I. Fejezet. A rendelet hatálya

Átírás

1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének többször módosított 13/2006. (III.07.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. 9. (3) bekezdésében, 16. (1) bekezdésében, 79., 80. (1), 80/A (1) bekezdésében és 80/B. -ában kapott felhatalmazás alapján figyelemmel az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló évi XXXIII. törvényben és a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991.évi XX. törvényben, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvényben, a villamosenergiáról szóló évi LXXXVI. törvény 121. (2) bekezdésében, a 127. (2) bekezdésében, a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 38/C. (1)-(2) bekezdésében, 38/D. (1)-(2) bekezdésében, az elektronikus hírközlésről szóló évi C. tv. 94. (2)-(3) bekezdésében és 96. (1) bekezdésében, a Polgári Törvénykönyv 108. (1) bekezdésében, a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLXIX. törvény 9. (1) bekezdésében és az Alkotmánybíróság 31/2007. (V.30.) AB határozatában foglaltakra, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv. rendelkezéseinek, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. tv. 53. (3) bekezdésének végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével kiterjed Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő a.) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, követelésekre, immateriális javakra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), b.) értékpapírokra, illetve közhasznú társaságban és gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre (továbbiakban portfolió vagyon). (2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó előírásokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza. (3) 1 Jelen rendelet hatálya a Zalaegerszeg vállalkozásfejlesztési és befektetés - támogató programjáról szóló 4/2007. (II.09.) számú önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: Befektetés támogató rendelet) meghatározott vagyonhasznosításra nem terjed ki, kivéve ha annak alkalmazását a Befektetés támogató rendelet kifejezetten előírja. 2. (1) Ezen rendelet szabályait kell alkalmazni, amennyiben a.) a közterületek hasznosítása esetén, a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, 1 A 8/2007. (II.9.) sz. rendelet 1. -a iktatta be.

2 b.) a vásárok, piacok tartásával kapcsolatos vagyonhasznosítás (elárusító helyek hasznosítása) esetében, ha a vásárokról és piacokról szóló önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, c.) 2 d.) 3 (2) Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem közterületnek minősülő ingatlanoknak a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott célú hasznosítására a közterületek használatáról szóló rendeletben foglalt díjak alkalmazhatók. (3) Az életvédelmi létesítmények hasznosítására vonatkozóan jelen rendelet előírásain túlmenően a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. tv., továbbá az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról szóló 22/1992. (XI. 29.) KTM rendelet rendelkezései az irányadóak. II. Fejezet Az önkormányzat vagyona 3. (1) Az önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. -ban meghatározott, az önkormányzat tulajdonában álló dolgok és az őt megillető jogok összessége. (2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból áll. (3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja. (1990. évi LXV. Tv. 79. (1) bekezdés) Az önkormányzat törzsvagyona csak az alaprendeltetésnek megfelelő célra hasznosítható. A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. (4) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény valamint önkormányzati rendelet állapítja meg. 4. (1) Forgalomképtelen törzsvagyon a.) a helyi közutak és műtárgyai és a helyi közút tartozékai (Ötv 79. ) b.) terek, parkok, (Ötv 79. ) és egyéb közterületek c.) vizek és viziközműnek nem minősülő közcélú létesítmények (1991. évi XXXIII tv. 18. (1)) d.) közterületi műalkotások e.) a köztemetők f.) kommunális hulladéklerakó telepek g.) levéltári anyagok (1991. évi XXXIII tv.23. (2)) h.) mindaz a vagyon, melyet jogszabály vagy a Közgyűlés annak nyilvánít. (2) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak a.) a műemlék(1991. évi XXXIII tv. 3. (4)), a műemlék jellegű és a városképi jelentőségű épületek, építmények b.) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek (1991. évi XXXIII tv )) c.) védett természeti területek (1991. évi XXXIII tv.7. (4)) 2 A c.) pontot a 49/2006. (XI.20.) sz. rendelet 1. -a törölte. 3 Hatályon kívül helyezte a 15/2009. (IV.24.) sz. rendelet 14. (7) bek.

3 d.) közművek (Ötv 79. ) e.) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon (Ötv 79. ) g.) középületek, (Ötv 79. ) h.) közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban lévő önkormányzati részesedések i.) közüzemi tevékenységet ellátó gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, továbbá alapítványok használatában lévő vagyon j.) sportpályák és sport célú létesítmények k.) vizi közművek (1991. évi XXXIII tv. 20. (2)) l.) mindaz a vagyon, melyet jogszabály vagy a Közgyűlés annak nyilvánít. (3) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá, alapítványba és vállalkozásba sem vihető. A forgalomképtelen törzsvagyon a külön jogszabályban feljogosított szervek javára a polgári jog szabályainak megfelelően megkötött visszterhes szerződéssel, vagy államigazgatási határozattal megterhelhető szolgalmi, illetőleg egyéb közérdekű használati jog (közérdekű használati jog) alapítása céljából. Közgyűlés egyedi döntése alapján forgalomképtelen törzsvagyonra elsősorban alépítmény céljára a vagyontárgy alaprendeltetését nem korlátozó módon földhasználati jog alapítható. (4) 4 A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, használati jogát átruházni, gazdasági társaságba, vagy alapítványba bevinni vagy egyéb módon hasznosítani, illetve megterhelni amennyiben jelen rendelet eltérő szabályokat nem határoz meg - csak a közgyűlés által meghatározott funkciók biztosítása mellett, kizárólag a közgyűlés döntésével lehet. (5) Az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges a) a műemlékek elidegenítéséhez, megterheléséhez, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez, b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek elidegenítéséhez, c.) védett természeti terület elidegenítéshez. (6) Az önkormányzat törzsvagyona hitel feltételéhez és kötvény kibocsátásához fedezetül nem használható fel és jogszabályban meghatározottaktól eltérően más módon nem terhelhető meg. (7) 5 A közgyűlés az önkormányzati törzsvagyonban lévő vagyontárgy hasznosításának, illetve működtetésének jogát az évi XVI. tv. feltételei szerint, ellenszolgáltatás fejében, koncessziós szerződés keretében, illetve más jogszabály rendelkezései szerint, az ott meghatározott eljárás alkalmazásával átengedheti. (8) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak (így különösen terek, parkok, közterületi műalkotások, műemlék jellegű épületek, sportpályák) fenntartására, gondozására magánszemélyek, lakóközösségek, gazdálkodó szervezetek, vagy költségvetési szervek határozott időre kötelezettséget vállalhatnak. 5. (1) Forgalomképes vagyon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - mindazon vagyontárgy, mely nem tartozik a törzsvagyon körébe. (2) Az a vagyon, amely forgalomképes, hasznosítható, elidegeníthető, bérbe, használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható. 4 A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 1. -a mód. 5 A 60/2006. (XII.22.) sz. rendelet 1. -a mód.

4 Vagyontárgy forgalomképessége megváltozásának, átminősítésének esetei 6. (1) Ha a vagyontárgy 4. szerinti rendeltetési célja megváltozik, a rendeltetési cél módosításával egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy másik vagyoni körbe történő átminősítéséről. (2) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben külön jogszabály alapján lefolytatott eljárásban forgalomképességét megváltoztatják. III. Fejezet Az önkormányzati vagyon nyilvántartása 7. (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerinti ingatlanvagyon - kataszterben kerül nyilvántartásra. (2) A kataszter és a kataszternapló felfektetéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik. (3) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő ülésén a Közgyűlés dönt a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű. (4) 6 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban Polgármesteri Hivatal) az önkormányzat ingatlan vagyonáról és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező nyilvántartást - ingatlanvagyon kataszter vezet. (5) 7 A Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat intézményei az eszközök és források állományáról, és azok változásáról folyamatos részletező nyilvántartást vezetnek, ezért elegendő a leltározást kétévenként végrehajtani. A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források leltározását a Polgármesteri Hivatalnál és az önkormányzat intézményeinél úgy kell szervezni, hogy a leltározás legalább kétévente teljes körűen végrehajtásra kerüljön. Vagyonkimutatás 8. (1) Az önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást. (2) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az éves költségvetési beszámoló mérlegében és az ingatlanok esetében az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő, megfeleltethető adatok és a természetbeli állapot egyezőségéről, közzétételéről a költségvetési szerv vezetője gondoskodik. (3) A vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervek (költségvetési szervek, gazdasági társaságok) vezetői kötelesek a használatukban lévő, illetve a közreműködésükkel megszerzett és elidegenített vagyontárgyakról az önkormányzati vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására, adatszolgáltatásra. Az vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervek által kötött bérleti szerződések egy példányát - nyilvántartás céljából - a jegyzőnek 6 A 35/2008. (X.22.) sz. rendelet 1. -a mód. 7 A 35/2008. (X.22.) sz. rendelet 1. -a iktatta be.

5 meg kell küldeni. Vagyonkimutatásukat minden tárgyévet követő év január 31. napjáig kötelesek megküldeni a jegyző részére. A vagyonkimutatás elkészítéséért a költségvetési szerv vezetője illetve az ingatlan kezelésével megbízott szervek vezetői felelősek. (4) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele. (5) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is, és összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlan-kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal. (6) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint forgalomképes vagyon bontásban, mérleg szerinti értéken tartalmazza. (7) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell továbbá - a nullára leírt eszközök állományát bruttó értékben; - az önkormányzat tulajdonában lévő, külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott képzőművészeti, régészeti, kulturális javakat mennyiség; - a mérlegben nem szereplő, kezességgel és garancia vállalással összefüggő, illetve egyéb kötelezettségeket értékben. (8) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni. 9. (1) A forgalomképes vagyonnál külön-külön kell számba venni a stratégiai és az üzleti vagyoni körbe tartozó vagyont. A forgalomképes vagyontárgyak minősítését a Vagyongazdálkodási Irányelvek keretében kell elkészíteni, illetve felülvizsgálni. (2) Stratégiai forgalomképes vagyonnak minősül az a vagyon, mely az önkormányzat számára a közszolgáltatás ellátása, várospolitikai és hosszabb távú üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű, és hasznosítása erre tekintettel történhet. (3) A (6) bekezdésben meghatározott vagyonon felüli forgalomképes vagyon üzleti vagyonnak minősül. Vagyongazdálkodás elvei 10. (1) Az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására és értékesítésére vonatkozó közép- és hosszútávú célkitűzéseket az önkormányzat gazdasági programja és vagyongazdálkodási koncepciója tartalmazza. (2) Az önkormányzati vagyon megóvása, üzemképességének biztosítása, az érték állandóságának megőrzése minden vagyonnal gazdálkodó szervezet számára kötelező. (3) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezetek minden alkalmazottja, tagja és megbízottja köteles az eljárása során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni, az üzleti titok megsértéséért munkajogi és anyagi felelősséggel tartozik. 11. (1) Az önkormányzati tulajdonú vagyon értékesítését megelőzően célszerűségi és pénzügyigazdaságossági vizsgálatot kell tartani. (2) A vagyonnal felelősen, rendeltetésszerűen, a kitűzött célt leginkább biztosító módon kell gazdálkodni. A közgyűlés a működéshez szükséges vagyont biztosítja a tulajdonában lévő gazdasági társaságok és általa alapított intézmények részére.

6 IV. fejezet Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása 12. (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni. (2) A forgalmi érték megállapításának módja: a) ingatlanok esetében független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, vagy a Polgármesteri Hivatal ingatlan értékbecslői képesítéssel rendelkező munkatársának értékbecslése alapján, b) Amennyiben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságától bekért összehasonlító érték alapján az ingatlan vagyontárgy várható forgalmi értéke az ,- Ft-ot nem haladja meg, úgy a forgalmi érték meghatározásánál a bekért összehasonlító érték az irányadó, 8 c) az a.) pontban szabályozott ingatlan forgalmi értékbecslése, illetve az önkormányzat által megkötött szerződés(ek) irányadó(k) a környékén lévő (azonos építési övezetbe tartozó, hasonló fekvésű, beépítési lehetősséggel rendelkező, hasonló szerkezeti terv, szabályozási terv alatt álló) ingatlanok forgalmi értékének meghatározásánál, d) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára; e) a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár, f) a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár, g) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, illetve hasznosításnál - a 12. -ban foglaltaknál - régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható V. fejezet Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai 15. (1) A tulajdonosi jogokat a közgyűlés, illetve a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester és a Gazdasági Bizottság gyakorolja. (2) A tulajdonosi jogok gyakorlása a jogszabályok és jelen rendelet által meghatározott keretek között kiterjed a vagyontárgy hasznosításával kapcsolatos valamennyi intézkedés megtételére, a telekrendezési eljárások végrehajtására, megállapodások megkötésére, a 8 A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 2. -a mód. 9 A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 3. -a mód. 10 Hatályon kívül helyezte a 11/2007. (III.09.) sz. rendelet 1. -a

7 tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatok megtételére, továbbá közigazgatási illetve bírósági eljárások megindítására, ezen eljárások során az ügyféli jogok gyakorlására. A vagyongazdálkodás szervezeti keretei 16. (1) Az önkormányzat nevében vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervek lehetnek az önkormányzat gazdasági társaságai, intézményei, közhasznú társaságai, és a Polgármesteri Hivatal. (2) A város vagyonának hasznosításával kapcsolatban felmerülő döntés-előkészítési, lebonyolítási és végrehajtási feladatokat e rendeletben szabályozott kivételekkel a kijelölt szervezet végzi. (3) Az önkormányzati vagyontárgyak kezelésére az (1) bekezdésben meghatározott szerveken kívüli szervezetekkel is vagyonkezelési szerződés köthető az Áht. rendelkezései szerint. 16/A. 11 (1) Az Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. -ában, valamint a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 4. -ában meghatározott önkormányzati közfeladatok az egészséges ivóvízellátás, a szennyvizek összegyűjtése, tisztítása, a tisztított szennyvíz elvezetése, az összegyűjtött szennyvíz és szennyvíziszap ártalommentes elhelyezése átadásához kapcsolódva a (2) bekezdésben meghatározott korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonára vagyonkezelői jogot létesít a kizárólagosan önkormányzati tulajdonban álló Észak-zalai Vízés Csatornamű Zrt. (a továbbiakban: Zalavíz Zrt.) javára. A vagyonkezelői jogot a Zalavíz Zrt. az Ötv. 80/A. (5) bekezdés b) pontja, valamint (6) bekezdése alapján ingyenes kijelöléssel szerzi meg. A Zalavíz Zrt. a vagyonkezelői jogot egyedül gyakorolja, azt harmadik személyre nem ruházhatja át. (2) Az önkormányzat a Zalavíz Zrt. vagyonkezelésébe adja a zalaegerszegi ivóvízmű jelenleg 10 település osztatlan közös tulajdonában álló létesítményeinek és a hozzájuk tartozó ingatlanoknak a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képező tulajdoni részarányát, valamint Zalaegerszeg város szennyvízhálózatához és szennyvíztisztító telepéhez tartozó, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képező létesítményeket és ingatlanokat az alábbiak szerint: Vízmű: Szennyvízmű: - kutak, - a zalaegerszegi vastalanító, - a víztározók, - az átemelők, nyomásfokozók, - a gerinc-, és bekötővezetékek. - a zalaegerszegi szennyvízhálózat, - a szennyvíz átemelők, - szennyvíziszap tárolók, - a szennyvíztisztító telep. Valamint: - a fenti létesítményekhez és közművekhez tartozó utak, védterületek, felépítmények, gépészet, irányítástechnika. 11 Az 54/2007. (XI.30.) sz. rendelet 1. -a iktatta be.

8 (3) Az Önkormányzat a Zalavíz Zrt-vel határozatlan idejű vagyonkezelési szerződést köt. A szerződés tartalmát a közgyűlés határozza meg. A vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell a (2) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak tételes jegyzékét, továbbá azok vagyonértékelés alapján megállapított, a szerződés megkötésekor érvényes értékét. (4) A vagyonkezelő a jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal és a vagyonkezelési szerződésben foglalt feltételekkel a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakra vonatkozóan gyakorolja a tulajdonost megillető alábbi jogokat és viseli a tulajdonost terhelő kötelezettségeket: - a birtoklás és a birtokvédelemhez való jog, - a használat és hasznok szedésének joga, - a vagyon működtetésének, üzemeltetésének joga és kötelezettsége, - az üzemeltetéssel és az átvállalt közfeladat ellátásával összefüggő bevételek beszedésének joga és kötelezettsége, - a vagyontárgyak jó karban tartásával, használatával, üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos költségek viselése, - a vagyon működtetésére vonatkozó felelősségbiztosítási és a vagyonbiztosítási szerződés megkötése, vagyonvédelmi intézkedések megtétele, ezzel kapcsolatos költségek viselése, - a vagyontárgyak karbantartásának, a szükséges hibaelhárításoknak, rekonstrukcióknak, értéknövelő felújításoknak, pótlásoknak a kötelezettsége, és költségének viselése, - a jogszabályokban, valamint a vagyonkezelési szerződésben meghatározott könyvvezetési, beszámoló-készítési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek, - az önkormányzat és a jogszabályok alapján erre feljogosított szervek ellenőrzéseinek lehetővé tétele, - az (1) bekezdésben meghatározott közfeladatok gyakorlásához szükséges hatósági engedélyek beszerzése, környezetvédelmi előírások folyamatos betartása, hatósági kötelezések végrehajtása, - a vagyonban vagy a vagyon működtetése során harmadik személynek okozott, a vagyonkezelőnek felróható kár megtérítésének kötelezettsége. (5) Az Önkormányzat gyakorolja a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakra vonatkozóan a vagyonkezelőnek át nem adott jogokat és kötelezettségeket, így különösen a vagyonnal való rendelkezés jogát, az (1) bekezdésben meghatározott közfeladatok ellátását szolgáló új közműtárgyak, létesítmények létrehozásának, fejlesztési beruházások elvégzésének jogát és kötelezettségét. (6) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni. Az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására. Az Önkormányzat az ellenőrzés során a tevékenység, illetve a szolgáltatás indokolatlan zavarása nélkül a vagyonkezelő helyiségeibe beléphet, a vagyonkezeléssel összefüggő iratokba, dokumentumokba, belső szabályzatokba betekinthet, azokról másolatot kérhet. (7) Az Önkormányzat a vagyonkezelés ellenőrzését az alábbiak szerint végzi: a) műszaki szempontú ellenőrzés elsősorban az önkormányzat által jóváhagyott éves felújítási-rekonstrukciós terv végrehajtásáról történő beszámolás során valósul meg;

9 b) számviteli szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól szóló negyedévenkénti adatszolgáltatások alapján történik; c) pénzügyi szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelő által elszámolt értékcsökkenés összegének felhasználásáról készített éves beszámoló alapján történik; d) szükség szerint eseti és célellenőrzés folytatható, amelyet a vagyonkezelő előzetes írásbeli értesítését követően az önkormányzat által kijelölt személyek vagy szervezetek végeznek (1) A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. az Önkormányzat részére Zalaegerszeg város közigazgatási területén belül 4 kiemelt fejlesztési területen az alábbi célok eléréséhez szükséges szolgáltatások és feladatok végzésére kizárólagosan jogosult. 1. Turisztikai fejlesztések: E körben cél fő/év attrakciókkal való idevonzása, szolgáltatásokkal történő ellátása, a közgyűlés által később jóváhagyott fejlesztési ütemterv alapján. 2. Ipari zóna fejlesztések: A cél működő, ipari park jellegű gazdasági terület létrehozása, és legalább 80 %-os mértékben való betelepítése, a rendelkezésre álló fejlesztési terv alapján A volt laktanya területének fejlesztése: Cél tudásközpont létrehozása, K+F tevékenységeknek, élettér kialakítása szórakoztató és lakópark funkcióval, a közgyűlés által később jóváhagyott fejlesztési ütemterv alapján. (2) 14 Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások és feladatok végzésének területi hatályát a rendelet 1-4. sz. függelékeiben található térképeken kijelölt területek jelentik, amelyek meghatározása a következő: 1. Turisztikai fejlesztések: A Gébárti tó és környéke, beleértve a Gébárti Tóstrand, a Termálfürdő és az Aquacity területe további fejlesztések tekintetében. 2. Ipari zóna fejlesztések: Zalaegerszeg város É-i (76-os elkerülő úttól É-ra és D-re található), valamint D-i (a Flextronics és Bocfölde közötti) ipari park fejlesztésre kijelölt területe A volt laktanya területének fejlesztése: Zalaegerszegi volt Petőfi laktanya területe (Zalaegerszeg 4815/1, 4815/5, és 4815/8-9 hrsz-ú ingatlanok.) A terület rehabilitációjának elősegítése érdekében a Zala-Depo Kft., mint vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervezet a Zalaegerszeg 4815/10 hrszú ingatlanon hulladék-kezelési, és hulladék-gazdálkodási tevékenységet végez. A vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervezetek jogosultak a volt laktanya területén a bérleti díjak mértékét saját hatáskörben meghatározni. (3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott kiemelt fejlesztési területeken a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. végzi a vagyongazdálkodással összefüggő valamennyi feladatot, a jelenlegi kezelői és üzemeltetői jogok változatlanul hagyásával, különösen az alábbiakat. A 12 A 11/2007. (III.09.) sz. rendelet 2. -a mód. 13 Hatályon kívül helyezte a 48/2008. (XII.23.) sz. rendelet 2. (2) bek. 14 A 4/2009. (II.13.) sz. rendelet 1. -a mód. 15 Hatályon kívül helyezte a 48/2008. (XII.23.) sz. rendelet 2. (2) bek. 16 A 38/2009. (X.22.) sz. rendelet 1. -a mód.

10 feladatok finanszírozásának módjáról a közgyűlés a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt-vel kötendő megállapodásban, illetve egyedi döntéssel határoz. - tanulmányterv helyzetfelmérés és fejlesztési javaslat elkészíttetése, - ütemezett fejlesztési terv elkészíttetése, ide nem értve Zalaegerszeg MJV Építési Szabályzatának szükséges módosítását, - meglévő fejlesztési terv végrehajtása - a cél megvalósításához szükséges vagyon apportálására, illetve opciós jog alapítására vonatkozó javaslattétel, - a tulajdonszerzés előkészítése, - a telekalakítási feladatok ellátása, - a vagyonfenntartási feladatok elvégzése, - az ingatlan(ok) értéknövelése közművesítéssel, építés, építtetés útján, - ipari park szolgáltatások kialakítása, működtetése. - pályázati források bevonása, ahhoz önrész biztosítása, - promóciós anyagok elkészíttetése, - a potenciális befektetők felkutatása és bevonása a fejlesztési projektek finanszírozásába, - a finanszírozási konstrukció kidolgozása, - a szerződések megkötésének előkészítése, - értékesítés, - magánszektor indukálása (4) Az (1)-(2) bekezdésben megjelölt kiemelt fejlesztési területek pontos földrajzi meghatározását, valamint a (3) bekezdésben meghatározott feladatok és szolgáltatások finanszírozásának módját a Zalaegerszeg Városfejlesztő Zrt. és az önkormányzat által kötött megállapodásban kell rögzíteni. 17/A. 17 (1) Az Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati közfeladat közreműködés a foglalkoztatás megoldásában átadásához kapcsolódva a (2) bekezdésben meghatározott forgalomképes vagyonára vagyonkezelői jogot létesít a kizárólagosan önkormányzati tulajdonban álló Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. (a továbbiakban: Városfejlesztő Zrt.) javára. A vagyonkezelői jogot a Városfejlesztő Zrt. az Ötv. 80/A. (5) bekezdés b) pontja, valamint (6) bekezdése alapján ingyenes kijelöléssel szerzi meg. A Városfejlesztő Zrt. a vagyonkezelői jogot egyedül gyakorolja, azt harmadik személyre nem ruházhatja át. (2) 18 Az önkormányzat a Városfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe adja a Zalaegerszeg 828/7, 828/8, 828/9, 828/10 és a 828/20 hrsz-ú ingatlanokból telekalakítási eljárás során kialakuló, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 13/2008. (IV.25.) számú önkormányzati rendeletében Gip-1 jelű övezetbe besorolt 20 ha 2400 m 2 nagyságú ingatlant. (3) Az Önkormányzat a Városfejlesztő Zrt-vel határozatlan idejű vagyonkezelési szerződést köt. A szerződés tartalmát a közgyűlés határozza meg. A vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell a (2) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak tételes felsorolását, továbbá azok vagyonértékelés alapján megállapított, a szerződés megkötésekor érvényes értékét. 17 A 34/2008. (IX.19.) sz. rendelet 1. -a iktatta be. 18 A 35/2008. (X.22.) sz. rendelet 2. -a mód.

11 (4) A vagyonkezelő a jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal és a vagyonkezelési szerződésben foglalt feltételekkel a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakra vonatkozóan gyakorolja a tulajdonost megillető alábbi jogokat és viseli a tulajdonost terhelő kötelezettségeket: - a birtoklás és a birtokvédelemhez való jog, - a használat, hasznosítás és hasznok szedésének joga, - a vagyontárgyak jó karban tartásával, használatával kapcsolatos költségek viselése, - a jogszabályokban, valamint a vagyonkezelési szerződésben meghatározott könyvvezetési, beszámoló-készítési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek, - az önkormányzat és a jogszabályok alapján erre feljogosított szervek ellenőrzéseinek lehetővé tétele, - az (1) bekezdésben meghatározott közfeladat ellátásához szükséges, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott feladatok elvégzése, - a vagyonban vagy a vagyon működtetése során harmadik személynek okozott, a vagyonkezelőnek felróható kár megtérítésének kötelezettsége. (5) Az Önkormányzat gyakorolja a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakra vonatkozóan a vagyonkezelőnek át nem adott jogokat és kötelezettségeket, így különösen a vagyonnal való rendelkezés jogát. (6) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni. Az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására. Az Önkormányzat az ellenőrzés során a tevékenység, illetve a szolgáltatás indokolatlan zavarása nélkül a vagyonkezelő helyiségeibe beléphet, a vagyonkezeléssel összefüggő iratokba, dokumentumokba, belső szabályzatokba betekinthet, azokról másolatot kérhet. (7) Az Önkormányzat a vagyonkezelés ellenőrzését az alábbiak szerint végzi: a) számviteli szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól szóló negyedévenkénti adatszolgáltatások alapján történik; b) szükség szerint eseti és célellenőrzés folytatható, amelyet a vagyonkezelő előzetes írásbeli értesítését követően az önkormányzat által kijelölt személyek vagy szervezetek végeznek. 17/B. 19 (1) A Zalaegerszegi Város-rehabilitációs Kft. kizárólagosan jogosult a város-rehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtásával és fenntartásával kapcsolatos szolgáltatások és feladatok ( továbbiakban: város-rehabilitációs tevékenység) ellátására. (2) Város-rehabilitációs tevékenységnek minősül: a város-rehabilitációs programban már támogatási szerződéssel rendelkező projektek megvalósításának menedzselése. 19 Az 59/2009. (XII.23.) sz. rendelet 1. -a mód.

12 A Zalaegerszegi Város-rehabilitációs Kft. tevékenységének ellátása során - többek között - közreműködik a fejlesztésekhez szükséges és optimális önkormányzati ingatlanportfolió biztosításában, külső befektetők által megvalósítandó gazdaságfejlesztési elemek integrációjában, valamint beruházói feladatokat lát el az önkormányzati fejlesztések megvalósítása során. (3) Az (1)- (2) bekezdésekben meghatározott város-rehabilitációs tevékenység végzésének területi hatályát a 214/2008. sz. közgyűlési határozattal elfogadott, jelen rendelet 5. sz. függelékét képező Akcióterületi Tervben szereplő térképen kijelölt terület jelenti. (4) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott akcióterületeken a Zalaegerszegi Városrehabilitációs Kft. végzi a város-rehabilitációs tevékenységet, a jelenlegi tulajdonosi, kezelői és üzemeltetői jogok változatlanul hagyásával, különösen az alábbiakat: a támogatási szerződésekben szereplő feladatok végrehajtása, gazdaságfejlesztési elemek integrációja, a gazdasági partnerek koordinációja, közigazgatási, államigazgatási és civil partnerek koordinációja, lakosság bevonása, fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel), fenntartás koordinációja, további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása, a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlásának előkészítésében és lebonyolításában való közreműködés (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése), a támogatási szerződésben szereplő közterületeket érintő munkák irányítása (kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházói feladatok bonyolításának ellátása (kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése), adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal). (5) A feladatok finanszírozásának módjáról a közgyűlés a Zalaegerszegi Város-rehabilitációs Kft-vel kötendő megállapodásban, illetve egyedi döntéssel határoz. (6) A (2) bekezdésben megjelölt akcióterületek pontos földrajzi meghatározását, valamint a (4) bekezdésben meghatározott szolgáltatások és feladatok finanszírozásának módját a Zalaegerszegi Város-rehabilitációs Kft. és az Önkormányzat által kötött megállapodásban kell rögzíteni.

13 17/C. 20 (1) A Zalaegerszegi Városi Strandfürdő és Fedettuszoda Kft. kizárólagosan jogosult a zalaegerszegi Aquacity csúszda- és élménypark üzemeltetésére ( továbbiakban: üzemeltetés). (2) Az üzemeltetési feladatokat és a finanszírozás módját az Önkormányzat és a Zalaegerszegi Városi Strandfürdő és Fedettuszoda Kft. által határozatlan időre kötött megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodás tartalmát a közgyűlés határozza meg. 18. (1) Az önkormányzati vagyon használatára jogosult a településrészi önkormányzat. A helyi kisebbségi önkormányzat(ok) a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében meghatározott ingó és ingatlan vagyon ingyenes használatára jogosult(ak). (2) A vagyontárgyat érintően vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szerveket jogszabályi rendelkezés alapján megillető használat joga ingyenes. 18/A. 21 Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát jogszabály eltérő rendelkezése hiányában ingyenesen vagy kedvezményesen bármely jogcímen (így különösen adásvétel, ajándékozás, térítésmentes átadás, közérdekű kötelezettségvállalás, stb.) átruházni kizárólag a közgyűlés döntésével, csak meghatározott céllal, az önkormányzat és a város lakossága érdekeinek figyelembevétele mellett a) közhasznú szervezet részére a közhasznú tevékenységének támogatására, egyház részére hitéleti és közcélú tevékenységének támogatására, társadalmi szervezet, közalapítvány és alapítvány részére közérdekű közösségi tevékenységük támogatására, b) közérdekű kötelezettségvállalás céljából, c) az állam, más önkormányzat, önkormányzati társulás részére feladat és hatáskör átszállása kapcsán, d) ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán, e) önkormányzati közfeladat ellátásának biztosítása kapcsán lehet, ha az átruházás átadott önkormányzati közfeladat ellátása vagy az önkormányzat által elismert közérdekű közösségi célok megvalósítása érdekében történik és a vagyon e feladat, tevékenység ellátásához szükséges. (2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen a vagyontárgy pontos megnevezését, azonosító adatait, az ingyenes vagy kedvezményes átengedés részletes indokolását, a kedvezményezett működésének és tevékenységének részletes bemutatását, alapító okiratát (társasági szerződését, alapszabályát, stb.), bírósági (hatósági) nyilvántartásba vételéről szóló okiratát. (3) A térítésmentes átadás és az ingyenes használat során az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nem keletkezhet. A mindenkor hatályos általános forgalmi adóról szóló jogszabály alapján felszámított forgalmi adó megfizetési kötelezettsége az új tulajdonost illetve használót terheli. 20 Az 59/2009. (XII.23.) sz. rendelet 2. -a iktatta be. 21 A 40/2008. (XI.28.) sz. rendelet 1. -a iktatta be.

14 Önkormányzati vállalkozásokra vonatkozó szabályok 19. (1) A társasági jog hatálya alá tartozó önálló vállalkozás indításáról, gazdasági társaságba való belépésről az ügyben érintett szakbizottság és a Gazdasági Bizottság véleményezése után a közgyűlés dönt. (2) A vállalkozást az önkormányzat létesítéskor ellátja a tevékenységi körének folytatásához szükséges induló vagyonnal. A vállalkozás gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról, kötelezettségeiért a rábízott vagyonával maga felel. (3) Az önkormányzat költségvetését illeti a vállalkozói vagyon utáni részesedés és osztalék. A vállalkozásba fektetett vagyonnal a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapítást biztosító módon kell gazdálkodni. Az önkormányzat közüzemi jellegű vállalkozásai 20. (1) A közüzemi jellegű vállalkozások feladata, hogy a város lakosságának közszükségletét kielégítő alapvető szolgáltatásokat folyamatosan biztosítsa. (2) A közgyűlés a közüzemi jellegű vállalkozásai részére szolgáltatási kötelezettséget írhat elő. Beruházások támogatása (1) A közgyűlés a Befektetés támogató rendeletben meghatározottakon túl egyedi támogatásban részesíthet Zalaegerszeg közigazgatási területén működő, illetőleg megvalósuló beruházásokat (továbbiakban: beruházások) a (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállása esetén, kivételesen indokolt esetben. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás feltétele, hogy a beruházás a város fejlődése (különösen közlekedése, infrastruktúrája, közszolgáltatás színvonalának javítása) szempontjából kiemelkedő fontossággal bír, illetve a lakosság széles körét érintően jelentős előnnyel jár, vagy hosszabb ideje húzódó, a város, illetve a közélet szempontjából jelentős probléma kezelésére nyújt megoldást. (3) A megvalósítani kívánt beruházással kapcsolatban igazolni kell a (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállását, valamint a támogatás nyújtásának kivételes indokát. (4) A támogatás formája lehet: visszatérítendő vagy vissza nem térítendő pénzeszközök nyújtása, illetve követelésről való lemondás, forgalomképes önkormányzati vagyontárgy kedvezményes vagy térítésmentes átadása, rendelkezésre bocsátása. (5) Jelen alapján nyújtott támogatások csekély összegű támogatásnak minősülnek, amelyeket kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkelyének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló december 15.-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet - HL L sorozat 379/ (a továbbiakban 1998/2006/EK bizottsági rendelet)szabályai alapján lehet nyújtani. (6) A támogatással megvalósítani kívánt beruházást ismertető részletes kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani, amelyben meg kell jelölni az igényelt támogatási formát is. (7) A kérelemhez csatolni kell: a) - az utolsó összevont (konszolidált) beszámolót, ennek hiányában éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, vagy 22 A 8/2007. (II.09.) sz. rendelet 2. -a mód.

15 - az egyéni vállalkozás esetében az utolsó éves adóbevallást, vagy - éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet, b) a beruházás üzleti tervét, c) nyilatkozatot arról, hogy a vállalkozásnak bármely forrásból, csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma bármely három pénzügyi év vonatkozásában nem haladja meg az kettőszázezer eurónak, a közúti szállítási ágazatban a százezer eurónak megfelelő forintösszeget. (8) A 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján de minimis támogatás nyújtható valamennyi ágazat vállalkozásai számára az alábbi kivételekkel: a) halászati és akvakultúra ágazat (ahogyan azt a 104/2000/EK rendelet 23 meghatározza) vállalkozásai; b) az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozások; c) az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy marketingjével kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások, amennyiben: 1. a támogatás összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, 2. vagy az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbítástól függ; d) exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások; e) az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás; f) a széntermeléshez kapcsolódó iparág (szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén) vállalkozásai; g) szállítóeszköz megvásárlására a közúti szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások esetében. h) nehéz helyzetben lévő vállalatok részére. (9) Egy vállalkozásnak bármely forrásból csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma három pénzügyi év vonatkozásában nem haladhatja meg a , a közúti szállítási ágazat esetében a eurónak megfelelő forintösszeget. (10) Minden egyes új csekély összegű (de minimis) támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt de minimis támogatás teljes összegét kell figyelembe venni. (11) A csekély összegű (de minimis) támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a támogatási intenzitás csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott mértékét. (12) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet, arról, hogy de minimis támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a 1998/2006/EK bizottsági rendeletre - hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos 23 HL L 83/

16 Lapjában való kihirdetésére - valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve. (13) A támogatás odaítélését megelőzően az érintett vállalkozás írásos vagy elektronikus formában készített nyilatkozatot köteles eljuttatni a polgármester részére, a vállalkozás által a megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben kapott valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatásról. (14) A kérelem elbírálásáról a Közgyűlés egyedileg dönt. (15) A Közgyűlés által támogatott vállalkozással a döntést követő 30 napon belül támogatási szerződést kell kötni, amelyben rendelkezni kell többek között a nyújtott támogatás formájáról, mértékéről és összegéről, a vállalkozás adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségéről, a megvalósítandó beruházás ütemezéséről, vállalt megvalósítási határidőkről, a vállalt beruházás teljesítésének biztosítékairól, a szerződésszegés eseteiről és jogkövetkezményeiről. A szerződést az önkormányzat képviseletében a polgármester köti meg. A szerződésben rögzíteni kell, hogy a támogatott vállalkozás a támogatáshoz kapcsolódó minden iratot a támogatás nyújtását követő 10 évig köteles megőrizni és az önkormányzat ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni. (16) A támogatás felhasználásának elszámolására és nyilvántartásra vonatkozóan a Befektetés támogató rendelet erre vonatkozó szabályait értelemszerűen alkalmazni kell, jelen -ban meghatározott eltérésekkel. Az önkormányzat intézményeire bízott vagyon 22. (1) Az önkormányzat intézményei részére a közgyűlés a működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja. (2) Az önkormányzat intézményei a használati jogánál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra. (3) Az önkormányzat intézményeitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a közgyűlés megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja. 23. (1) Az önkormányzat intézményei a használatukban lévő ingatlanok, ingók és egyéb javak hasznosításával amely nem sérti az alaptevékenységet -, az alapfeladat színvonalának javítása és saját bevételének növelése érdekében a jogszabályi előírások betartásával, az alapító okirat rendelkezései szerint vállalkozói tevékenységet folytathatnak. (2) 24 Az önkormányzat intézményei a használatukban lévő forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanokat, ingókat és egyéb javakat bevételeik növelése érdekében - az alapfeladat sérelme nélkül - határozott idejű, legfeljebb 1 éves bérbeadás, használatba adás stb. útján hasznosíthatják. Egyebekben a bérbeadás feltételeit az intézményvezető jogosult meghatározni. (3) Ingó vagyon elidegenítésére az intézmény vezetője nettó ,- Ft-ig jogosult. (4) Az intézmény használatában lévő ingó és ingatlan vagyon bérbeadásából, ingó vagyon értékesítéséből származó bevétel az önkormányzat intézményének költségvetését illeti meg. 24 A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 4. -a mód.

17 (5) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt ingó és ingatlan vagyon megszerzéséről az éves költségvetési tervben biztosított keret terhére értékhatárra tekintet nélkül, a vonatkozó jogszabályok szerint. 24. Az önkormányzat intézményei gazdasági társaságokban lévő üzletrészeik és használatukban lévő ingó dolgoknak a rendes gazdálkodás indokolt mértékét meghaladó értékesítésére, valamint az üzletrészeik hozamának a 28. (4) bekezdéstől eltérő felhasználására kizárólag a közgyűlés előzetes hozzájárulásával és a bevétel felhasználásának egyidejű meghatározása alapján jogosultak. A bevétel ily módon történő felhasználására minden esetben a közgyűlés egyedi döntése alapján kerülhet sor. 25. (1) Az intézmény a működési területéhez kapcsolódó alapítványok működéséhez kizárólag a vállalkozói tevékenysége során elért nyereség terhére járulhat hozzá. (2) Az alapítványi célokra legfeljebb a vállalkozásból származó nyereség 50 %-a fordítható. VI. fejezet Mezőgazdasági rendeltetésű földterületek hasznosítása 26. (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket ( külterületi mezőgazdasági ingatlanok, belterületi területek) az önkormányzat elsősorban haszonbérletbe adással hasznosítja. A haszonbérlet jogszabályban meghatározott határozott ideig terjedhet, mely időtartam meghatározásával a ZÉSZ előírásait figyelembe kell venni. (2) 25 A fizetendő haszonbér mértékét a föld fekvésének, művelési ágának és kataszteri tiszta jövedelmének valamint termelő képességének figyelembe vételével a Közgyűlés által átruházott hatáskörben a Műszaki Bizottság határozza meg határozatában. (3) A haszonbérlő a bérelt föld művelési ágát csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg, és csak ideiglenes jellegű, 30 m 2 -t meg nem haladó alapterületű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani. (4) A haszonbérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg, és a megkötött szerződésről nyilvántartást kell vezetni, amelynek felfektetéséről, folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik. VII. Fejezet Az önkormányzati vagyon hasznosításának versenyeztetési eljárási rendje (1) Az önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió forintot meghaladja, ha törvény kivételt nem tesz csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetési eljárás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. A versenyeztetési eljárás fajtájáról az eset összes körülményének mérlegelése alapján a közgyűlés dönt. 25,0 millió forint forgalmi érték alatt nem kötelező a pályáztatás, a 25 A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 5. -a mód. 26 A 16/2008. (IV.25.) sz. rendelet 1. -a mód.

18 hasznosítási eljárás fajtájáról (nyilvános pályáztatás, zártkörű pályáztatás, két fordulós pályáztatás, pályáztatás nélküli eljárás) az eset összes körülményének mérlegelése alapján a hatáskör gyakorlója dönt, figyelembe véve a 40. rendelkezéseit is. (2) Vagyontárgy (1) bekezdéstől eltérő hasznosítása esetén nettó ,- Ft értékhatár felett kötelező a nyilvános (indokolt esetben zártkörű) pályáztatás, a pályáztatási eljárás fajtájáról az eset összes körülményének mérlegelése alapján a közgyűlés dönt. Nettó ,- Ft értékhatár alatt nem kötelező a pályáztatás, a hasznosítási eljárás fajtájáról (nyilvános pályáztatás, zártkörű pályáztatás, két fordulós pályáztatás, pályáztatás nélküli eljárás) az eset összes körülményének mérlegelése alapján a hatáskör gyakorlója dönt, figyelembe véve a 40. rendelkezéseit is. (3) Nem lakás célú helyiség bérbeadása esetén a bérlemény 10 éves bérleti díjának alapul vételével történik az értékhatár megállapítása, az 1. sz. mellékletben kialakított szempontok és szorzószámok, valamint a közgyűlés által évente határozatban megállapított alap bérleti díj figyelembe vételével. A pályázat 28. (1) A versenyeztetési eljárás elsősorban nyilvános pályázat útján történik. Amennyiben a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, vagy a nyilvános pályáztatás közérdeket, illetve valakinek a jogszabályban védett vagy méltányolható, jogos magánérdekét sértené tárgyalásos, illetve meghívásos zártkörű versenytárgyalási eljárást lehet tartani. (2) Várospolitikailag fontosnak minősített vagyon hasznosítása esetén két fordulós pályázat írható ki. A kiíró a pályázat első fordulójában a résztvevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, pénzügyi stabilitását és megbízhatóságát méri fel. A kiíró az első forduló eredménye alapján meghatározza a második fordulóban résztvevő ajánlattevők körét. A második fordulóban zártkörben, részletes és tényleges ajánlatkérésre kerül sor. (3) A versenyeztetési eljárás során, annak minden résztvevője köteles biztosítani a verseny tisztaságát, az esélyegyenlőséget és a nyilvánosságot. (4) A hatáskör gyakorlója írásban dönt a versenyeztetési eljárás fajtájáról, az ajánlattevők személyéről és a versenyeztetés további feltételeiről. Zártkörű versenyeztetési eljárás esetén az eljárást elrendelő döntésben annak okait indokolni kell. Az induló ár meghatározása 29. (1) A vagyontárgy hasznosításának induló ára értékesítés esetén legalább az ingatlanforgalmi értékbecslés szerinti összeg. (2) A vagyontárgy bérbeadása, használatba adása, egyéb hasznosítása esetén az induló ár a közgyűlés rendeletében, illetve határozatában szabályozott alapár (bérleti díj stb.), amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik. A pályázat kiírása 30.

19 (1) A vagyontárgy hasznosítására vonatkozó nyilvános pályázat kiírása főszabályként a vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szerv feladata. Az ingatlanok elidegenítése esetén a pályázati kiírást a polgármester hagyja jóvá. A pályázat meghirdetése helyi, megyei napilapban, az önkormányzat hivatalos internetes honlapján ( esetenként országos jellegű napilapban és az önkormányzat hirdetőtábláján 15 napig történő kifüggesztéssel történik Zártkörű pályáztatás esetén az érdekelt ajánlattevőket azonos módon, írásban, egyidejűleg kell tájékoztatni. (2) A pályázati felhívásnak minimálisan tartalmaznia kell: - a pályázat fajtájának megjelölését, - a lehetséges pályázók körét, zártkörű pályáztatás esetén a felkért ajánlattevők személyét, - a pályázat tárgyának meghatározását, azonosító adatait (helyrajzi számát, címét, alapterületét, rendeltetését, közműellátottságát) műszaki, jogi, és egyéb feltételeit, - a vagyontárgy hasznosításának célját, tájékoztatást a kötött célú hasznosítástól való eltérés jogkövetkezményeire, - az esetleges teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét, - a hasznosítás időtartamát, - az induló árat, az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket, - a bánatpénz vagy óvadék összegét, fizetési feltételeit, - az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére, idejére, módjára, valamint - a pályázati tárgyalás helyét és időpontját, - az ajánlatok bírálati szempontjait, - tájékoztatást arról, hogy 20 %-nál nagyobb ajánlati ár különbözet esetén nem kötelező versenytárgyalást (licitet) tartani, - az eredményhirdetés tervezett időpontját és módját, - szerződéskötés tervezett időpontját, - ajánlattevő figyelmének felhívását, hogy a pályázati felhívás feltételeinek elfogadására, és az ellenszolgáltatás teljesítésére az ajánlatban nyilatkoznia kell. (3) Amennyiben e pályázat a hirdetményben rövidített szöveggel jelenik meg, utalni kell arra, hogy a teljes szöveg kitől vehető át, és a részletes pályázati kiírás a internetes portálon is elérhető. (4) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtásának határideje között legalább 15 nap elteljen. (5) A bérbeadó a pályázat útján történő hasznosítás esetén meghatározhatja a vagyontárgy hasznosításának konkrét célját, amennyiben az ingatlan jellege vagy a lakosság ellátása ezt indokolja. Ez esetben a hasznosítás a jogviszony fennállása alatt egyoldalúan nem változtatható meg. (6) A vagyontárgy mind újonnan létrejövő, mind meghosszabbításra kerülő szerződés esetében, amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik, az értékesítés kivételével kizárólag határozott időre, maximum 5 évre hasznosítható. A közgyűlés indokolt esetben egyedi döntéssel 5 évnél hosszabb időtartamú szerződés megkötését is engedélyezheti. (7) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig vonhatja vissza. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni. A pályázati biztosíték (bánatpénz) és a pályázati ajánlat 31.

20 (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához, illetve vételár fedezet meglétének igazolásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani. (2) 27 A pályázati biztosíték (bánatpénz) a pályázati kiírásban szereplő összeg, legfeljebb az induló bruttó ár 10 %-a, de minimum 5.000,- Ft, amelyről az induló ár meghatározásával együtt kell dönteni. A bánatpénz összegét a felek eredményes pályázat esetén foglalónak tekintik, fizetés esetén a vételárba beszámít. Bérbeadás esetén a bánatpénz összege az egy havi bruttó bérleti díjjal megegyező összeg, amely eredményes pályázat esetén az óvadékba, illetve a fizetendő bérleti díjba beszámít. (3) A bánatpénz visszajár: - a pályázati felhívás visszavonásától, - az ajánlatok érvénytelenségének, eredménytelenségének megállapításától, - az ajánlatok elbírálásától számított 15 napon belül. (4) Nem jár vissza a bánatpénz, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartalma alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg. (5) 28 A pályázati ajánlatnak minimálisan tartalmaznia kell: - a pályázat fajtájának megjelölését, - a pályázat tárgyának meghatározását, azonosító adatait - a vagyontárgy hasznosításának célját, - adott esetben a hasznosítás időtartamát, - a megajánlott ellenszolgáltatást, az ellenszolgáltatás teljesítésének módját, határidejét, az ellenszolgáltatással kapcsolatos, a pályázati felhívásban meghatározott kikötésekre és feltételekre vonatkozó elfogadó nyilatkozatot, - az esetleges egyéb bírálati szempontoknak megfelelő megajánlást, - a bánatpénz befizetésének igazolását, - a pályázati felhívás feltételeinek elfogadására és az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot, - a pályázati felhívásban meghatározott egyéb adatot, illetőleg okiratot. A pályázat benyújtása 32. (1) Az ajánlatot zárt borítékban, a felhívásban meghatározott módon kell benyújtani, és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jeligét. A pályázat akkor minősül határidőre benyújtottnak, ha az ajánlattételi határidő lejártáig a felhívásban megadott címre beérkezik. (2) Az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított 30 napig, illetve az általa befizetett bánatpénz visszautalásának napjáig kötve marad. Az ajánlatok bontása (1) Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlati felhívásban megadott időpontban kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül. (2) Az ajánlatok bontását a pályázat kiírója nevében eljáró szervezet végzi, amelyre meg kell hívni a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Tervezési Osztálya, a vagyontárgy 27 A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 6. -a mód. 28 A 60/2006. (XII.22.) sz. rendelet 3. -a iktatta be. 29 A 61/2007. (XII.28.) sz. rendelet 7. -a mód.