Országos Képesítési Keretrendszer

Átírás

1 TÁMOP / A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Az Országos Képesítési Keretrendszer 5. szintje és szintleírása Készítette: Sediviné Balassa Ildikó Pillérvezető: Elemiprojekt-vezető: Alprojekt: Elemi projekt: Feladat sorszáma: Dátum: április 18. Temesi József Falus Iván Országos Képesítési Keretrendszer 3. Az OKKR felsőoktatási szintjei leírására vonatkozó javaslat elkészítése

2 Tartalomjegyzék 1. Az OKKR 5. szintje: bemeneti jellemzők Az OKKR 5. szint különböző tanulási eredményei A és B szinten Tudás Képesség Attitűd Autonómia/Felelősségvállalás Összefoglalás Javaslat az OKKR 5. szintjének leírására

3 1. Az OKKR 5. szintje: bemeneti jellemzők Az 5. szint leírásával kapcsolatban a következők figyelembevétele szükséges:»» Az erről a szintről kilépő diákok mindegyike vagy kötelezően a képzésbe való belépéskor, vagy a szakképzettség megszerzését jelentő OKJ-vizsga alkalmával rendelkezik eredményes és érvényes érettségi vizsgával (emelt szintű vagy normál érettségi).»» Ez a bementi szint lehetőséget ad több különböző szinten való továbbtanulásra és tanulási kimenetre.»» A belépő szint (érettségi eredmény, tudásszint) általában determinálja a további tanulási utakat az alábbiak szerint: Ha a jelentkező rendelkezik több mint 200 ponttal, általában 6. szint (BSC/BA), de lehet FSZ is; Ha a jelentkező kevesebb mint 200 ponttal, de több mint 140 ponttal rendelkezik csak FSZ lehet, vagy szintű szakképzés; 1 Ha az állampolgár kevesebb mint 140 ponttal rendelkezik csak , 5.5 szintű szakképzés lehet. Fentiekre tekintettel az 5. szinten elérhető tanulási eredményt a különböző szintű bemeneti tudás és az eltérő tanulási követelmények jelentősen befolyásolják. Differenciálni szükséges minimum két alszintet (5. A és 5. B), melyek jelentős eltérést mutatnak az egyes elemek vonatkozásában is, a komplex tartalom tekintetében is. 2 A tanulási kimenet alapvető eltérései a következőkben foglalhatók össze:»» A tudásban rejlő különbségnek két szintje és kétféle kiterjedése van. Az A szinten elvárandó az adott szakterülethez kapcsolódó általános ismeretek gazdagítása (további tudás megszerzése) továbbá a szakterület-specifikus ismertek fejlesztése. Az B szinten a szakterület-specifikus ismeretek globális áttekintése a cél, továbbá elvárt a megértési szint a szakmai ismeretekkel kapcsolatban.»» A képességek különbségét megvizsgálva (kognitív képességek, pszichomotoros képességek) az összevetésből az látszik biztosan, hogy a képességek köre a B szinten egyszerű kognitív képesség, mely alapján nem tud új problémákat megoldani, elsősorban a megismert és megértett sémaelemek alapján kell megoldja a munkafeladatokat. Az A szinten a pszichomotoros képességek komplexebbek, a munkavégzéshez bonyolultabb kognitív készségeket sajátít el. Ezeket procedurális tudásként automatikusan alkalmazza. Ennek következtében korlátozottan, saját szakterületén belül, de alkalmas új problémák megoldására. A két kimeneti szint követelményének különbsége legjobban a terület-specifikus kognitív képességekkel mérhető. A tudásnál már meghatározott különbségekre hivatkozva ez úgy fogalmazható meg: a szakterületi általános és speciális tudás több kötelezettséget tartalmaz az alkalmazási képesség kifejlesztésére, kimenetként való biztosítására, mint az ennék szűkebb csak szakmai tudás.»» A tudás és készség/képesség elemekkel összefüggő attitűdökben látszólag nem találhatók különbségek. A tanuláshoz és munkához való értékelő viszonyulások lehetnek akár azonosak 1 Amennyiben tanulói jogviszonyban lévő diákról van szó, nem kötelező a 160 pont. 2 Az eltéréseket azok leírásán kívül példákkal is alátámasztjuk. 3

4 is, de jelenthetnek korlátot is a szűkebb spektrumú tudás, képesség pl. a innovációkra való nyitottság esetén. Ezt nem lehet általánosítani, hiszen viszonyulásról van szó.»» Az autonómia és felelősségvállalás esetében már megkülönbözethetjük az A és B szinteket, mert a két szint között az egyik alapvető különbség a függőség-önállóság. Ez a munkavégzésben, problémamegoldásban, tanulásban egyaránt eltéréséket mutat. Míg az A szinten elvárható az önálló munkavégzés és önellenőrzés, kezdeményezés, addig a B szinten az irányítás mellett végzett feladatok a jellemzőek. A felelősség kérdése ezzel szorosan összefügg, hiszen kulcstényező, hogy önállóan vagy segítséggel végzi-e munkáját, alakítója vagy elfogadója a társas környezetben zajló tevékenységeknek. 2. Az OKKR 5. szint különböző tanulási eredményei A és B szinten Ahogy az arról az előzőekben már írtunk, e részben részletesebben, példákkal mutatjuk be az egyes kompetenciaelemek tartalmát és különbözőségét a két javasolt (5. A és 5. B) szinten. Tudás Az alábbi kompetenciaelemeket összehasonlításképpen egymás alá rendeztük. Azt kívánjuk érzékeltetni, hogy amíg az A szinten egy adott szakterület átfogó értő ismereteivel is rendelkezni kell, addig a B szinten az elvárás csak az adott szakma elsajátításához feltétlenül szükséges ismeretek megértése az elvárt. A szint Ismeri egy adott tanulmányi és/vagy szakterület történeti fejlődését, alapvető, átfogó tényeit, határait Valamely tanulmányi/szakterülethez tartozó általános elméleti ismereteket értelmezi B szint Valamely szakm(á)k gyakorlásához szükséges általános elméleti ismeretekkel rendelkezik Nézzünk egy példát mindegyik szintre! Kezdjük az A szinten: ha pl. egy informatikai, műszaki képzésről van szó, akkor a meglévő általános matematikai ismeretek, fizika, elektronika tudásbővítése elvárt. Más képzésekben (pl. egészségügy, mezőgazdaság) a biológia-, kémiaismereteket szükséges magasabb szinten érteni. Ez a tudásszint az általános elméleti ismereteknél lehet a 6-os kimenti szint is egy-két tárgy esetén (ez az általános deklaratív és/vagy procedurális tárgyi tudás feltétlenül függ az adott szakmától, ahogy ezt már az első példában is jeleztük). A B szinten általában nincs elvárt, általános, már megértett és értékelt ismeretgyarapítás. Nem definiálható és nem várható el matematika, fizika vagy biológia tanulmányi területen több, illetve más tudás, mint a 4. kimeneti szinten. A szint Adott tanulmányi/szakterület valamely szakképesítése(i)nek hosszú távú és magas szintű gyakorlásához szükséges speciális ismereteket érti B szint Adott szakm(á)k gyakorlásához szükséges speciális ismeretekkel rendelkezik alapvetően szóbeli és írásbeli reprodukció, valamint önálló alkalmazás szintjén B szint Az adott szakm(á)k munkafeladatainak és folyamatainak jellemzőit és szabályait ismeri és érti 4

5 Az A szintű kimenettel definiálható WEB-programozó -nak ahhoz, hogy önálló vagy csoportmunkában megfeleljen az elvárt követelményeknek ismernie kell az informatikai szakterület fejlődéstörténetét, az adott szakterület lehetőségeit és eszközeit. Értenie kell a tervezési és fejlesztési módszereket, továbbá a folyamat menedzselésének módját is. Folyamosan tanulnia és követnie kell a fejlesztésekből származó ismerteket. Az ismereteknek tehát olyan szélességben és mélységben kell meglennie, mely adott szakterülten belül (informatikai alkalmazásfejlesztés/web-alkalmazás fejlesztés) elegendő kompetenciát biztosít a szakmai problémák kommunikációjához és megoldásához. Ez minden esetben az 5. A kimenetnél úgy fogalmazható meg, hogy speciális tudással (szakterület- és szakmaspecifikus tudással bír). A B szinten pl. egy Marketing és reklámügyintéző képesítés elvárt kimeneti követelménye kizárólag az adott szakma ismereteinek megértése, amely nem követeli meg a marketing szakterület történeti ismeretét, a marketingstratégia megértését, mindössze olyan marketing- és reklám-alapismereteket, melyekre alapozva a konkrét és adott szakma feladatai elvégezhetők önállóan és vezetői iránymutatással. Ez a speciális szakmai tudás csak annyira kiterjedt, amennyire az adott szakma megköveteli. Így természetesen jelenthet olyan résztudást, mely azonos szakmacsoportban vagy szakmában felhasználható (szakképzésben a modularitás elve ezt meg is követeli). Több elágazással rendelkező képzések esetében a résztudás transzferálható újabb képzésekben, ez azonban a tanulási kimenetben nem jelent más szintet. Ehhez kapcsolható a B szinten elvárt, az adott (rész)szakma munkatevékenységeinek és folyamatainak ismerete is. A szint Ismeri és érti az adott szakképesítés(ek) gyakorlásához szükséges módszereket és eszközöket B szint Ismeri az adott szakma gyakorlásához szükséges módszereket és eszközöket Ez a kompetencia is eltér a két szinten. Az egyik eltérés abban áll, amit maga a mondat is kifejez, az A szinten a módszerek és eszközök adott szakterület tevékenységeinek elvégzéséhez szükségesek (pl. informatikai alkalmazások fejlesztése), vagy a B szinten egy adott szakmáról, annak feladatmegoldásaihoz alkalmazott metodikai vagy eszköztudás a javasolt kimenet. A szint Ismeri valamely tanulmányi/szakterület adott szakképesítéseinek gyakorlásához és a kommunikációhoz szükséges szakmai szókincset (anyanyelven és minimum egy idegen nyelven) B szint Ismeri valamely szakm(á)k gyakorlásához, a megfelelő kommunikációhoz szükséges szakmai szókincset (anyanyelven) A megfelelő szakmai kommunikációt minden szinten meg kell valósítani, ehhez a szakmai szókincs birtoklása elvárt. A szinten ezen túl a szakmai idegen nyelvi tudás is definiált, mely minimumkövetelményként az alapszintű szakmai szövegértési és kommunikációs kompetenciát jelenti. A szint Érti a munkavállalási és vállalkozási jogi szabályokat B szint Ismeri a munkavállaláshoz és vállalkozáshoz szükséges jogi szabályokat A munkavállaláshoz és vállalkozáshoz szükséges alapvető jogi tudás mindkét szinten elvárt, egy szakembernek az önmenedzseléshez is, a szervezetben vállalt munkavégzéshez is értenie kell. 5

6 Képesség A szint A szakterületnek/munkaterületnek megfelelő általános szakmai feladat megtervezésében és megoldásában alkalmazza általános és specifikus tudását B szint A szakm(á)knak megfelelő munkafeladat megoldásában alkalmazza általános és szakmaspecifikus tudását A szint Rendelkezik a szakterület/munkaterület adott szakképzésének speciális tevékenységeihez problémafelismerő és -megoldó képességgel B szint Képesség a szakképesítésre jellemző, általában összetett, esetenként új típusú munkafeladatok, illetve munkafolyamatok végzésére A szint Rendelkezik az általános és speciális feladatok elvégzéséhez szükséges módszerek és eszközök egyedi és komplex alkalmazásának képességével B szint Rendelkezik az adott szakképesítés feladatainak ellátásához szükséges kompetenciákkal (beleértve az alapvető módszerek és eszközök alkalmazásának tudását is) A szint Alkalmazza szakmai szókincsét az anyanyelven és idegen nyelven folyó munka-kommunikációban B szint Alkalmazza szakmai szókincsét az anyanyelven folyó munkakommunikációban A szint Birtokában van a munkavállalási készségeknek, továbbá rendelkezik a vállalkozási kompetenciákkal B szint Birtokában van a munkavállalási készségeknek, továbbá rendelkezik a vállalkozási kompetenciákkal A szint Képes az általános és speciális tudását fejleszteni, és ehhez alkalmazni a tudásszerzés, önfejlesztés különböző módszereit és eszközeit B szint Képes az általános és speciális tudását fejleszteni, és ehhez alkalmazni különböző önfejlesztő módszereket és eszközöket Az ismeret és készség összekapcsolása mindkét szinten szükségszerű, így a képesség látszólag nem különbözik, ugyanakkor ez nem így van. A képességek más szintűek egy ügyintézői szakma és egy (vagy több) szakma tervezési, fejlesztési tevékenységeit magában foglaló és fejlesztési eredményt produkáló kimeneti szinten (erre lehet példa egy alkalmazásfejlesztő, WEB-alkalmazás fejlesztő). Természetesen lehet példa a szakügyintézői szint is, mely nem csupán a feladatvégzés és önálló problémamegoldás szintjén tér el az ügyintézői kimenettől, de a tevékenységek összetettsége és bonyolultsága is jelentős eltérést mutat. Ahogy ez a kompetencia elemek megfogalmazásából is kitűnik, az A szint minden esetben szakmákat, szakterületi általános és speciális ismeretalkalmazást, míg a B szinten egy adott szakmához kötődő képességkategória jellemző. Informatikai szakmák közül a Számítástechnikai szoftverüzemeltető nem rendelkezik a különböző hálózattelepítési és konfigurálási kompetenciákkal, feladata a kiépített számítógép-hálózatok üzemeltetési feladatainak elvégzése ( B szint). Ugyanakkor szükséges volt definiálni egy olyan szintet, ahol a kimenet az a tudás, mely képessé tesz egy szakembert önállóan, projektben az általa ismert hálózati eszközök, technológiák alkalmazásával hálózati rendszert tervezni (adott probléma megoldását), a rendszert kiépíteni, konfigurálni és működtetni ( A szint). 6

7 A képességek köre (kognitív képességek, pszichomotoros képességek) B szinten egyszerű kognitív képesség, mely azt jelenti, hogy elsősorban a megismert és megértett sémaelemek alapján oldja meg a munkafeladatokat. Az A szinten a pszichomotoros képességek komplexebbek, a munkavégzéshez bonyolultabb kognitív készségeket sajátít el. Ezeket procedurális tudásként automatikusan alkalmazza, így saját szakterületén belül alkalmas új problémák megoldására. A két kimeneti szint követelményének különbsége legjobban a területspecifikus kognitív képességekkel mérhető. A tudásnál már meghatározott különbségekre hivatkozva ez úgy fogalmazható meg: a szakterületi általános és speciális tudás több lehetőséget (tanulási kimenetként több kötelezettséget) tartalmaz az alkalmazási képesség kifejlesztésére, kimenetként való biztosítására, mint az ennék szűkebb, kizárólag egy szakmához kapcsolódó tudás. Erre is több példa írható, megemlítek néhányat, nem törekedve arra, hogy minden szakterületet érintsünk. Egy 5. A tanulási kimenettel rendelkező Szoftverfejlesztő vagy WEB-programozó ismeri és érti a programozási módszertanok fejlődését, legalább az objektumorientált programfejlesztés módszertanát, a programozástechnológiát, legalább két programnyelvet, és tudását adott probléma megtervezésében és az alkalmazás fejlesztésében, a konkrét termék elkészítésében kell megmutatnia. A szakterület specifikus kognitív képességek magukban foglalják a kimenet által definiált, valamennyi szükséges kompetenciaelemet (algoritmikus képességek, programtervezési, programfejlesztési képességek, módszertani tudás, csoportmunka, adatbázis-tervezés, -fejlesztés.) Nézzünk egy B szintű példát is! Egy Vállalkozási ügyintéző területspecifikus kognitív képessége valójában a kettős könyvvitel szabályai szerinti könyvvezetésre (könyvelésre) szabott. A feladatait a megtanult sémák és szabályok alapján elvégzi, és a munkájával kapcsolatos összetett problémákat vezetői irányítás és ellenőrzés mellett oldja meg. Különbséget kell tennünk a kommunikációs kompetenciaelem vonatkozásában is az A és B kimeneti szinten, míg a B szinten a szakmai kommunikáció csak anyanyelven meghatározott, addig a szövegértés, szakmai idegen nyelvi kommunikáció az A szinten elvárt (pl. WEB-programozók esetén szakmai angol nyelv, Banki szakügyintézőknél bármilyen idegen nyelv). A munkavállalással, önálló vállalkozással kapcsolatos elvárt kimeneti kompetenciák alapvetően nem térnek el egymástól, továbbá ugyanez vonatkozik a tanulási képességek fejlesztésére is. Attitűd A szint Nyitott az adott szakterület/munkaterület innovációinak megismerésére és elfogadására B szint Nyitott az adott szakma innovációinak megismerésére és elfogadására A szint Törekszik az adott szakterület új ismereteinek alkalmazására B szint Törekszik az adott szakmával kapcsolatos új ismereteinek alkalmazására A szint Érdeklődő a szakmájának gyakorlásával összefüggő új módszerekkel és eszközökkel kapcsolatban B szint Érdeklődő a szakmájának gyakorlásával összefüggő új módszerekkel és eszközökkel kapcsolatban A szint Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés mellett B szint Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés mellett A szint Törekszik továbbtanulásra, folyamatos képzésre B szint Érdeklődik a továbbtanulási, képzési lehetőségek iránt 7

8 A szakmai tudáshoz, készség/képesség elemekhez kapcsolódó, azokkal összefüggő attitűdökben nem találhatók lényeges különbségek. A tanuláshoz és munkához való értékelő viszonyulások lehetnek akár azonosak is, de jelenthet korlátot is a kevesebb tudás, képesség pl. az innovációkra való nyitottság esetén, a módszerek, formák választásában is. Pl. egy Számviteli szakügyintéző ( A szintű kimenet) ugyanúgy viszonyul a szakmai továbbképzéshez, mint a Számviteli ügyintéző ( B szint), mert a munkájában mindkettő számára fontos a gyorsan változó könyvelési, elszámolási rendszer aktuális ismerete. A szakmai innovációk megismerését és megértését azonban befolyásolja a tudás kiterjedtsége és mélysége, ezért ennek eltérését igyekeztem érzékeltetni. Autonómia/Felelősségvállalás A szint Az adott szakképesítés(e)k tevékenységeihez szükséges önirányító és irányító képességgel bír B szint Szakmájának gyakorlásához önirányító és irányító képességgel bír A szint Jellemzően önállóan végzi tervezési, feladat- és problémamegoldó szakmai munkáját B szint A szakképesítésnek megfelelő szakmai feladatokat önállóan végzi A szint Munkájával összefüggésben képes az önértékelésre és az önkritikára B szint Munkájával összefüggésben képes az önértékelésre és az önkritikára A szint Felelősséggel tartozik saját és a vezetett szakmai team (csoport, projekt) egyéni és csoportfejlődéséért B szint Felelősséget vállal saját és esetenként a vezetett szakmai team (csoport, projekt) munkájáért A szint Felelősséget vállal az önálló és csoportban végzett munkáért, döntéseiért, eredményekért vagy az esetleges kudarcért B szint Képes az együttműködésre, projektmunkára a munkaterület többi szakemberével A szint Elfogadja a szakterület jogi, etikai szabályait B szint Elfogadja a szakterület jogi, etikai szabályait A szint Felkészült a munkavállalásra, vállalkozásra B szint Felkészült a munkavállalásra, vállalkozásra Az autonómia és felelősségvállalás vonatkozásában mindenképp szükséges megkülönböztetni az A és B szinteket. A két szint között a függőség-önállóság az egyik alapvető különbség. Ez a munkavégzésben, problémamegoldásban, tanulásban egyaránt eltéréséket mutat. Míg az A szinten elvárható az önálló munkavégzés és önellenőrzés, kezdeményezés, addig a B szinten az irányítás mellett végzett feladatok a jellemzőek. A felelősség kérdése ezzel szorosan összefügg, hiszen kulcstényező, hogy önállóan vagy segítséggel végzi-e munkáját, alakítója vagy elfogadója a társas környezetben zajló tevékenységeknek. Kétségtelen tény, hogy az önmagát és csoportját vagy adott projekteket menedzselni képes, önálló döntési kompetenciákkal rendelkező, kezdeményező, önellenőrző ember képességei alapján más helyre kategorizálható, mint a szinte kizárólag beosztotti feladatokra képes szakemberek, akiknek ugyan van felelősségük saját munkájukért, de elsősorban elfogadják és ritkábban alakítják is környezetüket. Amiben azonosságok állapíthatók meg a különböző kimeneti szinteken, azok az ún. társas kompetenciák, mint pl. együttműködés, csoportmunka, illetve a jogkövető, szabálykövető magatartás. 8

9 Összefoglalás Az általam javasolt megoldást mindenképp további konstruktív vita lefolytatása után és mindkét érintett fél (kapcsolódási pontok miatt a szakképzés és felsőoktatás) bevonásával lehetséges kialakítani. Amennyiben elvonatkoztatunk a jelenlegi képzési szintektől, akkor az látszik biztosnak, hogy az érettségit követően megtehető tanulási utak nagyon mások, és nemcsak bemenetüket tekintve, de a tanulási eredményt értékelve is nagyon eltérőek. Erre próbáltunk egy megközelítésben megoldást keresni. A megoldás a szint differenciálása lett, melyben egy tanulási kimenetet definiáltunk A és egyet B szinten (lásd Javaslat az OKKR 5. szintjének leírására c. táblázatos fejezetet). Látszólag a képzések nevére és tartalmára való hivatkozással a jelenlegi képzési rendszerben, annak struktúrájában gondolkodtam. Ez azonban csak a látszat, hogy konkrét példákat tudjak prezentálni. Nem a felsőfokú szakképzést vettem alapul az A szint kimeneti kompetenciáinak megfogalmazásakor, hanem azokat a szakmai elméletigényes, problémamegoldásra és gyakorlatra orientált képzési kimeneteket, melyek a jelenlegi besorolásuktól függetlenül elkülöníthetők az ügyintézői, technikusi ( B ) tanulási eredménytől. Felvetődhet egy másik megoldás is, melyben a 6. szintet és az 5. A szintet hasonlítjuk össze. Ezt követően el lehetnie dönteni, hogy melyik különbség kisebb, illetve, hogy az eltérések lehetővé teszik-e a közös tanulási kimenet meghatározását ott. Azt gondolom, hogy ez is járható út, hiszen a 6. szinten kimeneteként meghatározott egy 180 kreditértékű képzés, melynek kompetenciaelemei közül tudás (abból is a tanulmányi/szakterülethez kötődő általános tudás) több (általában több), mint az 5. A szinten megfogalmazott. Más kompetenciaelemek vonatkozásában viszont az 5. A szinten definiált tudás a több. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az általános elméleti tudás helyett az 5. A szinten azok a képességek vezetnek, melyek egy szakterület több, de minimum egy szakmáját illetően magas szintű, önálló és minőségi munkavégzésre, problémamegoldásra teszik alkalmassá a végzett hallgatót. Mindenképp meg kell vizsgálnunk ezzel kapcsolatban az európai országok már kialakított rendszereit, gyakorlatát (az OKKR-megoldásokra céloztam, melyről már van igen bőséges szakirodalom). Az általam eddigi elolvasott cikkek, kiadványok alapján azt lehet megállapítani, hogy az országok többsége nyolcnál több szint kidolgozását kezdte el, csinálja vagy fejezte be. A fentiekben javasolt, példákkal is bemutatott két tanulási kimenet kompetenciaelemeinek további pontosítására, szakmai vitájára kerül sor ebben a projektben. 9

10 Javaslat az OKKR 5. szintjének leírására Szint Kompetenciák Tudás Képesség Attitűd 5. A Ismeri egy adott tanulmányi- és/vagy szakterület történeti fejlődését, alapvető, átfogó tényeit, határait Valamely tanulmányi/ szakterülethez tartozó általános elméleti ismereteket értelmezi Adott tanulmányi/ szakterület valamely szakképesítése(i)nek hosszú távú és magas szintű gyakorlásához szükséges speciális ismereteket érti Ismeri és érti az adott szakképesítés(ek) gyakorlásához szükséges módszereket és eszközöket Ismeri valamely tanulmányi/szakterület adott szakképesítéseinek gyakorlásához és a kommunikációhoz szükséges szakmai szókincset (anyanyelven és minimum egy idegen nyelven) Érti a munkavállalási és vállalkozási jogi szabályokat A szakterületnek/munkaterületnek megfelelő általános szakmai feladat megtervezésében és megoldásában alkalmazza általános és specifikus tudását Rendelkezik a szakterület/ munkaterület adott szakképzésé-nek speciális tevékenységeihez problémafelismerő és -megoldó képességgel Rendelkezik az általános és speciális feladatok elvégzéséhez szükséges módszerek és eszközök egyedi és komplex alkalmazásának képességével Alkalmazza szakmai szókincsét az anyanyelven és idegen nyelven folyó munkakommunikációban Birtokában van a munkavállalási készségeknek, továbbá rendelkezik a vállalkozási kompetenciákkal Képes az általános és speciális tudását fejleszteni, és ehhez alkalmazni a tudásszerzés, önfejlesztés különböző módszereit és eszközeit Nyitott az adott szakterület/munkaterület innovációinak megismerésére és elfogadására Törekszik az adott szakterület új ismereteinek alkalmazására Érdeklődő a szakmájának gyakorlásával összefüggő új módszerekkel és eszközökkel kapcsolatban Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés mellett Törekszik továbbtanulásra, folyamatos képzésre Autonómia és felelősségvállalás Az adott szakképesítés(e)k tevékenységeihez szükséges önirányító és irányító képességgel bír Jellemzően önállóan végzi tervezési, feladat- és problémamegoldó szakmai munkáját Munkájával összefüggésben képes az önértékelésre és az önkritikára Felelősséggel tartozik saját és a vezetett szakmai team (csoport, projekt) egyéni és csoportfejlődéséért Felelősséget vállal az önálló és csoportban végzett munkáért, döntéseiért, eredményekért vagy az esetleges kudarcért Elfogadja a szakterület jogi, etikai szabályait Felkészült a munkavállalásra, vállalkozásra 10

11 Szint Kompetenciák Tudás Képesség Attitűd 5. B Valamely szakm(á)k gyakorlásához szükséges általános elméleti ismeretekkel rendelkezik Adott szakm(á)k gyakorlásához szükséges speciális ismeretekkel rendelkezik alapvetően szóbeli és írásbeli reprodukció, valamint önálló alkalmazás szintjén Ismeri az adott szakma gyakorlásához szükséges módszereket és eszközöket Ismeri valamely szakm(á)k gyakorlásához, a megfelelő kommunikációhoz szükséges szakmai szókincset (anyanyelven) Az adott szakm(á)k munkafeladatainak és folyamatainak jellemzőit és szabályait ismeri és érti Ismeri a munkavállaláshoz és vállalkozáshoz szükséges jogi szabályokat A szakm(á)knak megfelelő munkafeladat megoldásában alkalmazza általános és szakmaspecifikus tudását Képesség a szakképesítésre jellemző, általában összetett, esetenként új típusú munkafeladatok, illetve munkafolyamatok végzésére Rendelkezik az adott szakképesítés feladatainak ellátásához szükséges kompetenciákkal (beleértve az alapvető módszerek és eszközök alkalmazásának tudását is) Alkalmazza szakmai szókincsét az anyanyelven folyó munka-kommunikációban Birtokában van a munkavállalási készségeknek, továbbá rendelkezik a vállalkozási kompetenciákkal Képes az általános és speciális tudását fejleszteni, és ehhez alkalmazni különböző önfejlesztő módszereket és eszközöket Nyitott az adott szakma innovációinak megismerésére és elfogadására Törekszik az adott szakmával kapcsolatos új ismereteinek alkalmazására Érdeklődő a szakmájának gyakorlásával összefüggő új módszerekkel és eszközökkel kapcsolatban Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés mellett Érdeklődik a továbbtanulási, képzési lehetőségek iránt Autonómia és felelősségvállalás A szakképesítésnek megfelelő szakmai feladatokat önállóan végzi Szakmájának gyakorlásához önirányító és irányító képességgel bír Munkájával összefüggésben képes az önértékelésre és az önkritikára. Képes az együttműködésre, projektmunkára a munkaterület többi szakemberével Felelősséget vállal saját és esetenként a vezetett szakmai team (csoport, projekt) munkájáért Elfogadja a szakterület jogi, etikai szabályait Felkészült a munkavállalásra, vállalkozásra 11