Adóváltozások 2010-től

Átírás

1 Adóváltozások 2010-től IB Service Magyarország augusztus TARTALOM Személyi jövedelemadó és járulékok változása Társasági adó és iparűzési adó változások Illeték törvény változásai Vagyon adó Adózás rendjéről szóló törvény változásai Egyéb adóváltozások

2 Kedves Ügyfelünk! Ezzel az írásunkkal az adózással kapcsolatos törvényekben bekövetkezett, 2010-től érvényes változásokra szeretnénk felhívni a figyelmüket. A. Személyi jövedelemadó 1. Mértéke Az összevont adóalap után az adó mértéke millió forintig 17% - 5 millió forint felett forint és az 5 milliót meghaladó rész 32%-a Adójóváírás összege maximum havi forint, forint éves jövedelemig 17%, e fölött forint éves jövedelemig 12%. 2. Alapja Munkabér jövedelem esetén a személyi jövedelemadó alapja a munkáltatói járulékokkal növelt bruttó munkabér. 3. Kedvezmények, adókiutalás Megmarad a legalább három eltartott esetén járó családi kedvezmény (havonta és eltartottanként forint), valamint a fogyatékosok személyi kedvezménye (havi minimálbér 5%-ának megfelelő összeg) és a mezőgazdasági őstermelők adókedvezménye. A többi adókedvezmény megszűnik. Ugyancsak változatlanul érvényesíthető az önkéntes magánnyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések és a nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetéshez kapcsolódó rendelkezési lehetőség az adóról (adókiutalás az összeg 30%-áig, de maximum vagy forint összegben). 4. Adómentes juttatások Adómentesek maradnak az alábbi juttatások: - munkáltató által biztosított számítógép és internet használat - üzemanyag megtakarítás havonta forintig - nemzetközi fuvarozó költségtérítése 25 euróig A napidíj adómentes hányada megszűnik, teljes egészében adóköteles lesz. Továbbra is adómentes a munkába járással kapcsolatos kötelező utazási költségtérítés, illetve a kilométerenkénti 9 forint. Adómentes természetbeni juttatás a reprezentáció és az üzleti ajándék, de ezeknek az összegével a társasági adóalapot kell megnövelni.

3 5. Adóterhet nem viselő járandóságok Adóterhet nem viselő járandósággá válik a munkáltató által a munkavállalónak lakáscélú felhasználásra hitelintézet útján nyújtott vissza nem térítendő támogatás a vételár 30%-áig, de legfeljebb ötévenként 1 millió forintig. 6. Kedvezményes 25%-os kulcs alá tartozó juttatások A munkáltatónak vagy kifizetőnek kell 25%-os személyi jövedelemadót fizetni a következő juttatások után: - helyi utazási bérlet - melegétkeztetési utalvány havonta forintig - iskolakezdési támogatás éves összege a minimálbér 30%-áig - üdülési csekk évente a minimálbér összegéig - iskola rendszerű képzés átvállalt költsége a minimálbér két és félszereséig Legalább heti 36 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalóknak juttatott - önkéntes nyugdíjpénztári befizetés havonta a minimálbér 50%-áig - önkéntes egészségpénztári befizetés havonta a minimálbér 30%-áig - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató befizetés havonta a minimálbér 50%-áig - nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés. A személyi jövedelemadó kötelezettségen kívül ezek után a juttatások után egyéb járulékot nem kell fizetni. 7. Munkáltatónál (kifizetőnél) adóköteles juttatások A munkáltatónak, kifizetőnek 54% személyi jövedelemadót és a bruttó összeg után (juttatás plusz 54% szja) 27% járulékot kell fizetnie azok után a természetbeni juttatások után, amelyek a fenti kategóriákba nem tartoznak (például a hidegétkeztetési utalvány, munkáltató kölcsön kamatkedvezménye). B. Járulékok 1. Munkáltatói járulékok január 1-től a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke 27% lesz (eddig 29%), amely nemcsak a minimálbér kétszeres összegéig, hanem azon felül is érvényes. Ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24%, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3%. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5%, a munkaerő-piaci járulék 1%. Alapja a bruttó munkabér, tehát a járulékalap nem változik. Ezzel egyidejűleg megszűnik a jelenleg a Foglalkoztatói Alapba fizetett 3%-os munkaadói járulék, ennek a helyébe lép a munkaerő-piaci járulék től a korábbi 11%-os egészségügyi hozzájárulás 27%-ra növekszik (14%-os EHO nem változik). A havi forintos tételes EHO megszűnik. 3

4 2. Munkavállalói járulékok A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5%. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5%-ra nő a jelenlegi 6%-ról. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%, a munkaerő-piaci járulék 1,5%. 3. Rehabilitációs hozzájárulás Mértéke január 1-étől Ft/fő/év. A létszám 5%-ának megfelelő számú csökkent munkaképességű foglalkoztatásának hiánya esetén fizetendő, annak alapján, ahány fő hiányzik az elvárt létszámból. Nem vonatkozik a kötelezettség azokra a cégekre, amelyeknél az éves létszám nem haladja meg a 20 főt. C. Külföldi illetőségű magánszemélyeknek történő kifizetések Olyan külföldi illetőségű magánszemélynek történő kifizetéseknél, akiknek az illetősége szerinti országgal nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményünk, 30% forrásadót kell a kifizetőnek levonni a kamat (kivéve hitelintézetek), jogdíj és szolgáltatási díj címén kifizetett összegekből. D. Társasági adó 1. Adómérték A társasági adó mértéke az eddigi 16% helyett 19%-ra emelkedik, de egyúttal megszűnik a 4%-os különadó. Az előírt feltételek (amelyek nem változnak) teljesülése esetén az adóalap 50 milliót meg nem haladó részére továbbra is 10% a társasági adó. 2. Adóalanyok Bővül a társasági adó törvény szempontjából adóalanynak minősülők köre. Adóalanyok lesznek azok a külföldi vállalkozások is, amelyek magyar társaságtól kapnak kamatot, jogdíjat és szolgáltatási díjat, kivéve azok, amelyeknek az illetősége szerinti állammal van kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye Magyarországnak ( külföldi szervezet ). Ugyancsak alanyai lesznek a magyar társasági adózásnak az ingatlannal rendelkező társaság tagjai a részesedésük elidegenítése vagy kivonása esetén ( ingatlannal rendelkező társaság tagja ). Ingatlannal rendelkező társaság az olyan társaság, amelynek az eszközei piaci értékéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75%. A 75%-os érték számításánál figyelembe kell venni minden olyan kapcsolt vállalkozását az adott tulajdonosnak, amelyek szintén rendelkeznek belföldi ingatlannal. A kapcsolt vállalkozásoknak évente tájékoztatniuk kell minden, belföldi ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozásukat az ingatlan arányának megállapításához szükséges adatokról. Ez azt jelenti, hogy az ingatlannal rendelkező társaságoknak, amelyekre vonatkozik a törvény, évente meg kell határozni az eszközök piaci értékét és azon belül az ingatlanok értékét és arányát. 4

5 3. Adóalap korrekciós tételek Az adóalap korrekciós tételek jelentős része megváltozik, illetve megszűnik. Az adóalap növelő tételek között a legjelentősebb változások a következők: - megszűnik a kapcsolt vállalkozások közötti kamatkülönbség 50%-ra vonatkozó korrekció - adott támogatás, eszközátadás nem adóalap korrekciós tétel - nem vállalkozási költség címen adóalap növelő tétel a reprezentáció, üzleti ajándék Az alábbi adóalap csökkentő tételek megszűnnek: - iparűzési adó ( a könyvelési elszámolás ettől független) - kapcsolt vállalkozások közötti kamatkülönbség 50%-ra vonatkozó korrekció - kapott támogatás, térítés nélküli eszközátadás (időbeli elhatárolás esetén átmeneti szabály) - tőzsdei ügyletek és kvóta átruházás nyeresége 50%-ának levonhatósága - képzőművészeti alkotás vásárlás kedvezménye - környezetvédelmi kötelezettségre képzett céltartalék levonása - kis-és középvállalkozások szabadalom, mintaoltalom megszerzési költségei A K+F költségek közül csak a saját tevékenység költségeivel lehet az adóalapot csökkenteni. K+F tevékenységnek a Számviteli törvény szerinti és a Frascati Kézikönyvben meghatározott tevékenység minősül. 4. Külföldi szervezet forrásadó kötelezettsége 30%-os forrásadó terheli a külföldi szervezetnek fizetett kamat, jogdíj és szolgáltatási díjat. Szolgáltatási díj az üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység díja. Nem vonatkozik tehát ez a forrásadó azokra a kifizetésekre, amelyet olyan társaságnak fizetnek, amely illetősége szerinti országgal van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményünk. Mivel ezekre a külföldiekre egyáltalán nem terjed ki a társasági adótörvény szerinti adóztatás joga, nincs jelentősége annak, hogy az adott egyezmény alapján milyen mértékű forrásadót lehetne Magyarországon levonni. 5. Ingatlannal rendelkező társaság tagjának adózása Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adózását az Ingatlanokkal kapcsolatos adóváltozások 2010-től című kiadványunk tartalmazza. 6. Válságkezeléssel kapcsolatos módosítások A válságkezeléssel kapcsolatos gazdaságélénkítési célú változások a következők: a) éven túl lejárt követelések (amelyet a fizetési határidőtől számított 365 napon belül nem egyenlítettek ki) 20%-a, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés behajthatatlan követelésként adóalap csökkentő tétel, ez a levonás már a 2009-es adóévben is alkalmazható (öt adóév alatt leírható a lejárt követelés) b) 2009-től a pénzügyi vállalkozások is mentesülnek az értékvesztés elszámolása miatti adóalap növelés alól, a hitelintézetekkel egyezően c) 2009-es adóévtől a hitelintézetek is élhetnek a veszteségelhatárolás lehetőségével d) a 2008-as beszámolóban szereplő fejlesztési tartalék képzés miatt lekötött tartalék feloldást szankciómentesen négy év helyett hat év alatt lehet megvalósítani 5

6 e) kis-és középvállalkozások fejlesztési adókedvezményre jogosultak legalább 500 millió forint értékű beruházás megvalósítása esetén, ha a létszámot 20 illetve 50 fővel növelik vagy a bérköltséget az éves minimálbér 50, illetve 100-szorosával növelik f) adóalap csökkentő tétel a műemlék, illetve helyi védelem alatt álló épület felújítási költsége. 7. Ellenőrzött külföldi társaság Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma 2010-től megváltozik. Ellenőrzött külföldi társaság csak az olyan külföldi társaság, amelyben a társaság adóéve napjainak többségében legalább 25%-os magyar magánszemély tulajdonos is van. Akkor tekintendő ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi társaság, ha az adóterhelése (fizetett adója és adóalapja hányadosa) nem éri el a magyar társasági adó kétharmadát, vagy ha pozitív eredmény mellett negatív vagy nulla adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót. Nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén az adott ország jogszabályában előírt adókulcsnak kell elérnie a magyar társasági adó mérték kétharmadát. Nem vonatkozik ez a szabályozás azokra a társaságokra, amelyek székhelye, illetve illetősége az EU tagállamában, OECD tagállamban van, vagy olyan államban, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és ebben az államban a társaság valós gazdasági jelenléttel bír. Az eddigi szabályozás az ellenőrzött külföldi társaságból megszerzett jövedelemre vonatkozóan tartalmazott eltérő szabályokat (kapott osztalék adóztatása). Az új szabályozás szerint az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyeresége is adóköteles, de a kapott osztaléknak az adózott árfolyamnyereséggel egyező része nem lesz adóköteles. E. Helyi iparűzési adó 1. Hatáskör Az iparűzési adóval összefüggő adózási kérdésekben január 1-jétől kezdődően az állami adóhatóság (Apeh) lesz az illetékes. Az előző adóévek tekintetében még az önkormányzati adóhatóság az illetékes. Így a március 15-én esedékes első félévi adóelőleget, illetve a évi adót még az önkormányzatoknak kell megfizetni. 2. Adóalap január 1-jétől a külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó adóalaprész mentes az adó alól, függetlenül attól, hogy az adott államban kell-e az adózónak a helyi önkormányzatnak adót fizetnie. Az anyagköltség, ELÁBÉ és közvetített szolgáltatásokon túl le lehet vonni az iparűzési adóalap kiszámításánál az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségeit is. Ezen költségek meghatározásakor figyelembe kell venni a Tao tv. és a Frascati kézikönyv előírásait. F. Általános forgalmi adó Előző hírleveleinkben megírtak szerint július 1-jétől az áfa normál 20%-os kulcsa 25%-ra emelkedett és új 18%-os kedvezményes kulcs lépett be néhány élelmiszer esetében július 9-étől ez a kedvezményes kulcs a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra is vonatkozik. A távhő szolgáltatás kedvezményes 18%-os áfa kulcsa augusztus 1-jén lép hatályba. 6

7 A 2010-es adóváltozásokról rendelkező törvény módosította a július 1-jei áfa változásokat. Ennek értelmében 20%-os áfa kulcs alá tartoznak azok a lakóingatlan értékesítések is, amelyek esetében a földhivatalhoz a tulajdonjog bejegyzési kérelmet június 30-áig benyújtották, még akkor is, ha az áfa törvény szerinti teljesítési időpont június 30-át követő nap január 1-jétől változni fog az áfa törvénynek a szolgáltatások teljesítési helyének meghatározására vonatkozó része. Ennek részleteiről következő hírlevelünkben adunk tájékoztatást. G. Illeték törvény változásai 1. Visszterhes vagyonátruházás Visszterhes vagyonátruházás esetén az illeték eddigi 10%-os mértéke 4%-ra csökken. Az ellenérték 1 milliárd forint feletti hányadára pedig 2% az illeték mértéke. Egy ingatlan esetében a kivethető illeték maximum 200 millió forint. Lakóingatlan átruházása esetén 4 millió forintig marad a 2%-os mérték, az ezt meghaladó részre pedig 4% az illeték. Illetékköteles lesz az üzletrész megszerzése is, ha a vagyonszerző magyarországi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban szerez 75% vagy annál nagyobb részesedést. A részletes szabályokat az Ingatlanokkal kapcsolatos adóváltozásokról július hóban írott hírlevelünk tartalmazza Ingatlanokhoz kapcsolódó adóváltozások címmel. 2. Ajándékozás Legjelentősebb illeték változás, hogy január 1-jétől mentes az ajándékozási illeték alól a társaságok által térítésmentesen történő eszköz szerzés, elengedett követelés, követelés ajándékozás, kivéve ha az ajándékozás tárgya olyan dolog, amelynek a megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá tartozik. H. Gépjárműadó Személygépkocsik esetében a gépjárműadó mértéke 15%-al növekszik 2010.január 1-jétől: - gyártási évben és az azt követő 3 naptári évben 300 Ft/kilowatt helyett 345 Ft/kilowatt - gyártási évet követő 4-7. naptári évben 260 Ft/kilowatt helyett 300 Ft/kilowatt - gyártási évet követő naptári évben 200 Ft/kilowatt helyett 230 Ft/kilowatt - gyártási évet követő naptári évben 160 Ft/kilowatt helyett 185 Ft/kilowatt - a gyártási évet követő 16. maptári évben és az azt követő naptári években 120 Ft/kilowatt helyett 140 Ft/kilowatt. Az autóbuszra, nyerges vontatóra, lakókocsira, lakópótkocsira, illetve tehergépjárműre vonatkozóan mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 1200 Ft-ról 1380 Ft-ra emelkedik, kivéve a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontatót, tehergépjárművet és autóbuszt, melyek esetében megmarad a 100 kilogrammonkénti 1200 Ft-os összeg. I. Cégautó adó A negyedévente fizetendő cégautó adóból a gépjárműadó mellett levonható a nagy teljesítményű gépjárművek éves vagyonadójának arányos része is, amennyiben a fizetési kötelezettséget határidőben teljesítette az adóalany. 7

8 J. Jövedéki adó január 1-jétől 5,9% és 13,7% közötti mértékben emelkedik az üzemanyagok, fűtőolaj, alkoholtartalmú italok, cigaretta és dohánytermékek jövedéki adója. K. Energiaadó Az energiaadó mértéke villamosenergia esetében megawattóránként 295 forint, földgáz esetében gigajoule-onként 88,50 forint, szén esetében ezer kilogrammonként 2390 forint (15%-os emelkedés). Levonható a fizetendő adóból, illetve visszaigényelhető a tárolás céljából történő földgáz felhasználás, illetve a hálózati engedélyes által a hálózati veszteség pótlása céljából történő energia felhasználás adója. L. Egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó (vagyonadó) Az adórendszer átalakításának keretében január 1-jétől egyes nagy értékű vagyontárgyak vagyonadó kötelezettség alá tartoznak. A törvény hatálya a következő vagyontárgyakra terjed ki: a) lakóingatlan b) vízi jármű c) légi jármű d) nagy teljesítményű személygépkocsi. 1. Lakóingatlanok vagyonadózása A lakóingatlanokra vonatkozó vagyonadózási szabályokat a júliusi Ingatlanokkal kapcsolatos adóváltozások 2010-től című hírlevelünk tartalmazza. A törvény bizonyos esetekben mentesít az adófizetési kötelezettség alól, így mentes az adó alól a) 30 millió forint forgalmi érték alatti lakás, ha a tulajdonos azt életvitelszerűen lakóhelyként használja b) a tulajdonos második ingatlana, ha annak a forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el c) nyugdíjas lakóhelyéül szolgáló 50 millió forgalmi érték alatti lakás adóalapjából 10 millió forint d) műemlék vagy helyi egyedi védelem alatt álló épület a törvény hatálybalépését követően megkezdett felújítás esetén három adóévig. Adókedvezményként az adóévi adó összegéig levonható a január 1-jét követően megkezdett felújítással kapcsolatos beszerzések áfája. A nagycsaládosok a harmadik és minden további gyerek után 15%-al csökkenthetik az adót, de legfeljebb 100 millió forint adóalapra jutó adó összegéig. Nyugdíjasok és a lakóingatlant öröklés útján megszerző kiskorú adóalanyok kérhetik az adó felfüggesztését. A felfüggesztett adó, amelyet az adóhatóság jelzálog bejegyzésével biztosít, az adózó halálával, az ingatlan elidegenítésekor, kiskorú jogosult esetén a nagykorúság elérését követő két év elteltével válik esedékessé. A kétszeres adóztatás elkerülése érdekében a lakóingatlanok vagyonadójából levonható az önkormányzat által kivetett építményadó. 8

9 2. Vízi és légi járművek Az adókötelezettség a következő járművekre terjed ki: a) hatósági nyilvántartásban szereplő járművek b) belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett társaságok tulajdonában lévő járművek, ha - a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszak feltételeinek megfelelnek, de a nyilvántartásban nem szerepelnek, - bejegyzésükre külföldön került sor. Az adó vitorlás vízi jármű esetén a névleges vitorlafelület négyzetmétere után a jármű életkorától függően és 500 forint közötti összeg, nem vitorlás vízi jármű esetén teljesítmény kilowattonként 300 és 150 forint közötti összeg. Légi járművek esetén a felszálló tömeg minden 100 kilogrammja után életkortól függően és forint közötti összeg a vagyonadó. 3. Nagy teljesítményű személygépkocsik adója Adókötelesek a 125 kilowatt teljesítményt elérő motorral rendelkező személygépkocsik, kivéve az OT rendszámmal ellátott muzeális járművek. Az adó alanya a naptári év első napján a hatósági nyilvántartásban feltüntetett tulajdonos. Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén a belföldi illetőségű tulajdonos az adó alanya. Az adó mértéke a gépjárműadó ( súlyadó ) kétszerese 175 kilowatt teljesítmény meg nem haladó személygépkocsik esetén, a gépjárműadó 2,5-szerese a 200 kilowatt teljesítmény el nem érő személygépkocsikra és 3-szorosa a 200 kilowatt vagy azt meghaladó teljesítményű személygépkocsikra. 50%-os adókedvezmény jár a kizárólag elektromos meghajtású és a hibrid személygépkocsik adójából, valamint a nagycsaládosoknak egy személygépkocsi adójából. A kétszeres adóterhelés kizárása érdekében a fizetendő vagyonadót csökkenti az adott személygépkocsi gépjármű adója. M. Adózás rendjéről szóló törvény 1. Vagyonadóval kapcsolatos szabályozás Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót az adóévben két egyenlő részletben kell megfizetni. Az első részletet az éves bevallás benyújtására előírt határidőig, a második részletet pedig az adóév szeptember 30-áig kell megfizetni. Magánszemély adózó a fent említett adót a személyi jövedelemadó bevallásában, a nem magánszemély adózó a társasági adóról szóló bevallásában, az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásában állapítja meg és vallja be az adóévre vonatkozó adóját. Az ezen bevallásokra nem kötelezett adózó az erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon az adóév május 20-áig teljesíti bevallási kötelezettségét. Bevallást kell benyújtani arról a lakóingatlanról is, amely után vagyonadó fizetési kötelezettség nem keletkezik, de forgalmi értéke eléri a 30 millió illetve 15 millió forintot. Ha a vagyonadó bevallásának benyújtására kötelezett adózó lakóingatlana forgalmi értékét 10% eltérést meg nem haladó eltéréssel vallotta be és emiatt önellenőrzi bevallását, akkor mentesül az önellenőrzési pótlék megfizetése alól. 9

10 2. Helyi adókkal kapcsolatos változások Az adózónak helyi iparűzési adókötelezettségének keletkezését és megszűnését a keletkezéstől illetve megszűnéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatóságnak. Ideiglenes iparűzési tevékenység végzése esetén az adóköteles tevékenység megkezdése előtt, de legkésőbb ennek napján be kell jelenteni az állami adóhatósághoz. A helyi iparűzési adóról szóló bevallást nem a helyi önkormányzat felé kell teljesíteni és megfizetni, hanem az állami adóhatóságnak. A évi adó bevallását és befizetését, valamint a március 15-én esedékes előleget még az önkormányzatok felé kell teljesíteni. 3. Ingatlanokkal kapcsolatos új szabályozás Az adózónak az adott adóévre vonatkozó társasági adóbevallás esedékességét követő 90 napon belül be kell jelentenie, hogy a társasági és osztalékadóról szóló törvény szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősül-e, illetve azt is, ha ez a minősége megszűnt. Az ingatlannal rendelkező társaságnak az adóévre benyújtott társasági adóbevallása vonatkozásában nyilatkoznia kell a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítéséről, ennek időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag illetőségéről. Az állami adóhatóság minden év szeptember 30-áig, eltérő üzleti évvel rendelkező társaságok esetén pedig a tao bevallás határidejét követő 120 napon belül honlapján közzéteszi az adott adóévben ingatlannal rendelkező társaságok listáját. Amennyiben az építményadó, telekadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, akkor ezen adókról szóló bevallásában fel kell tüntetni a szervezet tagjainak nevét, lakóhelyét és a tulajdoni részesedéseik arányát. 4. Adóigazolás Az együttes adóigazolás kiállítása iránti kérelem illetékfizetés szempontjából egy kérelemnek minősül. A vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozást érintő adatok beszerzése érdekében az állami adóhatóság keresi meg a vámhatóságot. 5. Eljárási díjak A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja az alábbiak szerint alakul: - egyoldalú eljárás esetén minimum 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint (500 ezer forint-5 millió forint a díj egyoldalú eljárás esetén, ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerrel ál állapítható meg) - kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8 millió forint - többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10 millió forint. Amennyiben a szokásos piaci ár összegszerűen nem állapítható meg, a díj a díj minimumával megegyező összeg. 6. Minősített adózók Az adózási szempontból kifogástalanul működő adózók kérelemre bekerülhetnek az adóhatóság által létrehozott és közzétett nyilvántartásba, a minősített adózók listájára. Minősített adózó esetében, ha a minősített adózói adatbázisba történt felvételt követően az adóhatóság első alkalommal állapít meg az adózó terhére adóhiányt, abban az esetben az adóbírság mértéke az adóhiány 20%-a a normál adózókra vonatkozó 50%-os korlát helyett, viszont, ha a kötelezettségszegés olyan fokú, hogy arra az adóbírság az adóhiány 75%-ában állapítható meg, akkor ezt a mértékű bírságot szabja ki az adóhatóság. 10

11 N. Számvitel 1. A évben induló üzleti évre vonatkozó módosítások Bármely vállalkozás euróban készítheti az éves beszámolóját, ha az erre vonatkozó döntését az üzleti év első napját megelőzően rögzítette a számviteli politikájában és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót jelölte meg. Ezt a döntés legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan lehet megváltoztatni. Eurótól eltérő devizában történő beszámoló készítés feltétele a létesítő okiratban történő rögzítésen túl az, hogy a társaság bevételei, költségei, ráfordításai, illetve pénzügyi eszközei és kötelezettségei az előző üzleti évben és a tárgyévben külön-külön több mint 25%-ban az adott devizában merülnek fel. Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is. 2. A 2009-ben kezdődő üzleti évre is alkalmazható, évtől kötelező változások A szerződésen alapuló, konkrét termékhez, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag kapott, illetve adott engedmény szerződés szerinti összegét továbbra is egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni, de nemcsak a pénzügyileg rendezett, hanem a járó, illetve fizetendő összeget is könyvelni kell. Az utólag kapott engedmény miatti követelés összegét egyéb követelésként, az utólag adott engedmény miatti kötelezettség összegét egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni. 11

12 Munkatársaink készséggel állnak az Önök rendelkezésére. Budapest 1093 Budapest, Vámház krt. 13. Tel: 0036/1/ Fax: 0036/1/ Győr 9028 Győr, Fehérvári út 75. Tel.: 0036/96/ Fax: 0036/96/ Körbler Waltraud ügyvezető igazgató Szarka Ilona vezető adószakértő Vincze László vezető könyvvizsgáló Szabadfalvi Anna bérelszámolási csoportvezető, Budapest Gombos Karolina Cseuz Ákos könyvelési csoportvezető, Budapest Gerháth Zoltán könyvelési csoportvezető, Győr 12

13 Információ Kapcsolattartók AUSTRIA (Vienna) Wilfried Serles, T Fritz Himmer, T IB Interbilanz Gußhausstraße 4, 1040 Wien T , F E office@ib-gtwien.at SERBIA (Belgrade) Marco Egger, T Mario Janezic, T IB Interbilanz Consulting d.o.o. Maršala Birjuzova 16/I, RS Beograd T , F E office@ib-gtbeograd.co.rs CROATIA (Zagreb) Renata Benović, T Marco Egger, T Helena Jurčić Šestan, T Ulica grada Vukovara 284, HR Zagreb T , F E office@ib-gtzagreb.hr CZECH REPUBLIC (Prague/Brno) Helmut Hetlinger, T Fritz Himmer, T Michal Kováč, T Olga Krnáčová, T Na Bojišti 18, CZ Praha 2 T , F , E office@ib-gtpraha.cz Pekařská 7, CZ Brno T , F E office@ib-gtbrno.cz SLOVAKIA (Bratislava) Fritz Himmer, T Viera Masaryková, T Wilfried Serles, T Panská 14, SK Bratislava T , F E office@ib-gtbratislava.sk SLOVENIA (Ljubljana) Marco Egger, T Sanja Relić, T Klara Vovk-Zavec, T Linhartova 11a, SI-1000 Ljubljana T , F E office@ib-gtljubljana.si UKRAINE (Kiev) Wolfgang Schmid, T IB Interbilanz Consulting LLC IB Interbilanz Audit LLC Pochayninska Str. 70, Office 70, UA Kyiv T , F E office@ib-gtkyiv.co.ua HUNGARY (Budapest/Győr) Waltraud Körbler, T Vámház krt. 13., H-1093 Budapest T , F E office@ib-gtbudapest.co.hu Fehérvári út 75, H-9028 Győr T , F E office@ib-gtgyor.co.hu This information bulletin is intended for our colleagues, clients and friends of our company. Due to the advertising restrictions the bulletin can be passed to third persons only upon our consent. Please note that all information is given without a guarantee, despite is careful processing, and that the authors, that is IB.Group, do not accept any liability for it. Ezen tájékoztató társaságunk munkatársainak, ügyfeleinek, barátainak készült. Az egyes szakmákra vonatkozó reklámtilalom miatt az anyag harmadik személynek csak az engedélyünkkel adható tovább. Felhívjuk a figyelmüket, hogy noha az információkat a lehet ő legnagyobb gondossággal állítottuk össze, a szerz ők, illetve az IB.Group nem vállal felelősséget az esetlegesen előforduló hibákért. Jogi út kizárva. Informationsschrift ist für Mitarbeiter, Mandanten und Freunde unseres Hauses bestimmt. Die Weitergabe an Dritte ist wegen des berufsrechtlichen Werbeverbotes nur mit unserer Genehmigung gestattet. Es wird darauf verwiesen, dass alle Angaben trotz sorgfältiger Bearbeitung ohne Gewähr erfolgen und eine Haftung der Autoren bzw. der IB.Group ausgeschlossen ist. member within Grant Thornton International Ltd. IB.Group is a member of huebner & huebner 13