Széchenyi 2020 kommunikációs stratégia ( )

Átírás

1 Széchenyi 2020 kommunikációs stratégia ( )

2 Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzék:... 2 I) Bevezető, kontextus Befektetés a jövőbe Hazai programozási környezet A stratégia elfogadása, módosítása... 6 II) Helyzetelemzés, Háttér A as programozási időszak kommunikációs eredményei as jó gyakorlatok beazonosítása... 9 Óriás számok... 9 Uniós Fejlesztések nyílt napja rendezvénysorozat Számítaszavam.hu honlap Infógrafika lépés Magyarországon Fejlődés 172 pillanatban Uniós Jogszabályi keret SWOT elemzés III) A fejlesztéspolitika hazai intézményrendszere és kommunikációs feladatai A hazai fejlesztéspolitika intézményrendszere, arculata Kedvezményezettek kommunikációs kötelezettségei A szereplők feladatai Hazai kommunikációs hálózat működtetése Akadálymentesített hozzáférés Széchenyi2020, azaz a as fejlesztési terv kommunikációja IV) Kommunikációs aktivitások ban fejlesztési időszak zárása, eredménykommunikáció Ad hoc partnerségi együttműködés új időszak indítása, mozgósítás Mindennapi hősök kampány Uniós Fejlesztések Nyílt Napja Európa nap és Futóverseny Széchenyi 2020 SUPER Road Show, OP indító esemény Az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés tervezett kommunikációja

3 V) Monitoring és Értékelés A monitoring Indikátorok VI) Mellékletek

4 I) Bevezető, kontextus 1. Befektetés a jövőbe Az Európai Bizottság első számú célként fogalmazza meg az olyan közös politikák, mint a regionális politika ismertségének növelését, amelynek irányítását Magyarországon a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárságán belül a Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály végzi. Ennek értelmében minden magyar állampolgárhoz el kell juttatni az információkat, hogy Magyarország fejlődéséhez és az életminőség javításához milyen forrásokkal és mely programokon keresztül járul hozzá az Európai Unió; teljes körű tájékoztatást kell nyújtani az európai uniós források elérését és felhasználását lehetővé tevő programokról, illetve a konkrét pályázati kiírásokról; programok előre haladtával be kell számolni az elért eredményekről. Az uniós programokhoz kapcsolódó kommunikáció hármas tagozódású. A hazai központi koordinációs egység részeként a központi kommunikációt ellátó Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztálya országos lakossági kampányokat valósít meg, különböző média együttműködések keretében jelen van az országos és regionális médiumokban, közterületi, print és online hirdetéseket helyez el és megjelenéseket generál, működteti az egységes honlapot, valamint rendezvényszervezési feladatokat lát el. A szaktárcákban működő Irányító Hatóságok (IH) felelnek a felhívások meghirdetéséért, szakmai célközönségnek eseményeket szerveznek (konferenciák, road show-k, workshop-ok), tematikus kiadványokat készítenek. A kedvezményezettek a Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei című dokumentum szerint biztosítják a projektek számára a lehető legszélesebb nyilvánosságot. Jelen stratégia az alapvetően Magyarországon megvalósuló fejlesztésekhez tartozó kommunikációval foglalkozik a as időszakra vonatkozóan. A projektek finanszírozása az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap támogatásával valósul meg, a Magyar Állam társfinanszírozása mellett. Az elmúlt két programozási időszak tapasztalatain alapulva készült el a stratégia a jelenlegi as időszak közösségi szintű szabályozási kereteit 1 figyelembe véve, partnerségben az érintett szereplőkkel /2013/EU Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet 4

5 Közös célunk a befektetés a jövőbe, és a fejlesztések eredményes kommunikációja a lakosság felé, hogy mind a magyar adófizetők, mind az Európai Unió állampolgárai lássák adóbefizetéseik hasznosulását és Magyarország folyamatos fejlődését. 2. Hazai programozási környezet A programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjét a 272/2014. (XI. 5.) Kormányrendelet szabályozza, amelynek 13. -a rendelkezik az ehhez kapcsolódó kommunikációs előírásokról. A január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodás (PM) azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait. A PM rögzíti, hogy a Magyarországra érkező uniós fejlesztési források (az ún. ESB alapok) hogyan támogatják az Európai Unió Európa 2020 stratégiájának (EU2020) és Kohéziós Politikájának céljait, ezért integrálja a Nemzeti Reform Programot és az Európai Tanács ország specifikus ajánlásait is. A PM szintén meghatározza e források eredményes és hatékony felhasználásának feltételeit. A hazai és az uniós (EU 2020 Stratégia, valamint a Nemzeti Reform Programban rögzített vállalások) fejlesztési szükségletek és növekedési lehetőségek alapján a as tervezési ciklus átfogó nemzeti fejlesztési célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés. A Partnerségi Megállapodást az Európai Bizottság hagyta jóvá, Magyarország Kormányával folytatott egyeztetések után. A PM az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával, a szaktárcák közreműködésével készült. A kormány általi elfogadás februárban megtörtént, az Európai Bizottság számára én került benyújtásra, majd szeptember 11-én elfogadásra került. A Partnerségi Megállapodásban kijelölt fejlesztési irányok részleteit operatív programok rögzítik: a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaira épülő ágazati és területi operatív programok (OP), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásainak felhasználását meghatározó Vidékfejlesztési Program, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap operatív programja, továbbá a Magyarország részvételével zajló európai (nemzetközi) területi együttműködési programok. A Partnerségi Megállapodás és az operatív programok tervezése szem előtt tartva a többszintű kormányzást a partnerség elveinek maximálisan megfelelve zajlott. A partnerségi folyamat az érintett dokumentumok egy közös honlapon, on-line felületen történő közzétételével indult meg október 17-én, amely mellett párhuzamosan zajlott az Operatív 5

6 Programok nyílt társadalmi egyeztetése rendezvények és fórumok keretében. Az operatív programok on-line felületen történő véleményezési határideje december 15-én lezárult, ott összesen 866 vélemény érkezett be. A Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály összesen 19 rendezvényt szervezett (12 szakmai konzultációs fórumot és hét regionális fórumot), melyeken közel 2000 szervezet képviseltette magát. A szakmai konzultációkon több száz kérdés/javaslat hangzott el, ezeket a résztvevő, tervező szaktárcák képviselői igyekeztek minden esetben megválaszolni. A rendezvénysorozat átfogó célja miszerint a partnerség új, széles nyilvánosságot bevonó szakaszában hitelesen bemutassa az érintett szereplők számára a következő programozási időszak fő célkitűzéseit, prioritásait, illetve ösztönözze részvételüket a partnerségi folyamatban, fórumot biztosítva észrevételeiknek, javaslataiknak álláspontunk szerint sikeresen megvalósult. A gazdasági élet képviselői, civil szervezetek, központi és területi kormányzati és önkormányzati szereplők, állami cégek, kormányzati háttérintézmények, a közreműködő szervezetek, érdekképviseleti szervezetek, szakhatóságok és szakmai vagy érdekképviseleti civil szervezetek (különösen környezeti, esélyegyenlőségi, szociális, gazdaságfejlesztési) vettek részt az társadalmi egyeztetésben. Jelen kommunikációs stratégia ennek a programozási környezetnek megfelelően került kialakításra az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és ehhez kapcsolódóan az Ifjúsági Garancia, valamint a Kohéziós Alap forrásaira épülő ágazati és területi operatív programok, továbbá a Magyarország részvételével zajló európai (nemzetközi) területi együttműködési programok tekintetében. 3. A kommunikációs stratégia elfogadása, módosítása A 272/2014. (XI. 5.) Kormányhatározat 13. -a, valamint a 1303/2013/EU jogszabály 116. cikkének értelmében kommunikációs stratégiában kell rögzíteni az uniós források között megvalósítandó tervezett kommunikációját. Jelen kommunikációs stratégia az ERFA, ESZA, a Kohéziós Alap hazai operatív programjaira vonatkozik, ezért átfogó monitoring bizottsági jóváhagyás szükséges. A kommunikációs stratégiát a Közigazgatás-és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) monitoring bizottsága hagyja jóvá, figyelembe véve az egyes alapok hazai operatív programjai Monitoring Bizottságainak véleményét. 6

7 II) Helyzetelemzés, Háttér 1. A as programozási időszak kommunikációs eredményei A as időszak eredményeinek kommunikációja során a Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály célja az volt, hogy az állampolgárok tisztában legyenek azzal, hogy Magyarország le tudta kötni a rendelkezésre álló 8200 milliárd forint összegű keretösszeg egészét, és hogy a lakosság ismerje meg az uniós forrásokból megvalósított projektek számosságát, összetettségét áprilisában a Miniszterelnökség megbízásából nagymintás kutatás készült (Kutatópont, 2015) a fejlesztéspolitika megítéléséről a lakosság körében, melynek legfőbb eredményei a következők: Az Új Széchenyi Terv program lakossági ismertsége gyakorlatilag 2011 májusa óta nem változott érdemben, jelenleg a felnőtt korú társadalom több mint kétharmada (71 %) körében ismert a program. A Széchenyi2020 programról jóval kevesebben hallottak (28,9% százalék). A legtöbben (26,5%) a közlekedéssel, szállítással, úthálózattal kapcsolatos fejlesztéseket érzékeltek, sokan a kulturális fejlesztéseket említették (16 %), számottevő arányban emellett az oktatás és egészségügy fejlesztése merült fel. A legtöbben elsősorban televízióból értesültek az EU által társfinanszírozott projektekről (45 %), sokan találkoztak vele hirdetőtáblán és újságokban, az internet aránya azonban meglepően alacsony (9,4 %). A fejlesztések hasznosságával kapcsolatban kiderült, hogy a magyar lakosság döntő többsége továbbra is igen pozitívan vélekedik ezekről a projektekről. Azon megkérdezettek 62 %-a hasznosnak tartja a fejlesztéseket, igaz 2011 óta egy enyhe csökkenés érzékelhető. A megkérdezettek 42,3 %-nak van tudomása olyan fejlesztésekről a lakóhelyén, amely uniós pénzből valósult meg. Az információforrások közül ezúttal leggyakrabban televízióban és újságban értesültek a megkérdezettek, de érdekes, hogy a tervezett fejlesztések tekintetében megnő az ismerősök szerepe is. Csakúgy, mint az eddig megvalósult beruházásokat, a jövőbeni fejlesztéseket is hasznosnak tartja a megkérdezettek jelentős többsége azok körében, akik hallottak a megvalósulandó projektekről. A megkérdezettek többsége egyértelműen bizakodó a Széchenyi 2020 várható hatásaival kapcsolatban. A lakosság többsége pozitív hatást vár a következő hét évben. A felnőtt korú lakosság többsége tisztában van azzal, hogy a Széchenyi 2020 program fejlesztései hazai és uniós forrásból valósulnak meg, azonban 2011-ben és 2013-ban jelentősen tájékozottabbnak bizonyult a lakosság az Új Széchenyi Terv forrásait illetően. A megkérdezettek közel 40 százaléka szerint a legnagyobb mennyiségű európai uniós forrást a közlekedési infrastruktúrafejlesztésére használták fel Magyarországon az elmúlt években, ahogy közvetlen környezetükben is ezt tapasztalták a legtöbben. A korábbi évek felméréseihez hasonlóan idén is a közlekedési beruházások után a települések megújítását, majd a vállalkozásfejlesztést is a turizmust említették a leggyakrabban a megkérdezettek. Az egészségügyi és szociális ellátást, a foglalkoztatást és munkahelyteremtést, oktatást, majd a környezetvédelmet és az energetikát tartja a magyar társadalom a legfontosabb támogatandó területnek. A felnőtt korú lakosság többsége szerint az EU-s támogatási források jelentős mértékben járultak hozzá a megkérdezett öt terület fejlődéséhez. A gazdasági növekedés elősegítése érdekében nyújtott uniós hozzájárulást érzékelték a legnagyobb arányban a megkérdezettek. 7

8 Egyértelműen az látható, hogy az EU-tól kapott támogatások a lakossági vélemény szerint segítik Magyarországot a fejlettebb országokhoz való felzárkózásban, minden negyedik megkérdezett szerint jelentős mértékben, minden második válaszadó szerint inkább segítik az uniós támogatások. A korábbi években mértekhez hasonlóan a lakosság fele szerint több fejlesztés van az országban az előző évekhez képest, amelyekhez az Unió pénzügyileg hozzájárult. A felnőtt korú lakosság döntő többsége (81,6%) nem vett még részt uniós projektben. Az uniós projektben részt vett válaszadók többsége elégedett az uniós pályázat lebonyolítási rendszerével. A közvélemény-kutatás tanúsága szerint közel minden negyedik felnőtt korú lakos tervezi, hogy között pályázik uniós forrásokra, közülük a többség magányszemélyként tervezi ezt. Az ország európai uniós csatlakozásának megítélésével kapcsolatban pozitív elmozdulás történt az előző évek eredményéhez képest, hiszen 2015 áprilisában a lakosság többsége (65%) összességében előnyösnek érzi hazánkra nézve a csatlakozást. Az Eurobarometer EU fejlesztéspolitikájára vonatkozó állampolgári ismeretek és elképzelések c októberi felmérése szerint (Eurobarometer, 2013) míg az Európai Unióba vetett bizalom folyamatosan csökken az állampolgárok körében, a regionális politika hatásairól egyre pozitívabb az általános vélekedés. Azok a válaszadók, akik ismernek uniós fejlesztéseket a közvetlen környezetükben, 75%-ban úgy gondolják, az uniós Alapok pozitív hatással vannak városuk, régiójuk gazdasági és társadalmi fejlődésére. A kohéziós politika ismertsége, a korábbi adatokhoz hasonlóan uniós szinten 34% (Lengyelország: 80%, Magyarország: 62%, Spanyolország: 33%, Egyesült Királyság: 10%). Magyarországon a megkérdezettek 92%-a érzi úgy, hogy mindennapjaikra pozitív hatással vannak az uniós fejlesztések (uniós átlag: 20%) és a magyarországi megkérdezettek 33%-a hallott legalább egy alapról (uniós átlag: 20%). Az EU-s fejlesztésekkel kapcsolatos elsődleges információforrás továbbra is a televízió (Magyarország: 21%, uniós átlag: 26%). A válaszadók ötöde elsősorban helyi és regionális lapokból értesül először az uniós fejlesztésekről (Németország, Finnország), a korábban mért adatokhoz képest Magyarországon viszont 12%-kal csökkent azon válaszadók száma, a helyi és regionális lapokat nevezték meg elsődleges információs forrásként (Magyarország: 17%, uniós átlag: 18%). Ezzel szemben Magyarországon a megkérdezettek jelentős része számára a hirdetőtáblák szolgálnak elsődleges információ forrásként (Magyarország: 28% +17; uniós átlag: 11%). 8

9 Forrás: as jó gyakorlatok beazonosítása Az Európai Bizottság kommunikációs munkacsoport üléseinek alkalmával és kommunikációval foglalkozó nemzetközi konferenciák során több olyan kommunikációs jó gyakorlatot mutatott be a Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály az elmúlt évek során, amely nemcsak a Bizottság, de a többi tagállam elismerését is kiváltotta; ilyen például az Óriás számok kampány és a Térképtér interaktív térképalkalmazás. Más tagállamok jó példáira alapozó hazai gyakorlat többek között a kommunikációs hálózat működtetése, a as időszak legsikeresebb fejlesztéseit magában foglaló eredménykommunikációs kiadvány vagy az Uniós fejlesztések nyílt napja rendezvénysorozat. Óriás számok Az Európai Bizottság megbízásából készített, Evaluation study on good practices in EU Regional Policy communication and beyond 2 c októberében nyilvánosságra kerülő 2 9

10 tanulmány kiemelkedő tagállami gyakorlatként azonosította a 2012 nyarán megvalósított Óriás számok elnevezésű kommunikációs kampányt 3. A 2012 nyári-őszi kommunikáció célja az volt, hogy a lakosság számára megkülönböztető és releváns módon, szokatlan eszközökkel lehessen demonstrálni, hogy az uniós támogatásoknak köszönhetően nagyon sok, az ő mindennapi életüket is befolyásoló, sikeres fejlesztés valósult már meg. Cél volt, hogy a lakosság elismerje az eredményeket, büszke legyen azokra és támogassa a jövőbeli célokat. A stratégiában meghatározott érzem, hogy sikerül alapgondolatát a célközönség számára úgy lehet fontossá tenni, ha az olyan dolgokkal kapcsolódik össze, amelyek részét képezik a mindennapi életnek. Az Óriás számok jelentése: A kampány célja az volt, hogy felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy az uniós fejlesztéseknek köszönhetően: kilométer út épült és újult meg (kerékpár-, autó-, vasút) oktatási intézmény újult meg egészségügyi intézmény újult meg fő vett részt képzési programokban 683 milliárd Ft a generált beruházások nagysága tonnával csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása 2011-ben látogatás történt olyan turisztikai attrakcióknál, amelyek uniós támogatásban részesültek A kampány keretében 7 statikus szám térinstalláció készült kortárs művészek bevonásával, olyan egyedi reklámhordozók, amelyek a lakossági célközönség számára releváns számokhoz kapcsolódnak és közterületi funkciójuk is van. Az Óriás Számok felavatásához mini PR események, rendezvények társultak a helyi sajtóérdeklődés felkeltésére. A résztvevők számára a 7 helyszínre összesen példányban szórólapok készültek, amelyben a kampány hátteréről, a számok jelentéséről kapott tájékoztatást a lakosság. Uniós Fejlesztések nyílt napja rendezvénysorozat Az Európai Bizottság Fejlesztés-és Várospolitikai Főigazgatósága INFOREGIO honlapján ad hírt 4 arról a korábban több fórumon bemutatott jó gyakorlatról, amelynek keretében megnyitjuk az uniós fejlesztések kapuit az érdeklődők számára

11 Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta több tízezer beruházás, fejlesztés valósult meg az országban. A hatalmas szám ellenére a lakosság az uniós fejlesztésekről mégis szinte kizárólag a híradásokból értesül ban indult útjára az évente legalább egy alkalommal megrendezésre kerülő Uniós Fejlesztések nyílt napja programsorozat, hogy a lakosság megértse: az uniós támogatások, a fejlesztések nem elvont fogalmak, hanem konkrét, megvalósult beruházásokat jelentenek. A rendezvények mindenki számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy saját élményeket, tapasztalatokat szerezzenek a megvalósult fejlesztésekkel kapcsolatban. Számítaszavam.hu honlap A as tervezési időszak operatív programjait és a Partnerségi Megállapodást a jogszabályi előírások alapján az érintettek és a szakmai célcsoport bevonásával kötelező társadalmi egyeztetésre bocsátani. A kötelező tevékenységen túl azonban fontosnak tartjuk, hogy minden érdeklődő, minden állampolgár kiválaszthassa a számára legfontosabb fejlesztési területet. Ennek érdekében került kialakításra a honlap, ahol az oda látogatók ábrák, magyarázatok alapján rendezhette sorba a fejlesztési területeket, ezzel jelezve, hogy számára mely terület támogatása a legfontosabb. A területek, amelyeket feldolgozásra kerültek az alábbiak: munkahelyteremtés vállalkozások versenyképességének javítása szegénység elleni küzdelem, oktatás energiahatékonyság növelése, oktatás közlekedés fejlesztése kutatásfejlesztés Minden egyes terület bemutatásához egy animációs kisfilm is készült, a filmek elérhetőek a honlapon. A honlap célja a lakosság figyelmének felhívása arra, hogy az uniós források elosztásakor mindenki szava számít! A szamitaszavam.hu honlap látogatóinak száma közel volt, a honlap alapján a legfontosabbnak ítélt fejlesztési terület a munkahelyteremtés volt. Infógrafika A as időszak lezárásaként egy új, innovatív vizuális eszközt, az infógrafikát alkalmazó online és print minikampány 5 segítségével mutatta be a Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály az időszak eredményeit területi (országos és regionális) és a fejlesztési területek szerinti bontásban 2013 decemberében. A Metropolban összesen 9 alkalommal, online felületeken (metropol.hu, bruxinfo.hu, megyei napilapok online felületei) pedig 6 héten keresztül lehetett találkozni a hirdetésekkel

12 Az Infógrafikák annyira népszerűek voltak, hogy plakát minőségben is nyomtatásra kerültek, illetve az Európai Bizottság számára, az Európai Bizottság hazai képviselete és a Europe Direct Irodák számára is hozzáférhetővé tettük ezeket lépés Magyarországon A lépés Magyarországon című kiadvány a között megvalósult turisztikai fejlesztések népszerűsítésére jött létre azért, hogy a teljesség igénye nélkül, régiónként mutassa be a lakosságnak az uniós források felhasználásának sokszínű eredményeit. Kommunikációnkban erősen jelen van az online kommunikációs eszközök használata, amelyek közül mindenképpen említést érdemel a fenti kiadványból kialakított interaktív ipad-applikáció. Az eszköz a kiadvány vizualitását megőrizve mutatja be a hazai fejlesztések sokszínűségét és olyan audiovizuális elemeket is integrál, mint a projektekkel kapcsolatos média-megjelenések. Fejlődés 172 pillanatban A Fejlődés 172 pillanatban című kiadvány ugyancsak a as időszak lezárásaként és egyben a as költségvetési ciklus előkészítéseként az elmúlt hét év fejlesztési sikertörténeteit mutatja be a lakosság számára fejlesztési területenként, valamint állami vezetőkkel készített interjúkon keresztül. 3. Uniós Jogszabályi keret Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről) rendelkezik az alapvető szabályozási keretekről. Emellett az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete írja elő az Európai Szociális Alapra és az Ifjúsági Garanciára vonatkozó kommunikációs szabályokat. A kommunikációs stratégiával a 1303/2013-as rendelet 116. cikke foglalkozik. Ez tartalmazza, hogy az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap valamennyi operatív programjára vonatkozóan el kell készíteni a kommunikációs stratégiát, amely összevont is lehet. A jogszabály szabályozza, hogy az első OP benyújtását követő 6 hónapon belül a kommunikációs stratégiát is be kell nyújtani jóváhagyásra az érintett monitoring bizottságnak. Amennyiben több operatív programra olyan közös kommunikációs stratégiát dolgoztak ki, amely több monitoring-bizottságot érint, a tagállam felelősként kijelölheti az egyik monitoring-bizottságot arra, hogy a több érintett monitoringbizottsággal konzultálva jóváhagyja a közös kommunikációs stratégiát. (1303/2013/EU rendelet 12

13 116. cikk (2). Az esetleges módosítás is MB jóváhagyást igényel. Évente minimum egyszer be kell számolni a stratégia végrehajtásában elért eredményekről és az eredmények elemzéséről, továbbá a következő év során elvégzendő, tervezett tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekről. A 1303/2013/EU jogszabály XII. sz. melléklete határozza meg a kommunikációs stratégia elemeit. Az irányító hatóság és adott esetben a tagállam által kidolgozott kommunikációs stratégia a következő elemeket tartalmazza: a) a megközelítés leírása, beleértve a tagállam vagy az irányító hatóság által hozandó, a potenciális kedvezményezetteket, a kedvezményezetteket, a multiplikátorokat és a szélesebb közönséget megcélzó főbb tájékoztatási és kommunikációs intézkedéseket, figyelembe véve a 115. cikkben leírt célokat; b) leírás azokról az anyagokról, amelyeket a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhető formátumban bocsátanak rendelkezésre; c) annak leírása, hogy a kedvezményezettek milyen támogatást kapnak kommunikációs tevékenységeikhez; d) a stratégia végrehajtásának tájékoztató jellegű költségvetése; e) a tájékoztatási és kommunikációs intézkedések végrehajtásáért felelős igazgatási szervek leírása, a személyi erőforrásokkal együtt; f) a 2. pontban említett 6 tájékoztatási és kommunikációs intézkedések módozatai, beleértve annak a honlapnak vagy honlap-portálnak a megjelölését is, ahol az adatok találhatók; g) annak megjelölése, hogy a szakpolitika, az operatív programok és a műveletek láthatósága és az irántuk való figyelemfelkeltés, valamint az alapok és az Unió szerepe szempontjából hogyan értékelendők a tájékoztatási és kommunikációs intézkedések; h) adott esetben, leírás az előző operatív program főbb eredményeinek felhasználásáról; i) a következő évben végrehajtandó tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket tartalmazó éves frissítés. Jelen stratégia valamennyi felsorolt elemmel rendelkezik. 4. SWOT elemzés A stratégia kialakítása során teljes körűen vizsgálat alá kerültek a erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Készült egy úgynevezett SWOT-analízis is, amely az említett elemeket sorolja fel. 6 Nagyszabású tájékoztatási kampány megszervezése (operatív program(ok) indításáról, a finanszírozási lehetőségeket az alkalmazott stratégiákat, elért eredményeket népszerűsítő);a műveletek listájának elektronikus úton történő közzététele; példák felsorolása az adott operatív program szerinti műveletekre az egységes honlapon (az érintett tagállam hivatalos nyelvétől vagy nyelveitől eltérő hivatalos nyelvén) 13

14 Külső tulajdonságok Belső tulajdonságok Célok elérését segítő tényezők Erősségek az egész országot lefedő kézzelfogható fejlesztési eredmények a as időszakból egységes, kipróbált, központosított kommunikációs szervezeti struktúra egységes, az összes OP-t lefedő arculati, eljárásrendi szabályozás széleskörű médiakapcsolatok összeszokott kommunikációs munkatársak a központi szervezeti egységek, az IH-k szintjén bizalmi, a kölcsönös érdekeket tiszteletben tartó viszonyrendszer a fejlesztéspolitika különböző szereplői között (intézményrendszer, pénzügyi szervezetek, pályázók) kiterjedt partneri együttműködés (Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, Külügyminisztérium, Európai Parlament Tájékoztatási Irodája) széleskörű, szakmailag elismert beszállítói kapcsolatrendszer Lehetőségek 10 éves hazai és nemzetközi tapasztalat a fejlesztések kommunikációjában széleskörű kapcsolatrendszer a téma meghatározó médiumaival és gazdasági szereplőivel érdekazonosság az Európai Bizottság és a kormányzat között a fejlesztési programok népszerűsítésében a rendelkezésre álló források mennyisége versenyképessé teszi a fejlesztési kommunikációt a folyamatosan fejlődő kommunikációs technológiában rejlő lehetőségek kihasználása (social media) jó gyakorlatok megosztása a tagállamok között sikertörténetek megosztása, média érdeklődésének felkeltése Célok elérését akadályozó tényezők Gyengeségek a többszörös forrásigényből fakadó lassabb értékelési és döntési folyamatok (jelentős nyomás az intézményrendszeren) az EU szintű szabályozás kialakítása és a hazai rendszer-átalakítás bizonytalanságot szül, amely a két periódus között pár hónapos átmeneti időszakként jelenik meg az összetett fejlesztéspolitikai célok nehéz lefordíthatósága bürokratikus, személytelen, sokszor korlátolt kommunikációs lehetőségek Veszélyek sértett érdekcsoportok (rendszer egyszerűsítéséből fakadó korábbi haszonélvezők elégedetlensége pl. pályázatírás, csalódott pályázók) fejlesztéspolitikai kérdések és általános pártpolitikai kérdések összemosódása, a negatív hírek és visszaélések publicitása magasabb, mint az eredményeket bemutató aktivitásoké, ebből fakadóan torz kép alakul ki a források felhasználásáról a politikai csatározások kereszttűzébe került fejlesztéspolitika általános, a közügyek irányába megnyilvánuló szkepticizmus 14

15 III) A fejlesztéspolitika hazai intézményrendszere és kommunikációs feladatai 1. A hazai fejlesztéspolitika intézményrendszere, arculata Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkár Politikai szint A fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár Politikai szint Központi kommunikáció Alap, OP, Projekt szint Irányító Hatóságok OP szint Kedvezményezettek Projekt szint Magyarországon az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásainak kommunikációját a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárságán belül a Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály irányítja. A jelenleg hét fővel működő Főosztály felelős az OP-k kommunikációjának összehangolásáért, a marketingkommunikációs tevékenységek megvalósításáért (médiavásárlás, nyomda és grafikai szolgáltatások, kreatív és PR feladatok, közvélemény kutatás), a rendezvények szervezéséért, valamint a hazai fejlesztéspolitika online felületeken való kommunikációjáért. A Fejlesztéspolitikai 15

16 Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkár látja el a szóvivői feladatokat. A Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály munkatársai mellett minden Irányító Hatóság részéről biztosított az uniós fejlesztések gördülékeny kommunikációjának ellátása az IH-nál/ szaktárcánál dolgozó kommunikációs szakembereken keresztül, akik nem csak a kedvezményezettekkel, de a Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztállyal is állandó kapcsolatban állnak. A Fejlesztéspolitikai Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság egyik munkatársa az INFORM és az INIO bizottsági kommunikációs munkacsoportok Magyarország által delegált állandó tagja és felel az Európai Bizottsággal történő kapcsolattartásért. Az irányító hatóságok felelősek a kezelésükben lévő operatív programok sikeres megvalósításáért, ennek keretében a felhívások meghirdetéséért, a pályázati lehetőségekkel kapcsolatos információk közvetítéséért a potenciális kedvezményezetti kör számára és a projektek megvalósítása során a kedvezményezettek munkájának támogatásáért. A kedvezményezettek felelősek azért, hogy projektjük számára a lehető legszélesebb nyilvánosságot biztosítsák. Munkájuk során segítséget biztosít számukra az arculati kézikönyv, a honlapon elérhető elektronikus sablonok, valamint a kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségeit szabályozó útmutató és a táblagenerátor szoftver. A teljes hazai fejlesztéspolitika egységes brand, szlogen és arculati elemek mentén kommunikál, melyeket egy intézményrendszeri arculati kézikönyv tartalmaz. A mindenkor hatályos arculati kézikönyv és a letölthető sablonok a honlapon elérhetőek. Az intézményi honlapon ezen kívül letölthető és exportálható formátumban megtalálhatók a as időszakban megvalósult projektek adatai. A as időszak elején egységes honlap került kialakításra, amelyről mind a lakosság, mind pedig a kedvezményezetti kör számára fontos információk elérhetők ( 2. Kedvezményezettek kommunikációs kötelezettségei Az ERFA, ESZA és Kohéziós Alap kedvezményezettjei számára a Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei (KTK 2020) című dokumentum biztosítja a megfelelő projekt szintű kommunikációt a as időszakban. A mindenkor hatályos teljes útmutató megtalálható a honlapon. Fontos azonban megjegyezni, hogy mivel a dokumentum a 16

17 Széchenyi 2020 arculat bevezetését követően lépett életbe 2014 júniusában, abban a as időszak programjaira is vonatkozik az arculati szabályozás, hiszen az életbe lépés időpontjától felmenő rendszerben az előző időszakban megvalósult beruházások kommunikációjába is az új arculat került beépítésre. Az útmutató alapvetően két részből áll, az első részben a kedvezményezettek számára kötelező kommunikációs tevékenységet, eszközöket írja elő. A dokumentum a kötelezettségek felsorolásán túl segítségként, praktikus, kézzelfogható útmutatóként is szolgál az uniós pályázatokon támogatást nyert kedvezményezettek számára alapvetően a támogatási szerződés/okirat megkötése utáni időszakra vonatkozóan. A második részben a kedvezményezettek által használatos új időszakhoz kapcsolódó arculati előírások találhatóak. Az útmutató létrehozása során a Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály törekedett az összes érintett bevonására, így az értékelemzés módszertanát 7 követve alakította ki az új dokumentumot a Közreműködő szervezeti munkatársak, külső szakértők és az ellenőrző hatóság (EUTAF) bevonásával. Általános véleményként megfogalmazták az érintettek, hogy mindenképpen konstruktív változások történtek a dokumentumban az előző időszak tapasztalatainak beépítésének köszönhetően. A véleményeket úgy került beépítésre, hogy minden projekttípus esetén használható, általánosan alkalmazható útmutató álljon össze. Az előző időszakhoz képest egyes esetekben csökkentek az előírások, racionalizálásra kerültek az előírt elemek a projekttípus-szétválasztásnak köszönhetően. A projektek megvalósításakor a támogatási szerződés kötésének időpontjában hatályos Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettsége útmutató szerint kell eljárni. Az arculatot illetően az új KTK (ún. KTK 2020) hatálybalépését követően az új előírások használata a kötelező a kommunikációs tevékenységek során az egységes arculat biztosítása miatt, de ezért nem szükséges a már megvalósított tevékenységek, legyártott eszközök, anyagok módosítása. Profiltól és mérettől függetlenül minden szervezet (projekt) számára elengedhetetlen, hogy folyamatos kapcsolatban legyen szűkebb és tágabb működési környezetével, partnereivel, ügyfeleivel, munkatársaival, valamint a tevékenységét kívülről vagy belülről befolyásoló véleményvezérekkel. Az EU szintű szabályozás alapján kialakult hazai szabályoknak megfelelően a kedvezményezetteknek a projekt jellegétől és a támogatás értékétől függően kötelezően előírt kommunikációs kötelezettségeket kell teljesítenie. Az útmutatóban a kötelezően előírt tevékenységeket a támogatási szerződés megkötését követő időszak három szakaszában kell megvalósítani: a projekt előkészítő szakasza, a projekt megvalósítási szakasza, a projekt megvalósítását követő szakasza. Az értelmezhetőséget részletes magyarázatokkal, és gyakran ismételt kérdések megválaszolásával segíti az útmutató. Az egyes eszközökre vonatkozó arculati előírásoknál honlapról letölthető, szerkeszthető sablonok segítik a kedvezményezetteket. A tájékoztató és emlékeztető táblák elkészítését egy online

18 elérhető tábla-generátor segíti, amely a projektadatok bevitele után egy kész grafikai tervet biztosít a kedvezményezettnek, ezzel is segítve a munkájukat. Az egész útmutató szakszó használat kialakítása és tartalmi felépítése során az volt a célkitűzés, hogy a kedvezményezettek az előírásokat kommunikációs szakértő bevonása nélkül is értelmezni tudják, és akár külső segítség bevonása nélkül is meg tudják valósítani az útmutatóban foglaltakat, és ez által könnyebben teljesüljön a közös cél, a hatékony és eredményes kedvezményezetti kommunikáció. 3. A szereplők feladatai A Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatában 8 foglaltaknak megfelelően az Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős államtitkár irányítja az európai uniós források felhasználásával összefüggő fejlesztéspolitikai kommunikációt. A fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár a) szervezi az európai uniós források felhasználásával összefüggő kommunikációs tevékenységet, b) közreműködik a fejlesztési programok népszerűsítésében, a programok eredményeinek társadalmi szintű megismertetésében, ennek érdekében kommunikációs kampányokat szervez és biztosítja a modern közösségi médiák aktív használatát a fejlesztéspolitika kommunikációjában, c) részt vesz az új kommunikációs csatornáknak a kormányzati munkába való integrálásában, d) feladatainak ellátása érdekében együttműködik és közvetlen kapcsolatot tart a szakminisztériumokkal, azoktól felvilágosítást és tájékoztatást kérhet, e) irányítja a as kommunikációs stratégia és az ehhez kapcsolódó útmutatók elkészítését, f) a nemzetközi fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár tájékoztatása mellett kapcsolatot tart az Európai Bizottság és az Európai Unió kommunikációs munkacsoportjaival, g) az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár irányításával ellátja a Miniszterelnökséget vezető miniszter által közvetlenül meghatározott feladatokat, h) előkészíti a fejlesztéspolitikai tárgyú parlamenti kérdések, interpellációk, egyéb megkeresések választervezeteit, i) kizárólagosan ellátja a fejlesztéspolitikai tárgyú sajtómegkeresések és közérdekű adatigénylések megválaszolását, ahol az utasítás másként nem rendelkezik j) közvetlen kapcsolatot épít ki és tart fent a média képviselőivel. 8 1/2014. (VII. 23.) ME utasítás a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról 18

19 A fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozik a Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály 9, amely a) ellátja és koordinálja a Kormány európai uniós források felhasználásával összefüggő fejlesztéspolitikai kommunikációs tevékenységét, különös tekintettel a as és as operatív programok végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatási és eredmény kommunikációs tevékenységre, b) az egyes operatív programok végrehajtásáért felelős szakminisztériumokkal együttműködve kialakítja az operatív programok éves kommunikációs tervét és biztosítja azok végrehajtási hátterét, c) koordinálja a közbeszerzés keretében kiválasztott ügynökségek (pl. PR/kreatív, médiavásárlás, rendezvényszervezés, nyomdai tevékenység és közvélemény kutatás/elemzés) tevékenységét, kommunikációs szolgáltatást nyújt a fejlesztéspolitikai intézményrendszer számára, d) elkészíti az európai uniós szabályozás alapján a nyilvánossági követelmények betartásához szükséges útmutatókat és felügyeli azok alkalmazását, e) kialakítja a projektszintű kommunikáció keretrendszerét és szükség esetén bekapcsolódik egyes projektekhez kapcsolódó kommunikációs feladatok lebonyolításába, f) kapcsolatot tart az Európai Unió kommunikációs munkacsoportjaival, részt vesz azok tanácskozásain (INIO, INFORM) és az egyes tanácskozások között folyamatos információcserét bonyolít a munkacsoport tagjai között, g) kialakítja és kezeli az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó egységes arculatot, részt vesz a pályázati felhívások arculatának minőségbiztosításában az arculati kézikönyvvel való összhang biztosítása érdekében 10 h) integrált lakossági kampányokat folytat, rendezvényeket szervez, kiadványokat készít, honlapot és social média felületet működtet, média együttműködéseket bonyolít. Az irányító hatóságok (IH) az adott ágazatért felelős szaktárcákban kaptak helyet a év eleji intézményrendszeri átalakításoknak megfelelően. A Terület-és Településfejlesztési Operatív Program esetén a végrehajtást a jövőben megyei szinten segíti a közreműködő szervezet. Az IH továbbra is közreműködik az egységes kommunikációs stratégia kidolgozásában és módosításában, valamint az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési folyamatok, valamint kommunikációs és tájékoztatási feladatok ellátásban /2014. (VII. 23.) ME utasítás a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról 10 20/2015. (VII. 6.) MvM utasítás a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítás módosításáról 19

20 a) A specifikus, OP szintű szakmai kommunikációt az Irányító Hatóság végzi el. b) Az IH tájékoztatást nyújt az operatív programokról és a programok biztosította támogatási lehetőségekről (Pályázatok megjelentetése, módosítása, stb.) c) A tevékenységek megvalósítása az éves kommunikációs tervek alapján történik. (Tájékoztató napok, roadshow-k, társadalmi egyeztetések, workshop-ok, társadalmasítás, stb.) d) A kommunikációs terület együttműködő partnereinek kiválasztása központosított közbeszerzés útján történik, amely egyszerre teszi költséghatékonyabbá és gördülékenyebbé a fejlesztéspolitikai kommunikációt. A kedvezményezettek projektjük jellegétől és a támogatási összeg nagyságától függően különböző kommunikációs tevékenységeket folytatnak, amelyhez kötelező előírásokat és megvalósítási segítséget a Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségeit tartalmazó útmutató (KTK2020) nyújt. 4. Hazai kommunikációs hálózat működtetése Az EU-s fejlesztéspolitikával foglalkozó kommunikációs kollégák számára a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztálya kommunikációs hálózatot működtet, melynek keretében személyesen találkoznak kommunikációs szakértők, hogy megosszák egymással tapasztalataikat. A találkozók között folyamatos -es és telefonos kapcsolattartás zajlik. A kommunikációs hálózat állandó tagjai a jövőben a Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály kollégái, és az irányító hatóságok kommunikációért felelős tagjai és a Közreműködő Szervezetek kommunikációs szakértői, valamint eseti jelleggel meghívunk kommunikációs szakértőket, példaértékű kommunikációs tevékenységet végző projektgazdákat és indokolt esetben megyei szintű fejlesztéspolitikai szervezetek kommunikációs munkatársait 5. Akadálymentesített hozzáférés Jelen stratégia kiemelt célja az európai uniós támogatással megvalósuló magyarországi fejlesztések széles körű megismertetése és tudatosítása, melynek alapvető feltétele, hogy a hazai fejlesztéspolitikáról szóló információk minden állampolgár számára könnyen hozzáférhetők legyenek. A minél szélesebb elérés érdekében a kommunikációs stratégia fontos részét képezi, hogy a fogyatékkal élők is probléma nélkül tájékozódhassanak a hazánkban megvalósuló fejlesztésekről kommunikációs felületeinken. Látássérült állampolgárok számára internetes oldalaink az új időszakban könnyen átlátható és hozzáférhető felhasználói felületet biztosítanak a tartalom és a háttér kontrasztjának megfelelő arányával (fekete-fehér illetve fehér-fekete színséma), a növelhető betűmérettel, valamint a jól látható kattintható felületekkel, a pályázatok beadásához szükséges sablonok és dokumentumok 20

21 pedig könnyen hozzáférhető formában is letölthetők majd. Könnyen hozzáférhető internetes felületeink mellett a látássérültek telefonos ügyfélszolgálatunkon és személyesen ügyintézés keretében is érdeklődhetnek a fejlesztéspolitikával kapcsolatos kérdésekről. Hallássérült állampolgárok számára reklámfilmjeink és az internetes felületekről letölthető audiovizuális tartalmak a jövőben feliratozva is elérhetők lesznek. A Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály rendezvényein a jövőben igény esetén szakképzett jelnyelvi tolmácsot és könnyen megközelíthető, valamint a lehetőségekhez mérten akadálymentesített környezet biztosítására is törekszik a Főosztály. 6. Széchenyi2020, azaz a as fejlesztési terv kommunikációja A Széchenyi 2020 Fejlesztési terv az Európai Unió 11 fő tematikus célkitűzésén, valamint az Európai Unió által a tagállamok számára meghatározott ajánlásokra, valamint az átfogó nemzeti stratégiákon alapszik. Kommunikációnk során a következő ciklusban ezek mentén kerülnek kialakításra kommunikációs aktivitásaink. Az Európai Unió a Partnerségi Megállapodás keretében - az uniós források (ESB alapok) terhére az alábbi tematikus célterületek támogatását teszi lehetővé a as tervezési időszakban: A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, azok használatának és minőségének javítása A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA keretében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA keretében) versenyképességének javítása Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés-és kezelés előmozdítása A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása A fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és a hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulása 21

22 A Partnerségi Megállapodásban megfogalmazott öt fő prioritás hangsúlyos szerepet kap a hazai fejlesztéspolitikai kommunikációban. Annak érdekében, hogy a fejlesztések valóban a változások kritikus tömegéhez vezessenek el, az átfogó nemzeti fejlesztési célhoz az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban kijelölt öt fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritás kapcsolódik, amelyek átfogják a fejlesztéspolitika egészét, beleértve a vidékfejlesztési célkitűzéseket és hozzájárulást is: A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Az uniós és a nemzeti fejlesztési törekvések összhangja A fent bemutatott célrendszer Magyarország átfogó nemzeti fejlesztési tervdokumentumára, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióra (OFTK), illetve annak erősen gazdaságorientált, de társadalmi-környezeti szempontokat is integráló célrendszerére támaszkodik. A Partnerségi Megállapodásba is átültetett OFTK célrendszer kialakításának fontos tényezői voltak az EU fejlesztési politikáinak (ld. kohéziós, valamint a vidékfejlesztési és halászati politika) as célkitűzései. Mindegyik fő nemzeti fejlesztési prioritás támogatja tehát az Európa 2020 stratégiát és együttesen átfogják az Európai Unió által támogatásra javasolt 11 tematikus célkitűzést is. Az Európai Unió 2010-ben az összes tagállam számára 5 területen fogalmazott meg 2020-ig elérendő célkitűzéseket, amelyek elsősorban az EU növekedésének biztosítását szolgálják. Ezekhez a közös célokhoz igazodva a tagállamok saját vállalásokat tettek. Magyarország e célok mentén fogalmazta meg azt a Nemzeti Reform Programot. Nemzeti Reform Program Az EU 2020 stratégiával összhangban Magyarország Kormánya a Nemzeti Reform Programban vállalásokat tett, amelyeket nagyrészt a as költségvetési ciklus uniós támogatásainak köszönhetően tudunk elérni. A kutatás-fejlesztés az a terület, amelybe befektetni, mondhatni a jövő záloga, ezért célunk, hogy a hazai GDP 1,8%-át K+F-re fordítsuk. A munkahelyek megőrzése, a foglalkoztatottak számának növelése mindig is kiemelt célja volt a kormánynak. Ezen a téren a következő hét év alatt el szeretnénk érni, hogy a munkaképes korúak 75%-a dolgozzon. További feladat a szegénységben élők számának fővel való csökkentése és a korai iskolaelhagyók arányának 10%-ra való csökkentése 22

23 A környezetvédelem és a hatékony energiagazdaság az Európai Unió által prioritásként kezelt téma, ezért három olyan célt tartalmaz a Nemzeti Reform Program, amely a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést helyezi előtérbe: üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10%- os növelése 2005-höz képest, az energiahatékonyság 10%-os növelése, a megújuló energiaforrások arányának 14,6%-ra növelése. A fenti EU-s valamint nemzeti célkitűzések tehát azok, amelyek mentén Magyarország megtervezte a as fejlesztési ciklus operatív programjait, s amely célkitűzések meghatározzák az operatív programokkal kapcsolatos tájékoztatási és nyilvánossági tevékenységet. A as programozási időszak fejlesztéseihez kapcsolódó központi kommunikációs tevékenységek részletes megvalósítása az alábbi célok mentén, a következő célcsoportoknak és ezen főbb üzenetek közvetítésével történik majd. Célcsoport ok Cél Üzenetek Alüzenetek Közvetítők Eszközök KPI Lakosság (közvélemé ny) A lakosság ismerje meg az uniós forrásokból megvalósított projekteket. Mindenki lássa be, hogy az EU-s fejlesztések és azok eredményei az ország egészére pozitív hatással vannak. Az EU-s tagság számos előnyt tartogat az ország számára. A fejlesztések pozitív hatását kisebb vagy nagyobb mértékben közvetlenül is érezzük, de minden fejlesztés az ország növekedéséhez/gazd agodásához is hozzájárul. A hétköznapi célokra lefordítható eredménye van a források felhasználásán ak: - élhetőbb ország - több munkahely - minőségi oktatás - modern egészségügy - olcsóbb energia Fejlesztéspoli tikai kommunikáci óért felelős helyettes államtitkársá g, szóvivő helyi véleményvez érek, újságírók, ismert emberek, celebek, ismert, hiteles személyisége k Médiakampány ok Rendezvények kiadványok uniós fejleszt ések ismeret e és hatása Potenciális pályázói kör (vállalkozók önkormány zatok, állami intézménye k, civil Megfelelő tájékoztatás nyújtása a pályázás minden fázisáról, a fejlesztéspolit ikai célok, prioritások Az EU-s források számukra közvetlen hasznot jelenthetnek. A forrásszerzés feltétele a közösségi és a szervezeti célok összhangjának megteremtése. Ez egy kereskedelmi kamarák, inkubátorház ak, helyi véleményvez érek, szakújságírók korábban sikeresen online felületek (honlap) szakmai rendezvények szaksajtó közmédia az uniós támoga tások hazai prioritá sainak valamin t 23

24 szervezete k, stb.) egyértelműsít ése valamint pozitív példákon keresztül a potenciális pályázók mozgósítása. lehetőség, amely bővíti a szervezeti célok elérése érdekében felhasználható erőforrások körét. pályázók, ismert, hiteles személyisége k pályáza ti lehetős égeine k ismeret e Nyertes pályázók Megfelelő tájékoztatás nyújtása a megvalósítás minden fázisáról, a fejlesztéspolit ikai célok, prioritások egyértelműsítése. Bizalom kiépítése az intézményren dszer iránt. A projektek sikeres végrehajtása közös érdek. Támogató és támogatott közös érdeke a fejlesztés sikeres megvalósítása ami hozzájárul a programok folytatásához, így további források eléréséhez. IH Széchenyi Programiroda regionális hálózata Regionális Fejlesztési Ügynökségek személyes tanácsadás,edm, honlap információs napok, workshop-ok nyertes pályázó k eléged ettsége, újrapál yázási hajland ósága Politikai és gazdasági döntéshozó k (EU és hazai egyaránt) A PM-el és az OP-kal kapcsolatos alapismerete k további bővítése, azon intézkedések megismerteté se, amelyek lehetővé teszik a források szabályszerű lehívását. Nincs sikeres fejlesztéspolitika elkötelezett vezetők nélkül. Magyarország versenyelőnye abból fakadhat, ha az országot reprezentáló politikai gazdasági döntéshozók elkötelezettek és a közösségi politika irányában, ez által pedig formális és informális viszonyrendsz erükben is támogatják a közösségi források hatékony felhasználását. Központi kommunikáci ó szakújságírók rendezvény e-dm sajtó megjelenések uniós támoga tá-sok megítél és-e 24