KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2011. Tárgy: Nyugati pályaudvar csatlakozó vonalszakaszainak elővárosi célú fejlesztése, I/b. ütem Nyugati pu. fejlesztése előzetes vizsgálati eljárás Előadó: Köllő Orsolya dr. Bálint-Mikolcsó Eszter Bákai Zoltán Daróczi Zsuzsa Zsille Ákosné H A T Á R O Z A T A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.; a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából a COWI Magyarország Tanácsadó és Tervező Kft. (1133 Budapest, Váci út 76., a továbbiakban: Tervező) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EkheR.) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a Nyugati pályaudvar csatlakozó vonalszakaszainak elővárosi célú fejlesztése, I/b. ütem Nyugati pu. fejlesztésének a környezeti hatása jelentős, ezért környezeti hatástanulmány benyújtását írom elő. Egyidejűleg megállapítottam, hogy a Kérelmező a Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. 1. A Kérelmező adatai: I. ALAPADATOK Neve: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Székhelye: 1134 Budapest, Váci u. 45. Cégjegyzékszáma: L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 2. A tevékenység helye: Budapest, Nyugati pu. elővárosi célú fejlesztése, Nyugati pályaudvar 3. A tervezett tevékenység célja: A beruházás célja az elővárosi vasúti közlekedés minőségi és mennyiségi fejlesztése, az utazási feltételek minőségének javítása. Az utasok igényeit legnagyobb hatékonysággal kiszolgáló, a pályaudvar előtti 4-5 km hosszú vágányhálózat kialakítása. A vonalcsoport átszálló kapcsolatainak javítása a budapesti közösségi közlekedési hálózathoz, melynek keretében új, a jelenleginél kedvezőbb átszállási kapcsolatot biztosító megállási helyek kerülnek kijelölésre. A tervezett fejlesztések megvalósulásával a személyszállítás volumene jelentősen növekedni fog. 4. A tervezett tevékenység rövid leírása: A Nyugati pályaudvar és a bevezető vonalcsoport kapacitásnövelése érdekében a Nyugati pályaudvaron 18 peronos vágány térszinten történő elrendezése kerül megvalósításra. A fejlesztés a csarnokban tágabb utasforgalmi előteret biztosít. A csarnoki vágányok mintegy 40 m-rel rövidítésre kerülnek, így jobb kapcsolat alakul ki az egyes utasáramlási irányok között. A felvételi épületben csak a közvetlen utasforgalmi funkciók maradnak. A pályaudvaron sor kerül egy új vágány létesítésére. A váltó és biztosítási rendszer megújításra, a tároló és rakodóvágányok megszüntetésre kerülnek. Az elfogadott kialakítás szerint 10 vágány kerül bevezetésre a Dózsa György úti műtárgyon. A meglévő Bulcsú utcai gyalogos aluljáró helyett közúti aluljáró létesül. A fővonali vágányokat, a jobb oldali és bal oldali tároló vágányokat összekötő vágányok vezetik a peronok mellé. A kitérőkörzet átalakításával az állomás üzemi technológiája egyszerűsödik. A Fővárosi Állat és Növénykert melletti állomási területen 12 párhuzamos vágányszám létesül; az állatkerti kitérősor megszűnik. A kétvágányú 100. számú fővonal bevezetése Városliget elágazásnál nagysugarú kitérők beépítésével további két vágánnyal bővül, ezzel Budapest Nyugati pályaudvar fogadókapacitásának növelése érhető el. Városliget elágazásnál a 100-as és 70-es fővonalak összekötésével a fejpályaudvar elkerülhető. A javasolt új peron lehetőséget ad Dél-Pest és Észak-Pest közvetlen elővárosi vasúti viszonylat bevezetésére. Átszállási csomópont kerül kialakításra a 70. számú és a 100. számú vasútvonal összekötése mentén a Városliget elágazásnál, ahol a Millenniumi Földalatti Vasút, a 3-as és a 69-es villamos, valamint több BKV autóbusz viszonylatnak végállomása van. A tűzvédelmi és katasztrófavédelmi előírások betartása végett a Ceglédi váró épületétől indulva az állomás jobb oldalán 4 m széles üzemi út kerül kialakításra a Hungária körútig. A vágánytengelyek megfelelő rendezésével újabb területek igénybevételére nincs szükség. A teljes érintett vasúti szakasz hossza mintegy 3,6 km. II. A BENYÚJTANDÓ KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TARTALMI ELEMEI A hatásvizsgálati dokumentációt az EkheR. 6. számú melléklete szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően, a 7. számú mellékletre figyelemmel kell elkészíteni, különös tekintettel az alábbiak vizsgálatára. Zaj- és rezgésvédelem: 1. Az EkheR. 7. számú melléklete, illetve a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: ZR.) 6. és 7. 2

3 (1), illetve (4) bekezdésében előírtak alapján kell a közvetlen és közvetett hatásterületet meghatározni. 2. A ZR. 7. -a alapján a szállítási tevékenység hatásterületét az útvonalak mentén 25 km távolságig kell vizsgálni. 3. A hatásvizsgálati dokumentációhoz csatolni kell egy átnézeti helyszínrajzot, melyen fel van tüntetve a létesítmény környezete, a legközelebbi zajtól védendő építmény, a fejlesztési terület nagysága, a szabályozási terv szerinti építési övezeti besorolás. Az átnézeti helyszínrajzon azonosítható módon fel kell tüntetni a tervezett létesítményeket és azok funkcióit. 4. A tervezési terület jelenlegi zaj illetve rezgésvédelmi alapállapotát - mérésekre alapozott vizsgálatok alapján - kell bemutatni. A méréseket a területen érvényesülő közlekedési zajforrás figyelembevételével kell végezni, az eredményeket részletesen közölni kell. 5. A közlekedési eredetű zajterhelés meghatározásához felhasznált forgalmi adatokat is be kell mutatni és közölni kell az adatok forrását, a szabvány szerinti, gépjárművek várható közlekedésétől származó megítélési szinteket és a vonatkozó határértékkel történő összehasonlítást. 6. A távlati forgalom figyelembevételével, műszaki számításokkal meg kell határozni a beruházás megvalósulása után várható közlekedési zajterhelést. Amennyiben a műszaki számítások alapján a közúti zajterhelés növekedése várható, úgy a szükséges zajvédelmi intézkedésekre javaslatot kell tenni. 7. Műszaki számításokkal kell bizonyítani a bontási és építési tevékenységből származó zajterhelési határértékek teljesülését. Amennyiben a műszaki számítások alapján a bontási és építési munkákból származó zaj várhatóan meghaladja a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: ZHR.) 2. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékeket, úgy a bontás, illetve építkezés megkezdése előtt a generálkivitelezőnek zajvédelmi tervet kell készíteni, amelyben ki kell dolgozni, hogy a bontás és építkezés során a környezetben lévő zajtól védendő létesítmények védendő homlokzatait érő zajterhelési határérték feletti zajszintet milyen munkaszervezéssel, üzemelési idő korlátozásával, zajszegény gépek alkalmazásával csökkenti le a ZHR. 2. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékekre. 8. A bontási és építési tevékenységgel összefüggő szállításhoz olyan megközelítésre szolgáló útvonalakra kell forgalomtechnikai tervet készíteni, melyek használata esetén a szállítójárművek által okozott várható közlekedési eredetű zajterhelés a jelenlegi közlekedéstől származó zajterhelést nem emeli. A kijelölt útvonalat a tervben átnézeti helyszínrajzon beazonosítható módon be kell jelölni. 9. Az üzemi létesítménynek minősülő vasúti építmények - állomásépület, szerelvények tolatási és rendezési területe, utas-tájékoztató és utasítást adó hangszórós rendszer - tervezése, vizsgálata során biztosítani kell a ZHR. 1. számú mellékletében előírt üzemi zajterhelési határértékek védendő területeken való teljesülését. Levegőtisztaság-védelem: A hatásvizsgálati dokumentációban ki kell térni a bontási és építési munkálatok által okozott levegőterhelés, elsősorban porterhelés mértékének bemutatására és részletesen ki kell dolgozni a légszennyezettség elkerülésére tett intézkedéseket. III. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata II/103/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában hatásvizsgálati eljárás lefolytatását tartotta indokoltnak, az alábbi tartalmi elemek hangsúlyosabb kidolgozásának figyelembevételével: 3

4 - Az építési munkálatok által okozható légszennyezés (elsősorban porterhelés), illetve zaj valószínűsíthető mértéke és ennek mérséklése. - Az építési munkálatok esetleges időbeni korlátozása hétvégeken és ünnepnapokon. - Az építési zaj tekintetében miért csak a Szabolcs utca környékét tekintik veszélyeztetettnek, mikor a teljes Paulay utcai lakóház sor nagyobb magasságával és zárt térfalával ugyanolyan közel helyezkedik el a vágányokhoz. A Szabolcs utcai térrészen vannak az el nem bontandó sínpárok. - A már megtörtént bontások is jelentős zajterhelés növekedést okoztak a környékbeli lakóknak, ami a további épületbontásokkal növekedni fog, melynek legzavaróbb eleme a közlekedésinformációs rendszer (hangosbemondó) zaja. - A hangosbemondó zaját zajvédő fallal kívánják csökkenteni, ám a dokumentáció 1,5 m magasban felvett és tervezett zajszintekkel dolgozik. Indokoltnak tartják a zajtérkép mellett a térbeli hangterjedést és zajszintet prognosztizáló zaj metszetek felvételét is. - Alapos vizsgálatot tartanak szükségesnek a terület talaj és talajvíz szennyezettségét illetően, tekintettel az ott évszázada zajló vasúti közlekedésre és annak kiszolgáló tevékenységeire. Így például a kocsi mosásból, illetve a diesel üzemű vontató mozdonyokból elfolyó üzemanyag által okozható szennyeződés okán. IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK A környezetvédelmi engedély iránti kérelmet és a környezeti hatástanulmányt a határozat jogerőre emelkedését követő 2 éven belül lehet a Felügyelőségre benyújtani. A kérelmet és annak mellékleteit nyolc nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: DíjR.) szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát, de figyelemmel kell lenni a benyújtáskor hatályos jogszabályra. A környezeti hatástanulmány egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el. Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban Ft, azaz kettőszázötvenezer forint. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) 7 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja Ft, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. 4

5 I N D O K O L Á S A Kérelmező megbízásából a Tervező kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, melyhez csatolta az általa elkészített, Nyugati pályaudvar csatlakozó vonalszakaszainak elővárosi célú fejlesztése, I/b. ütem Nyugati pu. fejlesztésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység az EkheR. 3. számú mellékletének 143. pontja alapján - mint országos közforgalmú vasútvonal jelentős módosítása - az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Kérelmező a Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Felügyelőség az EkheR. szerinti előzetes vizsgálati eljárást október 8. napján megindította, az EkheR. 3. (3) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Budapest Főváros VI. kerület Terézváros, Budapest Főváros XIII. kerület és Budapest Zugló Önkormányzat Jegyzőjének. Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Jegyzője november 29. napján kelt II/103/2010. számú, Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Jegyzője V/2025-3/2010. számú, valamint Budapest Zugló Önkormányzat Jegyzője /3/2010. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget arról, hogy a tervezett fejlesztés előzetes vizsgálati eljárásának megindításáról szóló közlemény kifüggesztése megtörtént. Az üggyel kapcsolatban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. A Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Polgármestere november 3. napján kelt F/373/3/2010. számú levelében tárgyi eljárásba bejelentkezett és kérte az Önkormányzat ügyfélként való elfogadását. A Felügyelőség KTVF: /2010. számú végzésében megállapította, hogy Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatát az ügyféli jogállás megilleti. A Polgármester az Önkormányzat nevében, fent hivatkozott levelében hatásvizsgálati eljárás lefolytatását tartja indokoltnak, különösen zaj -és rezgésvédelem, levegőtisztaság-védelem, talaj és felszín alatti vízvédelem szempontjából. Észrevételei tartalmilag megegyeznek az Önkormányzat Jegyzője által adott szakhatósági állásfoglalásban foglalt előírásokkal, melyeket a rendelkező részben szerepeltettem. A Felügyelőség a dokumentációt megvizsgálta, és megállapította, hogy az felszín alatti vízvédelmi szempontból nem felel meg az EkheR. 4. sz. mellékletében foglaltaknak, ezért KTVF: /2010. számú végzésében tényállás tisztázását írta elő, melyet a Kérelmező KTVF: /2010. számon iktatott beadványában teljesített. A Felügyelőség KTVF: /2010. számú levelében, belföldi jogsegély keretében megkereste Budapest Terézváros Önkormányzat Jegyzőjét, hogy tájékoztatást kapjon abban a kérdésben, miszerint a Helyi Építési Szabályzat lehetővé teszi-e zajárnyékoló fal létesítését a tárgyi területen. Budapest Terézváros Önkormányzat Jegyzője a belföldi jogsegélykérésnek eleget téve január 6-án kelt, a Felügyelőségen január 20-án iktatott levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő testületének 40/2000. (XII. 20.) számú önkormányzati rendelete a Budapest, VI. kerület Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról és a területre vonatkozó Podmaniczky utca Teréz körút Nyugati tér Váci út Lehel tér Lehel utca Bulcsú utca MÁV terület Vágány utca vonala Dózsa György út által határolt területre (Nyugati pályaudvar és környéke) 5

6 vonatkozó Kerületi Szabályozási Terv (8/2008. (II. 25.) ör.) nem zárja ki a tervezett zajvédő fal létesítését. A Felügyelőség figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KijelölR.) 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában az építési engedélyezési és kiviteli tervek készítésére vonatkozó előírásokat tett, hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. Szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy várhatóan zajvédelmi határérték túllépés növekedéssel kell számolni a fejlesztések eredményeként. A tervezett üzemelési mód csak részletesen kidolgozott zajvédelmi intézkedések tervezésével és kivitelezésével fogja biztosítani a lakosság zajvédelmét. Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata II/103/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy hatásvizsgálati eljárás lefolytatása szükséges, a hatásvizsgálati dokumentáció tartalmi elemeire vonatkozó előírásait a határozat rendelkező részében szerepeltettem. Budapest Zugló Önkormányzat Jegyzője /2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett a vizsgálati anyag kiegészítésére vonatkozó előírását, a rendelkező rész a benyújtandó környezeti hatástanulmány zaj-és rezgésvédelmi szempontú előírásainál figyelembe vettem. További kikötése: - A vizsgálati anyag zajvédelmi fejezetének összefoglalása szerint a vasúti forgalomból származó zajterhelés a tervezett intézkedések alkalmazása mellett biztosítható a jogszabályban előírt zajkibocsátási határértékek betartása. Ettől függetlenül javaslom a Fővárosi Állatkert tárgyi beruházással érintett területén a passzív zajvédelem biztosítását. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A 29834/3 helyrajzi számú ingatlan tekintetében a Budapest Zugló Önkormányzata Képviselő testülete 19/2003. (VII. 08.) számú rendeletével jóváhagyott Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (ZKVSZ) 67. és 68. előírásai szerint telekalakítási tilalom van érvényben a Zugló Kerületi Szabályozási Terve (ZKSZT) alapján kialakítandó közforgalmú utak telekkönyvi lejegyzéséig. A telekalakítás a telekalakítási tilalommal érintett telkek esetében a ZKSZT szerinti teljes útterület telekkönyvi lejegyzését követően, az Évt. 24. (3), (4) bekezdésének érvényesítésével engedélyezhető. A területre a ZKSZT csak a MÁV val való megállapodás megkötése után lép hatályba, azaz jelenleg az érintett területekre nincs érvényes kerületi szabályozási terv. A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat 47/1998. (X. 15.) Fővárosi Közgyűlési rendelet (BVKSZ) szerint az érintett keretövezetekben telket, építési telket, építési területet kialakítani, épületet, építményt elhelyezni csak KSZT alapján lehet. A helyrajzi számú ingatlant pedig a Budapest Zugló Önkormányzata Képviselő testülete 19/2003. (VII. 8.) számú rendeletével jóváhagyott Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (ZKVSZ) és Zugló Kerületi Szabályozási Terve (ZKSZT) alapján közterület szabályozás érinti, az ingatlan rendezetlen. 6

7 Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Jegyzője V/2025-3/2010. számú, szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges, egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a Budapest XIII. ker. Szabolcs, Bulcsú és Vágány utcák mentén határértéket meghaladó közlekedési eredetű zajterhelésre kell számítani, ezért a megvalósítás során az érintett területeken zajvédelmi intézkedésre van szükség. Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodája 460/592/2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett beruházáshoz hozzájárult az alábbi kikötésekkel: A vágányrendezéssel összefüggő építészeti tervdokumentáció külön eljárásban történő véleményezése szükséges. A vágányrendezés során a meglévő irányítótornyot el kell bontani. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Kikötéseit az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet B fejezetében foglalt szakkérdések érvényesülése érdekében tette, hogy a vágánylefedés új építészeti objektumainál az illeszkedést a történeti épület tömegképzéshez, valamint a védett terület épületeiben a méltó és hiteles használatot, illetve funkciót biztosítani lehessen. A kulturális örökség védelméről szóló módosított évi LXIV. törvény 40/A. úgy rendelkezik, hogy a műemlékvédelem sajátos tárgyai (történeti kertek, temetők és temetkezési emlékhelyek, műemléki területek: történeti táj, műemléki jelentősségű terület, műemléki környezet) körében védelem alatt álló valamennyi ingatlan esetében biztosítani kell az építészeti, városépítészeti, valamint egyéb környezeti, természeti értékek fenntartható használatát és a hagyományos tájhasználat megőrzését. * A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette az EkheR. 5. számú mellékletében foglaltak szerint a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Zaj- és rezgésvédelmi szempontból környezeti hatásvizsgálat lefolytatása szükséges az alábbiakra tekintettel: A Tervező által készített előzetes vizsgálati dokumentációban leírtak szerint a tervezett fejlesztések megvalósulásával a személyszállítás volumene jelentősen növekedni fog. A VIBROCOMP Kft. által készített Zaj- és Rezgésvédelem fejezetben leírtak szerint a vasúti közlekedésből származó jelenlegi zajterhelés meghaladja a ZHR. 3. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértéket. 7

8 A Budapest Nyugati pályaudvar Hungária krt. mh. vonalszakasz jelenlegi vonatforgalmából származó eredő hangnyomásszint 25 m-es referencia távolságban nappal: 63,3 db, éjjel 58,2 db, míg a tervezett eredő hangnyomásszint nappal: 66,6 db, éjjel 61,5 db. A Budapest Nyugati-Városliget elágazás vonalszakasz (ceglédi irány) jelenlegi vonatforgalmából származó eredő hangnyomásszint 25 m-es referencia távolságban nappal: 63,2 db, éjjel 56,5 db, míg a tervezett eredő hangnyomásszint nappal: 66,7 db, éjjel 60,0 db. Ezt a vonalszakaszt a dokumentáció zajvédelmi szempontból nem vizsgálja. A környezeti hatásvizsgálat előírása az EkheR. 5. sz. melléklet 1. a., c., e., 2. cc., cd. és 3. a., e., g., h., pontjai alapján vált szükségessé. A Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi szempontból környezeti hatásvizsgálat lefolytatása szükséges az alábbiakra tekintettel: A dokumentáció alapján a Felügyelőség megállapította, hogy a fejlesztéseknek a levegőterheltségi szintre gyakorolt hatásai viszonylag kismértékűek, a terhelések kisebb mértékű csökkenésére lehet számítani. A vasúti forgalom növekedésével bekövetkező gépkocsi-használat csökkenése Budapest északnyugati, északi, keleti és délkeleti agglomerációiban jár jelentősebb kibocsátás csökkenéssel. A közlekedési eredetű kibocsátások, és levegőszennyezettség a fő közlekedési utak mentén kritikusak, a gépkocsiforgalom csökkenése ezen tengelyek mentén várható. Ennek eredményeképpen a levegőminőség az érintett nagyszámú agglomerációs településen és a reggeli, valamint délutáni órákban igen szennyezett levegőjű főbb budapesti tengelyeken, illetve a belvárosban várhatóan javul. Ugyanakkor a kivitelezési szakaszban, a bontási és építési munkálatok területén és idején a levegőterheltségi szint nőhet, ezért a légszennyezettség elkerülésére ki kell dolgozni és meg kell valósítani a megfelelő műszaki és egyéb intézkedéseket. Felszíni, felszín alatti vízvédelmi és talajvédelmi szempontból: Tárgyi fejlesztési terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. -a és a 2. számú melléklete alapján felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület. Tekintettel a fejlesztési területen folyó több évtizedes vasúti közlekedésre és az ehhez kapcsolódó tevékenységekre, az érintett területen talajszennyezésre, illetve felszín alatti vízszennyezésre lehet számítani. Az érintett területen ismertté vált talaj- és talajvíz szennyezettség eltávolítására a Felügyelőség alábbi határozatai alapján jelenleg is üzemelő aktív kármentesítési beavatkozások történnek: a Nyugati pályaudvar területén a KTVF: /2010. és a KTVF: /2010. számokon hozott beavatkozás és kármentesítési monitoring végzésére kötelező határozatai szerint, a Dózsa György úti aluljáró területén bekövetkezett havária vonatkozásában a KTVF: /2010. számon módosított KTVF: /2009. számú beavatkozás és kármentesítési monitoring végzésére kötelező határozata szerint, valamint a Rákosrendező Csomóponti Állomásfőnökség területén a KTVF: /2007. számú beavatkozás és kármentesítési monitoring végzésére kötelező határozata szerint. Fenti felügyelőségi intézkedések ismeretében kijelenthető, hogy az előzetes vizsgálati eljárás által érintett terület talajának és talajvizének szennyezettségi viszonyai jelenleg is ismertek, és a szennyeződések eltávolítása folyamatban van. További talaj- és talajvíz vizsgálatokra a beruházás bontási munkálatai során kerülhet sor melyek alaposabb képet mutathatnak a szennyezettségi viszonyokról, és lehetőséget adnak a Felügyelőség számára az esetleges szennyeződések eltávolítását célzó további intézkedések megtételére. 8

9 Hulladékgazdálkodási szempontból: A benyújtott dokumentációban foglaltak megfelelnek a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben, a keletkező veszélyes hulladékok kezelésénél a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben, valamint az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben előírtaknak. A tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok hulladékgazdálkodási szempontból nem áll fenn. Táj -és természetvédelmi szempontból: Tárgyi beruházás országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet nem érint. Táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. A tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok táj- és természetvédelmi szempontból nem áll fenn. * A Felügyelőség a tervezett beruházás környezeti hatásait értékelve a tervezett tevékenységet jelentősnek ítéli, ezért a megvalósítása előtt környezeti hatásvizsgálat készítését és benyújtását tartja szükségesnek, jelen határozat rendelkező részében meghatározva a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit. A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. (1) bekezdés a) pontja, valamint a 67. (2) bekezdése, az EkheR. 5. (2) bekezdés a) és aa) pontja értelmében - a Ket. 71. (1) bekezdésére és 72. (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A Kvtv. 66. (1) bekezdése a) pontja szerint a környezethasználat környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetőleg folytatható. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése alapján hivatalában és a honlapján ( valamint a központi rendszeren ( közzéteszi, továbbá az EkheR. 5. (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Budapest Főváros VI. kerület Terézváros, Budapest Főváros XIII. kerület, valamint Budapest Zugló Önkormányzatok Jegyzőinek, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követő 8 napon belül gondoskodni annak közzétételéről. A Jegyzők a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. 9

10 Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a DíjR. 1. számú melléklet I. fejezetének 49. pontja alapján állapítottam meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a DíjR. 2. (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a KijelölR. állapítja meg. A dokumentációban nem került megjelölve, elkülönítve ismertetésre olyan adat, amely az EkheR. 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. A KijelölR. 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldöm. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket 99. (1) bekezdése rendelkezik. Jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, március 30. Dolla Eszter s. k. igazgató 10