A szigethalmi Gróf Széchenyi István Általános Iskola tanévi szakmai beszámolója

Átírás

1 A szigethalmi Gróf Széchenyi István Általános Iskola tanévi szakmai beszámolója

2

3 Tartalomjegyzék 1. Intézményi alapadatok Az intézmény szervezeti felépítése Személyi alapadatok Pedagógusok névsora Osztályok adatai Tanulói létszámok Tanulói balesetek Az intézmény munkarendje A tanév rendje, főbb eseményei az éves munkaterv alapján Szakmai értékelés Bevezető, kezdő szakasz szakmai munkája Alapozó, fejlesztő szakasz szakmai munkája A nem szakrendszerű oktatás megvalósítása az 5-6. évfolyamon Szakmai mutatók - mérési eredmények Hungarofit mérés a tanulók fizikai állapotáról Az osztályfőnöki munkaközösség szakmai munkája Egyes intézményi folyamatok Versenyeink, eredményeink, Siker-Halom IMIP minőségcéljainak teljesítése TÁMOP / Összefogás Szigethalom Gyermekeiért projekt Szabadidős programok Diákönkormányzat Gyermekvédelmi tevékenység Környezetvédelem Kapcsolataink Tanügyigazgatási értékelés Belső ellenőrzési rendszer működtetése Pedagógus továbbképzések A gazdálkodás rendje Intézményi bevételek kiadások Pályázatok Technikai fejlesztések Egyéb támogatások Alapítványunk Rendezvények Díjaink Javaslatok, észrevételek Melléklet (fotók)

4 Azokért élünk, akiket szeretünk, azokért, akik igaznak tartanak. A jövőnek élünk, a szépért s jóért, amit tehetünk! (Gróf Széchenyi István) 3

5 A szigethalmi Gróf Széchenyi István Általános Iskola szakmai beszámolója Az évi LXXIX. törvény (5) bekezdése alapján a közoktatási intézmény vezetője évenként beszámolót készít az intézmény tevékenységéről. Beszámolónkat az igazgatóhelyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők segítségével készítettük el, amely munkába bevontuk a nevelőtestület tagjait is. A beszámoló tartalmát megismerte, véleményezte és elfogadta a nevelőtestület, az SZMK elnökség, a DÖK vezetősége és az Iskolaszék elnöksége. Ezúton nyújtjuk be jóváhagyásra a képviselő - testület részére. 1. Intézményi alapadatok A szigethalmi Gróf Széchenyi István Általános Iskola címe: 2315 Szigethalom, Thököly u. 37. sz. tel./fax.: címe: grofalt@vnet.hu honlap címe: Az intézmény szervezeti felépítése Az iskola szervezetének vázlata Igazgató Alsó tag. igh. Felső tag. igh. Pénzügyi ea. Könyvt. Isk. titkár tanítók osztályfőnökök napk. otth. nev. gyermekv. fel. szakos tanárok osztályfőnökök DÖK vezető tan. sz. vez. gyermekv. fel gondnok 2. Személyi alapadatok élelm. vez. konyhai dolg. Intézményvezető: Egyed Jolán Tel.: cím: egyed.jolan@gmail.com Intézményvezető-helyettesek: Kerekesné Nagy Julianna (alsó tagozat, napközi otthon és iskolaotthon) Tel.: cím: kerjuli@fre .hu Vidáné Wéber Adrienn (általános igazgatóhelyettes, felső tagozat és tanulószoba) Tel.: cím: webadri@fre .hu 4

6 Az intézményben dolgozók összlétszáma: 54 fő Pedagógusok száma: 39 fő Technikai dolgozók száma: 15 fő 2.1. Pedagógusok névsora Név Iskolai végzettség, beosztás matematika tanár, tanító, ének szakkollégium, Bihariné Kiss Anikó tehetségfejlesztési szakértő, tehetségfejlesztő mesterszakot 1. végzi 2. Bosnyák Gáborné tanító, ének szakkoll., gyermektánc oktató 3. Bóka Péter tanító, testnevelés szakkoll., menedzser tanár 4. Czita Gáborné tanító, ének szakkoll., munkaközösség-vezető Csürke Olga magyar- történelem tanár, tanító, inf. műv. ter. 5. Csvóricsné Csernyi biológia- kémia tanár 6. Marianna 7. Dobránszky Andrásné tanító, könyvtár szakkoll. 8. Domokos Ilona tanító, matematika szakkoll. 9. Egyed Jolán orosz nyelv tanár, tanító, orosz szakkoll., pedagógia szakos bölcsész előadó tanár, egyetem, közoktatási szakértő, közoktatási vezető szakvizsga, igazgató 10. Follmer Judit magyar tanár, tanító 11. Gerlichné Gózon Ildikó matematika-földrajz tanár 12. Gulyás Rita tanító, viz. nev. műv. ter., gyógyped. szakos 13. Jancsovics Szilvia gyógytestnevelő, testnevelő tanár, egyetem 14. Juhász Józsefné műszaki tanár 15. Kalmár Gabriella tanító, angol műv. ter., angol nyelven beszélő felnőtteket magyar nyelvre tanít 16. Kartali Erika tanító, munkaközösség-vezető 17. Kartali István számítástechnika tanár, műszaki tanár Kelemen Lilla Kerekesné Nagy Julianna Magyarné Huszár Ágnes magyar- könyvtáros tanár, egyetem, munkaközösség-vezető tanító, fejlesztőpedagógus, közoktatási szakértő, preventív és korrektív pedagógiai pszichológia szakvizsga, igazgatóhelyettes matematika-fizika tanár, munkaközösség-vezető, közoktatási vezető szakvizsgát végzi 21. Maixner Zsoltné testnevelő, angol nyelv tanár 22. Marschek Zsuzsanna angol nyelv tanár 23. Markó Tiborné tanító, pedagógia szakkoll. 5

7 tanító, népműv. szakkoll., ember és társ. műv. ter., nev.tud. Mermeze Klára mesterképzési szak, közoktatási vezető szakvizsgát végzi, 24. munkaközösség-vezető 25. Matolcsi Erika tanító 26. Mészáros Krisztina tanító, magyar szakkoll. 27. Nagyné Kirchner Katalin tanító 28. Op Veasna rajz tanár 29. Ónódyné Papp Adrienn tanító, magyar műv. ter. 30. Pandurné Barbi Dóra biológia, testnevelő és gyógytestnevelő tanár, egyetem 31. Dr. Popovics Lászlóné tanító 32. Ráczné Nochta Tímea tanító, ped. és testnev. szakkoll. 33. Rudnerné Frick Orsolya tanító, ember és társadalom műv. ter. 34. Sziklainé Fazekas Erzsébet tanító, angol műv. ter. 35. Takács Róbert történelem- földrajz tanár, egyetem, DÖK tanára 36. Tóth Viktória tanító, magyar szakkollégium 37. Tzintzisné Tárnoki Anita történelem tanár, tanító 38. Vezsenyi Dorottya magyar-történelem tanár 39. Vidáné Wéber Adrienn tanító, nem szakrendszerű okt. szakvizsga, igazgatóhelyettes A bevezető és kezdő szakaszban dolgozó pedagógusok tanítóképző főiskolát, az alapozó és fejlesztő szakaszban tanító pedagógusok tanárképző főiskolát és/vagy egyetemet végeztek. A tanulói férőhelyek száma az alapító okirat szerint: 672 fő. Iskolánk 1988-ban épült 8 tanteremmel. A többi épületrész kiszolgálóhelyiségnek készült. (pl.: könyvtár, orvosi szoba, szertárak stb.) Ezeknek nagy részét fel kellett számolni a helyhiány miatt. A fentiekből látszik, hogy háromszoros a kihasználtság az eredetihez képest, ezért állandó zsúfoltsággal, tanteremhiánnyal küzdünk. A tanulók száma: 536 fő. A tanítás 24 osztályban folyik, az első évfolyamon 3 osztály tanul, ebből egy iskolaotthonos formában, a második évfolyamon 4 osztály tanul, ebből 2 iskolaotthonos formában, a harmadik évfolyamon 3 osztály van, a negyedik évfolyamon 2 osztály van, a többi évfolyamon 3 osztály. 6

8 2.2. Osztályok adatai Osztály Osztályfőnök Osztálylétsz Osztálylétszámból bejáró (fő) ám (fő) 1.a Ónódyné Papp Adrienn b Sziklainé Fazekas Erzsébet c Kartali Erika a Markó Tiborné b Gulyás Rita c Ráczné Nochta Tímea d Mermeze Klára a Nagyné Kirchner Katalin b Mészáros Krisztina c Matolcsi Erika a Tzintzisné Tárnoki Anita b Gerlichné Gózon Ildikó a Kelemen Lilla b Magyarné Huszár Ágnes c Takács Róbert a Kalmár Gabriella b Bóka Péter c Kartali István a Marschek Zsuzsanna b Csvóricsné Csernyi Marianna c Czita Gáborné a Csürke Olga b Maixner Zsoltné c Vezsenyi Dorottya 19 1 Összesen 536 fő 48 fő 7

9 2.3. Tanulói létszámok Bejáró tanulók Integrált oktatásban részt vevő tanulók 8

10 Iskolaotthonos nevelésben részt vevő tanulók Napközi otthonos oktatásban részt vevő tanulók Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 9

11 Évfolyamismétlő tanulók 2.4. Tanulói balesetek 3. Az intézmény munkarendje Nyitvatartási rend Az iskola reggel 6 órától 21 óráig tart nyitva. Csengetési rend: 1. óra óra óra óra óra óra A hajnali órákban szülői igény szerint bejöhetnek a tanulók. A tanítási órák ig, ig, vagy ig tartanak, a tanulók órarendjének függvényében. A napközi otthonban a foglalkozások hétfőtől csütörtökig ig, pénteken óráig tartanak. A foglalkozások után mindennap 17 óráig ügyeletet tartunk összevont csoportban. Az iskolaotthonos foglalkozásokat 8 órától 16 óráig szervezzük meg. 10

12 A szülők a tanítási szünetben nem igényelték a tanulók felügyeletét, családtagokkal meg tudják ezt oldani. A tanítási órák előtt tól, valamint a tanítási órák közötti szünetekben nevelői ügyeletet tartunk. A pedagógusok az iskola folyosóján, a tantermekben, az udvaron és az ebédlőben is ellátják az ügyeletet. Tanulói ügyeletünk is sikeresen működik a bejárati ajtónál, amit az arra méltó felső tagozatos diákjaink látnak el. Fogadják a beérkező vendégeket, írásban rögzítik érkezésük idejét és okát A tanév rendje, főbb eseményei az éves munkaterv alapján augusztus 31. Tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet augusztus 31. Iskolaszéki ülés szeptember 1. A tanév első tanítási napja szeptember Szülői értekezletek október 3. Zene világnapja (október 1.) október 6. Aradi vértanúkról megemlékezés, iskolai ünnepély október 14. Egészség- és környezetvédelmi nap október 21. Október 23-i nemzeti ünnep, iskolai ünnepély október 23. Október 23-i nemzeti ünnep, városi ünnepély október VIII. Szigethalmi Pedagógiai Napok (kistérségi és megyei szinten) október 24. Fogadóóra október 28. Őszi szünet előtti utolsó tanítási nap november 2-5. Őszi szünet november 11. Őszi nevelési értekezlet (kistérségi szakmai nap) november 18. Ki Mit Tud? felső tagozat november 29. Ki Mit Tud? 3-4. évfolyam december 2. Erdei Télapó városi szinten 1-4. évfolyam részére december 12. Betlehemezés december 12. Fogadóóra december Karácsonyi vásár (alsó tagozatos projekt) december 21. Iskolai karácsonyi ünnepség december január 2. Téli szünet január 13. A tanév első félév vége január 16. Osztályozó értekezlet: alsó tagozat január 17. Osztályozó értekezlet: felső tagozat január 20. Értesítjük a szülőket a tanulók első félévben elért tanulmányi eredményeiről január 23. Magyar kultúra napja, megemlékezés (január 22.) január Szülői értekezletek február 10. DÖK nap, alsó és felső tagozat farsang február Iskolaszéki ülés február 24. Szakmai továbbképzés (TÁMOP) március 14. Március 15-i nemzeti ünnep, iskolai ünnepély március Diákközgyűlés március 21. Ki Mit Tud? 1-2.évfolyam március 24. Szombati munkanap (márc. 16. helyett) március 29. Széchenyi Emlékműsor az "Akire névadónk is büszke lenne " díjak átadása március 29. Kistérségi Matematika verseny az 1-2. évfolyam részére március 30. Nyuszi buli, nyuszi túra, sportrendezvények április 2. Gála 11

13 2012. április 3. Kistérségi alsó és felső tagozatos komplex tanulmányiés környezetvédelmi verseny április 3. Nyílt tanítási órák a napköziben április 4. Nyílt tanítási órák az 1-4. órában április 5-9. Tavaszi szünet április 10. Tavaszi nevelési értekezlet április 11. Költészet napja április 16. Fogadóóra április 21. Szombati munkanap (április 30.) május Szülői értekezletek május 3. Széchenyi jutalom kirándulás május 17. Kistérségi "parlagfű ellenes" verseny május 30. OKÉV országos kompetenciamérés 4,6,8. évfolyamon június 4. Nemzeti összetartozás napja, iskolai ünnepély június 13. Osztályozó értekezlet: alsó tagozat június 15. Ballagási ünnepség, utolsó tanítási nap június 18. Osztályozó értekezlet: felső tagozat június 22. Tanévzáró értekezlet június 25. Tanévzáró ünnepély 1 nap a tanév során Tanulmányi kirándulás (5 tanítás nélküli munkanap: piros betűvel jelezve a tanév rendjében ) 12

14 4. Szakmai értékelés A pedagógiai program összefüggései a napi gyakorlattal A pedagógiai programunkat és helyi tantervünket 2010-ben fogadta el a nevelőtestület és hagyta jóvá a képviselő-testület. A törvényi változások miatt már negyedik alkalommal kellett módosítanunk ezeket a dokumentumokat. Az iskolavezetés óralátogatási tapasztalatai a nevelők szakmai munkájáról Az igazgatóság az idei tanévben összesen 27 tanórát látogatott. A látogatások tapasztalatait az alábbi diagram illusztrálja. Az óralátogatások után a tanórai nevelő-oktató munkát ebben a tanévben is minőségértékelő lapok kitöltésével minősítettük. A kolléga saját és a látogató értékelését minden esetben egyeztettük, az erősségeket és a korrigálni valókat közösen megtárgyaltuk. Az óralátogatásokat minősítő tevékenységeket alátámasztó táblázatból továbbra is kiemelendőek a magas, 98%-os értékek. Az Alkalmazkodás a tanulókhoz a tanév során néhány százalékkal javult a tanítási órákon. Komoly tennivalóink a tanórai differenciálással kapcsolatban még mindig vannak, ezzel kapcsolatosan a TÁMOP pályázat keretében, az idei tanévben is 30 órás továbbképzést végeztünk a Tevékenységközpontú pedagógia-projekt módszer témakörében. A minőségértékelő lapok adatai alapján a tanórai differenciálás értéke néhány százalékkal javult. 13

15 4.1. A bevezető, kezdő szakasz szakmai munkája Összefoglaló az alsó tagozat munkájáról A tanító nénik munkájának hatékonyságát a nevelés és az oktatás terén is megsokszorozza a folyamatos együttműködés. A bevezető szakasz (1-2. évfolyam) szoros kapcsolatot tart az óvó nénikkel és a kezdő szakasz (3-4. évfolyam) pedagógusaival. Minden osztályfőnök napi szinten információt cserél a napközis nevelőkkel, a fejlesztő pedagógusokkal, a gyógypedagógussal, a tehetséggondozó kollégákkal. A tanítási év folyamán rendszeresen dolgoznak alsó és felső tagozatos nevelők közös szakmai és szabadidős témákon, programokon. Működik az alsó-felső tagozatos testvérkapcsolati rendszer is. Az egyes évfolyamok követelményeit, a tananyag elrendezését a szakmai munkaközösségek rendszeresen megbeszélik. Közös a tankönyvválasztás is. Olyan tankönyvekből dolgozunk, amelyekre ráépül a felsős tankönyvcsalád, így a tudás elsajátíttatása ott folytatódik az alapozó szakaszban, az ötödik évfolyamon, ahol az alsó tagozaton nem befejeztük, csak abbahagytuk. Az alsó tagozaton alkalmazott pedagógiai módszerek igen változatosak. Több év óta rendszeresen szervezett nevelőtestületi és egyéni továbbképzéseken sajátítottuk el azokat az új módszereket, amelyekkel igyekszünk a tanulók megváltozott tempójához, érdeklődéséhez, képességeihez alkalmazkodni. Mindegyikükhöz igyekszünk megtalálni a megfelelő kulcsot. Az ismeretek átadásában ma már első helyen szerepel a megtapasztaltatás, az elsajátíttatás. Így a frontálisan, a minden tanulóhoz egyformán szóló ismeretközlés mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a kooperatív technikák, a tanulói csoport- és páros munkák. Differenciálunk, hiszen nem kell minden tanulónak akkor és abban a témában ugyanott tartania. Ha képes rá, akkor hagyjuk előre futni, ha lassabban halad, hagyunk neki időt az érésre. Rendkívül izgalmas és a gyerekek érdeklődését hihetetlenül megnövelő munkamódszert, az úgynevezett projektmódszert alkalmazzuk, idén már a negyedik tanévben. A tanulók a szokásosnál is több önálló munkát kapnak, párokban vagy csoportokban dolgoznak. A pedagógiai elképzeléseinkhez legjobban a Nemzeti és a Mozaik Tankönyvkiadó tankönyvei illenek, amelyekből az olvasás-írás- számolás ismereteit oktatjuk a tanulóinknak. Várakozásainknak megfelelően nagyon jól működik a bevezetése óta eltelt három év tapasztalatai alapján az iskolaotthon. A két, egymással szoros szakmai kapcsolatban, rendkívül elkötelezetten dolgozó tanító munkájának eredményeképpen a tanítási nap folyamán a csoportba járó gyerekek szellemileg és fizikailag egyenletesen terheltek, kiegyensúlyozottak. Mind a három csoportban elindult a közösséggé válás folyamata. Az egész iskolánk befogadó integráló iskola, így az alsó tagozat is az. Tanulóink értékelése és minősítése az 1. évfolyamon szövegesen, a 2-4. évfolyamon érdemjeggyel történik. Az értékeléskor nagyon fontos szempont a gyermekek erősségeinek, pozitívumainak kiemelése és az esetlegesen sikertelenebb területeken a segítségadás módjának kijelölése. Az első félév során megtörtént a testnevelést emelt szinten tanulók csoportba sorolása az első évfolyamon. A legügyesebbek már + 2 testnevelés órával kezdhették a II. félévet, a második, harmadik és negyedik évfolyamon pedig folytatódik a kialakított szokások belsővé válása. Eredményesen működik az alsó tagozaton a matematika tehetségfejlesztés is. A gyerekek szívesen és aktívan vesznek részt az órákon. A félévet sokan kiváló eredménnyel zárták. A pedagógusok fontosnak tartják a szakirodalom, szaksajtó figyelemmel kísérését, azoknak a cikkeknek a megvitatását, amelyek érintik a nevelőket. Szakmai munkájukat segítik a rendszeres továbbképzések, tanulmányok. Valamennyien részt vettek a Kistérségi Pedagógiai Napok rendezvényein és a Kistérségi Szakmai Napon. Gyakran használják a könyvtári könyveket, folyóiratokat. 14

16 Fontos változások az előző tanévhez képest A szülők olyan iskolát keresnek gyermekeiknek, amely megfelelő képzést és biztonságot nyújt számukra. Igényük van arra, hogy gyermekük olyan iskola tanítványa legyen, ahol első helyen a tanuló érdekei érvényesülnek, uralkodó az egyénre szabott, szeretetteli bánásmód, napi szinten tapasztalható a pedagógusok módszertani gazdagsága, felkészültsége. A es tanévben 9 alsó tagozatos osztályunkban hagyományos keretek között, 3 osztályunkban iskolaotthonos formában zajlik a tanítás. Az osztálytanítók és a napközis nevelők napi kapcsolatban állnak, így az oktatási-nevelési kérdések megbeszélése azonnal megtörténik. Jól működik a leckefüzet rendszere, az abban való kérések, visszajelzések elérik céljukat. A napközire vonatkozó házirendet elkészítettük, amelyet igyekeztünk betartani és betartatni. A napközi otthonban kiemelten törekedtünk: - a tanító-tanuló jó kapcsolatának kialakítására, - közösség kialakítására, szokásrendszer erősítésére, - tanulási technikák megtanítására, - tanulási képességek fokozatos fejlesztésére, - játékok, dalok tanítására, a közös játékra A napközis kollégák igen sokrétű, igényes munkát végeztek az első hónapokban. A csoportvezetők év elejétől bekapcsolódtak az iskolai programokba, és segítették az osztálytanítókat. A helyettesítéseket mindig szakszerűen látták el. Kéréseinket, kritikáinkat figyelembe vették, igyekeztek a megbeszéltek alapján vezetni csoportjukat. Örömteli, hogy ebben a tanévben indítani tudtunk egy 4. csoportot is. A kezdő szakasz 5 osztályából 1 tanulócsoportnál osztályfőnök változás történt, amely zökkenőmentesen zajlott le. A bevezető szakasz tagja Dobránszky Andrásné könyvtáros, fejlesztőpedagógus. Munkája nagy segítséget jelentett a tanulók év eleji megfigyeléseinél, felméréseinél, valamint az évközi fejlesztéseknél. A szorosan az oktatáshoz kapcsolódó feladataink mellett nagyon fontos számunkra, hogy minél több időt töltsünk együtt a tanórákon kívül is a tanítványainkkal. Ennek különösen a nevelés során érezzük indokoltságát, tapasztaljuk előnyeit. Átmenet a felső tagozatra Az alsós munkát tükrözik a félévi 5. évfolyamos eredmények is. Az adatok szerint nincs visszaesés. Idén is jól sikerült jó kezekbe adni a gyerekeket. Folyamatos volt a félév során a nevelők közötti konzultáció. Példaértékű volt az együttműködés, a gyerekekre való fokozott odafigyelés. A tanórai tevékenységeken túl részt vettünk: a Gólyanapon 65 fővel a népmese napjáról való megemlékezésen 120 fővel, az Autómentes Világnapon 102 fővel, közlekedési vetélkedőn az óvodai KRESZ parkban 25 fővel, a Helytörténeti Múzeum rendezvényein 124 fővel, a városi Erdei Télapó programján 288 fővel, betlehemezésen 74 fővel, karácsonyi vásár projektben 175 fővel, ásványkiállításon 120 fővel, 15

17 korcsolyázáson 11 fővel, a Galambkiállításon 51 fővel, a Nemzeti Színház előadásán 20 fővel, a Pitypang Színház előadásán 175 fővel, a Planetárium látogatásán 78 fővel, a Fővárosi Nagycirkusz előadásán 77 fővel, mozielőadáson 24 fővel, az iskolai Gála előadáson 250 fővel, az országos levegő - szennyezettségi mérésen 74 fővel, az iskola karácsonyi ünnepségén 288 fővel, a DÖK által szervezett farsangon 288 fővel, a Hegedüs Géza Városi Könyvtár rendezvényein 75 fővel, a családi disznóvágáson 27 fővel, nyuszi túrán, nyuszi bulin 175 fővel, környezet- és állatvédelemmel kapcsolatos programokon (erdőtakarítás, kutyamenhely látogatása, papírgyűjtés, díszcserjék ültetése) 76 fővel, ÖKO projektnapon 113 fővel, karitatív tevékenységeken ( cipődoboz akcióban való részvétel) 65 fővel, a katasztrófavédelmi kiállításon 288 fővel, a költészet napja alkalmából rendezett interaktív foglalkozáson 20 fővel, az Elevenpark látogatáson 75 fővel, a Botondoló majálison 48 fővel, a Széchenyi Emlékhelyek Budapesten tanulmányi kiránduláson 5 fővel, a Madarak és fák napja alkalmából rendezett interaktív foglalkozáson 288 fővel, a kerítésfestésen 8 fővel, a reklám történetéről szóló kiállításon 16 fővel, az osztályok közötti futballmérkőzésen 25 fővel, az anyák napja alkalmából szervezett osztályműsorokon 288 fővel, a Viking futáson 17 fővel, az országos szervezésű, hétvégi teljesítménytúrákon 36 fővel, a papírgyűjtésen 144 fővel, a Városi Gyermeknapon 120 fővel Szakmai megbeszélések, team - munkák a tanévindító dokumentumokról, a naplóvezetésről, évfolyamonként megállapítva azt, a matematika tehetségfejlesztő munkáról, a DIFER vizsgálatok elvégzéséről, ütemezéséről az óralátogatások és a tanulói füzetek ellenőrzéséről, a DIFER vizsgálatokat követő fejlesztőmunka beindításáról, a következő tanév elsőseinek fogadásáról, a Graph-Art Lap- és Könyvkiadóval kötött Partneriskola - program (PIP) szerződésről és ennek pedagógiai hasznáról, az óralátogatások tapasztalatairól, az éves beszámoló elkészítésének ütemezéséről, külső szakmai mérés eredményével kapcsolatos fejlesztőmunkáról, az Nemzeti Alaptanterv véleményezése, az alsó tagozatos projektek beindításával, szervezésével és értékelésével kapcsolatban, 16

18 az előző tanévi kompetenciamérés tapasztalatairól, az országos kompetenciamérés szervezésével kapcsolatos teendőkről, a tanév utolsó hónapjának kiemelt tevékenységeiről, az interaktív tananyagok bemutatása és tanórai használata (egyre inkább napi szinten alkalmazza néhány kolléga) 17

19 Félévi felmérők eredményei Fontos feladat: az alapok megszilárdítása, az egyéni bánásmód, differenciálás, valamint a megfelelő motiválás mellett a gyerekek aktivitását, érdeklődését fokozni. Nagy gondot fordítunk a tanulók önellenőrzésére, amely jól működik. Törekszünk minden tantárgyból a követelményrendszer betartására, hiszen ezeket magunk szabtuk meg év elején, s elengedhetetlenek a továbbhaladás szempontjából. Tantárgyi felmérések eredményei az 1-2. évfolyamon Az első évfolyamos tanulók matematikából, értő olvasásból, írásból és környezetismeretből írtak félévi felmérőt. A mellékelt diagramok jól mutatják, hogy melyik osztálynak melyik kérdéskört kell még gyakorolnia. Az osztályok azonos feladatlapot írtak matematikából és környezetismeretből, olvasásból és írásból a típusfeladatok megegyeztek, de a saját betűkészletüket vették alapul a tanítók. Az 1.a osztály munkái nagyon jól sikerültek. Ebben az osztályban a félévi minősítés alapján több a jól haladó gyermek. A többi első osztályban is megfelelőek a % -ok, egy kicsit alacsonyabb az 1.c ben. Ennek oka, hogy több gyermek írt rendkívül gyenge felmérőt. Ebben az osztályban többen kaptak Felzárkóztatásra szorul minősítést. Szükséges a tanítóknak egy fejlesztési tervet készíteniük, hogy a lassabban haladó gyermekek is önmagukhoz képest sikeresek legyenek a tanév végére. A kidolgozott terv leadása a munkaközösség-vezető számára: február első hete volt. A folyamatos felzárkóztatás után sort kerítettünk az eredmények szakmai megbeszélésére a tavasz folyamán. Második évfolyamon a tanév elején a diagnosztikus mérés és év eleji mérés alapján tervet készítettünk a típushibák javítására, mely gyakorlatokat rendszeresen végeztettek a tanítók. A felmérők alapján önmagához viszonyítva reális képet mutat minden osztály. Matematikából, értő olvasásból, nyelvtanból / + tollbamondás / és környezetismeretből írtak félévi felmérőt a tanulók. A főtárgyakból a 2. a osztály eredményei a legjobbak, az első évhez képest pedig a 2. c és 2. d eredményei javultak. E két osztályban jóval több a lassabban haladó tanuló. Öszszességében a második évfolyam eredményei reális képet mutatnak. A mellékelt diagramokon jól látszik, hogy mely kérdéskört kell még gyakoroltatni. Az év eleji felmérőkhöz képest a tollbamondás hibáinak száma némileg emelkedett. Ez megfelelőnek tekinthető, hiszen a leírt szöveg jóval nehezebb és több az év elejéhez viszonyítva. Bevezető szakaszban fontos feladatunk: az alapok megszilárdítása, az egyéni bánásmód, differenciálás, valamint a megfelelő motiválás mellett a gyerekek aktivitását, érdeklődését fokozni. Nagy gondot fordítunk a tanulók önellenőrzésére, mely jól működik. Ezt tapasztaltuk a füzetek ellenőrzése során is. Törekszünk minden tantárgyból a követelményrendszer betartására, hiszen ezeket magunk szabtuk meg év elején, s elengedhetetlenek a továbbhaladás szempontjából. 18

20 19

21 20

22 21

23 22

24 Tantárgyi felmérések eredményei a 3-4. évfolyamon Tanévkezdéskor diagnosztizáló mérésként az év végi felmérőket írattuk meg. Az év eleji ismétlést követően került sor szeptember végén az év eleji és január közepén a félévi felmérésekre, melyek szintén egységesek voltak évfolyamonként. Az átlagok 70-90% között mozognak. 3. évfolyamon matematikából és nyelvtanból több mint 10% a növekedés, ami nagyon jó. A szövegértés átlagai alig mutatnak változást. A negyedikesek év eleji és félévi teljesítménye is közel azonos szintű, kivéve a 4.b osztály matematika átlagait: sajnos félévre 13%-os romlás tapasztalható. Nagyon sok hiba figyelmetlenségből adódott. Ugyanezek a gyerekek viszont szövegértésből javítottak majdnem ugyanennyit. A diagramokon a zöld szín a diagnosztikus, a piros az év eleji, a kék a félévi eredményeket mutatja. 23

25 24

26 4.2 Az alapozó, fejlesztő szakasz szakmai munkája Célunk egységes, a minél jobb tanulmányi eredmények elérése. A félévi felmérések %-ban kimutatott eredményei A felső tagozat félévi felmérései egy évfolyamon belül osztályonként és tantárgyanként nem egységesek, mivel a tanulók képességeihez és teljesítményeihez képest félévkor a tananyagban különböző szinten állunk. Az eredményekből kitűnik, hogy az a osztály teljesítménye minden tárgyból a legjobb. A tagozatot váltó 5. évfolyam félévi eredményei: kitűnő jeles bukás 1-2 tárgyból 25 bukás 3 v. több tárgyból 4. évfolyam vége 13 fő 10 fő 0 fő 0 fő 5. évfolyam félév 5 fő 11 fő 8 fő 2 fő Az eredmények hanyatlásának okai sokfélék. A tanulók új közegbe kerültek, ahol új tanárokkal és sokféle elvárásaikkal találkoztak. Hozzá kell szokniuk a nagyobb mennyiségű szóbeli tanuláshoz. Sajnos már nem kapnak annyi szülői segítséget, mint alsó tagozatban, így délutánonként nem fordítanak elegendő időt a másnapi felkészülésre. Sok lemaradást okoznak az órák alatti fegyelmezetlenségek, felszerelés hiányok. Meg kell tanítanunk a gyerekeket hatékonyan tanulni, a számunkra legmegfelelőbb tanulási technikákat elsajátítani és alkalmazni. Erre nagyon kiváló lehetőséget biztosít a heti 1 tanulásmódszertan. Az 5. évfolyamon 4 fő évismétlő diák tanul, akik sajnos az idei tanév 1. félévében sem érték el az elégséges minősítést. Ők nagymértékben befolyásolják az osztályok és az évfolyam tanulmányi eredményét.

27 A problémás gyerekek szüleivel az elejétől kezdve szoros kapcsolatot tartunk, próbáljuk őket bevonni a tanulás tanításába. Felzárkóztató foglalkozások keretében adunk lehetőséget hiánypótlásra, javításra. 26

28 A felső tagozat félévi tanulmányi eredményeinek átlagai: 27

29 A félévi eredmények (%- ok és érdemjegyek) tükrében az tapasztalható, hogy a skála igen széles és változó. A jó, jeles, kitűnő és nevelőtestületi dicséret kitüntetés azt mutatja, hogy vannak még szorgalmas, céltudatos tanulók. Ők azok, akiket a tanulmányi versenyeken megmérettetünk kisebb-nagyobb sikerekkel. A kimagasló képességű tanulóink fejlesztésével felső tagozaton a szakköri foglalkozásokon, versenyfelkészítő tréningeken foglalkozunk. Ám a tanulók munkához való hozzáállása egyre passzívabb. Rendszeresek a házi feladat és felszerelés hiányok, a részleges vagy teljes felkészületlenség, az érdektelenség. Ezt tükrözik sok esetben a tanulmányi visszaesések. Ennek megakadályozása fontos és nehéz feladat, amely csak lassú, tudatos munkával hoz eredményt. Hogyan? - Érdekes feladatokkal. - Változatos munkaformákkal. - Játszva tanulással. - Állandó ellenőrzéssel, értékeléssel. - Differenciált óravezetéssel. - A tanulók aktív bevonásával az órai munkába. Ha bármelyik módszerrel megnyertük őket, és folyamatosan megerősítést, segítséget, sikerélményt nyújtunk nekik, már jó úton haladunk a cél elérése érdekében. Különösen fontos a lemaradó tanulók felzárkóztatása. Az egyes évfolyamokon külön-külön szervezünk foglalkozásokat, amelyek 28

30 délutáni plusz elfoglaltságot jelentenek a tanulóknak és kollégáknak egyaránt. A felzárkóztatáson bárki részt vehet, ha szükségét érzi a gyakorlásnak. A nyolcadik évfolyamon külön felkészítő foglalkozásokat szervezünk az írásbeli felvételi vizsgák előtt. A szeptembertől januárig tartó időszakban intenzíven készítjük fel tanulóinkat a kompetencia alapú felvételi vizsgára. Mindezek miatt nagyon fontosnak tartjuk az egymás közötti hospitálásokat, a kistérségi szakmai napot, a módszertani továbbképzéseket és szakmai folyóiratok rendszeres olvasását. Ezekből ötleteket meríthetünk, melyeket alkalmaznunk kell. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kizárólagos frontális osztálymunka nem megfelelő az eltérő képességek miatt, valamint az is, hogy a 45 perces tanórák rövidek. Az ötödik, hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás tanórái nagyszerű lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók kisebbnagyobb csoportokban dolgozhassanak. Ez a munka nem csupán írás, olvasás és számolás, inkább rakosgatás, sorba rendezés, nyírás, ragasztás, párosítás. A rendelkezésre álló idő pedig 2x45 perc. Bízunk abban, hogy a gyerekek lelkesedése és aktivitása legalább akkora lesz, mint az órát szervező pedagógusoké és ez a hozzáállás pozitívan hat a szakrendszerű tanórákra is. Így a különböző kompetenciák fejlesztése szinte észrevétlenül, játékosan és a tanulók aktív közreműködésével valósul meg. A tanév legfontosabb szakmai eseményei, tanórán kívüli tevékenységei: A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon heti 7-7 órában történik.(magyar irodalom 2 óra, matematika 3 óra, angol 1 óra, 5. évf. tanulásmódszertan 1 óra; 6. évf. természetismeret 1 óra) Az órák fő célja: készség képességfejlesztés eltérő ütemben, gyakorlás, hiánypótlás, tevékenykedtetés, kooperatív munkaformák. A különleges bánásmódot igénylő tanulók munkájának folyamatos irányítását, ellenőrzését továbbra is nagy odafigyeléssel, sok idő és energia ráfordítással végzik a szaktanárok és a fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok. Ezek a diákok a tanórákon többnyire differenciált, képességeiknek megfelelő feladatokat kapnak. A tudásuk számonkérése is ennek megfelelően történik. Nagyon fontos annak ismerete, hogy ezeknek a tanulóknak a tanév végén milyen követelményeknek kell megfelelniük. A tanítás újszerűségét, eredményességét, a tanulók motivációját a kooperatív munkaformák, továbbá az informatikai berendezések, az interaktív tábla használata teszik lehetővé. Az órán alkalmazott módszerek, munkaformák, szemléltetések, a tevékenyen elvégzett feladatok maradandó ismereteket és tapasztalatokat nyújtanak minden résztvevő diáknak és pedagógusnak egyaránt. Több pedagógus tart tanórán kívül szükségszerűnek ítélt szaktárgyi felzárkóztatásokat. Tudjuk, hogy ezek sajnos anyagilag nem finanszírozhatók, ám ennél sokkal fontosabbnak tartjuk a rászoruló tanulók megsegítését. Több pedagógus tart versenyekre felkészítő tehetségfejlesztő foglalkozásokat. Iskolai, városi, kistérségi, megyei, országos szintű versenyeken szerepeltek tanulóink kisebbnagyobb sikerekkel. (Az eredmények iskolánk honlapján és faliújságján is olvashatók.) A tehetséges diákokkal szakköri foglalkozásokon, tanórákon differenciált munkaformában, otthoni szorgalmi feladatokkal is foglalkozunk. Matematikából és testnevelésből emelt szintű foglalkozásokat tartunk a tehetséges diákoknak. Kistérségi bemutató órát tartottunk a 8. évfolyamon testnevelésből. 8. évfolyamos tanulóink részére felvételi felkészítő foglalkozást tartottunk matematikából és magyarból novembertől januárig heti 1-1 órában. Annak ellenére, hogy a gyerekek jártak a középiskolák által szervezett előkészítőkre, meglepően sokan vették ezt a segítséget igénybe. A tanév során minden tantárgyból nagy hangsúlyt fektettünk a szövegértés, a logikus gondolkodás fejlesztésére. Kompetencia fejlesztő feladatokkal készülünk az idei OKÉV mérésre. 29

31 Az 5. évfolyamon alkalmazzuk az Alkalmazott Oktatástan Magyarország Hogyan tanuld meg? fejlesztő programot, mely a tanulók szövegértésének fejlesztésére és matematikai ismereteik alkalmazásaira nyújt lehetőséget. Az Útravaló Ösztöndíjprogram keretében 1 tovább is működő (8.b) és 2 új (7.b, 7.c) mentorpárosunk van. Ennek keretében kollégáink rendszeresen tartanak felzárkóztató, tehetségfejlesztő foglalkozásokat az érintett diákoknak. Az ezzel járó koordinációs munkálatokat Bihariné Kiss Anikó végzi nagy precizitással. A TÁMOP pályázat keretében a felső tagozaton 6 pedagógus mentorál 26 tanulót. Ennek keretében kollégáink rendszeresen tartanak felzárkóztató, tehetségfejlesztő foglalkozásokat az érintett diákoknak. A tanulószoba idén is magas létszámmal működik. Tzintzisné Tárnoki Anita, Vezsenyi Dorottya és Bóka Péter hatékony, összehangolt, következetes módszerekkel, folyamatos ellenőrzéssel, sok segítségnyújtással irányítják a tanulók munkáját. Az egészséges életmódra nevelés, a mozgás, a sport megszerettetése a testnevelés órák, sportkörök, edzések, tanórán kívüli programok feladata. Októbertől hatékonyan működnek a sportszakkörök (labdarúgás, röplabda, kosárlabda). Pedagógusaink a tanév során több alkalommal vettek részt az ismereteiket megújító, bővítő szakmai továbbképzéseken, előadásokon, bemutató órákon. Ezek tapasztalatait munkaközösségi értekezleteken beszélték meg egymással. E tanévben a TÁMOP pályázat kapcsán több alkalommal tartottunk pályaválasztási fórumot 8.-os diákjaink és szüleik részére. Tanulóink sok iskolát látogattak meg a nyílt napok keretében. A pályaválasztással kapcsolatos információkat megkapták szóban, írásban, internetes címeken keresztül mind osztályfőnökeiktől, mind Czita Gáborné pályaválasztási felelőstől. Minden osztályfőnök lelkiismeretesen, tőle telhetően, szabadidejét nem kímélve végzi közösségformáló, nevelő munkáját. Szükségesek az órán kívüli együttlétek, bárhol legyen is az, hisz meg kell adni a lehetőséget, hogy a gyerekek tanórán kívül is beszélgessenek, tevékenykedjenek egymással és az osztályfőnökkel. A nevelő munkába is sok energiát fektetünk, mivel az utóbbi években ezen a téren otthonról komoly hiányokkal érkeznek a tanulók. Az Ökoiskolai címhez kapcsolódó feladatokat, programokat Csvóricsné Csernyi Marianna és Pandurné Barbi Dóra koordinálják. Többnyire nekik köszönhető az Ökoiskolai cím elnyerésére benyújtott pályázat elkészítése valamint az abban vállalt feladatok teljesítésének figyelemmel kísérése, adminisztrálása. A környezetvédelemre nagy gondot fordítunk. Ősszel Ökonapot tartottunk, tavasszal ennek jegyében 2 kistérségi szintű versenyt rendeztünk, papírgyűjtést szerveztünk, és a tanév folyamán gondosan takarítottuk az iskola és környékének területét, valamint kerítést festettünk. A Kistérségi Konferencián minden pedagógus részt vett. Az IMIP minőségcéljainak kidolgozása A évi országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése Pályázatok írása Október 6-i műsor (5.b) Október 23-i ünnepség megszervezése, városi ünnepség (5. évf.) Színházlátogatások A Városi Könyvtár előadásain való részvétel. A Városi Szabadidőközpont, a Helytörténeti Múzeum, az Emese Park rendezvényeinek látogatása. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos előadás (plakátkiállítás) szervezése, meghallgatása 30

32 Ki mit tud? megrendezése Versenyfelkészítések Erdei iskolák, tanulmányi kirándulások szervezése Pedagógusaink által a versenyekre felkészített tanulók szép eredményeket értek el a tanév folyamán. A versenyzők eredményei iskolánk honlapján és faliújságján is megtalálhatók. Büszkék vagyunk tanulóinkra! A pedagógusok, a tanulók és a szülők igen hatékony, együttes munkáját bizonyítják az elért eredmények A nem szakrendszerű oktatás megvalósítása az 5-6. évfolyamon A felső tagozaton fontos feladatunk volt a nem szakrendszerű oktatás megszervezése és bevezetése szeptember 1-től az 5. évfolyamon, majd felmenő rendszerben a 6. évfolyamon. Fő feladata: - alapvető készségek és képességek fejlesztése - a tanulók eltérő képességeinek figyelembe vétele, ennek megfelelő oktatás megszervezése (csoportmunka, páros munka, nívócsoport) - egységes alapokra épülő differenciálás - kulcskompetenciák fejlesztése - a tanulási esélyegyenlőség segítése - a tanulók személyiségének széles körű kibontakoztatása - a tanítói és a tanári tanulásszervezés egysége (biztonságot ad, segíti a tagozati átmenetet) Heti 7 nem szakrendszerű tanórát építettünk be a tanulók órarendjébe: 2 óra magyar nyelv és irodalom 3 óra matematika 1 óra angol nyelv 1 óra tanulásmódszertan/természetismeret A nem szakrendszerű oktatás keretein belül a kulcskompetenciák fejlesztése az egyik legfontosabb feladatunk. Kulcskompetenciák: Változatos élethelyzetekben és összefüggésekben felhasználható, a sikeres életpálya építését támogató ismeret-, képesség- és készségrendszerek. Hatékony tanulásszervezéssel, a tanulók eltérő képességeinek, meglévő tudásának, érdeklődésének figyelembe vételével nagy hangsúlyt fektetünk: - az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására - az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás) képességének fejlesztésére - a kommunikációs képességek (pl. műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére - a szociális kompetenciák fejlesztésére - a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontos tájékozódásra - a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás fejlesztésére. A nem szakrendszerű képzésben nyújtott tanulói teljesítmény értékelése továbbra is tantárgyakhoz kapcsolódik. Ennek során törekszünk arra, hogy az értékelés legyen: - az oktatás minden szintjére kiterjedő visszacsatolás - folyamatközpontú - fejlesztő - tanulássegítő és hatékonyságnövelő - tanulói önreflexiót és önértékelést fejlesztő 31

33 A tanulók teljesítményét félévkor és tanév végén beszámítjuk a szakrendszerű órák értékelésébe. A Tanulásmódszertan értékelése során A követelményeket teljesítette minősítést alkalmazzuk Szakmai mutatók - mérési eredmények DIFER mérés az 1. évfolyamon Tanév elején az osztálytanítók és a fejlesztő pedagógusok megfigyelték és megvizsgálták az első osztályos gyerekeket. A fejlesztő foglalkozáson való részvételre, a gyerekek kiválasztására 1. évfolyamon a DIFER mérések eredménye adta az alapot. Az elemzés elkészítése után, fejlesztési terv alapján történt a gyerekek képességfejlesztése, mely minden első osztályból 7-8 főt, 2. évfolyamon 4-4 főt érint. Ez az 1.és 2. évfolyamosoknak heti 2-2 óra. A tényleges fejlesztő munka októberben kezdődött el, amely a komplexitás elve alapján történik, ami kiegészül az anyanyelvi és matematika tananyag beépítésével. Mivel a gyerekek fejlettségi szintje különböző, így ezen foglalkozások eredménye is különböző időn belül hat, lesznek olyan gyerekek, akiknek elég volt ez a félév a felzárkózáshoz, és persze vannak, akiket tovább kell majd küldeni vizsgálatokra, problémájuk mélyebb feltárása végett. Második évfolyamon a tanítók elvégezték a követő mérést. Örömteli, hogy minden területen javulást tapasztalható. Különösen az írásmozgás-koordináció résztesztben erőteljes az eredmények javulása. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évek során erősen csökkent a gyerekek rajzolási, gyurmázási kedve. Azaz minden olyan tevékenységre nehéz a gyerekeket rávenni, amely az íráskészséget fejleszti. 100% Szociális motívumok 90% 80% 70% 77% 80% 60% 50% 66% 40% 30% 20% 10% 0% 1.a 1.b 1.c 32

34 100% Írásmozgás-koordináció 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 66% 65% 49% 0% 1.a 1.b 1.c 100% Összefüggés-megértés 90% 80% 70% 76% 75% 74% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1.a 1.b 1.c 33

35 Beszédhanghallás 100% 90% 80% 94% 88% 94% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1.a 1.b 1.c 100% Tapasztalati következtetés 90% 80% 70% 60% 50% 62% 73% 60% 40% 30% 20% 10% 0% 1.a 1.b 1.c 100% Relációszókincs 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 85% 79% 81% 0% 1.a 1.b 1.c 34

36 100% Elemi számolási készség 90% 80% 70% 83% 76% 60% 66% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1.a 1.b 1.c 100% Összteljesítmény 90% 80% 70% 60% 78% 76% 70% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1.a 1.b 1.c Szociális motívumok fejlődése 2011/2012. tanév 100% 90% 80% 70% 83% 78% 79% 82% 70% 76% 70% 84% 60% 50% % 30% 20% 10% 0% 2.a 2.b 2.c 2.d 35

37 Írásmozgás-koordináció fejlődése 2011/2012. tanév 100% 90% 80% 88% 70% 76% 60% 50% 40% 61% 54% 45% 66% 53% 58% % 20% 10% 0% 2.a 2.b 2.c 2.d Összefüggés-megértés fejlődése 2011/2012. tanév 100% 90% 80% 70% 60% 50% 79% 77% 71% 81% 73% 78% 71% 83% % 30% 20% 10% 0% 2.a 2.b 2.c 2.d Beszédhanghallás fejlődése 2011/2012. tanév 100% 95% 94% 98% 96% 96% 90% 85% 89% 87% 85% 90% % 75% 2.a 2.b 2.c 2.d 36

38 Tapasztalati következtetés fejlődése 2011/2012. tanév 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 69% 85% 60% 73% 56% 71% 57% 77% % 20% 10% 0% 2.a 2.b 2.c 2.d Relációszókincs fejlődése 2011/2012. tanév 100% 90% 80% 87% 92% 88% 70% 84% 86% 80% 78% 60% 50% 40% 66% % 20% 10% 0% 2.a 2.b 2.c 2.d Elemi számolási készség fejlődése 2011/2012. tanév 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 85% 92% 73% 91% 82% 92% 69% 72% % 20% 10% 0% 2.a 2.b 2.c 2.d 37

39 Összteljesítmény fejlődése 2011/2012. tanév 100% 90% 80% 70% 60% 78% 85% 72% 86% 70% 82% 70% 80% 50% 40% % 20% 10% 0% 2.a 2.b 2.c 2.d 38

40 Készség- és képességmérés a tanévben a 4. évfolyamon A tavalyi tanév végén mivel nem kérték be iskolánk negyedikeseinek feladatlapjait-, elvégeztük az OKÉV mérések javítását, a tavaszi országos jelentéssel pedig összehasonlítottuk, munkaközösségi megbeszélésen elemeztük. A következő diagramok ezeket az eredményeket szemléltetik. Olvasáskészség Számolási készség 39

41 Gondolkodási képesség Íráskészség 40

42 Kompetenciamérés a 6. és 8. évfolyamon A évi Országos Kompetenciamérés értékelése (Készült az Oktatási és Kulturális Minisztérium FIT-jelentés Telephelyi Összefoglalás alapján) A telephely létszámadatai: Évfolyam Képzési forma Tanulók száma Összesen A jelentésben szereplők CSH-indexszel rendelkezők 6. Általános iskola Általános iskola A CSH-index a tanulók szociokulturális háttérkérdőívre adott válaszaiból számítható. Iskolánk minden évben nagy hangsúlyt fektet a kérdőívek kitöltetésére, mivel az intézmény teljesítményének megítélésében meghatározó jelentőségű mutatót kapunk, ennek segítségével mérhetővé válik az iskola hozzáadott pedagógiai értéket létrehozó képessége. A regresszióanalízis segítségével becslést lehet adni arra, hogy egy konkrét CSH-indexű iskolától milyen képességpont várható el matematikából és szövegértésből. Az elemzést elvégezték országos szinten és városi általános iskolák tekintetében is. Átlageredmények: Mérési terület Évfolyam Átlageredmény telephely városi országos matematika szövegértés A 6. évfolyam mérési eredményei A CSH-index átlagértéke, és az átlag megbízhatósági tartománya a következőképpen alakult: Az iskola eredménye a regressziós becslés alapján elvárható eredmény tükrében a következő: Átlagérték Megbízhatósági tartomány Matematika Átlagérték Megbízhatósági tartomány Szövegértés Telephely tényleges eredménye Várható eredmény a városi telephelyekre illesztett regressziós egyenes alapján Várható eredmény az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján 1425 (1384;1464) 1419 (1382;1456) 1469 (1467;1470) 1447 (1446;1449) 1486 (1485;1487) 1465 (1464;1466) A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása matematikából 41

43 A matematika mérési eredménye az összes telephelyre illesztett regressziós becslés alapján gyengébb az elvártnál. A városi telephelyek tekintetében is elmarad az eredmény az elvárttól. A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása szövegértésből A szövegértés mérési eredménye az összes telephelyre illesztett regressziós becslés alapján gyengébb az elvártnál. A városi telephelyek tekintetében az eredmény nem különbözik szignifikánsan az elvárttól. 42

44 A 8. évfolyam mérési eredményei Az iskola eredménye a regressziós becslés alapján elvárható eredmény tükrében a következő: Átlagérték Megbízhatósági tartomány Matematika Átlagérték Megbízhatósági tartomány Szövegértés Telephely tényleges eredménye Várható eredmény a városi telephelyekre illesztett regressziós egyenes alapján Várható eredmény az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján 1503 (1475;1538) 1540 (1509;1570) 1557 (1575;1578) 1554 (1552;1555) 1601 (1600;1602) 1577 (1576;1578) A tanulók képesség szintje szerinti százalékos megoszlása matematikából A matematika mérési eredménye az összes telephelyre illesztett regressziós becslés alapján gyengébb az elvártnál. A városi telephelyek tekintetében is elmarad az eredmény az elvárttól. 43

45 A tanulók képesség szintje szerinti százalékos megoszlása szövegértésből A szövegértés mérési eredménye az összes telephelyre illesztett regressziós becslés alapján gyengébb az elvártnál. A városi telephelyek tekintetében az eredmény nem különbözik szignifikánsan az elvárttól. Összehasonlítás az előző évek mérési eredményeivel Mérési terület Évfolyam Átlageredmény matematika szövegértés A évi Országos Kompetenciamérés értékelése A kompetenciamérések a tanulók szövegértési és matematikai kompetenciáit vizsgálják. Azt, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni? Birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely további fejlődésükhöz nélkülözhetetlen? A felmérés tesztjei alapvetően nem a tantervi követelmények teljesítésére, hanem életszerű problémák, helyzetek megoldására irányulnak. Mindkét teszt a mindennapok jellemző helyzeteire és problémáira koncentrált, és a hétköznapi életből ismert gyakori feladatokat tartalmazott. A mérés részét képezi egy Tanulói kérdőív is, amit a szülők és gyerekek együtt, önkéntes alapon töltenek ki. Az elmúlt évben mint évek óta jellemzően iskolánkból visszakerültek ezek a kérdőívek is, így számítható a családi háttérindex, segítve ezzel a mérés értékelését. Sajnos ez nem minden iskolában működik, így nincs meg a viszonyítási alap, nem beszélhetünk várható és tényleges eredmény összevetéséről. Az elmúlt tanév mérési eredményei a következőképpen alakultak: Az iskolánk 6. évfolyamán csupán két gyermek hiányzott a mérés napján, így az teljes képet ad az évfolyam kompetencia szintjéről. A matematika eredmények ugyan gyengébbek az országos szintnél, de a kisvárosok viszonylatában nem értünk el rossz eredményt. Országos viszonylatban is kimagasló az 1859 képességpontos legjobb eredményünk. A mérés úgynevezett képességszintek szerint is vizsgálja a teljesítményt. A leggyengébb 1. szint alatt iskolánkban csak fele annyian teljesítettek, mint orszá- 44

46 gosan. A képességeloszlás grafikonokból látható, hogy a szaktanároknak nehéz dolguk van, hiszen a tanulók képességei igen eltérőek. A szövegértés eredmények átlaga a kisvárosi iskolák átlagával egyezik meg. A képességek szövegértés terén is igen nagy eltéréseket mutatnak. A maximum itt 1760 pont, ami csupán néhány ponttal marad el az országos eredménytől. Ha a várható és a tényleges eredményt összevetjük, akkor elmondhatjuk, hogy a hatodik évfolyam eredménye az elvártnak megfelelő volt az elmúlt évben. A 8. évfolyamon minden tanulónk megírta a mérést, és a kérdőívek is értékelhető mennyiségben érkeztek vissza. A matematika eredmények ezen az évfolyamon kicsit gyengébbek, de dicséretes eredmény, hogy a leggyengébb 1. képességszinten alig vannak tanulóink, sőt az egyik osztályban nincsenek is ilyenek. A legjobb eredmény a nyolcadik évfolyamon 1950 képességpont, kimagaslóan magas országos viszonylatban is! A szövegértés eredménye a közepes városi iskolák átlageredményével azonos, csupán néhány ponttal marad el az országos átlagtól. Az iskola eredménye a vártnak megfelelő. A tanulók képességeloszlása a nyolcadik évfolyamon is nagyon eltérő. Nagy különbségek vannak az osztályokon belül és az egyes osztályok között is. Szövegértésből nincsenek tanulóink az 1. szinten, csak ennél jobb eredmények születtek. Közösen megfogalmaztuk, hogy mi lehet az elért eredmények oka: - a legjobb képességű, tehetséges tanulóink 6. évfolyam után kisgimnáziumokban tanulnak tovább - sok a tanulási problémákkal rendelkező tanuló az évfolyamokon - nem megfelelő a szükséges családi háttér - nagyon sok a megoldandó feladat egy tanórára - nagyon megterhelő a diákoknak a 4x45 perces mérés - a tanulók motiválatlanok, nem veszik komolyan a mérést Közösen megfogalmaztuk, hogy mit lehet tenni a jobb eredmények elérése érdekében: - minden tanórára be kell csempészni a szövegértés, a logikus gondolkodás fejlesztését - az előző évi mérések feladatsorait, típushibáinak javítását tudatosan kell gyakoroltatni - májusban egy előzetes OKÉV mérést kellene tartani a 6., 8. évfolyamon - motiválni kell a tanulókat, szülőket a jobb eredmények elérésére - belső ellenőrzést kell végezni a tanulók által kitöltött feladatlapokon. Tanulóink részt vesznek a MIOK Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet követő méréseiben 3-8. évfolyamig. Olvasás-szövegértésből, helyesírásból, matematikából, fizikából, kémiából, angol nyelvből mérjük a minimumkövetelményeket. Az idei tanévben 2 próbamérést végeztünk: Iskolai eredmény A minta statisztikai mutatói - 7 évfolyam angol A változat 47% 56 % - 7 évfolyam angol B változat 50% 55% - 8 évfolyam helyesírás A változat 58% 60% - 8 évfolyam helyesírás B változat 58% 62% Nagyon hasznosak az ilyen mérések, mert összehasonlítást, kitekintést adnak a pedagógusok és a diákok munkájáról. 45