Készítette: Gróf Gabriella. igazságügyi adó- és könyvszakértő

Átírás

1 2012. január évi adótörvény módosítások Készítette: Gróf Gabriella igazságügyi adó- és könyvszakértő ÉTOSZ Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés 1068 Budapest, Benczúr utca 45. /fax: (06-1) , ; Web:

2 Bevezetés Az Országgyűlés november 21-én elfogadta a évi adótörvényeket. Fontos már elöljáróban megjegyezni azt, hogy ezen időpont után is történtek olyan jogszabályi változások, melyek a évi adózási szabályokat, feltételeket érintik, és a novemberi törvénymódosítás után kerültek elfogadásra és kihirdetésre. Ezen változásoknak azon részét, mely a munkavállalói kört érinti, jelzem a tájékoztatóban. Személyi jövedelemadó 2012-től változatlanul arányos, egységes adókulcs működik a személyi jövedelemadóban, ennek mértéke továbbra is 16%-os. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetén bizonyos jövedelemhatár, évi Ft felett megmarad a szuperbruttósítás intézménye. Praktikusan havi Ft jövedelemig 16% a jövedelmek adóterhelése, e felett a szuperbruttósítás miatt 20,32%. Az szja mértéke éves szinten Ft éves összes összevonandó jövedelemig (ez havi bruttó Ft-os jövedelemhatárt jelent) 16%. Az ezt meghaladó rész 27%-ával növelni kell az adóalapot, azaz továbbra is része a szabályoknak az adóalap-kiegészítés intézménye. Mivel a szuperbruttósítás meghatározott éves összes összevonandó jövedelemre vonatkozik, ezért az adóelőleg megállapításához a magánszemélynek bizonyos esetekben nyilatkozatot 1 is kell adni. Ez különösen akkor irányadó, ha több forrásból származik összevonandó jövedelme a magánszemélynek. A munkáltató az adóelőleg-megállapításnál az általa juttatott éves várható jövedelem összegéből indul ki, és amennyiben annak várható mértéke magasabb, mint a törvényben meghatározott érték, akkor az adóalap-kiegészítést arányosan figyelembe is veszi. Pl. havi bruttó Ft-os jövedelemnél a Ft-ból kivonjuk a Ft-ot, a különbség Ft, ennek 27%-a Ft. Ezt hozzáadjuk a Ft-hoz, ami Ft lesz, és ennek vesszük a 16%-át. Az adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás) intézménye 2012 után szűnik meg (azt sajnos nem tartalmazza a jogszabály, hogy konkrétan mikor). A külön adózó jövedelmek esetén (pl. osztalék, árfolyamnyereség) továbbra sem kell szuperbruttósítást alkalmazni. Adójóváírás évtől átmenet nélkül megszűnik az adójóváírás intézménye, azaz a bérjövedelmet szerző magánszemélyt adókedvezmény ezzel a jövedelmével összefüggésben nem illeti meg. E rendelkezés következménye, hogy az eddig adójóváírást is érvényesítő bérjövedelmet realizálók jellemzően a munkavállalók nettó jövedelme évben minden esetben csökken. Ennek kompenzációjaként a Kormány rendeletben 2 írta elő, hogy az egyes évi keresetekhez évben milyen keresetemelési kötelezettsége van a munkáltatónak. E kötelezettség betartását a munkaügyi ellenőrzések külön jogszabályi előírás alapján minden esetben ellenőrzik. A rendelet előírásait be nem tartó munkáltatók szankciója nem bírság, hanem az, hogy december 31-ig nem részesülhetnek állami támogatásban és nem indulhatnak közbeszerzési eljárásokon sem. E kötelező béremelés és a kapcsolódó kompenzáció rendszerének alkalmazását segítendő a kormány módszertani útmutatót 3 adott ki. 1 A nyilatkozat az 1. sz. mellékletben található /2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 3 Módszertani útmutató az elvárt béremelés végrehajtásához 2

3 Családi kedvezmény A családi kedvezmény szabályai lényegileg nem változnak. Említésre méltó változás, hogy azon magánszemélyek is részesülhetnek a családi kedvezményben, akik a családi pótlékot nem igénylik, ámde arra jogosító eltartottat nevelnek. Eddig a családi pótlék folyósításához kötötte a jogalkotó a családi kedvezmény érvényesítését. Továbbra is jövedelemkorlát nélkül jár a kedvezmény, mely az adóalapból írható le. Egy- és kétgyermekeseknél havonta Ft adóalap-csökkentést, három- és többgyermekeseknél pedig Ft adóalap-csökkentést jelent gyermekenként. Nem változott az sem, hogy figyelembe lehet venni a magzatot is a várandósság 91. napjától a családi kedvezmény megállapításánál. Az adóalap-kedvezmény megosztható a házastársak, illetve élettársak között, hasonlóan a jelenlegi rendszerhez, a jogosultság alapja a családi pótlékra való jogosultság. A kedvezmény érvényesítése érdekében a munkáltató felé nyilatkozatot 4 kell leadni. Adókedvezmények A személyi kedvezményt a magánszemély olyan fogyatékossága, betegsége esetén veheti igénybe, melyet a vonatkozó kormányrendelet 5 melléklete tartalmaz. A betegség, fogyatékosság tényéről a magánszemélynek orvosi igazolással kell rendelkeznie, ezt azonban a kedvezmény érvényesítéséhez nem kell leadnia a munkáltatónak. A munkáltató a kedvezményt melynek mértéke továbbra is a havi minimálbér 5%-ának megfelelő összeg, 2012-ben Ft/hó a magánszemély nyilatkozata 6 alapján érvényesíti. Az orvosi igazolást csak az adóellenőrzésnél kell bemutatni. Továbbra is vannak olyan kedvezmények, melyek korábban megszerzett jogosultságok alapján érvényesíthetőek. Ezen kedvezmények az alábbiak: lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye, személyi kedvezmény, őstermelői kedvezmény (részletes ismertetésétől e tájékoztatóban eltekintünk), a felsőoktatási tandíj kedvezménye, felnőttképzési díj kedvezménye. A fenti felsorolás egyfajta sorrendiséget is jelez, azaz ha az adóhatóság eme sorrend alapján veszi figyelembe a magánszemélyt megillető kedvezményeket a magánszemély nyilatkozata hiányában. Egyébiránt továbbra is főszabály, hogy az igénybe veendő kedvezményeket és ezek sorrendjét a magánszemély bevallásában maga határozza meg, dönti el. Nem változott, hogy utoljára évben lehet a megszerzett jogosultságok alapján kedvezményt érvényesíteni a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye, a felsőoktatási tandíj és a felnőttképzési díj kedvezménye címén. Rendelkezés az adóról Nem adókedvezmény, mégis az adókedvezmények között említjük az adóról történő rendelkezést. A magánszemélynek lehetősége van arra, hogy amennyiben önkéntes pénztárba egyéni befizetést teljesített, valamint ha nyugdíj-előtakarékossági számlára teljesített befizetést, akkor ennek a pénztár és a pénzintézet által igazolt összegnek a 20%-át forgathatja vissza az adójából a bevallásában adott rendelkezés alapján. Továbbra is érvényes, hogy az egyéni számlára visszakért összegnek bele kell férnie a magánszemély adott évi adókötelezettségébe. (Amennyiben pl. adókötelezettsége nem keletkezik a magánszemélynek, egyéni befizetés esetén sincs módja az egyéni számlájára összeget visszakérni.) Megjegyzendő, hogy amely ma- 4 A nyilatkozat minta a 2. sz. mellékletben található /2009. (XII. 29.) Korm. rendelet az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről 6 A nyilatkozat minta a 3. sz. mellékletben található. 3

4 gánszemély az adónyilatkozattal teljesíti bevallási kötelezettségét, nem jogosult a visszaforgatás kedvezményére. Továbbra is fennáll annak lehetősége, hogy az arra jogosult szervezetek részére az szja 1+1 %-át felajánlja a magánszemély. Az 1%-ra jogosultak egyrészt a külön törvényben meghatározott egyházak, melyek technikai számmal rendelkeznek, valamint azon szervezetek, melyek az évi CXXVI. törvényben foglaltaknak megfelelnek, és gyűjthetnek 1%-ot. Fontos hangsúlyozni, hogy nem feltétele az 1% gyűjtésének a közhasznúság, a kritérium többek között az, hogy a szervezet közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozzon! 7 Nem pénzbeli juttatások A nem pénzbeli juttatások esetében ezek tartalma, valamint a kedvezményes béren kívüli juttatásoknál a tartalom mellett az adókötelezettség is változik. Az adóalap a magánszemély által meg nem fizetett szokásos piaci érték 1,19-szerese, az adókulcs pedig 16%, mint minden más jövedelem esetében. A tényleges adómérték ennek következtében 19,04%, a juttatás szokásos piaci értékére vetítve. A nem pénzbeli juttatások két, 2012-től hatályos kategóriája a következő: 1. egyes meghatározott juttatások (terhek: a juttatott érték 1,19-szerese után 16% szja + 27% eho = 51,17%) 2. béren kívüli juttatás (terhek: a juttatott érték 1,19-szerese után 16% szja + 10% eho = 30,94%). 1. Az első kategóriába tartozik: a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés és egyéb szolgáltatás, a reprezentáció és üzleti ajándék adómentes határát meghaladó összeg (az üzleti ajándék értékhatára is változik, 2011-től a minimálbér legfeljebb 25%-a lehet alkalmanként), az évente legfeljebb három alkalommal juttatott csekély értékű ajándék, melynek alkalmankénti értéke legfeljebb a minimálbér 10%-a (9.300 Ft) lehet, a több magánszemély részére szervezett ingyenes, kedvezményes rendezvény, esemény esetében a kifizető által viselt költség, ha a juttatás tárgya elsősorban vendéglátás, szabadidőprogram, és nem lehet meghatározni az egyéni fogyasztás mértékét (ilyen lehet például a dolgozóknak szervezett családi hétvége, és nem tartozik ide a reprezentáció); az eltérő adózási szabályok miatt az e körbe tartozó költségek meghatározása, továbbá a reprezentáció és az adóköteles juttatások elhatárolása kiemelt jelentőségű lesz, a csoportos biztosítás adóköteles díja (a jelenlegivel azonos biztosítotti körre), a magáncélú telefonszolgáltatás (az adóköteles rész meghatározása nem változik: tételes elkülönítés, illetve 20% törvényben meghatározott mérték), azok a béren kívüli juttatások, amelyek meghaladják az adott juttatásra vonatkozó, béren kívüli juttatások között meghatározott, kedvezményes adózású értékhatárt, valamint a béren kívüli juttatások együttes értékének évi Ft-ot, illetve a munkáltatónál töltött jogviszonnyal arányos összegét meghaladó értéke. Újként kerül az egyes meghatározott juttatások közé január 1-jétől: o reprezentáció, üzleti ajándék (értékhatár nélkül, 2011-ben üzleti ajándék a minimálbér 25%-áig), o vendéglátás egyéb rendezvényen (nem lehet tudni, ki mennyit fogyaszt) + e rendezvényen adott ajándék (értékhatára a minimálbér 25%-a), 7 A évi CLXXV. törvény fogalmi meghatározása szerint: közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. 4

5 o minden más ajándék, akár saját dolgozónak kis értékű, akár üzleti partnernek értékhatár nélkül, akár reklámajándék nincs már adómentes része. 2. A béren kívüli juttatások október 1-től már megszűnt üdülési csekk mellett az internet-juttatási kedvezmény is megszűnik. Továbbra is kedvezményes béren kívüli juttatás marad éves szinten, magánszemélyenként összesen 500 ezer Ft értékhatárig (ha a dolgozó nem teljes évet tölt a vállalkozásnál, akkor ennek arányos összege): o Az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig (max Ft); o A helyi utazási bérlet, jegy juttatása; o Az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig (max Ft); o A munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba havonta a minimálbér 50 százalékáig (max Ft); o A munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba és/vagy önsegélyező pénztár(ak)ba havonta a minimálbér 30 százalékáig (max Ft); o A foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig (max Ft); o A munkavállalónak és közeli hozzátartozóinak a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; o A szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; o A munkavállalókat megillető SZÉP Kártya támogatás több munkáltatótól együttvéve is évi 450 ezer Ft értékben adható. Ezen belül a kártya három külön alszámlájára utalva, szálláshely-szolgáltatásra legfeljebb 225 ezer forint, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra legfeljebb 150 ezer forint, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra legfeljebb 75 ezer forint kedvezményes támogatás adható. Széchenyi Pihenő Kártya december végén jelent meg a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet módosítása. 8 E rendelkezések szerint a SZÉP Kártyát (a továbbiakban: kártya) műanyag azonosító (elektronikus utalványkártya) formájában kell kibocsátani. A támogatásokat az elektronikus utalvány nyilvántartásban elkülönítetten kell nyilvántartani, az elektronikus utalvány nyilvántartás elkülönített részére kizárólag az Szja-törvény 71. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatások érkezhetnek. Az egyes alszámlákra utalt támogatások másik alszámlára nem utalhatók át, azokat kizárólag a munkáltató általi utalásban megjelölt alszámlán lehet nyilvántartani, és csak az alszámlának megfelelő szolgáltatás nyújtására lehet beváltani. A munkavállaló a közeli hozzátartozói részére is igényelhet kártyát (a továbbiakban: társkártya) a munkáltatójánál, vagy közvetlenül az intézmény ügyfélszolgálatán. Az élettársi kapcsolat fennállását a munkavállaló nyilatkozattal igazolja a munkáltató vagy az intézmény felé /2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 5

6 A szolgáltató a kártyával azonosított elektronikus utalvány elfogadás esetén kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó, a kártya elektronikus utalvány funkciója szerinti felhasználásnak jogszerűen megfelelő, és az alábbi felsorolásban szereplő belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére: a) az Szja-törvény 71. (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti szálláshely alszámla terhére aa) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR' , , , ), ab) belföldi utazásszervezés (TEÁOR' ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése), b) az Szja-törvény 71. (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti vendéglátás alszámla terhére ba) éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR' ), bb) egyéb vendéglátás (TEÁOR' ), bc) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR' , , , ), c) az Szja-törvény 71. (1) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti szabadidő alszámla terhére ca) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR' ), cb) előadó-művészet (TEÁOR' ), cc) múzeumi tevékenység (TEÁOR' ), cd) növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR' ), ce) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR' ), cf) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR' ), cg) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR' ), ch) testedzési szolgáltatás (TEÁOR' ), ci) egyéb sporttevékenység (TEÁOR' ből verseny- és lovaglóistállók tevékenysége), cj) belvízi személyszállítás (TEÁOR' ), ck) egyéb foglalás (TEÁOR' ből-ből az idegenvezetés), cl) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR' , , , ). A kártya kibocsátója köteles értesítést küldeni a munkavállaló részére minden alkalommal, amikor a munkáltatótól támogatás érkezik az elektronikus utalvány nyilvántartásra. Az adott naptári évben juttatott elektronikus utalványokat a következő naptári év december 31-ig kell felhasználni. A fel nem használt elektronikus utalványok lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek nem kell sem visszafizetnie a munkáltatónak, sem kifizetnie a munkavállaló részére. Az étkeztetés támogatása A SZÉP Kártyára utalt étkezési támogatás mellett a munkáltató a munkavállaló választása szerint még két további étkezési juttatást is adhat kedvezményesen: o Munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztást havi forintot meg nem haladó értékben (ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott utalványt, elektronikus adathordozót is); o Fogyasztásra kész/hideg étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány 9 (a Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsájtja ki) formájában (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára havi 5 ezer forintot. A kártyát papír alapon és elektronikus utalványkártya formájában is ki lehet bocsátani. 9 39/2011. (XII. 29.) KIM rendelet az Erzsébet-utalvány kibocsátásáról 6

7 Az adott naptári évben juttatott utalványok a következő naptári év december 31-ig használhatóak fel december 31-ig átmeneti rendelkezésként az Erzsébet-utalványok meleg étkeztetési szolgáltatások igénybevételére is felhasználhatóak. Tekintettel arra, hogy az étkeztetés támogatására szolgáló juttatások egymást kiegészítve is adhatóak, így az összes kedvezményes étkezési juttatás értéke minden lehetőség kihasználása mellett legfeljebb évi 360 ezer forint lehet. Újként említhetjük, ámde december 31-ig hatályos szabályozásban már találkozhattunk azzal a lehetőséggel, hogy szabályzat alapján minden munkavállalónak, vagy azok meghatározott csoportjának bármi adható természetben, ebben az esetben e juttatások a fenti, 51,17%-os adóteherrel adóznak. Értékhatár nincs és bármi lehet. Kikötés a juttatással szemben, hogy nem lehet eredményhez kötni. A fenti béren kívüli juttatás kedvezményes, de összességében a közteher mégis nő. Az eddigi (19,04% szja) mellé belép egy új, kedvezményes kulcsú eho (egészségügyi hozzájárulás), melynek mértéke 10%. Miután ennek alapja megegyezik az szja-alappal, a tényleges adóteher összességében 30,94% lesz. A jogosultak köre lényegében változatlan marad: o az alkalmazottnak, o személyesen közreműködő tagnak, o a szakképző iskolai tanulónak kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt, o a volt alkalmazott a nyugdíjban részesülő magánszemélynek. Költségtérítések, költségnyilatkozat január 1-jétől a költségelszámolás nyilatkozatban 10 legfeljebb a bevétel 50%-áig tartalmazhat igazolást, illetve szerepeltethető benne az igazolás nélkül elszámolható költség is. Amennyiben önálló tevékenységből származó bevétel kerül kifizetésre, mellyel szemben költségelszámolásnak van helye, ámde erről a magánszemély nem nyilatkozik, a kifizető az adóelőleg megállapításnál nyilatkozat nélkül is figyelembe veszi a vélelmezett költséghányadot, azaz a bevétel 10%-át. Költségtérítés annak fizethető, aki mint tipikus esetet tekintve saját gépjárművét hivatali feladatai ellátása érdekében használja. Saját gépjárműnek minősül a magánszemély tulajdonában álló gépjármű, valamint ilyennek kell tekinteni a házastársa tulajdonában álló gépjárművet is. Más esetben, mivel nem saját gépjárműről van szó, erre tekintettel kell megállapítani a költségtérítés adózási szabályait és a magánszemély eljárását. A kiküldetési rendelvényen történő elszámolás nemcsak munkaviszonyban, hanem más jogviszonyban is alkalmazható. Ennek megfelelően kiküldetési rendelvényen számolhat el a megbízási jogviszonyban lévő személy, a választott tisztségviselő e feladata ellátása érdekében kapott költségtérítés vonatkozásában. Fontos megjegyezni azonban, hogy amennyiben nem saját gépjárművel történik a hivatali út megtétele, kiküldetési rendelvényen nem lehet a költségtérítést elszámolni. Továbbra is érvényes, hogy az ún. normarendeletben 11 előírt üzemanyag-átalány alapján számolható el a költségtérítés, valamint az üzemanyag-fogyasztáson felüli költségekre fedezetet nyújtó 9 Ft/km is elszámolható. Ezek az ún. igazolás nélkül elszámolható költségek. Hangsúlyozni kell, hogy a költségtérítés elszámolásánál a magánszemélynek nyilatkoznia kell az erre rendszeresített nyomtatványon. 10 A nyilatkozat az 1. sz. mellékletben található /2009. (X. 29.) Korm. rendelettel módosított 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet. 7

8 A kiküldetési rendelvényen elszámolt költségtérítés nem bevétel, azaz a bevallásban sem kell ezt a tételt szerepeltetni. Amennyiben a költségtérítés útnyilvántartás alapján kerül elszámolásra (pl. nem saját tulajdonú személygépkocsira történik elszámolás), akkor az erre tekintettel kapott költségtérítés bevételnek minősül, mellyel szemben költségelszámolásnak van helye. Költségelszámolásnak minősül az is, hogy a magánszemély nyilatkozata alapján az ún. igazolás nélkül elszámolható költségeket veszi figyelembe. (Igazolás nélkül elszámolhatónak az a költség minősül, melyet számlával, egyéb okirattal igazolni nem kell.) Kamatkedvezmény adózása A kamatkedvezményből származó jövedelem továbbra sem összevonandó jövedelemként adózik, az adó mértéke a 19%-kal növelt juttatási érték alapján 16%. Az adóköteles juttatást az adóalap után egészségügyi hozzájárulás (27%) fizetési kötelezettség is terheli. Gazdasági tevékenység Új definícióként jelent meg a törvényben a gazdasági tevékenység. A gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Ingóértékesítés Nem kell bevallani az ingóértékesítésből származó bevételt (azaz nem kell az értékesítés jövedelmét meghatározni), ha annak éves összege nem haladja meg a 600 ezer Ft-ot, vagy ha az összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer Ft-ot. Ha a szerzési érték nem állapítható meg, a jövedelem a bevétel 25%-a. Ha az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében történik, a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Eltérő szabály vonatkozik a fémkereskedelemre. Ha a magánszemély kifizetőnek (hivatalos felvásárlónak) nem egyéni vállalkozónak fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot értékesít, a bevételéből 25% számít jövedelemnek. Az adót a kifizetéskor a kifizető állapítja meg és vonja le. Itt nincs adómentes értékhatár. Ha az ingó vagyontárgy átruházása a szokásos ismert piaci érték feletti áron történik, az ismert szokásos piaci értékét meghaladó részére az egyéb jövedelemre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni. Ingatlanértékesítés Ha az ingatlan átruházása gazdasági tevékenység keretében nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében történik, a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül től külön szabályozza a törvény azt az esetet, amikor a magánszemély a termőföldjéből átminősített ingatlanát lényegesen magasabb áron értékesíti, kivéve azt az esetet, amikor az átminősítést követő ötödik év után történik az átruházás, illetve akkor, ha a magánszemély a termőföldből átminősített ingatlant öröklés útján szerezte. Ebben az esetben először a hozamot, majd a szokásos hozamot (melyeket definiál a törvény) kell meghatározni. Ha a magánszemély olyan társaságban lévő üzletrészét értékesíti, mely társaság termőföldből átminősített ingatlant értékesített, az üzletrész értékesítésének adóalapját is hasonló módon 8

9 kell meghatározni, feltéve, hogy az értékesítés az ingatlan átminősítését követő ötödik éven belül történt. Nyílt végű ingatlanügylet (lízing) esetében (a futamidő végén nem automatikusan, hanem vételi jog gyakorlása révén száll át a tulajdonjog) szerzési időpontnak az ügyleti szerződés megkötését kell tekinteni. Megszerzésre fordított kiadásnak kell tekinteni a lízingelt ingatlan futamidő letelte előtti megvásárlása esetén fizetett előtörlesztési díjat. Megszerzésre fordított összeg továbbá a lízingbe vevő által a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték, a lízingbe vevő által megfizetett lízingdíjak tőkerészének az a része, amely nem haladja meg az ingatlannak az ügyleti szerződés megkötésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a vételi jog gyakorlásakor fizetett összeget, a lízingbe vevői pozíció átvételéért fizetett összeg. Lakásbérbeadás Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben (vállalkozási tevékenységéhez irodának bérli) költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg (pl. a munkáltató általi térítés). Egyéb módosítások január 1-jétől külföldi kiküldetés esetén igazolás nélkül elszámolható költség nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott személynél napi 40 EUR. Egyéb esetben a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb 15 EUR. Adómentes juttatások Nem kell bevételként figyelembe venni a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, amennyiben azt az egyesület az alapszabálya alapján a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeletetés-szerű joggyakorlás keretében nyújtja. Továbbra is adómentes juttatás maradt a számítógép-használat biztosítása ben is adómentes az egyesületek 12 által évente egyszer adható tárgyjutalom Ft-ot meg nem haladó értéke azzal, hogy tárgyjutalomként értékpapír nem adható. Megmarad az egyesületek, alapítványok, egyházak, a helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok által szervezett, a lakosság, közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, sport, szabadidős és más hasonló közösségi jellegű rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatások értéke, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint az ezen eseményekhez kapcsolódó, a rendezvény összes költségének 10%-át meg nem haladó, résztvevőnként azonos értékű ajándék juttatásának adómentessége. A törvény 1. sz. mellékletének 1.3. pontja szerint adómentes a munkáltató, illetve az érdekvédelmi szervezettől kapott az elhunyt házastársa, egyeneságbeli rokona részére folyósított te január 1-jétől megszűnt a társadalmi szervezet megnevezés. A módosítást a évi CLXXV. törvény tartalmazza. E törvény rendelkezései szerint a szakszervezet speciális jogállású egyesület. 9

10 metési segély, valamint az önsegélyező feladatot is vállaló egyesülettől kapott szociális segély 13 is. Adómentesnek minősül az ingyenesen vagy kedvezményesen a sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet által e tevékenységi körében juttatott, továbbá a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb Ft értékben juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet. E juttatásnál a tartalomra feltétlenül kell figyelni, hiszen pl. egy vízilabda-mérkőzésre a belépőjegy adómentesen adható, az uszodabérlet azonban adóköteles összevonandó jövedelemként veendő figyelembe a magánszemélynél. Fontos e juttatásnál is, hogy olyan nyilvántartása legyen a kifizetőnek, mely alapján megállapítható, hogy a részére adott juttatás adott kifizetőtől nem lépi túl az Ft-ot. Nincs változás az 1. sz. melléklet 3.3. pontja szerinti juttatás szabályaiban, mely a munkavállalói érdekképviseleteket érintő adómentes juttatást tartalmazza, az alábbiak szerint: munkavállalói érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke, pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50%-át meg nem haladó összegben havonta adott támogatás, Mivel különösebb magyarázat, értelmezés nem fűződik legalábbis eddig ehhez a juttatáshoz, a leírtak szerint eljárva munkavállalói érdekképviseleti szervezet által nem pénzben történő juttatás adómentes, és amennyiben ez a juttatás pénzben történik, akkor az a minimálbér 50%-áig adható adómentesen, méghozzá havonta. Véleményünk szerint a juttatásnál figyelemmel kell lenni arra a feladat- és célrendszerre, melyre tekintettel az adott szervezet létrehozása történt. Egyéb korlátozás a konkrét fenti idézetben nincs ugyan, azonban felhívjuk a figyelmet az 1. sz. melléklet 3.4. pontjában szereplő korlátokra, melyek sérülése esetén a juttatás nem adható adómentesen. Ezen korlátok az alábbiak: A 3.3. pontban említett juttatások nem adhatóak adómentesen, ha: a juttatás címzettje az alapító, az adományozó, a támogató, kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt, a juttatás, amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, ha a kifizetés a magánszemélyt az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel, vagy termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként, vagy jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként illeti meg. Adómentes a munkáltató által adott lakás vásárlására, építésére pénzintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül öt éven belül adott vissza nem térítendő támogatás 5 millió Ft-ot meg nem haladó összegben, azzal, hogy első évnek január 1. kezdődő évet kell tekinteni. Adómentes a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, valamint a visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és betegségbiztosítás kifizető által fizetett díja is. Új elemként került be ezen juttatások közé a baleset- és betegségbiztosítás, mely összeghatárra tekintet nélkül adómentes, ráadásul nem számít bele a cafeteria keretbe sem. 13 A segélyezéssel kapcsolatos adójogi előírások nem változtak, ezért azokra részletesen itt nem térünk ki. Utalunk azonban arra, hogy változatlanul fennáll a követelmény, hogy szociális segélyt csak vagyoni viszonyaira is tekintettel szociálisan rászorulónak lehet nyújtani. Önsegélyező feladat ellátásának minősül az évi LXXX. törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő juttatások nyújtása. 10

11 A biztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások köre még alakul, de ilyen szolgáltatás lehet pl. különféle megelőző és szűrővizsgálat, szakorvosi ellátás, egynapos műtéti beavatkozás. A nyugdíj továbbra is adómentes jövedelem. Fontos figyelemmel lenni arra, hogy a nyugdíjakkal kapcsolatos módosítások ellenére korhatár előtti ellátások, szolgálati járandóság bevezetése az Szja tv. nem kezeli más jövedelemként ezen juttatásokat sem. A törvény nyugdíj fogalma ennek megfelelően az alábbiak szerint változott: Nyugdíj: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli-segély, álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor; a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben meghatározott korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság; a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás (ideértve a magánnyugdíjpénztár járadékszolgáltatására jogosult magánszemélyt megillető, biztosítóintézettől vásárolt járadékszolgáltatást is); az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény alapján folyósított, a nyugdíj-kiegészítésnek megfelelő, valamint azzal azonos pótlék; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény hatálybalépése előtt hatályos jogszabály alapján megállapított saját jogú és hozzátartozói nyugellátások (így különösen a társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletben meghatározott, mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a szakszövetkezeti tagságon alapuló növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék); a Kiváló és Érdemes Művészeket, valamint a Népművészet Mestereit és özvegyüket megillető, törvényben meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradék, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás; a bányászatról szóló törvényben meghatározott átmeneti bányászjáradék, a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint ugyanezen kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része; a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott pótlék; az egyház belső szabályai szerint létrehozott és működtetett nyugdíjalapból az egyház idős, rokkant egyházi személy tagja vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás vagy nyugdíj-kiegészítés; a sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadék, valamint az említett törvény alapján a Nemzet Sportolója címmel járó életjáradék; a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka; 11

12 a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként meghatározott bevétel, valamint egyezmény hiányában is az ennek megfelelő, külföldi szervezet által folyósított bevétel. Aki tehát évben még nyugdíjat kapott, de a jogszabályi változások miatt január 1- jétől a korhatár előtti ellátások valamelyikében részesül, ezzel a jövedelmével kapcsolatosan legalább adózási feladatai, kötelezettségei nincsenek. Az üzemanyag-megtakarítás A munkáltató, vagy a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármú vezetőjeként teljesített kilométer futásteljesítmény melyet útnyilvántartás (menetlevél, fuvarlevél) támaszt alá alapján, a közúti gépjárművek fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerinti alapnorma, és az adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével számított összeget kell összevetni a tényleges (számlával igazolt) üzemanyagköltséggel. Amennyiben a különbözet költségmegtakarítást eredményez, akkor annak összege a jármű vezetője számára kifizethető. Havonta a Ft értéket nem haladhatja meg az adómentesen kifizethető összeg. Adó megállapítása, adóbevallás Már nem csak várakozásaink lehetnek az eddigi legegyszerűbb bevallás, a söralátét kitöltésével szemben, hanem ténylegesen alkalmazhatjuk is azt adóévről már meghatározott feltételek fennállása esetén lehetőség lesz adónyilatkozatot beadni a bonyolult személyi jövedelemadó bevallás helyett. A magánszemély bevallást tehet: munkáltatói elszámolással, önadózással. Önadózás keretében adónyilatkozattal (ismertebb elnevezése a söralátét ), egyszerűsített bevallással, adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallással (53-as bevallás). Ha a magánszemélynek nincs bevallási kötelezettsége, akkor a fentiek egyikét sem kell beadnia (pl. csak adómentes jövedelemmel rendelkezik). A magánszemély akkor tehet adónyilatkozatot, ha az adóévben: kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet, és a levont adóelőleg, valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb, mint 1000 Ft, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, és a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezményt úgy érvényesíti, ahogyan azt az adóelőleg megállapítása során nyilatkozatában kérte; kizárólag kifizetőtől szerzett, kifizetésenként Ft-ot meg nem haladó bevételt, és abból az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezményt nem vesz igénybe, egyrészt munkáltatótól szerzett jövedelmet, és a levont adóelőleg, valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb, mint 1000 Ft, másrészt kifizetőtől szerzett kifizetésenként Ft-ot meg nem haladó bevételt, és abból az adót, adóelőleget a kifizető levonta, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, összes jövedelme nem haladja meg az adójóváírás jogosultsági határát, és a bevételből levonást, a 12

13 jövedelemből kedvezményt, adókedvezményt csak egy munkáltatónál, és úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapítása során nyilatkozatában kérte. Fentiekből az is kitűnik, hogy sokan lehetnek olyanok, akik potenciálisan élhetnek az adónyilatkozat-tétel lehetőségével. A feltételekre azonban körültekintően figyelemmel kell lenni, főként a tekintetben, hogy az érintett magánszemély világosan lássa, hogy a fenti jövedelemés kedvezmény-feltételeknek, valamint a jövedelmek összegszerűségének eleget tud-e tenni. Pl. az a magánszemély, aki önkéntes pénztári befizetés okán adókiutalást kér az önkéntes pénztári számlájára, az már eleve elesik ettől a bevallási lehetőségtől. Társadalombiztosítási járulékok, szociális hozzájárulási adó Jelentősen átalakul 2012-től a béreket, vállalkozói jövedelmeket érintő adók és járulékok rendszere. Munkavállalót terhelő járulékok: Nyugdíjjárulék (10%) MNYP tag esetén is, mivel az Országgyűlés december 19-i döntésének megfelelően egyáltalán nem teljesíthető befizetés magánnyugdíjpénztárakba. (A visszalépés lehetőségről és ennek további következményeiről a jogalkotó még nem döntött!) Természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%) Pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), a járulék mértéke 1%-kal növekszik, Munkaerő-piaci járulék (1,5%) Munkaadót terhelő járulékok: Szociális hozzájárulási adó (a korábbi munkaadói nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék, azaz a volt társadalombiztosítási járulék) (27%) Szakképzési hozzájárulás (1,5%) A évi társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek számokban A társadalombiztosítási járulék helyébe a szociális hozzájárulási adó lép, amely lényegében ugyanazokat terheli (foglalkoztatók, egyéni és társas vállalkozók, stb.), mint a társadalombiztosítási járulék. A szociális hozzájárulási adó alapja: lényegét tekintve megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. Mértéke: 27%. Az eddig járulékkedvezményként ismert lehetőségek köre jelentősen bővül és a szociális hozzájárulási adó tekintetében vehetők igénybe. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. A fizetendő adó megállapításánál a számított adót a számított adót meghaladó mértékben a következő adókedvezmények csökkentik: a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény (ha minden érintett munkavállaló esetében teljesíti a kötelezettséget a munkáltató); a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény; a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a munkaerőpiacról tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése más törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthető adókedvezmény; 13

14 a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény (2013. január 1-től). Adókedvezmények A költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő kifizető az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, amennyiben a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendelet (mely a tájékoztató készítésének napjáig még nem került kihirdetésre) szerinti elvárt béremelést ide nem értve az elvárt béremelésnek akár csak részben is béren kívüli juttatás formájában történő megvalósítását valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta. A szakképzettséget nem igénylő foglalkozáson a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. A Karrier Híd Program megvalósítása érdekében a (2) bekezdés szerint kiadott hatósági bizonyítvánnyal rendelkező természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató, költségvetési szervnek nem minősülő kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a természetes személy legkésőbb a munkába lépését megelőző napon rendelkezzen a kérelmére kiállított hatósági bizonyítvánnyal, és hogy annak eredeti példányát átadja a kifizető részére. Egyéni járulékok Mértéke: 10% nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj nem létezik már 2012-től); 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék; 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék; 1,5% munkaerő-piaci járulék. Összességében tehát 18,5% levonás terheli a jövedelmeket járulék jogcímen. Alapja: biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem azzal, hogy nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának van felső határa (a költségvetési törvény szerint napi forint, éves szinten Ft), illetve nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a Prémiumévek Program alapján kapott, illetve a különleges foglalkoztatási állományból származó jövedelem után; megszűnt viszont a szabadságmegváltás, végkielégítés, jubileumi jutalom, újrakezdési támogatás, illetve az Mt. 88. (2) bekezdése valamint a Kjt. 27. (2) bekezdése alapján járó díjazás egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alóli mentessége. Szintén az egyéni járulékfizetést érinti, hogy egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni január 1-jétől a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő-piaci járulékot. (Eddig heti 36 órás foglalkoztatás esetén a további jogviszonyokban csak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett a biztosítottnak egyéni járulékként a nyugdíjjárulékon túl fizetnie.) 14

15 Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése A többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású egyéni, illetve társas vállalkozó minimum járulékfizetésének alapja magasabb, megállapításának módja pedig bonyolultabb lesz. Továbbra is irányadó, hogy az ún. főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknak a járulékot legalább a minimálbér ( Ft), ha a főtevékenységként végzett tevékenységhez legalább középfokú szakmai képesítés szükséges, akkor a szakmai bérminimum ( Ft) után kell megfizetni. A 27%-os szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112,5%-a. A 10%-os nyugdíjjárulék alapja a minimálbér. A 8,5 (4+3+1,5) %-os egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja a minimálbér 150%-a. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat érintő, illetve biztosítási kötelezettség, valamint mentesítés hiányában a magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék napi összege 213 forintra, havi összege pedig forintra nő. Fontos megjegyezni, hogy január 1-jétől lényegesen változik a saját jogú nyugdíjas kategória tartalma. Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak csak az minősül, aki saját jogú nyugdíjas, minden más esetben még ha ellátásban részesül is a magánszemély kikerül a kiegészítő tevékenységet folytatók köréből. Táppénz-hozzájárulás jogcímen változatlanul a táppénz összegének egyharmadát kell közteherként megfizetni. Egészségügyi hozzájárulás A 27 és 14%-os mérték változatlan lesz 2012-től. Új teherként 10% kedvezményes eho terheli a kifizetőt az Szja-tv a szerinti béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után. Helyi adók Szűkül a feltételes adómentesség hatóköre, valamint a mentességben részesülők köre. Mivel ez a szabály az egyesületek helyzetét is érinti, ezért ejtünk szót róla a tájékoztatóban. A feltételes helyiadó-mentesség valamennyi helyi adóra vonatkozó személyi mentességet jelent abban az esetben, ha az adott szervezetnek (például egyesület, alapítvány, köztestület, ún. közszolgáltató szervezet) az adóévet megelőző évi jövedelme után nem keletkezett társaságiadó-fizetési kötelezettsége. Ez a mentesség szűkül az építmény- és telekadóban azokra az ingatlanokra, amelyek csak és kizárólag az adott preferált szervezet alapító okirata, alapszabálya szerinti alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek. Nem jár tehát a mentesség például az egyesület, alapítvány, közszolgáltató szervezet bérbe adott épülete, ingatlana után. 15

16 Adózás rendje A évre vonatkozó adóváltozások közül a legtöbb módosítás az adózás rendjéről szóló törvényt érinti. Módosulnak a külföldről Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalók bejelentésével kapcsolatos szabályok. A Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalók magyarországi szja-kötelezettségének keletkezéséről az állami adóhatóság bejelentés útján értesül: az ún. 183 napos szabályon kívül a bejelentési kötelezettség minden kirendelésben végzett adóköteles tevékenységre vonatkozik, a bejelentési kötelezettség a tevékenység megkezdésekor ismert körülmények alapján, illetve ezen körülmények változása esetén is teljesítendő. A foglalkoztatónak a bejelentési kötelezettséget a tevékenység megkezdése és a változás bekövetkezése esetén is 30 napon belül kell teljesítenie. A magyarországi tevékenység befejezésének bejelentési szabályai nem változnak. Személyi jövedelemadó-bevallás késedelmes benyújtásának kimentése Változik a bírság-kiszabási moratórium időszaka: az új szabály szerint az adóhatóság november 20-ig nem szabhat ki mulasztási bírságot. Ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik, a kimentés indoka lehet az is, hogy az adó megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges. Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése 2012-től új jogintézmény a bizonytalan adójogi helyzet bejelentése. A bejelentést akkor teheti meg az adózó, ha az adókötelezettséget keletkeztető tényállás adójogi megítélésében bizonytalan, és emiatt a bevallásában feltüntetett adó, vagy adó-visszaigénylés hibás lehet. A bejelentés legfontosabb jogkövetkezménye, hogy az adóhatóság egy esetleges későbbi ellenőrzés során a feltárt adóhiány vonatkozó része után nem szabhat ki adóbírságot, továbbá az adózó mentesülhet a mulasztási bírságtól is. Az adóhiány és a késedelmi pótlék megfizetése alól a bejelentés nem mentesít. A bejelentés nem vonatkozhat általános forgalmi adóra, innovációs járulékra, valamint a szokásos piaci ár megállapítására, vagy adókedvezmény igénybevételére. A bejelentés feltétele, hogy ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvben rögzítésre kerüljön a bejelentés alapjául szolgáló tényállás, az arra irányadó jogszabályi rendelkezés, valamint az adózó által képviselt, indokolással ellátott jogszabály-értelmezés. A jegyzőkönyvet a bejelentést követő 3 napon belül be is kell nyújtani az állami adóhatósághoz. A bejelentés díjköteles, mértéke adónként az adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy viszszaigényelt adó összegének 0,5 százaléka, de legalább százezer, és legfeljebb ötmillió forint. Az esetleges adóbírság alóli mentesülés csak a jogszerűen megtett bejelentéshez fűződik, a vonatkozó feltételek fennállását alaposan meg kell vizsgálni. Az olyan adómegállapítási időszakra vonatkozó bejelentést, amelyre vonatkozó adóbevallási határidő január 1-jét megelőzően lejárt, az adózó legkésőbb január 31-ig, a bejelentés hatálya alá tartozó adóbevallás benyújtásának napján írásban is megteheti. Az átmeneti szabály alapján benyújtott bejelentések esetén az adóhatóság az ellenőrzést a jegyzőkönyv benyújtását követő 60 napon belül megkezdi. 16

17 Feltételes adómegállapítás Tartós feltételes adómegállapítás Társasági adó kötelezettség tekintetében lehetővé válik, hogy a feltételes adómegállapítási határozat adóhatósági kötőereje 3 évig az adókötelezettség változásával járó jogszabálymódosítás esetén is fennmaradjon, ha: az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább 200 fő, és/vagy az adózó mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben legalább 1 milliárd forint; a tartós feltételes adómegállapítás díja a normál eljárás díjának háromszorosa, de maximum 15 millió Ft. Gyorsított feltételes adómegállapítás Lehetővé válik gyorsított feltételes adómegállapítási határozat kibocsátása. A sürgősségi eljárásban az ügyintézés határideje 30 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 30 nap, amely legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A sürgősségi eljárásban történő elbírálásra irányuló kérelem díja a feltételes adómegállapítás iránti kérelem adózóra irányadó mértékének kétszerese. Új szabály, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén a kérelemhez csatolni kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala minősítést tartalmazó határozatának másolatát. K+F tevékenység előzetes, valamint utólagos minősítése január 1-jétől a feltételes adómegállapítás intézményéhez hasonló rendszer kerül bevezetésre a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényben meghatározott K+F tevékenységek minősítése esetén is. Az előzetes minősítés során a tevékenység megkezdését megelőzően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál a tevékenység K+F jellegének megerősítését lehet kérni. Az eljárás részletszabályait külön jogszabály tartalmazza majd. Ellenőrzés során utólagos minősítési eljárás keretében az adóhatóság szintén megkeresheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát. Ellenőrzési szabályok Az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés Új előírás január 1-jétől az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés. Az eljárás célja a valódiságvizsgálat mellett egyes bűncselekmények elkövetési értékének megállapítása lehet. Az ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot nem teremt. Az ellenőrzés megállapításai alapján az adózó iratainak, nyilvántartásainak, bevallásainak rendezésére, pótlására, illetve önellenőrzésére kötelezhető. A kötelezés elmulasztása esetén az adózó a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 50%-áig, de legfeljebb 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az ellenőrzés megkezdéséről az adóhatóság nem küld előzetes értesítést, az ellenőrzés a megbízólevél kézbesítésével kezdődik. Egyes nevesített esetekben az adóhatóság a megbízólevél kézbesítését is mellőzheti, ilyenkor az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. 17

18 Kötelező ellenőrzés Megszűnik a felszámolás alatt álló adózók kötelező és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező 3000 adózó legalább háromévente valamennyi adónem vonatkozásában történő kötelező ellenőrzése. Az ellenőrzés befejezése Az adóhatóság valamennyi, adatok gyűjtését célzó ellenőrzés megállapításait ismertetheti, és a jegyzőkönyvet átadhatja az ellenőrzésnél jelen lévő alkalmazottnak. (Korábban erre kizárólag próbavásárlás esetén volt lehetőség.) Kiegészítő ellenőrzés A kiegészítő ellenőrzés határidejét az ellenőrzés megindításának alapjául szolgáló ok felmerülésétől kell számítani és elrendelésére legfeljebb az ellenőrzés befejezésétől számított 30 napon belül kerülhet sor. A kiegészítő ellenőrzés 15 napig tarthat. Az ellenőrzésről ilyen esetben is jegyzőkönyvet kell készíteni. Ismételt ellenőrzés Jogalkalmazást segítő módosítás, amely szerint nincs helye ismételt ellenőrzés lefolytatásának, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott adóhatósági határozatot bíróság már jogerősen felülvizsgálta. A jogkövetkezményeket érinti változások Késedelmi pótlék Nem kell késedelmi pótlékot fizetni a vagyonszerzési illetéktartozás után, ha az illeték kiszabása után az egy éven belül eladott másik lakás értékének beszámítása vagy a jogügylet eredeti állapot helyreállításával való felbontása miatt kerül sor az illeték törlésére. A magán-nyugdíjpénztári pótlék nyilvántartása, beszedése kikerül az adóhatóság hatásköréből, ennek megfelelően a tagdíjra vonatkozó speciális késedelmi pótlék szabályok is hatályukat vesztik. Adóbírság Jelentősen szigorodik az adóbírság mértéke azokban a kirívóan jogellenes esetekben, amelyben az adóhiány bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. A korábban hatályos szabályok szerinti 75%-os mértékről az adóhiány 200%- ára emelkedik a bírság. Megszűnik a minősített adózók esetében kötelezően alkalmazandó alacsonyabb bírság mértéke. A járulékkülönbözet, az adóhiány (járulékhiány) és a jogkövetkezmények megállapítása kizárólag a foglalkoztató terhére történik, attól függetlenül, hogy levonási kötelezettségének a munkáltató (kifizető) eleget tett-e. Mulasztási bírság Az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során tett felhívás nem teljesítése esetén a vizsgált adózó a vizsgált gazdasági esemény számla szerinti nettó értékének 50%-áig, de legfeljebb 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A közzétett beszámolóval kapcsolatosan mulasztási bírság kiszabására ezentúl csak akkor kerülhet sor, ha az a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be. 18

19 Új mulasztási bírság típus az üzletlezárást helyettesítő mulasztási bírság. A társasági adótörvény módosítása új nyilvántartási kötelezettséget vezet be az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekről. Ezen kötelezettség megszegése esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható, amelynek mértéke a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartásra vonatkozó előírások megszegése esetén fizetendő bírság mértékével azonos. A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartások tekintetében jelentős szigorítás, hogy az ismételt jogsértés esetén a mulasztási bírság nyilvántartásonként 4 millió forint is lehet, illetve az első ízben megállapított jogsértés miatt kiszabott bírság összegének négyszereséig terjedhet. Ha jól számolunk tehát, ez azt jelenti, hogy az ugyanazon nyilvántartásra vonatkozó, ismételt mulasztás esetén a mulasztási bírság akár 16 millió forint is lehet. Felügyeleti intézkedés Az adópolitikáért felelős miniszterhez, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszterhez intézett felügyeleti intézkedés ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő ellenjegyzéséhez kötött. A törvény szövege is kimondja, hogy a bíróság által felülvizsgált döntés tárgyában nincs helye felügyeleti intézkedésnek. A felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül nem utasítható el a továbbiakban arra hivatkozással, hogy a döntés megváltoztatása nem várható. Bejelentési szabályok A több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság köteles a tényleges üzletvezetés helyének bejelentésére, továbbá ha magyar adóügyi illetőségét a tényleges üzletvezetési hely alapozza meg, abban az esetben az adózó köteles bejelenteni a magyarországi tényleges üzletvezetési helyét. Az adózó továbbá köteles annak bejelentésére is, ha a tényleges üzletvezetésének helyét Magyarországról másik államba helyezi át. Az elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatok és nyilvántartások őrzésének a helyét közvetlenül az állami adóhatósághoz kell bejelenteni. A független felek közötti készpénzfizetés bejelentési összeghatára ötmillió forintról kétmillió forintra csökken. A kölcsönvevő köteles a munkaerő-kölcsönzéssel összefüggő törvényben meghatározott adatok bejelentésére. A változásbejelentés szabályai szerint kell bejelenteni a továbbiakban a VPID (vámazonosító) szám megállapítása alapjául szolgáló adatokban bekövetkező bármely változást. Az adózó ezentúl a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését követő 15 napon belül köteles ezt bejelenteni. Közösségi adószám megállapítása Az adózó a közösségi adószám megállapítására vonatkozó bejelentést, kérelmet az adószám iránti kérelemmel egyidejűleg is előterjesztheti, az állami adóhatóság a közösségi adószámot legkorábban az adószám megállapításának napjával állapítja meg. Az adószám felfüggesztése, adószám törlése Az adószám felfüggesztése nélkül kerül sor az adószám törlésére a továbbiakban azon adózó esetében, amely bejelentett székhelye nem valós cím, vagy a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentette be. 19

20 Rövidebb lesz a felfüggesztés ideje, a módosítás a korábbi 30 napos időszakot 15 napra rövidíti. Változás, hogy a 60 napos üzletbezárás ismételt elrendelése a továbbiakban nem alapozza meg az adószám felfüggesztését. Adóregisztrációs eljárás Adóregisztrációs eljárást vezetnek be az adószám megállapítása és változásbejelentés esetén. Az adóregisztrációs eljárás lényege, hogy az adóhatóság megbízhatósági vizsgálatot folytat le a vezető tisztségviselővel, illetve a képviseleti joggal, vagy az 50%-ot meghaladó mértékű szavazati joggal rendelkező taggal, részvényessel szemben az adószám megállapítását, vagy a vezető tisztségviselő, illetve a tag (részvényes) személyére vonatkozó változásbejelentést követően. Az adóhatóság a megbízhatósági vizsgálat során a vezető tisztségviselő, illetve a tag adózási előéletét vizsgálja, amely vizsgálat eredménye alapján jogosult lesz arra, hogy az adószám kiadását megtagadja, illetve a már létező adózó adószámát törölje, ha a vezető tisztségviselő vagy tag a törvényben felsorolt, objektív módon meghatározott, súlyosan jogszabálysértő, vagy a költségvetés számára jelentős hátránnyal járó magatartást gyakorolt meghatározott időszakon belül. Az adóhatóság emellett fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja az újonnan alakult azon adózókat, amelyek vezető tisztségviselőinek, tagjainak adózási múltja alapján alapos okkal lehet arra következtetni, hogy a visszaélések elkerülése érdekében a fokozott hatósági figyelem indokolt. Fokozott adóhatósági felügyelet Az adóregisztrációs eljárást követően az adóhatóság kockázatelemzési eljárást folytat le, amely eredményeképpen az adózási szempontból kockázatosnak minősített adózókat fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja. A fokozott adóhatósági felügyelet legfeljebb 1 évig áll fenn. A fokozott adóhatósági felügyelet tartalma irányulhat az adózó egyébként rá irányadó általános forgalmiadó-bevallási gyakoriságnál gyakoribb bevallás benyújtására, vagy összesítő nyilatkozat az adózóra egyébként irányadó benyújtási gyakoriságnál gyakoribb benyújtásra kötelezésére, illetve az adóbevallás, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat adótanácsadóval, adószakértővel, vagy okleveles adószakértővel történő ellenjegyeztetésre kötelezésre. Az állami adóhatóság az adószámot felfüggesztés nélkül törli, ha az adózó az eljárásban, vagy a fokozott felügyelet időtartama alatt nem működik együtt, vagy jogsértő gyakorlatot folytat. Munkáltatói adómegállapítás Az adóhatóság a nem munkáltatói adómegállapítási mód igénybevételével teljesített bevallás adatait csak akkor dolgozza majd fel, ha a megadott határidőn belül a magánszemély igazolja, hogy a munkáltatói adómegállapítás választására nem volt jogosult. Egyébként a munkáltatói adómegállapítással kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a jogszabály a munkáltató részére. Bevallási szabályok 2013-tól az általános forgalmiadó-bevallásban nyilatkozni kell az olyan, belföldi termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott és/vagy befogadott számla adatairól, amellyel kapcsolatosan az adott elszámolási időszakban az adózónak áfa-fizetési kötelezettsége keletkezett, vagy amely után az elszámolási időszakban az adózó adólevonási jogot gyakorolt. Az összesítő jelentés részletes szabályait NGM miniszteri rendelet fogja tartalmazni, a év a 20