai közötti korrelációvizsgálat kimutatta, hogy az átlagos tüzelıanyag egységár (ami a földgáz és az egyéb tüzelıanyag egységárának azok arányával súlyozott összege) pozitív irányú, közepesen erıs korrelációban áll mind a főtési hıdíjjal, mind a távfőtés fajlagos, GJ-ra értelmezett árával, mind az egy átlaglakás éves távfőtési költségeivel 7. A magyarországi távhıszolgáltató vállalatok tüzelıanyag-struktúrájának elemzése során az alábbiakat állapíthatjuk meg. A Magyar Energiahivatal évi adatai szerint Magyarország 92 távhıvel ellátott településén mőködı távhıszolgáltató vállalatok közül 64 vállalat (69,6 százalék) tisztán földgázbázison állítja elı (vagy szerzi be) a hıt. További 10 vállalatnál a földgáz energiahordozó aránya meghaladja a 92 százalékot (zömében a 96 százalékot). Összességében ez a két csoport lefedi a távfőtött lakások 82,4 százalékát. 19 település esetén (20,7 százalék) volt 90 százalék alatt a földgáz aránya. A kérdıíves felmérés is visszaigazolta ezt az arányt, a válaszadó vállalatok nagy része tisztán, vagy dominánsan földgázbázison üzemel. A távfőtésben felhasznált földgáz aránya az összes energiahordozón belül rendkívül magas, ebbıl következıen ezen energiahordozó ára az egyik legjelentısebb áralakító tényezı a távfőtés esetében. Ennek a struktúrának a kialakulásában szerepet játszott, hogy kezdetben a földgáz energiahordozó ára alacsony volt, majd a földgáz világpiaci árának emelkedése ellenére Magyarország még sokáig igen kedvezı áron kapta az orosz földgázt. Ehhez társult még, hogy a hazai politika szociális megfontolásokból a földgázárakat mesterségesen alacsonyan tartotta. A földgáz világpiaci árának folyamatos és drasztikus növekedési tendenciája, a szabadpiaci földgázár-képletek változása, valamint a hazai földgázár-politika fokozatos átalakulása következtében hazánkban is egyre jobban érvényesülnek a magas világpiaci árak. A távhıszolgáltatókat a hazai gázár-rendszer torzításai is sújtják. Ezek alapján mára egyértelmővé vált, hogy az egyik legdrágább energiahordozó a földgáz, s a tisztán, vagy dominánsan 7 (Pearson Corr. 0,508; sig. 0,001); (Pearson Corr. 0,412; sig. 0,006); (Pearson Corr. 0,412; sig. 0,006) a távhıszolgáltatók teljes körére vonatkozóan (2008. évi adatok szerint). A 27 vállalat évi adata alapján elvégzett vizsgálat szintén hasonló összefüggéseket mutatott. 12

13 földgázbázison mőködtetett távhırendszerek rendkívül drágán tudják elıállítani, illetve beszerezni a távhıt 8. A hıtermelés közvetlen önköltségének struktúrájára vonatkozó vizsgálat 9 is megerısítette a földgáz energiahordozó költség- és ezáltal áralakító szerepét. Mértékét és tendenciáját tekintve a hıtermelés közvetlen önköltségét legnagyobb mértékben az egy GJ termelt hıre esı földgázköltség határozta meg. A hıtermelés közvetlen költségstruktúrájának egyes elemei, valamint a hıtermelés közvetlen önköltsége közötti korrelációvizsgálat során pozitív irányú, erıs korreláció 10 mutatkozott a hıtermelés közvetlen önköltsége és az egy GJ termelt hıre esı földgázköltség között. Az egyes költségösszetevık százalékos megoszlása alapján (aggregált átlag szerint) a legnagyobb arányt, átlagosan mintegy 69 százalékot a földgázköltség teszi ki a hıtermelés közvetlen költségstruktúrájában. Pozitív irányú korreláció mutatkozott a hıtermelés fajlagos közvetlen költsége és a főtési hıdíj, valamint a távfőtés fajlagos, GJ-ra értelmezett ára között is. T1 A magyarországi távfőtés magas árában jelentıs szerepet játszik, hogy a távhıszolgáltató vállalatok 81 százaléka (lefedve az ellátott lakásszám 82 százalékát) tisztán, vagy 90 százalék feletti dominanciával az egyik legdrágább primer energiahordozó, a földgáz felhasználásával termeli a hıt, vagy földgázbázison elıállított hıt vásárol. Magyarországon nem érvényesül a távfőtés egyik legnagyobb elınye, miszerint bármilyen forrásból származó hıt képes biztonságosan eljuttatni a felhasználókhoz A földgázpiaci liberalizáció távfőtés árára gyakorolt hatása A kérdıívben arra kértem a válaszadókat, hogy ötfokozatú Likert-skálán értékeljék a szabadpiaci tapasztalatokat a közüzemi szolgáltatáshoz viszonyítva a évekre vonatkozóan 11. Az adott értékek átlaga minden szempont esetén pozitív volt, ami azt jelenti, hogy a válaszadók összességében pozitívan ítélték meg a szabadpiac nyújtotta lehetıségeket, azonban a két év adata alapján a szabadpiacon elérhetı elınyök csökkentek 2007-rıl 2008-ra. Ezt támasztotta alá a következı vizsgálat is. Arra a kérdésre, hogy a vállalat milyen áreltéréssel szerezte be a földgázt a szabadpiacon a közüzemi beszerzéshez képest, a különbözı években eltérı válaszok adódtak. Az áreltérés átlagos mértéke 2007-ben még -5,8 százalék volt, ami olcsóbb beszerzést jelent, míg ban már csak -0,03 százalék, 2009-ben pedig már +1,06 százalék volt. A felmérés során igazolódott, hogy a vállalatok alkuerejének meghatározó jelentısége van a kedvezmények megszerzésében. A vállalatok különbözı mértékő áreltérést realizáltak. A jobb alkupozícióval rendelkezı vállalatok még a romló feltételek mellett is jelentıs kedvezményt tudtak elérni a szabadpiacon, míg a rosszabb alkuerejő vállalatok már a kezdetekben is csekélyebb elınyt élvezhettek. Az alkupozíció jelentıségét még jobban megerısítette annak vizsgálata, hogyan ítélik meg a földgázpiaci liberalizáció kérdését az egyazon gázkereskedıvel szerzıdı vállalatok. Az eltérı alkupozíciókat jól mutatja az a tény, hogy az ugyanazon gázkereskedıvel szerzıdött vállalatok szerzıdési feltételei nagyban eltérnek a válaszadók adatai alapján évben a földgáz energiahordozót igen különbözı árakon szerezték be a távhıszolgáltatók. Az eltérı árak szintén az eltérı alkupozícióra utalnak. 8 Tekintettel arra, hogy a magyarországi átlagkeresetek a fejlett piacgazdaságokéhoz képest relatíve alacsonyabbak, a távfőtésben felhasznált energiahordozók szerkezetében a rendszerváltástól bekövetkezı kedvezıtlen irányvétel nagyobb mértékben veti vissza az életszínvonalat, mintha ugyanez egy fejlettebb országban következett volna be. 9 Erre vonatkozóan csupán 2007-re és a távhıszolgáltatók egy szőkebb körére álltak rendelkezésre adatok (de így is lefedi a távfőtött lakások 53,3 százalékát). 10 (Pearson corr: 0,897, sig.: 0,000) 11 Véleményüket egy -2-tıl +2-ig terjedı skálán fogalmazhatták meg. A -2 választása azt jelentette, hogy a vállalat a szabadpiaci feltételeket jelentısen rosszabbnak ítéli meg a közüzemihez képest, a 0, hogy közel azonosnak ítéli a két lehetıséget, +2, hogy a szabadpiaci feltételeket jelentısen jobbnak ítéli meg a közüzemihez képest. 13

14 Vizsgáltam a földgáz beszerzési lehetıségeinek hatását a hıtermelés közvetlen költségeire 12. Azok a szolgáltatók, amelyeknél az átlagosnál alacsonyabb a hıtermelés közvetlen önköltsége, kivétel nélkül a szabadpiacról szerezték be a földgázt 2007-ben. Ezek mindegyike jelentısen jobbnak ítélte a szabadpiacot a földgáz árát illetıen, s általában nagymértékő árkedvezményrıl számolt be a közüzemi beszerzéshez képest. Az átlagosnál magasabb hıtermelési (közvetlen) költségő távhıszolgáltatók közé általában azok a vállalatok tartoztak, amelyek a közüzemi piacról történı beszerzést választották, vagy kiléptek ugyan a szabadpiacra, de a közüzemihez közel hasonló szerzıdési feltételekrıl számoltak be. A szabadpiacon a feltételek romlásának egyik oka a közüzemi árhoz kapcsolt árazás visszaszorulása és ezzel egy idıben az import földgáz árhoz kapcsolt indexált árazás nagyarányú terjedése volt. Míg az elızı garantálta a közüzemi áraknál kedvezıbb beszerzést a beépített mechanizmus révén, addig a formulaár típusú árazás jelentıs bizonytalansági elemeket hordoz magában. A földgáz világpiaci árának változásai, valamint a forint-dollár árfolyam kiszámíthatatlan alakulása miatt a szabadpiacra történı kilépés nem egyértelmően kedvezı a kilépı vállalatok számára. T2 A földgázpiaci szektorban a struktúra átalakításától várt verseny csak korlátozottan valósult meg. Az egész szektor értékláncát átfogó, vertikálisan integrált transznacionális piaci szereplık jöttek létre. Ma ezek piaci dominanciája jellemzı. Ebben a helyzetben a távhıszektor érdekérvényesítı képessége csekély Az alternatív energiahordozók felhasználásának hatása a távfőtés árára A földgáz-tüzelés jelentıs dominanciája és az ebbıl fakadó hátrányok felvetették az alternatív energiahordozók távfőtésben való felhasználási lehetıségeinek elemzését. Az energiapiaci fejezetben rövid áttekintést adtam a szóba jöhetı alternatív energiahordozókról, a nemzetközi kitekintésben pedig számos vonzó példát ismertettem az alternatív energiahordozók felhasználására vonatkozóan 13. A megújuló erıforrások, valamint a hulladék felhasználásának aránya Magyarországon mintegy fele az EU felhasználásának. Az alternatív energiahordozók felhasználása kedvezıen hat a hıtermelés költségeire, és ezáltal a távfőtés árára. Az átlagosnál alacsonyabb volt a hıtermelés közvetlen önköltsége azoknál a vállalatoknál, amelyek a földgáz mellett egyéb energiahordozót is felhasználnak 14. Azon távhıszolgáltatók, amelyek nagyobb mértékben alkalmaznak alternatív energiaforrást, jellemzıen olcsóbbak. Tekintettel arra, hogy ez a megállapítás nem szignifikáns összefüggésre alapul, próbáltam más oldalról is megközelíteni a kérdést. A Magyar Energia Hivatal évre vonatkozó teljes körő adatbázisa alapján vizsgáltam a vállalatok éves távfőtési költségeit. Box-plot diagram segítségével ábrázoltam az adatokat, amely öt kiugró értéket jelölt meg. Az öt kiugró éves távfőtési költségő vállalat egy kivételével azzal tőnt ki a többi szolgáltató közül, hogy itt lényegesen alacsonyabbak az éves távfőtési költségek. A négy kiugróan alacsony éves távfőtési költségő vállalat számos paraméterben különbözött, szembetőnı volt azonban egy nagyon fontos hasonlóság. Mind a négy településen elenyészı volt a földgázfelhasználás aránya. Csongrádon 86, Szentesen 98 százalékban termálvizet, Szarvason pedig 100 százalékban geotermikus energiát használnak a hı elıállítására. A geotermikus energia GJ-ra vetített egységára lényegesen alacsonyabb, mint a földgáz esetében. Pakson nincs saját termelés, viszont a távhıszolgáltató rendkívül kedvezı áron jut a vásárolt hıhöz (764 Ft/GJ egységáron). Minden bizonnyal ez okozza, hogy az említett vállalatok sokkal alacsonyabb díjtételekkel tudnak dolgozni, és a távfőtés fajlagos ára is sokkal alacsonyabb esetükben. 12 A távfőtött lakások 53,3 százalékát lefedve (12 vállalat adata alapján). 13 Kiemelendı Bécs és Dánia példája, ahol igen jelentıs mértékő és hatékonyságú a hulladék elégetése. 14 A távfőtött lakások 53,3 százalékát lefedve (12 vállalat adata alapján). 14

15 Az alternatív energiahordozókkal kapcsolatban elınyeik mellett vizsgáltam az egyes energiaforrásokkal kapcsolatban felmerülı hátrányokat, és azok terjedésének korlátait is. Erre vonatkozóan empirikus adatok nem álltak rendelkezésemre, az ide vonatkozó megállapításaimat a szakirodalom alapján foglaltam össze. T3 Az alternatív energiahordozók felhasználása kedvezıen hat a hıtermelés költségeire, s ezáltal a távfőtés árára, viszont gyors hazai elterjedésük nem prognosztizálható. A nem kellıen átgondolt gazdaság- és energiapolitikai koncepció következményeként a hıtermelésben elterjedt (jellemzıen földgázbázisú) technológiák hosszabb idıre determinálják a távfőtésben felhasznált energiahordozók struktúráját. Ezt erısíti a 2008-as gazdasági válság kedvezıtlen hatása is, mivel az alternatív energiaforrásokra épülı technológiák tıkeigénye nagyobb. A fokozatos elterjedésük a hagyományos technológiák leíródásával, azok korszerősítı cseréje révén várható A kapcsolt energiatermelés hatása a távfőtés árára Azon vállalatok esetében, amelyek saját kapcsolt energiatermelı berendezésekkel rendelkeznek, a kapcsolt energiatermelés elınyei egyértelmően megmutatkoztak 15. A saját kapcsolt energiatermelés a díjtételekkel, a távfőtés fajlagos, GJ-ra értelmezett árával, valamint a fajlagos közvetlen költségekkel egyaránt negatív irányú, szignifikáns kapcsolatot mutatott, azaz annak a távhıszolgáltatónak, amely saját kapcsolt termeléssel rendelkezik, jellemzıen alacsonyabbak voltak a fajlagos közvetlen költségei, és a díjtételei is. A hıtermelés közvetlen költségeinek vizsgálata során is megmutatkozott, hogy azok a távhıszolgáltatók, melyeknél nincs kapcsolt energiatermelés, jellemzıen átlag feletti hıtermelési (közvetlen) költséggel, amelyeknél van saját tulajdonú kapcsolt energiatermelı berendezés (általában gázmotor), jellemzıen átlag alatti hıtermelési (közvetlen) költséggel termeltek 16. A kérdıív nyitott kérdésében a külsı forrásból történı hıbeszerzés esetén felmerülı két jelentıs problémára kerestem a választ, a hıtermelı és a hıszolgáltató kapcsolatában a vásárolt hı díjképzési mechanizmusának, valamint a harmadik feles (vállalkozói tıkebevonással megvalósult) kapcsolt energiatermelésbıl származó nettó villamosenergia-bevétel megosztásának problematikájára. A nyitott kérdést megválaszoló vállalatok szinte kivétel nélkül a kapcsolt energiatermelésbıl származó nettó villamosenergia-bevétel megosztásának problémájára reagáltak. A beérkezı változatos válaszok arra engednek következtetni, hogy a vásárolt hı ára és ezáltal távhıszolgáltatás díjai szempontjából a kapcsolt energia-termelés hasznának megosztása a hıtermelı és a hıszolgáltató között kardinális kérdés, hiszen a hıtermelık jellemzıen nem engedik át a hasznot a hıszolgáltatók felé, s így a kapcsolt energiatermelés haszna nem jut át érzékelhetıen a hıfogyasztóhoz. A távhıszolgáltatókat foglalkoztatják ezen probléma megoldásának lehetıségei. Szükségesnek tartják a konkrét jogi szabályozás megteremtését ezen a téren. T4a évi adatok szerint a saját kapcsolt termeléssel rendelkezı távhıszolgáltatók közvetlen költségei és díjtételei is alacsonyabbak az átlagnál. A hıvásárlás esetében kardinális probléma, hogy a hıtermelık nem, vagy nem igazságosan osztják meg a távhıszolgáltatókkal a kapcsolt energiatermelésbıl származó hasznokat. A hıtermelık jellemzı monopolhelyzete miatt a távhıszektor érdekérvényesítı képessége rendkívül gyenge vállalat, mintegy 32 százalékos válaszadási arány, 64,3 százalékos lefedettség a távfőtött lakások számát illetıen. 16 A 2008-as adatokra épülı, minden távhıszolgáltatóra kiterjedı vizsgálat is alátámasztotta, hogy azok a távhıszolgáltatók, amelyek valamilyen formában érintettek a kapcsolt energiatermelésben, valamivel olcsóbbak átlagosan a távfőtés fajlagos, GJ-ra értelmezett árát szemlélve. A legalacsonyabb a távfőtés fajlagos ára abban a csoportban, ahol a kapcsolt energiatermelés kizárólag saját tulajdonú megvalósításban mőködik. Ezek az összefüggések igazolni látszanak azt a feltevést, hogy a kapcsolt energiatermelés jelenléte a távhıszolgáltatásban kedvezı hatással van a távhıárakra, különösen ott, ahol a kapcsolt termelésbıl származó hasznok a távhıszolgáltatónál csapódnak le. 15

16 A kapcsolt energiatermelésbıl származó elınyök nagy részben a hatályban lévı támogatási rendszernek köszönhetıek. A kapcsolt energiatermelésrıl szóló irodalmak áttekintése, valamint az erre vonatkozó elemzések során kifejtettem a kapcsolt energiatermelés jelenlegi támogatásával és a támogatási rendszer folyamatban lévı átalakításával kapcsolatos különbözı álláspontokat. A jelenlegi támogatási rendszer hiányossága, hogy a több tízmilliárdos támogatást végsı soron a villamos áram fogyasztóival fizettették meg, miközben az ebbıl származó haszon nem jutott el a távhıfogyasztókhoz. A külsı hıtermelık ugyanis megtartották a hasznot, és vajmi keveset engedtek át a távhıszolgáltatóknak. Vitatott kérdés, hogy meddig indokolt támogatni a kapcsolt energiatermelést, hiszen a beruházás megtérülése utáni idıszakban hatékonysága révén meg kellene állnia a saját lábán. A villamosenergia-piacon kialakult kedvezıtlen értékesítési lehetıségek miatt azonban a villamos energia gázmotorokkal történı termelése jelenleg veszteséges. Felmerül a kérdés, ha a gázmotoros technológia támogatás nélkül valóban életképtelen, vajon helyes volt-e egy nem megfelelıen átgondolt támogatási rendszer révén elterjedését ösztönözni. Mielıtt azonban a gázmotoros technológiák hatékonyságát megkérdıjeleznénk, fontos lenne megvizsgálni a villamosenergia-piacon az árak alakulásának várható tendenciáját, melynek révén becsülhetı, hogy a kapcsolt energiatermelésben a villamosenergia-értékesítés terén kialakult nehézségek meddig maradnak fenn. A támogatási rendszer folyamatban lévı átalakítása kapcsán az alap problémát az jelenti, hogy a támogatás megszőnésével a villamosenergia-piacon a garantált átvételi ár helyett versenyáron fogják a villamos energiát értékesíteni. Míg tehát a villamos energiát versenypiacon, addig a hıt továbbra is szabályozott piacon értékesítik. A villamos energia versenypiaci ára a jelenlegi (2010) gazdasági helyzetben viszonylag alacsony, amiatt, hogy az ipari fogyasztás visszaesése révén csökkent a kereslet a villamos áram iránt. Azoknál a vállalatoknál, ahol saját tulajdonú kapcsolt energiatermelés történik, a villamosenergia-piacon kialakult kedvezıtlen helyzet veszteségessé teheti a gázmotorok üzemeltetését, s felmerülhet a kazántechnológiára való átállás szükségessége. Azon vállalatok esetében, amelyek külsı hıtermelıtıl vásárolják a hıt, több szempontból is probléma jelentkezhet. Amennyiben a hıtermelı és a hıszolgáltató közötti rögzített árképletben eddig levonták a villamos energiatermelés nettó hasznát a kiszámlázott alapdíjból, ott emelkedni fog a távhı, és ezáltal a távfőtés ára, mivel a változás életbe lépésétıl kezdve ez a keresztfinanszírozás nem érvényesül. Szintén a távfőtés drágulása irányába hat, hogy az erımővek (hıtermelık) ha nincs közvetlen érdekeltségük a távhıszolgáltatásban magasabb távhıárak révén próbálják majd növelni versenyképességüket a villamos versenypiacon, illetve kompenzálni a villamosenergiaértékesítésbıl kiesett nyereségüket. Ez nagy nyomást jelent a távhıszolgáltatók szempontjából, mivel a lakossági felhasználók felé értékesített távhı hatósági áras termék marad továbbra is. A támogatási rendszer átalakításának feltétele egy hatástanulmány készítése a várható gazdasági-társadalmi-környezeti hasznokról, s esetleges károkról. A támogatási rendszert úgy kell átalakítani, hogy az ne hozza kedvezıtlenebb helyzetbe azokat a távhıszolgáltatókat, akik saját tulajdonú kapcsolt energiatermelı berendezéssel rendelkeznek, és kimutathatóan eljuttatják a kapcsolt energiatermelésbıl keletkezı haszon egy részét a fogyasztókhoz. Ennek teljesülését egyedileg kell vizsgálni. Fontos szempont lenne a politika-semlegesség teljesülése, és a lobbyzás lehetıségének kizárása a szabályozás alakításában és az ellenırzések terén. T4b A kapcsolt energiatermelés decemberéig érvényben lévı támogatási rendszere nem érte el szándékolt célját. Bizonyos esetekben a nem kellıen hatékony, önmagában életképtelen konstrukciók terjedését is támogatta, mindemellett a támogatás haszna nem jutott el kimutathatóan a távhıfogyasztóhoz. A támogatási rendszer folyamatban lévı átalakítása várhatóan kedvezıtlen hatást gyakorol a távfőtés árára (a saját hıtermelés és a hıvásárlás esetében egyaránt). A támogatási rendszert egy új szabályozási rendszerrel összekapcsolva lenne célszerő újragondolni. A vásárolt távhı árát illetıen szükséges lenne egy, az ikertermékek költségmegosztási lehetıségeibıl kiinduló szigorú szabályozás. (A nyereség transzferárakon történı kimentése még ekkor sem kerülhetı el.) 16

17 A hıtovábbítás fajlagos közvetlen költségét meghatározó tényezık Vizsgáltam a hıtovábbítás fajlagos közvetlen költségeinek struktúráját évre vonatkozóan 17. A hıtovábbítás közvetlen költségei között a legnagyobb arányt, mintegy 29 százalékot tett ki az értékcsökkenési leírás. Ez nem meglepı, hiszen a hı továbbítása nagy kiterjedéső hálózatrendszert és egyéb hıtovábbító létesítményeket igényel. Az értékcsökkenési leírás fajlagos értéke a csıvezeték korával, valamint a felújított csıvezetékek arányával korrelál 18. E szerint a fajlagos értékcsökkenési leírás annál kisebb, minél magasabb a vezetékek átlagos életkora. Ez valószínőleg azzal függ össze, hogy a magasabb életkorú vezetékek nagyobb része van 0-ra leírva. A felújított csıvezetékek magasabb aránya pedig a vezetékek bruttó értékének növekedését eredményezi, melynek révén nı az amortizáció is. A hıtovábbítás fajlagos közvetlen költsége a hálózati hıveszteség mértékével mutatott pozitív irányú szignifikáns kapcsolatot 19. További összefüggések feltárása céljából a válaszadó vállalatokat két csoportra osztottam, az elsı csoportot az átlagosnál alacsonyabb, a másik csoportot az átlagosnál magasabb fajlagos hıtovábbítási költségő távhıszolgáltatók alkották (a közvetlen költségeken értelmezve a hıtovábbítás költségeit). A két csoportra vonatozóan külön-külön átlagokat határoztam meg az egyes tényezık tekintetében. Az átlagosnál alacsonyabb hıtovábbítási költségő vállalatoknál magasabb volt az újabb, korszerőbb vezetékek aránya, valamivel alacsonyabb volt a csıvezetékek átlagos kora és a hálózati hıveszteség mértéke. Az egyes hıtovábbító létesítmények esetén az alacsonyabb hıtovábbítási költségő csoportban találkozunk alacsonyabb leírási kulcsokkal (átlagosan). A nagyobb hálózatsőrőséggel rendelkezı vállalatok fajlagos hıszolgáltatási költsége átlagosan kisebb, mint az alacsonyabb hálózatsőrőségő városokban. T5 A hıtovábbítás fajlagos közvetlen költségeinek évi struktúrájában a nagy kiterjedéső vezetékhálózat miatt az amortizáció képviseli a legnagyobb arányt, azonban a már nullára leírt hıtovábbító létesítmények magas aránya miatt ez mindössze 29 százalék. A viszonylag újabb, korszerőbb csıvezetékekkel rendelkezı távhıszolgáltatóknál magasabb ugyan az amortizáció, viszont alacsonyabb a hálózati hıveszteség, s így itt a hıtovábbítás közvetlen költsége alacsonyabb. A nagyobb hálózatsőrőségő településeken szintén alacsonyabb a fajlagos hıtovábbítási költség A távfőtés közvetlen költség struktúrája Dolgozatomban a távfőtés közvetlen költségeit, illetve azok struktúráját elemeztem részletesen. A távhıszolgáltatók közvetlen költségstruktúráját a két fı tevékenységi rész, a hıtermelés/hıvásárlás és a hıtovábbítás fajlagos közvetlen költségei szerinti bontásban 20 vizsgálva megállapítható, hogy a távfőtés közvetlen költségeinek átlagosan mintegy háromnegyedét teszi ki a hıenergia biztosításának közvetlen önköltsége, és mindössze 25 százalék a hıtovábbítás fajlagos közvetlen költsége. A távfőtés árstruktúrájában tehát a hıenergia biztosításának közvetlen önköltsége a döntı jelentıségő tényezı. A távfőtés fajlagos közvetlen költségei és a lakossági díjtételek közötti korrelációvizsgálat szerint pozitív irányú szignifikáns összefüggés adódott a hı biztosításának közvetlen önköltsége és a főtési hıdíjak között. Azok a távhıszolgáltatók, melyeknél magasabb a hı biztosításának közvetlen önköltsége, magasabb főtési hıdíjakat határoznak meg 21. A hıtovábbítás fajlagos közvetlen költségei nem mutattak szignifikáns összefüggést egyik díjtétellel sem. Pozitív irányú vállalat adata, 55,1 százalékos lefedettség a távfőtött lakások számát illetıen. 18 (Pearson corr.: -0,537, sig.: 0,039), valamint (Pearson corr.: 0,526, sig.: 0,044) 19 (Pearson corr.: 0,803, sig.: 0,000) vállalat adata alapján, 55,1 százalékos lefedettség a távfőtött lakások számát illetıen 21 (Pearson corr. 0,653; sig: 0,008) 15 vállalat adata alapján (55,1 százalékos lefedettség) 17

18 szignifikáns összefüggés mutatható ki a távfőtés GJ-ra értelmezett ára és a távfőtés összes fajlagos közvetlen költsége között 22. Amennyiben a távfőtés fajlagos költségeit részletes bontás nélkül vizsgáljuk, akkor ez az összefüggés 27 vállalat esetén is kimutatható volt. Annak érdekében, hogy a többi változó hatását kiszőrhessem, valamint a két változó közötti kapcsolatot szemléletesebbé tegyem, regressziós vizsgálatot folytattam. A megalkotott függvény által megmagyarázott hányad (Adjusted R Square) 0,918, ami azt jelzi, hogy a távfőtés ára varianciájának 91,8 százalékára magyarázatot ad a távfőtés közvetlen önköltségének alakulása. A becsült egyenes alapján a távfőtés közvetlen önköltségének egy forintos növekedése 0,902 forintos növekedést eredményez a távfőtés árában. T6 A távfőtés árában döntı szerepet játszik a hıenergia biztosításának közvetlen önköltsége, mely a közvetlen költségstruktúrában 75 százalékos aránnyal szerepel (2007. évi adatok szerint). Ehhez képest a hıtovábbítás fajlagos közvetlen költségeinek aránya mindössze 25 százalék. A távfőtés árának eltéréseit 91,8 százalékban magyarázzák a távfőtés közvetlen költségeinek eltérései A beépített nyereségtartalom mint áralakító tényezı A távhıszolgáltatók esetében a jövedelmezıségi mutatók alakulását kellı körültekintéssel kell kezelni. A beépített nyereségtartalmat a tıkearányos jövedelmezıség (ROI) elemzésével vizsgáltam. A ROI kiszámítása folyóáron történt, így ez nem vethetı össze a méltányos nyereség szintjével, amit reálértéken értelmeznek. A tıkearányos nyereség és az alkalmazott díjtételek közötti korrelációvizsgálat szerint nem mutatkozott szignifikáns összefüggés egyik díjtétellel sem, valamint a távfőtés fajlagos, GJ-ra értelmezett árával sem. A korrelációvizsgálatot elvégeztem méretkategóriánként is. Méret szerint sem mutatkozott értelmezhetı szignifikáns összefüggés a díjtételek és a tıkearányos nyereség között. Nem jelenthetı tehát ki, hogy azon vállalatoknak magasabb a tıkearányos nyeresége, amelyeknél magasabb a távfőtés fajlagos ára. T évi adatok alapján a tıkearányos nyereség és az alkalmazott díjtételek nagysága között nem mutatkozott szignifikáns összefüggés. A magasabb nyereségbeépítés nem járt feltétlenül magasabb árakkal A megtérülés biztosításának módja - a díjrendszer és a költségstruktúra összefüggései Vizsgáltam a megtérülési követelmény elemei érvényesítésének a helyét az egyes díjtételekben 23. Ezek alapján elmondható, hogy a távhıszolgáltató vállalatok a hıdíjakban térítik meg a felhasznált tüzelıanyag költségét, a vásárolt hıenergia energiadíját, illetve az üzemeltetés és fenntartás során szükségszerően elfolyt víz hıtartalmának hıköltségét. Az alapdíjakban kell, hogy megtérüljön a tüzelıanyag és hıenergia költségeken kívül az összes távhıszolgáltatási költség. Vannak azonban olyan megtérítendı elemek, amelyek érvényesítésének helye a különbözı díjtételekben nem általánosan jellemzı. Ilyenek például a teljesítménydíjak, a hálózati hıveszteség (zömében a hıdíjakban térülnek meg), az elfolyt víz költsége (pótvízveszteség), a felhasznált villamos energia költsége, az energiaadók, valamint a fejlesztési forrás, illetve beépített nyereségtartalom. Ezeket a költségelemeket a vállalatok közel fele az alapdíjak tételei között, másik fele a hıdíjtételek között számolja el. 22 Pearson Correlation=0,542, p=0, Ezt 36 távhıszolgáltató vállalat esetében tekintettem át, részben a kérdıívet visszaküldı 27 vállalat válaszai alapján, részben pedig e 36 távhıszolgáltató esetében az illetékes települési önkormányzat távhıszolgáltatásról, a lakossági távhıszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeirıl szóló rendelete alapján (2007-ben ennyi vállalat rendeletéhez tudtam hozzáférni) 18

19 Vizsgáltam az alapdíj-hıdíj arányt lakossági és összfogyasztói szinten ben a lakosság felé kiszámlázott alapdíjak aránya mintegy 30 százalék volt átlagosan, s mintegy 70 százalékot tett ki a hıdíj aránya. Az összfogyasztói szinten kiszámlázott összegek alapján számított alapdíj-hıdíj arány átlagosan százalék volt. Látható, hogy ez nagyobb mértékő alapdíjarányt mutat a lakossági díjakból számított arányhoz képest. A lakosság irányába tehát az alacsonyabb alapdíjarányt célozzák meg a vállalatok. Az alapdíj-hıdíj arányok alakulását összevetettem a fix és változó költségek arányával. A vizsgált 15 vállalat esetében a díjtételek aránya összfogyasztói szinten tükrözi a fix és változó költségek arányát, azaz a kiszámlázott alapdíjakból a fix költségeket, a kiszámlázott hıdíjakból pedig a változó költségeket téríttették meg. A lakosság felé alkalmazott alapdíj arány 2007 és 2009 között nagyjából 30 százalék körül volt. Feltételezve, hogy a vállalatok fix költség-változó költség struktúrája sem változott jelentısen, az összefüggést nem csak a évre vonatkozóan fogadhatjuk el. T8 A távhıszolgáltatók jellemzıen törekednek arra, hogy az alapdíj-hıdíj arány összfogyasztói szinten illeszkedjen a fix-változó költségek arányához. A felhasználók negatív visszajelzései miatt azonban a lakossági díjstruktúrában nem tudják tartani ezt az arányt, így a lakossági felhasználók felé alacsonyabb alapdíj-arányt érvényesítenek A kutatás további részei Az áralakító tényezık vizsgálata mellett a kutatás további részét képezte egy átlaglakás éves távfőtési költsége alakulásának, az ezt meghatározó tényezıknek, valamint a csoportképzés lehetıségeinek elemzése a távhıszolgáltató vállalatok körében Egy átlaglakás éves összes távfőtési költségére ható tényezık Az áralakító tényezık vizsgálata mellett a kutatás további része egy átlaglakás éves távfőtési költsége alakulásának, illetve az ezt meghatározó tényezıknek a vizsgálata. Egy átlaglakás éves távfőtési költségét a távfőtés fajlagos, GJ-ra értelmezett árán kívül a lakás átlagos éves hıfogyasztása határozza meg. Egy átlaglakás éves hıfogyasztása szignifikáns összefüggést mutatott a távfőtés fajlagos GJárával, valamint a felhasználó által igényelt épülethımérséklettel. Kapcsolatot kerestem egy átlaglakás éves távfőtési költsége, a távfőtés fajlagos ára és egy átlaglakás éves átlagos fogyasztása között. A három változó két dimenzióban történı ábrázolhatósága érdekében az egy átlaglakás éves átlagos fogyasztására vonatkozó változót klaszterelemzéssel 4 klaszterbe soroltam, majd a vállalatok válaszait az éves távfőtési költség és a távfőtés GJ-árának koordinátarendszerében ábrázoltam, különbözı színekkel jelölve az egyes klaszterekbe való tartozást. A távfőtés magasabb egységára alacsonyabb fogyasztásra ösztönöz, ami azt eredményezi, hogy a magasabb távfőtési egységárak ellenére is alacsonyabb lehet egy átlaglakás éves összes távfőtési költsége. A főtés szabályozhatósága a főtési rendszer típusától függ. A válaszadó vállalatok esetében, 2007-es adatok szerint átlagosan a lakások mintegy 18 százaléka egycsöves átfolyós főtési rendszerő, ahol nincs lehetıség a főtés szabályozására. (Olyan település is van, ahol ez az arány 81 százalék.) Az egycsöves átkötıszakaszos főtési rendszerő lakások aránya átlagosan mintegy 33 százalék, a kétcsöves átfolyós főtési rendszerő lakásoké mintegy 49 százalék. Összességében tehát elmondható, hogy a lakások mintegy 82 százaléka esetén van valamiféle lehetıség a főtés szabályozására. Korrelációvizsgálat során negatív irányú szignifikáns kapcsolat mutatkozott a panelprogramban felújított lakások hozzávetıleges aránya és az átlagos éves távfőtési költségek 19

20 között 24, ami arra utal, hogy a felújított lakások nagyobb arányát kiszolgáló vállalatok esetében egy átlaglakás éves távfőtési költsége kedvezıbben alakul. Egy felújított lakás éves távfőtési költsége átlagosan mintegy 33 százalékkal kerül kevesebbe, mint egy nem felújított lakás esetében. A Panelprogram vagy egyéb program során felújított lakások arányára vonatkozóan 20 település esetében állt rendelkezésre információ. Ez alapján távfőtött lakásból mindössze lett felújítva a Panelprogramban. Ez mindössze mintegy 17,5 százalékos arányt jelent. (Valószínősíthetı, hogy a távfőtött lakások másik felénél is hasonló arány adódna.) T9a Azokon a településeken, ahol magasabb a távfőtés ára, jellemzıen alacsonyabb egy átlaglakás éves átlagos hıfogyasztása a nagyobb takarékossági kényszer miatt. A magasabb távfőtési egységárak ellenére is adódhat alacsonyabb távfőtési költség egy átlaglakásra vonatkozóan éves szinten. T9b A felújított lakások nagyobb arányát kiszolgáló vállalatok esetében egy átlaglakás éves távfőtési költsége átlagosan 33 százalékkal kevesebb a lakások jobb szigeteltségi állapota és a főtés szabályozhatósága révén (2007. évi adatok szerint). Ennek ellenére a lakásoknak mindössze kis százaléka (mintegy 17,5 százalék) élt a Panelprogram kínálta lehetıségekkel (2007-ig), melynek oka az önrész és a domináns társasházi többség szükségességében keresendı A csoportképzés lehetıségével kapcsolatos fı megállapítások A távhıszolgáltatók jellemzıinek eltérésein kívül a települések is számos sajátosságot mutatnak, többek között a hálózatsőrőség, a talajviszonyok, (de az önkormányzati politika, a lakosság jövedelmi helyzete terén is), s ez jelentısen eltérı mőködési feltételeket teremt a vállalatok számára. Ebbıl kiindulva a csoportosíthatóság a távhıszolgáltató vállalatok körében a hıtovábbítási jellemzıjük szerint nem lehetséges. A mőszaki paraméterek alapján, elsısorban az ellátott lakások száma, a hıenergia biztosításának módja, és a hıtermelés kapcsolt és nem kapcsolt jellege inkább adhat alapot a csoportképzésre. Ezek alapján próbáltam klaszterelemzést végezni, de a rendelkezésre álló adatok nem bizonyultak alkalmasnak az összefüggések felderítésére, ezen adatok alapján a klaszterképzés a korrelációk feltárásával (a statisztikai módszerek segítségével) nem volt lehetséges. A továbbiakban a csoportképzésnek egy mesterséges útját választottam. Minden távhıszolgáltató vállalat kapott egy háromjegyő kódot, ahol az elsı számjegy a méret szerinti kódot, a második számjegy a saját hıtermelés aránya szerinti kódot, a harmadik számjegy pedig a termelés kapcsolt-nem kapcsolt jellege szerinti kódot jelenti. A távhıszolgáltató vállalatok jellemzıik alapján 32 kódvariáció szerint szóródtak. A 32-féle érvényes kódvariáció további szőkítése érdekében további korlátozást vezettem be. Ez alapján 10 csoportba soroltam a távhıszolgáltatókat. Ezzel a módszerrel 56 távhıszolgáltatót lehetett csoportba sorolni. A maradék 28 vállalat a három relevánsnak tekintett csoportképzési ismérv szerinti jellemzıi alapján meglehetısen egyedinek tekinthetı, ıket ezen ismérvek együttes figyelembevétele szerint nem lehet csoportokba sorolni. Vizsgáltam, vajon a díjtételeket illetıen vannak-e hasonlóságok az egyes csoportokon belül, illetve lényegi különbségek a csoportok között (2008. év adatai alapján). Az összefüggést Box-plot diagramok segítségével szemléltettem. A csoportok felénél igazolódott, hogy az alkalmazott díjtételek alapján egy átlaglakásra számszerősített éves távfőtési költségekben nincsenek nagy különbségek a csoportokon belül. Az ezen csoportokba tartozó vállalatok feltételezésem szerint egyéb jellemzıikben is hasonlítanak egymáshoz. A csoportok másik felénél azonban jelentıs különbségek adódtak a távfőtés fajlagos árában és az éves távfőtési költségekben. Ezeknél a csoportoknál valószínősíthetı, hogy az ide tartozó vállalatok bizonyos további jellemzıket figyelembe véve jobban különböznek egymástól. Érdekes lett volna annak vizsgálata, vajon hogyan 24 Pearson Correlation: -0,460, p=0,

A TÁVFŰTÉS ÁRALAKÍTÓ TÉNYEZŐINEK VIZSGÁLATA

A TÁVFŰTÉS ÁRALAKÍTÓ TÉNYEZŐINEK VIZSGÁLATA MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KÁDÁRNÉ HORVÁTH ÁGNES A TÁVFŰTÉS ÁRALAKÍTÓ TÉNYEZŐINEK VIZSGÁLATA A MAGYARORSZÁGI TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC, 2010 MISKOLCI

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére.

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére. Ügyiratszám: 08-8/102-5/2010 Dátum: 2011. április 8. Ügyintézı: Baracsi László Tárgy: A PÉTÁV Kft. 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása Melléklet: CD-n kiküldve E L İ T E R J E S Z T É

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

MAGYAR ENERGIA HIVATAL A hatékony kapcsolt energiatermelés kritériumai (az eredetigazolás folyamata) Nemzeti Kapcsolt Energia-termelési Nap Budapest, 2007. április 25. Lángfy Pál osztályvezetı Magyar Energia Hivatal Az elıadás

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

TÁVFŐTÖTT LAKÓÉPÜLETEK

TÁVFŐTÖTT LAKÓÉPÜLETEK TÁVHİ VÁNDORGYŐLÉS 2009. szeptember 15-16. Debrecen TÁVFŐTÖTT LAKÓÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZÓI Kovács Zsolt szolgáltatási igazgató Debreceni Hıszolgáltató Zrt. Létesítmények energiafelhasználásával kapcsolatos

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-134/2006/060. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda (ügyintézı ügyvéd: dr. K. L.) által képviselt E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt.

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Távhıszolgáltatásra vonatkozó gazdasági és mőszaki információk a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet alapján. I. táblázat

Távhıszolgáltatásra vonatkozó gazdasági és mőszaki információk a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet alapján. I. táblázat Távhıszolgáltatásra vonatkozó gazdasági és mőszaki információk a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet I. táblázat Az elızı két üzleti évben távhıszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Várt és elért megtakarítások Némethi Balázs Fıtáv Zrt. 2009. szeptember 15. 1 Elızmények A Fıtáv az Öko

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

Kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése

Kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése Kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése Nemzeti Kapcsolt Energiatermelési Nap 2007. április 25., Budapest Bercsi Gábor Szakmai alelnök Magyar Kapcsolt Energia Társaság Bercsi Gábor: A kapcsolt

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a 2007. szeptember 18-án megjelent KEOP-5.1.0 Energetikai hatékonyság

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fıvárosi Ítélıtábla 2.Kf.27.042/2011/5. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. H.-B. Z. ügyvéd) által

Részletesebben

AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 196. MELLÉKLET: 4 db

AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 196. MELLÉKLET: 4 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 196. MELLÉKLET: 4 db TÁRGY: Szekszárdi Önkormányzat./008.(.) rendelete a távhıszolgáltatásról szóló 1/000.(XI.3.) szekszárdi ör. módosításáról (tervezet) E L İ T E R J E S Z

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság

KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság 2008. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE Budapest, 2009. június 26. 1. oldal 1 A

Részletesebben

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl. 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl. 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak. Sárospatak Város Alpolgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu ELİTERJESZTÉS - A Képviselı-testületnek - Az energetikai feladatok

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás az XXX Kft., mint EZ és a YYY Kft., mint AZ között létrejött ILYEN szerzıdés tárgyában DÁTUM KOLCHIS Kft. 2 6 1. A kapcsolt vállalkozások azonosító

Részletesebben

A D í D jszá zá ítás á i s D o D k o u k m u en e t n um u so s r o án á, n a z a a d t a szo

A D í D jszá zá ítás á i s D o D k o u k m u en e t n um u so s r o án á, n a z a a d t a szo A Díjszámítási Dokumentum során, az adatszolgáltatással kapcsolatban szerzett tapasztalatok, nyilvántartási rendszerekben történt változások bemutatása Dr. Hanyecz Pál MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

A szabályozás lényege: integrált energiamérlegre vonatkozik, amely tartalmazza

A szabályozás lényege: integrált energiamérlegre vonatkozik, amely tartalmazza A szabályozás lényege: integrált energiamérlegre vonatkozik, amely tartalmazza a főtés és a légtechnika termikus fogyasztását, a nyereségáramok hasznosított hányadát, a ventilátorok, szivattyúk energiafogyasztását,

Részletesebben

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Modellváltás a földgázellátásban Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Témakörök Áttekintés a szabályozás, a tulajdonosi és vállalati szerkezet, valamint a szereplők és funkcióik változásairól Az

Részletesebben

TARJÁNHİ Szolgáltató- Elosztó Kft.

TARJÁNHİ Szolgáltató- Elosztó Kft. Adószám: 11202309-2-12 Cégjegyzékszám: Nm-i Cégbíróság 12-09001857 Bank: KSH Bank: 10400786-07804544-0000000 TARJÁNHİ Szolgáltató- Elosztó Kft. 3100 Salgótarján, Salgó út 52. tel:32/520-225, fax: 32/520-226

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

AZ ENERGIA-, A PÉNZÜGYI SZEKTOR ÉS AZ ÉPÜLETTULAJDONOSOK RÉSZVÉTELE AZ ÉPÜLETENERGETIKAI PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

AZ ENERGIA-, A PÉNZÜGYI SZEKTOR ÉS AZ ÉPÜLETTULAJDONOSOK RÉSZVÉTELE AZ ÉPÜLETENERGETIKAI PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. június 27. AZ ENERGIA-, A PÉNZÜGYI SZEKTOR ÉS AZ ÉPÜLETTULAJDONOSOK RÉSZVÉTELE AZ ÉPÜLETENERGETIKAI PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN Orbán Tibor mőszaki vezérigazgató-helyettes

Részletesebben

STRATÉGIA: Növekedésre programozva

STRATÉGIA: Növekedésre programozva STRATÉGIA: Növekedésre programozva 1) MODERN KONCEPCIÓ: SMART ENERGY MANAGEMENT: Az energiatermelés, kereskedelem és összetett szolgáltatások rugalmas és kifinomult kombinációja. A piacon egyedülálló.

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁG A FEJLESZTÉSEK HATÁSAI. Debrecen, 2009. szeptember 15-16. Gerda István. ügyvezetı igazgató NYÍRTÁVHİ

ENERGIAHATÉKONYSÁG A FEJLESZTÉSEK HATÁSAI. Debrecen, 2009. szeptember 15-16. Gerda István. ügyvezetı igazgató NYÍRTÁVHİ ENERGIAHATÉKONYSÁG A FEJLESZTÉSEK HATÁSAI Debrecen, 29. szeptember 15-16 NYÍRTÁVHİ Gerda István ügyvezetı igazgató NYIRTÁVHİ Nyíregyházi Távhıszolgáltató Kft. ENERGIAHATÉKONYSÁG Az energetika területén

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Éves energetikai szakreferensi jelentés Éves energetikai szakreferensi jelentés Veolia Energia Magyarország Zrt. Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

A szolgáltat tapasztalatairól

A szolgáltat tapasztalatairól A szolgáltat ltatás s kultúra hazai tapasztalatairól Dr. Heidrich Balázs habil.. egyetemi docens Szeged, 2008. november 19. A szolgáltatások és termelés láthatóságának összehasonlítása TERMELÉS SZOLGÁLTATÁS

Részletesebben

Egy energia farm példája

Egy energia farm példája Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet

Részletesebben

Benchmarking könyvtárakban

Benchmarking könyvtárakban Istók Anna: Benchmarking érdemes vajon másoktól tanulni? A Gödöllıi Városi Könyvtár és Információs Központ és az érdi Csuka Zoltán Városi könyvtár tapasztalatai egy új teljesítménymérési módszer bevezetése

Részletesebben

április Havi energetikai szakreferensi jelentés FÉNY UTCAI PIAC Kft. részére

április Havi energetikai szakreferensi jelentés FÉNY UTCAI PIAC Kft. részére Havi energetikai szakreferensi jelentés FÉNY UTCAI PIAC Kft. részére 218 április v1.64 Tartalom Tartalom... 2 Bevezetés... 2 Összesített adatok bemutatása... 4 Energiafogyasztások vizsgálata... 4 Energiafogyasztásokhoz

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

157/2005 ( VIII.15.)Korm.rendelet 4. számú melléklete szerinti adatok I. táblázat Sor- Megnevezés Mérték év 2010 év szám egység

157/2005 ( VIII.15.)Korm.rendelet 4. számú melléklete szerinti adatok I. táblázat Sor- Megnevezés Mérték év 2010 év szám egység 157/2005 ( VIII.15.)Korm.rendelet 4. számú melléklete szerinti adatok I. táblázat Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban szereplő árbevételre és egyéb

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Elıterjesztés Sajószentpéter Városi Önkormányzat Minıségirányítási Programjának 2009/2010-es tanévben történı végrehajtásáról

Elıterjesztés Sajószentpéter Városi Önkormányzat Minıségirányítási Programjának 2009/2010-es tanévben történı végrehajtásáról Elıterjesztı: Dr. Faragó Péter polgármester Készítette: Dr. Guláné Bacsó Krisztina Osztályvezetı Elıterjesztés Sajószentpéter Városi Önkormányzat Minıségirányítási Programjának 2009/2010-es tanévben történı

Részletesebben

A 2009 évi költség-felülvizsgálatnál alkalmazott benchmark módszertanból. Visegrád április 7.

A 2009 évi költség-felülvizsgálatnál alkalmazott benchmark módszertanból. Visegrád április 7. A 2009 évi költség-felülvizsgálatnál alkalmazott benchmark módszertanból adódó újdonságok, tapasztalatok Visegrád 2010. április 7. Amirıl szó lesz I. Miért van szükség költség-felülvizsgálatra? Mi indokolta

Részletesebben

Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában

Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában Kovács István igazgató 2011. június 27. Az MFB szerepe a magyar gazdaságban Motor a a fejlesztéspolitika és a bankrendszer, a fejlesztéspolitika

Részletesebben

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás az XXX Kft., mint EZ és a YYY Kft., mint AZ között létrejött ILYEN szerzıdés tárgyában DÁTUM KOLCHIS Kft. 2 6 1. A kapcsolt vállalkozások azonosító

Részletesebben

Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmelegítésére felhasznált hő

Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmelegítésére felhasznált hő Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban szereplő árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó információk (a felhasználóhoz legközelebb eső felhasználási

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM Bacsi Nemz gazdtan 4 1 KERESKEDELMI ELMÉLETEK - A TÉMA JELENTİSÉGE A nemzetközi kereskedelem mozgatóerıi A világgazd-ban és világkeresk-ben zajló változások

Részletesebben

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Megnevezés Mértékegység szám 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 5,08 8,26

Megnevezés Mértékegység szám 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 5,08 8,26 4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk I. táblázat Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredménykimutatásban

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-071-018/2009. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a KiK Textil és Non-Food Korlátolt Felelısségő Társaság (Budapest) eljárás alá vont ellen fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/012-36/2012. Nyilvános változat! A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. U. Gy. vezetı jogtanácsos által képviselt TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. (Budaörs) eljárás alá

Részletesebben

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı összevont nyilvántartás

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı összevont nyilvántartás A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı összevont nyilvántartás az XXX Kft., mint EZ és a YYY Kft., mint AZ között létrejött ILYEN szerzıdés tárgyában DÁTUM KOLCHIS Kft. 2 6 1. A kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 85 MELLÉKLET: - db TÁRGY: Javaslat pályázaton való részvételre a KEOP-2011-4.9.0 konstrukcióhoz E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Hı- és/vagy villamosenergia-elıállítás támogatása megújuló energiaforrásból c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-4.1.0 A projektek az

Részletesebben

13 404, ,51. Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmelegítésére felhasznált hő

13 404, ,51. Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmelegítésére felhasznált hő Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban szereplő árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó információk (a felhasználóhoz legközelebb eső felhasználási

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés. Kőbányahő Kft.

Éves energetikai szakreferensi jelentés. Kőbányahő Kft. Éves energetikai szakreferensi jelentés Kőbányahő Kft. Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén

Részletesebben

Mérték- Megnevezés. 5. Egyéb felhasználók számára értékesített hő GJ 5 024, ,33 6. Értékesített villamos energia mennyisége, MWh 687,68 780,46

Mérték- Megnevezés. 5. Egyéb felhasználók számára értékesített hő GJ 5 024, ,33 6. Értékesített villamos energia mennyisége, MWh 687,68 780,46 Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban szereplő árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó információk (a felhasználóhoz legközelebb eső felhasználási

Részletesebben

Távhőszolgáltatásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet alapján. I. táblázat

Távhőszolgáltatásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet alapján. I. táblázat Távhőszolgáltatásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet I. táblázat Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk. I. táblázat

Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk. I. táblázat Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk I. táblázat Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban szereplő árbevételre és egyéb bevételekre

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

HATÁROZATOT: a Techcon Kft. (továbbiakban: Engedélyes) Polgár Regionális gumihasznosító kiserımő

HATÁROZATOT: a Techcon Kft. (továbbiakban: Engedélyes) Polgár Regionális gumihasznosító kiserımő 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-142/07 ÜGYINTÉZİ: Slenker Endre TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7773 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu HATÁROZAT

Részletesebben

Régióhő Regionális Hőszolgáltató Kft. a törvényi előírások szerint 2012 és 2013 évre vonatkozó adatszolgáltatása

Régióhő Regionális Hőszolgáltató Kft. a törvényi előírások szerint 2012 és 2013 évre vonatkozó adatszolgáltatása Régióhő Regionális Hőszolgáltató Kft. a törvényi előírások szerint 2012 és 2013 évre vonatkozó adatszolgáltatása 2005. évi XVIII. Törvény: 57/C. 104 (1) A távhőszolgáltató honlapján közzéteszi és a Hivatalnak

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Régióhő Regionális Hőszolgáltató Kft. a törvényi előírások szerint 2013 és 2014 évre vonatkozó adatszolgáltatása

Régióhő Regionális Hőszolgáltató Kft. a törvényi előírások szerint 2013 és 2014 évre vonatkozó adatszolgáltatása Régióhő Regionális Hőszolgáltató Kft. a törvényi előírások szerint 2013 és 2014 évre vonatkozó adatszolgáltatása 2005. évi XVIII. Törvény: 57/C. 104 (1) A távhőszolgáltató honlapján közzéteszi és a Hivatalnak

Részletesebben

4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk I. táblázat

4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk I. táblázat 4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk I. táblázat Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban

Részletesebben

Megnevezés. Mértékegység szám 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 5,49 5,08

Megnevezés. Mértékegység szám 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 5,49 5,08 4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez MUNKAKÖZI 2016.04.25. Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk I. táblázat Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban

Részletesebben