1. A vizsgált térség, a kutatás célja és módszere
|
|
- Erika Csonkané
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Molnár Judit 1 Szubjektív életminıség vizsgálat a Bodrogközben 1. A vizsgált térség, a kutatás célja és módszere Magyarország jelenlegi határai szerint az ország ÉK-i csücskében található a Bodrogköznek egy kisebb része, amelyet szoktak Alsó-Bodrogköznek is nevezni. A 22 falut, Kispatakot és néhány, közigazgatásilag Sárospatakhoz tartozó tanyát magába foglaló tájegység az ország egyik legkevésbé iparosodott, viszonylag szegény térségét jelenti. Ezen a területen folytattunk empirikus vizsgálatokat abból a célból, hogy felmérjük milyen társadalmi és gazdasági viszonyok között élnek az itt lakók (jelen dolgozat egy nagyobb kutatás része), illetve tekintettel a térség viszonylag jelentıs számú roma nemzetiségére (1. ábra), arra kerestük a választ, hogy van-e valamilyen különbség a roma ill. a magyar lakosság életminısége között. 1. ábra. A vizsgált térség és annak roma lakosainak aránya a 2001-es népszámlálás szerint Ez a tanulmány a szubjektív életminıségét mutatja be a megkérdezetteknek az alábbi változók szerint: Szubjektív életminıség: szeret-e itt lakni boldogságérzet vizsgálat elégedettség vizsgálat (életben elért dolgokkal, lehetıségeivel, az önkormányzattal, infrastruktúrával, szolgáltatás-ellátással, munkalehetıségekkel) etnikai preferencia vizsgálat és más csoporttal szemben érzett feszültség-vizsgálat A kutatás módszere kérdıíves felvételezés. Az adatokat SPSS szoftver segítségével dolgoztuk fel. A mintánk elemszáma a teljes lakosság ~5%-nak felel meg ( Dr. Molnár Judit Miskolci Egyetem, Földrajzi Intézet, Miskolc ecobea@uni-miskolc.hu 34
2 megkérdezett) 2, ahol az elemzési egység az egyes családok valamelyik tagja volt, úgy, hogy egy családból mindig csak egy embert kérdeztünk meg. Nem valószínőségi mintát vettünk. A minta a települések népességszámára vonatkoztatva elemszámmal arányos. 2. Szubjektív életminıség vizsgálat eredményei Ennek a tématerületnek a kutatási hátterérıl Fekete Zs. ad jó összefoglalást (FEKETE ZS. 2006), amiben bemutatja az életminıség kutatás irányait és fejlıdését is. Ezek a vizsgálatok a hatvanas években erısödtek fel a világban, az eleinte fókuszban álló, ún. objektív életminıség kutatások mellett, egyre inkább szerepet kapott a szubjektív életminıség kérdése is, amelyet leginkább a boldogságérzettel és az elégedettséggel mérnek a kutatók. A dolgozat a belsı, az embernek önmagából fakadó és arra visszautaló attitődjeit belsı elégedettségként (boldogságérzet, mennyire elégedett az életben elértekkel, mennyire szeret a térségben lakni), a külsı tényezıkhöz való szubjektív viszonyulásokat pedig külsı elégedettségként tőnteti fel (mennyire elégedett a lehetıségeivel, az önkormányzat tevékenységével, az élelmiszer beszerzési lehetıségekkel, az infrastruktúrával, mint telefon, közmő, az utak állapotával, a közlekedési viszonyokkal, az óvodai, gyógyszertári, orvosi ellátással, az általános iskolába való eljutással, magával az intézménnyel és végül az elérhetı munkalehetıségekkel). Egy olyan skálán ábrázolva a térségben élık elégedettségét, amelyen a legkisebb érték a -10, a legnagyobb érték pedig 10, azt láthatjuk, hogy a belsı és a külsı elégedettségi indexek mindkét típusú attitődnél és mindkét vizsgált csoportnál nagyon alacsony értékkel pozitív, a belsı elégedettség minimálisan kedvezıbb és a nem roma és a roma válaszadók dimenziójában az elıbbiek érzete picivel optimistább, mint roma társaiké (2. ábra). 2. ábra. A belsı és a külsı elégedettség indexei a megkérdezettek körében Ha egy ún. elégedettségi méterre helyezzük a nem romák és a romák attitőd indexeit az egyes vizsgált kérdésekben (3. ábra), akkor a következıt tudjuk mondani: a -10-tıl 10-ig terjedı skálán az elégedettség mértéke sem a nem romáknál, sem a romáknál egyetlen változó esetében sem haladja meg a 4-et, míg a negatív tartományban az indexek túlérnek az -5-ös (nem romák) ill. a -7-es értékeken (romák), amely kedvezıtlen megítélés mindkét csoportnál az elérhetı munkalehetıség értékelése kapcsán jelentkezik. Megfigyelhetı továbbá az is, hogy mind a romák, mind a nem romák több tényezıvel inkább elégedettek, valamint az, hogy a 15 említett dolog kapcsán 4-5 esetben tapasztalhattunk nemtetszést. A nem romák 2 A terepi felvételezést a Miskolci Egyetem geográfus szakos hallgatóival 2007 tavaszán készítettük 35
3 esetében (többségében magyarok, 99%) a legpozitívabb attitőd a térséghez való érzelmi ragaszkodást fejezi ki, míg a romáknál az óvodai ellátottsággal való megelégedettség éri el a legmagasabb értéket, a lakóhelyük szeretete csak a hatodik helyezést adja. Mindkét csoportnál a boldogságérzet harmadik helyen áll, de a magyarok esetében picivel magasabb értékkel. Az életben elértekkel való elégedettség mind a romáknál, mind a nem romáknál pozitív attitődként jelentkezik, de a cigány emberek kevésbé érzik megfelelınek ezt, mint a magyar megkérdezettek (3. ábra). Az itt élık nincsenek kibékülve a lehetıségeikkel, a település útjainak állapotával, és annak közlekedési helyzetével, és az említetteken felül a cigány népesség általában elégedetlen az önkormányzatuk tevékenységével is. 3. ábra. Szubjektív életminıséget mutató attitődök: boldogságérzet és elégedettség méter a nem roma (felsı méter) és a roma megkérdezettek körében Térben kifejezve a belsı és a külsı elégedettséget (4. és 5. ábra), látható, hogy az elıbbi elég homogén arculatot mutat (4. ábra), és csak néhány település lóg ki a sorból, legkisebb értékekkel két zsákutcás falu: Felsı-Berecki és Zemplénagárd, pozitív irányban Ricse, Alsó- Berecki és Kisrozvágy. További vizsgálatok lennének szükségesek ahhoz, hogy választ kapjunk arra a kérdésnek, hogy milyen okok állnak ezeknek beállítódásoknak a hátterében. A külsı elégedettség tekintetében azonban viszonylag tarka képet kapunk (5. ábra), ahol az attitőd térbeli különbségei jól megfigyelhetıek: A zemplénagárdi sarok, kiegészülve szomszédos településeivel, egyértelmően jelzi, a periféria hátrányait, negatív hatását az ott élık életére. Hasonló okok miatt Zalkod és Viss is kedvezıtlen helynek mutatkozik. Sárospatak esetében csak Kispatakra és a Sárospatakhoz tartozó tanyákra kell gondolni, 36
4 hiszen felvételezésünk a földrajzi Bodrogközben történt. Valószínő Sárospatak más részeihez viszonyítva hátrányos helyzetben érzik magukat az ott élık, illetve az egyes tanyacsoportok esetenként földrajzi perifériát is jelentenek, ami megmutatkozott a külsı elégedettségi indexeken. Tiszacsermelyen és Karoson sajátos tényezık játszhattak szerepet a negatív attitődök kialakulásában. 4. ábra. A belsı elégedettség területi különbségei a megkérdezettek válaszai alapján 5. ábra. A külsı elégedettség területi különbségei a megkérdezettek válaszai alapján Legmagasabb a külsı elégedettség Sárospatak szuburbán településén (5. ábra), Vajdácskán, illetve Alsó-Bereckiben, amely település mind Sárospatakhoz, mind Sátoraljaújhelyhez közel fekszik, ezáltal több elérhetı lehetıséggel bír. Cigánd és Ricse a tiszai híd megépülésével nyert kedvezı földrajzi helyzetet, amely több változóval szembeni pozitív értékelés kapcsán mutatkozott meg a nevezett településeken. 37
5 A kutatás során megpróbáltunk arra a kérdésre is választ keresni, hogy a két legnagyobb számban a térségben élı népcsoport között húzódik-e valamilyen feszültség (6. ábra). A Bodrogköznek ebben a részében az emberek többségében nem éreznek feszültséget egymás iránt, bár azok aránya sem elhanyagolható, akik kellemetlen érzéseik vannak a másik népcsoport iránt, különösen a nem romák szemszögébıl ez jelentısebb, hiszen a megkérdezettek közel 30%-a nyilatkozta azt, hogy létezik feszültség köztük és a falujukban élı romák között, míg a cigány lakosságnak csak 12%-a jelezte, hogy ez az ellentét létezik köztük és a magyarok között. A 6. ábrán egy olyan térség attitődjét is bemutatjuk, ahol a romák nagyobb arányban élnek, és ahol egy-egy település esetében komoly ellenszenv volt tapasztalható. Itt, az Észak-cserehát vizsgált falvaiban (MOLNÁR J. 2006) 3 már azok aránya is kisebbségben volt, akik nem éreztek semmilyen feszültséget, továbbá ott a magyar lakosság részérıl közel fele nyilatkozta azt, hogy a falubeli roma lakossággal szemben feszültséget éreznek. 6. ábra. Feszültségérzet a megkérdezettek körében a vizsgált térségben és egy másik kutatási területen, Észak-Csereháton Mivel más térségekben nem végeztük el ugyanezeket a vizsgálatokat, így nem lehet komolyabb következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy a roma kisebbség magasabb aránya befolyásolja-e az irántuk érzett attitődöt vagy sem. Valószínő, hogy sokkal inkább a szegénység mértéke az, amely befolyásolhatja az etnikai csoportok egymással szemben tanúsított beállítódását. Ahogyan Ladányi J. és Szelényi I. (LADÁNYI J. SZELÉNYI I. 2004) írják: Azoknál a társadalmi csoportoknál, melyeknek a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzetét alapvetıen gazdasági tényezık határozzák meg (legáltalánosabban ezt nevezzük osztálynak ), az etnicitás mint kirekesztési mechanizmus nem játszik fontos szerepet. Ez alól azonban kivételt képez az underclass, mert ebben az esetben az osztályt a társadalom 3 A kutatás a K sz. OTKA pályázat segítségével folyik. 38
6 egészétıl elválasztó határvonal etnikai jelentést kap. Az underclass legfıbb sajátossága, hogy az így meghatározott népességcsoport gazdaságilag hátrányosabb helyzetben van bármely más csoportnál, miközben kasztszerően is ki van zárva a társadalom testébıl Az underclassba szorult nem cigány szegényeket is gyakran lecigányozzák, s a többségi társadalom cigányként kezeli ıket, mivel véleményük szerint cigányként élnek. (LADÁNYI J. SZELÉNYI I. 2004). Azaz maga a mélyszegénység az, ami oly szorosan kötıdik a mai roma népességhez, hogy e társadalom perifériájára szorult csoportot azonosítják vele. Vizsgálataink azt bizonyítják, hogy valószínő ez a kitaszítás nem azonos mértékő, ha összefüggést tulajdonítunk a kirekesztést jelzı érzület (jelen esetben a feszültségérzet) és maga a kirekesztési folyamat között. Az etnikai csoportokkal szembeni beállítódásokat 4 vizsgálva láthatjuk (7. és 8. ábra), 7. ábra. Etnikai preferencia méter a nem roma (felsı méter) és a roma megkérdezettek körében a vizsgált térségben 8. ábra. Etnikai preferencia méter a nem roma (felsı méter) és a roma megkérdezettek körében az észak-csereháti kutatási területen hogy a roma és a nem roma lakosság körében másképpen alakulnak ezek, mégpedig sajátságos módon. Az attitőd méteren a nem roma válaszadók beállítódásainak skálája 4 Éger Gy. módszerét használva, ötfokú skálán mértük az egyes népcsoportok irányába tanúsított attitődöket (ÉGER GY 1996). 39
7 szélesebb, jobban széthúzott, míg a roma válaszadóké jobban tömörödik a semleges érték körül (3-as érték). Mindkét csoportnál két kiemelt etnikum szerepel: a cigányok és a magyarok, ám a romák esetében pozitív irányban van kiugrás a többi értékelt népcsoporttól, míg a magyar válaszadóknál a cigányokkal szemben negatív, saját magukkal szemben pozitív irányú az eltolódás. Az Észak-csereháton élı roma lakosság önértékelése alapján adott érték kicsivel alacsonyabb volt, mint a magyaroknak adott pontszám, a vizsgált bodrogközi területen is közel azonos az attitőd a romák részérıl a két nevezett etnikum irányába, de itt a cigány lakosság önértékelése nincs válságban. Elgondolkodtató, hogy abban a térségben ahol a romák saját magukat kevésbé értékelték, mint a magyarokat, ott nagyobb volt a velük szemben érzett feszültség, míg magának a cigányságnak az etnikai preferencia értékeiben (a magyar megkérdezettek által adott pontszámok alapján számított) nem volt különbség a két térség között. Valószínősíthetı, hogy sajátos okok játszanak szerepet abban, hogy az Északcsereháton élı roma lakosok nem elégedettek magukkal és ezt az attitődöt kiváltó ok hathat az ott élı magyar közösségek cigánysággal szemben tanúsított feszültségérzetére is, ugyanakkor ez a kitapintható konfliktus nem befolyásolta magának a cigányságnak az etnikai preferencia értékét, ami kifejezheti, hogy a magyar lakosság romákkal szembeni attitődjét nem ezek a konfliktusok befolyásolják. Megfigyelhetı továbbá a két vizsgált terület összehasonlításában, hogy a bodrogközi térség nem roma válaszadói a cigány népcsoport kivételével minden más etnikummal szemben pozitívan vélekedtek, a Csereháton élı magyar megkérdezettek néhány más népcsoport esetében is a semlegesnél alacsonyabb értékeket adtak, illetve a pozitív irányú beállítódás a nem magyar etnikumok irányába szintén kevésbé közelítette meg a 4-es értéket az 5 fokú skálán ebben a térségben, mint a Bodrogközben (7. és 8. ábra). 3. Összegzés Véleményünk szerint a társadalomföldrajzi kutatásban az objektív életminıségvizsgálatokon túl a szubjektív életminıség-vizsgálatoknak is hangsúlyos szerepe lehet. Ezek a kutatások rámutathatnak a térbeli sajátosságokra, különbségekre, az adott lokalitások, helyi társadalmak megosztottságát vagy éppen egységét is kifejezhetik, illetve ezen csoportok beállítódásának megismerésével közelebb kerülhetünk az egyes közösségek, térségek problémáinak megoldásához. A térbeli hátrányok, a periférikus helyzet jól érzékelhetı az ott élık elégedettségi attitődjében. Vizsgálataink továbbá rámutattak, hogy a cigány és magyar lakosság között kitapintható egyfajta feszültség, amelynek mértéke területenként változik, de ami nem befolyásolja a nem romáknak a romákkal szemben tanúsított etnikai preferencia értékét, attitődjét. A kutatást több irányba szeretnénk folytatni: térben kiterjeszteni (fejlett és fejletlen, gazdag és szegény térségek) más változókkal való kapcsolatok keresése (iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, népmozgalom: vándorlási, születési ráta, stb.). Irodalom FEKETE Zs. 2006: Életminıség. Koncepciók, definíciók, kutatási irányok In: Utasi Á. (szerk): A szubjektív életminıség forrásai. Biztonság és kapcsolatok, MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, pp ÉGER GY. 1996c: Kettıs tükörben. Etnikai preferenciák néhány közép-európai határtérségben. Pro Minoritate, V. évf. 3. szám, pp MOLNÁR J. 2006: Romák és magyarok attitődjei 17 észak-csereháti településen. V. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia, Pécs, november LADÁNYI J. SZELÉNYI I. 2004: A kirekesztettség változó formái. Napvilág Kiadó, Budapest, 190p. 40
Etnikai preferencia vizsgálat a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határvidéken. Molnár Judit
Etnikai preferencia vizsgálat a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határvidéken Molnár Judit A határvidékek vizsgálatai a XX. század második felében kerültek igazán elõtérbe. Azt megelõzõen a határral
RészletesebbenRomák és magyarok attitûdjei 17 észak-csereháti településen
Romák és magyarok attitûdjei 17 észak-csereháti településen 1 Molnár Judit 2 A vizsgált térség, a kutatás célja és módszere Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hernád völgyétõl Ny-ra található a Cserehát.
RészletesebbenA külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben
A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben Sansumné Molnár Judit ecomojud@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem VI. Magyar Földrajzi Konferencia Kockázat Konfliktus Kihívás
RészletesebbenBerki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.
Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv 1 FŐBB TÉMAKÖRÖK 1. Reagálás a Jó Állam Jelentés 2015-tel kapcsolatos szakmai
RészletesebbenA térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra
A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Pénzes
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet
Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar
RészletesebbenAz Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer
Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,
RészletesebbenA társadalmi jól-lét regionális különbségei
A társadalmi jól-lét regionális különbségei Dr. Schuchmann Júlia, PhD MRTT XV. Vándorgyűlése Mosonmagyaróvár 2017. október 19-20. Előadás tárgya és céljai A társadalmi jól lét különbségeinek bemutatása
RészletesebbenAlba Radar. 26. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu
RészletesebbenLakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenA cigányság helyzete Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A cigányság helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Mai magyar társadalom I. Páthy Ádám Történet Elıször a XIV-XV. században érkeznek,
RészletesebbenAz idősek kapcsolathálózati jellegzetességei
Az idősek kapcsolathálózati jellegzetességei Albert Fruzsina MTA TK, KRE MEGÖREGEDNI MA. konferencia, KSH, 2016. június 8. Emberi kapcsolatok idős korban A jóllét alapvetően fontos meghatározója Nem csak
RészletesebbenDemográfia. Lakónépesség, 2005
Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,
RészletesebbenMKIK GVI. 2007. március
MKIK GVI 27 elsı negyedévében exportélénkülés jellemezte a magyar gazdaságot, miközben a belföldi kereslet stagnált. Az építıipar szerzıdésállománya hosszú idıszakot figyelembe véve nagyon alacsony szintre
RészletesebbenA közelmúlt falukutatási eredményei Esettanulmányok Heves megye két hátrányos helyzetű településéről
A közelmúlt falukutatási eredményei Esettanulmányok Heves megye két hátrányos helyzetű településéről Dr. Kassai Zsuzsanna adjunktus SZIE GTK RGVI A KUTATÁSI TERÜLET Forrás: http://www.egereged.hu/hevesmegye.php
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
RészletesebbenAZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.
AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata
Részletesebben11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
RészletesebbenPerifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján
TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
RészletesebbenAz NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata
Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány
RészletesebbenKoppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja
Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2
RészletesebbenAz integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban
Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban V. Magyar Földrajzi Konferencia Pécs, 2010 november 4-6. Molnár Judit PhD Miskolci Egyetem & University
RészletesebbenA JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA
A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék
RészletesebbenTóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó. Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely március 18.
Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó PhD hallgató, PTE TTK. FDI Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely 2014. március 18. Bevezetés Elmúlt évtizedek
RészletesebbenPerifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján
Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Schuchmann Júlia, PhD Tudományos segédmunkatárs MTA KRTK RKI NYUTO MRTT XII. Vándorgyűlés Veszprém, 2014 november
RészletesebbenWEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA
WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG MÉRÉSE BUDAPEST 017. 1 1. A kutatás körülményei A Wekerle Sándor Főiskolán 017. októberében hallgatói elégedettség vizsgálatot végeztünk. A megkérdezés
RészletesebbenMérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
RészletesebbenKollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
RészletesebbenBALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA
BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;
RészletesebbenRövidtávú munkaerı-piaci prognózis 2010
Rövidtávú munkaerı-piaci prognózis 21 Fıbb következtetések 29. szeptember 14.-e és október 3.-a között ötödik alkalommal került sor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató
RészletesebbenFónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *
Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-
RészletesebbenSzékesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán
Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Összefoglaló A székesfehérváriak közhangulata rendkívül kedvező, a közösségépítő programok látogatottsága magas, a lakosok többsége
RészletesebbenKérdőív értékelés 76% 1. ábra
Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja
RészletesebbenAlba Radar. 28. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 28. hullám Civil szervezetek megítélése Székesfehérváron 2015. november 6. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenSZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT
SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató
RészletesebbenMigrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban.
Gerő Márton Messing Vera Ságvári Bence (MTA TK SZI) Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban. A European Social Survey 2015-ös (R7) felvételének előzetes eredményei Globális migrációs
RészletesebbenA cigány-magyar együttélés térbeliségének vizsgálata mentális térkép segítségével
A cigány-magyar együttélés térbeliségének vizsgálata mentális térkép segítségével Nagyné Molnár Melinda - Bogárdi Tünde SZIE Gödöllő GTK RGVI Regionális Tudományok Doktori Iskola A cigány-magyar együttélés,
RészletesebbenA DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió
RészletesebbenIntegrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen
Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma
RészletesebbenVERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA
RészletesebbenPárkapcsolati preferenciák és humor
Párkapcsolati preferenciák és humor Az önértékelés és a kötődési típus szerepe Tisljár Roland SZTE Pszichológiai Intézet, Szeged Evolúciós Pszichológiai Kutatócsoport, Pécs Párkapcsolati mechanizmusok
RészletesebbenAz óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-
RészletesebbenNemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei
RészletesebbenAz ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben
Kecskemét, 2018. október 18 19. Az ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben Előadók: Papp István, PhD-hallgató Apáti Norbert, PhD-hallgató Debreceni
RészletesebbenAlba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:
RészletesebbenMakedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.
Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia
RészletesebbenFelmérő adatlap összesítő, értékelő dokumentum - vállalkozók
Felmérő adatlap összesítő, értékelő dokumentum - vállalkozók Előzmények: Velence Város Önkormányzata a vállalkozói kör és a Polgármesteri Hivatal közötti kapcsolat és kommunikáció javítása érdekében felmérő
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
Részletesebbenarculatának (1989 2002)
A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 354-368. Kerese Tibor 1 SOMOGYORSZÁG JELENE ÉS JÖVİJE, AHOGY A FIATALOK LÁTTÁK
VI. Magyar Földrajzi Konferencia 354-368 Kerese Tibor 1 SOMOGYORSZÁG JELENE ÉS JÖVİJE, AHOGY A FIATALOK LÁTTÁK BEVEZETÉS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FOLYAMATOK SOMOGY MEGYÉBEN A társadalom tagjait helyzetüktıl
RészletesebbenIskolázottság és szubjektív jóllét
Iskolázottság és szubjektív jóllét Budapest, 2017. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja,
RészletesebbenBizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban
A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Székház, Felolvasóterem 2012. november 20. Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban
RészletesebbenA JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA
A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE
RészletesebbenA cigányság migrációjának területi sajátosságai egy északkelet-magyarországi felmérés tükrében
A cigányság migrációjának területi sajátosságai egy északkelet-magyarországi felmérés tükrében Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Áramlások
RészletesebbenErőszak a középfokú oktatásban egy kelet- magyarországi kisvárosban végzett kutatás bemutatása
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet PARA?digmaVÁLTÁS! Erőszak a középfokú oktatásban egy kelet- magyarországi kisvárosban végzett kutatás bemutatása CSABA Zoltán László
RészletesebbenAlba Radar. 20. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:
RészletesebbenKutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI)
Kállai Ernő Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI) Osztály: Romakutatások Osztálya Tudományos cím vagy fokozat: PhD E-mail: kallai.erno@tk.mta.hu Telefonszám: +36-1 224-6700 / 5224 Épület: T (Emelet,
Részletesebbenstratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ
Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
RészletesebbenÚj módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes
Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes A 2016. évi mikrocenzus, kis népszámlálás Célja, hogy két népszámlálás között
RészletesebbenA Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról
TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról A sárospataki kistérség Budapesttıl 270 km távolságra, észak-keletre, az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
RészletesebbenAZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE
E G Y E T E M I K A R O K H A L L G A T Ó I É R T É K E L É S E AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A korábbi fejezetekben témakörönként elemeztük a hallgatók elégedettségét egyetemük
RészletesebbenA MARCALI JÁRÁSI FELZÁRKÓZÁSI KEREKASZTAL ÜLÉSEINEK MUNKARENDJE
A MARCALI JÁRÁSI FELZÁRKÓZÁSI KEREKASZTAL ÜLÉSEINEK MUNKARENDJE 1. Időpont: Május 18. (hétfő) 13:00 óra Helyszín: Kulturális Korzó, 8700 Marcali, Múzeum köz 5. Téma: Alakuló ülés Az Esélyt mindenkinek
RészletesebbenSajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.
Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar
RészletesebbenLakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei
Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi
RészletesebbenKÁL NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
1. melléklet a Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 16/2013.(.01.) önkormányzati rendelethez KÁL NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítette: Molnár Józsefné
RészletesebbenTevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A ÉVI ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM IV. TENGELY (LEADER) PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK TERVEZETEIRŐL
TÁJÉKOZTATÓ A 2011. ÉVI ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM IV. TENGELY (LEADER) PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK TERVEZETEIRŐL ZEMPLÉNI TÁJAK AKCIÓCSOPORT TERVEZÉSI TERÜLETE Régiók: Megyék: Kistérségek: Észak-Magyarország
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó
RészletesebbenFőcím. A lakóhelyi kötődés háttértényezői a nagyvárosi térségekben. Alcím. Berkes Judit
Főcím A lakóhelyi kötődés háttértényezői a nagyvárosi térségekben Alcím Berkes Judit További leírás ha szükséges PhD hallgató Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tartalom
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenA projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Projekt (EMIR) azonosító száma: ÁROP-1.A.2/A-2008-0097 Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez
RészletesebbenPartneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV
ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenKözösségi közlekedési vizsgálatok a vidéki térségekben
Közösségi közlekedési vizsgálatok a vidéki térségekben A közlekedési eredetű kirekesztés a vidéki térségekben Lieszkovszky József Pál, PhD-hallgató MRTT XV. Vándorgyűlés Mosonmagyaróvár, 2017.10.19-20.
RészletesebbenKérdıívek, tesztek I. Kérdıívek
Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek Kérdıíves vizsgálat céljára alkalmas témák A kérdıíves vizsgálatok alkalmasak leíró, magyarázó és felderítı célokra. Leginkább olyan kutatásban használják, amelyekben az
RészletesebbenA populáció meghatározása
A mintavétel Mi a minta? Minden kutatásban alapvetı lépés annak eldöntése, hogy hány személyt vonjunk be a vizsgálatba, és hogyan válasszuk ki ıket ezek a mintavétellel kapcsolatos alapvetı problémák.
RészletesebbenA szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei
A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei Pénzes János, PhD habil egyetemi adjunktus DE TTK Kárpát-medencei romakutatási fórum Debrecen 2019. március 28-29. Hátrányos
RészletesebbenJóllét az ökológiai határokon belül
Jóllét az ökológiai határokon belül Csutora Mária Kaposvár, 2014 április 8. 1 Jóllét az ökológiai határokon belül? Lehetünk-e boldogok és elégedettek oly módon, hogy ökológiai lábnyomunk ne haladja meg
RészletesebbenAZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
Részletesebbenegyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS
NPESSGFÖLRAJZI VIZSGÁLATO A SZLOVÁ-MAGYAR HATÁRSZAASZ A SAJÓ S A HERNÁ ÖZÖTTI RSZN BEVEZETS Molnár Judit 1 egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem 1998-ban, ebrecenben megtartott doktorandusz konferencia-elõadás
RészletesebbenKÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE
DEROGÁCIÓS VIZI KÖZMŐ PROJEKTEK ELİKÉSZÍTÉSE CÍMŐ KONTSRUKCIÓHOZ KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE ELİSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG SZENNYVÍZELVEZETÉSE ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A projekt azonosító száma: KEOP-../-- A
RészletesebbenMiskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából
Társadalomföldrajzi kihívások a XXI. század Kelet-Közép Európájában Nemzetközi Földrajzi Konferencia Beregszász (Kárpátalja, Ukrajna), 2012. március 29 30. Siskáné Dr. Szilasi Beáta Piskóti Zsuzsa egyetemi
RészletesebbenA 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007
A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007 A kutatást végezték: Busa Csilla, kutató (Fact Intézet) Bognár Adrienn,
RészletesebbenA kisebbségek helyzete Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:
RészletesebbenA GVI áprilisi negyedéves konjunktúrafelvételének
A GVI 18. áprilisi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei Budapest, 18. május Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági
RészletesebbenVállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára
Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve
RészletesebbenKérdőíves elemzés a Fecskepalotáról
Fecskepalota Szép Jelen Alapítvány Kérdőíves elemzés a Fecskepalotáról Készült az Erzsébet-program által kiadott kérdőív segítségével Készítette: Hegyi Bella 2014 1 Tartalomjegyzék Táblajegyzék... 2 1.
RészletesebbenSZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009
SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási
RészletesebbenBevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új
Népességföldrajzi vizsgálatok Magyarország ÉK-i határvidékén Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új megközelítést igényel, amely elkülönül más társadalmi-gazdasági
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenTársadalmi egyenlőtlenségek a térben
Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány
RészletesebbenA Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése
A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás
RészletesebbenA partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata
A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata Hajdu Gábor 1,2 Hajdu Tamás 3 1 Szociológiai Intézet, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2 MTA-ELTE Peripato Kutatócsoport 3
RészletesebbenKülső partneri elégedettség felmérés 2014.
Munkaügyi Központja Külső partneri elégedettség felmérés 2014. A külső partneri elégedettség felmérésre 2014. április 7. - április 18. között került sor, mellyel azt szerettük volna megtudni, hogy partnereink
Részletesebben