A SZÉNDIOXID BEFOGÁS ÉS TÁROLÁS
|
|
- Albert Dobos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A SZÉNDIOXID BEFOGÁS ÉS TÁROLÁS TANULMÁNY Készítette: Deák Gyula Bartha László a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézetének Ásványolaj és Széntechnológiai Intézeti Tanszéke VESZPRÉM BEVEZETÉS A témakörrel foglalkozó kutatók egyre több adattal támasztják alá, hogy az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátása jelentős klímaváltozást okozhat [IEA 2007]. Az egyik GHG a széndioxid, amelynek legnagyobb forrása a fosszilis energiahordozók égetése. A széndioxidkibocsátást sokféleképpen lehet csökkenteni. Javíthatjuk az energia felhasználás hatékonyságát, vagy kifejleszthetünk alternatív energiaforrásokat. A fosszilis energiahordozók azonban még sokáig velünk maradnak, mivel az energiaellátás infrastruktúrájának igen hosszú az élettartama és megváltoztatása szétzilálná a gazdaságot. A széndioxid kibocsátás egy másik csökkentési lehetősége a fosszilis energiahordozók égetése során keletkező CO 2 befogása és földalatti tárolása (CCS, Carbon Capture and Storage). Az energiatermelés a fosszilis energiahordozók felhasználásának mintegy harmadát jelenti. Jelenleg a legfontosabb áramtermelő módok a porított tüzelőanyagok égetése vízgőzciklusokban (PF) és a földgáz égetése kombinált ciklusokban (NGCC). Mindkettőben jelentős mennyiségű CO 2 t tartalmazó füstgáz keletkezik. A CO 2 befogására alkalmas módszerek három csoportba sorolhatók: égetés utáni, égetés előtti és oxigénnel égető eljárások ismeretesek. Az égetés utáni befogás valamilyen oldószert alkalmaz az erőművi füstgázok CO 2 tartalmának megkötésére. Az égetés előtti módszerekben a fűtőanyagot levegővel vagy oxigénnel reagáltatják, majd a keletkező gázokat vízgőzzel alakítják CO 2 és hidrogén elegyévé. Ebből a CO 2 t eltávolítják, és a hidrogént használják fűtőanyagként. Az oxigénnel történő égetés során olyan füstgáz keletkezik, amely főleg széndioxidból áll, és potenciálisan alkalmas tárolásra.
2 1. CO 2 FORRÁSOK A globális CO 2 emisszió mintegy 60 % át az erőművek és ipari létesítmények bocsátják ki [IPCC 2005]. Kazánokban és kemencékben égetnek fosszilis fűtőanyagokat, és a füstgázokat jellemzően kéményeken keresztül bocsátják ki. Ezek nagy, telephelyhez kötött (rögzített) források, alkalmasak arra, hogy azokat kiegészítsék CO 2 befogó egységekkel, amelyekben olyan nagytisztaságú CO 2 áramot tudnak előállítani, amely alkalmas későbbi tárolásra. Néhány vegyipari eljárásban is keletkeznek olyan gázáramok, amelyek jelentős CO 2 források. Nagy forrásoknak az évi legalább tonna CO 2 t kibocsátó forrásokat tekintik. Az ezeknél kisebb mennyiségeket kibocsátó telephelyeken lévő források az összes telephelyi forrásból származó CO 2 kibocsátásnak csak 1 % át adják. Az 1.1. táblázatban összefoglaltuk azoknak a gázáramoknak a jellemzőit, amelyek CO 2 befogásához számításba vehetők. Forrás Erőművi füstgázok 1.1. táblázat. Széndioxid források CO 2 koncentráció, tf%, száraz A gázáram nyomása, MPa A CO 2 parciális nyomása, MPa Átlagos kibocsátás forrásonként, Mt CO 2 /év gázkazánok ,1 0,007 0,010 1,01 gázturbinák 3 4 0,1 0,003 0,004 0,77 olajkazánok ,1 0,011 0,013 1,27 szénkazánok ,1 0,012 0,0140 3,94 Finomítói kemencék 8 0,1 0,008 1,25 Vegyipari gázáramok Ammóniagyártás 18 2,8 0,5 0,58 Etilénoxid gyártás 8 2,5 0,2 0,15 Hidrogéngyártás ,2 2,7 0,3 0,5 Metanolgyártás 10 2,7 0,27 Földgáz feldolgozás ,9 8 0,05 4,4 A táblázat adatai szerint a füstgázokban, különösen a földgázból nyert füstgázokban, kicsi a CO 2 parciális nyomása, ami megnehezíti a CO 2 elkülönítését. Ezzel szemben az ipari gázokban és bizonyos földgázokban a CO 2 parciális nyomása kedvezőbb, és a füstgázokkal
3 szemben kevesebb bennük a CO 2 elválasztást nehezítő szennyező komponens is (pl. SO 2, NOx). 2. CO 2 BEFOGÁS A CO 2 befogás célja olyan koncentrált anyagáram előállítása, amely könnyen szállítható egy CO 2 tároló helyre [IPCC 2005]. A továbbiakban a CO 2 befogás alatt mind a CO 2 tartalmú gázok megfogását, mind az azokból a CO 2 kiválasztását is értjük, az angol CO 2 capture kifejezés mintájára. A CO 2 befogást leginkább nagy, központosított forrásoknál alkalmazhatják, amilyenek az erőművek és nagy ipari létesítmények. A CO 2 befogás energiaigénye csökkenti az áramtermelés hatékonyságát, nagyobb tüzelőanyag felhasználáshoz vezet, és ezért környezeti hatása is nagyobb (2.1. ábra). üzem befogás nélkül kibocsátott befogott elkerült CO 2 kibocsátás befogott CO 2 üzem befogással előállított CO 2 (kg/kwh) 2.1. ábra. CO 2 kibocsátás befogás nélkül és befogással Jelenleg a CO 2 t rutinszerűen elválasztják néhány nagy ipari üzemben, mint pl. a gázfeldolgozó üzemekben, ammóniagyárakban, azonban gyártási követelmények miatt és nem tárolás céljából. A CO 2 befogást néhány kisebb erőmű esetében is alkalmazták. Nagy CO 2 kibocsátó erőművek esetében még csak tervezési fázisban van az eljárás megvalósítása.
4 A feladat általában a CO 2 kinyerése kis CO 2 tartalmú gázokból. Három nagyobb CO 2 befogási út alakult ki (2.2. ábra). Égetés utáni befogás szén gáz biomassza levegő Villamos áram és hő N 2 O 2 CO 2 elválasztás CO 2 szén biomassza levegő/o 2 gőz CO 2 Égetés előtti befogás Oxigénes égetés Elgázosítás gáz, olaj szén gáz biomassza Átalakítás + CO 2 elválasztás levegő H 2 N 2, O 2 Villamos áram és hő Villamos áram és hő CO 2 CO 2 kompresszió és vízmentesítés gáz O 2 levegő Levegő szétválasztás N 2 levegő/o 2 Ipari eljárások szén gáz biomassza Eljárás + CO 2 elválasztás CO 2 alapanyagok gáz, ammónia, acél 2.2. ábra. CO 2 befogó rendszerek Az égetés utáni befogások során a füstgázt egy olyan berendezésen vezetik keresztül, amely a CO 2 legnagyobb részét elkülöníti. A szén dioxidot tárolóba vezetik, míg a füstgáz többi részét kiengedik a levegőbe. Általában abszorpciós módszereket alkalmaznak, a többi eljárás még közel sem olyan jól kidolgozott és versenyképes. Az égetés előtti megoldásnál a fűtőanyagot oxigénnel vagy levegővel és/vagy vízgőzzel reagáltatják, amikor szintézisgázt állítanak elő, amely szén monoxidból és hidrogénből áll. A szén monoxidot konverterben vízgőzzel katalitikusan reagáltatják, és hidrogén meg széndioxid keletkezik. A CO 2 t a termékből vagy fizikai, vagy kémiai abszorpcióval eltávolítják. A keletkező hidrogént számos területen lehet tüzelőanyagként alkalmazni, pl. kazánokban, kemencékben, gázturbinákban, gázmotorokban és üzemanyag cellákban. Ezeket a rendszereket stratégiailag fontosnak tekintik, de 2004 ben az összes hidrogént alkalmazó
5 kapacitás az integrált elgázosítást alkalmazó kombinált ciklusos (IGCC) üzemekben csak 4 GW volt, ami az összes kapacitás 0,1% a. Az oxigénes égetésnél közel tiszta oxigént alkalmaznak levegő helyett, így olyan füstgáz keletkezik, amely főleg CO 2 ből és H 2 O ból áll. Ebből a CO 2 könnyen elkülöníthető. A lánghőmérséklet igen magas, ezt CO 2 ben és/vagy H 2 O ban gazdag füstgáz recirkuláltatásával lehet csökkenteni. A CO 2 t már 80 éve fogják be bizonyos ipari technológiai áramokból is, de az így befogott CO 2 t leginkább kiengedik a levegőbe. Jelenleg a legjelentősebb példa erre a megoldásra a földgáz tisztítása, az ammónia, alkoholok és szintetikus fűtőanyagok előállításához használt szintézisgáz gyártása. A legtöbb esetben az égetés utáni eljárásokhoz hasonló módon történik ezekben az esetekben is a CO 2 befogása. A különböző CO 2 befogási technológiákat a 2.3 ábrán [IPCC 2005] foglaltuk össze. Az oldószerrel/adszorbenssel való befogásnál a CO 2 tartalmú gázt cseppfolyós abszorbenssel vagy szilárd adszorbenssel érintkeztetik, amely megköti a szén dioxidot. A regenerációt egy másik edényben végzik, pl. melegítéssel, vagy nyomáscsökkentéssel. A regenerált oldószert vagy adszorbenst visszavezetik az első edénybe.
6 SZEPARÁCIÓ OLDÓSZERREL, SZORBENSSEL CO 2 szorbens + CO 2 szorbens pótlás CO 2 befogás szorbens Szorbens regenerálás gáz és CO 2 N 2 O 2 elhasznált szorbens energia SZEPARÁCIÓ MEMBRÁNNAL SZEPARÁCIÓ KRIOGÉN DESZTILLÁCIÓVAL A gáz B gáz energia A gáz desztilláció A+B gáz membrán A+B gáz B gáz 2.3. ábra. CO 2 befogási technológiák A membrános eljárás olyan különleges anyagokkal dolgozik, amelyek szelektíven engedik át a velük érintkező komponenseket. Néhány ipari eljárás hatalmas méretű, pl. a CO 2 elválasztása a földgáztól, de a füstgázok CO 2 tartalmának befogására még nem dolgozták ki a megfelelően megbízható és olcsó membrános eljárást. A CO 2 befogás harmadik lehetősége a kriogén desztilláció, amellyel a CO 2 is elkülöníthető más gázoktól. Fel lehet használni a módszert viszonylag tiszta (pl. oxigénes égetés során keletkező) CO 2 áramok további tisztítására, a CO 2 földgázból való kinyerésére vagy a konvertált szintézisgázból a CO 2 kinyerésére. ban a jelenleg alkalmazott elválasztási módszereket foglaltuk össze. A táblázatban található eljárásokon kívül rendkívül szerteágazó kutatómunka folyik új, hatékonyabb, olcsó eljárások kifejlesztésére. Ezek egy része nyilván sikeres lesz, nagy részük nem [CCP 2004], [CCP 2006], [ENCAP 2007]. Amennyiben a CO 2 befogást sürgősen kell megvalósítani, elképzelhető, hogy régi berendezések felújításával lehet azt megoldani. A régebbi, rossz hatékonyságú üzemek
7 felújítását elvégezhetjük úgy is, hogy a régi kazánokat, turbinákat új, nagy hatásfokú egységekre cseréljük, és ekkor a befogással épített üzemek hatékonysága elérheti a korábbi, befogás nélküli egységek hatékonyságát is táblázat. CO 2 befogási technológiák Elválasztási feladat Oldószeres Membrános Kriogén Technológiai áram Égetés utáni befogás Oxigénes égetés Égetés előtti befogás CO 2 /CH 4 CO 2 /N 2 O 2 /N 2 CO 2 /H 2 Fizikai oldószerek, kémiai oldószerek Polimeres Kémiai oldószerek Desztilláció Fizikai oldószerek, kémiai oldószerek Van néhány olyan technológiai áram, amelyből az égetéssel nyert füstgázokhoz képest sokkal könnyebben lehet a CO 2 t kinyerni. A földgáz különböző mennyiségű szén dioxidot tartalmazhat, amelyet el kell esetleg távolítani, hogy a földgáz megfeleljen a specifikációknak. Átlagosan 4 tf% ra becsülhető a földgáz CO 2 tartalma. Ha a 2003 ban kitermelt 2618,5 milliárd m 3 földgáz feléből 2 % ig kivonnák a CO 2 t, az 50 millió tonna CO 2 t jelentene ben Norvégiában a Sleipner mezőn, Algériában az In Salah mezőn fogtak be és tároltak 1 1 millió tonna CO 2 t. Az Egyesült Államokban évi 6,5 millió tonna CO 2 t használnak az olajkitermelés növelésére (EOR, Enhanced Oil Recovery). Feltételezik, hogy ennek jelentős része a rezervoárban marad. Az antropogén CO 2 emisszió legnagyobb része erőművekből származik. A füstgázok rendszerint atmoszférikus nyomásúak. A kis nyomás és a nagy nitrogéntartalom miatt a CO 2 befogó berendezések hatalmas méretűek, és működtetésük során hatalmas mennyiségű gázt
8 kell áramoltatni, pl. egy kombinált ciklusú földgáztüzeléses erőműben akár 5 millió m N3 /hnyit is. A CO 2 tartalom függ az alkalmazott fűtőanyagtól és technológiától. A kombinált ciklusú földgáztüzelésű erőművekben jellemzően 3 % a CO 2 a füstgázban. Az égetés utáni CO 2 befogásra a legkedveltebb jelenlegi eljárások aminokat alkalmaznak. Ezek a legnagyobb oldóképességűek, legszelektívebbek, legkisebb az energiaigényük, összehasonlítva más, meglévő technológiákkal. Az abszorpciós eljárások iparilag is elterjedtek, (pl. a UOP Amine Guard FS eljárását több mint 400 üzemben alkalmazták 2000 ben [UOP 2000 III]), azonban még nem valósították meg olyan kapacitással, mint amilyet az erőművi alkalmazás igényelne. Az aminos CO 2 befogás végén jellemzően 99,9 % nál tisztább CO 2 t kapunk 50 kpa túlnyomáson. Az égetés utáni CO 2 befogásra három eljárást alkalmaznak kiterjedten: A Kerr McGee/ABB Lummus Crest eljárással koksz és kőszéntüzelésű kemencék füstgázaiból nyerik ki a CO 2 t % os vizes MEA oldatot alkalmaznak. A legnagyobb üzem két párhuzamos egységgel naponta befog 800 t CO 2 t. A Fluor Daniel ECONAMINE Plus eljárása 30 % os vizes MEA oldatot használ olyan inhibitorral, amely oxigén jelenlétében megakadályozza a szénacél korrózióját. 320 t CO 2 /nap kapacitásig számos üzemben alkalmazzák az élelmiszeriparban és karbamid gyártáshoz. A Kansai Electric Power Co. és a Mitsubishi Heavy Industries KEPCO/MHI eljárása sztérikusan gátolt aminokat alkalmaz, Malaysiában karbamid üzemben működik. Inhibitorok vagy adalékok nélkül kis oldószerfogyást értek el, napi 200 t CO 2 t fogtak be, ami egy 10 MW os porszéntüzelésű erőmű füstgázának felel meg.
9 Az abszorpciós CO 2 befogás energiaigénye jelentős (2.4. ábra). A széntüzelésű erőművek esetében % kal, míg földgáz tüzelés esetén mintegy 15 % kal nő a fűtőanyag igény a CO 2 befogás, komprimálás következtében. 30 Fűtőanyag felhasználás növekménye, %% CO2 kompresszió és tisztítás O2 termelés Fűtőgáz feldolgozás CO2 elválasztás 0 Szén égetés után Fluor Szén égetés után MHI Szén IGCC GE Szén IGCC SHELL Szén oxigénes égetés Gáz égetés után Fluor Gáz égetés után MHI Gáz égetés után Gáz oxigénes égetés 2.4. ábra. A CO 2 befogás következtében fellépő % os többlet fűtőanyagfelhasználás A hidrogéngyártáshoz használnak adszorpciós eljárásokat is a CO 2 szintézisgázból történő eltávolítására. Füstgázokból való CO 2 kinyerésére azonban még nem dolgoztak ki ipari eljárást. Membránokat használnak a CO 2 eltávolítására földgázból nagy nyomáson és nagy CO 2 tartalom mellett. A füstgázok alacsony nyomásúak, és a kis parciális nyomáskülönbség miatt kicsi a hajtóerő a membrános eljárásokhoz. A jelenlegi ipari membránok esetében nagyobb energiaigény lép fel, és kevesebb CO 2 távolítható el, mint az aminos eljárások esetében. Az oxigénes égetés elemeit az alumínium, vas és acéliparban, valamint az üvegiparban használják, azonban CO 2 befogásra ipari méretekben még nem valósították meg, így meglévő oxigénes égetéssel történő CO 2 befogásról nem beszélhetünk. A legfontosabb elválasztási lépést, a levegő szétválasztását azonban ipari méretekben alkalmazzák. Erőművi kazánok és olajfinomítói kemencék felújításának vizsgálata azt mutatta, hogy ezekben az oxigénes égetés műszakilag versenyképes költségek mellett megoldható. Az
10 oxigénnel működő kazánok esetében módosítani kell az égőket, új oxigén befúvató rendszert kell kiépíteni, akárcsak új füstgáz recirkuláltató rendszert is, külön ventillátorral. Ezek viszonylag olcsón megoldhatók és a változtatások hatására nő a kazán hatásfoka a forró füstgázok recirkuláltatása miatt. A CO 2 égetés előtti befogását korábban aminos vagy kálium karbonátos abszorpcióval végezték, ma is sok ilyen üzem működik. A korszerű eljárások azonban nyomásváltós adszorpciót (PSA) alkalmaznak, amelyek 99,999 % os hidrogént állítanak elő, de a kevéssé tiszta szén dioxidot (40 50%) kiszellőztetik az atmoszférába. Ezért ha CO 2 befogást akarnak végezni, akkor a füstgázokból valamilyen abszorpciós módszerrel ki kell a szén dioxidot nyerni, vagy a PSA módszert alakítják úgy, hogy a tiszta hidrogén mellett tiszta CO 2 és füstgáz legyen a művelet három terméke. Erőművekben égetés előtti CO 2 eltávolítást még nem alkalmaztak. A számítások azt mutatják, hogy a földgáz alapú kombinált ciklusú gázturbinák hatásfoka 56 % ról 48 % ra csökkenne (fűtőértékre számolva), amennyiben égetés előtti CO 2 befogást alkalmaznának. A gázturbinás kombinált ciklusok esetében a termikus hatásfok javulása várható, 2020 ra akár a 65 % ot is elérheti. Ez azt jelentheti, hogy akkor a CO 2 befogással épített ciklus hatásfoka megegyezne a mai befogás nélküli ciklus hatásfokával. A CO 2 befogás költsége erősen függ a széndioxid tartalmú gáz összetételétől (2.5. ábra). [Thambimuthu 2003 II]. Ha a CO 2 tartalom 3% ról 99% ra nő, a CO 2 befogás költsége egy tizedére csökken.
11 150 USD/t befogott CO A betáplált gáz CO2 tartalma, % 2.5. ábra. A CO 2 befogás költsége a kiindulási gáz CO 2 tartalmának függvényében A CO 2 befogással jelenleg főleg élelmiszeripari minőséget, illetve EOR minőséget állítanak elő. Az élelmiszeripari felhasználáshoz legalább 99,9 tf% CO 2 tartalmú gáz előállítása szükséges és a szennyező komponensek mennyiségét is szigorúan korlátozzák [Wittemann 2007]. A földalatti tároláshoz, illetve az EOR besajtoláshoz nincs CO 2 szabvány. Az ENCAP (EU Enhanced Capture of CO 2 program) kétféle előírást alkalmaz irányelveiben, egy 90 % os enyhébbet és egy 95 % os szigorúbbat [Sarofim 2007]. Az aminos mosással ezek az értékek elérhetők. A szén dioxidot a szállításhoz elő kell készíteni [Thambimuthu 2003]. El kell távolítani a víztartalmát, hogy megakadályozzák a csővezeték korrózióját. A CO 2 drasztikusan lehűl a nyomáscsökkentés hatására. A szállítást cseppfolyós vagy szuperkritikus állapotban végzik, 80 bar nyomásnál nagyobb nyomáson, rendszerint 110 bar körül. 3. A CO 2 SZÁLLÍTÁSA A CO 2 csővezetéki szállítását az Egyesült Államokban megoldották. Több mint 2500 km nyi csővezetéket építettek ki, amelyen évi 50 millió tonnányi természetes eredetű CO 2 t
12 szállítanak EOR projektekhez, főleg Texasba. Az alkalmazott nyomások 10 és 80 MPa közöttiek. 4 Költsége, USD/t CO2/100km A CO 2 tömegárama, Mt CO 2 /év 3.6. ábra. A csővezetékes CO 2 szállítás költsége a szállított mennyiség függvényében A CO 2 szállítás költsége erősen függ a szállított mennyiségtől (3.1. ábra). Míg 0,1 Mt/év esetében egy tonna CO 2 t 100 km re 13 USD ért lehet csővezetéken szállítani, 5 millió tonna/év esetében ez az érték már csak 1,1 USD, de 50 Mt/év esetében csak fél dollárba kerül egy tonna CO 2 szállítása 100 km re [Thambimuthu 2003], [Herzog 2004]. 4. A CO 2 TÁROLÁSA A CO 2 tárolásra legalkalmasabbnak a geológiai tárolást tartják. Ennek három lehetősége ismert: olaj és gáz rezervoárokban, mély sós formációkban és bányászhatatlan kőszéntelepekben. További lehetőség a CO 2 mineralizációja, amikor szilikát ásványokban lévő alkáli vagy alkáliföldfém oxidokkal reagáltatják a szén dioxidot. Előzetes becslések szerint a módszer
13 alkalmazása % os energiafelhasználás növekedéssel járhat, attól függően, hogy hulladék anyagokkal vagy bányászott ásványokkal kell dolgozni. Lehetőség van még arra is, hogy a CO 2 t vegyipari reakciókban alkalmazzák. Itt azonban két nehézség is támad. Az egyik, hogy az így előállítható vegyületek élettartama általában igen rövid (pl. a karbamidé félév) és végül újra CO 2 keletkezik belőlük, másrészt nem biztos, hogy valóságos CO 2 kibocsátás csökkenés érhető így el. Számos esetben inkább a CO 2 kibocsátás növekedését jelentette a CO 2 nyersanyagként való felhasználása. Jelenleg négy CCS projekt működik ipari méretekben [Audus 2007], [Statoil 2007]. Mindegyik közel egy millió tonna CO 2 t tárol évente. Ez durván egyetlen 500 MWe os szénerőmű által kibocsátott évi 3 millió tonna CO 2 befogásának felel meg. A norvég Statoil működteti a Sleipner mezőt. A kitermelt földgáz 9 % CO 2 t tartalmaz, értékesítés előtt ezt kell 2,5 % ra csökkenteni. A CO 2 t befogják aminos oldószer segítségével. A befogott évi közel 1 millió tonna CO 2 t a tenger alatti Utsira homokkő formációba sajtolják, amely méter mélyen helyezkedik el, és becslések szerint 600 milliárd tonna CO 2 befogadására alkalmas. Amennyiben a CO 2 t kiengednék a levegőbe, a tulajdonosoknak napi 1 millió norvég korona ( USD) karbóniumadót kellene fizetniük. Ez volt az első nagy kapacitású projekt, amely igazolta, hogy a CO 2 t sikeresen lehet tárolni, és a tárolást ellenőrizni. Tízévnyi üzemeltetés után semmilyen nyomát sem találták annak, hogy a tárolt CO 2 megszökne. A 80 millió USD s beruházás másfél év alatt a karbóniumadó elkerülése következtében megtérült [Herzog 2001]. A gázturbinák füstgázaiból nem fogják be a CO 2 t, mert a tengeri platformon nehezen tudták volna azt megoldani [Ürge Vorsatz 2006]. A CCS az összes működési költség 1% át teszi ki [Johnson 2000]. Az EnCanada CO 2 t sajtol a Williston Basin kőolajmezőbe az olajtermelés növelésére. A Weyburn projekt tervezőinek becslése szerint legalább 122 millió barrel többlet olajat tudnak CO 2 besajtolással kinyerni. A teljes olajkinyerés így remélhetőleg eléri a 34 % ot. A CO 2 t Észak Dakotában egy lignit elgázosítóban nyerik, ahonnan 330 km es csővezetéken szállítják
14 Kanadába. A csővezeték építése 100 millió USD ba került. Pénzügyileg nincs a CO 2 tárolást ösztönző erő, de feltételezik, hogy az EOR hoz használt CO 2 nek mintegy a fele a mezőben fog maradni. Becslések szerint a projekt éve alatt mintegy 20 millió tonna CO 2 kerül így tárolásra. Az algériai projekt a BP és a Sonatrach nemzeti energiavállalat közös vállalkozása. Először az algériai gázexport meglévő infrastruktúrájához legközelebb fekvő 3 mezőt kapcsolták be. Ezekben a földgáz CO 2 tartalma 1 és 10 % közötti. A 310 km hosszú gázgyűjtő csővezetékrendszerbe beépítettek egy CO 2 befogó egységet, amelyben a gáz CO 2 tartalmát 0,3 % alá csökkentik MEA val [Haddadji 2006]. A kinyert CO 2 t a mezők határain belül visszasajtolják a gázmezőkbe. Ezzel az atmoszférába kerülő CO 2 mennyisége évente tonnával csökken. A Barrents tengeri Snohvit gázmezőből csővezetéken viszik a földgázt a cseppfolyósító üzembe [Statoil 2005], [Statoil 2007] szeptember 13 án megindult az LNG üzem Hammerfest mellett. A földgázból eltávolítják a kondenzátumot, majd a gázból elkülönítik aminos eljárással az 5 % nyi CO 2 t. Egy 160 km es csővezetéken szállítják vissza a CO 2 t és a gázmező alatti, záróréteggel fedett m vastag homokkő formációba sajtolják az évente mintegy 0,7 millió tonna CO 2 t. Így elkerülik, hogy a CO 2 kibocsátás után adót kelljen fizetniük. Számos CCS projektet terveznek jelenleg, amelyek a megvalósítás különböző fázisaiban vannak. A tervezett projektek lényegesen nagyobbak a meglévőknél. Az Európai Unió 2015 ig 12 nagy demonstrációs egységet kíván építeni CO 2 befogással. Az egyik demonstrációs üzem a rotterdami öbölben épülhetne meg [Rembrandt 2007]. Itt 20 millió tonna CO 2 t tudnának befogni évente, és az előzetes számítások szerint ez 24 euró/t CO 2 be kerülne. A kis költség annak tudható be, hogy a régióban nagy mennyiségű felhasználatlan energia kerül ki a szabadba, amit a tervben hasznosítanának a CCS hez. Az előterjesztők feltételezték, hogy a hulladék hő hasznosításáért nem kellene fizetni. A működő és beruházás alatt álló CO 2 befogó és tároló projekteket megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a sikeres CCS hez az alábbiak szükségesek:
15 Olcsó, nagy mennyiségű és tartósan hozzáférhető CO 2 forrás. A CO 2 forrás és tárolóhely közelsége, vagy megfelelő CO 2 infrastruktúra közelsége, hogy a CO 2 szállítás költségeit csökkenteni lehessen. Megfelelő tárolóhely. Amennyiben a projekt EOR ral is összeköthető, a pénzügyi feltételek jelentősen javulnak, különösen akkor, ha a CO 2 emisszió csökkentés pénzügyi mechanizmusait is lehet alkalmazni. IRODALOM [Audus 2007] Audus, H.: Carbon Capture and Storage (CCS), Workshop on Energy Efficiency and CO2 Reduction. Ho Chi Minh City, Viet Nam, március : [CCP 2004] Hill, G.: CO2 Capture Project [CCP 2006] Brownscombe, T.: CO2 Capture Project [ENCAP 2007] Encap CO2; Periodic Activity Report [Haddadji 2006] Haddadji, R.: The In Salah CCS experience Sonatrach, Algeria. The First International Conference on the Clean Development Mechanism, szeptember Riyadh, Saudi Arabia OPEC%20presentations/HaddadjiSonatrach%20Algeria.pdf [Herzog 2001] Herzog, H. J.: Herzog, H., What Future for Carbon Capture and Sequestration? Environmental Science and Technology, 35:7, pp 148 A 153 A, April 1, [Herzog 2004] Herzog, H.J. and D. Golomb, Carbon Capture and Storage from Fossil Fuel Use, in C.J. Cleveland (ed.), Encyclopedia of Energy, Elsevier Science Inc., New York, pp , (2004). [IEA 2007] IEA Gas and R&D Programme [IPCC 2005] IPCC Special Report on Carbon dioxide Capture and Storage, Cambridge University Press final/ipccspecialreportoncarbondioxidecaptureandstorage.htm [Johnson 2000] A solution for Carbon Dioxide Overload [Rembrandt 2007] CO2 capture and Storage: The economic cost. The Oil Drum július [Sarofim 2007] Sarofim, A.: Oxy fuel Combustion: Progress and Remaining Issues. International Oxy Combustion Research Network, Windsor, CT, 2007.január %20A.%20Sarofim%20(University%20of%20Utah).pdf [Statoil 2005] Snohvit, The world s northernmost LNG project [Statoil 2007] Snohvit, The world s northernmost LNG project [Thambimuthu 2003] Thambimuthu, K.: Canadian CC&S Technology Roadmap and CO2 Capture & Transport [Thambimuthu 2003 II ] Thambimuthu, K.: CO2 Capture and storage technology roadmap [UOP 2000 III] UOP: Amine Guard TM FS Process
16 [Ürge Vorsatz 2006] Vorsatz, D. Ü.: Corporate responsibility in the oil and gas industry: The challenge of climate change. Society for Petroleum Engineers, Abu Dhabi, April 3, [Wittemann 2007] Wittemann Co.: Typical Food Grade Carbon Dioxide Specification
17
Magyar Tudomány 2011/4. Deák Bartha Technológiai módszerek. pályázatot tizenkét európai demonstrációs CCS-projekt támogatására, aminek a klímára
pályázatot tizenkét európai demonstrációs CCS-projekt támogatására, aminek a klímára gyakorolt hatása kismértékű, de forradalmi és iránymutató lehet. Kulcsszavak: CO2-leválasztás, CO2-tárolás, olajipar,
RészletesebbenA szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai
A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom
RészletesebbenA szén-dioxid megkötése ipari gázokból
A szén-dioxid megkötése ipari gázokból KKFTsz Mizsey Péter 1,2 Nagy Tibor 1 mizsey@mail.bme.hu 1 Kémiai és Környezeti Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem H-1526 2 Műszaki Kémiai Kutatóintézet
RészletesebbenMAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag
? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának
RészletesebbenERŐMŰVI FÜSTGÁZBÓL SZÁRMAZÓ CO₂ LEVÁLASZTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS ELEMZÉSSEL. Sziráky Flóra Zita
ERŐMŰVI FÜSTGÁZBÓL SZÁRMAZÓ CO₂ LEVÁLASZTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS ELEMZÉSSEL Sziráky Flóra Zita Előadás vázlata CO 2 kibocsátás szabályozása Technológiák áttekintése Saját kutatás
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenEnergia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék. Energiahordozók
Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék Energiahordozók Energia - energiahordozók 2 Ø Energiának nevezzük valamely anyag, test vagy szerkezet munkavégzésre való képességét.
RészletesebbenHulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István
Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési
RészletesebbenBiomasszák energe/kai hasznosításának lehetőségei elgázosítással és pirolízissel
Biomasszák energe/kai hasznosításának lehetőségei elgázosítással és pirolízissel Dr. Szemmelveisz Tamásné Prof. Dr. Palotás Árpád Bence Prof. Dr. Szűcs István XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium
RészletesebbenTiszta széntechnológiák
Tiszta széntechnológiák Mítosz dr. Kalmár és István valóság ügyvezető igazgató Calamites Kft? BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM ENERGETIKAI SZAKKOLlÉGIUM 2014. október 16. 1 Tartalomjegyzék Miért foglalkozzunk
RészletesebbenInnovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor
Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége
RészletesebbenGÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
GÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kotsis Levente, Marosvölgyi Béla Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Miért előnyös gázt előállítani biomasszából? - mert egyszerűbb eltüzelni, mint
Részletesebben23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet
23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről
RészletesebbenBodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola
Szerves ipari hulladékok energetikai célú hasznosításának vizsgálata üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István
RészletesebbenElgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power
Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenEnergiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás
Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,
RészletesebbenA FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 188 193. A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS MVM Zrt. drzsuga@gmail.com Absztrakt: A földgáz mint a jövő potenciálisan meghatározó
RészletesebbenMŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS
MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574
RészletesebbenCHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben
CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben MKET Konferencia 2016. Március 2-3. Dr. Kiss Csaba, CogenEurope, igazgatósági tag MKET, alelnök GE, ügyvezető igazgató Tartalom Statisztikák Klíma-
RészletesebbenBio Energy System Technics Europe Ltd
Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenPiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek
PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT
RészletesebbenMELLÉKLETEK MAGYARORSZÁG ÁTMENETI NEMZETI TERVE CÍMŰ DOKUMENTUMHOZ
MELLÉKLETEK MAGYARORSZÁG ÁTMENETI NEMZETI TERVE CÍMŰ DOKUMENTUMHOZ 1. számú melléklet A tüzelő berendezésekre vonatkozó legfontosabb adatok 2 1/a, számú táblázat: a tüzelőberendezésekre vonatkozó engedélyezéssel,
Részletesebben23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet
23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről
RészletesebbenCCS as a tool for decarbonizing European industry
CCS as a tool for decarbonizing European industry (NITO seminar and meeting) Szeminárium helyszíne: a norvégiai Oslo Vendéglátó: Equinor Natural Gas LLC Szervező: NITO Rendezvény megnevezése: CCS as a
RészletesebbenModern Széntüzelésű Erőművek
Modern Széntüzelésű Erőművek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2008-2009 I. félév Katona Zoltán zoltan.katona@eon-hungaria.com Tel.: 06-30-415 1705 1 Tematika A szén szerepe, jellemzői Széntüzelés,
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ
MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenIpari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök
RészletesebbenEmissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia
Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2
RészletesebbenA nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon
A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében
RészletesebbenLégszennyezők szerepe az
Légszennyezők szerepe az LCA-ban Sára Balázs balazs.sara@febe-ecologic.it Légszennyezők hatásvizsgálata az LCA-ban Az életciklus során kibocsátott légszennyezők hatásvizsgálatára számos módszer létezik.
RészletesebbenElosztott energiatermelés, hulladék energiák felhasználása
AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.6 2.5 Elosztott energiatermelés, hulladék energiák felhasználása Tárgyszavak: kapcsolt energiatermelés; CHP; hulladék hő; elosztott energiatermelés; villamos energia; erőmű;
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenTüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence
Égéselméleti számítások Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence Miskolci Egyetem - Tüzeléstani és Hőenergia Tanszék 2 Tüzelőanyagok Definíció Energiaforrás, melyből oxidálószer jelenlétében, exoterm
RészletesebbenA Lengyelországban bányászott lignitek alkalmazása újraégető tüzelőanyagként
ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.1 1.6 A Lengyelországban bányászott lignitek alkalmazása újraégető tüzelőanyagként Tárgyszavak: NO x -emisszió csökkentése; újraégetés; lignit;
RészletesebbenA szén alkalmazásának perspektívái és a Calamites Kft. üzleti törekvései
A szén alkalmazásának perspektívái és a Calamites Kft. üzleti törekvései Dr. Kalmár István üzletfejlesztési igazgató Calamites Kft. Máza, 2010. február 25. A szén alkalmazási lehetőségei A klasszikus égetési
RészletesebbenBUZEA Klaudia, BME egyetemi hallgató GEBHARDT Gábor, BME egyetemi hallgató
A villamosenergia-termelés szén-dioxid kibocsátásának csökkentése szén-dioxid leválasztási és tárolási (CCS) technológiákkal Methods for mitigating the carbon dioxide emission of electricity production
RészletesebbenNAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin
NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt
RészletesebbenALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok március 5. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)
RészletesebbenAktuális kutatási trendek a villamos energetikában
Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások
Részletesebben- HTTE - Hidrogéntermelı tároló egység (járművek meghajtásához) Szerzı:
- HTTE - Hidrogéntermelı tároló egység (járművek meghajtásához) Szerzı: Dr. Kulcsár Sándor Accusealed Kft. Az energiatermelés problémája a tárolás. A hidrogén alkalmazásánál két feladatot kell megoldani:
RészletesebbenModern Széntüzelésű Erőművek
Modern Széntüzelésű Erőművek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2008-2009 I. félév Katona Zoltán zoltan.katona@eon-energie.com Tel.: 06-30-415 1705 1 Tematika A szén szerepe, jellemzői Széntüzelés,
RészletesebbenHŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.
MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenEnergiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás
Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Tüzeléstechnika Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai.
RészletesebbenTiszta széntechnológiák
Tiszta széntechnológiák Mítosz és valóság dr. Kalmár István Mítosz ügyvezető igazgató és valóság Calamites Kft Magyar Tudományos Akadémia 2014 június 11 1 Miért foglalkozzunk a szénnel? 2 Tartalomjegyzék
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ES KIÁLLÍTÁS Szombathely Hulladéklerakó depóniagáz optimális felhasználása
NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ES KIÁLLÍTÁS Szombathely Hulladéklerakó depóniagáz optimális felhasználása Kipszer Energia Technologiai Zrt. Német Bálint ajánlattételi és ügyfélszolgálati vezető
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Készítette: Terbete Consulting Kft. Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén - komoly lépéseket tett az elmúlt évek során az
RészletesebbenELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD
ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország
RészletesebbenPlazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.
Plazma a villám energiájának felhasználása. A plazmatrónon belüli elektromos kisülés energiája 1,5 elektronvolt, amely az elektromos vonalas kisülés hőmérsékletének, legaláb 15 000 С felel meg. Bazaltszerü
RészletesebbenTapasztalatok és tervek a pécsi erőműben
Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok
RészletesebbenHulladék Energetikai Hasznosítása M. Belkacemi
Hulladék Energetikai Hasznosítása M. Belkacemi 1 Törvényi Háttér a hulladék Energetikai Hasznosítás terén az EU-ban (European Union) 2007 2008 2 Az 5 lépcsős Hulladék Gazdálkodás Hierarchiája Megelőzés
RészletesebbenOxyfuel tüzelési technológia megvalósíthatóságának vizsgálata hazai tüzelőanyag bázison
Oxyfuel tüzelési technológia megvalósíthatóságának vizsgálata hazai tüzelőanyag bázison Gáthy Benjámin Energetikai mérnök MSc hallgató gathy.benjamin@eszk.org 2016.03.24. Tehetséges hallgatók az energetikában
RészletesebbenEnergetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Múlt és jelen Bioüzemanyagtól a kőolaj termékeken keresztül a bioüzemanyagig (Nicolaus Otto, 1877, alkohol
RészletesebbenK+F lehet bármi szerepe?
Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési
RészletesebbenA HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN
A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN Putti Krisztián, Tóth Zsófia Energetikai mérnök BSc hallgatók putti.krisztian@eszk.rog, toth.zsofia@eszk.org Tehetséges
RészletesebbenHulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök
Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenA nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár
A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és
RészletesebbenGyepes Balázs. Thermokémiai elgázosító rendszer
Gyepes Balázs Thermokémiai elgázosító rendszer.05.01. 1 I. Bevezetés Napjainkban egyre elterjedtebb az úgynevezett zöld gondolkodás és a fenntartható energiatermelési szempontok figyelembe vétele. Az energetikában
RészletesebbenEnergetikai trendek, klímaváltozás, támogatás
S Energetikai trendek, klímaváltozás, támogatás Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Szakkollégium, 2005.
RészletesebbenÜzemlátogatás a GE Hungary Kft. Veresegyházi Turbinagyárába
Üzemlátogatás a GE Hungary Kft. Veresegyházi Turbinagyárába 2014. október 8-án került megrendezésre az Energetikai Szakkollégium tavaszi, Bánki Donát emlékfélévének első üzemlátogatása, mely során a GE
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenDr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék
Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Egy fizikai rendszer energiája alatt értjük azt a képességet, hogy ez a rendszer munkát képes végezni egy másik fizikai
RészletesebbenSzakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.
Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017. március VEOLIA MAGYARORSZÁGON Több, mint 20 éve a piacon Víz Hulladék Energia ESZKÖZÖK AJÁNLATOK
RészletesebbenA fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások
A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások Idrányi Zsolt igazgató, PhD. stud. Prof.Dr. Marosvölgyi Béla Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs
RészletesebbenAz EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés
Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenMiért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?
Csepel III Erőmű 2 Miért van szükség új erőművekre? A technikai fejlődés folyamatosan szükségessé teszi az erőműpark megújítását. Megbízható, magas hatásfokú, környezetbarát erőműpark tudja biztosítani
RészletesebbenEEA Grants Norway Grants
EEA Grants Norway Grants Szurovcsák András, SZURO-TRADE Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság 2017. április 28. Cégismertető Az 1996-ban alakult Szuro-Trade Kft. mára a régió
RészletesebbenHulladékhasznosító Mű bemutatása
Hulladékhasznosító Mű bemutatása Fenntartható Hulladékgazdálkodás GTTSZ Fenntartható Fejlődés Tagozata Sámson László, igazgató, Hulladékkezelési Igazgatóság, FKF Nonprofit Zrt. Budapest, 2018. április
RészletesebbenKapcsolt energiatermelés a Kelenföldi Erőműben. Készítette: Nagy Attila Bence
Kapcsolt energiatermelés a Kelenföldi Erőműben Készítette: Nagy Attila Bence Alapfogalmak 1. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés: hő és villamos energia előállítása egy technológiai folyamatban, mechanikai
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenA hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről
A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről GÁL ISTVÁN H U L L A D É K G A Z D Á L K O D Á S I S Z A K Ü G Y I N T É Z Ő PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI
RészletesebbenTiszta széntechnológiák
Tiszta széntechnológiák dr. Kalmár István Mítosz ügyvezető igazgató és valóság Calamites Kft. Herman Ottó Társaság Budapest 2017. szeptember 18. 1 A metanol fogalma A metanol (metil- alkohol), faszesz,
RészletesebbenSTS GROUP ZRt. FUELCELL (Hidrogén üzemanyagcellás erőművek). Előadó: Gyepes Tamás (Elnök Igazgató) Kriston Ákos. Vándorgyűlés előadás, 2009.09.11.
STS GROUP ZRt. FUELCELL (Hidrogén üzemanyagcellás erőművek). Előadó: Gyepes Tamás (Elnök Igazgató) Vándorgyűlés előadás, 2009.09.11. Kriston Ákos Tartalom Elméleti ismertetők Kriston Ákos Mi az az üzemanyagcella?
RészletesebbenA Mátrai Erőmű működése és környezeti hatásai, fejlesztési lehetőségei
A Mátrai Erőmű működése és környezeti hatásai, fejlesztési lehetőségei Készítette: Nagy Gábor Környezettan Alapszakos Hallgató Témavezető: Dr. Kiss Ádám Professzor Téziseim Bemutatni az erőmű és bányák
RészletesebbenOláh György szabadalma: metanol előállítása CO 2 hidrogénezésével; az izlandi tapasztalatok és a hazai bevezetés lehetőségei
Oláh György szabadalma: metanol előállítása CO 2 hidrogénezésével; az izlandi tapasztalatok és a hazai bevezetés lehetőségei Redukcióval: Metanol előállítása szén-dioxidból CO 2 hidrogénezése: Cu/ZnO-Al
RészletesebbenOlefingyártás indító lépése
PIROLÍZIS Olefingyártás indító lépése A legnagyobb mennyiségben gyártott olefinek: az etilén és a propilén. Az etilén éves világtermelése mintegy 120 millió tonna. Hazánkban a TVK-nál folyik olefingyártás.
RészletesebbenKKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.
KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO
RészletesebbenBERALMAR TECNOLOGIC S.A.
BERALMAR TECNOLOGIC S.A. A PETROL-KOKSZ HASZNÁLTÁNAK ELTERJEDÉSE FŐ ÜZEMANYAGKÉNT KÖZÉP-EURÓPÁBAN ÉS A BALKÁN TÉRSÉGBEN Balatonvilágos, 2013. október 10. A VÁLLALAT A BERALMAR berendezéseket tervez, gyárt
RészletesebbenGépészmérnök. Budapest 2009.09.30.
Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik
Részletesebbenrendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest,
A háztarth ztartási energia ellátás hatékonys konyságának nak rendszerszemlélet letű vizsgálata Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest, 2009 1 Tartalom A háztartási energia ellátás infrastruktúrája
RészletesebbenPirolízis a gyakorlatban
Pirolízis szakmai konferencia Pirolízis a gyakorlatban Bezzeg Zsolt Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért Environ-Energie Kft. 2013. szeptember 26. 01. Előzmények Napjainkban világszerte és itthon is
RészletesebbenEGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.
2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális
RészletesebbenI. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap Energiahatékony megoldások ESCO
I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap 2017.03.29. Energiahatékony megoldások ESCO AZ ESCO-RÓL ÁLTALÁBAN ESCO 1: Energy Service Company ESCO 2: Energy Saving Company Az ESCO-k fűtési, világítási rendszerek,
Részletesebbentanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenNettó ár [HUF] 38.000,00
/2 2/2 Termék: Növényi, ásványi és használt olajszármazék elgázosító dobkályha Rövid leírás: Nemzetközi kutatómunka eredményeként létrejött forradalmian új technológia. ezésének köszönhetően az olajszármazékokat
RészletesebbenBiogáz-földgáz vegyestüzelés égési folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a légszennyező gázalkotókra
Biogáz-földgáz vegyestüzelés égési folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a légszennyező gázalkotókra OTKA T 46471 (24 jan. 27 jún.) Témavezető: Woperáné dr. Serédi Ágnes, egyetemi docens Kutatók
RészletesebbenEurópa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
RészletesebbenA CO 2 LÁNC CO 2 LEVÁLASZTÁSA, SZÁLLÍTÁSA ÉS TÁROLÁSA THE CO 2 CHAIN CO 2 CAPTURE, TRANSPORT AND STORAGE TIHANYI LÁSZLÓ 1, CSETE JENŐ 2
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 221 235. A CO 2 LÁNC CO 2 LEVÁLASZTÁSA, SZÁLLÍTÁSA ÉS TÁROLÁSA THE CO 2 CHAIN CO 2 CAPTURE, TRANSPORT AND STORAGE TIHANYI LÁSZLÓ 1, CSETE
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenGázégő üzemének ellenőrzése füstgázösszetétel alapján
MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ENERGIA- ÉS MINŐSÉGÜGYI INTÉZET TÜZELÉSTANI ÉS HŐENERGIA INTÉZETI TANSZÉK Gázégő üzemének ellenőrzése füstgázösszetétel alapján Felkészülési tananyag a Tüzeléstan
Részletesebben