BÁCSKA GYÖNGYE VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT december

Átírás

1 BÁCSKA GYÖNGYE VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT 1.1. Térségi lehatárolás, a települések közötti kapcsolatok rövid bemutatása december 1. Helyzetértékelés, társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetkép A helyi akciócsoport területi lehatárolását az akciócsoportot alkotó települések földrajzi, gazdasági, kulturális, összetartozása határozza meg. A térség Dél- Magyarországon, a Duna-Tisza közén, Felső-Bácskában, a bácskai löszös síkságon 110 és 120 m közötti tengerszint feletti magasságon fekszik. Az akcióterület három kistérséget érint: A jánoshalmai kistérség résztvevő települései: Jánoshalma, Borota és Kéleshalom. A kiskunhalasi kistérségből Kunfehértó, a bajaiból Rém települések tartoznak az akcióterülethez. A térség területe 394 km2, ami a megye területének 4,7 %-át jelenti. Az akcióterületet alkotó települések kiválasztásánál fontos szempont volt a közös vidékfejlesztési tudat, a társadalmi és gazdasági elmaradottságból eredő azonos problémák, nehézségek megoldására irányuló egyforma vidékfejlesztési elképzelések, törekvések.. Az akciócsoportot alkotó települések szerkezetileg egy ellipszis alakú területet alkotnak, amelynek a középpontjában helyezkedik el a Leader csoport vezető szervezete, Jánoshalma Város Önkormányzata. A térségnek az 54. és az 55. sz. főút között rendkívül ritka az úthálózata. Az M9-es gyorsforgalmi út, amelynek nyomvonala az elképzelések szerint Jánoshalmától É-ra haladna, kétségtelenül nyitottabbá tenné a kistérséget. A településközi kapcsolatokat javítaná az úthálózat sűrítése is. A Baja-Kiskunhalas vasútvonal Jánoshalma és Kunfehértó településeken javítja a megközelíthetőséget. Az együttműködés alapját képezi, hogy június 23-án megalakult a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás november 2-án a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló CVII. Tv. értelmében a társulási megállapodás módosítására került sor. Az így június 23-án létrejövő új Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás az előző jogutódjaként működik jelenleg is. A négy önkormányzat a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére, a térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására társulási megállapodást kötött. A város és vidék kapcsolatrendszerére jellemző, hogy Jánoshalma biztosítja a kistérség számára a szükséges minimális szolgáltatási hálózatot (hivatalok, bankok, vendéglátóipari egységek, szálláshelyek, kereskedelmi egységek stb.). Az akcióterületet alkotó településeknek további kapcsolódást jelent a hátrányos helyzetű besorolás, a regionális elmaradottság, az azonos gazdasági szerkezet miatt erős a kötődés a jánoshalmai, a bajai és a kiskunhalasi kistérségek között, amely a Leader csoport megalakulásakor is megmutatkozott. A második pályázati forduló meghirdetésekor lehetővé vált új település bevonása az akcióterületre ill. akciócsoportba. a Bácska Gyöngye akciócsoport mérlegelve Kunfehértó település ilyen irányú szándékát és azt, hogy természeti, kulturális, gazdasági és földrajzi szempontból is szerves részét képezi a térségnek, felvette az akciócsoportba. A döntés eredményeként a turisztikai potenciál szélesedik és bővül a gazdasági együttműködés lehetősége is. A térség térképi ábrázolását az 1. sz. melléklet tartalmazza Természeti adottságok, a környezet állapota A térség egyik legfontosabb természeti kincse a termőföld. Ezen terület a megye egyik legjobb termőhelyi adottságú területe, ezért kiemelt fontosságú a termőföld és a talaj védelme. A Rém Borota - Jánoshalma vonaltól északra eső erdős-buckás táj az Illancs. Jánoshalma hajdani északi határrésze, a kéleshalmi homokbuckák

2 vidéke természetvédelmi terület, védelmet élvez a borotai Csókási nyáras is. A szélhordta homokbuckák napsütötte déli oldala csupasz, esetleg csenkeszes. A tetőkön és az árnyékosabb oldalakon szép gyepek, tölgyesek, fehér nyárasok élnek, galagonyával, borókával, akáccal vegyesen. A buckák között, ahol összegyűlik a víz, égerlápok is kialakultak. A terület kedvez a méhészeknek, a Jánoshalmán élő közel 160 méhész és kb méhcsalád az ország méztermelésének 1%-át állítják elő. Idegenforgalmi szempontból talán a legvonzóbb a várostól néhány kilométerre fekvő 174 hektáros ősborókás. Jánoshalmától néhány kilométerre fekvő 174 hektáros ősborókáson kívül a város közvetlen közelében további országosan védett természetvédelmi terület található, a Kunfehértói Holdrutás erdő, mely teljes egészében Kunfehértó igazgatási területén helyezkedik el. A Kunfehértó település legfőbb természeti értéke és nevezetessége a belterülethez kb. 1 km-re található, kellemes vizű üdülőtó. Az eredetileg 5 ha-os tó területe napjainkra csökkent ugyan, de ennek ellenére megőrizte természetes tisztaságát, az ásványi sókban gazdag iszapja az egészségre kedvező hatását. A tó környékén található erdős, ligetes területek nagyszerű alkalmat kínálnak a gyalogos, kocogó turisták számára. Vadászati, horgászati lehetőségek is biztosítottak. Közép-Európában egyedülállóan, az üdülőterülettől Ny-ra lévő erdőben található növénykülönlegesség a virginiai holdruta. A környezet állapotát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kistérségben a közlekedés és a mezőgazdaság a legszennyezőbb gazdasági tevékenység; az ipari termelésből eredő szennyezés pontszerűen jelentkezik. A kistérségben viszonylag kevés a levegőszennyező forrás. Levegőszennyezést a szálló- és ülepedő por, közlekedés, ipari üzemek, a mezőgazdaság gépi földművelése és a háztartási tüzelés okoz. A belterületi állattartás gondatlanság esetén bűzhatásával okozhat kellemetlenséget. A közúti közlekedésből fakadó zaj- és rezgésterhelés Jánoshalma szempontjából jelentős, ami a településeken keresztülhaladó közutak forgalmának tudható be. A közlekedés okozta zajterhelés mérsékelhető a tranzitforgalom csökkentésével, elkerülő út építésével (Jánoshalma), illetve védő növényzet telepítésével. Általánosságban elmondható, hogy a térség hulladékgazdálkodása olyan, mint az ország hasonló gazdasági, társadalmi adottságokkal rendelkező településein. Önkormányzati oldalról az anyagi források szűkössége, lakossági oldalról, pedig a környezettudat hiánya jellemző Az emberi erőforrások helyzete Az akcióterület lakónépességének fogyása is 1% körüli. A kistérség legnépesebb települése, egyben egyetlen városa Jánoshalma fő lakossal. A települések népsűrűsége 2003-ban 9 fő/km2 (Kéleshalom) és 74 fő/km2 (Jánoshalma) között alakult, a kistérségi átlag 44 fő/km2, ami jelentősen elmarad a 109 fő/km2 országos átlagtól, de még az országos viszonylatban nagyon alacsony 64 fő/km2 megyei átlagtól is. A kistérségben csak Kéleshalom község rendelkezik pozitív szaporulattal (+1,81%), és a legnagyobb fogyás viszont Borotán következett be (-13,06%). A 60 év felettiek aránya enyhén nőtt, az 1997-es 23% 2003-ben 24,2%-ra nőtt. A fiatalkorúak aránya, pedig 18,8%-ról 17,06%-ra csökkent, de ez még mindig alacsonyabb, mint a 20%-os országos és megyei átlagok A Jánoshalmai kistérségben is a vándorlási különbözet az elmúlt évtizedben jellemzően negatív volt, 2000-ben mutatkozik csak pozitív változás. Az ezer főre jutó vándorlási különbözet 2003-ben 3,62 fő!, ami itt is jóval meghaladja a 0,4-es megyei átlagot. A térségben a nemzetiségiek aránya 1,90 %, ők elsősorban roma származásúak. Az iskolázottsági mutatók kedvezőtlenek. A jánoshalmi kistérség a megyében az utolsó helyen áll a rangsorban, 1990-ben az átlagos iskolai végzettség 7,67 osztály volt. Jánoshalma negatív helyzetét részben az iskolák kis száma magyarázza., Jánoshalmán 2 középiskola található. Az 1000 lakosra jutó középiskolai tanulók száma e két kistérségben messze a megyei átlag alatt van. A jövedelmi viszonyok alakulására jellemző, hogy a térségben az egy főre jutó személyi jövedelemadó Ft/fő volt. Ez mintegy 35 százalékkal marad a Bács- Kiskun megyei kistérségek átlaga (63764 Ft/fő) alatt, a Dél-alföldi régió átlagához képest (49109 Ft/fő) mintegy 15 százalékkal. A térség településein működő civil szervezetek az alábbi típusokba sorolhatók: szociális ellátás, üzleti, szakmai érdekvédelem, egészségügy, kultúra, művészetek, közművelődés, oktatás, rekreáció, környezetvédelem, településfejlesztés, sport, gyermek- és ifjúságvédelem, egyéb. A három kistérségben hozzávetőlegesen 40 civil szervezet található. A gazdaság háromszektoros modelljében (állami, önkormányzati és vállalkozói szféra) sajnos még nehezen kap helyet és szerepet a civil szektor. Az önkormányzati szféra és a civil szervezetek között gyakran kapcsolat- és bizalomhiány van. A két szektor közötti kommunikációval lehetne segíteni a térség és a település forrásellátottságát, egy közös és előremutató jövőkép kialakítását, valamint a térség és a települések fejlesztési programjaiknak megvalósítását. A civil szektor pénzügyi forrásai szűkösek (főként pályázatokon alapulnak), ez működésüket, gazdálkodásukat bizonytalanná teszi.

3 1.4 Az épített környezet, a kulturális örökség bemutatása A térség épített környezetét tekintve műemlékekben gazdag, bár azok egy része felújításra szorul. A települések esztétikusabbá, vonzóbbá tétele érdekében indokolt a zöldfelületek nagyságának növelése is. Az önkormányzatok feladatuknak tekintik a fásítást, a parkosítást, a tudatformálást. Jánoshalma jellemzően egyközpontú település. Az intézmények nagyobbrészt a Béke tér környékén helyezkednek el, illetve az átmenő forgalmi utak mentén lineáris intézményi vonalakként kapcsolódnak a központi tér és utcarendszerhez. Ez a kialakult településszerkezeti forma alkalmas a település nagyságrendjének és kistérség - központi szerepének megfelelő városközpont befogadására, az egyes területhasználati egységek - városrészek közötti kapcsolat lebonyolítására Jánoshalma környékét tanyavilág övezi. Az egyes tanyákat vendégfogadásra alakították át, hogy a városlakók vagy a turisták megismerjék a tanyai életformát. Jánoshalma egyik legemblematikusabb ipari objektuma az 1907-ben épített középkori olasz várkastélyra emlékeztető Felső-bácskai Műmalom, amely még ma is üzemel a Felső-bácskai Műmalom Malomipari Kft. tulajdonában. A településen található az 1892-ben emelt szélmalom. Templomát 1788 ban szentelték fel Szent Anna tiszteletére. A XVIII. sz. végén épült Zsinagóga romantizáló homlokzatát a XIX. sz. második felében kapta. A főtér közelében kezdődő Kápolnás köz nevét a romantikus stílusú kálvária kápolnáról kapta, amelyhez tujákkal szegélyezett szép stációsor vezet. A Rákóczi Ferenc u. és a Halasi út sarkán áll a híres Gatyás Krisztus (feszület). Borotán a helybéliek a klasszicizáló, eklektikus stílusú Szentháromság Patikára a legbüszkébbek. A község római katolikus temploma 1900-ban épült. Kéleshalmán a község temploma 1938-ban épült, tornyát 2000-ben újították fel. Patrónusa Szent István, s minden évben augusztus 20-án tartják a település búcsúját. Kunfehértón jelentős a tó mellett felépült, 800 üdülőből álló üdülőövezet. A Tófürdő a víz nyújtotta kikapcsolódás mellett az immár hagyományos Kunfehértói Nyár rendezvény-sorozattal is várja vendégeit. A júniustól augusztus végéig tartó kulturális (kiállítások, könnyű-, népzenei műsorok) sport, szabadidős rendezvények közül kiemelkedik a SÖRFESZTIVÁL, mely háromnapos rendezvényként egyre nagyobb rangot vív ki az ország déli részén, és egyre több vendéget vonz belföldről-külföldről egyaránt. Nyilvántartott kulturális örökség a szélmalom. Kéleshalmán hagyomány a kakas-főző verseny, Jánoshalmán pedig a Bográcsos ünnep. Több településen is találunk a szabadidő eltöltésére alkalmas tornatermeket, sportpályákat, ahol a sportversenyeken kívül más rendezvények megtartására is mód nyílik. Jánoshalmán a népi hagyományokat citerazenekar, a bácskai dalokat is gyűjtő pávakör és a népi tánccsoport ápolja. Több énekkar működik a városban és a nagyközségben is: a Városi Vegyeskar, a Kapisztrán Kamarakórus, a Mithras Énekegyüttes, Kamarakórus és Jazz Vokál, az Egyesített Pedagógus Kórus, illetve az asszonykórus. 1.5 A helyi gazdaság rövid probléma-orientált bemutatása A kistérség hagyományos elmaradottsággal küzdő, falusias jellegű terület. Az 1990-es években a gazdaság szerkezetében jelentős átalakulás ment végbe. Új elemként jelentkezett a privatizáció, az új tulajdonosi réteg kialakulása és a piacgazdaságra történő átállás. Jánoshalmát gazdaságföldrajzi szempontból meghatározza az a tény, hogy a város vonzáskörzetében nincs olyan természeti kincs vagy ipari, szolgáltatási tevékenység, amely a fejlődés motorja lehetne, kivéve a mezőgazdaságot. Ezért a térség gazdasági életében a mezőgazdasági árutermelés, termékfeldolgozás és piacra juttatás alapvető jelentőségű ma is és a jövőben is. Ennek oka elsősorban abban lelhető fel, hogy a nyolcvanas évek végén abbamaradt az Alföld iparosítása, és ennek következtében csak a kis- és középvállalkozások fejlődtek, amelyeknek a lehetőségeit döntően a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődése határozta, határozza meg. A térségben 2002 év végén 910 vállalkozás működött, a megyei vállalkozások 2 %-a. A vállalkozási aktivitás a térségben meglehetősen alacsony, egy km2-re 2 vállalkozás számítható, amely a megyei (5 vállalkozás/km2) átlagnál jóval szerényebb. Hasonló intenzitás fejez ki az ezer lakosra jutó vállalkozások száma is, amely a térségben 52 volt, messze a megyei (73) és az országos (85) átlag alatti. A térségben lakók viszonylagos szegénysége oly módon akadályozza a helyi vállalkozások kibontakozását, hogy nem teremt megfelelő keresletet, nincs elég vevő a boltokban, korlátozottan veszi igénybe a helyi lakosság a szolgáltatásokat, de a helyi vállalkozók sem teremtenek keresletet egymás számára. Infrastruktúra: a térségben az ivóvíz-, a gáz-, és az elektromos ellátás a lakosság és a gazdálkodó egységek igényeihez mérten rendelkezésre áll. A KSH adatai

4 alapján szembeötlő, hogy a kistérség különösen a közcsatornával, a központi fűtéssel és a távbeszélő vonalakkal való ellátottság tekintetében marad el a területi összehasonlításban Mezőgazdaság: A ha termőterület 59 %-a szántó, 0,4 %-a konyhakert, 1,4 %-a gyümölcsös, 0,8 %-a szőlő, 4,4 %-a rét, legelő. Az erdő aránya 34 %. A rendszerváltást követően a mezőgazdaság tulajdonosi-üzemi szerkezete alapvetően átalakult, ami magas munkanélküliséghez, elvándorláshoz, valamint a deviáns viselkedések megerősödéséhez vezetett. A tulajdonformára nézve a szövetkezeti tulajdon megszűnt, és a termőföldterületek ismét apró kisbirtokokra estek szét. A kistérségben a földtulajdon háromnegyede 1 ha alatti. Ezen birtokok törpe mérete viszont nem teszi lehetővé a mezőgazdaságból élők megélhetését. Várható annak folyamatos átalakulása, illetve önszerveződése beszerző, értékesítő, esetleg feldolgozó szövetkezetekbe. A versenyképessé válás feltétele a földtulajdon koncentrációja. Ha ez nem is, de a termőföld használat koncentrálódik a földbérletek révén. Ez használ a konvencionális mezőgazdasági kultúrákat termesztő vállalkozásoknak (gabona-olajosmag-kukorica) amelyek egyenlőre nem igazán gondolkodnak termék szerkezet átalakításban. A növénytermesztéshez szorosan kapcsolódik az állattartás, a sertés, a baromfi- és a szarvasmarha-tenyésztés. Ezek Bács-Kiskun megyén belül az egy gazdálkodó szervezetre jutó mezőgazdasági termékérték szerint listavezetőnek számítanak (378,4 millió forint, a második helyezett Bajai kistérségnél 123,2 millió forint). Ez a termékérték közel ötszöröse a megyei átlagnak! Említésre méltó a Haladás Szövetkezet, a Borotai Sertéshús Rt és az Agrobisnis Kft., a Kéleshús Kft. sertéstenyésztéssel, hízlalással és vágással foglalkozik. A Kelte Kft. tevékenysége a tojástól a húscsirkéig terjed. E mellett a térségben kertészeti termékeket is előállítanak, említésre méltó a spárgatermesztés Kéleshalmán, a megye legnagyobb laskagomba előállító vállalkozása Borotán található. Emellett jelentős mértékű méztermelés és gyógynövénytermesztés történik a kistérségben, mely kiegészítő jövedelmet biztosít. A terület a Kunsági borvidékhez kapcsolódik. Élelmiszer feldolgozás helyzete: A gabona humán élelmiszerként történő feldolgozását egyedül a jánoshalmi malom végzi. Kiskapacitású vágóhíd Borotán van, és a pékárut helyben sütik. A kertészeti termékek feldolgozása teljesen alapszintű, válogatás, esetleg csomagolás. A Kun-Vin Kft. A szőlőfeldolgozás borelőállítás legnagyobb vállalkozása. Általában elmondható, hogy a térségben sokkal több mezőgazdasági terméket így élelmiszer alapanyagot is, állítanak elő, mint ami helyben elfogyasztásra kerül. A feldolgozás viszont helyben nem megoldott, így az alapanyagok kiszállításra kerülnek és a kész élelmiszeripari termékeket be kell hozni a térségbe. Ezáltal a hozzáadott érték, a magasabb feldolgozottsági szint eredménye nem a térségben csapódik le. Vadászat: Gazdasági jelentősége elsősorban a térségi turizmushoz való szerves kapcsolódásában rejlik. A Jánoshalmi Vadásztársaság Bács-Kiskun megye déli részén, Felső-Bácskában található. Jelentősebb vadgazdálkodást folytató szomszédai: GEMENC Rt. Hajósszentgyörgyi Erdészete, KEFAG Rt. Császártöltési Erdészete. Vadállománya kedvező élőhelyét az eltérő cserje- és lágyszárú szinttel rendelkező erdőállományok biztosítják. Rétek, legelők tagoltan, csatornákkal, sáncokkal karöltve teszik színesebbé az Alföldi tájat. Az eredményesebb vadgazdálkodás érdekében 80 ha-on folyik vadföldgazdálkodás, félintenzív és vadlegelő formájában. Vadállomány jellemző vadai: Gímszarvas, őz, vaddisznó, mezei nyúl, fácán. Turizmus: A térséget a rövid tartózkodás, a szezonalitás, a rendezvényekhez kapcsolódó látogatás jellemzi. A jelenleg meglévő turizmus, idegenforgalom meglehetősen speciális, szűk körű. A térségben Tourinform Iroda nem működik. A természeti értékeket képviselő Kiskunsági Nemzeti Park, a Jánoshalmi és Kéleshalmi önkormányzatokkal, valamint egy császártöltési vállalkozóval összefogva közös turisztikai programot állított össze Pillants Illancs címmel. A programok a kistérség természeti, kulturális értékeit fűzik fel, kiegészítve a helyi gasztronómia jellegzetességeivel. A meglévő programok tovább bővíthetők, több környéki település bevonásával, megfelelő szálláshelyek kialakításával. A kistérségben található kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszáma 28, a megye szálláshelyeinek 0,2 %-a. Az eltöltött vendégéjszakák száma az elmúlt években 300 alatt maradt Jánoshalmán. Az 1000 lakosra jutó férőhelyek száma 2, a vendégéjszakáké 26. Jánoshalmán szálláslehetőségként a kb. 100 főt fogadni tudó diákotthon szolgál, amelyet a diákok távollétekor használhatnak a turisták. Ezen kívül még a várostól pár km-re fekvő Király Lovastanyában nyílik lehetőség vendégek elszállásolására. A területen - csakúgy, mint a megye egyéb részein- a falusi turizmus csak most indul be. A falusi turizmus kialakításához nem igazán megfelelőek a feltételek, mivel a vendégfogadásra és az ilyen célra alkalmas magánházak is gyakran hiányoznak. Kunfehértón a viszonylag sekély vizű tó és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló egységek és a szezonális rendezvények miatt, az idelátogató turisták száma évente ezer. A vidéki életkörülmények változásával egyre inkább a turizmus felé terelődik a figyelem.

5 1. Munkaerő piac: megélhetési viszonyok A helyi vidékfejlesztési terv kidolgozásában érintett települések által alkotott munka-erőpiaci körzet a munkanélküliséget jellemző ráta alapján évtizede (már a társadalmi átalakulás kezdetétől fogva) a legrosszabbak közé tartozó mutatókat produkálja. Állandósult jellemzője a körzetnek, hogy a %-os rátával a megyei átlag kétszeresét, az országos átlag több mint három szorosát mutatja fel. Az érintett munka-erőpiaci körzet települései Bács-Kiskun Megye déli részén találhatók, a Baját Szegeddel összekötő 55-ös számú főút mellett, attól északra a homokhátság déli csücskében helyezkednek el, ezzel meghatározva a munkaerőpiac szereplőinek mozgásterét is. A településeinken korábban megszűnt, illetve átalakult, a foglalkoztatást korábban meghatározó nagyüzemek (termelőszövetkezetek - ipari szövetkezetek - gyáregységek telephelyek) helyett, új nagyobb létszámot felvenni képes vállalkozások nem alakultak, nem indultak. A programban érintett településeken nyilvántartott álláskeresőkre jellemző, hogy a regisztráltak közel fele szakképzetlen munkaerő, valamint az is, hogy % a nők és a férfiak aránya. A másik súlyos adottságuk, hogy a regisztrált munkanélküliek %- a mezőgazdaságból került leépítésre. Az álláskeresők 56,28 % tartós ( 180 napon túl ) munkanélküli, a többségük ( 85,38 % ) fizikai állományba tartozik, és közülük a nagyobb hányad szakképzetlen. A programban érintett településeken is jelentős változáson ment keresztül a cigányság. A piacgazdaságra való áttérés kezdete óta a szociális, ezzel összefüggésben a munka-erőpiaci helyzetük az összlakossághoz viszonyítva nagyobb arányban tovább romlott. Annak ellenére, hogy pontos statisztikai adatatok arra vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre, hogy a tartós munkanélküliek hány százaléka cigány származású, a becsléseink szerint nagy részük ebből a rétegből kerül ki. Ennek egyik oka az alacsony iskolázottság illetve iskolázatlanság, másik oka a diszkrimináció, amely nyíltan nem jelenik meg a munkaerőpiacon, de az álláskeresés (közvetítés) során sokszor szembesülnek e jelenséggel a cigány munkanélküliek. A cigányság foglalkoztatásából eredő speciális problémák az érintett települések közül 1.7. Az eddigi fejlesztési politikák, intézkedések, a megvalósult terület- és vidékfejlesztési programok hatása, a térség forrás-felvevő képessége A jánoshalmi kistérségben 2004-ben készült el Jánoshalma és térsége területfejlesztési programja. A programot további térségi szakági szociális felzárkóztatási, turisztikai, informatikai koncepciók és stratégiák elkészítése követte. A programok közül a megyei forrásból támogatott Három éves kistérségi szociális felzárkóztató program megvalósítása folyamatban van. A meglévő intézmények infrastrukturális és eszközfejlesztései, új intézmények és szolgáltatások kialakítása jelentősen javítják az időskorú lakosságnak nyújtott szolgáltatások és a hátrányos helyzetben lévő családok, gyermekek ellátásának színvonalát. Jánoshalma Város Önkormányzata az elmúlt évek során számos jelentős területfejlesztési programhoz igényelt támogatást. A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások közül jelentős a Jánoshalmán térségi állatfelvásárló hely és vásártér létesítése (megvalósítása folyamatban van). A foglalkoztatáspolitikai problémák enyhítését szolgálja évről-évre a támogatott közmunka programok, valamint a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltségével már működő Segíts magadon, hogy mi is segíthessünk Életmód Klub működtetése. A települések vezetése, valamint a tőkeerősebb gazdasági társaságok az elkészített programokhoz igazodó megvalósított projektjeikkel a térségi hátrány leküzdését, a térség rossz gazdasági és társadalmi mutatóinak javítását kívánják elérni. Az utóbbi 5 év pályázati aktivitására vonatkozóan megállapítható, hogy elsődlegesen a települési önkormányzatok éltek folyamatosan ezzel a lehetőséggel, míg a vállalkozói szféra az utóbbi 1-2 évben kezdett aktívabb támogatási pénzforrás igénylésbe. Az önkormányzatok pályázataik döntő többségét a megyei, regionális és állami források elnyerésére irányították. Míg megyei szinten viszonylag nagy arányban, regionális és állami szinten közepes mértékben születtek és valósultak meg támogatott projektek. A pályázati aktivitás az önkormányzati költségvetések nehézségeinek ismeretében elfogadhatónak mondható. Sajnálatos módon a jelentősebb (20 millió Ft-ot meghaladó) támogatási forrással megvalósuló projektek száma minimális (Jánoshalma ivóvíz-kezelésének beruházása, aszfaltburkolat felújítása), amelyek szükségesek a térség felzárkózásának megvalósításához, a demográfiai és egészségpolitikai negatív folyamatok megállításához. A kistérség vezetői felismerték, hogy összefogással nagyobb beruházások megvalósíthatók a térségben (Interreg III Kéleshalmi Multifunkcionális Ökoturisztikai Üzleti és Információs Központ kialakítása; GVOP Szélessávú Internet-hálózat kiépítése a Jánoshalmi Kistérségben). Az akciócsoporthoz tartozó önkormányzatok az elmúlt időszakban az egyre egyértelműbbé váló pályázati úton szerezhető források megpályázása közben jó

6 kapcsolatot alakított ki minden olyan szervvel, mely ezen források rendelkezésre bocsátásában szerepet kapnak. A Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás es megalakulása is ezt az együttműködésen alapuló kapcsolatrendszert példázza, felismerve a decentralizáció és a kistérségi szintű szerveződés és irányítás fontosságát. Így a minisztériumokkal, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatallal, a Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei fiókjával is gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki. Ezzel összhangban természetesen a különböző gazdasági és civil szervezetek is belátták a Társulással való együttműködés fontosságát. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltségével való kapcsolat is rendszeres, a Kistérségi Koordinációs Értekezlet kapcsán is rendszeres együttműködésről lehet beszélni. A Munkaügyi Központ által gondozott Közmunka-program keretében mintegy 30 fő dolgozik a kistérségben A helyi akciócsoport bemutatása Az akciócsoport összeállításánál fontos célként jelöltük meg, hogy a térség gazdasági, turisztikai, egyéb vállalkozásai, valamint a civil szervezet és a közszféra képviselői helyet kapjanak a csoportban, így a térség sokszínűségét, illetve sokszínűségre, több lábon állásra való törekvését tükrözze vissza. Az egyes szektorok településekre, valamint a térség egészére vonatkoztatott, megfelelő aránya biztosított. Az egyes tagok kiválasztásánál fő szempontként került mérlegelésre a tagok saját településükön betöltött szerepe, megbecsültsége, kooperációs készsége. Így a településenként delegálandó tagokra a települések tettek ajánlást. A kiválasztott vállalkozások és civil szervezetek vezetői eddigi tevékenységük alapján megbízhatónak bizonyultak, amely tulajdonság e pályázat véghezvitelében nélkülözhetetlen. A falugazdászok és őstermelők részvételével a gyakorlatorientált látásmód beépítése is biztosított. A vállalkozások a nem kisebb jelentőségű gazdasági szférát képviselik, biztosítva ezzel a gazdaságilag jól megalapozott munkát. A partnerségre jellemző, hogy a közszférát öt önkormányzat, egy közhasznú társaság képviseli. Ezek mellett a vállalkozói szférából részt vesz 5 tag, míg a civilek közül 2 tag, valamint három magánszemély. Ezek alapján látható, hogy az akciócsoport tagjainak összetétele arányos. A települések által delegált tagok száma lakosságarányosan lett kialakítva, így a legtöbben Jánoshalmán tevékenykednek (Jánoshalma: 7 tag, Borota: 3 tag, Rém: 3 tag, Kéleshalom: 2 tag, Kunfehértó: 1 tag) A tagok közötti együttműködést jól szemléltetheti az, hogy az elmúlt időszakban több olyan pályázat készült, mely a térség, a kistérség számára, de a kistérség határain is túl nyúló eredménnyel jár. Az akciócsoport tagjai között az öt polgármester együttműködését a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás léte is igazolja. Tekintettel a kistérség mezőgazdasági jellegére, a falugazdászokkal való kapcsolat is egyértelmű, számos közös szervezésű tájékoztató megrendezésére került így sor (pl.: A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv pályázati lehetőségeinek bemutatása). Az ötödik település, Kunfehértó bevonásával arra is lehetőség nyílik, hogy az egyik prioritásként megnevezett falusi turizmus fejlesztése nagyobb szerepet kaphasson, hiszen e település szikes tava, a Fehér-tó kiváló lehetőséget biztosít a turisztikai lehetőségek szélesebb körben való kiterjesztésére. Mindezek figyelembevételével elmondható: a Jánoshalma szűkebb környezetében található települések, akár kistérségi, akár azon túli települések együttműködése eredményes. A települési önkormányzatok által készített programok természetesen mind a köz, a civil, mind a vállalkozó szféra számára is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, hiszen a közös tervezés során közös célokat is találnak, melyek megvalósítása a térség számára elengedhetetlen. 2. Helyi vidékfejlesztési stratégia 2.1. Helyzetelemzés legfontosabb tanulságai A Leader kistérség lehatárolásánál a fő szempont volt az akciócsoportot alkotó települések hasonló adottságainak, megoldandó problémáinak figyelembevétele, valamint a közös történelmi múltból eredő bácskai identitás tudat. A térség egészére és minden településre külön is jellemző a lakosság folyamatos csökkenése, a népesség fokozatos elöregedése. A vándorlási egyenleg tartósan negatív, 2003-ban pl. -3,62 fő volt 1000 lakosra vetítve, amely főként az életminőség romlásának, a megélhetés alapvető feltételeinek hiányának, a gazdasági-társadalmi fejlődés stagnálásának vagy romlásának tudható be.

7 A népesség képzettsége gyenge, az iskolázottsági mutatók kedvezőtlenek. Az akciócsoport területe a megyében az utolsó helyen áll az átlag 7,67 osztályos iskolai végzettséggel. A térség nagyobb lélekszámú települései az alföldi nagyfalvakra jellemzően nagy területű határrészekkel rendelkeznek, amelyeken szántóföldi növénytermesztés, és kisebb részben szőlő- és gyümölcstermesztés folyik. Az erdősültség tekintetében az akciócsoport területe bőséges, a termőterület mintegy 34%, ezért a fafeldolgozás lehetőségeinek kiaknázása fejlesztési célkitűzés. A térségben gyakorlatilag nem lelhető fel számottevő ipar, még a jelentős termelési potenciállal rendelkező mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeripart is mindössze az eléggé elterjedt sütőipar és egyetlen malom, egy borászati vállalkozás és egy kertészeti termék alapfeldolgozó képviseli. Helyi termékek (méz, pálinka) piacra jutását elősegítő beruházások javítanak a helyzeten. Turizmusról a térségben Kunfehértó vonatkozásában beszélhetünk a többi településen csak kezdeményekben fordul elő, turisztikai vonzerők főként a természeti adottságokban (tó, ősborókás, erdők) rejlik, továbbá az immár hagyományossá váló (bár évszakhoz kötött) rendezvényekben. A jövő nagy feladata, hogy kifejlődjön ez a jövedelemtermelő ágazat a falusi, öko-, vadász- és agro-turizmusban rejlő potenciál kihasználására. A gazdasági lehetőségeket nehezíti egy egységes szemléletű térségi marketing stratégia és az információáramlás hiánya. A jövőben ennek megvalósítását szorgalmazni kell. A térség környezeti állapota általánosságban jónak mondható. Az alapvető infrastrukturális ellátottság szempontjából túlságosan nagy hiányok már nincsenek, de a geográfiai elhelyezkedés, a meglévő úthálózat nyomvonala, az államhatár közelsége megváltoztathatatlan adottság. Feltétlenül megoldásra vár a települések szennyvíz elvezetésének és kezelésének problémája. A csatornahálózat kiépítése, a szennyvíz kezelése, tisztítása, majd elhelyezése a közeljövő nagy feladatainak egyike. A lakosság megélhetési problémáit alátámasztó adatok és tényezők közül meghatározó, hogy az éves bruttó átlagkereset a térségben a megyei átlag 65 %-a (2003), valamint a térségben folyamatosan csökkenő munkahely szám és a leépülő gazdasági társaságok miatt magas a munkanélküliségi ráta ( 20 %). Kedvezőtlen a helyzet a civil szervezetek aktivitása szempontjából is. Számuk alacsony, forrásaik szűkösek, együttműködésük gyenge a privát és önkormányzati szférával. Az akciócsoport települései az utóbbi években már igen sok területen működtek és működnek együtt érdemlegesen. A térség forrás-felszívó képessége sajnos nem jelentős, bár az utóbbi években ezen a téren némi javulás már tapasztalható. A települési önkormányzatok, intézmények, illetve a gazdasági társaságok változó eredményességgel szereznek decentralizált és központi ágazati forrásokat, elsősorban infrastrukturális fejlesztéseik finanszírozására, megvalósítására. 2.2 Érdekeltek érintettek és a célcsoportok Érintett csoport Mi módon érintett a problémák által? Mely problémák érintik elsősorban? Az érintett csoport készsége/motivációj a a problémákkal való foglalkozásra Az érintett csoport viszonya más érintettekhez Az érintett csoport fő céljai A program pozitív hatásai az érintett csoportra A program negatív hatásai az érintett csoportra Mit tehetünk a konfliktusok mérséklése, valamint az érintett csoportok pozitív hozzáállásának kialakítása/erősítése érdekében

8 Mg-i vállalkozások, őstermelők Tőkehiány, versenyképesség csökkenése, elavult technológia és termelési szerkezet Kényszerhelyzetben van, nincs más megélhetési lehetősége Semleges a viszonya más érintettekhez, együttműködhet térségi feldolgozóipari vállalkozásokkal Versenyképesség növelése, termelési struktúra és technológia fejlesztése, termelői szervezettség fokozása A programban szereplő intézkedéseknek csak pozitív hatása lehet A programnak nincsenek negatív hatásai az érintett csoportra Információszolgáltatás, tájékoztatás a lehetőségekről, szaktanácsadás, segítség a pályázatok elkészítésében Feldolgozóipari vállalkozások Tőkehiány, versenyképesség csökkenése A vállalkozás fennmaradása, életképességének megtartása Semleges a viszonya más érintettekhez, felvásárlóként együttműködhet mg-i vállalkozásokkal, őstermelőkkel Eredményes működés, versenyképesség növelése A programban szereplő intézkedéseknek csak pozitív hatása lehet A programnak nincsenek negatív hatásai az érintett csoportra Információszolgáltatás, tájékoztatás a lehetőségekről, segítség a pályázatok elkészítésében, programdokumentumo k előkészítésébe való bevonás Egyéb, a vidék fejlesztésében érintett kis- és középvállalkozások Tőkehiány, versenyképesség csökkenése A vállalkozás fennmaradása, életképességének megtartása Semleges a viszonya más érintettekhez, partnerségben működhetnek egymással Eredményes működés, versenyképesség növelése A programban szereplő intézkedéseknek csak pozitív hatása lehet A programnak nincsenek negatív hatásai az érintett csoportra Információszolgáltatás, tájékoztatás a lehetőségekről, segítség a pályázatok elkészítésében, programdokumentumo k előkészítésébe való bevonás Önkormányzat Munkanélküliség, elvándorlás, népességmegtartó képesség csökkenése, gyenge infrastruktúra A lakosság megtartása, az ott élők jólétének biztosítása Együttműködik a helyi vállalkozásokkal, hiszen érdekelt a foglalkoztatás és a helyi adóbevételek növelésében Munkahelyteremtés, népességmegtartó képesség növelése, vonzó településkép kialakítása, környezeti állapot és vidéki örökség megőrzése A programban szereplő intézkedéseknek csak pozitív hatása lehet A programnak nincsenek negatív hatásai az érintett csoportra Információáramlás elősegítése, partnerségi viszony kezdeményezése a helyi vállalkozások, a civil szervezetek, valamint a lakosság felé Lakosság, háztartások Életminőség romlása A megszokott életminőség Tulajdonosként, alkalmazottként Életminőség javulása A programnak csak közvetetten A programnak Tájékoztatás a tervezett fejlesztésekről,

9 fenntartása érdekelt a vállalkozások jó működésében lesz hatással a lakosságra nincsenek negatív hatásai az érintett csoportra programdokumentumo k véleményezése Civil szervezetek Kulturális örökség pusztulása Életben maradás, hagyományok megőrzése Partnerségben segítheti az önkormányzatok munkáját Kulturális örökség, hagyományok megőrzése A programban szereplő intézkedéseknek csak pozitív hatása lehet A programnak nincsenek negatív hatásai az érintett csoportra Információszolgáltatás, tájékoztatás a lehetőségekről, segítség a pályázatok elkészítésében, programdokumentumo k előkészítésébe való bevonás 2.3 SWOT Váltás-orientált stratégiát támogató helyzetek LEHETŐSÉGEK Offenzív stratégiát támogató helyzetek Mennyiségileg és minőségileg gazdaságtalan mezőgazdasági tevékenységre kidolgozott szerkezetváltás Extenzív gazdálkodás (biogazdálkodás) Horizontális és vertikális termelői integrációk Birtok- és üzemméretek rendezése A térség természeti adottságokra épülő fejlesztések Magas színvonalú, környezettudatos mezőgazdasági termelés Különleges minőségű termékek előállítása A térségre jellemző növény- és állatfajokra alapozott egyedi gazdálkodás, termékfeldolgozás és marketing

10 Térségi marketing fejlesztése Szaktanácsadói, térségi információs hálózat kiépítése Víz-, környezet- és tájgazdálkodás Minőségellenőrzés és minőségbiztosítás Vidéki infrastruktúra fejlesztése Hagyományteremtő kezdeményezések segítése Agrár és környezetvédelmi K + F A térségben található szakmai központokkal való együttműködés, együttgondolkodás, közös projektek és ezek megvalósítása Idegenforgalom fejlesztése Vidéki örökség védelme, falumegújítás GYENGESÉGEK ERŐSSÉGEK Gyenge termőhelyi adottságú területek termelésből való kivonása Piacképtelen, tájidegen termékek előállításának csökkentése A térség szükségleteit meghaladó termék-előállítás piaci zavarainak elhárítását célzó programok (minőségi feldolgozás, tárolás, termékpályák kialakítása) A szűk mezőgazdasági termékskála bővítése Termékfeldolgozás színvonalának növelése Térségi marketingfejlesztés Szakképzettség növelés, munkahelyteremtés Együttműködés a piaci szereplők között

11 Civil szervezetek bevonása a térség társadalmi életébe Defenzív stratégiát támogató helyzetek VESZÉLYEK Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek A kistérség vonzerejének a csökkenése mind a lakosság, mind a vállalkozások részéről A helyi gazdaságot dinamizálni képes iparágak elkerülik a térséget (Az ipari- és mezőgazdasági termelő infrastruktúrák korszerűtlenné válása, a termelési feldolgozó kapacitások összhangjának a megbomlása, a fejlett gazdasági gócpontok rossz elérhetősége, a gyorsforgalmi utak hiánya, mellékutak kiépületlensége) A lakosság életkörülményeinek a romlása (A kultúrához, a tudáshoz és az egészséges életmódhoz való jutás esélyegyenlőségének a csökkenése, a kommunális infrastruktúra kiépületlensége) Kedvezőtlen demográfiai és foglalkoztatottsági mutatók (a népesség gyors ütemű fogyása, a térségben maradók jelentős mértékű elöregedése, a népesség alacsony szintű iskolai végzettsége, a képzett munkaerő elvándorlása, a munkanélküliek magas száma) 2.4 Problémafa

12 A lakosság életkörülményeinek javítása a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének a megteremtése A térségben lévő és az idetelepülni szándékozó vállalkozások számára a versenyképes környezet biztosítása 2.4 Célfa A kistérség vonzóvá tétele a lakosság és a vállalkozások részére A népesség csökkenés megállítása

13 Az egyoldalú gazdasági szerkezet megújítása, új munkahelyek teremtése A mezőgazdaság versenyképessé tételéhez szükséges fejlesztések megvalósítása A lakosság számára az EU- ban elvárható életminőségi szint biztosítása, a vállalkozások fogadására alkalmas kapacitások kiépítése A humán erőforrások fejlesztése, a többcélú kistérségi társulásban rejlő új erőforrások felszabadítása, közös összefogások generálása, 2.5 A térség jövőképe éves távlatban (középtávú jövőkép) A térség földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, valamint az országos területfejlesztési tervekben rögzítettek alapján a térség fejlődését főként a belső erőforrásaira támaszkodva, illetve abból kiindulóan lehet csak elképzelni. A Bácska Kincse kistérség területe a bácskai löszhát felső, északi részének peremén helyezkedik el, jó mezőgazdasági adottságokkal, amely részben megmagyarázza a mai helyzetet (hogy szinte nincs más gazdasági ágazat a mezőgazdaságon kívül a területen) és kijelöli a további lépések irányát. Kiindulva a helyi adottságokból a fejlődés irányát a belső erőforrások olyan irányú koncentrálása határozhatja meg, amely figyelembe veszi a nagyon túlsúlyossá vált gabonakukorica-olajos növénytermelésben jelentkező válságjelenségeket. Ez érinti leginkább a térségi, mezőgazdasághoz értő, nem túlságosan képzett embereket, akik igyekeznek a piac megszabta igényekhez alkalmazkodni. A legfontosabb cél ebből következően az itt élők számára jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása. Ez jelenti a munkajövedelmet, megélhetést biztosító munkahelyek teremtését, a kis- és közepes vállalkozások, egyéni vállalkozások létrehozását a mezőgazdaságban és a hozzá szorosan kapcsolódó feldolgozó iparokban, továbbá az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek fejlesztését a kiegészítő családi gazdaságokban, szociális gazdaságban. A térség gazdaságának egyik problémája a feldolgozóipar hiánya, amelynek következtében az előállított alapanyagok kiszállításra kerülnek, a saját belső fogyasztáshoz szükséges árumennyiség pedig a térségen kívülről kerül beszállításra. Kevés a helyben termelendő ún. hozzáadott érték, amelyen a közeljövőben változtatni kell. A fokozatosság elvét betartva szükséges az agrárgazdasági struktúrát átalakítani. Helyi fejlesztő munka eredményeként meg kell találni azokat a réspiacokat, amelyek a térségi erőforrások jó kihasználását lehetővé téve, helyben előállított félkész- vagy késztermékeket igényelnek. Lehetőségként merül fel élelmiszertermékek és alapanyagaik, és a jelentős erdőgazdálkodás alapanyagainak egyre szélesebb körű feldolgozása. A vázolt elképzelések megvalósulásával megváltozik a növénytermesztés, állattenyésztés összetétele, aránya, technológiája, átalakul a területhasználat. Olyan előállítási módok alakulnak ki, olyan termékek keletkeznek, amelyek a terület ökológiai-környezeti igényeinek, az agro-ökopotenciálnak leginkább megfelelőek, a legkisebb kockázattal járnak. A közösségi marketinget egyaránt fokozottan felhasználják a mezőgazdasági termelésben, a feldolgozásban és az értékesítésben és a bővülő turisztikai lehetőségek kiaknázásában A térségi turizmus kialakítása terén létrejönnek bizonyos fejlesztések a falusi-, az agro- és az aktív (kerékpáros-, lovas-) turizmus megvalósítására. Kunfehértó üdülőkörzete mint meglévő turisztikai potenciál összekapcsolódik a térség természeti adottságainak (Ősborókás, Illancs ) feltárásával, a tanyai vendéglátással

14 (Király tanya), a bővülő programkínálat szélesebb réteget vonz a térségbe. Mindezekkel megnő a nem mezőgazdasági tevékenységek jövedelem termelő képessége. A közösségi marketinget egyaránt fokozottan felhasználják a mezőgazdasági termelésben, a feldolgozásban és az értékesítésben és a bővülő turisztikai lehetőségek kiaknázásában Nagyon fontos a térség jövője szempontjából a lakosság iskolázottsági szintjének növelése. Legfőképpen a helyi igényekhez igazodó szakképzés, szakirányú továbbképzés helyi, célirányos megvalósítását kell szorgalmazni. A tehetséges, helyi kötődésű fiatalok helyben tartását elő kell segíteni megfelelő képzettséget kívánó munkahelyek létrehozásával. A hátrányos helyzetű rétegek, kiemelten a roma származásúak integrálása a helyi társadalomba is a képzési programok révén valósul meg. A helyi gazdasági élet igényei szerinti tudást kell preferálni! Mindezen elképzelések megvalósításához igénybe kell venni, ki kell használni az Európai Unió forrásait, közösségi kezdeményezéseit. 2.6 Átfogó és specifikus célok a közötti időszakra Átfogó cél: Térség népességmegtartó erejének növelése, a térség lakosságának életminőségének, jövedelemszerző képességének növelése az élhetőbb vidéki élet megteremtése céljából. Specifikus célok: A termelési és kulturális adottságoknak megfelelő, helyi jellegzetességű termékek, szolgáltatások, feldolgozott termékek mennyiségi, minőségi javítása, piacra jutásának elősegítése A mezőgazdaság hatékonyabbá tétele, a gyengébb termőképességű területeken alternatív kultúrák meghonosítása A vidéki életben, a falusi turizmusban rejlő potenciál kiaknázása, helyi, térségi értékekre alapozó turizmusfejlesztés, különösen a kézművesipar fejlesztésének beindításával Együttműködés ösztönzése a térség szereplői között, az identitástudat és közösségi szellem erősítése. Egységes arculat kialakítása. 2.7 A prioritások és intézkedések ismertetése Prioritások Intézkedések I. Sokszínű mezőgazdaság 1. Térségspecifikus alapanyagok hozzáadott értékének növelése kialakítása, a mezőgazdasági jövedelemszerzési lehetőségek 2. Kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek hasznosítása fejlesztése II. Térség turizmus fejlesztése 3. A térség vendégmegtartó erejének erősítése III. Térség összetartozásának erősítése 4. Térségi összefogás erősítése 2.8 Az intézkedések kapcsolódása Stratégiánk kapcsolatrendszere arra épül, hogy a térségi összefogást minél jobban kiemelje, előtérbe helyezze. Úgy építettük fel a programunkat, hogy a 4. számú intézkedés (a térségi összefogás erősítése) köré szőttük a különböző intézkedéseket. Az intézkedésben megfogalmazott célok szorosan kapcsolódnak minden

15 intézkedéshez, összefogja a LEADER programot. A Bácska Gyöngye Helyi Vidékfejlesztési Tervben meghatározott intézkedések közötti kapcsolatokat, kapcsolatrendszert a következő árba szemlélteti: 2.9 A stratégia illeszkedése korábban (részben vagy egészben) megvalósult, jelenleg is futó vagy tervezett komplex fejlesztési programokhoz, projektekhez A jánoshalmi kistérségben 2004-ben elkészült a kistérség térségfelzárkóztatási, fejlesztési programja. A program összeállítása során felvázolt stratégiai alternatívák közül a kistérséghez tartozó önkormányzatok a progresszív fejlesztés mellett döntöttek. Ennek értelmében a kistérségben új alapokra kell helyezni a gazdasági életet. A térség belső energiáira építve, a gazdaság diverzifikálására és versenyképessé tételére vonatkozóan olyan intézkedések megvalósítására van szükség a kistérségben, amely hosszú távon biztosítja az itt élők számára a minőségi élet feltételeit. Ennek a pozitív jövőképnek az eléréséhez 4 fejlesztési prioritás került megfogalmazásra: 1. gazdaság szerkezetátalakítás, 2. mezőgazdaság versenyképességének fejlesztése, 3. humánerőforrások fejlesztése, 4. közlekedési, kommunális és települési infrastruktúra fejlesztése A LEADER+ programban megfogalmazott Helyi Vidékfejlesztési Akcióterv intézkedései leginkább az első három prioritáshoz illeszkednek, természetesen nem teljes körűen, hiszen a program azokra a problémákra ad választ amelyek a nagy nemzeti vagy EU-s forrásokból nem támogathatóak. A gazdasági szerkezetátalakításhoz az 1. és a 3. intézkedés kapcsolódik a térségspecifikus termékek feldolgozása és a turisztikai lehetőségek fejlesztése terén. A mezőgazdaság versenyképességének fejlesztéséhez a 2. intézkedés kapcsolódik az alternatív mezőgazdasági lehetőségek támogatása által. Az első kettős

16 prioritáshoz és a humánerőforrások fejlesztéséhez is kapcsolódik a 4. intézkedés. A közösségi marketing az információátadás magvalósulása egyrészt a humánerő kompetenciáit erősíti másrészt a gazdasági lehetőségeket is pezsdíti. A Leader Vidékfejlesztési Terv kifejezetten illeszkedik a 2004 évben átdolgozásra kerülő jánoshalmi kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programjához. Mivel a Leader program helyi, innovatív vidékfejlesztési projektek támogatását szolgálja, ezért a Vidékfejlesztési Tervátfogó és speciális céljai összhangban vannak Vidékfejlesztési Programnak célrendszerével. A térség mezőgazdasági orientáltsága és a természeti adottsági miatt a Leader Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott valamennyi operatív intézkedéseknek kiemelkedően fontos szerepe van az Agrástruktúra és Vidékfejlesztési Program céljainak elérésében tavaszán határozatot hozott a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás a kistérségi turizmuspolitika alakításáról. A kistérség térségfelzárkóztatási programjában megállapítást nyert, hogy a domináns, megújításra váró mezőgazdaság, valamint az erre épülő feldolgozóipar mellett a turizmus térhódítása nélkülözhetetlen a térség gazdasági felzárkóztatása szempontjából. A határozat megalkotói rögzítik azokat a turisztikai potenciálokat, meghatározták azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek ennek a gazdasági ágazatnak az akcióterületen történő megindulásához, megerősödéséhez szükségesek. A Helyi Vidékfejlesztési Tervben a 3. és 4. intézkedés segíti elő a megfogalmazott célokat. Összességében elmondható, hogy a Bácska Gyöngye Helyi Vidékfejlesztési Terv megvalósulásával valamennyi térségre elkészített programban, koncepcióban szereplő intézkedések közül számos megvalósul, vagy megindul a megvalósulás irányába, amelyek jelentős fejlődéseket, térségünk felzárkózásának megkezdését eredményezik. 3. A Terv magvalósítása: cselekvési és pénzügyi terv 3.1 Intézményépítés Intézményi feltételek A program lebonyolítását, adminisztratív teendői gesztorszervezetünk a végzi. A gesztorszervezet (Pelikán Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság) 1996-ban alakult, az alábbi tevékenységek ellátására: 1. Szociális étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Családsegítő szolgálat, Gyermekjóléti szolgálat 2. Idősek otthona 3. Idősek klubja 4. Éjjeli menedékhely 5. Otthoni szakápolás Személyi feltételek A Kht. jelenleg 46 főt alkalmaz teljes munkaidőben. A LEADER programban terveink szerint 2-3 fő fog aktívan részt venni: 1. 1 fő Projekt koordinátor teljes munkaidőben 2. 1 fő Pályázati referens megbízással 3. 1 fő Pénzügyi referens megbízással A megfelelő személyek kiválasztása megtörtént, jelenleg is aktívan részt vesznek a tervezési folyamatokban. Tárgyi feltételek A munkaszervezet rendelkezésére a következő eszközök állnak:

17 5 db irodahelység, 5 db számítógép, telefon/fax, 2 db fénymásoló, 5 db nyomtató, Internet Intel Celeron 1,8 Ghz, 256 Mb Ram, 40 Gb HDD + 17 Mag SVGA monitor 3 db HP LaserJet 1005 lézernyomtató 2 db (Családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, gazdasági iroda) Intel Celeron 1,8 Ghz, 256 Mb ram, 40 Gb HDD + 17 Compaq SVGA monitor 1 db HP OfficeJet 6110 multifunkciós tintasugaras nyomtató 1 db (Titkárság) Intel Celeron 2,4 Ghz, 256 Mb rem, 40 Gb HDD + 17 Mag SVGA monitor 1 db HP LaserJet 1010 lézernyomtató 1 db (Idősek klubja) Intel Pentium 100, 32 Mb ram, 20 GB HDD + 14 Amaga SVGA Monitor 1 db (Gazdasági iroda) Epson LX-300 mátrixnyomtató 3 db (Gazdasági iroda, titkárság, idősek klubja) Kapcsolatok A felelősségteljes munkára várhatóan nem lesz elég pusztán a gesztor jelenlegi és a tervezett kapacitása sem. A pályázati folyamatok lebonyolítására valószínűleg előállnak olyan helyzetek is, ahol külső szakértő bevonása lehet célszerű. Pályázatok elbírálásánál célszerű lehet összeállítani az egyes jogcímekre külön-külön szakmai bizottságokat, ahol a HBMB megfelelő tagjain kívül a téma szakértői is részt vesznek a pályázatok elbírálásában. Külső megbízottak végzik az olyan munkákat is, amelyek a közvetlenül nem tartoznak a gesztor feladataihoz. (Pl.: kiadványszerkesztés munkák, terjesztés, nyomtatás, honlap felállítás, egyéb szakértők) Mindezek mellett a gesztor számít arra is, hogy számos önkéntes jelentkezik néhány feladatra (szórólap terjesztés, fórumok szervezése stb.) Az országban több közhasznú csoport is alakult a LEADER akciócsoportok megsegítésére. Akciócsoportunk szükségesnek tartotta, hogy csatlakozzon egy olyan szervezethez, amely hálózatot épít, szakmai tanácsokat adhat a helyi pályáztatáshoz, megossza a legjobb gyakorlatot és összefogja az akciócsoportokat. Csoportunk a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesülettel vette fel a kapcsolatot. Az egyesület összejövetelt rendezett Bács-Kiskun megyében, mely során megismerhettük a Bács-Kiskun megyei akciócsoportokat is. 3.2 Kommunikációs terv A jelenlegi feladat az, hogy a kialakult stratégiai és operatív programok megvalósításában részt vevő potenciális partnerek és kedvezményezettek kellő mértékben tájékozottak legyenek a kooperációs lehetőségek, a támogatások, a tervezett fejlesztések felől. Ennek a tájékoztatásnak közérthető formában, az akciócsoport minden lakosa/vállalkozása számára elérhetően kell rendelkezésre állnia. A cél az, hogy az érintett szereplők fel tudjanak készülni a fejlesztési pályázatok elkészítésére, a projektekben való részvételre. Emellett meg kell találni annak a lehetőségét, hogy a térség lakosain túl, a potenciális partnerek, befektetők ugyancsak informálódhassanak a fejlesztési elképzelések felől. Ez a cél csak úgy valósítható meg, ha több párhuzamos csatornán kellő intenzitással zajlik az információk publikálása. (Összefoglaló táblázat a következő oldalon) 3.3 Adminisztrációs és ellenőrzési feladatterv A gesztor felelős azért, hogy a helyi szintű pályázatokhoz kapcsolódó adminisztratív feladatokat, továbbá a megvalósuló pályázatokkal kapcsolatos feladatokat is ellátja. (Összefoglaló táblázat a következő oldalon) 3.2 Kommunikációs terv

18 X Tevékenység Feladat Időbeli felmerülés Becsült költség (nettó) Kommunikációs feladatok Kiadvány(ok) készítése Tájékoztató kiadvány Támogatási szerződés 3 alkalommal, aláírását követően alkalmanként 200 (2006 első fele); A példányszámmal pályázati rendszer 1. Tájékoztató a kialakítását követően térség sikeréről, rövid (2006 közepe); összefoglaló a Záráskor (2008) LEADER működési mechanizmusairól 2. Tájékoztató a helyi pályázat feltételeiről. 3. Tájékoztató a nyertes pályázatok megvalósulásáról Ft Logó + honlap vagy kapcsolat készítése meglévő honlaphoz, karbantartás, frissítés Térségi hírlevél Logó (Tervezés, szerkesztés) Honlap (Folyamatos működtetés és frissítés, aktuális információkkal frissen feltöltve, Adatbázis-készítés, szerkesztés, levelezőlista) A második pályázati fordulót követően kéthavonta Támogatási szerződést követően (2006 eleje) A második fordulót követően Ft Ft Ft Fórumok 4 központi fórum Folyamatosan (

19 (nyerés, pályázati felhívások megjelenése, pályázatok beérkezése, lezárás) Minden településen legalább 2 kisebb fórum igény szerint (kb.: 15 db) Kérdőíves felmérés (Közbenső, illetve utólagos alkalmanként legalább 100-as minta) 2007) Ft 2006 illetve Ft Más, a kommunikációval vagy a hálózatépítéssel kapcsolatos tevékenység Újságcikkek (Lehetőleg közérdekű információként. Pályázati felhívások fizetett formában helyi újságban megjelentetve) Pályázati felhívások megjelenésekor, ill. Eseti jelleggel, lehetőség szerint ( ) Ft Média (Tv, rádió) (Lehetőség szerint nem fizetett formában, Interjúk adása) Eseti jelleggel, lehetőség szerint ( ) 0 Ft 3.3 Adminisztrációs és ellenőrzési feladatterv X Tevékenység Feladat Időbeli felmerülés Becsült költség

20 (nettó) Adminisztrációs feladatok A Terv lebonyolításához szükséges dokumentáció elkészítése Információs anyagok elérhetőségének biztosítása, tanácsadás, ügyfélszolgálat Pályáztatás, pályázatkezelés Ügyviteli rend elkészítése (iratkezelési kézikönyv, eljárásrendjét, munkaköri leírásait, SZMSZ), Pályázati felhívások összeállítása, meghirdetése Időszakos jelentések, záró jelentések készítése Ügyfélszolgálat, tanácsadás Pályázatok befogadása, regisztrációja, hiánypótlás, formai értékelés, kapcsolattartás az MVH-val, Támogatási szerződés megkötése után (2006 első fele) Eseti jelleggel Ft Ft Pályázati felhívásoktól program Ft lezárásáig folyamatos ( ) Pályázatok beérkezésétől folyamatos 2007-ben Ft Indokolt esetben szakértők bevonása a döntéselőkészítésbe Szakbizottságok alakítása Eseti jelleggel, HBMB ülések előtt, 2007-ben Ft Bíráló Bizottság titkársági feladatok bizottsági ülések előtt, alatt, után HBMB ülés előkészítése, HBMB döntésről szóló jegyzőkönyv készítése, segédkezés a támogatási szerződések ügyében Eseti jelleggel, HBMB ülések alkalmával, 2007-ben Ft Ellenőrzési Időarányos Befogadás előtti és Pályázatok