Helyi tanterv SZAKMAI PROGRAM

Átírás

1 Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Helyi tanterv SZAKMAI PROGRAM MEZŐGAZDASÁG SZAKMACSOPORT FŰSZERNÖVÉNY TERMESZTŐ RÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS évfolyam [Ide írhatja be a dokumentum kivonatát, amely rendszerint a dokumentum rövid összefoglalása. Ide írhatja be a dokumentum kivonatát, amely rendszerint a dokumentum rövid öszszefoglalása.]

2 Tartalom: Mezőgazdaság szakmacsoport 4 Fűszernövény termesztő rész szakképesítés 4 OKJ száma: A képzés szabályozásának jogi háttere 4 Az adaptált központi program alkalmazásának lehetőségei 6 A program jellemzői 6 A sajátos nevelési igényű (SNI), tanulásban akadályozott fiatalok és a tanulási tevékenységet nehezítő tényezők 7 A tanulók felkészítése a képzésbe való belépésre, beiskolázás 9 A képzés szervezésének lehetőségei 9 Ellenőrzés értékelés 11 A taneszköz-kiválasztás elvei 13 Fejlesztési feladatok 13 A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása 15 A képzés célja 15 Szakma gyakorlása során végrehajtandó feladatok: évfolyam fűszernövény termesztő 26 Vállalkozási ismeretek 26 Vállalkozási gyakorlatok 31 Informatika 33 Növénytan 34 Termesztési ismeretek 36 Termesztési ismeretek gyakorlata 39 Műszaki alapismeretek 41 Műszaki alapismeretek gyakorlata 45 Munkavállalói ismeretek 48 Munkavállalói ismeretek 52 Fűszernövény termesztés I. 55 Fűszernövény termesztés gyakorlat I évfolyam fűszernövény termesztő 57 Vállalkozási ismeretek 57 Munkavállalói ismeretek 62 Kereskedelmi ismeretek 66 2

3 Kereskedelmi gyakorlat 67 Fűszernövény termesztés II. 68 Fűszernövény termesztés gyakorlat II. 69 Kertészeti géptan 70 Kertészeti géptan gyakorlat 71 A szakképesítés/elágazások vizsgáztatási követelményei 72 A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: 72 A szakmai vizsga részei: 72 A szakmai vizsga értékelése %-osan 75 A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei 75 A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai 75 Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok 75 Fogalmak értelmezése 77 3

4 Mezőgazdaság szakmacsoport Fűszernövény termesztő rész szakképesítés OKJ száma: Az adaptált központi program A képzés szabályozásának jogi háttere a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló többször módosított évi LXXVI. törvény, a gazdasági kamarákról szóló módosított évi CXXI. törvény, a gyermekek jogairól szóló LXIV. törvény (1989. november. 20. a New Yorkban aláírt a Gyermekek jogairól szóló Egyezmény alapján ( cikk), a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított évi CXXV. törvény, az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006.(II.16.) OGY határozat, a 10/2007.(II.27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006.(II.17.) OM rendelet módosításáról, a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006.(III.23.) OM rendelet, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szó- 4

5 ló 4/2002.(II.26.) OM rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször módosított 243/2003.(XII.17.) Kormányrendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.(V.20.) OM rendelet és a módosító 1/2006.(VI.29.) OKM rendelet, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005.(III.1.) OM rendelet, a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet, a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészetiműszaki követelményeiről szóló 19/2002.(V.8.) OM rendelet, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007.(V.21.) SZMM rendelet, Az OKJ számú, Fűszernövény-termesztő megnevezésű rész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült 5

6 Az adaptált központi program alkalmazásának lehetőségei A Fűszernövény-termesztő szakképesítés adaptált központi programja a tanulásban akadályozott (SNI, fogyatékossággal élő) fiatalok iskolai rendszerű szakmai képzéséhez készült. Alkalmazható: alapprogramként a tanulásban akadályozott fiatalokat e szakképesítésre felkészítő iskolai rendszerű szegregált és integrált oktatásszervezési formában egyaránt a helyi szakmai program elkészítéséhez, a tanulásban akadályozott fiatalok felnőttképzés keretében történő képzési programjának kialakításához (a sajátos nevelési igényeknek megfelelő speciális elemei beépítésével). A tanulásban akadályozott tanulók számára elsősorban a gyakorlatigényes, alacsonyabb szintű iskolai végzettséghez nem kötött, alapiskolai végzettségre épülő vagy tíz évfolyamra épülő szakképesítések elsajátításának eredményessége valószínűsíthető. E rész-szakképesítés elsajátítása szélesebb körnek jelentheti a szakmai végzettség megszerzését. Az alapos, eredményes felkészítés több lehetőséget is tartogat a tanulásban akadályozottak számára. A megszerzett teljesítményképes szakmai tudás nemcsak a tevékenységi körben jelent munkalehetőséget számukra, de alapul szolgálhat életpályájuk során további szakmai előmenetelükhöz (képességeik függvényében a Kertész szakképesítés további rész-szakképesítéseinek megszerzéséhez), a munkaerőpiacon való tartós megmaradásukhoz (egyéb mezőgazdasági szakmacsoportba tartozó részszakképesítések képzésébe való bekapcsolódással stb.). A program jellemzői A speciális központi program a Fűszernövény-termesztő rész- szakképesítés központi programjának, mint alapprogramnak az adaptációja - a tanulásban akadályozottak (SNI, fogyatékossággal élő tanulók) sajátos nevelési igényeinek megfelelő speciális elemek beépítésével kiegészített - rehabilitációs program. Az alapprogramnak megfelelően kompetencia alapú, moduláris szerkezetű, a tanulásban akadályozott (fogyatékossággal élő) tanulók sajátos nevelési igényének megfelelően gyakorlatba ágyazott, személyiségközpontú, fejlesztő jellegű program. Az adaptált központi program speciális elemei: iskolai rendszerű képzésben a képzési idő 2 tanév; 6

7 a szakmai alapozás 1 tanév; a sajátos nevelési igénynek megfelelő, pozitív diszkriminációt biztosító feltételek beépítése (személyi, tárgyi feltételek, képzés szerkezete, vizsga). A képzés gyakorlatorientált, differenciált, személyiségközpontú jellegét szolgálják: a képzési szerkezet, a tananyagtartalom elrendezése, - a tulajdonságprofilban megfogalmazott kompetenciák teljes körű megszerzéséhez tananyagegységekhez, esetenként tananyagelemekhez az SNI tanulók képzésében eredményesen alkalmazható képzési jelleg, képzési helyszín, tanulói munkaformák, a tananyag feldolgozás módja, - a szabad sáv időkeretének felhasználása (javaslat a szakmai kompetenciák kialakítását erősítő közismereti tantárgyakra; javaslatok a rehabilitációt szolgáló (fejlesztés, munkába állás, az önálló életvitel tananyagegységekre) A képző intézmények e speciális szakmai központi program alapján a helyi sajátosságok ismeretében és azt figyelembe véve készíthetik el a pedagógiai programjuk részeként a helyi szakmai programjukat. A sajátos nevelési igényű (SNI), tanulásban akadályozott fiatalok és a tanulási tevékenységet nehezítő tényezők Tanulásban akadályozottak mindazok a gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képesség hiányosságai, fejlődési zavara következtében tartósan feltűnően nehezen tanulnak. A tanulásban akadályozottság kialakulása több tényezőre vezethető vissza. Ezen adaptált program azoknak a tanulásban akadályozott fiataloknak a szakmai felkészítéséhez készült, akiknél a tanulásban akadályozottság alapvetően a központi idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai gyermekkorban szerzett sérülésével vagy funkciózavarával függ össze. A tanulásban akadályozottság (enyhe értelmi fogyatékosság) megállapítását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakemberei végzik komplex vizsgálatok alapján. Szakértői véleményben rögzítik a fogyatékosság tényét, megjelölve egyúttal a fejlesztés irányait. A tanulásban akadályozottak csoportján belül rendkívül változatos eltérések tapasztalhatók. A tanulóknál jelentős különbségek mutatkoznak: a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok sokszínűségében, pszichikus funkciók érintettségében (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, 7

8 képzelet, gondolkodás, érzelmi-akarati élet, viselkedés, magatartás, cselekvés, stb.), a fejlődés ütemében, a fejlesztés várható eredményében. A tanulásban akadályozott tanulók iskolai tanulásának eredményességét akadályozzák a tanulási helyzetekben (eltérő mértékben és egyedi kombinációban) megmutatkozó jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció gyengeség, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései, valamint a tanulási képességek különböző fejlődési zavarai. A tanulásban akadályozott tanulók képzése során számolni kell a tanulásitanítási tevékenységet változó mértékben és variációban előforduló nehezítő tényezőkkel: a tanulási és a munkavégzési motiváció gyengesége, a kognitív képességek zavara (a figyelem szűkebb terjedelme, szétszórtsága; az emlékezet szűkebb terjedelme, a bevésés-felidézés gyengeségei; az elvont gondolkodás gyengeségei), a személyiség-fejlettség alacsonyabb szintje (önállótlanság, ingerlékenység vagy zárkózottság, befolyásolhatóság), a szociális érzékenység gyengesége (kommunikációs zavarok; kapcsolatteremtési és kapcsolattartási képesség fejletlensége), egyéb társuló problémák (egészségügyi, szociális és magatartási zavarok) A tanulásban akadályozottságból fakadó pedagógiai jellemzők: speciális nevelési igény, fejlesztés a többségi iskola átlagos feltételei között nem biztosítható, külön segítségadás nélkül akadályozott tanulási folyamat, speciális nevelési igény kielégítéséhez, eredményes tanulási-tanítási tevékenységhez pedagógiai többletszolgáltatások, egyéni gyógypedagógiai megsegítés szükséges. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egyénre szabott, folyamatos fejlesztése attól is függ, hogy milyen egyéb társuló egészségügyi, érzékszervi, mozgási, beszédfejlődési rendellenesség, magatartászavar kapcsolódik a fogyatékosságukhoz. A fejlesztés a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés - a szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap. A nevelést-oktatást meghatározó jellemzők miatt a hosszú fejlesztési folyamatban az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia: az ismeretek tartalmának és mélységének, a tevékenységformáknak, 8

9 az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek (osztály, csoport, egyéni), a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A tanulásban akadályozott fiatalok alapfokú iskoláztatása sajátos nevelési igényeinek megfelelően szegregált vagy integrált szervezetei formában történhet. Ma még zömében szegregált gyógypedagógiai iskolai rendszerben a speciális nevelés-oktatás során az alapismeretek elsajátításának folyamatában képességeik fejlesztése, korrekciója útján, személyiségük fejlettségi szintje alapján válnak alkalmassá a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A tanulók felkészítése a képzésbe való belépésre, beiskolázás A Fűszernövény-termesztő rész-szakképesítésre való beiskolázásnál a szakképesítés megszerzésével végezhető munkatevékenység szükségessé teszi a körültekintő pályaorientálást. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a fűszernövénytermesztő közepesen nehéz fizikai munkát végez, gyakorta a szabadban, kitéve az időjárás nem kívánatos hatásainak. Ügyelni kell a tanulóknál az esetleges allergiás reakciók kiszűrésére. Bár a szakképesítés bemenete nem ír elő befejezett iskolai végzettséget, a kompetenciák elsajátítása a tanulók számára csak megfelelő kognitív és manuális képességek, egészségi állapot alapján valószínűsíthető. A szakmatanulásra való felkészítés iskolai szakaszaiban (előkészítés és alapozás) kiemelt feladat a szakképesítés tanulásához, később gyakorlásához alapvetően szükséges kompetenciák (az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség, felelősségérzet, monotónia tűrés, rendszeretet, pontos minőségi munkavégzés) fejlesztése, a szakma tanulását megalapozó közismereti tudás elsajátíttatása, a megfelelő eszközhasználat, motiváltság stb. megteremtésében. A szakképző intézmény megválasztásánál, amennyiben több lehetőség adódik egyénileg szükséges mérlegelni az integrált vagy szegregált képzésbe való irányítást. Ez függ egyénileg a tanulóktól (bemeneti kompetenciák, szakmai előkészítés-szakmai alapozásban való részvétel), valamint a képző intézményben folyó szakmai munkától (minőség, SNI tanulók fogadásához való felkészültség, speciális feltételek megléte stb.). A képzés szervezésének lehetőségei A 2 éves képzési idővel tervezett adaptált központi program kompetencia alapú, modulrendszerű, tevékenységközpontú, amelynek alapján az iskola sajátos- 9

10 ságainak, személyi és tárgyi feltételeinek figyelembe vételével alakítja ki helyi szakmai programját, (természetesen a kötelező elemek betartásával). A képzési idő A képzési idő 2 tanévre történő kiterjesztését a tanulók tanulásban akadályozottsága (fogyatékossága) indokolja. A szakmai alapozás 1 éves időkerete szolgálja a felzárkóztatás és biztos alapok elsajátításának lehetőségét. A képzési idő megnövelése lehetőséget ad: a tananyag feldolgozásban a tanulócsoport, a tanuló sajátos igényeinek megfelelő időráfordítás biztosítására (általában a modulok magasabb óraszámban történő feldolgozásra, a tananyagegységek közötti, valamint a tananyagegységen belül a tananyagelemekre tervezett óraszámok átcsoportosításával a nehezebben elsajátítható pl. elméletigényes vagy hangsúlyozott tananyagtartalomra fordítható óraszám emelésére.), speciális pedagógiai feladatok ellátásához szükséges idő biztosítására. A képzés szervezése Az alkalmazóképes tudás elsajátításának feltétele a tanulásban akadályozott tanulók számára a sajátos nevelési igényeiknek megfelelő oktatásszervezés. A szegregáció a sajátos nevelési igényű tanulók elkülönített oktatását jelenti. Jól kiépült speciális iskolahálózatban, színvonalas pedagógiai kompetenciákkal, kis létszámú osztályokban, speciális tanterv alkalmazásával folyik a képzés, szaktanár, gyógypedagógus, pszichológus, orvos-terapeuta együttműködésével. Biztosítottak a szükséges speciális feltételek, azonban mennyiben csak belső iskolai gyakorlóhelyen folyik a képzés, fennáll a zárt, védő-óvó környezet veszélye, így kevésbé lehetséges felkészíteni a tanulókat a társadalomba való beilleszkedésre. Az alapismeretei hiánnyal, készségek gyengébb voltával a képzésbe lépő tanulók számára legalábbis az l. szakképzési évfolyamon szükséges a hiánypótlás, felzárkóztatás, az intenzívebb fejlesztés. Erre a speciális szakiskolai képzésszervezésben nagyobb lehetőség, bevált gyakorlat biztosított. Törekedni kell azonban a tanulók fokozatos természetes munkakörülmények közötti felkészítésére, fejlettségi szintjüknek megfelelően a mind szélesebb integrációra. Tanulásban akadályozottak számára a rész-szakképesítések képzése iskolai rendszerben elsősorban a speciális szakiskola keretén belül javasolt, az itt valóban biztosított speciális személyi feltételek, a személyre szabott fejlesztő felkészítés megvalósíthatósága miatt. Az itt folyó képzés a tanulók számára megalapozhatja a szakmai felkészültség további elmélyítését, a szakmai ismeretek bővítésével további rész-szakképesítések megszerzését, a jobb képességű fiata- 10

11 lok számára magasabb szintű szakképesítést adó képzésbe való belépés lehetőségét. A csoportok összetétele, az osztályok nagysága: A tanulócsoportok szervezésénél az eredményesség érdekében figyelembe kell venni a Közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó mellékletében előírtakat. Tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) tanuló 2 főként tekintendő a csoport kialakításánál. Szegregált oktatásszervezésben a gyakorlati csoport létszáma 6 fő. Ellenőrzés értékelés Az ellenőrzés differenciáltan, komplex módon, rendszeresen történjen. Ez alapul szolgál a hiányosságok feltárásával, azok megszüntetését szolgáló egyéni és csoportos felzárkóztatásnak, a fejlesztés megtervezésének. Az ellenőrzést mindig kövesse értékelés, melynek pozitív irányultsága segíti a kudarcélmények elkerülését. A tanulási tevékenységben a tanulókat motiváló tényezőként alkalmazható: az előre közölt ellenőrzési és értékelési szempont, fokozatosság az ellenőrzési módok alkalmazásában (szóbeli, írásos; különböző nehézségi fokú írásos felmérők), a humánus és igazságos értékrend következetes alkalmazása, a feladatteljesítést közvetlenül követő, pozitív irányultságú, többnyire szóbeli értékelés, a fejlődés elismerése. A tanulásban akadályozottak esetében különösen fontos a tanítás-tanulás folyamatában a feladatok, az ismeretek megértésének folyamatos ellenőrzése. Az elméleti tudás vagy megértés ellenőrzése történhet szóban vagy írásban. (Kezdetben az, azonnali szóbeli visszacsatolással, majd fokozatosan egyre több írásos formában, különösen azoknál a tananyagegységeknél, ahol írásbeli vizsgatevékenység van előírva.) A gyakorlati tevékenységek ellenőrzése-értékelése komplex feladat, ami a manuális tevékenységen (a munka eredményessége = produktum, munkaszervezés, időbeosztás, dokumentálás) túl kiterjed az elméleti ismeretek elsajátítására (gyakorlati alkalmazására). Ez különösen az elméletigényes gyakorlati tananyagtartalmak esetében a gyakorlat manuális részének ellenőrzése mellett az elméleti ismeretek elsajátítására vonatkozóan feladatlapok, tesztek, számítási feladatok útján történhet. 11

12 A produktum értékelésekor figyelembe kell venni az eszközök kezelésének szakszerűségét (eszközhasználat) munkavédelmi és higiéniai szabályok betartását, a gazdaságos szemléletmód érvényesülését. A tanulásban akadályozottak tanulási tevékenységének ösztönzése, az értékelés az ötfokú skálán, érdemjeggyel történő módjánál tágabb értékelési módot igényel. A modul tananyagmennyisége egyetlen egységet jelent, egyetlen érdemjegy írható a dokumentumokba. A feldolgozás jellege és tartalma módszertanilag és órarendileg is szükségszerűen differenciált, ezért az érdemjegyek (heti, havi, illetve modulzáró, félévi, év végi) összetevőit helyben kell szabályozni. A nevelési, fejlesztési feladatok sajátságos értékelési szempontok megfogalmazását teszik szükségessé (csoportra, egyénre igazított, az egyén fejlődését megerősítő helyi követelményrendszer). Az érdemjeggyel (osztályzattal) történő értékelés mellett a képzés folyamán mindvégig fontos a szöveges értékelés, aminek igazodnia kell a tanulók eltérő adottságaihoz és egyéni fejlődési üteméhez. A szöveges értékelés felhívja a figyelmet a hibákra, hiányosságokra, kiemelve a pozitívumokat megmutatja a további fejlődés lehetőségeit (a tanuló számára és a fejlesztés feladatokhoz). A vizsgára felkészítés A vizsgára felkészítés célja a tanulók tudásának megfelelő vizsga eredmény produkálása. A tanulásban akadályozott tanulók sajátos nevelési igénye általában, és egyéni igényeik személy szerint indokolttá teszik a szakmai vizsgára való felkészítésüket kiscsoportos formában illetve egyénileg. A tanulók tudásának visszaadása különösen a szóbeli, írásbeli vizsgahelyzetben gyakran elmarad valóságos tudásszintjüktől. A tanulásban akadályozott tanulók számára egyéni (esetleg a csoport egészére is) elbírálás szerint javasolt az SNI tanulókat megillető, a szakképesítés SZVK-ben előírttól eltérő vizsgamód igénybe vétele (Lásd. I. Általános irányelvek 9.). A vizsga tárgyát képező szakmai tananyagegységek tanítása során a 2. szakképzési évfolyamon folyik a vizsgára való felkészítés. Az előzőekben javasolt Vizsgára felkészítő modul keretében lehetséges az egyes vizsgatémák feladataihoz szükséges valamennyi (elméleti és gyakorlati) ismeret felelevenítése, megfelelő szempontok szerinti rendszerezésük, gyakorlati alkalmazásukkal az elméleti ismeretek megerősítése. 12

13 A taneszköz-kiválasztás elvei A tanulásban akadályozott tanulók képzéséhez a tárgyi feltételeket, taneszközöket a kötelezően előírtakon (speciális tárgyi feltételek, eszközjegyzék stb.) túl, a tanulók egyéni igényeit is figyelembe véve (pl. halmozottan sérült), valamint a képzőhely a helyi igényeknek (az oktatás szervezeti keretei, pedagógiai program) megfelelően alakítja ki. A program tevékenység centrikus, gyakorlatorientált, interaktív (tanulói közreműködés és foglalkoztatás) jellegű, személyiségre irányuló, fejlesztést biztosító (foglalkoztató a fejlesztő foglalkozásokhoz) és gyakoroltató célú (oktatókabinet, tanműhely) szervezési kereteket igényel, a tanulásban akadályozottak sajátos nevelési igényének megfelelő sokoldalú szemléltetést biztosító eszközökkel és speciális taneszközökkel. Fejlesztési feladatok A képzés fejlesztő jellegének biztosítása a tanórai foglalkozások, kiegészítő programok során valamennyi képző és az egyéni igény szerint közreműködő egyéb szakemberek folyamatos, együttes (teamben végzett) munkája eredményeként valósulhat meg. A speciális szakiskolák pedagógiai programjai rendelkeznek fejlesztési tervvel, melyben a fejlesztés területei, céljai, programjai stb. kidolgozottak. A tanulásban akadályozott tanulók rendkívül heterogén összetételű csoport. Fejlesztésük is egyénre szabott, személyiségközpontú. A képzésben a differenciált felkészítés, a csoportos és egyéni foglalkozások (tanulást megalapozó képességek fejlesztése, tanulási zavarok terápiája) segítségével érhetjük el a megfelelő fejlesztést. A speciális megsegítéshez a gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztő tanár esetenként más-más szakember véleményének figyelembevételével készíti el a tanuló egyéni fejlesztését szolgáló fejlesztő programokat - egyéni fejlesztési tervet. A fejlesztési területek, kompetenciák Azon túl, hogy fel kell készíteni a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra a tehetséggondozás is fontos feladat. A képzésből való kilépés a legtöbb tanuló számára iskoláztatásuk befejezését és munkába állásuk kezdetét is jelenti. A képzést végzők feladata a tanulók munkavállalóvá válásának folyamatát maximálisan segíteni azáltal, hogy a szakmai tudás elsajátításával együtt képessé teszik a tanulókat a megfelelő 13

14 munkavégző képességnek, tájékozottságnak, viselkedéskultúrának birtokában a munkaerőpiacon való érvényesülésre. A képzés fejlesztő jellege a képzési idő egészében csak valamennyi képző (és szükség szerinti külső szakemberek) együttes munkája eredményeként érvényesülhet. A fiatalok habilitációjának feltétele, hogy rendelkezzenek megfelelő szakmai felkészültség mellett mindazon személyiségjegyekkel, amelyek az életkezdéshez, munkába álláshoz a társadalomba való bekerüléshez és megmaradáshoz alapvetően szükségesek. A tanulókat fel kell készíteni az integrált társadalmi környezetbe való beilleszkedésre és a felelősségteljes, önálló munkavégzésre. Ez egyben az egyik legfontosabb lépés az eddigi életútjukat végigkísérő rehabilitációs cél megvalósításában. Munkába állításuk és a munkaerőpiacon való érvényesülésük jelentősen függ attól, hogy milyen mértékben sikerült a képzés ideje alatt kialakítani bennük a megfelelő munkavállalói magatartást (munka iránti pozitív viszony, munkavállalói tájékozottság, munkahely keresési technikák alkalmazása, megbízható munkavégzés stb.). A folyamatos, egész életpályán át tartó továbbképzés szükségessége miatt a tanulókat további képzésekben való részvételre is fel kell készíteni. Az önálló életvitelre felkészítés érdekében szükséges mindazon ismeretek, magatartási normák elsajátítása, amelyek az (családi) életkezdéshez és életvezetéshez elengedhetetlenek. E területen különösen a kudarcok elkerülésére, a problémák (vészhelyzetek) megelőzésének lehetőségére kell felkészíteni a fiatalokat. 14

15 A rész-szakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Fűszernövény-termesztő Szakképesítések köre: Elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: 6113 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása Tervet készít, kalkulációt végez. Előkészítő tevékenységet végez. Növényápolást végez. Eszközöket, gépeket használ, üzemeltet és karbantart. Előírások szerint dolgozik. Dokumentációt használ, készít. Szaporítóanyagot előállít. Növényt nevel. Piaci előkészítést végez. Értékesítést végez. Fűszernövénytermesztési feladatokat lát el. A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Tanulásban akadályozottak esetében a képzés pedagógiai és szakmai céljai kiegészülnek az egyéni igényeknek megfelelően egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célokkal. Ezen célok megvalósítását a képzés során fejlesztő foglalkozások, szocializációs programok segítik. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb, vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, felzárkóztatásra, az eszköztudás, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetés megtanulására, a munkába állásra történő felkészítésre, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentésére irányul. 15

16 Szakma gyakorlása során végrehajtandó feladatok: Előkészíti a munkaterületet Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez Tápanyag-utánpótlást végez Öntözést végez A fényviszonyokat szabályozza A hőmérsékleti viszonyokat szabályozza Növényvédelmi feladatot lát el A növényekkel, mint élő anyaggal dolgozik Üzemelteti és használja a munka és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő-berendezéseket Épületeket, berendezéseket, műtárgyakat, gépeket, szerszámokat karbantart Vállalkozást hoz létre Biztosítja a belső és külső forrásokat a vállalkozáshoz Közreműködik a kiválasztott telephely kialakításában Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemről Szükség szerint gondoskodik vállalkozásának átszervezéséről, megszüntetéséről Értelmezi a piackutatás eredményeit Értelmezi és felhasználja az ökológiai és ökonómiai számítások eredményeit Meghatározza a tevékenységi célokat Kiválasztja termesztésre vagy felhasználásra a növényfajokat és fajtákat 16

17 Beszerzi a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, berendezéseket, segédanyagokat Beszerzi a szaporítóanyagot, a felhasználandó növényanyagot Technológiai előírásokat betart, betartat Informatikai eszközöket használ Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat Bizonylatokat kitölt, használ Adatokat szolgáltat Elvégzi az adott munkahelyre megállapított adminisztrációt Munkaszervezést végez Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut /göngyöleget /berendezést /eszközt, elvégzi a hibás teljesítésből adódó teendőket Az áru jellegének és az előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a mennyiségének megóvásáról Bemutatja az árut a vevőnek és tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról Alapvető kereskedelmi tevékenységet lát el Dokumentáltan gondoskodik az eladatlan és selejt áru további sorsáról Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat Környezetvédelmi jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemről A munkaviszony megkezdésére, folytatására, megszűnésére, megszűntetésére vonatkozó szabályokat, előírásokat betart, betartat Talajt előkészít Tápanyag-utánpótlást végez 17

18 Fűszernövényt szaporít, ápol Fűszernövényt betakarít, manipulál, csomagol Fűszernövényt tárol Üzemelteti, használja, karbantartja a fűszernövény-termesztésben használatos gépeket, eszközöket Alkalmazandó ismeretek típusonként: A szintű ismeretek: Önálló, gyors és hibátlan ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munka-feladat kockázattal jár (baleseti, környezeti, kártételi stb.); egyszerűek, előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia pótolhatatlan, hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. A/ Baleset-, munka-, tűzvédelmi szabályok, higiéniai előírások A A Fűszernövények felismerése Munkajogi ismeretek B szintű ismeretek: A szokásos munkahelyi körülmények között hibátlan ismeretalkalmazás, hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. B A növényi szervek külső alaktana (morfológia) B A növények életjelenségei (fiziológia) B Magyarország éghajlati viszonyai B Talajtípusok jellemzői B A kertészetben előforduló erő- és munkagépek B A vállalkozás létrehozásának gyakorlati feladatai 18

19 B A munkaszerződések megkötésére, felbontására vonatkozó előírások, szabályok B A munkatársak kiválasztásának folyamata, a béralku lefolytatása B A finanszírozás lehetőségei B A vállalkozás eredményességének vizsgálata B A hatékony munkaszervezés B A pénzforgalom lebonyolításának módjai, szabályai B A pénzkezelésre vonatkozó szabályok B A munkaviszony jogi szabályozása, a jelentési kötelezettségek betartásának szabályai B A telephely működési rendjéhez kapcsolódó szabályok B Pénzforgalmi nyilvántartások B Munkaügyi nyilvántartások B A vállalkozás megszüntetésének formái, gyakorlati teendői B Környezetvédelmi szabályok B Áruforgalom tervezése B Áruforgalom irányítása B Áruforgalmi nyilvántartások, készletnyilvántartó programok B Beszerzés B Készletezés B Értékesítés B B Fűszernövények morfológiája Fűszernövények termesztéstechnológiája 19

20 B A fűszernövény-termesztésben előforduló erő- és munkagépek, eszközök, anyagok, épületek, építmények C szintű ismeretek: A szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítás, közreműködés nélkül, de források, segédeszközök igénybevételének lehetősége mellett; tájékozódásra, előzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendő idő alatti; összességében, illetve önellenőrzés és javítás után megfelelő minőségű eredménnyel történő ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve jelentős anyagi kártételi kockázattal; összetettek, de meghatározó elemeikben előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia nehézségek árán kiváltható, hiánya vagy hibázás esetén általában nem hiúsul meg a munkatevékenység C A növényi szervek felépítése, működése (anatómia) C A növénycsoportok jellemzői C Növények felhasználási lehetőségei C A növény és a környezet kapcsolata (ökológia C Meteorológiai műszerek C A talaj alkotórészei, jellemzői C Talajtípusok jellemzői C Öntözés módjai C Öntözés eszközei, gépei C A talajművelés eljárásai C A talajművelés eszközei, gépei C A tápanyag-utánpótlás lehetőségei C Trágyafélék jellemzői (szerves-, és műtrágyák) 20

21 C A tápanyag-utánpótlás eszközei, gépei C Védekezési eljárások a növényvédelemben C A fontosabb kórokozók, kártevők, gyomok felismerése C A növényvédelem eszközei, gépei C Termesztő-berendezések C A vállalkozási formák jellemzői C Az üzleti terv tartalma, felépítése C A belső és külső források biztosításának lehetőségei C A telephely kiválasztásának szempontjai C A tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek kialakítása C Az áru- és vagyonvédelem biztosításának módjai C A humánerőforrás-gazdálkodás szerepe, feladatai C A telephely külső/belső arculat-kialakításának szabályai C Piacfelmérés C Piacbefolyásolás módjai C Az üzleti levelezés lebonyolításának szabályai C A kommunikációs eszközök, fénymásolók használata C A számítógépek és perifériáik használata C A vállalkozás átszervezésének formái, gyakorlati teendői C Természetvédelem (védett növények) C Az áru- és vagyonvédelmi berendezések fajtái C Az áru- és vagyonvédelmi berendezések használata C Fűszernövény fajok és fajtacsoportok 21

22 D szintű ismeretek: Részben közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítással, részben önállóan végzett megfelelő ismeretalkalmazás D A Föld meteorológiai jellemzői A azonosító számú, Fűszernövény-termesztő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Kertészeti alapismeretek Munkavállalói ismeretek Fűszernövény-termesztés 22

23 A tananyagegység óraszáma Sorszányes gya- elméletigé- azonosítója megnevezése elmélettszes gyakorla- öszkorlati st/1.0/ Vállalkozási ismeretek st/2.0/ Vállalkozási gyakorlatok st/3.0/ Informatika st/1.0/ Növénytan st/2.0/ Termesztési ismeretek st/3.0/ Termesztési ismeretek gyakorlata st/4.0/ Műszaki alapismeretek st/5.0/ Műszaki alapismeretek gyakorlata st/1.0/ Munkavállalói ismeretek st/4.0/ Kereskedelmi ismeretek st/5.0/ Kereskedelmi gyakorlat st/1.0/ Fűszernövénytermesztés I st/2.0/ Fűszernövénytermesztés gyakorlat I st/3.0/ Fűszernövénytermesztés II st/4.0/ Fűszernövénytermesztés gyakorlat II st/5.0/ Kertészeti géptan st/6.0/ Kertészeti géptan gyakorlat Mindösszesen óra: évfolyamon 60 óra nyári termelési gyakorlattal egészül ki a képzés. 23

24 Sorszám A tananyagegység óraszáma 11. évfolyam 12. évfolyam elméletigényes elméletigényes azonosítója megnevezése elméleti gyakorlati gyakorlati össz. elméleti gyakorlati gyakorlati össz. össz st/1.0/ Vállalkozási ismeretek , st/2.0/ Vállalkozási gyakorlatok , st/3.0/ Informatika st/1.0/ Növénytan st/2.0/ Termesztési ismeretek st/3.0/ Termesztési ismeretek gyakorlata st/4.0/ Műszaki alapismeretek st/5.0/ Műszaki alapismeretek gyakorlata , st/1.0/ Munkavállalói ismeretek , st/4.0/ Kereskedelmi ismeretek st/5.0/ Kereskedelmi gyakorlat , st/1.0/ Fűszernövény-termesztés I st/2.0/ Fűszernövény-termesztés gyakorlat I st/3.0/ Fűszernövény-termesztés II st/4.0/ Fűszernövény-termesztés gyakorlat II st/5.0/ Kertészeti géptan st/6.0/ Kertészeti géptan gyakorlat A szabad sáv terhére 12. évfolyamon heti 0,5 órában bevezettük a vállalkozási ismeretek oktatását. 2 A szabad sáv terhére 11 évfolyamon heti 1 órával megnöveltük a termesztési ismeretek heti óraszámát. 3 A szabad sáv terhére 12. évfolyamon heti 0,5 órában bevezettük a munka- tűz és környezetvédelem oktatását 24

25 fűszernövény termesztő 11. évf. 12. évf. össz. Kötelező 108 (3) 96 (3) 204 Osztályfőnöki 36 (1) 32 (1) 68 Testnevelés 72 (2) 64 (2) 136 Szabadon választható tantárgyak 216 (6) 192 (6) % Anyanyelv és kommunikáció 72 (2) 64 (2) 136 Matematika 72 (2) 64 (2) 136 Társadalmi ismeretek 36 (1) 32 (1) 68 Egészséges életmódra nevelés 36 (1) 32 (1) 68 összesen

26 11. évfolyam fűszernövény termesztő Vállalkozási ismeretek 36 óra elmélet Témakör óra Tartalom Tanulói tevékenység Továbbhaladás feltételei Ismeri a vállalkozás létrehozásának fő lépéseit, az erre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket. 399st/1.1/ Vállalkozási alapfogalmak 399st/1.2/ Vállalkozások létrehozása 399st/1.3/ Vállalkozások működtetése Szükségletek fogalma, hierarchiája. Gazdaság, gazdálkodás. Termelés, termelési tényezők. Termelési eszközök. Az információ fontossága. Az információk forrásai. Vállalkozás fogalma, céljai, Vállalkozási formák csoportosítása, Cégnyilvántartás, cégfelügyelet, kamara, Vállalkozási lehetőségek a fűszernövénytermesztő szakképesítés birtokában (őstermelő, kistermelő, egyéni vállalkozó, gazdasági társaságok). Az egyéni vállalkozás működtetésének alapvető szabályai. A vállalkozás költségei (állandó, változó). A hitel fogalma, hitelezési gyakorlat (hitelképesség, törlesztés). Pénzintézetek, hitelek, hitelezés. Pályázatok készítése. feldolgozása 50% Olvasott szöveg 30% Válaszadás mondatszintű kérdésekre szóban 10% Tesztfeladat megoldása 10% feldolgozása 50% Olvasott szöveg 10% Válaszadás mondatszintű kérdésekre szóban 30% Tesztfeladat megoldása 10% feldolgozása 50% Olvasott szöveg 10% Válaszadás mondatszintű kérdésekre szóban és írásban 20% Tesztfeladat megoldása 20% Tisztában van a vállalkozás létrehozásával, működtetésével kapcsolatos fogalmakkal. Ismeri a vállalkozás működését érintő általános szabályokat (adózás, árrés számítás, hitel ) 26

27 399st/1.4/ Vállalkozások átszervezése, megszüntetése 399st/1.5/ Vállalkozás-pszichológia 399st/1.6/ Jogi alapismeretek 399st/1.7/ Gazdálkodási alapismeretek Csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás Személyiség és típusai. A vállalkozás emberi tényezői. Kommunikáció a partnerekkel való kapcsolattartásban. Általános jogi ismeretek: jog, jogszabály, jogforrás, jogrendszer tagozódása. Tulajdonjog. Kötelmi jog; a szerződés, a szerződés biztosítékai, szerződés fajták. Üzleti etika és versenytörvény Munkaügyi ismeretek: munkaviszony megszűnése és megszüntetése, munkaidő, pihenőidő, munka díjazása. Az Európai Unió vonatkozó jogszabályai. A vállalkozások eredménye. Az áruk árai, a szolgáltatások díja, árképzés. Árbevétel, árréstömeg, az árréstömeg növekedésének módszerei. Költség fogalma, költségfajták, költséggazdálkodás, fedezeti pont. Eredmény fogalma, nagyságát meghatározó tényezők. Nyereség felhasználása. feldolgozása 30% Olvasott szöveg 30% Válaszadás mondatszintű kérdésekre szóban 20% Tesztfeladat megoldása 20% feldolgozása 50% Csoportos és páros helyzetgyakorlatok 50% feldolgozása 50% Olvasott szöveg 30% Tesztfeladat megoldása 20% feldolgozása 50% Olvasott szöveg 30% Tesztfeladat megoldása 20% Tudja, milyen esetekben szűnik meg a vállalkozás. Tisztában van a partnerekkel, munkáltatóval, munkavállalóval való kommunikáció jelentőségével. Ismeri a munkavállaló és munkáltató legfontosabb jogait, kötelességeit. Árat kalkulál, eredményt számol. 27

28 399st/1.8/ Piac 399st/1.9/ Adózás, járulékfizetési kötelezettség 399st/1.10/ Számvitel 399st/1.11/ Üzleti terv 399st/1.12/ Marketing Árugazdaság, piac, a piac elemei. Vállalkozási lehetőségek az EU országaiban Adó és adójogi fogalmak. Adók csoportosítása. Adózás rendje Bizonylatok csoportosítása, kellékei, útja, feldolgozása. Egyszeres könyvvitel. Üzleti terv fogalma, főbb jellemzői. Egyszerű üzleti terv elkészítésének főbb lépései. Üzleti terv felépítése. Marketing fogalma, jelentősége, tartalma. Fogyasztói, vásárlói magatartás. Piackutatás, piac szegmentálása. Marketing mix elemei: termék feldolgozása 40% Olvasott szöveg 20% Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 20% Tesztfeladatok megoldása 20% feldolgozása 30% Olvasott szöveg 10% Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 30% Műveletek gyakorlása 20% Tesztfeladat megoldása 10% feldolgozása 30% Olvasott szöveg 30% Műveletek gyakorlása 30% Tesztfeladat megoldása 10% feldolgozása 50% Olvasott szöveg 30% Tesztfeladat megoldása 20% feldolgozása 50% Olvasott szöveg Tisztában van a vállalkozók adófizetési kötelezettségével, az adófizetés módjával, idejével. Egyszerű bizonylatot kitölt, számlát kiállít. Ismeri az üzleti terv elkészítésének fő lépéseit. Érti a marketing fogalmát, jelentőségét 28

29 (szolgáltatás), ár, kereskedelmi csatornák, kommunikáció: reklám, vásárlásösztönzés, PR. 30% Tesztfeladat megoldása 20% 399st/1.13/ Vezetési és szervezési ismeretek 6 A vezetés fontosabb fogalmai. A vezetés szerepe és jelentősége a gazdaságban, társadalomban, az Európai Unió közösségében. A vezetési szervezet. A vezetés feladatai. A vezetői szervezet tagozódása. Vezetési rendszerek. A vezetési funkciók. A vezetési módok csoportosítása. A vezetési stílusok. A vezetői beállítottság. A vezetés emberi tényezői. A vezető felkészültsége. A vezetői innováció, személyi alkalmasság, pszichológiai felkészültség. A vezető ösztönző tevékenysége. Az ember és munka kapcsolata. A munkatársak és a vezetők kapcsolata. A vezetői hatékonyság mérhető és nem mérhető mutatói. A vezető megítélésének objektív és szubjektív jellemzői. Természeti folyamatok, gazdasági folyamatok. A munkafolyamatok, a munka elemzése, a munka mérése, a munka díjazása, a munkaidő felosztása, a munkanapfelvétel. A vezetés fontosabb fogalmai. A vezetésszerepe és jelentősége a gazdaságban, társadalomban, az Európai Unió közösségében. A vezetés feladatai. A vezetés emberi tényezői. A vezető felkészültsége. A vezető ösztönző tevékenysége. Az ember és a munka kapcsolata. A munkatársak és a vezetők kapcsolata. A vezető megíté- feldolgozása 30% Csoportos és páros helyzetgyakorlatok 50% Tesztfeladat megoldása 20% Felismeri a vezető felelőségét. Egyszerűbb munkafolyamatok irányítására, megszervezésére képes. 29

30 lésének objektív és szubjektív jellemzői. A munkafolyamatok, a munka elemzése, a munka mérése, a munka díjazása, a munkaidő felosztása, a munkanapfelvétel. Munkaadói és munkavállalói elvárások. Munkavállalói tréning 399st/1.14/ Agrártámogatások rendszere 1 EU-s támogatások Közös Agrárpolitika (KAP): Közvetlen támogatások, exporttámogatások, vidékfejlesztési támogatások. Strukturális Alapok jelentősége, finanszírozása, nemzeti támogatások. FVM Értesítőben és a Magyar Közlönyben pályázati megjelentetés feldolgozása 50% Tapasztalatok utólagos szóbeli ismertetése 30% Tesztfeladat megoldása 20% 30

31 Vállalkozási gyakorlatok 54 óra elméletigényes gyakorlat Témakör óra Tartalom Tanulói tevékenység Továbbhaladás feltételei 399st/2.1/ A vállalkozások beindításával kapcsolatos gyakorlati teendők 6 399st/2.2/ Hitelkérelem iratai, pályázatok készítése 6 399st/2.3/ Munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos iratok kezelése 12 Egyéni vállalkozás: vállalkozási igazolvány igénylése, hatósági engedélyek beszerzése, APEH, TB bejelentési kötelezettség Társas vállalkozások: szerződések (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály), bejegyzési kérelem, aláírási címpéldány, apport részletezése. Hitelkérelem iratai: biztosítékok, nyilatkozatok, eredmény kimutatás, pénzügyi terv minta, hitelszerződés. Pályázat készítés: pályázati minta: vállalkozás indításához, eszközbeszerzéshez, beruházáshoz. Iratok. Álláskereső technikák. Munkaszerződés, üzemorvosi vizsgálat, munkaköri leírás. Munkaviszony megszűntetése: rendes felmondás, rendkívüli felmondás, felmondási idő, végkielégítés. Munka törvénykönyv tanulmányozása Információk feladattal vezetett rendszerezése 80% Csoportos helyzetgyakorlat 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 80% Csoportos helyzetgyakorlat 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 80% Csoportos helyzetgyakorlat 20% Ismeri a vállalkozás beindításához szükséges alapfogalmakat, a vállalkozás beindításának menetét, az ehhez szükséges okiratokat, dokumentumokat. Tudja, hogyan, hol folyamodhat hitelért. Ismeri a munkába állás, a munkaviszony megszűnésekor jogait, kötelességeit. 31

32 399st/2.4/ Gazdálkodás ügyviteli nyomtatványai st/2.5/ Árképzés, árazás 6 399st/2.6/ Üzleti terv készítése 6 399st/2.7/ Marketing a vállalkozásban 6 Könyvvitel módjai: egyszeres könyvvitel bevételi nyilvántartás, bevételi és költségnyilvántartás, pénztárkönyv, naplófőkönyv, kettős könyvvitel nyomtatványai. Könyvvitelt kiegészítő nyilvántartások: részletező nyilvántartások. Egyszeres könyvvitel bevételi nyilvántartás, bevételi és költségnyilvántartás, pénztárkönyv..számítógépes nyilvántartás. Értékcsökkenési leírás Árrés számítás. ÁFA számítás. Árazás végrehajtása. Saját előállítású termék költségszámítása. Egyszerű üzleti terv minta tanulmányozása (felépítése), elkészítésének főbb lépései, tartalma. Piackutatás módszerei: kérdőív szerkesztés. Reklámanyag készítése a vállalkozásról. Arculattervezés: tartalmi jegyei: értékesítési hely, mint vállalkozás valós helyzete, létszámgazdálkodás, termékek, szolgáltatások, stílus, alkalmazottak felkészültsége stb. formai jegyei: a vállalkozást azonosító jelképrendszer (elnevezés, embléma, színvilág, levelezés, bútorzat stb.). Információk feladattal vezetett rendszerezése 80% Csoportos helyzetgyakorlat 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 80% Csoportos helyzetgyakorlat 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 80% Csoportos helyzetgyakorlat 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 80% Csoportos helyzetgyakorlat 20% Ismeri és használja az ügyviteli nyomtatványokat, számítógépes szoftvereket. Képes termékek árainak meghatározására, ÁFA számításra. Ismeri az üzleti terv készítésének fő lépéseit. Érti a marketing jelentőségét, szakmájában egyszerű marketingfogásokat ismer. 32

33 Informatika 72 óra elméletigényes gyakorlat Témakör óra Tartalom Tanulói tevékenység Továbbhaladás feltételei 399st/3.1/ Számítógép használata a vállalkozásokban 399st/3.2/ Számítógép használata az adminisztráció elvégzésében 399st/3.3/ Internet használata a vállalkozásokban Számítógépes számlaadás A vállalkozások adminisztrációjának elvégzése számítógépes segítséggel. Az Internet felhasználása a vállalkozásokban Információk feladattal vezetett rendszerezése 100% Információk feladattal vezetett rendszerezése 100% Információk feladattal vezetett rendszerezése 100% Számítógépet, egyszerű szoftvereket felhasználói szinten kezel. Számítógépet, egyszerű szoftvereket felhasználói szinten kezel Számítógépet, egyszerű szoftvereket felhasználói szinten kezel 33

34 Növénytan 72 óra elmélet Témakör óra Tartalom Tanulói tevékenység Továbbhaladás feltételei 399st/1.1/ A növények külső és belső felépítése 399st/1.2/ A növények életjelenségei A gyökér, a szár, a levél (fogalma, feladata, típusai, módosulásai). A virág, virágzat (fogalma, részei). A termés (fogalma, valódi és áltermés). A sejt részei: élő részek: citoplazma, színtestek, sejtmag, élettelen részek: sejtfal, sejtüreg-sejtnedv, zárványok. A növényi szövetek: osztódó szövetek (merisztéma, kambium, sebkambium), állandósult szövetek (bőrszövet, szállítószövet, különböző alapszövetek). A növényi szervek működése (gyökér, szár, levél, virág, termés) Anyagcsere: asszimiláció (fotoszintézis, kemoszintézis), disszimiláció (aerob, anaerob légzés). Növekedés (mennyiségi változás) és fejlődés (minőségi változás). A virágos növények fejlődési fázisai: mag nyugalmi állapota, csírázás, vegetatív fejlődés (gyökér, szár, levél), generatív fejlődés (virág, termés). A növények szaporodása: ivaros: virágzás, megporzás, kettős megtermékenyítés, termésérés, ivartalan: természetes szaporító képletek (inda, sarj, fiókhagyma, sarjhagyma, sarjhagymagumó, gumó). Kertészeti szaporítási mó- : feldolgozása 50% Válaszadás mondatszintű kérdésekre szóban 30% Tapasztalatok utólagos ismertetetése szóban 10% Tesztfeladat megoldása 10 feldolgozása 50% Olvasott szöveg 10% Tapasztalatok utólagos ismertetetése szóban 20% Tesztfeladat megoldása 20% Ismerje fel a növény részeit azok működését, funkcióit. Legyen tisztában az asszimiláció, disszimiláció fogalmával, jelentőségével a növény életében, ismerje ezek menetét. Ismerje a vegetatív és generatív fejlődés szakaszait, a szaporodást és szaporítást. 34

35 399st/1.3/ Növényrendszertan 399st/1.4/ Környezettan dok. Növényi mozgások: passzív, aktív: helyváltoztató, helyzetváltoztató A rendszerezés alapjai: mesterséges és természetes rendszer, rendszertani kategóriák, faj, fajta fogalma, kettős nevezéktan. A kertészetben jelentős törzsek, osztályok, családok ismerete: Vírusok, baktériumok, gombák, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők. Fontosabb két- és egyszikű növénycsaládok A növény és környezete: élő környezeti tényezők: más növények, állatok, ember, élettelen környezeti tényezők: levegő, hőmérséklet, fény, víz, tápanyag, talaj. A természetvédelem jelentősége, védett fajok fogalma. Mérgező és allergiát kiváltó növények a kertészetben. A fűszernövények és a környezeti tényezők közötti kapcsolat. Természetes termőhelyek. Gyógynövényvédelem feldolgozása 50% Olvasott szöveg 10% Ismeretek feladattal vezetett rendszerezése 20% Tesztfeladat megoldása 20% A feldolgozása 50% Olvasott szöveg 30% Ismeretek feladattal vezetett rendszerezése 10% Tesztfeladat megoldása 10% Tudja besorolni a megadott rendszertani egységekbe a kijelölt növényeket. Ismerje fel a növényekre ható külső hatásokat. A természeti adottságokat és a növény igényeit szinkronizálja, a növényvédelmet a környezetvédelemmel együtt alkalmazza. 35

36 Termesztési ismeretek 72 óra elmélet Témakör óra Tartalom Tanulói tevékenység Továbbhaladás feltételei 399st/2.1/ A kertészeti termesztés tárgyi feltételei 399st/2.2/ Éghajlattan 399st/2.3/ Talajtan A kertészeti termesztésben előforduló termesztő berendezések (üvegházak, növényágyak, fóliás berendezések), kiegészítő építmények (tárolók), termesztő edények (cserepek, szaporító ládák, tálcák), kertészeti szerszámok (ásó, gereblye, kapa, metszőolló stb.). A növények növekedését befolyásoló éghajlati tényezők. Általános meteorológiai fogalmak: idő, időjárás, éghajlat, légkör, légköri elemek, légkör összetétele, légnyomás, szél, csapadék, léghőmérséklet, talajhőmérséklet, páratartalom, napsütés. Éghajlattani alapismeretek: az éghajlatot befolyásoló tényezők, éghajlatok osztályozása, makroklíma, mikroklíma éghajlatot jellemző főbb értékek. Magyarország éghajlata, agrometeorológiája A talaj képződése és fogalma. A talajok összetétele. A talajok fontosabb tulajdonságai (kötöttség, kémhatás, szerkezet, víz - levegő, hőgazdálkodás, tápanyag-gazdálkodás). A talajok osztályozása. A talajtulajdonságok vizsgálata. Kertészeti földnemek, közegek : feldolgozása 50% Olvasott szöveg 30% Ismeretek feladattal vezetett rendszerezése 10% Tesztfeladat megoldása 10% feldolgozása 50% Olvasott szöveg 30% Ismeretek feladattal vezetett rendszerezése 10% Tesztfeladat megoldása 10% feldolgozása 50% Olvasott szöveg 30% Ismeretek feladattal vezetett rendszerezése 10% Tesztfeladat megoldása 10% Ismerje fel a termesztő berendezéseket, termesztő edényeket azok használatát, alkalmazását. Ismerje és alkalmazza a meteorológiai fogalmakat és méréseket. Ismerje az ezzel kapcsolatos szakszavakat, számításokat. Ismerje a talajtípusokat, a talaj tulajdonságait, ezek fontosságát a növénytermesztésben. 36