KÉRELEM CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK INDÍTÁSÁRA

Átírás

1 KÉRELEM CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK INDÍTÁSÁRA Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar

2 TARTALOMJEGYZÉK ADATLAP A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe 5 2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése Az indítandó alapszak megnevezése 5 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Az indítani tervezett szakirány(ok) megnevezése: Az indítani tervezett képzési formák A tervezett hallgatói létszám A képzési idő A szak indításának tervezett időpontja A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása Dátum, az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása Az adatlap mellékletei. 7 A szenátus támogató határozata.. 7 Az alapszak képesítési és kimeneti követelménye.. 8 Felhasználói kapcsolatok és vélemények 12 I. A SZAKINDÍTÁS ÁLTALÁNOS KÖRÜLMÉNYEI. ELŐZMÉNYEK, MEGALAPOZÁTTSÁG, INTÉZMÉNYI FELKÉSZÜLTSÉG, A TOVÁBB- LÉPÉS LEHETŐSÉGEI, INDOKOLTSÁG, A KÉPZÉSI KAPACITÁS BE MUTATÁSA A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben, a szakindítás megalapozottsága, az intézmény szakmai felkészültsége alapképzés folytatására általában és az érintett képzési területen Az indítandó alapszak hallgatóinak a kutatásra, illetve a mesterképzés re történő felkészítés bemutatása, továbbá a mesterképzésre történő továbblépés lehetőségeinek vázolása. A kiemelkedő képességű hallgatók segítésére a tehetséggondozó tevékenységnek a képzési folyamat hoz illesztésére vonatkozó gyakorlatuk, illetve elképzeléseik A szakindítás indokoltsága, a szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával A felsőoktatási intézmény képzés kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, ágban, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám indoklása.. 31 II. A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELE- LÉS BEMUTATÁSA, A SZAK TANTERVE ÉS A TANTÁRGYI PROG RAMOK LEÍRÁSA, A KOMPETENCIÁK ELSAJÁTÍTTATÁSÁNAK TERVE, AZ ELLENŐRZÉS MÓDJAI A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó óra és vizsgaterv (tantervi háló) Tantárgyi programok, tantágy-leírások (lásd a teljes anyagban).. 3. Kompetenciák elsajátíttatása (lásd a teljes anyagban).. 2

3 4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények érvényesítése, teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei Az értékelési és ellenőrzési módszereknek, eljárásoknak és szabályoknak, a záróvizsga tartalmának, tematikájának, szerkezetének és értékelésének bemutatása, valamint a tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége.. 38 III. A KÉPZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI A szakfelelős és a szakirány felelősök Tantárgylista tantárgyak felelősei, oktatói Az oktatók személyi-szakmai adatai (lásd a teljes anyagban).. 4. Nyilatkozatok IV. A SZAKINDÍTÁS KUTATÁSI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI Országosan elismert tudományos műhely vagy együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F/művészeti terület bemutatása A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé (lásd a teljes anyagban).. 3

4 Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni Egyetem 4032 Debrecen, Egyetem tér Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése: Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar 4220 Hajdúböszörmény, Désány István u Az indítandó alapszak megnevezése: Csecsemő- és kisgyermeknevelő 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Csecsemő- és kisgyermeknevelő A képzés angol nyelvű megnevezése: Infant and Early Childhood Educator 5. Az indítani tervezett szakirány(ok) megnevezése: Nincs 6. Az indítani tervezett képzési formák: - Teljes idejű - Részidejű 7. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként Teljes idejű képzés: 35 fő Részidejű képzés: 85 fő 8. A képzési idő a ek száma: 6 az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma: a szakmai gyakorlat időtartama és jellege: Általános szakmai gyakorlat Intenzív gyakorlat Összefüggő intenzív gyakorlat MINDÖSSZESEN: 180 kredit 1800 óra 255 óra 90 óra 210 óra 555 óra 9. A szak indításának tervezett időpontja: február 4

5 10. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása: Dr. Kovácsné dr. Bakosi Éva főiskolai tanár, intézetigazgató, dékán 11. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása Debrecen, február 26. Dr. Fésüs László rektor 5

6 12. Az adatlap mellékletei: A szenátus támogató határozata 6

7 Az alapszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás (OKM honlapján közzétett): CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: csecsemő- és kisgyermeknevelő 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) szakképzettség: csecsemő- és kisgyermeknevelő a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Infant and Early Childhood Educator. 3. Képzési terület: pedagógusképzés. 4. Képzési ág: óvodapedagógus, tanító. 5. A képzési idő ekben: Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit A képzési ág közös képzési szakaszához rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit, 6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit, 6.3. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit, 6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 80 kredit 6.5. Az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 30 kredit. 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik megfelelő fejlesztési és nevelési módszereket alkalmaznak az újszülöttkortól a 3 (legfeljebb 5) éves korig terjedő életszakaszban ellátásra szoruló csecsemők és kisgyermekek gondozása és fejlesztése érdekében. Megszerzett komplex gondozási, pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi ismereteik birtokában segítik a célzott korosztály egészséges testi, érzelmi, kapcsolati és beszédkészségének, illetve értelmi képességeinek a fejlődését, szocializációját, valamint támogatják a kisgyermekes családok nevelési tevékenységét. Alkalmasak gondozói, nevelői, közvetítői, képviselői és tanácsadói feladatok elvégzésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Közös kompetenciák az óvodapedagógus, tanító képzési ágban A hallgatók ismerik: az egyetemes és a magyar nevelés és iskoláztatás történetének jellemzőit; a kisgyermekek és a 6-12 évesek fejlődésének pszichológiai sajátosságait; Magyarország legújabb kori történetének és társadalmának kérdésköreit; az információs és kommunikációs technika használatához szükséges eljárásokat, tudnivalókat. a) az alapfokozat birtokában a csecsemő- és kisgyermeknevelők a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy ismerik: a csecsemő- és kisgyermekkor jellemzőit, a testi és pszichés események érési, fejlődési jellegzetességeit és a fejlesztés lehetőségeit, 7

8 a korosztály igényeit, szükségleteit, és az azokra adandó, szakmailag megfelelő, az egészséges testi és szellemi fejlődést, az önállóság kialakulását befolyásoló válaszokat, tényezőket, az adott korosztály nevelési, gondozási, ápolási, táplálási feladatait és az egészséges fejlődéshez szükséges higiénés, életmódbeli, kulturális, kommunikációs szokások kialakításának módszertani lehetőségeit, a művészeti nevelés (gyermekirodalom, ének-zene, vizuális kultúra) és a játék személyiségfejlesztő hatását és ezeknek a nevelési-fejlesztési célok elérését szolgáló formáit, módszereit, a csecsemő- és kisgyermeknevelői tevékenység jogi és közigazgatási kereteit, a szakmai adminisztrációs teendőket, a három év alatti korosztály családon kívüli ellátási formáinak specifikumait, a családi nevelési hatások és a korai személyes kötődés jelentőségét, a szakma etikai szabályait, a szociális ellátórendszer működését és a szociális professzió alapjait, az elektronikus információs rendszereket, b) az ismeretek alkalmazását illetően alkalmasak: holisztikus szemléletük birtokában a rájuk bízott gyermekek fejlesztési, nevelési, gondozási (szükség esetén ápolási) feladatainak ellátására, a korai nevelés pedagógiai módszereinek alkalmazására, a normál fejlődésmenet törvényszerűségeinek felismerésére, az esetleges eltérések családi kontextusban történő értelmezésére és adekvát fejlesztési, nevelési, tanácsadási módszerek meghatározására, jó kapcsolat kialakítására és együttműködésre a kisgyermekkel, illetve a gyermekeket nevelő családokkal, a csecsemő és kisgyermek gondozása-nevelése során a napközbeni ellátást segítő más szakemberekkel való együttműködésre, az intézményi adminisztrációs és dokumentációs munka elvégzésére, szakterületükön vezetői feladatok ellátására, szolgáltatások szervezésére a kisgyermekeket nevelő családok, valamint a gyermekgondozáson levő anyák számára, gyermekintézményben a gyermekek állapotának, szükségleteinek megfelelő körülmények és feladatok meghatározására, illetve a csecsemő- és kisgyermek korosztály nevelési, fejlesztési feladatainak ellátására, az egyéni ellátást biztosító rugalmas, folyamatos napirend megszervezésére, biztosítva a játék, az alvás, a szabad levegőn való mozgás és a rekreáció feltételeit, az ellátásba kerülő gyermek számára a szülővel történő fokozatos beszoktatás folyamatának megszervezésére és ezek feltételeinek megteremtésére, a család támogatására a gyermek nevelésében, tanácsadói feladatok ellátására a kisgyermekes szülők körében egyéni és csoportos tanácsadás, foglalkozásvezetés formájában, a csecsemők és kisgyermekek ellátásához kapcsolódó dokumentáció vezetésére, a jogszabályoknak és a szakmai etikai normáknak megfelelően a családokkal és a gyermekkel kapcsolatos személyes adatok és információk kezelésére, a gyermeki fejlődéshez szükséges környezet, berendezési tárgyak, eszközök, eljárások, illetve digitális adathordozók, elektronikus információs rendszerek célnak megfelelő kiválasztására és alkalmazására, szóban vagy írásban a hatékony kommunikációra, legalább egy idegen nyelv ismeretében az adott nyelvű szakirodalomban való tájékozódásra, 8

9 c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek: megfelelő szakmai identitással, a személyes kompetenciák és kompetenciahatárok felismerése, tudatos kezelése, önreflexió képességével megfelelő szociális és kommunikációs képességekkel, empátiával, egyéni döntéshozatali készséggel, személyes felelősségvállalással, alkalmazkodó képességgel, csoportmunkában való munkavégzés képességével, szakmaközi együttműködési képességgel, a szakma etikai szabályainak betartása iránti elkötelezettséggel. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök: alapozó ismeretek: kredit társadalomismereti, egészségtudományi, pszichológiai, pedagógiai, jogi és igazgatási, valamint informatikai alapismeretek; a szakmai nevelői képességeket fejlesztő alapismeretek. szakmai törzsanyag: kredit a) általános szakterületi ismeretek: kredit A 0-5 éves korosztályra és a családokra vonatkozó pedagógiai, pszichológiai, életvezetési elméleti ismeretek, gyakorlati munkaformák és módszerek. A főbb fejlesztési területek és módszerek (beszéd- és játéktevékenység, ének-zene, mozgásos és alkotótevékenységek, mese, vers, bábozás) ezek fejlesztési, és pedagógiai diagnosztikai lehetőségei. A kommunikáció elméleti és gyakorlati kérdései, a segítő beszélgetés, szakmai kapcsolattartás. A családra, a családi szerepekre és a családdal való kapcsolattartásra vonatkozó ismeretek.. Társadalmi, szociálpolitikai, gyermekvédelmi alapismeretek Gondozási és egészségügyi ismeretek: gyermekgyógyászat, alkalmazott gyógyszertan, ápolás- és táplálkozástan, alvás, pihenés, higiéné. b) differenciált szakmai ismeretek: kredit A korai fejlesztés módszerei; a spontán érés támogatása; Környezeti hátrányok kiegyenlítése, multikulturális nevelés, szegregáció és integráció; Sajátos nevelési igényű gyermekek körében a gyógypedagógus által irányított speciális korai fejlesztés intézményes segítése. A 0-3 éves korú gyermekeket nevelő családok és gyermeket várók felkészítése a kisgyermeknevelés rendszerszemléletű kezelésére. Az egyéni és csoportos tanácsadás módszereinek gyakorlása, szülőcsoportok foglalkozásainak a vezetése. c) Szakmai gyakorlat: 30 kredit A szakmai gyakorlat magában foglalja: a képző intézményben végzett csoportos gyakorlati foglalkozásokat; a képző intézmény által hallgatói csoportoknak szervezett külső intézménylátogatásokat, a monitorozásokat; hospitálást egy vagy több intézményben, a külső intézményben végzett egyéni tevékenységeket, a csecsemő- és kisgyermekellátás alapvető feladatainak begyakorlására, egy választott speciális területhez (pl. korai fejlesztéshez, egyéni és 9

10 szülőcsoportos tanácsadáshoz) kapcsolódó speciális ismeretek terepgyakorlata, az egyéni összefüggő külső terepgyakorlatot. A gyakorlat szintjei: szakmai képességfejlesztés tájékozódás az ellátó intézmények megismerésére az ellátandó tevékenységek megismerése, laborgyakorlatok, előkészítő kisegítő feladatok ellátására önálló tevékenységek végzése terepen. 9. Nyelvi követelmények: Az oklevél megszerzéséhez legalább egy általános komplex középfokú (B2 szintű) államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. 10

11 Felhasználói kapcsolatok és vélemények: 11

12 12

13 13

14 14

15 15

16 16

17 17

18 18

19 19

20 20

21 21

22 22

23 I. A szakindítás általános körülményei Előzmények, megalapozottság, intézményi felkészültség, a továbblépés lehetőségei, indokoltság, a képzési kapacitás bemutatása 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben, a szakindítás megalapozottsága, az intézmény szakmai felkészültsége alapképzés folytatására általában és az érintett képzési területen. A szak képzési előzményei az intézményben 1971 októberében 10 tanárral, 9 óvónővel és 90 hallgatóval kezdődött meg a felsőfokú 2 éves óvónőképzés intézményünkben között a képzés a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola tagozataként működött között önálló óvóképző intézetként funkcionált, majd között a Debreceni Tanítóképző Főiskolához tartozott. Karunk 1983-tól egy komplex Család-, gyermek- és ifjúságvédelmi képzési programot vezetett be az óvodapedagógus szakon. Az ebben szerzett tapasztalatok nagy szerepet játszottak abban, hogy 1992-től elindíthattuk a szociálpedagógus képzést től önálló főiskolaként működtünk. A 90-es évek közepétől jelentős szerepet vállaltunk a pedagógusok, a gyermekvédelemben és a szociális ellátásban dolgozók továbbképzésében, amely a következő szakterületekre terjed ki: játék- és szabadidő, gyermek-, ifjúság-, és családvédelem, a Differenciáló fejlesztő pedagógiai ismeretek, a Kommunikáció és beszédfejlesztés január 1-től integrált intézményként a Debreceni Egyetemhez tartozunk Pedagógiai Főiskolai Karként. A szakmai integráció lehetővé tette, hogy az egyetem más karaival együttműködve beindíthassuk a művelődésszervező, majd az andragógia szakot is BA szinten. Az Óvodapedagógia, Szociálpedagógia, Andragógia, szakos nappali és részidejű képzés mellett szeptemberétől a Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó felsőfokú szakképzést is beindítottuk január 1-től intézményünk egyetemi kar rangot kapott, ugyanis Emberi erőforrás tanácsadó szakon mesterszintű képzésünk is van. Ennek következtében megváltozott az elnevezésünk is, jelenleg Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kara hajdúböszörményi székhellyel. Az óvodapedagógus képzésben szerzett 37 éves, a szociálpedagógusok felkészítésében 16 éves tapasztalataink, a továbbképzésben és a felsőfokú szakképzésben megszerzett ismereteink, készségeink, módszertani kultúránk, szakmai felkészültségünk kellő alapot biztosít a Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak indítására. Kutatási előzmények az intézményben A tudományos kutatás intézményünk megalapításával egyidejűleg elkezdődött, az oktatók, hallgatók és a gyakorló óvoda óvodapedagógusainak bevonásával. Nevezetesen: A korai idegen nyelv óvodáskorban után a pedagógusképzés távlati fejlesztésével kapcsolatban kidolgoztuk és bevezettük a hároméves főiskolai képzést előkésztő, a 2+1-es óvóképzés modelljét, A kutatói munka eredményeinek felhasználásával 1985-ben rendeztük meg először a továbbiakban rendszeressé váló országos és Nemzetközi Játékpedagógiai Fórumot. Az 23

24 eredmények tankönyv formájában is megjelentek (Játékpedagógia), illetve a Fórum anyagait az intézmény rendszeresen publikálta (a Játékpedagógiai Fórum sorozatban), 1984-től több oktatónk is közreműködött a Kossuth Lajos Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékének 6-os számú kutatási projektjében. Az eredmények kiadványban is megjelentek ( Fórum kiadványok, OKI kutatás), 1987-től a K+F pályázat keretében innovációs program kidolgozására került sor a gyakorló óvoda óvodapedagógusainak és az oktatóknak az együttműködésével 1993-ban a Közoktatási Törvény óvodai vonatkozásainak kidolgozásában vettünk részt, 1996-ban egy oktatónk közreműködött az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kidolgozásában, Az intézményi kutatás eredményei tankönyvek, jegyzetek formájában is megjelentek, pl.: Játék és tanulás, Óvodapedagógia, Az óvodai értelmi nevelés története, Vezetéselmélet, Zenei hagyományápolás az óvodában. A szociális képzéshez kapcsolódó kutatások közül kiemelkedik az 1996-os Felsőoktatási Fejlesztési és Kutatási Pályázat, amelynek keretében a magyarországi szociálpedagógus-képzés tapasztalatait elemezte az intézmény kutatócsoportja. Oktatóink nemcsak a 3-7 éves korosztály sajátosságait és tevékenységi lehetőségeit, személyiségformálásának módját és a családok segítésének lehetőséget tanulmányozták az elmúlt évtizedekben, hanem fiatalabb korosztályokra is kitekintettek. Tekintettel arra, hogy a karon beindult felsőfokú szakképzési formában a Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozók képzése, önálló kiadványokat is jelentettek meg az oktatás minőségének fejlesztése érdekében. Nemzetközi kutatási aktivitás között két oktatónk dolgozott a főiskola történetében eddigi legnagyobb nemzetközi projektben (Leonardo I.), amelynek keretében öt ország szociális képzésének tapasztalatait megismerve, kidolgoztak egy olyan modult, amelynek a roma fiatalok képzésében, hátrányos helyzetet ellensúlyozó, esélyt teremtő szerepe lehet. A Leonardo I. Program keretében holland, olasz, skót és angol felsőoktatási intézményekkel közösen olyan szociális képzési modult dolgoztunk ki, amely alkalmas a különböző kisebbségekkel folytatott szociális tevékenység alapjainak oktatására. Ezen belül intézményünk a magyarországi cigány kisebbséget választotta célcsoportként. A másik nemzetközi pályázatnak (Leonardo II.) is részese lehettünk ben indult, amelynek koordinátora a Skót Borders College (Hawik, Scotland) szakembere Val Mac Donald volt. A résztvevők több országot képviseltek: Spanyolországot, Hollandiát, Skóciát és Magyarországot. A projekt témája az volt, hogy Hogyan valósul meg a különböző országokban a szegény réteg gyermekeinek (bevándorlók cigányság) integrált nevelése és milyen törekvések vannak az országban az óvodás, bölcsődés (2 éves kortól) gyermekek esélyeinek biztosítására. A cél egy olyan interaktív CD anyag készítése volt, amely ezeket a törekvéseket, a hasonlóságokat és a különbözőségeket bemutatja és az óvodapedagógus képzésbe beépíthető. A projektben mintát láttunk arra, hogyan kell a tárgyi, személyi feltételeket és a normatív finanszírozást úgy szervezni, hogy a gyermekek mellett a szülőkkel való foglalkozás is segítse a beilleszkedést, a munkához, tanuláshoz való viszony javítását és a saját kultúra értékeinek megőrzése mellett a társadalmi normák elsajátítását ben öt ország részvételével az Erasmus projekt keretében vállalkoztunk tananyag kidolgozására a játék és játékszer témájában. A projektkoordinátor 24

25 intézménye az Erfurti Egyetem volt. A hazai projekt felelőse Kovácsné dr. Bakosi Éva volt, aki négy kollega bevonásával dolgozta ki a feladatokat. A projektnek két alapvető célja volt. 1. Elősegíteni az elméleti alapképzést szakmai ismeretek nyújtásával a játék és játékszer területén, elősegíteni a pedagógiai képességek alakulását a gyakorlatokkal, amely hozzájárul a gyermekekkel való mindennapi foglakozás pedagógiai alapjainak megteremtéséhez. 2. Hozzájárulni az alapstúdiumok területén a játék és játékszer hasznosítási lehetőségeinek közvetítéséhez a legkülönbözőbb tudományos diszciplínák bevonásával ban két kollégánk vett részt a holland Rijn Ijssel College-ban egy két hónapos tanulmányúton, melynek során a holland szociális képzés rendszerét tanulmányozták, konkrétan a szociális intézményekben dolgozó foglalkoztatásszervezők képzésével ismerkedetek. Ennek közvetlen hozadéka a két intézmény kapcsolatának erősítésén túl a tapasztalatok beépítése az alapképzésbe, illetve egy szakirányú képzés kidolgozása és indítása. 25

26 2. Az indítandó alapszakon a hallgatók kutatásra, ill. mesterképzésre történő felkészítésének a bemutatása, valamint a mesterképzésre történő továbblépés lehetőségeinek vázolása. A kiemelkedő képességű hallgatók segítésére, a tehetséggondozó tevékenységnek a képzési folyamathoz illesztésére vonatkozó gyakorlatuk, ill. elképzeléseik. Felkészítés a kutatásra A hallgatókat célzott kurzusokkal (Kutatási alapismeretek, Pályázatírás), oktatókhallgatók kutatási team-ben történő együttműködésével, projekt feladattal, kutatási részfeladat teljesítésének megbízásával (adatgyűjtés, számszerűvé tétel, statisztikai feldolgozás) készítjük fel a tudományos kutatómunkára. A mesterképzésre történő felkészítés és a továbblépés lehetőségeinek bemutatása Az alapképzési szakstruktúra-rendelet értelmében a Neveléstudomány MA ezen belül különösen a kora gyermekkor pedagógiája szakirány biztosít egyenes továbbhaladási lehetőséget a Csecsemő- és kisgyermeknevelő szakosok számára. A master szintű képzés (neveléstudomány szakos bölcsész) a nevelés és oktatás elméletének, s a nevelési és oktatási gyakorlat tudományos igényű reflektálásának az oktatását, valamint a neveléstudomány művelésére való felkészítést tekinti céljának és fő feladatának. Ez szabja meg a megcélzott szakmai kompetenciákat, valamint a képzésben felkínált és megkövetelt ismeretköröket. Az általános pedagógia, a neveléstudományi alapdiszciplínák (neveléselmélet, oktatáselmélet, pedagógiatörténet) adják a szak fő profilját. A neveléstudomány alapágainak közvetítése lesz a koherens pedagógiai szemlélet kialakulásának a záloga, emellett azonban a szak folytatólagosan hozzáférhetővé teszi azokat a korszerű stúdiumokat, amelyek gyakorlati-módszertani kiindulópontokat képviselnek (fejlesztő pedagógus, oktatási-, nevelési-, oktatásügyi szakértő, szabadidő-pedagógus, pedagógiai kutatások asszisztenciája stb.), illetve kiterjeszkedve felölel szemléletileg is megújító tanulmányokat (számítógéppel segített tanulás, inkluzív nevelés, nevelési tanácsadó, oktatáspolitikai szakértő, gyermek- és ifjúsági ügyek az Európai Unióban, oktatáspolitika az Európai Unióban, a neveléstudományi kutatóvá válás megalapozása stb.). A mesterképzési szak képzési programjának a teljesítése során a fentieken túl a hallgatók korszerű elveket alkalmaznak a tantervfejlesztésben, a tananyag kiválasztásában és elrendezésében, az oktatás megtervezésében, a program evaluációjában. A kimeneti követelményeket komplexen, a professzióhoz köthető kompetenciák, tudáskészletek és képességek pontos körülírása és rögzítése révén szabják meg: elmélyült szakmai műveltség, magas szinten elsajátított pedagógiai kultúra, pedagógiai tapasztalatok elméletigényes feldolgozása és tudományos megfogalmazása, szakszerű és kreatív közreműködés pedagógiai feladatok egyéni és csoportos megoldásában, felelősségteljes döntések meghozatalára való képesség, értékalkotás A másik egyenes továbbhaladási lehetőség, melyet a Kar tud felkínálni végzettjeinek, az az Emberi erőforrás tanácsadó MA szak. Nevezett MA szak egyenes továbbhaladást engedélyez a pedagógus képzési területről, ahova az indítani kívánt szak is tartozik. A bemutatott tantervi háló is igazoja, hogy a tervezett BA képzésben a hallgatók a jelzett MA szakokhoz megfelelő alapismeretet kapnak, továbbá képesség és attitűd formálásuk is összhangban van a továbbhaladás kritériumaival. Az alapszak tartalmi elemei érintkeznek, találkoznak az MA tudáskészletével és egyéb kompetenciáival. A továbbhaladást a BA megalapozza, s az arra alkalmas jelöltek mélységében erőteljesebb elméletorintáltságában bővülő tantervi követelményeknek várhatóan eleget tudnak tenni. Ezen túl az MA program olyan szervezetelméleti, fejlesztési, menedzsment és metodikai ismereteket tartalmaz, 26

27 amelyeket az egyetem szakmailag illetékes karainak szakemberei oktatják, mivel ezek az ismeretmodulok más szakoknak is integráns részei. Az egyetemen adottak a személyi és a tárgyi feltételek a hallgatók mesterképzésbeni fogadására. Igazolható tehát, hogy a hallgatók a tervezett BA képzésben az ott szereplő tárgyakkal és kreditértékekkel megfelelő felkészítést kapnak az MA-ba való továbbhaladáshoz: jelen idő szerint legalább két MA szakban közvetelnül, több MA szakban közvetetten, kreditbeszámítással léphetnek be (pl.: Andragógia, Szociológia). A Debreceni Egyetemen mindkét továbbhaladás lehetősége adott. A kiemelkedő képességű hallgatók segítése A képzési folyamatban a tehetséges hallgatókat tanulmányi eredményük alapján válogatjuk be a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjába. A nappali tagozatos II. éves hallgatók felső 15%-a, kerül be a tehetségszűrő programba. Ezekkel a hallgatókkal pszichológiai teszteket (intelligencia, motivációs), anamnesztikus adatokat, szocio-ökonómiai státuszt, pályaérdeklődést, karriercélokat is tartalmazó kérdőívet veszünk fel. Az eredményeket statisztikai módszerekkel anonimitást biztosítva dolgozzák fel. Ennek alapján kialakul egy rangsor. A szakon különös figyelmet kapnak azok a hallgatók, akik a korai fejlesztés, az egészséggondozás és prevenció, a családsegítő területein kiemelkedő tanulmányi területein kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtanak és nagyfokú probléma ésrzékenységet és elkötelezettséget mutatnak az innováció iránt. A kar tanácsa javaslata alapján kerülhetnek a tehetséggondozó programba. A középfokú nyelvvizsgával rendelkező tudományos kutatómunkára, továbbképzésre (MA) motivált hallgatók témavezető tanárt és kutatási témát választanak. Tutoruk irányításával kapcsolódnak a Tudományos Diákköri munkába. A NEPTUNon felveszik a DETEP konzultációt. Eredményeikről beszámolnak a Tudomány Napja alkalmából rendezett konferencián, a helyi TDK-n. Képviselik karunkat a kétévente megrendezésre kerülő OTDK-n és a DETEP konferencián. Publikálási lehetőséget kapnak a konferencia kötetekben. Eredményes részvétel esetén kredit pontot kapnak, kiemelt ösztöndíjra pályázhatnak, előnyt élveznek a Köztársasági Ösztöndíj odaítélésekor. Továbbtanulásukkor előnyt élveznek majd az MA képzésbe való bekerüléskor ill. a PhD képzésbe való bekerülés alkalmával. (a DETEP kreditpontot viszik magukkal) 3. A szakindítás indokoltsága, a szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával. A kisgyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése fontos EU-s és hazai cél. Az ellátásukat biztosító bölcsődei, illetve családi napközis férőhelyek számának bővítését indokolja a foglalkoztatás növelésének szándéka, amely a kisgyermekes anyák esetében nem oldható meg a gyermekek napközbeni ellátásának, mint szolgáltatásnak a biztosítása nélkül. Uniós és nemzeti foglalkoztatási stratégia is a nők munkaerőpiaci helyzetének javítása. Az európai unió országaihoz képest Magyarországon nagyon alacsony a nők aránya a munkaerő-piacon, (miközben a magyar népességen belül a nők száma a magasabb). A gyermekszegénység, Magyarországon különösen a kisgyermeket nevelő, és több gyermekes családokat érinti. Az ENSZ Gyermeki Jogokról Szóló Konvenciója és ennek alapján az 1997-ben megjelent XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról kimondja, hogy a gyermekeknek joga van a fizikai, mentális, morális és szociális fejlődést biztosító megfelelő körülményekhez. 27

28 Az Uniós országokban és Magyarországon egyaránt tapasztalható az egyszülős családokban felnövő gyerekek számának emelkedése. Amikor csak a gyermekét egyedül nevelő szülő dolgozik a családban, akkor létkérdés, hogy legyen a gyermek számára napközben megfelelő, jó minőségű ellátás. A bölcsődének nagyon fontos szocializációs, esélyegyenlőséget növelő szerepe van a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében. A környezet okozta hátrányok leküzdését minél korábbi életkorban kell elkezdeni, amelyben a bölcsődéknek kiemelt szerepük van. A gyermekszegénység felszámolását célul tűző Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról szóló 1092/2007. (XI.29.) Korm. határozat is fontos szerepet szán a gyermekek napközbeni ellátásainak, kiemelten a bölcsődék fejlesztésének. Ennek keretében feladatul tűzi ki, hogy a 0-7 éves korosztályra kiterjesztve meg kell újítani az iskoláskor előtti gyermekekkel foglalkozó szakemberek felsőfokú képzését. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete által az évben készített felmérés szerint a gondozóknak kb. 70 %-a betöltötte a 40. életévét, és a 40 év felettiek több mint 50%-ának csak néhány éve van a nyugdíjba vonulásig. A éves korosztály csak mintegy 8%-ban képviselteti magát a területen. Összességében tehát egyrészt a várhatóan rendkívül dinamikus kapacitásbővülés, másrészt a gondozónőként foglalkoztatottak elöregedése miatt komoly létszámú szakember gárda kiképzésére lesz szükség. Az újonnan alakuló bölcsődei férőhelyek létrejöttével a szakember-ellátottság iránti igény tovább emelkedik. Várható hasznosítási területek: o A gyermekvédelmi törvénnyel összhangban: Bölcsődei napközbeni kisgyermekellátás Családi napközi Házi gyermeknevelői feladatok ellátása Gyermekotthon Lakásotthon Speciális gyermekotthon Gyermekek átmeneti otthona Családok átmeneti otthona A csecsemő- és kisgyermeknevelők iránti regionális igény kielégítése a célunk a szakindítással. Régiónkban a bölcsődék, óvodák (ahol bölcsődei csoport működik), valamint gyermekotthonok egyaránt igénylik a szakemberek főiskolai szintű képzését. Nagy érdeklődést mutatnak azok a vezető óvodapedagógusok, akiknek intézményében bölcsődei csoport működik, tekintettel arra, hogy a szakmai vezetői funkcióknak csak akkor tehetnek eleget, ha ilyen irányú szakmai képzettséggel is rendelkeznek. Indokoltnak és szükségesnek tartjuk a nappali és a már a szakmában dolgozók számára a részidejű képzés beindítását. A BA szintű képzést egyrészt intézményünk oktatóival, másrészt megbízásos jogviszonyban felsőoktatási és gyakorlati tapasztalattal rendelkező oktatókkal kívánjuk megoldani. A képzésbe bevonni tervezett oktatók, szakemberek képzettségi szintje, oktatási és szakmai gyakorlata lehetővé teszi, hogy a főiskolai képzés szakmai követelményeinek elsajátítását biztosítani tudjuk. A foglalkoztatási igény dokumentációja ill. a támogató nyilatkozatok az adatlap mellékletében a felhasználói kapcsolatok és vélemények címszó alatt megtalálhatók. 28

29 4. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, ágban, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám indoklása. Kapacitás bemutatása 2010/2011 tanév Nappali tagozat Részidejű képzés Pedagógus képzési terület Óvodapedagógus, tanító képzési ág Óvodapedagógus szak Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak szeptemberétől jelentős mértékű emberi erőforrás bővítést tervezünk a karon, tekintettel a térségben jelentkező képzési igényere, különösen a csecsemő- és kisgyermeknevelés területén. A főiskolai kar képzési kapacitását több tényező befolyásolja Az infrastruktúrán túl: az oktatók szakmai felkészültsége, elhivatottsága a közös célok és érdekek iránti elkötelezettség; az intézmény szakmai presztízse, amelyet kivívott az elmúlt évtizedekben (mennyire igényes, milyen színvonalú a hallgatók képzése); az oktatók közéleti, társadalmi elismertsége; az oktatók hallgatók kapcsolatának minősége; a gyakorló intézmény szakmai elismertsége. a) Az oktatók többsége a korábbi Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett. A tanulmányaik során bekapcsolódtak az Egyetemen folyó kutatásokba, tudományos tevékenységekbe, a nagyhírű egyetemi oktatók, professzorok által teremtett iskolák keretében. Az oktató hallgatói arány magas, ennek ellenére a képzés színvonala a területi intézményekben dolgozó szakemberek véleménye szerint megfelel a korszerű követelményeknek, igényeknek, szükségleteknek. Végzett hallgatóinkat szívesen alkalmazzák az intézményekben. b) Oktatóink széles körű szakmai továbbképző tevékenységet folytatnak az ország majd minden régiójában. Évente több száz előadást tartanak, közreműködnek konferenciák szervezésében és programjaiban. Tanulmányaikkal, segédanyagaival hozzájárulnak a kisgyermekkor pedagógiájának fejlődéséhez. c) A szak oktatói közül többen rendelkeznek magas szakmai, művészeti kitüntetésekkel (3 fő Brunszvik Teréz díjjal rendelkezik). A város közéletében aktívan részt vállalnak, köztiszteletnek örvendenek. d) A végzett hallgatóink rendszeresen visszajárnak, szakirányú továbbképzéseken folytatják tanulmányaikat. Rendszeresen szerveznek évfolyam, csoporttalálkozókat. e) A mintaszerűen felszerelt, szakmailag is modellintézményünk: a Gyakorló Óvoda jelentős szerepet töltött be az óvodai nevelés megújításában, alternatív óvodai program bevezetésében Lépésről Lépésre Óvodai Program, mely a hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségét hivatott elősegíteni. Terveink között szerepel a 2 éves korú gyermek 29

30 beóvodáztatása, amely törekvésünk megteremthetné az alapját annak, hogy a leendő csecsemő- és kisgyermeknevelők a Gyakorló Óvodánkban tölthessék gyakorlatukat. A tervezett hallgatói létszám indoklása A nappali tagozaton viszonylag jelentős (mintegy 10 %-os) létszámcsökkenéssel számolunk az egyes szakokon elkövetkező öt évben, aminek több oka van: az érettségizők számának prognosztizált csökkenése, hiszen a nappali tagozat gyakorlatilag az 1-2 éven belül érettségizettekből áll; a többszintű képzés általánossá tételével a kar erőforrásai megoszlanak majd, mert legalább 4 alapszak képzésében veszünk részt az egyetem más karaival együtt (erre nézve már megszülettek a megállapodások); - tekintettel arra, hogy az óvodapedagógus szakon végzettek elhelyezkedési esélyei csökkenő tendenciát mutatnak, a szakra jelentkezők száma is csökkent. Az ilyen módon felszabadult kapacitásunk ad lehetőséget a Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szintű szak beindítására. Ugyanakkor összességében nem tervezünk csökkenést a részidejű tagozatos képzésben, aminek szintén több oka van: egyre inkább a már a közoktatás területén, de más szakterületen szerzett diplomával (pl. tanító, tanár, nevelőtanár, szociálpedagógus) dolgozók jelennek meg részidős alapképzésben; várhatóan a gyermeket nevelő intézményekben egyre nagyobb szükség lesz többféle szakképzettséggel rendelkező pedagógusokra, akik a gyermeklétszámtól függően csecsemőés kisgyermeknevelő, óvó- és tanító munkakörben is alkalmazhatók, ezért szeretnénk másoddiplomás képzésben is emelni azoknak a számát, akik más típusú pedagógus végzettségük mellé kívánnak csecsemő- és kisgyermeknevelő képzettséget szerezni. különösen számolunk azzal a lehetőséggel, hogy a szakon végzett hallgatóink (mindkét képzési formában) a napi pedagógiai gyakorlat igényeinek megfelelően (óvodák bölcsődei csoportokat is működtetnek) megjelennek nappali tagozaton párhuzamos képzésben, részidejű képzésben pedig másoddiplomásként. nagy érdeklődést mutatnak a képzés iránt a régióban azok az óvodapedagógusok, akik első diplomájukat a karon szerezték és jelenleg olyan óvodák vezetői, ahol bölcsődei csoportok is működnek. A szakmai evezetés funkcióit maradéktalanul csak e képzettség birtokában képesek betölteni. 30

31 II. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása, a szak tanterve és a tantárgyi programok leírása, a kompetenciák elsajátíttatásának terve, az ellenőrzés módjai 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv (tantervi háló) 1. sz. táblázat Kód Tantárgy neve I. II. III. IV. V. VI. Összes óra/hét Összes kredit: KÖZÖS KOMPETENCIÁK ÉS ALAPOZÓ ISMERETEK MODUL 14 (210 óra) 23 Közös kompetenciák modulja az óvodapedagógus, tanító képzési ágban 5 10 Egyetemes és magyar 1 K neveléstörténet kredit 2 Általános és fejlődéslélektan 2 K kredit 4 Szociológia 1 K kredit 2 Infokommunikáció 1 gyj kredit 2 Alapozó ismeretek modul 9 13 Anatómia-egészségtan 2 K kredit 3 A pedagógia alapjai 2 gyj kredit 3 Kutatásmódszertan 1 gyj kredit 1 Jogi és igazgatási alapismeretek 2 K kredit 3 Szakmai önismeretet, 2 B kompetenciát fejlesztő tréning I. kredit 3 SZAKMAI TÖRZSANYAG a., Általános szakterületi ismeretek Pedagógiai pszichológia modul A játék pszichológiai alapjai és 2 K pedagógiája I. kredit 3 A játék pszichológiai alapjai és 2 gyj pedagógiája II. kredit 2 A csecsemő- és kisgyermekkor 2 K pedagógiája kredit 3 Fejlődéslélektani gyakorlat 2 gyj kredit 3 Családpedagógia 1 K kredit 3 Mentálhigiénia 2 gyj kredit 3 Minőségfejlesztés 2 K kredit 3 82x15 óra= óra = (1440 óra) 48 (720 óra)

32 Módszertani modul Kommunikáció Anyanyelvi és irodalmi nevelés módszertana I. (Beszédfejlesztés és anyanyelvi nevelés módszertana) Anyanyelvi és irodalmi nevelés módszertana II. (A kisgyermekkor irodalma és módszertana) Ének-zenei nevelés és módszertana I. (Ének-zene) Ének-zenei nevelés és módszertana II. (Ének-zenei nevelés módszertana) 1 gyj kredit 3 kredit kredit 2 gyj 3 2 gyj kredit 2 kredit 2 gyj 3 2 gyj Testnevelés I. 2 gyj kredit 3 Mozgásfejlesztés és 2 gyj módszertana kredit 3 Testnevelés II. 2 gyj kredit 3 Vizuális tapasztalatszerzés 2 gyj kredit 3 3 gyj Szaktárgyi gyakorlat II. (Mozgásfejlesztés, Vizuális tapasztalatszerzés) Társadalomtudományi modul kredit kredit gyj Szociálpolitika 1 gyj kredit 3 Gyermekvédelem 2 K kredit 3 Menedzseri alapismeretek 4 gyj 1 (dokumentálás, vezetéselmélet) kredit 2 Gondozási és egészségügyi ismeretek modul Szaktárgyi gyakorlat I. (Fejlődéslélektan, Kisgyermekkor irodalma, Énekzene) Egészségpedagógia I. 2 gyj (Gondozástan) kredit 3 Egészségpedagógia II. 1 gyj (Ápolás- és élelmezéstan) kredit 3 Gyermekgyógyászatgyógyszertani 3 K alapismeretek I. kredit 4 Gyermekgyógyászatgyógyszertani 4 K 2 alapismeretek II. kredit Hét héten keresztül! Hét héten keresztül! 32

33 Kód Kód Kód Tantárgy neve b., Differenciált szakmai ismeretek Korai gyermekfejlődést segítő modul I. II. III. IV. V. VI. Sajátos nevelési igényű 2 gyj gyerekek nevelése kredit 4 Korai fejlesztés módszertana 3 gyj kredit 4 Inkluzív pedagógia 4 gyj 3 kredit 4 Családi nevelést segítő modul Családgondozás Szakmai önismeretet, kompetenciát fejlesztő tréning II. Tantárgy neve c., Szakmai gyakorlat 2 gyj kredit 4 kredit 4 I. II. III. IV. 2 B V. VI. Összes óra/hét 11 (165 óra) Összes óra/hét 23 órax15 hét (345)+ 210 óra Össz: 555 Egyéni és csoportos gyakorlat I., 3 gyj 4gyj 4 gyj II., III. kredit Intenzív gyakorlat I., II. 3 gyj 3 gyj össz: kredit ó Csoportos gyakorlat I., II. 2 gyj 4 gyj össz: (Intenzív gyakorlat elemzése) kredit ó 210 össz: Összefüggő intenzív gyakorlat gyj ó - Szupervízió kredit 16 Tantárgy neve EGYÉB I. II. III. IV. V. VI. Összes óra/hét 10 (150 óra) Összes kredit: 20 Összes kredit: 43 Összes kredit: 20 Szabadon választható: 2 gyj 2 gyj 2 gyj 2 gyj 2 gyj kredit Társadalomegészségtan Kulturális antropológia Retorika Médiaismeretek Fiatalok az élet küszöbén Nonprofit ismeretek Adományszervezés, pályázatírás Bevezetés a felsőoktatásba Mítosz és irodalom Zenei kommunikáció Modern személtetés Természuettudományos szemlélet Szakdolgozat B gyj kredit 3 7 ÖSSZESEN: 1800 óra 180 kredit 3 Hét héten keresztül! 4 Hét héten keresztül! 33

34 A szakmai gyakorlat tartama Csoportos tantermi foglalkozások, tréningek. Gyermekcsoporton belüli megfigyelések, elemzések Intézménylátogatások, monitorozás (korai fejlesztő, gyermekotthon, lakásotthon, speciális gyermekotthon, bölcsőde, óvoda). Tanórai gyakorlat demonstrációs teremben (gondozás, ápolás). Hospitálás egy vagy több intézményben, egyéni tevékenység a gyerekek körében. A csecsemő- és kisgyermekellátás alapvető feladatainak begyakorlása. Ismerkedés a dokumentációval. Egy választott speciális területhez (pl. korai fejlesztéshez, egyéni és szülőcsoportos tanácsadáshoz) kapcsolódó speciális ismeretek terepgyakorlata, az egyéni összefüggő külső terepgyakorlat. ÖSSZESEN: A gyakorlati ismeretekhez rendelhető kreditérték 80 kredit A szakmai gyakorlat szintjei Szakmai képességfejlesztés Szakmai képességfejlesztés Tájékozódás, az ellátó intézmény rendszerének megismertetése. Az ellátandó tevékenység megismerése, előkészítés kisegítő tevékenység ellátására is. Laborgyako rlatok pl. Ludotékában Viszonylagos önálló tevékenység. Önálló tevékenység tereptanári felügyelettel. Tárgy neve Szakmai önismeretet, kompetenciát fejlesztő tréning I. Szakmai önismeretet, kompetenciát fejlesztő Félév Óra/ vizsga 2. sz. táblázat Kredit I. 2gyj 3 V. 2gyj 4 tréning II. Kommunikáció I. 1gyj 3 Anyanyelvi és irodalmi nevelés módszertana I. (Beszédfejlesztés és anyanyelvi nevelés módszertana) A játék pszichológiai alapjai és pedagógiája II. Egyéni és csoportos gyakorlat I. (óvodában) Egyéni és csoportos gyakorlat II. (bölcsődében) Szaktárgyi gyakorlat I. (Fejlődéslélektan, Kisgyermekkor irodalma, Ének-zene) Szaktárgyi gyakorlat II. (Mozgásfejlesztés, Vizuális tapasztalatszerzés) Mozgásfejlesztés és módszertana Egyéni és csoportos gyakorlat III. II. 2gyj 3 II. 2gyj 2 I. 3gyj 4 II. 4gyj 4 IV. 3gyj 5 V. 2gyj 3 III. 2gyj 3 III. 4gyj 4 Vizuális tapasztalatszerzés IV. 2gyj 3 Egészségpedagógia I. (Gondozástan) Egészségpedagógia II. (Ápolás- és élelmezéstan) I. 2gyj 3 III. 1gy 3 Intenzív gyakorlat I. IV. 3gyj 4 Csoportos gyakorlat I. IV. 2gyj 2 Intenzív gyakorlat II. V. 3gyj 6 Csoportos gyakorlat II. V. 4gyj 3 Összefüggő intenzív gyakorlat Szupervízió VI. 210 gyj

35 Az intézményen kívüli gyakorlat A szakmai gyakorlat tartama Gyermekcsoporton belüli megfigyelések, elemzések Intézménylátogatások, monitorozás (korai fejlesztő, gyermekotthon, lakásotthon, speciális gyermekotthon, bölcsőde, óvoda). Hospitálás egy vagy több intézményben, egyéni tevékenység a gyerekek körében. A csecsemő- és kisgyermekellátás alapvető feladatainak begyakorlása. Ismerkedés a dokumentációval. Egy választott speciális területhez (pl. korai fejlesztéshez, egyéni és szülőcsoportos tanácsadáshoz) kapcsolódó speciális ismeretek terepgyakorlata, az egyéni összefüggő külső terepgyakorlat. A szakmai gyakorlat szintjei Szakmai képességfejlesztés Tájékozódás, az ellátó intézmény rendszerének megismertetése. Viszonylagos önálló tevékenység. Önálló tevékenység tereptanári felügyelettel. Tárgy neve Egyéni és csoportos gyakorlat I. (óvodában) Egyéni és csoportos gyakorlat II. (bölcsődében) Egyéni és csoportos gyakorlat III. Félév 3. sz. táblázat Óra/ vizsga Kredit I. 3gyj 4 II. 4gyj 4 III. 4gyj 4 Intenzív gyakorlat I. IV. 3gyj 4 Csoportos gyakorlat I. IV. 2gyj 2 Intenzív gyakorlat II. V. 3gyj 6 Csoportos gyakorlat II. V. 4gyj 3 Összefüggő intenzív gyakorlat Szupervízió VI. 210 gyj 16 A tantervi háló kiegészítő információi, a KKK kreditarányokra vonatkozó előírásainak való megfelelés A képzési ág közös képzési szakaszához rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit (Lásd: 1. sz. táblázat Közös kompetenciák modulja az óvodapedagógus, tanító képzési ágban) A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit (Lásd. 1. sz. táblázat Egyéb felsorolás) A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 10 kredit (Lásd: 1. sz. táblázat Egyéb felsorolás) A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 80 kredit (Lásd: 2. sz. táblázat) Az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 30 kredit (Lásd: 3. sz. táblázat) 35

36 4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények érvényesítése, teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei. A karon az egyetem Idegennyelvi Központjának nyelvtanárai oktatnak (6 fő) angol, német és orosz nyelvet. Azok a hallgatók, akik felvételkor nem rendelkeznek a kimenethez szükséges nyelvi követelményekkel, szükség szerint ingyenes szolgáltatásként vehetik igénybe a nyelvi kurzusokat (német, angol, orosz nyelv). Az óraszámot, a kimenetet az alábbi táblázat tartalmazza: Tantárgy neve Idegen nyelv I. II. III. IV. 4 gyj 4 gyj 4 gyj 4 gyj kredit A táblázatban jelölt óraszámon túl a téli vizsgaidőszakban illetve nyáron intenzív nyelvvizsgára felkészítő kurzust hirdetünk a hallgatók számára térítésmentesen. V. VI. 5. Az értékelési és ellenőrzési módszereknek, eljárásoknak és szabályoknak, a záróvizsga tartalmának, tematikájának, szerkezetének és értékelésének bemutatása, valamint a (289/2005. Korm. rend. 11. (3) bb) bekezd. szerinti) tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége. Értékelési és ellenőrzési eljárások és szabályok előadások esetén kollokvium (öt fokozatú minősítés, szóbeli vizsga) gyakorlatok és szemináriumok esetén gyakorlati jegy (öt fokozatú minősítés) személyiségfejlesztő tréningek esetén három fokozatú minősítés (nem felelt meg, megfelelt, jól megfelelt) Az egyes tantárgyakra vonatkozó konkrét értékelési, ellenőrzési, számonkérési módszereket és tartalmukat a stúdiumok tantárgyleírásában ismertettük. Záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltételei: Az előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítése, az abszolutórium megszerzése. A szakmai gyakorlatok teljesítése, legalább elégséges minősítésű záróértékelés. Beadott és elfogadott szakdolgozat. A szakdolgozat kritériumai: Szakdolgozatnak az a munka tekinthető, amely megfelel a felsőoktatási gyakorlat ide vonatkozó követelményeinek. A tanulmányok záró írásbeli teljesítménye, amely önálló, a hallgató saját megfigyeléseire, vizsgálataira, szakirodalmi olvasmányaira alapozott szakmai alkotás. Terjedelme minimum 40 ezer karakter (hagyományosan kb. 25 oldal). 36

37 A záróvizsga szerkezete A záróvizsga típusa: szóbeli vizsga A záróvizsga részei: szakdolgozat védése és szóbeli vizsga Szakdolgozat védése: A hallgató előzetesen elkészített diplomamunkáját a konzulens tanára és egy külső független bíráló (opponens) minősíti, a hallgató a bírálatokat megkapja és a záróvizsga részeként reagál a bírálatban felvetett véleményekre. Szóbeli záróvizsga: A Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszak záróvizsgáján az alapképzés főbb témaköreit lefedő komplex tételsorból húz a hallgató, amelyet kifejt. Szóbeli záróvizsga tartalma: o A bölcsőde mint nevelési, gondozási intézmény a gyermekvédelemben és a szociális ellátások rendszerében o A szociálpolitika intézményrendszere. Szociális szolgáltatások Magyarországon o Szegénység a mai magyar társadalomban. A gyermekszegénység aktuális kérdései o A gyemekjóléti-gyermekvédelmi ellátások rendszere, különös tekintettel a bölcsőde szolgáltatásira o A csecsemő és kisgyermekkor jellemzői, a testi események érési, fejlődési jellegzetességei és fejlesztési lehetőségei o A kisgyermekek és a 6-12 évesek fejlődésének pszichológiai sajátosságai o Korai személyes kötődés jelentősége és a normál fejlődésmenet törvényszerűségeinek felismerése o Egészséggondozás és a prevenció tartalma, feladatai o A gondozó-nevelő ápolási, táplálási feladatai és az egészséges fejlődéshez szükséges szokások kialakításának módszertani lehetőségei o A játék pszichológiai jellemzése, a játék fejlődése o A játék fejlődését elősegítő feltételek, a felnőtt személyes részvétele a játékban o A vizuális nevelés személyiségfejlesztő hatása és a nevelési-fejlesztési célok elérésére szolgáló források, módszerek o Az ének-zenei nevelés személyiségfejlesztő hatása és a nevelési-fejlesztési célok elérésére szolgáló források, módszerek o Az anyanyelvi és irodalmi nevelés személyiségfejlesztő hatása és a nevelési-fejlesztési célok elérésére szolgáló források, módszerek o A korai fejlesztés módszerei, a spontán érés támogatása o A sajátos nevelési igényű gyerekek a bölcsődei ellátásban o A család funkciói, a családi szerepek és a családdal való kapcsolattartás lehetőségei o A családi életciklusok, a család, mint támogatórendszer. Normatív és paranormatív krízisek a családi életben o A családok segítésének feltételei: a család megismerése, a segítő kapcsolat szakmai követelményei o Környezeti hátrányok kiegyenlítése, multikulturális nevelés, szegregáció és integráció kérdései A záróvizsga értékelése - szakdolgozat és védése (a két osztályzat átlagát kell számolni, majd érdemjegyeinek azok összegét egész számra kell le-, illetve átlaga felkerekíteni a záróvizsga-bizottság javaslata érdemjegyeinek átlaga alapján) - komplex szóbeli vizsga - gyakorlati záróvizsga 37

38 A tájékoztató kiadvány Internetes elérhetősége: egyetem/szabályzatok 38

39 1. A szakfelelős és a szakirány felelősök Felelősök neve és a felelősségi típus szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős a szakiránya megadásával! Dr. Kovácsné dr. Bakosi Éva III. A képzés személyi feltételei 5 Tudományos fok /cím (PhD/ CSc/ DSc/ akad.) Munkakör (e/f tan/ e/f doc.) szf PhD főiskolai tanár 2. Tantárgylista tantárgyak felelősei, oktatói A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK) Közös kompetenciák és alapozó ismeretek 1. Egyetemes és magyar neveléstörténet 2. Általános és fejlődéslélektan Oktató neve (a tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel) Dr. Sztrinkóné dr. Nagy Irén Dr. Dávid Imre Balogh Éva 3. Szociológia Dr. Fónay Mihály 4. Dr. Bakó Infokommuniká Mária ció Dr. Varga Imre 5. Anatómiaegészségtan Olvasztóné Balogh Zsuzsanna Dr. Bondár 6. A pedagógia alapjai 7. Kutatásmódszert an 8. Jogi és igazgatási alapismeretek Zsuzsanna Dr. Sztrinkóné dr. Nagy Irén Dr. Márkus Edina Dr. Árva Zsuzsanna Tud. fok. /cím (PhD/ CSc/ DSc/ akad.) Ph.D Munkakör (e/f ts. e/f adj./ e/f doc./ e/f tan./ tud. mts./ egyéb) főiskolai FOI-hez tartozás és munkaviszony típusa (AT/AE) A tantárgy oktatói FOI-hez tartozás és munkaviszony típusa (AT/AE/V) Milyen szak(ok) felelőse (B, B+M, pl. a szif: M, M+tM) Hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben (alap- és mesterképzésben összesen) A(T) 24/35 A tantárgy előadója I / N Gyak. fogl.-t tart I / N Hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben (alap- és mesterképzésben összesen) A(T) I N 17/21 Ph.D A(T) I N 14/22 CSc Ph.D Ph.D Ph.D Ph.D Ph.D adjunktu s egyetemi adjunktu s adjunktu s adjunktu s főiskolai főiskolai főiskolai adjunktu s A(T) N I 0/0 A(T) I N 5/25 A(T) I N 2/15 A(T) N I 4/7 A(T) I N 12/12 A(T) N I 2/2 A(T) I I 17/21 A(T) I I 5/12 A(T) I N 3/15 39