SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Algyő, június 10.

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Algyő, június 10.

2 I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja és hatálya 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült: 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült: évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról (KJT.) évi LXXIX. törvény: A közoktatásról évi LXII: törvény: A közoktatásról szóló évi törvény módosításáról évi XXXI. törvény A gyermekvédelemről évi XXXI. törvény A tűzvédelemről évi XXXVIII. törvény Az államháztartásról évi XLII. törvény A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól (4..(7) évi XXII. törvény: Munka törvénykönyve évi módosítás: Munka Törvénykönyve 2007: CLII. Törvény: Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők: 138/1992. évi (X. 8.) Korm. rendelet A Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben 11/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet A pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgáról 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről (9., 10., 17., 145. A-B..) 37/2001.(X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól (3.. (2)). 2

3 Algyő Önkormányzatának feladat-ellátási, intézményhálózat -működtetési és fejlesztési terve (önkormányzati intézkedési terv) A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló1995. évi LXXXIII. törvény Az Óvodai Nevelés Országos Alap Programja Helyi nevelési program IMIP. A pedagógusok és a vezetők teljesítményértékelése 132/2000 (VII.14.) Korm. rend. a középületek lobogózásáról 308/2004.(XI. 13.) Kormányrendelet: Az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól 3/2002.(II.15.) OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőség fejlesztéséről Az Államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv A szabályzat hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára, az intézménnyel egyéb jogviszonyban állókra, az óvodába járó gyermekek közösségére, szüleire vagy törvényes képviselőjére. A szabályzat a nevelőtestület általi elfogadás után a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. 2. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 2.1..Az intézmény alaptevékenységének konkrét leírása Az intézmény alapító okiratának kelte, száma: 97/2009. (V.27.) Kt. számú határozattal módosított, 66/1998.(V.21.) Kt. számú határozata Az intézmény Neve: Szivárvány Óvoda Címe: Algyő, Kastélykert u. 17. Telephelye: ua. Típusa: Napközi Otthonos óvoda OM azonosítója:

4 Az intézmény fenntartója: Algyő Nagyközség Önkormányzata 6750 Algyő Kastélykert u. 40. Az intézmény alapító szerve: Algyő Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Székhelye: 6750 Algyő, Kastélykert u. 40. Az intézmény felügyeleti szerve: Algyő Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Székhelye: 6750 Algyő, Kastélykert u. 40. Alapító okirat száma: 66/1998.(V.21.) Kt. Az intézmény közigazgatási ellátási területe: Algyő Nagyközség Az intézmény jogállása, jogköre: a) jogi személyisége: önálló jogi személy b) gazdálkodási jogköre: önállóan működő költségvetési szerv, c) előirányzata felett teljes jogkörrel rendelkezik, d) pénzügyi-gazdasági feladatait az Algyő Nagyközség Önkormányzat Pénzügyi csoportja látja el e) bérgazdálkodási jogköre: önálló bér-és létszámgazdálkodó 2.2. Az intézmény tevékenységi köre: a) Főtevékenység: ( ) Alapfokú oktatás ( ) Sajátos nevelést igénylő gyermekek óvodai nevelés b) Tevékenységei: ( ) óvodai intézményi közétkeztetés, ( ) Munkahelyi étkeztetés Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenysége a) óvodai csoportok száma: 7 b) az intézményi gyermeklétszám 180 fő 2.3. A gazdálkodás módja: A fenntartó döntése alapján önállóan működő költségvetési szerv. Az intézményi vagyon tulajdona az Algyő Nagyközség Önkormányzatot illeti. 4

5 Algyő Nagyközség belterületén 141 tulajdoni lap számú 43/1 helyrajzi számú, Kastélykert u. 17. szám alatti óvoda megnevezésű 3,705m2 területű ingatlan, ingó vagyon az óvoda leltára továbbá a leltár szerint nyilvántartott immateriális javak és tárgyi eszközök. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyak feladatainak ellátásához szabadon használja. Az intézmény (a feleslegessé vált, valamint selejtezett vagyontárgyak hasznosításának kivételével) a rendelkezésre álló korlátozottan forgalomképes vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. Készpénz kezelésért felelős: Ozsváth Lászlóné óvodavezető Makán Ferencné óvodatitkár 2.4. Az intézmény bélyegzőinek lenyomata: Hosszúbélyegző 1db. Körbélyegző 1 db. A bélyegzők az óvoda páncélszekrényében tarthatók! Az intézményből elvinni, idegen személynek átadni tilos! 3. Az intézmény feladatai alapdokumentumai és jogosultságai Alap- és egyéb feladatok Alapfeladat: Az óvodai ellátás keretében a 3-6-7, indokolt esetben 8 éves óvodáskorú gyermekek - sajátos nevelési igényű is - nevelése, gondozása és iskolára való felkészítése. Az alaptevékenységre és a kiegészítő tevékenységre vonatkozó jogszabályok A feladatok ellátására és irányítására, a tevékenységekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek közül kiemelkedők a következők: Közoktatási tevékenységre A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX törvény (Kt.). A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet. 5

6 A közoktatási törvény végrehajtásáról szóló, módosított 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet. Az Óvodai Nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 173/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet. Gazdálkodásra vonatkozó fontosabb jogszabályok: A számvitelről szóló, módosított évi C. törvény Az államháztartásról, működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet. A mindenkori költségvetési törvény Óvodai nevelés szakfeladat száma: szakágazat száma: Óvodai nevelés Feladatmutató: óvodai nevelést igénylők létszáma (184 fő) Teljesítménymutató: férőhelyek száma (180 fő) Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése szakfeladat száma: Intézményi közétkeztetés szakágazat száma: óvodai intézményi étkeztetés: Feladatmutató: intézményi étkeztetést igénybe vevők létszáma: 184 fő Teljesítménymutató: évi élelmezési napok száma: 225nap/év Feladatok, tevékenységek forrásai Önkormányzati támogatás Saját bevétel 3.3. Egyéb feladatok: Fakultatív foglalkoztatás a szülők igényei alapján: -angol nyelvi tehetséggondozás -népi játékok, néptánc Speciális feladat: 5 éves kortól a vízhez szoktatás Az intézmény alapdokumentumai 6

7 Az intézmény tartalmi működését a Helyi Nevelési Program határozza meg, amely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülve tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait: A Helyi Nevelési Program és a MIP megtalálható: valamennyi gyermekcsoportban vezetői irodában Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti Az intézmény jogosultságai Az óvodai szakvélemény kiállítása. Indokolt esetben, szülői kérésre felmentés a rendszeres óvodába járás alól. 5 éven felüliek rendszeres óvodába járási kötelezettségével kapcsolatos írásos dokumentáció. 7 éven felüli gyermekek óvodai nevelésének biztosítása szakértői vélemény birtokában nevelőtestületi jóváhagyással. II. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 4. Szervezeti egységek és vezetői szintek A szervezeti egységekhez kapcsolódó vezetői szintek meghatározásánál, azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően, magas színvonalon lássa el. A munkavégzés a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények, és igények figyelembevételével történjék 7

8 Intézményünk kapcsolatrendszere: Szülők Fenntartó Iskolák Szponzorok Bölcsőde Pedagógiai Intézet Óvodai Családsegítő szolgálat Pedagógiai S szakszolgálat Gyermekorvos, védőnők Jelmagyarázat: Óvoda Munkaközösség Minőségfejlesztési team 8

9 5. Az intézmény vezetője 5.1. Az intézmény vezetője: Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: Az intézmény vezetőjét pályázat útján az Algyői Önkormányzat képviselő-testülete bízza meg, határozott időre. Elérhetősége: Szivárvány Óvoda 6750 Algyő, Kastélykert u Az intézményvezető jogköre Az intézmény vezetőjének a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 54. és 55. -a szerint feladata különösen, hogy irányítja és koordinálja az intézményben folyó mindennemű munkát, és személyében felel az intézményben lévő tevékenységekért, történésekért, a megtett és elmulasztott intézkedésekért, vagyis egyszemélyi felelősséggel áll az intézmény élén, maga hozza döntéseit, és a felelősséget is saját személyében viseli a döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzésért. Az algyői Szivárvány Óvoda, mint helyi önkormányzat által fenntartott intézmény óvodavezetőjének különös kötelessége, hogy a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényt, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvényt, és ezek végrehajtási rendelkezéseit, a közoktatási rendszer működésére vonatkozó, illetve működését szabályozó egyéb jogszabályokat megtartsa, megtartassa A munkakör rendeltetése Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítése Feladatai Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működésért, a takarékos gazdálkodásáért; a pedagógiai munkáért; az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működésért; a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezésért és ellátásáért; a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; a gyermekbalesetek megelőzéséért, a megelőző tevékenység irányításáért; a gyermekek és a közalkalmazottak rendszeres egészségügyi vizsgálatának a irányításáért; a gyermekek és a közalkalmazottak rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért; az ésszerű és takarékos 9

10 gazdálkodásért; a pénzeszközök jogszabályban meghatározott módon történő felhasználásáért, a bizonylati fegyelem betartásáért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. Képviseli az intézményt külső szervek előtt; jogkörét jogszabályi előírásoknak megfelelően esetenként vagy a feladatok meghatározott körében átruházhatja helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára. Ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat. Elkészíti az intézmény működésére vonatkozó szabályzatokat. Elkészíti az intézményi minőségirányítási programot és az alkalmazotti közösség elé terjeszti elfogadásra, gondoskodik a fenntartó által jóváhagyott minőségirányítási program végrehajtásáról. Elkészíti a továbbképzés végrehajtására a középtávú, öt évre szóló továbbképzési programot, illetve a továbbképzési program végrehajtására az egy nevelési évre szóló beiskolázási tervet. Gondoskodik annak jogszerű elfogadtatásáról és végrehajtásáról. Előkészíti és a nevelőtestület elé terjeszti az éves munkára, a nevelési év munkatervére és az óvoda belső munkarendjére vonatkozó javaslatokat, illetve megszervezi és ellenőrzi azok szakszerű végrehajtását. Az intézmény közalkalmazottjainak élet- és munkakörülményeit illetően meghallgatja a szakszervezetek, illetve a közalkalmazotti tanács véleményét, előírás szerint egyeztet velük. Vezeti a nevelőtestületet. Irányítja és ellenőrzi a nevelő-oktató munkát. Ellátja a jogszabályban meghatározott tanügyigazgatási feladatokat. Biztosítja a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Együttműködik a munkavállalói érdekképviseleti, illetve a szülői szervezettel. A munkarendhez igazodva szervezi és koordinálja a nemzeti és óvodai ünnepek méltó lebonyolítását. 10

11 A nevelő-oktató munkáról minden félévkor és nevelési év végén átfogó beszámolót készít a fenntartó számára. A jogszabályban meghatározott esetekben intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény vezetője képviseli az intézményt. Az intézmény vezetőjét helyettesíthetik a munkamegosztás rendje szerint a vezető helyettes, valamint a vezető által írásban meghatalmazott közalkalmazott. 6. Az intézmény vezetősége Óvodavezető és az óvodavezető helyettes Az intézményvezető feladatait vezető helyettes óvónő és az óvodatitkár közreműködésével látja el. A vezető helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes, amelynek alapja az adott tagóvoda teljes alkalmazotti körének bizalmi szavazása a vezetői megbízást követően. Az óvodavezető helyettes a közoktatásról szóló évi LXXIX. Tv. 1. sz. mell. 3. bekezdés II/5 pontjában meghatározottak szerint, minden nevelési évben külön megállapított órakedvezménnyel, a munkaköri leírás alapján látja el a csoport működésével kapcsolatos szervezési feladatokat. A vezetők megbízása visszavonható: a vezetővel való együttműködés hiánya, a törvényi és szakmai előírások megszegése, ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, ügyviteli, dokumentációs feladatok minőségi problémái, vezetői etika be nem tartása, adatvédelmi törvény megsértése esetén. A vezetői alkalmasság megítélése: az ÖMIP-ben meghatározott beszámoltatási rendhez igazodva, a magasabb vezetőkre érvényes szempontsor alapján vezetői beszámoltatás, nevelőtestületi vélemény a szakmai munkáról, alkalmazotti kör véleménye a vezető személyiségéről, 11

12 6. 2. Az óvodavezető és az óvodavezető helyettes Az óvodavezető és az óvodavezető helyettes munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Feladat- és hatáskörük kiterjed egész munkakörükre. Az óvodavezető és a helyettes felelőssége kiterjed: A nevelőtestület vezetése. A nevelőmunka irányítása és ellenőrzése. A munka megszervezésével kapcsolatos dokumentumok kiadása, vezetése, ellenőrzés. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése. Egyeztetés után a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - likviditási terv alapján. A szülői közösséggel, a szülői képviselettel és az érdekképviseleti szervekkel való együttműködés. A nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése, valamint a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak. Az óvodavezető és a helyettes éves és ötévenkénti beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzés tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére A vezetőség Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és a javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, az óvodavezető helyettes, minőségi kör vezetője, a szakmai munkaközösségek vezetői, a szakszervezeti vezető. A vezetők irányítják, tervezik, szervezik és ellenőrzik a saját területükhöz tartozó munkát, írásban és értekezleteken beszámolnak területük működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. 12

13 Az utalványozási és teljesítési, igazolási jogkörrel rendelkezik az óvodavezető a 4. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre kötelezett A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető bármikor összehívhat A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén óvodavezető helyettese, egyéb esetekben a következő beosztású munkatársa: szakszervezeti vezető. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Utalványozási jogkörrel rendelkezik: mindenkori óvodavezető Teljesítési jogkörrel rendelkezik: óvodavezető Az óvodavezető és a helyettes helyettesítése A 3/1997.I.15.sz. Kormányrendelet 3..(2.) bek. értelmében az algyői Szivárvány Óvodában a vezető helyettesítését az alábbi óvónők látják el. Kovácsné Budai Éva Patakiné Laczik Etelka III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 7. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 7.1. Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató- nevelőmunkát végző pedagógus, a 13

14 többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógus az óvodai nevelőmunka ellátása során a gyermekkel összefüggő tevékenységgel kapcsolatban közfeladatot ellátó személy, büntetőjogi védelem szempontjából. A pedagógus joga, hogy a helyi önkormányzat által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállítótermeket ingyen látogassa, továbbá megilleti, hogy hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom vásárlásához. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmai munkáját, melynek tevékenységével a Szervezeti és Működési Szabályzat önálló fejezete foglalkozik. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével a Szervezeti és Működési Szabályzat önálló fejezete foglalkozik Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésekben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség ( 50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Ktj. 57.,

15 7.3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi összejövetelek. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, mely a vezetői irodákban találhatók. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 8. Az óvoda csoportjai és kapcsolattartásának rendje Az óvodák alaptevékenységüket csoportkeretben végzik. Az óvodába felvehető gyermekek maximális létszáma az Alapító Okiratban meghatározott, a csoportok vezetéséért a csoportban dolgozó óvónők együttesen felelnek. A gyerekek csoportba való beosztását koruk, fejlettségi szintjük, illetve az adott körülmények határozzák meg. Ez nevelési évenként a szükségletek és a lehetőségek figyelembe vételével változhat. Erről az óvodavezető dönt a nevelőtestület véleményének kikérésével. A gyermekcsoport létszámalakulása Az óvodai csoport törvényben megállapított maximális létszáma 25 fő. A csoportok létszámának megállapításáról a helyi körülmények és a gyermekek elláthatóságának figyelembe vételével az óvodavezető dönt. Csoportösszevonás rendje A törvényben meghatározott maximális csoportlétszámot nem lehet túllépni. 9. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 9.1. A szülői szervezet A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői közösséget hoznak létre. A szülői közösség dönt saját 15

16 szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásán részvételi joga van A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy csoport szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető óvónő közvetlen kapcsolatot tart. A szülői közösségek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Szervezet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői közösség véleményét és javaslatait. A Szülői Szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, tagóvoda vezetővel A szülői Szervezet véleményezési, egyetértési jogait gyakorolja az alábbiak vonatkozásában: Véleményezési jog: Helyi Nevelési Program Minőségirányítási Program vonatkozásában Véleményezési és egyetértési jog: Házirend és a Munkaterv nevelési évrendjét meghatározó részét illetően A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény- a közoktatási törvénynek megfelelően - a gyermekekről a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadó órákon történik. A szülői értekezletek rendje A csoportok szülői közössége számára az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az óvodapedagógus az óvodavezető 16

17 vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják a csoportban oktató-nevelő új óvodapedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, és a szülői közösség képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. Az óvodapedagógusok a szülővel előre egyeztetett időpontban fogadóórát tartanak. Ezt a szülő is és az óvodapedagógus is kezdeményezheti. 10. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint az iskolába lépés érdekében, valamint egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: a fenntartóval, a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, a gyermekvédelmi hatóságokkal, a Nevelési Tanácsadóval, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, közművelődési intézményekkel, a történelmi egyházak szervezeteivel, munkavédelmi ellenőrrel, az intézményt támogató alapítványokkal, pedagógiai szakmai szakszolgálattal 17

18 IV. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 11. A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása - ezáltal a gyermekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület tagjainak munkájával, személyzeti ügyeivel, a gyermekek elbírálásával kapcsolatos adatok, a tanácskozások vitaanyaga, a hivatali titok fogalomkörébe tartoznak. A hivatali titok megszegése fegyelmi vétséget von maga után. A nevelőtestület döntési jogköre: a nevelési program elfogadása, Szervezeti és Működési Szabályzat, a házirend és az IMIP elfogadása, nevelési év munka,- és feladattervének jóváhagyása, átfogó értékelések, elemzések és beszámolók elfogadása, intézményvezetői programok szakmai véleményezése, nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, a jogszabályokban meghatározott más ügyekben A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a nevelési év során. A kötelező értekezletek rendjét az intézmény éves munkaterve rögzíti. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. 18

19 11.4. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 12. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Munkaközösségek a. A munkaközösségek célja Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Szakmai munkaközösség szakmai munkaközösség hozható létre 3 fő kezdeményezésére a szakmai munkaközösség tagjainak javaslatára az óvodavezető bízza meg a szakmai munkaközösség vezetőt, akik szakmai programot dolgoznak ki. Cél: szakmai, módszertani kérdések kidolgozása, amivel segítik az intézményben folyó nevelőmunkát. A munkaközösség vezető beszámolási kötelezettséggel bír az óvodavezető felé. Szakmai munkaközösséget létrehozhatnak szakma közti szinten is. A munkaközösség vezető kötelező óraszámából heti 1 óra beszámítható, melyet a munkaközösségi feladatok ellátására fordít. b. A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, 19

20 szervezi a pedagógusok továbbképzését, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a gyermekek fejlettségi szintjét c. A munkaközösség vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az óvodán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezetők további feladatai és jogai: irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, részt vesz a szakmai munka ellenőrzésében és értékelésében értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez. d. Az intézmény szakmai munkaközösségeit az éves munkaterv tartalmazza Minőségirányítói Támogató Szervezet működési rendje az intézményi Minőségirányítási Programban szabályozott. Minőségfejlesztés az intézményben: Az óvodában folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtson. Az óvoda ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. A minőségfejlesztési feladatok végrehatásához munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szakaszait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásérét felelős személyek neveit. Az óvoda munkatervének összhangban kell állnia a helyi nevelési programmal Az óvodában folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása a mindenkori minőségfejlesztési szervezet (támogató szervezet) feladata. A minőségfejlesztési szervezet (TEAM) figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtás 20

21 13. A nevelőtestület feladatainak átruházása Az egyes feladat- és jogkörök átadása Véleményezési, egyetértési, döntési jogkörét saját döntési jogkörében átruházhatja a szakmai munkaközösségek vezetőire. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, illetve vezetőikre. Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek Nevelőtestület által átruházott jogkörök Az óvodavezető jogkörébe utalja a beiskolázási terv évközi módosítása, konferencián való részvétel jóváhagyása. A szakmai munkaközösségekre ruházza át az óvodapedagógusok külön megbízásának elosztásával kapcsolatban a közoktatási törvényben meghatározott véleményezési jogkörét V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 14. A nevelési év helyi rendje A nevelési év rendjének meghatározása Nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő május 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével A nevelési év rendje és annak közzététele A nevelési év helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját a nevelés nélküli munkanapok programját és időpontját, a szünetek időpontját a fenntartói döntés alapján a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. 21

22 A nevelési év helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az óvodapedagógusok az első hónapban ismertetik a gyerekekkel, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a nevelési évben ig tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján Az óvoda munkarendje, nyitva tartása Az óvoda 5 napos (hétfőtől péntekig) munkarenddel üzemel. Eltérő az óvodai munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Az óvoda dolgozóinak munkarendjét a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. A nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart, két részből áll: szeptember 1-május 31-ig szorgalmi idő, június 1-július 31-ig nyári udvari élet (összevont) augusztus 1- augusztus 31-ig nyári karbantartási munkák Az óvoda egyéb rendelkezések szerint is zárva tarthat, melyről a szülők legalább 7 nappal előbb hirdetés útján értesítést kapnak. A zárva tartás ideje alatt a szülő kérése esetén a gyermekek részére ügyeletet" kell biztosítani. A gyerekek fogadása óvónő jelenlétében történik. A gyerekek szakszerű felügyeletének megszervezéséről a nyitva tartás időtartama alatt az óvodavezető gondoskodik. A gyermekek napirendjét a csoport óvónőinek a csoportnaplóban kell rögzíteni. Az óvoda iskolai életre felkészítő feladatát elsősorban óráig látja el. A foglalkozás tartama napi 4 óra, amelynek érdekében a gyerekek 5 éves kortól ezen idő alatt kötelesek az óvodában tartózkodni. A nyári időszakban legalább 4, illetve 5 hétig zárva tartunk. Ez alatt az időszak alatt kell elvégezni az óvodák szükség szerinti Felújítását, karbantartását. 22

23 Az óvoda a tavaszi, téli időszakban, illetve munkanap áthelyezés esetén az igényeknek és gazdaságosságnak figyelembe vételével tart nyitva. A nevelés nélküli munkanapok száma évente a fenntartó által meghatározott. A nyári zárás idejéről a gyermekek szüleit február 15-ig értesíteni kell! Fakultáció Hit és vallásoktatáshoz, valamint az angol nyelvi tehetséggondozáshoz az intézmény vezetője az óvodai foglalkozásoktól elkülönítetten biztosítja az időt és helyet Az óvodában dolgozó közalkalmazottak munkarendje Az éves munkatervben, valamint a dolgozók számára jól látható helyen található. Legfontosabb pontjai: A gyerekekkel a nyitva tartás ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik. Munkarendjük változhat: szorgalmi időben nyári szabadságolás ideje alatt a tavaszi, téli szünet ideje alatt, illetve munkanap áthelyezésekor. Befolyásolja szülői igények hiányzások (gyerekek, intézményi dolgozók) egyéni kérések figyelembe vétele továbbképzéseken való részvétel továbbtanulás. 15. Az intézmény munkarendje A vezetők intézményekben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy a vezető-helyettes heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén a Szervezeti és Működési Szabályzat pontjában rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 23

24 15.2. Az intézmény hivatalos ügyeinek intézése Általános működés esetében az óvodavezető irodájában 9 16 óráig. Gazdasági ügyek intézése a gazdasági irodában. Dolgozóknak naponta óráig. Étkezési térítési díjak befizetése az előre kijelölt időpontokban. A nyári zárás ideje alatt minden szerdán 9 órától 12 óráig ügyintézés céljából ügyelet van A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. Minden közalkalmazottnak az intézményben be kell tartania az általános munka és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkavédelmi felelőse tartja. Az óvodavezető tesz javaslatot- a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Az alapítványi programok lebonyolításában való aktív részvételért 1 nap jutalom szabadság adható. Az óvodavezető ügyeljen: az egyenletes terhelés megvalósítására valamint a törvényes előírások a helyettesítésekről, az anyagi térítésről szóló szabályokra. Az alkalmazottak személyes adatai csak a törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából vezethetők. Adattovábbításra csak az óvoda vezetője jogosult. Az óvoda házirendje A házirend az óvodai élet szervezeti kerete, mely a szülő felé jogokat és kötelességeket, a gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az intézmény alkalmazottainak házirendje külön dokumentum. Az óvoda alaptevékenységének folyamata Az óvoda 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 8 éves korig nevelő intézmény. Kivétel: 36/1999.(VI.24.) OM rendeletben meghatározott esetekben. 24

25 15.4. Az óvodapedagógusok munkarendje Az óvodapedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv, az intézmény zavartalan működése és az óvodapedagógusok egyenletes terhelése. Az óvodapedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet az óvodavezető állapítja meg. Az óvodapedagógus köteles munkaideje kezdetekor pontosan, munkára kész állapotban, a gyermekcsoportban megjelenni. Az óvodapedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelenteni kell, hogy feladatának ellátásáról, helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A lemaradás elkerülése érdekében az óvodapedagógust hiányzása esetén szakszerűen kell helyettesíteni Az óvodai nevelési időkeret csökkentése Az Mt (2) bekezdésében meghatározott távollétek: állampolgári kötelezettségek teljesítése (pl. bíróság előtti tanúként történő meghallgatás), legalább két munkanap közeli hozzátartozó halála [139. (2) bek.] esetén, kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartama, véradás miatt távol töltött idő teljes időtartama, munkaszüneti nap miatt (125. ) kiesett idő, a szabadság időtartama, szoptatási munkaidő-kedvezmény [138. (5) bek.] ideje, munkaviszonyra vonatkozó szabályban (jogszabály) meghatározott munkavégzés alóli felmentés (mentesítés) időtartama Hivatalos távollét miatt kieső órák elszámolásának rendje: Hivatalos távollétnek minősülnek amely alatt a munkáltató a pedagógust az óvodai foglalkozások alól mentesíti az alábbiak: 25

26 a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken és az oktató-nevelő munkával összefüggő értekezleten, nevelés nélküli munkanapokon történő részvétel gyermekek kísérése a munkáltató kirendelése alapján országos és regionális sport- és kulturális versenyekre Amennyiben ezek a nevelési napokra esnek, és időtartamuk legalább 4 munkaóra A munkaidő nyilvántartása vezetésének szabályai A nevelési-oktatási intézmény a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 7..(1) bekezdése alapján Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozni köteles a közoktatási intézményekre vonatkozó munkaidő nyilvántartás vezetésével kapcsolatos helyi rendet. A munkaidő elrendelés és nyilvántartás tartalma A munkaidő elrendelésnek és nyilvántartásnak tartalmaznia kell az óvodai neveléssel le nem kötött munkaidő keretében a nevelő-oktató munkával összefüggő tevékenységeket a teljesítményértékeléshez. A munkaidő nyilvántartás vonatkozásában az óvodai neveléssel le nem kötött munkaidő meghatározásakor óvodai nevelésnek minősül: az óvodai foglalkozás teljes időtartama. A munkaidő elrendelés és nyilvántartás vezetésének részletes szabályai A munkaidő elrendelést és nyilvántartása személyenként külön-külön kell vezetni. Tartalmazza: nyilvántartási időszakot, nyilvántartási napok számát kéthavi elrendelt kötelező óraszámot napi lebontásban kéthavi munkaidő kedvezményt. A személyenként vezetett lapokon naponta rögzíteni kell az adatokat a következő bontásban: óvodai neveléssel lekötött munkaidő kötelező óra teljesítése kötelező órába beszámítható tevékenység helyettesítés összes óvodai neveléssel lekötött munkaidő. óvodai neveléssel le nem kötött munkaidő: évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet II/9. pont. 26

27 Feladat ellátási lista Az évi Közoktatási Törvény LXXIX. 1. sz. mell. harmadik rész II Az óvoda, az iskola, a bölcsőde és a család kapcsolattartása A külön díjazás nélkül elrendelt tevékenység Feladatok A teljesítés helyszíne Helyi megvalósítás, munkaforma óvoda külső 01. Intézményi szabályozó dokumentumok A) Módosítási javaslatok, legitimitás /HOP, MIP, SZMSZ, X X készítésében való részvétel Házirend, Kollektív szerződés/ A) Mulasztási naplók B) Beiratkozási napló 02. Tanügy igazgatási feladatokat ellátó X C) Étkezési naplók dokumentációk vezetése D) Nyilvántartások E) Szakvélemények 03. Felkészülés a nevelő-oktató munkára X X HOP-ban rögzített tervezés a csoportnaplóban Felkészülés a foglalkozásokra /anyaggyűjtés, vásárlás, eszközkészítés/ Foglalkozások előkészítése /csoport, tornaszoba, külső helyszín/ A) Könyvtári foglalkozás 04. HOP és a munkatervben rögzített egyéb B) Úszás nevelési feladatok, szülői igényeket szolgáló X X C) Kulturális rendezvények feladatok és ezzel összefüggő megbízatások D) Fakultációk Séták 05. Egészséges életmódra nevelés X Kirándulások Óvodai és település szintű sportrendezvények 06. Óvó-védő hálózattal való együttműködés X X Nevelési Tanácsadóba küldéssel kapcsolatos lebonyolítás, dokumentálás Fejlesztő pedagógussal, egyeztetések, megbeszélések, dokumentálás logopédussal, gyógypedagógussal egyeztetések, megbeszélések, dokumentálás SNI gyerekekkel kapcsolatos teendők Kapcsolattartás a családvédelmi felelőssel, gyermekvédelmi feladatok Kapcsolattartás a gyermekvédelmet segítő társintézményekkel és kapcsolattartóikkal 07. Hatósági feladatok ellátása X A) Tűz-és balesetvédelmi oktatás, ÁNTSZ K A) Konzultációk Ór B) Óralátogatások X K C)Közös rendezvények X 09. Ünnepélyek, hagyományok X X 10. Nevelőtestületi fórumok működtetése X X 11. Az óvoda hatékony működését segítő feladatok 12. Minőségfejlesztés, gyermekek teljesítésének mérése, értékelése X X Cs D) Családlátogatás Sz Szülői értekezlet Fo Fogadó óra HHOP, SZMSZ éves munkatervben foglaltak szerinti szervezése, lebbonyolítása Csoportra jellemző Nenevelőtestületi értekezletek, felkészülés, lebonyolítás Munkaközösségi foglalkozások Rerendezvényszervezés Totovábbképzések KöKözzalkalmazotti Tanács feladataiban való közreműködés SzSzakszervezeti feladatok ellátása PálPályázatok írása X AlAlapítvány működtetése ÓvÓvoda menedzselése KöKözalkalmazotti mérések AnAamnézis, gyermeki mérések elvégzése, összesítése EgEgyéni fejlesztési dokumentumok 27

28 A nyilvántartásba történő bejegyzés alapja és az egyeztető ellenőrzés során felhasználható dokumentumok: Az óvodai nevelőmunkával lekötött munkaidő bejegyzésének alapja: a pedagógusok csoport beosztása csoportnaplóba vezetett tervező munka a kötelező órába beszámítható tevékenységek terve helyettesítési napló. Az óvodai nevelőmunkával le nem kötött munkaidő bejegyzésének alapja: a feladat-ellátási terv I. II. félévi terve a feladat-ellátási terv heti lebontása az elrendelt és a várható feladatok szerint. 1. Intézményi szabályozó dokumentumok készítésében való részvétel 2. Tanügy igazgatási feladatok ellátása, dokumentációk vezetése 3. Felkészülés a nevelő-, oktatómunkára 4. HOP-ban rögzített egyéb nevelési feladatok 5. Egészséges életmódra nevelés 6. Gyermekvédelmi feladatok 7. Az óvoda, iskola, bölcsőde kapcsolattartása 8. Az óvoda és a család kapcsolattartása 9. Ünnepélyek, hagyományok 10. Nevelőtestületi fórumok működtetése 11. Az óvoda hatékony működését segítő feladatok 12. Minőségfejlesztés, gyermekek teljesítményének mérése, értékelése A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos felelősség Tájékoztatás az intézményi dokumentumok nyilvánosságáról Az elkészített és a nevelőtestület által elfogadott, valamint az önkormányzat által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat, Helyi Óvodai program, Minőségirányítási Program, és a Házirend egy példánya faliújságon kerül kifüggesztésre. Tájékoztatást, konzultálási lehetőséget az intézményvezetőtől, a helyettestől, az óvodapedagógusoktól, valamint a családsegítőtől fogadóórájukon ill. előre egyeztetett időpontban lehet kérni. Az intézmény dolgozóinak rendelkezésére áll az óvodai könyvtárban valamennyi 28

29 dokumentum és szabályzat egy példánya, mely a helyszínen olvasható, illetve a könyvtárkölcsönzés szabályainak megfelelően kölcsönözhető. A házirend egy példányát beiratkozáskor át kell adni a szülőnek. Titoktartás, iratkezelés, adatszolgáltatás Titoktartás: A pedagógust és a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot és információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során tudomást szerzett. E kötelezettség fennáll a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is, határidő nélkül. Iratkezelés, adatszolgáltatás: Az óvodában az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban, nemzetbiztonsági okokból az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából a célnak megfelelő mértékben célhoz kötötten kezelhetőek. A közoktatás információs rendszerébe (az adatok statisztikai célú felhasználása) - kormányrendeletben meghatározottak szerint - köteles az óvoda adatokat szolgáltatni, közreműködik e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. Az adatkezelés és titoktartás részletes szabályozása az SZMSZ mellékletében az iratkezelési szabályzatban kerül rögzítésre. Az alkalmazott nem késztethető lelkiismereti, világnézeti politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására, meggyőződése miatt hátrány nem érheti A felvételi és mulasztási napló a csoportba beírt gyermekek adatait és hiányzásait rögzíti, vezetéséért a csoportban dolgozó óvónők a felelősek. Ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermek nevelését is ellátja, a felvételi naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. Az óvoda minden év június 30-ig megküldi az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság részére azon gyermekek nevét, - a bizottsági szakvélemény számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következő nevelési évben esedékes. 29

30 A fentiek betartásáért, nyomon követéséért a csoportban dolgozó óvónők felelősek. Aki a jogszabályban meghatározott kötelező tanügyi okmányokat nem vezeti, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatban felelősség terheli: óvodavezetőt óvodavezető helyettest óvodapedagógust Feladataik: A nyilvántartás vezetésének szervezési feladatait az intézményvezető utasítása szerint az óvodavezető helyettes látja el. Ennek keretében: módosítja, kiegészíti a munkaköri leírást kijelöli a nyilvántartás vezetéséért, ellenőrzéséért, egyeztetéséért felelős személyt - a mindenkori óvodavezetői feladatokat ellátó személy (Munkaterv alapján) a nyilvántartás vezetésének szükségességéről, valamint az információ-szolgáltatási kötelezettségről nevelőtestületi megbeszélésen, értekezleten tájékoztatja a pedagógust kijelöli a nyilvántartás helyét. (óvodatitkári iroda) A nyilvántartás kezelő feladatai: A nyilvántartás kezelő óvodavezető helyettes feladatai: felméri a nyilvántartási szükségletet, és biztosítja a megfelelő mennyiségű adatlapot a pedagógusok részére a nyilvántartó adatlapot átadja a nyilvántartások legalább heti egy alkalommal történő egyeztető jellegű ellenőrzése a rendelkezésre álló nyilvántartások, adatok és információk alapján a heti összesítések ellenőrzése az ellenőrzés tényének aláírással történő igazolása a kéthavi időkeret teljesítésével kapcsolatos összesítés ellenőrzése, és az ellenőrzés megtörténtének igazolása amennyiben az egyeztető jellegű ellenőrzése során eltérést tapasztal, - a pedagógus bevonásával - a nyilvántartásban kétséges adat helyességéről meggyőződjön és a munkaidő nyilvántartást, vagy az egyeztetés alapjául szolgáló dokumentumot javítsa, illetve annak szükségességét jelezze. A pedagógus által ellátandó feladat: A pedagógus feladata, hogy: 30