SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

Átírás

1 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 1

2 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ SCHILLER MARIANN SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ KÓRÓDI BENCE BORÍTÓGRAFIKA TIPOGRÁFIA SZŰ CS ÉDUA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. SCHILLER MARIANN A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: MÁSOLÓ FUTÁR KFT., 2006

3 A HÉTKÖZNAPI ÉS A MŰ VÉSZI KOMMUNIKÁCIÓ Tanári útmutató Fejlesztő k Beöthy Zsófia Rung András

4 TARTALOM 5 NÉVJEGY 8 A KOMMUNIKÁCIÓ TÉNYEZŐ INEK MEGKETTŐ Z Ő DÉSE 30 A KONNOTATÍV JELENTÉS 51 A VALÓSZERŰ SÉG LÁTSZATA 73 KÖLTŐ HAZUDJ 85 HOGY MIÉRT JÓ EZ NEKIK? 99 ENYÉM ITT MINDEN HATALOM

5 NÉVJEGY A FEJEZET CÉLJA KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA A fejezet célja a hétköznapi kommunikáció tényezőinek, a kommunikáció funkcióinak megismerése, elsajátítása, a hétköznapi és a művészi kommunikáció összehasonlítása, annak a hangsúlyozása, hogy a művészi kommunikációban a tényezők meg kettőződnek, adott esetekben megtöbbszöröződnek. A fejezet nagy hangsúlyt helyez arra, hogy világossá tegye a művészi kommunikáció lényegi sajátosságát, azt, hogy a művészi kommunikáció lényege egy csak rá jellemző közlésmód, melyben két konvenció, az esztétikai és a polivalencia konvenció érvényesül. A fentiekkel való szoros összefüggés miatt ezért tér ki a fejezet a szerző és a műben megszólaló személy közötti különbségtételre. Az 5. és 6. modul a kultúra értékőrző szerepének, a művészet állandó és változó feladatainak kérdését vizsgálja. A fejezet nagy hangsúlyt fektet a nyelvi elemek egymásra hatásának tudatosítására, a denotatív és konnotatív jelentés megkülönbözteté sére, az önálló szövegalkotásra, érvek és ellenérvek gyűjtésére, megfogalmazására, a kulturált vitatkozás fejlesztésére. A fejezetben sor kerül az alapvető jelentéstani fogalmak tisztázására, az 5. évfolyam óta következetesen alkalmazott jelentéstani megközelítés explicitté tételére, valamint a fontosabb pragmatikai fogalmak felvezetésére is. Tematikus fókusz: hétköznapi és művészi kommunikáció, a kommunikáció tényezői, a kommunikáció funkciói, a kommunikáció tényezőinek megkettőződése a művészi kommunikációban; jelentéstan Poétikai fókusz: esztétikai konvenció, polivalencia konvenció, a szerző és a műben megszólaló személy megkülönböztetése Szövegértési fókusz: az irodalmi szöveg értelmezésének többféle lehetősége, a több jelentés, előfeltevések, implikatúrák és a konnotáció szerepe a megértésben Szövegalkotási fókusz: álláspont megfogalmazása, szövegbővítés, szövegátalakítás, irodalmi szöveg értelmezésének megfogalmazása 1. A szó jelentése és a kommunikáció tényezőinek megkettőzése, 2+2 óra (Örkény István: Mi mindent kell tudni) 2. A konnotatív jelentés, 2+3 óra (Kosztolányi Dezső: Esti Kornél 18. fejezet) 3. A valószerűség látszata, 2 óra (Spiró György: Csirkefej vagy Quentin Tarantino: Ponyvaregény című filmje; Tar Sándor: Hangulatjelentés Még csak) 4. Költő hazudj, 2 óra (József Attila és Arany János ars poetica jellegű versei; képek) 5. Hogy miért jó ez nekik?, 3 óra (François Truffaut: Fahrenheit 451 c. filmje; média) 6. Enyém itt minden hatalom, 3 óra (Nagy László: Himnusz minden időben)

6 6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETKEZŐ FEJEZET TANTERVI MODULKAPCSOLÓDÁSI PONTOK KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS NAT KÖVETELMÉNYEK év Előző fejezet: nincs nyitó fejezet Következő fejezet: A Sziget mint kísérleti laboratórium 7.1. Kisfiúk és Nagyfiúk 7.2. Nevető irodalom/örkény Pletyka és tömegkommunikáció 5.3. figurák 7.2. többértelműség implikatúrák [ ism.: 9.1, 10.2] előfeltevések [ ism.: 9.4] A pszichológia, a média és a mozgóképkultúra, a történelem, az etika, a drámapedagógia bizonyos tartalmai; idegen nyelv tanítása Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés. Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése. Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése, szövegértési technikák elsajátítása, a szókincs gazdagítása, prózai, drámai és lírai szövegek jelentésrétegeinek feltárása, világos, önkifejező szövegalkotás. Érvelés: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. Törekvés empatikus viszony kialakítására a beszédpartnerrel. Különböző műfajú és típusú szövegek önálló olvasása és megértése, lényegkiemelés, okokozati viszonyok felismerése. Szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokban és műfajokban. A fejezet képességfejlesztési fókuszában az önálló véleményalkotás és a meggyőző érvelés áll mind szóban, mind írásban. Érvelés, meggyőzés, magabiztos fellépés; logikus gondolkodás, együttműködés fejlesztése. A művekben megjelenő szemléletmód, szerepek, csoportnormák és értékek, illetve hangnemek felismerése és azonosítása, a retorikai elemek, illetve az utalások, rájátszások azonosítása és funkciójuk értelmezése. A szónoki beszéd eszközeinek, szerkezetének felismerése, a meggyőzés képességének elsajátítása. Érvek és ellenérvek gyűjtése lírai és epikus szövegekből, illetve önállóan megadott témában. Az érvek elrendezése, önálló vélemény megfogalmazása. A tanuló tudja, mi a jelentés és miben különbözik a jelölttől, ismerje a jelentés problematikus voltát, a több jelentés lehetőségeit, tudja hozzávetőlegesen, hogyan működik a konnotáció, ismerje az egyszerűbb nyelvi implikatúrákat és előfeltevéseket, beszédhely zetekben fedezze fel és értse meg szövegekben, ismerje a magyar és a tanult idegen nyelv eltéréseit és hasonlóságait a konnotáció és több jelentés problematikájának vonatkozásában.

7 N É V J E G Y 7 ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS TÁMOGATÓ RENDSZER, SZAKIRODALOM Folyamati: A prezentációk értékelése, a megértést szondázó mintavétel a házi feladatokból, ezen kívül a tanári reflexiók folyamatosan, óráról órára, feladatról feladatra jelennek meg mind az egyéni, mind a csoportos tevékenységekkel kapcsolatban. Kimeneti: A feladatlap célja a fejezetben tanultak alkotó továbbgondoltatása, új szövegek megalkotása, az órán elsajátítottak alkalmazása. A csoportok kialakításakor, a differenciálásnál a szaktanár elsősorban azt vegye figyelembe, hogy a különböző tanulók logikai és problémakezelési készsége, történelmi tény-, illetve ismeretanyagban való tájé kozottsága, szövegértési, differenciálási képessége milyen szinteken áll. A fejezetben a szóbeli megszólalás, a beszélgetés, eszmecsere, meggyőzés mellett különböző írásbeli feladatok, írásművek készítése szerepel. A ráhangolódás, jelentésteremtés szakaszokban a szóbeli és írásbeli feladatok aránya nagyjából megegyezik, a reflektálási szakaszban pedig olyan feladatok dominálnak, melyekben az önálló tevékenység a fő cél. A csoportbontás szempontjai az aktuális feladatoknál jelennek meg (tanári oldalak, instrukciók). Arató László Pála Károly: A szöveg vonzásában II. (Átjárók) Bibliográfiai adatok Kálmán László Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta kiadó, 2005

8 1. A KOMMUNIKÁCIÓ TÉNYEZŐINEK MEGKETTŐZŐDÉSE (2 + 2 óra) RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1. 5. oldal 10 PERC Tanári instrukciók Ha a gyerekek a kutya szó mondattani szerepével kezdenének foglalkozni, vezessük a figyelmüket a jelentéstani aspektusokra! Ha valamelyik mondatot nehéznek vagy nem megfelelőnek tartjuk valamilyen okból, esetleg a feladat elvégzésére nem áll rendelkezésre elég idő, akkor nyugodtan kihagyhatunk mondatokat, mivel a sok példa szerepe elsősorban az, hogy illusztrálja, milyen sokféle környezetben szerepelhet egy szó, és milyen nehéz egyetlen jól meghatározott definíciót adni rá. Kiemelt képességek, készségek: összefüggések felfogása, választásra, döntésre való készség, képzelet Célcsoport differenciálás: differenciálási lehetőség szókincs és általános műveltség alapján. Amennyiben a differenciálásra nincs mód, heterogén csoportokkal is dolgozhatunk. M u n k a f o r m á k : 4-5 fős csoportok; M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : feladatmegoldás E s z k ö z ö k : papír és ceruzák rajzoláshoz A következő feladatokban a szó jelentésével foglalkozunk. Megvizsgáljuk, hogy hány jelentése lehet egyegy szónak, és arról is beszélünk, hogy pontosan meghatározható-e a szó jelentése. Kitérünk röviden az idegen nyelvre és az idegen nyelvből történő fordítás kérdéseire a többjelentésű szavak esetében. Szó lesz arról is, hogy az emberek közti párbeszéd létrejöttéhez milyen tényezők megléte szükséges. 1. Beszéljétek meg, hogy az egyes mondatokban a kutya szó mire vonatkozik, illetve mit jelent! Ha le tudjátok rajzolni azt, amire a kutya szó utal, tegyétek meg, ha nem, akkor indokoljátok meg, miért lehetetlen az adott jelentés képi ábrázolása! A) Etesd meg a kutyát! Évi kedvenc játéka egy kutya. Kutya hideg van. Egyik kutya, másik eb. Zsigmond gróf mindig is a király kutyája volt.

9 A K O M M U N I K Á C I Ó T É N Y E Z Ő I N E K M E G K E T T Ő Z Ő D É S E 9 Irigy kutya! Nem kutya a Feri barackja sem ám! Kutya baja sincs a feleségének. Kutya kötelessége megcsinálni a feladatot. A kutya tatár betört az országba. B) Etesd meg a kutyát! Évi kedvenc játéka egy kutya. Kutya hideg van. Egyik kutya, másik eb. Irigy kutya! Kutya baja sincs a feleségének. Kutya kötelessége megcsinálni a feladatot. LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK négylábú, házőrzésre is alkalmas emlős állat (lerajzolható) plüssállat, amely formájával hasonlít az azonos nevű emlős állatra (lerajzolható) nagyon (nem rajzolható le, mert referense nem fizikai létező vagy esemény, állapot stb.) önmagában nincs jelentése, csak az idiómának (egyik kutya, másik eb): mind egyforma (amiatt, hogy nincs önálló jelentése, nem rajzolható le) olyan ember, akit a másik kénye kedvére ugráltat, a kutya csak birtokos személyraggal ellátva szerepelhet ebben a jelentésben (lerajzolható, bár jól nem ragadható meg) önmagában nincs jelentése, csak az idiómának (irigy kutya): irigy vagy (amiatt, hogy nincs önálló jelentése nem rajzolható le) rossz (nem rajzolható le, mert referense nem fizikai létező vagy esemény, állapot stb.) semmilyen (nem rajzolható le, mert referense nem fizikai létező vagy esemény, állapot stb.) alapvető (nem rajzolható le, mert referense nem fizikai létező vagy esemény, állapot stb.) önmagában nincs jelentése, csak az idiómának (kutya tatár): gonosz tatár nagyjából vagy tatár, akihez negatívan viszonyulunk, és általában rabol, gyilkol (amiatt, hogy nincs önálló jelentése, nem rajzolható le csak az idiomatikus kifejezés egyben) JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2. feladat T/2. 7. oldal 10 PERC Tanári instrukciók A feladat szerepe hasonló az előzőéhez, de ezúttal szisztematikusan foglalkozunk a több jelentéssel, illetve a homonímiával. A vizsgált szavak számát csökkenthetjük, vagy tanulóink jobb ismeretének fényében le is cserélhetjük, az a lényeg, hogy olyan szavakat adjunk, amelyekhez több jelentést is tudnak asszociálni a diákok.

10 10 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : felidézési képességek, nyelvi problémaérzékenység Célcsoport differenciálás: egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka. A korábbi csoportokon belül alakítsuk ki lehetőség szerint heterogén párokat. M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : feladatmegoldás 2. Írjátok le az alábbi szavak minél több jelentését, és írjatok mindegyikkel egy mondatot is! ár, ég, tanul, hisz LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A játék ára 3 ezer forint. (ár = értékmérő) Nagy árat fizetet érte. (ár = áldozat) Az árral szemben úszik. (ár = vízsodrás vagy nehézségek) Kilyukasztotta az árral az övet. (ár = eszköz) A kertje 200 ár területű. (ár = terület-mértékegység) A papír ég. (ég = tűz által megsemmisül) Ég a kályha. (ég = tűzzel melegít) Ég a nyelve a paprikától. (ég /a nyelve/ = csípi /a nyelvét/) Ég az arca. (ég = kipirul) Az egész csapat ég. (ég = lejáratódik) Az égen átsuhan egy madár. (ég = égboltozat) Az angyalok az égben laknak. (ég = mennyország) János hisz Katinak. (hisz = igaznak fogadja el, amit az mond) Péter hisz a sikerben. (hisz = bizakodik) Tanuljuk a matematikát. (tanul = elsajátít) Tanul a hibájából. (tanul = okul) 3. lépés: 3. feladat T/3. 8. oldal 10 PERC T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat az előző feladatban felvetett kérdéseket járja körül más szemszögből. Kiemelt képességek, készségek: kritikai készség, ítéletalkotás, önellenőrzés, eszme csere, szótárhasználat Célcsoport differenciálás: egész osztály

11 A K O M M U N I K Á C I Ó T É N Y E Z Ő I N E K M E G K E T T Ő Z Ő D É S E 11 M u n k a f o r m á k : csoportos. A tanulók dolgozzanak az 1. feladatban létrehozott csoportokban. M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : eszmecsere, szótárhasználat Eszközök: értelmező kéziszótár 3. Jelentés a) Beszéljétek meg, hogy hány jelentést találtatok az egyes szavakhoz! b) Nézzétek meg a Magyar értelmező kéziszótárban is ezeket a szavakat! c) Melyek voltak azok a jelentések, amelyek ott szerepelnek, de nálatok nem? d) Volt-e olyan jelentés, amire ti gondoltatok, de a Magyar értelmező kéziszótár szerzői nem? A nyelvészetben egy szó JELENTÉSE alatt annak szokásos használatát értjük, így a kutya szó nemcsak a biológiai értelemben vett ugató, négylábú emlőst jelentheti, hanem akár a kutya képi ábrázolását vagy a kutyára hasonlító plüssállatkát is. A szokásos használattól habár egy nyelv beszélői nagyrészt egyformán vagy nagyon hasonlóan használják a szavakat lehetnek eltérések. Van, akinek a malac szó csak a háziállatra vagy annak ábrázolásaira használható, míg másnak esetleg csúnyán étkező szomszédja is az. 4. lépés: 4. feladat T/4. 9. oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat szerepe, hogy a hagyományos jakobsoni kommunikációs mo dellben alkalmazott tényezőket felfedeztesse. Figyeljünk arra, hogy a gyerekekben tudatosuljon az, hogy a szerepek nem mereven értendők, és a kommunikáció nemcsak információátadásra való, valamint, hogy a szerepek nem mereven rögzítettek, azaz a kommunikáció általában interaktív. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : analízis, szerepészlelés Célcsoport differenciálás: egész osztály Munkaformák: egyéni 4. Állapítsd meg, hogy miért nem működik a kommunikáció a következő háromkockás képregényekben!

12 12 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M a) A kommunikáció nem működik, mert. b) A kommunikáció nem működik, mert. c) A kommunikáció nem működik, mert. d) A kommunikáció nem működik, mert. e) A kommunikáció nem működik, mert.

13 A K O M M U N I K Á C I Ó T É N Y E Z Ő I N E K M E G K E T T Ő Z Ő D É S E 13 f) A kommunikáció nem működik, mert. MEGOLDÁS a) nincs megfelelő kód, azaz nyelv b) nincs kontaktus, kapcsolat c) nincs üzenet, mondandó d) nincs címzett e) nincs feladó f) nincs kontextus 5. lépés: 5. feladat T/ oldal 20 PERC Tanári instrukciók Ha a gyerekek idegen nyelvi tudásában jelentős eltérések vannak, akkor törekedjünk arra, hogy egy párban mindig legyen egy jobb és egy rosszabb idegen nyelvi tudású gyerek. A gyerekek nyelvi tudásáról a feladat elvégeztetése előtt konzultájunk az adott idegen nyelv tanárával, ne pusztán a naplóban található jegyek alapján hozzuk létre a párokat. Az a) és b) mondatok azt kívánják bemutatni, hogy egy magyar szó kétféle kontextusban másképp fordítandó idegen nyelvre, míg a c) és d) példák ennek éppen az ellenkezőjét mutatják meg a c) az angol, a d) a spanyol esetében. A feladat nemcsak azt mutatja meg. hogy a szavaknak több jelentése lehet, hanem arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelentések viszonyrendszere nyelvenként jelentősen eltérhet, habár ugyanarra a valóságra vonatkoznak. Elképzelhető, hogy a gyerekek az elvárttól eltérő fordításokat adnak. Amennyiben nem rendelkezünk az osztályban tanult idegen nyelv magabiztos tudásával, konzultáljuk az adott idegen nyelv tanárával, és csak a következő órán beszéljük meg a feladatot, vagy adjuk fel házi feladatnak. Nem baj, ha a megadottól eltérő, esetleg pontatlan vagy nyelvtanilag hibás mondatokat kapunk. A lényeg, hogy a gyerekek az összefüggéseket felismerjék. A feladat előtt készüljünk fel egy kicsit abból, hogy milyen eszközök segíthetik a fordítást. Ha úgy tudjuk, hogy az osztály nem elég biztos a tanult idegen nyelvben vagy fordítással nem szoktak foglalkozni, úgy a feladat elhagyható. Helyette a 2. feladatban szereplő szavak egyikét-másikát

14 14 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M vizsgálják csak meg abból a szempontból, hogy lefordítható-e egyetlen szóval pl. az ég összes jelentése. Kiemelt képességek, készségek: általánosítás, nyelvi problémaészlelés Célcsoport differenciálás: egész osztály Munkaformák: pármunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : fordítás, megfigyelés E s z k ö z ö k : szótár, nyelvkönyv vagy internetes szótár 5. Fordítsátok le a következő mondatpárokat az általatok tanult idegen nyelvre! a) A bástyát felépítették. a) A királlyal leütötte a bástyát. c) Kemény ez a munka. c) Nehéz idők kezdődnek. b) Károly kicsavarta a körtét. b) Kati megette a körtét. d) János felszáll a buszra. d) Péter kávét iszik. MEGOLDÁSOK a) A bástyát felépítették. / The bastion has been built (was built). / El bastión ha sido (fue) construido. a) Júlia a királlyal leütötte a bástyát. / Julia has captured (captured) the rook with the king. / Julia ha tomado (tomó) la torre con el rey. b) Károly kicsavarta a körtét. / Charles has screwed (screwed) the bulb out. / Carlos ha destornillado (destornilló) la bombilla. b) Kati megette a körtét. / Kate has eaten (ate) the pear. / Catalina ha comido (comió) la pera. c) Kemény ez a munka. / This work is hard. / Este trabajo es duro. c) Nehéz idők kezdődnek. / Hard times come. / Llegan tiempos difíciles. d) János felszáll a buszra. / János gets (is getting/will get) on the bus. / Juan toma (está tomando/ tomará/va a tomar) el autobús. d) Péter kávét iszik./ Peter drinks (is drinking/will drink) coffee. / Pedro toma (está tomando/ tomará/va a tomar) café.

15 A K O M M U N I K Á C I Ó T É N Y E Z Ő I N E K M E G K E T T Ő Z Ő D É S E 15 REFLEKTÁLÁS 6. lépés: 6. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A feladat megoldása során a gyerekek a korábban megfigyelt jelenségeket most a kreatív szövegalkotás során gyakorolhatják. Amennyiben az önálló szövegek létrehozása nehéznek bizonyulna számukra, házi feladatként gyűjthetnek olyan vicceket vagy párbeszédrészleteket, ahol a félreértés egy szó poliszém vagy homoním jelentéséből adódik, és ezeket beszélik meg az órán. A következő modul elején lesz mód, idő a megoldások megbeszélésére. Kiemelt képességek, készségek: ismeretalkalmazás, kreativitás, nyelvi problémaérzékenység C é l c s o p o r t o k d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály heterogén párokban Munkaformák: pármunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : feladatmegoldás 6. Alkossatok két rövid párbeszédet, amelyekben félreértés adódik abból, hogy egy szó többjelentésű! Példa: Sosem szerettem a barackot. Mert nem finom? Nem, mert fáj. A hétköznapi és a művészi kommunikáció között számottevő hasonlóságuk mellett igen jelentős, lényegi eltérések vannak. Az itt következő feladatok célja ezek bemutatása. A legfontosabb eltérés, hogy az irodalmi vagy művészi kommunikáció esetében a kommunikáció tényezői megkettőződnek: a művészi kommunikáció megkülönböztetett két sajátossága az esztétikai konvenció és a polivalencia konvenció. Az alábbiakban bevezetjük ezt a két fogalmat, majd a mé lyebb megértés és az alkalmazás érdekében a fejezet során többször visszatérünk rájuk.

16 16 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M RÁHANGOLÓDÁS 5. lépés: 7. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A kommunikáció tényezőit már ismerik a diákok az anyanyelvi bevezetésből. Az alábbi ráhangolódás feladatok a Jakobson-modell szerinti egyes funkciókra is koncentrálnak: a referenciális funkcióra a C) és D) feladat elején, a szituáció dramatizálásában pedig a konatív és emotív funkcióra is. A ráhangolódás feladatokból a tanár tetszés szerint válogathat, bizonyos megszorításokkal. Elhagyható az A) és a B) feladat, de a tanulási folyamat sérülése nélkül kihagyhatatlan a C) vagy a D) és az E) feladat. Ha mindegyik feladat elnyeri a tanár tetszését, és van idő a csoport célzott megszervezésére, érdemes differenciáltan kiadni a feladatokat. Ha nincs idő az eltérő célcsoportok szervezésére, az adott térbeli szerveződés (ülésrend) is alkalmazható. Ha a tanár úgy dönt, hogy nem végezteti el az összes feladatot, a C) vagy D) és az E) feladatot feltétlenül ki kell választania úgy, hogy a C) és D) feladatot két négyfős csoport oldja meg, az osztály többi része pedig 3-4 fős (ez az osztálylétszámtól függ, kerüljük a két- és ötfős csoportlétszámot) csoportban oldja meg az E) feladatot. Célcsoport differenciálás: (szempontokat lásd az A) E) feladatoknál) M u n k a f o r m á k : differenciált csoportok 7. Csoportmunka A) Kiemelt képességek, készségek: annak felismerése, hogy az asszociatív gondolkodásnak a fogalmi-rendszerező gondolkodásban is szerepe van Célcsoport differenciálás: négyfős csoport(ok): általánosítási nehézségekkel küzdők, szociális készségben fejlesztendők Munkaformák: csoportos Módszerek, eljárások: fürtábra E s z k ö z ö k : csomagolópapír, színes filcek A) Asszociációk a) Készíts fürtábrát, melynek központi szava a SZABÁLY! b) Három perc múlva hallgassátok meg egymás asszociációit!

17 A K O M M U N I K Á C I Ó T É N Y E Z Ő I N E K M E G K E T T Ő Z Ő D É S E 17 c) Zöld színű tollal illeszd be a saját ábrádba azokat az asszociációkat, melyek nagyon tetszenek, és sajnálod, hogy nem neked jutottak eszedbe! d) Készítsetek egyetlen közös fürtábrát csomagolópapírra filctollal! Figyeljetek arra, hogy mindenki megoldásából kerüljön a közös ábrára elem, a szerzők nevét vagy monogramját írjátok a jobb alsó sarokba! e) A megbeszéléskor egyikőtök a tanteremben jól látható helyre kitéve mutassa meg a többi csoportnak munkátok eredményét! szabály B) K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : fogalmi gondolkodás, összefüggések feltárása, nyelvi intelligencia, érvelési technika, szöveges és rajzos információk össze kapcsolása Célcsoport differenciálás: fogalmi gondolkodással küszködők, érvelési technikai nehézséggel küszködők B) Mondatalkotás a) Alkoss hat egyszerű mondatot úgy, hogy az alábbi szavak közül kettőt helyezz be egy-egy mondatba! Egy szót csupán egyszer használhatsz fel! indulat partner vereség terv győzelem öröm szerep fegyelem ellenfél játék csalás szabály

18 18 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M b) Ha elkészültetek, hallgassátok meg egymás mondatait. Egy kettéosztott füzetoldal egyik felébe írjátok le azokat, melyekkel egyetértetek, másikba azokat, melyekkel nem. c) Válassz ki egy mondatot, amellyel nem értesz egyet, és két mondatban érvelj ellene. d) Az elfogadott állítások közül válasszátok ki a négy legfontosabbat, lehetőleg úgy, hogy mindenki eredeti állításából kerüljön be egy! e) Ezeket írjátok le egy csomagolópapírra. A megbeszéléskor egyikőtök a tanteremben jól látható helyre kitéve mutassa meg a többi csoportnak munkátok eredményét! C) Tanári instrukciók: Ez és a következő feladat egymás variánsai. Örkény talált tárgyának utasítása erre a közlekedési hálózatra érvényes. A feladat elvégzése megélhetővé, megtapasztalhatóvá teszi a kor közlekedését ennek a régi, elavult jegynek a segítségével. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : fogalmi gondolkodás, összefüggések feltárása, nyelvi intelligencia, érvelési technika, tájékozódás térkép alapján, szöveges és rajzos információk összekapcsolása, tanulói kérdezés fejlesztése Célcsoport differenciálás: szövegértési nehézséggel küzdő, de szerepelni szerető diákok 4 fős csoport(ok)ban C) Merre? A hatvanas években a budapesti közlekedésben (ahogyan napjainkban újból) használatos volt az átszállójegy. a) Tanulmányozd a következő oldalon található térképet és a jegy hátoldalán lévő szöveget! Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Átszállni csak kereszteződéseknél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd és minden útvonal csak egyszer érinthető. Kerülő utazás és útmegszakítás tilos.

19 A K O M M U N I K Á C I Ó T É N Y E Z Ő I N E K M E G K E T T Ő Z Ő D É S E 19 b) Mi az átszállójegy? c) Fogalmazz meg a térkép és a szöveg alapján három kérdést, melyekben útirányok kezdő- és végállomását határozod meg! A többiek arra válaszoljanak, hogy ebben az esetben érvényes-e menetjegyed! d) Befejezésül a négyfős csoport osszon ki szerepeket és készüljön fel egy szituáció eljátszására, amelyben kiderül az ellenőr számára, hogy az utas érvénytelen jeggyel utazott! (Figyelem! Mindenkinek kell szerepelnie, tehát az utason és az ellenőrön kívül ki kell találnotok még szerepeket.) e) A közös megbeszéléskor előadjátok a jelenetet, előadásotok legalább két-, legfeljebb négyperces lehet. D) Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Ez a feladat az előző variánsa, ez is az E) feladat szövegét helyezi valós szituációba. Ha nincs egyéb szempontunk, olyan tagok alkothatják a csoportot, akik budapestiek, nagyvárosiak, sokat utaznak tömegközlekedéssel. Kiemelt képességek, készségek: fogalmi gondolkodás fejlesztése, összefüggések feltárása, nyelvi intelligencia fejlesztése, tájékozódás térkép alapján, szöveges és rajzos információk összekapcsolása, tanulói kérdezés fejlesztése Célcsoport differenciálás: gátlásos, mások előtt szerepelni kevésbé szerető diákok D) Érvényes jegy Bizonyára hallottál már arról, hogy a metróhálózat bővítését tervezik Budapesten. Az elképzelések szerint az új metróvonalak mellett a vonathálózat is részese lenne a budapesti közlekedésnek. a) Tanulmányozd a következő oldalon található térképet és a jegy hátoldalán lévő szöveget! Érvényes a metrón, a földalattin és a belterületi vasúton egy utazásra egy átszállással (az átszálláskor nem kell újra kezelni), a kezeléstől számított 60 percig. Átszálláson kívül útmegszakításra, ill. visszautazásra nem jogosít. A jegyet ellenőrzéskor fel kell mutatni és az ellenőr kérésére át kell adni. b) Mi az átszállójegy? d) Befejezésül a négyfős csoport osszon ki szerepeket és készüljön fel egy szituáció elját szására, amelyben kiderül az ellenőr számára, hogy az utas érvénytelen jeggyel utazott! (Figyelem! Mindenkinek kell szerep, tehát az utason és az ellenőrön kívül ki kell találnotok még szerepeket.) e) A közös megbeszéléskor előadjátok a jelenetet, előadásotok legalább két-, legfeljebb négy perces lehet.

20 20 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M E) Kiemelt képességek, készségek: nyelvérzék, lényegkiemelés C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : nyelvi árnyalatok felfedezésére kevésbé képes tanulók, általánosítási nehézségekkel küzdők Eszközök: csomagolópapír, filctollak E) Érvényes jegyek Az alábbiakban két átszállójegy hátoldalán lévő szöveget olvasol. A FVV (Fővárosi Villamos Vasút) Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) elődje volt. Ér vényes két d íjsza bási övezet b eutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Átszállni csak kereszteződéseknél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd és minden útvonal csak egyszer érinthető. Kerülő utazás és útmegszakítás tilos. Érvényes a metrón, a földalattin és a belterületi vasúton egy utazásra egy átszállással (az átszálláskor nem kell újra kezelni), a kezeléstől számított 60 percig. Átszálláson kívül útmegszakításra, ill. visszautazásra nem jogosít. A jegyet ellenőrzéskor fel kell mutatni és az ellenőr kérésére át kell adni. a) Hasonlítsd össze a két szöveget! b) Észrevételeidet rögzítsd az alábbi halmazábrában! c) Hat perc elteltével készítsetek közös halmazábrát! d) Válasszatok magatok közül egy képviselőt, ő csoportotok megoldását egyeztesse a többi csoport képviselőjével!

21 A K O M M U N I K Á C I Ó T É N Y E Z Ő I N E K M E G K E T T Ő Z Ő D É S E 21 e) A képviselők rajzoljanak csomagolópapírra egy halmazábrát, a közös halmazábrát a megbeszéléskor egyikőtök a tanteremben jól látható helyre kitéve mutassa meg a többi csoportnak! E) Lehetséges megoldás: közös vonások: műfaj, téma, tárgy, nyelvi forma, ezen belül stílus, mondatszerkezet, azonos valóságelemek Eltérő vonások: 60-as évek jegye: sok utasítás árnyalt, aprólékos, részletező; BKV: kevés utasítás, átfogó PREZENTÁCIÓ 8. lépés: 8. feladat T/ oldal 15 PERC T a n á r i i n s t r u k c i ó k : igen fontos a b) feladat közös megbeszélése, mert ez világít rá arra, hogy milyen kommunikációs funkciók vannak. Ezért lényeges a korábbiakban a C) vagy D) feladat meg oldása, mert a szituációban bizonyosan előfordul a leíró, közlő (referenciális), kapcsolatfenntartó (fatikus) és felhívó (konatív) funkció, de szerepelhet az érzelemkifejező (emotív) és értelmező (metanyelvi) funkció is. Ezért javasolt, hogy a tanár a diákokkal együtt jegyzeteljen. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : empátia, a hallottak írásos rögzítése Célcsoport differenciálás: egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális 8. Bemutatás a) Hallgassátok meg a csoportok képviselőinek beszámolóit az elvégzett munkáról! b) Füzetedbe írd le, hogy a bemutatások során ki mindenki szólalt meg, mi volt a célja a megszólalással! c) Figyelj arra, hogy minden megszólalást próbálj meg jegyzőkönyvezni (rögzíteni füzetedbe)! d) Ha saját feladatoddal kapcsolatban bármi most így, utólag eszedbe jut, azt is írd le a füzetedbe!

22 22 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M JELENTÉSTEREMTÉS 9. lépés: feladat T/ oldal 15 PERC Kiemelt képességek, készségek: meglévő tudás mozgósítása, olvasott szöveg megértése, meglévő tudáskeretbe ágyazása, rendszerbe helyezése Célcsoport differenciálás: egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : olvasás és megértésének ellenőrzése korábbi feladat megoldásának segítségül hívásával 9. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! A kommunikációnak nyilvánvalóan célja van: a feladó valamit el akar érni azzal, hogy üzenetet küld a címzettnek. Bizonyára tanultál már arról is, hogy ez a cél, szándék többféle lehet. Ha például kijelentem, hogy a ló páratlan ujjú patás állat, egy tényt közöltem, ha ezzel szemben valakinek a nyakába borulok, és azt mondom: Imádlak!, ezzel nem csupán a TÉNYT KÖZÖLTEM, hanem ÉRZELMEIMET IS KIFEJEZTEM egyben. Abban a mondatban, hogy Csukd be az ajtót! egy FELHÍVÁS, FELSZÓLÍTÁS fogalmazódik meg a címzett számára, amely szintén kiegészülhet érzelmi mozzanatokkal (mondhatom kedvesen, dühösen stb.). Irányulhat az üzenet a címzett figyelmének felkeltésére, azaz A KAPCSOLAT MEGTEREMTÉSÉRE vagy fenntartására (ilyenek például a Figyelj csak! jellegű mondatok), és irányulhat magára a KOMMUNIKÁCIÓRA, visszautalva korábban elhangzott kijelentésekre. (Például ilyen megszólalás a Nem értem! vagy a Hallottad? jellegű mondat.) Ez utóbbi célja elsősorban az üzenet pontos átjutásának biztosítása, annak tisztázása, hogy a feladó és a címzett egy nyelvet beszélnek, azonos kódrendszert használnak. 10. A fenti szöveg és saját korábbi jegyzőkönyved (8. b) feladat) alapján töltsd ki úgy a táblázatot, hogy lehetőleg ne ismételj semmit! Tehát nem kell minden megszólalást beírnod a táblázatba, tetszésed szerint válogathatsz. KI MONDJA? (FELADÓ) KINEK MONDJA? (CÍMZETT) MI VOLT A MEGSZÓLALÁS CÉLJA? (FUNKCIÓ) leíró-közlő érzelemkifejező felhívó kapcsolattartó értelmező

23 A K O M M U N I K Á C I Ó T É N Y E Z Ő I N E K M E G K E T T Ő Z Ő D É S E lépés: feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A gyakorlat célja annak felismerése, hogy már köznapi szituációkban is megváltozik az a hatás, amit a közlés a hallgatóban kivált. A b) pont mondatai József Attila verseiben szerepelnek. ( Egyre várlak Várlak, Tűz van! Ég a malom Tűz van, Legalább húsz fok hideg van Karácsony, Óh, barátaim, hét napja nem ettem. Hét napja) Kiemelt képességek, készségek: fantázia, empátia Célcsoport differenciálás: egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális 11. Ki mondja? a) Képzeld el az alábbi helyzeteket! Kik lehetnek a szituáció résztvevői? (a) a lakásán éhségsztrájkot folytat a polgármester (b) a konyhában valaki a kezében tartja a leszakadt polcot (c) a vidéki házba érkezik a társaság, ott szeretnének szilveszterezni (d) gyerekszoba, a játékpolc előtt (e) valaki telefonál ½ 12-kor (f) hegycsúcs alatt áll a csapat 4000 méter magasan (g) koldus üldögél a templom előtt (h) nyáron a búzatábla szélén emberek állnak b) Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat! 1. Tűz van! Ég a malom! 2. Egyre várlak! 3. Legalább húsz fok hideg van. 4. Óh, barátaim, hét napja nem ettem. c) Egy-egy mondatot illessz be a fentiek közül legalább két helyzetbe! Ha ügyesen dolgozol, mindegyik mondatnak lesz legalább két helye

24 24 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M Lehetséges megoldás: 1 v és p; 2 m és r; 3 n és s; 4 l és t Egyáltalán nem baj, ha más megoldások születnek, a lényeg az, hogy kimozduljanak a mon datok az egyik szituációból. 12. Vizsgáld meg, hogy a két-két eltérő helyzetben (11. feladat) mit vár a hallgatótól a megszólaló! Ha van már mindegyik helyzetre elképzelésed, beszéld meg azokat padtársaddal! 13. A kommunikáció tényezői A nyelvész Roman Jakobson szerint a kommunikációnak hat tényezője van: 1. feladó; 2. címzett; 3. szövegkörnyezet, beszédhelyzet, valóság; 4. csatorna; 5. kép; 6. üzenet Válassz ki a négy mondatból (11. feladat) egyet, és vizsgáld meg, mi a kommunikáció hat tényezője a két helyzetben! A KOMMUNIKÁ- CIÓ TÉNYEZŐ I feladó címzett szövegkörnyezet/valóság csatorna üzenet kód EGYIK HELYZET MÁSIK HELYZET Lehetséges megoldás az Óh, barátaim, hét apja nem ettem mondatra: A KOMMUNIKÁCIÓ TÉNYEZŐI EGYIK HELYZET MÁSIK HELYZET feladó polgármester koldus címzett egyik barátja aki alamizsnát adhat szövegkörnyezet/valóság a lakás/ közeledik a választás templomlépcső/ nincs pénzem csatorna hanghullámok hanghullámok üzenet ideges vagyok éhes vagyok kód nyelv nyelv

25 A K O M M U N I K Á C I Ó T É N Y E Z Ő I N E K M E G K E T T Ő Z Ő D É S E lépés: feladat T/ oldal 15 PERC T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Röviden egy-egy szó felvetésével érdemes megbeszélni a leírtakat. Mivel tanultak már a diákok Örkényről, ezért ha kiderül, hogy Örkény István adott ilyen címet egyperces novellájának, akkor bizonyára felvetődik a komikum fogalma, a mindennapi élet helyzetek visszafordítása, feje tetejére állítása. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : asszociációs képesség, korábbi ismeretek mozgósítása, általánosító képesség Célcsoport differenciálás: egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális 14. Fogalmazd meg előfeltevéseidet! Mi lehet a témája egy olyan novellának, amelynek az a címe, hogy Mi mindent kell tudni? Örkény István úgy gondolta, hogy a 60-as években használt átszállójegy hátoldalára nyomtatott használati utasítás elég érdekes szöveg ahhoz, hogy címmel ellátva irodalmi műalkotásként is megállja a helyét, ezért lemásolta, címet adott neki, és a mű meg is jelent az író Egyperces novellák című kötetében. Olvasd el figyelmesen a novellát! ÖRKÉNY ISTVÁN: MI MINDENT KELL TUDNI Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Átszállni csak kereszteződéseknél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd, és minden útvonal csak egyszer érinthető. Kerülő utazás és útmegszakítás tilos! 15. A novellát és az átszállójegy hátára nyomtatott szöveget összehasonlítva töltsd ki a táblázatot! ÁTSZÁLLÓJEGY NOVELLA FELADÓ CÍMZETT SZÖVEGKÖRNYEZET

26 26 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M MEGOLDÁS ÁTSZÁLLÓJEGY NOVELLA feladó FVV Örkény címzett utas befogadó/olvasó szövegkörnyezet átszállójegy hátoldala novelláskötet 12. lépés: feladat T/ oldal 15 PERC T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A diákok mindenképpen dolgozzanak először egyedül, de igen fontos az is, hogy a párok egymással is megosszák gondolataikat. Feltétlenül kell idő a közös, frontális megbeszélésre. Kiemelt képességek, készségek: elvonatkoztatás Célcsoport differenciálás: egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, páros és frontális 16. Megkettőződés Az előző feladatból kiderült, hogy az irodalmi kommunikációban megkettőződik a kommunikáció három tényezője. Most arra kell választ keresni, hogy mi történik a másik három tényezővel. Az eredeti átszállójegy szövegének valóságmegfelelése (referencialitása) egyértelmű. A régi Budapesten közlekedő ember számára ismert valóság a Duna-híd, az átszállás stb. Az Örkény-novella valóságvonatkozása lényegesen bonyolultabb. Az biztos, hogy mi, olvasók nem szorongatjuk, nem tesszük zsebbe, tárcába utazáskor a kötetet, olvasás közben nem fi gyelünk arra, hogy egy Duna-hidat csak egyszer érintsünk. a) Az utazás szót a konkrét jelentésén túl milyen átvitt értelemben lehet használni? Megoldások: időbeli előrehaladás ~ életút ~ életszakasz ~ az emberiség útja b) Keress a szövegből olyan részeket, amelyek átvitt értelemben is értelmezhetőek!

27 A K O M M U N I K Á C I Ó T É N Y E Z Ő I N E K M E G K E T T Ő Z Ő D É S E 27 SZÓTÁRI, MEGSZOKOTT ÉRTELMŰ JELENTÉS A SZÓRA AZ ADOTT KÖRNYEZETTŐL RÁTAPADÓ JELENTÉS Lehetséges válaszok: átszállás válás, hivatás-, szakma-, munkahelyváltás kerülőút ügyeskedés kiskapu végállomás halál visszautazás az élet visszafordíthatatlansága c) Azzal, hogy Örkény novellának tekinti a szöveget, megváltozott annak jelentése. Gondolj végig három lehetséges egymást nem kizáró értelmezést! A szöveg körülményesen aprólékos, fontoskodó, ezáltal önmaga és a hivatalos stílus paródiájává válik. Egy adott társadalom túlszabályozottságának leírásaként olvasható. Az életút ironikus jelképe. Melyik értelmezést fogadod el leginkább? d) Beszéljétek meg, milyen érvek szólnak az egyik vagy a másik értelmezés mellett! 17. Mitől irodalom? a) Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! Az új szövegösszefüggésben a közvetlen valóságvonatkozás (REFERENCIALITÁS) FELFÜGGESZ- TÉSE tapasztalható (ezt nevezzük az irodalmi kommunikáció egyik megkülönböztetett sajátosságának, ESZTÉTIKAI KONVENCIÓnak). Az irodalmi szövegösszefüggésben (kontextusban) az utazás szó átvitt értelmezése segített abban, hogy a végállomás szót halál jelentésben olvassuk. Tehát a szöveg egyik jele (utazás) a szöveg másik jelére (illetve a szöveg összes többi jelére) hívta fel a figyelmet (végállomás), az egyik jel tette lehetővé a másik jel újabb értelmezését. (Ez is lénye ges jellemzője az irodalmi kommunikáció esztétikai konvenciójának.) Láttuk, hogy az üzenet is MEGTÖBBSZÖRÖZŐDÖTT, hiszen a szöveg több értelmezése is elképzelhető. Ezt nevezzük az irodalmi kommunikáció másik megkülönböztetett sajátosságának, az úgynevezett POLIVALENCIA (többértékűség, több értelmezés) KONVENCIÓnak. b) A 15. feladatban a kommunikáció három tényezőjének megkettőződését már megvizsgáltuk. A fenti szöveg alapján próbáld meg kitölteni az alábbi táblázatot!

28 28 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M ÁTSZÁLLÓJEGY NOVELLA valóság üzenet kód TEREMTETT, ALKOTOTT PL. AZ ÉLET IRONIKUS JELKÉPE A NYELV, AHOL EGY JEL A JEL- TESTVÉREIRE HÍVJA FEL A FIGYEL- MET MEGOLDÁS ÁTSZÁLLÓJEGY NOVELLA valóság valóságos, teremtett, alkotott üzenet az utazás szabályai pl. az élet ironikus jelképe kód nyelv A nyelv, ahol a jel a jeltestvéreire hívja fel a figyelmet REFLEKTÁLÁS 13. lépés: feladat T/ oldal 5 PERC T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Próbáljuk ezúttal kerülni a nem egyértelmű eseteket. Célcsoport differenciálás: egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : rövid egyéni gondolkodás után közös megbeszélés 18. Nevezz meg olyan szöveget, ahol biztosan nem kettőződik meg a jelentés! Megoldás: Itt bármilyen olyan szöveg szóba jöhet, ahol a dolog nem jelent többet önmagánál, pl. ételrecept, játékleírás, vasúti menetrend, használati utasítás

29 29 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M 14. lépés: 19. feladat T/ oldal HÁZI FELADAT T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Ezt a feladatot választható formában házi feladatnak, otthoni gyűjtésre kell feladni. Kiemelt képességek, készségek: a szövegösszefüggés jelentőségének felismerése Célcsoport differenciálás: egész osztály Munkaformák: egyéni 19. Talált szöveg A) Most mi is Örkény nyomdokaiba lépünk. Adj másik címet az Örkény-novellának! Figyeld meg, változott-e a novella jelentése, üzenete! B) Keress az átszállójegyen találhatóhoz hasonló szövegeket olyanokat, amelyekben hasonlóképpen benne rejlik a többértelműség lehetősége, és adjál címet nekik. Az órán olvassátok fel a talált szövegeket!

30 2. A KONNOTATÍV JELENTÉS (2+3 óra) A nyelvi órák hétköznapi szavakon, mondatokon mutatják meg a konnotáció működését és készítik elő a Kosztolányi-novella olvasását. A modul irodalmi részének kettős célja van. Néhány feladat lehetőséget ad az előző modul fogalmainak gyakoroltatásra, elmélyítésére (a kommunikáció tényezői, a kommunikáció funkciói). Legalább ennyire fontos az első modul végén már felvetett kérdés, hogy hogyan kettőződnek meg a kommunikáció tényezői az irodalmi kommunikációban. RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/ oldal 10 PERC T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Hallgassunk meg legalább 6 pártól egy-egy párbeszédet. A döntést akár szavazással is megoldhatjuk. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a szöveg sikere függ attól, hogy mennyire váratlan egy befejezés; azaz hogy olyan szót találtak-e, amelynek második jelentése jóval ritkább, mint az első. Kiemelt képességek, készségek: nyelvi érzékenység, ítéletalkotás Célcsoport differenciálás: egész osztály Munkaformák: közös, frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : közös hallgatás és döntés Az alábbi feladatokban megnézzük, hogy mit tekintünk a nyelvben jelnek. Beszélünk arról is, hogy egy szó, kifejezés vagy mondat milyen körülményeket, helyzeteket idézhet fel, amelyek nem tartoznak a szó jelentésébe. Mondatok jelentését tanulmányozva olyan üzenetekkel is foglal kozunk, amelyek a mondatoknak nem a szó szerinti értelmezéséből adódnak. Látni fogjuk, hogy bizonyos mondatokból közvetlen jelentésükön túl további megállapítások is kiolvashatók. 1. A kommunikáció tényezőinek megkettőződése című rész 6. feladatában az általatok írt szövegek közül hallgassatok meg néhányat, és állapítsátok meg, melyek voltak a legsikerültebbek! A győztes párbeszédek kulcsszavait jegyezzétek le!

31 A K O N N O T A T Í V J E L E N T É S 31 JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladatban a tanulók könnyed, játékos formában fedezhetik fel a konnotáció szószintű működését. A megadott megoldások csupán csak példák a sok más lehetséges közül. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : nyelvi problémaészlelés, távoli asszociáció Célcsoport differenciálás: szókincs és műveltségi háttér vagy asszociációs képességek alapján M u n k a f o r m á k : homogén 4-5 fős csoportok Módszerek, eljárások: asszociációs lánc 2. Találjatok ki minél több helyzetet, amelyek az alábbi szavakhoz kapcsolódhatnak! Engedjétek el bátran a fantáziátokat! Írj le olyan helyzetfelidéző szavakat, kifejezéseket, amelyek a csoport tagjainak többsége számára is elfogadhatóak. jegy: könyv: birodalom: hal: tető: repülő: LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK jegy: színház, mozi, utazás, koncert könyv: olvasás, könyvtár, iskola, illusztráció birodalom: régi korok, elnyomás, nagyformátumú történelmi alakok, hatalmas terület hal: víz, étkezés, kereszténység tető: ház, biztonság, befejezés repülő: utazás, gyorsaság, ég

32 32 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M 3. lépés: 3. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Maradjunk a korábbi csoportoknál. A feladatban a gyerekek felismerik, hogy több szónak lehet hasonló konnotációja, de ugyanakkor azt is belátják, hogy nehéz két egymással teljesen megegyező konnotációjú szót találni, azaz egy szó konnotációja nem határoz ható meg meg konkrétan, és egyénenként is változhat, hogy mit idéz fel egy szó. Kiemelt képességek, készségek: távoli asszociáció, összefüggés meglátása, szókincsfej lesztés, műveltségbővítés, asszociációs képesség Célcsoport differenciálás: az osztály egésze Munkaformák: csoportos M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : feladatmegoldás 3. Figyeljétek meg, hogy a fenti szavak mondatokba helyezve felidéznek-e bennetek újabb helyzeteket, vagy épp ellenkezőleg, kizárnak bizonyos helyzeteket! Feri kilyukasztotta a jegyet. jegy: A szerzetes egy könyvet másol. könyv: Klári kertje valóságos kis birodalom. birodalom: Laci sosem eszik halat. hal: A tető a hó alatt beszakadt. tető: Ez az egyik leglassabb repülőnk. repülő: LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK jegy: utazás könyv: olvasás birodalom: nagy terület hal: étkezés tető: lakás repülő: utazás, ég

33 A K O N N O T A T Í V J E L E N T É S lépés: 4. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Maradjunk a korábbi csoportoknál. A feladat szerepe, hogy fordítva játsszunk el a konnotációval, azaz olyan szavakat keressünk, amelyeknek ugyanaz a konnotációjuk. Kiemelt képességek, készségek: távoli asszociáció, összefüggés meglátása, szókincsfej lesztés, műveltségbővítés, asszociációs képesség Célcsoport differenciálás: az osztály egésze Munkaformák: csoportos M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : feladatmegoldás 4. Írjatok szavakat, amelyek a következő világokat idézik fel! rendőrség, költészet, Spanyolország, otthon, vakáció LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK rendőrség: letartóztatás, üldözés, bilincs, törvény költészet: ihlet, vers, Spanyolország: bikaviadal, narancs, olívabogyó, Sagrada Familia otthon: család, pihenés, játék, testvér vakáció: focizás, tévézés, játék T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Maradjunk a korábbi csoportoknál. A feladat szerepe, hogy fordítva játsszunk el a konnotációval, azaz olyan mondatokat keressünk, amelyeknek ugyanaz a konnotációja. Kiemelt képességek, készségek: távoli asszociáció, összefüggés meglátása, szókincsfej lesztés, műveltségbővítés, asszociációs képesség

34 34 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M Célcsoport differenciálás: az osztály egésze M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : feladatmegoldás 5. Írjatok mondatokat, amelyek a következő világokat idézik fel! katonaság, ókor, buli, munka LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: katonaság: Lajoskám, azonnal mossa fel a körlet összes helyiségét! ókor: A bölcs hangosan olvasott a papirusztekercsből. buli: Ti nem hoztatok semmi innivalót? munka: Én nem fogok túlórázni! Egy szó jelentésétől megkülönböztetjük azokat az egyéb körülményeket (például egy kifejezés használatának jellegzetes, szokásos körülményeit), amelyeket ennek a szónak a használata felidézhet. Ezeket a szó KONNOTÁCIÓJÁNAK nevezzük. Így a viking szó jelentése skandináv lakos a középkor elején vagy hajón közlekedő marcona északi harcos, konnotációja az egész kora középkor, Anglia és Skandinávia világa, a hajózás stb. REFLEKTÁLÁS 5. lépés: 6. feladat T/ oldal 5 PERC Tanári instrukciók Adjunk mindenkinek 1 percet, hogy találjon ki egy szót, amelynek körbe tudja írni a konnotációját (mint a magyarázó szövegben). Majd a csoport tagjai egymásnak rejtvényként adják föl a szavakat: elmondják a jelentésüket és a konnotációjukat, ebből kell a többieknek kitalálni társuk szavát. Ha így nagyon nehéznek tűnik a feladat (vagy túl lassúnak), osszunk ki kis kártyákat alkalmas szavakkal. Például: a négy évszak bármelyike, világosság, Pató Pál, szék.) Kiemelt képességek, készségek: szintetizálási, alkalmazási készség Célcsoport differenciálás: az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni, majd csoportos

35 A K O N N O T A T Í V J E L E N T É S Gondolj egy szóra, melynek jelentését és konnotációját is el tudod magyarázni anélkül, hogy magát a szót használnád! Próbáld ki csoporttársaidon, hogy jó-e a magyarázat, tehát ki tudják-e találni, melyik szóra gondoltál! RÁHANGOLÓDÁS 6. lépés: 7. feladat T/ oldal 10 PERC T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat szerepe, hogy a még 6. évfolyamban tanult tények és vélemények fogalmának felelevenítésén keresztül felvezesse az előfeltevések fogalmát is. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : következtetés, jelöletlen ok-okozati kapcsolatok feltárása Célcsoport differenciálás: az osztály egésze Munkaformák: egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : feladatmegoldás 7. Döntsd el, hogy az alábbi mondatok után írt állításokból melyiknek kell igaznak lennie ahhoz, hogy a dőlttel szedett mondat értelmes legyen! Húzd alá ezt a mondatot! (a) Sanyi meglátogatta az unokatestvérét. Sanyi egy gyárban dolgozik. Sanyinak van egy unokatestvére. Sanyi szüleinek nincsenek testvérei. (b) Visszavásároltam a lakásomat. A beszélő gazdag. A beszélő sosem adta el a lakását. A beszélőnek korábban is birtokában volt a jelenlegi lakása. (c) Feri bácsihoz néhány unokája hazajött karácsonyozni Magyarországra. Feri bácsi külföldön él. Feri bácsinak legalább három unokája van. Feri bácsinak néhány unokája külföldön tartózkodott. (d) A herceg 100 tallérral jutalmazta a kapitányt bátor tettéért. A kapitánynak a megjutalmazás előtt nem volt pénze. A herceget elszomorította a kapitány viselkedése. A kapitány valami bátor cselekedetet hajtott végre. MEGOLDÁSOK a) Sanyinak van egy unokatestvére. b) A beszélőnek korábban is birtokában volt a jelenlegi lakása.