MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Átírás

1 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

2 I. Helyzetelemzés, a szolgáltatások hiányainak feltárása 1.1. Települési és kistérségi együttműködések az akcióterületen, térszerkezeti sajátosságok A Dél-Dunántúli régióban elhelyezkedő, Baranya megyei Sásdi Kistérség jellegzetes aprófalvas szerkezetű kistérség: a 27 településből 21 településen a lakosságszám nem éri el az 500 főt, a 27- ből 11 zsáktelepülés. A sásdi kistérség települései öt kisebb - a fejlesztés és együttműködés szempontjából jelentőséggel bíró - központ köré csoportosulnak, ezek: Sásd - Mindszentgodisa - Gödre; Vásárosdombó, Mágocs. A dombóvári kistérséget 16 település alkotja, mely közül Döbrököz település az egyedüli, amely a projekt érintett célterülete ebben a kistérségben. A projekt érintett célterületén a Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás (STKT) és a Dombóvári Többcélú Kistérségi Társulás lát el feladatokat. A sásdi Kistérségi Társulás feladata a Hegyháti Szociális Alapellátási Központ (HSZAK) fenntartása és működtetése, logopédiai, gyógytestnevelői, nevelési tanácsadási feladatok szervezése, mozgókönyvtári szolgáltatás biztosítása. A Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás működteti a Szociális Alapszolgáltató Intézményegységet, Gyermekjóléti Alapszolgáltató Intézményegységet, Egyesített szociális Intézményt, logopédiai, gyógytestnevelői, nevelési tanácsadási feladatokat lát el, valamint mozgókönyvtári szolgáltatást biztosít. Települési önkormányzatok közötti intézményi társulások és a vállalt közfeladatok Óvodák és iskolatársulások tekintetében a Hegyháti ÁMK és az Egységes Oktatási és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény valamint az Apáczai Csere János Általános Iskola és Középiskola a feladatellátó. A másik két településbokorban a Döbröközön működő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium és a Sásdi ÁMK látja el a feladatokat. Egészségügy területén a szakellátást a Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. biztosítja, az orvosi ügyelet Sásdon a Központi Ügyelet, Dombóváron Emergency Service látja el. Szociális szolgáltatásokat a Házi gondozást és a Családsegítő és gyermekjóléti feladatokat a HSZAK, és a Kapaszkodó látja el Döbröközön. Körjegyzőségi feladatokat Vásárosdombón, Alsómocsoládon, Egyházaskozáron, Mágocson, Tormáson, Sásdon és Döbröközön végeznek. Más, önkormányzati együttműködések: A projekt 11 települése közül 7 önkormányzatnak korábbi jó együttműködése van az Európa Park projektben. Az Európa Park projekt 27 településsel létrehozott egyedülálló kezdeményezés, melynek keretében Európa-park alakult, amely hosszú távon, hatékonyan növeli a térségek jelenlegi turisztikai értékeit, kiegészítve a meglevő turisztikai lehetőségeket. További sikeres partnerséget és együttműködést igazol a 8 településsel megalapított Natúrpark is. A célcsoport települései közül Bikal községekben nincs kisebbségi önkormányzat. Alsómocsolád, Tormás, Nagyhajmás, Mekényes és Szágy községben a cigány kisebbségi önkormányzat mellett német kisebbségi önkormányzat is működik. Komplex, az önkormányzatok mellett, más szereplőket bevonó együttműködések. LEADER: a Komlói- és a Sásdi Kistérségek összefogásának eredményeként létrejött a Mecsek Völgység - Hegyhát elnevezésű vidékfejlesztési közösség, tagjai önkormányzati vezetők, civil szervezetek képviselői és vállalkozók. Látható tehát, hogy az egymásra utaltság a kötelező feladat ellátásokban eredményezett egyre stabilabbá váló együttműködéseket. Ezek mellett megjelentek nemcsak a pályázatok elérésére szerveződött, hanem egyéb közösségi szükségletekre választ adó, újszerű lehetőségeket megragadó, innovatív együttműködések is. Ez utóbbiakban azok a települések az élenjárók, melyek a civil együttműködésekben is eredményesek. Pl.: Alsómocsolád, Bikal, Döbrököz, Tormás.

3 1.2. Az akcióterület gazdasági és társadalmi helyzete, foglalkoztatási és közfoglalkoztatási lehetőségek és korlátok Demográfiai és etnikai összetétel A 11 településen- a KSH 2007-ben megadott adatai alapján fő alkotja a célterület lakónépességét. (A 11 település demográfiai mutatóit részletesen az MT 1. számú melléklete tartalmazza.) A projektbe bevont településeken élők közül a roma lakosság aránya 10% (Alsómocsolád) és 59% (Kisvaszar) közötti szórással jellemezhető. A partnertelepülések közül kiemelkedően magas a munkaképes korú, jövedelemmel nem rendelkező lakosok száma Ág településen, ahol a 196 lakosból 109 fő az aktív korú inaktív egyén. A célterületet alkotó 11 település közül 7 településen található szegregátum. Az Szociális és Munkaügyi Minisztérium által 2010 nyarán kiírt telep-rehabilitációs programban 3 település szerepelt, Alsómocsolád, Gerényes, Nagyhajmás; azonban az indikátorok teljesíthetetlensége miatt ezek a települések sem tudtak részt venni a telepfelszámolás és a telepen élők reintegrációját elősegítő felzárkózató programban, amely jelen projekt indokoltságát fokozottan igazolja az érintett 7 településen. A foglalkoztatás/jövedelemszerzés korlátai A térség gazdaságának legfőbb jellemzője, hogy dominálnak a hagyományos ágazatok, (kitermelő, mező-és erdőgazdaság, valamint az ipar), miközben a szolgáltatásban alkalmazottak száma jelentősen elmarad mind az országos, mind a megyei átlagtól. Fokozatosan nő a második és a harmadik szektorban foglalkoztatottak aránya. Párhuzamosan azonban a foglalkoztatottak száma valamennyi szektorban csökkenést mutat. A Sásdi kistérségben a foglalkoztatottsági ráta nem éri el az 50%-ot. A munkanélküliségi ráta meghaladja a 15%-ot, sőt néhány település esetében a 30%-nál is jóval magasabb (Ág 43,5%, Szágy 33,9%, Varga 52,6%, Kisvaszar 57,9%, Gerényes 47,8%) A kistérség vállalkozásai többségében elavult termékstruktúrával rendelkeznek és tőkeszegények, nem képesek a modern eljárásokat átvenni, és a korszerű vállalkozói ismereteket elsajátítani, ez jellemzi a családi vállalkozásokat is. Az országos átlaghoz képest nagyságrendileg magasabb az agrárjellegű vállalkozások aránya (26,8%, szemben az országos 3,3 %-kal). A térség csekély számú foglalkoztatója közül a legnagyobb az élelmiszeriparban érintett Pick-Szeged Zrt., Alsómocsoládi gyáregysége, amely 351 ember megélhetését biztosítja. Jelentősebb foglalkoztató továbbá az állattartással, növénytermesztéssel és értékesítéssel foglalkozó Döbröközi Mg. Zrt. (161 fő), továbbá a Puchner Kastély és Reneszánsz élménybirtok (100 fő foglalkoztatottal, melyből 50 fő helyi, bikali munkavállaló). A sásdi ipari park kialakításakor a számos érdeklődő ellenére csak egyetlen vállalkozás települt le, melynek oka részben az volt, hogy nem látták biztosítottnak a megfelelő számú képzett és motivált munkaerő rendelkezésre állását.

4 A célterület néhány településén az egyetlen jelentősebb foglalkoztató az óvoda, iskola és az önkormányzat. A kiegészítő jövedelemszerzése egyéni és szervezett lehetőségei A háztartások bevételi forrásait a nyugdíjból, rokkantsági nyugdíjból származó jövedelem, a gyermekek után járó támogatások, az álláskeresők támogatási lehetőségei, munkabér, ill. az alkalmi munkavállalásból származó bevételek jelentik. Kiegészítő jövedelemszerzést a háztáji gazdálkodás biztosít, amely szinte kizárólag önellátó tevékenység. A hátrányos helyzetűek számára a települések szervezett kiegészítő programokkal igyekeznek jövedelem-kiegészítést biztosítani, mely a megélhetési gondokat enyhíti, leginkább a saját szükségletek kielégítésével. A szociális ügyekért felelős ágazati minisztérium a rászoruló családokat elsősorban az önkormányzatokon keresztül ún. aktív szociálpolitikai eszközökkel is támogatja, Baranya megyében 2007-től pályázati formában. Ennek egyik formája a szociális földprogram, mely része a települések szociálpolitikájának, helyi szociális rendeletben szabályozva a feltételeket, a természetben juttatott támogatások között. A program a hátrányos helyzetű családok háztartásgazdálkodását hivatott elősegíteni, adottságaikat, erőforrásaikat kihasználva az önellátási képességet növelve. A támogatottak megtermelik a saját fogyasztású élelmiszerek egy részét. A szűkülő források miatt a támogatott családok aránya a településeken csökkenő tendenciát mutat. A célterület települései közül Szágyon van a legnagyobb tapasztalat, itt óta működik program a vezetés törekszik arra, hogy a munkanélküliek, rászoruló családok gazdálkodási ismereteket szerezzenek, s hogy az önellátáson túl, legalább hosszabb távon, egyfajta körvonalazódó települési szövetkezet keretében piacra lépjenek (gyógynövény). A programokhoz gyakran közösségi rendezvények is társulnak. A programok tartalmát és a támogatott családok számát mellékletben helyeztük el. Noha nem kapcsolódik a szociális földprogramhoz, példaszerű az elsősorban roma munkanélkülieket foglalkoztató, szervezett gyógynövénygyűjtés. 1 A nagyhajmási polgármester szervezésében, irányításával és egy korrekt fölvásárló üzleti partnerrel való többéves kapcsolat alapján 1998 óta folyik a medvehagyma tavaszi szedése az erdészetek által engedélyezett helyeken. A szedést és a mázsálást követően a terméket a felvásárló cég autói hordják a szárítóba. A vállalkozó kedvű munkanélküliek csak kiváltott őstermelői igazolvánnyal lehetnek a többékevésbé állandó, kb. húszfős csapat tagjai. 2 Más települések speciális földprogramjai: Sorsfordító Sorsformáló Program, Szociális Szövetkezet: Alsómocsolád, Gerényes) A munkaerő-kereslet és kínálat anomáliáinak rövid, összefoglaló bemutatása 1 A kistérségben élő munkanélküli, inaktív cigány családok körében a hagyományos gyűjtögető tevékenység az elmúlt években ismét nagy jelentőségre tett szert. A csiga- és gyógynövénygyűjtést a térségben helyi felvásárlók közvetítésével jelen lévő feldolgozók koordinálják, a tevékenység azonban, a nagyhajmási kivételtől eltekintve, nem folyamatos. (Forrás: Esélyt a jövőnek A Sásdi Kistérség Felzárkóztatási Programja Helyzetfeltárás) 2 Forrás: Esélyt a jövőnek A Sásdi Kistérség Felzárkóztatási Programja - Helyzetfeltárás

5 A térséget magas munkanélküliség és még tartósabb inaktivitás jellemzi, ami különösen a közlekedési zsákhelyzetben fekvő apró-és törpefalvakat érinti. Az itt élők elhelyezkedési esélyei a helyi és a kistérségi munkaerő-piacon szinte a nullával egyenlők, mert nem keletkeznek új munkahelyek, a régiek megszűntek, a meglévők távol vannak, a bejárás megoldhatatlan, a képzettségi szint alacsony, de legfőbb probléma, hogy már az emberek nagy többsége nem is motivált a munkavégzésre a többgenerációs munkanélküliség következményeként. A helyi gazdaság erőtlensége miatt komoly igény nincs a magasan képzett, diplomás munkatársakra, döntően elegendő lenne a középfokú végzettségű szakmunkás is. A közlekedési viszonyok és a versenyképes munkaerő hiánya nem teszi vonzóvá a vállalkozások számára a kistérséget. A közeli városokban történő munkavállalás komoly idő és pénzráfordítást igényel, mely meglehetősen korlátozza a foglalkoztatás napi ingázással történő bővítésének lehetőségeit. Az alacsony iskolai végzettségűek, a munkaerő-piacról tartósan kiszorultak számára a közmunka programok jelentenek lehetőséget a munka világába való visszakerülésre. Nagy jelentőséggel bír a foglalkoztathatóság növelését célzó térség-specifikus képzési és foglalkoztatási programok tervezése, és olyan gazdaságfejlesztési projektek megvalósítása, melyek hosszú távon csökkentik a munkanélküliséget. Közfoglalkoztatás Közmunkaprogram között a célterület összes településén megvalósult, a közmunkaprogramokban résztvevők száma 187 fő. A közmunkák főbb tevékenységei: kommunális és környezetvédelmi tevékenység, művelődési és közoktatási tevékenység, önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok tevékenységéhez kapcsolódó, kiegészítő tevékenységek. Néhány településen az önkormányzatokon kívül más foglalkoztató is fogadott közmunkásokat (erdészet, vízi társulat). A közfoglalkoztatás tevékenységei főként településtisztasági és karbantartási feladatok voltak, továbbá gyógynövény termesztés kapacitásának bővítése. A kommunális feladatok mellett megjelentek a közmunkák során azok a tevékenységek is, amelyek a települések életében hiánypótló feladatot láttak el, pl. művelődési és egyéb közösségi szervező-irányítói és adminisztratív feladatok. (házi segítségnyújtás, szociális földprogram koordinátor, ifjúsági információs pont vezetése, szociális műhely működtetése). Az Út a munkához program jelentős javulást eredményezett a közfoglalkoztatásban, a közfoglalkoztatottak száma 486 fő volt, lehetővé vált a munkanélküliek magasabb arányú, és szélesebb körben történő foglalkoztatása (ld.: részletesen a közfoglalkoztatás tapasztalatainál). A szociális problémák oka főként a munkanélküliség, a rendszeres jövedelem hiánya: a kistelepüléseken nincs vagy kevés a munkahely, a környező települések munkalehetőségei is beszűkültek, az ingázás pedig gyakran megoldhatatlan. A kistérségben élő gyerekes családok 40%-a roma család. Az érintett települések polgármesterei szerint jelentős ellentét nincs a roma és nem roma lakosság között. A közfoglalkoztatás tapasztalatainak rövid, összegző bemutatása

6 A közfoglalkoztatásba bevont személyek döntő többségben alacsony iskolai végzettséggel, vagy elavult, nem piacképes szakképesítéssel rendelkeznek, számuk a gazdasági nehézségek miatti létszámleépítéseknek köszönhetően jelentősen emelkedik. Váradi Mónika: A közfoglalkoztatás útjai és útvesztői egy aprófalvas kistérségben című, a térségben készült tanulmányának összegző megállapításai alapján a közfoglalkoztatás továbbra sem tölti be munkaerő-piaci reintegrációs szerepét, s nem csupán az elsődleges munkaerőpiac korlátozott felvevőképessége miatt, hanem azért is, mert a közcélú munkások többsége csak olyan munkatapasztalatokat szerez, amelyeknek a támogatott munkaerőpiacon kívül nincs értéke, nem ösztönöz a teljesítésre. Az informális és feketemunka jelentősége alig csökkent a program hatására, a családok nem nélkülözhetik az ebből származó bevételeket. Mindezek ellenére a településeken javul a megélhetés biztonsága a hátrányos helyzetűek körében, nő a települések népesség megtartó ereje, és csökken az elvándorlási kényszer A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások helyzete az akcióterületen, kiemelve a mélyszegénységben élők számára nyújtott szolgáltatásokat A Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás január 1-jétől részben önálló szociális és gyermekvédelmi intézményeként Hegyháti Szociális Alapellátási Központ néven biztosítja a személyes gondoskodás keretébe tartózó szociális alapszolgáltatások közül a házi segítségnyújtást, családsegítést, támogató szolgálatot, valamint a gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatás fenntartását és szervezését. A családsegítő szolgáltatást, a támogató szolgálatot és a gyermekjóléti szolgáltatást a kistérség valamennyi településen ellátják, a házi segítségnyújtás 24 településen működik. A szociális szolgáltatástervezési koncepciót a évben fogadta el Társulás Tanácsa. A családsegítő és a gyerekjóléti szolgáltatásban is 4-4 fő kolléga dolgozik, ők látják el a kistérség 27 települését. A Sásdi kistérség 5 mikrotérségét 4 felé osztva látják el a kollégák feladatukat úgy, hogy a Sásdi mikrotérségben nincs önálló kolléga, egységenként mind a 4 főhöz tartozik pluszban egy-egy városrész Sásdból. A mikrotérségi központok: Mágocs, Sásd, Gödre, Vásárosdombó és Mindszentgodisa. A projekt akcióterületét négy mikrotérségi központ köré szerveződő települések érintik, ezek a Mágocsi (ide tartozik Alsómocsolád, Bikal, Mekényes és Nagyhajmás), a Sásdi (ide tartozik Varga), a Gödrei (ide tartozik Szágy és Tormás) és a Vásárosdombói (ide tartozik Ág, Gerényes, és Kisvaszar) mikrotérségek. A kistérségben, 2007-ben 190 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként, amely a 0-17 évesek 6,7 százalékát jelenti. Ez az országos mutatónál (10,5%) majdnem 4 százalékkal alacsonyabb. Védelembe véve a 0-17 évesek 1,6 százaléka, 47 gyerek volt 2007-ben, amely alig magasabb az országos aránynál (1%). A települések között jelentős szóródás látható a veszélyeztetett gyerekeket illetően: Kisvaszaron 39%, Szágyon 28%, Vargán 16% az arányuk. Több településen az országos arányokat tízszeres mértékben meghaladóan 10% körül alakul a védelembe vettek aránya (Gerényes), van ahol 3,4-5% között alakul ugyanez a szám (Kisvaszar, Nagyhajmás). Az akcióterülethez tartozó Döbröközön a Dombóvári Többcélú Kistérségi Társulás 16 települése által közösen fenntartott Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ biztosítja az alapfeladatokat. A projekt akcióterületéhez tartozó települések esetében a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy nagymértékben indokolt a személyes és közösségi segítő formák fejlesztése. Egyrészt a jelenlegi ellátások szükséglet-orientált szervezésére lenne szükség (a humán kapacitások elosztásánál reflektálni kell az eltérő adottságú településekre), másrészt az apátiába süllyedt

7 perifériák közösségi alapú támogatása is szükséges. A jelenlegi helyzetben egy-egy családgondozó kolléga nem tud érdemi és megfelelő színvonalú segítői munkát folytatni, az ellátandó település- és kliensszám, továbbá az utazásokra fordítandó idő jelentősen csorbítja a személyes találkozások lehetőségét. A szolgáltatási formák közül az adósságkezelési szolgáltatás és a (többek között munkanélküliekkel folytatott) csoportos és közösségi szolgáltatások hiányoznak. Az akcióterületen elérhető humán kapacitások leterheltségét részben oldani fogja a Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás által 2010 őszén indítandó TÁMOP Integrált helyi programok a gyerekszegénység csökkentésére c. projekt. A Gyerekesély programhoz szorosan kapcsolódik a Gerényesen 2009 óta működő Biztos Kezdet Gyerekház, mely sikeresen szólította meg a kisgyermekes családokat. Az akcióterületen egy olyan település található, ahol a 0-5 évesek száma meghaladja a 25 főt, és nem működik óvoda a településen (Nagyhajmás) ezen a településen elvben indokolt Biztos Kezdet Gyerekház beindítása Más humán szolgáltatási hiányok az akcióterületen, kiemelve a mélyszegénységben élők számára nyújtott szolgáltatásokat A szolgáltatási hiányok számbavételéhez dokumentumelemzéseket, projektelemzéseket, és fókuszcsoportos interjúkat végeztünk a településvezetők, a szakmai szervezetek és az érintett civil szervezetek körében. Az esélyegyenlőségi terv megállapítása szerint: A mikro-térségben nem biztosított a 0-3 éves korosztály intézményi ellátása, mely segítheti a szülő munkába állását, esetlegesen tanulmányai folytatását, egyben olyan ellátási formák, melyek a veszélyeztetett gyermekek esetében segíthetik a gyermekek családban maradásának esélyét, a másodlagos szocializáció korai színterei lehetnek. A Biztos Kezdet Gyermekprogram a jó példa arra, hogy a klasszikus segítő tevékenységek mellett a kulturális attitűdök formálása, a gyermekek és szülők együttes tevékenysége többszörösen segíti a közösségbe illeszkedést, a kiegyensúlyozottabb életvitelt. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekek magas száma a gyermek- és ifjúságvédelmi munka kiemelt szerepét hangsúlyozza. A prevenció részeként egy jól működő információs rendszert kellene komplexen működtetni a gyermekek, a pedagógusok, gyermekjóléti szakszolgálat és a civil szféra aktív részvételével. A gyermekeket segítő közszolgáltatásokon belül leginkább a korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás hiányzik, mely csak Pécsett vehető igénybe. A közoktatás-fejlesztés területén leginkább az iskolából kieső fiatalok számára kellene alternatív képzési lehetőségeket biztosítani, amelyek megakadályoznák a kistérségben az aluliskolázott, pályakezdő munkanélküliek számának növekedését. Szükséges lenne a településeken komplex egészségügyi és szociális térkép elkészítésére, de erre sincs kapacitás. A Kulturális Koncepció kiemeli a mozgókönyvtári (ebben minden település érintett) és az un. Teleházi funkciók fontosságát, melyekhez a megfelelő infrastruktúra és a szakember is hiányzik. Pedig ezek lehetnének a hátterei a közösségi felzárkózási programoknak. Speciális, családokat segítő szolgáltatásokat: családok kapcsolat-építését szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programok és szolgáltatások kapacitás híján nem vehetők igénybe egyik intézménytípusnál sem. Az ágazatközi együttműködés fejlesztése igen fontos célterület különösen az egészségügy és az oktatás, valamint a foglalkoztatás-munkaügy, munkahelyteremtés vonatkozásában is. A polgármesterek szerint a kapacitáshiányok csak a

8 térségben működő közszolgáltatások összefogásával enyhíthetők, és tehetik hatékonyabbá és biztosíthatják az annyira hiányzó személyességet. Legproblémásabb a nyári időszak, a gyerekekre vigyázás, programok, étkeztetésük megoldása. Hiányzik a középiskolára felkészítés, a felnőtteknek segítség a hivatali ügyintézésben. Szükség lenne adósságkezelési, életviteli tanácsadásra. A szakma és a civil szervezetek szerint a legnagyobb gond, hogy nincs iskolai szociális munka, akár on-line típusú segítség is hasznos lehet a fiataloknak. Komplex együttműködések szükségesek a célok eléréséhez (szakmai hálózatok, szolgáltatási hálózatok, információs hálózatok, segítők hálózata, közösségi hátterek). /Fókuszcsoportos interjúk mellékletben./ Az interjúk és a dokumentumok is kiemelik: - hiányoznak a család közeli ellátási formák, - kapacitáshiány van szakemberekben, és módszertani tudásban, - speciális komplex új típusú személyes szolgáltatások kellenek, - összehangoltság szükséges a hiányok kiküszöbölésére, - komplexitásra van szükség A szegénység mérséklését szolgáló célzott tevékenységek az akcióterületen Az elmúlt években számos kistérségi, illetve települési szintű projekt született a célterületen a leghátrányosabb helyzetben lévő, tartósan álláskereső emberek és családok felemelése érdekében. Ezek egy része természetbeni ellátás formájában támogatta a szegény lakosságot, másik része aktív munkaerő-piaci eszközök segítségével próbált sorsukon javítani. A természetbeni ellátások tekintetében az önkormányzatok beszámolói alapján - a Mindenki Ebédel EU intervenciós program érdemel kitüntetett figyelmet. Tormás az elmúlt 4 évben, Szágy két éve sikerrel pályázik a GYEA Mindenki Ebédel programjára, mely több mint 30 szegénysorú gyermek hétvégi és szünidei étkezéséhez nyújtott segítséget, illetve a nyári gyermekétkeztetést is biztosította. OFA támogatás keretében került megvalósításra a Kisfalu Program Tormáson és a konzorciumi, valamint együttműködési partnerségben résztvevő 5 településen (köztük Szágyon is). A Közösen Tormásért: képzéssel, foglalkoztatással a felzárkóztatásért elnevezésű projekt 2008-ban kezdődött. A célcsoport tagjai mentori tevékenységen keresztül komplex munkaerőpiaci szolgáltatásban részesültek, ezen belül képzési programokba kerültek, valamint több célcsoporttag elsődleges munkaerő-piaci és támogatott elhelyezése is megtörtént. Foglalkoztatási lehetőség megteremtése hátrányos helyzetűeknek Bikal községben (TÁMOP /7) című projekt megvalósítása jelenleg is tart. Célkitűzése képzési és foglalkoztatási lehetőségek biztosítása hátrányos helyzetű embereknek. Az önkormányzat helyi hiányszakmák képzését biztosítja együttműködve helyi foglalkoztatókkal. A Biztos Kezdet Gyerekház TÁMOP / számú projekt megvalósítása Gerényesen augusztus 1-jén kezdődött, melyben a hátrányos helyzetű gyermekek és szüleik együttes foglalkoztatása és közösségi beilleszkedésének segítése a cél. A fokozott megismertető munka eredményeképpen a rendszeresen járó gyermekek és szüleik száma meghaladja a napi 15 főt és a Gyerekház kezdi betölteni funkcióját. Kistérségi szinten megvalósult munkaerő-piaci programok közül a MOST Hálózat tevékenységét, tapasztalatait is fontos megemlíteni. A MOST Hálózat egy alternatív munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtó, non-profit regionális program volt, amelyet az Dél-Dunántúli

9 Regionális Munkaügyi Központ finanszírozott. A Sásdon működő bázishely mentora személyre szabott szolgáltatásokkal készítette fel munkanélküli ügyfeleit a munkavállalásra, a munkahely hosszú távú megtartására. A tapasztalatokat összegezve elmondható, hogy a fekete/informális gazdaságban való részvételen, a munkaügyi ellátó és szociális rendszerből származó bevételeken alapuló megélhetési stratégiák továbbra sem ösztönöznek az elsődleges munkaerő-piacra való be-, illetve visszalépésre. Mindezek ellenére a projektek hozadéka, hogy a településeken javult a megélhetés biztonsága a hátrányos helyzetűek körében, nőtt a települések népesség megtartó ereje, és csökkent az elvándorlási kényszer. Szegénygondozást végző karitatív szervezetek és tevékenységük az akcióterületen Szágyon az elmúlt években rendszeresen sor kerül ruhaadományok kiosztására, valamint az önkormányzat - együttműködési megállapodás keretében a Moha Alapítvány jóvoltából - bútorok és egyéb berendezési tárgyakat biztosított a hátrányos helyzetű családoknak. Tormáson karitatív ruhaosztást évente két alkalommal végez a Sásdi Katolikus Plébánia. Jelentős segítséget nyújt az óvodának játékok és egyéb bútor kiegészítők biztosításával Település-, terület-, és vidékfejlesztési tapasztalatok A területfejlesztési társulás, a többcélú kistérségi társulás, a mikrotérségek és a települések többsége aktív résztvevője volt a tipikusan a vidéki térségekre irányuló Kísérleti LEADER, AVOP LEADER és LEADER+ programoknak. Megvalósíthatósági tanulmányok, európai uniós projektek készültek a Leghátrányosabb Helyzetű Térségek tervezési programjában. Ezek tapasztalatait a mellékelt dokumentumok elemzéséből az alábbiakban foglalhatjuk össze. Kísérleti LEADER: Lépés-Váltás: közös vidékfejlesztési program a Hegyhát megújulásáért A lakhatás, a településkép javítását célzó Fészek program, a szolgáltatások színvonalának emelésére irányuló Arculat és a helyháti összetartozás erősödését, a viszonylag sűrű szövetű kapcsolati háló és a jó közérzet kialakítását szolgáló Gyűrű projektek. Második szakasz AVOP LEADER +: 27 település mindegyikén megjelenő faragott Életfa, kistérségi hatókörű projekt az Arculatok, Értéktérkép elkészítése a célterületen, Gyöngy Emberek arcképtár kiadvány. Életre-való projektfüzér: "Ösvény": inaktív és tartós munkanélküli nők és férfiak "kimozdítása", "Udvarosok" a munkaerőpiactól tartósan távol levő férfiak alkalmi foglalkoztatásának eszközfeltételei, "Hétköznapi praktikák I-II." (I.: a munkaerőpiactól tartósan távol lévő nők; II. "haladók": együtt a hegyháti asszonyok), "Impulzus": hátrányos helyzetű gyermekek középiskolai pályafutásra való felkészítése, "Hétvégi napraforgó"- térség iskoláinak, specializációinak, tanulás-módszertani háttértevékenységének hétvégeken történő megismerése, Hát-Izsák: tanulás-módszertani, tolerancia, kultúra, tábor, "Észfogó": Szolgálati lakások kialakítása kistelepüléseken. Szolgáltató Hegyhát projektfüzér

10 Innovatív szolgáltatás-fejlesztés, "Tárház": feladatbővítés intézményhiányos településeken; új feladat telepítéshez szükséges épület-átalakítások, berendezések, eszközök (tájszoba, mozgó szolgáltatások bázisa, szociális műhely, belső piactér, stb.), Szolgáltató helyek kialakítása, felújítása, "Vendégváró Hegyhát": hegyháti kézműves- és falusi turizmus fejlesztése, Képzések, tanulmányutak, tapasztalatcserék, Falusi turizmus-szolgáltatás kialakítása, bővítése, Hegyháti Nyitott Műhelyek kialakítása és összekapcsolása. Kimondottan a célcsoportra irányult és részvételével zajlott pl. a Hétköznapi praktikák I-II, munkanélküli nők számára, a hátrányos helyzetű gyermekek középiskolára való felkészítése, vagy a tanulás módszertani táborok. Egy másik program a Közös ügyeink, mely a Norvég Civil Alap támogatásával jelenleg is zajlik 5 településen, magába a tervezésbe (települési jövőkép és programtervezés módszerével) is bevonta a lakosságot, köztük jelentős számban a célcsoportban érintett személyeket A szegénység- és szegregáció-ellenes továbbá a komplex fejlesztési programok/projektek megvalósításában szerzett, felhasználható tapasztalatok, valamint a fennmaradó feladatok összegzése A közösségi aktivitásra alapozó Közös ügyeink NCTA program (Alsómocsolád, Gerényes, Kisvaszar, Köblény, Szalatnak, ) a közeljövőben zárul. A jelenleg is futó program beszámolóiból az alábbi problémák tükröződnek, melyek tapasztalatait a jelen projekt tartalmi és módszertani kidolgozásában szeretnénk felhasználni: Ezeken a településeken megkeseredett, kiégett emberek égnek, szorongással, alattvalói tudattal telve. Sok idő vett igénybe azoknak az embereknek a megtalálása, akiket hajlandóak voltak elfogadni. A személyes kapcsolati háló ismerete nélkül nehéz átlátni a viszonyokat, ezért sokszor átláthatatlan falakba ütközünk, amelyek lebontogatása hosszadalmas, sok időt és nagy kitartást kíván. Megoldásként a helyi kapcsolatok feltérképezését választottuk. A hírek gyorsan és torzan terjednek, ami akadályozza a bevont helyiek szervezőmunkáját. A polgármesterek tartanak a programtól pedig meghatározó szereplők a településen. A probléma feltárása során olyan mély kulturális különbségen alapuló félreértést tapasztaltunk, melyek nehezítik munkánkat. Az egyes településeken a közösség megosztottsága, a családok közötti ellentétek hátráltatják a lakosság bevonását. A helyi előítéletek, pletykák, évtizedes kibékíthetetlen ellentétek kezelésére csak sajátos technikák lehetnek alkalmasak. Nem tudtuk elérni,, hogy az érintett öt település valamelyikéről találjunk munkatársat. Ennek oka az, hogy a településeken kevés, vagy egyáltalán nincs még érettségizett munkavállaló sem. Szakmailag a legnagyobb kihívást a települések lakóinak bevonása jelenti, ennek érdekében a közhangulat-, az emberek közérzetének feltátárását célzó kutatást tervezünk. Az állampolgárok bevonására közösségfejlesztő módszert alkalmaztunk. A fenti tapasztalatok alapján tartjuk fontosnak a családközpontú, a folyamatosan elérhető személyi segítői és a közösségi (civil, szakmai és hivatali) támogató hátteret. Komplex, az egyénre, a családra, a támogatókra egyaránt kiterjedő hálózatos támogatást.

11 HEFOP /1 - "A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével Sásdi Faodú Egyesület tapasztalata szerint a célcsoport számára nyújtott munkaerő-piaci ismeretek hasznosak, de a résztvevőket mégsem tudták megerősíteni annyira hogy, az egyébként is kicsi munkaerő-piaci kínálat elvárásainak meg tudjanak felelni. A tapasztalatok azt erősítik meg, hogy először az öngondoskodásra, azután a hétköznapi munkatevékenységekre, majd a védett munkaerőpiacon való helytállásra kell felkészíteni az érintetteket, és csak ezután lehet a nyílt munkaerőpiacban gondolkodni. LHH Kistérségi projekt Segítők Segítője TAMOP program szükségletfelméréséből: A Hegyháti Szociális Alapellátási Központ célcsoportja magába foglalja az aktív korú nem foglalkoztatott személyeket. Az intézményen belül a szakmai egységek együttműködnek (családsegítő, támogató szolgálat, gyermekjóléti szolgálat) a kliensek szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A meglévő együttműködési készség ellenére, sok esetben nehezíti a munkát a szakmai szemléletek különbözősége, az eltérő eljárások, munkamódok, illetve az információk szétszórtsága, így szükséges mind az objektív, mind a szubjektív feltételek megteremtése. Ezen tapasztalatok azt erősítik meg, hogy szükség van a segítők, a civilek, az intézmények együttes munkájára, a közös nyelv kialakítására, a jelzőrendszerek összehangolására, közös esetmegbeszélésekre és módszertanokra. II. Az akcióterület kialakításának a fenti szempontokra tekintettel lévő indoklása Az akcióterülethez tartozó települések Alsómocsolád, Ág, Bikal, Döbrököz, Gerényes, Kisvaszar, Mekényes, Nagyhajmás, Szágy, Tormás és Varga az alábbi szempontok alapján részben azonos és sok tekintetben hasonló adottságúak. Az akcióterület lehatárolása a Munkaügyi Központok Kirendeltségei, a települések által vezetett nyilvántartások alapján történt, figyelemmel a célterület kiválasztási kritériumaira. Vizsgáltuk, hogy a pályázati feltételek maximálisan teljesüljenek. Lényeges szempont volt, hogy az akcióterületet alkotó települések lehetőleg közigazgatásilag egy egységet képezzenek. Az akcióterület 9 települése közigazgatásilag határos egymással. Szágy és Tormás kivétel ugyan, de a településeken folyó programok pl. az un. Kisfalu projekt, illetve a hasonló társadalmi adottságok indokolják, hogy ez a két település is az akcióterülethez tartozzon. Fontosnak tartottuk, hogy az akcióterületen működő önkormányzatok magukénak érezzék a programot. Valamennyi képviselőtestület határozatban rögzítette a komplex (holisztikus) megközelítésű családmentő program megvalósításának szándékát. Az akcióterületen levő településeken jelenleg is számos már meglévő jó gyakorlat működik, melyek tapasztalatai a jelen projektbe is beépíthetők.(pl. Alsómocsolád illetve a Sásdi kistérséghez tartozó települések esetén a LEADER Projekt, a Döbröközi Szociális Szövetkezet projekt, Szágy és Tormás esetén Kisfalu projekt, Alsómocsolád, Gerényes és Kisvaszar esetén az ún. Norvég program). Az akcióterületen lévő települések közös projektben is rész vesznek, illetve nagyobb szervezetben szerzett tapasztalatokkal is

12 rendelkeznek. (Pl. Európa Park programban 8 település, a Keleti Mecsek Egyesület munkájában 4 település, a Területi Desztináció Menedzsment Egyesületben 5 település, a Natúrpark projektben 4 település, a Kisfalu programban 2 település, a LEADER akciócsoport munkájában 10 település, a Sásdi Többcélú Kistérségi társulásban 10 település tevékenykedik.) Közös jellemzője a településeknek a nyitottság az új innovatív megoldások keresésére és bevezetésére. Példa erre az LHH programban, és LEADER programban való közreműködés. A közszolgáltatást nyújtó szakemberek nyitottsága és pozitív hozzá állása a projekthez szintén jellemzője a községeknek. (A szakemberek túlnyomó többsége már részt vett hasonló projektben (pl.: Egészségterv készítés, Norvég program, különböző szociális programok, illetve egyéb jövőkép tervezési és műhelymunkákban). További szempont volt a községekben, a mélyszegénységben élők tenni akarása, saját sorsuk változtatására való igény tömegessége. Erre a már jelenleg futó más programok előkészítése során (Pl. Norvég program) végzett felmérések szolgáltattak megfelelő adatokat. Az akcióterület községeit, bokrokba rendeztük. A település-bokrok kialakításánál a mélyszegénységben élők száma, a földrajzi megközelíthetőség a közszolgáltatások összhangjának megteremtése volt a fő szempont. További szempont volt az, hogy az Iskolafenntartó és egyéb intézmény fenntartó társulások település-bokronként működjenek. Település megnevezése Kistérségi hovatartozása Státusza (község, város) Népességszáma (4. melléklet szerint) Ág Sásdi község 196 Gerényes Sásdi község 277 Kisvaszar Sásdi község 356 Nagyhajmás Sásdi község 426 Mekényes Sásdi község 312 Varga Sásdi község 118 Szágy Sásdi község 161 Tormás Sásdi község 345 Az akcióterülethez csatlakozott települési önkormányzatok közül a II. sz. listán szereplők (az akcióterület összes településének legfeljebb 30%-a) Település megnevezése Kistérségi hovatartozása Státusza (község, város) Népességszáma (4. melléklet szerint) Alsómocsolád Sásdi község 366 Bikal Sásdi község 801 Döbrököz Dombóvári község 2134 Az Akcióterület összetételének összegzése Száma (db) Aránya (%) Népességszáma (4. melléklet szerint) I. sz. listán szereplő települések II. sz. listán szereplő települések ,72% 27,27% 2191 fő 3301 fő

13 Összesen % 5492 fő III. A célcsoport és a helyi támogatói, fejlesztői kapacitások bemutatása 3.1. A célcsoport bemutatása A pályázat előkészítése során a célcsoportok körében végzett felmérések, konzultációk tematikája és eredményei Projektünk célterületeként meghatározott települések közül a legtöbb településen koncentráltan van jelen, de mindegyikben megtalálható a mélyszegénység paramétereivel jellemezhető társadalmi réteg. Ennek (célcsoport) bemutatásában elsősorban a Sásdi kistérségben elkészült tervezési dokumentációk (pl.: MTA RKK Gyermekszegénység elleni program 2009, Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2009, a Sásdi Kistérség Területfejlesztési Felzárkóztatási Programja: Esélyt a jövőnek 2009, Hegyháti Esély Tormás Kisfalu Program helyzetfelmérése), a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ statisztikáira, valamint a települések önkormányzatai által biztosított adatokra támaszkodunk. Több szempont tekintetében a jelen helyzetfelmérésben nem rendelkezünk adatokkal, illetve becsült értékekre tudunk támaszkodni, azonban nyertes pályázat esetében a hiányzó paraméterek teljes körű felmérését vállaljuk. Ilyen pl.: a fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességű emberek (az ő munkavállalási esélyeik a helyi foglakoztatási lehetőségeket figyelembe véve minimális), az aktív korú inaktívak száma, a túlkoros általános és szakközépiskolába járók száma, a felnőtt korosztálynál a szakképesítések megléte, és azok tartalma a célcsoport tagjai között (un.: szakképzettségi térkép az egyes településeken). A részletes másodelemzéseket az adott szempontrendszernek megfelelően az MT mellékletében helyezzük el. A fenti tanulmányok háttérelemzése a célterület 11 településéből tíz településre vonatkozik, hiszen azok a Sásdi kistérség része, míg Döbrököz esetében - mely a célterület összlakosságszámából 38,8%-ot

14 képvisel - az önkormányzati adatszolgáltatás képezi az elemzés/a településre vonatkozó megállapítások alapját. Az akcióterület településein összesen 177 olyan személy van, amely megfelel a pályázati kiírás azon feltételének, hogy egyidejűleg legalább három éve munkanélküli (illetve csak közfoglalkoztatásban vett részt) és végzettsége nem haladja meg a 9-10 osztályt. A Sásdi kistérségben a családok közel felében (44,9%) egy gyerek, harmadában (32,9%) két gyerek és 22,2 százalékban három vagy több gyerek él. (MTA RKK) Az akcióterületen számuk 45. A célcsoport kiválasztásakor azon két gyermekes családokat is potenciális kliensnek tekintjük, amelyek esetében a szülők munkanélküli státusza, illetve végzettsége a pályázati feltételnek megfelel, illetve figyelembe vesszük a csonka családokat is. Település Település lélekszáma/fő/ 2007 Munkanélküliek száma (legalább három éve munkanélküli, legfeljebb 9-10 osztályt végzett, elavult képesítéssel rendelkezik) Ág Alsómocsolád Bikal Döbrököz Gerényes Kisvaszar Mekényes Nagyhajmás Szágy Tormás Varga Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Szegénységi kockázat a célterületen 3 Három illetve több gyermeket nevelő családok száma Sok az olyan család, amelyik nagyon alacsony jövedelmekből gazdálkodik, s bár keskeny a mezsgye a szegénység különböző típusai között, látható, hogy kik kerülnek a tartósan és mélyen szegények közé. Mindenekelőtt azok a családok, ahol felnőtt és fiatal egyaránt alacsonyan képzett, munkanélküli, régóta kiszorult vagy be sem került a munkaerőpiacra. Jó, ha akad a családban valaki, akinek van rokkant nyugdíja vagy fizetése, de a biztos bevétel a rendszeres szociális segély, ha van nevelt kisgyerek, az utána járó támogatás. A közmunka lehetősége számukra azt jelenti, hogy legalább néhány hónapig nagyobb összeget (negyven-hatvanezer forintot) vihet haza. Ezek a családok máról holnapra tudnak csak élni, állandóan tartoznak a boltban, kölcsön kell kérniük pénzt, tojást, mikor mit, rendszeresen előleget kérnek a segélyükből, gyakran vesznek fel Providencia-kölcsönt, és nem tudnának a felszínen maradni azok nélkül az alkalmi munkák nélkül, amelyeket a falubeliek felkínálnak nekik. Soha nem futja ki a pénz a hónap végéig, a számlák befizetésével rendre el vannak maradva. 3 Hegyháti Esély Tormás kisfalu program helyzetfelmérése

15 A tartós szegénységben élő családok akkor nem esnek szét teljesen, akkor maradnak felszínen, ha van valaki, s ez jellemzően az anya, illetve a feleség, aki küzd azért, hogy a család egyben maradjon. Ő jár közmunkára, ő igyekszik egy kis veteményest művelni, amiből elláthatja a családját, s alkalomadtán még pénzt is húzhat belőle, ő ápolja, tartja karban azokat a kapcsolatokat, amelyek a családtagokat alkalmi munkalehetőségekhez, segítséghez juttatják. Ez a feladat elkoptatja szervezetüket, elássa a lelküket, néha nem is titkolják, boldogtalanok. Tartós szegénységben él a három- vagy több gyermeket nevelő családok azon része, ahol a gyermekek után járó támogatások mellett a családfő alkalmi vagy rendszeres fekete, csak kivételesen bejelentett munkájából származik jövedelem. Azzal, hogy mi lesz, ha a férfi megbetegszik, senki nem foglalkozik. Az anyák egy része nagyon fiatalon szülte meg gyermekeit, akik között akad nem egy koraszülött, betegeskedő baba, illetve célzott fejlesztést, foglalkozást igénylő gyerek. A szegénységi kockázat, azaz a szegénység előfordulásának valószínűségét mutató számított érték 4 a Sásdi kistérség 27 településének közel 52 százalékában (14 településen) nagyon magas (9-10). Jelen projekt sásdi kistérségi településein ezen index az alábbiak szerint alakul: Ág, Gerényes, Kisvaszar, Nagyhajmás, Szágy, Varga 10, Mekényes, Tormás 9, Alsómocsolád 7, Bikal 4. 4 Az MTA Regionális Kutató Központja által számított érték. A szegénység mértékét jelző típusképző mutatók: Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 évnél idősebbek arányában), 2005; Középfokú végzettségűek aránya a 18 évesnél idősebb népesség körében, 2001; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem és nyugdíj összege havonta, 2005; Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001; Regisztrált munkanélküliek a évesek arányában, 2005; Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya a 0-17 évesekből, 2006; Nem korbetöltött nyugdíjasok aránya, 2005; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem, 2005.

16 Szociális és más, a szegénység mérséklésében szerepet játszó humán szolgáltatói és fejlesztői kapacitások Az érintett általános iskolák mindegyikében kinevezett gyermekvédelmi felelős van, szabadidő szervezőt egyik iskola sem alkalmaz. A rendszeres Védőnői szolgálat minden településen megoldott. Gerényes Község Önkormányzata által alkalmazott védőnő a településen kívül Ágon és Kisvaszaron is ellátja védőnői teendőit. Alsómocsoládra, Mekényesre és Nagyhajmásra Mágocsról jár a védőnő. Bikal és Döbrököz települések önkormányzatai saját alkalmazású védőnővel rendelkeznek. Szágy-Tormás községekre Baranyajenőről jár ki területi megbízott védőnő, Varga községre pedig Sásdról. A gyermekorvosi és a háziorvosi szolgáltatások helybeni igénybevételére heti egyszeri-kétszeri alkalommal településeként változóan lehetőség van. Minden más időpontban a települések lakóinak utazniuk kell a gyermekorvos illetve háziorvos saját rendelőjébe. A szociális mosodára, közösségi tankonyhára nagy szükség van az érintett településeken, ahol biztosított lenne a mélyszegénységben élők számára a mosási, vasalási lehetőség, ahol a háztartási praktikák (főzés, sütés, befőzés, eltevés) sajátíthatnák el, tanulhatnák meg a mélyszegénységben élő családok tagjai. A szociális mosoda és tankonyha azt a hiányt töltené be, hogy az ilyen háztartásokban élők közösen együtt tanulnák meg azokat a praktikákat, mellyel megkönnyíthetik mindennapi életüket és egyben közösségi színtere lehetne az együttlétnek, a közös gondolkodásnak és a szabadidő közös eltöltésének is. Szociális szövetkezet csak 2 településen működik: Alsómocsoládon és Gerényesen. Alsómocsoládon takarítást, mosást, parkgondozást, mezőgazdasági gépi munkát, Gerényesen zöldség-és gyógynövénytermesztést végeznek a szövetkezet munkatársai. Szociális földprogramban 8 település vett vagy vesz részt jelenleg is. Baromfi-és sertéskihelyezés, nyúltenyésztés, konyhakerti növénytermesztés, szántóföldi növénytermesztés, gépi szolgáltatás alprogramokkal. Sorsfordító - Sorsformáló Programban 3 település vesz részt: Alsómocsoládon 8 fő zöldség és gyógynövénytermesztést tanult és szerezett gyakorlati ismeretet, Döbröközön 10 fő fóliás és szabadtéri növénytermesztést, Gerényesen 11 fő zöldség-és gyógynövénytermesztéssel foglalkozik. Egyházak: Római Katolikus Egyház mind a 11 településen jelen van, de a szolgáltatás csak a havi szentmisékre korlátozódik. Ezen kívül 3 Református, 6 Evangélikus, 1 Baptista, 1 Metodista Egyház működik a településeken.

17 Fejlesztő szervezetek a célterületen 1. A Sásdi és a Dombóvári Kistérségi Iroda Az Irodák ellátják a működéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. Megszervezik a Társulás üléseit, vezetik a Társulás üléseinek jegyzőkönyveit, és megküldik azokat a közigazgatási hivatalnak. A Társulás feladatkörébe tartozó ügyekben szolgáltató-tanácsadó tevékenységet végeznek. Javaslatokat, koncepciókat készíte(tt)nek a térséget érintő fejlesztési programok megvalósításához. A Társulás határozatának megfelelően elkészítik, elkészíttetik, véleményezik a társulás fejlesztési programjait. Figyelik a pályázati lehetőségeket, közreműködnek, szakmai segítséget nyújtanak a településeknek saját pályázati dokumentációik elkészítéséhez. Intézik a Társulás nyertes pályázatai adminisztrációs ügyeit. Részt vesznek a térségi programok megvalósítási folyamataiban, tervezői, hatósági bejárásokat hívnak össze, vezetik a jegyzőkönyveket, információt szereznek és szolgáltatnak a résztvevők számára, kapcsolatot tartanak a regionális területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségben működő közigazgatási szervekkel, intézményekkel, a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források érdekében. 2. Mecsek Völgység - Hegyhát Egyesület HACS (46 település) és a Tolnai Hármas Összefogás Nonprofit Kft. HACS (41 település) Irodáinak tevékenysége: Az Irodák végzik az akciócsoportok területéről beérkező pályázatok ügyintézési feladatait, a befogadást megelőző helyszíni ellenőrzéseket. Ellátják a szervezet működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat. A hozzájuk forduló önkormányzatokat, civil szervezeteket, vállalkozókat tanácsadással segítik pályázataik megírásában, a hiánypótlások elkészítésében, a különböző jogszabályi előírásoknak való megfelelésben. Az akciócsoport területén rendszeresen szerveznek fórumokat, melyek aktuális témákkal foglalkoznak. Az akcióterületen szervezett rendezvényeken résztvevőként is megjelennek, bemutatva, népszerűsítve a LEADER programot, az Iroda tevékenységét. Fontos feladatuk a HVS - ek folyamatos felülvizsgálata és aktualizálása. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a helyi termékek gyártói minél többször kapjanak lehetőséget termékeik bemutatására, értékesítésére. Munkájuknak, segítségüknek köszönhetően a helyi termék gyártói eljuthattak többek között a Sziget Fesztiválra, A Magyar Vidék Napja, és az EKF Programsorozat keretében szervezett Teret a Vidéknek című rendezvényre. 3. Civil szervezetek (Melyek alapszabályukban is rögzítették a fejlesztési tevékenységet.): Alapítvány Alsómocsoládért, Alsómocsoládiak Baráti Köre, "Bikali Nők" Közhasznú Egyesület, Faluvédő és Szépítő Egyesület Bikal, Szent József Kolping Család Bikal, Őszi Kikerics Faluszépítő Egyesület Nagyhajmás, Tormásért Egyesület, Fejlődő Szágyért Egyesület, Együtt Gerényesért Egyesület, Szalatnakért Egyesület, Együtt a Falunkért Egyesület Köblény, Közös út Térségi Civil Egyesület, Területi Desztináció Menedzsment Egyesület. A fentiekből is látható, hogy az elmúlt időszakban több, hivatásszerűen a fejlesztéssel foglalkozó és számos, helyben a célokat megfogalmazó, jól ismerő, de nem profi szervezet dolgozik. Az előzetes felmérések alapján éppen az állapítható meg, hogy kiváló elemzések, tanulmányok, projektek születtek, ugyanakkor a mélyszegénységben élők helyzete, kiemelten projektünk célcsoportjáé mégsem változott. Az okot több tényezőre is visszavezethetjük: A fejlesztések célja ritkán irányul a célcsoport komplex megsegítésére; Kevés, vagy módszerében formális az érintettek bevonása (kivétel a Közös Ügyeink norvég projekt, Sorsfordító program);

18 A fejlesztések eredményeként kevés a helyben maradó, ott folyamatos munkát végző, segítő, szolgáltatást nyújtó személy A projekt tematikus fókuszainak meghatározása A mélyszegénységben élő célcsoport tekintetében a jelenleg elérhető szolgáltatásokat egyszerre hármas deficit jellemzi: egyrészt alacsony kapacitásokkal működnek, a szolgáltatáshoz való hozzáférés több tekintetben problémás; másrészt a szakmák és ágazatok közötti együttműködés hiánya gátolja a szinergikus segítő kapcsolatokat; harmadrészt ez részben összefügg az előzőekkel nincs gyakorlata a képessé tevő egyéni, de még inkább csoportos és közösségi szolgáltatásoknak (interprofesszionális szociális munka, csoportokkal és közösségekkel végzett szociális munka). Mindez azt is jelenti más szavakkal, hogy nem csupán többre, hanem másra is szükség van. Projektünkben erre a szükségletre egy Térségi Közösségi Központ kialakításával kívánunk válaszolni, amelynek koncepcionális keretét a közösségi részvételi alapú tervezés adja. A Központ egyszerre jelent szolgáltatói és módszertani tevékenységeket. A szolgáltatói funkció az alábbi elemekkel kíván válaszolni a kielégítetlen szükségletekre: - Komplex, célcsoport fókuszú adatbázisok/információtárak létrehozása, frissítése, és ezek alapján a közvetlen kapcsolaton /családi mentorok/ keresztüli információnyújtás; - A felmért szükségletekhez és lehetőségekhez igazodó felnőttképzési programok; - Ifjúsági szolgáltatói pontok kiterjesztése a teljes területre; - Munkanélkülieknek csoportos és önsegítő szolgáltatás: Álláskeresők Teaháza; - Közösségi szociális munka az akcióterületen a szociális szolgáltatásokat és a gyermekjóléti szolgáltatásokat kiegészítendő (pl.: adósságcsapdás egyének és családok számára) településbokronként 1 fő, összesen 4 fő családi mentor bevonása, alkalmassá tétele a feladatra, alkalmazásuk a projekt keretében; - Valamennyi szolgáltatás esetében terv- és megvalósítási összhangot teremtünk a jelenleg elérhető szolgáltatásokkal, szinergiát jelentő programokkal (pl.: DDRFK: TAMOP SANSZ Esélyegyenlőségi kísérleti program Baranya megyében). A módszertani funkció az alábbi elemeket foglalja magában: - továbbképzések döntéshozók és szakemberek számára: szakmai tanácsadások; - módszertani anyagok készítése; - új pályázatok, együttműködések generálása; - antidiszkriminációs tréningek; - civil szervezetek és támogató közösségek motiválttá, érintetté, közreműködővé tétele, szerepük és vállalásaik tisztázása; - komplex segítő hálózatok térképezése, rendszeres téma és esetmegbeszéléssel valóságos komplex támogatóvá tétele; - települési esélyegyenlőségi tervek megalkotása a közösségi tervezés módszertanát felhasználva; - közösségi gazdálkodás lehetőségeinek feltérképezése, a szövetkezeti forma ösztönzése az akcióterületen; tekintettel az agrárhagyományokra és figyelembe véve a vonatkozó vidékfejlesztési elképzeléseket, jelenlegi programokat (pl. Sorsfordító Sorsformáló

19 munkaerő-piaci program, mely helyi vidékfejlesztési/agrárfejlesztési programként is működik, több helyen már alakultak szociális szövetkezetek is a program eredményeként); - a családok férfi és női tagjai számára hasznos ismeretek átadása képzésekkel. IV. A projekt szakmai tartalma és módszertani megvalósítása 4.1. A projekt szakmai tartalma Új típusú szociális szolgáltató családi mentor/családi menedzser hálózat kiépítése és működtetése, a szociálismunka eszköz- és módszertanát alkalmazva (un.: egyéni esetkezelés). A legszegényebb családok és kisközösségek helyzetének javítását célzó olyan szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokhoz /ellátásokhoz tartozó tevékenységek vállalunk, amelyek kívül esnek a kötelező önkormányzati és/vagy a vállalt kistérségi szociális alapszolgáltatások körén, így különösen: a.) az életvezetési technikák, ismeretek bővítése, ezen képességek javítása, b.) hivatali ügyintézési, tájékozódási állampolgári készségek fejlesztése, c.) a foglalkoztathatósági, tanulási és mobilitási készségek javítása, fejlesztése, d.) adósságkezeléssel kapcsolatos tanácsadás, e.) kommunikációs készségek javítása és az alapvető, felhasználói szintű informatikai1 ismeretek bővítése. Az a.) e.) pontokban leírtak összefoglalva kételeműek: l: alapvető állampolgári ismeretek és készségek, személyes életkompetenciák és szerepek, illetve az ehhez kapcsolódó igényfelmérés, mint első blokk, 2: az erre adandó válasz: tanácsadások, képzések (adósságkezelés, kommunikáció, alapvető informatikai ismeretek) Közösségi tervezéssel a mélyszegénységben élők integrációjáért. A humán szolgáltatások, illetve a hozzájuk kapcsolódó fejlesztések közösségi megalapozása, kapcsolatépítés és érdekképviselet biztosítása, így különösen: a.) a humán szolgáltatások körének és kapacitásainak bővítését, továbbá a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket célzó elképzelések összegyűjtése az érdekeltek és érintettek részvételével (a szolgáltatásokat igénybe vevők, közszolgáltatók, döntéshozók). A DDRFK a SZOCIONET Dél-dunántúli Regionális Módszertani Intézmény konzorciumi tagjaként a célterület valamennyi szociális és gyermekjóléti területen működő intézménye számára a projekt teljes időtartama alatt biztosítja a folyamatkövető módszertani segítségnyújtást, elsősorban a jogszabálykövetés, szolgáltatástervezés, pályázatfigyelés, tanácsadás, akkreditációs képzések szervezése, igény esetén új képzések akkreditációja területén. Ennek keretében segítséget nyújtunk az - érintettek részvételével - a sásdi kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatához, javaslatok kidolgozásával. A SZOCIONET szolgáltatásainak teljes köre a honlapon érhető utol. A Forrásközpont, mint a projekt horizontális szempontját jelentő közösségi részvételen alapuló tervezés módszertani központjaként működne a projektben, ami egyrészt a módszertani irányítást és koordinációt, másrészt a konkrét tervezői feladatok megvalósítását jelentené (az egyénektől a családokon és kis közösségeken át, a különböző humán szolgáltatásokat biztosítókig, a társadalmi szervezetekig, stb.)

20 b.) az önszerveződés, önsegítés, önkéntes tevékenység és az együttműködési hajlandóság / képesség javítása; c.) a társadalmi kapcsolódások, civil kezdeményezések megerősítése, a társadalmi szereplők/szervezetek közötti együttműködések ösztönzése; d.) a társadalmi szereplők/szervezetek továbbá az egyházak és az önkormányzatok, önkormányzati és állami intézmények, humán szolgáltatók, segítő és fejlesztő szervezetek közötti kapcsolati szálak erősítése; e.) a kisebbségi, illetve a cigány szervezetek, cigány közösségi kezdeményezések valamint a többségi intézmények, mindenekelőtt az önkormányzatok közötti együttműködés javítása, konfliktuskezelés, mediáció; b.) e.) pontok esetében a Közös Ügyeink NCTA projektünk közösségfejlesztési módszertanára támaszkodva a közösségi részvételi elvű stratégia kialakítását és a partnerségi technikák fejlesztését kívánjuk megvalósítani; f.) az akcióterületen mélyszegénységben élők érdekeinek formális megjelenítése és hatékony képviselete a helyi/térségi tervezési, fejlesztési, döntési folyamatokban. A projekt megvalósítása alatt az akcióterületen szegénységben élő emberekkel és a civil szervezetekkel megismertetjük a Magyar Szegénységellenes Hálózat tevékenységét, elősegítjük a Hálózat akcióiba való bekapcsolódást Képességfejlesztés, közösségi és csoportos foglalkozások és fejlesztések, közösségi típusú beavatkozások: a fenti témakörökhöz szorosan kapcsolódó tréningek, gyakorlat-orientált képzések biztosítása az akcióterületen mélyszegénységben élők számára, képzések/szakmai műhelyek a humán szolgáltatóknak, illetve a mélyszegénység, mint probléma kezelésében érintett egyéb szervezetek/intézmények számára. a.) A mélyszegénységben élők számára tervezett tevékenységek: A képességfejlesztés célja a szegénység mélyülésének, terjedésének, újratermelődésének mérséklése, és a mélyszegénységben élők integrációjának előmozdítása az érintett lakosság aktív részvételével, a közösségi kapcsolatok felélesztésével, ill. szakmai szereplők szoros partneri együttműködésével. A képességfejlesztéshez kapcsolódó közösségi szolgáltatásokat a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft nyújtja, mely akkreditált képző intézmény, valamint számos tapasztalatot szerzett programjai megvalósítása során a hátrányos helyzetűek fejlesztése terén. E tapasztalatokat felhasználva, és a szükségletfelmérés eredményeire támaszkodva a mélyszegénységben élő családok számára az alábbi közösségi típusú szolgáltatások megvalósítását tervezzük. (A vállalt szolgáltatásokat települések, ill. településcsoportok szerinti pontos megoszlását a projekt kezdetén a helyi szükségletek és igények szerint véglegesítjük, egymásra épülése, ütemezése a Gantt diagramban található.) Alapvető állampolgári ismeretek és készségek, személyes életkompetenciák és szerepek feltárása: a célcsoport bevonását követő igényfelmérés, illetve problématérkép elkészítése módszere a közösségi alapú jövőkép-orientált stratégiatervezés (kidolgozója Fekete Katalin). Eredménye az állampolgári tudatosság fejlődése, szemléletváltás, amely az egyén személyes felelősségére irányul a saját életvitel és boldogulás terén. A program a Közös ügyeink NTCA projekt során tesztelésre került a célterület 3 településén (Alsómocsolád, Gerényes, Kisvaszar). Településbokronként 2 nap + 2 közös nap, 10 nap célcsoport és segítők bevonásával. Motivációs tréning, 32 órás időtartamban, 12 fő részvételével a képzési-és munkamotiváció kialakítása érdekében, továbbá az együttműködési hajlandóság erősítésére. Célja a személyes