Szaglás ősi modalitás

Átírás

1 10. előadás Szaglás

2 Szaglás ősi modalitás táplálék kereséshez és kiválasztáshoz : méhek az ellenség (ragadozó) észleléséhez fajtársak és nemük azonosításához fajfenntartáshoz: feromonok territórium kijelöléséhez: kutya veszélyjelzés, védelem: borz

3 Szaglás receptora: A szaglóreceptorok a szaglóhámon helyezkednek el, az orrüreg tetején. Kb különböző szaglóreceptor van, mindegyikük válaszol a kémiai anyagok kisebb csoportjára. Primer receptorok: van saját axonja, dendritjei. A dendriteknek 8-10 csillósejtje van. Képes reprodukálódni, egy ciklus időtartama 5-7 hét.

4 Szaglórecptorok a bipoláris szaglósejtek csillóin a szaglóhám nyálkával borított felszínen V. agyideg orrüregi végződései: bizonyos anyagokra érzékenyek, durvább érzékelés, mint ami a szaglóhámon történik. csípős, szúrós, erős szagérzetért felelősek (pirospaprika kapszaicinje, hagyma diallil-szulfátja, mustár izotiocianátja)

5 Szaglóreceptorok G protein kapcsolat fehérjék Szagingerek G proteinen keresztül aktiválják az adenilil-cikláz-enzimet, ami camp szint emelkedéséhez vezet. A camp-szint emelkedése kation csatornák nyitásához, és a szaglósejtek depolarizációjához vezet. Az így kialakult ingerület jut tovább a sejtek axonjain át a szaglórendszer felsőbb központjaiba. A szaganyag kötése a receptorhoz a G-fehérje és az adenilil-cikláz aktivációján keresztül camp-molekulák keletkezéséhez és kationok beáramlásához vezet

6 Szag kódolása: Szag azonosítása: Szagglóhámban kb. 100 típusú receptor válaszol kémiai anyagok kisebb csoportjára Egy szaganyagon többféle epitop, többféle receptorhoz is hozzáköt.

7 Szaglóreceptorok: "Multigén-receptorcsalád" Doménjeik nem mutatnak olyan fokú konzerváltságot, mint a hormon receptorok. Hormon receptorokkal szemben a szaglóreceptorok nagy számú, különböző liganddal lépnek kölcsönhatásba emiatt a nagyfokú változatosság. Általában szerkezetileg nagyon hasonló ligandokat képesek megkötni, bár a kötés erőssége (a receptor affinitása a különböző ligandokhoz) igen különböző lehet.

8 Mintegy 1000 receptorunk van a szagok érzékelésére. Ez azt jelenti, hogy genomunk 3-5 százaléka szaglóreceptorokat kódol. Egyes becslések szerint az ember körülbelül különféle szag megkülönböztetésére képes, melyek a mintegy 1000 különféle receptor által érzékelt szaganyag kombinációjából adódik. A szaglóreceptorok családja az egyik legnagyobb géncsaládja genomunknak. A receptorok DNS-szekvenciája alapján alcsaládokra tagolható. Az alcsaládok a kémiailag különböző típusú szagmolekulák felismerésére specializálódtak. Az azonos alcsaládba tartozó receptorok az egymással kémiai hasonlóságot mutató, ám kisebb szerkezeti eltéréseket hordozó molekulák megkülönböztetéséért felelősek.

9 A receptorcsalád egyes tagjai csak igen kis számú szaglósejtben jelennek meg. A szaglósejtek specifikusan csak egy bizonyos receptort fejeznek ki. A szaglógumó egyes glomerulusaiba csak egy bizonyos receptort hordozó szaglósejtek szállítanak ingerületet. Egy glomerulusba számos azonos receptort kifejező szaglósejtből érkezik ingerület. Ez a konvergencia szerepet játszik a szaglás érzékenységének felerősítésében is. Az egyes glomerulusokból csupán egyetlen idegsejt szállít információt a felsőbb központok felé. A pályákon specifikusan szállított jelek végül mozaikként összeállva szagérzetet hoznak létre, illetve szagmemóriaként tárolódnak.

10 Szagérzet a felsőbb központok rendelik a kialakult mintázathoz. Emiatt a korábbi sztereokémiai elméletek, melyek szerint a hasonló szerkezetű molekuláknak hasonló szaguk lenne, nem feltétlenül teljesül, hiszen az egyes receptorok által közvetített jelhez a szagot agyunk rendeli hozzá.

11 Szaglóreceptorok kialakulása: Egyik feltételezés szerint a szaglóreceptorok az immunglobulinokhoz hasonló géncsaládot alkotnak. A gének úgynevezett "génklaszterekbe" szerveződnek. A génkonverziónak nevezett mechanizmus felelős azért, hogy a gének egyes egységeiket egymás között könnyen kicserélhessék, és így jöhet létre az ezekre a génekre jellemző igen nagyfokú változatosság. Az azonosított szaglóreceptorgének szerkezete alapján ez nem valószínű. Valószínűbbnek, hogy nagy számú egyedi génnel állunk szemben, azonban nem kizárható, hogy a konverziós jelenség részt vesz a receptorgének kifejeződésének szabályozásában.

12 Bulbus olfactoriusban mitrális sejteken végződik a szaglósejt axonja. Szinapszisok glomerulusokat alkotnak: relésejt: szenzoros sejt arány 1:100. M - Mitrális sejtek; T - bolytos interneuronok; Gr - Granula sejtek PG - Periglomeruláris sejtek OSN - Szaglósejtek a szaglóhámban GL: glomerulus olfactorius

13 A szaglógumó nem szimpla átkapcsolóhely, hanem a szaglóinformáció jelentős mértékű feldolgozását végző struktúra. Minden szaganyag legalább két különböző glomerulusban összegződik. Glomerulusok egyetlen szaglósejt receptor típustól kapnak bemenetet a szaglóhám különböző régióiból. Koncentráció kódolása: A szaglórendszer valamennyi szintjén (szaglóreceptor szaglókéreg) az illat molekula koncentrációját a tüzelési frekvencia kódolja: magasabb koncentráció magasabb tüzelési arány.

14 Szaglópálya: A szaglógumóból az ingerület az agy egyik legősibb részébe, a szaglókéregbe ( gyrus olfact. lateralis) prepiriform kéregbe, piriform kéregbe innen a limbikus rendszerbe (hippocampus, amigdala, septum) kerül. A limbikus rendszer szoros kapcsolatban áll a hypothalamussal, a hormonális rendszer elsődleges idegi szabályozójával. Ez a rendszer felelős a szagok viselkedésünkre gyakorolt tudat alatti befolyásoló hatásáért.

15 A legnagyobb pálya a szaglógumóból a tuberculum olfactoriumba onnan a talamuszba szállítja az ingerületet. Onnan az orbitofrontális kéregrészbe jut. Legfiatalabb rendszer. Nagyagy feladatai: Itt állnak össze és tudatosulnak szagmintázatok, Itt történik a szaglási emlékképek tárolása, Itt asszociálódhatnak a szagok más típusú (pl. vizuális) ingerekkel. Az agyból visszafelé is vezetnek idegek a szaglógumókba: új ingerületek befogadására készítik fel a szaglószervet. várt szagmintára "ráhangolást" végzik

16 Szaglópálya

17 Szagazonosítás küszöb körüli töménységnél érezzük (detektáljuk) a szagot, de nem tudjuk azonosítani (identifikáció), mintha két küszöb lenne: 1. szagészlelés 2. szagazonosítás Sok illatanyag kis és nagy koncentrációban teljesen más érzetet kelt: (parfümök összetétele) Azonosítási problémát jelentenek az ún. bistabil szagok (mircenol: hol fa-,hol citrusszerű) kontextusfüggő.

18 Központi idegrendszeri feldolgozás: Szagadaptáció: Az észlelt intenzitás folyamatosan csökken az időtartam növekedésével, és végül az eredeti szint kb. 30%-ánál megáll. Leggyorsabban adaptálódó szenzoros érzékelő rendszerünk. Ha az adaptációt okozó szag erős, 1 órába is beletelhet szaglásunk helyreállása. Gyenge szagot megszűnte után néhány perccel már ismét érezhetjük. A rövid távú adaptációs folyamat az agyban zajlik, nem az orrban.

19 Hosszú távú adaptáció: Ha krónikusan ki vagyunk téve szagok korlátozott csoportjának, ez befolyásolja azokat a receptorsejteket, amelyek erre a szagcsoportra érzékenyek, és az adott környezettől néhány hét távollét szükséges ahhoz, hogy a tönkrement sejteket újak pótolják. Keresztadaptáció: egy szag iránti átmeneti érzéketlenséget lehet kiváltani úgy, hogy egy másik közeli szagnak tesszük ki az orrot.

20 Nemi különbségek Nők általában jobbak szagingerek azonosításában Az emberek nagyon pontosan azonosítják szag alapján a nemi hovatartozást: kísérleti személyek 80%-os pontossággal el tudnak különíteni férfiakat és nőket a kéz szaga alapján, vagy a lélegzet szaga alapján is. Szaglás és emlékezet Az illat jó epizódikus emlékezet-előhívó inger. Ennek háttere a szaglórendszer és a hippokampusz reciprok kapcsolata.