BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY VISEGRÁDI ORSZGOK GAZDASÁGA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MŰKÖDŐ TŐKE IMPORTRA KÉSZÍTETTE: BLAZSETICS ADÉL BUDAPEST,2011 1

2 Tartalomjegyzék Ábrajegyzék...4 Bevezetés. 5 Visegrádi megállapodás születése..6 I.1. Előzmények.6 I.2. Visegrádi négyek története..7 I.3. CEFTA megállapodás 9 I.4. Nemzetközi Visegrádi Alap.9 II.1. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás..9 II.2. Visegrádi Együttműködés az EU-csatlakozás utá..10 III. Maastrichti kritériumok teljesítése 12 VI. Csehország.16 IV.1. Az ország területe.16 IV.2. Történelmi háttér..17 IV.4. Gazdaság..19 IV.5. Tőkemozgások Csehországban..23 V. Magyarország.32 V.1. Rövid történeti áttekintés..32 V.2. Magyarország gazdasága 33 V.3. Külföldi működő tőke Magyarországon.. 39 VI. Lengyelország 49 VI.1. Történeti áttekintés..49 2

3 VI.3. Lengyelország gazdasága..50 VI.4. Külföldi működő tőke Lengyelországban..55 VII. Szlovákia..62 VI.1. Történeti áttekintés..62 VI.2. Szlovákia gazdasága.63 VI.3. Külföldi tőke Szlovákiában..67 Összegzés és konklúzió..73 3

4 Ábrajegyzék 1. ábra: A konvergencia kritériumok teljesítése a visegrádi országokban 2010-ben ábra: Makrogazdasági mutatók alakulása Csehországban 1993 és 1998 között ábra: Csehország külkereskedelmi forgalma 2006 és 2009 között ábra: K+F központot létesítő cégek Csehországban az elektronika területén ábra: Autóipari Kutatás és Fejlesztés központok Magyarországon ábra: Legutóbbi autóipari beruházások ábra: Lengyelország GDP, export, import növekedési rátája ábra: Külföldi tőke import országonkénti megoszlása Lengyelországban ábra: Gépjárműgyártás Közép-Kelet-Európában ábra: Autóipari cégek koncentrációja Lengyelországban ábra: Autóipari cégek koncentrációja Szlovákiában..70 4

5 Bevezetés Szakdolgozatom témájául a visegrádi országok gazdaságát választottam, azon belül is az egyes országok működő tőke importjára fókuszálnék. Azért választottam ezt a témát, mert egyrészt tanulmányaim során többször is érintettük a külföldi tőke áramlásának motivációit, típusait, és hatását az országok gazdaságára nézve, másrészt érdekesnek tartom vizsgálni, hogy az átalakuló gazdaságok tőkevonzó képessége hogyan fejlődött az évek során. Mindemellett a visegrádi országok ez év februárjában ünnepelték együttműködésük fennállásának huszadik évfordulóját. Kutatásaim során felhasználtam a Világgazdasági Kutatóintézet könyvtárának releváns anyagait, ezen felül számos internetes forrást dolgoztam fel, beleértve nagy számú angol nyelvű irodalmat is. Dolgozatom első részében bemutatom a Visegrádi Együttműködés létrejöttét, céljait, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozás lépésit. Röviden kitérek arra, hogy az országok hol tartanak az Európai Monetáris Unióhoz történő csatlakozásban, mikorra válhatnak az euroövezet tagjává. A második részben próbálok képet adni az egyes országok gazdasági fejlődéséről, majd tőkevonzásukról. Külön kitérek a legfontosabb szektorokra és röviden bemutatom az egyes szektorok legjelentősebb külföldi képviselőit. Bizonyos cégek esetében sikerült konkrét információkat találnom arra vonatkozóan, hogy milyen szempontokat mérlegeltek beruházási döntésük meghozatalakor, milyen támogatást kaptak az adott ország kormányától, vagy település önkormányzatától, illetve hogyan járult hozzá a cég a térség gazdasági élénküléséhez és a munkanélküliség csökkentéséhez. A huszadik század utolsó évtizede a nemzetközi tőkeáramlás jelentőségére irányította a figyelmet. Nem csoda, hiszen a világkereskedelem bővülésének ütemét jóval meghaladja a közvetlen tőkebefektetések volumenének növekedése. A közvetlen befektetések fő hajtóereje a transznacionális vállalatok, melyek jelentős tőkét képesek mozgatni. A külföldi tőke mozgásában erős koncentráció figyelhető meg, az FDI meghatározó hányada a fejlett országok között mozog. A külföldi tőkét az adott területen található erőforrások, piaci lehetőségek, költségmegtakarítások motiválják, illetve elképzelhető, hogy a vállalatok követik fontos beszállítójukat, illetve vevőiket. Egyre inkább érezhető tendencia, hogy az országok között erősödik a verseny a beruházásokért, ami az államokat arra ösztönzi, hogy egyre összetettebb befektetés ösztönzési rendszereket hozzanak létre. A visegrádi országok is az utóbbi időben lépéseket tettek a befektetések elnyeréséért. A külföldi tőke beáramlásának elősegítésére különböző közvetlen és közvetett eszközökkel próbálnak hatni. A legelterjedtebb eszközök közé az adókedvezmények, infrastruktúra fejlesztések és a beszállítói háttér megerősödését segítő programok tartoznak. Az Európai Uniós csatlakozással a tagállamoknak át kell venniük az adókedvezményekre vonatkozó közös szabályozást. Az új rendszereknek szektor-semlegesnek és átláthatónak kell lenniük. Azonban megállapítható, hogy Közép-Kelet-Európa országai szerény mértékben vannak jelen a működő tőke import területén. Bár az utóbbi években jelentős tőkebeáramlás növekedés történt, azonban ez a növekedési ütem jelentősen elmarad a világpiaci bővüléstől. A működő tőke import volumenét vizsgálva a visegrádi országok kiemelkednek a régióból. 5

6 A visegrádi országok a második világháborút követő negyven évben kiszakadtak a világgazdaság fejlődésének fő áramából. Külföldi tőkebefektetések szinte egyáltalán nem történtek, multinacionális vállalatok nem jelentek meg a térségben. A nyolcvanas évekre azonban világossá vált, hogy gazdasági fejlődésük elősegítése és további leszakadásuk megfékezésének fontos eszköze a külföldi befektetők bevonzása, így liberalizálták a külföldi tőke importját, valamint megkezdték gazdaságuk átalakítását. Befektetőket védő megállapodások, kettős adózást kizáró egyezmények születtek, valamint lehetővé tették a külföldiek 100%-os tulajdonszerzését és a profit repatriálását. Ezen feltételek megteremtésével kezdődött meg a külföldi tőke beáramlása, melyhez jó alapot teremtett a privatizáció. Majd a privatizáció lecsengésével előtérbe kerültek a zöldmezős beruházások. Szakdolgozatomban a külföldi közvetlen működő tőke befektetések bemutatására koncentrálok, a spekulációs tőkeáramlás bemutatása nem témája a dolgozatnak. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően javult az országok megítélése, külföldi tőkebefektetések számára még vonzóbbá váltak, hiszen gazdaságirányításuk és szabályozásuk hasonult a nyugat-európai országokéhoz. Az 1990-es évek elejétől a külföldi befektetők az olcsó munkaerőre alapoztak. Az országok számára versenyelőnyt jelentett a magas képzettségű munkaerő. Az elmúlt évben a transznacionális vállalatok kihelyezési politikája megváltozott, a KKE régióban is kiemelt szerepet kapott a piacszerzés lehetősége, infrastrukturális fejlettség, a finomodó jogi szabályozás, politikai és gazdasági stabilitás és a támogatási rendszerek. Tehát a rendszerváltó országok gazdasági fejlődésének, piaci viszonyok és verseny megteremtésének, a regionális fejlődésének és a gazdasági szerkezet átalakításának nélkülözhetetlen feltétele a külföldi tőke minél nagyobb mértékű bevonása. I. Visegrádi megállapodás születése I.1. Előzmények Az elmúlt két évtizedben a rendszerváltó országok nemzetközi kapcsolatrendszere teljesen átalakult. A második világháború után létrejött politikai, védelmi és gazdasági rendszerek megszűntek. Ezzel párhuzamosan olyan újonnan létrehozott szervezetek kezdték meg működésüket, mint a Visegrádi együttműködés, a Közép- Európai Kezdeményezés és a CEFTA. A rendszerváltást megelőző negyven évben a közép-és kelet-európai országok olyan gazdasági integrációnak voltak tagjai, mely a világgazdaságba történő szerves bekapcsolódásban egyértelműen kudarcot vallott. A KGST működése alatt a régió országainak gazdasági elmaradottsága nőtt Nyugat-Európához képest. A rendszerváltást követően a közép-és kelet-európai országok célja a nyugat-európai integrációba való bekapcsolódás. A keleti kereskedelem összeomlása valójában már a rendszerváltás előtt megkezdődött. A KGST összeomlásával a kelet-európai régióban felelevenedett a szubregionális 6

7 együttműködés gondolata. Korábban a Szovjetunió meghiúsított minden olyan kezdeményezést, mely a KGST országok Szovjetunió nélküli szorosabb együttműködését célozta. A KGST együttműködés lényegében a Szovjetunió és a tagállamok kétoldalú kapcsolatok intézményesítését jelentette. A tagországok egymás közötti együttműködése másodrendűnek számított, az egész szervezet a bilaterális kapcsolatokra épült. A piaci hatásokat kizáró, tervkoordinációra épülő rendszerben eltorzult a termelési szerkezet, ami a későbbiekben több probléma forrásává vált. A KGST gyengülése már a hetvenes évek második felében megkezdődött. A KGST tagországokat egyre erősebb érdekek kapcsolták a fejlett piacgazdaságú országokhoz. A politikai rendszerváltással párhuzamosan megkezdődött a KGST felbomlása. A tagországok 1991 közepén határoztak a KGST megszüntetéséről. A Visegrádi országok számára adott volt a feladat: véghez kellett vinniük az import liberalizálását, ki kellett építeniük a gazdaságvédő rendszerüket és kidolgozni exportösztönző rendszerüket. Az importliberalizációnak azonban komoly ára volt. Az importliberalizáció felszínre hozta a versenyképtelenséget, így azok a vállalatok, melyeknek nem volt idejük felkészülni a versenyre kiszorultak a hazai piacról. A visegrádi országoknak ezen túl vissza kellett állítaniuk a magántulajdon dominanciáját, azaz meg kellett valósítaniuk az állami cégek privatizációját. A szovjet piac összeomlásával, piacváltással a termelővállalatok nagy részének át kellett alakítaniuk termékszerkezetüket, új piacot kellett találniuk termékeik számára. A kényszerű piacváltás komoly társadalmi feszültségekkel is együtt járt, így a munkanélküliség megnövekedésével, valamint az átalakulási folyamatokat az országok fokozódó eladósodása kísérte. I.2. Visegrádi négyek története A visegrádi országok földrajzi elhelyezkedése és hasonló történelmi fejlődési útja jó alapot jelentett az együttműködésre. Mindegyik országról elmondható, hogy az európai félperifériához tartozott, ipari fejlődése kései kezdéssel indult meg. Mind a négy ország kis, nyitott gazdaságú állam, melyek közös múltjához tartozik a KGST, mely torz gazdasági struktúra kialakulását eredményezte. A KGST-korszakban mindhárom országot az egyoldalú szovjet orientáció jellemezte, melynek következtében csökkent az országok részesedése a világkereskedelemben. Az es években mindhárom országban megkezdődött a demokratizálódás folyamata, lépéseket tettek a piacgazdaság kiépítésére. Ezen hatások eredményeképp merült fel a regionális integráció gondolata. A visegrádi összefogás története 1335-re nyúlik vissza, amikor is Károly Róbert magyar uralkodó visegrádi udvarába hívta III. Kázmér lengyel, és Luxemburgi János cseh királyt. A három király megállapodott Bécs árumegállító jogának kikerülését biztosító új kereskedelmi 7

8 utak kijelölésében, illetve az országok egymás közötti kereskedelem erősítésében és továbbfejlesztésében és a három ország kölcsönös katonai védelmében. A rendszerváltást követő hatalmi viszonyok azt mutatták, hogy a kelet-európai országok céljaikat leghatékonyabban együttműködve, közösen tudják megvalósítani. Így 1991 februárjában a visegrádi találkozó magyar kezdeményezésre megismétlődött. Antall József magyar miniszterelnök, Václav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel elnök szándéknyilatkozatot tettek az egymás közötti kereskedelem és a gazdaság egészében jelentkező kedvezőtlen irányzatok megfékezésére. Az együttműködés legfőbb céljaként a szovjet rendszertől való eltávolodást, és az euroatlanti integrációhoz való közeledést nevezték meg. A találkozón felmerült a szabadkereskedelmi megállapodás létrehozása is. Az 1991-es együttműködési nyilatkozatban 5 célt fogalmaztak meg: az állami függetlenség, a demokrácia és a szabadság teljes körű helyreállítását; a totalitárius rendszer társadalmi, gazdasági és szellemi megjelenési formáinak felszámolását; a parlamenti demokrácia, a korszerű jogállam kiépítését, az emberi jogok és az alapvető jogok tiszteletben tartását; korszerű, működő piacgazdaság megteremtését; Európa politikai, gazdasági, biztonsági és jogalkotási rendszerébe való teljes körű bekapcsolódást. A kilencvenes évek elején a visegrádi országokat tekintették a legfejlettebb rendszerváltó országoknak, valamint közülük Csehország, Lengyelország és Magyarország a NATO és az OECD tagjává vált november 30-án Varsóban a három ország kidolgozta a szabadkereskedelem feltételeit: az egyezmény hatálya kiterjed valamennyi ipari és mezőgazdasági termékre az ipari termékekre vonatkozó vám-és nem vám jellegű kereskedelmi korlátozó eszközöket fokozatosan, legkésőbb 2001.január 1-ig kell lebontani a felek megadnak egymásnak minden olyan kedvezményt, melyet külön-külön az EKnak megadtak vám és nem vám jellegű koncessziók szimmetria szerinti alakítása A visegrádi együttműködés nem intézményesített, a visegrádi országok képviselőinek rendszeres találkozásaiban nyilvánul meg (az államfőktől kezdve a kormányfőkön, külügyminisztereken át a szakértői konzultációig). A kormányfők hivatalos találkozójára évente egyszer kerül sor, ezen találkozók közötti időszakban mindig valamelyik V4 tagállam látja el az elnöki tisztséget. 8

9 I.3. CEFTA megállapodás A CEFTA-t, azaz a Közép Európai Szabadkereskedelmi megállapodást 1992 decemberében írták alá a Visegrádi országok Krakkóban, mely 1994-től lépett hatályba tól, Csehszlovákia felbomlásával már négy ország együttműködéséről beszélhetünk. A megállapodás célja, az egymás közötti kereskedelem megkönnyítése, az európai integrációba való bekapcsolódás elősegítése. A CEFTA országok az ipari termékekre vonatkozóan megvalósították a szabadkereskedelmet, illetve a mezőgazdaság területén kidolgozták a kölcsönös kedvezmények nyújtásának rendszerét. A CEFTA nagyságrendileg évente több tíz százalékkal járult hozzá a kölcsönös kereskedelem növeléséhez ban Szlovénia, 1997-ben Románia, 1999-ben Bulgária, 2002-ben Horvátország csatlakozott a CEFTA-hoz ben a CEFTA országok-románia, Bulgária és Horvátország kivételével- az Európai Unió tagjává váltak, így számukra a CEFTA megállapodás érvényét vesztette ben Románia és Bulgária is az EU tagjává váltak, így a megállapodás számukra hatályát vesztette, és életbe léptek az Unió más országokkal kötött társulási, szabadkereskedelmi és egyéb megállapodásai ban Macedónia csatlakozott a CEFTAhoz, így mára kéttagúvá zsugorodott a CEFTA megállapodás. I.4. Nemzetközi Visegrádi Alap Az együttműködés egyik legsikeresebb területe a pozsonyi székhelyű Nemzetközi Visegrádi Alap, amelyet a négy ország 2000 júniusában állított fel. Az alap létrehozásának célja, hogy támogatások nyújtásával előmozdítsa a szorosabb együttműködés fejlesztését a négy ország között a kultúra, tudomány, oktatás, tanulmányi csereprogramok, határmenti kooperácók és a turisztika területén. Az alap költségvetését- ami 2010-ben 6 millió eurót tett ki- a tagországok egyenlő befizetései képzik. A Visaegrádi Alap négy féle támogatási programot futtat- Kis-, Standard-, Stratégiaiés Visegrád+ pályázatok. A költségvetésből nem kormányzati szervezetek, hatóságok, helyiés regionális önkormányzatok, iskolák, egyetemek, illetve magánvállalatok és magánszemélyek pályázhatnak. II.1. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás Az EU történetében először, a Római Szerződésen túlmutató követelményeket határoztak meg a közép-és kelet-európai országok csatlakozásával kapcsolatban. A tagság kimondatlan feltételeként fogalmazódott meg a regionális együttműködés erősítése a régió országai között. A csatlakozási folyamat első állomása a társulási megállapodás megkötése, melyet a Visegrádi Országok 1991-ben írtak alá Brüsszelben. A megállapodás ratifikálása némely 9

10 tagállam részéről további két évet vett igénybe. Magyarország és Lengyelország 1994 áprilisában deklarálta, hogy az Európai Unió tagja kíván lenni. Az Európai Unió Tanácsa 1993 közepe óta foglalkozott napirendszerűen a leendő tagországok csatlakozási kérelmével. Ahhoz, hogy az Európai Megállapodást aláírt keletközép-európai országok az EU tagjai legyenek, az alábbi, az Európai Tanács júniusi, koppenhágai ülésén csatlakozási kritériumként megfogalmazott feltételeknek kell teljesülniük: a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme működő piacgazdaság; annak a képességnek a megszerzése, hogy az adott ország meg tudjon birkózni az Unión belül érvényesülő versenyviszonyokkal és piaci erőkkel a tagsággal járó kötelezettségek, különösen a politikai, gazdasági és pénzügyi unió célkitűzéseinek vállalása az Unió alkalmas legyen új tagok befogadására 1994 végén felkérték az Európai Bizottságot, hogy készítsen Fehér Könyvet a csatlakozni szándékozó országokról júliusában, az Amszterdami Konferencia után közzétették azt a dokumentumcsomagot, mely a kérdőívekre érkezett válaszok alapján értékelte és differenciálta a tagjelölteket, valamint tartalmazza a 2000 és 2006 közötti időszakra szóló költségvetési tervet december 13-án a Luxemburgi csúcsértekezleten döntés született a bővítési folyamat megindításáról. Ennek értelmében március 31-én megkezdődött a csatlakozási tárgyalások Magyarországgal, Lengyelországgal, Csehországgal, Észtországgal, Szlovéniával és Ciprussal május elsejével a visegrádi országok az Európai Unió teljes jogú tagjaivá váltak, így teljesült a kilencvenes években kitűzött legfontosabb cél. Azonban a Visegrádi Együttműködés eszméje nem halt el, a 2004-es csúcson új eszmékkel töltötték fel. Az Európai Unió bátorítólag tekintett a Visegrádi Együttműködésre, azonban mégsem tekintette őket külön egységnek, hiszen nem csak őket hívta meg a csatlakozási tárgyalásokra. Másrészt az együttműködés nem tudta betölteni azt a szerepet, hogy az országok egységesen lépjenek fel külpolitikai kérdésekben. II.2. Visegrádi Együttműködés az EU-csatlakozás után A Visegrádi Csoport EU-csatlakozása sikeresen megvalósult, ami új dimenzióba helyezte az együttműködést. Bebizonyosodott, hogy a Visegrádi Együttműködésnek az EU keretein belül is van helye május 12-én a négy ország kormányfői az elfogadott Új Visegrádi Nyilatkozatban fogalmazták meg a közös célokat. Ennek értelmében a közös érdekekre koncentrálva, pragmatikusan igyekeznek kihasználni a közös fellépés lehetőségeit. A 10

11 dokumentum felvázolja az egyeztetési mechanizmusokat is, mely alapján az együműködést a rotációs alapon, évente változó soros elnökség koordinálja. A kormányközi együttműködés mellett egyre nagyobb jelentőségű a kulturális és a civil dimenzió. A Visegrádi Csoport létrejötte óta eltelt időben fokozatosan egyre aktívabbá vált a kultúra területén megvalósuló kapcsolattartás. Egyre jobban érzékelhető, hogy a négy ország állampolgárainak szerveződései, azaz a civil szféra képviselői is keresik egymással a kapcsolatot. A visegrádi négyek megállapodtak abban, hogy folytatni kell az együttműködést a Nemztetközi Visegrádi Alap, a schengeni együttműködés, az energetika, az infrastruktúrafejlesztés és a kultúra terén. A visegrádi országok valamint egyetértettek abban, hogy segíteni kell a nyugat-balkáni államok euroatlanti integrációját. Tehát a KGST bukása után a közép-európai országok eleinte nem szorgalmazták a gazdasági és politikai együttműködést, hiszen attól tartottak, hogy Nyugat az egymás közötti regionális kohézió erősödését esetleg az Európai Unió alternatívájaként tekinti. Azonban hamarosan világossá vált, hogy a fejlett világ a KKE régiót egységként kezeli, egyenként nem szívesen foglalkozik az országokkal. A visegrádi együttműködés megszületését elősegítette a három ország azon törekvése, hogy összehangolják politikájukat a Szovjeunióval szemben. A három ország célként fogalmazta meg az európai biztonságpolitikai és gazdasági rednszerbe történő szerves beépülést. A Szovjetunió felbomlásakor azonban csökkent a biztonságpolitikai elem jelentősége, más szempontok kerültek előtérbe. Fontosnak tartották az egymás közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, kidolgozták a szabadkereskedelem feltételeit, majd 1992-ben megszületett a Közép- Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás. A kilencvenes évek közepétől egyre inkább teret nyert a CEFTA megállapodás, mely háttérbe szorította a visegrádi együttműdést. Az együttműködés elérte deklarált célját, hiszen 2004-ben mind a négy ország tagjává vált az Európai Uniónak. Azonban a négy ország közötti együttműködés nem szűnt meg az EU-csatlakozással, sőt új elemekkel gazdagodott. A V4-ek együttműködnek a Nyugat-Balkán euratlanti integrációja, Európai Szomszédságpolitika és a Keleti Partnerséghez kapcsolódó kérdésekben. Ezenkívül feltett szándéka a civil társadalom további erősítése. A V4 országai közül három is betöli az Európai Unió soros elnöki tisztét egy három évet felöleő időszak alatt. A magyar elnökség folytatni és erősíteni kívánja az EU és a V4 közös célkitűzései érdekében folytatott tevékenységét. III. Maastrichti kritériumok teljesítése A májusával az Európai Unióhoz csatlakozó közép-kelet-európai országok számára a csatlakozási dokumentum kifejezetten rögzíti a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (GMU) való csatlakozást. Tehát az Európai Unióhoz 2004 és 2007-ben csatlakozó országoknak kötelező bevezetniük az eurót. Az euró-övezethez való csatlakozás kritériumait a Maastrichti Szerződéshez tartozó jegyzőkönyv tartalmazza. A feltételek mindegyikének teljesülnie kell 11

12 ahhoz, hogy az adott ország részt vehessen a GMU harmadik szakaszában, azaz az euró bevezetésében. A konvergenciakritériumok elsősorban a pénzügyi stabilitásra koncentrálnak, tehát alacsony inflációs rátát és hosszú távú kamatszintet, stabil valutaárfolyamot, fenntartható költségvetési politikát, valamint a jegybank függetlenségét írják elő. Az inflációs kritériumról szóló bekezdés alapján a tagállaminflációs rátája a felülvizsgálatot megelőző egy évben a legjobb eredményt felmutató három állam inflációs rátájának átlagát legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg. A fogyasztói árak már az 1990-es évek előtt is gyorsan nőttek, a magas infláció így sokáig elkerülhetetlen volt után azonban Csehországban és Szlovákiában már egyszámjegyű volt az infláció. A Masstrichti Szerződés előírja, hogy a tagállam hosszú lejáratú nominális kamatlába a felülvizsgálatot megelőző egy évben az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató három tagállam nominális hosszú lejáratú kamatlábának átlagát legfeljebb két százalékponttal haladhatja meg. Tehát a tíz éves államkötvényre fennálló kamatszintet kell kiinduló értéknek tekinteni. Az ilyen államkötvények kibocsátása már önmagában is bizonyos fokú stabilitást feltételez, így a közép-kelet-európai orszgokban az ezeredforduló előtt nem terjedt el a kibocsátásuk. Az államháztartási hiány esetében a GDP három százalékában szabták meg, illetve az államadósság felső határát a GDP 60%-ában. A költségvetési hiányra vonatkozó feltételek teljesítése a meglévő hiánycsökkentésének köszönhetően 2005-re Csehország és Szlovákia teljesítette a kritériumot. Magyarországon 2005-ben az államháztartási hiány meghaladta a hat százalékot. Az ERM II-árfolyamrendszert 1999-ben hozta létre az Európai Unió a csatlakozni kívánt országok számára.,, A nemzeti valutának az euróhoz való központi árfolyamát a felek közös megegyezéssel határozzák meg, és a valuta árfolyama e központi érték körül +- 15%-kal ingadozhat. 1. ábra A konvergencia kritériumok teljesítése a visegrádi országokban 2010-ben Infláció Hosszú távú Államháztartási kamatláb mérleg (%GDP) ERM II. tagság Referencia 1,0 6-3 Csehország 0,3 4,7-3,7 Nem Lengyelország 3,9 6,1-7,3 Nem Magyarország 4,8 8,4-4,1 Nem ( forrás: European Central Bank: Convergence Report 2010 May, 33. oldal) 12

13 Csehország Csehországban az infláció 2003-ig csökkenő tendenciát mutatott, 2007 végéig többnyire 1% és 3% közötti sávban mozgott, majd ismét emelkedni kezdett. Az infláció 2008-ban volt a legmagasabb, majd 2009-re erősen visszaesett. Jelentősebb nemzetközi intézmények re 1,3% és 2,2% közötti értéket prognosztizálnak. Csehország esetében jelenleg a túlzott hiány meglétéről szóló EU tanácsi határozat van érvényben, ugyanis 2009-ben a költségvetési egyenlegnek a GDP arányában 5,9%-os értéke jóval meghaladta a referenciaértéket. A GDP 35,4%-nak megfelelő bruttó államadósság viszont jóval a 60%-os referenciaérték alatt alakult. A cseh korona azonban még nem vesz részt az ERM II rendszerben közepe és 2009 februárja között a korona erősen leértékelődött az euróval szemben, majd részben visszaerősödve, 2009 közepétől valamenynyire stabilizálódott az árfolyam. A Cseh Köztársaság 2000 és 2007 között a tőkemérlegben és a folyó fizetési mérlegben magas, a GDP-hez viszonyítva átlagosan 4,2%-ös együttes hiányról számolt be. A deficit 2008-ban és 2009-ben 0,2%-os, illetve 0,1%-os kismértékű többletté alakult át. A cseh államkötvények hozama 2004 augusztusa óta lefelé tart, így megközelíti az euroövezetbeli kötvényhozamszintet. Az ország jogszabályai nem felelnek meg a jegybanki függetlenségnek, illetve az euroövezethez való integrációnak. A kormány költségvetési stratégiája a 2013-ig a GDP-hez viszonyítva 2,9%-os hiánycélt határoz meg. A kormány az államadósság növekedésére számít, mely a GDP-hez viszonyítva elérheti a 44%-ot 2013-ra. Amennyiben a kormány nem hajtja végre a nyugdíjrendszer és az egészségügyi rendszer reformját, a GDP arányos államadósság tovább nőhet. Csehország a hosszú lejáratú kamatlábakra vonatkozó kritériumot teljesítette. Az árfolyamstabilitásra vonatkozó követelményt Csehország nem teljesíti, ugyanis a cseh korona nem tagja az ERM II rendszernek. Az árfolyamstabilitásra vonatkozó követelmény teljesítése tehát erősen függ az ERM II csatlakozás idejétől és a pénzpiac stabilitásától. Tehát jelen körülmények között nem lehetséges, hogy Csehország középtávon teljesíti a maastrichti kritériumokat. A monetáris unióhoz való csatlakozás legfőbb akadálya a 3% feletti államháztartási hiány. Tehát Csehország 2011 során nem válhat az ERM II tagjává. Az euró bevezetésének támogatottsága azonban jelentősen csökkent Csehországban. A STEM, prágai közvéleménykutató intézet 2011 januárjában arról számolt be, hogy jelenleg a lakosság csupán 22 százaléka támogatja az euró bevezetését. A cseh miniszterelnök, Petr Necas leszögezte, hogy az euró bevezetésének a mastrichti kritériumok teljesítésén túl további feltétele, hogy stabil legyen a helyzet azon országokban, ahol már használják az 13

14 eurót. A kormányfő ugyancsak feltételként fogalmazta meg, hogy az euró-övezethez való csatlakozás legyen olcsóbb, mint a korona megtartásából fakadó kiadások. Lengyelország Lengyelországban az infláció 3,9%-os értéke jóval meghaladja az 1,0%-os referenciaértéket és 2003 között az infláció csökkenő tendenciát mutatott, majd 2006 végétől növekedni kezdett. Az infláció szintje 2008 és 2009 között 4% körül volt. Megállapítható, hogy az elmúlt évtized inflációs folyamatai a lengyel kibocsátás alakulását tükrözték. A 2009-es magas inflációs ráta a felszökő élelmiszeráraknak, növekvő energiaáraknak, valamint a szabályozott árak és közvetett adók emelésének tulajdonítható. Nemzetközi intézmények 2011-re 1,9% és 2,6% közötti inflációs értékre számítanak. Ami az áralakulásokat illeti, az elkövetkező években a felzárkózási folyamat is hatni fog az infláció alakulására, hiszen Lengyelországban az egy főre jutó GDP és az árszínvonal jóval alacsonyabb, mint az euro-övezetben. Lengyelországgal szemben jelenleg túlzott deficiteljárás van érvényben ben a költségvetés egyenlege a GDP 7,1%-ának megfelelő hiányt mutatott. A bruttó államadósság azonban 51%-ot mutatott, ami alatta volt a 60%-os referenciaértéknek. A lengyel kormány 2011-ben a GDP 6%-ára kívánja csökkenteni a költségvetési hiányt a 2010-es 7,9%-ról. A lengyel zlotyi nem vesz részt az ERM II árfolyamrendszerben, hanem rugalmas árfolyamrendszerben kereskednek vele közepe és 2009 februárja között nagyfokú leértékelődési nyomás nehezedett rá, majd ezt követően magára talált a lengyel nemzeti valuta. Lengyelországban a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya 2000 és 2008 között magas, átlagosan 3,2% volt. A folyó fizetési és tőkemérleg GDP arányos hiánya ban még -3,9%-os volt, majd 2009-re 0,1%-os egyensúly közeli szintre került ben a hosszú lejáratú kamatlábak átlagosan 6,1% volt, tehát éppen meghaladta a referenciaértéket. Az elmúlt években a lengyel hosszú lejáratú kamatlábak összességében emelkedtek. A hosszabb lejáratú kamatlábak 2010 márciusában ismét csökkentek. Lengyelországnak továbbra is árstabilitás-orientált monetáris politikát kell folytatnia, illetve átfogó fiskális konszolidációs pályát kell követnie. A lengyel központi bank nem teljesíti a jegybanki függetlenségre vonatkozó követelményeket, illetve az euro-övezetbe történő jog integráció követelményeit. A lengyel parlament 2009 februárjában elfogadta a konvergencia tervet. A terv szerint Lengyelország 2012-ig, legrosszabb esetben 2013-ig 3% alá kívánja csökkenteni a költségvetési hiányt. Azonban a tervezet nem említ meg konkrét időpontot az euro-zónához történő csatlakozásra. A tervezet alapján a kormány 2012-re 4,2%-os GDP növekedésre számít, mely a költségvetési hiány csökkenéséhez vezet. Rosszabb esetben a kormány re 3,7%, 2012-re 3,5%-os GDP növekedésre számít, ami a költségvetési hiány a GDP 3%-ának 14

15 alatti értékét eredményezi. A kormány 2015-öt tartja reális időpontnak az euró bevezetésére. Danuta Hübner, az EU Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke azt nyilatkozta, hogy Lengyelországnak minden esélye megvan a 2015-ös csatlakozásra. Nyugat-európai elemzők azonban úgy látják, hogy Lengyelország egészen 2020-ig nem áll majd készen az euróövezethez történő csatlakozásra. Hübner azonban úgy látja, hogy ez nem lenne kedvező az ország számára. A lengyel gazdasági mutatók ugyanis arra engednek következtetni, hogy az ország számára hasznos lenne mihamarabb bekerülnie az euro-zónába. Magyarország Magyarországon a 2010-es 4,8%-os inflációs rátája jóval az 1%-os referenciaérték fölött található ig a fogyasztói árak inflációja csökkenő pályán mozgott, majd a szabályozott árakkal, növekvő energiaárakkal és közvetett adókkal összefüggésben növekedni kezdett. A reál-gdp növekedése a 2006-os 4,0%-ról 2008-ban 0,6%-ra esett vissza. A 2009-es globális pénzügyi válság tovább súlyosította a magyar gazdaság helyzetét. Az inflációs ráta 2009 elején a referenciaérték közelében volt, majd 2009 közepén jelentősen megemelkedett, 2010 elején pedig már 5-6% körül alakult. Nemzetközi intézmények 2011-re 2,5% és 3% körüli értéket prognosztizálnak. Magyarország esetében túlzott hiányt megállapító EU tanácsi határozat van érvényben ben a költségvetési hiány jóval meghaladta a 3%-os referenciaértéket ben az államadósság meghaladta a GDP 80%-át. A magyar forint nem vesz részt az ERM II rendszerben közepétől 2009 márciusáig a forint jelentősen leértékelődött, majd 2009 közepe óta viszonylag stabil volt az árfolyam ban a forintra nehezedő leértékelődési nyomást enyhítette az IMF-el kötött megállapodás és 2008 között a folyó fizetési és tőkemérleg a GDP-hez viszonyított együttes hiánya átlagosan 6,8% volt re azonban a csökkenő behozatal következtében a 2008-as -5,9%- os hiány 1,5%-os többletté alakult. Magyarországon 2010-ben a hosszú távú kamatlábak 8,4%-os szintje jóval meghaladta a 6%- os referenciaértéket, ami a csökkent kockázati hajlandóságnak, piaci likviditás csökkenésének, magas belföldi inflációnak és a költségvetési problémáknak tudható be. Magyarország euro-zónához való csatlakozásának időpontja folyamatosan csúszik. Az inflációs követelmény már 2011-ben teljesíthető lehet, azonban a maastrichti kritériumok teljesítésének ideje még tíz évig is elhúzódhat, ami nem jelent azonnal lehetőséget az eurozónához való csatlakozásra, hanem csupán a csatlakozás előszobájának tekintett ERM II rendszerbe történő belépést. 15

16 Szlovákia Szlovákia január elsején csatlakozott az eurozónához 16. tagként. Véleményem szerint az euró bevezetése komoly előnyökkel járna a Visegrádi országok számára, hiszen az euró bevezetésével megszűnnek az átváltással járó költségek, ami ösztönzőleg hat a külkereskedelemre, illetve pozitívan hat az ország gazdasági növekedésére. Valamint az euró-zónába tartozó országok számára betartandó szigorú költségvetési politika, illetve inflációs politika csökkenti az árfolyamkockázatot, így ösztönzőleg hat a beruházásokra. Az euró bevezetésének legfőbb hátránya az önálló monetáris politika feladása, így nem lesz lehetőség a valuta leértékelésére, illetve a kamatszint sem különbözhet többé a közöstől. IV. Csehország IV.1. Az ország területe A mai Cseh Köztársaság államhatárai a történelem folyamán szinte alig változtak. A XIV. században rögzült a Cseh Korona Országainak területe, azaz Csehország, Morvaország, Szilézia és Luzsice alkotta az akkori Csehországot. Szilézia 1348 óta tartozott a Cseh Korona Országai közé. E gazdaságilag jelentős terület nagyobb, északi része a XVII. Században Porszországhoz került. Ma keskenyebb, déli része tartozik Csehországhoz, északi része Lengyelországban van. Luzsice sosem volt a cseh állam integráns része. A ma Németországhoz tartozó terület a legnyugatibb szláv nemzetiség, a szorbok lakhelye. A mai, az alkotmányban is megjelenő szemlélet tehát a szűkebb értelemben vett Csehországot, Morvaországot és Sziléziának a mai Cseh Köztársasághoz tartozó területét sorolja a Cseh Korona Országai közé. Csehország 1938-ban, a müncheni döntés alapján elveszítette a döntően német lakosú Szudéta-vidéket, melyet Németországhoz csatoltak. Majd 1939-ben megszűnt a cseh államiság, a megszálló német hatalom létrehozta a Cseh-Morva Protekturátus nevű államalakulatot. A második világháború után a békeszerződések gyakorlatilag visszaállították a Csehszlovák köztársaság 1938-as határait. A mai Cseh Köztársaság területe km. A Cseh Köztársaság nyugaton Németországgal, északon Lengyelországgal, keleten Szlovákiával, délen Ausztriával határos. Ebből a Németországgal közös határszakasz a leghosszabb. IV.2. Történelmi háttér A cseh államiság kezdete a tizedik századra vezethető vissza, amikor is a Prága környékén letelepült cseh törzsek fokozatosan leigázták a körülöttük élő szlávokat, és egyesítette az államot ban a Cseh Királyság a Habsburg Birodalom része lett ben, az 1620-as fehér-hegyi csatát követően, a Megújított Tartományi Rendtartás értelmében a Cseh Korona Országai elvesztették önálló államiságukat. A korlátozott államiság elérésére a Habsburg 16

17 Birodalmon belül is történtek kísérletek, ám kudarcot vallottak. Az első Csehszlovák Köztársaság az első világháború után, 1918-ban jött létre. Az állam berendezkedését az 1920-ban elfogadott alkotmány szabályozta. Az alkotmány az egységes csehszlovák politikai nemzet koncepcióján nyugodott, így nem szabályozta a cseh és szlovák nemzet viszonyát március 14-én Csehszlovákia Szlovákia önállósulásával felbomlott, majd március 15-én Németország megszállta a maradék területét. Azonban a Német Birodalomnak teljesen alárendelt, korlátozott szuverenitással rendelkező Cseh-Morva Protekturátus Csehszlovákia utódjának tekintette magát. Ezzel párhuzamosan a korábbi köztársasági elnök, Eduard Benes Londonban emigráns csehszlovák kormányt állított fel, mely dekrétumokkal kormányozott. Csehszlovákia a második világháború után újjáalakult februárja után diktatúra épült ki. A cseh és szlovák nemzet viszonyában az ún. asszimmetrikus modell, Szlovákia korlátozott autonómiája érvényesült. Az államháztartási szervek, a nemzetgyűlés, a kormány prágai központtal működött, Pozsonyban pedig ezeknek alárendelve a Szlovák Nemzeti Tanács és Megbízottak Testülete működött ban a prágai tavasz elnevezésű Dubcsek vezetésével kibontakozó reformok célja az emberarcú szocializmus volt. A reformok a szólás és gyülekezési szabadság, szabad utazás visszaállítását, cenzúra megszüntetését, valamint bizonyos szintű piacgazdaság engedélyezését célozta, azonban Szovjetunió az év augusztusában egyveresen eltiporta a mozgalmat. A kommunista rendzser bukása 1989-ben következett be. A bársonyos forradalom a november 17-ei diáktüntetetéssel indult, amikor több tízezer fiatal emelte fel a hangját a pártállam ellen. Akkor még a rendőrök könnygázzal oszlatták őket, de másfél hónappal később megalakult a főleg ellenzéki képviselőkből álló koalíciós kormány. Ezután kezdődtek azok a társadalmi, politikai folyamatok, melyek megteremtették a plurális demokrácia és a szabad piacgazdaság alapjait január elsején a Cseh Köztársaság a Cseh-és Szlovák Szövetségi Köztársaság szétválásával született meg. A Cseh Köztársaság a szétválás után is szoros kapcsolatot tart fenn a Szlovák Köztársasággal. A két államot államközi szerződések rendszere köti össze, melynek része a vámunió és a polgárok teljes utazási szabadsága. E szoros viszony az Európai Uniós csatlakozást követően veszített gyakorlati jelentőségéből, de a kapcsolatok különleges jellege továbbra is fenn maradt. IV.3. Nemzetiség Csehország nemzetiségi visznyai a huszadik században jelentősen átalakultak. Ennek legfőbb oka a németek második világháború utáni kitelepítése, melynek eredményekébb szinte homogén, egynemzetiségű állam jött létre. Míg az 1930-as adatok alapján a németek a lakosság mintegy harmadát tették ki (cseh 68%, német 29%), 1945 után csupán ötvenezerre csökkent a német lakosok aránya. 17

18 A második világháborút követően a csehországi németséget kollektívan felelősnek ítélték a német megszállás támogatásáért, így a potsdami konferencián a nagyhatalmak is támogatták a csehországi németek kitelepítését. A német lakosok kitelepítése mai napig beárnyékolja Csehország kapcsolatát Németországgal és Ausztriával. A több száz éves együttélés, melyet természetesen kisebb súrlódások kísértek, gyakorlatilag békés volt és érdekes közép-európai német és szláv elemeket tartalmazó kultúra kialakulását eredményezte. Ennek köszönhető, hogy Prága a szláv kultúra mellett az európai német kultúrkörnek is része lett. A dekrétumok alapján 3,5 millió német kitelepítésére került sor Cseh- és Morvaországból. A kitelepített németek lakóhelyén ma 5-85%-ban szlovák nemzetiségű lakosság él, illetve a negyvenes évek elején mintegy magyar lakost deportáltak a hiányzó munkaerő pótlására. A Cseh Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2010-ben lakost számláltak. A mai Csehország nemzetiségi tekintetben egynemzetiségű, homogén ország, a cseh etnikum a meghatározó. A nemzetiség megjelölésében erősen érződik Csehország történelmi tagoltsága, ugyanis a lakosság egy része morva nemztiségűnek vallja magát és a történeti fejlődés során kialakult egyfajta cseh-morva regionális regionális kettőség. A kilencvenes évek eleje óta azonban már nem jellemzőek az önállósodási törekvések. Ugyancsak külön nemzetiségként jelenik meg a sziléziai lakosság egy része. A csehszlovák időszakra utal a nagyszámú szlovák és magyar lakos is. A Cseh Köztársaságban a roma lakosok száma kevesebb, mint a többi Közép-kelet-európai országban, azonban mégis a kialakuló etnikai konfliktusok legfőbb szereplői. Új kisebbségként jelentek meg a kilencvenes évek délszláv háborúinak menekültjeiként érkező délszlávok és albánok. IV.4. Gazdaság Csehország gazdasága a rendszerváltás előtt A cseh gazdaság kedvező történeti hagyományokkal maga mögött kezdhetett bele a kilencvenes évek elején a gazdasági átalakulásba. A cseh ipar fejlődése a Habsburg Birodalomhoz kötődött. A cseh területek a Habsburg Birodalom legfejlettebb részévé váltak. Itt ment végbe legkorábban az ipari forradalom, és itt alakult ki legkorábban a tehetős vállalkozó polgári réteg. A cseh tartományok Európa centrumához, a korabeli Európa legdinamikusabban fejlődő részéhez tartoztak. 18

19 1918 után, a Cseh Köztársaság létrejötte után visszaesett a gazdaság, ami a piacvesztésnek tudható be, valamint annak a ténynek, hogy az alapvető iparágak a Monarchia más területein maradtak, így ezeket a semmiből kellett újjáépíteni. A szocializmus idején stagnált a cseh gazdaság, Csehország veszített szerepéből a világgazdaságban. A cseh stagnálás mellett azonban a szlovák területek gyorsan fejlődtek, ami egyrészt a kiegyenlítési politikának, másrészt a Szovjetunió közelségének tudható be. Ennek ellenére Csehszlovákia NDK utáni második legfejlettebb szocialista ország volt. A cseh területek a Budapest-Erfurt-Łódź kelet-európai ipari háromszög középpontjában helyezkedtek el. Csehország gazdasága a rendszerváltás után A bársonyos forradalom is viszonylag kedvező körlülmények között következett be, a többi átalakuló országhoz képest nagy előnyt jelentett Csehszlovákia számára az államadósság alacsony volta. A gazdasági átalakulás Csehszlovákiában már 1989-ben elkezdődött. Sor került a szabad piacgazdaság feltételeinek megteremtésére, gazdasági deregulációra, külkereskedelem liberalizációjára. A rendszerváltás első éveiben érzékelhető hatások Csehszlovákiában is érvényesültek, a gazdaság teljesítménye 1991-re 14 százalékkal esett vissza az 1989-es évhez viszonyítva. A cseh gazdasági átalakulást Vaclav Klaus dolgozota ki és irányította pénzügyminiszterként, majd miniszterelnökként. A reform a sokkterápia elvére épült. A nemzeti fizetőeszközt 1990 második felében többször is radikálisan leértékelték, az árak túlnyomó többségét 1991 elejétől felszabadították. A radikális reformoknak betudhatóan, jórészt az árliberalizáció miatt 1991-ben az infláció 56%-ra ugrott, a reáljövedelmek 1989 és 1991 között 27%-kal csökkentek, a bruttó hazai termék pedig 1992-re ötödére esett vissza. Azonban a kedvező jelek nagyon hamar jelentkeztek. A gazdasági visszaesés már 1993-ban megállt, 1994-től 10% alá csökkent az infláció, gyorsan nőtt az ország kivitele, miközben a munkanélküliség alacsony szinten maradt és a reálbérek is növekedni kezdtek végére elmondható, hogy a régióban Csehországban legalacsonyabb az inflációs ráta (9,1%) és a munkanélküliség (2,9%). A GDP növekedése (6,4%) fenntarthatónak tűnt, a folyó fizetési mérleg hiánya (2,6%) alacsony szinten alakult. A kedvező folyamatoknak köszönhetően sokan már cseh csodáról beszéltek. 19

20 2. ábra Makrogazdasági mutatók alakulása Csehországban 1993 és 1998 között GDP növekedés 0,60% 2,70% 6,40% 3,80% 0,30% -2,30% Munkanélküliségi ráta 3,50% 3,20% 2,90% 3,50% 5,20% 7,50% Fogyasztói árnövekedés 20,80% 10,00% 9,10% 8,80% 8,50% 10,70% Folyó fizetési mérleg 1,30% -1,90% -2,60% -7,40% -6,10% -1,90% Államháztartási hiány 2,60% 0,80% 0,30% -0,30% -1,20% -1,50% Bruttó államadósság 19,10% 17,60% 15,30% 13,10% 12,90% 13,20% (Forrás: Cseh Statisztikai Hivatal, Csehország és a privatizáció A felszabaduló szocialista országok közül Csehszlovákiában zajlott le legkorábban és legkiterjedtebb formában a privatizáció, mely az állami vagyon igen nagy részét érintette és a lakosság legjelentősebb bevonásával történt. A többi rendszerváltó országgal szemben Csehországban azonban a belföldiek tulajdonszerzésére koncentráltak, nem biztosítva kedvezményeket a külföldiek tulajdonszerzésére. A kuponos privatizáció lényege, hogy a lakosok térítésmentesen vagyonjegyeket kaptak, melyet vállalatok részvényeire válthattak, vagy befektetési alapoknak eladhattak, így minden állampolgár egyenlő arányban részesült a korábbi kollektív vagyonból. A készpénzes privatizációsorán, mely 1990-es évek végén terjedt el leginkább, a vállalatokat pályáztatás útján kiválasztott szakmai befektetőknek értékesítették. Míg 1998-ban a stratégiai vállalatok döntő többsége még állami tulajdonban volt, addig 2000-ben újabb privatizációs hullám vette kezdetét, melynek eredményeként külföldi kézbe került a gépipar, gépjárműipar, távközlés, energiaszektor és a bankszektor döntő része ra a magán szektor részesedése a GDP-ből (74%) a legmagasabb a régióban. Gazdasági válság és kilábalás 1997-től kezdődően súlyos gazdasági válság vette kezdetét. A korona jelentősen leértékelődött, melynek megfékezése érdekében a kormány feladta az 1991-től fennálló árfolyampolitikáját és szigorú megszorításokat vezetett be. A gazdaság visszaesése, a korona jelentős leértékelődése, pénzügyi rendszer megrendülése és munkanélküliség növekedése két okra vezethető vissza. Egyrészt a korona rögzített árfolyama a külkereskedelmi mérleg óriási hiányához és a korona rejtett felértékelődéséhez vezetett. Másik ok a kuponos privatizációra vezethető vissza, vagyis az egyes ágazatok magánosításának elmaradására. Ez a helyzet vezetett az ún. bankszocializmus kialakulásához. 20

21 Az 1998-as gazdasági visszaesés során a reálkibocsátás 2,3%-kal esett vissza, a munkanélküliségi ráta értéke megduplázódott, elérve a 8,3%-ot közepére, ami Csehország történetében a legmagasabb érték. A hazai kereslet 3,2%-kal, a kibocsátás 3,9%- kal esett vissza 1998 harmadik negyedévében. A visszaesés tovább nőtt 1999 első negyedévében, azonban a második negyedévben javulni látszott a gazdaság helyzete ben Csehország konszolidációs gazdaságpolitikát hirdetett meg. Az intézkedések hatására a cseh gazdaság már az új évtized elejére magára talált. Csehország gazdasága az Európai Uniós csatlakozást követően a globális gazdasági és pénzügyi válságig Csehország május elsején az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. A csatlakozást követően a cseh gazdaság lendületes növekedésnek indult és 2007 között a gazdaság átlagosan 6%-kal nőtt, ami többek között a nagy mennyiségben beáramló közvetlen külföldi tőkebefektetéseknek volt köszönhető. Az alacsony infláció, magasan képzett munkaerő, az ország centrális elhelyezkedése Európában és a stabil makroökonómiai mutatói együttesen vonzóvá tette az országot a külföldi tőke számára. Az ország lendületes konvergencia-folyamatát jelzi, hogy az ország GDP növekedése meghaladja az EU átlagot, valamint a cseh gazdasági bővülés a térségben is erős középmezőnyben van ben Csehországban az egy főre jutó GDP az EU-25-ök átlagának 75%-át tette ki ban a cseh növekedés mögött a hazai kereslet bővülése állt. A fogyasztás 4,1%-kal haladta meg az előző évit, aminek köszönhetően a beruházások is rekordméretű bővülést mutattak. A fogyasztás bővüléséhez nagyban hozzájárult az alacsony infláció, foglalkoztatás bővülése, valamint a bérek növekedése és 2006 között a cseh külkereskedelem volumene közel másfélszeresére nőtt. Az export dinamikájának növekedése következtében a cseh külkereskedelmi mérleg pozitív szaldóval zárt. Az EU-25-kel folytatott kereskedelem több mint 4 milliárd, az EU-15-kel és 10-ekkel pedig 2 milliárd eurót meghaladó értékkel zárta a 2006-os évet. A külkereskedelem javulása az elektronikai termékek és járművek kivitelének köszönhető. Így e két ágazat nem csupán a gazdasági növekedés húzóágazata, hanem a külkereskedelemnek is versenyképes és növekvő szegmense. A gazdaság szoros uniós integrációját jól mutatja, hogy a cseh kivitel 83%-a, behozatal 80%-a bonyolódott az EU-25-kel, míg a 2004-ben csatlakozó országok részaránya alacsony. Csehország legfontosabb kereskedelmi partnere Németország (32,3%), amit Szlovákia (9%) és Lengyelország követ (5,8%). Fontos partnerei továbbá Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Ausztria. 21

22 3.ábra Csehország külkereskedelmi forgalma 2006 és 2009 között Áruforgalmi egyenleg M EUR Export M EUR Import M EUR Szolgáltatások egyenlege M EUR Export M EUR Import M EUR (Forrás: Eurostat, A külső környezetnek, valamint a cseh exportdinamikának köszönhetően a cseh feldolgozóipari termelés 2006-ban 14%-kal bővült ban az ipari kibocsátás 10%-kos bővülése főként a járműgyártás és elektromos gépgyártásban regisztrált termelésnövekedésnek tudható be. A cseh ipari kapacitások növekedésének köszönhetően a nehézipar fellendülést mutatott. A cseh ipari termelésben meghatározó jelentőségű a járműgyártás- a külföldi befektetéseknek köszönhetően - ami a feldolgozóipari termelés százalékát adja, és összességében 130 ezer főt foglalkoztat. A járműipari konjunktúra kedvezően hatott más iparágak fejlődésére is, így a fémipar növekedésére. A cseh gazdasági konjunktúrának köszönhetően a munkanélküliség több éven át csökkenő tendenciát mutatott. Míg 2006-ban a munkanélküliségi ráta értéke 7,1%-on volt, addig ben már 5,4%-os értéket mértek, azonban a gazdasági válság következtében nőt a munkanélküliség. A nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság augusztusi világméretűvé válása előtt a cseh gazdaság képes volt kihasználni a kedvező makrogazdasági környezet adta lehetőségeket, a gazdasági növekedés 5 és 6 százalék közötti szintet mutatott, az állam eladósodottsága viszonylag alacsony szinten volt, a lakosság foglalkoztatottsági rátája az európai átlag szintjén mozgott. A gazdasági teljesítmény 2008 végére jelentősen visszaesett, azonban a kibocsátás még mindig pozitív értéket mutatott, a növekedés még 2,8%-os volt 2008-ban től a kibocsátás is visszaesett, év végére elérte a 13,4%-ot, így a GDP is -4,8%-kal romlott. A külkereskedelem teljesítménye is visszaesett, a gazdasági válság következtében a külpiacok beszűkültek. Jóllehet, hogy 2009-ben a külkereskedelmi forgalom 20%-kal esett vissza, azonban az áruforgalmi szufficit a duplájára nőtt. Ennek oka, hogy az import jelentős része re-export, azaz feldolgozás után kivitelre került. 22

23 Az exportpiacok beszűkülése mellett a cseh belső kereslet is csökkent, ugyanakkor csökkent a pénzromlás üteme is, ugyanis a 2008-as 6,3%-os inflációs érték 2009-re 1%-ra esett vissza. A cseh exportvezérelt gazdasági növekedés erősen kitett a külpiacoknak, ezért a növekedés erősen függ a külpiacok teljesítményétől és a korona árfolyamától. Az euro-övezetben, különösen Németországban, mint Csehország fő kereskedelmi partner országában bekövetkező visszaesés jelentősen hatott az ország kibocsátására és exportjára. A visszaesés a külföldi tőkebefektetésben és a bankhitelek megszigorítása megrázta a vállalati szektort, ami a beruházások csökkenéséhez vezetett. A háztartások fogyasztási kiadásai azonban tartották magukat a növekvő munkanélküliség ellenére. A gazdasági visszaesés leginkább a munkaerőpiacot érintette második felében a munkanélküliek száma elérte az 500 ezret. Az elbocsátások elsősorban az autóipart érintették, ahol közel 200 ezer ember vált munkanélkülivé. A cseh válságkezelés a gazdaságélénkítő kiadásokban látja a megoldást. A cseh Nemzeti Gazdasági Tanács (NERV) által 2009 februárjában kidolgozott tervezet szerint a GDP 4,7%- ának megfelelő ösztönző csomagot terjesztett be a kormány. A csomag a következő intézkedésekből áll: az állam csökkentené a társadalombiztosítási járulékokat, a lakosságot az áfa levonásával ösztönözné gépkocsi-vásárlásra, valamint a kisebb cégek számára elengednék az adóelőleget. Része a programtervezetnek az is, hogy a cégek állami garanciával vehessenek fel banki hitelt. Mindezen túl az államadósság menedzselésében a szinten tartás a cél. IV.5. Tőkemozgások Csehországban Bevezetés A kilencvenes évek a globális, világméretű tőkeáramlások virágzásának időszaka. Megsokszorozódott a világban forgó pénzek nagysága, amiből egyre több jutott a középkelet-európai országokba. Az elmúlt két évtized bebizonyította: a külföldi befektetők egyre nagyobb figyelmet fordítanak e térségre. A volt szocialista országok tőkevonzásuk évről évre nőtt. Az átalakuló országokba áramló tőke motívuma nyilvánvalóan a piacszerzés volt. A keleti piacok megnyitása páratan lehetőséget teremtett a fogyasztói cikkeket előállító multinacionális vállalatok számára. Az átalakuló gazdaságokban a munkaerő európai mércével mérve magasan kvalifikált és ehhez képest olcsó, így jelentős vonzerőt gyakorolt minden olyan iparágra, melynek tevékenységéhez magasan kvalifikált munkaerő szükséges. Ennek következtében e régió vonzó befektetési terület a járműgyártás, háztartási elektronika és háztartásigép-gyártás számára. A stratégiai célú befektetésekre kevés példa akad a régióban, de idesorolhatók például a Volkswagen-csoport beruházásai Csehországban. 23

24 A külföldi tőke beáramlása több területen is pozitív hatást gyakorolt az átalakuló gazdaságokra, így hozzájárult a tulajdonviszonyok átalakításához, vállalati struktúra kialakításához, a piacgazdaság és verseny megteremtéséhez és a piacváltáshoz. A beáramló tőke hozzájárult az export növekedéséhez, a magasabb szintű termelési kultúra megvalósításához, regionális fejlesztéshez, munkahelyteremtéshez és a költségvetéshez. A külföldi tőke beáramlása így növekedést generál, melynek következtében tovább nő az ország tőkevonzó képessége. Tőkeimport alakulása Csehországban Csehországba a rendszerváltást követő években eleinte szerényebb mértékben áramlott a külföldi tőke. A Cseh Nemzeti Bank 1991-ben és 1993-ban kevesebb, mint millió dollárnyi beáramló tőkét regisztrált ben a Skoda-Volkswagen megjelenésével mintegy egy millió dollárnyi tőke áramlott, majd 1994-ben ismét egy millió dollárnyi külföldi tőkebeáramlást regisztráltak ben rekordméretű, 2,7 milliárd dollár értékű külföldi beruházásról számoltak be és 2001 között összesen 26 milliárd dollárnyi tőke érkezett az országba, ami a régióban kimagasló érték. Az 1995-ös rekord tíz év múlva megdőlt 5,2 milliárd eurós értékkel. A válság hatására azonban visszaesett a tőkebeáramlás: 2009-ben mindössze 875 millió dollár tőkét vonzott az ország, ami 1997 óta mért legalacsonyabb érték. A 2009-es visszaesést követően 2010-ben már visszatért a régióba a tőke. Csehország ben is vezető volt a tőke vonzásában, az FDI beáramlás több mint kétszeresére nőtt. Csehországban különösen magas a külföldi működőtőke-befektetések koncentrációja. A Volkswagen-Skoda cégnek 41 hagyományos hazai beszállítója van, melyekben a Volkswagen beszállítói tulajdonrészt szereztek, így ezek adják a német beruházások túlnyomó többségét. A második legnagyobb befektető ország Hollandia a cseh távközlési vállalatokban szerzett tulajdonrészével. Így e két országból származó működőtőke import a Csehország összes működőtőke importjának mintegy felével egyenlő. A legtöbb tőke a szolgáltató szektorba áramlott, míg az ipari beruházások a második helyen állnak, melyek közül kiemelkedőek a közlekedési eszközök gyártása, vegyipar, fémtermékek és optikai berendezések előállítása. Véleményem szerint Csehország földrajzi elhelyezkedésével, hagyományosan magas ipari kultúrájával, kiválóan képzett munkaerejével és stabil politikai és gazdasági környezetével hosszabb távon vonzó célja marad a külföldi tőkének. A közép-kelet-európai országok közül Csehországba áramlik évente a legtöbb külföldi tőke. A beáramló tőkének köszönhetően nőtt a gazdaság, új munkahelyek teremtődtek, nőttek a munkabérek, valamint nőtt a belső fogyasztás is. Cseh befektetési környezetek Csehország 1990 óta nagy összegű külföldi működő tőkét vonzott, melynek következtében Csehország a legsikeresebb átalakuló országok egyikévé vált az egy főre jutó FDI tekintetében. Az Ernst&Young Csehországot a top tőkevonzó országok közé sorolja. Több mint cseh vállalat a gazdaság minden szektorából külföldi tőkével támogatott. Az 24

25 1998-ban bevezetett befektetés ösztönzési program következtében nagyszámú zöldmezős és barnamezős beruházások valósultak meg, például a Toyota, Ford, Siemens, Philips, Nestle, Phillip Morris, Danone, Eastman, Tesco, Matsushita és még sok más vállalat választotta Csehországot gyáregységének felépítésének helyszínéül vagy raktáruk megépítéséül. A befektetésösztönzési program olyan elemeket tartalmazott, mint a 10 éves adómentesség, lehetőség a földek alacsony áron történő megvételére, infrastrukturális támogatások, illetve speciális kedvezményeket biztosított magas munkanélküliségi rátájú területre történő befektetés esetén. (Észak-Csehország, Morvaország) A nemrégiben bevezetett külföldi befektetéseket ösztönző úgynevezett stratégiai szolgáltatások program révén több nagyobb, illetve kisebb szolgáltató vállalatok helyezték át működésüket Csehországba, úgy mint a DHL, mely áthelyezte IT működésést Prágába, valamint az Accenture, ami Prágát választotta a pán-európai shared service központjául. Csehország előnyei a külföldi tőke megjelenése szempontjából a következők: 1. Csehország földrajzi fekvése: Csehország Európa szívében található, határos ország Ausztriával és Németországgal, valamint keletről Szlovákiával és Lengyelországgal, elérhetővé téve mind a keleti, mind a nyugati piacokat. Ezen felül Prága mindössze két órányi repülőútra található a legtöbb európai fővárostól. 2. Fejlett infrastruktúra: A közép-kelet-európai országok közül Csehország rendelkezik a legfejlettebb közlekedési hálózattal. Ezen felül itt keresztezik egymást Európa legfőbb tranzit folyosói. A cseh autópályák és közutak- teljes hossza km- már a legsűrűbbek Közép-Kelet-Európában, valamint további úthálózat fejlesztési projektek vannak kilátásban annak érdekében, hogy Csehország úthálózata része legyen a páneurópai úthálózatnak, melynek teljes hossza km. Az egy négyzetkilométerre jutó autópálya hossza Csehországban 0,70 km, mellyel vezető szerepet tölt be Közép- Kelet-Európában a közlekedés infrastruktúrát tekintve. Ráadásul Csehországban négy nemzetközi repülőtér is található. (Prágában, Brnoban, Ostravaban, és Karlovy Varyban) 2008-ban a prágai repülőtér több mint 12 milliós utasforgalmat bonyolított le, így a prágai a közép-kelet-európai legforgalmasabb repülőtér. 3. Magasan képzett munkaerő: Csehországban magas az egyetemi végzettséggel rendelkező munkaerő aránya. Egy 2008-as OECD tanulmány alapján Csehország azon országok közé tartozik, ahol kiemelkedően magas a mérnöki, gyártó és építő végzettségű munkaerő. 2009/2010-ben több mint technikai orientált hallgató járt egyetemre. Az 1990/1991-ben mért adatok alapján hallgató végzett a felsőoktatásban, míg ez a szám 2009/2010-re re nőtt. Legújabb felmérések szerint a csehek 61%-a tud legalább egy idegen nyelvet (főleg német és angol). 4. Alacsony munkabérek: A cseh gazdaság egyik legfőbb vonzereje a magasan képzett olcsó munkaerő. Ugyan az elmúlt öt évben a munkabérek átlagosan évente 6%-kal nőttek, de a bérszínvonal még így is alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban. Az Eurostat 2009-es adatai alapján munkaerő költségek versenyképesek 25

26 maradtak Csehországban. Az olcsó munkabéreknek köszönhetően a Csehországba befektető cégek 40-60%-kal többet spórolhatnak meg, mintha Nyugat-Európában fektettek volna be. Például a cseh gyártó munkások átlagos órabére 6,80 euró volt 2009-ben, a németországi átlagos 33,90 eurós órabérhez képest. A különböző régiókban a javadalmazásban akár 20%-os eltérések is lehetnek. Prágában jelenleg 25%-kal magasabb a bérszínvonal, mint az ország többi részén. 5. Kutatás és fejlesztés: Az elmúlt tíz évben nőtt az ország K+F-re költött kiadásai, a GDP 0,95%-áról 1,54%-ra. Több multinacionális cég is működtet K+F központot Csehországban, úgy mint a Panasonic, Honeywell, Mercedes-Benz, Motorola, Rockwell és a Visteon. A cseh kutatók közül több a világ legismertebb felfedezője és szabadalmazója, mint például a cseheknek köszönhetjük a kontakt lencsét, polarográfiát és az anti-hiv cidofovir és tenofovir gyógyszereket. 6. Befektetések biztonsága: A Cseh Köztársaság tagja a MIGA-nak, azaz a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökségnek, ami a Világban csoport tagja. Ezen felül több bilaterális egyezmény van érvényben, úgy mint az Egyesült Államokkal, Németországgal, Nagy-Britanniával, Ausztriával, Franciaországgal, Németországgal, Olaszországgal, Belgiummal, Hollandiával, Luxemburggal, Finnországgal, Norvégiával, Dániával és Kínával. Szintén érvényben vannak kettős adózást kizáró egyezmények. Külföldi cégek Csehországban Autóipari cégek megjelenése Csehországban A külföldi befektetések döntő része Csehországban az autóiparba áramlik. Ennek köszönhetően Csehország vezető ipari ágazata az autógyártás. A gyártás 85%-a kerül exportálásra, ami Csehország összes exportjának 21%-át teszi ki. Az autóipar több mint dolgozót foglalkoztat az országban. Az ország három fő autógyártó cége (Hyundai, Skoda, Toyota/PSA) évente együttesen több mint autót gyárt. Az Ernst & Young három egymást követő évben Csehországot a világ vezető autóipari beruházás helyszínéül sorolta. A személygépkocsik gyártása mellett jelentős még a buszok, motorkerékpárok és kamionok gyártása. Ezen gyártók közül fontos megemlíteni a Tatrat, Avia Ashok leylandot, Ivecot, Sor Libchavyt és a Jawat. A cseh autóipar erős beszállítói háttérrel rendelkezik. Több mint 800 beszállító szolgálja ki az autóipar igényeit a Tier1-es beszállítóktól egészen a Tier3-as beszállítókig. A legfontosabb beszállítók közül fontos megemlíteni a Bentelert, a német autóalkatrész gyártó céget, mely két gyárat működtet az országban és körülbelül 1000 főt foglalkoztat. A Continentál 1999 óta van jelen a cseh piacon és gyárt fékhengereket, üzemanyag-fecskendező egységeket, elektronikus kontrollrendszereket, stb. A Continental hat helyszínen működik Csehországban és közel alkalmazottat foglalkoztat. A légkondicionáló, kondenzátor és hűtő rendszereket gyártó 4,4 milliárd koronás beruházását Csehországban 2001-ben hajtotta végre és több mint 1700 főnek ad munkát. Ezen kívül a Magna három gyártó helyszínnel van 26

27 jelen az országban, és a Koito 2002 óta gyárt gáztöltésű fényszórókat. További beszállító még a Motorpal, Saint-Gobain, SungWoo Hitech, TRW és a Robert Bosch. 46 autóipari beszállító cég a top száz autóipari beszállítók közül Csehországban található. Csehország a világ legvonzóbb autóipari K+F helyszínek egyike, ami a kiemelkedő mérnöki hagyományoknak, magas színvonalú technikai oktatásnak, folyamatos technikai képzéseknek és az egyetemekkel való szoros együttműködésnek köszönhető. A legtöbb egyetem ráadásul szakosított K+F központot működtet, ahol a hallgatók az elméleti tudásukat a gyakorlatban is hasznosíthatják. Ezek a központok szorosan együttműködnek az autógyártó cégekkel, mint a Skodával, Tatraval, Robert Bosch-sal, Continentallal, Honeywellel, Siemenssel és más cégekkel. Ezen tényezők eddig több, mint 30 K+F központot vonzott Csehországba, úgy mint a Mercedes-Benz Engineering, Ricardo, Swell Technology Centre, Valeo Climate Control és a Visteon/Autopal. Az FDI Markets tanulmánya alapján Csehország a világ negyedik vezető autóipari K+F helyszíne, ami a kiváló műszaki hagyományoknak, magas szintű technikai oktatásnak köszönhető. Hyundai A Hyundai 2005 szeptemberében jelentette be, hogy Csehországban, a Prágától 400 kilométerre fekvő Nosovice-ben építi fel új gyáregységét. A Hyundai beruházása az addigi legnagyobb külföldi zöldmezős beruházásnak számított Csehországban. A koreai cég befektetése a morva-sziléziai régióba éppen jókor érkezett, hiszen Csehország ezen területén nagyon magas volt a munkanélküliség. A gyár felépítését 1,1 milliárd eurós beruházással valósították meg, melynek megvalósításához a cseh kormány és a Morva- Szilézia régiója több milliárd cseh koronával járult hozzá a terület infrastrukturális fejlesztésével, elsősorban utak és vasutak építésével. A Hyundai csehországi gyárának megépítése előtt Koreából szállította az i30 típusú személygépkocsikat az európai piacra. A cég nagy hangsúlyt fektet a kihelyezett gyártásra, az anyaországi gyárain kívül Kínában, az USA-ban és Oroszországban is üzemeltet gyáregységet. Ez hosszabb távon költségcsökkenéshez és a versenyképesség növekedéséhez vezet, így a Hyundai komoly piaci szereplővé válhat Európában. A gyár tervezett autógyártási kapacitása autó évente, de a későbbiekben a kapacitás bővítését tervezik. A beruházás második fázisa 2011-ben kezdődhet meg, amikor is megérkezik a harmadik modell, mellyel 300 ezer darabra bővül az éves gyártókapacitás. A gyárban az autók összeszerelése mellett váltókat is gyártanak, melyeket az i30 mellett a konszerntestvér Kia Cee d-be is beszerelnek. A Kia ugyanis az európai piac számára a Cee det a 85 km-rel arrébb fekvő szlovákiai Zsolnán gyártják. A gyár jelenleg nem egészen kétezer embert foglalkoztat, de a három műszakra való áttérés után, várhatóan 2011 vége előtt az alkalmazottak száma 3400-ra emelkedik. 27

28 A Hyundai beruházása Csehország GDP-jének 1 százalékát biztosítja éves szinten, a teljes kapacitás elérésével pedig körülbelül 50 millió cseh koronával (azaz csaknem 2 millió euróval) nő a kereskedelmi többlet. Skoda (Volkswagen Group) A Skoda modern története 1991-ben kezdődött, amikor is a cseh autógyár erős befektető partnert keresett költségei finanszírozására és know-how biztosítására. A VW felvásárolta a Skoda 30 százalékát és teljes ellenőrzési jogot szerzett a vállalat felett. Így vált a cseh autógyár a Volkswagen Csoport negyedik márkájává. A VW új vállalatirányítási módszert, munkaszervezést és minőség ellenőrzést vezetett be, valamint lépéseket tett a költségcsökkentések megvalósítására és termelékenység növelésére. Az új stratégia bevezetésével nőtt a Skoda Favorit minősége anélkül, hogy befektetést hajtottak volna végre re a VW 70% tulajdont szerzett a Skoda vállalatban, majd kétezerben felvásárolta a maradék tulajdonrészt is a cseh kormánytól. Ma már a Skoda külföldi gyárakkal is rendelkezik, ellátva onnan közel száz piacot világszerte. (India, Kína, Oroszország, Szlovákia, Ukrajna és Kazahsztán) A Skoda mára Csehország vezető cégévé vált. A cég eddigi legsikeresebb évét zárta ben, amikor is gépkocsit szállított fogyasztóinak, 14,6%-kal többet, mint az előző évben. A Skoda így megőrizte piacvezető státuszát Csehországban és 8,4%-kal növelte piaci részesedését Nyugat-Európában, annak ellenére, hogy mindenhol visszaesés volt megfigyelhető. A Skoda csehországi jelentőségét mutatja, hogy az ország legnagyobb exportőre, és az egyike az ország legfőbb munkaadójának. (Csehországban a Skoda főt foglalkoztat). A Skoda 2010-ben nyereséggel zárta az évet, a bevétel 6,2%-kal 188 milliárd cseh koronára nőtt. Az eladások köszönhetően a német autócsere-programnak rekord magasságot értek el, illetve az ázsiai eladások is megduplázódtak. A cseh cég a továbbiakban Ázsiában látja a növekedés motorját. TPCA (Toyota, Peugeot, Citroen Automobile) A Toyota és a PSA Peugeot Citroen TPCA 2005-ben kezdte meg működését Csehországban a TPCA gyárban. Az 1,3 milliárd euróból megvalósuló zöldmezős beruházás az eddigi legnagyobb külföldi tőkebefektetés Csehországban. A gyár az eddigi leghatékonyabb és legmodernebb a Toyota gyárak közül. A cég körülbelül 3000 dolgozót foglalkoztat és évente autót állít elő. A TPCA 80%-ban cseh beszállítókkal működik együtt. Több, mint 100 beszállító cég települt be Csehországba a TPCA gyáralapítását követően, noha nemcsak a TPCA, hanem a Skoda és más gyárak beszállítójává is kívántak válni. A TPCA jelentős támogatást kapott mind a cseh kormánytól és Kolín városától, amely az ipari övezet teljes fejlesztését finanszírozta, valamint az utak megépítését, új egységek felépítését és egyéb infrastrukturális beruházásokat is. Ezen beruházások eredményeképp Kolín városa több millió koronás adósságot halmozott fel, melyet 2019-ig törleszt. 28

29 Elektronikai ipari befektetések A cseh elektronika szektor hosszú tradíciókon alapul. Az elektronikai ipar kezdete a huszadik század elejére nyúlik vissza. Ebben az időben váltak ismerté a cseh elektromos termékek, különösen Európa-szerte, és sikerült megőrizni pozíciójukat a kommunista éra alatt is annak ellenére, hogy a fejlett technológiához és know-how-hoz való hozzáférés korlátozott volt. A cseh cégek jelentős sikereket értek el a kutatás és fejlesztés, valamint gyártás területén, így a korabeli cseh ipar domináns szerepet játszott a korabeli keleti blokkban. Vállalatok, úgy mint a Tesla az elektromos termékek széles körét fejlesztették és gyártották, az elektromos motorok és fogyasztói cikkektől egészen a félvezető technológiáig még a külföldi tőke nagyobb mértékű megjelenése előtt. Az elektromos ipar modern története rendkívül gazdag köszönhetően a sikeres átalakításnak a gyártás területén, a termelékenység növelésének és a minőségi termelésnek. A szektor köszönhetően a magas színvonalú technikai képzésnek, az ország centrális fekvésének Európában nagy számú külföldi vállalatot vonzott. Az elektronikai szektor növekedésnek indult, a bővülő belső és külső kereslet következtében. Gyorsan nőtt a fogyasztói cikkek részesedése az ipari termelésből, ami az olyan ismert gyártó cégek megjelenését követte, mint a Panasonic és Tatung. Az autóipari növekedés következtében Csehország nagyszámú autóipar elektronikai beszállító céget vonzott, mint a Siemens, Bosch, Tyco és a Kostal. A cseh elektromos ipar több mint dolgozót foglalkoztat ban a kibocsátás meghaladta a 17,2 milliárd eurót, melynek döntő része exportra került. A cseh elektromos ipar kereskedelmi mérlege négy éve többletet mutat. Az elektronikai ipar dinamikus növekedése Csehországot vonzóvá tette a külföldi tőke beáramlása tekintetében. Kutatás és fejlesztés A Cseh Köztársaság nemcsak a befektetési környezet, infrastruktúra és versenyképes költségeken túl kedvező alapot biztosít a kutatás és fejlesztés központok létrehozásához. Az ország magas színvonalú technikai képzésével, világszinten kimagasló arányú technikai területen végzett hallgatókkal és széleskörű tapasztalataival az elektronikai ipar területén arról győzte meg a külföldi befektetőket, hogy ne csak gyártásukat, de K+F központjukat is Csehországba helyezzék ki. 4.ábra K+F központot létesítő cégek Csehországban az elektronika területén (Forrás: egyéni kutatás) 29

30 Panasonic A legsikeresebb befektetés története Csehországban 1996-ra nyúlik vissza, amikor a Matsushita Electric Works Plzent választotta új üzemének megépítésének helyszínéül. A nyugat-csehországi beruházás egyike az első legnagyobb zöldmezős beruházásoknak az országban ig a plzeni gyárban történt a CRT televíziók gyártása, majd 2004-től áttértek az LCD és PDP televíziók gyártására. A gyár több mint 5000 dolgozót foglalkoztat és több mint egymillió televíziót állít elő évente től a termelő tevékenységet kiegészítették a kutatás és fejlesztéssel, melyet a szomszédos egyetem töltött meg szakértelmével ben a Panasonic Automotive Systems Czech és Pardubice önkormányzata aláírták a telekvásárlásról szóló szerződést. A Panasonic 2000-ben döntött, hogy Csehországot választja új befektetése helyszínéül, Lengyelország, Magyarország, vagy Németország helyett. A 3,27 milliárd cseh koronából megvalósuló beruházás során a japán vállalat mobiltelefonokat és autórádiókat gyártó üzemet épített fel ban pedig megkezdődött a műholdas navigációs rendszerek gyártása. A gyár megépülésével a Panasonic újabb 1300 dolgozónak biztosított munkát az országban. Siemens A csehországi főt foglalkoztató Siemens vállalat egyike az ország legnagyobb munkaadó vállalatának. A Siemens 3 gyárat működtet Csehországban: Drasovban, Mohelniceben és Frenštátban ben a Siemens leányvállalata, a Siemens Transportation Systems Prágában és Észak-Moráviában hozta létre új technológiai központját. A vállalat több mint 2,3 millió eurót fektetett a központ létrehozásába, valamint további 2,6 millió eurót a dolgozók képzésébe. Az új technológiai center körülbelül 150 dolgozónak ad munkát. Honeywell Honeywell 1993-ban Csehországot választotta az első kutatás és fejlesztés központjának az Egyesült Államokon kívüli helyszínéül ban alapította prágai laboratóriumát, ahol jelenleg 30 mérnök dolgozik. A laboratórium szorosan együttműködik az amerikai partnercégükkel és a prágai Cseh Műszaki Egyetemmel ban a Honeywell megalapította a Honeywell Technology Solutions Csehországi vállalatát, ami kutatással, fejlesztéssel és mérnöki munkával támogatja a vállalatot. A csehországi K+F központ termékfejlesztés, valamint a K+F és IT területén nyújt támogatást a határon átnyúló vállalati egységeknek a repülőgépipar, automatizálás és szállítmányozás területén ban a vállalat felépítette Brnoban a Turbo Technologies műszaki központját. Szolgáltatások kereskedelme Míg az 1990-es évek elején a tőke beáramlásának fő célpontja az ipar volt, addig az új évezredet az üzleti szolgáltatások (business support services, BSS) és Kutatás Fejlesztési központok kihelyezése jellemezte. A gyors fejlődés az országban lehetővé tette az üzleti szolgáltatásokkal kapcsolatos tőkebeáramlást es évek óta Csehországban egyre több nemzetközi BSS központ jött létre, melyek nagyrésze a CzechInvest közbenjárásával és az állam befektetésösztönző támogatásával jöttek létre. Az olyan vállalatok, mint a DHL, Motorola, ExxonMobil, Honeywell és sok hasonló cég az elmúlt pár évben Csehországban építették fel szolgáltató központjukat, annak ellenére, hogy eredetileg más országba 30

31 tervezték. Az IBM Global Services Delivery Centre, mely Brnoban található eredetileg körülbelül 100 emberrel tervezte megkezdeni működését. Azonban köszönhetően a sikerek működésnek, a központ gyorsan nőtt és mára már több mint 2500 dolgozónak ad munkát. Mivel az ország magasan képzett dolgozókat nyújt, a trend afelé halad, hogy a cégek bővítik Csehországban a portfóliójukat magasabb hozzáadott értékű pénzügyi és könyvelői tevékenységekkel, mint az elemzés, beszerzés és vevőszolgálat. Például a JNJ Global Business Service (Johnson& Johnson) 2006-ban kezdte meg pénzügyi és könyvelői tevékenységét Csehországban, azonban a helyi piac nyújtotta előnyöknek köszönhetően hamar úgy döntöttek, hogy bővítik tevékenységi körüket az országban általános főkönyvi és fix eszközök számvitelével, beszerzéssel és ügyfélszolgálattal. DHL A DHL a világ legnagyobb szállítmányozó cége, mely a küldemények express szállítását biztosítja ben a Deutsche Post World Net (DPWN) felvásárolta a DHL-t. Mára a cég több mint 200 országban van jelen és több mint dolgozót foglalkoztat világszerte. A DHL az 1980-as évek közepe óta van jelen a cseh piacon ben létrehozta Prágában az új IT szolgáltatás központját ami a DHL és az anyavállalat teljes IT infrastruktúrájának globális székhelye lett. A prágai központ a DHL malaysiai és egyesült államokbeli IT központját egészíti ki. A DHL több mint 500 millió dollárt fektetett a csehországi központ létrehozásához, ami az eddigi legnagyobb szolgáltatóipari külföldi befektetés az országban. A DHL prágai centrumának jelentősége tehát nem elhanyagolható, hiszen a három globális központosított centrumok egyike, és minden egység egy nagyobb globális régióért felelős. A prágai befektetés fő motívuma mögött a DHL globális stratégiája áll, miszerint optimalizálni és központizálni kívánta a globális IT koordinációját. A cég úgy döntött, hogy csökkenteni kívánja az eredeti 30 adatfeldolgozó egységeinek számát világszerte 3 globális központ létrehozásával. A 3 központ kiválasztásánál a fő motívum az volt, hogy a központok 3 különböző időzónába essenek, így amint beesteledik az egyik egységben, már nyit a másik. A DHL új egységének felépítését három hónapnyi elemző munka előzte meg. A szóba jöhető helyszínek az új IT központ létrehozására a következők voltak: London, Limerick, Prága, Ljubljana, Glasglow, Zágráb és Riga volt. London, Glasgow és Limerick kedvező üzleti környezetet kínált és az angol nyelv a formális üzleti nyelv, azonban magas működési költségekkel kell számolni. Másrészről Riga, Ljubljana és Zágráb ugyan alacsony működési költségeket biztosított volna, azonban a még fejlődésben lévő üzleti környezet, elmaradott infrastruktúra, átalakulóban lévő jogi környezet, kisebb számú angol nyelvű munkaerő és a magas korrupció nem ösztönözte a vállalatot, hogy ezen városok egyikébe hozza létre a központot. A kiértékelési folyamat végén Prága maradt a lista első helyén. Ugyan Prága a költségek területén nem a legkedvezőbb a többi városhoz képest, azonban a többi kritérium szempontjából a legkedvezőbb befektetési célhely, ugyanis stabil politikai és gazdasági környezetnek örvend, valamint az országban jelen vannak fontos IT beszállító cégek, úgy mint az IBM és a HP. Prága szintén jó választás volt a rugalmas és nagy aranyú IT végzettségű munkaerő miatt is. A nagy telekommunikációs cégek jelenléte az országban is fontos szempont volt a döntésnél. Végül, de nem utolsó sorban Prága kedvező légi összeköttetése Nyugat-európai országokkal szintén elősegítette a döntést. A cseh befektetési ügynökség, a CzechInvest asszisztálta a DHL teljes befektetési folyamatát. A CzechInvest látta el a DHL-t a pénzügyi kedvezményekkel kapcsolatos fontos 31

32 információkkal és lehetőségeket kínált további forrásokhoz való hozzáféréshez a hivatalos befektetésösztönzés keretében. Accenture Az Accenture üzleti tanácsadással, technológiai szolgáltatásokkal és kiszervezéssel foglalkozó világcég. Átfogó, különböző ágazatokra és üzleti folyamatokra kiterjedő tapasztalatai, hazai és nemzetközi szakembergárdája révén az Accenture együttműködésével segít, hogy ügyfelei kiválóan teljesítő vállalatokká, illetve kormányokká váljanak. Az Accenture 1991-ben alapította meg Csehországban a management konzultációval kapcsolatos működését. Tíz évvel később megnyitotta a kiszervezéssel foglalkozó irodáját ben az Accenture brono-i központtal új szolgáltató központot nyitott meg, mely a nyugat-európai ügyfelek részére nyújt alkalmazás-üzemeltetési és IT infrastruktúra outsourcing szolgáltatásokat. Az Accenture így már alkalmazottal dolgozik az országban. A brno-i központ kiválasztásánál fontos szempont volt Prága és Pozsony közelsége, illetve a régió magasan kvalifikált, több nyelven beszélő IT szakember erőforrása. V. Magyarország V.1. Rövid történeti áttekintés A magyar törzsek 865-ben érkeztek az ország mai területére. Az államalapítás I. Szent István nevéhez fűződik, akit 1000 karácsonyán koronáztak királlyá, amivel megszületett a keresztény Magyar Királyság ban a mohácsi csata elvesztésével az ország három része szakadt, megszűnt Magyarország függetlensége. Magyarország a Habsburg Birodalom része lett as szabadságharc következményeképpen 1867-ben megalakult a felelős magyar kormány, megtörtént a kiegyezés a Habsburgokkal. Az első világháborúból vesztesként kerültünk ki, melynek következtében az ország területe négyzetkilométerről négyzetkilométerre csökkent, illetve a magyarok közel egyharmada idegen uralom alá került. A második világháborúból szintén vesztesként kikerülő Magyarország szovjet uralom alá került, megkezdődött a pártállami struktúra és a szovjet típusú tervutasításos rendszer kiépítése. Az október 23-án kitörő forradalmat és szabadságharcot november 4-én leverték a szovjet tankok, így további 33 éves diktatúra állt fenn ben megalakult az Ellenzéki Kerekasztal (EKA), mely az ellenzéket egységesen fogta össze. Az EKA megállapodott az MSZMP-vel a békés átmenetről, az alkotmánymódosításról, illetve a többpártrendszeren alapuló szabad választásokról ben megtörtént az első többpártrendszeren alapuló szabad választás, melyet a Magyar Demokrata Fórum nyert, és Antall József lett a miniszterelnök. A 2010-es választásokat a FIDESZ-KDNP nyerte kétharmados többséggel. 32

33 V.2. Magyarország gazdasága Magyarország gazdasága a rendszerváltás előtt A második világháborút követően Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került: 1945-ben az ipari termelés a háború előtti szint kevesebb, mint egy harmadára csökkent. A pengő nagy mértékben elértéktelenedett, a világtörténelem legnagyobb mértékű inflációja során, majd 1946-ban bevezették az új pénzt, a forintot elején lezajlott jaltai konferencia nagyhatalmi megállapodása értelmében Magyarország a Szovjetunió érdekszférájává vált, melyet követően megkezdődött a magyar gazdaság szovjet mintára történő átszervezése. A gazdaság átszervezése elsősorban az államosításban és a tervutasításos gazdaságirányításban mutatkozott meg. Megkezdődött a nehézipar fejlesztése, melynek feltételei azonban hiányoztak, így importálni kellett az energiát, kokszot, vasércet, melyért acéllal fizettünk. A nehézipar fejlesztése mögött a hadiipar igénye, a hadsereg gyorsított ütemű fejlesztése és háborúra való felkészülés állt. Így az ipar nemzetgazdaságban betöltött súlya 1949-es 41,9%-ról 1954-re 53,8%-ra nőtt. A mezőgazdaságban megkezdődött a kollektivizálás és a termelőszövetkezetek létrehozása. A változások társadalmi következménye a munkanélküliség megszűnése volt, azonban az életszínvonal drasztikusan visszaesett. Mivel a mezőgazdaság kevés fejlesztési forráshoz jutott, valamint a megtermelt termények jelentős részét exportálták, a közellátásban jelentős zavarok mutatkoztak meg ben öt szocialista ország állami és pártvezetői aláírták a KGST alapokmányát. A KGST egyeztette a tagállamok gazdasági terveit és szabályozta a kölcsönös árucsere forgalmát. A szakosítási és együttműködési megállapodások alapján a tagországok belső igényeit meghaladó termelőkapacitásokat hoztak létre, melyek a Szovjetunió igényeihez igazodtak júliusi kormányprogram csökkentette a nehézipari beruházások mértékét, előirányozta a könnyűipar fejlesztését ban döntöttek az új gazdasági mechanizmus 1968-as bevezetéséről (melynek hátterében az enyhülési folyamatok álltak), mely megszüntette a termelés és külkereskedelem közötti szétválasztást, így Magyarország bekapcsolódhatott a nemzetközi munkamegosztásba. A gazdasági döntéshozatalt decentralizálták, nőtt a vállalatok gazdasági önállósága, illetve az árszorzó megjelenésével az árfolyampolitika csírája, létrejött a kapcsolat a hazai és világpiaci árak között ban megkezdődött a külgazdasági kapcsolatainkban a szocialista (KGST) országoktól a fejlett iparú országok felé történő súlyponteltolódás. Ugyanakkor megindult az ország nagymértékű eladósodása. Az eladósodás öngerjesztő folyamattá vált: a törlesztésekre is hitelt kellett felvennie. Az 1973-as olajárrobbanás hatására a magyar gazdaság vesztesége megközelítette a második világháborús pusztulás mértékét. A helyzetet súlyosbította, hogy a magyar gazdaságpolitika nem reagált időben a változásokra, hiszen a szovjet kőolaj ára csak öt év után követte a világpiaci árakat. Szovjetunió nem tudta olcsó olajjal ellátni a magyar gazdaságot, a világpiaci áron vett olaj 33

34 viszont súlyos gazdasági terhet jelentett. Közben a cserearány-romlása súlyosbította a magyar gazdaság helyzetét, melynek következményeképpen a magyar gazdaságnak nem volt annyi bevétele, hogy fizetni tudja külföldi adósságait, így beindult az ún. adósságspirál re Magyarország a pénzügyi összeomlás szélére került, ezért beléptették a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. A rossz gazdaságpolitika, a piaci viszonyok hiánya végül a rendszer bukásához vezetett. Magyar gazdaság a rendszerváltástól az Európai Uniós csatlakozásig 1989-től Kelet-Közép-Európa országaiban társadalmi-gazdasági változások vették kezdetét. Lazultak a kapcsolatok a Szovjetunióval, lehetővé téve a nyitást Nyugat-Európa felé. Megkezdődött az áttérés a tervutasításos gazdaságirányítási rendszerről a piacgazdaságra től a keleti piacok jelentősen összezsugorodtak, míg nyugati kapcsolataink bővültek. A nyolcvanas évek végétől, kilencvenes évek elejétől a KKE országokban súlyos gazdasági és politikai válság vette kezdetét, melynek gyökere a tervgazdaság általános válsága, mely egyensúlyi, növekedési, strukturális és intézményi válságban jelent meg. A gazdasági rendszerváltás súlyos visszaeséssel járt, mely szorosan összefüggött a KGST összeomlásával, korábbi exportpiacaink elvesztésével. Az átalakulási folyamatot reformok hosszú sora kísérte, melyeket 4 fő részre oszthatunk: stabilizáció, liberalizáció, privatizáció és intézmények reformja. A stabilizáció magába foglalta az infláció megfékezését. A liberalizáció legfontosabb eleme az árliberalizáció volt, melynek révén az árak követték a piac viszonyait. A liberalizáció továbbá tartalmazta a külkereskedelem liberalizációját és az árfolyam liberalizációt. A nagyszabású privatizációs programoknak köszönhetően többségbe jutott a magántulajdon, valamint a kilencvenes évek közepére kialakultak a piacgazdaság intézményei. Az esévek folyamán a gazdaság túlnyomó része magánkézbe került, és jelentős külföldi tőke áramlott az országba. Mára elmondható, hogy a magánszektor adja a GDP 80%-át. A gazdaság átalakítása azonban sok nehézséggel járt: GDP visszaesése, tömegessé vált a munkanélküliség, megnőtt az infláció ben azonban megállt a visszaesés, a GDP növekedésnek indult, helyreállt a gazdasági egyensúly. Az 1995-ös Bokros-csomagnak nevezett stabilizációs programot követően a gazdaság növekedése állandósult, csökkent az államadósság és 1999-re a nemzeti jövedelem elérte a rendszerváltás előtti szintet. Azonban a bevezetett sokkterápiának komoly, társadalmat érintő vonzatai voltak: a reáljövedelmek 12%-kal csökkentek, a forint 9%-os leértékelése és az energiaárakban történő kiigazítás az infláció növekedéséhez vezetett, így az inflációs ráta elérte a 28%-ot. Azonban a bevezetett gazdasági program következtében Magyarország visszanyerte a nemzetközi tőkepiac és az IMF bizalmát. Külkereskedelmünket sikeresen reorientáltuk: 2001-ben a magyar behozatal mintegy 70%-a származott az EU 34

35 tagországokból, és a kivitel több, mint 80%-a irányult oda. A reáljövedelmek ugyan 1996-ig csökkenő tendenciát mutattak, azonban ezt követően növekedésnek indultak. Az ezredfordulón a világgazdasági recesszió hatására csökkent a magyar gazdaság növekedése. Míg 2000-ben a gazdasági növekedés rekordnagyságú, 5,2%-os volt, addig 2001-re 3,8%-kal csökkent, azonban ez a növekedési ütem nemzetközi összehasonlításban még mindig számottevő volt. Privatizáció Magyarországon A privatizáció első szakasza Magyarországon 1968-ra nyúlik vissza, amikor is a reform lehetővé tette a termelőszövetkezeti melléküzemágak kialakulását, melyekben ipari termelő és szolgáltató tevékenységet is végeztek. A magánosítás felé tett lépés volt a kisvállalkozások beindítása. Az 1970-es évek végétől kiegészítő-kisegítő tevékenységet változatos formában, kifejezetten magán jelleggel végeztek ben született jogszabály pedig 9 kisvállalkozói formát vezetett be. A kisvállalkozások egyre inkább komoly profitot termelő vállalkozásokká váltak, versenyt támasztva a monopolhelyzetű állami vállalatoknak. Megjelent a gazdasági munkaközösségek egy sajátos alfaja, a vállalati gazdasági munkaközösség, ami módot adott a vállalat dolgozói számára, hogy a vállalat munkaeszközeivel a munkaidőn kívül saját hasznukra termeljenek. Ennek eredményeképpen a dolgozókban kialakult egyfajta tulajdonosi érzés. A spontán privatizáció alatt az állami tulajdon tömeges magánkézbe kerülésének kezdetét, azaz az közötti időszakban lezajlott privatizációs folyamatokat értjük, mely során külföldi és belföldi magánszemélyek kedvező feltételek mellett szerezték meg az állam tulajdonában levő közvagyont. A spontán privatizáció úgy valósult meg, hogy az állami nagyvállalatokat feldarabolták, áthelyezve a tőkét kisebb egységekbe, az adósságot viszont kiürített központban hagyták. A spontán privatizáció lényege, hogy nem állami utasításra mentek végbe, hanem menedzseri döntés alapján. A privatizáció ezen formájánál a vállalatok vezetői helyzeti előnyben voltak, így ez a fajta magánosítás a MBO (Management buyout) egyik fajtájának tekinthető. A spontán privatizációval becslések szerint 130 milliárd forintra tehető vagyon cserélt gazdát. A spontán privatizációt ma erkölcstelennek tartják. Ennek több oka van: egyrészt nagy port kavartak az akkori ügyek- lásd Gerbaud-ház, ÁPISZ, stb - melyek megalapozták a privatizációellenes hangulatot. Másrészt a spontán privatizáció révén olcsón lehetett vagyonhoz jutni, amihez elsősorban bennfentesség kellett, a vállalati vezetőknek és a hozzájuk tartozó köröknek volt módja részt venni benne. Tehát a spontán privatizáció nem a kormány elfogadott szándékát tükrözte, hiszen ekkor még a pártállamnak nem volt privatizációs politikája. A törvényileg szabályozott privatizáció intézményrendszere az 1990-es évek folyamán többször változott. Létrehozták az Állami Vagyonügynökséget (ÁVÜ), melynek tevékenységét 35

36 az Országgyűlés ellenőrizte. Az ÁVÜ minden évben az Országgyűlés elé terjesztette javaslatát a privatizáció irányáról, bevételek felhasználásáról, illetve több privatizációs technikát dolgozott ki és tulajdonosi jogot gyakorolt a hozzá tartozó állami vagyon tekintetében. Az ÁVÜ vállalatrészi tulajdona 1992-ben már 855 milliárd forintot tett ki, melyből 1994 végére 310 milliárdnyi állami vagyont privatizált. Az ÁVÜ bevezetett számos, a befektetőkedvet erősítő, keresletösztönző privatizációs módszert, úgy mint az Egzisztencia-hitelt, a kárpótlási jegyet, vagy a Munkavállalói Résztulajdonosi Programot ben az állam megalapította az Állami Vagyonkezelő Rt-t, melynek célja, hogy hatékonyan gazdálkodjon az állam stratégiailag fontos elemeivel. Majd 1995-ben az állam úgy döntött, hogy megszűnteti az ÁV Rt. és ÁVÜ párhuzamos működését ben létrejött a részvénytársaságként működő Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt, mely az előző kettő összevonásával létrejött vagyonkezelő holding volt. Feladata a törvényben meghatározott állami tulajdon értékesítése, illetve annak felelős, piaci alapú kezelése volt. További feladata volt még a korábbi privatizációs ügyletekkel kapcsolatos elszámolási és ellenőrzési feladatok végrehajtása. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) 2008-ban kezdte meg működését, és három elődszervezet-ápv Zrt., Kincstári Vagyoni Igazgatóság és Nemzeti Földalapkezelő Szervezetösszevonásával jött létre az intézményi privatizáció lezárulása után. Célja az állami tulajdonban maradt vagyon értékének megőrzése és növelése volt. A privatizáció folyamata során az alábbi módszerek alakultak ki: pályázatos versenyeztetés versenytárgyalás nélküli piaci értékesítés kedvezményes technikák és konstrukciók kárpótlás 1997-re elmondható, hogy a tömeges privatizáció korszaka gyakorlatilag lezárult. A privatizáció elérte célját, kialakult a nagyobbrészt magántulajdonra épülő piacgazdaság. Az ezredforduló után azonban még néhány különösen fontos, stratégiai jelentőségű cég privatizációjára került sor, melynek szükségessége megosztja a közvéleményt. Az OECD tanulmánya alapján mára a gazdaság alig 10%-a van közösségi tulajdonban, mely arány nagyban elmarad az uniós 25%-os átlagtól. A túlprivatizált gazdaság számos veszélyt rejt magában, mint például a monopolhelyzet kialakulása, alacsony bérszínvonal, ezáltal alacsony fogyasztás, valamint kevesebb adóbevétel az állam számára. Az Uniós csatlakozás hatása Magyarország gazdaságára Magyarország Európai Uniós csatlakozása új fejezetet nyit a magyar gazdaság fejlődésében. Magyarország uniós csatlakozása után rekordnagyságú tőke érkezett az országba, összesen 5,4 milliárd euró értékben, ami javarészt a Budapest Airport privatizációjának köszönhető, 36

37 melynek nyomán 1,8 milliárd euró érkezett hazánkba. A Budapest Airport privatizációja nélkül számított 3,5 milliárd eurós befektetés is impozáns, hiszen meghaladja a 2000 óta eltelt évek átlagát. Mindez azt bizonyítja, hogy a befektetők bizalma nem csökkent Magyarország iránt. Ráadásul a külföldi cégek már nemcsak összeszerelő műhelyüket telepítik az országba, hanem kutatás-fejlesztési és innovációs központokat létesítenek Magyarországon. A beáramló tőke hozzájárult az ország GDP-jének növekedéséhez: 2004-ben Magyarország 4%-os növekedést könyvelhetett el magának második felében azonban csökkent a külföldi beruházások száma, ami a gazdasági növekedés lassulását idézte elő ben a magyar gazdaság ismét magára talált. A kormány infrastrukturális beruházásai hozzájárultak a GDP növekedéséhez, azonban a növekedést lényegében az export generálta ben az ország 4,1%-os GDP növekedést ért el, ami 2,5 százalékponttal meghaladja az EU átlagát. A fogyasztás növekedése azonban elmaradt a GDP növekedési ütemétől. A fogyasztás bővülése elsősorban a magánszektor fogyasztásának emelkedésének volt köszönhető, az állami fogyasztás évek óta először csökkenő tendenciát mutatott. Az alacsony fogyasztás megmutatkozott az import növekedésének lassulásában is. A kereskedelmi korlátok lebomlása Magyarország és a régi EU tagországok között a kereskedelem bővülését idézte elő. Az Európai Unió piacára történő export 6,1%-kal nőtt, míg az EU tagországokból származó import 1,8%-kal bővült. Azonban a nem EU-tagokkal folytatott kereskedelem gyorsabban bővült: a nem EU tagországokba irányuló import 22,9%- kal nőtt, míg az export 28,5%-kal. Tehát elmondható, hogy míg az EU-15 piacain Magyarország nem vesztett pozíciójából, viszont a világ többi részén dinamikus forgalomnövekedést könyvelhet el. A kivitelben továbbra is a magasabb hozzáadott értéket képviselő gép-és feldolgozóipar a húzóágazat, azonban ez 80-85%-ban a Magyarországon termelő külföldi érdekeltségű vállalatoknak köszönhető. Az agrárszektor azonban piacromlást szenvedett el az EU piacán, ami az import bővülésének volt betudható. A nem-eu tagországok viszonylatában azonban javult az agrárpozíció, ami a május 1-e óta érvényben lévő közös agrárpolitika piacvédő jellegének is köszönhető. A leglátványosabb agrárforgalom bővülés az újonnan csatlakozott tagállamok viszonylatában volt megfigyelhető. Összességében azonban elmondható, hogy az egész Unió viszonylatában az agrárforgalom bővülése volt a legdinamikusabb. A gépek és szállítóeszközök kereskedelmében is hasonló tendencia volt megfigyelhető: míg az EU-15-tel mérséklődött a forgalomnövekedés, addig a többi relációban forgalomnövekedés volt megfigyelhető. Az EU piacain megfigyelhető forgalomcsökkenés oka az EU országaiban történt enyhe visszaesés volt. A növekvő export, GDP és beáramló tőke mellett azonban nőtt az országban a munkanélküliség ben az inflációs ráta 6,1%-ot mutatott, azonban 2005-re 7,1%-ra nőtt, ami a legmagasabb érték a régióban. 37

38 Magyarország a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság Magyarországot a globális pénzügyi gazdasági válság a legrosszabb pillanatban érte el. A magyar gazdaság a között követett gazdaságpolitika következtében súlyos fejlődési nehézségekkel szembesült. Magyarország ugyanis 2000 és 2006 között túlköltekezett, mesterséges élénkítésre alapozott, belső fogyasztás növekedését célzó, hitelfelvétellel finanszírozott gazdaságpolitikát folytatott óta az ország egyensúlyhelyzete ugyan sokat javult, azonban a válság olyan pillanatban érte, amikor az egyensúlyjavulás nem jutott el a szükséges mértékig októberének végére a magyar gazdaság államcsőd közeli helyzetbe került. Ráadásul a forint jelentős leértékelődése következtében a valutaválság kialakulása is kilátásban volt. Ezt a helyzetet elkerülni csak az EU és a Nemzetközi Valutaalap által együttesen folyósított 20 milliárd eurós hitellel lehetett. A pénzügyi mentőcsomag feltételeként a kormány a gazdaságpolitikára vonatkozó szigorú előírások betartására és tartalékossági intézkedések meghozatalára kötelezte el magát. Az új kabinet olyan változásokat helyezett kilátásba, melyek a költségvetés kiadás oldalát is érintették. A program öt nagy területet ölelt fel: államigazgatást, szociális rendszert, nyugdíjrendszert, a közszférában dolgozókat illetve az egyes adókat és járulékokat. A megszorítások érintették a miniszterek, államtitkárok és állami vezetők fizetését. Befagyasztották a közszférában dolgozók bérét, megvonták a tizenharmadik havi fizetést. Csökkentették a gyed és gyes időtartamát, valamint befagyasztották a családi pótlék összegét. Megemelték 65 évre a nyugdíjkorhatárt, valamint felfüggesztették a tizenharmadik havi nyugdíjak kifizetését. Ami a bevételi oldalt érinti, 5%-kal megemelték az általános forgalmi adó kulcsát, valamint 7-10-kal növelték a jövedéki adót. A társasági adó 4%-kal emelkedett, ugyanakkor eltörölték a 4%-os különadót. A személyi adót érintően bevezették a szuperbruttósítást, valamint kiszélesítették az adósávokat és csökkentették az adókulcsokat. Az export visszaesése-melynek mértéke 2009-ben 19% volt- tömeges elbocsátásokhoz vezetett az exportra termelő vállalkozásoknál. A munkanélküliség növekedése következtében csökkent a belső kereslet is, melynek hatására több száz cég ment tönkre, vagy kényszerült leépítésekre. Az elbocsátások következtében 2009-ben 10%-ra emelkedett a munkanélküliség. A fenti folyamatok 2009-ben a GDP 6,3%-os csökkenéséhez vezettek. A külkereskedelmi mérleg jelentős többletet mutatott: az import 2009-ben 25%-kal csökkent, jóval gyorsabban, mint az export (-19%). A pozitív külkereskedelmi mérleg hatással volt a folyó fizetési mérleg egyenlegére is: 2009-ben a GDP arányában a deficit 0,4%-os többletet mutatott. A többlet alapvetően a fogyasztás visszaesésének tudható be. Az államháztartás hiánya 2009-ben a 2008-as szinten maradt, azonban az államadósság a GDP közel 80%-a, ami a többi új EU tagállam 2-4-szerese. 38

39 Az inflációs a GDP 4%-ára mérséklődött, ám ez az érték még mindig messze van a Maastrichti követelménytől. A hosszú lejáratú államkötvények kamatszintjét illetően 2009 év végén is 9% fölött alakult. V.3. Külföldi működő tőke Magyarországon A központi tervutasításos rendszer összeomlásával 1989-ben, a közép-kelet-európai (KKE) országok a külföldi működő tőke vonzó célpontjává váltak. A kedvező munkaköltségek, új piaci lehetőségek, szakképzett munkaerő és alacsony működési költségeket együttesen vonzották a befektetőket. Míg 1990-ben a KKE országok a világ összes működő tőke befektetéseiből 0,2%-kal részesedtek, addig 2000-re 2%-ra nőtt ez az arány ben Magyarország vezető helyen állt a KKE országok közül a működő tőke vonzásában, a régióba érkező tőke 30%-a áramlott ide, azonban 2000-ben Magyarország 16%-kal a harmadik helyre került. A külföldi tőke fontos szerepet játszik az átalakulási folyamatban, hiszen a külföldi cégek révén modern technológiához, know-how-hoz és nyugati vezetési technikához jutottak hozzá az átalakuló országok. A magyar gazdaság számára a legnagyobb kihívást a termelés modernizálása jelentette. Magyarország a szocializmus negyven évében nem tudott hozzájutni a fejlett nyugati technológiához, így fontos volt a külföldi tőke minél nagyobb mértékű bevonása a magyar gazdaságba. Ezen felül a külföldi tőke katalizátorként hat a hazai vállalatok számára a szükséges változások meghozatalához. A rendszerváltás után Magyarország vonzotta a legtöbb külföldi tőkét a közép-kelet-európai országok közül, egészen 1997-ig. Ebben fontos szerepe volt a privatizációs feltételek gyors kialakításának. A privatizáció során egy sor állami vállalat került külföldi stratégiai befektetők kezére. A privatizáció kapcsán a külföldi tőke beáramlásának sikerét jól mutatja, hogy míg 1990-ben a kizárólag külföldi tulajdonú vállalatok aránya a magyar gazdaságban 4,1% volt, addig ez az arány 1998-ra 57%-ra nőtt. A privatizáció lezajlása után a külföldiek befektetői kedve nem apadt: egyre több zöldmezős beruházást hajtottak végre Magyarországon, illetve meglévő cégek tőkeemelései, pótlólagos beruházásai. A térség legfontosabb célországai Magyarországon túl Lengyelország és Csehország voltak. Ebbe a három országba áramlott a régióba irányuló befektetések több mint kétharmada. Működő tőke-bevonás szabályozása Működő tőke bevonása külföldi részvétellel létesített gazdasági társulások formájában Magyarországon 1972 óta lehetséges. Azonban a külföldi tőke aránya nem haladhatta meg a 49%-ot, a vegyesvállalat nem végezhetett termelő tevékenységet, valamint bonyolult engedélyezési eljáráshoz volt kötve a külföldi tőke bevonása. A nyolcvanas években javult a külföldi tőke megítélése, könnyítéseket, kedvezményeket tartalmazó rendeleteket léptettek életbe. Az eredmény mégis lehangoló volt: 18 év alatt mindössze 569 millió dollárnyi tőke áramlott Magyarországra. 39

40 1988 a fordulat éve volt, ugyanis elfogadták a külföldi befektetéseket szabályozó törvényt. A külföldi tőke nagyobb mértékű beáramlását tette lehetővé az 1989-ben elfogadott átalakulási törvény, mely a működő tőke privatizációba való bekapcsolódását is lehetővé tette. Az 1989-es és 1990-es évek tapasztalatai alapján a külföldi tőke a gazdaságban jelentkező gondokat nem oldotta meg. A beáramló tőke nem változtatta meg lényegesen a gazdasági struktúrát, technológiai színvonal nem emelkedett számottevően, nem segítette elő a versenyképesség növekedését. A Parlament 1990-ben módosította a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988-as törvényt, mely gyakorlatilag megszűntette az engedélyezési eljárást a vegyesvállalatok alapításánál. A törvény értelmében a külföldi befektetőt ugyanazon kedvezmények illetik meg, mint a belföldi gazdálkodó szervezeteket, sőt külön adókedvezményeket is nyújt, ha a nemzetgazdaság szempontjából fontos tevékenységet végeznek től a társasági adó a felére csökkent, majd 1996-tól a társasági törvény adókedvezményt nyújt azon vállalkozásoknak, melyek hozzájárulnak az alapvető gazdaságpolitikai célokhoz, valamint munkahelyteremtéshez, illetve hozzájárulnak az elmaradott térségek fejlesztéséhez. Külföldi tőke beráamlása Magyarországra Magyarország az átalakulás első pár évében a többi közép-kelet-európai országhoz képest jelentős mennyiségű külföldi tőkét vonzott ban 208 regisztrál külföldi vállalatot tartottak nyilván, melynek fele 1988-ban kezdte meg működését Magyarországon. Ez a szám 1989-re re nőtt, összesen 387 millió dolláros befektetéssel. A privatizáció már ban megkezdődött, és 1994-ig zökkenőmentesen zajlott. A privatizációs folyamat 1994-ben jelentősen lelassult, majd 1995-ben az új privatizációs törvényeknek köszönhetően a magánosítás új lendületet kapott, melynek eredményeképpen 1995-ben rekordnagyságú (4,45 milliárd dollár) tőke érkezett hazánkba végére külföldi tőkével létesített vállalat volt regisztrálva, melynek 47,4%-a 100%-ban külföldi részvétellel létesített vállalat volt. Ahogy a privatizációs folyamat lezárulni látszott, előtérbe kerültek a zöldmezős beruházások, illetve a meglévő kapacitások bővítése. A zöldmezős beruházások földrajzilag erősen koncentráltak, elsősorban Budapest agglomerációjába áramlottak, illetve Magyarország északnyugati területeire, különösen Győrbe, Székesfehérvárra és Szentgotthárdba. A kilencvenes évek első felében a fő vonzerőt az olcsó és nagy számban rendelkezésre álló munkaerő jelentette. A kilencvenes évek második felétől nőtt a befektetői bizalom Magyarország iránt. Egyre inkább a képzett, megfizethető munkaerőre és a stabil gazdasági környezetre alapozva érkeztek a befektetők. Ráadásul társult EU-tagként jó perspektívát kínált az ország a külföldi tőkének. Az alacsony társasági adó, befektetési kedvezmények és a kedvező földrajzi elhelyezkedés egyaránt vonzóvá tették Magyarországot a régióban. 40

41 Ráadásul a főváros és a nyugati régió fejlett infrastruktúrája elősegítette a külföldi befektetések felfutását. Az ezredfordulón a globális recesszió hatására világszinten csökkent a működő tőke áramlása. Az Európai Unióba 2002-ben 45%-kal kevesebb FDI érkezett, viszont Közép-Kelet- Európában fordított volt a tendencia, ugyanis a beáramló tőke 16%-os növekedést mutatott. Magyarországot ban érte el ez a hullám, amikor a csökkenő mennyiségű tőkeimport mellett súlyosbította a helyzetet, hogy számos jelentős nemzetközi vállalat - mint például az IBM, Flextronics, vagy a Microsoft- hagyta el az országot től a külföldi működő tőke befektetések ismét növekedésnek indultak világszerte, és ez Magyarországon sem alakult másképp, hiszen 2004-ben összesen 3365 millió külföldi közvetlen befektetés valósult meg hazánkban, 2005-ben pedig 6,2 milliárd euró külföldi tőke beáramlással új rekord született ben millió euró közvetlen tőkebefektetés érkezett Magyarországra, mely a negyedik legmagasabb érték az elmúlt tíz évben, illetve a GDP 4%- ával volt egyenlő. A külföldi közvetlen tőkebefektetések értékére pozitívan hatott az osztrák ÖMV MOL-ban szerzett részesedésének növekedése év végére a közvetlen tőkebefektetések magyarországi állománya megközelítette a 67,8 milliárd eurót, melyből 60,2 milliárd eurót tett ki a részvény, egyéb részesedés és az újra befektetett jövedelem formájú befektetések állománya. Az egy főre jutó állomány Csehország után a második legmagasabb a közép-kelet-európai térségben. A Magyar Nemzeti Bank 2009-es adatai alapján a beáramló tőke 79%-a származott az EU-15- ből, ami a földrajzi közelséggel és történelmi hagyományokkal függ össze. A legnagyobb magyarországi befektető Németország (25%), melyet Hollandia követ(14%). Jelentős befektető még Ausztria, hiszen az összes külföldi befektetés 13%-a osztrák, és a befektetett tőke nagyságát tekintve a második. Általánosságban elmondható, hogy Nyugat-Európa országai játszanak kiemelt szerepet a Magyarországra irányuló befektetésekben. Fontos kivétel az Egyesült Államok, ami szintén jelentős szereplő a Közép-Kelet-Európába irányuló tőkét tekintve. Az ázsiai országok közül fontos megemlítenem Japánt és Dél-Kóreát, melyek részaránya növekvő tendenciát mutat az országba áramló FDI tekintetében. A beérkező működő tőke közel 40%-a a termelésbe áramlik, míg a kereskedelembe csupán az összes befektetett tőke 12%-a áramlik. A nemrégiben lezajlott privatizáció során nagy összegű külföldi tőke áramlott a gázszolgáltatásba, energia szolgáltatásba és a vízszolgáltatásba. (14,3%) Az Ernst and Young felmérése szerint 2004 és 2008 között a szolgáltató szektorba áramló tőke megduplázódott, így mára már 20 százalékponttal előzi meg a termelésbe áramló tőke arányát. Az iparon belül a gépiparba áramlott az összes külföldi tőke negyede, amit az autóipar követ. Az Audim Suzuki, Opel és a Ford a top 10 külföldi befektetők közé tartozik Magyarországon. A befektetések legnagyobb része Budapestre koncentrálódik ig az összes befektetett tőke 54%-a irányult a magyar fővárosba, illetve külföldi beruházások fele Pest-megyébe 41

42 áramlott. Az ország északnyugati területei is vonzóak voltak a külföldi cégek számára. Különösen Vas-és Zala-megye (elsősorban a nyugati része, melyek Ausztriával határosak), Győr-Moson-Sopron-megye és Fejér-megye. Zala-megye székhelye, Székesfehérvár a zöldmezős beruházások egyik legfontosabb célpontja. A külföldi tőke budapesti koncentrációja azzal magyarázható, hogy azok a vállalatok, melyek először ruháznak be egy új országba, általában először kereskedelmi irodát nyitnak a fővárosban, majd később terjesztik ki tevékenységüket az ország más területén. Ráadásul Budapest infrastruktúrája a legjobb az országban, emellett Budapest mindig is a legnagyobb ipari agglomeráció volt Magyarországon, mind a vállaltok székhelyét, mind a gyártásuk helyszínét tekintve. A tőke budapesti koncentrációját magyarázza továbbá, hogy Budapesten található az ország legtöbb egyeteme és főiskolája, így a szakképzett munkaerő is ide koncentrálódik. Tehát a magyarországi működő tőke import az elmúlt tíz évben egyértelműen sikeres volt. A kilencvenes évek elején a beáramló tőke csökkentette a gazdaság visszaesését. A külföldi tőke bevonása nélkül elképzelhetetlen lett volna a külkereskedelem reorientációja, a műszaki fejlesztés, a vállalati gazdálkodás fejlődése és a marketingszempontok általános érvényesülése. Ráadásul a korábbi befektetők újabb, egyre nagyobb hozzáadott értéket termelő beruházásokat eszközöltek. (Például a GE, Audi, IBM) Tehát mindez azt illusztrálja, hogy aki egyszer már beruházott Magyarországon, az folytatja ezt a tevékenységet, visszaforgatja az itt megtermelt profitot és pótlólagos beruházásokat hajt végre. Külföldi működő tőke hatása a magyar gazdaságra Mint ahogy a fentiekben már említettem, a külföldi tőke bevonása a magyar gazdaságba kiemelt fontossággal bír. A következőkben megemlítem, mik az alapvető elvárások a külföldi tőke beáramlásával szemben: járuljon hozzá a nemzetgazdaság teljesítményeinek növeléséhez, segítse a gazdasági szerkezet minőségi paramétereinek kialakítását, modernizációját, biztosítsa foglalkoztatottság növelését, közreműködésével tovább szélesedjen a beszállítói és a kooperációs kapcsolatok kiépítésére alkalmas kis- és középméretű vállalkozások köre. A külföldi tőke hozzájárult a gazdaság növekedéséhez, ami abból következett, hogy a betelepülő cégek exportorientáltak voltak, ami kedvezően hatott a külkereskedelmi és fizetési mérleg egyenlegére. A külföldi tőke hozzájárult a versenyképesség növekedéséhez a technológiatranszfer révén. Külföldi tőke legfontosabb szerepe a tulajdonosi tudat, motiváció, verseny és profitérdekeltség megteremtése volt. Hozzájárult a vállalati struktúra átalakuláshoz, korszerű marketingszemlélet erősítéséhez, menedzsmentmódszerek meghonosításához. Segítette a magyar cégek bekapcsolódását a nemzetközi 42

43 munkamegosztásba. Mindezen felül külföldi tőke beáramlása hozzájárult a munkanélküliség csökkenéséhez. Külföldi tőke az autóiparban Bevezetés Az autóiparon belül az 1990-es évek elején jelentős beruházások valósultak meg. Több külföldi cég jelent meg Magyarországon, azon belül is az Észak-Dunántúlt választották új beruházásuk telephelyéül. Az első zöldmezős beruházások nagy multinacionális vállalatok nevéhez fűződtek, melyek főleg az európai piacok ellátása érdekében telepítették kapacitásaik egy részét hazánkba. Ford alkatrész gyártását telepítette Székesfehérvárra, a General Motorshoz tartozó Opel Szentgotthárdon építette fel motorgyárát, mely tevékenysége autó összeszereléssel is bővült. A Suzuki Esztergomba helyezte az EU piacára szánt új modelljének gyártását, az Audi Győrbe helyezte gyártását. A nagy autógyártók betelepülését hamarosan követték a hozzájuk szorosan kapcsolódó autóipari beszállító cégek. A VAW a győri Audi, a Sumimoto az esztergomi Suzuki kiszolgálására létesített zöldmezős beruházást, de ezen felül számos cég választott hasonló stratégiát, például a Delphi, Denso, General Electric, Hammerstein, Knorr-Bremse, Lear Corporation, stb. A fent említett cégek többsége szintén az Észak-Dunántúlon, illetve Budapest környékén koncentrálódik. A főváros mellett kiemelkedik Győr, Tatabánya, Székesfehérvár, Sopron, Zalaegerszeg, Esztergom, Veszprém és Szombathely. A nagy multinacionális cégek az összeszerelési, gyártási folyamatok mellett egyre több, magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket is telepítenek hazánkba. Az Audi motorfejlesztő központot hozott létre, a Magna Steyr fejlesztési tevékenységet hozott Győrbe, de a Knorr-Bremse is Budapestre telepítette kizárólag termékfejlesztéssel foglalkozó központját, mely szorosan együttműködik az egyetemi kutató bázissal. Az autóipari cégek az egyetemekkel szoros kapcsolatok kiépítésére törekednek, a munkaerő utánpótláson túl a felmerülő problémák közös megoldása érdekében. A külföldi befektetéseknek köszönhetően a gépjárműgyártás Magyarországon húzóágazattá vált. Az autógyártást hazánkban exportorientáció jellemzi. A hazai 50 legnagyobb exportőr közül 8-10 autóipari cég szerepel, és az ország exportjának 20%-át teszi ki. Az alapanyagok és alkatrészek nagy része importból származik, és a termelés több mint 90%-a külföldön kerül értékesítésre. Az autógyártásban Magyarországon fajsúlyához képest viszonylag kevés, mintegy 500 vállalkozás dolgozik. A járműgyártásban dolgozó mintegy 55 ezer munkavállaló az aktív népesség mindössze 1,8%-át teszi ki. Más ágazatok foglalkoztatottságban játszott szerepe ennél sokkal jelentősebb. A hazai kutatás és fejlesztés ráfordítás 5,5 százaléka az autóiparban realizálódik. 43

44 A pénzügyi és gazdasági világválság a magyar autógyártást is hátrányos helyzetbe hozta. Magyarországon októberben először a General Motors jelentette be, hogy a válság okozta keresletcsökkenés miatt visszafogja a termelést. Szentgotthárdon leállították az Opel gyár egyes részeit. A válságot elbocsátások is kísérték, a Suzuki például 1200 alkalmazott elbocsátásáról döntött. A válságspirál elérte a beszállítókat is. A magyar tulajdonú kis-és középvállalkozásoknak az életben maradásért kellett küzdeniük. A külföldi tulajdonú beszállítók is sorra jelentették be a létszámleépítést. 5. ábra Autóipari Kutatás és Fejlesztés központok Magyarországon Arvin Meritor Budapest kipufogú rendszer fejlesztése Audi Győr motorfejlesztés AVL Autokut Budapest Motor és erőátvitel fejlesztése Bosch Miskolc elektronikus eszközök tervezése Bosch Budapest elektronikai fejlesztések Continental Veszprém elektromos eszközök fejlesztése Denso Székesfehérvár üzemanyag-ellátó rendszerek fejlesztése Draxlmaier Érd járműrekesz tervezése EDAG Győr jármű alegységek fejlesztése GE Lightings Budapest világítástechnika Knorr Bremse Budapest elektromos fékrendszerek fejlesztése Magna-Steyr Győr tervező központ Temic-Telefunken Budapest autó elektromosság fejlesztése ThyssenKrupp Budapest elektronikus kormánymű fejlesztése Visteon Székesfehérvár járműalegységek WET Pilisszentiván elektromos alegységek fejlesztése (forrás: egyéni kutatás) 6.ábra Legutóbbi autóipari beruházások ContiTech BorgWarner F.Segura Bosch Hankook Áthelyezi Spanyolországból Magyarországra a fűtő-és hűtőrendszerek gyártását bővíti oroszlányi gyárát 1,4 milliárd eurós beruházásból megvalósuló új üzem Szolnokon 9 millárd forintos beruházás budspesti fejlesztőközpontjának bővítésére 230 milliós beruházás a Rácalmási gyár bővítésére (forrás: egyéni kutatás) 44

45 Opel A General Motors 1989-ben kezdett tárgyalásokat a magyar kormánnyal. Az 1980-as évek végén, a világ akkori legnagyobb autóipari cége, a General Motors leányvállalatának, az Opelnek motorgyártó kapacitását kívánta bővíteni, melynek tudatosan Közép-Európában keresett megfelelő helyet, a régió alacsony költségei által nyújtott versenyelőny miatt. A vizsgálat több országra terjedt ki, azonban Magyarország nyújtotta a legmegfelelőbb gazdasági, pénzügyi, politikai és infrastrukturális környezetet, így került sor Magyarország kiválasztására ben jegyezték be a céget General Motors Hungary néven. A magyar kormány felvetette az autógyártó üzem létrehozását is. Akkoriban az import autókat jelentős vám-és illetékterhek sújtották, tehát a hazai gyártás egyértelműen piaci előnyökkel kecsegtetett. Így a szentgotthárdi projekt kibővült a személyautógyárral. Az eredeti projekt 250 millió márkás beruházást irányzott elő Szentgotthárdon. A cél évente gépkocsi összeszerelése és motor gyártása, valamint budapesti székhelyű kereskedelmi cég alapítása ben az Opel bejelentette, hogy újabb 140 millió márkát ruház be a motorgyártásba, melynek célja, hogy megteremtsék a feltételeket az 1,4 literes motorok gyártásához. Az első Astra 1992 márciusában gördült le a szalagról, Antall József miniszterelnökkel a volán mögött. Az első Astrát a gyártás végéig-1998-ig- több mint követte. Szentgotthárdon azóta motorok és hengerfejek készülnek a különböző Opel modellekhez ben a cég kivásárolta vegyesvállalati partnerét, a Rábát és felvette az Opel Hungary nevet májusában újabb, 257 millió márkás beruházást jelentett be, melynek célja a motorgyár kapacitásának megduplázása, valamint új hengerfejüzem építése Szentgotthárdon, majd szeptemberben újabb beruházásról született döntés a rugalmasabb gyártástechnológia telepítésére ben az Opel budapesti kereskedelmi szervezete regionális feladatot kap, így az újonnan létrehozott Opel Southeast Europe Kft Magyarország mellett Szlovénia, Horvátország, Jugoszlávia, Mecedónia, Bosznia-Hercegovina, Románia, Bulgária és Albánia területén szervezi az értékesítést és a marketinget áprilisában újabb 230 millió márkás beruházásból bejelentik, hogy új sebességváltó gyár épül Szentgotthárdon. Majd 2010-ben az Opel újabb, ezúttal félmilliárd euró értékű beruházást jelentett be, melynek révén a világ legkorszerűbb, legrugalmasabb motorgyárát építik fel 45

46 Szentgotthárdon. A beruházás megvalósításához az állam 5,5 milliárd forintos támogatást nyújt. Audi A győri székhelyű AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. az Audi AG 100%-os tulajdonú leányvállalata, az Audi és Volkswagen-konszern központi motorszállítója. Ezen kívül az Audi TT Coupé, TT Roadster sportautók, és az Audi A3 Cabriolet is Győrben készül. Az Audi Hungaria évek óta Magyarország egyik legnagyobb árbevételt elérő vállalata, és az ország egyik legnagyobb exportőre. Az első kapcsolatfelvételre 1992-ben került sor. A találkozó keretében a magyar fél vállalta, hogy 1 hónap alatt projekteket dolgoznak ki a vizsgálathoz az Audi számára. Végül a minisztériumi zsűrizés után 6 tervezetet nyújtottak be. A javaslatok megvizsgálása után az Audi a székesfehérvári Videoton, és a győri Rába javaslatát kívánták részletesebben megismerni, majd a látogatás és szemrevételezés után bejelentették, hogy a Rába javaslata mellett döntöttek. Az év végére elkészültek a beruházási és kivitelezési dokumentációk. A terv 350 millió eurós beruházást irányozott elő, 700 dolgozóval és évi 600 ezer motor gyártásával. Végül február 18-án 1 millió euró törzstőkével megalakult az Audi Hungária Motor Kft. A gyár felépítéséhez az Audi 100 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott az út-, csatorna- és energiahálózat kiépítéséhez. Ezen felül 120 milliós támogatást nyújtott a magyar állam a dolgozók betaníttatásának költségeinek fedezésére. Ezen felül az Audi a dízel motorok fejlesztésére nyújtott be pályázatot 200 millió forintos támogatásra, mely maximális támogatást nyert ban megkezdődött a beruházás második szakasza, így újabb üzembővítési munkálatok kezdődtek ben megkezdődött a hat és nyolchengeres motorok gyártása ban megkezdődött a TT Coupe, majd 1999 közepétől a TT Roadster sorozatgyártása ben megkezdődött a négyhengeres dízelmotorok gyártása is a győri csarnokban ben adták át az Audi Hungaria Motorfejlesztő Központját. A központban a mérnökök sorozatgyártást támogató fejlesztéseket végeznek, nemcsak az Audi Hungaria, hanem az anyavállalat, az Audi AG megbízásából is. Az Audi Hungaria Kft ben jelentette be újabb, kilencszáz millió eurós beruházását, mellyel közvetlenül újabb 1800 munkahely teremtésére kerül sor. Az állam 11,2 milliárd forinttal támogatja a beruházás megvalósulását. Daimler A Mercedes-Benz 2008-ban jelentette be, hogy új telephelyét Kecskeméten építi fel. A 800 millió euróból megvalósuló beruházás az eddigi legnagyobb zöldmezős beruházás Magyarország történetében. 46

47 A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kecskeméti gyárában 2012-től a Mercedes- Benz A és B osztályába tartozó személygépjárművek új generációjának két modelljét fogja gyártani tól a gyárban évente autó fog készülni. A gyár megépülésével 2500 közvetlen új munkahely teremtődik, valamint további a helyi beszállítók révén, így a Daimler a város legnagyobb munkaadójává válhat. A telephely kiválasztásánál a Daimler 3 ország között mérlegelt: Magyarországon kívül Románia és Lengyelország is pályázott a gyár megépítésére. Azonban Magyarországnak jobb az autópálya összeköttetése a nyugat-európai országokkal, valamint Magyarország esetében alacsonyabb munkaköltségekkel számolhat a német autógyártó cég. A magyar kormány a Daimler gyár felépítéséhez 111,5 millió eurós támogatással járul hozzá. Ezen felül az autópálya hálózathoz való hozzáférés megépítéséhez további 800 ezer eurós támogatást nyújt az állam. A Daimler befektetése következtében a GDP évente 1-1,5%-kal nőhet. Elektronikai cégek befektetései Magyarországon Az elektronikai gyártóipar (EMS, electronic manufacturing services) a magyar gazdaság húzóágazata, az exportból 2009-ben 33 százalékkal részesedett, az ipari termelésen belül 24,5%-kal járul hozzá az ország termelési struktúrájához és világszinten is kiemelkedő súllyal szerepel. Jelentőségét alátámasztja, hogy egy év alatt 35,7%-kal nőtt az ágazat teljesítménye, így 5,3%-át adja a bruttó hazai terméknek és a KSH adatai alapján a szektor 92 ezer főt foglalkoztat. Az AmCham ( American Chamber of Commerce in Hungary) tanulmánya alapján a magyar elektronikai gyártóipar a nemzetközi mezőnyben is előkelő helyet foglal el, a keletközép-európai régióban éllovas (a régió kibocsátásának 30%-át Magyarország adja), uniós szinten pedig Németországgal van egy súlycsoportban. Hazánkban számos nagy globális elektronikai készülékeket gyártó cég rendelkezik gyártócsarnokkal, úgy mint a General Electric, Philips, Siemens, IBM, HP, Ericsson, Nokia, Sony és a Samsung. General Electric General Electric 1989 óta van jelen Magyarországon, amikor is 150 millió dolláros befektetéssel felvásárolta a Tungsram Rt. 50%-át és egy részvényét, így a GE végrehajtotta a második világháború utáni legnagyobb beruházást Magyarországon. A GE befektetése mögött az olcsó munkaerő, illetve a nyugat-európai piacokra történő behatolás lehetősége állt. Pozitív tapasztalataira építve a GE további befektetéseket eszközölt, így vált mára mind az öt GE iparág aktívvá az országban. A GE mára az ország legnagyobb amerikai befektetője (több, mint 1,1 milliárd dollárnyi befektetett tőkével) és munkáltatója ( munkatárssal), valamint egyik legnagyobb exportőre, melyhez hozzájárul a több, mint 2000 kulcsbeszállítója is. 47

48 A GE energiaipari-, szállítási-, egészségügyi-,vízkezelési- és biztonságtechnikai megoldásai az infrastrukturális fejlesztéseken keresztül hozzájárulnak Magyarország versenyképességének növeléséhez. A GE hazai tevékenységének kulcsa a partnerekkel, helyi közösségekkel, valamint a kormánnyal való együttműködése. A GE Magyarországon három városban négy gyárat működtet, valamint egy regionális üzleti központot és két kutatás-fejlesztést végző részleget üzemeltet. Emellett a GE Hungary Kft. keretében Budapesten működik a GE Lighting üzletág Európa, Közel-Kelet és Afrika üzleti és globális K+F központja, mely hat városban további nyolc üzemet működtet ban a GE Hungary Zrt. volt Magyarország harmadik legnagyobb exportőre, nyolcadik legnagyobb árbevételű cége, és ugyancsak nyolcadik legnagyobb foglalkoztatója (HVG Top50 lista). A GE Consumer & Industrial üzletágának Magyarországon történő befektetése meghaladja a 900 millió dollárt, illetve dolgozóinak száma a főt. A Lighting üzletág 7 helyszínen (Budapest, Győr, Hajdúböszörmény, Kisvárda, Nagykanizsa, Zalaegerszeg és Vác) van jelen az országban, mely közül a budapesti központ kutatás-fejlesztési centrumként működik ban jött létre 30 millió dollár befektetett tőkével a GE Power Protection üzletága, mely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történt első külföldi befektetés volt. Samyang A Samyang új gyártócsarnokának megépítéséhez két országot vetett vizsgálat alá: Magyarországot és Szlovákiát. Végül a kedvezőbb adózási feltételek miatt döntött Magyarország mellett, ezen belül is Jászberény mellett, ahol a korábbi beszállítója, a Jász Plasztik Kft. biztosított számára területet a város ipari övezetében. A beruházás alig egy év alatt, 10 millió eurós összegből valósult meg. A gyár 60 magyar szakembernek és további pár koreai vezetőnek ad munkát. Itt készülnek a televíziók és monitorok műanyag elemeihez szükséges alapanyagok, melyből terv szerint évente 10 ezer tonnát állítanak elő és 2013-ra a Samyang kapacitásának megduplázását tervezi. A Samyang a székhelyét a közeli Jászfényszarura telepítő Samsung Magyarország Zrt. stratégiai partnere, ezen kívül Szlovákiában és Lengyelországban is beszállítója a Samsungnak. A Samyang jászberényi üzeme a vállalkozás második külföldi érdekeltsége, mely referenciaüzemként működik majd és célja a további, elsősorban Kelet-Európába irányuló beruházások előkészítése. A Samyang-al együtt jelenleg 40 dél-koreai érdekeltségű vállalkozás működik Magyarországon. Az elmúlt három évben, mintegy 620 millió euró beruházást hajtottak végre dél-koreai cégek, köztük a gumigyártó Hankook és az elektronikai Samsung, mellyel új munkahely létesült Magyarországon. 48

49 VI. Lengyelország V.1. Történeti áttekintés Lengyelország a tízedik században formálódott területi egységgé a Piast-dinasztia uralkodása alatt. A tizenkettedik században az ország kisebb államokra esett szét, majd 1320-ban újraegyesítették I. Ulászló királysága alatt ben megkötötték a magyar-lengyel perszonáluniót, s az Anjou házból származó I. Lajos kapta meg a lengyel trónt. A IV. század végén létrejött a Lengyel-litván állam, ami Kelet-Európa legnagyobb hatalma lett. A VI. század végén létrehozták a nemesi köztársaság intézményét. A királyt a nemesség választotta, és a nemesség bírt a törvényhozói hatalommal. A liberum veto intézménye azt jelentette, hogy bármely nemes ellenszavazata megakadályozta az országgyűlést a határozathozatalban. A rendszer súlyos következményekhez vezetett: anarchikus viszonyok kialakulásához, majd a függetlenség elvesztéséhez ben Báthory Istvánt hívták meg a trónra, akinek uralma alatt erős hatalom jött létre. A XVIII. század végén megkezdődött a lengyel-litván állam feldarabolása, majd 1795-ben Lengyelország területét szétosztották Oroszország, Poroszország és a Habsburg Birodalom között. A napóleoni háborúk után létrehozták a Varsói Nagyhercegséget, mely francia érdekeket szolgált ös bécsi kongresszuson létrehoztak egy Lengyel Királyságot, melynek királya az orosz cár lett. Az első világháború után Lengyelország visszanyerte függetlenségét. A második világháború Lengyelország ellen indított német támadással kezdődött szeptember 1-én. A háború után Lengyelország területét nyugat felé tolták, területe mintegy 76 ezer négyzetkilométerrel, a háború előtti 20%-ával csökkent, az ország egynemzetiségűvé vált. A Szovjetunió győzelme után Lengyelországban is kommunista kormány alakult, 1948-ban a sztálinista fordulat a totalitárius korszak kezdetét hozta. A sorozatos sztrájkok és tüntetések azonban 1956-tól meggynegítették az állampárt hatalmát ben tömeges letartóztatások, internálások vették kezdetét, betiltották a Szolidaritás szakszervezetet. Az első demokratikus választásokat 1989-ben rendezték. Az elnöki székbe Lech Walesa, a Szolidaritás jelöltje került. A bevezetett sokkterápia lehetővé tette a gazdaság gyors átalakítását, Lengyelország a régió egyik legdinamikusabban fejlődő Unió teljes jogú tagállamává vált. VI.2. Lengyelország gazdasága Lengyelország gazdasága a rendszerváltás előtt A második világháborút követően Lengyelország a keleti érdekszféra befolyási övezetébe került. Megkezdődött a gazdaság szovjet mintára történő kiépítése: azaz a központi tervkoordinációra épülő gazdaság irányítási modell bevezetése, valamint a magánjavak kollektivizálása. Egyedül a mezőgazdaságban maradt meg a magántulajdon. Mint a többi szocialista országban is, először Lengyelországban is gyorsan nőtt a gazdaságami többek között annak tudható be, hogy elég alacsony szintről kellett fejlődnie, valamint jelentős beruházásokat eszközöltek. Azonban a gazdaság hatékonysága hamar csökkenni 49

50 kezdett és a központi tervezés megakadályozta a komplexebb problémák kezelését. A befektetések hatékonyságának csökkenését újabb beruházásokkal kompenzálták. Következésképpen csökkent a nemzeti jövedelem és stagnált a fogyasztás es években Lengyelországban példanélküli gazdasági és politikai válság vette kezdetét. A gazdasági teljesítmény romlása- ami már a hetvenes években megkezdődöttdrasztikusan felgyorsult. A nemzeti jövedelem csökkenése az életszínvonal romlásához, illetve a külső eladósodáshoz vezetett. Lengyelország már a nyolcvanas évek elejére gyakorlatilag fizetésképtelenné vált ben a külső adóssága megközelítette az 50 milliárd dollárt, azaz a GDP 82%-át. A lengyel kormány ben elérte adósságai egy részének elengedését, más részének átütemezését, illetve kamatfizetési kötelezettségei mérséklését. Az Egyesült Államok is elengedte a Lengyelországgal szembeni követeléseinek mintegy 70%- át, valamint az IMF-fel kötött megállapodás értelmében kedvező stand-by hitelhez is juthatott. Privatizáció A lengyel privatizációs folyamat fokozatos jellegű volt. A rendszerváltást követő néhány évben végbe ment a kisebb üzletek magánosítása, 1991-ben a kisebb üzletek és éttermek 80%-a került magánkézbe. A kilencvenes évek végétől azonban lassulni látszott a privatizációs folyamat, állami kézben maradtak stratégiai jelentőségű vállalatok (közművek, energiatermelés-és ellátás, vasúti szolgáltatások, stb.), illetve befektetői szempontból kevésbé vonzó nagyvállalatok ben 8441 vállalatot regisztráltak privatizációra ben még 1993 vállalat képezett állami tulajdont. A cél, hogy 2005-re az EU átlagának megfelelő tulajdonosi struktúra jellemezze a lengyel gazdaságot. Lengyelországban alkalmazott legfontosabb privatizációs technikák a közvetlen privatizáció, felszámolás és a közvetett privatizáció volt. A közvetlen privatizáció lehetőséget teremtett az állami tulajdonban lévő kis-és közepes vállalatok magánosítására. Végrehajtása decentralizált módon, vajdaságokba (közigazgatási egységekbe) kihelyezve történt. A vállalati tulajdon megszerzésére természetes és jogi személyek is pályázhattak. A privatizáció törvényes végrehajtását a Kincstár ellenőrizte. A közvetlen privatizációs eljárás tender nyilvános meghirdetésével történik. A legelterjedtebb a lengyel állami vállalatok felszámolása volt március 31-ig 1802 vállalat ellen indult felszámolási eljárás, ebből 684 esetében állapították meg a csőd tényét. A közvetett privatizáció során, először a Kincstár az állami vállalatot átalakítja részvénytársasággá, vagy korlátolt felelősségű társasággá. Ebben az esetben a részvénytársaság lesz az állami vállalat jogutódja. Ezt nevezik kommercializálásnak. A privatizáció végrehajtásáig a Kincstár rendelkezik a részvények 100%-ával. Az állami vállalat megvásárlására négyféle mód adódik: 50

51 nyilvános ajánlattétel nyilvános tender nyilvános meghívás alapján kezdeményezett tárgyalások Lengyelország gazdasága a rendszerváltás után A közép-kelet-európai országok közül a lengyel gazdaságot a rendszerváltás már meglehetősen szétzilált állapotban érte el. A legfőbb problémát a hiperinfláció, az óriási külső adósság és a piac-orientált szabályozás hiánya jelentette. A GDP 20 százalékkal esett vissza, az ipari termelés 31 százalékkal csökkent. A lengyel gazdaság a rendszerváltás kezdetét súlyos eladósodottság állapotában élte meg. A fiskális problémák mellett még egy súlyos tényező is rontott a helyzeten: a recesszió következtében az infláció jelentősen megugrott (1990-ben 685% volt) ben hivatalba lépett Szolidaritás-kormány a makrostabilizációt és a piacgazdaságra történő áttérést a sokkterápia módszerével próbálta megvalósítani. A Balcerowicz névre keresztelt terápia elemei közé tartozott a teljes árliberalizáció, ami együtt járt a külkereskedelem liberalizációjával. Ez viszont szükségessé tette a zlotyi nagyfokú, 65%-os leértékelését is. Ezt követően rögzítették a zlotynak a dollár-ecu valutakosárral szembeni árfolyamát, valamint a kormány befagyasztotta a béreket az állami vállalatoknál. A külkereskedelmi mérleg romlása miatt 1991 őszén át kellett térni a rögzített árfolyamról a csúszóárfolyam-rendszerre. A kúra ugyan sok fájdalommal járt, de végül is sikeresnek bizonyult, az infláció kézben tarthatóvá vált és lassan csökkent után súlyos kereslethiány alakult ki, ami a GDP drasztikus visszaesését eredményezte ben a KGST összeomlását is el kellett szenvedni. A terápia hosszú távú következménye lett a mindmáig fennmaradt magas munkanélküliség ben megindult a növekedés ben visszaállították az eltörölt vámok jelentős részét, miközben a csúszóárfolyam-rendszerre való áttérés javította a külkereskedelem egyenlegét. Az es adósságkonszolidációs program eredményeképpen a bankok hitelezési hajlandósága megnőtt. Megélénkültek a beruházások is től beköszöntött a gyors, 5-7%-os növekedés időszaka is, amivel a közép-kelet-európai régió egyik modellállamává kiáltották ki. A növekedéssel egy időben folytatódott az infláció csökkenése is. Mindemellett erőteljes ipari termelékenységnövekedést és költséghatékonyság növekedést mértek ebben az időszakban után a külföldi tőke érdeklődése is megnőtt Lengyelország iránt, azonban a tőkebeáramlás az importigényt is növelte, így a folyó fizetési mérleg negatívba fordult. A folyó fizetési mérleg romlását, valamint az import megnövekedését a gazdaság túlfűtöttségének tulajdonították, így a jegybank megemelte az alapkamatot ban mérséklődött a növekedés, azonban a fizetési mérleg hiánya csökkent. Az orosz válság Lengyelországban is éreztette a hatását, a gazdaság növekedése 4,8%-ra csökkent 51

52 1998-ban, 1999-ben pedig 4,1%-ra. Közben az infláció ismét megugrott, ami cselekvésre késztette a jegybankot, ami újabb kamatemelés formájában öltött testet. Az eredmény közel két évig tartó stagnálás lett, igaz, közben az inflációt sikerült 1% alá nyomni. Az új évezred sem hozott változást: a globális gazdasági visszaesés következtében 2000 és 2001 között átlagosan 2,5%-kal nőtt a gazdaság teljesítménye. Közben a munkanélküliségi ráta- amely az évtized közepétől csökkenésnek indult re ismét 20% fölé emelkedett, ami nyilvánvalóvá tette, hogy hosszútávon a lengyel gazdaság legfőbb strukturális problémája a munkanélküliség lesz. Lengyelország gazdasága az EU csatlakozás után Az Európai Unióhoz történő csatlakozással Lengyelország teljesítette az 1990-ben elfogadott gazdasági stratégia egyik kulcs elemét. Lengyelország Európai Uniós csatlakozása kedvező gazdasági konjunktúrával párosult. Lengyelország első uniós éve alatt ( ) átlagosan 4,2%-os gazdasági növekedést ért el, ami magasabb, mint az EU-15-ök növekedési dinamikája. A növekedés motorja az export volt, ami mellett jelentős szerepe volt az ipari termelésnek és a beruházásoknak. 7.ábra Lengyelország GDP, export, import növekedési rátája GDP 7,1 5 4,5 4,2 1,1 1,4 3,8 5,3 3,4 Export 12,2 14,4-2,5 23,2 3,1 4,8 14,2 14 8,1 Import 21,4 18,6 1 15,5-5,3 2,7 9,3 15,2 4,9 (forrás: Lengyel Statisztikai Hivatal, A táblázatból kitűnik, hogy Lengyelország átlagos GDP növekedése 1997 és 2005 között 3,9%-os volt, míg az EU-15-ök növekedési dinamikája jelentősen alacsonyabb (évente átlagosan 2,3%) ben az ország egy főre eső GDP-je 40,1%-a volt az EU-15-ének, kilenc évvel később már 46%-a. Ez az érték viszont jelentősen alul maradt az újonnan csatlakozott államok teljesítményéhez képest, ahol az egy főre jutó GDP növekedés az EU-15-ök átlagának 52,1%-a. Az 1991-ben aláírt Európa Megállapodás megteremtette az EU és Lengyelország közötti bilaterális kapcsolatok keretét. Létrejött a szabadkereskedelmi övezet, mely a bilaterális kereskedelem 85%-át fedte le. A kereskedelem liberalizálása elősegítette az EU-ba irányuló kereskedelmet, jóval a formális csatlakozás előtt. Lengyelország gazdasága fokozatosan nyitottabbá vált: míg 1994-ben az áruk és szolgáltatások exportja a GDP 21,6%-át tette ki, addig 2003-ra már a 33,4%-át. Az importban 52

53 ugyanez a trend volt megfigyelhető: 1994-ben az import a GDP 19,7%-át adta, 2003-ra pedig a 35,9%-át. Lengyelország kereskedelmi integrációját az EU-val jól mutatja, hogy míg 1999-ben az EU-ba irányuló export a GDP 13,2%-át tette ki, addig négy évvel később már 20,1%-ra nőtt ben a kereskedelem 8,1%-kal bővült, így az export 77,6 milliárd eurót tett ki. Az export 78%-a irányul az EU-ba. Az export növekedési dinamikája meghaladja az import növekedési dinamikáját, ami a kereskedelmi mérleg deficit csökkenését eredményezte, 2005-ben 2,2 milliárd eurós volt a hiány, azaz a GDP -0,9%-a ben és 2006-ban pozitívvá vált a mérleg az Unióval szemben, ami azt jelenti, hogy a hiány a nem EU tagállamokkal folytatott kereskedelemből származott. Az Uniós csatlakozással Lengyelország átvette a harmadik országokkal szemben alkalmazott tarifákat, ami alacsonyabb vámok bevezetését jelentette, így nőtt a fejlődő országokkal folytatott kereskedelem. Megállapítható, hogy a harmadik országokkal folytatott kereskedelem gyorsabban bővült (különösen Oroszországgal és Ukrajnával), mint az EU tagállamokkal folytatott kereskedelem. Az export legnagyobb részét a Lengyelországban működő külföldi vállalatok produkálták. Lengyelország az EU csatlakozással a külföldi működő tőke beáramlásának felfutását várta. A várakozás beigazolódott: a csatlakozás évében 2,5-ször több tőke áramlott be az országba, mint a csatlakozást megelőző évben. A 2004-ben befektetett tőke értéke 10,29 milliárd dollár volt, így majdnem elérte a 2000-es csúcsértéket ben beáramlott tőke értéke már 22%-kal elmaradt a 2004-es értéktől, ami 7,7 milliárd dollárnyi tőkét jelentett. Az EU csatlakozás előtt az EU-15 volt a legnagyobb befektető az országban ben a beáramló tőke 85,5%-a, 2005-ben a 82%-a származott az EU tagországokból ben az EU-15-ből beáramló tőke értéke 63,1 milliárd euró volt. A legjelentősebb befektető országok Hollandia, Németország és Franciaország voltak, ők adták a beáramló tőke 60,8%-át. Lengyelország és a globális gazdasági és pénzügyi válság A globális gazdasági és pénzügyi válság kirobbanása a Lengyel gazdaságot a gyors növekedés szakaszában érte el. Az öt éves átlagos növekedési üteme 5,1%-ot tett ki, illetve kiemelkedő teljesítményt ért el 2007-ben, amikor a növekedési ütem 6,8% volt. Ugyan a válság hatására csökkent a gazdasági növekedés, azonban közel sem olyan mértékben, mint a környező országokban. A lengyel gazdaság Európában egyedüliként tudta elkerülni a gazdasági recessziót, melynek hátterében a korábbi sikeres fiskális politika, kevés devizahitel, stabil kormányzás, gazdaság kisebb fokú nyitottsága és viszonylag nagy belső piac állt. A 2008-as 5 százalékos bővülést 2009-ben 1,7%-os GDP bővülés követte, ami figyelemreméltó, hiszen az Európai Unió államai közül egyedül Lengyelország könyvelhetett el gazdasági növekedést a 2009-es évben. 53

54 A recesszió elkerülésében fontos szerepe volt annak, hogy az ország viszonylag zárt, így kevésbé kitett a világgazdasági változásoknak, melynek következményeképpen a visszaeső export nem okozott jelentős törést a gazdasági fejlődésben. A valuta leértékelődése fokozta a lengyel termékek versenyképességét a külpiacokon, illetve a kereslet eltolódott az importhelyettesítő hazai termékekre. A válság hatására csökkent a külkereskedelmi forgalom, az export 11,7%-kal, míg az import 26,3%-kal esett vissza. Az importforgalom ilyen mértékű visszaesése csökkentette a külkereskedelmi mérleghiányt. A Lengyel Nemzeti Bank adatai alapján 2008-ban 11,150 milliárd euró áramlott be közvetlen külföldi befektetésként, azonban 2006 augusztusa óta először negatív volt a nettó befektetési érték, vagyis a tőkekiáramlás magasabb volt a Lengyelországban befektetett tőkénél. A következő évben a tőkebeáramlás 8,4 milliárd euróra mérséklődött, azonban a régió többi országával összehasonlítva abszolút értékben a legtöbb tőke Lengyelországba irányult. A jövőben a tőkebeáramlás növekedésével járhat a meghirdetett privatizációs program, illetve a számos állami és európai beruházási projekt. A nagy belső piacból kifolyólag a lengyel növekedésben mindig fontos szerepet játszott a belső kereslet, ami a válság hatására kisebb mértékben esett vissza, mint máshol. Ráadásul a kormány adócsökkentő intézkedései (a személyi adózás háromkulcsosról kétkulcsossá alakítása) élénkítőleg hatottak a fogyasztásra. A növekedés hajtóereje mindamellett a dinamikusan alakuló beruházások. A lengyel kormány jelentős infrastrukturális fejlesztésekbe kezdett, folytatódtak a hídépítések a Visztulán és az autópálya építések. Mivel a gazdaság nem élt át jelentősebb gazdasági megrázkódtatást nem volt szükség bankmentő csomagok finanszírozására, a lengyel pénzpiac relatív stabilnak tűnt. Mindamellett a lengyel kormány kihasználta az IMF rugalmas hitelkínálatát, így 20 milliárd dollárt hívott le terhére a nemzetközi pénzintézettől, amit likviditásának javítására és a növekedés élénkítésére kívánja felhasználni. Ami az államháztartási hiányt illeti, míg korábban a hiány a maastrichti szint felé konvergált, addig 2008-ban a GDP arányos hiány 3,7%-ra nőtt, így Varsó ismét túlzott deficiteljárás alá került. Ha a deficit tovább csökken, Lengyelországnak az alkotmány értelmében költségcsökkentő intézkedéseket kell bevezetnie, ráadásul az államadósság ezen szintje távolabb viszi Lengyelországot az euro-zónához történő csatlakozáshoz. VI.3. Külföldi működő tőke Lengyelországban Lengyelország kedvező adottságai a külföldi tőke vonzása tekintetében Lengyelország Európa szívében helyezkedik el. A Balti-tenger természetes összeköttetést teremt Észak-és Dél-Európa között, valamint Nyugat-Európa (Németország Lengyelország 54

55 nyugati szomszédja) és Oroszország, Ukrajna és Belorusszia között. Lengyelország Közép- Kelet-Európa legnagyobb országa mind területét, mind lakosságát tekintve. Lengyelország 1999 márciusában csatlakozott a NATO-hoz, majd 2004 májusában az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Lengyelország parlamentáris demokratikus ország, köztársasági elnökét és a miniszterelnököt szavazás útján választják. Az ország tagja az OECD-nek és a WTO-nak, ami megerősíti Lengyelország stabil pozícióját a világgazdaságban és világpolitikában. Lengyelország lakossága homogénnek mondható, a kisebbségek aránya kevesebb, mint 5%-a a teljes lakosságnak. Ennek köszönhetően az országot elkerülik a terrorcselekmények és vallási konfliktusok. Lengyelország lélekszáma 38,1 millió, így a világ 33. és Európa hatodik legnépesebb országa. Az ország az egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága Európának ban 4,8%-kal nőtt a bruttó hazai termék, ami jóval meghaladja az Európai Unió átlagát (1,2%), valamint Lengyelország az Unió egyetlen tagállama, amelyik növekedést produkált a válság alatt. Az EBRD nemrégiben megjelent jelentése alapján a lengyel gazdaság a legerősebb a régióban, a gazdasági válság kevésbé hozta olyan nehéz helyzetbe, mint a többi KKE országot. Az ország fizetőeszköze erősödött mind az euró, mind a dollárral szemben, ami a jelentős külföldi beruházásoknak és a gazdaság hatékonyságának tudható be. Ez a trend 2008-ban azonban megszakadt, viszont 2009 óta stabilizálódni látszik. Lengyelország légi, vasúti, közúti és vízi infrastruktúrája kielégítő. Az ország legnagyobb reptere a fővárosban található, és naponta több mint 70 belföldi és interkontinentális járatot indít. Emellett 11 regionális repülőtér szolgálja ki az igényeket. A nemzeti vasúthálózat a személyek és szolgáltatások gyors és biztonságos szállítását biztosítja az ország nagy városai között, valamint nemzetközi járatokat is indít, elsősorban Csehországba, Németországba, és Szlovákiába, valamint a volt szovjet utódállamokba. Emellett Lengyelország folyamatosan fejleszti a konténerszállítását, a legfontosabb konténer terminálok Gdansk-ban, Varsóban, Lodzban, Krakkóban, Krzeslawice-ben és Wroclaw-ban találhatóak. A telekommunikációs infrastruktúrát tekintve, Lengyelország modern digitális hálózattal rendelkezik ami minden befektetői igényt kielégít. Jelenleg négy mobil szolgáltató található az országban, melyek GSM és harmadik generációs szolgáltatásokat nyújtanak. Az internetlefedettség folyamatosan nő, 2008-ban 27,7%-os volt. Lengyelországban jellemzően magas a magasan kvalifikált munkaerő száma. Közel 2 millió hallgató tanul egyetemen, és több mint 400 ezren végeznek évente (KKE-ben a legtöbben). Ezen számok azonban folyamatosan nőnek. Más régióbeli országokkal szemben Lengyelországban sok erős akadémiai központ található, melyek közül a legnagyobbak a varsói, krakkói, poznani és a wroclaw-i. Az oktatás magas színvonalát jól tükrözi a lengyel kutatók sikerei és eredményei, mint például az első extra-szoláris rendszer felfedezése és a 55

56 kék lézer előállításának technológiája. A lengyel hallgatók szintén ismertek az idegen nyelv tudásukról. A Lengyelországban működő multinacionális vállalatok elégedettek lengyel alkalmazottaival, egyre több lengyel tölt be manager pozíciót külföldi vállalatoknál. Tőkeimport alakulása Lengyelországban 1976-ban hozták az első olyan törvényt, mely lehetővé tette, hogy külföldi cégek képviseletet nyissanak Lengyelországban. Azonban a törvény feltételül szabta, hogy a külföldi vállalat kapcsolatban álljon lengyel vállalatokkal vagy intézményekkel, vagy bizonyos típusú tevékenységeket végezzenek, mint például a kereskedelem, vagy a hotel és éttermi szolgáltatás. Ezen felül a működési engedély határozott időre szólt, illetve a profit átutalása korlátozott volt. A korlátozások hatására kevés számú külföldi vállalat telepedett le az országban. Az 1982-ben kiadott új módosító törvény teret engedett a részben illetve 100%-ban külföldi tőkével létesített vállalatok alapításának a termelő és szolgáltató szektorban. A törvény hatására 300 új vállalkozás alapult. A külföldi tőke beáramlásának tekintetében a legfontosabb törvény 1991-ben született, mely törvény tovább liberalizálta a külföldi tőke megjelenését. A törvény legalizálta a vegyesvállalatok létrehozását és a külföldi holdingok alakulását, valamint megszüntette a speciális engedélyezést, azonban csak két gazdasági formát engedélyezett: korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaságok alapítását ben új szabályozást vezettek be a külföldi tőkét illetően, melynek értelmében a külföldi befektetőt ugyanazon kedvezmények illetik meg, mint a hazai befektetőt. A gazdasági transzformáció első szakaszában Lengyelország csekély mennyiségű tőkét vonzott. Az 1990-es évek közepétől, amikor kialakult a piacgazdaság intézményrendszere kezdett nőni a külföldi cégek érdeklődése az ország iránt. Az 1997-es választásokat követően, az új kormány nagyszabású privatizációba kezdett, ami a tőke beáramlás felfutását eredményezte. A folyamat 2000-ben érte el a tetőpontját, amikor 10,3 milliárd eurónyi tőke érkezett az országba. Az új évezred elején lassulni látszott a privatizációs folyamat, ban a 2000-es szint felére csökkent a tőkebeáramlás. A külföldi tőkebeáramlás gyorsulását várták a lengyelek az EU-hoz történő csatlakozástól. Az előrejelzés igaznak bizonyult: a csatlakozást követő évben 2,5-szeresére nőtt a tőkebeáramlás ben összesen 10,29 milliárd euró tőke áramlott az országban, megközelítve a 2000-es csúcsértéket. Igaz 2005-ben a beáramlót tőkemennyiség 22%-kal visszaesett, azonban még így is meghaladta a 7,7 milliárd eurót végére a külföldi tőke összege meghaladta a 75,5 milliárd eurót, ami mindössze 31%-a a GDP-nek ben Lengyelország több mint 10 milliárd euró külföldi tőkét vonzott. Lengyelországban a külföldi beruházási rekord 2006-ban és 2007-ben volt 15,7 illetve 17,2 milliárd euróval. 56

57 Lengyelország integrációja az EU-ba nemcsak a kereskedelemben, hanem a tőkemozgásban is megmutatkozik. A legnagyobb befektetők Lengyelországban az EU-15 országai közül kerülnek ki ben és 2005-ben 85,5%, illetve 82%-a a beáramló tőkének ezen országokból származott december végéig az EU-15-ből beáramló tőke 63,1 milliárd eurót tett ki. A legfontosabb befektetők Hollandia, Németország és Franciaország voltak. Az összes beáramló tőke 60,8%-a származott ezen három országból. Az Egyesült Államok korábban fontos befektető volt, azonban 2005-ben csupán 626 millió euró beruházást eszközölt az országban, ami csupán 8%-a a teljes befektetett külföldi tőkének. A Lengyelországba áramló tőke 3 szektorba koncentrálódik: 37% a termelésbe, 20% a pénzügyi szektorba, 18% a kereskedelembe. A termelésen belül a gépjárműgyártás vonzotta a legtöbb tőkét (6,2%), amit az élelmiszeripar követ (6%). A UN Conference on Trade and Development kormányközi szerv felmérése alapján Lengyelország a tizenegyedik a külföldi tőke vonzása tekintetében. Ráadásul a Global Services magazin Krakkót az ötödiknek sorolta a Top 50 Emerging Global Outsourcing Cities 2008-as speciális jelentésében. Külföldi tőke az autóiparban Lengyelország Csehország után a régió második legnagyobb gépjárműgyártó országa (Lengyelországban készül például az Opel Astra, Fiat Panda, Fiat 500, Lancia Ypsilon, Ford Ka és a Chevrolet Aveo), az éves kibocsátás meghaladja a 900 ezret, melynek nagy része exportálásra kerül ben az export értéke meghaladta a 15,7 milliárd eurót, ami Lengyelország összes exportjának a 16%-át tette ki. Az export legnagyobb része az EU-ba irányul, főként Németországba és Olaszországba. Az autóipar 136 ezer főt foglalkoztat, azaz az ipari alkalmazottak 5%-át. Lengyelországban a gépjárműgyártás hosszú tradíciókra tekint vissza, azonban jelentős áttörés az Uniós csatlakozás után következett, ami után körülbelül 2,5-szeresére nőtt az autóipari kibocsátás. 57

58 8. ábra Külföldi tőke import országonkénti megoszlásalengyelországban (forrás: Lengyel Befektetésösztönzési és Kereskedelemfejlesztési ügynökség, 9. ábra Gépjárműgyártás Közép-Kelet-Európában (forrás: 58

59 Az autóipari cégek 4 agglomerációba tömörülnek: Gilwicebe, Wrodawba, Poznanba és Krakkóba. 10.ábra Autóipari cégek koncentrációja Lengyelországban (Forrás: Szintén jelentős a motorok és autóalkatrészek gyártása. A Toyota gyárban készül a Peugeot és Citroen modellek motorja, illetve a Fiat gyárban az alacsonyabb kapacitású motorok a Fiat és Ford modellek számára. A polkowice-i Volkswagen gyárban gyártják a dízel motorokat a személygépjárművekhez és tehergépjárművekhez a Volkswagen, Audi, Seat és Skoda számára. Ezen felül kiemelkedő a lengyel beszállítók szerepe, melyek világszínvonalú és versenyképes árú alkatrészeket gyártanak a külföldi vállalatok számára. Közülük a legismertebb az Inter Groclin, ami autóüléseket gyárt a BMW, Mitsubishi, Audi, VW, Opel, Volvo, Suzuki, Mercedes és a Porsche számára. Jelentős Lengyelországban a gumiabroncsok előállítása. Delbicaban gyárt a Goodyear, Dunlop és a Fulda, Oszltynban pedig a Michelin, Kormoran és a Kleber. A japán gumiabroncsgyártó, a Bridgestone négy gyártóhelyszínnel rendelkezik az országban: Poznanban, Wolsztynban, Zarówban ls Stargard Szczecinskiben. Lengyelországban az autóipar alapját a külföldi befektetők teremtették meg. Az autóipari befektetések körülbelül 5 milliárd eurót tesznek ki, ami a Lengyelországban megvalósult 59