A Közbeszerzések Tanácsa tájékoztatója

Átírás

1 A Közbeszerzések Tanácsa tájékoztatója a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény 63. (2)-(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Olaszországban, illetve Franciaországban letelepedett ajánlattevők (alvállalkozók) vonatkozásában A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) 64. (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Értesítő november 17-én megjelent 132. számában tájékoztatta a közbeszerzési eljárások résztvevőit a Kbt. 60. (1) bekezdése, illetve a 61. (1)-(2) bekezdései szerinti kizáró okok hiányának egyes tagállamokban érvényes igazolási módjairól. A tájékoztató az Európai Unió korábbi tagállamai igazolási gyakorlatát ismertette, Olaszország és Franciaország kivételével. Az Európai Bizottság időközben rendelkezésünkre bocsátotta e két tagállamban érvényes igazolási módokat ismertető dokumentumokat is, így e két országban irányadó rendelkezésekről ezúton tájékoztatjuk a közbeszerzési eljárások résztvevőit. E tájékoztató kizárólag a tagállamok által az Európai Bizottság számára nyújtott adatszolgáltatáson, e dokumentumok hiteles fordításán alapul. Kiemeljük, hogy a fordítások tartalmát a Közbeszerzések Tanácsának nem áll módjában ellenőrizni. Tekintettel arra, hogy e válaszlevelekben is hivatkozás történik az Európai Közösség közbeszerzési irányelveinek irányadó szakaszaira, így a tájékoztatóban ezen rendelkezéseket ismételten ismertetjük a könnyebb kezelhetőség érdekében. A szolgáltatás nyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 92/50/EGK irányelv 29. cikke, illetőleg az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 93/36/EGK irányelv 20. cikk (1) bekezdése, valamint az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 93/37/EGK irányelv 24. cikke értelmében: Kizárható a szerződésben való részvételből az ajánlattevő, ha a) csődbe ment vagy felszámolás alatt áll vagy ezekkel összefüggésben bírósági eljárás folyik vele szemben, vagy csődegyezséget kötött, felfüggesztette üzleti tevékenységét, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében hasonló helyzetben van; b) csődeljárás, kötelező felszámolási vagy ezekkel összefüggő bírósági eljárás, vagy csődegyezségi eljárás vagy bármilyen, a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás alanya; c) szakmai magatartásával kapcsolatos jogsértés miatt jogerős ítélettel elítélték;

2 d) súlyos szakmai kötelességszegést követett el, amelyet az ajánlatkérő bármilyen indokolt eszközzel bizonyítani tud; e) nem tett eleget a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének; f) nem tett eleget az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján fennálló adófizetési kötelezettségének; g) az e fejezetben előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során hamis nyilatkozatot tett, vagy nem közölte a kért adatokat. A fenti d) és g) pontok hiányát az irányelvek alapján nem kell az ajánlattevőnek (alvállalkozónak) igazolni, így a tagállami válaszok csak az a)-c) és e)-f) pontokra terjednek ki.

3 Franciaország A népjóléti, munkaügyi és szociális miniszter, a gazdasági, pénzügyi és ipari miniszter, az egészségügyi, családügyi és fogyatékkal élők minisztere, a mezőgazdasági, élelmezési, halászati és vidékfejlesztési miniszter és a költségvetéssel, illetve a költségvetési reformmal megbízott miniszter február 6-i 31. számú Hivatalos Közlönyben megjelent határozata alapján. A 93/36/EGK irányelv 20. cikkében, a 93/37/EGK irányelv 24. cikkében és a 92/50/EGK irányelv 29. cikkében foglaltaknak megfelelően előírt igazolások kiállításának alapját képező adók és illetékek a következők: - jövedelemadó; - társasági adó; - általános forgalmi adó. A fenti adókkal kapcsolatos bevallások aláírását tanúsító igazolást azok átvételére jogosult adóhivatalok állítják ki. Az igazolásokat az alábbiak befizetésének tanúsítására bocsátják ki: - jövedelemadó: állami számvevők; - társasági adó: állami számvevők, vagy nagyvállalatok vezetőségi könyvvizsgálója; - általános forgalmi adó: adókönyvelő. Az előírt igazolások kiállításának alapját képező társadalombiztosítási befizetések és járulékok a következők: - társadalombiztosítási, munkahelyi balesetbiztosítási, foglalkozási betegbiztosítási és az általános rendszerben folyósított családi pótlék járulékai; - a társadalombiztosításról szóló törvény szakaszával intézményesített általános szociális járulék; - az január 24-i számú rendelkezés 14. szakaszával intézményesített társasági adósság járulék; - a mezőgazdaságban dolgozó alkalmazottak társadalombiztosítási és családi pótlék járulékai; - mezőgazdaságból élő, alkalmazásban nem álló személyek család-ellátási személyes járulékai; - a vidékfejlesztési törvény és szakaszaiban meghatározott, mezőgazdaságból élő, alkalmazásban nem álló személyek betegbiztosítási, rokkantsági és anyasági járuléka; - a vidékfejlesztési törvény szakaszában meghatározott időskori biztosítási járulékok; - a vidékfejlesztési törvény szakaszában meghatározott, mezőgazdaságból élő, alkalmazásban nem álló személyek munkahelyi baleset- és foglalkozási betegbiztosítási járulékai; - mezőgazdaságból élő, alkalmazásban nem álló személyek egyéni családipótlék-

4 járuléka; - a társadalombiztosításról szóló törvény szakaszában meghatározott kötelező betegbiztosítási és anyasági járulék; - a társadalombiztosításról szóló törvény szakaszában (1., 2. és 3. pont) meghatározott önálló szervezetek kezelésébe tartozó, kötelező időskori és rokkantságielhalálozási biztosítások járulékai; - fizetett szabadságok és kedvezőtlen időjárás miatti munkanélküliségi segély folyósítását biztosító pénztárakhoz befizetett törvényes járulékok. A befizetési igazolásokat kiállító szervezetek: - társadalombiztosítási és családi pótlékok járulékait beszedő egyesületek és a társadalombiztosítási, munkahelyi baleset- és foglalkozási betegség-biztosítási és családi pótlékokat, valamint a társadalombiztosítási törvény L szakaszával intézményesített általános társadalombiztosítási járulékokat, továbbá az január 24-i számú rendelet 14. szakaszával intézményesített társasági adósságbehajtási járulékokat beszedő általános társadalombiztosítási pénztárak; - társadalombiztosítási és családi pótlékok járulékait beszedő egyesületek és a mezőgazdaságból élő nem alkalmazottak egyéni családi pótléka járulékait és a társadalombiztosítási törvény L szakaszával intézményesített általános társadalombiztosítási járulékokat, továbbá az január 24-i számú rendelet 14. szakaszával intézményesített társasági adósság-behajtási járulékokat beszedő általános társadalombiztosítási pénztárak; - mezőgazdasági segélypénztár a mezőgazdaságban dolgozó alkalmazottak és a mezőgazdaságból élő nem alkalmazottak társadalombiztosítási járulékai, továbbá a társadalombiztosítási törvény L szakaszával intézményesített járulék és a mezőgazdaságból élő alkalmazott és nem alkalmazott személyek társasági adóssági visszafizetésére szolgáló járulékok esetében; - mezőgazdasági segélypénztárak és a vidékfejlesztési törvény L szakaszában előírt biztosító szervezetek, a beteg-, rokkantsági és anyasági járulékokra; - általános társadalombiztosítási pénztárak a társadalombiztosítási törvény L szakaszával intézményesített társadalombiztosítási járulék és társasági adósság visszafizetésére szolgáló járulék csakúgy, mint mezőgazdaságból élő és a tengeren túli megyékben gazdálkodó, nem alkalmazott személyek családi pótlék, időskori, beteg-, rokkantsági és anyasági biztosítási járulékai esetében; - mezőgazdasági segélypénztárak vagy a vidékfejlesztési törvény L szakaszában meghatározott biztosító szervezetek csoportja, amennyiben a gazdálkodás tengeren túli megyékben történik, valamint általános társadalombiztosítási pénztárak vagy az említett csoportok a mezőgazdaságban dolgozó nem alkalmazott személyek munkahelyi baleset- és foglalkozási betegbiztosítása esetében; - mezőgazdasági segélypénztár, a társadalombiztosításról szóló törvény L szakaszában rögzített kötelező beteg- és anyasági biztosítás esetében, vagy - jogátruházás folytán - a társadalombiztosítási törvény L szakaszában megjelölt szervezet; - illetékes alapszervezetek a társadalombiztosítási törvény L szakaszában (1., 2. és 3. pont) megjelölt önálló szervezetek hatáskörébe tartozó kötelező időskori, rokkantsági és elhalálozási biztosítási járulékok esetében;

5 - fizetett szabadságok illetékes kifizető pénztárai, a fizetett szabadságok és kedvezőtlen időjárás okozta munkanélküliségi járulékok esetében. Az ajánlattevők (alvállalkozók) a megyei kincstári kifizetőhivataltól, ahol jövedelemadó-, társasági vagy általános forgalmi adófizetési kötelezettségüknek tesznek eleget, illetve az adóhivataltól, amennyiben ugyanezen kötelezettségeiknek Párizsban tesznek eleget, a fentiekben meghatározott eredeti igazolások benyújtása ellenében átvett igazolásokról éves kimutatást kaphatnak. Amennyiben az ajánlattevő (alvállalkozó) a kérelem benyújtását megelőző év december 31-én a nagyvállalati igazgatóság hatáskörébe tartozik, úgy az éves kimutatást az ezen igazgatóság irányításával megbízott interregionális vezető állítja ki, az alábbi feltételek mellett: - a pályázónak naprakészen eleget kell tennie ezen rendelet 1. szakaszában meghatározott és a nagyvállalati igazgatóság hatáskörébe tartozó bevallási és befizetési kötelezettségeknek; - továbbá ezen rendelet 1. szakaszában meghatározott azon eredeti igazolások benyújtása ellenében, amelyek nem tartoznak a nagyvállalati igazgatóság hatáskörébe; - továbbá az ezen rendelet 2. szakaszában meghatározott eredeti igazolások benyújtása ellenében. Az ajánlattevők (alvállalkozók) bemutathatják az ajánlatkérőknek a fentiekben meghatározott igazolások másolatát, továbbá az átvett igazolások éves kimutatását.

6 Olaszország Az olasz rendszerben az eljárások egyszerűsítésére vonatkozó jogszabály következtében jelenleg nincs előírva, hogy a közbeszerzési eljárások résztvevőinek a kizáró okok hiányát bizonyító igazolást kellene bemutatniuk. Ehelyett csupán helyettesítő nyilatkozatot kötelesek benyújtani. Az ajánlatkérőre hárul, hogy nyilvántartásainak közvetlen tanulmányozásával meggyőződjön a nyilatkozatok valóságtartalmáról. (Az alábbi tájékoztatás elkülönített részei azt tükrözik, hogy az idézett információk különböző minisztériumoktól származnak.) A más országokban meghirdetett vagy a közösségi intézmények által kiírt közbeszerzési pályázatokon való részvételhez szükség lehet a megfelelő igazolások benyújtására. Ez esetlegesen problémákat okozhat az olasz vállalkozások számára, ha tekintetbe vesszük, hogy jelenleg az erkölcsi bizonyítvány nem tartalmazza azon büntetéseket, amelyekkel kapcsolatban lehetséges a meg nem említés kedvezményének igénybevétele, illetve a tárgyalásról való lemondással kiszabott büntetéseket; ezen bizonyítvány a közigazgatási szervek részére sem állítható ki. Továbbá, ami az úgynevezett "járulékfizetési kötelezettség teljesítését" illeti, jelenleg nem létezik olyan igazolás, amely ezt minden kétséget kizáróan igazolja; az olasz rendszerben olyan igazolás sem létezik, amely igazolja az adófizetési kötelezettségek teljesítését. A február 13-i 36. sz. Hivatalos Közlöny 22/L. mellékletében közzétett november 14-i 313. sz. köztársasági elnöki rendelet egységes szerkezetbe foglalva tartalmazza azon törvényerejű rendeleteket és utasításokat, amelyek többek között az alábbiakra vonatkoznak: jogerős büntetőjogi (elmarasztaló ítéletek és határozatok) és polgárjogi (cselekvőképességre vonatkozó határozatok, csődnyilatkozatok) bírósági intézkedések bejegyzésére vonatkozó joganyag. A fentiek igazolására irányuló szolgáltatást (amely - noha nem megfelelő kifejezéssel - büntetlen előéletről szóló igazolásként ismert) központi informatikai rendszer biztosítja, amelynek révén az erkölcsi bizonyítvány az Olaszország területén tevékenykedő bíróságok mellett működő Államügyészségek Bűnügyi Nyilvántartásainak helyi hivatalaihoz benyújtott kérelem révén szerezhető be. Az említett egységes szerkezetbe foglalt törvényszöveg (a továbbiakban: e.sz.t.) 3. szakasza tartalmazza a bűnügyi nyilvántartás kivonatába bejegyzendő valamennyi intézkedés megnevezését.

7 A közigazgatási szervek, valamint a közüzemi szolgáltatók (az e.sz.t. 28. szakasza értelmében) jogosultak funkcióik gyakorlásához kapcsolódó okok miatt hatósági erkölcsi bizonyítványt beszerezni, amelynek tartalma megegyezik az érdekelt részére kiállítandó bizonyítvány tartalmával (az e.sz.t. 24. szakasza értelmében). Ez utóbbi bizonyítványban fel vannak tüntetve a bűnügyi nyilvántartásban szereplő bejegyzések, az e.sz.t. 24. szakaszának 1. bekezdésében felsoroltak kivételével. Az e.sz.t. 39. szakasza lehetővé teszi a közigazgatási szervek és a közüzemi szolgáltatók számára, hogy a rendszert mind a december 28-i 445. sz. köztársasági elnöki rendelet 46. szakaszában foglalt, hivatalból történő információszerzés, mind pedig az ugyanezen rendelet 71. szakaszában foglalt ellenőrzések végrehajtása céljából igénybe vegyék (az önnyilatkozatok valódiságának ellenőrzése). A fentiekben felsorolt szervek számára a rendszer közvetlen igénybevételének intézménye lehetőséget biztosít arra, hogy hozzáférjenek - egy adott személyre vonatkozó bejegyzésekkel kapcsolatos - olyan információkhoz, amelyekről az e.sz.t. 24. szakaszával kapcsolatos 28. szakasz értelmében kiállított igazolások beszerzése révén nem szereznének tudomást, mivel ez utóbbi nem tartalmazza az (1) bekezdés értelmében nem szerepeltethető információkat. A jelenlegi állapot szerint nem lehetséges a bűnügyi nyilvántartás informatikai rendszeréhez való automatizált hozzáférés, mivel nincs közvetlen kapcsolat a rendszer és az érdekeltek között. A telematikus összeköttetés jelenlegi hiányának megszüntetése és az e.sz.t. 39. szakaszában foglaltak szerinti működés biztosítása céljából, hogy a közigazgatási szervek és a közüzemi szolgáltatók beszerezhessék a specifikus jogszabályi rendelkezések révén hatáskörükbe utalt közigazgatási eljárások lebonyolításához szükséges információkat, mostantól ideiglenes jelleggel létrehoztuk azon eljárást, amelynek keretében a bűnügyi nyilvántartás információs rendszere a helyi hivatalok és a központi nyilvántartás közvetítésével vehető igénybe. A telematikus összeköttetés hiánya miatt ezen eljárás nem teszi lehetővé, hogy a közigazgatási szervek szelektív módon jussanak hozzá az általuk megismerni kívánt információkhoz, tehát az eljárás révén csak a bűnügyi nyilvántartás általános igazolása szerezhető be, amely az egy adott személy nevéhez kapcsolódó valamennyi bejegyzést tartalmazza. "Az államigazgatási eljárás általános szabályairól" szóló i 3. sz. törvény 15. szakaszának a) és b) pontjában foglaltak révén az 554/1999. sz. köztársasági elnöki rendelet 75. szakaszának (2) bekezdésében foglaltak implicite hatályon kívül helyezettnek tekintendők, mely utóbbi bekezdés szerint a közbeszerzési pályázat résztvevői kötelesek a bűnügyi nyilvántartás vagy a függőben lévő közterhek nyilvántartása igazolásának benyújtásával bizonyítani, hogy nem állnak fenn velük

8 szemben az említett (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt kizáró okok. Az említett 15. szakasz a i 445. sz. köztársasági elnöki rendelet szövegét kiegészítette a 77/A szakasszal, amelynek alapján a II. és III. címben foglalt közigazgatási dokumentációra vonatkozó rendelkezéseket valamennyi olyan tényállás esetén alkalmazni kell, amikor a törvény igazolást vagy egyéb tanúsítványt ír elő, beleértve az állami vagy közhasznú építési beruházás, szolgáltatás és árubeszerzés odaítélési eljárását és a fentiekkel való megbízást, jóllehet ezeket külön jogszabályok szabályozzák, kivéve a 78. szakaszban kifejezetten felsorolt jogszabályokat. Következésképpen, a /köztudomású tényeket igazoló okiratot/ helyettesítő nyilatkozat már a 75. szakasz (1) bekezdésének b) és c) pontjaiban foglalt kizáró okokra vonatkozóan is engedélyezettnek tekinthető. A fentiek figyelembevételével - ahogyan ezt a Közmunkaügyi Felügyeleti Hatóság is kifejtette i 13. sz. levelében -, az ajánlatkérők kötelesek a 445/2000. sz. köztársasági elnöki rendelet 71. szakaszának (1) bekezdése értelmében elvégezni a szükséges ellenőrzéseket az önnyilatkozatok valóságtartalmára vonatkozóan. Ezen ellenőrzéseket, ha a köztudomású tényeket igazoló okiratokat helyettesítő nyilatkozatokra irányulnak, ugyanazon módozatokkal kell elvégezni, mint amelyeket az említett köztársasági elnöki rendelet 43. szakasza tartalmaz, azaz közvetlen módon igénybe véve az igazoló közigazgatási szerv archívumait, vagy ezen szervtől igényelve - akár informatikai vagy telematikus eszközök révén is - annak írásban történő igazolását, hogy az önnyilatkozatban foglaltak megfelelnek az illető szervek nyilvántartásaiban tárolt adatoknak. Leszögezzük továbbá, hogy a 445/2000. sz. köztársasági elnöki rendelet 43. szakasza értelmében az ajánlatkérők nem jogosultak a következő 46. szakasz szerinti olyan állapotra, személyes helyzetre vagy tényre vonatkozó okmányt vagy igazolást kérni, amelyet a már birtokukban lévő okmányok tartalmaznak, vagy amelynek igazolására ők maguk kötelezettek, oly módon, hogy hivatalból beszerzik a megfelelő okmányokat, miután az érdekelt részére megjelölték az illetékes közigazgatási szervet és az igazolás beszerzéséhez szükséges adatokat.