A filmhang készítés technológiája

Átírás

1 A filmhang készítés technológiája Írta Balázs Gábor és Zányi Tamás 2004-ben Dr. Erdélyi Gábor, Kovács György, Kıporosy János, Oláh Ottó, Vámosi András támogatásával Bevezetés A digitális hangformátumú filmek sokasága, a multiplex mozik hangrendszereinek jó minısége, a házi mozi rendszerek elterjedése, és a magas színvonalú amerikai és nyugat-európai filmek mára természetessé tették a moziba járó közönség számára a filmek korszerő, hatásos hangi világát, a kiváló hangminıséget. Az utóbbi néhány évben egyre több jó eredeti hangos magyar film is született, mégis az említett alkotásokkal való összehasonlításban gyakran éri kritika a magyar filmeket. Ez az összehasonlítás azonban sántít, hiszen professzionális audiovizuális terméket hasonlítanak össze a Magyarországon töredék ráfordítással, gyakran amatır körülmények között, zajos helyszíneken készülı filmekkel. Azt is szükséges e bevezetıben megemlíteni, hogy az amerikai filmekben tapasztalt magas színvonalú hangtechnikai megoldások nem mindig társulnak hasonló mővészi kvalitásokkal. A mi célunk az, hogy a magyar film értékeit, esztétikai színvonalát megırizve úgy használjuk fel a modern digitális hangtechnika eszközeit, hogy a kép és hang egymást erısítı hatása érvényesülhessen. Magyarországon rendelkezésre áll a nemzetközi standardnak megfelelı hangtechnika, a H.A.E.S. embléma használatára jogosult kollégák tehetsége és felkészültsége magas színvonalú. Amiben elmaradás van, azok a filmkészítés körülményei és a filmhang szempontjainak következetesebb figyelembe vétele a forgatástól a befejezı munkálatokig. Ezeken csak közösen tudunk változtatni, a producerek, gyártásvezetık, rendezık összehangolt munkájával. Ezért aktivizálódott a Magyar Hangmérnökök Társasága (H.A.E.S.) Játékfilmes Tagozata. Célunk a filmhang mővészi és technikai színvonalának emelése. Jelen írásunkban megpróbáltuk összefoglalni a film hang készítésének nemzetközi gyakorlatból is ismert technológiáját. Betartani nem kötelezı, viszont ajánlott, abban az esetben, ha jó minıségő, és a mozi forgalmazás szempontjából is versenyképes, külföldön is eladható filmet szeretnénk készíteni. I. A forgatás elıkészítése A felvétel során a hangstáb munkájának eredményességét nagymértékben határozza meg a stáb és a szereplık együttmőködése, a helyszín megválasztása, a produkció elıkészítettsége. Ehhez komoly szervezés szükséges a forgatás megkezdése elıtt hangi szempontból is. A film hangmérnökének már a tervezés fázisában bizalmat kell kapnia, és együtt kell dolgoznia a többi alkotóval. Ha a rendezı igényli akkor már a forgatókönyv írás is segíthetı hangi ötletekkel. Részt kell vennie a

2 technikai terepszemlén, és célszerő a nyersanyagpróbával egy idıben próbafelvételt készíteni. A jelenlegihez képest alapvetıen több ismerettel kell rendelkeznie a gyártási szakembereknek, valamint a produkció egészének nagyobb alkalmazkodása és nagyobb tájékozottsága szükséges! A jó hangfelvétel érdekében minden részterülettel egyeztetni kell, és ez nemcsak a hangmérnök, hanem a gyártásvezetı kötelessége is! A professzionális feltételrendszer tisztázására a következı kérdésekre kell választ találni: Miért kell a rendezıvel konzultálni? - Mert információ valamint bizalom hiányában a hangmérnöktıl sem várható el, hogy a filmkészítés folyamán teljes értékő alkotótárs legyen. - Mert a szereplık megválasztásának hangi következményei is vannak (szövegmondási és artikulációs képesség). - Mert kiválasztandó helyszíneket zajosság és akusztikai szempontok szerint is mérlegelni kell. - Mert forgatást befolyásoló hangi ötleteket meg kell vitatni (pl. playback). - Mert a felszerelést a rendezı igényeinek valamint a hangmérnök elképzeléseinek megfelelıen kell összeállítani. - Mert felvétel technikai kérdéseket kell megbeszélni: pl. mikor állítható meg, ill. mikor kérhetı új felvétel stb. Miért kell az operatırrel konzultálni? - Mert a nem megfelelı kamera választása zajproblémákat okozhat. - Mert az operatırrel való munkakapcsolat befolyásolja az eredeti hang felvételének sikerét és a stáb többi tagjával való együttmőködést (világosítók, kameracsapat, fahrt) - Mert a felvételi sebességet (24 vagy 25 kocka), valamint az esetleges felvételi lassításokat vagy gyorsításokat egyeztetni kell. - Mert a kameramozgató eszközök, valamint a képformátum (normál, takarásos, cinemascop) befolyásolhatják a dialógus felvételi technikát is. Miért kell a fıvilágosítóval konzultálni? - Mert a különbözı világítási eszközök használata általában komolyan befolyásolja a hangfelvételt, nemritkán lehetetlenné teszi azt. - Kis odafigyeléssel sokat lehet javítani a hangfelvétel körülményein: trafók kitelepítése, ha lehetséges akkor a flicker free üzemmód mellızése, frost-ok megfelelı használata, különösen külsıben stb. - Mert ha agregátor lesz, annak használatát, elhelyezését hangi szempontból is tervezni kell. Miért kell a vágóval konzultálni? - Mert tudni kell már a forgatás megkezdése elıtt, hogy milyen formátumban kell adni a hanganyagot a napi muszterhez. Tudni kell, hogy milyen berendezésen készül a vágás, és a vágónak tudni kell,

3 hogy a hang utómunkához milyen formátumban kell átadni a hanganyagot. Miért kell a jelmeztervezıvel konzultálni? - Mert a gyakran kell használni rádiómikrofonokat, melyeket legtöbbször a ruházaton helyezünk el. A bır és mőszálas anyagok pl. nagyon hangos és kellemetlen zajokat visznek a hangfelvételbe. Ha lehet, ezeket kerülni kell. - Mert a ruhák fazonja befolyásolja a mikrofon beépítés lehetıségét. Miért kell az építészettel konzultálni? - Mert munkájuk az elsıdleges képi szempontokon túl - segítheti a helyszín akusztikájának megfelelı alakítását. Miért kell a berendezıkkel, és kellékesekkel konzultálni? - Mert a bútorok, tárgyak milyensége és minısége meghatározza a helyszíni hangfelvétel zörejvilágát. Nemcsak képben, de hangban is törekedni kell az esztétikus megszólalásra. És végül... Miért kell a producerrel és gyártásvezetıvel konzultálni? - Mert a forgatási hangfelvétel eredményessége, más szekciók költségvetését is érinti! - Mert a film hangi formátumát meg kell tervezni (mono, Dolby Stereo, Dolby Digital, DTS stb.). Ennek ugyanis költségvetési következményei vannak (pl. licensz-díjak, alkalmazott hangfelszerelés stb). - Mert részletes ütemtervet kell készíteni a filmkészítés teljes folyamatára, hogy minden munkafolyamat tervezhetı legyen. - Mert az utómunka stúdióval is egyeztetni kell (ütemterv, technikai paraméterek stb.) - Mert a hangalátevés (muszterelés) kérdéseit tisztázni kell. - Mert a hangfelvétel szempontjából szükséges helyszíni zárás egyeztetni kell. - Mert a szerzıdést a forgatás elıtt legalább két héttel meg kell kötni, hiszen ez mindkét fél számára garanciát jelent. Mint a fentiekbıl látható rengeteg szempont merülhet fel már az elıkészítés szakaszában. Ezeknek egy része ráadásul nem is pénzfüggı. Sajnos mégis sokszor tapasztalunk a produkciók részérıl nemtörıdömséget és érdektelenséget a hangi problémákkal kapcsolatban. Különösen elfogadhatatlan a pillanatnyi anyagi érdekeket privilegizáló szemlélet. Szeretnénk még egyszer e fejezet zárásaként felhívni a figyelmet a leggyakoribb problémákra: - zajos kamerával nem lehet hangot felvenni, - zajos helyszínen ugyanez a helyzet, különösen, ha nem gondoskodnak zárásról, - olcsó, gyenge színvonalú hangtechnikai berendezésekkel nem lehet megbízhatóan dolgozni, - egy személyes hangstábtól nem várható színvonalas munka,

4 - rosszul szervezett forgatás, gyenge, erıtlen felvételvezetés rossz hangfelvételeket eredményezhet. Összefoglalva : A filmforgatáson használt technikai eszközök kiválasztása, a helyszínek hangi környezetének kontrollálhatósága, a stáb alkalmassága a helyszíni hangfelvételhez, ezek mind komoly koordinációt igénylı feladatok, melyek nélkül a film hangja egy kiszámíthatatlan, esetleges tényezıvé válik, mind technikai, mővészi, mind anyagi értelemben! II. A forgatás A produkciók részére a technika fejlıdése alternatív képfelvételi módokat biztosít, melyek különbözı minıségben ugyan,de jelentısen különbözı költségvetéssel készülhetnek. Ez a tendencia a hangfelvételre nem igaz! Például igen elterjedt, olcsó filmezési módszer a dokumentalista, eredeti helyszínen forgatott történet, nemritkán amatır színészekkel, jellemzıen eredeti hanggal. Ugyanakkor ezen filmek alapvetı igénye, hogy játékfilmes, ne pedig dokumentumfilmes hangja legyen. Kimondható, hogy az olcsóbb kép médiumokhoz felvett film igényő hang, a hagyományos 35 mm-es technikához képest nagyobb eszközparkot, esetenként több mikrofonost igényel! Ez azért van, mert: - Az on-line minıségő hangfelvételen kívül a videokamera (ák) hangellátását is biztosítani kell! - Az olcsóbb képnyersanyag több felvett anyagot eredményez ennek összes következményével együtt! - Az elterjedt többkamerás felvételek kiszolgálása csak több URH mikrofon egyidejő használatával oldható meg, ami újabb extra berendezések használatával lehetséges. A legújabb ( és legdrágább ) 4-8 sávos digitális hordozható hangfelvevık is az ilyen felhasználásokra ideálisak! Óriási tévedés tehát egy alacsony költségvetéső eredeti hangos filmben olcsó hangi megoldásokról beszélni! Az összköltségvetés/hangköltségvetés mutató a legalacsonyabb költségbıl készült filmeknél a legmagasabb, mert jellemzıen ez az a mőfaj hazánkban ahol az eredeti hang a legfontosabb! Az elsı és legfontosabb feladat a színészek hangjának tiszta, zajmentes, jól érthetı rögzítése. A dialógus felvétel érdekében gyakran bizonyos háttérzajokat, zörejek, atmoszférákat le kell tompítani, hogy a színészek hangja minél tisztábban kerülhessen felvételre. Így a film hangja autentikus marad, mert nem kell dialóg utószinkront csinálni, viszont atmoszférák és zörejek az utómunka során tetszılegesen illeszthetıek a hangmontázsba. Ezt hívjuk vertikális építkezésnek. A felvételvezetık és asszisztensek gyakran nem értik meg ezt, és az utómunkában szembesül a produkció a dialógussávok zajosságával és keverhetetlenségével.

5 A második legfontosabb feladat a zörejek és atmoszférák felvétele. A hangstábnak biztosítani kell a lehetıséget, hogy azonnal a jelenet után gyorsan és szakszerően fel tudja venni: a dialóg miatt esetleg kihagyott zörejeket, a képen kívül majdan megszólaló zörejeket, a jelenetben el nem hangzott dialóg részleteket, a nemzetközi hang (NKH) elkészítéséhez szükséges egyéb hangokat. Ezeket összefoglaló néven csak hang (CSH, angolul Wild Track) felvételeknek hívjuk. Ugyanígy fel kell venni az atmoszférákat, melyeknek felvételi hossza minimálisan 2-3 perc. Ezen felvételek levezénylése a hangmérnök kérése alapján az elsı asszisztens feladata! A felsorolt feladatok elvégzése néha nagyon gyorsan kivitelezhetı, néha viszont várni kell az optimális hangi feltételek kialakulására. Ezért tehát nagy fegyelem és türelem szükséges az egész stáb részérıl, melyért természetesen köszönet jár. Tisztáznunk kell azonban azt is, hogy a hangfelvételek segítése nem szívesség, hanem munkaköri kötelesség, melyet a producernek és gyártásvezetınek is el kell várnia minden stábtagtól! Ennek érdekében célszerő minden stábtag szerzıdésében feltüntetni, hogy a film eredeti hanggal készül, és minden stábtagtól megértést és türelmet kérünk. Mindez a film érdekeit szolgálja. A hangstáb. Mivel a forgatás alatt nagyon fontos az idı tényezı ( egy forgatási nap több millió forintba kerülhet), ezért fontos, hogy a hangfelvételek elkészítése ne emésszen fel túl sok idıt. Ennek érdekében minimálisan két, de inkább három fıs, professzionális berendezésekkel felszerelt hangstábra van szükség! Az itt befektetett esetleges plusz költség megtérül, hiszen gyorsabban és jobb minıségben tudja a hangstáb felvenni a hangot. (Ezt mutatja a nyugat-európai és amerikai gyakorlat is.) Ez a gyorsaság és precízség ugyanakkor nagyobb szabadságot enged a rendezınek és operatırnek is. A felszerelés. Függ a képfelvétel módjától és médiumától (l. ezen fejezet bevezetıje), a film végsı formátumától (mono, sztereó, vagy digitál 5.1 csatornás), a helyszínektıl, a színészek számától stb. Mindenképpen célszerő a világszerte elfogadott professzionális berendezések használata, melyek megismerése minden gyártási szakember feladata. A Time Code használata. A Time Code-os hangfelvételt és hangutómunkát már több, mint két évtizede használják a nyugati filmgyártásban, és ma már el sem tudják képzelni, hogy vannak helyek, ahol TC nélkül veszik föl akár a vezérhangot is. Az elsı több mint 10 év nálunk kimaradt, mert az olcsó munkaerı, és a nem értékén számított technikai kapacitás pótolta a modern technikát, melynek megvételére amúgy sem volt pénz.

6 Ezért amikor 8 évvel ezelıtt itt is elkezdtük már a DAT korszakban készíteni a TC-os hangfelvételeket, majd 5-6 éve az AVID - Pro Tools korszakban a hangkidolgozás is TC-os lett, átugrottunk egy fejlıdési lépést, és a szakma megspórolta a TC-os vágóasztalokat, TC-os perforált gépeket, és a TC-os Nagrákat is. A labor akkoriban megspórolt kapcsolódó beruházásait azonban ma már meg kell venni, mert a digitális korszakban teljes TC-os vertikumra van szükség, beleértve itt a kamerák TC-s felkészítését is. ( A HD megjelenése is ebbe az irányba hat. ) Tudomásul kell végre venni, hogy a minıség javulását mindig a technikai fejlıdés teszi lehetıvé, de ez még soha sem járt a költségek csökkenésével. Amennyiben viszont az új technikát nem megfelelıen használják a költségnövekedés nagyobb és a minıségjavulás kisebb az optimálisnál. A TC-os hangkidolgozás ma már Magyarországon is megkerülhetetlen, de ha valaki a gazdaságossági számításaiban figyelembe veszi a TC-os hangfelvétel miatt megtakarítható stúdióárakat és munkabéreket, már most is emellett kell, hogy döntsön, ám ha a teljes vertikum rendelkezésére fog állni, további technológiai vargabetők levágására is lehetısé lesz. A csapó használata. Minden esetben (még TC esetén is) kötelezı a csapó precíz használata! A hangmérnöknek, naplóvezetınek és az operatırnek is figyelnie kell a következıkre: a csapószám bemondása érthetı, a felirat olvasható, az összecsapás pillanata tiszta (jól látható és jól hallható) legyen. Csak nagyon ritkán, technikai vagy lélektani szempontból erısen indokolt esetben lehet mellızni a csapót. Hangsúlyozzuk: nagyon ritkán! A hanyag csapózásból adódó plusz munka anyagi terheit a produkciónak kell állnia. Naplóvezetés (sript). A felvételekrıl naplót kell vezetni, melyben a hangfelvételi hibákat is fel kell jegyezni. A hangmérnök kötelessége a felvétel végén a rendezı figyelmét ezekre felhívni, súlyosabb esetben a nap végén a producert tájékoztatni. Ha van rá lehetıség a hanghibát kiküszöbölendı, akkor új felvételt kell készíteni. Ezen kívül a hangmérnök kötelessége az is, hogy felhívja a rendezı figyelmét minden olyan körülményre, mely az eredeti hang használatát veszélyeztetheti (vághatóság, érthetıség stb.). Az a hangfelvevı, aki ezt nem teszi meg, szakképzetlenségrıl tanúskodik. A napi munkafolyamat eseményei röviden. - Érkezés a helyszínre a kamerával egy idıben (hangosztály nélkül tilos felvételt készíteni még akkor is ha csak zörej vagy atmoszféra van). - A hangmérnöknek és mikrofonosnak készség szinten kell ismerni a napi forgatási anyagot. A gyártás ezt az aznapi dialóg lista külön kinyomtatásával segítheti. - A rendelkezı, jelölı, világítási próba alapján a hangi feladatokat meg kell határozni. - A világítás befejezése után hangbeállás következik.

7 - A világítás korrekciója után hangkorrekció, majd fıpróba, melynek rögzítése már hasznos lehet. - Ha a felsorolt elıkészületek nem valósulnak meg (rögtönzéses felvételi technika), akkor a megfelelı hangminıség nem garantálható! - Az adott kép felvételének befejezését a hangmérnöknek is nyugtázni kell. - Ritka kivételtıl eltekintve nincs néma felvétel. - Ritka kivételtıl eltekintve nincs csapózatlan felvétel. - Ajánlott a napi anyagról biztonsági másolat készítése. - A napi forgatási anyagot ellenırizni kell nemcsak a kép szempontjából, hanem a hangminıség és a szinkronitás szempontjából is. Az a produkció, mely soha nem néz hangos musztert (legalább betáról, jó lehallgatási körülmények között) az komoly kockázatot vállal. Még alacsony költségvetéső filmek esetén is azt javasoljuk, hogy legalább az elsı napi anyagot ellenırizzék le. Hangalátevés (muszterelés) A helyszíni hangfelvételeket a forgatással párhuzamosan a laborban elıhívott és Beta SP-re átírt kép alá szinkronba kell tenni. Ezt teszi könnyebbé és gyorsabbá pl. a TC használata, ugyanakkor lassabbá és költségesebbé a hanyag, pontatlan csapózás. Fontos, hogy abban a hangstúdióban készüljön, ahol az utómunka lesz. A folyamat során a forgató hangmérnöktıl kapott anyagot digitális úton a computerbe írják, majd a laborban betára kopírozott képhez a csapók alapján szinkronba helyezik. Ekkor a digitális hang megkapja a forrás time code értékét, a betára visszaírt hangot pedig a vágásnál használják. Ez a betahang gyengébb minıségő analóg hang, filmszalagra nem kerülhet. A vágás befejeztével a vágó EDL listát ad, melynek segítségével az eredeti elsı generációs digit hang a vágás szerint time line-ra rendezıdik. (A másik lehetıség az ún. OMF konverzió használata.) Ez a két leggyakrabban használt módja a hang utómunka megkezdésének. III. Az utómunka 1. A vágáshoz az elızetes konzultáció alapján megfelelı minıségben és formátumban át kell adni a forgatott hanganyagot (lásd még korábban: muszterelés). 2. A vágás megkezdése elıtt a gyártásnak tisztázni kell a zenei jogdíjakat. Munkához nekilátni csak megszerzett jogokkal lehet! 3. Arra kell törekedni, hogy minden a vágásnál felhasznált hang olyan minıségő legyen, hogy akár a végleges hangi utómunkánál is felhasználható legyen. 4. A hangi utómunka az eredeti dialógussáv(ok) kiegyenlítésével kezdıdik. Erre akkor van mód, amikor a kép már véglegesnek tekinthetı. A vágó egy jó képi minıségő beta kazettát és az elızetes egyeztetések alapján EDL listát és/ vagy OMF kompozíciót ad át a hangstúdiónak. Természetesen nem zárjuk ki annak a lehetıségét sem, hogy a végleges kép változtatásra szorulhat a hangi utómunka következtében, azonban az ezzel járó idı-és költségtöbblettel a producernek szembesülnie kell.

8 5. A végleges kép elkészülte után a filmet felvonásokra kell bontani, valamint ellátni a szabvány befutóval, pittyel, kifutóval. 6. A vágás befejeztével a rendezıvel együtt kell kialakítani az utószinkronnal, zörejszinkronnal és a zenefelvétellel kapcsolatos koncepciót. 7. Az utószinkronhoz a felveendı szövegek legbıvebb keretét kell összeállítani, úgy hogy egyrészt a rendezı meghatározza a mővészileg nem megfelelı részeket, másrészt a hangmérnök meghatározza a minıségileg nem megfelelı részeket, valamint az ezekhez kapcsolódó kényszer részeket (összebeszéd, vágás stb.). Ez a munka megfelelı minıségő lehallgatást igényel! (Hangszórók minısége, a terem akusztikai kvalitásai stb.) 8. A hangmérnök mellé a felvételek idejére a következı szakemberek szükségesek: szinkronvadász, szinkronvágó. 9. A szinkronok felvételéhez a végleges képet kell használni, ha nem így történik, az plusz vágási költséggel, esetlegesen pótszinkron készítésével jár. 10. Dialóg szinkronhoz ún. TAKE és KRUMPLI lista szükséges, melyet az 1. asszisztens állít össze a rendezı és a hangmérnök megbeszélése alapján. 11. Zörejszinkronhoz kelléklistát kell összeállítani. A kellékek beszerzése (egy-két általánosan használt dologtól eltekintve) nem a zörejesek és nem a hangmérnök feladata. Ehhez kellékest kell felkérni. 12. Ha nemzetközi hangot (NKH) is kér a produkció, akkor minden olyan rész zörejezendı amely alatt dialóg szól. 13. A dialóg és zörejszinkron felvételéhez is fontos a megfelelı technikai háttér. (Megfelelı mérető és akusztikai tulajdonságokkal rendelkezı stúdiótér, külsık és belsık felvételi lehetısége, zörejezéshez szükséges különféle talajok megléte, a kész felvételek megfelelı formátumban és szinkronban átmásolhatók legyenek minıség romlás nélkül.) 14. A hang utómunka folyamán minél elıbb célszerő áttérni a befutóval kifutóval rendelkezı felvonásos negatívvágottról készült kópiára. Csak így küszöbölhetık ki a negatívvágásból adódó hibák, és csak így garantálható a kópia szinkronitása. Addig nem lehet elkezdeni a fényhang elkészítését, amíg ezt az ellenırzést nem hajtottuk végre! 15. A számítógépek használatával jelentısen megnövekedett a hangmérnökre háruló feladatok mennyisége és az ezzel járó felelısség, valamint a szakmai tudás. A perforált korszakban a vágók készítették elı a hangot keverésre, ık vágták meg a dialógot, atmoszférát, zörejt, ma ez a feladat a hangmérnökökre és a hangvágókra (sound editors) hárul. Egy színvonalas, a világpiacon is eladható 5.1 csatornás digitális hang elkészítése lényegesen nagyobb szakértelmet igényel, mint a korábbi film hangok elkészítése. A számítógép használat elıretörésével új perspektívák nyíltak a digitális jelfeldolgozásban. Ma már nem egyszerően mechanikusan felépülı dialóg, atmo, zene, zörej konstrukcióról van szó. Egy nagy szabadságfokkal rendelkezı, minıségileg új szakma van kialakulóban, nevezzük ezt Sound Design-nak. 16. Ha kész van minden felvétel, a teljes anyagot össze kell állítani.

9 17. A teljes anyag összeállítása után összmuszter vetítés következik a további feladatok meghatározása, valamint a hiányok feltárása érdekében. 18. Néha a film további képvágást igényelhet (kiderülhetnek problémák a hangos vetítés miatt, megváltozhatnak ritmusok, hosszak, hangsúlyok stb.) Tudni kell azonban, hogy ebben az esetben a hangkorrekció miatt plusz költség terheli a produkciót, amelyrıl a szerzıdésnek is rendelkeznie kell. (egyszerő esetben csak a vágás szorul korrekcióra, bonyolultabb esetben a szinkront is újra fel kell venni!) 19. Az elıkeverés akkor kezdhetı el, ha végleges a kép, és minden hang megfelelı minıségben a helyén van. Az elıkeverés folyamán már olyan lehallgatást célszerő használni amely az elızetesen meghatározott hangformátummal konform. Az elıkeverı helység minél jobban közelíti a mozi körülményeket, az elıkevert annál közelebb lesz a végleges keverthez. Az elıkeveréssel egy idıben célszerő elkészíteni az NKH elıkevertet is. 20. A végleges keverés csak mozi körülmények között (megfelelı terem, megfelelı lehallgatás, megfelelı vetített kép) végezhetı! 21. Ha a film hangja analóg Dolby SR, akkor keverés végeztével el kell készíteni a kevert hang kódolt verzióját is. 22. Ha a film hangja Dolby Digital, akkor a kevertet magneto-optikai lemezre (MO Disk) kell kiírni, ha DTS akkor 8 sávos digitális szalagra (HI8). Természetesen digitális kevert esetén is el kell készíteni az analóg kevertet, mely természeténél fogva az analóg lényegesen gyengébb minıségő. Mégis törekedni kell arra, hogy a lehetıségekhez képest minél jobban megközelítsük a digitális hangot. Ennek érdekében keverés korrekciót kell készíteni az analóg kiírás elıtt. 23. Nagyon fontos, hogy a digitális és az analóg hangosságérzete az egész film folyamán megegyezzék. (ez azért lényeges, mert ha a digitális hang megsérül, akkor a vetítıgép a moziban automatikusan átvált az analóg hangra) 24. Ha film 25 kockával forgatták, akkor az anyagot le kell lassítani 24 kockás sebességre. 25. Fényhangírásra a laborba a mérıjelekkel ellátott megfelelı formátumú anyagot kell küldeni átfedésekkel. 26. NKH kiírás. 27. Videó kevert elkészítése a videó ill. TV forgalmazáshoz (nem mozi körülmények között történik.) 28. Az 5.1-es filmhang felvonásokra bomlik, és keverése a mozik hangrendszereihez készült. Ezért a DVD-hez a felvonásokat össze kell állítani folyamatos filmhanggá, és át kell keverni a házimozi rendszerek hangszín és dinamikai viszonyaihoz alkalmazkodva. 29. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hangmérnöknek célszerő végigkövetni a hang útját a laborban is (fényhang készítés, negatív startolás). 30. A fényhang, és a digitális hang ellenırzése a korrekciós, vagy a nullkópia alapján, lehetıleg ugyanott legyen, ahol a keverés készült, de mindenképpen mozi körülmények között.

10 31. A standard kópia elkészítése csak akkor indítható, ha a kontrollvetítés alkalmával hangi probléma nem adódott. 32. A kópiákat elkészültük után is célszerő ellenırizni. 33. Archiválás oly módon, hogy a film keveréskori állapota bármikor visszaállítható legyen. Függelékek I. Filmhang típusok Már az elején szeretnénk leszögezni, hogy kiváló minıségő, versenyképes, piacilag eladható filmet csak digitális hanggal érdemes készíteni. A digitális megjelölés független attól, hogy a film hangja hány csatornás, akár monó akár sztereó akár Dolby sztereó hangról legyen szó, érdemes elkészíteni a digitális verziót is. Természetesen az analóg hangra mindig szükség van, mert ha a digitális lejátszó hibát észlel vetítés közben, átkapcsol az analóg hangra. Csoportosítás formátum szerint: A/ Digitális hang Jelenleg 3 féle digitális hangformátum létezik a film szakmában: Dolby Digital, DTS, SDDS. Az utóbbi a Sony által kifejlesztett rendszer hazánkban jelenleg egyáltalán nem használatos, így errıl részletesen nem beszélünk. A három rendszer nem zárja ki egymást akár mind a három egyidejüleg feltehetı ugyanarra a kópiára, amerikai filmek esetén szinte mindig ez a gyakorlat. A jogdíjak tekintetében nincs lényeges különbség kb. 1 millió forint, ebben az összegben nincs benne a munka bonyolultságából adódó többlet kiadás ( stúdió bérleti díj stb.) Dolby Digital A Dolby cég által kifejlesztett rendszer. A hazai mozikban található Dolby Digital hangrendszerek maximum 6 csatorna átvitelére használhatók. A digitális hang információ a film szélére a perforációk közé van beexponálva. Elınyei a DTS rendszerrel szemben, hogy nem kell külön hordozót mellékelni a film mellé, hiszen a digitális információ rajta van a kópián, másrészt a hazai mozik többsége alkalmas ezen filmek vetítésére, hátránya viszont a picit rosszabb minıség (az átlag nézı számára nem érzékelhetı), valamint a nagyobb sérülékenység amely abból fakad, hogy az információ a film szélén van (ami sérülékenyebb). DTS (Digital Theater System) Elvét tekintve megegyezik a Dolby Digital rendszerrel, a különbség részben abból fakad, hogy a filmen csak egy time code sáv található a fényhang és a kép között, maga a digitális hang információ külön CD ROM okon található, amely vetítéskor szinkronban futnak a képpel, másrészt az így nyert nagyobb kapacitás jobb minıség elérését teszi lehetıvé. Kevésbé sérülékeny mint a Dolby rendszer, viszont külön hordozót kell mellékelni a kópiához. További elıny az archíválhatóság, hiszen a CD rom készlet duplikálásával az archíválás is megoldott.

11 A hangformátumok ismertetése elıtt szót kell ejteni arról, hogy a mozik döntı többsége a következı üzemmódokban képes lejátszani, Dolby Stereo SR, Dolby Digital 5.1, DTS 5.1. Így azok a filmek amelyek nem az említett formátumban készülnek óhatatlanul hátrányba kerőlnek, és a nézı számára is érzékelhetıen rosszúl fognak szólni. Azt is fontos megjegyezni hogy adott formátumban elkészített filmet olyan helyen vetíteni ahol ezt a formátumot nem tudják lejátszani nem célszerő, mert a film az átlag nézı számára is élvezhetetlen lesz. B/ Analóg hang Minden hangos kópiának rendelkeznie kell analóg hanggal (fényhang) amely maximum két csatorna lehet. A jobb minıség érdekében zajcsökkentı és dinamika növelı eljárásokat használnak, melyek neve Dolby SR (régebben használatos volt a Dolby A, de ezt ma már nem használják). Ez jelenleg az analóg fényhang legfejlettebb és egyben legelterjedtebben használt formája. Ami nagyon fontos és feltétlenül betartandó, hogy az analóg hangot a mozik 99% ában Dolby Stereo SR-en keresztül fogják lejátszani, ha a film nem Dolby Stereo SR kódolással készült, akkor élvezhetetlen lesz, ugyanez a helyzet akkor is, ha a film Dolby Stereo SR kódolással készült, de a mozi nem tud Dolby Stereo SR-t lejátszani. Mindezeket figyelembe véve azt javasoljuk, hogy minden esetben Dolby Stereo SR kódolással kerüljön rá a kópiára az analóg hang, és lehetıség szerint ne engedjük vetíteni a filmet olyan moziban ahol nincs Dolby Stereo SR lejátszási lehetıség.a Dolby Stereo SR-nek játékfilmek esetén van jogdíj vonatkozása is, rövidfilmek esetén ingyenes, de minden esetben engedélyeztetni kell a Dolby céggel. A Dolby Stereo SR végeredmény azért is praktikus, mert a gépészek általában a gyakorisága miatt minden analóg hangú filmet ellenırzés nélkül ebben az üzemmódban vetítenek, különösen igaz ez külföldön. A Dolby Stereo SR

12 kódolással készülı film esetén nagyon fontos, hogy a végsı keverés olyan stúdióban készüljön amely rendelkezik a Dolby Stereo SR keveréshez szükséges feltételekkel. Csoportosítás hangcsatornák száma szerint: Mono hang A hangcsatornák száma 1. Lehet analóg vagy digitál. Térhatása nincs. Ma már olyan ritkán használják, hogy használatának dramaturgiai jelentése van. Még monó hang esetén is javasoljuk a digitális hangkészítést, ugyanis a hangsávok száma független attól, hogy a film hangja digitális, vagy analóg. A monó film megszólalásakor csak egy hangszóróból hallható hang a center sugárzóból amely a vászon közepén található. Monó üzemmóddal általában a mozik nem rendelkeznek, így monó végeredmény esetén is a Dolby Stereo SR kódolást javasoljuk. Sztereó hang Az átvitt hangcsatornák száma kettı, a jobb és bal csatorna. Lehet analóg vagy digitál. Nagyon kevés moziban van lehetıség tisztán sztereó, tehát a zenehallgatásból megszokott bal-jobb hang vetítésére. Így ezt a formátumot nem javasoljuk használni, csak abban az esetben ha elkészül a Dolby Stereo SR kódolt. Ennek oka abban keresendı, hogy ha egy hagyományos szeteró hangot Dolby Stereo SR üzemmódban vetítik (lásd következı pont) nemcsak pocsék hangminıség lesz a végeredmény, hanem mindenféle hibás irányokból is megszólalhatnak hangok. Ez az esetek 99% ában jellemzı hiba! Dolby Stereo Az átvitt csatornák száma 4, persze csak bizonyos megkötésekkel hiszen a fényhang csak két független csatorna rögzítésére alkalmas. Csak analóg lehet, mert ez a Dolby laboratórium által még a 70-es években kifejlesztett analóg kódolási eljárás, melynek lényege az, hogy a keveréskor négy csatornát kettıbe (úgy hívjuk Left totál - Right totál) rögzítünk (enkódolás), a mozi lejátszásnál pedig ennek ellentétje zajlik (dekódolás). Így a hagyományos sztereó jobb és bal csatorna kiegészülhet két további csatornával, egy középsı vagy center csatornával, valamint egy hátsó effekt csatornával. A center csatorna feladata az, hogy a hallgató személy helyzetétıl függetlenül a közpre szánt hangok (elsısorban dialóg és zörej) a vászon közepének irányából érkezzenek a hallgatóhoz. Az effekt csatorna feladata hogy speciális irányú hangokkal, valamint a térhatás növelésével erısítsék a film hanghatásait. Dolby Stereo film keverése csak az erre alkalmas stúdióban végezhetı. A kódolás csak professzionális hardver kodolóval végezhetı, a kevert anyagot SR zajcsökkentıvel is el kell látni. Az effekt csatorna nem független csatorna, valamint sávszélessége sem teljes. A Dolby Stereo hang monósításakor az effekt sugárzóba szánt hangok eltünnek, így a monó kevertek készítésénél ezt figyelembe kell venni. 5.1-es hang Az átvitt csatornák száma hat. Csak digitális lehet. Öt csatorna teljes sávszélességő független, ami annyiban különbözik a Dolby Stereo-tól hogy a hátsó effekt csatorna sztereó, bal hátsó és jobb hátsóból áll, valamint az öt csatorna kiegészül egy hatodik mélyhangú csatornával. Így áll össze a jobb,

13 középsı, bal, jobb hátsó, bal hátsó, mélyhangú csatornákból az 5.1 es hang (L, C, R, Ls, Rs, LFE). A csatornák számából következik, hogy a fényhang nem alkalmas ezen csatornák átvitelére, ezt megoldandó jöttek létre a különféle digitális átviteli módok. (Dolby Digital, DTS, SDDS) Az 5.1-es hang a nagyobb, független csatorna számnak, a digitális minıségnek köszönhetıen teljesen megváltoztatta a filmek hangi világát. Ha versenyképes, eladható filmet akarunk készíteni mindenképpen célszerő az 5.1 es hang használata, hiszen egyrészt kialakult egy igényes mozilátogató réteg, akik a magyar filmektıl is elvárják az amerikai filmekben megszokott minıséget, másrészt a házimozi rendszerek széleskörü elterjedése is lehetıvé teszi, hogy az otthonokban is a mozikban megszokott minıségben élvezhessék a filmeket. Az utóbbi idıben egyre több (szinte minden) filmbıl készül DVD, ami 5.1 es hanggal élvezhetı igazán. II. A szerzıdés legfontosabb elemei. A film mővészi tulajdonságai mellet egy nagy értékő, drága ipari termék is. A producer, rendezı, operatır, vágó, hangmérnök, és a többi munkatárs egyben alkotótársak és vállalkozók. A megrendelı pedig nem más, mint a nagybetős produkció, a filmstúdió, aki az elkészülı film jogtulajdonosa. Ezért különösen fontos, hogy a film technikai és mővészi színvonalát szakmailag és jogilag is precíz szerzıdésben biztosítsák. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mai magyar filmgyártás ellentétben az európai és tengerentúli filmgyártással ezt nem veszi eléggé komolyan, azaz nem köttetnek szerzıdések, vagy csak a munka elvégzése után inkorrekt feltételekkel, vagy ha köttetnek, akkor gyakran nem tartják be, sıt nem is foglalkoznak késıbb annak tartalmával. A kölcsönös minıségbiztosítás jegyében a magyar hangmérnökök a következı elemeket tarják elengedhetetlenül fontosnak a jövıbeli szerzıdésekben, ill. azok elıkészítésében. 1. A produkció írásbeli árajánlatot kér, melyben tételesen felsorolásban szétválnak a hangtechnikai berendezések (vagy stúdió) díjai a személyi munkadíjaktól, ill. honoráriumoktól. 2. A forgatás megkezdése elıtt a produkció tájékozódik, hogy az adott hangtechnikai berendezések megfelelnek-e a nemzetközi standardnak. 3. Megköveteli, hogy a minıségi hang érdekében a hangstáb minimálisan hangmérnökbıl és mikrofonosból álljon, de nehezebb, többszereplıs film, ill. forgatási napok esetén támogatja a harmadik ember (segédmikrofonos/kábeles) alkalmazását is. 4. A szerzıdést a munka elıtt legalább 1-2 héttel megkötik. 5. Rögzítik a munka konkrét idejét (vagy pontosan, vagy tól-ig megjelöléssel). 6. A szerzıdésben elfogadják nemcsak az árakat, de a fizetés ütemezését is. 7. Ha eredeti hangos filmrıl van szó (az esetek 99 %-ban igen), ennek tényét a fıbb munkatársak (1.asszisztens, fıvilágosító, jelmeztervezı, díszlet stb.) szerzıdésében is rögzítik (lásd jelen írás A forgatás elıkészítése c. fejezetét).

14 8. Ha az utómunka hangmérnök és a hangfelvevı személye nem ugyanaz, akkor a szerzıdés mellékleteként rögzítik a hangfelvevı konkrét feladatait: hangszkript vezetése, a csapózás helyességének figyelése, a jelenet hangjainak felvételén túl csakhang és atmoszféra felvételek készítése, a dialógusok helyességének és vághatóságának figyelése, a fı munkatársakkal együtt a dialógust zavaró zajforrások megszüntetése, a rendezı azonnali tájékoztatása az esetleges hangfelvételi hibákról stb.