Hogyan segíthetjük elő tanulóink motiváltságát?
|
|
- Amanda Balázs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 K ő b á n y a Kőbányai Pedagógiai Szolgáltató Központ 1105 Budapest, Kápolna tér 4. Telefon/fax: Tehetségpont Hogyan segíthetjük elő tanulóink motiváltságát? Nincs annál nagyobb ösztönzés, mint az a tudat, hogy mások hisznek bennünk. Orison Swett Marden Összeállította: Orbánné László Márta pedagógiai előadó Budapest, szeptember 1
2 Bevezetés Az oktató-nevelő munka során mindennapos tapasztalatunk, hogy vannak helyzetek, amikor egy-egy tanulónkkal kimondottan öröm valamely témában haladni, mert szinte szárnyalunk mindketten: ő is, és a pedagógus is. Ám van, amikor a legnagyobb erőfeszítéseink is gyengének bizonyulnak ahhoz, hogy haladni tudjunk egy bizonyos ismeretanyaggal. És természetesen nagyon sok esetben kell mozognunk a két szélsőséges helyzet közötti mezsgyén, amikor sok erőfeszítéssel, és közben egy-egy örömteli pillanattal, kisebb szárnyalással zajlik iskolai munkánk. Ennek egyik titkával, egy nagyon fontos, sok mindent befolyásoló tényezővel foglalkozunk a következőkben. Ez pedig a motiváció. Jelentését mindannyian ismerjük ugyan, de mégis sokféleképpen gondolkodunk róla, s a szakirodalom tanulmányozása közben magam is újra rádöbbentem óriási jelentőségére. Nagy élmény volt rálátni, hogy a motiválásról való gondolkodás során mennyire másról (is) van szó, mint amit a hétköznapokban érteni szoktunk alatta. Sőt, a legújabb szakmai írásokban már paradigmaváltásról is olvashatunk a motivációelmélet terén, annyira szükségessé válik a korábbi értelmezésünk átgondolása. Éppen ezért e módszertani füzetemnek célja az erről született újabb felismerések megosztása, az oktatónevelő munkánkhoz alapvetően fontos motiválás lényegének bemutatása, jelentőségének új fényben való megvilágítása, mindehhez gyakorlatban alkalmazható ajánlások közreadása, aminek segítségével munkastílusunkon tudatosan, bátran alakíthatunk a sikeresség megélésének örömével. A motiváció fogalma A motiváció szó a latin eredetű, a movere-mozogni és a motio-mozgás szavakból származik, jelentése: mozogni, mozgatni, kimozdítani. A motiváció összetett jelenség, eltérő erejű és irányú motívumok összessége. Meghatározására többféle megfogalmazás is született, mindegyik más-más szemszögből közelíti meg a lényegét, illetve emel ki valami fontosat. Néhányat idézek ezek közül, hogy láthassuk, hogyan egészítik ki egymást a motiváció mibenlétére utaló elméletek, gondolatok. Olyan belső állapot, amely befolyásolja abban az egyént, hogy elkezdjen vagy folytasson egy olyan viselkedéssorozatot, amellyel képes szükségleteit kielégíteni, céljait elérni. A cél elérése érdekében kifejtett erőfeszítésre létrejövő hajlandóság. (Báthory Zoltán) Kiss Árpád motiváción azoknak a különböző eredetű indítékoknak az együttesét érti, amelyek a tanulót a tanulásra késztetik és ezt a tanulási kedvet és elhatározást a tanulás végéig fenntartják. 2
3 Motiváción azon különböző eredetű indítékok összességét értjük, amelyek a tanulót a tanulásra ráveszik és a tanulási kedvet életben tartják. Még néhány, interneten olvasható megfogalmazás: A motiváció cselekvésre késztető belső mozgató erő. Alapvető motívumok rendszere, a motívumok összessége. Több meghatározásban is találkozunk a motívumokkal, mint a motiváció alkotóelemeivel, részeivel. De mik is ezek? A motívum maga a cselekvésre késztető belső tényező, mely mintegy hajtóerőként bizonyos cselekvésre, illetve viselkedésre indít, mozdít. Így azt mondhatjuk, hogy számtalan fajta motívummal találkozhatunk, hiszen cselekvéseinkben, szándékainkban igen nagy szerepet játszanak, életünk sok vonatkozásában meghatározóak. Jellegük szerint különböző csoportokba lehet sorolni a motívumokat, sőt a kutatók rendszerbe is próbálták foglalni ezeket, így többféle elmélet is létezik a motívumok rangsoráról, hierarchiájának felépüléséről. A motívumok fajtái A motívumok felosztása is számos szempont szerint történhet. Így pl. megkülönböztethetünk elsődleges (fiziológiai szükségletekből adódó) és másodlagos (pszichés szükségletekből adódó) motívumokat, vagy más felosztás szerint habituális, (tartósabban fennálló) és aktuális (rövidebb ideig ható) motívumokat, de természetesen még sokféle szempont szerint lehet azokat osztályozni. A tanulási motivációnak pedagógiai szempontból négyféle szintjét különbözteti meg a szakirodalom. (1) Az 1. szint a beépült (internalizált) tanulási motiváció, amelynek lényege, hogy a tanulóba a szülői és iskolai elvárások beépültek, belsővé váltak, így a tanulás erkölcsi kötelességként, lelkiismereti tényezőként van jelen magatartásában. A 2. szint a belső (intrinsic) tanulási motiváció, amelyet a tényleges, saját érdeklődéséből, kíváncsiságából fakadó tudásvágy éltet és jellemez. A 3. szint a külső (extrinsic) tanulási motiváció, amelyre az jellemző, hogy a tanuló valamely külső cél elérése érdekében (pl. jó érdemjegy vagy szülői dicséret elnyerése), illetve a negatív következmények elkerülése végett (pl. rossz osztályzat, a szülők elmarasztalása) teljesít. 3
4 A 4. szint a presztizsmotiváció, melyben a külső és belső tényezők egyaránt jelen vannak: a belső hajtóerő is működik, de a külső körülmények, versenyhelyzetek is hatnak a tanuló teljesítményére, befolyásolják aktivitását. A mindennapi munkánk során ezeket a szinteket gyakran kicsit leegyszerűsítve, külső és belső motivációként szoktuk említeni, illetve főként ezzel a kettővel szoktunk számolni. E két féle indíték közül pedig könnyen ítélhetjük értékesebbnek a belsőt, noha mindkét indítéknak megvan a maga szerepe, jelentősége és haszna. A nevelő-oktatómunka során is hol inkább az egyikre, hol inkább a másikra támaszkodhatunk. Vannak esetek, amikor bizonyos tevékenység terén a belső mozgatórugó pillanatnyilag nem olyan erős, hogy mozgásba tudná hozni vagy mozgásban tudná tartani a tanulói aktivitást, s ilyenkor nagy segítségünkre lehet a helyzet áthidalásában a külső eszközökkel történő motiválás ereje. S az így működtetett tevékenység során szerzett élmények, tapasztalatok, sikerélmények, stb. közben aztán megérlelhetik, előhozhatják a belső motiváltságnak valamely csíráját. A belső és külső motivációk tehát egyaránt jelen vannak életünkben, egyfajta egyensúlyban működnek. A tanulói motiváció fejlesztéséhez elengedhetetlenül fontos megismernünk minden tanulónál a már meglévő motívumokat, hogy azokat működésbe hozni, illetve működtetni tudjuk, és felmérjük, mely területeken lenne szükség ezeket életre kelteni, vagyis kialakítani. Ennek megvalósításához is tartalmaz módszertani ajánlásokat e füzet. A tanulás és a motiváció kapcsolatában a motiváció feltétel, de célként és eszközként is egyszerre van jelen, a siker pedig eredmény, és megerősítő tényező. Mindezeket áttekintve azonnal látható, mennyire nem azonos a motiváltság a szorgalommal, és a motiválatlanság pedig a lustasággal. Miért fontos, és mire való a motiválás? Ha az ember bármely tevékenységét nézzük, akár gyermekről, akár felnőttről van szó, és legyen az akár iskolai tevékenység, akár egyéb, mindegyikre érvényes, hogy több-kevesebb összetevőből (motívumból) álló, kisebb vagy nagyobb hajtóerő, motiváció mozgatja. Cselekedeteink mozgató ereje tehát minden esetben valamilyen típusú motiváció, amely persze mindig többféle motívumból áll, hiszen azok különböző arányban keverednek, és az arányok időről időre változnak. Ezért lehet napi tapasztalatunk, hogy az idő múlásával mennyire változó, mennyire más lehet tanulóinknál egy-egy területen az érdeklődés, a lelkesedés, a megfelelni akarás, a kitartás, egy dologhoz való hozzáállás. (De ilyenek lehetnek a későbbi hivatás iránti vonzalmak is, melyek sok gyermeknél időről időre változnak, attól függően, hogy milyen hatások érik őket, és ezek 4
5 a hatások hogyan erősítik-gyengítik a korábbi elhatározásokat vagy terveket, illetve milyen újabb terveket hívnak életre). És ezért állíthatjuk, hogy a motiválás a pedagógus egyik legfontosabb és legjobb eszköze, hiszen csak úgy tud tanítványaival dolgozni, ha a gyermekek motiváltságát, annak változásait tudatosan, jól tudja kezelni. Fontos hát ismernünk ennek működését, annak fő jellemzőit. Nézzünk ezekből néhány lényegeset, röviden megfogalmazva: a motiváció minden tevékenységünket meghatározza, befolyásolja, motiváció nélkül nincs tevékenység. Tévedés tehát azt hinni, hogy csak bizonyos nagy, vagy kiemelkedő teljesítményekhez szükséges, a motiválás nem valami olyan tevékenység, amelyre csupán illik időt szánni az órából, hanem minden nevelési-oktatási folyamat alapja, amire építhetjük munkánkat a motiváció az emberben nem állandó, hanem mindig változó erejű és jellegű, egy bizonyos tevékenység eredményességét, hatékonyságát a minél erősebb motiváció tudja biztosítani, mindenki motiválható, - nincs motiválhatatlan személy (!), csupán egyéni különbségek vannak, minden személy motiválásának más-más útjai, lehetőségei vannak, ezért csak egyéni, differenciált módszerekkel tudjuk segíteni, eredményessé tenni. A motiválás célja a nevelési-oktatási céljaink eléréséhez az optimális belső feltételek biztosítása, s ez egyben azt is jelenti, hogy a tanulási erőfeszítés örömteli tevékenységet jelentsen a tanulónak. A megfelelően indított, megalapozott (motivált) tanulási folyamat esetében a tanulói teljesítményt és a ráfordított időt vizsgálva a következő megfigyelést közli Kőpatakiné Mészáros Mária, számos tanulási motivációval foglalkozó tanulmány szerzője: A tanulási folyamatot három jellemző szakaszra oszthatjuk: az első szakaszban a pedagógus és a diák egyaránt felkészül a tanulásra: ebben a bemelegítő fázisban nagyon fontos a tervszerű, határozott módszertani munka: célszerű olyan ingergazdag környezetet teremtenünk a tanulók számára, amely a tananyaggal minél több irányból való ismerkedést tesz lehetővé, biztosítva az egyéni ismeretszerzési utak alkalmazását is. Ennek eredménye lesz, hogy a második fázisban viszonylag gyorsan és erőteljesen emelkedni kezd a tanulói teljesítményszint. A harmadik fázisban (telítődési fázis) a teljesítmény kiteljesedik. Azt láthatjuk tehát, hogy az előkészítő, ráhangoló, bemelegítő fázisban megtett erőfeszítéseink a folyamat felfutásában, majd a kiteljesedés eredményességében bőségesen megtérülnek. A kutató-szerző ezt a következőképpen fejti ki tanulmányában: 5
6 A tanulás és a motiváció nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz. A motiváció a tanulási folyamatban keletkezik, és fejlődése a kognitív fejlődéssel interaktív kapcsolatban van. A motiválás jelentőségét hangsúlyozó pedagógusok kiemelt szerepet tulajdonítanak a gondos alapozásnak. Az a pedagógus, aki a motiválást minden tanulási feladat elején fontosnak tekinti, hosszú távon magas színvonalú fejlesztésre képes. Hogyan támogathatjuk ebben eredményesen tanulóinkat? Ahhoz, hogy tanulóinkat egyéni szinten, személyes módon tudjuk a tanulás folyamatában segíteni, terelgetni, fejleszteni, elengedhetetlen feltétel, hogy gyermekeink személyiségét minél alaposabban megismerjük. A differenciált, egyéni sajátosságokat figyelembevevő pedagógiai munkánk csak úgy valósítható meg, ha ismerjük, és folyamatosan is figyelemmel kísérjük tanulóink fontos személyiségvonásait, adottságait, képességeit, nehézségeit (hátrányait) és egyéb körülményeit. A gyermek személyisége áll tehát a középpontban, ennek megismeréséhez azonban szükséges minél több körülményt is ismernünk (pl. a családi háttérről, a korábbi évek főbb történéseiről, esetleges betegségeiről, stb.), hiszen ezek mind nagyon fontos, informatív tényezők, adatok lehetnek számunkra a gyermek magatartásának megértésében, egy-egy helyzet megítélésében. A gyermeki személyiséget tehát sohasem elég, és nem is lehet önmagában megismerni, a megismerés szempontjai feltétlenül ki kell hogy terjedjenek a gyermeket körülvevő közeg, az őt érő hatások együttes szemlélésére. Alsó tagozatos tanítóknál még elengedhetetlen, hogy a tanító a szülőkkel már az iskolába lépéskor kapcsolatot építsen ki, s a továbbiakban is szívélyes és tulajdonképpen napi kapcsolatot ápoljon, erre törekedjen, ami részben a személyes jelzések, részben az üzenő füzet és egyéb, hasonló eszközök használata révén történhet. (Kedves, jóleső gesztus lehet az a gyakorlat, amelyben a tanító már a beiratkozásnál jelen van és megismerkedik a családdal, esetleg átad a szülőknek egy általa összeállított, kérdéseket tartalmazó lapot is. Ezen írásos információkat kaphat a szülőktől a kisgyermekről, amit a szülő a tanítónak visszajuttatva, segítheti a gyermek és a tanító számára is az első együtt töltött időszakot.) A tanulók ugyanis - egykorú csoporton belül is - igen nagy mértékben különböznek egyéni adottságaikban, eltérő ütemű fejlődésükben, eltérő tudásháttérben, érdeklődési területekben és tapasztalataikban, stb. Ezért arra a kérdésre, hogyan támogathatjuk tanulóinkat, röviden azt válaszolhatjuk: nem egyformán, - különbözőképpen! Nézzük, melyek talán a legfontosabb tényezők, amelyeket mindenképpen szükséges és érdemes figyelembe vennünk: A tanuló életkora, neme, szellemi érettsége, érzelmi életének jellemzői, ismeretszintje, érdeklődési körei, már meglévő motívumai, motívumrendszerének főbb jellemzői, társas kötődései, családi körülményei (a család szerkezete, a gyermek helyzete a családban, a szülői elvárások, nevelési stílusuk, stb.). 6
7 Az életkori adottságok szerepe a tanulók motiválásában mindenek előtti és óriási. Minden pedagógus számára evidencia, hogy teljesen más a motívumrendszere a kisiskolás korú gyermeknek, és ezért motiválása is más módszereket igényel, mint a felsős korosztályhoz tartozó gyermek. Az iskolába lépő gyermek még (hozva magával a kisgyermekkori érdeklődő, a világ megismerésére törekvő kíváncsiságát) lelkes és sok feladatba jól bevonható, azonban az iskolás lét hamarosan sok-sok változást hoz. A 7-8 éves kisiskolás korú gyermek még mindig szeret tanulni, csak sokszor nem pont abban a formában, követelményrendszerben, ahogy az iskola ezt kívánja, majd ezután egyre jobban előtérbe kerül a felnőttnek (a szülőnek és a tanítónak) való megfelelés vágya. A felső tagozatos gyermekeknél erőteljesen változtat a képen a kiskamaszkor, majd a valódi kamaszkor számtalan sajátossága. A felsőbb évfolyamokon már gyakran valóban meg kell küzdenünk az érdeklődésükért és a tanulási folyamatba való bevonásukért. Sok esetben láthatjuk, hogy a tanulók jó eredményének, vagy egy-egy kiemelkedő sikerének, versenyszereplésének elérésében igen nagy ereje és szerepe van az adott pedagógus személyes ráhatásának, a tanuló pedagógus iránt érzett személyes tiszteletének vagy kötődésének. Fontos tehát tanulóinkkal jó személyes kapcsolatra törekednünk: ez mindenképpen javítja a tanuló iskolai munkához való hozzáállását is, és így eredményét is. Szintén Kőpatakiné Mészáros Mária Az egyéni tanulás motiválása az élethosszig tartó tanulásra c. tanulmányában ezt a gondolatot idézi: Hogyan változik a motiváció? Elfogy. Ennek oka lehet, hogy a pedagógusok preferálják a külső motivációt, megmaradnak ennél. Pedig meghatározó szerepük lehetne a belső motiváció kialakításában. Ha nem emeli ki a tanár, hogy tanítványa hol gondolkodott jól, csak általánosan dicsér, akkor a külső motiváció nem kapcsolódik össze a feladattal. (Nahalka István). Majd a következőt írja a pedagógus szerepének kifejtése során: A nevelés egyik fő feladata ezért a motívumfejlesztés: kialakítása, folyamatos megőrzése és megszilárdulásának segítése. Ezek megvalósítására az alábbi szempontokat ajánljuk figyelembe venni és szem előtt tartani pedagógiai munkánk során: a csoport (az osztály) légkörének kialakítása, javítása nevelési céljainknak megfelelően (kortársak hatásai egymásra!) a kisebb gyermekben meglévő természetes kíváncsiság kihasználása, a nagyobbaknál pedig annak felkeltése. Törekedjünk a direkt helyzetek helyett az indirekt tanulási helyzetek kiaknázására a tananyagot tegyük érdekessé, sőt izgalmassá a tanulók szemszögéből, olyan problémákat használjunk fel kiindulópontként, amelyek őket érdeklik. Próbáljunk 7
8 minél több ismeretet életszerű tapasztalatok szerzésével elsajátíttatni és a kész ismeretek nyújtása helyett a gondolkodtatásra és tevékenykedtetésre tenni a hangsúlyt egyénre szabott késztetéseket alkalmazzunk, és egyéni tanulási stílusuk szerint is figyeljük tanulóink fejlődését bátran dicsérjünk minden erőfeszítéséért és munkáért (kettős haszon: egyrészt a tanuló megerősítése, másrészt a pedagógus-tanuló kapcsolat erősítése) Legyen jelentősége a dicséretnek, az elismerésnek is, nem csak az osztályzatnak a konkrét feladathoz, helyzethez kapcsolódóan és ne csak általánosságokban dicsérjünk. A dicséret az adott feladat megoldására tett erőfeszítésére reagáljon, azt erősítsük meg (pl. Jól gondolkodtál, amikor ezt számoltad ki először! vagy Ez a munkád nagyon szép lett, tetszetős a színválasztásod., vagy Erre igazán nagyon ötletes megoldást találtál! ) és ne magát a gyermek személyét dicsérjük, (pl. Ügyes gyerek vagy!, vagy Nagyszerű voltál! ) dicséretünkkel, elismerésünkkel ne csak a tárgyi tudásra, hanem egyéb, dicsérendő adottságára, tulajdonságára is adjunk megerősítést (pl. egy vers előadásánál érzelmi töltöttség, jó előadásmód, vagy feladatoknál a logikus gondolkodás értékelése, önálló gondolatok kifejtése, stb.). Minden feladatmegoldásban keressük meg azt a pozitívumot, amelyet meg lehet erősítenünk hozzuk helyzetbe, juttassuk sikerélményekhez tanulóinkat, minden tanulónak biztosítsunk olyan helyzetet, amelyben jól szerepelhet kiskamasz korban nagyon érdemes lehetőséget adni az alkotómunkára : a kétkezi munka örömöt ad a gyermeknek és kézzel fogható eredményességességén keresztül erősíti az önbizalmat gyengébb eredmény vagy sikertelenség kezelésében segítsük a gyermeket. Itt is azt fejezzük ki, hogy ez a gyengébb eredmény csak ennél az aktuális feladatnál érvényes, és a személyére nézve nem von le semmit az ő értékeiből A tanárközpontú óravezetés helyett törekedjünk aktivizálni minden tanulót, sok-sok kommunikatív elemet beépítve motiválatlanság esetén tárjuk fel annak valódi okait, ne nyugodjunk bele, ha az érdeklődés hiányát látjuk, s sohase mondjunk le ennek megváltoztathatóságáról mutassunk be példaértékű személyiségeket (az általuk is ismert sztárok közül is) egy-egy területhez kapcsolódva: ezzel perspektívát is nyújthatunk alkalmazkodjunk a tanuló domináns tanulási típusához: a cselekvő típusúakat engedjük kísérletezni, kipróbálni, konkrét tapasztalatot szerezni, felfedezni, a megfigyelő típusúaknak pedig biztosítsunk elegendő ismeretanyagot, illetve segítsük ezek forrásaihoz hozzájutni a tanuló személyiségének másik jellemzőjére is legyünk figyelemmel: hogy mely érzékszervi megismerést részesíti előnyben: auditív, vizuális vagy kinesztetikus típus. A hallás útján könnyebben tanulók az elhangzó ismereteket tudják legjobban hasznosítani, számukra lehet talán leginkább megfelelő a frontális oktatási forma, a vizuális, látott információkat könnyebben befogadó tanulóknak az olvasás, a képi formák alkalmazása kedvez, és a mozgásra, tapintásra támaszkodó tanulási stílusú gyermekek számára a tapasztalás biztosítása fontos. 8
9 a gyermek önértékelésének, önbizalmának erősítése, reális énkép kialakításának segítése, akár célzott beszélgetésekkel is kitartásra szoktassuk a gyermeket: a tapasztalatszerzés közben szerzett kudarcokat használjuk fel pozitívan: a következő folyamatokban ezek nyereségként, hasznos tapasztalatként jelentkezhetnek erős szorongás esetén annak oldása (bátorítás, megnyugtatás, bíztatás) bátorság!!! Legyünk bátrak, tudatosak ezek alkalmazásában. A jobb teljesítményre való motiválásban mint már a korábbiakban is említettük, - nagy szerepe van a helyesen működő önértékelésnek, a reális, helyén lévő önbizalom meglétének. Ez tulajdonképpen egy olyan alapnak tekintendő, amelyre lehet aztán építeni az ismeretszerzést, a képességfejlesztést, a személyiségfejlesztést, a tehetségfejlesztést. E téren gyakran tapasztalhatunk kisebb-nagyobb zavarokat tanulóinknál, és a tapasztalatok alapján az is megállapítható, hogy nagyon sok esetben az önbizalom és az önértékelés terén lévő problémák okozzák a tanulási motivációhiányt, majd a teljesítménybeli kudarcokat, sőt, akár tehetségek elkallódását is. Sokat tehetünk a gyenge önbizalommal rendelkező vagy önmagát alulértékelő gyermekeinkért, ha hozzásegítjük őket ahhoz, hogy reális képet tudjanak meglátni, kialakítani saját magukról. Ha mi magunk látjuk bennük a lehetőségeket, és éreztetjük, világosan kifejezzük számukra, mi az, amire pedig biztosan képesek lennének, mert minden, ami szükséges hozzá, megvan bennük. És természetesen azt is fel kell villantanunk, hogy ezekért a jobb eredményekért miért érdemes fáradozni, milyen további cél adhat már most örömöt ehhez. Ennek a megerősítő hatásnak eredményeként csodákat láthatunk, és látunk is, amint gyermekeink kinyílnak addigi becsukódottságukból. Ehhez kapcsolódóan említsük meg azt a nagyszerű jelenséget, amelyet Pygmalion-effektus, vagy Pygmalion-hatás néven ismerünk, melynek lényege, hogy az adott személy a dicséretre, és képességei iránt kifejezett őszinte bizalmunkra alapozva jóval nagyobb kedvvel, jóval nagyobb biztonsággal és sokkal eredményesebben tudja megvalósítani azt, amit motiválás nélkül csak alacsonyabb szinten tenne meg, vagy talán meg sem próbálná. Az elvezés a mitológiából ismert Pygmalion király történetéből származik, aki hófehér elefántcsontból faragott egy olyan csodaszép lányalak-szobrot, hogy ebbe a szoborba egész egyszerűen beleszeretett. Annyira gyönyörűnek találta, hogy egyetlen vágya az lett: bárcsak lehetne ez a lány a felesége. Naphosszat nézegette, dédelgette, mintha élet lenne benne, ékszereket aggatott rá, csodálta és alig várta, hogy egyszer megmozduljon a szobor. Pygmalion őszinte kívánságát Aphrodité istennő méltányolta: a szobor merevsége egyszer csak felengedett és a szobor valóban életre kelt. A kedves történet szereplői bár mitológiai alakok, de üzenetként annyit mindenképpen érdemes megszívlelnünk, és saját helyzetünkre nézve alkalmaznunk, hogy bátran bízzunk gyermekeink nagyszerűségében, és nem szabad nekünk (magunkban sem!) merev kategóriákba skatulyáznunk az ő képességeiket, még akkor sem, ha teljesítményeik, megnyilvánulásaik eddig még nem bizonyítottak többet. Ranschburg Jenő nagyon életszerű példája szerint a 9
10 gepárd tud ugyan akár km/órás sebességgel is futni, ha szükséges (pl. a zsákmányállatát kell üldöznie), de ezt a gyors futást nem gyakorolja mégsem, ha nincs kihívás, ha nincs olyan feladat, amely ezt szükségessé tenné. (Részletesen olvashatunk erről: Dr. Ranschburg Jenő: Gepárd-kölykök c. könyvében). Ez pontosan így van az emberek esetében is: nagyon sok mindenre képesek vagyunk, és még többre képesekké tudunk válni, ha a minket érő hatások ezt ösztönzik, de ha nincs igazi kihívás, ezek a nagyszerű képességeink az egyszerű helyzetekben nem tudnak megmutatkozni. Ezért csodálatos a pedagógus szerepe, amikor a lehetőségekből valóság válik növendékei életében az ő lelkes, bíztató, facilitáló (terelgető, rásegítő) szerepének köszönhetően. Természetesen ez kinél rövidebb, kinél hosszabb folyamat eredménye lehet, melyhez a bíztató, facilitáló munkánk mellett sok türelem is szükséges. Az önbizalom kapcsán egy másik jelenségről is szólnunk kell, mely legkifejezettebben a kamaszkor időszakát érinti, és jellemzően a lányokat, mégpedig a kiemelkedően jól teljesítő, sikeres vagy tehetséges lányokat. Ezt a jelenséget a legfrissebb szakirodalom imposztorszindróma néven említi: a kifejezés, - melynek eredete nem pontosan ismert, - magyarul szélhámost, csalót jelent. Az imposztor-szindrómának elnevezett jelenség lényege, hogy a jó képességű, és jó teljesítményű tanuló hibás énképére alapozva - belül súlyos önértékelési problémával küzd, erős stresszhatást megélve. Prof. Fülöp Márta tanulmányában a következőképpen írja le ezt: Nemritkán ezek a lányok annak ellenére, hogy képességeikhez kétség sem férhet, úgy érzik, hogy ez csak valami tévedés, valójában ők becsapják a világot, és hamarosan ki fog derülni, hogy ők valójában nem is olyan okosak és tehetségesek. Az imposztor nemcsak folyamatosan kétségbe vonja képességeit, miközben a teljesítménye látványosan jó, hanem úgy érzi, hogy intellektuális csaló, becsapja a világot, a tanárait, az osztálytársait, és hamarosan ki fog derülni számukra, hogy ő valójában nem is olyan okos. Az imposztor-szindrómában szenvedő gyermekek nem tudják beépíteni az énképükbe a múlt és jelen sikereit, azok nem tudják enyhíteni a csalás érzését. Az imposztorszindrómát három alcsoportba lehet sorolni: 1.A hamisítás érzése, vagyis az, hogy az illető nem érdemli meg a sikert, és a többieket becsapta. Ez együtt jár azzal a félelemmel, hogy előbb-utóbb erre a csalásra fény derül, például a többiek majd felfedezik, hogy mennyi mindent nem tud és nem ismer az illető. 2. A sikereket a szerencsének és egyéb külső okoknak tulajdonítják, és nem a saját képességeiknek, ezért félnek attól, hogy legközelebb nem lesznek sikeresek. 3. Leértékelik a sikert, nehezen viselik a dicséretet, és például azt mondjak, hogy az nem is volt olyan nagy dolog, vagy csak azért teljesítettek jól, mert könnyű volt a dolgozat. Az imposztor-szindrómát már éves iskolásoknál azonosítani tudták, és a felfelé és lefelé hasonlítás sajátos dinamikájára mutattak rá. Azok a tehetséges gyermekek, akik imposztornak érezték magukat, hajlamosabbak voltak a társas összehasonlítás eredményeképpen különbséget tenni önmaguk és tehetségesebb társaik között, vagyis a felfelé hasonlítás során nem a hasonlóságaikat, hanem a különbségeiket hangsúlyozták, azaz kontrasztot alkalmaztak, ugyanakkor a kevésbé tehetséges társakkal történő lefelé hasonlítás során a velük való hasonlóságokat hangsúlyozták ki. Fontos erről a jelenségről tudnunk, ha gyermekeket nevelünk-oktatunk, hiszen jó, ha a gyenge önbizalom megnyilvánulásai mögé is tudunk látni, és tudjuk, hogy a sikeres iskolai eredmények hárításának, vagy lebecsülésének egyes gyermekeknél ilyen okai is lehetnek. Hogyan kezelheti ezt a helyzetet a pedagógus? Fülöp Márta, a tanulmány szerzője a következőket tanácsolja: 10
11 Fontos megerősítést nyújtania azoknak a tehetséges lányoknak, akik olyan területen kiemelkedőek, amely tradicionálisan nem tartozik a női szerepbe. Fontos felhívnia a figyelmet arra, hogy a társas elfogadás elnyerésének nem az a járható útja, hogy a teljesítményüket lecsökkentik, hanem az, hogy ha ezt fontosnak tartják, akkor magas teljesítményük mellett a nőiességüket is vállalják. Célszerű folyamatosan megerősíteni a kiemelkedően tehetséges lány tanítványokat, különösen ha a természettudományok területén tehetségesek, hogy a nőiességüket nem az határozza meg, hogy a tehetségterületükön mernek-e és akarnak-e teljesíteni. Természetesen a gyengébb önértékeléssel, vagy önbizalommal rendelkező fiú tanulóink esetében is az a feladata a pedagógusnak, hogy megerősítést nyújtson, hogy a gyermek személyes erősségeire alapozva segítse a reális énkép kialakításában. Mik lehetnek akadályai a motivációnak? A tanulási motivációt elősegítő és gátló tényezők feltárásával sokat foglalkozó Kőpataki Mária az alábbi pontokban foglalja össze a pedagógus munkája során előforduló hibákat. Ami a motiváció ellen hat Mindenki tudja, hogy jobb motivációs helyzetbe kell hozni a gyereket, és azt is, hogy meghatározó ebben a tanár szerepe a megfelelő módszerekkel. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy bár a tanárok ismerik ezeket, mégsem alkalmazzák. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a pedagógus másképpen gondolkodik a gyerekről, a tanulásról. Úgy gondolja, nem igényli a gyerek a különleges eljárásokat, módszereket. Más gyerekképe, más értékrendje van. Ki is mondja: Jó-jó az a projekt, de valamikor tanulni is kell. A pedagógusok nagy számban vesznek részt továbbképzéseken. Ezektől azt várják, hogy a meglévő gondolkodásukat megerősítsék. Új gondolkodási rendszert nem vagy nehezen akarnak kialakítani. A jó témák megtalálása nagy szerepet kap a motiváltság elérésében. Az érdeklődés felkeltésének és szinten tartásának gátja lehet, ha a tanár elképzeli, hogy mi érdekes a tanítványának a gyereket ez nem biztos, hogy érdekli. A pedagógus rátelepedhet a gyerekre. Ezt az alkalmazott szófordulatai is elárulják: Megtanulta nekem, Ötöst adtam neki. Tehát: én akarom őt megtanítani, neki pedig az a dolga, hogy ennek az elvárásnak megfeleljen. Mindezek elkerülésére csak a motiválás lényegének, igazi értelmének átgondolásával, és tudatos alkalmazásával van módunk: a fent leírt, sztereotip magatartásformáinkon, reakcióinkon csak ezáltal változtathatunk. Helyes és hasznos lehet az is, ha önmagunk számára segítségül feljegyzéseket is készítünk, mely tanulónál, milyen módon, hogyan szeretnénk tudatosan más módszert alkalmazni a motiválás megújuló felfogásának jegyében. 11
12 Munkánk segítésére néhány hasznosítható segédanyagot ajánlunk a Mellékletekben. Szakirodalom: Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó, Budapest Életpályaépítés. Elmélet, módszer, jó gyakorlatok. Az fjúsági Koordinációs és Szolgáltató Egyesület munkacsoportja által összeállított szakmai anyag, amelynek készítésében részt vett: Katona Miklós, Kontár-Halász Emese, Kovács Vanda, Novák Gyöngyi, Rabec István PhD, Visontai-Kovách Dalma, Dobai Edit (internetről) Fülöp Márta: A versengéssel, a győzelemmel és a vesztéssel való adaptív megküzdés tehetséges diákoknál (internetről) Kerülő Judit: A felnőttek tanulási motívumai (internetről) Kiss Árpád: A gazdaságos és eredményes tanulás képességének kialakulása. Pszichológiai tanulmányok 5. Akadémia Kiadó, Budapest Kotogán Róbert: Az iskolai motiváció (internetről) Kőpatakiné Mészáros Mária: Az egyéni tanulás motiválása az élethosszig tartó tanulásra (internetről) Kőpatakiné Mészáros Mária: Motivál az egész világ (internetről) Kőpatakiné Mészáros Mária: A tanulás tanulása (internetről) Réthy Endréné: Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó Tóth László: A tanulók motivációs sajátosságai és az iskolai teljesítmény (internetről) 12
13 Mellékletek A mellékletekben néhány, a tanuló megismerését segítő, jól és könnyen felhasználható, alkalmazható segédanyagot adunk közre. Az 1. sz. melléklet egy tanulási stílus kérdőív felső tagozatos korosztályhoz, mely abban nyújthat segítséget, hogy megtudjuk, milyen módon szeret és tud legjobban tanulni gyermekünk. A válaszok kiértékelésénél ki vannak gyűjtve és csoportba vannak szedve a három fő típus (vizuális, auditív és kinesztetikus) jellemzőinek megfeleltethető kérdések. A kiértékelés rendkívül egyszerű, és példával is bemutatja annak alkalmazását. A kérdőívet a szerző a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára is ajánlja. A tanulási típusok szerinti mindhárom csoportba tartozó tanulók számára ad gyakorlati tanácsokat is az idézett tanulmány. Tanulási stílus kérdőív Hegedűs Gabriella: Mit tehetünk tanítványaink sikerességért a tanulásban? c. tanulmányából Olvasd el figyelmesen az alábbi kijelentéseket, és döntsd el, mennyire igazak, illetve jellemzőek Rád! Válaszaidat (1, 2, 3, 4, 5) a lapon karikázd be! A számok az alábbiakat jelentik: 1. Soha vagy szinte soha nem jellemző rám. 2. Ritkán vagy inkább nem jellemző rám. 3. Néha jellemző rám. 4. Gyakran jellemző rám. 5. Mindig vagy szinte mindig jellemző rám. 1. Jobban emlékszem a dolgokra akkor, ha leírom őket Olvasás közben hallom a szavakat a fejemben, vagy önkéntelenül mormolok 3. Meg kell, hogy beszéljek dolgokat valakivel ahhoz, hogy jobban megértsem őket
14 Nem szeretem sem az írott, sem a szóbeli utasításokat. Inkább csak egyszerűen nekifogok a feladatnak. Képes vagyok arra, hogy fejben lássak dolgokat, azaz, hogy magam elé képzeljek valamit fejben Jobban tudok úgy tanulni, ha közben zene szól Gyakran kell szünetet tartanom tanulás közben Könnyebben gondolkodom, ha közben mozoghatok. Az íróasztalnál ülve tanulást nem nekem találták ki. 9. Amit olvasok vagy hallok, arról sok jegyzetet készítek Segít a megértésben, ha nézem azt a személyt, akivel beszélgetek. Ez segít koncentrálni Nehezen értem meg, amit mondanak nekem, ha a háttérben zaj van Jobban szeretem, ha valaki szóban adja az utasítást, mintha magamnak kell elolvasnom. 13. Szívesebben hallgatom a tananyagot a tanár vagy valaki elmondásában, vagy magnóról, minthogy könyvből elolvassam. 14. Amikor nem jut eszembe valami konkrét szó, akkor kézzel sokat mutogatok, és olyanokat mondok, hogy hogyishívják vagy az izé Könnyen megértem, amit mondanak nekem, még akkor is, ha közben le van hajtva a fejem, vagy kinézek az ablakon Könnyebben végzek el dolgokat, ha egy nyugodt, csendes helyen dolgozhatok. 17. Könnyen megértek és értelmezek térképet, ábrákat, grafikonokat Amikor elkezdek újságcikket vagy könyvet olvasni, mindjárt megnézem a végét. 19. Jobban emlékszem arra, amit mond valaki, mint ahogy kinéz Jobban emlékszem dolgokra akkor, ha valakivel együtt, hangosan tanulom meg. 21. Jegyzetelek, de soha nem lapozok vissza, hogy átolvassam a jegyzeteimet Amikor írásra vagy olvasásra koncentrálok, zavar a rádió Nehezen képzelem magam elé (fejben) azt, ahogy a dolgok kinéznek Segít a tanulásban, ha felmondom magamnak az anyagot Lehet, hogy a füzeteim és az íróasztalom rendetlennek tűnik, de én tudom, hogy mi hol van. 26. Amikor tesztet írok, fejben látom magam előtt a tankönyv vagy a füzet megfelelő oldalát és rajta a helyes választ. 27. Nem emlékszem vissza viccekre elég sokáig ahhoz, hogy el is tudjam mesélni őket 28. Amikor újat tanulok, először hallani szeretem, aztán olvasni róla, végül megcsinálni. 29. Mielőtt hozzáfogok egy új feladathoz, szeretem teljesen befejezni az előzőt. 30. Számoláskor gyakran használom az ujjaimat, olvasáskor mozgatom az ajkaimat.
15 31. Nem szeretem ellenőrizni és javítani, amit egyszer megcsináltam Ha megpróbálok valamit megjegyezni, pl. egy telefonszámot, segít, ha lefényképezem az agyamban, azaz azt próbálom megjegyezni, hogy néz ki. 33. Plusz pontokért szívesebben dolgozok valamilyen magnós anyaggal, mint írásbelivel. 34. Álmodozom órák alatt Plusz pontokért szívesebben készítek bármilyen projektet, mint írásbeli feladatot. 36. Amikor van valami jó ötletem, azonnal le kell írnom, különben elfelejtem A válaszok értékelése során első lépésben a tanulók az egyes állításokra adott pontértékeiket gyűjtsék ki mindhárom típus esetében, majd oszloponként (típusonként) összegezzék a pontértékeket. Második lépésben adják össze az így kapott három összeget, majd számoljanak százalékértékeket az egyes típusok vonatkozásaiban. A százalékértékeket kördiagramban is fel lehet tüntetni. Az adatok elemzése során 4 kategória (típus) alakítható ki, melyek megoszlása egyénileg és osztályszinten is vizsgálható: - vizuális orientáció - auditív orientáció - kinesztetikus (haptikus) orientáció - kiegyensúlyozott észlelési preferencia Kiegyensúlyozott típusról beszélünk, ha mindhárom típus százalékértéke 30 35% között van, s a különbség bármely két típus között nem lehet nagyobb 1%-nál. Ha bármelyik típus értéke nagyobb 35%-nál, s legalább 1%-kal felette van a másik típus(ok) értékének, akkor az a domináns orientáció(vizuális, auditív, kinesztetikus). A kérdőív kiértékelése egy konkrét példát bemutatva: A tanulási kérdőív kiértékelése A Kérdés sorszáma Adott pontszám Kérdés sorszáma Adott pontszám Kérdés sorszáma Adott pontszám 15
16 Vizuális jellemzők pontszáma 44 Auditív jellemzők pontszáma 28 Kinesztetikus jellemzők pontszáma 33 A tanuló százalékszámítással is kifejezheti, hogy melyik stílus milyen irányban jellemző rá, ha az egyes jellemzőkre kapott összesített pontszámot a három jellemzőre összesen adott pontszámhoz viszonyítja. Vizuális tanulási stílusjegyek 44: ( ) = 42% Auditív tanulási stílusjegyek 28: ( ) = 27% Kinesztetikus tanulási stílusjegyek 33: ( ) = 31% A vizsgált tanuló esetében tehát megállapíthatjuk, hogy döntően vizuális orientáció jellemzi. Tanácsok az egyes típusoknak a tanulási folyamat hatékonyabbá tételére Vizuális típus: Használj naptárt fontos dátumok (dolgozat, feladat megkezdése stb.) feljegyzésére! Tanulósarkod mentes legyen a rendetlenségtől, távol a jövés-menéstől! Óra előtt fusd át az anyagot! 16
17 Auditív típus: Mindig jegyzetelj órán! Jegyzeted legyen szellős, használj színeket, rajzokat, szimbólumokat! Használj vizuális szövegeket, mint pl. diagram, táblázat, grafikon, ábrák, a felidézést elősegítendő pedig gyakorold a lerajzolásukat egy papírra! Használj a tanuláshoz kártyákat, melyeken az információt foglald vázlatpontokba, rajzokba, ábrákba, diagramokba! A felidézést segítő kulcsszavakat tedd szemléletessé nagy betűk, színek, illusztrációk alkalmazásával! Számonkéréskor próbáld magad elé képzelni az anyagot (hol volt a lapon, jegyzetben, kártyán) az információ előhívásához! A tankönyvben húzd alá a kulcsszavakat, fontos információkat, emeld ki a lényeget! Csendes helyen tanulj, küszöböld ki a zajt, halk klasszikus zenével vagy egyéb nyugodt zenével (pl. természeti hangok)! Óra előtt fusd át az anyagot! Hangosan tanulj, illetve ismételj vagy mondd fel a leckét! Mindig vegyél részt az órákon! Jegyzetelj, vagy vedd fel magnóra az előadás, illetve óra anyagát! Órai jegyzeteidet vesd össze a többiekével, nem hagytál-e ki valamit! Társsal vagy tanulócsoporttal együtt tanulj! Magyarázd el az anyagot a jegyzeteid alapján a társa(i)dnak! Hangosan tanulj: magyarázd el a diagramokat, a lecke kérdéseit hangosan válaszold meg! Mondd jegyzeteidet magnóra, s a magnóról lejátszva ismételd az anyagot! Problémamegoldás során minden lépést beszélj meg magadban! A tesztkérdéseket egyenként ismételd meg magadban halkan 17
18 Kinesztetikus típus: Használd annyi érzékszervedet (látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás) a tanulás során, amennyit csak tudsz! Mikor tanulsz, mozogj, illetve járkálj közben! Ha otthon tanulsz, rágózz közben vagy nyomogass egy gumilabdát! Amikor csak lehet, a megtanulandó anyagok lényeges elemeit írd le kartotéklapokra vagy keménypapírból kivágott kártyákra! Terítsd szét őket a földön különféle elrendezésben, s aztán rendezd újra össze őket, s úgy tanulj belőlük, hogy közben járkálsz a szobában! Mindenhová vidd magaddal ezeket a lapokat, illetve kártyákat, s vedd elő őket, ha pl. várnod kell valahol! A tanulási időt oszd fel rövid egységekre (kb. 20 percesekre), s tarts köztük szüneteket! Jutalmazd magad a jó teljesítményért! 2. sz. Melléklet: Tájékozódó kérdéssor minta első osztályba induló tanuló szüleinek A kérdőívet a beiratkozáskor célszerű átadnia a tanítónak a szülő részére, az évnyitóra visszavárólag, természetesen önkéntes alapon. Természetesen szükség szerint változtathatóak és kiegészíthetőek a kérdések. A tanuló neve és beceneve (hogyan szólítják otthon?): Van- testvére? (Ha igen, fiú vagy lány, mennyi idős/ek) Mik a kedvenc játékai? Hány évet járt óvodába? Mivel az, ami meg tudja nyugtatni? Mit csinál szívesen (rajzolás, éneklés, stb.)? Ön szerint miben ügyes? 18
19 3. sz. Melléklet: Tanulói érdeklődés térkép. Játékos módon fedezheti fel a tanuló és mi magunk is, milyen irányú érdeklődés jellemez bennünket, ami információkat nyújthat személyiségünk megismeréséhez. A játékot a következő honlapon találhatjuk meg: 4. sz. Melléklet: Tanulói véleménykérő és elégedettségmérő kérdések és szempontok, melyek közvetlenül és közvetve jelzést adnak a pedagógus által kifejtett motiváló tevékenységéről, hatásáról. A kérdésekből igény szerint lehet válogatni (pl. van, amit csak a kicsiknél, és van, amit csak a felsős korosztálynál lehet alkalmazni és természetesen a helyzethez illeszkedően átalakíthatók (pl. tanáraim vagy tanítóm ) és kiegészíthetők, módosíthatóak. Tulajdonképpen minden pedagógus úgy változtathatja, hogy a maga számára a leghasználhatóbb legyen. Roppant egyszerűen kaphatunk visszajelzést a gyermekek értékeléséről: minél több kérdésre 7 a válasz, annál jobb úton haladunk a motiválás tekintetében, és minden alacsonyabban értékelt kérdésnél megkapjuk egyben a választ arra is, mire érdemes még figyelnünk, illetve mit erősíthetünk még tovább. A kiértékelést tehát a pedagógus a maga számára végzi el, saját következtetéseit levonva. Saját magunk számára támpontként használhatjuk fel további munkánk során. A Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda (Siklós) Minőségirányítási Programjának kérdőívét alapul véve, de átalakítva és kiegészítve A tanárok kedvesek velem (a tanítóm kedves velem) A tanárokat (tanítómat) érdekli, mi a véleményem Örülök, hogy ebbe az iskolába járhatok Van olyan tanárom, akivel órán kívül is szoktam beszélgetni A tanárok igyekeznek a jó tulajdonságaimat megismerni Örülök, ha felelhetek vagy felszólítanak Érdekes kérdéseket vizsgálunk/beszélünk meg az órákon Tanárom (tanítóm) jó légkört teremt az órán a munkához Minden helyes szereplést megdicsérnek a tanárok (a tanítóm) Rossz megoldás esetén sem kell szégyenkeznem, mert onnan is ki tudunk indulni és el tudunk jutni a jó megoldáshoz Ha megakadok a feladatban, tanítóm továbbsegít, hogy hogyan lenne érdemes továbbmenni Ha nem értek valamit, megkérdezem a tanáromtól Ha nem tudok valamit megcsinálni, a tanárok segítenek Tetszik, hogy egy feladat kapcsán több megoldást is kipróbálhatunk 19
20 Szeretem, hogy tanítóm gyakran értékel tekintetével, mosolyával is A tanáromnak fontos, hogy jó tanulmányi eredményt érjek el A tanáromnak fontos, hogy értsem, amit éppen tanulunk vagy amivel foglalkozunk Látszik, hogy élvezettel, lelkesen tanít Nyilvánvalóan készül az órákra Meg tudja szerettetni a tantárgyát a tanulókkal Jó légkört teremt az órán a munkához Magas, de teljesíthető követelményeket támaszt a tanulókkal szemben Mindegyikünknek igyekszik a legjobb képességeit felhasználni, erősíteni A diákokat partnerként kezeli a munkában; véleményüket kikéri/meghallgatja Szeretem, hogy tanítóm nem tanít, hanem együtt tanulunk Egyenlően kezeli a diákokat, nem kivételez Minden tanulót be tud vonni abba, amit csinálunk Érdekes és/vagy nyilvánvalóan hasznos órai feladatokat alkalmaz A számonkérésben igazságos és kiszámítható Van olyan tantárgy, amiből gyakran várom már a következő órát A órákon sikeresnek tudom érezni magam A legtöbben eredményesen tudunk részt venni az óráin Számozással állításokat olvashatsz tanítódról, tanárodról. Írd az általad gondolt hétfokozatú skála számának egyikét az állítás mellé! 7 = az állítással teljes mértékben egyetértek, így van, (nagyon jó példát ad) 6 = az állítás mindig így van 5 = mindig így van, elvétve akad kivétel 4 = általában így van 3 = néha így van 2 = az állítás nincs így, de voltak próbálkozások 1 = az állítással egyáltalán nem értek egyet, egyáltalán nincs így 20
6. óra TANULÁSI STÍLUS
6. óra TANULÁSI STÍLUS CÉL: az egyén jellemzőinek megfelelő tanulási stílus kialakítása. Eszközök: A TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV kinyomtatva (a tanulói létszámnak megfelelő példányszámban). A Kiértékelés kinyomtatva
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenTanulási kisokos szülőknek
Tanulási kisokos szülőknek Hogyan oldd meg gyermeked tanulási nehézségeit? Nagy Erika, 2015 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenSZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE 44 válasz alapján. 1. Hányadik évfolyamra jár legidősebb iskolánkba járó gyermeke?
SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE válasz alapján Az iskola vezetősége novemberében arra kérte a szülőket, hogy e kérdőív kitöltésével segítsék az iskola fejlődését és adjanak visszajelzést arra, hogy látják az
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenAz új Tanulási stílus kérdőív. A kérdőív skálái, használati javaslatok, kutatási eredmények
Az új Tanulási stílus kérdőív A kérdőív skálái, használati javaslatok, kutatási eredmények Miről lesz szó? Az új tanulási stílus kérdőív kialakítása A kérdőív és az alskálák bemutatása A kérdőív használata
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenPrievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő
Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs
Részletesebbenwww.tantaki.hu Oldal 1
www.tantaki.hu Oldal 1 Egy TITOK az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban Amire senki nem gondol Nagy Erika, 2014 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi
Részletesebbenwww.tantaki.hu Oldal 1
www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi
RészletesebbenJelige/Név:. Válaszadó: y, osztály:, születési év
Forrás: Bernáth László, N. Kollár Katalin, Németh Lilla: A tanulási stílus mérése ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 2015. 1. melléklet A végsõ kérdõív Tanulási stílusok kérdőív Jelige/Név:. Válaszadó: y, osztály:,
RészletesebbenMit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?
Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal
RészletesebbenKapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük?
Hogyan növelhető az iskola megtartó ereje? Mit tehetünk a tanulói lemorzsolódás ellen? Mit tehet a család? Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? FPF konferencia 2018.02.24
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenDr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása
Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,
RészletesebbenSzülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)
Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü
RészletesebbenAlulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna
Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével Taskó Tünde Anna Tartalom Előzmények Az alulteljesítés fogalma A metakogníció fogalma A metakogníció és tanulás A KATT kérdőív bemutatása Az alulteljesítés
RészletesebbenUEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat
Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz
RészletesebbenUjjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében
Ujjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében előadó: Kulcsár Marianna Hírös Agóra Ifjúsági Otthon 2017. november 11. Kecskemét Mottó: indulj el, ahogy vagy. Használd,
RészletesebbenTanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.
1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok
RészletesebbenHol és hogyan tanuljunk? A környezet befolyása a tanulás hatékonyságára
Hol és hogyan tanuljunk? A környezet befolyása a tanulás hatékonyságára Ezen a foglalkozáson arra keressük a választ, milyen módon lehet a legeredményesebb a tanulásod. Ez azért fontos, mert az, ahogy
RészletesebbenGaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával
Gaskó Krisztina 2011. április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Mit várnak a pedagógusok az értékeléstől? Pontos információ a tanulók tudásáról
RészletesebbenSZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció
SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?
RészletesebbenSiket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye
Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban
RészletesebbenAlulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs
Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens
RészletesebbenA tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel
RészletesebbenNyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!
Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes
RészletesebbenOktatók, stratégiák, motiváció tanulás
Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának
RészletesebbenAz olvasás iránti motiváltság alakulása tanulásban akadályozott és többségi gyermekek esetében Fazekasné Fenyvesi Margit
Az olvasás iránti motiváltság alakulása tanulásban akadályozott és többségi gyermekek esetében Fazekasné Fenyvesi Margit Az olvasás iránti érdeklődés legerősebb motiváló tényezője A szöveg tartalma A szöveg
RészletesebbenA jó tankönyv az együttnevelés segítője
A jó tankönyv az együttnevelés segítője A tanulás aktív, konstruktív folyamat. Ez akkor is így van, ha a tanulni vágyó sajátos nevelési igényű gyermek. A gyógypedagógia specialitása abban rejlik, hogy
RészletesebbenCsoportprofil A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓIRÓL. Tarné Éder Marianna ÚJPESTI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
Csoportprofil A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓIRÓL Tarné Éder Marianna ÚJPESTI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM TARTALOM A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓI... 2 MEGKÜLÖNBÖZTETŐ
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra
TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,
RészletesebbenÉvfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat
RészletesebbenHelyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához
Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő
RészletesebbenModalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.
RészletesebbenA lányokat és nőket célzó pályaorientációs tevékenységek és törekvések Műhelyfoglalkozás a Megtervezem: Okosjövő lányoknak program története alapján
A lányokat és nőket célzó pályaorientációs tevékenységek és törekvések Műhelyfoglalkozás a Megtervezem: Okosjövő lányoknak program története alapján RÉTI MÓNIKA / Nők a Tudományban Egyesület de miért???
RészletesebbenJegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
RészletesebbenMohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
RészletesebbenDifferenciált tanulásszervezés
Differenciált tanulásszervezés Összeállította: Reszeginé Erdélyi Beáta Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola - Mi volt ma az iskolában? - Semmi! Differenciálás 1. pedagógiai szemlélet-érzékenység 2.
RészletesebbenMegyeri Úti Általános Iskola 2019/2020
Megyeri Úti Általános Iskola 2019/2020 Intézményünket 1914-ben alapították. Megyer és Káposztásmegyer határán, megújult épületeiben várja a gyermekeket. Felvételi körzetünkbe Megyer családi házas övezete
RészletesebbenA környezetismeret könyvekr l
A környezetismeret könyvekr l Készítette: Demeter László El szó - Helyzetelemzés A mai közoktatás egyik akut problémája a természettudományos oktatás helyzete. Miközben a technikai civilizáció újabb és
RészletesebbenMindenki másképp csinálja Mi, Decsen, így csináljuk
Mindenki másképp csinálja Mi, Decsen, így csináljuk Iskolánk /jelenleg Bíborvég Általános Művelődési Központ Általános Iskola Decs/ 2000-től junioros iskola, ekkor csatlakoztunk a JAM Alapítványhoz. Integrált
Részletesebben3. A személyközi problémák megoldásának mérése
3. A személyközi problémák megoldásának mérése Élete során ki ritkábban, ki gyakrabban mindenki kerül olyan helyzetbe, amikor nem egyezik véleménye a másik véleményével, más célokat fogalmaz meg, eltérő
RészletesebbenA FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA
Részletesebben1. Pedagógiánk a szentignáci lelkigyakorlatok felismeréseire támaszkodik közösen reflektálunk a tapasztalatainkra, és megosztjuk
TANÁRI KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE Az iskola vezetősége 6 novemberében arra kérte a tanárokat, hogy e kérdőív kitöltésével segítsék az iskola fejlődését és adjanak visszajelzést arra, hogy látják az iskolát,
RészletesebbenA pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter
A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter Fogalma a pedagógiai értékelés nem más, mint a pedagógiai információk szervezett
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK
PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!
RészletesebbenAZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI
AZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, 2014. október 1. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke laszlo.balogh@arts.unideb.hu További információk: - www.mateh.hu
RészletesebbenAZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV JANUÁR)
AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV 2011. JANUÁR) Összeállította: Ladányiné Sütő Tünde Budapest 2011. január 1 Az óvoda iskola átmenet tapasztalatai 2010/2011. Elégedettségi mérést az
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és
RészletesebbenTisztelt Igazgató Asszony/Úr!
1 Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Az Országos kompetenciamérés elemzésében komoly kiegészítő adatokat jelentenek az iskolák különböző jellemzőiről szerzett információk. Az alábbi kérdésekre adott válaszai
Részletesebben3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal
24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos
RészletesebbenANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT
Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika
RészletesebbenMotiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?
És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai
RészletesebbenKÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM!
KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! A következő kérdőív azt méri fel, hogy mennyire tudsz másoknak nemet mondani, mennyire vagy képes kiállni a neked fontosnak tartott dolgok mellett akkor is, ha ez éppen mások
RészletesebbenBLENDED LEARNING KOMBINÁLT TANULÁS. RPI idegen nyelvi szakmai nap November 29. Budapest Nagy Lajos SZTA
BLENDED LEARNING KOMBINÁLT TANULÁS RPI idegen nyelvi szakmai nap 2016. November 29. Budapest Nagy Lajos SZTA A MAI KUTATÁSOK ALAPJÁN A (nyelv)tanulás az élet része nem az iskola privilégiuma. A blended
RészletesebbenPÁLYÁZATI ADATLAP TELEPÜLÉSI ÖSZTÖNDÍJPÁLYÁZAT HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK, FIATALOK, FŐISKOLAI VAGY EGYETEMI HALLGATÓK SZÁMÁRA
PÁLYÁZATI ADATLAP TELEPÜLÉSI ÖSZTÖNDÍJPÁLYÁZAT HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK, FIATALOK, FŐISKOLAI VAGY EGYETEMI HALLGATÓK SZÁMÁRA (16-22 ÉV KÖZÖTTI KOROSZTÁLY) 1.A pályázóra vonatkozó adatok: Neve: Születési
RészletesebbenTehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
RészletesebbenValódi céljaim megtalálása
Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenSZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.
SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos
RészletesebbenAZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE
AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése
RészletesebbenA NEGYEDIK ÉS AZ ÖTÖDIK KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV JANUÁRJÁBAN)
A NEGYEDIK ÉS AZ ÖTÖDIK KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV 2013. JANUÁRJÁBAN) Összeállította: Ladányiné Sütő Tünde igazgatóhelyettes Az adatokat összesítette: Horváth Erika és Szabados Mátyás Budapest, 2013.
RészletesebbenAz iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje
3.1.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A beszámoltatás, számonkérés feladatai a) Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának
RészletesebbenA TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE Kojanitz László szakmai vezető A projekt
RészletesebbenTANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV
1. A tanulási mintázat kérdőív... 215 2. A hallgatói élettörténetek gyűjtésének kutatási eszköze... 223 3. A tanulási orientációk állításainak újrarendezési kísérlete faktoranalízis segítségével (N=1004)...
RészletesebbenPedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/ A TANTÁRGYGONDOZÁS TAPASZTALATAI 9. SZEKCIÓ
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A TANTÁRGYGONDOZÁS TAPASZTALATAI 9. SZEKCIÓ Tapasztalatok sok szemszögből 1. A tantárgygondozó szaktanácsadás első tapasztalatai alapján történő átdolgozása
RészletesebbenAzonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 16. 8:00. Időtartam: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. május 16. 8:00 Időtartam: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pedagógia
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenMOTIVÁCIÓ A HILDBEN. avagy egy néha göröngyös út az eredményekhez. Göggené Somfai Zsuzsa igazgató Budapest, november 29.
MOTIVÁCIÓ A BEN avagy egy néha göröngyös út az eredményekhez Göggené Somfai Zsuzsa igazgató Budapest, 2017. november 29. HITVALLÁS Félig sem oly fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk.
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenGondold ki, beszéld meg, osszad meg. Párbeszéd folytatása
Gondold ki, beszéld meg, osszad meg Mit gondol a tárgyról vagy témáról.. Párbeszéd folytatása Ötletek megosztása.. 1 Úgy gondoltam, de most azt hiszem Régebben úgy gondoltam, hogy. Most úgy látom, hogy.
Részletesebbennyelv: 2) Kérdezz meg 3 embert a környezetedben arról, milyen nyelven tud beszélni, írni, olvasni. Írd le a válaszaikat!
nyelv: A nyelv arra való, hogy el tudjuk mondani másoknak, amit gondolunk, és mások gondolatait meg tudjuk érteni. Nagyon régen alakult ki, és folyamatosan változik. A nyelv részei: a hangok, a szavak,
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenBeérkezett kérdőívek aránya csoportonként
A 2019-es szülői elégedettségmérés elemzése Óvodánk az Oktatási Hivatal által kiadott, a köznevelési intézmények tanfelügyeletéhez szerkesztett kérdőívét használja a szülői elégedettség kétévenkénti mérésére.
RészletesebbenOlyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?
Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális
RészletesebbenA minőségirányítási csoport beszámolója. 2009/2010-ben végzett felmérésről a leendő elsős szülők körében
A minőségirányítási csoport beszámolója 2009/2010-ben végzett felmérésről a leendő elsős szülők körében Minőségirányítási tevékenységünk egyik jelentős szempontja az iskola partnereinek elégedettségmérése.
Részletesebben3/g A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai
3/g A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai 1. A számonkérés formái A tanórákon szóban és írásban számolnak be a gyerekek a tudásukról. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult,
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenJegyzőkönyv. A dokumentumelemzés szempontjai és tapasztalatai
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenA kompetencia terület neve
Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS
RészletesebbenTisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel
RészletesebbenA HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap
A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon
RészletesebbenSzövegértés évfolyam
Szövegértés 9-12. évfolyam Az előadás menete 1. 2. 3. 4. Néhány gondolat a kompetenciamérésről A bemeneti mérés tapasztalatai Mit jelent a szövegértés? Melyek a szövegértést és a szövegalkotást fejlesztő
RészletesebbenVisszajelző kérdőív NYILVÁTARTÁSI SZÁMA 2014/OFŐ/I. KITÖLTÉS DÁTUMA 2014. február 14.
Visszajelző kérdőív "Fogadd el, fogadj el!" Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák vezetésére Kedves Hallgató! Az alábbi kérdéssornak az
RészletesebbenKözösségi szolgálati napló
Élményeim, tapasztalataim: Közösségi szolgálati napló Név:... Oktatási azonosító:... Kedves középiskolás Diák! Bizonyára sokat hallottál már a közösségi szolgálatról, és foglalkoztat a kérdés: Miért éppen
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT - MAJER ANNA - VERÉB SZILVIA-
RészletesebbenTEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA
TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ PEDAGÓGUSOK, PEDAGÓGIAI TEHETSÉGEK Kovács Edina & Orgoványi- Gajdos Judit A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE Tehetséges pedagógus: Tehetség Akadémiai Pedagógiai
RészletesebbenA TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ
Részletesebben9. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai
9. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai Az ismeretanyag átadása a tanórán történik, de ez főleg a megértésre korlátozódik. A tananyag mélyítése, rögzítése és begyakorlása már az
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
Részletesebben