Greenpeace jelentés a Csernobili atomerőmű baleset egészségügyi hatásairól

Save this PDF as:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Greenpeace jelentés a Csernobili atomerőmű baleset egészségügyi hatásairól"

Átírás

1 Greenpeace jelentés a Csernobili atomerőmű baleset egészségügyi hatásairól készült a katasztrófa 20 évfordulója alkalmából, orosz, ukrán, fehérorosz, angol orvosszakértők által Rövid összefoglaló A csernobili katasztrófa idei 20. évfordulója alkalmából jelentős igény merült fel baleset messzire nyúló következmények további tanulmányozása iránt. Húsz évvel ezelőtt a békés célú atomenergia fogalma szertefoszlott a fekete füstfelhőben, amely a volt Szovjetunió területén fekvő csernobili atomerőmű lángokban álló négyes reaktora felett gyülekezett. Az emberiség történelmének legjelentősebb és legkiterjedtebb technológiai katasztrófája a Pripjaty folyó mellett fekvő ukrán kisvárosban történt meg. Csernobil neve egyik napról a másikra ismertté vált az egész világon. Húsz évvel később még mindig több millió ember (különböző becslések szerint 5-8 millió) lakik a csernobili radioaktív szennyezés által még sok évig mérgezett területeken. Mivel a legnagyobb mennyiségben kiszabadult - de távolról sem az egyedüli - radioaktív anyag, a cézium 137-es izotópjának ( 137 Cs) felezési ideje kissé meghaladja a 30 évet, a nukleáris baleset radiológiai (és így egészségügyi) következményei még évszázadokig jelentkezni fognak. E a globális esemény legnagyobb hatása három szomszédos volt szovjet tagországban, a ma már független Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban jelentkezett. A következmények azonban jóval szélesebb körben voltak érzékelhetőek. A robbanás során kiszabadult cézium-137 több mint fele a légkörön keresztül eljutott más európai országokba. Legalább tizennégy európai ország (Ausztria, Svédország, Finnország, Norvégia, Szlovénia, Lengyelország, Románia, Magyarország, Svájc, Csehország, Olaszország, Bulgária, Moldávia és Görögország) területén haladta meg a radioaktivitás az 1 Ci/km 2 (azaz 37 kbq/m 2 ) szintet, ami már szennyezésnek minősül. A csernobili balesethez köthetően alacsonyabb szintű, de még így is jelentős radioaktív sugárzást mértek az egész európai kontinensen Skandináviától a mediterrán térségig és Ázsiáig. A baleset földrajzi kiterjedtsége és a radioaktív szennyezés komoly mértéke ellenére az ökoszisztémára, az emberi egészségre, a gazdaságra és a társadalomra kifejtett hatásainak összessége még mindig nem ismert. Azonban ezek a hatások mindegyik esetben valószínűleg széleskörűek és még hosszú ideig jelentkezni fognak. Számos kutató és egészségügyi szakember (köztük sok ukrán, fehérorosz és orosz) kutatási eredményeit összegyűjtve ez a beszámoló az egyik területtel, mégpedig az emberi egészségre gyakorolt hosszútávú hatások természetével és kiterjedtségével foglalkozik részletesebben.

2 A csernobili katasztrófának tulajdonítható halálesetek becsült száma rendkívül széles tartományban mozog attól függően, hogy pontosan mit is vesznek számításba. A lenti táblázatban bemutatunk néhány példát ezen becslésekre. A legutóbbi, az Orosz Tudományos Akadémia közreműködésével végzett egészségügyi kutatás adatai szerint a problémák sokkal szélesebb hatáskörűek lehetnek, mint ahogy azokat az eddig publikált tanulmányok előrejelezték. Például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2005-ös jelentése 4000-re becsüli a csernobili baleset miatt bekövetkező halálesetek számát. Azonban a közelmúltban nyilvánosságra hozott adatokra alapozott becslés szerint csak Fehéroroszországban, Oroszországban és Ukrajnában mintegy ember halt meg a baleset következtében 1990 és 2004 között. A fellelhető adatok - amelyeket az alábbi táblázat foglal össze - összességében azt jelzik, hogy a csernobili baleset miatt bekövetkező halálesetek becsült száma széles tartományban mozog, ami csak megerősíti, hogy hatalmas bizonytalanság jellemzi a katasztrófa összes hatásával kapcsolatos ismereteinket. Jelen beszámoló ismertet olyan adatokat, amelyeket eddig nem publikáltak a nemzetközi szakirodalomban. A jelentős mennyiségű szakirodalmi anyagokkal együttesen ezek az adatok azt jelzik, hogy a hivatalos iparági becslések (pl. a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség évi beszámolója) a közvetlenül a csernobili balesetből származó radioaktív szennyezés által okozott megbetegedésekre és halálozásokra vonatkozóan jócskán alul múlhatják a katasztrófa hatását helyi és nemzetközi szinten egyaránt.

3 Érintett népesség 1, 5 (Oroszország) Becsült időszak (év) Figyelembe vett betegségek A baleset miatt bekövetkezett halálozások száma n.a. összes legfeljebb 145 1,3,4 n.a. daganatos betegségek, leukémia 1,3,4,5 95/10 daganatos betegségek, leukémia 6 95 összes rákos megbetegedés (kivéve pajzsmirigyrák) 8 50 összes n.a. rákos és nem rákos megbetegedések 8 70 pajzsmirigyrák, más daganatos megbetegedések és leukémia Megjegyzések Nem egyezik a Csernobil Fórum 2005 következtetésével év az összes daganatos megbetegedés esetében, 10 év leukémia esetében Az összes halálozás ennek kétszerese is lehet, de a bizonytalansági faktor 100% összes Nem alkalmazható az egész térségre. Oroszország esetében 55,000 65,000 (95 %) 8 8 minden rákos csoport: , 7. megbetegedés 8 n.a. közvetlen sugárzás miatti betegségek és minden rákos betegség (kivéve pajzsmirigyrák) csoport: év minden rákos megbetegedés akár A becslések saját kockázati modellen alapulnak, Fehéroroszországban akár évi is lehet 11 Érintett csoportok: 1. Mentésben résztvevők (likvidátorok) ; 2. További likvidátorok; 3. Kitelepítettek; 4. Lakosság az erősen fertőzött területeken; 5. Lakosság más fertőzött területeken; 6. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország lakossága; 7. Az előző országokon kívüli országok lakossága; 8. Globális népesség Minatom (Orosz Atomenergetikai Minisztérium), Ágazati beszámoló a biztonságról 2001-ben, Moszkva, 2002 NAÜ (2005) Csernobil: A baleset igazi súlyossága. Csernobil Fórum Egészségügyi Szakértő Csoport Beszámolója: A csernobili baleset egészségügyi hatásai és speciális egészséggondozó programok, munkapéldány, augusztus 31. Mousseau T, Nelson N, Shestopalov V (2005). Ne becsüljük alá a csernobili halálozási rátát. Nature 437, 1089 Shcherbak Y. (1996). A Csernobil-korszak tíz éve. Scientific American. 274(4): Malko, M.V. (2006) In: A csernobili katasztrófa becslései (fehérorosz és ukrán statisztikai adatoka alapján), Publ: Az Orosz Tudományos Akadémia Független Környezeti Értékelő Központja, ISBN Khudoley et all. (2006) A csernobili katasztrófa következményeinek becslése az Oroszország sugárszennyezett területein lakó népességre vonatkozóan.. Publ: Az Orosz Tudományos Akadémia Független Környezeti Értékelő Központja, A csernobili baleset következményei: A baleset miatt bekövetkezett halálozások és rákos megbetegedések becslése és előrejelzése. ISBN Gofman J. (1990),. Alacsony dózisú sugárzás által kiváltott rákos megbetegedések: Egy független vizsgálat. ISBN Bertel R A csernobili baleset halálos áldozatainak száma. In: Busby C.C., Yablokov A.V. (Eds.). ECRR Csernobil: Az elmúlt 20 év. A csernobili baleset egyészségügyi hatásai. Documents of the ECCR, N 1, Green Audit, Aberystwyth, pp ECRR 2003 Az Európai Bizottság a sugárzási kockázattal kapcsolatos ajánlásai, Green Audit Press, 2003, UK, ISBN

4 Négy népességi csoport szenvedte el a legsúlyosabb egészségügyi hatásokat: 1. a baleseti mentésben részt vevő munkások (likvidátorok), köztük a polgári és katonai személyzet, akiket helyreállítási munkálatokra és a reaktort beborító szarkofág felépítésére vezényeltek a helyszínre; 2. kitelepítettek a súlyosan sugárszennyezett területekről az erőmű 30 kilométeres körzetében; 3. lakosság a kevésbé (de még így is súlyosan) sugárszennyezett területeken; és 4. az első három csoportba tartozó családokba született gyermekek A rákos és nem rákos megbetegedésekre vonatkozó kulcsfontosságú megállapításokat az alábbiakban foglaljuk össze. Rákos megbetegedések Ma már egyértelmű, hogy a csernobili balesetből származó radioaktív sugárzás valóban a rákos megbetegedések nagy léptékű növekedését okozta. Az erősen szennyezett területeken élő lakosság és a likvidátorok (ők voltak a legerősebb sugárzásnak kitéve) körében sokkal gyakoribbak a rákos megbetegedések, mint a sugárzásnak kevésbé kitett referencia csoportokban. A fehérorosz likvidátorok körében például a vese-, a húgyrendszeri és a pajzsmirigyrák előfordulása jelentősen gyakoribb volt 1993 és 2003 között mint a referencia csoportokban. A leukémia lényegesen gyakrabban fordult elő az ukrán likvidátorok, a fehérorosz felnőtt lakosság, valamint az Oroszország és Ukrajna legfertőzöttebb területein lakó gyermekek körében. Más példák (habár ez a lista távolról sem teljes): Fehéroroszországban 1990 és 2000 között 40%-kal növekedett az összes rákos megbetegedések száma, ezen belül az erősen fertőzött Homel tartományban nagyobb arányban (52%), mint a kevésbé fertőzött Brest (33%) és Mogilev (32%) tartományokban. Oroszországban a rákos megbetegedések aránya az erősen fertőzött Kaluga és Brianszk tartományokban magasabb volt az országos átlagnál. Például Brianszk tartomány különösen erősen fertőzött területein a megbetegedések gyakorisága 2,7- szer nagyobb volt, mint a tartomány kevésbé fertőzött területein. Ukrajna Zitomir tartományának fertőzött területein a felnőtt lakosság körében 1986 és 1994 között csaknem háromszorosára nőtt a rákos megbetegedések száma, 1,34%-ról 3,91%-ra. Pajzsmirigyrák Mindhárom országban drámaian megnőtt a pajzsmirigyrák előfordulási gyakorisága, ahogy várható is volt a csernobili robbanás során kiszabadult radioaktív jód nagy mennyisége alapján. Például az erősen fertőzött Brianszk tartományban 1988 és 1998 között az előfordulási gyakoriság az oroszországi átlag kétszerese volt, 2004-ben már a háromszorosa. Becslések szerint csak Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban megbetegedés írható a sugárfertőzés számlájára. Azok a gyermekek, akik a robbanás időpontjában 4 évnél fiatalabbak voltak, különösen

5 veszélyeztetettek e betegség szempontjából. A balesetet megelőzően a pajzsmirigyrák előfordulási gyakorisága a gyermekek és serdülők körében átlagosan 0,09 eset volt ből után az előfordulási gyakoriság 0,57-0,63-ra nőtt ből. A pajzsmirigyrák előfordulási gyakorisága azok között, akik a katasztrófa időpontjában gyermekek vagy tizenévesek voltak, várhatóan 2001 és 2006 között fog tetőzni. A csernobili baleset által okozott pajzsmirigyrákos megbetegedések különösen agresszívnek mutatkoztak, ugyanis korai és gyors kifejlődésük elősegítette áttételes daganatok kialakulását a nyirokmirigyben és a tüdőben. Ez rontott a betegek helyzetén, és gyakran többszörös sebészeti beavatkozást követelt meg. Mivel a pajzsmirigyráknak különösen hosszú lehet a lappangási ideje, még hosszú évtizedekig várható a csernobili katasztrófa által előidézett esetek megjelenése. A kockázatnak kitett népesség körében - beleértve azokat is, akik viszonylag alacsony dózisú sugárzást kaptak - hosszú távon végzett szűrővizsgálatok alapozhatják meg a gyors és hatékony orvosi beavatkozások sikerét. Leukémia A fehérorosz likvidátorok körében először ben észlelték az akut leukémia nagyobb előfordulási gyakoriságát től kezdve a leukémia minden formája lényegesen gyakoribbá vált a teljes fehéroroszországi felnőtt lakosság körében. Ukrajnában a rosszindulatú leukémia gyakorisága jelentősen megnőtt a katasztrófa előtti időszakhoz képest a Zsitomir és Kijev környéki négy legsúlyosabban fertőzött területen a katasztrófa utáni első négy és a hatodik évben. A baleset utáni időszakban Tula tartományban a gyermekkori leukémia előfordulási gyakorisága lényegesen meghaladta az orosz átlagot, különösen a éves gyermekek körében. Lipeckben a leukémiás esetek száma 1995-ben elérte az 1989-es szint 4,5- szeresét. Egyes adatok szerint még a sugárzás időszakában az anyaméhben tartózkodó gyermekek körében is fokozott a leukémia kockázata. Más rákos betegségek Kaluga tartomány legfertőzöttebb részein a légúti daganatok gyakoribbá válását figyelték meg nők körében től kezdve növekvő számú gyomor-, tüdő-, mell-, vastagbél-, pajzsmirigy-, csontvelő- és nyirokrendszeri rákot diagnosztizáltak a tartomány délnyugati területein. Tula tartományban szokatlanul magas számú csontrákot és központi idegrendszeri rákos megbetegedést észleltek gyermekek körében az 1990 és 1994 közötti időszakban. Ukrajna legfertőzöttebb vidékein a mellrák előfordulási gyakorisága 1980-tól egészen 1992-ig meglehetősen stabil maradt, méghozzá a környező területekhez képest alacsonyabb szinten. Azonban 1992-től kezdve egyre több mellrákos esetet észleltek. Ukrajna fertőzött területein az utóbbi években jelentősen megnőtt a diagnosztizált vese- és a húgyhólyag-daganatok száma. Nem rákos betegségek A rákos megbetegedések előfordulásában bekövetkezett változások, amelyekről azok a

6 vizsgálatok számolnak be, amelyeket a csernobili baleset által keltett radioaktív sugárzásnak kitett lakosság körében végeztek, az észlelt egészségügyi hatásoknak csak az egyik csoportját alkotják. Ugyanis a nem rákos megbetegedések jelentős megszaporodását is tapasztalták a radioaktív sugárzásnak kitett lakosság körében, habár ahhoz képest, hogy milyen kiterjedt volt a sugárzás, meglehetősen kevés tanulmány készült ebben a témakörben. Az ok-okozati összefüggések feltárásának nehézsége, valamint - tekintve a csernobili katasztrófa jelentős nemzetközi hatását - a viszonylag kevés adat ellenére a rendelkezésre álló jelentések elegendőek ahhoz, hogy világossá váljon: a megbetegedési és a halálozási mutatók, amelyek csak a rákos betegségek számának megfigyelésén és előrejelezésén alapulnak, jelentősen alábecsülhetik az egészségre gyakorolt hatás kiterjedtségét. Légzőrendszer A csernobili balesetben kiszabadult radioaktív anyagok sugárzása kétféle módon érte el az emberek légzőrendszerét. A radioaktív anyagok kiszabadulásának korai szakaszában a levegőben tovaterjedő különböző méretű szilárd és folyékony forró részecskék és gáznemű izotópok belégzése volt a leginkább jellemző. Később a földfelszínre lerakódott anyagok külső sugárzása volt legnagyobb hatással a légzőrendszerre. A 30 km-es zónából kitelepítettek körében a fehéroroszországi vizsgálatok szerint csaknem megduplázódott a légzőszervi megbetegedések előfordulási gyakorisága. Az ilyen típusú betegségek tették ki az összes megfigyelt eset kb. harmadát a kitelepítettek és azon felnőttek és kamaszok körében, akik továbbra is a fertőzött területeken maradtak. A gyermekek esetében a légzőszervi problémák tették ki a diagnosztizált betegségek csaknem kétharmadát. Oroszországban egyértelmű összefüggést figyeltek meg az újszülöttek légzőszervi problémáinak gyakorisága és lakóhelyük radioaktív szennyezettségének mértéke között. Az ukrán Egészségügyi Minisztérium adatai szerint a lakosra jutó krónikus hörghurutos és tüdőtágulásos megbetegedések száma az 1990-beli 300-ról 2004-ben már több mint 500-ra emelkedett a felnőtt és a serdülőkorú lakosság körében. Ugyanezen időszak alatt a tüdőasztma gyakorisága csaknem megduplázódott, elérte lakosra jutó 55,4 megbetegedést. A legátfogóbb vizsgálatokat azon likvidátorok körében végezték, akik közvetlenül a balesetet követően vettek részt a helyszín biztosításában és a helyreállítási munkálatokban. Ebben a csoportban a légutak elzáródásával járó krónikus tüdőbetegségek (konkrétan: légutak elzáródásával járó krónikus hörghurut és tüdőasztma) jelentették a megbetegedések, lerokkantosítások és halálozások legfőbb okát. Ezekben az esetekben a későbbi vizsgálatok lehetővé tették, hogy felismerjék az összefüggéseket az átfogó egészségügyi megfigyelések és az embereket ért, utólag rekonstruált sugárzási dózisok hatása között. Ezzel lehetővé vált a betegségek időbeli lefutásának bizonyos részletességű dokumentálása. Ez az eset egy viszonylag ritka példája annak, hogy bizonyos részletességgel nyomon követték egy radioaktív sugárzást kapott népcsoport egészségi állapotának alakulását. Emésztőrendszer Van bizonyíték arra, hogy a csernobili baleset következtében sugárfertőzést szenvedett

7 emberek körében gyakoribbak az emésztőrendszeri rendellenességek. Egy 1995-ben elvégzett vizsgálat eredménye szerint az ilyen jellegű megbetegedések 1,8-szor gyakoribbak voltak a fehéroroszországi kitelepítettek és a fertőzött területeken lakók körében, mint az egész fehéroroszországi népesség körében és 1996 között a peptikus fekélyek előfordulási gyakorisága a fehérorosz lakosság körében csaknem 10%-kal növekedett. Ukrajnában készültek ennél átfogóbb jelentések is és 1999 között a fertőzött területeken élő lakosság körében az emésztőrendszeri megbetegedések gyakoriságának megduplázódását figyelték meg. A Pripjaty városból és annak 30 km-es körzetéből kitelepített lakosság körében gyakoribbak voltak az emésztőrendszeri betegségek, mint a népesség többi részében. Az emésztőrendszeri megbetegedések gyakorisága a szigorúan lezárt zónában élők körében magasabb volt, mint a teljes ukrán népességben. Ez igaz volt a gyermekek esetében is, akik körében személyre jutó emésztőrendszeri megbetegedések száma 1988 és 1999 között megduplázódott, elérte a 10,1-et. A gyermekek körében megfigyelt emésztőrendszeri betegségek száma egyértelműen növekvő tendenciát mutatott, és hasonló eredményre jutottak azon gyermekek körében, akik még születésük előtt kapták meg a sugárfertőzést. Ez esetben is megduplázódott a megbetegedések száma. A beszámolók tanulsága szerint a fertőzött területeken élő gyermekek körében az emésztőrendszeri rendellenességek voltak a megbetegedések leggyakoribb okai. Érrendszer A csernobili radioaktív szennyeződés által okozott sugárfertőzés nem csak a rosszindulatú vér- és nyirokbetegségekkel hozható összefüggésbe, hanem az érrendszer más rendellenességeivel is, amelyek diagnosztizálását valószínűleg elősegítette az a kiemelt figyelem, amely e szervekre a rosszindulatú betegedésekre való érzékenységük miatt irányult. Fehéroroszországban tíz évvel a csernobili baleset után a vérrel kapcsolatos betegségek gyakorisága országos szinten megnőtt, különösen a sugárszennyezett területeken, ahol az átlagosnál nagyobb volt a növekedés mértéke. A fehérvérsejtek számának rendellenességeiről számoltak be a lakosság azon csoportjában, akik Oroszország sugárszennyezett területein éltek. A legkiterjedtebb és leginkább teljes körű vizsgálatokat Ukrajnában végezték el. A teljes lakossághoz képest az átlagosnál gyakrabban alakult ki kiterjedt korai artéria érelmeszesedés és koszorúér betegség azok körében, akiket a 30 km-es zónából kitelepítettek, vagy akik a sugárzó izotópok által szennyezett területeken éltek. A sugárfertőzött vidékeken az érrendszeri megbetegedések gyakorisága a becslések szerint szörösére növekedett 1988 és 1999 között. Egy viszonylag egyedülálló, határokon átnyúló vizsgálatban vérzéses megbetegedéseket és veleszületett sárgaságot vizsgáltak újszülött csecsemők esetében Fehéroroszország, Ukrajna és Oroszország egyes sugárfertőzött területein. Azt találták, hogy ez a két fajta betegség 4,0- szer illetve 2,9-szer gyakrabban fordul elő, mint vizsgálatba bevont nem sugárfertőzött területeken. Izom- és csontrendszer, bőr A csernobili katasztrófa által keltett radioaktív sugárzásnak az izmokra, csontokra és a

8 kötőszövetre gyakorolt hatásával kapcsolatban viszonylag kevés adat áll rendelkezésre. Ez kétségtelenül részben annak a ténynek is köszönhető, hogy ezeket a szerveket önmagukban nem tekintik különösen sérülékenynek. Mindazonáltal Fehéroroszország és Ukrajna sugárfertőzött területeiről származó adatok szerint az izmokkal és csontokkal kapcsolatos betegségek határozottan megszaporodtak. Magzati csontozati vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy a cézium 137-es izotópja beépült a csontokba, és a vártnál magasabb arányban jelentkeztek rendellenességek. Egy a sugárfertőzött területeken az újszülöttek körében végzett, határokon átnyúló vizsgálat eredménye szerint az izom- és csontrendszeri fejlődési rendellenességekkel kapcsolatban növekvő tendencia figyelhető meg. Hormonrendszer, belső elválasztású mirigyek 1993-ban Fehéroroszország Homel tartományában a megvizsgált gyermekek több mint 40%- ának volt megnagyobbodott pajzsmirigye, míg az Ukrajna Vinnicja és Zsitomir tartományából származó serdülő - ők a baleset idején 6-8 évesek voltak - körében elvégzett vizsgálat az esetek 35,7%-ában mutatott ki pajzsmirigy rendellenességet. Ebben a vizsgálatban ben a balesetet követően a pajzsmirigy elsődleges funkcionális reakcióját figyelték meg, amit krónikus autoimmun pajzsmirigygyulladás ( ) és a betegség klinikai kialakulása követett ( ). Ezen gyermekek esetében 32,6% arányban fejlődött ki egyértelműen pajzsmirigy rendellenesség, míg a kontroll csoportban ez az arány 15,4% volt. A lezárt területekről kitelepített, valamint a sugárfertőzött területeken élő lakosság körében a belső elválasztású mirigyek betegségei, a táplálkozási, anyagcsere és immun rendellenességek kétszer gyakrabban fordultak elő, mint a teljes fehérorosz népességben ben a kitelepítettek körében 2 317, a sugárfertőzött területeken élő lakosság körében megbetegedés jutott lakosra, ezzel szemben az országos átlag 583 volt. Oroszország Tula tartományának a csernobili baleset következtében sugárszennyezett területein lakó gyermekek körében a belső elválasztású mirigyek megbetegedéseinek gyakorisága a baleset előtti szinthez képest megötszöröződött 2002-re. A Brjanszk tartomány erősen szennyezett délnyugati területein élő felnőtt lakosság körében a megbetegedések gyakorisága 2,6-szorosa a régiós átlagnak. Úgy tűnik, hogy a sugárfertőzött területeken élő személyek esetében a belső elválasztású mirigyek fokozott működése általános válaszreakció volt, és ez csak 5-6 évvel a fertőzött vidékről való elköltözés után stabilizálódott. Oroszország sugárfertőzött részein a nemi hormonok termelésének és egyensúlyának kiterjedt zavarait figyelték meg, míg Ukrajna szennyezett területein 1992-től kezdődően állandósult az autoimmun endokrin betegségek - autoimmun hyroadenitis, a pajzsmirigyhormonok túltermelése és cukorbetegség - megnövekedett gyakorisága. Összességében elmondható, hogy a belső elválasztású mirigyekkel kapcsolatos megbetegedések, amelyeket a csernobili sugárfertőzésnek kitett lakosság körében figyeltek meg, nagyon fontos és lényeges következményei a radioaktív sugárzásnak.

9 Az immunműködés rendellenességei Általános immunválaszok Az immunrendszer egyike a belső elválasztású mirigyek által szabályzott rendszereknek. Ennek megfelelően várható az immunrendszer rendellenes viselkedése, ha az endokrin rendszer nem működik rendesen. Ezen felül az ionizáló sugárzás közvetlenül is hatást gyakorolhat az immunrendszer összetevőire. Fehéroroszországban olyan ember immunrendszerének állapotát vizsgálták meg, akik alacsony szintű, de hosszan tartó sugárzásnak voltak kitéve. Az eredmény szerint a radioaktív sugárzásnak való tartós kitettség ahhoz vezet, hogy az immunrendszer elveszti ellenálló képességét a fertőző és a nem fertőző betegségekkel szemben. A Fehéroroszország Homel tartományában a celluláris és a humorális immunitást felmérő vizsgálatok eredménye szerint a sugárzásnak tartósan kitett gyermekek esetében a kifejlődött immunrendszeri elváltozások függtek a sugárzást okozó izotópok fajtájától: különböző hatásokat okoztak a radiológiailag egyforma szintű sugárzást előidéző stroncium, cézium és más izotópok. A csökkent immunitás a fehérvérsejtek alacsony számában, a T-limfociták és a gyilkos sejtek aktivitásában, a vér trombocita szám csökkenésében és a vérszegénység különféle formáiban nyilvánult meg. Ezeket a tüneteket Oroszország sugárfertőzött területein figyelték meg. A Tula tartomány sugárszennyezett területein lakó gyermekek körében észlelt immunés anyagcsere rendszer rendellenességek gyakorisága 2002-re már a csernobili baleset előtti szint ötszörösére emelkedett. Ukrajnában a legkedvezőtlenebb változásokat azon gyermekek esetében figyelték meg, akiknek pajzsmirigye még születésük előtt magas sugárzásnak (több mint 200 cgy) volt kitéve. Az ilyen gyermekek 43,5%-ában alakult ki immun elégtelenség, szemben a kontroll csoport 28%-os arányával. Fertőző betegségek Az immunrendszerbe való beavatkozás hatással lehet a fertőző betegségek előfordulási gyakoriságára és súlyosságára a szélesebb népességben. A csernobili baleset után összegyűjtött statisztikai adatok arra engednek következtetni, hogy radioaktív sugárzásnak kitett lakosság kevésbé ellenálló a betegségekkel szemben. Azt találták, hogy a baleset előtti szinthez képest 2,9-szer gyakrabban fordult elő veleszületett fertőzés olyan újszülöttek esetében, akiknek édesanyja sugárfertőzött területeken éltek Kijev tartomány Poleszki kerületében (20-60 Ci/km 2 ), Homel tartomány Chechersky kerületében (5-70 Ci/km 2 ), Orel tartomány Mtsensk és Bolkhov kerületében (1-5 Ci/km 2 ill Ci/km 2 ) és 1997 között gyakrabban fordultak elő a hepatitis B és C vírusok, valamint gyorsabban terjedtek a hepatitis D és G vírusok azon felnőtt és serdülő körében, akik a csernobili katasztrófa következtében sugárfertőzést szenvedtek Oroszország Vitebsk tartományában. Ez végső soron megnövekedett halandósághoz is vezethet a májzsugorodás és a májrák miatt. Homel és Mogilev tartomány erősen sugárfertőzött területein 6-7 évvel a baleset után a hepatitis vírus előfordulási gyakorisága duplája volt a fehéroroszországi átlagnak.

10 Oroszország más részén, Brjanszk tartományban megnövekedett a cryptosporidium fertőzések száma. A sugárfertőzött területeken élő gyermekek gyakrabban szenvedtek Pneumocystis jiroveci okozta tüdőgyulladásban (56,3% szemben a referencia csoport 30%- ával). Genetikai rendellenességek és kromoszomális elváltozások Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország sugárfertőzött területein a kromoszomális elváltozások gyakorisága észrevehetően magasabb a globális átlagnál. A 100 limfocitára jutó rendellenes sejtek és kromoszomális elváltozások gyakorisága Ukrajna és Fehéroroszország sugárszennyezett területein elérte a globális átlag háromszorosát. Oroszországban a kromoszomális elváltozások gyakorisága 2-4-szeresére nőtt azon területek lakossága körében, amelyek sugárzási szintje meghaladja a 3 Ci/km 2 -t. Ukrán lakoson elvégzett vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a csernobili baleset után a baleset előtti szint 6-szorosára emelkedett a sugárzás által előidézett kromoszomális változások gyakorisága. Úgy tűnik, hogy gyermekeikre is átörökítik ezt a tulajdonságot. Ausztriában, Németországban és Norvégiában is jegyeztek már fel a csernobili baleset következményének tulajdonított kromoszomális elváltozásokat. A kromoszóma mutációk gyakoriságának növekedése gyakran együtt jár különféle betegségek gyakoribb előfordulásával. Például a vizsgált likvidátorok 88%-a esetében a limfociták gyakoribb kromoszomális elváltozása együtt jelentkezett valamilyen szintű mentális problémával és másodlagos immunszupresszióval. Húgy- és ivarrendszer, szaporító rendszer között több mint duplájára emelkedett a húgy- és ivarszervi betegségek száma azok körében, akik továbbra is a legfertőzöttebb területeken éltek Ukrajnában. Háromszorosára növekedett a belső gyulladásos megbetegedések, a menstruációs zavarok és a jóindulatú petefészek daganatok száma a sugárzásnak kitett nők körében. Más fertőzött területeken a baleset után gyakoribbá vált a meddőség és a férfiak körében az impotencia. Oroszország Kaluga tartományában a megvizsgált férfiak háromnegyedénél megváltozott a spermatermelő csatornák szerkezete és spermatermelési rendellenességek jelentkeztek. Több mint 8-10 évvel a baleset után a vetélés kockázata megemelkedett a 30 km-es zónából kitelepítettek és a sugárszennyezett területen élők között. Ukrajnában a legnagyobb sugárfertőzésnek kitett csoportokban a terhes nők több mint felénél komplikációk léptek fel (köztük rángógörcs, vérszegénység, méhlepény elégtelenség), míg a kontroll csoportban ilyen komplikációk csak az esetek 10%-ában fordultak elő. Hasonlóképpen az akadályozott magzati fejlődés kockázata a sugárzásnak kitett nők csoportjában az esetek 35%-ában jelentkezett, ami háromszor magasabb a teljes népességbeli átlagnál. Szülési komplikáció a sugárzásnak kitett csoport háromnegyedénél lépett fel, ami kétszer annyi, mint a kontroll csoport esetében. A legfertőzöttebb területeken élő nők méhlepényében az izotópok felgyülemlése összefüggést mutat a méhlepény elégtelen fejlődését jelző számos mutatóval, és ebből következően az újszülött csecsemő születési súlyának csökkenésével. Valószínűtlen, hogy csak Oroszországra, Fehéroroszországra és Ukrajnára korlátozódnának a baleset hatásai. A Nyugat-Európában és Skandináviában (köztük Görögország, Magyarország, Lengyelország, Svédország, Norvégia, Finnország és Németország) készített

11 tanulmányok kimutatták a csernobili balesetnek tulajdonítható születés előtti sugárfertőzés lehetséges hozzájárulását a spontán vetélésekhez, az alacsony születési súly kialakulásához, a gyermekhalandóság növekedéséhez. Korai öregedés Aránytalanul nagy mértékben megnövekedett Ukrajnában a fertőzött területeken élő lakosság látható 'biológiai' életkora a baleset óta eltelt évek során. A becsült 'biológiai' életkor 7-9 évvel is meghaladja a naptár szerinti tényleges életkort. Egy 306 likvidátor bevonásával készült vizsgálat ezt a számot 5 és 11 év közé teszi. Fehéroroszország legfertőzöttebb területein a szívrohamban meghaltak átlagos életkora 8 évvel alacsonyabb, mint a teljes lakosság körében. Érzékszervek Csernobil környékén a fertőzött területeken gyakrabban tapasztaltak szemmel kapcsolatos rendellenességeket, például hályogot (újszülöttek esetében is) és egyéb problémákat, mint a fertőzés által nem érintett szomszédos, tisztább régiókban. Habár a kockázat a legnagyobb sugárzásnak kitett területeken a legnagyobb, nincs olyan sugárzásdózis küszöbérték, amely alatt ne növekedne a hályog kockázata. Hasonlóképpen más szembetegségek, amelyek bizonyos mértékig minden népességben előfordulnak, mint például a retinaleválás, a sugárfertőzött területeken gyakrabban fordulnak elő. Idegrendszeri és pszichés rendellenességek Már viszonylag alacsony szintű ionizáló sugárzás is okozhat bizonyos szintű rendellenességet a központi és a periférikus idegrendszerekben. Éppen ezért a csernobili balaset során kiszabadult izotópok idegrendszerre gyakorolt teljes hatásának felmérése nagyon nehéz feladat. Mindazonáltal orosz likvidátorok körében a neurológiai betegségek számítottak a második leggyakoribb betegségtípusnak, az összes megbetegedés 18%-át tették ki. Fehéroroszországban a sugárfertőzött területeken élő felnőtt lakosság körében az idegrendszeri és pszichés rendellenesség szintén kimutathatóan gyakoribb volt az átlagosnál (31,2% szemben 18,0%-kal). Fehéroroszország egyes fertőzött területein élő gyermekek körében is tapasztaltak idegrendszeri és mentális rendellenességeket, köztük IQ csökkenést is, habár nem bizonyítható egyértelműen, hogy ezek a sugárzás közvetlen következményeként alakultak ki. Következtetések Világosan látható, hogy a csernobili sugárzás egészségre gyakorolt hatására vonatkozó bizonyítékok együttese nagyon széles körű, komplex, és nagy jelentősséggel bír. A balesetnek és következményeinek jellemzői bizonytalanság a kiszabadult radioaktív izotópok mennyiségét illetően, a sugárzás egyenlőtlen eloszlása, a többszörös radioizotóp sugárzás sorozatos hatásai és kísérőjelenségei, diagnózis felállítása, betegségek előrejelzése és kezelése mind egyedivé teszik a helyzetet, és ez alkalmazhatatlanná tesz

12 sok eddig használt szabványt és módszert. Átfogó értékelést készíteni a csernobili baleset egészségre gyakorolt hatásairól tehát valószínűleg szinte lehetetlen feladat marad, olyannyira, hogy a valós megbetegedési és halálozási adatokat talán soha nem lehet teljesen megbecsülni. Ugyanakkor a fentiekben felvázolt egészségkárosító hatások együttesen azzal, ahogyan felfedték és számszerűsítették őket, megerősítik egy megfelelő, teljes körű felmérés szükségességét, amely minden fellelhető adatot figyelembe vesz, és kifejezi a halálos és nem halálos hatások sokaságát. Bármely leírás, amely megpróbálja a következményeket egy könnyen érthető módon, a balesetnek tulajdonítható többlet rákos halálesetek számának megbecsülésével kifejezni (mint például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által ben publikált 4000-es becslés), elkerülhetetlenül rendkívüli módon leegyszerűsíti az emberi szenvedések széles skáláját. Ráadásul a jelen tanulmányban ismertetett bizonyítékok többsége arra enged következtetni, hogy az ilyen adatok nagy mértékben alábecsülhetik a fentebb felvázolt hatások valódi mértékét. Még most is nagyon kevés becslés létezik a Csernobil számlájára írható nem rákos megbetegedések miatt bekövetkezett halálesetek számára vonatkozóan, és a rákos megbetegedések kialakulásának hosszú lappangási ideje (esetenként akár 40 év) óhatatlanul azt jelenti, hogy még hosszú ideig lehet új esetek megjelenésére számítani. A sugárzásnak a gyermekek egészségére gyakorolt hatása nyilvánvaló, és az is marad teljes életük során, és valószínűleg az ő gyermekeik élete során is. A rendelkezésre álló adatok alapvető hiányossága, továbbá a betegségek gyakoriságára és a balesetnek tulajdonítható rákos és más megbetegedések számára vonatkozó becslések közötti nagy eltérések meghiúsítanak bármilyen egyszerű, robusztus és ellenőrizhető becslést, amely az összes, az emberi egészségre gyakorolt hatásra vonatkozik. Így alapvető kérdések maradnak megválaszolatlanul. Mindazonáltal két fontos következtetést levonhatunk. Az első, hogy alapvetően fontos sokkal nagyobb mennyiségű és szélesebb körű adatmennyiséget (köztük azokat, amelyeket bemutattunk ebben a beszámolóban) figyelembe vennie a nemzetközi közösségnek, mielőtt következtetéseket von le az emberi egészségre gyakorolt hatás teljes skálájára és kiterjedtségére vonatkozóan. Különösen fontos lenne sürgősen megvizsgálni a legmagasabb becslések és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az Egészségügyi Világszervezet által elfogadott becslések között fennálló hatalmas különbség okait. Másodszor, hiányzik egy megfelelően irányított nemzetközi megfigyelési rendszer, amely feladata lenne nyomon követni a rákos és nem rákos megbetegedéseket és azok tendenciáit a baleset által érintett régióban, különös tekintettel a legnagyobb sugárfertőzést szenvedett népcsoportokra Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban. E rendszer hiányában hatalmas (ámbár remélhetőleg egyszeri) lehetőségtől esünk el, hogy egy ilyen katasztrófa hosszútávú következményeit teljesen megismerhessük. Ráadásul annak lehetőségétől is elkerülhetetlenül megfosztjuk magunkat, hogy megfelelő orvosi felügyeleti programokkal, kezeléssel és gondoskodással már a felmerülő problémák korai szakaszában beavatkozhassunk. Egy nagy léptékű nukleáris baleset emberi egészségre gyakorolt hatásainak teljes körű

13 megértésével, úgy tűnik, hogy csak egy kicsit tartunk előrébb annál, ahol voltunk a csernobili robbanást megelőzően, húsz évvel ezelőtt. Ezért alapvető fontosságú az e téren megkezdett kutatómunka folytatása, sőt fokozása. Távolról sem ez a legalkalmasabb időpont, hogy határozott következtetéseket vonjunk le a katasztrófával kapcsolatban, és továbblépjünk. A 20. évfordulót jelzésnek kell tekinteni, hogy megkétszerezzük a nemzetközi erőfeszítéseket a hosszútávú hatások azonosítása és figyelemmel követése érdekében, és amennyire lehetséges, megkönnyíteni a szenvedését azoknak a millióknak, akik még mindig viselik a katasztrófa következményeit. A csernobili baleset, bár néhány vonásában osztozik más globális katasztrófákkal, eddig egyedülálló. Csak remélhetjük, hogy ez így is marad. Ez a generáció látta a kezdetét, de valószínűleg nem fogja látni a végét.

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Sugárbiológiai ismeretek: LNT modell. Sztochasztikus hatások. Daganat epidemiológia. Dr. Sáfrány Géza OKK - OSSKI

Sugárbiológiai ismeretek: LNT modell. Sztochasztikus hatások. Daganat epidemiológia. Dr. Sáfrány Géza OKK - OSSKI Sugárbiológiai ismeretek: LNT modell. Sztochasztikus hatások. Daganat epidemiológia Dr. Sáfrány Géza OKK - OSSKI Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai Determinisztikus hatás Sztochasztikus hatás Sugársérülések

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Magyarország népesedésföldrajza

Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig

Részletesebben

Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) évi adataiból készült jelentésről

Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) évi adataiból készült jelentésről Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) 2010. évi adataiból készült jelentésről Veleszületett Rendellenességek Országos Felügyeleti Osztálya Magyarországon

Részletesebben

Forrás Internet-helye: 3. A lakosság egészségi állapota

Forrás Internet-helye:   3. A lakosság egészségi állapota A svájci egészségügy statisztikai zsebkönyve 2017 egységes szerkezetben Gesundheit. Taschenstatistik 2017 Bundesamt für Statistik 14 Gesundheit, Neuchâtel 2018 (44 p.), megj. 2018. 01. 30. Forrás Internet-helye:

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések

Részletesebben

7 JÓTANÁCS HOGY NE FOGJANAK KON- CEPCIÓS PERBE

7 JÓTANÁCS HOGY NE FOGJANAK KON- CEPCIÓS PERBE 7 JÓTANÁCS HOGY NE FOGJANAK KON- CEPCIÓS PERBE - NE BÍZZUNK MEG SENKIBEN, LEGFŐKÉPP A SZOMSZÉDAINKAT TARTSUK SZEMMEL! - NE TARTÓZKODJUNK SOKAT KINN AZ UT- CÁN, SE A KERTÜNKBEN, HA EGY MÓD VAN RÁ, HISZEN

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

A D-Vitamin státusz korszerű diagnosztikája

A D-Vitamin státusz korszerű diagnosztikája A D-Vitamin státusz korszerű diagnosztikája Dr. Orosz Enikő Országos Onkológiai Intézet Budapest 2013. Milyen szerepet tölt be szervezetünkben a D-Vitamin? Mi a D 1 -D 2 Vitamin és mit takar az aktív D-Vitamin

Részletesebben

A CSERNOBILI KATASZTRÓFA TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI KÖVETKEZMÉNYEI UKRAJNÁBAN

A CSERNOBILI KATASZTRÓFA TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI KÖVETKEZMÉNYEI UKRAJNÁBAN A CSERNOBILI KATASZTRÓFA TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI KÖVETKEZMÉNYEI UKRAJNÁBAN LAKIZA-SZACSUK N.N. OM EL JANEC N.I. A Csernobili Atomerőmű katasztrófája nem csak a Szovjetuniónak jelentett tragédiát, többé-kevésbé

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

A foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai

A foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai A foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai Foglakozás-egészségügyi Fórum 2010. május 12. Dr. Kardos Kálmán Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet A foglalkozási megbetegedések

Részletesebben

Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki

Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 4. Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki A figyelőszolgálatra kijelölt

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 12. szám június hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 12. szám június hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 12. szám 28. 23-24. hét Bor piaci jelentés Borpiaci információk 2. oldal A magyar borexport alakulása 2006 els negyedévében 2-3. oldal 1-2. táblázat, 1-8. ábra:

Részletesebben

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET Az egészségmegőrzés és az egészségvédelem korunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Az egészség a társadalom számára a legfontosabb

Részletesebben

A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján

A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján Nédó Ferenc munkafelügyeleti referens NGM Munkavédelmi Főosztály

Részletesebben

Változatlanul alacsony az influenza aktivitása

Változatlanul alacsony az influenza aktivitása Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2010. 5. hét Változatlanul alacsony az influenza aktivitása 2010. év 5. hetében hasonló volt az influenzaszerű

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide!

Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide! Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Nap mint nap, emberek millió szenvednek valamilyen tüdőbetegség következtében, ráadásul a halálokok között is vezető szerepet betöltő COPD előfordulása

Részletesebben

Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Lassabban terjed az influenza

Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Lassabban terjed az influenza KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 06. hét Lassabban terjed az influenza A 6. héten tovább emelkedett az influenzás

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Egészség, versenyképesség, költségvetés

Egészség, versenyképesség, költségvetés Egészség, versenyképesség, költségvetés Banai Péter Benő Pénzügyminisztérium 2018. december 7. Az elmúlt időszakban folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlagához GDP növekedés nemzetközi

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Európai visszaélési és korrupciós felmérés. magyarországi eredmények május. Page 1

Európai visszaélési és korrupciós felmérés. magyarországi eredmények május. Page 1 i visszaélési és korrupciós felmérés magyarországi eredmények 2009 2009. május Page 1 A felmérésről és résztvevőkről 2009 január-februárban a kutatóink egy 2246 interjúból álló, telefonon vagy interneten

Részletesebben

Herend lakosságának egészségi állapota

Herend lakosságának egészségi állapota ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447

Részletesebben

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás?

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Prof. Dr. habil Holló Péter Az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára Új módszerek,

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5. A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A 2015/2016. évi influenza szezon összefoglaló értékelése

A 2015/2016. évi influenza szezon összefoglaló értékelése A 05/06. évi influenza szezon összefoglaló értékelése Az influenza figyelőszolgálat 05. 0. hetétől 06. 0. hetéig működött. A résztvevő orvosok hetente jelentették az adott héten orvoshoz forduló betegek

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.

A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus az egyik leggyakoribb okozója a súlyos hasmenésnek csecsemő és kisdedkorban. Évente világszerte

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban

A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban Legfontosabb tények az antibiotikum rezisztenciáról A mikroorganizmusok antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciája

Részletesebben

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 4. hét Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek

Részletesebben

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 01. hét Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27.

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Tartalom Intravénás szerfogyasztás Európában és Magyarországon

Részletesebben

Összeállította: Éger Ákos, Magyar Természetvédők Szövetsége, Iryna Holovko, NECU Ukrán Nemzeti Ökológiai Központ

Összeállította: Éger Ákos, Magyar Természetvédők Szövetsége, Iryna Holovko, NECU Ukrán Nemzeti Ökológiai Központ Nukleáris reaktorok élettartam hosszabbítása Ukrajnában. A szomszédoknak nincs beleszólása? Az Espooi egyezmény alkalmazása Ukrajnában a Nukleáris reaktorok élettartam hosszabbítása során Összeállította:

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét

Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 9. Csökken az influenzaszerű megbetegedések száma A 9. naptári en folytatódott az influenzaszerű

Részletesebben

Dr. Páldy Anna, Málnási Tibor, Stier Ágnes Országos Közegészségügyi Intézet

Dr. Páldy Anna, Málnási Tibor, Stier Ágnes Országos Közegészségügyi Intézet Melanoma és nem melanoma (BNO-X C43, D03) megbetegedés és halálozás Magyarországon Dr. Páldy Anna, Málnási Tibor, Stier Ágnes Országos Közegészségügyi Intézet Az IPCC V. jelentése megállapítja Hogy a napsütés

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 8. hét Az elmúlt héten tetőzött az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok 2015.

Részletesebben

Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma

Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 5. hét Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek

Részletesebben

Koraszülött vizsgálat adatlap és szülő kérdőív

Koraszülött vizsgálat adatlap és szülő kérdőív Koraszülött vizsgálat adatlap és szülő kérdőív Tisztelt Szülő/Törvényes képviselő! Gyermeke vizsgálatának előkészítése érdekében kérjük, töltse ki az alábbi adatlapot, valamint a megfelelő pontokban aláhúzással

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 02. hét Terjed az influenza A 2. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt orvoshoz

Részletesebben

Áram okozta balesetek és hátterük

Áram okozta balesetek és hátterük MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.1 Áram okozta balesetek és hátterük Tárgyszavak: árambalesetek; halálos baleset; jelentésköteles baleset; ívfénybaleset; égési sérülés. A német Finommechanikai

Részletesebben

A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László

A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Amint a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás is megerősítette,

Részletesebben

Levonulóban az influenzajárvány

Levonulóban az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 9. hét Levonulóban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentéseinek

Részletesebben

Mérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma

Mérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 7. hét Mérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma A figyelőszolgálatban

Részletesebben

HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN

HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2010-2014 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai alapján Készítette:

Részletesebben

Élelmiszervásárlási trendek

Élelmiszervásárlási trendek Élelmiszervásárlási trendek Magyarországon és a régióban Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: Élelmiszeripari Körkép 2017 Csillag-Vella Rita GfK 1 Kiskereskedelmi trendek a napi fogyasztási cikkek piacán 2 GfK

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Koraszülött vizsgálat adatlap és szülő kérdőív

Koraszülött vizsgálat adatlap és szülő kérdőív Koraszülött vizsgálat adatlap és szülő kérdőív Tisztelt Szülő/Törvényes képviselő! Gyermeke vizsgálatának előkészítése érdekében kérjük, töltse ki az alábbi adatlapot, valamint a megfelelő pontokban aláhúzással

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA 4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul

Részletesebben

2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2

Részletesebben

Egészségügyi Informatikai Konzultációs Rendszer

Egészségügyi Informatikai Konzultációs Rendszer Egészségügyi Informatikai Konzultációs Rendszer A fejlesztést indokolta A kedvezőtlen morbiditási és mortalitási adatok A magas idő előtti elkerülhető halálozás A kedvezőtlen gazdasági helyzet Az orvosi

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok dr Sárosi György Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok A veszélyes áruk szállítására megbízható hazai statisztikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az Eurostat

Részletesebben

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére július 28-án tartják a fertőző májgyulladás elleni küzdelem világnapját, melynek idei mottója: Gondolja át újra!

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10 2011/72 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 72. szám 2011. november 4. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10 A mentőellátás helyzete a Dél-Dunántúlon Az egészségügyi

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika

Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika 1. Meggyógyítunk egy fertőző betegséget HBV prevalencia 2006 Hepatitis B vírus terjedése - szexuális

Részletesebben

DOHÁNYZÁS MEGELŐZÉST és DOHÁNYZÁSRÓL LESZOKÁST CÉLZÓ PROGRAM. Beszámoló. Készítette: Vásárhelyi Erika

DOHÁNYZÁS MEGELŐZÉST és DOHÁNYZÁSRÓL LESZOKÁST CÉLZÓ PROGRAM. Beszámoló. Készítette: Vásárhelyi Erika DOHÁNYZÁS MEGELŐZÉST és DOHÁNYZÁSRÓL LESZOKÁST CÉLZÓ PROGRAM Beszámoló Készítette: Vásárhelyi Erika Megvalósítás ideje: 2014.05.16-2014.06.13 Célcsoport: 6. osztály Célja: az általános iskoláskorú gyermekek

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai

A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai VI. Egészséginformációs Fórum 2007. május 23 24. Kamarás Ferenc Központi Statisztikai Hivatal Előzmények Fejlesztési területek Eredmények További

Részletesebben

Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén

Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén A CAThyMARA (Child and Adult Thyroid Monitoring After Reactor Accident) projekt előzetes eredményei Pántya Anna, Andrási

Részletesebben

Sajtóközlemény. GfK: több mint 10 százalékkal emelkedett az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon

Sajtóközlemény. GfK: több mint 10 százalékkal emelkedett az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon Sajtóközlemény 2017. november 16. 2016.11.16. Tisza Andrea T: +36 30 619 3361 andrea.tisza@ext.gfk.com GfK: több mint 10 százalékkal emelkedett az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon Változatlanul

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 3. hét Intenzíven terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét

Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 15. A 15. naptári en 24%-kal csökkent az influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz fordulók száma az

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak

EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá

Részletesebben

Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Járványosan terjed az influenza

Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Járványosan terjed az influenza KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 03. hét Járványosan terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

I. melléklet. Tudományos következtetések és a forgalomba hozatali engedély(ek) feltételeit érintő módosítások indoklása

I. melléklet. Tudományos következtetések és a forgalomba hozatali engedély(ek) feltételeit érintő módosítások indoklása I. melléklet Tudományos következtetések és a forgalomba hozatali engedély(ek) feltételeit érintő módosítások indoklása 1 Tudományos következtetések Figyelembe véve a Farmakovigilanciai Kockázatértékelő

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben