M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út Körmendkelet (M8-86. sz. utak csomópontja) - osztrák államhatár szakasz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út Körmendkelet (M8-86. sz. utak csomópontja) - osztrák államhatár szakasz"

Átírás

1 M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út Körmendkelet (M8-86. sz. utak csomópontja) - osztrák államhatár szakasz Környezeti hatástanulmány - Natura 2000 hatásbecslés Megbízó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

2

3 M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) - osztrák államhatár szakasz TPE THU 09 D P:\Budapest\TPE\PROJECTS\ M8 motorway_detailed EIA\H Környezeti Reports hatástanulmány and Drawings\H.02 Outgoing Reports\Környzeti - Natura hatásbecslés Megbízó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt Budapest, Váci út 45. Mott MacDonald Magyarország Kft., H-1138 Budapest, Népfürdő u. 22, Duna Tower A épület, 6. emelet, T F W

4

5 Dokumentum kiadási és módosítási adatok Módosítás Dátum Összeállította Ellenőrizte Jóváhagyta Megjegyzés A Ilonczai Zoltán Mogyorós Péter Farkas Péter Belső munkaközi anyag B Mogyorós Péter Sándor Péter Farkas Péter Munkaközi anyag belső minőségellenőrzése C Mogyorós Péter Sándor Péter Farkas Péter Munkaközi anyag végső verziója D Mogyorós Péter Sándor Péter Farkas Péter Végleges változat Jelen dokumentum a címben szereplő projekthez vagy annak megnevezett részéhez készült, és más projekthez nem alkalmazható vagy nem használható fel a megfelelőségének független ellenőrzése nélkül és a Mott MacDonald Magyarország Kft. előzetes írásbeli felhatalmazásának beszerzése nélkül. A Mott MacDonald Magyarország Kft. nem vállal felelősséget azokért a következményekért, amelyek abból eredhetnek, ha a jelen dokumentumot a megbízás céljától eltérő egyéb célokra használják fel. A jelen dokumentumot ilyen eltérő célokra felhasználó vagy hasznosító személy elfogadja, és a használat vagy hasznosítás tényénél fogva köteles megerősíteni azt a vállalását, hogy az abból származó valamennyi kárért és összes veszteségért kártalanítja a Mott MacDonald Magyarország Kft.-t. A Mott MacDonald Magyarország Kft. semmilyen felelősséget nem vállal a jelen dokumentumért a megbízást kiadó személyétől eltérő bármilyen más féllel szemben. A Mott MacDonald Magyarország Kft. nem vállal semmiféle felelősséget a megbízás tárgyát képező jelentés alapjául szolgáló, más felek által szállított információkért és adatokért, valamint az azokból származó, a Megbízót ért szerződéses vagy szerződésen kívüli veszteségekért vagy károkért. Nem vállal továbbá semmiféle felelősséget azon veszteségekért vagy károkért sem, amelyek a Mott MacDonald Magyarország Kft. által felhasznált, más felek által szolgáltatott adatokon alapuló bármilyen következtetésekből erednek.

6

7 Tartalomjegyzék Fejezet Cím Oldalszám Összefoglaló i 1. Az érintett Natura 2000 terület és egyéb érintett védett területek bemutatása Érintett Natura 2000 terület neve, kódja HUON20008 kódszámú Rába és Csörnöc-völgy elnevezésű Különleges Természetmegőrzési Terület Élőhelyek Fajok Egyéb közvetve érintett védett területek bemutatása Őrségi Nemzeti Park Rába-völgy Ramsari terület További Natura 2000 területek, melyekre a beruházás nincs jelentős hatással Nemzeti Ökológiai Hálózat Térképi ábrázolás 7 2. A beruházás bemutatása A Natura 2000 területre hatással lévő beruházás rövid bemutatása A beruházás mérete, jelentősége, tervezett időtartama A beruházás mérete Jelentősége A beruházás tervezett időtartama A beruházás által igénybe vett terület és az okozott hatás nagysága, térképi ábrázolása A terv kivitelezésének várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása A terv kivitelezésének várható időtartama Várható főbb építési fázisok és azok becsült időintervalluma A kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása A beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése Anyagnyerőhelyek, depónia Pihenőhelyek Mérnökségi telep A terv vagy beruházás hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése Botanikai jellemzés A1m szakasz B1m szakasz B2m szakasz B2m-A3m-átkötés B3m szakasz Zoológiai jellemzés A1m szakasz B1m szakasz B2m szakasz /TPE/THU/09/D Drawings\H.02 Outgoing Reports\Környzeti hatásvizsgálat H02-6-

8 B3m szakasz B2m-A3m-átkötés A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása A jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet bemutatása Körmendi kistérség Szentgotthárdi kistérség Várható gazdasági és társadalmi következmények Direkt hatások Indirekt hatások A beruházás kedvezőtlen hatásai A várható természeti állapotváltozás leírása a beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében A1m szakasz B1m szakasz B2m szakasz B3m szakasz B2m-A3m-átkötés A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra gyakorolt, várhatóan kedvezőtlen hatások leírása, bemutató térképmellékletekkel Élőhelyek Fajok Az érintett terület élőhelyeinek vizsgálata A jelölő fajokra gyakorolt hatások vizsgálata Egyéb védett vagy Natura 2000-es, de nem jelölő fajokat érő hatások vizsgálata Térképi ábrázolások A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások becsült mértéke Alternatív megoldások A tervező, illetve beruházó által tanulmányozott alternatív megoldások bemutatása (a térbeli kiterjedés, elhelyezkedés, nagyságrend, módszer szempontjából) A szóba jöhető alternatív megoldások megvalósítását megnehezítő vagy kizáró okok leírása A megvalósítás indokai A terv vagy beruházás megvalósítása szükségszerűségének ismertetése A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűségének indokai A kedvezőtlen hatások mérséklése Általános intézkedések Élőhelyekre, fajcsoportokra és a jelölő fajokra ható izolációs hatások csökkentése, illetve elhárítása érdekében tervezett intézkedések A közlekedési hatások szempontjából érzékeny, védett fajok populációinak és egyedeinek veszélyeztetettségét csökkentő, illetve elhárító intézkedések /TPE/THU/09/D Drawings\H.02 Outgoing Reports\Környzeti hatásvizsgálat H02-6-

9 7. Kiegyenlítő intézkedések Irodalomjegyzék 51 Mellékletek 54 A. Melléklet Szakértői engedélyek 55 A.1. Ilonczai Zoltán élővilágvédelmi szakértői engedély 55 A.2. Mogyorós Péter természetvédelmi szakértői engedély 56 B. Melléklet Térképek 57 B.1. NÖH és Ramsari területek elhelyezkedése 57 B.2. Natura 2000 területek elhelyezkedése 57 B.3. Élőhelytérképek 57 Táblázatok 2.1 táblázat: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 területek táblázat: Natura 2000 területen, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok esetében várható hatások táblázat: Érintett Natura 2000 területek összefoglaló táblázata táblázat: Az egyes nyomvonalakon tervezett negatív hatásokat megelőző, csökkentő, illetve elhárító intézkedések, létesítmények 48 Fotók 1.1 fotó: A Rába lefűződött morotvájának mocsári növényzete harmatkásásokkal, hamvas fűz cserjésekkel B2m nyomvonal szelvényénél fotó: A Rába lefűződött morotvájának mocsári növényzete harmatkásással, nádassal, pántlikafüves és puhafás ligeterdő szegéllyel a B3m nyomvonal és km szelvénye között fotó: A Csencsi-patak medernövényzete fotó: A Csencsi-patak fűz-nyár ligeterdeje fotó: A Csencsi-patak medre a vasúti hídtól északra, jobbra fűzligettel, balra nemesnyár ültetvénnyel fotó: A Csencsi-patak melletti gyomos nemesnyár ültetvény fotó: A Pinka vasút melletti szakaszának ligeterdeje és ártéri rétjei fotó: A Vörös-patak fiatal ligeterdeje fotó: A Láhn-patak medernövényzete /TPE/THU/09/D Drawings\H.02 Outgoing Reports\Környzeti hatásvizsgálat H02-6-

10 Összefoglaló A tervezett M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út Körmend-kelet osztrák államhatár közötti szakaszának megépítése a Rába és Csörnöc-völgy Különleges Természetmegőrzési Natura 2000 Területet érinti. Ez szükségessé teszi a Natura 2000-es élőhelyeket, illetve a jelölő fajokat érő hatások bemutatását a Megbízó kérésére. A hatásbecslést az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet 10. (1) bekezdésében előírt, és a 266/2008. (XI. 6.) Kormányrendelettel módosított hatásbecslési dokumentáció alapján készítettük el. A beruházás által érintett Natura 2000-es területen összesen 9 jelölő élőhelytípusra, 23 jelölő- és 4 egyéb, védett taxonra végeztük el a hatásbecslést. Az összesen 9 élőhelyre és 27 taxonra elvégzett hatásbecslés eredményei az alábbiak szerint összegezhetőek: Nincs mérhető hatással: 19 taxon és 7 élőhelytípus Kis mértékű hatással van: 4 taxon és 2 élőhelytípus Közepes mértékű hatással van: 2 taxon Jelentős mértékű hatással van: 2 taxon Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a tervezett M8 gyorsforgalmi út vizsgált nyomvonalai a közvetlenül érintett Rába és Csörnöcvölgy Különleges Természetmegőrzési Natura 2000 Területre, a javasolt hatáscsökkentő intézkedések betartása esetén, az értékelések alapján jelentős negatív hatást nem gyakorolnak, a terület integritását nem veszélyeztetik. Az elvégzett vizsgálatok és a rendelkezésre álló információk alapján, illetve a javasolt intézkedések előírásával további vizsgálatok lefolytatása természetvédelmi szempontból nem indokolt. i /TPE/THU/09/D Drawings\H.02 Outgoing Reports\Környzeti hatásvizsgálat H02-6-

11 1. Az érintett Natura 2000 terület és egyéb érintett védett területek bemutatása 1.1 Érintett Natura 2000 terület neve, kódja A tervezett M8 nyomvonalváltozatok a HUON Rába és Csörnöc-völgy különleges természetmegőrzési területet érintik közvetlenül, és itt következik be élőhely csökkenés. A B2m és B3m nyomvonalak egy-egy ponton közelítik meg 25 és 70 méterre a HUON20018 Őrség különleges természetmegőrzési területet, valamint a HUON10001 Őrség madárvédelmi területet. Ezek esetében azonban közvetlen hatással nem kell számolni HUON20008 kódszámú Rába és Csörnöc-völgy elnevezésű Különleges Természetmegőrzési Terület Élőhelyek Jelölő élőhelyek és fajok a következők: 3130 Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto- Nanojuncetea vegetációval 3260 Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel 3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 91E0 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) /TPE/THU/09/D

12 Fajok gerinctelen Cerambyx cerdo Coenagrion ornatum Cordulegaster heros Leucorrhinia pectoralis Maculinea teleius Theodoxus transversalis Unio crassus hal Aspius aspius Gobio albipinnatus Gobio kessleri Gymnocephalus baloni Gymnocephalus schraetzer Misgurnus fossilis Rhodeus sericeus amarus Sabanejewia aurata nagy hőscincér díszes légivadász ritka hegyiszitakötő lápi szitakötő vérfű-hangyaboglárka sávos bödöncsiga tompa folyamkagyló balin halványfoltú küllő homoki küllő széles durbincs selymes durbincs réti csík szivárványos ökle törpecsík kétéltű-hüllő Bombina bombina Triturus cristatus emlős Lutra lutra Myotis bechsteini Myotis myotis vöröshasú unka közönséges tarajosgőte vidra nagyfülű denevér közönséges denevér 1.2 Egyéb közvetve érintett védett területek bemutatása Őrségi Nemzeti Park Az Őrségi Nemzeti Parkot két ponton közelíti meg a tervezett gyorsforgalmi út. A tervezett gyorsforgalmi út a nemzeti parkot két ponton közelíti meg, 25 méterre a B2m nyomvonalváltozat és 70 méterre a B3m változat. Mindkét nyomvonal az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozó Rába-holtágak mellett halad el. A B2m változat esetében az út közvetlenül a védett terület szélén halad el, míg a B3m változat esetében az út és a védett terület között található a vasúti töltés, amelynek két oldalán füzeségeres ligeterdő jellegű erdősáv/fasor húzódik. A fasor a tervezett út, építési- és üzemeltetési időszakában keletkező hatásait jelentősen tompítja. Ezen kívül a javasolt természetvédelmi célú védőfalak építése is tompítja az út hatásait /TPE/THU/09/D

13 A B2m nyomvonal km-nél található morotva A lefűződött morotva zoológiai és botanikai szempontból is jó élőhely. A B2m nyomvonal km-nél található terület a Rába árterén lévő lefűződött morotva. A morotvát szegélyező magaspart erősen cserjésedő zavart siskanádtippanos, magas aranyvesszős gyeppel rendelkezik. A mederben viszont jó természetességi állapotú harmatkásás (Glycerietum maximae HUECK 1931) foltokat láthatunk hamvas fűz (Salix cinerea) cserjésekkel és kisebb nyílt vízfelületekkel. Az idei áradásos időszakok miatt a nyílt vizek nem rendelkeztek lebegő hínárnövényzettel. A harmatkásást kizárólag a vízi harmatkása (Glyceria maxima) alkotta, és mellette kísérő növényként csak a sárga nőszirom (Iris pseudacorus) fordult elő. A morotva belső ívét keskeny sávban keményfa ligeterdősáv szegélyezte. Zoológiai szempontból is jelentős élőhely. A holtágban a évi felmérések idején kisebb-nagyobb nyílt vízfelületek voltak, amelyeknek területe feltehetőleg aszályos időszakban jelentősen csökken. Kétéltűek tömegesen élnek a holtág vizeiben. Egyaránt megtalálhatók az egész életükben a vízhez kötődő fajok (Triturus spp., Rana spp., Bombina bombina) és a vizeket csak szaporodási időszakban felkereső fajok (Bufo spp., Pelobates fuscus, Rana dalmatina, Hyla arborea). Állományméretüket becsülni sem tudjuk, de százas, illetve csapadékos években ezres nagyságrendűre tehető az érintett egyedszám. A holtág madárfaunája rendkívül gazdag. A dús növényzetben, nyílt vízfelületeken számos faj találja meg táplálkozási- és költési feltételeit. A nádi énekesek, a récék, vöcskök, vízityúkok mellett a nagyobb termetű gázlómadarak is költőhelyre lelnek. A holtág nádas-gyékényes területén kócsagtelep található, amelyek a környék szántóterületein is táplálkoznak. Nagy számban vannak jelen a sirályok, szerkők, amelyek a víz fölött vadásznak. Részletesen nem kívánjuk jellemezni a holtág madárfaunáját, csak rámutatunk a fajgazdagságra és arra, hogy az út közvetett hatásai milyen csoportokat érinthetnek /TPE/THU/09/D

14 1.1 fotó: A Rába lefűződött morotvájának mocsári növényzete harmatkásásokkal, hamvas fűz cserjésekkel B2m nyomvonal szelvényénél. Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember augusztus). A B3m nyomvonal és km mentén húzódó morotva A B3m nyomvonal és km között a vasúttól délre húzódó Falu-szeg dűlő szegélyében található újabb Rába morotva mellett halad el. Ebben a morotvában is harmatkásás (Glycerietum maximae HUECK 1931) az egyik jellemző társulás a másik pedig a nádas (Scirpo-Phragmitetum W. KOCH 1926). A nádas is fajszegény társulás, amelyben a névadó faj monodominanciája jellemző. A vízparton egészen a szántók szegélyéig pántlikafüves (Carici gracilis- Phalaridetum (KOVÁCS et MÁTHÉ 1967) SOÓ 1971) alkot magasfüvű gyepet. A vasút felőli oldalon lévő erdőfoltokban enyves éger (Alnus glutinosa), rezgőnyár (Populus tremula), fehér fűz (Salix alba), törékeny fűz (Salix fragilis), nemes nyár (Populus x canadensis) fafajokat találjuk. A magasabban fekvő félszáraz franciaperjés rétek sajnos gyomosak és a magas aranyvessző dominál bennük /TPE/THU/09/D

15 1.2 fotó: A Rába lefűződött morotvájának mocsári növényzete harmatkásással, nádassal, pántlikafüves és puhafás ligeterdő szegéllyel a B3m nyomvonal és km szelvénye között Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember augusztus). A holtágban a gerinctelenek közül kiemelkedő a nagy tűzlepke (Lycaena dispar) és a kis színjátszó (Apatura ilia) populációja A gerinctelenek közül kiemelendő a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), amelynek jelentős populációja található a holtág lóromos szegélyében. A holtág menti füzesekben - a vasúti töltés mentén lévő füzeken a védett kis színjátszók (Apatura ilia) élnek, amelynek szintén nagyobb populációja él a vizsgált terület térségében. A kétéltűek közül több faj is előfordul a kiszáradó holtág mocsaraiban. Megtalálhatók kecsekbéka kisfajok (Rana esculenta agg.) és a vizeket csak szaporodási időszakban felkereső fajok (Bufo spp., Hyla arborea, Bombina bombina) is. Egyik faj állománya sem kiemelkedően nagy egyedszámú. A feltöltődött holtág madárfaunáját elsősorban a nádas-gyékényes vízpartok énekesei jellemzik. Ezek a fajok szaporodási időszakban a költőhely közelében mozognak, nem távolodnak el attól nagyobb távolságra. Nedvesebb években, vagy tavaszi időszakban a vonuló énekesmadár fajok esetleg limicola-k is felkeresik a területet. Ezeknek a madaraknak a napi aktivitásuk közben bejárt mozgáskörzetük sokkal nagyobb, mint az említetteké, így az út közvetett hatást fejthet ki rájuk (zavarhatja a pihenő helyre érkező madárcsapatokat /TPE/THU/09/D

16 1.2.2 Rába-völgy Ramsari terület A tervezett változatok közül a B1m és a B2m közelíti meg a Ramsari területet, így csak közvetett hatással kell számolni. A Rába-völgy Ramsari terület a Rába-folyót és annak árterét öleli fel. A tervezett nyomvonalváltozatok közül a B1m és a B2m közelíti meg a területet, így csak közvetett hatással kell számolni. A B1m nyomvonal a Csencsi-patak és a Pinka összefolyásánál közelíti meg a Ramsari területet méterre a és km között. A Ramsari terület ezen részén tölgy-kőris-szil ligeterdő (Knautio drymeiae-ulmetum BORHIDI et KEVEY 1996) erdészetileg kezelt tömbjét találjuk, amelynek jelentős részét ez elmúlt időszakban letermelték és mesterségesen felújították. A felújítás során az eredeti fafajok kerültek telepítésre, viszont az aljnövényzet a talaj-előkészítés során jelentős degradációt szenvedett el, amelynek eredményeként főként gyomok és a magas aranyvessző (Solidago gigantea) uralja a fasorok közét. Az egykori erdőtömbnek csak egy kisebb, a Csencsi-pataktól északra lévő része maradt meg. A tölgy-kőris-szil ligeterdő lombkoronaszintjében a kocsányos tölgy (Quercus robur) mellett a vörös kőris (Fraxinus pennsylvanica), a keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia) fordult elő. A patak közelében szórványosan az enyves éger (Alnus glutinosa) elegyedik a tölgyek közé. A cserjeszint szegényes. A gyepszintben a rezgő sás (Carex brizoides), erdei sás (Carex sylvatica), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), kerek repkény (Glechoma hederacea), nagy csalán (Urtica dioica), gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa), magas aranyvessző (Solidago gigantea) jellemző. A B2m nyomvonal pedig a km-nél közelíti meg 25 méterre a Rába lefűződött morotváját. Jellemzését a fejezetben már ismertettük További Natura 2000 területek, melyekre a beruházás nincs jelentős hatással A beruházás érinti a HUON10001 kódszámú Őrség elnevezésű Madárvédelmi Területet, és a HUON20018 kódszámú Őrség elnevezésű Különleges Természetmegőrzési Területet. A Natura 2000 területek északi határát a Szentgotthárd-Körmend között húzódó vasúti /TPE/THU/09/D

17 pálya jelenti Szentgotthárd környékén, míg ettől keletre a Rába-völgye és a Rába folyó lefűződő holtágai, meanderei. A tervezett nyomvonal 2 helyen Csörötnek község közelében közelíti meg ezeket a Natura 2000 területeket ~100 m távolságban. A beruházás nem lesz jelentős hatással a jelölt Natura 2000 területekre, ezért az előzetes Natura 2000 hatásbecslésben ezekre az előírásoknak megfelelően nem térünk ki. 1.3 Nemzeti Ökológiai Hálózat A Nemzeti Ökológiai Hálózat a Páneurópai Ökológiai Hálózat része. Legfontosabb alkotórészei a magterületek, amelyek természetes, vagy természetközeli élőhelyeket foglalnak magukba, európai, illetve hazai jelentőségű területek, fajok populációinak élőhelyei. Jelen esetben ezt a Rábától északra, az erdőkkel borított dombvonulatok képezik. Az ökológiai folyosók a vándorló fajok mozgását, az értékes élőhelyek, populációk összeköttetését biztosítják térbeli és genetikai szinten egyaránt. Az ökológiai folyosók hálózatának elemei szervesen illeszkednek az európai, országos, megyei, települési és élőhely szintű ökológiai hálózati felépítésbe. Az ökológiai folyosók kialakításánál törekedtek a folytonos hálózati elemek kijelölésére, de előfordulhatnak megszakított (ún. "stepping stone") hálózati elemek is. Az országos ökológiai hálózat területét az Országos Területrendezési Tervről (OTRT) szóló évi XXVI törvény jelöli ki. A pufferterületek az ökológiai folyosókat, illetve magterületeket védik a külső negatív behatásoktól. A vizsgált területen az ökológiai folyosókat a Rába és a Csörnöc-völgy vízfolyásai (Láhn-patak Vörös-patak Pinka és a Csencsi-patak) jelölik ki. A vizsgált területen a nyomvonalak érintik az ökológiai magterületeket is, elsősorban a Csákánydoroszló és Vasszentmihály települések északi részén. 1.4 Térképi ábrázolás A fenti természetvédelmi kategóriákba sorolt területeket bemutató átnézeti helyszínrajzok a B.1 mellékletben találhatóak /TPE/THU/09/D

18 2. A beruházás bemutatása 2.1 A Natura 2000 területre hatással lévő beruházás rövid bemutatása Az M8 tervezett autópályává fejlesztető gyorsforgalmi út Körmend országhatár közötti szakasza több ponton érinti a Rába és Csörnöcvölgy Natura 2000 Különleges Természetmegőrzési Területet. A gyorsforgalmi út vizsgált szakasza a Rába-völgyén keresztül teremti meg a kapcsolatot Ausztria, illetve Európa nyugati területei felé. Az M8 gyorsforgalmi út tervezett szakaszának kialakítása az ÚT :2008 Közutak tervezése útügyi műszaki előírás alapján történik: Körmendet elkerülő szakasz: K.I.C környezeti körülménynek megfelelő tervezési sebesség 110 km/h. M8 további szakaszai: K.I.A. környezeti körülménynek megfelelő tervezési sebesség 130 km/h. A tervezési terület kelet-nyugati irányban három markánsan különböző szakaszra osztható, az Am jelű nyomvonalak a Rába völgytől északra vezetnek, a Bm jelű tengelyek a településektől délre vezetnek: 1. szakasz Körmend - Csákánydoroszló térsége (A1m és B1m): A fő konfliktust a települések közelsége jelenti. 2. szakasz: Csákánydoroszló - Vasszentmihály térsége (A2m és B2m): A települések északi oldalán a domborzati viszonyok, a déli oldalon a Rába ártere és a működő kavicsbányák nehezítik a nyomvonalvezetést. 3. szakasz Vasszentmihály - országhatár térsége (A3m és B3m): A legkevesebb konfliktussal járó szakasz, a településeket mindkét változatban délről kerüli. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás első fázisaként április 26-án Konzultációs Kérelem került benyújtásra az OKTVF számára. A dokumentációban három jól elkülönülő szakaszon belül az Am és Bm nyomvonalak 8 kombinációjának előzetes vizsgálatára került sor. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a konzultációs eljárás lefolytatása után, a 8 nyomvonal variációból az alábbi nyomvonalváltozatokat javasolta továbbtervezésre, illetve e 3 nyomvonalváltozatra kérte a környezeti hatásvizsgálat elvégezését: KE-A1m-B2m-B3m KE-B1m-A2m-A3m KE-B1m-B2m-A3m A nyomvonalváltozatok és a Natura 2000 területek elhelyezkedésének bemutatását a B.2 melléklet szemlélteti /TPE/THU/09/D

19 2.2 A beruházás mérete, jelentősége, tervezett időtartama A beruházás mérete A vizsgált szakasz végső kialakítása szerint 2x2 sávval és leállósávval rendelkező autópálya lesz. Az egyes változatok hossza: KE-A1m-B2m-B3m: 30,9 km KE-B1m-A2m-A3m: 28,3 km KE-B1m-B2m-A3m: 29,8 km A jelen vizsgálttal érintett szakasz a 86. sz. főúton létesítendő csomópontból kiindulva, Körmend városát északról elkerülve vezet a meglévő 8. sz. főút irányát követve a Rábafüzesi határátkelőhely felé. A tervezett gyorsforgalmi útszakasz megépítésével a településekkel sűrűn átszőtt térség lakossága mentesülne a 8. sz. főút átmenő forgalmától. Továbbá új gyorsforgalmi kapcsolat jönne létre Ausztria felé, ahol a magyarországi szakasz folytatásaként az S7 gyorsforgalmi út megépítését tervezik évi átadással. A vizsgált szakasz végső kialakítása szerint 2x2 sávval és leállósávval rendelkező autópálya lesz, melynek kiépítésére ütemezetten kerül sor a jelentkező forgalmi igényeknek megfelelően. A gyorsforgalmi út átlagos koronaszélessége 26,6 m, mely érték az íveknél, mérnökségi telepeknél és egyszerű és komplex pihenőknél változhat. Az egyes nyomvonalváltozatok kiépítése az alábbi hosszon tervezett: KE-A2m-B2m-B3m: 30,9 km; KE-B1m-A2m-A3m: 28,3 km; KE-B1m-B2m-A3m: 29,8 km Jelentősége A tervezett M8 autópálya végső kiépítését követően mintegy 330 km hosszon kerül kiépítésre az osztrák országhatár és Szolnok között. Megvalósításának fő célja új kelet nyugati irányú közúti közlekedési tengely létrehozása Magyarország középső részén, tehermentesítve a túlterhelt Bécs Budapest Szolnok útvonalat. Jelen szakasz a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló évi CXXVIII törvény 1 sz. mellékletében M8 Körmend Szentgotthárd (oh.) között (Körmend elkerülővel) 2x2 sávos autóútként szerepel között megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztések Az 1004/2007. (I. 30.) Kormányhatározat döntött a közötti időszakban megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek indikatív listájáról. A listán szereplő M8 Körmend nyugat-rábafüzes (oh.) + Körmend elkerülő szakasz kivitelezési munkáinak megkezdését a kormányhatározat évre ütemezte /TPE/THU/09/D

20 M8 Körmend országhatár közötti szakasza a TEN-T hálózat részeként az OTrTben is szerepel. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben (továbbiakban: OTrT) szintén szerepel a tárgyi útszakasz az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok között: M8 (Ausztria) Szentgotthárd térsége Veszprém Enying térsége Sárbogárd térsége Dunaújváros Kecskemét térsége Szolnok Füzesabony térsége (M3) (a Szentgotthárd és Szolnok közötti szakasz a TEN-T hálózat része). A vizsgált nyomvonalváltozatok közül az A1m, A2m, A3m és B3m jelűek felelnek meg Vas megye hatályos területrendezési tervének, amelynek felülvizsgálata jelenleg folyamatban van A beruházás tervezett időtartama A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től kapott tájékoztatás szerint a hatósági engedélyek beszerzését követően az építési munkák előreláthatólag tavaszán kezdődnek és a tervek szerint tavaszig sor kerülhet az ideiglenes forgalomba helyezésre. 2.3 A beruházás által igénybe vett terület és az okozott hatás nagysága, térképi ábrázolása A tervezett autópálya átlag m-es szélességben érinti a Natura 2000 területeket és a Nemzeti Ökológiai Hálózatot. A nyomvonalak összesen 7 ponton érintenek Natura 2000 területet. A nyomvonalak összesen 7 ponton érintenek Natura 2000 területet, melyek pontos elhelyezkedését, illetve az érintett terület nagyságát a következő táblázat foglalja össze.: 2.1 táblázat: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 területek Nyomvonalváltozatok Km szelvény Terület megnevezése KE-A1m-B2m-B3m KE-B1m-A2m-A3m KE-B1m-B2m-A3m Forrás: Mott MacDonald Csencsi patak Pinka vízfolyás Vörös-patak Láhn-patak Csencsi patak Pinka vízfolyás Csencsi patak Pinka vízfolyás Láhn-patak Összes érintett terület nagysága (ha) 1,25 1,0 1, /TPE/THU/09/D

21 A megfelelő méretekkel tervezett ökológiai átjárók révén a Natura 2000 területekre az út az üzembe helyezés után elhanyagolható hatással lesz. Az érintett területnagyságok a tényleges nyomvonalfelülettel számított értéket mutatják. Ezek az értékek tovább csökkennek, ha a Natura 2000 területek érintésénél mindenhol ökológiai átjárókkal (táj- és vadátjárók) vezetik át az utat. Az ökológiai átjárók révén ha megfelelő méretekkel történik a tervezésük, a Natura 2000 területek életközösségeire, a jelölőfajokra, továbbá az ökológiai folyosó szerepükre az út az üzembe helyezése után elhanyagolható hatással lesz. Ez a kismértékű negatív hatás tovább csökkenthető védőfásítással, hang- és fényfogó műszaki létesítmények telepítésével. 2.4 A terv kivitelezésének várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása A terv kivitelezésének várható időtartama Feltételezett építési idő 2 év 2 hónap körül várható, amely előreláthatólag tavaszától tavaszáig fog tartani. A tényleges munkavégzés 22 hónapra lenne, mert a téli hónapokban (december, január) a munkavégzés szünetelni fog. Ugyanakkor a téli hónapokon kívül is jöhet rendkívüli időjárás (elsősorban extrém csapadékmennyiség lehullása) amely hátráltathatja a munkavégzést, így ezen tényezők miatt a tényleges munkavégzés legvalószínűbb hossza kb. 17 hónapra tehető Várható főbb építési fázisok és azok becsült időintervalluma Előkészítő, munkaszervezési szakasz 2 hónap Terep előkészítése 3 hónap (1 hónap átfedéssel az előkészítő, munkaszervezési szakasszal) Közművek kiváltása 4 hónap (1 hónap átfedéssel a terep előkészítésével, valamint a földmunka építés és vízelvezetési rendszer kiépítésével) Földmunka építés és vízelvezetési rendszer kiépítése 8 hónap (2 hónap átfedéssel a közművek kiváltásával) Műtárgyak építése 9 hónap (6 hónap átfedéssel a földmunka építéssel és Vízelvezetési rendszer kiépítésével) Burkolat építés 4 hónap (3 hónap átfedéssel a műtárgyak építésével) Növénytelepítés, forgalomtechnikai eszközök elhelyezése 3 hónap (2 hónap átfedéssel a burkolat építéssel) Forgalomba helyezési eljárás, pótmunkák elvégzése 2 hónap /TPE/THU/09/D

22 2.4.2 A kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása A legerőteljesebb ökológiai hatások a kivitelezés időszakában lépnek fel Depóniák létesítése a Natura 2000 területeken nem engedhető meg! Az átjárók (hídépítés) kivitelezése idején az építkezési célból elfoglalt terület többszöröse a tényleges, híd által elfoglalt területnek. Az emberi jelenléttel járó zavaró hatás elsősorban az ökológiai hálózat által érintett élőhelyek közösségeiben okozhat időszakos, reverzibilis változásokat. A legerőteljesebb ökológiai hatások a kivitelezés időszakában lépnek fel. A teljes nyomvonalszélességben és -hosszban jelentős földmunkák zajlanak. Az erőteljes bolygatás hatására a térség vízháztartása megváltozik, míg a megfelelő vízügyi műszaki létesítmények el nem készülnek. A megváltozott vízháztartás a pályatest fölötti területeken többletvíz hatása érvényesülhet, míg a nyomvonal alatti részen vízhiány, szárazodás léphet fel. Ezek a problémák a Natura 2000 területeken nem, vagy kevésbé érvényesülnek, inkább a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületein (Gasztony, Rátót, Vasszentmihály térségében) lévő élőhelyeket érintik. A vízháztartás változása miatt a lágyszárú növényzet összetételében kisebb változások várhatók, a fásszárúak tekintetében valószínűleg csak az egyed-szintjén (pl. kiszáradó faegyedek) figyelhető meg változás. A földmunkák, és az egyéb építkezési munkák során keletkeztetett depóniák (pl. humusz, építőanyagok, munkagépek elhelyezése) miatt a nyomvonalakon kívüli területek is sérülnek. Ez a hatás megelőzhető a depóniák helyének megfelelő kijelölésével, illetve azoknak a szakaszoknak a megjelölésével, amelyeken depóniák nem helyezhetők el. Depóniák létesítése a Natura 2000 területeken nem engedhető meg. A Natura 2000 területeken az ökológiai átjárók kialakítása jelentős építési tereket igényel. Az átjárók (hídépítés) kivitelezése idején az építkezési célból elfoglalt terület többszöröse a tényleges, híd által elfoglalt területnek. Ez az időszakosan megjelenő fokozott területhasználati igény az élőhelyek szempontjából is negatív hatást jelent. További hatás, hogy a migráló, vagilis fajok korlátozottan mozoghatnak eredeti életterükben. Ilyen jelölő faj pl. a vidra (Lutra lutra), amely az építkezési területen nem halad keresztül, ezért élettere időszakosan leszűkül, vagy az építési területet elkerülve számára kevésbé biztonságos területeken próbálja meg elérni a híd utáni patakterületeket, ezért a veszélyeztetettsége forgalmasabb közutak közelsége esetén fokozottan nő. Az építkezések idején az emberi jelenléttel járó zavaró hatás hatványozottan nő. Ez a zavarás elsősorban az ökológiai hálózat által érintett élőhelyek közösségeiben okozhat időszakos, reverzibilis változásokat: pl. az érzékenyebb fajok egyedei elkerülik erre az időszakra az építkezési területet, a megszokott útvonalak változnak (pl. vadváltók). A Natura 2000 területeken ez elsősorban a zavarásra érzékeny vidra esetében várható /TPE/THU/09/D

23 Zajszennyezés a Natura 2000 területeken minimális jelentőségű, hiszen sem az élőhelyeket, sem a jelölő fajok többségét nem befolyásolja. Ez esetben is a vidra, mint jelölő faj képez kivételt. A fényszennyezés jelentősége az építkezések idején elhanyagolható Fényszennyezés jelentősége az építkezések idején szintén elhanyagolható a Natura 2000 területek vonatkozásában. Ez a hatás inkább az üzemelési időszakban fog jelentékennyé válni a pihenőhelyek, kiszolgáló létesítmények, és a forgalom okozta fényhatások miatt. 2.5 A beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése Anyagnyerőhelyek, depónia A beruházás megvalósításához számos létesítmény szükséges. Különböző célú depóniák létrehozása, munkagépek, építési anyagok, szervizutak, telephelyek kialakítása és egyéb kiszolgáló létesítmények. Ezeknek a létesítményeknek a helyét úgy kell meghatározni, hogy a Natura 2000 területeit ne érintsék, csak a Natura 2000 szakaszt érintő építkezésekhez nélkülözhetetlen esetekben. A munkagépek felvonulása a nyomvonalon és szántóterületeken történhet, a kiszolgáló létesítmények helyének megfelelő kijelölésével a természeti környezet nem sérül. A tervezett nyomvonalak környezetében különböző kavics- és homokbányák találhatóak, melyeket lehetőség szerint előnyben kell részesíteni az építéshez szükséges anyagnyerőhelyek kijelölésénél. Az építéshez szükséges anyagnyerőhelyek és a humusz elhelyezésére szolgáló depónia helyek a tervezés későbbi szakaszában kerülnek meghatározásra figyelembe véve a kiválasztott nyomvonalat és a kivitelezővel kapcsolatos adatokat Pihenőhelyek Az autópályákon és autóutakon a pihenés és felfrissülés érdekében történő megálláshoz km-ként pihenőhelyek létesítése javasolt, ezen belül km-ként az utasok és a járművek ellátását is biztosító komplex pihenőhelyet kell kialakítani. Az egyszerű pihenőhelyek javasolt felszereltsége: parkolóhely, mosdó és WC, telefon és helyi információs tábla. A komplex pihenőhelyeken, az előzőeken túl, étkezési lehetőség (gyorsbüfé, étterem) és töltőállomás, egyedi elbírálás alapján kerékpár-bérlési és szállási lehetőség alakítható ki. A /TPE/THU/09/D

24 komplex pihenők általában folyamatosan épülnek ki, a beruházó az út építésével egyidőben helyet biztosít a létesítmények számára. A pihenőhelyek kijelölésénél figyelembe kell venni a várható forgalom nagyságát és összetételét, a csomóponti kiosztást, a terepviszonyokat, a környezeti adottságokat, valamint a közműellátottságot. A pihenőhelyek kialakítása a pálya két oldalán, lehetőleg tükrös elrendezésben történik. Egyszerű pihenőhely Gasztony térségében (A2m / B2m) tervezett. Komplex pihenő Rábafüzesnél (A3m / B3m javasolt). Az előzetes javaslatok alapján az M8 tervezett szakaszán az alábbi helyeken javasolt pihenőhelyek létesítése: Egyszerű pihenőhely: Gasztonyi pihenő A2m változat esetén km szelvénynél, B2m változat esetén km szelvénynél. Komplex pihenőhely: A3m és B3m szakaszokon Rábafüzesi pihenő a határ és a szentgotthárdi elkerülő út között, melyet a továbbtervezés során a VPOP és a Határőrség képviselőivel folytatandó egyeztetések alapján kell pontosítani Mérnökségi telep A mérnökségi telepen a gyorsforgalmi út üzemeltetésével (diszpécserközpont, munkagépek karbantartása) kapcsolatos tevékenységek folynak. Az előzetes tervek alapján ezen a szakaszon mérnökségi telep nem épül. Az előzetes tervek alapján a vizsgálati szakaszon mérnökségi telep nem épül. A szakasz üzemeltetését végző mérnökségi telep kijelölésére a tervezés későbbi fázisában kerül sor. Mivel az M8 jelenleg tervezett szakasza a keleti irányban tovább folytatódik majd, így a mérnökségi telepet is a keleti oldalra tervezik telepíteni, ahol esetleg a Körmendi Ipari Parkhoz csatlakozva a megfelelő infrastrukturális feltételek is adottak. 2.6 A terv vagy beruházás hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése Az alábbiakban a tervezett M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út nyomvonalai által érintett Natura 2000 területek természeti állapotát mutatjuk be /TPE/THU/09/D

25 2.6.1 Botanikai jellemzés A1m szakasz Az A1m szakasz két helyen keresztez Natura 2000 területeket km-nél a nyomvonal keresztezi a Csencsi-patakot, amely a HUON Rába és Csörnöc-völgy különleges természetmegőrzési terület részét képezi. A patak mederrendezett, emiatt medre mélyen bevágódik. A meder növényzetének jellemző tagja az ágas békabuzogány (Sparganium erectum), amely mellett szórványosan a sárga nőszirom (Iris pseudacorus), a virágkáka (Butomus umbellatus) és a vízi harmatkása (Glyceria maxima) fordult elő. A meder oldalában pántlikafüves (Carici gracilis-phalaridetum (KOVÁCS et MÁTHÉ 1967) SOÓ 1971) alkot keskeny sávot. A gyep felső szintjét a névadó pántlikafű (Phalaroides arundinacea) alkotja, amelynek bugái a víz fölött egyes szakaszokon össze is zárnak. A második szintben az éles sás (Carex gracilis) jelenik meg. A két erős kompetíciós képességgel rendelkező gyepalkotó közé csak kevés faj tud behatolni, ezért a társulás fajszegény. Szórványfajai: réti legyezőfű (Filipendula ulmaria), réti füzény (Lythrum salicaria), sövényszulák (Calystegia sepium), fekete nadálytő (Symphytum officinale). 2.1 fotó: A Csencsi-patak medernövényzete Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember augusztus). A meder peremén a már szokásos, magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) benőtt franciaperje-rét keskeny sávja fejlődött ki, kiegészülve az ártéri erdők néhány szegélynövényével: farkasalma (Aristolochia /TPE/THU/09/D

26 clematitis), hamvas szeder (Rubus caesius), sövényszulák (Calystegia sepium). A patakot kísérő fás szárú vegetációban a hamvas fűz (Salix cinerea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), kökény (Prunus spinosa), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), a fák közül kocsányos tölgy (Quercus robur) fordul elő. A Csencsi-patakot követően a km-nél húzódó Pinkáig csak egyéves szánföldi monokultúrák találhatóak. A következő keresztezési pont a Pinka km-nél. A szabályozott kis folyó bő vízhozamú, viszonylag hirtelen mélyülő medrű, mély, 1 m feletti vízzel. A gyors vízáramlás miatt hínárnövényzet az érintett szakaszon nem fordult elő. A medernövényzetben hasonló zonáció figyelhető meg, mint a Csencsipataknál. A meder peremén franciaperje (Arrhenatherum elatius), lejjebb pántlikafű (Phalaroides arundinacea) gyepje jellemző, réti, mocsárréti elemekkel: sövényszulák (Calystegia sepium), réti legyezőfű (Filipendula ulmaria), mezei zsurló (Equisetum arvense), közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris), magas aranyvessző (Solidago gigantea), stb. A vízparton törékeny fűz (Salix fragilis) bokrait találjuk B1m szakasz Natura 2000 területet a B1m nyomvonal Magyarnádalja község vasútállomásánál közelíti meg, majd km-től km-ig keresztezi azt, először a Csencsipatakot, majd a Pinkát. Natura 2000-es területet a B1m nyomvonal Magyarnádalja község vasútállomásánál közelíti meg, majd km-től km-ig keresztezi azt, először a Csencsi-patakot, majd a Pinkát. A Csencsi-patak gátján, a vasúti állomástól délre húzódó kaszálón, valamint a vasúti töltés aljában kaszált franciaperje-rét (Pastinaco- Arrhenatheretum elatioris PASSARGE 1964) a jellemző gyeptársulás. A kaszálás itt is megakadályozza az inváziós magas aranyvessző terjedését, és fenntartja a rét fajkészletét. A középmagas füvű gyep gyakori szálfüvei: franciaperje (Arrhenatherum elatius), réti csenkesz (Festuca pratensis), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), veres csenkesz (Festuca rubra), pelyhes selyemperje (Holcus lanatus), réti perje (Poa pratensis). Kísérő fajai: réti boglárka (Ranunculus acris), réti lednek (Lathyrus pratensis), réti here (Trifolium pratensis), fehér here (Trifolium repens), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), szarvaskerep (Lotus corniculatus), tejoltó galaj (Galium verum), terebélyes harangvirág (Campanula patula), mezei varfű (Knautia arvensis), nagy bakszakáll (Tragopogon dubius), réti zörgőfű (Crepis biennis), közönséges cickafark (Achillea collina), bakfű (Stachys officinalis), réti imola (Centaurea jacea), őszi oroszlánfog (Leontodon /TPE/THU/09/D

27 autumnalis), réti lórom (Rumex acetosa). A gáton lévő rét sokkal fajszegényebb. A Csencsi-patakot a gáton belül először egy rontott tölgy-kőris-szil ligeterdő (Knautio drymeiae-ulmetum BORHIDI et KEVEY 1996), majd közvetlenül a meder közelében egy jó állapotú folyóparti fűzliget (Leucojo aestivi-salicetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996) kíséri. A tölgy-kőris-szil ligeterdő lombkoronaszintjében a kocsányos tölgy (Quercus robur) mellett a vörös kőris (Fraxinus pennsylvanica), a keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia) fordult elő. A cserjeszint szegényes, de az erdő szegélyében megtaláltuk a fekete ribiszke (Ribes nigrum) két vadrágott bokrát. Az aljnövényzet szegényes, elsősorban a lombkoronaszint árnyalása miatt, fajkészletében a gáton kívüli fiatal erdőre jellemző fajok fordultak elő kerek repkénnyel (Glechoma hederacea) kiegészülve. A vasút túloldalán nagyobb kiterjedésben vannak keményfa ligeterdők, de a Pinka és Csencsipatak közötti beszögellésben lévő idős tömböt letermelték, így annak helyén egy fiatal erdősítés látható. Így mindössze a Csencsi-patak és a gát közötti sáv maradt meg, amely viszont üdébb és jobb természetességi állapotú, mint a vasút fölötti hasonló állomány. 2.2 fotó: A Csencsi-patak fűz-nyár ligeterdeje Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember augusztus). A fűzligetet a fehér fűz (Salix alba), szórványosan a kanadai nyár (Populus x euamericana) alkotja, második szintben néhány vörös kőrissel (Fraxinus pennsylvanica). A gyepszintben a parti sás (Carex /TPE/THU/09/D

28 riparia), valamint a nád (Phragmites australis) a domináns, a nagy csalán (Urtica dioica), hamvas szeder (Rubus caesius), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), vízi peszérce (Lycopus europaeus), közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris) kíséretében. A vasúti töltés mellett mindkét erdőtípus lombkoronaszintjében megjelenik a fehér akác (Robinia pseudo-acacia), a gyepszintben pedig inkább a nagy csalán (Urtica dioica), magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a ragadós galaj (Galium aparine) dominál. A vasúti híd keleti oldalán a felújítás miatt kb. 30 m-es hosszban a meder és környékét kitakarították, így az növényzettől mentes volt. A Csencsi-patak vasúti híd fölötti szakasza mederszabályozott, a ligeterdő felőli oldalon főleg náddal (Phragmites australis), a másik oldalon pedig nád és magas aranyvessző sávokkal. A mederben a vizet szegélyezve itt is elsősorban az ágas békabuzogány (Sparganium erectum) állománya meghatározó. A vasúti híd keleti oldalán a felújítás miatt egy, kb. 30 méteres hosszban a meder és környékét kitakarították, így az növényzettől mentes volt. 2.3 fotó: A Csencsi-patak medre a vasúti hídtól északra, jobbra fűzligettel, balra nemesnyár ültetvénnyel Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember augusztus) km-től km-ig egy fiatal nemes nyár ültetvényt találunk, amely igen degradált aljnövényzettel rendelkezik. A magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a nagy csalán (Urtica dioica) tömegét a ragadós galaj (Galium aparine) és a komló (Humulus lupulus) szövi át /TPE/THU/09/D

29 2.4 fotó: A Csencsi-patak melletti gyomos nemesnyár ültetvény Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember augusztus). Sajnos az ártéri élőhelyek másik domináns növénye a magas aranyvessző (Solidago gigantea) A B1m változat a Pinkát km-nél keresztezi méter szélességben, ahol gyepes-erdős sáv húzódik. Az északi oldalon a fűznyár ligeterdő foltokat nád (Phragmites australis), és pántlikafű (Phalaroides arundinacea) gyepek választják el és veszik körbe. A pántlikafű főleg a meder oldalában alkot jelentősebb állományokat. Sajnos az ártéri élőhelyek másik domináns növénye a magas aranyvessző (Solidago gigantea). A Pinka déli oldalán a vasút mellett a híd felújítása miatt egy nagy kiterjedésű és nagy teherbírással bíró, kaviccsal borított munkaterületet alakítottak ki, amelynek szegélyein ruderális gyomnövényzet alakult ki. A fűzbokrokkal tagolt egykori ártéri kaszálórétet a magas aranyvessző tömege borította el /TPE/THU/09/D

30 2.5 fotó: A Pinka vasút melletti szakaszának ligeterdeje és ártéri rétjei Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember augusztus) B2m szakasz Az ártér gyepes részeit mára a magas aranyvessző borította el, így az egykori rétek fajkészlete szinte eltűnt. A HUON Rába és Csörnöc-völgy különleges természetmegőrzési területet km-nél éri el nyomvonalváltozat. A Vörös-patak érintett szakaszát egy spontán kialakult, ligeterdő jellegű cserjés-fás sáv kíséri. A vegyes lombkoronaszintben az akác (Robinia pseudo-acacia), kocsányos tölgy (Quercus robur), mezei juhar (Acer campestre), vörös tölgy (Quercus rubra), fehér fűz (Salix alba), mezei szil (Ulmus minor) fordult elő, amelyhez dús cserjeszint is társult, részben a fafajok fiatal egyedei, részben cserjék (kökény (Prunus spinosa), májusfa (Prunus padus), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), fagyal (Ligustrum vulgare), egybibés galagonya (Crataegus monogyna)) alkották. A gyepszintben főleg erdei és ligeterdei mezofil fajokat találunk: hamvas szeder (Rubus caesius), nagy csalán (Urtica dioica), közönséges galaj (Galium mollugo), olocsán csillaghúr (Stellaria holostea), közönséges medvetalp (Heracleum sphondylium), illatos ibolya (Viola odorata), hagymaszagú zsombor (Alliaria petiolata), ligeti perje (Poa nemoralis), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), foltos árvacsalán (Lamium maculatum), erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), tavasszal ujjas keltike (Corydalis solida), pézsmaboglárka (Adoxa moschatellina), salátaboglárka (Ficaria verna). Az ártér gyepes részeit mára a magas aranyvessző borította el, így az egykori rétek fajkészlete szinte eltűnt /TPE/THU/09/D

31 2.6 fotó: A Vörös-patak fiatal ligeterdeje Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember augusztus) B2m-A3m-átkötés A Láhn-patak, amely szintén a HUON Rába és Csörnöc-völgy különleges természetmegőrzési területet részét képezi, szabályozott mederben folyik az km-nél lévő keresztezésnél, növényzete csak keskeny és meredek partfalú medrére korlátozódik. 2.7 fotó: A Láhn-patak medernövényzete Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember augusztus) /TPE/THU/09/D

32 A patak mélyre vágódott medrében csak szórványos magányos vagy kisebb csoportokban lévő bokrokat találunk A patak mélyre vágódott medrében csak szórványos magányos vagy kisebb csoportokban lévő bokrokat találunk (fehér fűz (Salix alba), törékeny fűz (Salix fragilis), hamvas fűz (Salix cinerea)). A patak vízinövényzetének érdekessége, hogy előfordul benne a vízitök (Nuphar lutea). A vizet szegélyezve szórványosan itt is az ágas békabuzogány (Sparganium erectum) és a vízi harmatkása (Glyceria maxima) jelenik meg, de csak a nádtól (Phragmites australis) mentes szakaszokon. A nád szinte kitölti a medret. Kísérőfajok: sövényszulák (Calystegia sepium), nagy csalán (Urtica dioica), éles sás (Carex gracilis). A meder peremrészei már összefüggő aranyvessző tengerrel fedettek, amelyben szinte alig találtuk meg az egykori gyepek fajait B3m szakasz A nyomvonal a Láhn-patakot a km-nél keresztezi, ahol a patak medrében az előzőekben bemutatott növényzetet találunk. A patak medre csatornázott, amely egyenes vonalban halad a mezőgazdasági területek között, keskeny parti vegetációval kísérve. A patak mint Natura 2000-es terület áthidalását itt is ökológiai átjáróval indokolt megoldani, annak ellenére, hogy a jelölő fajok előfordulási valószínűsége kisebb ezen a patakszakaszon, mint az alsóbb, Rábához közelebbi szakaszokon. Az ökológiai átjáró létesítése után a jelenlegi vegetáció regenerációja itt is bekövetkezik, az előforduló jelölő, és egyéb védett fajok áthaladási lehetősége biztosítva lesz Zoológiai jellemzés A1m szakasz A nyomvonal először a Csencsi-patakot, majd a patakot befogadó, Natura 2000-es Pinkát keresztezi. Az útépítés szempontjából kiemelt jelentőségű a patakban élő vidra (Lutra lutra) állandó jelenléte. A Csencsi-patak bővizű, gyors folyású patak, dús lágyszárú vegetációval a szegélyében. A patak csatornázott, gátak közé szorított. Az útépítés szempontjából kiemelt jelentőségű a patakban élő vidra (Lutra lutra) állandó jelenléte. Több mintavételi ponton is ellenőrizve, mindenhol friss vidranyomokat, territoriális jelzéseket találtunk, amely állandó territórium meglétére utal. A Pinka bővizű vízfolyás, amelybe a nyomvonal keresztezése előtt a Strém-patak torkollik. A Pinkát gátak közé szorították, elvesztette jellegzetes mederalakzatát és környező vegetációját. A Pinka teljes magyarországi szakasza Natura 2000 terület, alsó, Rábához közeli /TPE/THU/09/D

2014. márciusban elvégzett feladatok:

2014. márciusban elvégzett feladatok: HAVI JELENTÉS 6. Tárgy: Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Vác Város helyi közforgalmú közlekedési rendszerének fejlesztésére Időszak: 2014. március, 2014. április 2014. márciusban elvégzett feladatok:

Részletesebben

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban

Részletesebben

A Girincsi Nagy-erdő (HUBN20029) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

A Girincsi Nagy-erdő (HUBN20029) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve A Girincsi Nagy-erdő (HUBN20029) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Eger, 2016 Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Elérhetőségei: Postacím: Eger

Részletesebben

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance): Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Rába Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Rába HUFH20011 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 5106,7 ha Pioritás (SDF 4.2

Részletesebben

M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) 2x2 forgalmi sávra történő bővítése Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció

M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) 2x2 forgalmi sávra történő bővítése Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) 2x2 forgalmi sávra történő bővítése Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció Kerka mente (HUBF20044) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület AZ UVATERV ZRT.

Részletesebben

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.

Részletesebben

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance): Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Soproni-hegység Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Soproni-hegység HUFH20012 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 5264,5

Részletesebben

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance): Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Rábaköz Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Rábaköz HUFH20001 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 5973 ha Pioritás (SDF

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

egyeztetése Sarród-Lászlómajor, augusztus 12. Natura 2000 fenntartási terv

egyeztetése Sarród-Lászlómajor, augusztus 12. Natura 2000 fenntartási terv A Rába R (HUFH20011) fenntartási tervének egyeztetése Egyeztető tárgyalás Sarród-Lászlómajor, 2014. augusztus 12. Natura 2000 fenntartási terv A fenntartási terv a Natura 2000 területen közösségi jelentőségű

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A

Részletesebben

A HUDD20035 Pogányvölgyi rétek

A HUDD20035 Pogányvölgyi rétek A HUDD20035 Pogányvölgyi rétek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Egyeztetési anyag Csopak 2014. Támogatási határozat 1536230392 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

A Szuha-völgy (HUAN20005) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Szuha-völgy (HUAN20005) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A Szuha-völgy (HUAN20005) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2014 Aggteleki Nemzeti

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

A HUDI20034 Duna és ártere

A HUDI20034 Duna és ártere A HUDI20034 Duna és ártere kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve KÉP Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

A HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér mente

A HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér mente A HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér mente kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból

Részletesebben

ID NER NER részletes T_S

ID NER NER részletes T_S ID NER NER részletes T_S T Szántó. Gyomfajkészlete a kultúrától függően változhat. A megfigyelt fajok közé tartozik a pirók-ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), mezei zsurló (Equisetum arvense), kakaslábfű

Részletesebben

SZAKÉRTİI JELENTÉS a február 06. napján létrejött Vállalkozói szerzıdés alapján készített Fakataszter, favizsgálat és faápolási javaslatra

SZAKÉRTİI JELENTÉS a február 06. napján létrejött Vállalkozói szerzıdés alapján készített Fakataszter, favizsgálat és faápolási javaslatra SZAKÉRTİI JELENTÉS a 2018. február 06. napján létrejött Vállalkozói szerzıdés alapján készített Fakataszter, favizsgálat és faápolási javaslatra Balatonalmádi, 2018.február 20. Megbízó: Magyar Kikötő Zrt.

Részletesebben

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához: NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Szám: Ea.: 3658-3/14/2012./I.

Részletesebben

A HUDI20019 Felső-Tápió

A HUDI20019 Felső-Tápió A HUDI20019 Felső-Tápió kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2015 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási

Részletesebben

A Long-erdő (HUBN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete

A Long-erdő (HUBN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete Európai ezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A Long-erdő (HUBN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete Jósvafő 2013 1 Aggteleki

Részletesebben

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan

Részletesebben

A HUDI20034 Duna és ártere

A HUDI20034 Duna és ártere A HUDI20034 Duna és ártere kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Natura 2000 fenntartási terv Hármas-Körös kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20017) Készítette: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Részletesebben

A.D.U. Építész Iroda Kft

A.D.U. Építész Iroda Kft A.D.U. Építész Iroda Kft TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV M30 MISKOLC MJV 2016. szeptember M30 GYORSFORGALMI ÚT MISKOLC TORNYOSNÉMETI KÖZÖTTI SZAKASZÁNAK MISKOLC VÁROS ÉRINTETT TERÜLETEIRE PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSRE

Részletesebben

Vas megyei, és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása november 5.

Vas megyei, és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása november 5. Vas megyei, és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása 2015. november 5. 1 8. sz. főút és az M8-M9 gyorsforgalmi úti szakaszok 1.) M8 autópálya Országhatár Körmend Kelet közötti szakasz

Részletesebben

Egyeztetési anyag. Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger. 2012. május hava

Egyeztetési anyag. Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger. 2012. május hava Tiszaújvárosi ártéri erdők (HUBN220096) különleges természetmegőrzési területnek a Natura 2000 fenntartási terve és a Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentációja Egyeztetési anyag

Részletesebben

A Felsőregmeci Ronyva (HUBN20082) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Felsőregmeci Ronyva (HUBN20082) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Felsőregmeci Ronyva (HUBN20082) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Közutak fejlesztése Magyarországon, különös tekintettel a magyar-szlovák határkapcsolatokra

Közutak fejlesztése Magyarországon, különös tekintettel a magyar-szlovák határkapcsolatokra Közutak fejlesztése Magyarországon, különös tekintettel a magyar-szlovák határkapcsolatokra XII. Határok nélküli partnerség Fülek, 2018. október 4. Thoroczkay Zsolt főosztályvezető ITM Közúti Infrastruktúra

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. szám: 739-4/8/2013./II.

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 29625-8/2011. Tárgy: Országos Vízügyi Főigazgatóság (1012

Részletesebben

A Hanság g (HUFH30005) egyeztetése. Natura 2000 fenntartási terv. Lakossági Rábcakapi, 2014. július 22.

A Hanság g (HUFH30005) egyeztetése. Natura 2000 fenntartási terv. Lakossági Rábcakapi, 2014. július 22. A Hanság g (HUFH30005) fenntartási tervének egyeztetése Lakossági és s gazda fórumf Rábcakapi, 2014. július 22. Natura 2000 fenntartási terv A fenntartási terv a Natura 2000 területen közösségi jelentőségű

Részletesebben

1/1. sz. melléklet Alsó-Zala-völgy (HUBF 20037) Natura 2000 terület fenntartási

1/1. sz. melléklet Alsó-Zala-völgy (HUBF 20037) Natura 2000 terület fenntartási ZÁRÓJELENTÉS (2009. december 1.) a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése című

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Natura 2000 fenntartási terv Hármas-Körös kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20017) Készítette: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Részletesebben

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai

Részletesebben

Alsó-Zala-völgy (HUBF20037) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési anyag

Alsó-Zala-völgy (HUBF20037) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési anyag a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése címő projekthez Alsó-Zala-völgy (HUBF20037)

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Natura 2000 fenntartási terv Ágasegyháza-orgoványi rétek (HUKN20015) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék Szeged 2016. Tartalomjegyzék I. Natura 2000

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai

Részletesebben

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance): Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Hanság Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Hanság HUFH30005 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület különleges madárvédelmi

Részletesebben

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári kockásliliom élőhely Utoljára módosítva: 2013-11-09 06:32:50 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 73,14 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész, Iktatószám: 86-25/2012. Tárgy: Szentes Város rendezési terveinek módosítása 2011.

Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész, Iktatószám: 86-25/2012. Tárgy: Szentes Város rendezési terveinek módosítása 2011. SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész, Iktatószám: 86-25/2012.

Részletesebben

ALSÓREGMEC KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK M-1 JELŰ MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI, ÉS ADATKÉRÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

ALSÓREGMEC KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK M-1 JELŰ MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI, ÉS ADATKÉRÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ 1. CÍMLAP ALSÓREGMEC KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK M-1 JELŰ MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI, ÉS ADATKÉRÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ Megrendelő: ALSÓREGMEC ÖNKORMÁNYZATA Alsóregmec

Részletesebben

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):

Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance): Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Fertő-tó Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Fertő-tó HUFH20002 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 11298,9 ha Pioritás

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY. M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény Záhony közötti szakasz településrendezési tervekbe történő beillesztése. Partnerségi dokumentáció

VÁSÁROSNAMÉNY. M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény Záhony közötti szakasz településrendezési tervekbe történő beillesztése. Partnerségi dokumentáció A.D.U. Építész Iroda Kft VÁSÁROSNAMÉNY M34 gyorsforgalmi út Vásárosnamény Záhony közötti szakasz településrendezési tervekbe történő beillesztése Partnerségi dokumentáció Budapest, 2018. január M34 gyorsforgalmi

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.

Részletesebben

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Cseres - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon

Részletesebben

N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V

N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V MÓRICGÁTI LÁPOK (HUKN20026) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Részletesebben

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1 Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila

Részletesebben

Jellegzetes gyep- és erdõtársulások a magyaroszági Bodrogközben

Jellegzetes gyep- és erdõtársulások a magyaroszági Bodrogközben FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 43 62 Jellegzetes gyep- és erdõtársulások a magyaroszági Bodrogközben GÁL BERNADETT, SZIRMAI ORSOLYA, CZÓBEL SZILÁRD, CSERHALMI DÁNIEL, NAGY JÁNOS, SZERDAHELYI

Részletesebben

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ KAPOSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK M11-3/2015-OTÉK JELZŐSZÁMÚ MÓDOSÍTÁSÁHOZ 2015. NOVEMBER HÓ ALÁÍRÓLAP KAPOSVÁR

Részletesebben

1. sz. melléklet Sajóbábony város Képviselőtestületének 22/2005.(XI.30.) rendeletéhez. A) Belterület Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_BT

1. sz. melléklet Sajóbábony város Képviselőtestületének 22/2005.(XI.30.) rendeletéhez. A) Belterület Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_BT 1. sz. melléklet Sajóbábony város Képviselőtestületének 22/2005.(XI.30.) rendeletéhez A) Belterület Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_BT 1 B) Ipari Park Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_GIP

Részletesebben

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ BÁNYATERASZÁNAK CÖNOLÓGIAI KÉPE Szabó Emőke szalonka83@gmail.com Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar Természetvédelmi mérnöki szak Budapest, 2010. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal Kód Magyar név Tudományos név A Akác Robinia pseudo-acacia AL Vadalma Malus silvestris BL Bálványfa Amorpha fruticosa CSNY Madárcseresznye

Részletesebben

LÁP- ÉS LIGETERDŐK NÖVÉNYTÁRSULÁSTANI FELVÉTELEZÉSE AZ ÓCSAI NAGY-ERDŐBEN

LÁP- ÉS LIGETERDŐK NÖVÉNYTÁRSULÁSTANI FELVÉTELEZÉSE AZ ÓCSAI NAGY-ERDŐBEN Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén, pp. 271 278. LÁP- ÉS LIGETERDŐK NÖVÉNYTÁRSULÁSTANI FELVÉTELEZÉSE AZ ÓCSAI NAGY-ERDŐBEN Kun András és Rév Szilvia 8699, Somogyvámos, Fő u. 62. E-mail:kunandras29@gmail.com,

Részletesebben

1656/2017. (IX. 13.) Korm. határozat Magyarország rövidés középtávú közútfejlesztéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások összehangolásával és

1656/2017. (IX. 13.) Korm. határozat Magyarország rövidés középtávú közútfejlesztéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások összehangolásával és 1656/2017. (IX. 13.) Korm. határozat Magyarország rövidés középtávú közútfejlesztéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások összehangolásával és azok 2022-ig történő megvalósításával összefüggő egyes

Részletesebben

Hajóállomás Veránka 0168, 0155/5, 0155/8

Hajóállomás Veránka 0168, 0155/5, 0155/8 lelőhely azonosító szám név HRSZ 1. függelék /2016.( ) önkormányzati rendelethez 0149/7, 0149/6, 0149/8, 0155/2, 0148/3, 0148/4, 0146, 0145, 0149/2, 0148/2, 0155/8 27454 1 Hajóállomás 27455 2 Veránka 0168,

Részletesebben

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter./2006. ( ) GKM rendelete az M6 autóút Szekszárd - Bóly közötti szakasza nyomvonalának kijelöléséről

A gazdasági és közlekedési miniszter./2006. ( ) GKM rendelete az M6 autóút Szekszárd - Bóly közötti szakasza nyomvonalának kijelöléséről 1 TERVEZET A gazdasági és közlekedési miniszter./2006. ( ) GKM rendelete az M6 autóút Szekszárd - Bóly közötti szakasza nyomvonalának kijelöléséről A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről

Részletesebben

ISK 1/ tavasz 80 Ft 60 Ft 38 Ft 32 Ft ISK 1/ tavasz 90 Ft 70 Ft 50 Ft ISK 1/ tavasz 100 Ft 100 Ft 60 Ft

ISK 1/ tavasz 80 Ft 60 Ft 38 Ft 32 Ft ISK 1/ tavasz 90 Ft 70 Ft 50 Ft ISK 1/ tavasz 100 Ft 100 Ft 60 Ft Frondeus Prima Kft. Székhely : 2112 Veresegyház Fácán u. 12. Telephely : 3000 Hatvan Görbeér hrsz. 0137/2 Telefon: +36 20 9 289 551 Email: attila.dobrovitz@frondeus.hu weboldal: www.hatvanicsemetekert.hu

Részletesebben

M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR. M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza

M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR. M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza Beruházó: Tervező: Mérnök: Kivitelező: Magyarország közúthálózata Az M0 gyűrű környezete Az M0 gyűrű áttekintő térképe

Részletesebben

BARACS KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA kikötő bővítés KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS HATÁSBECSLÉS

BARACS KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA kikötő bővítés KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS HATÁSBECSLÉS BARACS KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA kikötő bővítés KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS HATÁSBECSLÉS 2009. november egyeztetési anyag Tervező: BOTANIKUS Természetvédelmi

Részletesebben

Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez

Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez Alátámasztó munkarész 2015. július Tervező: Art Vit al Tervező, Ép ít ő és Kereskedelmi Kf t. 2014. Külzetlap Település tervező/ Építész vezető tervező

Részletesebben

A HUDI20026 Ipoly-völgy. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI20026 Ipoly-völgy. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A HUDI20026 Ipoly-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Pályázat azonosítója Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATALA

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATALA BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATALA Ikt. szám: BK-05/KTF/02389-4/2019. Hiv. szám: - Ügyintéző: Sirok Attila dr. Kisgyörgyei Ágnes Telefon : +36 (76) 795-875 +36 (76) 795-862 Hivatali

Részletesebben

NAGYCENK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA

NAGYCENK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu NAGYCENK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:

Részletesebben

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 15/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. függeléke 1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 5. (20) Veszélyességi zónák övezetére vonatkozó hatályos jogszabály: a veszélyes

Részletesebben

A Tisza élővilága és főbb természetvédelmi vonatkozásai. Schmidt András Földművelésügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály

A Tisza élővilága és főbb természetvédelmi vonatkozásai. Schmidt András Földművelésügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály A Tisza élővilága és főbb természetvédelmi vonatkozásai Schmidt András Földművelésügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály Védett természeti területek a Tisza mentén Natura 2000 területek a Tisza

Részletesebben

8. számú főút fejlesztésének bemutatása Veszprém megyében, valamint a fejlesztéshez kapcsolódó projektek ismertetése. Veszprém, 2014. március 13.

8. számú főút fejlesztésének bemutatása Veszprém megyében, valamint a fejlesztéshez kapcsolódó projektek ismertetése. Veszprém, 2014. március 13. 8. számú főút fejlesztésének bemutatása Veszprém megyében, valamint a fejlesztéshez kapcsolódó projektek ismertetése Veszprém, 2014. március 13. 8. sz. főút fejlesztése Veszprém megyében A 8. sz. főút

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelõ mezõgazdasági beruházásokhoz

Részletesebben

BBK/ /2013. Üi.: Lőrincz György Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály Tel.: Mobil: 20/ Jogerős: 2013.augustus 09.

BBK/ /2013. Üi.: Lőrincz György Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály Tel.: Mobil: 20/ Jogerős: 2013.augustus 09. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG BBK/1324-11/2013. Üi.: Lőrincz György Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály Tel.: 373-1814 Mobil: 20/772-5997 MOL Nyrt. Kutatás- Termelési

Részletesebben

KÓPHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA

KÓPHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu KÓPHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

1. Az erdőrészletek kialakítására vonatkozó erdőtervezési alapelvek

1. Az erdőrészletek kialakítására vonatkozó erdőtervezési alapelvek 5652 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 58. szám A vidékfejlesztési miniszter 47/2014. (IV. 24.) VM rendelete a 2014. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett

Részletesebben

A HUDI20044 Sárrét. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI20044 Sárrét. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A HUDI20044 Sárrét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási

Részletesebben

N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V

N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALSÓ-TISZA HULLÁMTÉR (HUKN20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem

Részletesebben

Utak és környezetük tervezése

Utak és környezetük tervezése Dr. Fi István Utak és környezetük tervezése Autópályák szolgáltató létesítményei 1 Autópályák szolgáltató létesítményei Az európai gyakorlattal összhangban a magyar autópályák és autóutak mellé telepítendő

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ 0357 ÉS 0348 KÜLTERÜLETI UTAK ÚTEFLÚJÍTÁSA. Műszaki leírás

ÚJFEHÉRTÓ 0357 ÉS 0348 KÜLTERÜLETI UTAK ÚTEFLÚJÍTÁSA. Műszaki leírás Székhely: 4400 Nyíregyháza, Bujtos utca 17. Tel/fax: +36-42-784-485 +36-30-743-0130 E-mail: iroda@aquak-kft.hu Műszaki leírás Megrendelő: Újfehértó Város Önkormányzata 4244 Újfehértó, Szent István út 10.

Részletesebben

M8 GYORSFORGALMI ÚT KÖRMEND (86. SZ. FŐÚT) RÁBAFÜZES (OSZTRÁK ORSZÁGHATÁR) KÖZÖTTI SZAKASZ

M8 GYORSFORGALMI ÚT KÖRMEND (86. SZ. FŐÚT) RÁBAFÜZES (OSZTRÁK ORSZÁGHATÁR) KÖZÖTTI SZAKASZ ELŐZETES RÉGÉSZETI DOKUMENTÁCIÓ ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZ Adatgyűjtés, alapján M8 GYORSFORGALMI ÚT KÖRMEND (86. SZ. FŐÚT) RÁBAFÜZES (OSZTRÁK ORSZÁGHATÁR) KÖZÖTTI SZAKASZ A UNITEF '83 MŰSZAKI TERVEZŐ ÉS FEJLESZTŐ

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

A természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el.

A természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el. Göd Város Önkormányzatának 16/1999.(IV. 20.) sz. Ök. rendelete az egységes szerkezetbe foglalt helyi jelentőségű Göd- felsői Kékperjés Láprét, a Göd Láprét, a Göd Homokpusztagyep, Kék Duna Sport telep

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u Pf.

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u Pf. NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Szám: 1326-7/1/2011./I. Jogi ea.: dr. Harkay Katalin 94/506-719 Műszaki ea.:

Részletesebben

Szévíz-Principális-csatorna (HUBF20045) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv

Szévíz-Principális-csatorna (HUBF20045) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv Szévíz-Principális-csatorna (HUBF20045) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv Debrecen 2014. Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek

Részletesebben

A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI övezet alövezet Falusias lakóterület Nagytelkes beépítés Lf-1 Lf-1* Kistelkes beépítés Lf-2 Külső övezet Lf-3 Többlakásos beépítés Lf-4 Kervárosias lakóterület

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4.

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. 3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. számú Homlokzatszámítási minták 5. számú Őshonos növények 6. számú Régészeti

Részletesebben

I. Magyar Közlekedési Konferencia

I. Magyar Közlekedési Konferencia I. Magyar Közlekedési Konferencia Egy NIF projekt a gyakorlatban: M25 gyorsforgalmi út Deák Csilla projektvezető Eger, 2017. október 18. TEMATIKA Előzmények, egy kis történelem Az autóút megvalósításának

Részletesebben

A Sajó-völgy (HUAN20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Sajó-völgy (HUAN20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A Sajó-völgy (HUAN20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2014 Aggteleki Nemzeti

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI ZÖLD NYÍREGYHÁZA A kezdetek Nyíregyháza újkori történetéből Első írásos említése Nyír falu néven 1219. évben 1748. évre a hajdan nevezetes hajdúközség majdnem kihalt, puszta,

Részletesebben

7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet

7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának

Részletesebben

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó

Részletesebben