Növényrendszertan gyakorlatok

Átírás

1 Növényrendszertan gyakorlatok 6. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2014 Rosopsida: Ranunculidae (Ranunculaceae, Papaveraceae, Fumariaceae), Caryophyllidae (Phytolaccaceae, Amaranthaceae, [Chenopodiaceae], Caryophyllaceae, Polygonaceae, Plumbaginaceae)

2 Növényrendszertan gyakorlatok 6. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2014 Rosopsida: Ranunculidae (Ranunculaceae, Papaveraceae, Fumariaceae), Caryophyllidae (Phytolaccaceae, Amaranthaceae, [Chenopodiaceae], Caryophyllaceae, Polygonaceae, Plumbaginaceae)

3 A valódi kétszikűek o. Rosopsida rendszere Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. Rosidae Forrtszirmúak alo. Asteridae

4 Az alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. Ranunculidae rendszere Boglárkavirágúak r. Ranunculales Boglárkafélék cs. Ranunculaceae (Aconitum, Caltha, Isopyrum, Helleborus, Adonis, Anemone, Clematis, Ficaria, Hepatica, Pulsatilla, Ranunculus, Actea) Mákfélék cs. Papaveraceae (Chelidonium, Papaver) Füstikefélék cs. Fumariaceae (Corydalis)

5 Boglárkafélék Ranunculaceae lágyszárúak, kevés faj fás szárú (pl. Clematis) szórt, ritkán keresztben átellenes (pl. Clematis) levélállás virágképlet: P 3+3 v. 2+2 ill. K 5 C 5 A G spirociklikus virágok aktinomorf, ritkán zigomorf (pl. Aconitum) virág a virágtakaró egynemű (P) csészeszerű lepel: Helleborus sziromszerű lepel: Aconitum, Actaea, Anemone, Caltha, Clematis, Hepatica, Isopyrum, Pulsatilla különnemű (K és C): Adonis, Ficaria, Ranunculus tüsző, aszmag vagy bogyó termés

6 Békabogyó Actea spicata Közepes termetű, felálló, elágazó szárú évelő (He) Levél: 2-3-szorosan összetettek, a levélkék élesen, durván fogazottak Virág: szártetőző, kevés virágú fürt, korán lehulló fehér szirmok. V-VII. Termés: fekete bogyó Üde-félnedves, humuszban gazdag, árnyékos termőhelyen Üde lomberdők (bükkösök, gyertyános-tölgyesek, szurdokerdők, keményfás ligeterdők), domb- és hegyvidéken, Alföldön ritka Hemikriptofiton (He)

7 Békabogyó Actaea spicata

8 Békabogyó Actaea spicata

9 Békabogyó Actea spicata

10 Kisvirágú hunyor Helleborus dumetorum cm magas évelő (He) Tőlevelek/alsó szárlevelek ölbefogottak, a szeletek keskenylándzsásak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek. A levél nem áttelelő, kopasz Virágtakarója zöld, a lepel átmérője 2-5 cm, nem fedik egymást. III-IV. Termés: tüszőcsokor Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusának tagja; Dt.-i khg.- ben és a Dt. dombvidékein Hemikriptofiton (He)

11 Kisvirágú hunyor Helleborus dumetorum

12 Kisvirágú hunyor Helleborus dumetorum

13 Illatos hunyor Helleborus odorus cm magas évelő (He) Levelei áttelelők, fonákukon az erek mentén szőrösek. A tőlevelek és alsó szárlevelek ölbefogottak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek Virágtakaró: zöld, a lepel átmérője 5-7 cm. II-IV Termés: tüszőcsokor Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken. Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában; D-Dt. (Mecsek, Villányihg., Külső-Somogy, Völgység, Drávamenti-sík) Hemikriptofiton (He)

14 Illatos hunyor Helleborus odorus

19 Pirosló hunyor Helleborus purpurascens cm magas szárú évelő (He) A tőlevelek és alsó szárlevelek ölbefogottak, a szeletek keskenylándzsásak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek. Levelei részben áttelelnek Virágtakaró: vöröses-ibolyás, a virág átmérője 4-7 cm. III-V. Termés: tüszőcsokor Félárnyékos-árnyékos, félszáraz v. üde, humuszban gazdag termőhelyeken. Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában; Északi-khg. (Bükk, Börzsöny), Visegrádi-hg., Pilis Az É-i és K-i Kárpátok endemikus faja, védett. Hemikriptofiton (He)

20 Pirosló hunyor Helleborus purpurascens

21 Pirosló hunyor Helleborus purpurascens

22 Helleborus sp. virág keresztmetszet

23 Horizontális földrajzi vikariálás: a Helleborus nemzetség fajai hazánkban A NymE EMK NTI Flóraadatbázisából

24 A Helleborus nemzetség hazai fajainak Európai elterjedési területe Helleborus purpurascens (pirosló hunyor) Helleborus dumetorum (kisvirágú hunyor) Helleborus odorus (illatos hunyor)

25 Mocsári gólyahír Caltha palustris cm magas, elágazó szárú évelő (He) levél: tagolatlan, nagy, szíves-vese alakú, csipkés v.fogas, fényes, sötétzöld Lepel: fénylő élénksárga. III-V. Termés: tüszőkből álló tüszőcsokor Félárnyéktűrő; nedves, tápanyagban gazdag talajon Liget- és láperdők, nedves rétek, mocsarak, országosan elterjedt több alfaj Hemikriptofiton (He)

26 Gólyahír Caltha palustris

29 Sisakvirág fajok - Aconitum spp. Közepes vagy nagy termetű évelők (He) Leveleik tenyeresen szeldeltek vagy osztottak Virág: zigomorf, sisak formájú, mézfejtő van Termés: felfelé álló tüszőcsokor Virágzás nyár közepén Hegyvidéki fajok, az összes hazai faj védett! Igen mérgezőek (akonitin)!

30

31 Farkasölő sisakvirág (A. vulparia) cm magas, virágai vajsárgák magasabb domb- és hegyvidékeinken Karcsú s. A. variegatum és Kárpáti s. A. moldavicum) virágaik lilák ill. sötétlilák az Északi-középhegység legmagasabb részeinek növényritkaságai hűvös, párás klímát igénylő, árnyéktűrő, üde talajokat kedvelő fajok élőhely: szurdokerdők, hegyvidéki bükkösök, égerligetek

32 Méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) alacsonyabb, levelei tövig szeldeltek, virágai halványsárgák, Fényigényes, szárazságtűrő Száraz erdők Előfordulás: ÉK, Mecsek

33 Galambvirág Isopyrum thalictroides Kis termetű vékony gyöktörzsű évelő (Ge) Tőlevél: 1-2x hármasan összetett, szárlevelek egyszerűek Virág: murvalevelek hónaljában magánosan áll, fehér sziromszerű leplű. III-V. Termés: 1-3 tagú tüszőcsokor Félárnyékos-árnyékos, üdefélnedves, humuszos termőhelyen Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában, elsősorban a domb- és hegyvidékeken Geofiton (Ge)

34 Galambvirág Isopyrum thalictroides

37 Bogláros szellőrózsa Anemone ranunculoides cm magas kúszó gyöktörzses évelő (Ge) Száron a virág alatt három, örvösen álló, ülő, hármasan szeldelt, fogas szélű gallérozó levél Virágtakaró: 5 tagú aranysárga lepel. III-V. Termés: szőrös aszmagcsoport Árnyéktűrő, üde és nedves, humuszos talajokon. Koratavaszi aszpektusban, üde lomberdők nedvesebb részein, ligeterdőkben, hegy- és dombvidékeinken gyakori Geofiton (Ge)

38 Bogláros szellőrózsa Anemone ranunculoides

39 Bogláros szellőrózsa Anemone ranunculoides

40 Berki szellőrózsa Anemone nemorosa cm, kúszó gyöktörzses évelő (Ge) Száron a magános virág alatt 3, örvösen álló, 1-3cm-es nyelű, hármasan szeldelt, fogas szélű gallérozó levél Virágtakaró: 5 tagú fehér lepel. III-V. Termés: szőrös aszmagcsoport Árnyéktűrő, üde és nedves, humuszos talajon Koratavaszi aszpektusban, üde lomberdők nedvesebb részein, ligeterdőkben, hegy- és dombvidékein elterjedt Geofiton (Ge)

41 Berki szellőrózsa Anemone nemorosa

42 Berki szellőrózsa Anemone nemorosa

43 Erdei szellőrózsa Anemone sylvestris cm-es, kúszó gyöktörzsű évelő (Ge) Nyeles, tenyeresen szeldelt tőlevél, a virág alatt 2-3 kisebb ülő levél. Szár gyapjas. Virágtakaró: 5 tagú fehér lepel. IV-V. Termés: aszmagcsoport Napsütéses, meleg domboldalak, száraz, meszes, sekély termőrétegű talajokat kedvelő erdőszegély-faj. Hegy- és dombvidéki (ritkán síkvidéki) száraz tölgyesek, erdőszegélyek, gyepek visszaszorulóban lévő növénye. Védett! Geofiton (Ge)

44 Erdei szellőrózsa Anemone sylvestris

45 Erdei szellőrózsa Anemone sylvestris

46 Májvirág Hepatica nobilis cm, tőkocsányos évelő (He) Levél: hosszú nyelű, bőrnemű, áttelelő, három karéjú, ép szélű Virágtakaró: 6-8 tagú kék lepel, csészeszerű fellevelekkel. III-IV. Termés: aszmagcsoport Árnyéktűrő, üde-félszáraz talajokon, mészkedvelő erdei faj Hegy- és dombvidéki bükkösök, gyertyános-tölgyesek növénye, a Dél- Dunántúlon gyakori, a Dunántúliközéphegységben ritka. Védett! Hemikriptofiton (He)

47 Májvirág Hepatica nobilis

48 Májvirág Hepatica nobilis

49 Leánykökörcsin Pulsatilla grandis 8-20 cm magas, sűrű szőrű évelő (He) Levél: 2-3x páratlanul szárnyasan szeldelt, dúsan selymesen szőrös Virág: tőálló, a 6 tagú lepel ibolyáskék, elvirágozva hosszú szárú. III-IV. Termés: aszmagcsoport, repítőszőrös aszmagokkal (megnyúlt bibeszálból alakul) Erősen fényigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő Száraz gyepek (sziklagyepek, sztyeprétek) főleg a középhegységekben és dombvidékeken. Védett! Az év vadvirága 2011-ben Hemikriptofiton (He)

50 Leánykökörcsin Pulsatilla grandis

53 Egyenes (felálló) iszalag Clematis recta Magas termetű, felálló szárú évelő (He). Levél: keresztben átellenes, páratlanul szárnyaltan összetett, ép szélű Virágzat: bogernyő, a lepel fehéres. V-VII Termés: aszmagcsoport, tollas repítőkészülékkel Fény- és melegigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő Hegy- és dombvidéki száraz tölgyesek, bokorerdők, erdőszegélyek. Néha ligeterdők szélein és nedves réteken. Szórványos vagy ritka (Alföld), kímélendő Hemikriptofiton (He)

54 Felálló iszalag Clematis recta

55 Felálló iszalag Clematis recta

56 Kúszó boglárka Ranunculus repens Legyökerezően indás, felálló virágos szárú évelő (He) Levél: hármasan összetett, durván fogazott vagy karéjos Virág: élénksárga sziromlevelek, a szőrös csészelevelek a szirmokra simulnak. IV-IX. Termés: aszmagcsoport Nyílt és félárnyékos helyeken él, nedvességigényes, erősen bolygatástűrő Liget- és láperdők, árkok, nedves gyomtársulások, közönséges. Hemikriptofiton (He)

57 Kúszó boglárka Ranunculus repens

58 Kúszó boglárka Ranunculus repens

59 Gyapjas boglárka Ranunculus lanuginosus Magas, évelő (He), erőteljesen ágas, felálló szárral. Levél: karéjos/hasadt, bozontos-szőrös, gyakran sötéten foltozott Virág: nagy (2-3cm átmérőjű), élénksárga V-VI. Aszmag terméscsoportjában a terméskék horgasan bekunkorodtak Nedvesség- és tápanyagigényes, árnyéktűrő Égerligetek, keményfás ligeterdők, bükkösök, sziklaerdők Hemikriptofiton (He)

60 Gyapjas boglárka Ranunculus lanuginosus

61 Gyapjas boglárka Ranunculus lanuginosus

62 Rövid gyöktörzses évelő (He), a szár kopasz v. rövid rásimuló szőrű Levél: tőálló, hosszú nyelű, tenyeresen osztott Virág: sárga, a szőrös csészelevelek a szirmokra simulnak. IV-VIII(-X). Aszmag terméscsoportjában a termések oldalról összenyomottak, rövid csőrben végződnek Fényigényes, de tág tűrésű, üde és nedves termőhelyeken Elterjedt, gyakori. Nedves-üde rétek, de nyílt erdők, árokpartok, hegyi kaszálók is Réti boglárka Ranunculus acris Hemikriptofiton (He)

63 Réti boglárka Ranunculus acris

66 Salátaboglárka Ficaria verna Alacsony évelő, gyökérágai gumósan megvastagodtak. Két alfaj (ssp. calthifolia (He) és ssp. bulbifera (Ge)) Levél: hosszú nyelű, szíves-kerekded, fénylő, ép szélű v. hullámos Virág: aranysárga. III-V. Termés: aszmagcsoport, gömbös, csőrtelen aszmagokkal Félárnyéktűrő, üde-nedves, tápanyagokban gazdag talajon, bolygatástűrő Gyakori üde lomberdőkben, ligeterdőkben nedves réteken, parkokban, akácosokban He v. Ge

67 Salátaboglárka Ficaria verna

68 Salátaboglárka Ficaria verna

69 Tavaszi hérics Adonis vernalis cm magas, elágazó szárú évelő (He). Levél: sallangosan szeldelt, kopasz Virág különnemű: nagy aranyságra szirmok, szőrös csészelevelek III-V. Aszmag terméscsoportjában a részterméskék szőrösek, horgas csőrűek Fényigényes, szárazságtűrő, meszes, laza alapkőzeten Száraz gyepek (sziklagyepek, sztyeprétek), néha száraz lomberdők (főleg bokorerdők) tisztásain. Védett! Az év vadvirága 2012-ben Hemikriptofiton (He)

70 Tavaszi hérics Adonis vernalis

73

74 Mákfélék Papaveraceae Lágyszárú növények Szórt levélállás, pálhák nincsenek Tejnedvet tartalmazhatnak Termés: tok v. makkocska A csésze virágnyíláskor gyakran lehull Magvaikat hangyák terjesztik (elaioszóma / hangyakalács) Nemzetség: Chelidonium, Papaver

75 Vérehulló fecskefű Chelidonium majus Magas, elágazó, elállóan szőrös szárú évelő (He). Megtörve sárga tejnedvet ereszt Levél: elálló finom szőrű, szárnyalt, a levélkék szabálytalan alakúak Virág: laza bogernyőkben, a 4 szirom mélysárga. V-VIII(-X) Termés: becőszerű, keskeny, nyeles tok. Félárnyéktűrő, tápanyag- és nitrogénigényes, üde talajokon, bolygatástűrő Gyakori akácosokban, gyomtársulásokban, parkokban, bolygatott lomberdőkben Hemikriptofiton (He)

76 Vérehulló fecskefű Chelidonium majus

81 Pipacs Papaver rhoeas Kis v. közepes termetű, cm felálló szárú, mindenütt serteszőrös, egyéves faj (Th). szárlevelek szárnyasak, a szárnyak durván fogasak vagy karéjosak, a felső levelek egyszerűek. Virágai magánosak, hosszú kocsányúak, 4 sziromlevele égő vörös, tövén fekete folttal. A csésze korán lehull. Termése visszás-tojásdad tok, tetején 10 karéjú bibepajzzsal. Virágzás V-X, termésérés VI-X. Az árnyékolást nem tűrő, száraztól az üde termőhelyekig előforduló, egyébként a talaj iránt nem igényes faj. Gyomtársulások, szántók, parlagok, útszélek növénye, az ország egész területén gyakori. csak TVMH Therofiton (Th)

82 Pipacs Papaver rhoeas

86 Fumariaceae Füstikefélék cs lágyszárú szórt, p- zigomorf, sarkantyús virág tok v. makkocska myrmekochor elaioszóma

87 Odvas keltike Corydalis cava cm magas, egyszerű szárú évelő, üreges, föld alatti gumóval (Ge) Levél: kékeszöld, kétszeresen hármas, a levélkék tagoltak, épek Virágzat: fürt, a murvák épek. A virág hosszú sarkantyús, bíboroslila/ rózsaszínű/fehér. (II-)III-V. Termés: becőkeszerű, lapított tok Árnyéktűrő; üde, humuszos erdőtalajokon Üde lomberdők és keményfás ligeterdők kora tavaszi aszpektusában, domb- és hegyvidékeken, gyakran tömeges. Geofiton (Ge)

88 Odvas keltike Corydalis cava

89 Odvas keltike Corydalis cava

90 Ujjas keltike Corydalis solida cm magas, egyszerű szárú évelő, tömör föld alatti gumóval (Ge) Levél: szürkészöld, kétszeresen hármas, a levélkék tagoltak, épek Virágzat: fürt, a murvák ujjasan tagoltak. A virágok hosszú sarkantyúsak, kékeslilák. (II-)III-V. Termés: becőkeszerű, lapított tok Árnyéktűrő; félszáraz-üde, humuszos talajokon, inkább mészkerülő Üde lomberdők és keményfás ligeterdők kora tavaszi aszpektusában, domb- és hegyvidékeken, gyakran tömeges Geofiton (Ge)

91 murvalevelek Odvas keltike (Corydalis cava) és ujjas keltike Corydalis solida

92 Ujjas keltike Corydalis solida

93 A szegfűalkatúak alo. Caryophyllidae rendszere Szegfűvirágúak r. Caryophyllales Karmazsinfélék cs. Phytolaccaceae (Phytolacca) Disznóparéjfélék cs. Amaranthaceae (Amaranthus, Camphorosma, Chenopodium) Szegfűfélék cs. Caryophyllaceae Habszagfűfélék alcs. Silenoideae (Dianthus, Lychnis, Melandrium, Silene, Viscaria) Lúdhúrfélék alcs. Alsinoideae (Moehringia, Stellaria) Keserűfűvirágúak r. Polygonales Keserűfűfélék cs. Polygonaceae (Bilderdykia, Polygonum, Reynoutria, Rumex) Istácfélék cs. Plumbaginaceae (Limonium)

94 Alkörmösfélék cs. Phytolaccaceae főleg trópusi növények, fás- és lágyszárúak szórt levélállás, pálhák nincsenek P 4-5 A 8 v. 10 G bogyótermés nemzetség: Phytolacca (alkörmös, karmazsinbogyó)

95 Amerikai alkörmös (karmazsinbogyó) Phytolacca americana Magas, ágas szárú évelő (He) Levél: nagy (-20-25cm) ép szélű, tojásdadlándzsás, felfelé kisebbednek Virágzat: hengeres fürtökben állnak, a lepel zöldesfehér, a termésen megpirosodik. V-IX. Termés: 10 rekeszű, vöröses-fekete bogyó Laza talajt, félárnyékot kedvel, tápanyagigényes, bolygatástűrő Adventív (észak-amerikai), dísz- és festéknövényként használták. Homokterületeken, zavart erdőkben (pl. kultúrfenyvesek) erősen terjedő özönnövény Hemikriptofiton (He)

96 Alkörmös Phytolacca americana

98 Phytolacca americana és Ph. esculenta

101 Disznóparéjfélék - Amaranthaceae főleg lágyszárú növények szórt levélállás, pálha nélküli levelekkel egylakiak: P 3-5 A 5 ill. P 3-5 G (2-3) tok termés (egymagvú) a virágtakaró hártyás, murvalevelei fejlettek nemzetsége (Th): Amaranthus

102 Amaranthus clorostachys karcsú disznóparéj T cm, erős karógyökerű, a szár nagy része kopasz hosszú nyelű, tojásdad, ép, kopasz, fénylő június-november, sárgászöld, karcsú, alul szaggatott virágzat, az előlevelek a lepelleveleknél hosszabbak kupakkal nyíló tok savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében

103 Amaranthus clorostachys karcsú disznóparéj T 4

104 Amaranthus clorostachys karcsú disznóparéj T 4

105 Amaranthus retroflexus Szőrös disznóparéj

106 [Libatopfélék Chenopodiaceae] újabban a családot az Amaranthaceae családba olvasztják főleg lágyszárú növények szórt levélállás, pálha nélküli levelek P 5 A 1-5 G (2) egymagvú toktermés virágtakaró zöldes, sárgás v. fehéres nemzetségek (Th): Camphorosma, Chenopodium

107 Fehér libatop Chenopodium album cm magas, erőteljes, egyéves (Th) Levél: különböző alakú, ép vagy fogas; fonákuk lisztes bevonatú Virág: ágvégi, sűrű gomolyos fürtökben állnak, leplei aprók, zöldek. VI-X. Termés: tok, magvai lapos lencse alakúak Fény- és meleg-, tápanyag- és nitrogénigényes gyom Gyomtársulások, törmelékes, szemetes helyek, árokpartok, kertek, közönséges Terofiton (Th)

108 Chenopodium album fehér libatop cm, erős karógyökerű, sűrűn ágas T 4 nyeles, ékvállú, lándzsás, tojásdad, egyenlőtlenül fogazott,, a felsők keskenyek, épek, a levélfonák lisztes június-november, lisztes, gomolyos fürt növényenként magot is hozhat (barna és fekete magvak) országszerte gyakori, különösen nedves, kötött talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek levélalakja, virágzata változatos

109 Chenopodium album fehér libatop T 4

110 Chenopodium album fehér libatop T 4

111 Chenopodium sp. Libatop faj

112 Chenopodium sp. Libatop faj

113 Camphorosma annua - Bárányparéj Földön szétterülő, elágazó egyéves (Th) Levél: szálas v. fonalas, fiatalon szürkészöld, kissé pozsgás, szőrös, később lekopaszodik, vörösödik Virág: levélhónalji, apró, csontfehér leplű. VIII-IX. Termés: lapított tok. Fényigényes, a szélsőségesen száraz, erősen szikes talajfelszínek specialistája Alföldi szikesek legszélsőségesebb termőhelyei ( vakszik ), szórványos Therofiton (Th)

114 Camphorosma annua - Bárányparéj

115 Camphorosma annua Bárányparéj élőhelye

116 Szántóföldjeink gyakorlatilag jelentős gyomfajai (I.-V. Országos Gyomfelvételezések eredményei) parlagfű köz. kakaslábfű fehér libatop mezei aszat fakó muhar apró szulák szőrös disznóparéj ebszékfű csattanó maszlag termesztett köles karcsú disznóparéj nagy széltippan közönséges taratckbúza fenyércirok ragadós galaj szulákkeserűfű lapulevelű keserűfű napraforgó varjúmák mezei szarkaláb

117 A szegfűalkatúak alo. Caryophyllidae rendszere Szegfűvirágúak r. Caryophyllales Karmazsinfélék cs. Phytolaccaceae (Phytolacca) Disznóparéjfélék cs. Amaranthaceae (Amaranthus) [Libatopfélék cs. Chenopodiaceae] (Chenopodium, Camphorosma) Szegfűfélék cs. Caryophyllaceae Habszagfűfélék alcs. Silenoideae (Dianthus, Lychnis, Melandrium, Silene, Viscaria) Lúdhúrfélék alcs. Alsinoideae (Moehringia, Stellaria) Keserűfűvirágúak r. Polygonales Keserűfűfélék cs. Polygonaceae (Bilderdykia, Polygonum, Reynoutria, Rumex) Istácfélék cs. Plumbaginaceae (Limonium)

118 Szegfűfélék Caryophyllaceae elsősorban lágyszárú növények keresztben átellenes levélállás, a levelek ép szélűek, pálhák nincsenek többnyire kettős bogas virágzat K 5 v. (5) C 5 A 5+5 G (2-5) toktermés

119 Enyvecske, szurokszegfű Viscaria vulgaris cm magas, tarackos évelő (Ge). A csomók alatt feketén, enyvesen ragadós Levél: szálas-lándzsás, ép, kopasz Virág: ágvégi álörvökben ( emeletes ), szirmuk bíborpiros v. halványabb rózsaszín. IV-VI. Termése 5 foggal nyíló, hengeres tok Fényigényes, szárazságtűrő, mészkerülő faj Mészkerülő erdők, azok szegélyei, hegyi rétek. Hegy- és dombvidéken. Ge

120 Enyvecske, szurokszegfű Viscaria vulgaris

121 Enyvecske, szurokszegfű Viscaria vulgaris

122 Kakukkszegfű Lychnis flos-cuculi Közepes termetű, tarackos évelő (Ge). Levél: hosszúkás-lándzsás, kopasz, szárlevelek szálas, hosszan kihegyezett; az összes levél ép szélű Virágzat: bogernyő, a szirmok lemeze 4 sallangos szeletre tagolt, sötét rózsaszín. IV-VIII Termés: tojásdad, 5 foggal nyíló tok Fény- és nedvességigényes Nedves rétek (főleg mocsárrétek), magassásosok, láp- és ligeterdők, gyakori. Ge

123 Kakukkszegfű Lychnis flos-cuculi

124 Kakukkszegfű Lychnis flos-cuculi

125 Magyar szegfű Dianthus pontederae cm magas, évelő (He). Levelei keresztben átellenesek, szálasak vagy szálas-lándzsásak, levélhüvelyük szárölelő. A virágok csomókban helyezkednek el. A párta rózsaszínű vagy bíborpiros, a csésze és a fellevél eredetű csészepikkelyek széles-lándzsásak, sötétbarnák. Virágzás V-IX(-X). Termése 5 foggal nyíló, hengeres tok. Fényigényes, szárazságtűrő, inkább mészkedvelő faj. Száraz gyepekben, száraz tölgyesekben. Hemikriptofiton (He)

126 Magyar szegfű Dianthus pontederae

127 Magyar szegfű Dianthus pontederae

128 Fehér szegfüvek Dianthus plumarius, D. serotinus és alfajaik Kis v. közepes termetű évelők (He), meddő hajtásuk párnát alkot, a virágokat viselő szárrészek felállók (10-40 cm magasan). Leveleik szálasak vagy szálas-lándzsásak, szürkés-kékes árnyalatúak. A virágok bogas virágzatban állnak, a szirmok fehérek, lemezük sallangos, a párta mm átmérőjű. Virágzás V-IX(-X),. Termésük 5 foggal nyíló, hengeres tok, termésérés VIII-X. Fényigényes, erősen szárazságtűrő, mészkedvelő fajok. Mészkő- és dolomit sziklagyepek, homokpuszták növényei, védettek. Hemikriptofiton (He)

129 Kései szegfű Dianthus serotinus

130 Dianthus plumarius subsp. regis-stephani Szent István-szegfű Dianthus plumarius subsp. lumnitzeri Lumnitzer-szegfű

131 Fehér mécsvirág Melandrium album cm magas, pelyhes évelő (He). A levelek ülők, lándzsásak, ép szélűek. Kétlaki. Virágzata bogernyő, a porzós virágok csészéje keskeny hengeres, a termőseké hasasodó; a párta fehér. Virágzás V-XI Termése tojásdad, 5 foggal nyíló tok, Fényigényes, üde, tápanyagokban gazdag talajokon. Réteken, gyomtársulásokban, lomberdők szegélyein, közönséges. Hemikriptofiton (He)

132 Fehér mécsvirág Melandrium album

133 Fehér mécsvirág Melandrium album

134 Piros mécsvirág Melandrium sylvestre cm magas, évelő növény (He). Szára, virágzata és levelei bozontosan szőrösek, főleg felül ragadósak. A levelek ülők, lándzsásak, ép szélűek. Kétlaki, a párta élénk rózsaszín vagy piros. Virágzás IV-VII. Termése tojásdad, 5 foggal nyíló tok. termésérés VI-VIII Árnyéktűrő, tápanyagigényes, mészkedvelő Középhegységeinkben, bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, szurdokerdőkben. Hemikriptofiton (He)

135 Piros mécsvirág Melandrium sylvestre

138 Olocsán csillaghúr Stellaria holostea cm hosszan elfekvő, négyélű szárú, kúszó tarackos évelő (Ge). Levelei keresztben átellenesen állnak, keskeny-lándzsásak, hosszan kihegyesedők. Virágai levélhónaljiak, szirmai kb. 1 cm-es átmérőjűek, közepükig kéthasábúak. Virágzás IV-VI, Termése gömbölyded tok, termésérés VI-VII. Félárnyéktűrő, jó tápanyagellátottságot kedvelő, némileg zavarástűrő faj. Üde lomberdők, keményfás ligeterdők, hegyés dombvidéken. Ge

139 Olocsán csillaghúr Stellaria holostea

140 Tyúkhúr Stellaria media 5-30 cm, egyéves, dúsan elágazó, heverő szárú növény (Th) Levelei tojásdadok, világoszöldek; az alsó nyelesek, a szár tetején inkább már ülők. Virágai levélhónaljiak, hosszú kocsányúak. Szirmai fehérek, mélyen kéthasábúak, csészéi széles hártyás szegélyűek. Virágzás III-XI Termése hosszúkás, hártyás falú tok. termésérés IV- XII Fényigényes v. félárnyéktűrő, üde vagy nedves helyeket kedvelő, tápanyag- és nitrogénigényes, bolygatástűrő. Szálanként szinte bármilyen lomberdőben előfordul. Nagyobb tömegben bolygatott élőhelyeken. Terofiton (Th)

141 Stellaria media tyúkhúr T 1

142 Stellaria media tyúkhúr T 1

143 Tyúkhúr Stellaria media

146 Erdei csitri Moehringia trinervia 5-10 cm elfekvő szárú (ritkábban) 1-2 éves, (gyakrabban) évelő faj (He-Th-TH). Megjelenésében a tyúkhúrra emlékeztet, de levelei széles lándzsásak, 3(-5) kiemelkedő erűek, míg virágaiban a szirmok egészen keskenyek (néha hiányoznak is), csillagszerűen állók. Virágzás V-VII, termésérés VI-IX. Árnyéktűrő, üde v. félszáraz talajokon, kissé mészkerülő jellegű. Domb- és hegyvidékeinken általánosan elterjedt, bükkösökben, gyertyánostölgyesekben.

147 Hemiterofiton (TH): Kétéves lágyszárúak, az első tenyészeti időszak végén fedetlen rügy, a második tenyészeti időszak végén mag alakban vészelnek át. Átmenetet képeznek a hemikriptofiton és a terofiton életforma között. Erdei csitri Moehringia trinervia

148 Erdei csitri Moehringia trinervia

149 Erdei csitri Moehringia trinervia

150 Keserűfűfélék Polygonaceae elsősorban lágyszárú növények szórt levélállás, pálhák vannak, melyek a duzzadt nóduszokon csőszerű, hártyás pálhakürtővé (ochrea) fejlődnek, gyakori antociános elszíneződés P 5 ill. P 3+3 A 3+3 G (3) makkocska termés P 5, színes vagy zöldes lepel, rovarmegporzás: Bilderdykia, Polygonum, Reynoutria P 3+3, zöld lepel, szélmegporzás: Rumex

151 Persicaria spp. keserűfű fajok

152 Persicaria mitis szelíd keserűfű (80) cm, egyszerű vagy elágazó, felemelkedő T cm hosszú, lándzsás, ép, a pálhakürtő ép, pillás, barna július-szeptember, az álfüzérek bókolók, vékonyak, lazák, kevés virágúak makkocska országszerte gyakori, nedves, szerves anyagokban gazdag talajon árterek, üde gyomtársulások, ligeterdők, mocsári gyomtársulások, árkok

153 Persicaria mitis szelíd keserűfű T 4

154 Persicaria maculosa baracklevelű keserűfű cm, többnyire serteszőrös, felemelkedő T cm hosszú, lándzsás, ép, gyakran fekete foltos, a pálhakürtő serteszőrös, éle pillás június-október, a lepel élénk vagy halvány rózsaszín makkocska országszerte gyakori, nedves, szerves anyagokban gazdag talajon árterek, üde gyomtársulások, ligeterdők, mocsári gyomtársulások, árkok

155 Persicaria maculosa baracklevelű keserűfű T 4

156 Persicaria maculosa baracklevelű keserűfű T 4

157 Széleslevelű keserűfű Polygonum lapathifolium

158 Porcsin keserűfű (Madárkeserűfű) Polygonum aviculare csak TVMH Leírás: Apró vagy kis (5-30 cm) termetű, erősen elágazó, elfekvő vagy a hajtások végén felálló szárú egyéves növényke (Th). Levelei tojásdadok vagy lándzsásak, nagyságuk 0,5-5 cm között változhat. Pálhakürtője ezüstös színű, széthasadozó. Fehér vagy rózsaszín virágai a levelek hónaljában 2-4-esével állnak. Termése háromélű, feketés színű, az elszáradt lepelbe zárt makkocska. Fenológiai ritmus: Virágzás VI-X, termésérés VII-XI. Ökológiai igények: Fényigényes, szárazságtűrő növény, a taposást a legjobban elviselő fajok közé tartozik. Élőhely és előfordulás: Taposott gyomtársulásokban, járdarepedésekben, falak tövén, valamint tarlókon, útszéleken mindenütt közönséges. Megj.: A porcsinkeserűfű név valójában egy nagyon változatos fajcsoportot jelöl, amely számos, akár fajként is értékelhető alakot tartalmaz (ezek főleg a virág és a termés felépítésében térnek el).

159 Porcsin keserűfű (Madárkeserűfű) Polygonum aviculare

160 Porcsin keserűfű (Madárkeserűfű) Polygonum aviculare

161 Juhsóska Rumex acetosella cm, felálló szárú évelő (He) Levél: tőlevél nyilas v. dárdás vállú, a szárlevél hasonlóak v.szálas-lándzsás Kétlaki. A virágzat karcsú, megnyúlt, az egyes virágok aprók, barnás-pirosas lepelcimpájúak. IV-VII. apró makkocska Fényigényes, szárazságtűrő, mészkerülő. száraz gyepek, rétek, útrézsűk, legelők, erdei vágásterületek, mésztelen homokpuszták

162 Juhsóska Rumex acetosella

163 Juhsóska Rumex acetosella

164 Mezei sóska Rumex acetosa csak TVMH Leírás: Közepes v. nagy termetű, cm magas, felálló szárú, erős oldalgyökereket fejlesztő évelő (He). Levelei húsosak, kopaszak, hosszúkás-lándzsásak vagy szálas-hosszúkásak, dárdás vállúak, ép szélűek. A tőálló levelek nyelesek, majd a száron a nyél felfelé egyre rövidül, középtájt már szárölelők a levelek. Virágzata hosszú, ágas, az oldalágak nem vagy legfeljebb egyszer ágaznak el. A virágok belső lepelcimpái pirosas színezetűek. A termés apró (1,5-2,5 mm) barnásfekete makkocska. Fenológiai ritmus: Virágzás V-VIII(-X), termésérés VII-X. Ökológiai igények: Fényigényes, üde vagy nedves, inkább savanyú talajokat kedvelő, más tekintetben tág tűrésű faj. Élőhely és előfordulás: Nedves rétek, kaszálórétek, láprétek növénye, amely másodlagos nyílt élőhelyeken (pl. gyomtársulások) is megjelenthet, sőt ligeterdők szegélyén, tisztásain is előkerül.

165 Mezei sóska Rumex acetosa

166 Mezei sóska Rumex acetosa

167 Erdei lórom Rumex sanguineus magas, felálló, elágazó szárú évelő (He) Levél: nagy, hosszú nyelű, szíves vállú, a szárlevél kisebb, ékvállú Virágzat: örvökben álló. Lepelcimpa zöld, ép, éréskor vöröses. VI-IX makkocska Fény- és nedvességigényes, kötött, pangóvizes talajokon fordul elő. liget- és láperdők, erdei utak mente, árkok, nedves gyomtársulások

168 Erdei lórom Rumex sanguineus

171 G 1 Fallopia spp. (v. Reynoutria) spp.) japánkeserűfű 1-3 m magas fajok lágyszárú évelő, Ge. Mélyre hatoló vaskos gyökerek + oldalirányban kúszó gyöktörzs, vastag, üreges szár szórt, tojásdad, cm hosszú levél összetett bugavirágzat, fehér lepel VII.-IX. háromélű makkocska

172 Fallopia spp. japánkeserűfű fajok Származás, elterjedés Kelet-Ázsia Európába a 19. században kerültek a szülőfajok dísznövényként A hibridet 1983-ban írták le Csehországban Elvadulásáról 1920-as évekből ismertek hazai adatok Magyarországon leggyakrabban a hibrid hímivarú, termést gyakorlatilag nem érlelő példányaival találkozunk Életciklus, életmenet Hajtásnövekedés: márciustól, virágzás: július-október, termésérlelés: szeptember-okt.

173 Fallopia spp. japánkeserűfű fajok A virágok rovarmegporzásúak A visszaszerző képességük jó Termőhelyigény Ártéri japánkeserűfű: Elsősorban bolygatott, antropogén élőhelyeken, telkek, vasúti töltések, patakok, folyók mente, erdőszélek. Hibrid japánkeserűfű: nedvesebb természetközelibb társulások, folyók, patakok, csatornák mente, másodsorban települések környéke

174 Fallopia spp. japánkeserűfű fajok Gazdasági jelentőség Akadályozzák a folyók megközelítését, árvízvédelmi berendezéseket károsíthatnak, szétrepeszthetik a járdát Természetvédelmi jelentőség Meggátolják a természetes szukcessziós folyamatokat, a honos fajok regenerációját, átalakítják a természetközeli társulásokat

175 Fallopia (Bilderdykia) dumetorum sövénykeserűfű T 4 csavarodó, kúszó szár, Th. nyeles, szíves vagy nyilas vállú, háromszög alakú, ép június-október, a kocsány olyan hosszú, mint a terméses lepel lepellevelek által takart háromoldalú makkocska tápanyagban gazdag kötött vagy laza talajokon Üde lomberdők, vágások, kultúrerdők, szegélyeik

176 Bilderdykia dumetorum sövénykeserűfű T 4

177 Sövénykeserűfű Bilderdykia dumetorum

178 cs: Istácfélék Plumbaginaceae évelő lágyszárúak vagy cserjék a lágyszárúak levelei tőlevélrózsában állnak szárazság- és sótűrés K 5 C (5) A 5 G (5) tok termés csésze hártyás, száraz, színes, maradó, melyet kívülről hártyás fellevelek vesznek körül Limonium

179 Sóvirág (sziksaláta, sziki lelleg) Limonium gmelinii Tőlevélrózsás, karógyökeres évelő (He) Levél:kopasz, húsos, tompa, ép szélű, fénylő Virágzat: oldalra hajló bugás füzér, párta kék. VII-IX Termés: repítőkészülékes kaszat Fényigényes, szikes, változó vízhatású talajokon Szikes gyepek, sziki tölgyesek tisztásain, főként a Tiszántúlon

180 Sóvirág (sziksaláta, sziki lelleg) Limonium gmelinii

181 Sóvirág Limonium gmelinii