A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program ex ante értékelése

Átírás

1 A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program ex ante értékelése Vezetői összefoglaló Dokumentum adatok: Projekt Fázis Megbízó Verzió as operatív programok ex ante értékelése 3. LOT Infrastruktúra ex ante értékelés 4. megrendelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 9.0 A KEHOP EU Bizottság részére benyújtott ( ) verziója alapján

2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az ex ante értékelés kötelező eleme az Európai Unió által biztosított forrásokból finanszírozott fejlesztési programok tervezési folyamatának. A as időszak európai uniós fejlesztéspolitikájának keretszabályozása a 1303/2013 EU rendelet 55. cikke előírja az operatív programok az Európai Bizottság felé történő benyújtásának feltételeként a független értékelők által előállított ex ante értékelési jelentést. Ennek megfelelően a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Miniszterelnökség jogelődje 2012 októberében közbeszerzési eljárást indított független értékelői kapacitások beszerzése érdekében, melyet a jelen Operatív Program esetében a Hydea Tanácsadó Kft., a MultiContact Consulting Kft. és a Nordic Consulting Kft. konzorciuma nyerte meg. A konzorcium az értékelői munkát 2013 áprilisában kezdte, követve a programozás folyamatát. Az OP első változatának részletes elemzése, majd köztes részleges jelentések után, a Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program 3.0 ( ) változatának az OP adta lehetőségek szerinti teljes körű értékelése történt meg. Jelen értékelés tárgya a KEHOP az Európai Bizottság részére benyújtott ( ) változata. Az ex ante értékelés, tervezéstámogatás menete A KEHOP tervezők és az ex ante értékelők májusa óta intenzív, interaktív kapcsolatban vannak egymással. Ez azt jelenti, hogy a következő egyeztetési, kommunikációs módok valósultak meg: Közvetlen egyeztetések a KEHOP tervezők és az ex ante értékelők között prioritásonként és a KEHOP egészére. Ebbe beértendő a személyes, es és telefonos kapcsolat és segítségnyújtás. Prioritásonkénti tervezői munkacsoport és KEHOP tervezői, egyéb (pl. indikátor, partnerségi) munkacsoport üléseken az ex ante értékelők részt vettek és javaslatokat tettek, a tervezők indokolták álláspontjukat, illetve elfogadták a javaslatot. A KEHOP egyes változatainak munkaközi, előzetes változatát megkapva az ex ante értékelők gyors tervezéstámogatásként megküldték észrevételeiket, javaslataikat. Ilyen megoldás volt a KEHOP 3.0 munkaváltozatára ( ), a KEHOP 4.0 előzményének tekinthető KEHOP 3.2 verzióra ( ), valamint a KEHOP 4.0 ( ) változatra készített tervezés támogató anyagok elkészítése. Összességében azt lehet mondani, hogy az ex ante észrevételeket, pontosításokat jelentős részben beépítették a tervezők, mind a célok, intézkedések, indikátorok megfogalmazásába, mind a különböző fejezetek szövegébe. A legfontosabb elfogadott javaslatok az alábbiak: A stratégiai megalapozottság növelése és átláthatósága érdekében készítettünk egy KEHOP célrendszere táblázatot, és javasoltuk ennek alkalmazását. A környezeti célok 2

3 és a KEHOP célrendszerének világosabb bemutatása érdekében kidolgoztunk egy célfát, aminek alkalmazását javasoltuk. A helyzetértékelés pontosítását, kiegészítését, bővítését javasoltuk. Javaslatokat tettünk a dokumentumokban helyenként előfordult számszaki hibák kijavítására (pl 1. fejezet, pénzügyi táblázatok), az utolsó tervezési időszakokban elvégzett beavatkozások eredményeinek figyelembe vételére. Több fázisban javasoltuk a KEHOP és a többi OP kapcsolatát bemutató táblázat módosítását, konkrét javaslatokat adva. Prioritásonként számos javaslat született az intézkedések megnevezésének módosítására, leírásának pontosítására, egyértelműsítésére, a beavatkozási logika világossá tételére, ezek nagy része beépítésre került. A szemléletformálás irányaira (megelőzés), a módszertani koordinációjára, a célcsoportok és a kedvezményezetti kör módosítására tettünk javaslatokat. Több helyen a kedvezményezettek, célcsoportok felülvizsgálatát javasoltuk pl. a 2. és 5. prioritásban. Az indikátorok megnevezése, a közös indikátorok korrekt alkalmazása, a hozzájuk tartozó mértékegység kialakítása jelentős korrekcióra szorult a korábbi változatokban. Erre vonatkozóan az egyeztetéseken, a jelentéseinkben adtunk javaslatokat. Az indikátorok számszerű célértékeire, az eredményindikátorok bázisértékeire, az adatforrásokra vonatkozó módosító egy része beépítésre került (pl. 1., 2. és 5. prioritástengely). A kiválasztási kritériumok bővítésére, korrekciójára vonatkozó javaslataink egy része került beépítése (3. prioritás tengely). Javaslatokat tettünk a horizontális szempontok érvényesítésére, a végrehajtás elősegítésére, kiválasztási szempontok bővítésére, amelyek egy része az OP szövegében is megjelent a 11. fejezetben. Javasoltuk, hogy a 4. prioritásban a területi kihatásnál jelenjen meg az ökológiai kapcsolatokat biztosító nem védett terület is. A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása specifikus célnál nem szerepelt a protokoll kidolgozás. Ezért javasoltuk, hogy ki kellene egészíteni ebben az irányban is az intézkedések leírását. Módszertani fejlesztésre is adjon lehetőséget a célkitűzés. A KEHOP 4. prioritásának új 3. intézkedése ezt a javaslatot valósítja meg. Általános észrevételek, stratégiai megfelelés, horizontális elvárások A KEHOP-ban foglalt prioritástengelyek meghatározásának alapját a közösségi elvárások és nemzeti célkitűzések képezték. A prioritások közti feladatmegosztás és forrásallokáció tükrözi azt, hogy a KEHOP a különböző kötelezettségek (tematikus koncentrációs követelmények, klímaváltozással kapcsolatos intézkedések aránya, derogációs, egyéb EU-s 3

4 kötelezettségek, determinációk, szakaszolt projektek) között próbál egyensúlyozni - kevés mozgástérrel. A KEHOP forrásallokációjával kapcsolatosan megállapítható, hogy megfelelően tükrözi az EU-s és a hazai prioritásokat. Egyértelmű prioritást jelentettek a derogációs követelmények (2. prioritás, ivóvíz, szennyvíz, 3. prioritás hulladék irányelv), a Nemzeti Reform Programban, az EU Bizottság országspecifikus ajánlásokban szereplő energetikai célok (5. prioritás), valamint az éghajlatváltozási intézkedések (1., 4., 5. prioritás). A KEHOP forrásallokációja megfelel a tematikus koncentrációra vonatkozó CPR 18. cikkelyében-ben szereplő elvárásnak, mert forrásainak jelentős részét fordítja a Magyarország nemzeti reformprogramjában (NRP) azonosított kihívások kezelésére, valamint az EU Bizottság által megfogalmazott országspecifikus ajánlások teljesítésére. A hazai stratégiai dokumentumokban lefektetett, energetikával és környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztési igények és az uniós elvárások, irányelvek teljes körű teljesítése egyaránt meghaladja a KEHOP forráskereteit, számos fontos környezeti probléma és energetikai cél csak az uniós támogatásokból nem fog megoldódni. Az integrált területi megközelítés, komplex projektek és a más OP-kal való kapcsolat rendkívüli fontosságú a KEHOP céljainak eléréséhez, ezért javasoljuk a Partnerségi Megállapodásban (PM) szereplő Alapokon vagy programokon átívelő integrált kezelést igénylő fejlesztési témák széles körű alkalmazását a végrehajtás során. A PM a különös integrációs tématerületként jelöli meg a következőket: energetikai pénzügyi eszközök (KEHOP-GINOP), természetvédelem és NATURA 2000 (KEHOP-VP), vízgazdálkodás-öntözés (KEHOP-VP-MAHOP), megújuló és energetikahatékonyság (KEHOP-GINOP-TOP-VP). Ezen túlmenően javasolt ilyen típusú koordináció az árvízvédelem-tájgazdálkodás, vízgazdálkodásvízvisszatartás (KEHOP-VP), klímaalkalmazkodás-vidékfejlesztés (KEHOP-VP), vagy megújuló energiák használata és vízvisszatartás, vagy szennyvízkezelés, szennyvíziszap kezelés és vízvisszatartás és vidékfejlesztés területén, ahol ilyen típusú fejlesztések együttes megvalósulására volna mód integrált megközelítésű projektekkel. A leszakadó térségekben elő kellene segíteni ilyen projektek létrejöttét, mivel ezek alkalmat kínálnak képzetlen munkaerő foglalkoztatására, ezzel pedig az esélyegyenlőség megteremtéséhez is hozzá tudnának járulni. A KEHOP egyes prioritástengelyei, intézkedései is összefüggő rendszert alkotnak, pl. a vizek állapotának javítása tekintetében szinergikus hatásokat találunk az 1., 2., 3. és 4. prioritási tengelyeinek egyes intézkedései esetén. Az energetikai hasznosítás megjelenhet a 2., 3., 5. prioritásban is. Éppen ezért a depóniagázos, hulladékból energia, illetve szennyvíz iszap energetikai hasznosítását célzó projektek esetében a projektek integrált megvalósításának eljárásrendje kidolgozandó, valamint az 1. és 4. prioritások kapcsolódó intézkedéseinek koordinált megvalósítása javasolt. 4

5 Mind az eredmény, mind a kimeneti indikátorok relevánsak, megfelelnek a beavatkozási logikának, a vonatkozó közös indikátorok alkalmazásra kerültek. Problémák néhány esetben a mutatók bázis- vagy célértékének számszerűsítésében, a bizonytalanságában, megalapozottságában vannak. Kritikus nem megfelelőség nem azonosítható. A kimeneti indikátorok célértékei az allokált pénzügyi keretből nagyságrendileg teljesíthetők. Az eredményességmérési keret kimeneti mutatói megfelelők, mert minden prioritásban a legjelentősebb intézkedés kimeneti indikátorait választották ki. Megállapítható, hogy a választott intézkedésekre allokált források a prioritások keretének több, mint 50%-át teszik ki. Az eredményességmérési keret pénzügyi mutatói is reálisak, figyelembe vették a konkrét projekt terveket, az előkészítés jelenlegi helyzetét és várható előrehaladását. A KEHOP-ban a korábbi ciklusokhoz képest - számos eszköz szerepel az esélyegyenlőség megfelelő biztosítására (ilyen pl. a Horizontális Monitoring Albizottság vagy konzultációs, koordinációs és nyomon követési mechanizmusok működtetése). A KEHOP általában véve azonosítja az esélyegyenlőségi csoportokat is. Ugyanakkor véleményünk szerint az esélyegyenlőségre való törekvés csakis prioritás-specifikus megfontolások alapján lehet sikeres. Az elsődleges feladat az esélyegyenlőség szempontjából kockázatosnak ítélhető csoportok legalább prioritásonkénti szükség esetén akár intézkedésenkénti azonosítása, a hátrányok mibenlétének megfogalmazása, majd technikák kidolgozása arra nézve, hogyan, milyen eszközökkel mérsékelhetők az adott intézkedések keretében ezen csoportok hátrányai. Javasoljuk az SKV mellékletben szereplő általános fenntarthatósági követelményrendszerek alkalmazását, konkretizálását a pályázati kiírásokban is. Ezek a kizáró és előnyben részesítő kritériumok elősegítik, hogy a fenntarthatósági elvek a tervezés és megvalósítás során számon kérhetők legyenek. Javasoljuk az SKV mellékletben szereplő környezeti indikátorok alkalmazását, továbbfejlesztését a leendő pályázati kiírásoknak megfelelően annak érdekében, hogy értékelni lehessen az OP környezeti és fenntarthatósági hatásait. A szemléletformálási tevékenységek tervezéséhez nem áll rendelkezésre elfogadott nemzeti környezeti szemléletformálási stratégia. A szemléletformálást átfogó stratégia mentén kell megvalósítani. Javasoljuk ilyen stratégia elkészítését. A KEHOP-ban tervezett szemléletformálási intézkedések megalapozottságát adja, hogy egységes arculatba és kommunikációs stratégiába illeszkedő kampányok fognak megvalósulni. A megelőző jellegű kommunikáció hangsúlyozása kulcsfontosságú, hiszen az OP beavatkozásai és az ezekhez kapcsolódó kommunikáció többségében nem megelőző jellegűek, és egy komplex módon kezelt szemléletformálási keretben a megelőző jellegű szemléletformálásra is szükség van. A prioritási tengelyeken belül a szemléletformálás általában megfelelő tartalmú, de néhány esetben pontosítani szükséges a beruházásokhoz kapcsolódó kötelező tájékoztatási feladatoktól való lehatárolást. Néhány esetben szükséges a célcsoportok pontosítása, illetve 5

6 a kiválasztott célcsoportok indoklása. Az OP általános szemléletformálási célként megfogalmazza a gyermek korosztály hangsúlyos elérését, de ez kizárólag az 5. prioritási tengelyben jelenik meg. Kockázatok A kockázatok egy része az OP, illetve az OP-k tervezése során kezelhető, a másik, nagyobb része végrehajtási kockázatként jelentkezik. OP-k tervezése során kezelhető kockázatok Az igényfelmérések pontosítása és ezek felhasználása szükséges az OP-k véglegesítése során. A KEHOP-ban az ex-ante feltételek teljesítésére tervezett intézkedések ütemterve nagyon feszes, teljesítése az érintett felelősök szoros együttműködését igényli. A KEOP determináció, az áthúzódó, szakaszolt projektek nagysága jelentős, különösen a 2. prioritástengely esetében, ami bizonytalanságot jelent a forrásallokációban és az intézkedések tervezésében. Kockázatot jelentenek a KEHOP intézkedések eredményessége szempontjából a különböző OP-k közötti koordinációs problémák. A KEHOP és a többi OP közti kapcsolatot bemutató táblázatot aktualizálni és pontosítani kell. Biztosítani kell a KEHOP és a többi OP, valamint a VP véglegesítése során, hogy azok szövegezése is összhangban legyen egymással, a lehatárolások egyértelműek legyenek. A lakossági tulajdonú épületek energetikai korszerűsítésének támogathatósága tárgyában tisztázandó kérdések kapcsán még hivatalos állásfoglalás várható az Európai Bizottságtól. A GINOP 7. prioritása pénzügyi eszközöket biztosít a KEHOP 5. prioritás 1., 2. és 3. intézkedésének keretében megvalósítandó beruházásokhoz. A vissza nem térítendő források és a pénzügyi eszközök együttes alkalmazásának átlátható, kedvezményezett-barát eljárása, a finanszírozási formák arányai jelenleg még nem láthatók. A hulladékhasznosítás a GINOP EU Bizottság részére benyújtott változatában az intézkedés leírásánál nem jelenik meg, ez veszélyeztetheti az ország hulladékhasznosítási céljainak teljesülését, és a KEHOP hulladékgazdálkodási projektjeinek fenntarthatóságát. Végrehajtási kockázatok A legfontosabb kockázati tényezők, amelyeket a végrehajtás során kezelni kell, a kedvezményezettek révén jelentkező kockázatok (pénzügyi fenntarthatóság, a megfizethetőség biztosítása, az önerő nagyságának bizonytalansága és várható finanszírozási nehézségei), valamint az intézményi feltételek biztosítása. Az energetikai területen várható pályázati kedv, a források iránti igények alakulása a lakossági, önkormányzati és gazdálkodói körben bizonytalan, elsősorban a finanszírozási, 6

7 önerő biztosítási bizonytalanságok miatt. Jelenleg nem ismertek a vissza nem térítendő támogatások kondíciói és a pénzügyi eszközök kondíciói. A lakossági tulajdonú épületek energetikai korszerűsítésének támogathatósága tárgyában tisztázandó kérdések kapcsán még hivatalos állásfoglalás várható az Európai Bizottságtól. A megújuló alapú energiatermelő beruházások adott intenzitások melletti megvalósulása nem kellően alátámasztott, még ismeretlen a döntő jelentőségű jövőbeli átvételi árrendszer. Hasonlóan kérdéses az önkormányzati jövedelemtermelő projektek (települési hulladék, víziközmű fejlesztések) önerő igényének várható nagysága (a támogatási intenzitás nagyságrendje nem szerepel a KEHOP-ban, ezt javasolt pótolni). Az önerő biztosítás lehetőségeinek, az önkormányzatok fizetőképességének további vizsgálata szükséges a végrehajtás elősegítése érdekében. Néhány tervezett indikátor esetében (pl. lakossági tulajdonú épületek energiahatékonysága - különös tekintettel ennek önerő biztosítási kérdéseire -, smart mérők) nem látszik a vállalt kimeneti indikátorok alátámasztottsága. Ezek részletes ellenőrzése szükséges a végrehajtási kockázatok csökkentése érdekében. Prioritástengelyenkénti összefoglaló értékelés Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás (1. prioritástengely, források 27,61%-a) Az 1. prioritási tengely rendkívül változatos beavatkozásokat foglal magában a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás témakörében, az adaptáció információs és stratégiai megalapozása mellett két kiemelten kezelt területre; a vízgazdálkodásra és a katasztrófavédelemre koncentrálva. A fejlesztések egy része hozzájárul az éghajlatváltozás szempontjából különösen érintett természeti erőforrásunk, a vizeink jó állapotának elérésére vonatkozó VKI-ban foglalt előírás teljesítéséhez, mind közvetve, mind pedig közvetlenül. A vízgazdálkodási vonatkozású projektek esetében az integrált területi megközelítés, a komplex projektek szerepe kiemelt jelentőségű volna. Az Operatív Programon belül például a 4. prioritástengellyel lehet kapcsolódás. A vízgazdálkodást (árvízvédelem, vízkészletgazdálkodás, területi és települési vízgazdálkodás) a vizeinket érintő beavatkozások közvetve kapcsolatban állhatnak az éghajlatváltozásnak legkiszolgáltatottabb ágazatunkkal, a mezőgazdasággal is, ami az összehangolás szükségességét veti fel például a VP-vel. Az esetleges átfedések elkerülése érdekében pedig összehangolás, a lehatárolás pontosítása javasolt a Területi Operatív Programmal is; a TOP-ban támogatni tervezett bel- és csapadékvíz-védelmi fejlesztések, és a klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálás kapcsán. 7

8 A települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és -tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése (2. prioritástengely, források 32,86%-a) A prioritás tengely alapvetően derogációs célú intézkedéseket tartalmaz, a 98/83/EK ivóvíz irányelv és a 91/271/ EGK települési szennyvíz irányelv teljesítése a fő cél. A prioritásban nagy a KEOP-ból áthúzódó, szakaszolt projektek, illetve KEOP keretében előkészített projektek aránya, az előzetes adatok alapján az ivóvízminőség-javítás esetében meghaladja a 60%-ot, szennyvízkezelés esetében csaknem 50%. Az indikátorok célértékei, és ezek teljesítése nagyban függ a KEOP projektek végrehajtásától, az áthúzódó projektek nagysága változhat a KEOP lezárásáig. Két olyan terület is van, ahol a majdani beavatkozásokat megalapozó munkákra, felmérésre illetve koncepció kialakítására van szükség (ólomprobléma, szennyvíziszap-hasznosítás). Mindez nehezíti az indikátorok realitásának értékelését. A 2000LE alatti agglomerációk szennyvízkezelése a korábbi változatokban a TOP-ban szerepelt, jelenleg onnan kikerült. Szükséges ezen intézkedés finanszírozása (legalább a VKI követelmények teljesítése szempontjából fontos, a felszín alatti vizeket veszélyeztető településeken), ezért javasolható ezen intézkedés újbóli szerepeltetése a TOP-ban vagy a KEHOP-ban. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések (3. prioritástengely, források 10,57%-a) A KEHOP benyújtott verziója a települési szilárd hulladék elkülönített begyűjtését, hasznosításra történő előkészítését támogatja, magát a hasznosítás folyamatát már nem. A dokumentum a hulladékhasznosítás fejlesztésének forrásait biztosító OP-t is megjelöli, ami a GINOP. A GINOP dokumentumban a szinergiákat ismertető fejezetben megjelenik a hulladékhasznosítást (anyagában és energetikai úton) végző KKV-k támogatása, azonban az intézkedések között ez a terület nem azonosítható be konkrétan. Ez azért is kiemelt probléma, mert számos hulladékgazdálkodási tevékenység üzemeltetése nem lesz fenntartható, amennyiben az újrahasznosító, feldolgozóipari háttér fejlesztése nem történik párhuzamosan a KEHOP fejlesztésekkel. A tervezett nagyprojekt státuszában (áthúzódó vagy sem) tapasztalt ellentmondást fel kell oldani, hiszen ez nagymértékben meghatározza több indikátor célértékét. A kármentesítéssel kapcsolatos indikátorok esetében is szükségszerű néhány meghatározott érték felülvizsgálata. E prioritástengelynél is jelentős a KEOP determinációs projektek nagysága. Hulladékgazdálkodási szempontból fontos intézkedés a rekultiváció, amely korábban a TOP-ban szerepelt, azonban jelenleg nem tartalmazza az OP szöveg, e módosítás felülvizsgálata szükséges. A természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések (4. prioritástengely, források 2,67%- a) A prioritástengely a legfontosabb természetvédelmi problémákra fókuszál: a Natura 2000 élőhelyek és fajok állapotának, természetvédelmi helyzetének javítására. A zöld infrastruktúra sikeres fejlesztése érdekében a KEHOP-nak (amely a természetvédelmi kezelőket támogatja) szoros területi együttműködésre van szüksége a VP-vel (amely a 8

9 gazdákat támogatja). Így lehet mód sikeres, hatékony, szinergikus fejlesztések megvalósítására. Az eredményindikátorok megfelelőek, de nyomon követésükhöz szükség van egy rögzített módszertan kialakítására és alkalmazására. Ez a szakmai feladat finanszírozható az újonnan beemelt 3. intézkedésből. A kedvezményezetteknek is egyértelmű szakmai útmutatást kell adni az indikátorok előállítására vonatkozóan (pályázati útmutató, szakmai workshop), valamint a projekt megvalósulása utáni kötelező felmérés és/vagy monitoring alkalmazására vonatkozóan. A monitoring költségeit a pályázatba beépíthetővé kell tenni. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása (5. prioritástengely, források 26,28%-a) A meghatározott célok és a tervezett intézkedések várható eredményei alapvetően megfelelő kapcsolatban vannak, megvalósulásuk esetén hozzájárulnak a kitűzött hazai és EUs célok eléréséhez. A lakossági épületenergetikai fejlesztések támogatási lehetőségei kapcsán részletes állásfoglalás kérése az Európai Bizottságtól megtörtént, ennek ismeretében javasolt a tervezés folytatása. A GINOP keretében biztosítani tervezett pénzügyi eszközök kondíciónak ismeretében részletesen vizsgálni szükséges a potenciális célcsoportok finanszírozhatóságát és részvételi lehetőségeit. Szintén fontos kidolgozandó elem a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatások együttes alkalmazása, ennek intézményi, végrehajtási, finanszírozási stb. kérdései. Néhány tervezett indikátor esetében (pl. lakossági tulajdonú épületek energiahatékonysága - különös tekintettel ennek önerő biztosítási kérdéseire -, smart mérők) nem látszik a vállalt kimeneti indikátorok alátámasztottsága. Ezek részletes ellenőrzése szükséges a végrehajtási kockázatok csökkentése érdekében. Mivel az energetikai célú beavatkozások több OP-ban valósulnak meg javasoljuk, hogy az intézkedések egységesítése és a közös adatgyűjtés érdekében tegyenek lépéseket a végrehajtás során. Az energia szegénység kérdéskörének megjelenítése fontos volna. EU 2020-as célkitűzés a szegénység elleni küzdelem, így a lakossági épületenergetikai beavatkozásokat nem csak energetikai indokok támasztják alá, hanem szociális érvek is. Összefoglalóan megállapítható, hogy a KEHOP megfelel az európai alapokra vonatkozó közösségi jogszabályokban (CPR, KA, ERFA rendeletek) megfogalmazott követelményeknek, az EU és hazai stratégiákban megfogalmazott környezeti és energetikai célok jelentős részének teljesítésében komoly szerepet játszik. 9