Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900"

Átírás

1 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

2

3 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A visszterhes vagyonátruházási illeték jelentősége, szerepe, az illetékfizetési bevételek alakulása az elmúlt években Külső konzulens: Czirókné Szabó Márta Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Lecsek László Nappali tagozat Gazdálkodás és menedzsment szak Vállalkozásszervező szakirány 2011

4 Tartalomjegyzék Bevezetés Az illeték kialakulásának történeti áttekintése A magyar illetékrendszer kialakulása Az illeték fogalma, összehasonlítása az adóval Illeték vagy adó? Az illeték közgazdasági szerepe Az egyes illeték-nemek Az illetékbevételek felosztásának szabályai Illetékfizetési kötelezettség visszterhes vagyonátruházási illeték esetén A törvény területi és személyi hatálya Az illetékkötelezettség keletkezése A visszterhes vagyonátruházási illeték Az illeték tárgya Az illeték általános mértéke Haszonélvezet, használat A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása Haszonélvezet, használat esetén az illeték alapja Az illeték alapja és mértéke különböző vagyonszerzések esetében Illetékmentességek, illetékkedvezmények Az illeték alapjául szolgáló érték A forgalmi érték megállapításának általános szabályai A forgalmi érték bejelentése és megállapítása Az illeték megfizetése Az illetékelőleg Fizetési meghagyás Szankciók Mulasztási bírság Késedelmi pótlék Fizetési könnyítések... 32

5 8.1. Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése Adómérséklés Esettanulmányok Illetékbevételek alakulása az elmúlt években Összefoglalás, javaslat Irodalomjegyzék Mellékletek... 50

6 Bevezetés Szakdolgozatom témájául, az illetéket, mint speciális adónemet választottam. A téma aktualitását elsősorban az adja, hogy minden ember élete során valamilyen formában kapcsolatba kerül az illeték intézményével. Ingatlanügye mindenkinek volt, van vagy lesz, ha pedig tulajdonjogot vagy vagyoni értékű jogot szerez, illetéket kell fizetnie. A hatóságok előtt történő igazolások és eljárások is illetékkötelesek. Az illeték átszövi mindennapjainkat. Témaválasztásomat befolyásolta a személyes érintettség is. Főiskolai tanulmányaim alatt többször is volt lehetőségem diákmunka keretében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozni. Az illeték osztályon is eltöltöttem több hónapot, ahol megismerkedhettem az illetékkel, és egy kicsi belátást nyerhettem az illetékügyletekbe. A rendszerváltás óta a vagyoni viszonyok gyorsan változnak, ingóságok, ingatlanok cserélnek gazdát, ezért fontosnak tartom, hogy minél szélesebb ismeretekkel rendelkezzünk. Az illeték mindenki által ismert fogalom, de tényleges tartalmával kevesen vannak tisztában. A szakdolgozatom típusa egy hagyományos szakdolgozat. Fő témája a visszterhes vagyonátruházási illeték. Azért esett a választásom erre az illeték-nemre, mert az államnak ez a legfőbb bevételi forrása az illeték területén, és az emberek ezzel a típussal találkoznak a legtöbbet. A dolgozatomban először az illeték hazánkban történő kialakulása, történelmi fejlődése kerül bemutatásra az aktuális szabályozásig. Ezt követően tisztázom az illeték fogalmát és ez után az illetéket összehasonlítom az adóval, sorra veszem a két adónem közötti különbséget és a hasonlóságokat. Felvázolom az illeték felosztásának szabályait az államháztartási törvény alapján, valamint részletesen bemutatom a hazai illetékrendszert és az illetékkezelés gyakorlatát a visszterhes vagyonátruházási illeték esetében. 4

7 Általam készített esettanulmányokkal szemléltetem, hogyan valósul meg az elmélet a gyakorlatban. Továbbá elemzem az illetékbevételeket, azok megoszlását a háztartások és a vállalkozások között, bemutatom hogyan alakultak a Nyugat-dunántúli Régióban az illetékbevételek, és megmagyarázom, mik voltak a csökkenésnek a fő okai. Végül következtetésekkel, javaslatokkal próbálom feltárni a jelenlegi szabályozás problémáit. Célom, hogy a fenti témák kidolgozásával olyan dolgozatot készítsek, amely hozzásegítheti az olvasót ahhoz, hogy egy alapfokú ismeretet szerezzen az illetékről. 5

8 1. Az illeték kialakulásának történeti áttekintése A fejezetben az illeték kialakulásának, a szabályozás változásainak, és a mai illetékrendszer létrejöttének szakaszait ismertetem A magyar illetékrendszer kialakulása A magyar jog történetében az illetéknek első nyomait a IX. század második felében fedezhetjük fel. Szent László király III. törvénykönyvében találunk először illeték jellegű törvényi rendelkezést, amely a bírósági peres ügyek során felmerülő, a feleket terhelő fizetési kötelezettséget tárgyalja. A középkor folyamán sokáig az eljárási illetékkel találkozhatunk. Az egységes magyar illetékrendszert az augusztus 2-án és szeptember 6-án kibocsátott osztrák császári nyílt parancsok alapozták meg évi kiegyezés után az osztrák illetékszabályokat némi módosítással továbbra is érvényben tartották. A hatályban lévő illetékrendszert a pénzügyminiszter javaslata lapján a törvényhozás évente módosította, így egyre bonyolultabbá, áttekinthetetlenné vált, ezért 1870-ben és 1875-ben megjelentették az érvényben lévő rendelkezések hivatalos összefoglalását. Az évi XXIV. törvény már különállóan rendszerezte az okirati, közigazgatási és törvénykezési illetékekre vonatkozó szabályokat. Kialakult az illetékrendszer négyes tagozódása, amely a törvénykezési és közigazgatási illetékek mellett a vagyonátruházási és az okirati illetékeket is magába foglalta januárban a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium kiadta a magyar illetékjog szabályainak a gyűjteményét, amely öt részből állt és felölelte az illetékek teljes rendszerét. 6

9 Az illetékszabályok egységes rendszerbe foglalásának folyamata az 1940-es évek elejétől indul és 1949-ig tart. Háromkötetes munka jelenik meg Illetékek címmel. Az első illetékkódex megjelenése egybeesik a háború végét követő stabilizációval, és a forint bevezetésével től kialakult az illetékrendszer hármas tagozódása: vagyonátruházási, okirati, és eljárási illetékek. Megmarad az illetékek hármas tagozódása, de később a rendelet új illeték-nemmel egészül ki, a statisztikai illetékkel, amely az államigazgatási eljárási illetékek között kerül szabályozásra. A rendelet 20 évig maradt hatályban. Az illetéket szabályzó rendeleteket július 1. napjától váltotta fel a törvényi szabályozás, mivel ekkor lépett hatályba az évi I. törvény. A törvény jelenleg hatályos szabályozással megegyezően vagyonszerzési és eljárási illetéket különböztet meg, és megszűnteti az okirati illeték rendszerét. A törvény december 31-ig volt hatályban. Az illetékjog fejlődésének újabb állomását jelentette az illetékről szóló évi XCIII. törvény, amely január 1-én lépett hatályba, többszöri módosítást követően ma is hatályos. 7

10 2. Az illeték fogalma, összehasonlítása az adóval 2.1. Illeték vagy adó? Az illeték az állami (önkormányzati) bevételek azon fajtája, amely a szolgáltatás és a közvetlen ellenszolgáltatás elvén alapszik. Illeték alatt továbbá azt a viszontszolgáltatást kell érteni, amelyeket meghatározott hatósági szolgáltatásért igénybevevő az állam által előírt mértékben leróni köteles. Az illeték lényeges vonása a kapcsolódó jelleg, azaz soha nem önállóan, hanem valamilyen jogviszonyhoz, jogintézményhez kapcsolódva érvényesül. [4]111.o. Az illeték alapvető jellemzője, hogy állami előírásokon alapul, általános jellegű és mértékű, közvetlen ellenszolgáltatás típusú, egyszeri (évente nem megismétlődő), a központi és önkormányzati költségvetések bevételit gyarapító, járulékos jellegű pénzbeli fizetési kötelezettség. A törvényi szabályozás alapján az illeték is adónak minősül, de a köztudatban nem az adókkal azonosítják. Az illeték a klasszikus vagyonadókkal ellentétben a vagyongyarapodáshoz kapcsolódó egyszeri adózási kötelezettséget jelent. Az illetéknek és az adónak közös vonása, hogy az államhatalom mind az illetéket, mind az adót egyoldalú rendelkezéssel állapítja meg. Alapvető különbség viszont, hogy az adókat közvetlen ellenszolgáltatás nélkül veti ki az adóztató állam (önkormányzat) az adófizetésre kötelezettekre, ezzel szemben az illetéket, az eljárást igénybevevő viszontszolgáltatásra kötelezettektől szedik be. További fontos különbség, hogy az adó rendszeres fizetési kötelezettség, míg az illeték eseti jellegű Az illeték közgazdasági szerepe Elsődleges közgazdasági funkciója az illetéknek, hogy megtérüljenek azok a költségek, amelyek a különböző állami szerveknél az ügyek intézése során felmerültek. 8

11 Közgazdasági célja, hogy az állami és önkormányzati feladatok teljesítésének segítése, valamint a közterhekhez való arányos hozzájárulás. Az illetékért járó ellenszolgáltatás általában nem gazdasági jellegű, hanem rendszerint államigazgatási (közigazgatási), bírósági szervek, igazságszolgáltatási és adminisztratív ténykedések ellenértéke. Az illetékrendszerben vannak bizonyos kötelezettségek, amelyek közgazdasági tartalmukat tekintve egyszeri befizetésként jelentkeznek, de majdhogy nem adójellegűek, mert a fizetségi kötelezettséggel szemben nem áll arányos ellenszolgáltatás. Például a visszterhes vagyonátruházási illetéknél, amelyet akkor kell fizetni, például, ha az ingatlan ellenérték fejében cserél gazdát. Ezek után a következőt állapíthatjuk meg, ennek az illetéknek a közgazdasági tartalmát tekintve egyszeri vagyonadó-jellegű Az egyes illeték-nemek A témám egyik fő tárgyát a visszterhes vagyonátruházási illeték képzi, de fontosnak tartom, hogy megemlítsem a többi illeték-nemet is és azok csoportosítását. A hatályos szabályozás alapján az illetékeket a következő módon csoportosítjuk: Vagyonszerzési illeték Öröklési illeték Ajándékozási illeték Visszterhes vagyonátruházási illeték Eljárási illeték Közigazgatási hatósági eljárási illeték Bírósági eljárási illeték Igazgatósági, illetve bírósági szolgáltatások díja 9

12 A vagyonszerzési illetékek Speciális vagyonadók, amelyek a vagyon tulajdonjogához, vagyoni érékű joghoz kötődnek. Dinamikus közteherként eseti vagyonmozgással (öröklés, ajándékozás, visszterhes vagyonátruházások) állnak összefüggésben. Az öröklési és ajándékozási illeték Az öröklési és az ajándékozási illetéket vehetjük egy csoportba, mivel egyaránt ellenérték nélküli vagyonszerzéshez kapcsolódik, így a szabályozásuk is hasonlóságot mutat. Az öröklési és ajándékozási illeték tárgya a haláleset folytán, illetve ajándékozással bekövetkezett vagyonszerzés Ezek az illeték-nemek az ingyenes vagyongyarapodást terhelik, mivel az örökös és a megajándékozott vagyontárgyakhoz jut, vagyona ez által növekszik. Ennek a vagyongyarapodásnak egy részét vonja le az állam vagyonszerzési illeték formájában. Visszterhes vagyonátruházási illeték A visszterhes vagyonátruházási illeték is adójellegű elvonás. Tárgya az ingatlanok, az ingó dolgok és a vagyoni értékű jogoknak visszteher, azaz ellenszolgáltatás (pénz, csereingatlan stb.) ellenében történő átruházása, illetve megszerzése. Az eljárási illetékek A jogszabályban tételesen megállapított eljárási illetéket kell fizetni, amelynek nagysága nem befolyásolja az érdemi döntést, az eljáró szervek működése független az illetéktől. Közigazgatási hatósági eljárási illeték Az államigazgatási eljárásban lefolytatott ügyekben azokat az ügyeket kell érteni, amelyek elintézése során az eljárásra hivatott szerv az ügyfeleket érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, részükre adatokat igazol vagy nyilvántartást végez. 10

13 Illetéket azonban csak az illetéktörvényben felsorolt esetekben kell fizetni. A bírósági eljárási illeték A bírósági eljárási illeték tárgya a polgári eljárásban létrejött irat vagy cselekmény. Azaz tartalmilag a polgári bírósági eljárás igénybevétele, amelyért ellenszolgáltatásként kell az illetéket megfizetni. Igazgatósági, illetve bírósági szolgáltatások díja Az egyes közigazgatási hatósági eljárásokért, az egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásainak, illetve egyes bírósági eljárási cselekményért fizetendő díj Az illetékbevételek felosztásának szabályai Az illetékbevételek a mindenkor hatályos költségvetési törvényben foglaltak szerint felosztásra kerülnek a központi költségvetés és az önkormányzatok között. A szabályozás szerint a központi költségvetésen kívül a megyék, a megyei jogú városok és a főváros részesedik az illetékbevételekből. Az ún. visszaosztás fontos jogintézmény, mivel az önkormányzatok jelentős bevételi forrása az átengedett (visszaosztott) illeték. Az illetéknek a visszaosztása havonta történik a központi költségvetésből. A mindenkori költségvetési törvény szabályozza az illetékbevételekből részesülők közötti megosztási elveket, a részesedés arányát január 1.-jétől változott az illetékbevételek felosztása, csak a jogerős fizetési meghagyásokra történő befizetések képzik a felosztás alapját. A jelenlegi szabályozás alapján, az állami adóhatóság által beszedett illetékbevételek 50%-ka a központi költségvetést illeti meg, 50%-ka csökkentve a beszedéssel kapcsolatos költséggel- a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg. A megyei jogú város önkormányzat bevételét képzi a NAV által beszedett illetékből, az illetékességi területen lévő jogügyletek után képződő illetékbevétel, csökkentve a központi bevételi részesedéssel, valamint a beszedéssel kapcsolatos költséggel. 11

14 A Fővárosi Önkormányzat és a megyei önkormányzatok részesedése a következőképpen alakul: a megyei igazgatóságok, valamint a fővárosi igazgatóság által beszedett illetékbevételekből levonásra kerül a központi költségvetést megillető részesedés (50%), a megyei jogú várost megillető összeg és az igazgatóságok működésével összefüggésben felmerült kiadások fedezésére visszatartott összeg. Az így kapott érték 35%-ka a közvetlenül területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg. A fennmaradó 65% további felosztásra kerül, 50%-ka egyenlő összegben (egy huszad részként) a megyei önkormányzatot és a Fővárosi Önkormányzatot, 50%-ka a megye és a főváros lakosságszáma arányában a megyei önkormányzatokat és a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg. 3. Illetékfizetési kötelezettség visszterhes vagyonátruházási illeték esetén 3.1. A törvény területi és személyi hatálya A területi és személyi hatályra vonatkozó rendelkezések az illetékrendszer tagozódását követik, légyegében illeték-nemenként történik a területi hatály megállapítása. Az ajándékozás és ellenérték fejében történő vagyonszerzések esetében- a vagyonszerző állampolgárságát figyelmen kívül hagyva- az illetéktörvény területi és tárgyi hatálya a belföldi ingatlan, a belföldön nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, valamint az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok szerzése, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjére mindig kiterjed, kivéve, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően rendelkezik. Tehát az Itv. ezekben az esetekben a nemzetközi szerződéseknek elsőbbséget biztosít. Az ingóságok és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni értékű jogok szerzése esetén az Itv. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadására, illetve a jog megszerzésére belföldön kerül sor. 12

15 A követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján történő vagyonszerzés esetében csak akkor kell alkalmazni a törvényt, ha belföldi magánszemély, vagy belföldön bejegyzett szervezet a vagyonszerző. Az illetékkötelezettség személyi hatálya kiterjed mind a természetes személyekre és a jogi személyekre egyaránt, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik Az illetékkötelezettség keletkezése Az illetékkötelezettség keletkezése- főszabályként- a vagyon megszerzésének időpontjához kötődik. A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján, árverési vétel esetén az árverés napján, ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő vagyonszerzés esetében a határozat jogerőre emelkedésének napján áll be, egyéb esetekben a vagyonszerzéskor keletkezik. A felfüggesztő vagy bontó feltételtől, valamint a kezdő határidő bekövetkezésétől függő vagyonszerzéskor az illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik. A bontó feltétel bekövetkezésével a szerződés hatálya megszűnik, tehát úgy kell tekinteni, mintha a szerződés létre sem jött volna. Ez a tény nem menti fel a vagyonszerzőt a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség alól, melynek késedelmes teljesítése, vagy elmulasztása esetén mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. Bontó feltétel lehet: kiskorú tulajdonában lévő ingatlan eladása esetén a gyámhatóság hozzájárulása, vagy annak megtagadása. Az illetékkötelezettségekor a következő joghatások állnak fenn: - megnyílik az illeték követeléséhez való jog - ebben az időpontban kezdődik a vagyonszerzés illetékkiszabására történő bejelentésének kötelezettsége 13

16 - különböző rendeltetésű ingatlanok illetékjogi elbírálása szempontjából is ez az időpont a meghatározó, azaz ebben az időpontban fennálló ingatlannyilvántartási állapot az irányadó - a megszerzett vagyonnak ebben az időpontban fennálló állapota határozza meg a forgalmi értéket is 4. A visszterhes vagyonátruházási illeték A visszterhes vagyonátruházási illeték forgalmi típusú adónak tekinthető, hiszen az illetékkötelezettség a szerzést terheli, ami a főszabály szerint ellenérték átadása fejében történik. Ebben az esetben nincsen szó vagyongyarapodásról, a vagyonszerzőnek nem lesz több a vagyona, csak másfajta vagyonelem tulajdonosa lesz. Eddig pénzeszköze volt, ezután ingó vagy ingatlan tulajdona, illetve vagyoni értékű joga lesz Az illeték tárgya A visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya, az ingatlan, valamint ingó és vagyoni értékű jogok ellenérték fejében történő megszerzése, átruházása. Amennyiben a jogügylet nem tartozik sem az öröklési, sem az ajándékozási illeték hatálya alá, és megállapítható, hogy vagyonmozgás történt, abban az esetben visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. A visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső leggyakoribb vagyonszerzés az adásvétel, a csere, az árverési vétel, a tartás és az életjáradék. Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki: az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá ennek a jognak a megszűntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés, az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése, ingónak hatósági árverésen történő megszerzése, gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése, 14

17 értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése Az illeték általános mértéke A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ha a törvény másként nem rendelkezik. Ingatlanok tulajdonának cseréje esetén a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke után 4%. Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése esetén a működtetési jognak a terhekkel nem csökkentett értéke után 4%. A tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén a megszerzett vagyon forgalmi értéke után 4% az illeték mértéke Haszonélvezet, használat A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása Fontos, hogy tisztázzam, mit értünk vagyoni értékű jogoknak. A vagyoni értékű jog egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog terhekkel nem csökkentett forgalmi értéknek egyhuszad részét tekinteni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kitöltött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi érték életkor alapján számított értékének a többszörösét. 15

18 A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke az egy évi érték ötszöröse. Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest az általam táblázatba foglalt módon kell megállapítani: 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese éves, az egyévi érték 8-szorosa 51-65, az egyévi érték 6-szorosa 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese (saját szerkesztésű ábra) 1. számú ábra Ha a vagyoni értékű jog tartalma mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, akkor az előbb megállapított szorzók alkalmazásával a két személy közül az idősebbnek az életkora az irányadó, illetve ha a vagyoni értékű jog tartalma a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idősebb házastárs életkora az irányadó. Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának értékét a vonatkozó adásvételi vagy ajándékozási szerződésben megjelölt illetve folytatás esetén a szerző fél által bejelentett érték alapján lehet megállapítani Haszonélvezet, használat esetén az illeték alapja A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet, használat esetében a tulajdonszerző a haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezet és a használat után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket. Az ingatlan haszonélvezettel történő értékesítése esetén a fenntartott haszonélvezet után nem kell illetéket fizetni. 16

19 Ha az ingatlant- az átruházását megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik, ez esetben a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése illetékmentes Az illeték alapja és mértéke különböző vagyonszerzések esetében Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetéke Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. A január 1. napját követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben az illeték mértéke lakásonként 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték az ezt meghaladó összeg után 4%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4% illetéket kell fizetni. Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben (szociálpolitikai kedvezmény) részesül, ennek az összegét a forgalmi értékből (illeték alapjából) kell levonni. Ebben az esetben a lakásépítéssel csökkentett forgalmi értéke után esedékes az illeték. A lakásépítési kedvezményről a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet rendelkezik. Ez a rendelet kimondja, hogy a fiatal házaspár az önerő növelése érdekében kérheti a kedvezményre jogosító feltételek fennállása esetén a kedvezmény kölcsönként történő megelőlegezését. A gyermektelen házaspár két születendő gyermek, az egygyermekes házaspár pedig további egy születendő gyermek vállalása esetén hitelintézet útján jogosult a megelőlegező kölcsön igénybevételére. A gyermekvállalás határidőig történő igazolt teljesítése esetén az állam megfizeti a megelőlegező kölcsön összegét a hitelintézet részére. A megelőlegező kölcsönszerződés lakásépítési kedvezménnyé alakítása céljából szerződést kell kötni a lakásépítési kedvezményre. 17

20 Az illetéktörvény azonban nem rendezi azt a kérdést, hogy ilyen esetben élhet-e a vagyonszerző a forgalmi érték csökkentésének a lehetőségével. A gyakorlatban az alakult ki, hogy az adóhatóság csak azoknál a vagyonszerzőknél csökkenti a forgalmi értéket, akiknél a gyermek megszületett. Tehát ha a vagyonszerző még csak megelőző kölcsönt vett igénybe, akkor a forgalmi érték csökkentésére irányuló kérelmét az adóhatóság elutasítja. Ugyanakkor mód van rá, hogy az illeték alapja utólag csökkenjen, ha a vagyonszerző a gyermekvállalást az illeték megállapításához való jog elévülési idején belül teljesíti. Az alábbi diagram az állam lakáscélú kiadásait szemlélteti 2000 és 2010 között. (Forrás: 2. számú ábra 18

21 A kiadott új lakásépítési engedélyek száma a Nyugat-Dunántúli régióban között: Terület Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúli Régió (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal hivatalos honlapja 1. számú táblázat Az alábbi esetekben nem lehet levonni a lakásépítési kedvezményt a forgalmi értékből: - A lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén, ilyenkor az illeték alapja az elcserélt ingatlanok terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének különbözete. - A kettőnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréjénél. Ebben az esetben az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb terhekkel nem csökkentett forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete. - Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő éven belül eladja. Ilyenkor az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a különbözete. - Lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illetve az első felsorolásban említett adásvétele esetén, ha az elcserélt, illetőleg eladott lakástulajdon haszonélvezet, használat joga terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít. A jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözete után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket. 19

22 - Ha a lakást állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő bérlakás bérleti joga ellenében ruházzák át, a lakás forgalmi értékének 50 százalékát kell az illeték alapjának tekinteni. Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke A személygépkocsik nagyobb számú megjelenése maga után vonta a gépjármű tulajdonjogának átruházásával kapcsolatos illeték megjelenését az illetékekre vonatkozó jogszabályokban. Fél évszázaddal ezelőtt még hiába kerestük az illeték kódexben. Kezdetben, mint okirati illeték jelent meg, majd az illetéktörvény, mint vagyonátruházási illetéket szabályozza. Először is tisztázni szeretném, hogy mi is minősül gépjárműnek az illetéktörvényben: az olyan közúti szállító-vagy vontatóeszköz, amelyet beépített erőgép hajt, és nyilvántartását jogszabály írja elő, gépjárműnek tekintünk. Kivétel ez alól a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár. Öröklés, ajándékozás és adásvétel esetén keletkezik illetékkötelezettség gépjármű tulajdonjogának megszerzésekor. A hétköznapi életben, mint gépkocsi átírási illetéket ismerjük. Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén nem a forgalmi érték az illeték alapja, hanem a gépjármű hengerűrtartalmának cm 3 e után tételesen meghatározott illetéket kell fizetni. Ennek mértéke főszabály szerint cm 3 -ként 18 forint. Ennyit kell fizetni a tehergépkocsi, az 1890 cm 3 -nél kisebb hengerűrtartalmú személygépkocsi és 500 cm 3 - nél kisebb hengerűrtartalmú motorkerékpár visszterhes szerzése esetén. Az 1890 cm 3 - nél nagyobb hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm 3 -nél nagyobb motorkerékpár megszerzése esetén azonban cm 3 -ként 24 forint illetéket kell fizetni. Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben forint illetéket kell fizetni. 20

23 2008. évi január 1. napjától vagyoni értékű jognak minősül a gépjármű üzembentartói jog is. Az üzembentartó a jármű tulajdonosa, illetve akit jogszerű szerződés vagy más hitelt érdemlően jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek. Tehát gépjármű, pótkocsi haszonélvezetének, használatának üzembentartói jogának megszerzése szintén illetékköteles. Ezekben az esetekben a tulajdonjog megszerzése vagyontárgyakhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokkal ellentétben nem az életkor szerint megállapított szorzószám alapján, hanem a tulajdonjog megszerzése esetén fizetendő illeték 25 %-a lesz az illeték összege. Amennyiben e jogok megszerzése a tulajdonjog megszerzésével egyidejűleg történik, a tulajdonos részére megállapított illetéket a vagyoni értékű jog után fizetendő illetékkel, tehát a tulajdonjog megszerzése utáni illeték 25%-ával csökkenteni kell. (75%-ot a tulajdonos, 25%-ot a vagyoni értékű jog jogosultja fizet) Az üzembentartói jog azonban csak ajándékozás és öröklési illetéknek lehet tárgya. Tehát amennyiben ellenérték fejében történik a szerzés, nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Nincs helye ajándékozási illeték megállapításának a közös tulajdonban lévő gépjármű esetében, amennyiben az egyik tulajdonostárs az üzembentartói jog bejegyzését kéri. Ugyanez vonatkozik a házastársi közös vagyon részét képző gépjármű nem tulajdonos házastárs üzembentartói jogának bejegyeztetése esetében, bár nincs ellenérték, de ajándékozás sem valósul meg Illetékmentességek, illetékkedvezmények A mentességek és kedvezmények a visszterhes vagyonszerzés esetében is igen kiterjedt rendszert alkotnak, a teljes körű bemutatásuktól eltekintek. A gyakrabban igénybe vett, összegszerűen jelentősebb mentességek a következők: 21

24 a lakóház építésére alkalmas telektulajdon, valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabására történő bemutatástól számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a hasznos alapterület eléri a maximális beépíthetőség 10%-át, A lakóház felépítésének igazolása érdekében a 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént, az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését. Gyakran előfordult, hogy a vagyonszerző a mentesség érdekében a lakóház felépítését 4 éven belül vállalta, de sajnos nem tudta tartani a 4 éves határidőt. Ilyenkor lehetőség volt a vagyonszerző kérelmére október 1. és május 31. között átmeneti határidő hosszabbítására. Ebben az esetben a feltétel teljesítésének határideje az illetékkiszabásra bejelentéstől számított 6 év. A beépítésre nyitva álló határidő 2 évvel történő meghosszabbítása azoknak a kötelezetteknek adott segítséget, akiket a évben kiteljesedő válság olyan anyagi helyzetbe hozott, hogy a 4 éves határidőn belül nem tudta a lakóházat felépíteni. az állami vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése, a 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű, új építésű lakásnak a lakásépítésére és értékesítésére jogosult vállalkozótól történő megszerzése, 22

25 gazdálkodó szervezet jogutódlását eredményező vagyonszerzése, a kisajátított vagy bányakárt szenvedett ingatlanért cserébe kapott ingatlan szerzése, vagy a kártalanítás összegéből történő ingatlanvásárlás, a közérdekű célra kisajátított ingatlan vételárából történő ingatlanvásárlás a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának főtevékenységként gépjárműforgalmazásával, pénzügyi lízingjével és ingatlanok, gépjárművek pénzügyi lízingjével egyaránt foglalkozó vállalkozó általi megszerzése, a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló termőföldtulajdon szerzése, valamint ehhez kapcsolódóan haszonélvezet, használat jogának alapítása, abban az esetben, ha az elcserélt földrészlet azonos jogosult javára haszonélvezet, használat joga terhelte, a regisztrált őstermelő termőföldszerzése bizonyos feltételekkel, mely szerint a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy a megszerzett termőföldet mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja, 5 évig nem idegeníti el, rajta vagyoni értékű jogot nem alapít. A nyilatkozata mellé csatolnia kell a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiállított regisztrációs igazolás másolati példányát január 1. napjától hatályos szabályozás szerint a mentesség nem csak termőföldvásárlás, hanem csere jogcímen történő tulajdonjog szerzésére is kiterjed. A fenti feltételek együttes fennállása szükséges a mentesség igénybevételéhez. A visszterhes vagyonszerzés esetében sem járnak a fenti mentességek automatikusan, minden esetben a vagyonszerzőnek nyilatkoznia kell az adóhatóságnál az erre rendszeresített formanyomtatványon, vagy a jogügylet alapját képző szerződésben a feltételek fennállásáról. 23

26 Az illetéktörvény kedvezményezi: az illetékfizetési kötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%- ig terjedő, de legfeljebb forint kedvezményben részesül, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 8 millió forintot. A 12 hónap pótlékmentes részletfizetéssel minden 35. életévét be nem töltött fiatal élhet. Amennyiben résztulajdon vásárlás történik, úgy a megszerzett tulajdoni hányaddal arányos részre jár a kedvezmény, Az adóhatóság tapasztalatai szerint nem minden esetben teljesül a három feltétel együttesen. Egyrészt sokan nincsenek abban a helyzetben, hogy 35 éves korukra támogatás nélkül lakáshoz jussanak, valamint a forgalmi értéket alacsonynak tartják, mivel egyre kevesebb az olyan lakás, amelyet 8 millió forint alatt lehetne megvásárolni. A kedvezmény mértéke a mai gazdasági viszonyokhoz képest alacsony, mivel a rendelkezés január 1. napja óta hatályos. Azóta nem módosítottak a jogalkotók a kedvezmény mértékén. 5. Az illeték alapjául szolgáló érték Az illeték alapjául a forgalmi érték szolgál, amelynek jelentős szerepe van az illetékkiszabási eljárásban, mivel főszabályként ez az alapja a fizetendő illetéknek. A felek maguk állapítják meg a forgalmi értéket. Abban az esetben, ha a felek túl alacsony, vagy túl magas forgalmi értéket határoznak meg, a jogszabály a visszaélésekre tekintettel biztosítja az adóhatóság részére a forgalmi érték megállapításának lehetőségét. 24

27 A forgalmi érték megállapításánál az alábbi időpontban fennálló érték az irányadó: ha a vagyonszerzést a közjegyző bejelenti, illetve az ingatlanügyi hatóság a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja az állami adóhatóságnak, vagy a vagyonszerzésről az állami adóhatóság más módon tudomást szerez A forgalmi érték megállapításának általános szabályai Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni. Ha a forgalmi értéket a felek nem tűntették fel, nem jelentették be, vagy az adóhatóság szerinti érték eltér a forgalmi értéktől, abban az esetben a forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Bírósági ítéletben megjelölt forgalmi értéket az adóhatóság nem bírálhat felül. Az adóhatóság a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint a fizetésre kötelezett nyilatkozatának ismeretében szükség esetén szakértő bevonásával állapítja meg. Az illeték alapját forintban kell megállapítani. Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket a szerződés megkötésének napján érvényes Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának figyelembevételével kell forintra átszámolni. A százalékos illeték alapjának kikerekítésénél ha a törvény másként nem rendelkezik az 50 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 50 forintot vagy ennél nagyobb maradékot pedig 100 forintnak kell számítani. A vagyonszerzési illetéket, ideértve az illetékelőleget is, valamint a megfizetni elmulasztott illetéket kiszabás alapján kell megfizetni A forgalmi érték bejelentése és megállapítása Az ingatlanok visszterhes átruházásakor tehát a forgalmi értéket, a vételár szerződésében történő feltüntetésével jelentik be a felek, tulajdonképpen először ők állapítják meg. 25

28 A forgalmi érték megállapító osztály ügyintézőjének a feladata annak eldöntése, hogy a bejelentett érték ténylegesen megfelel-e a forgalmi értéknek. Az ügyintéző megállapítása az adott területre vonatkozó tapasztalatai, hely- és adatismerete alapján történik. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen állást tud foglalni a forgalmi érték tekintetében, akkor jóváhagyja a bejelentett értéket. Abban az esetben, ha kétsége merül fel, akkor helyszíni szemle megtartására kerül sor. A helyszínelést igénylő ügyekben a helyszíni szemléről szóló értesítést a vagyonszerző, vagy annak meghatalmazottja vagy az ingatlan birtokosa, illetve nyilatkozattételére jogosult képviselőjük részére legalább a helyszíni szemle időpontja előtt 5 nappal korábban meg kell küldeni. Abban az esetben, ha a helyszíni szemlén a kiértesítettek közül egyik fél sem jelenik meg, az ingatlanba való bejutást nem biztosították, akkor egy új időpont megjelölésével az ingatlan birtokosát végzéssel kell értesíteni a szemle időpontjáról. Lehetősége van az ingatlan birtokosának e végzés ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezésre. Amennyiben az ingatlan birtokosa nem ismert, akkor a végzést a vagyonszerzőnek kell megküldeni. A vagyonszerzőnek e végzés ellen nincs fellebbezési lehetősége. A végzésben figyelmeztetni kell a szemletárgy birtokosát a szemle szándékos akadályozásának jogkövetkezményeiről, ugyanis a szemle megtartásának akadályozása bírságot von maga után. Ha az ingatlan birtokosa nem ugyan az a személy, akkor a vagyonszerzőt a szemléről értesíteni kell azzal, hogy távolmaradása a szemle megtartását nem akadályozza. A szemlét a szemlélőbizottság végzi el, amely legalább 2 főből áll, tagjait az illeték osztályok osztályvezetői jelölik ki. A szemlén az ügyintézők felmérik az ingatlan fizikai, műszaki és környezeti állapotát és a vagyonszerző nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzítik. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ingatlanról készült fényképet is. A fényképnek érzékeltetnie kell az épület méreteit, a képen az épület domináns két oldala kell, hogy látszódjon. ( Az első számú mellékletemben megtalálható ez a jegyzőkönyv.) 26

29 Helyszíneléskor kötelező: A jelenlévő vagyonszerzőnek az azonosítása. Ha a jelenlévő személy nem az ingatlanszerző, akkor tőle a képviseletre való jogosultságát igazoló dokumentumot át kell venni, illetve az adott jogügylethez kapcsolódó minden dokumentumot át kell venni és csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. Fel kell jegyezni, illetve pontosítani kell a vagyonszerző személyi adatait, adóazonosító jelét, elérhetőségeit. Ha a tényállás tisztázásához szükséges dokumentum a helyszínen nem áll rendelkezésre, akkor az adózóval vagy a meghatalmazottjával 5 napon belül kell csatolni. Ha ennek nem tesznek eleget, akkor az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A szemlével a helyszínelők elvégzik a felmérést, felmérik az ingatlant és a környezetében lévő értéknövelő, illetve értékcsökkentő tényezőket. Az értékmódosító tényezők közül a következőket kell figyelembe venni: Műszaki szempontok: Károsodások Alapozás módja Tetőszerkezet kialakítása Burkolatok minősége, értéke Határoló szerkezetek, nyílászárók Épülettartozékok Építészeti szempontok: Felépítmény célja Belső elrendezés Komfortfokozat 27

30 Használati szempontok: Építés, felújítás éve Komolyabb káresemények Karbantartás helyzete Rendeltetésszerű használat Telekadottságok: Telek alakja Tájolás, lejtés Építési lehetőség Talajtani viszonyok, növényzet Infrastruktúra: Villany Víz Gázellátás Csatorna Szemétszállítás Közlekedés Megközelíthetőség Telekommunikáció Környezeti szempontok: Szomszédos létesítmények Övezet Panoráma Környezeti ártalmak Jogi, hatósági szabályozás: Tulajdonviszonyok rendezettsége Egyéb tényezők: Lakottság vizsgálata 28

31 6. Az illeték megfizetése Az illetéket illetékbélyeggel vagy kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni. A vagyonszerzési illetéket minden esetben kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni, ugyanakkor a közigazgatási és a bírósági eljárási illetéket főszabályként illetékbélyeggel kell leróni. Kiszabás alapján az adóhatóságnál pénzzel kell megfizetni a visszterhes vagyonszerzési illetéket, ide értve az illetékelőleget is, valamint az megállapított mulasztási bírságot Az illetékelőleg Az ingatlan tulajdonjogának, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknak megszerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni, abban az esetben is, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja. Főszabály szerint illetékelőleget ajándékozási és visszterhes vagyonátruházás esetén kell fizetni. Ahhoz, hogy az illetékelőleget jobban megértsük, szükség van a bejelentett érték fogalmának az ismeretére. A bejelentett érték nem más, mint a szerződésben szereplő, illetve a vagyonszerző által megjelölt érték, amely nem mindig azonos a forgalmi értékkel. A bejelentett érték az illetőelőlegnek az alapja. Az illetékelőleg és az esetleges mulasztási bírság összegét az illeték szakterület fizetési meghagyásban (határozat) közli. Az illetékelőleg a határozat közlésétől számított 30. napon válik esedékessé. A fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen fizethető meg az illeték. 29

32 Mindez azt jelenti, hogy az adózónak a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 30 nap áll a rendelkezésére az őt terhelő illeték pótlékmentes megfizetésére. Ha az adóhatóság a bejelentett forgalmi értéktől magasabb értéket állapít meg a helyszíni szemle során, akkor ebben az esetben a bejelentett érték után illetékelőleg, a két érték különbözete után illetékkülönbözet előírás történik. Az illetékelőlegre a fenn említett szabályok vonatkoznak, az illetékkülönbözet megfizetését az adóhatóság fizetési felhívásban közli, miután a tulajdonjog bejegyzése megtörtént. A felhívásban megjelölt illeték a kézbesítéstől számított 15 napon belül válik esedékessé. Ebben az esetben is él a 30 napon belüli késedelmipótlék-mentes, fizetési lehetőség Fizetési meghagyás A visszterhes vagyonátruházási illetéket, az ingatlan-nyilvántartási illetéket, valamint indokolt esetben a mulasztási bírságot az illetékhivatal állapítja meg, amelyről fizetési meghagyást bocsát ki. A fizetési meghagyás, mint elsőfokú államigazgatósági határozat általában tartalmazza: - a fizetésre kötelezett nevét, címét - a szerződő felet - a fizetendő illeték összegét - az alkalmazott illetékkulcsot - az illeték megállapításánál figyelembe vett adatokat - a megadott kedvezményeket - a fizetési határidőt - a befizetés késedelmes teljesítésének, vagy elmulasztásával járó jogkövetkezményeket - a jogorvoslati lehetőséget - az alkalmazott jogszabályhelyeket 30

33 7. Szankciók Ebben a fejezetben a határidők mulasztásának, a késedelmes teljesítésnek, vagy a nem megfelelő teljesítésének a jogkövetkezményeiről lesz szó Mulasztási bírság A vagyonszerzési illetékkel kapcsolatban bejelentési kötelezettségnek az előírt határidőn túli teljesítése, illetve annak elmulasztása esetén mulasztási bírságot kell fizetni. Magánszemély 200 ezer forintig, más adózóknál 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Ezen összegek megduplázandók, ha az adóalany az első büntetéssel kiküldött, az elmaradás pótlását előíró felszólításnak sem tesz eleget. Nem lehet mulasztási bírságot megállapítani, ha a bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítését igazolással menti ki, azzal, hogy úgy járt el, ahogy azaz adott helyzetben általában elvárható (pl: teljes körű ügyvédi meghatalmazás esetén, amikor az ügyvéd mulaszt). A bírság kiszabásakor az eset összes körülményét figyelembe kell venni. Mérlegelés alapján a bírság kiszabását mellőzni is lehet Késedelmi pótlék A fizetési meghagyásban (határozatban), az illetékkülönbözetről kibocsátott, valamint a bíróság határozata alapján az állami adóhatóság által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az adózás rendjéről szóló törvény (továbbiakban Art.) rendelkezései szerint késedelmi pótlékot kell fizetni. Így az illeték késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. 31

34 A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Azonban nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. Késedelmi pótlékot kell fizetni, ha az ügyfél jogtalanul vett igénybe illetékkedvezményt. Ennek esetei: - közvetett csere kapcsán több eladott lakás esetén a beszámítási szabályok megszerzésekor az általános szabályok szerint járó és a kedvezményes illetékalap figyelembevételével előírt illeték különbözetének háromszorosát kell fizetni, - 35 év alatti ügyfél nyilatkozatának valótlan tartalma miatt az igénybevett kedvezmény összegének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni, - ingatlanforgalmazó a 2 éves határidő lejárta után, ha az eladást nem igazolja, akkor a megállapított kedvezményes illeték és az egyébként járó illeték különbözetének a kétszeresét kell megfizetni. 8. Fizetési könnyítések A jogerősen megállapított, de meg nem fizetett visszterhes vagyonátruházási illetéktartozást az adóhatóság az Art. vonatkozó szabályainak alkalmazásával hajthatja be. Az Art. szabályai alkalmazandók az un. fizetési könnyítésekkel kapcsolatos eljárásokra, valamint a megállapított visszterhes vagyonátruházási illetéktartozás méltányosság címén történő mérséklésére, illetve törlesztésére Fizetési könnyítés alatt a fizetési halasztást és a részletfizetést kell érteni Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése A fizetési könnyítésekkel kapcsolatos eljárás kizárólag az ügyfél, illetve képviselőjének kérelmére indulhat, tehát az illetékfizetésre kötelezett ügyfélnek kell előterjesztenie. 32

35 A kérelem elbírálására az első fokon eljárt lakhely szerinti adóhivatal jogosult, illetve kötelezett. Az eljáró hatóság az ügyfél kérelméhez kötött, attól még több kedvezmény adásával sem térhet el. A fizetési halasztás és a részletfizetés engedélyezése során részletesen vizsgálni kell: - fizetési nehézség a kérelmezőnek ne legyen felróható, vagy annak elkerülése érdekében úgy járjon el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható, - lényeges, hogy az adós mit tett az eredeti esedékesség és a kérelem benyújtása közötti időszakban (mutatott-e fizetési készséget vagy időközben a rendelkezésére álló összeget a tartozás rendezése helyett más célokra fordította), - magánszemély esetében, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. A NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága a fizetési könnyítéses ügyekben az adóhatóság ügyintézője dönt Adómérséklés Adómérséklés: Csak nagyon indokolt esetben van rá lehetőség, ha a fizetési könnyítéssel a nehézség nem oldható fel. Magánszemély esetén mérsékelhető az adó, a pótlék és bírság, tartozás akkor, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén: csak a pótlék illetve a bírság mérsékelhető kivételes méltányosságból fizetési könnyítéssel sem orvosolható nehézség esetén - ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet ellehetetlenítené. A mérséklést az adóhatóság feltételhez kötheti. A kérelemnek tartalmaznia kell az összeget, a tartozás jogcímét, amelyre a könnyítést, mérséklést kérik. Az indoklásban fel kell tüntetni a nehézség kialakulásának okát és minden olyan tényt, adatot, amely alátámasztja a kérelmet. Mellékelni kell a legutolsó havi jövedelemről szóló munkáltatói igazolást, jövedelemigazolást, a kiadásokat bizonyító számlákat, egyéb bizonylatokat, vállalkozó, vállalkozás esetén a tevékenység adatait tartalmazó adatlapot. 33

36 Az adóhatóság a kérelem jogosságáról egyedi eljárás során bizonyosodik meg, szükség szerint környezettanulmányt végez, ill. további dokumentumokat kér be az ügyféltől. A fizetési könnyítés időtartamára az adós tulajdonában lévő ingatlanára jelzálogjog bejegyeztetésére kerülhet sor. 9. Esettanulmányok Tulajdoni hányad szerzése lakásvásárlásnál: A Horváth házaspár elhatározta, hogy sokévnyi takarékoskodás után lakást vásárol Zalaegerszegen. Úgy döntenek, hogy 1\2-1\2 tulajdoni hányadban veszik meg. A lakás forgalmi értéke 13 millió forint Feladat: Mekkora lesz a fizetendő illeték összege? Ez azt jelenti, hogy csak a tulajdoni hányadukkal arányos összegre vehetik igénybe a kedvezményt. Vagyis a 13 millió forint értékű lakásban mindkét vagyonszerző forint forgalmi értékben szerezhet tulajdont és így csak 2 millió forintig vehetik igénybe a 2%-os mértéket. A számolás a következőképpen alakul: 34

37 ,02 = Ft Ft Ft ,04 = Ft Ft forint lesz a vagyonszerzők által fizetendő illeték összege. Csere: Adott három család, a Kiss a Horváth és a Kámán család. Mind a három család saját lakással rendelkezik. A Kiss család háza 10 millió forint, a Horváth családé 13 millió forint, a Kámán családé 15 millió forint forgalmi értékű. A Kiss családnak mindig is tetszett a Horváth család lakása, a Horváth családnak pedig Kámán-ék háza. A Kámán család azon gondolkozott, hogy nekik elég lenne egy kisebb lakás is. Ez a három család egy napon úgy döntött, hogy lakást cserél. A Kiss család Horváthékkal, Horváth-ék Kámánékkal, a Kámán család pedig Kiss-ék házába költözött be. Feladat: Mennyi illetéket kell fizetnie a családoknak? Ilyenkor az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és a legkisebb terhekkel nem csökkentett forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete lesz. Így tehát a csereügyletben rész vesz egy 10 millió, egy 13 millió és egy 15 millió forint forgalmi értékű lakás. Ilyenkor a 10 millió és a 15 millió forint különbözete lesz az illeték alapja, vagyis 5 millió forint. 35

38 Ezen illetékalap figyelembevételével megállapított illetéket az egyes vagyonszerzők olyan arányban viselik, mint amilyen arányt képez az általuk megszerzett lakástulajdon forgalmi értéke a csereügyletben szereplő valamennyi lakástulajdon forgalmi értékének együttes összegében. Tehát a lakások összértéke: Ft Ft Ft = Ft / = 26% / = 34% / = 39% Ebben az arányban kell viselniük a keletkező illetékkötelezettséget, amely 5 millió forint után: ,02 = Ft Ft Ft ,04 = Ft Ft ,34 = Ft Ez azt jelenti, hogy a Kiss család forint illetéket fizet ,39 = Ft A Horváth család forint illetéket fog fizetni ,26 = Ft A Kámán család pedig forint illetéket fizet. 36

39 Gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetéke A Lukács család használt autókereskedésben vásárolt egy Peugeot 308 típusú személygépkocsit forintért. Az autó 2009-es évjáratú, cm 3 a hengerűrtartalma, 95 lóerős. Az apa lett a tulajdonos és a fia az üzembentartó. Feladat: Mennyi illetéket kell fizetnie az apának és a fiának? Ha egyidejűleg történik a tulajdonjog és a vagyoni értékű jog megszerzése, a tulajdonos részére megállapított illetéket a vagyoni értékű jog után fizetendő illetékkel, azaz a tulajdonjog megszerzése utáni illeték 25%-ával csökkenteni kell. ( A fizetendő illetékből 75%-ot a tulajdonos, 25 %-ot a vagyoni értékű jog jogosultja fog fizetni.) Üzembentartói jog megszerzése: 1 397cm 3 18Ft/cm 3 0,25 = Ft Tulajdonjog megszerzése: 1 397cm 3 18Ft/cm 3 0,75 = Ft Fizetendő illeték: Ft Ft = Ft 37

40 10. Illetékbevételek alakulása az elmúlt években Ebben a fejezetben többnyire es adatokat használok, mivel a 2007-es év volt az utolsó, amikor a könyvelést az Illetékhivatalok végezték. Az illetékbevételek alakulása (mrd forint) Illeték típusa Változás Öröklési 5,4 3,9-28% Ajándékozási 3,2 1,9-41% Gépjármű öröklési, ajándékozási 0,6 0,3-53% Ingatlan-átruházási 102,2 62,7-39% Gépjármű-átruházási 16,5 14,8-10% Bírósági eljárási 4,0 4,2 +6% Közigazgatási eljárási 1,9 1,7-10% Összesen 133,8 89,5-33% ( Forrás: 2. számú táblázat 2010-ben összesen 89,5 milliárd forint folyt be az illetékkasszába. 33%-al kevesebb 44,3 milliárd forint mint az előző évben. Megfigyelhető, hogy 2009-ről 2010-re minden illeték-nem visszaesést mutat, kivétel a bírósági eljárási illeték, itt 4 milliárd forintról 4,2 milliárd forintra nőtt a bevétel, ami 6%-os növekedést jelent. Meglátszik az illetékbevételeken, hogy év augusztus közepétől nem kell ajándékozási és öröklési illetéket fizetni az egyenes ági rokonoknak. Az öröklési illetékből évben 3,9 milliárd forint folyt be, 28%-al kevesebb, mint az előző évben. Az ajándékozási illeték 2010-ben 1,9 milliárd forint volt, ez egy 41%-os visszaesést jelent a 2009-es évhez képest. Itt figyelhető meg a második legnagyobb számú visszaesés. 38

41 Arányaiban a legnagyobb, 53%-os visszaesést a külön nyilvántartott gépjármű öröklési és ajándékozási illeték esetében történt, de ez számokban nem tűnik olyan súlyosnak, mivel egy évvel korábban is csak 0,6 milliárd forint folyt be ilyen címen. A gépjármű-értékesítésből származó illetékbevételek mindösszesen tizedével estek vissza. Ugyan ennyi volt a visszaesés a közigazgatási eljárási illetéknél is. Az illetékbevételek csökkenését még az is magyarázza, hogy megváltozott 2009-re az illetékkulcs, 10%-ról 4%-ra. Ezzel a 6%-os csökkenés erősen hozzájárult, hogy jóval kevesebb illetékbevétel folyt be az államkasszába. A következő táblázat az illeték bevételek képződését mutatja a háztartások és a vállalkozások között, és azok százalékos megoszlását január 1-től április 30-ig. A központi költségvetés és az önkormányzatok között megosztandó illeték országos szinten január-február március április Tárgyévben képződött bevétel (Ft) Az illetékek fajtái: vállalkozások háztartások befizetéseiből összesen megoszlás öröklési illeték (gépjármű nélkül) ,16% ajándékozási illeték (gépjármű nélkül) ,85% gépjármű öröklési, ajándékozási illeték ,38% visszterhes ingatlan-átruházási illeték ,74% visszterhes gépjárműátruházási illeték ,58% bírósági eljárási illeték ,26% felügyeleti illeték ,01% közigazgatási hatósági eljárási illeték ,01% Felosztható bevétel összesen % Megoszlás 71,34% 28,66% 100% (Forrás: APEH Portál saját szerkesztésű táblázat a 4. számú melléklet alapján) 3. számú táblázat 39

42 Az öröklési illetékbevételek mindösszesen 7,16%-ban részesednek a felosztható bevételekből, míg a visszterhes vagyonátruházási illetékek 83,32 %-os arányban. Az ajándékozási, a bírósági, a felügyeleti és az államigazgatási eljárási illetékbevételek még az öröklési illetéknél is csekélyebb részét alkotják a felosztható bevételeknek. Látható az is, hogy a háztartások által befizetett illetékek nagyobb arányt képviselnek (71,34%), mint a vállalkozások befizetései (28,66%). Az állam legjelentősebb illetékbevételét a visszterhes vagyonátruházási illeték képviseli. Ezt a következő diagram szemlélteti: Illetékbevételek megoszlása 2011 januáráprilis 5,26% 7,16% 0,01% 2,01% 1,85% 0,38% Öröklési illeték Ajándékozási illeték Gépjármű öröklési ajándékozási illetkék Visszterhes ingatlan és gépjármű átruházási illeték Bírósági eljárási illeték 83,32% Felügyeleti illeték Közigazgatási hatósági eljárási illeték ( Forrás Saját szerkesztésű ábra a 3 számú táblázat alapján) 3. számú ábra A visszterhes illetéken belül a háztartások 71,59%-kal, míg a vállalkozások csak 28,41%-kal járultak hozzá az illetékbevételekhez. Ez majdnem harmadával kevesebb a háztartások bevételénél. Ezt az alábbi diagram ezt mutatja be. 40

43 A visszterhes vagyonátruházási illeték megoszlása a háztartások és a vállalkozások között 2011 január-április 28,41% 79,51% Háztartások Vállalkozások (Forrás: sajátszerkesztés a 3. számú táblázat alapján) 4. számú ábra A visszterhes vagyonátruházási illetéken belül, az ingatlan értékesítésből származó forgalom jóval nagyobb részt tesz ki, mint a gépjármű értékesítés, szám szerint 9,73 milliárd forinttal többet. A továbbiakban az illetékbevételek képződését és felosztását vizsgálom a Nyugatdunántúli Régióban. Az adataim éviek, ezek voltak a legfrissebbek, amikhez hozzá tudtam jutni Változás Mrd Ft Mrd % Gy-M-S 6,8 5,8-14,7 Vas 3,8 2,6-31,6 Zala 4,8 3,2-33,3 Régió 15,4 11,6-24,7 (Forrás: APEH évértékelő) 4. számú táblázat A Nyugat-dunántúli Régióban a lakossági illetékbevételek összege évben 11,6 milliárd Ft, amely 3,8 milliárd Ft-tal (- 24,7%) kevesebb, mint az előző évben. Az országos csökkenés mértéke -14,5%, amely 10,2%ponttal kevesebb, mint a Nyugatdunántúli Régiót jellemző visszaesés. 41

44 Az illetékbevételek mindhárom megyében csökkenést mutatnak, mivel a válság hatásaként nagymértékben visszaesett a visszterhes vagyonátruházási ügyletek száma. Győr-Moson-Sopron megyében keletkezett illetékbevétel összege 5,8 milliárd Ft, amely 1 milliárd Ft-tal (-14,7%), Vas megyében 2,6 milliárd Ft a befizetés, amely 1,2 milliárd Ft-tal (-31,6%) kevesebb, mint évben. A legszámottevőbb változás Zala megyében figyelhető meg, ahol a befolyt 3,2 milliárd Ft illetékbevétel 1,6 milliárd Ft-tal kevesebb, mint előző évben (-33,3%). A régióban a beszedett és felosztásra került illetékbevételből az állami költségvetést megillető összeg a tárgyévben 6,7 milliárd Ft, amely 1,9 milliárd Ft-os, mértékét tekintve 22,1%-os visszaesést jelent. A Nyugat-dunántúli Régióban megyénként eltérő mértékben csökkent az állami költségvetés részére felosztásra kerülő illetékbevétel összege. Győr-Moson-Sopron megyében 3,4 milliárd Ft került felosztásra a központi költségvetésnek, az elmaradás összege 0,4 milliárd Ft (-10,5%). Vas megyében 1,5 milliárd Ft-ot osztottak fel, a csökkenés 0,6 milliárd Ft (-28,6%). Zala megyében a költségvetést megillető illetékbevétel összege 1,8 milliárd Ft, 0,9 milliárd Ft-tal (-33,3%) kevesebb, mint a bázisévben. A megyei, valamint megyei jogú városi önkormányzatokat megillető illetékbevételek összege is elmarad az előző évtől a Nyugat-dunántúli Régióban évben 7,4 milliárd Ft bevétel realizálódott, amely 1,5 milliárd Ft-tal (-16,9%) kevesebb, mint amennyi évben az önkormányzatok részére felosztásra került évben Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatához 1,9 milliárd Ft illetékbevétel folyt be (-9,5%), Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatához 0,8 milliárd Ft (-33,3%). Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékbevétele 0,5 milliárd Ft, amely azonban 25,0%-kal meghaladja a bázis évi teljesítést. Vas megyében a megyei önkormányzathoz 1,6 milliárd Ft illetékbevétel folyt be, 0,2 milliárd Ft-tal (-11,1%) kevesebb, mint évben. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának bevétele 0,5 milliárd Ft, amely 0,2 milliárd Ft-tal (-28,6%) csökkent. 42

45 Zala Megye Önkormányzatánál 1,7 milliárd Ft (-10,5%), Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatánál 0,3 milliárd Ft (-40,0%) illetékbevétel keletkezett. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata részére 0,1 milliárd Ft illetékbevétel került felosztásra, amely 66,7%-kal kevesebb, mint évben. Illtékbveételek képződés az önkörmányzatoknál a Nyugat-dunántúli Régióban év Gy-M-S Vas Zala (Forrás: Saját szerkesztésű ábra a 4. számú táblázat alapján) 5. számú ábra Végül a Nyugat-dunántúli Régióban értékesített gépjárművekből származó illetékbevételt elemzem, összehasonlítva a régióban található megyék népességének számával és területével. Az elemzéshez 2008-as és 2009-es adatokat használok. 43

46 Gépjármű illetékbevételek alakulása a Nyugat-dunántúli Régióban évben Megnevezés I-XII. hó I-XII. hó Eltérés (M Ft) Eltérés (%) =2-1 4=2/1*100 Győr ,2 Vas ,3 Zala ,3 Régió ,2 ( Forrás: APEH Évértékelő sajtótájékoztató) 5. számú táblázat Láthatjuk, hogy 2009-ben jelentősen csökkent a gépjármű értékesítéséből származó illetékbevétel, szám szerint 547 millió forinttal. Százalékban kifejezve 73,2%-os eltérést mutat. Egyértelműen kijelenthető, hogy a válság hatására csökkent a gépjármű illetékbevételek, mivel ebben az illeték-nemben nem hajtottak végre módosítást. A évet követően évre mind a három megyében csökkent a bevétel, Győr- Moson-Sopron megyében 246 millió forinttal, Vas megyében 363 millió forinttal, Zala megyében 155 millió forinttal esett vissza az illetékbevétel. A legnagyobb bevételt Győr-Moson-Sopron megye érte el 707 millió forinttal, a második legtöbb bevétel Zala megyében képződött (426 millió Ft), Vas megyében 363 millió forint folyt be a gépjármű illetékbevételekből. Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk a megyék népességszámával és a megyék területének nagyságával egyértelműen kiderül miért így oszlik meg az illetékbevétel a régióban. A népesség száma és a megyék területe a Nyugat-dunántúli Régióban Megye megnevezése lakosság száma (fő) területe (km 2 ) Győr-Moson-Sopron megye Vas megy Zala megye (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal hivatalos honlapja 6. számú táblázat 44

47 A megyék lakosságának száma arányban van a területük nagyságával. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb területű megyében élnek a legtöbben. A régión belül Győr-Moson- Sopron megyében élnek a legtöbben, majd ezt követi Zala megye, utána Vas megye következik. Megállapítható, hogy mivel a visszterhes vagyonátruházási illeték területi alapon kerülnek kivetésre, a nagyobb népességszámú megyékben az illeték-előírás és a bevétel is nagyobb. 45

48 Összefoglalás, javaslat A dolgozatom témaválasztásánál fontos szempont volt számomra, hogy olyan terület mellett foglaljak állást, amely aktuálisan tükrözi napjaink általános viszonyait, mivel a visszterhes vagyonátruházási illeték révén mérhető a lakosság vagyonváltozásainak mértéke, üteme. Az adózás a pénzügyi függetlenség alapvető eleme, amelyet egyetlen állam sem kíván, átengedi más szervezet részére. Az adópolitika a nemzeti gazdaságpolitika legfontosabb eleme, az adók a közkiadások finanszírozásának és a jövedelmek újraelosztásának alapját képezik. Az illetéktörvény, amely közel 20 éve lépett hatályba, még napjainkban is alkalmazhatónak mondható. A jogrendszer és a társadalmi viszonyok gyakori változásai miatt többszöri módosításokon esett át és kisebb-nagyobb korrekciók a jövőben sem kerülhetőek el. Néhány javaslatot tennék, amelyek a visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkoznak. A lakástulajdon visszterhes szerzése esetén a 2 %-os illetékkulcs alá tartozó 4 millió forint forgalmi részt legalább 6 millió forintra kellene emelni. A 35 év alatti fiatalok első lakástulajdonának fizetendő illetéknél figyelembe vehető kedvezmény növelését javasolnám. A 8 millió forintos értékhatárt 15 millió forintra emelném, és a forintos kedvezményt a duplájára forintra történő emelését tartanám célszerűnek. Ez a két javaslat, amit megfogalmaztam, a társadalmi igazsághoz közelítené a szabályozást, hiszen az elmúlt években a forgalmi értékek olyan nagy mértékű növekedése volt megfigyelhető, hogy, ezen szabályozások nem tükrözik a valós viszonyokat. Továbbá úgy gondolom, hogy az illetékmértékek változása pozitív hatású lehetne az ingatlanpiacra, ugyanis a gazdasági válság óta folyamatos csökkenést mutat a lakás és a termőföldvásárlások száma. 46

49 Azoknál a lakásvásárlóknál, akik megelőző kölcsönt vesznek igénybe, de a vállalt gyerek még nem született meg, ezért az illeték kiszabásakor az adóhatóság nem csökkenti a forgalmi értéket a lakásépítési kedvezmény összegével, és amikor kiküldi az adóhatóság az elutasító határozatot, nem közli benne, hogy az illeték alapjának csökkentésére utólag is van lehetőség. Indokoltnak tartanám, ha az adóhatóság az elutasító határozatba feltűntetné ezt a lehetőséget. Az adóhatóság jogalkalmazó tevékenységének eredményességével, hatékonyságával kapcsolatos javaslatok. Biztosítani kellene az adóhatóság részére, hogy közvetlenül hozzá tudjon férni a Földhivatalok számítógépes rendszeréhez. Ezáltal gyorsabbá, pontosabbá válna az illetékkiszabási eljárás. Elősegítené az ingatlan adatainak pontos megismerését, a fennálló terhek, egyéb bejegyzések figyelembe vételét közvetlenül az illetékkiszabás időpontjában. Kiküszöbölhető lehetne az adathiányok miatt szükségessé váló eljárás felfüggesztése, valamint a Földhivatalok egyidejű megkeresése. A mai modern társadalomban, amiben a technológia napról napra változik, szükséges lenne az adóhatóságnak a meglévő elektronikus hálózatát tovább fejleszteni, egy olyan rendszert kiépíteni, amely többfajta elektronikus ügyintézést tenne lehetővé az adóhatóságnál. E tárgykörben meg kellene határozni azokat az ügyeket, eljárási cselekményeket, amikor az elektronikus út alkalmazható illetve kötelező. Például űrlapok kitöltésére, nyilatkozatok megtételére, egyszerűbb fejezetek teljes körű intézésére. Végezetül egy kis nemzetközi kitekintést mutatnék be néhány Európai Uniós országban. Ausztriában tulajdonjogot adásvétel útján csak írásba foglalt szerződéssel lehet szerezni, de nem kötelező a közjegyzői okiratba foglalás. A vagyonszerzési illeték 3,5%, és további ún. regisztrációs díjat is kell fizetni. Franciaországban a vagyonszerzési illeték mértéke lakóingatlan megszerzésekor 5,505-6,325%, vállalkozási célra használt ingatlan esetében pedig 4,89%, de kötelező 3 évig ilyen tevékenységre használni az ingatlant. Németországban az illeték egységesen, minden ingatlantípusra 3,5%. 47

50 Olaszországban az illeték mértéke a vételár, illetve a forgalmi érték 7%-ka, saját használatra vásárolt, illetve műemlékileg védett ingatlan esetén csak 3%. Spanyolországban az illeték egységesen a forgalmi érték 6%-ka. Lakóingatlan első értékesítése esetében illetéket nem kell fizetni, míg egyéb ingatlanok első értékesítésekor az illeték 0,5%. Felkészülésem során arra a megállapításra jutottam, hogy a magyarországi illetékrendszer minden tekintetben túlbonyolított, elavult szabályozásokon alapul. Ezzel együtt jár egy rendkívül összetett kedvezményrendszer, ami megnehezíti az adófizetők számára a közterhek viselését. Szükség lenne az újításokra, hogy az adózok, teljes körű képet kapjanak az illeték rendszerről, ne legyenek kiszolgáltatottak, bizonytalanok. Eddig az illetékrendszer kiszabás útján működött, amit bevallás alapura kellene cserélni. Ehhez az Illeték törvény megújítására és új jogszabályok bevezetésére lenne szükség. Nem mindegy tehát, milyen kép alakul ki az emberekben az adóhivatalról, amely ténylegesen az ott dolgozó munkatársakat jelenti. Dolgozatomat szeretném egy idézettel zárni, amely megfontolandó mind a jogalkotók, mind a jogalkalmazók számára: " senki sem érhet el semmi eredményt semmilyen téren, ha az élete örökös gonddalbajjal, gyötrelemmel van tele." /Charles Dickens/ 48

51 Irodalomjegyzék 1. Adóvilág - XII. évfolyam szám 2. Dr. Csanádi Ágnes Dr. Tóth József: Az önkormányzatok pénzügyei Perfekt, Budapest Dr. Kovács Ferenc: Az illetéktörvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal - Saldo Dr. Tóth József: Illetékek és az igazgatási, bírósági szolgáltatások díjai PSZF Jegyzet Herich György: Adótan 2010, Penta Unió, Budapest Ilonka Mária: Az adózás története napjainkig Nemzeti Tankönyvkiadó Rt évi XCIII. illetéktörvény Felhasznált jogszabályok: 1. 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet Internetforrás: - APEH hivatalos honlapja - Központi Statisztikai Hivatal hivatalos honlapja pdf 49

52 Mellékletek 1. számú melléklet 50

53 51

54 52

55 2. számú melléklet 53

56 3. számú melléklet 54

57 ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: LECSEK LÁSZLÓ Születési hely, év: Zalaegerszeg, NEPTUN kód: BAE3AY Szak: GAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT Konzulens neve: Némethné Czaller Zsuzsanna A záró dolgozat címe: Szakirány: VÁLLALKOZÁSSZERVEZŐ Beosztása: Pénzügy mestertanár A visszterhes vagyonátruházási illeték jelentősége, szerepe, az illetékfizetési bevételek alakulása az elmúlt években Tanszéki konzultációk igazolása Konzultáció Konzultáció témája időpontja Témavázlat pontosítása, irodalomkutatás A dolgozat első két fejezetének megbeszélése A dolgozat 3, 4, 5. fejezetének megbeszélése A további fejezetek konzultációja A formai követelményeknek való megfelelés. A záró dolgozat benyújtható! Tanszéki konzulens aláírása Zalaegerszeg, Tanszéki konzulens aláírása 55

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1.

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. 2012/2013. tanév II. félév PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam PSZ szak/pü Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Illeték

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása A Magyar Közlöny 174. számában megjelent az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI törvény( a

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Az illetéktörvény szabályainak főbb változásai

Az illetéktörvény szabályainak főbb változásai Az illetéktörvény szabályainak főbb változásai Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. számú törvény 2013. január 1-jétől jelentősen módosította

Részletesebben

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok 1. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya... 3 2. Az illetékfizetési kötelezettség

Részletesebben

10B400 ADATLAP. Benyújtandó 1 példányban a földhivatalhoz. Az átvevő ügyintéző: 6/b. számú lap: darab. darab. 6/c. számú lap: 6/d.

10B400 ADATLAP. Benyújtandó 1 példányban a földhivatalhoz. Az átvevő ügyintéző: 6/b. számú lap: darab. darab. 6/c. számú lap: 6/d. 10B400 ADATLAP ingatlan vagyonszerzés esetén a vagyont szerző adatainak, illetékmentességének, kedvezményének, a visszterhes ingatlanátruházás esetén az ingatlant értékesítő adatainak, illetve az ingatlanhoz

Részletesebben

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek A visszterhes vagyonátruházási illeték 1. Mire terjed ki a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség? 1 Ingatlannak, valamint a lentebb meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher

Részletesebben

HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK. Dr. Gróf Gabriella

HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK. Dr. Gróf Gabriella HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK 2013 Dr. Gróf Gabriella HELYI ADÓ VÁLTOZÁSOK IPARŰZÉSI ADÓ 2012. Évi CLXXVIII. törvény Elábé és közvetített szolgáltatás (ksz) értékének együttes összege sávos progresszió

Részletesebben

Adóvilág 2009. július XIII. Évfolyam 08. szám

Adóvilág 2009. július XIII. Évfolyam 08. szám Haszonélvezeti jog és illeték Adóvilág 2009. július XIII. Évfolyam 08. szám A haszonélvezeti jog személyhez kötött dologi jog, amelynek alapján a haszonélvezô a más személy tulajdonában lévô dolgot birtokolhatja,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

ADATLAP Magánszemély fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP Magánszemély fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához ADATLAP Magánszemély fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: Neve:... Adóazonosító szám:... Lakcíme:... Munkahely megnevezése és címe:... 2. A kérelemmel

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:... b) adóazonosító szám:... c) lakcíme:...

Részletesebben

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2003. /XII.30./ számú R e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 11/2007.(XII.15.) számú

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

Az Illeték tv 2014 évi változásai. Ponyiné Oszvald Katalin NAV Nógrád Megyei Adóigazgatósága

Az Illeték tv 2014 évi változásai. Ponyiné Oszvald Katalin NAV Nógrád Megyei Adóigazgatósága Az Illeték tv 2014 évi változásai Ponyiné Oszvald Katalin NAV Nógrád Megyei Adóigazgatósága Házastársak közötti vagyonmozgások [25. (2)-(3) bekezdés, 17. (1) bekezdés p) és v) pontok, 26. (1) bekezdés

Részletesebben

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok 1. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya... 3 2. Az illetékfizetési kötelezettség

Részletesebben

TUDNIVALÓK AZ INGATLANVÁSÁRLÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ILLETÉKKÖ- TELEZETTSÉGRE VONATKOZÓAN

TUDNIVALÓK AZ INGATLANVÁSÁRLÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ILLETÉKKÖ- TELEZETTSÉGRE VONATKOZÓAN udnivalók TUDNIVALÓK AZ INGATLANVÁSÁRLÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ILLETÉKKÖ- TELEZETTSÉGRE VONATKOZÓAN Mikor kell illetéket fizetni? Ingatlan tulajdonának (akár telek, akár lakástulajdon) ellenérték fejében történő

Részletesebben

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM Létavértesi Közös Önkormányzati Hivatal 4281 Létavértes, Kossuth u. 4. Telefon: (52)- 376-101, Fax: (52)- 376-345 e-mail cím: letavertes@gmail.com www.letavertes.hu MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM /magánszemély

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok 1. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya... 3 2. Az illetékfizetési kötelezettség

Részletesebben

Példák a helyi adóra és az illetékre

Példák a helyi adóra és az illetékre Példák a helyi adóra és az illetékre Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I. Hol tartunk? Illetékek eredete Illetékfajták Öröklési illeték Ajándékozási illeték Visszterhes vagyonátruházási illeték Eljárási díjak Dr

Részletesebben

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4.

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4. BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport Budapest, V., Erzsébet tér 4. ADATLAP gazdasági társaságok, a Ptk., vagy egyéb jogszabály

Részletesebben

ADATLAP. Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP. Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához ADATLAP Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához Azonosító adatok: A gazdálkodó szervezet teljes (és rövidített) elnevezése: Adószáma:... ; Tevékenység

Részletesebben

2012.05.03. Az illeték fogalma. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Hatálya. Célja: Illetékmentesség. Az illetékkötelezettség keletkezése

2012.05.03. Az illeték fogalma. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Hatálya. Célja: Illetékmentesség. Az illetékkötelezettség keletkezése Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2011/2012 Az illeték fogalma Közvetlen állami, önkormányzati ellenszolgáltatásért, vagy annak megkezdéséért fizetendő díj Fajtái: I. Vagyonszerzési (öröklés,

Részletesebben

A KÉRELEM mellékletét képezi az ADATLAP

A KÉRELEM mellékletét képezi az ADATLAP A KÉRELEM mellékletét képezi az ADATLAP Cím: DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE ADÓÜGYI OSZTÁLY 4001 Debrecen, Pf. 110. Kálvin tér 11. www.debrecen.hu Tel. : 52/517-700 Fax : 52/517-712 Ügyiratszám:

Részletesebben

Méltányossági kérelem

Méltányossági kérelem Mutató: Méltányossági kérelem Név: Szül::. Adóazonosító jele:..adószáma: Anyja neve:. Leánykori neve::.. Város: Utca alatti lakos az alábbi kérelemmel fordulok Szentes Város önkormányzati adóhatóságához:

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete. 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet módosításáról

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete. 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete az első lakást szerző fiatal házasok támogatásáról, valamint a helyi önkormányzat lakásvásárlási, lakásépítési támogatásáról szóló 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet

Részletesebben

az illetékekről 1 1 / 58 2011.10.07. 5:25

az illetékekről 1 1 / 58 2011.10.07. 5:25 1 / 58 2011.10.07. 5:25 az illetékekről 1 Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok 1. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.

Részletesebben

ADATLAP. Egyéni vállalkozó fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP. Egyéni vállalkozó fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához Ügyiratszám: /20. Érkezett: Ügyintéző: ADATLAP Egyéni vállalkozó fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: a)

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrõl ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrõl ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrõl Az Országgyûlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

ADATLAP. Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP. Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:... b) adóazonosító szám:... c) lakcíme:...

Részletesebben

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM. Egyéni vállalkozó

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM. Egyéni vállalkozó MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM Egyéni vállalkozó Érkezett: 20. hó nap Átvette: fizetési könnyítés,mérséklés valamint költségmentesség igénylő adatlap 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:.. b) adószáma: nyilvántartási

Részletesebben

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához II. számú melléklet a 7004/2006. (AEÉ4.) APEH irányelvhez ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról 1 Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról Kihirdetve: 2014. május 21. Kifüggesztve: 2014. május

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Az illetékeket és díjakat ez a törvény tartalmazza: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

A D A T L A P. 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:... b) adóazonosító jele:..., adószáma: ... ... ...

A D A T L A P. 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:... b) adóazonosító jele:..., adószáma: ... ... ... GYOMAENDRŐDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE Adó Osztály 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. Tel: (66) 386-122, Fax.: (66) 283-288 www.gyomaendrod.hu ado@gyomaendrod.hu A D A T L A P Egyéni vállalkozó

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 29/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 29/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az építményadóról

Részletesebben

ADATLAP. Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetéskönnyítésre (fizetéshalasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP. Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetéskönnyítésre (fizetéshalasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához ADATLAP Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetéskönnyítésre (fizetéshalasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához Azonosító adatok: A gazdálkodó szervezet teljes (és rövidített)

Részletesebben

ADATLAP Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához ADATLAP Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: Neve:... Adóazonosító szám:... Lakcíme:... Munkahely

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény Hatályos: 2011.12.22-2011.12.31

1990. évi XCIII. törvény Hatályos: 2011.12.22-2011.12.31 1990. évi XCIII. törvény Hatályos: 2011.12.22-2011.12.31 Jogszabálykereső Szolgáltatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi

Részletesebben

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM. Egyéni vállalkozó

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM. Egyéni vállalkozó 1 Eljárási illeték: 3.000,-, melyet csekken kell leróni Költségmentesség: lásd 5. oldal Érkezett: 20. hó nap Átvette: MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM Egyéni vállalkozó fizetési könnyítés,mérséklés valamint költségmentesség

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2007. (IV. 04.) RENDELETE. az első lakáshoz jutók támogatásának rendszeréről

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2007. (IV. 04.) RENDELETE. az első lakáshoz jutók támogatásának rendszeréről MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2007. (IV. 04.) RENDELETE az első lakáshoz jutók támogatásának rendszeréről (egységes szerkezetben a 24/2010.(XI.22.) rendelettel) Mátészalka Város

Részletesebben

A D A T L A P. Magánszemély fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) és/vagy mérséklésre, törlésre irányuló kérelmének elbírálásához

A D A T L A P. Magánszemély fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) és/vagy mérséklésre, törlésre irányuló kérelmének elbírálásához GYOMAENDRŐDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE Adó Osztály 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. Tel: (66) 386-122, Fax.: (66) 283-288 www.gyomaendrod.hu ado@gyomaendrod.hu A D A T L A P Magánszemély fizetési

Részletesebben

ADATLAP MAGÁNSZEMÉLY (EGYÉNI VÁLLALKOZÓ) FIZETÉSI KÖNNYÍTÉSRE ÉS MÉRSÉKLÉSRE IRÁNYULÓ KÉRELMÉNEK ELBÍRÁLÁSÁHOZ

ADATLAP MAGÁNSZEMÉLY (EGYÉNI VÁLLALKOZÓ) FIZETÉSI KÖNNYÍTÉSRE ÉS MÉRSÉKLÉSRE IRÁNYULÓ KÉRELMÉNEK ELBÍRÁLÁSÁHOZ ADATLAP MAGÁNSZEMÉLY (EGYÉNI VÁLLALKOZÓ) FIZETÉSI KÖNNYÍTÉSRE ÉS MÉRSÉKLÉSRE IRÁNYULÓ KÉRELMÉNEK ELBÍRÁLÁSÁHOZ Adózó azonosító adatai: neve:. lakcíme:.... foglalkozása: munkahely megnevezése és címe:.

Részletesebben

Csere. Elidegenítési és terhelési tilalom. Előleg. Foglaló. Hagyaték. Használat. Haszonélvezet. Haszonélvezeti, használati érték. Ingatlan.

Csere. Elidegenítési és terhelési tilalom. Előleg. Foglaló. Hagyaték. Használat. Haszonélvezet. Haszonélvezeti, használati érték. Ingatlan. Csere A csereszerződésben a felek az ingatlanok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, azaz mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében.

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM Iktatószám:... /2012. Ügyintéző: Kérelemhez Adatlap tartozik! A kérelem 3000 Ft eljárási illeték alá esik! MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM Magánszemély (Egyéni vállalkozó) részére Adózó neve:... Születési neve:...

Részletesebben

AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK. I. Általános és közös szabályok

AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK. I. Általános és közös szabályok AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. Általános és közös szabályok 1. Az öröklési és ajándékozási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya... 2 1.1. Öröklési illetékfizetési

Részletesebben

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben a 19/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendelettel.) Inárcs Község Önkormányzata a helyi

Részletesebben

1. oldal, összesen: 38. 1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1. oldal, összesen: 38. 1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 1. oldal, összesen: 38 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok

Részletesebben

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM. Magánszemély

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM. Magánszemély 1 Illetékkötelezettség lásd 4. oldal Költségmentesség 2008. lásd hó 5. oldal nap MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM Érkezett: 20. hó nap Átvette: Magánszemély fizetési könnyítés, mérséklés valamint költségmentesség

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Page 1 of 55 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1 Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása

Részletesebben

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával 7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az adóköteles jövedelem kiszámításához a bevételből kiindulva először az

Részletesebben

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM Érkezett: 20. hó nap MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM Átvette: 1. Adózó azonosító adatai: Egyéni vállalkozó fizetési könnyítés, mérséklés igénylő adatlap a) neve:... b) adószáma:... Nyilvántartási száma:... c) lakcíme:...

Részletesebben

Az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényének bejelentése a 09B400-as adatlap útján

Az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényének bejelentése a 09B400-as adatlap útján INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS - ADÓELJÁRÁS Dr. Huszár Eszter - dr. Keindl László Az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényének bejelentése a 09B400-as adatlap útján Az egyes adó- és járuléktörvények

Részletesebben

Adóazonosító jele:... fizetési halasztás részletfizetés mérséklés törlés. a, Halasztani kért összeg(ek): 1/5.oldal. 1.Adózó azonosító adatai:

Adóazonosító jele:... fizetési halasztás részletfizetés mérséklés törlés. a, Halasztani kért összeg(ek): 1/5.oldal. 1.Adózó azonosító adatai: Az első fokú közigazgatási eljárás illetékköteles, az illeték a kérelem benyújtásával egyidejűleg esedékes. Az illetékekről szóló módosított 1990. évi XCIII. Tv. (Itv.) 29.. (1) bekezdés szerint a fizetendő

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK

A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK Gépjármű, illetve pótkocsi öröklése, ajándékozása és visszterhes vagyonátruházás keretében történő megszerzése esetén vagyonszerzési illetéket

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről1

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről1 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről1 Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK

A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK Gépjármű, illetve pótkocsi öröklése, ajándékozása és visszterhes vagyonátruházás keretében történő megszerzése esetén vagyonszerzési illetéket

Részletesebben

AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK. I. Általános és közös szabályok

AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK. I. Általános és közös szabályok AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. Általános és közös szabályok 1. Az öröklési és ajándékozási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya... 2 1.1. Öröklési illetékfizetési

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Dr. Németh Mária Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága Sopron, 2011. október 7. Előadás témái Jogszabályi háttér Visszterhes vagyonszerzések

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 21/2011.(XII.22.) önkormányzati rendelettel módosított. 17/2010.(XII.22.) önkormányzati rendelete

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 21/2011.(XII.22.) önkormányzati rendelettel módosított. 17/2010.(XII.22.) önkormányzati rendelete Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 21/2011.(XII.22.) önkormányzati rendelettel módosított 17/2010.(XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról egységes szerkezetben 2 Eplény Községi

Részletesebben

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM Érkezett: 20. hó nap Átvette: MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM Magánszemély fizetési könnyítés, mérséklés igénylő adatlap 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:... b) születési helye és ideje:... anyja neve:... b) adóazonosító

Részletesebben

GYOMAENDRŐDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE

GYOMAENDRŐDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE GYOMAENDRŐDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE Adó Osztály 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. Tel: (66) 386-122, Fax.: (66) 283-288 www.gyomaendrod.hu ado@gyomaendrod.hu A D A T L A P Gazdasági társaság

Részletesebben

A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁSÁVAL (A MAGÁNCSŐD ELJÁRÁSSAL) KAPCSOLATOS ADÓZÁSI TUDNIVALÓK

A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁSÁVAL (A MAGÁNCSŐD ELJÁRÁSSAL) KAPCSOLATOS ADÓZÁSI TUDNIVALÓK 69. számú információs füzet A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁSÁVAL (A MAGÁNCSŐD ELJÁRÁSSAL) KAPCSOLATOS ADÓZÁSI TUDNIVALÓK 2015. szeptember 1-jével hatályba lépett a devizahiteles adósok

Részletesebben

Öröklési és ajándékozási illeték

Öröklési és ajándékozási illeték Öröklési és ajándékozási illeték 1. Általános szabályok 1 Öröklés, ajándékozás esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) meghatározott módon öröklési, illetve ajándékozási

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Adóigazgatási Osztály ADATLAP

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Adóigazgatási Osztály ADATLAP ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) és/vagy mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:... b) adóazonosító

Részletesebben

község közterület közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó

község közterület közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó Tiszaüly Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 5061 Tiszasüly, Kistéri út 21. Tel:56/497-000, fax: 56/497-019 Bevallás a magánszemélyek kommunális adójáról (Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Kistelek Város Képviselő-testületének rendelete

Kistelek Város Képviselő-testületének rendelete Kistelek Város Képviselő-testülete 9/1999. (V.25.) KT sz. rendelete a kommunális adóról (egységes szerkezetben) 1 A többször módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazása

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2004. (V.5.) Ök. számú R E N D E L E T E

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2004. (V.5.) Ök. számú R E N D E L E T E MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 18/2004. (V.5.) Ök. számú R E N D E L E T E a magánszemélyek kommunális adójáról (egységes szerkezetben a 26/2010.(XII.30.) rendelettel) 1. AZ ADÓ BEVEZETÉSE 1. A helyi

Részletesebben

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E. az építményadóról.

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E. az építményadóról. SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E az építményadóról. Sávoly község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16..

Részletesebben

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: a) Neve:... b) Adóazonosító szám: :... c)

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodás biztonsága, az illetékességi

Részletesebben

A jármű gyártástól számított kora hajtómotorjának 0-3 év 4-8 év 8 év felett

A jármű gyártástól számított kora hajtómotorjának 0-3 év 4-8 év 8 év felett VÁLTOZÁSOK AZ ILLETÉKSZABÁLYOZÁSBAN Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény ( őszi adócsomag ) az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

33/1995. (XII. 29.) RENDELETE A FIATAL HÁZASOK ELSŐ LAKÁSHOZ JUTÁSÁRA ADOTT TÁMOGATÁSRÓL, ANNAK FELTÉTELEIRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

33/1995. (XII. 29.) RENDELETE A FIATAL HÁZASOK ELSŐ LAKÁSHOZ JUTÁSÁRA ADOTT TÁMOGATÁSRÓL, ANNAK FELTÉTELEIRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 33/1995. (XII. 29.) RENDELETE A FIATAL HÁZASOK ELSŐ LAKÁSHOZ JUTÁSÁRA ADOTT TÁMOGATÁSRÓL, ANNAK FELTÉTELEIRŐL A 28/1997. (VII. 1.), A 16/2000. (V. 17.),

Részletesebben

Öröklési és ajándékozási illeték. 1. Általános szabályok 1

Öröklési és ajándékozási illeték. 1. Általános szabályok 1 Öröklési és ajándékozási illeték 1. Általános szabályok 1 Öröklés, ajándékozás esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) meghatározott módon öröklési, illetve ajándékozási

Részletesebben

Méltányossági kérelem ügyintézése adófizetés tárgyában

Méltányossági kérelem ügyintézése adófizetés tárgyában Méltányossági kérelem ügyintézése adófizetés tárgyában Ügyintéző: Dr Pásztor Istvánné Kanczlerné Kőrösi Edit Otoltics Gyuláné Ügyintézés helye: Fadd Nagyközség Polgármesteri Hivatala Adócsoport, 4. sz.

Részletesebben

AO 080/7 6/1 ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó)1 fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

AO 080/7 6/1 ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó)1 fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához AO 080/7 6/1 ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó)1 fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: a) neve: b) adóazonosító szám / adószám: c)

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 12/1998. (V. 7.) 1 RENDELETE 2 A TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK EGYES FELTÉTELEIRŐL

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 12/1998. (V. 7.) 1 RENDELETE 2 A TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK EGYES FELTÉTELEIRŐL ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 12/1998. (V. 7.) 1 RENDELETE 2 A TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK EGYES FELTÉTELEIRŐL A 17/1999. (V. 13.) 3, A 33/2000. (X. 24.) 4, A 42/2000.

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

Magánszemélyek kommunális adója bevallásának, kivetésének ügyintézése

Magánszemélyek kommunális adója bevallásának, kivetésének ügyintézése Magánszemélyek kommunális adója bevallásának, kivetésének ügyintézése Ügyintéző: Otoltics Gyuláné Ügyintézés helye: Fadd Nagyközség Polgármesteri Hivatala Adó Iroda Fadd, Dózsa György utca 12 Ügyfélfogadás

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELS Ő RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről ELS Ő RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Az Országgyű lés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben