Társasági adó évi változásai. S. Csizmazia György könyvvizsgáló, okleveles adószakértő

Átírás

1 Társasági adó évi változásai S. Csizmazia György könyvvizsgáló, okleveles adószakértő

2 Adóalanyokban bekövetkezett változás Új adóalany től: a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon (belföldi adóalanynak minősül). Nem adóalany tól: az Országos Betétbiztosítási Alap és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap.

3 Fogalmi változások Kapcsolt vállalkozás eddig: Szavazati jogok többségével való rendelkezés közvetlen, vagy közvetett formában, Jogosultság a vezető tisztségviselők többségének megválasztására től kiegészül: Az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg (közös ügyvezető)! Bejelentési kötelezettség Art. 23. (4) b) pont alapján az első szerződéskötést követő 15 napon belül a NAV felé belül xxt201t bejelentő változásbejelentő nyomtatványon Más jogszabályok hivatkozása a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozásokra (az adóalap meghatározása miatt fontos): Helyi adó, Reklámadó

4 Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység (pontosítás) 2014-ben: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít; saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének minősül a kutatásfejlesztési megállapodás alapján, közös kutatás-fejlesztési tevékenység keretében egymás között megosztva végzett kutatás-fejlesztés tevékenység közvetlen költsége is; 2015-től: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, továbbá a kutatásfejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) kutatásfejlesztési tevékenység;

5 Jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározása től a kezelt vagyonra (bizalmi vagyonkezelés esetén) nem kell alkalmazni a jövedelem- (nyereség-) minimum szabályokat! (nyilatkozattétel sem kell) De csak a vagyon mentesül, a vagyonkezelő, vagyonrendelő, kedvezményezett, ha Tao alany, akkor ő nem! 2015-től szigorodik az adóalap meghatározás: A csökkentő tételek közül kikerül az ELÁBÉ és az eladott közvetített szolgáltatások értéke

6 Példa Feltételezzük, hogy az AEE és az adóalap közül a magasabb nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot. Összes bevétel: e Ft ELÁBÉ: e Ft Eladott közvetített szolgáltatások érték e Ft Tagi kölcsön átlagos állománya e Ft Tagi kölcsön előző évi záró állománya e Ft

7 Megoldás 2014-ben e e e e ( ) 50 %-a = e Adóalap 150 e Ft (7.500 e x 0,02) 2015-ben e e ( ) 50 %-a = e Adóalap 530 e Ft ( e x 0,02)

8 Adóalap módosító tételek

9 Felsőoktatási támogatási megállapodás (már től) Fogalma: a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás Adóalap módosító tétel, mint a magasabb kedvezménnyel rendelkező adományok esetén! AEE csökkentő tétel a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének az 50 %-a! Szükséges az igazolás, mely tartalmazza a két fél adatain túl a támogatás, juttatás összegét, célját. AEE növelő tétel a korábbi csökkentő tétel 100 %-a ha a támogatási megállapodásban vállaltak nem teljesülnek, vagy a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette. AEE növelő tétel a korábbi csökkentő tétel 200 %-a ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően. A juttatott összeg elismert ráfordításnak minősül (mint az adomány) és mint ilyen nincs AEE módosító tétel a ráfordításként történő elszámolás miatt.

10 Veszteségelhatárolás 2015-től újra időkorlát: 5 év! A 2014-ben, vagy azt megelőzően keletkezett és csökkentő tételként még figyelembe nem vett elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025-ös adóévről készült bevallásban lehet érvényesíteni. Az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 %-os korlátja megmaradt.

11 Átalakulás során átvett veszteségelhatárolás Pontosítás: Eddig csupán átalakulás fogalmat említettek, de től átalakulás, egyesülés, szétválás fogalom használandó. Eddig az átalakulás során átvett lehatárolt veszteség elszámolásának a feltétele volt: Átalakulást követően olyan tag szerez többségi befolyást a jogutód társaságban, amely az átalakulás előtt ugyanilyen befolyással rendelkezett a jogelődben és a jogutód társaság az átalakulást követő 2 adóévben a jogelőd tevékenységéből legalább egyből árbevételt szerez. ÁRBEVÉTEL: mennyit??? Ezért kiegészítésként 2015-től a jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutódtársaságnál a jogelőd által folytatott tevékenységfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Itt is érvényes az 5 éves és 50 %-os korlát. Nincs olyan átmeneti rendelkezés, mely szerint csak a 2015-ös átalakulásra kellene ezt az új szabályt alkalmazni! Ugyan ezek a szabályok vonatkoznak a cégfelvásárlás (többségi befolyásszerzés) esetén is.

12 Példa Jogelődnek (beolvadó cég) a jogutód által továbbvitt tevékenységéből származó árbevétel adatai: Átalakulás mínusz 1. év: ,- Ft Átalakulás mínusz 2. év: ,- Ft Átalakulás mínusz 3. év: ,- Ft Átlagos bevétel: ,- Ft Átalakulás során a jogelőd által a jogutód részére átadható elhatárolt vesztesége: ,- Ft Jogutódnak a jogelődtől átvett elhatárolt veszteségének a figyelembe vétele: Elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap: ,- Ft Ezt max ,- Ft elhatárolt veszteséggel lehetne csökkenteni Továbbvitt tevékenységből származó árbevétel: ,- Ft Így a bevétel, árbevétel arány 75 % (4800e/6400e) a jogelőd 3 éves átlagához képest Az átvett elhatárolt veszteségből maximálisan figyelembe vehető a tárgyévben ,- Ft (4500e*0,75) Marad még ,- Ft jogelődtől átvett elhatárolható veszteség

13 Példa Jogelődnek (beolvadó cég) a jogutód által továbbvitt tevékenységéből származó árbevétel adatai: Átalakulás mínusz 1. év: ,- Ft Átalakulás mínusz 2. év: ,- Ft Átalakulás mínusz 3. év: ,- Ft Átlagos bevétel: ,- Ft Átalakulás során a jogelőd által a jogutód részére átadható elhatárolt vesztesége: ,- Ft Jogutódnak a jogelődtől átvett elhatárolt veszteségének a figyelembe vétele (ha a tárgyévi adóalap kevesebb!!!) Elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap: ,- Ft Ezt max ,- Ft elhatárolt veszteséggel lehetne csökkenteni Továbbvitt tevékenységből származó árbevétel: ,- Ft Így a bevétel, árbevétel arány 75 % (4800e/6400e) a jogelőd 3 éves átlagához képest Az átvett elhatárolt veszteségből maximálisan figyelembe vehető tárgyévben ,- Ft (4500e*0,75), de az 50 %-os korlát miatt csak ,- Ft Marad még ,- Ft jogelődtől átvett elhatárolható veszteség

14 Értékcsökkenési leírás Üzleti vagy cégérték esetén a nem a Sztv. szerinti, hanem a Tao tv. szerinti értékcsökkenési leírást 2015-től. A Tao. tv. szerint 10 %-os mértékű écs számolható el AEE csökkentő tételként. Feltétel: adóbevallásában nyilatkozni kell arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének.

15 Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások (3. sz. mell. A)) 2014-ben a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó - az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve - nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére 2015-től a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve (különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére) nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére

16 Reklámköltség, mint el nem ismert költség a reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadó-kötelezettség teljesítésre nem kötelezett.

17 Reklámköltség, mint el nem ismert költség a reklámadóról szóló törvény (a továbbiakban e pont alkalmazásában: Rtv.) szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha annak összege az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja és a) az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége és b) az adóalany nem igazolja, hogy az a) pont szerint nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek megrendelője kérte és c) a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján reklámadó alanyairól közzétett nyilvántartásban.

18 Rendelkezés az adóról (újdonság) 1/4 Előadó-művészeti szervezetek, filmgyártás és látványcsapatsport támogatása: Dönteni kell, hogy adókedvezmény, vagy rendelkezés az adóról Kettő együtt nem lehetséges Nem a bevallás során kapható adókedvezményről van szó, hanem a ténylegesen előírt és teljesített adóelőleg, feltöltés és adókötelezettség egy részének a célzott felhasználásáról lehet rendelkezni, melyért cserébe adójóváírás formájában szerezhető adóelőny. Nincs tényleges adóvisszatérítés! A NAV az adófolyószámlán csökkentő tételként írja elő az adóelőnyt, amit egyéb bevételként kell elszámolni, mely AEE csökkentő tétel is egyben.

19 A felajánlás összege: Rendelkezés az adóról 2/4 Havi, negyedéves adóelőleg összegének max az 50 %-a, melyet az előlegkötelezettség teljesítésének a határidejét követő 15 napon belül a NAV átutal a jogosultnak. A felajánlásról szóló nyilatkozat beküldési határideje: az előlegfizetés teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napja. Amennyiben az előlegeknél nincs nyilatkozat, vagy a felajánlott összeg nem éri az adó 80 %-át, akkor a tényleges társasági adó bevallás esetén a fizetendő adó max 80 %-a, melyet az bevallási a határidőket követő 15 napon belül a NAV átutal a jogosultnak. A felajánlásról az előleg-kiegészítésről szóló és a tényleges adóról szóló bevallásban is lehet rendelkezni. De amit az előleg(eknél) már felajánlottunk, arról még egyszer már nem lehet rendelkezni. A felajánlott összeget (adóelőleg, kiegészítés, adó) befizetett adónak tekintik! Rendelkező nyilatkozatot csak olyan adóalany tehet, akinek nincs a nyilatkozat megtétele időpontjában nettó módon számított, 100 e Ft-ot meghaladó végrehajtható adótartozása.

20 Milyen célra adható? Filmgyártást; Rendelkezés az adóról 3/4 Előadó művészeti szervezetet (előző évi jegyárbevétel 80 %-ig) Látvány-csapatsport (konkrét cél megjelölése mellett) A támogatásért cserébe a támogatott részéről nem jár ellenszolgáltatás!!! Az ellentétes kikötés semmis! Ha mégis járna ellenszolgáltatás a NAV felé tett felajánlás nem minősül felajánlásnak. A látvány-csapatsportág részére tett felajánlás 12,5 %-a kiegészítő támogatásnak minősül, melyért cserébe már járhat ellenszolgáltatás, de nem jár utána adóelőny (jóváírás). Ezt a 12,5 %-os részt + még 1 %-ot a célzott szervezetnek és a koordináló szervezetnek átutalja.

21 Rendelkezés az adóról 4/4 Elérhető adóelőny (adófolyószámlán történő jóváírás): adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de max a fizetendő adó 80 %-ának a 7,5 %-a továbbá fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a fizetendő adó 80 %-ának a 2,5%-a. A jóváírás alapjába nem számít bele a 12,5 %-os kiegészítő sportfejlesztési támogatás + 1 %. A jóváírást a NAV a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával vezet át az adózó adófolyószámlájára társasági adónemre.

22 Példa előadó művészeti szervezet támogatására A társaság negyedéves előlegfizetésre és feltöltésre kötelezett. Élni kíván a maximális felajánlással I. né ,- melynek a felajánlható része , II. né ,- melynek a felajánlható része , III. né ,- melynek a felajánlható része , decemberi feltöltésnél a várható társasági adó 2,5 M, így feltöltési kötelezettségként még fizetendő ,- Ft, melynek a felajánlható része: (max. a várható éves adó 80 %-a, mely 2,5 M * 0,8 = 2 M) de max a feltöltés 50 %-a: ,- Adóbevallásban feltüntetett társasági adó: ,- és így még fizetendő adó ,- A maximálisan felajánlható adó összege: (2,6 M * 0,8) ,- Bevallással egyidejűleg felajánlható rész (2080e-300e-300e-350e-775e)= ,- NAV által teljesített jóváírás: ,- Ft (300e-300e-350e-775e) * 0,075 = 129 e Ft 355 e * 0,025 = 9 e Ft

23 Fejlesztési adókedvezmény 2014-es évközi Fogalmak: változásai induló beruházás: az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítását eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az az induló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek

24 Fejlesztési támogatások július 1-től Régió Kedvezmény mértéke június 30-ig Kedvezmény mértéke július 1-től Közép-Magyarország 30% 0% Budapest 10% 0% Közép-Dunántúl 40% 35% Nyugat-Dunántúl 30% 25% Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl 50% 50% A Közép-Magyarország régióban a kivételek közé tartozik pl.: Cegléd, Érd, Gödöllő, Kiskunlacháza, Maglód, Szigetszentmiklós, Pécel, Ráckeve, Vác, Vecsés 35 %-os támogatási intenzitás. Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár, Solymár 20 %-os támogatási intenzitás.

25 Fejlesztési adókedvezmény 2014-es évközi változásai Megszűnt 100 M Ft összegű beruházási kedvezmény: a széles sávú internet szolgáltatáshoz kapcsolódó beruházásnál, energiahatékonyságot szolgáló beruházásnál DE ehelyett bejött az önálló környezetvédelmi beruházás kedvezménye Munkahelyteremtést szolgáló beruházás értékhatár nélküli lett! Az adókedvezmény igénybevételének a feltétele az EB engedélyén alapuló kormány-határozat: KKV által a Közép-Magyarország régióban megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, beruházásonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget; Nagyberuházások (100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél nagyobb költségű beruházás.

26 Egyéb pontosítások A látvány-csapatsport támogatás esetén: a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület helyébe a Magyar Olimpia Bizottságot kell érteni Társadalombiztosítási járulék helyett Szociális hozzájárulási adó

27 Egyes társadalombiztosítással kapcsolatos szabályok 2015-ös változásai

28 Egészségügyi szolgáltatási járulék 2014-ben havi 6.810,- Ft (napi 227,- Ft) 2015-től havi 6.930,- Ft (napi 231,- Ft) Kérelemre a NAV visszamenőleg törli a külföldön élő személyek kötelezettségét ( től) amennyiben: Hitelt érdemlően igazolja (tartózkodást, egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirat), hogy huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Kérelemre a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell.

29 Szocho kedvezmények Részmunkaidős foglalkoztatás esetén nincs arányosítás a Gyed, gyes, gyet után, ill. gyed, gyes, gyet mellett munkába visszatérők foglalkoztatása esetén adható kedvezménynél A foglalkoztató az első 2 évében a havi munkabér, de legfeljebbhavi forint után 27 % szocho adókedvezmény, a foglalkoztatás 3. évében pedig, 14,5 % szocho adókedvezményt vehet igénybe. Ha az ellátások után jön vissza dolgozni, akkor max 45 hónapig jár a kedvezmény, melyet az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól kell számítani. Az ellátások megszűnéséről, vagy folyósításáról igazolást szükséges től (GYED extra keretében) a 3 vagy több gyermeket nevelő szülő foglalkoztatása esetén 3! + 2 év (69 hónapon belül)

30 Szocho kedvezmény korlátozása Költségvetési szervnek minősülő kifizető nem érvényesítheti a következő szocho kedvezményeket: Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetén 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatása esetén Gyed, gyes, gyet után, ill. gyed, gyes, gyet mellett munkába visszatérők foglalkoztatása esetén

31 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!