Kérdések és válaszok a KKTA-val kapcsolatban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kérdések és válaszok a KKTA-val kapcsolatban"

Átírás

1 MEMO/11/171 Brüsszel, március 16. Kérdések és válaszok a KKTA-val kapcsolatban Mit jelent a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA)? A közös konszolidált társaságiadó-alap olyan egységes szabályrendszer, amelyet az EU-ban működő vállalatok adóköteles nyereségük kiszámítására használhatnak. A KKTA értelmében a vállalatoknak vagy vállalatcsoportoknak a működésük által lefedett tagállamok eltérő adószabályai helyett csupán egy uniós rendszernek kellene megfelelniük. A KKTA rendszerének további előnye, hogy az EU több tagállamában működő vállalatoknak csak egyetlen adóbevallást kellene beadniuk az EU területén folytatott tevékenységük egészére vonatkozóan. Miként működne a KKTA a gyakorlatban? A KKTA lehetővé tenné a vállalatok vagy vállalatcsoportok részére, hogy konszolidálják az EU tagállamaiban elért eredményüket, elismerve ezáltal a határon átnyúló tevékenységüket. Az egységes adóbevallás alapján kerülne megállapításra az adóalap, amelynek megfelelő része után minden olyan tagállamot megilletné az adóztatás joga, amelyben a vállalat tevékenységet folytat. Az egyes tagállamok részaránya három egyforma súlyú tényezőt (eszközök, munkaerő, árbevétel) tartalmazó képlet alapján kerül kerülne megállapításra. A folyamat egésze a vállalat elsődleges tagállamának adóhatóságain keresztül (azaz egyablakos rendszerben) zajlana. A irányelvjavaslat világos eljárási szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a vállalatok miként választhatják a KKTA-rendszert, hogyan adják be adóbevallásukat, miként kell a megfelelő űrlapokat harmonizálni és az ellenőrzéseket koordinálni. A vállalatok vagy vállalatcsoportok az EU-ban folyatott tevékenységük egésze után az elsődleges tagállamuk adóhatóságán keresztül intéznék az adóbevallásukat, és ugyanezen tagállam adóhatósága felelne a megfelelő ellenőrzések koordinálásáért, valamint a bevallás nyomon követéséért. Mit jelentenek a KKTA egyes elemei? A KKTA elemeinek magyarázata: Közös: az EU egész területére alkalmazható egységes szabályrendszer. Konszolidált: a konszolidáció a vállalat vagy vállalatcsoport különböző tagállamokban keletkező eredményének (nyereségének/veszteségének) az összevonását jelenti, aminek eredményeként megállapítható az EU területén folytatott tevékenység egészére vonatkozó nettó eredmény. Ez szolgálna a vállalat vagy vállalatcsoport végső adóalapjának meghatározására. Példa: A KKTA-t választó csoport A, B, C és D vállalatokból áll. Az A és a B vállalatnak egyenként 10 millió EUR eredménye van; a C vállalat nyeresége 5 millió EUR-t tesz ki; a D vállalat pedig 8 millió EUR veszteséget termelt. A csoport konszolidált adóalapja: A+B+C-D = 17 millió EUR.

2 Társasági: gazdasági társaságok adózására vonatkozik. Adóalap: a társaság nyereségének adóköteles része. Az adóalap számítása a következő: a vállalat bevételei csökkentve az adómentességet élvező tételekkel, továbbá olyan leírásokkal, mint a bérköltség vagy az értékcsökkenés. A tagállamok mindegyike saját szabályokkal rendelkezik az adóalap kiszámításához. Az A tagállamban az eszközöket például 10 év alatt lehet leírni, míg a B tagállam ugyanerre csak 5 évet engedélyez. Vagy míg az A tagállam lehetővé teszi a reprezentációs költségeknek a nyereséggel szembeni elszámolását, addig a B tagállam nem engedi ezt meg. Az egységes uniós adóalap azt jelentené, hogy a tagállamoknak egyetlen szabályrendszer szerint kellene elvégezniük a számításokat. Példa: A vállalat bevétele 10 millió EUR (pl. az értékesítés árbevétele) Csökkentve 3 millió EUR költséggel (pl. bérköltség és a vásárolt anyagok költsége) Csökkentve 2 millió EUR leírással (pl. szállítójárművek értékcsökkenése) = Adóalap összege: 5 millió EUR Miért van szükség a KKTA-ra az EU-ban? A vállalatok vagy vállalatcsoportok adóalapjának kiszámítására alkalmazott szabályrendszer egységesítésével, továbbá az adóbevallás egyablakos ügyintézésével a KKTA olcsóbb és egyszerűbb környezetet teremt a vállalkozások számára. Jelenleg a vállalatoknak 27 különböző szabályrendszer szerint kell megállapítaniuk az adóköteles eredményüket, és minden olyan tagállam adóhatóságánál kell adóbevallást tenniük, ahol üzleti tevékenységet folytatnak. Ez magas megfelelési költségeket, adminisztratív terheket és összetett kiigazításokat eredményez. A csoporton belüli műveletek kezelésre alkalmazott bonyolult transzferárazási rendszer rendkívül költséges és nagy terhet okoz az EU-ban működő vállalatok számára. Ezen felül vitákat generálhat a tagállamok hatóságai között, és esetenként a vállalatok kettős adóztatásához vezet. Az eredmények uniós szintű konszolidációjának lehetővé tételével a KKTA megteremti továbbá annak feltételét, hogy teljes mértékben figyelembe lehessen venni a vállalkozások határon átnyúló tevékenységét, alkalmazásával elkerülhető a túladóztatás. A KKTA az első lépés lenne az adókulcsok harmonizációja felé? Nem. A KKTA az adókulcsok kérdését nem érinti, és a Bizottság nem törekszik a tagállamok társaságiadó-kulcsainak harmonizálására. A tagállamok továbbra is maguk határozzák majd meg a társaságiadó-kulcsaikat, ez szuverén joguk. Az adókulcsok közötti különbségek amennyiben nem vezetnek torzulásokhoz lehetővé teszik bizonyos mértékű adóverseny fenntartását a belső piacon. A KKTA ugyanakkor nagyobb átláthatóságot fog teremteni a tagállamok által kivetett társaságiadó tényleges mértéke tekintetében, ezáltal pedig kiegyensúlyozottabbá válik az adóverseny az EU-ban. A KKTA továbbá sokkal hatékonyabb eszköz az EU globális versenyképességének megerősítéséhez, mint az egységes társaságiadókulccsal kapcsolatos bármilyen egyéb lépés. 2

3 Milyen számok igazolják a KKTA-tól várt előnyöket? A határon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások számára a KKTA egyértelműen megtakarítást jelent a megfelelési idő és költségek tekintetében. A megfelelés tekintetében jelenleg felmerülő költségek 7%-kal lennének csökkenthetők, ami az egész EU-ra vonatkoztatva 0,7 milliárd EUR megtakarításnak felel meg. Az új rendszer azon vállalatok számára is kézzelfogható előnyöket kínál, amelyek másik tagállamokra is ki szeretnék terjeszteni a tevékenységüket. Jelen körülmények között egy nagyvállalatnak csak az adózással összefüggésben több mint EUR költsége merül fel, amikor egy másik tagállamban hoz létre leányvállalatot. A KKTA ezeket a költségeket EUR-val, azaz 62%-kal fogja csökkenteni. A közepes méretű vállalkozások még többet nyerhetnek: az EU-ban való terjeszkedéssel összefüggő adózási költségek EUR-ról EUR-ra (azaz 67%-kal) csökkennének átlagosan. Ez alapján, ha a kkv-knak csak 5%-a is a terjeszkedés mellett dönt, máris 1 milliárd EUR körüli megtakarítást lehet elérni. A valamely tagállamban keletkező veszteségnek az EU másik tagállamában keletkező nyereséggel szembeni elszámolása (azaz a konszolidáció) lehetőségének biztosításával a javaslat további 1,3 milliárd EUR megtakarítást eredményezhet az EU-ban működő vállalatok számára. Összegezve, a KKTA 0,7 milliárd EUR megtakarítást jelent a megfelelési költségek tekintetében, 1 milliárd EUR-val csökkenti a határon átnyúló terjeszkedési költségeit, és további 1,3 milliárd EUR-t takarít meg a vállalkozásoknak a konszolidáción keresztül. Miért javasolta azt a Bizottság, hogy a KKTA legyen választható a vállalatok számára? A KKTA válaszható lenne: a vállalatok, amelyek úgy ítélik meg, hogy nagyon is előnyükre lenne a harmonizált rendszer, választhatják azt, míg a többi vállalat az alkalmazandó tagállami rendszerben működne tovább. Ez a józan megközelítés, hiszen ez azt jelenti, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyeknek nem áll szándékukban nemzeti határaikon túlra terjeszkedniük, és így mindig csak egy adórendszer szerint fognak működni, nem kell szükségtelenül átállniuk egy új rendszerre. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy a KKTA kötelező jellegű bevezetése nem felelne meg a szubszidiaritás elvének, mivel ez azt jelentené, hogy az uniós szintű tevékenységek mellett uniós intézkedéseket alkalmaznának tisztán csak egyegy tagállamot érintő tevékenységre is. Miért fontos része a rendszernek a konszolidáció? A konszolidáció rendkívül fontos szempont a KKTA rendszerében, mert ezáltal a vállalatoknak az EU-ban folytatott, határon átnyúló tevékenysége teljes mértékben figyelembe vehető lesz. 3

4 A ma érvényben lévő szabályok alapján a vállalatcsoport nettó eredményének megállapítása érdekében az A tagállamban működő leányvállalata nyereségével szemben el tudja számolni a szintén az A tagállamban működő másik leányvállalatának veszteségét. Ugyanaz a csoport nem tudja viszont figyelembe venni egy másik, B tagállamban keletkező esetleges veszteségét. Ez azt jelenti, hogy még ha a csoport egyik tagállamban keletkező vesztesége nagyobb is volt, mint az EU más tagállamaiban keletkező nyeresége (azaz az összevont nettó eredménye negatív), akkor is kell adót fizetnie a nyeresége után abban a tagállamban, ahol az keletkezett. Nincs határokon átnyúló veszteségleírás. A KKTA rendszerében a vállalatcsoport az EU-ban működő valamennyi leányvállalatának eredményét összevonhatja a nettó eredmény megállapításához. Az adót a csoport által az EU egészében elért nettó eredmény után kellene megfizetni. Ez felel meg az egységes piac fogalmának. A konszolidációval nem lesz továbbá szükség a csoporton belüli, határon átnyúló értékesítések elszámolására jelenleg alkalmazott, meglehetősen bonyolult transzferárazási rendszerre sem. Tekintve, hogy a transzferárazás a társasági adózás egyik legtöbb teherrel járó és legköltségesebb vetülete, a felszámolása számottevő előnyökkel jár majd az EU-ban működő vállalatok és vállalatcsoportok számára. Miként dolgozta ki a Bizottság a felosztási képletet? A KKTA rendszerében, azt követően, hogy a vállalat adóalapja megállapításra került, az adóalapot a rögzített felosztási képlet alapján (arányosan) fel kell osztani mindazon tagállamok között, amelyekben a vállalat üzleti tevékenységet folytat. A képlet három azonos súlyú tényezőből áll. - Eszközök: minden befektetett tárgyi eszköz, ideértve az épületeket, repülőgépeket és gépeket. A KKTA-rendszerhez való csatlakozást megelőző 6 évben K+F-re, marketingre és reklámozásra fordított költségek az immateriális javak közelítő változójaként szintén beépítésére kerülnek 5 évre. - Munkaerő: munkaerő-tényezőként két mutató lesz figyelembe véve: a bérköltségek 50%-os súllyal, és az alkalmazottak száma szintén 50%-os súllyal. - Árbevétel: az árbevétel-tényező kiszámítására az áruk kézbesítési / rendeltetési helye alapján kerül sor. A szolgáltatások esetében ez annak a helynek felel meg, ahol a szolgáltatásnyújtás fizikailag megvalósul. Példa: Az A, B és C vállalat csoportot alkot a KKTA-rendszerben. A konszolidált adóalap 900. Az A vállalat tőkéje 100, bérköltsége 100, alkalmazottja van, árbevétele az A tagállamban pedig A B vállalat tőkéje 200, bérköltsége 200, alkalmazottja van, árbevétele a B tagállamban pedig A C vállalat tőkéje 300, bérköltsége 300, alkalmazottja van, árbevétele a C tagállamban pedig A számítás módja a következő: A 900 egyharmadának a tőke alapján történő felosztása: 100/600 az A, 200/600 a B és 300/600 a C részére. A 900 egyharmadának fele a bérköltség alapján kerül felosztásra: 100/600 az A, 200/600 a B és 300/600 a C részére. A 900 egyharmadának másik fele a munkavállalók alapján kerül felosztásra: 1 000/6 000 az A, 2 000/6 000 a B és 3 000/6 000 a C részére. 4

5 A 900 egyharmadának az árbevétel alapján történő felosztása: / az A, / a B és / a C részére. Az A vállalat adóalapja = = 150 az A tagállam adókulcsa szerint adózik. A B vállalat adóalapja = = 300 a B tagállam adókulcsa szerint adózik. A C vállalat adóalapja = = 450 a C tagállam adókulcsa szerint adózik. A vállalatok eredménye az árbevétel, a munkaerő és az eszközök függvénye, ezért szerepel ez a három tényező a felosztási képletben. E három tényező alkalmazása azt jelenti, hogy a képlet már rendelkezésre álló adatokat használ fel, amelyek manipulálása nehézkes lenne, és megfelelően tükrözi azt, hogy a vállalkozás profitja ténylegesen hol képződik. Hogyan kapcsolódik az értékcsökkenés az adóalap számításához? Ez is harmonizálva lesz a KKTA rendszerében? Hogyan? Az értékcsökkenés az eszközök idővel csökkenő értékének kifejezése, ami adózási célból leírható költségként figyelembe vehető. Ha példádul EUR-ért veszünk egy gépet, amit öt év múlva EUR-ért értékesítünk, akkor a gép értékcsökkenése EUR volt. Ez azonban nem az ötödik évben történt, hanem minden évben csökkent az értéke egy kicsit. Amikor egy vállalat megvásárol egy eszközt, példádul egy épületet vagy autót, az adóalapja minden évben a kiadásaival csökkentett bevétele lesz, amiből még leírhatja az eszköz értékcsökkenését is. Az eszköz becsült értékcsökkenését felosztják arra az időszakra, amíg az eszközt a vállalat várhatóan használni fogja, és ez alapján az adóalapból minden évben leírás érvényesíthető. Az értékcsökkenési szabályok tagállamonként eltérőek. A tagállamok egy részében a leírás hosszabb távon érvényesíthető (pl. 5%-os leírás 20 éven keresztül), míg más tagállamok rövidebb időtávra koncentrálhatják a leírásokat (pl. 20%-os értékcsökkenés 5 éven keresztül). A cél az, hogy az eszközök költsége megfelelő számú évre legyen felosztva, és az értékcsökkenés nem okozzon torzulást a nyereség tekintetében, pl. ne lehessen az összes költséget leírni az első évben. A KKTA egységes értékcsökkenési szabályokat (25%-os leírás 4 éven keresztül) ír elő a KKTA-t választó vállalatok számára. A KKTA-t nem választó vállalatok továbbra is a nemzeti szabályokat alkalmazzák. Hogyan segíti a KKTA a kkv-kat? A KKTA megnyitja az utat az EU-ban történő terjeszkedéshez azon kkv-k előtt, amelyek mostanáig úgy ítélték meg, hogy a terjeszkedés túlságosan költséges és bonyolult. A kkv-knál általában nem állnak rendelkezésre ugyanazon erőforrások (adójogászok és szakértők, tanácsadók), mint a nagyobb vállalatoknál, és az adóalap tagállamonként eltérő szabályok alapján történő megállapítása gyakran leküzdhetetlen akadálynak bizonyul. A KKTA-val a kkv-k a mostani helyzetüknek megfelelően egyetlen rendszer szerint, egyetlen adóigazgatással együttműködve folytathatják tevékenységüket akkor is, ha úgy döntenek, hogy másik tagállamban is terjeszkednének. Becslések szerint az EU-n belül terjeszkedő közepes méretű vállalatok adózással összefüggő költségei 67%-kal csökkennének a KKTA-nak köszönhetően. A Bizottság azon dolgozik, hogy a javaslatban szereplő új szabályok értelmezhetősége és használhatósága ugyanúgy biztosított legyen a kkv-k, mint a nagyvállalatok számára. 5

6 Hogyan segíti a KKTA a K+F ösztönzését és az innovatív vállalatokat? A K+F kiadásokat a KKTA nagyvonalú és az innovációt ösztönző szabályokkal kezeli: a kutatók bérköltsége például teljes egészében levonható abban az évben, amikor felmerül (függetlenül attól, hogy a kutatás eredménye mikorra áll rendelkezésre), és kutatási célra használt épületek kiadásai is 100%-ban azonnal leírhatók. Ezen felül az általános értékcsökkenési szabály is nagyon gyors technikai előrehaladást feltételez, és az első három évben közel 60%-nyi leírható költséget eredményez. Ez a módszer jobban tükrözi a befektetett eszközök gazdasági és műszaki értékének gyorsan bekövetkező esését. Összességében a KKTA jobb feltételeket teremt a kutatáshoz és az innovációhoz, mint amilyet a legtöbb tagállam jelenlegi társaságiadó-rendszere biztosít. Vannak feltételei a KKTA-rendszerhez való csatlakozásnak és az onnan való kilépésnek? Igen. A vállalatoknak, ha így döntenek, legalább öt évre kell a KKTA-rendszerét választaniuk (elkerülve így azt, hogy adótervezési megfontolásokból ki-be lépkedjenek a rendszerbe). A javaslat melléklete számos feltételt ír elő, amelyeket a vállalatoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy jogosultak legyenek a KKTA-rendszer alkalmazására (pl. a vállalatra jelenleg alkalmazandó társaságiadó-szabály, vagy a társasági forma tekintetében...). A KKTA-t választhatják nem európai uniós, de Európában működő vállalatok is? Igen. Valamely tagállamban fiókteleppel vagy leányvállalattal rendelkező nem európai uniós vállalatok is alkalmazhatják a KKTA-t az EU-n belül folytatott tevékenységük tekintetében, feltéve, hogy eleget tesznek ugyanazon jogosultsági kritériumoknak, amelyek az európai uniós vállalatokra vonatkoznak (ld. fent). A KKTA segít a külföldi befektetések vonzásában? A KKTA a külföldi befektetők számára sokkal vonzóbb piaccá teheti az EU-t. Például az USA-hoz vagy Kínához hasonló harmadik országokban működő vállalatoknak jelenleg csak egy nemzeti adórendszernek kell megfelelniük. Ezt kell összehasonlítani a 27 különböző szabályrendszerből álló európai struktúrával, ami sokkal bonyolultabb és költségesebb. A társaságiadó-alap számításának egységes szabályrendszerével és az adóbevallások egyablakos ügyintézésével az EU sokkal vonzóbb tereppé válna a beruházni szándékozó külföldi vállalatok szemében. Számos harmadik ország is jelezte már a Bizottság felé, hogy a KKTA vonzóbbá tenné az EU piacát a külföldi beruházások számára. 6

7 A KKTA rendszerében alkalmazott adókulcs eltér majd a nemzeti rendszerben alkalmazottól? A tagállamok továbbra is maguk határozzák meg saját társaságiadó-kulcsukat, ideérte a KKTA-rendszerben működő vállalatokra alkalmazott adókulcsot is. (A KKTA kizárólag az adóalappal foglalkozik, az adókulccsal nem). Ha a tagállamok nemzeti szabályai alapján kalkulált adóalap jelentős mértékben eltér a KKTA-tól, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a KKTA rendszerében más adókulcsot alkalmaznak az effektív adókulcs megőrzése érdekében. (Az effektív adókulcs a ténylegesen fizetett adó mértékét mutatja meg, az adókulcs, az adóalap és a különböző levonások figyelembevételével.) Abban az esetben például, ahol a KKTA szerinti adóalap szélesebb, mint a nemzeti szabályok alapján kalkulált adóalap, a tagállam dönthet úgy, hogy az effektív adókulcs fenntartása érdekében a KKTA tekintetében alacsonyabb adókulcsot alkalmaz. Másik megoldásként a tagállamok hozzáigazíthatják az adóalap számítására vonatkozó nemzeti szabályaikat a KKTAhoz, így elkerülhető az, hogy két különböző adókulcsot kelljen alkalmazni a kettőre. A tagállamok maguk döntik el, hogy saját nemzeti szempontjaiknak melyik megoldás felel meg a legjobban. Milyen biztosítékot kapnak a tagállamok arra, hogy a vállalatok nem csoportosítják át az eszközeiket azért, hogy a lehető legtöbbet nyerjenek az új számítási módszerből? A KKTA-javaslat szigorú adóelkerülés elleni szabályokat tartalmaz annak biztosítására, hogy a vállalatok ne tudják mesterségesen átcsoportosítani a profitjukat egyik tagállamból a másikba. A vállalatok valódi üzleti okok alapján (pl. új gyár felépítése egy másik tagállamban) a mostani gyakorlatnak megfelelően továbbra is élhetnek a szabad mozgás és letelepedés jogával. Milyen visszaélés elleni szabályokat tartalmaz a javaslat? A javaslat tartalmaz egy általános visszaélés elleni szabályt, amihez hasonló már számos tagállamban hatályban van. Ezen felül különleges visszaélés elleni intézkedéseket is tartalmaz. Ilyen például a kamat levonhatóságának korlátozása egyes esetekben, vagy a külföldről származó jövedelmek mentessége alóli kivétel más esetekben. Hozzájárulhat-e a KKTA az adóverseny fokozásához? Az egységes adóalap megteremtésével a KKTA nagyobb átláthatóságot biztosít, és ezáltal garantálja azt, hogy a verseny az effektív adókulcs szintjén jelentkezik, és nem a különbözőképpen számított adóalapok esetenként rejtett elemeinél. Ez nyíltabb és kiegyensúlyozottabb adóversenyhez vezet. A tagállamok a saját területükön továbbra is maguk szabják meg a társaságiadó-kulcsokat. A tagállamok maguk döntik el, hogy saját költségvetési szükségleteiknek és adópolitikai rendszerüknek melyik megoldás felel meg a legjobban. 7

8 A KKTA az adóalap szélesítését eredményezi a tagállamok többségében? A tagállamok túlnyomó többségében 1 a KKTA szélesebb adóalapot eredményez, mint a meglévő, nemzeti szabályok alapján számított adóalap. A közös adóalap átlagosan 7,9%-kal szélesebb. A szélesebb adóalap azt jelenti, hogy a tagállamoknak a költségvetési konszolidáció keretében sem kell aggódniuk az adórendszerük fenntarthatósága miatt (hiszen a szélesebb adóalap csökkenti az adókiesés kockázatát). Eredményezheti-e a KKTA azt, hogy egyes vállaltok adóterhe emelkedik, ha a profitjuk magasabb adózású piacokon keletkezik? A KKTA választható lesz. Azoknak a vállalatoknak, amelyek úgy ítélik meg, hogy nem járnának jól vele, nem kell választaniuk. Látva azonban a KKTA által az adminisztratív terhek csökkenése, az alacsonyabb megfelelési költségek és a transzferárazási viták elkerülése terén nyújtott előnyöket, a vállalkozások túlnyomó többsége (80%) kedvezően nyilatkozott a KKTA-ról. (Ld. a Jeff Wagland által jegyzett Harmonised corporate tax base are European business for or against it? Pan-EU survey results investigating reactions to proposed Common Consolidated Corporate Tax base" c es KPMG tanulmányt.) Megfelel ez a javaslat a szubszidiaritás elvének? Igen. A KKTA a belső piac akadályainak felszámolásáról szól. Célja, hogy a vállalkozásoknak olcsóbb és könnyebb legyen határon átnyúló tevékenységet folytatniuk. A KKTA-t csak uniós szinten lehet sikeresen végrehajtani. A közös szabályok és a határon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások egyablakos ügyintézésének megteremtéséhez uniós szintű megközelítésre van szükség; a javaslat egyes fő elemeit (pl. a határon átnyúló veszteségleírás vagy az adóalap közös képlet alapján történő felosztása) nem lehet tisztán tagállami szinten megvalósítani. Melyek a következő lépések? Az Európai Parlament véleményét követően a tagállamoknak kell megvitatniuk és megegyezésre jutniuk a javaslatról a Tanácsban. See also IP/11/319 1 Észtország nélkül, mivel itt csak osztalékadó van, amit a kifizetett osztalékra kell alkalmazni, így nincs szükség az adóalap meghatározására. 8

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.2.23. COM(2011) 78 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról Általános tudnivalók az egyes adófajtákról Kamatadó 2 Tõzsdei árfolyamnyereség adó 4 Árfolyamnyereség adó (Forrásadó) 6 Osztalékból származó jövedelem 7 Egészségügyi hozzájárulás (EHO) 7 Járulékos költség

Részletesebben

Konszolidált pénzügyi beszámoló

Konszolidált pénzügyi beszámoló Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása.

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. TOKORCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVSELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (Xll.1.) RENDELETE az iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 25/2009.(XII.22.), 1/2011.(II.03.) rendelettel) Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete/

Részletesebben

A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI

A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI Nobilis Benedek főosztályvezető Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztály Kettős adóztatás elkerülésének eszköztára

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSI RENDSZERÉNEK AKTUÁLIS

Részletesebben

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6954. számú törvényjavaslat a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait)

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait) TR 2014 Szöveges magyarázat a 2014. üzleti évhez: Társaságunk a 2014. év során tőkeerejének növelését tűzte ki fő prioritásként. A kiemelt célok között szerepelt a korábbi bankhitelek saját forrásokkal

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Társasági adótörvény változása

Társasági adótörvény változása Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési

Részletesebben

Az IFRS első alkalmazása

Az IFRS első alkalmazása Az IFRS első alkalmazása 2005. KBA Oktatási Kft., magyar korlátolt felelősségű társaság. Minden jog fenntartva. 1 Tartalom Általános elvek: Ki? Mikor? Mit? Kivételek Évközi jelentés Közzététel 2005. KBA

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT WABERER'S International ZRt. 2012-2014. évi KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT a vállalkozás vezetője (képviselője) WABERER'S International

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e az iparűzési adóról Hegyesd Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Ht.) 1. - ának

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (VI.28.) rendelete a helyi iparűzési adóról A Bakonyszentkirály Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Ht.)

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 25.6.2008 COM(2008) 394 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása

Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása A Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása A jelű kiegészítő lap Adóazonosító jele: (9111-9112-9113-9114-9115) 9111 A számviteli törvény szerinti nettó árbevétel 9112 Társasági adóról és az osztalékadóról

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése A teljeskörû

Részletesebben

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban)

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) 1. Általános háttér információ A Bátai Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Társaság),

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

2006.11.23. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2006.11.23. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.11.23. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 286 E/229 11. aggodalommal tekint a már elhatározott, de még el nem indított fejlesztési projektekhez kapcsolódó kockázatokra és azok lehetséges következményeire

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése

Részletesebben

A konszolidáció. A vállalat csoport jellemzõi. Konszernek a számvitelben. Jogi függetlenség csorbulása. Anyavállalat. A konszolidációs kör 2008.09.14.

A konszolidáció. A vállalat csoport jellemzõi. Konszernek a számvitelben. Jogi függetlenség csorbulása. Anyavállalat. A konszolidációs kör 2008.09.14. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék A vállalat csoport jellemzõi A vállalkozások kettõs értelemben önállóak A konszolidáció Jogilag

Részletesebben

Útmutató a transzferár szabályok megfelelő alkalmazásához

Útmutató a transzferár szabályok megfelelő alkalmazásához Útmutató a transzferár szabályok megfelelő alkalmazásához Vállalatok, melyek a transzferárazási szabályok hatálya alá esnek A szokásos piaci ár meghatározására alkalmazott módszerek A rendelkezésre álló

Részletesebben

3. A záró bevallás benyújtásának oka: ( A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.)

3. A záró bevallás benyújtásának oka: ( A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.) HELYI IPARZÉSI ADÓBEVALLÁS 2004. adóévrl... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg0 ipar0zési tevékenység utáni adókötelezettségrl Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás

Részletesebben

A HUNGAGENT KERESKEDELMI NYRT Tpt. tv. szerinti 2006. I. féléves gyorsjelentése

A HUNGAGENT KERESKEDELMI NYRT Tpt. tv. szerinti 2006. I. féléves gyorsjelentése HUNGAGENT NYRT 2013 Pomáz, Rózsa u. 17. Tel.: 26-525-680, Fax: 26-326-330 hungagent@mail.datanet.hu www.hungagent.hu A HUNGAGENT KERESKEDELMI NYRT Tpt. tv. szerinti 2006. I. féléves gyorsjelentése KONSZOLIDÁLT

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

A teljesítési hely szabályainak változása és hatásai a kiemelt adózókra

A teljesítési hely szabályainak változása és hatásai a kiemelt adózókra A teljesítési hely szabályainak változása és hatásai a kiemelt adózókra dr. Boros Richárd NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Különös Hatásköri Ellenőrzési Főosztály főosztályvezető Tartalom: I. Előzmények

Részletesebben

Magyar Energetikai TársasT. VIII.. rendezvény

Magyar Energetikai TársasT. VIII.. rendezvény Magyar Energetikai TársasT rsaság ENERGIA MŰHELY M VIII.. rendezvény ny 2013. február r 5. Elvonások és s támogatt mogatások szerepe az energetikában Dr. Lakatos MáriaM 1 TARTALOM 1. A JELENLEGI HELYZET

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

10%-os társasági adó kulcs átmeneti rendelkezések

10%-os társasági adó kulcs átmeneti rendelkezések 10%-os társasági adó kulcs átmeneti rendelkezések Hír-ADÓ Hírlevelünk célja, hogy tájékoztassuk ügyfeleinket a legutóbb elfogadott adótörvény-változások kapcsán módosuló 10%-os kedvezményes társasági adó

Részletesebben

HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK. Dr. Gróf Gabriella

HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK. Dr. Gróf Gabriella HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK 2013 Dr. Gróf Gabriella HELYI ADÓ VÁLTOZÁSOK IPARŰZÉSI ADÓ 2012. Évi CLXXVIII. törvény Elábé és közvetített szolgáltatás (ksz) értékének együttes összege sávos progresszió

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

Konszolidáció elméleti alapjai

Konszolidáció elméleti alapjai MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Konszolidáció elméleti alapjai Várkonyiné Dr. Juhász Mária A vállalat csoport jellemzői

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5.

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. Statisztikai számjel: 10802827-6920-113-13 Cégjegyzék száma: 13-09-094656 Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. 2014. december 31. Törökbálint, 2015. január 30. 1 Reáltax

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010. adóben a/az önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.

Részletesebben

Tőkekonszolidáció. Várkonyiné Dr. Juhász Mária. Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet MISKOLCI EGYETEM

Tőkekonszolidáció. Várkonyiné Dr. Juhász Mária. Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet MISKOLCI EGYETEM MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Tőkekonszolidáció Várkonyiné Dr. Juhász Mária Konszolidált éves beszámoló összeállításának

Részletesebben

Hírlevél az aktuális áfa adminisztrációs tennivalókról

Hírlevél az aktuális áfa adminisztrációs tennivalókról Hírlevél az aktuális áfa adminisztrációs tennivalókról Hír-ADÓ Jelen hírlevelünk célja ügyfeleink tájékoztatása az áfa-törvény és az adózás rendjéről szóló törvény 2010. január 1-től hatályos változásaival

Részletesebben

Nemzetközi Adózás - Gyakorlati példák a kettős adóztatás és kettős nem adóztatás területéről

Nemzetközi Adózás - Gyakorlati példák a kettős adóztatás és kettős nem adóztatás területéről Nemzetközi Adózás - Gyakorlati példák a kettős adóztatás és kettős nem adóztatás területéről Jancsa-Pék Judit LL.M. Vezető manager, LeitnerLeitner 2012. október 5. Sopron 1. Bevezetés Eddig áttekintettük:

Részletesebben

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 16.12.2013 Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 A felmérésről Felmérés típusa: online-megkérdezés a DUIHK-tagság körében Felmérés ideje: 2013.12 14. Résztvevők (értékelésbe bevont): N=80 Legfontosabb eredmények

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is

Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is IPOSZ EMBLÉMA EU EMBLÉMA 1 Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is EU CSATLAKOZÁSRA FELKÉSZÍTŐ PROGRAMOK KISVÁLLALKOZÁSOKNAK

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügytan II.

Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügytan II. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Pénzügytan II. tárgyból Az Intézetbe történő beérkezés legkésőbbi határideje 2009. február 26.

Részletesebben

Általános forgalmi adó. Feladatok

Általános forgalmi adó. Feladatok Általános forgalmi adó Feladatok Általános forgalmi adó 1. Adóköteles teljesítés Adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén Adólevonási jog illeti meg az adóalanyt A kulcsok mértéke Általános/normál

Részletesebben

I./ Általános jellegű kiegészítések

I./ Általános jellegű kiegészítések Statisztikai számjel, vagy adószám Egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklet 1 8 9 3 9 8 1 5-9 4 9 9-5 2 9-1 9 egyéb szervezet Bejegyzési szám: Szervezet: Szigligeti Turisztikai Egyesület 6 4

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE SVÁBHEGYI ORSZÁGOS ALLERGOLÓGIAI, IMMUNOLÓGIAI ÉS PULMONOLÓGIAI NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT 1037 BUDAPEST, BOKOR U. 17-21. 2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Budapest, 2015-05-27

Részletesebben

Hír-ADÓ Adókedvezmények az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekkel kapcsolatosan

Hír-ADÓ Adókedvezmények az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekkel kapcsolatosan Hír-ADÓ Adókedvezmények az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekkel kapcsolatosan 2011. június 7. Adótanácsadás Adókedvezmények az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő

Részletesebben