Villány Város Önkormányzatának. a helyi adókról szóló. 14/2000. (XII. 11.) számú rendeletének. a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege

Átírás

1 Villány Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 14/2000. (XII. 11.) számú rendeletének a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege Villány Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a közszolgáltatások magasabb színvonalon történő biztosítása érdekében, a helyi közösségek áldozatvállalása révén, figyelemmel az arányos közteherviselés követelményére, a helyi adókról szóló évi C. törvény (továbbiakban: Tv.) 1.. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1.. Általános rendelkezések Villány Város Önkormányzat Képviselőtestülete az önkormányzat illetékességi területén az alábbi helyi adókat vezeti be: - építményadó - magánszemélyek kommunális adója - idegenforgalmi adó - iparűzési adó. 2.. (1) A helyi adó hatálya kiterjed (adóalany): a.) az önkormányzat illetékességi területén lakó magánszemély b.) jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság c.) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése d.) az önkormányzat illetékességi területén adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. (2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban felsorolt adóalanyok közül adómentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj-pénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

2 (3) Ha a törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek. 3.. Az 1. -ban megfogalmazott adó összegéről az önkormányzat köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni. 4.. (1)* A megállapított helyi adó 50 %-át kell megfizetni annak az adóalanynak, akinek családjában és az ingatlanba bejelentett lakóhellyel rendelkező más ott lakók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkor öregségi nyugdíjminimumot. (2)* A megállapított adó 80 %-át kell megfizetni annak az adóalanynak, akinek családjában és az ingatlanba bejelentett lakóhellyel rendelkező más ott lakók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %- át. (3) a.) A 4.. bekezdéseit a magánszemélyek kommunális adója és az építményadó kivetésnél kell alkalmazni. b.) Az iparűzési és idegenforgalmi adóknál csak az ott meghatározott kedvezmények adhatók. 4/A. (1) A számlával igazolt költség összegéig, de évente legfeljebb az adó évi mértékének 35 %-áig terjedő adófizetési kedvezményben részesül kérelmére az az adózó, aki Villány közigazgatási területén önerőből a település képét javító beruházást hajt végre (továbbiakban: beruházási adókedvezmény). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott 35 %-ot meghaladó, így az adott évben beruházási adókedvezményként el nem számolható költség a következő adóévre átvihető az évi adómérték 35 %-áig mindaddig, amíg az adózó a teljes költséget el nem számolta. (3) A beruházás költségei között az ÁFA csak akkor számolható el, ha azt az adózó az állami adóhatóságtól nem igényelheti vissza. Ezt a tényt az adózó büntetőjogi felelősségének tudatában tett nyilatkozatával igazolja. (4) A 4/A. alkalmazása során a település képét javító beruházásnak (továbbiakban: beruházás) minősül: a.) Villány város közterületén, vagy az önkormányzat tulajdonát képező egyéb ingatlanon végzett beruházás, fejlesztés, felújítás, korszerűsítés, közterület-rendezés, amitől a települést illetve egy részét pl. komfortosabbá, esztétikusabbá, használhatóbbá, gazdaságosabban vagy könnyebben üzemeltethetővé teszi, és amely a jogszabályi előírásokon túl Villány Város Képviselőtestülete által jóváhagyott településfejlesztési célokkal, településrendezési tervével összhangban van. b.) Az adózó által az önkormányzat számlájára befizetett, a fenti célok megvalósulását elősegítő fejlesztés, beruházás, felújítás céljára átadott pénzeszköz, kivéve a jogszabályon, hatósági, bírósági

3 határozaton, polgári jogi megállapodáson alapuló vagy kártérítésként, kártalanításként fizetett pénzeszköz vagy egyéb juttatás, beruházás. 4/B. (1) Az adót az adózó választása szerinti egy helyi adónemből, a beruházás befejezését követő év(ek) adójából kell elengedni. Tárgyév január 1. január 15. között befejezett és a (2) bekezdés szerint, de tárgyév január 15.-ig bejelentett beruházás esetén a beruházási adókedvezményt a tárgyévi adóból is igénybe lehet venni. Azonos beruházás esetén egyik adónemről nem lehet áttérni a másik adónemre. (2) A beruházási adókedvezményre vonatkozó igényt a beruházás befejezése után, de legkésőbb a befejezést követő év január 15.-ig be kell jelenteni az adóhatóságnak. A határidő jogvesztő. Az adóbevalláshoz csatolni kell a kedvezményre jogosító számlá(ka)t vagy hitelesített másolatát, valamint a 4/A.. (3) bekezdésében írt nyilatkozatot. (3) a.) A beruházás befejezettnek tekinthető az arról szóló utolsó számla kiállításának időpontjában, feltéve, hogy a beruházás ténylegesen is maradéktalanul megvalósult, és azt a megvalósításhoz szükséges engedélyek, hozzájárulások birtokában végezték el. b.)az 4/A.. (4) bekezdés b) pontja esetén befejezett a beruházás, ha az átadott pénzeszközt az önkormányzat számlájára átutalták vagy a pénztárba befizették. (4) Az adóhatóság a beruházás megvalósulásának tényét ellenőrzi. Az esetleg szükséges engedélyek, hozzájárulások meglétét az adóhatóság ellenőrizheti, az adóhatóság felhívására az adózó azokat köteles bemutatni. Nem lehet olyan engedély, hozzájárulás bemutatását kérni, amelyet Villány Város Polgármesteri Hivatala vagy Képviselőtestülete adott ki, vagy amelyet más szervek megküldtek a Polgármesteri Hivatalnak. 4/C.. Az Ör.-ben az önkormányzat által biztosított adómentességeket az adókedvezményeket (Ör /A (2) bekezdés, 21..) a vállalkozók december 31.-ig vehetik igénybe. Az a vállalkozó jogosult március 31. napját követően a március 31. napján hatályban lévő önkormányzati rendelet által biztosított adókedvezményt, adómentességet igénybe venni aki (amely) ennek igénybevételére március 31.-ig már jogosultságot szerzett, vagy az igénybevételére jogosító feltételek teljesítését legkésőbb március 31.-ig megkezdte. A vállalkozónak az adókedvezmény, adómentesség igénybevételére jogosító feltételek teljesítésének megkezdését január 31. napjáig be kell jelentenie az adóhatósághoz. 5.. Állandóra bejelentett családtagok: a tulajdonos, házastárs, örökbefogadott mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó mostoha és nevelőszülője, élettársa, gyermekének házastársa, tulajdonjoggal nem rendelkező házastárs szülei. 6..

4 Építményadó Az építményadó kötelezettség kiterjed az önkormányzat illetékességi területén lévő nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény), a zártkerti építményekben pihenőhelyiség négyzetméterétől függően adóköteles. 7.. (1) Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (a tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos) (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásában az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (3) Társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. 8.. Adómentesség, adókedvezmény (1) Mentes az építményadó alól: a.) a szükséglakás, b.) a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2, c.) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, d.) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény, e.) a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek, f.) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja. (2) Adómentesség illeti meg az adózókat a 4.. szerint. Nem jár a 4.. szerinti kedvezmény az adózónak, ha építményét vállalkozói tevékenységhez hasznosítja vagy hasznosítják. 9.. Adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

5 (2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. (4) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni Az adó alapja és mértéke (1) Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított adóköteles alapterülete (hasznos terület). (2) Az adó mértéke: Garázsnál Üzlet, műhely, iroda, panzió, étterem, szálláshely stb. Zártkerti és egyéb belterületi ingatlan 80/Ftm2 120 Ft/m2 60 Ft/m Magánszemélyek kommunális adója Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése (1) Kommunális adó kötelezettség terheli a magánszemélyt a lakás célját szolgáló épület, épületrész után, valamint azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. (2) Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a 9..-ban foglaltak az irányadók. (3) Az (1) bekezdésben foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. (4) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik Az adó mértéke Az adó mértéke a 11. -ban meghatározott adótárgyanként illetőleg lakásbérleti jogonként Ft.* 13.. Idegenforgalmi adó Adókötelezettség, az adó alanya

6 Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként tartózkodik az önkormányzat illetékességi területén és legalább egy vendégéjszakát eltölt Adómentesség Mentes az adó alól: a.) a 18. életévet be nem töltött magánszemély, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély, b.) az egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély, c.) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező vagy az Ör (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá d.) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója (Ptk b.) pontja). A megkezdett vendégéjszakák száma Az adó alapja 16.. Az adó mértéke Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 200 Ft Az adó beszedésére kötelezett (1) A 16.. alapján fizetendő adót: a.) kereskedelmi szálláshelyeken, csónakházakban és az üdülőtelepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető, b.) a szervezett üdültetésre beutaltakról a beutalójegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv, c.) fizető vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adó a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosító szerv, d.) az a.)-c.) pont alá nem tartozó helyiség üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén a helyiség bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben a helyiség tulajdonosa, vagy a helyiséggel rendelkezni jogosult szedi be.

7 (2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adó beszedésére kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. (3)*A jegyző jogosult az adó beszedésére kötelezettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló évi CXL. törvény 76. -a szerint hatósági szerződést kötni a beszedendő adó legkisebb mértékére vonatkozóan. A szerződés egy évre köthető Helyi iparűzési adó (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandóan vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység). (2) Az adó alanya a vállalkozó Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó: a.) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b.) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. c.) bármely az a.) és b.) pontba nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele csökkentve az eladott árúk beszerzési értékével és közvetített szolgáltatások értékével, valamint a.) évben az anyagköltség 33 %-ával b.) évben az anyagköltség 66 %-ával c.) évtől az anyag költséggel.

8 (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. 20/A.. (1) A 20.. (1) bekezdésétől eltérően a.) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, b.) 1. sz. melléklet 26. pont a.)-d.) pontja szerinti más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben időarányosan a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg. Az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre is megállapíthatja. (2) Az (1) bekezdés a.) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összege azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti e tevékenységből származó bevételének 80 %-a. (3) Az (1) bekezdés b.) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 %-a. (4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (1) bekezdés b.) pontjában említett vállalkozó az adóévben időarányosan 4 millió Ft-ot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját az adóév egészére a 20.. (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (1) bekezdés a.) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió Ft-ot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja. (5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó illetve, ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon kell megtenni az adóhatósághoz. 20/B..

9 (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a 20.. (1) bekezdésében vagy a 20/A..-ban foglalt előírásoktól eltérően, - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50 %-ában is megállapíthatja. (2) Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a 20/A.. (5) bekezdése szerint kell megtenni. (3) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévre az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 20.. (1) bekezdése vagy a 20/A.. előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 20/A. -ban foglalt feltételek egyébként fennállnak. (4) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor a.) köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét. b.) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza (1) Az egyéni vállalkozót működésének első évében 50 %-os adókedvezmény illeti meg. (2) A nyugdíjas vállalkozó amennyiben a lakosság részére szolgáltatást végez teljes adómentességet élvez (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke 1,9 %. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: a.) a 19.. (2) bekezdésének a.) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként Ft, b.) a 19.. (2) bekezdésének b.) és c.) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként Ft. (3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzat az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően a (4) bekezdésben meghatározott módon levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. 23..

10 Az önkormányzat feljogosítja az adóhatóságot arra, hogy meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával Ft-ot meg nem haladó összegű helyi adóra (adótartozásra) készpénz befizetést fogadjon el Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése (1) A vállalkozó a (4) bekezdésben foglaltak kivételével a vállalkozók kommunális adójára és a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege a.) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg, b.) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege, c.) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozóknál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. (3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. (4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében. (5) 1. Helyi adó, építményadó, kommunális adó: Az adózóknak félévenként két egyenlő részletben kell az adót az adóév március 15.-ig, illetve szeptember 15.-ig megfizetni. 2. Iparűzési adó: a.) A magánszemélynek félévenként két egyenlő részletben kell az adóelőleget az adóév március 15.-ig, illetve szeptember 15.-ig megfizetni. b.)a nem magánszemély adózók adóelőleget két egyenlő részletben az adóév március 15.-ig, illetve szeptember 15.-ig fizetnek. c.) A tevékenységet év közben kezdő nem magánszemély adózó az adóelőleg első félévére eső részét az adóelőleg számítás alapjául vett időszakot követő 15 napon belül teljesíti. d.) Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni. (6) Az e rendelet szerint megállapított adóelőleget és az éves adókötelezettség különbözetét a tárgyévet követő minden év május 31.-ig benyújtott bevallásban kell elszámolni, megfizetni, illetve visszaigényelni. (7) Az adókötelezettség év közben történő megszűnése esetén a megszűnést követően benyújtandó bevallásban kell az adóelszámolást a (6) bekezdés szerint elvégezni.

11 (8) Az ideiglenes jelleggel iparűzést folytató vállalkozó tevékenysége megkezdésekor köteles azt a helyi adóhatóságnak bejelenteni és a napi adóátalányt a tevékenység befejezésekor megfizetni. (9) Idegenforgalmi adót a beszedésre kötelezett a tárgyhót követő hónap 15. napjáig köteles megfizetni (1) A magánszemélyeket terhelő e rendeletben meghatározott helyi adót a helyi adóhatóság (önkormányzat) kivetés útján határozattal állapítja meg. (2) A magánszemély a bevallás benyújtásával köteles adókötelezettségét bejelenteni. Ennek során az adófizetési kötelezettség keletkezéséről az adóalap, adómentesség, adókedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokról bevallási kötelezettség terheli. Ezeket az adatokat a bevallási nyomtatvány megfelelő pontos kitöltésével teljesítik az állampolgárok. (3) Magánszemély az adó bevallását változás esetén minden év február 29.-ig köteles a helyi adóhatóságnál benyújtani Az e rendeletben nem szabályozott, a helyi adózás rendjével kapcsolatos kérdésekben az adózás rendjéről szóló évi XCI. törvényt és módosított rendelkezéseit kell alkalmazni A rendelet hatályára vonatkozó és záró rendelkezések E rendelet Villány város közigazgatási területére terjed ki E rendelet január 1.-én lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Villány Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének 15/1999. (XII. 15.) számú, valamint a módosításáról szóló 8/2000. (VI. 01.) számú rendelet. 8/2002. (XII. 12.) sz. rendelet: E rendelet január 1.-én lép hatályba. 10/2001. (XII. 18.) sz. rendelet: 2.. (1) E rendelet január 1.-én lép hatályba. (2) évben a tárgyévi adóból kérheti a beruházási adókedvezményt az az adózó, aki január 15.-ig bejelenti beruházási szándékát, és vállalja a beruházás július 3l.-ig történő befejezését. A bejelentéssel egyidejűleg közölni kell az adóhatósággal a beruházás tervezett

12 költségét. A beruházás befejezését követően, de legkésőbb július 31.-ig be kell mutatni az adóhatóságnak a beruházás adózó nevére kiállított számláját. 8/2003. (XII. 16.) sz. rendelet: 4.. (1) E rendelet január 1.-én lép hatályba. (3) A képviselőtestület felhatalmazza a jegyzőt, hogy az önkormányzati rendeletet a módosításokkal egységes szerkezetben tegye közzé. 16/2006. (XII. 28.) rendelet: 4. E rendelet január 1-jén lép hatályba. Takáts Gyula s.k. polgármester Kiss Sándorné dr. s.k. jegyző