Hagyományos és speciális nyomdaipari technológiák

Átírás

1 Hagyományos és speciális nyomdaipari technológiák Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki kar Könnyűipari mérnök szak MSc. képzés 2012/2013 tanév 1. félév Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézet

2 Kép és szöveg a nyomtatott médiában

3 Média Nyomtatott média Sugárzott média Hálózati hozzáférésű média Egyebek

4 Nyomdaipari technológia A multimédia üzlet struktúrája

5 A nyomtatott média elemei Kép Szöveg Vonalak, keretek, tónusfelületek Layout mindezek elrendezése

6 Színek és árnyalatok megjelenítése a nyomtatott médiában Nyomóelem festéket visz a nyomathordozóra. Nemnyomó elem nem visz festéket a nyomathordozóra, üres marad. Alapesetben fekete festékkel nyomtatunk fehér papírra. A nyomaton így csak fehér és fekete felületeket tudunk létrehozni, mást nem.

7 Színek és árnyalatok megjelenítése a nyomtatott médiában Nyomóelem festéket visz a nyomathordozóra. Nemnyomó elem nem visz festéket a nyomathordozóra, üres marad. A fehér papírra nyomtathatunk valamilyen más színű festékkel is. Ebben az esetben is csak kétféle felületet tudunk létrehozni: fehéret és a festék színével megegyező színűt.

8 Színek és árnyalatok megjelenítése a nyomtatott médiában Nyomóelem festéket visz a nyomathordozóra. Nemnyomó elem nem visz festéket a nyomathordozóra, üres marad. Megtehetjük azt is, hogy becsapjuk a szem térbeli felbontóképességét: Nagyon kis felületnek kisebb vagy nagyobb részére nyomtatunk festéket, világosabb vagy sötétebb tónust kapunk.

9 Árnyalatok nyomtatása raszterrel Olyan távolságból nézve, ahonnan már nem látjuk elkülönülten a rácspontokat, a kitöltési aránytól függően világosabb vagy sötétebb szürkét látunk.

10 Nyomdaipari technológia Az emberi szem felbontóképessége

11 A raszternyomat árnyalatértéke Matematikai eszközzel valamely felület kitöltési arányát átszámíthatjuk optikai denzitásértékre, ami egy felület reflexiójának negatív logaritmusa. Erre szolgál a Murray- Davis egyenlet.

12 Színek nyomtatása Színeket nyomtathatunk tehát egy előre kikevert színes festékkel. A nyomdaiparban a Pantone színskálát alkalmazzuk.

13 Színek nyomtatása Színeket nyomtathatunk tehát egy előre kikevert színes festékkel. A nyomdaiparban a Pantone színskálát alkalmazzuk. Ki tudjuk nyomni a szín teletónusát vagy valamely árnyalatértékét.

14 Színek nyomtatása A kialakult gyakorlat szerint csaknem bármely színt ki tudunk nyomtatni négy festék cián, bíbor, sárga, fekete megfelelő árnyalatainak keverékéből. Ehhez négy nyomóforma, négy festék és a nyomógépben négy nyomómű megléte szükséges.

15 Egy kis színtan A szem optikai rendszere a szemfenéken lévő ideghártyára, a retinára vetíti a külvilág képét. A retinán háromféle színérzékelő receptor található: kék-, zöld-, és vörösérzékeny.

16 Nyomdaipari technológia A látható fény tartománya az elektromágneses hullámokban

17 A tristimulusos érzékelés Bármely színt, amit a szemlencse a retinára vetít, az emberi szem három különböző jel formájában továbbít az agy felé. Ezek: a kék, a zöld és a vörös inger erőssége. Ebből következik, hogy az emberi színérzéklet három számmal kifejezhető. Ez a három szám bármely színérzékletet képes leírni.

18 Nyomdaipari technológia lemezcilinder festék nyomólemez nyomathordozó ellennyomó henger Az emberi szem színérzékelése

19 Az additív színingerkeverés Különböző spektrális energia-eloszlású fénysugarak összeadása Azonos időben egy felületre vetítés Azonos felület színének gyors váltakozása Egymáshoz megkülönböztethetetlenül közeli felületek együttérzékelése (RGB monitor)

20 A szubtraktív színingerkeverés Valamely spektrális energia-eloszlású fénysugárból valamilyen spektrális energia-eloszlású szűrő kivonja, elnyeli az energia bizonyos spektrumnak megfelelő részét.

21 A szubtraktív színingerkeverés Színszűrő, színes szemüveg használata Színes közegen áthatoló fény (pl. párás levegő) Egymásra nyomtatott transzparens festékrétegek Korlátozott spektrumú érzékelő használata (a szem receptorai)

22 Háromdimenziós színterek RGB A legegyszerűbb háromdimenziós színtér az RGB színtér. Az R, a G, és a B jel intenzitásával szabályozható például az RGB monitor egy pontjának színe.

23 Nyomdaipari technológia Színbontás mozaik színszűrő elemekkel

24 Háromdimenziós színterek xyy A CIE (Commission Internationale de l'eclairage) 1931-ben rögzített, transzformált érzékelői spektrumokra alapozott mértékrendszere.

25 Háromdimenziós színterek HSL Teljesen más megközelítés, a színingernek másik három, egymással összefüggő tulajdonsága: Színezet (H) Telítettség (S) Világosság (L)

26 Háromdimenziós színterek Lab Ismét a színingernek három további, egymással összefüggő tulajdonsága: a zöld-vörös opponens színpár tengelye b kék-sárga opponens színpár tengelye L az ab síkra merőleges világossági tengely

27 A CMYK négydimenziós színtér A szubtraktív színingerkeverés elve szerint három festékkel bármely színt ki tudnánk nyomtatni. Reális festékek és reális nyomathordozók mellett szükséges egy kiegészítő fekete színkivonat is.

28 A színvisszaadás realitásai Valamely színvisszaadási eljárás korlátait jellemzi a color gamut. Megmutatja, hogy mely színértékek reprodukálhatóak vele, és melyek nem.

29 A színvisszaadás realitásai Ez az ábra azt mutatja, hogy a teljes RGB színtérből mi reprodukálható a CMYK színtérben. Helyes színkezeléssel már a tervezés fázisában is csak a reprodukálható színek tartományával dolgozunk.

30 Konverzió a színrendszerek közt Bizonyos (rendszerint eszközfüggetlen) színterek közt lehetséges az egy-egyértelmű matematikai megfeleltetés és konverzió (Pl. xyy, HSL, Lab, ). Más színterek közt (melyek közül legalább az egyik eszközfüggő) méréseken alapuló megfeleltetést alkalmazunk (ICC-profil). (Pl. valamely konkrét eszköz CMYK-ja, vagy valamely konkrét eszköz RGB-je).

31 ICC-profilok használata A forrás-színtér és a cél-színtér véges számú elemeinek megfeleltetése és interpolációja.

32 Nyomdaipari technológia Az ideális nyomdai alapszínek spektrális eloszlása alapszínek: vörös, sárga, kék

33 Nyomdaipari technológia A nyomdai alapszínek valós spektrális eloszlása alapszínek: kék, vörös, sárga

34 Nyomdaipari technológia Színbontás prizmás színszűrőkkel (egy lépésben)

35 Nyomdaipari technológia Színbontás színszűrőkkel több lépésben

36 A kép a nyomtatott médiában Pixeles formátumok A képnek, mint xy koordinátarendszernek minden képpontját külön-külön írjuk le. Vektoros formátumok A képnek, mint xy koordinátarendszernek geometriai módszerekkel meghatározott helyeit írjuk le külön-külön.

37 Pixeles képformátumok Mivel fix a felbontásuk, korlátozottan nagyíthatóak.

38 Pixeles képformátumok Bitmap: 1 képpont = 1 bit, vonalas ábrák. Grayscale: 1 képpont = 1 byte, fekete-fehér árnyalatos képek. Színes képek: 1 képpont = 3 vagy 4 byte, attól függően, hogy három- vagy négydimenziós színteret használunk.

39 Pixeles képi file-formátumok TIFF = Tagged Image File Format Az alapformátum, veszteségmentes tömörítés EPS = Encapsulated PostScript PostScript nyelvű, beépíthető JPEG= Joint Photographic Expert Group Veszteséges tömörítés, paraméterezhető mértékben Egyéb képi formátumok GIF, BMP, DIB, PNG,

40 Vektoros képformátumok Nem fix a felbontásuk, korlátlanul nagyíthatóak és kicsinyíthetőek. A kép, mint xy koordinátarendszer. Geometriai függvényekkel ír le egyenes vonalakat, görbéket, ezekből alakzatokat. Egyenes és görbe vonalak esetében vastagság, véglezárás és szín. Alakzatok esetében kitöltés-mintázat és szín.

41 Vektoros képformátumok matematikai alapok Egyenes: mint emlékszünk y=ax+b Görbék: másod- és harmadfokú Beziére-görbék:

42 Beziére-görbék (elsőfokú)

43 Beziére-görbék (másodfokú)

44 Beziére-görbék (harmadfokú)

45 Beziére-görbék (negyedfokú)

46 A szöveg a nyomtatott médiában Alapeleme a betű. A betű egy saját koordinátarendszerben létező egyedi vektoros grafika. Része a raszterizált megjelenítéshez használatos kerekítéseknek a speciális rendszere is. Az azonos rajzolatú (metszésű) betűk halmaza a font. A fonton belül az egyes karaktereket a kódjuk írja le.

47 Nyomdaipari technológia Barlangrajzok (az első tipográfiák)

48 Nyomdaipari technológia Abc-k az időszámítás előtti 6. és 3. század közötti időszakból (föníciai, görög, római)

49 Nyomdaipari technológia Római nagybetűk Felirat Trajanus oszlopáról (AD 113.)

50 Nyomdaipari technológia Betűk tipográfiai tervezése

51 Nyomdaipari technológia Modern DTP rendszerek Chicago 1737 Fournier 1775 Didot Tipográfiai mértékrendszerek

52 A szöveg a nyomtatott médiában A betűk sorozatából szavak, sorok, bekezdések, hasábok, oldalak, fejezetek épülnek fel. A nyomtatott média többi elemeivel (képekkel, vonalakkal, keretekkel, tónusfelületekkel) együtt az elrendezési vázlat (layout) alapján alkotják az oldalakat.

53 Az oldal a nyomtatott médiában A nyomdai formakészítés (pre-press) alapeleme az oldal. Az oldal egy xy koordinátarendszer, melybe egyedi koordináta-információjukkal beépülnek a képek, szövegek, vonalak, keretek, tónus-felületek. Egységes megjelenésük miatt az oldalpárok kezelhetőek együtt és külön-külön is.

54 Arányok Grafikus tervezés

55 Nyomdaipari technológia mozgó pofa nyomathordozó festék nyomólemez álló pofa Hirdetés

56 Nyomdaipari technológia Plakátok (1948, 1966)

57 Nyomdaipari technológia Expresszionista könyvborító (1924)

58 PostScript, PDF Az elkészült és ellenőrzött oldalakat a szerkesztő vagy a stúdió a nyomdai előkészítésre PostScript (PS) vagy PDF formátumban adja át. A PostScript egy 4. generációs lapleíró programnyelv. John E. Warnock és Charles M. Geschke alkotta meg 1984-ben A PDF (Portable Document Format) egy lapleíró formátum, szintén Adobe, 1993.

59 Az oldalaktól a nyomóformáig Egy nyomóformán a terméknek rendszerint több oldala kap helyet. A nyomóformán az oldalak az ún. kilövés szerint helyezkednek el. Ez teszi lehetővé, hogy hajtogatás és körülvágás után lapozva az oldalak helyes állásban és helyes sorrendben követik egymást.

60 Az oldalaktól a nyomóformáig A kilövésben elhelyezett PDF vagy PS formátumú oldalakról színkivonatonként nyomólemezt kell készíteni. Ehhez létre kell hozni a színkivonatokat. A tónusfelületeket árnyalati értékük szerinti rácspontokká kell alakítani. A lézeres levilágításhoz szükséges felbontásban (rendszerint 2400 dpi) létre kell hozni a nyomó- és nemnyomó elemeket (Raster Image Processing, RIP, ripelés ).

61 Nyomdaipari technológia 16 oldalas ív szerelése

62 Nyomdaipari technológia Különböző szerelések a lemezforma készítéshez

63 Nyomdaipari technológia Színes nyomtatás lépései

64 Nyomdaipari technológia Nyomtatás

65 A pre-press szoftverei Pixeles képfeldolgozás: Photoshop Vektoros képfeldolgozás: Illustrator Szövegfeldolgozás, oldalösszeállítás: Quark XPress, InDesign Kilövés: Prebs RIP: Minden levilágító az Adobe PostScript RIP modult használja. Ezekben a hetekben került piacra a PDF RIP szintén az Adobe moduljával.

66 Köszönöm a figyelmet