MEGHÍVÓ április 30.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEGHÍVÓ 2015. április 30."

Átírás

1 MEGHÍVÓ április 30.

2 2 A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése április 30-án (csütörtök) 9 00 órai kezdettel nyilvános munkaülést tart. Az ülés helye: Veszprém, Megyeház tér 1. Szent István terem Javasolt napirendek: 1. Bírósági ülnökök megválasztása (zárt ülés) Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Dr. Molnár Gyöngyi jogtanácsos 2. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének beszámolója Veszprém megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról Előadó: Töreki Sándor, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság rendőrfőkapitánya Előkészítésért felelős: Zsebe Péter, önkormányzati referens 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2014. (II.19.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Szász Jutka, irodavezető Farkas Barbara, költségvetési referens 4. A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének végrehajtása, költségvetési maradvány megállapítása Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Szász Jutka, irodavezető Farkas Barbara, költségvetési referens 5. A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2015.(II.17.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Szász Jutka, irodavezető Farkas Barbara, költségvetési referens 6. Beszámoló a évi belső ellenőrzések tapasztalatairól Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Steinerné Stranszky Csilla, belső ellenőr vezető 7. Döntés vízgazdálkodási tanácsi delegálásokról Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Arnold György, területrendezési referens 8. Beszámoló a Veszprém Megyei Önkormányzat, valamint a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal évi közbeszerzéseiről Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Ratkovszky Judit, pályázati referens

3 3 9. Tájékoztató a Veszprém megye Integrált Területi Programja 2.0 változat munkaverziójáról Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető 10. Tájékoztató a 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács évi munkájáról Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Arnold György, területfejlesztési referens 11. A Pannon Egyetem szerepe a vidékfejlesztési projektekben Előadó: Friedler Ferenc a Pannon Egyetem rektora Előkészítésért felelős: Zsebe Péter, önkormányzati referens 12. Tájékoztató a Veszprém Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési lehetőségeiről Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Haraszti Bernadett, vidékfejlesztési referens 13. Tájékoztató A megyei és helyi tervezési folyamatokhoz készített Vidékfejlesztési tájékoztató segédlet Veszprém megye című szakmai kiadványról Előadó: Fábry Szabolcs, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Veszprém megyei referense Előkészítésért felelős: Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Haraszti Bernadett, vidékfejlesztési referens 14. Tájékoztató Veszprém megye gazdaságának évi teljesítményéről, a foglalkoztatás növelésének lehetőségeiről Előadó: Dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Előkészítésért felelős: Zsebe Péter, önkormányzati referens 15. Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.), a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéseiről (III.) Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Zsebe Péter, önkormányzati referens 16. Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2015. február április 15.) Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Zsebe Péter, önkormányzati referens Kérem, a testület ülésén megjelenni szíveskedjen. Tájékoztatom, hogy a közgyűlés anyagai a zárt ülés anyaga kivételével - a Veszprém Megyei Önkormányzat honlapján megtekinthetők. Veszprém, április 23. Polgárdy Imre s.k.

4 Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/137-8/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 30-ai ülésére Tárgy: A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének beszámolója Veszprém megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról Előadó: Dr. Töreki Sándor r.dandártábornok, rendőrségi főtanácsos rendőrfőkapitány Az előterjesztés összeállítását koordinálta: Dr. Imre László megyei jegyző Az előterjesztés előkészítésében bevont szervezet, személy: Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Dr. Töreki Sándor r.dandártábornok, rendőrségi főtanácsos rendőrfőkapitány Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Önkormányzati Iroda Zsebe Péter önkormányzati referens Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság

5 Tisztelt Közgyűlés! A rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 8. (4) bekezdése kimondja, hogy A rendőrkapitány vagy kijelölt helyettese évente beszámol a rendőrkapitányság illetékességi területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. A megyei (fővárosi) önkormányzat felkérésére évente a rendőrfőkapitány vagy kijelölt helyettese számol be. Fentiekre figyelemmel a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkérte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét, hogy készítsen beszámolót Veszprém megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről, és az ezzel kapcsolatos feladatokról. Dr. Töreki Sándor rendőrfőkapitány úr a felkérésnek, s a jogszabályban meghatározott kötelezettségének eleget téve elkészítette az általa vezetett rendőri szervezet évben végzett tevékenységéről szóló beszámolót. Az évente rendszeresen a közgyűlés elé kerülő beszámoló lehetőséget biztosít a közgyűlésnek arra, hogy folyamatosan tájékozódjon Veszprém megye közrendjének és a közbiztonságának helyzetéről, a rendőrség munkájáról. A közgyűlés által elfogadott évre vonatkozó munkaterv ütemezése alapján ezen beszámolót jelen közgyűlésnek kell tárgyalni. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének beszámolója az előterjesztés mellékletét képezi. Tisztelt Közgyűlés! Kérem, hogy a mellékelt beszámolót megtárgyalni és a következő határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen:.../2015. (IV. 30.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság évi munkájáról, Veszprém megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról szóló, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének beszámolóját. 2. A Közgyűlés köszönetét fejezi ki a megyében szolgálatot teljesítő rendőröknek a végzett munkájukért. 3. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a döntésről a megyei rendőrfőkapitányt értesítse. Határidő: 1-2. pontok tekintetében azonnal, 3. pont tekintetében: május 15. Felelős: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Veszprém, április 15. Polgárdy Imre sk. megyei közgyűlés elnöke

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25 Szám: 02/137-16/2015. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 30-i ülésére Tárgy: A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2014. (II.19.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Polgárdy Imre, a közgyűlés elnöke Az előterjesztés készítését koordinálta: Dr. Imre László, megyei jegyző Az előterjesztést készítette: Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Gazdasági Iroda Szász Jutka irodavezető Farkas Barbara költségvetési referens Az előterjesztést megtárgyalták: Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Bizottságai

26 Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém M egyei Ö nkormányzat 3/2014. ( II. 19.) önkor mányzati r endelettel á llapította meg évi költségvetését. A Közgyűlés jelen ülésén indokolt a költségvetés rendeletének módosítása. A évi költségvetési beszámoló elkészítésével be kellett számolni a megyei önkormányzatot megillető működési kiadások támogatása jogcímen folyósított tá mogatás felhasználásáról. Az elszámolás alapján ezer Ft visszafizetési kötelezettség, és további 19 ezer Ft kamatfizetési kötelezettség keletkezett, melyet a költségvetésben a dologi kiadások között szerepeltettünk előirányzatként. A Magyar Államkincstár iránymutatása alapján azonban a v isszafizetési köt elezettséget az egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre megnevezésű előirányzaton kell kimutatni. A fenti indokok alapján szükséges a évi költségvetés megállapításáról szóló rendelet 1., 2., 3., 7., illetve 8. mellékletének módosítása. A módosítás a költségvetés főösszegének, illetve egyéb kiemelt előirányzatainak változtatását nem érinti. A f entiekben részletezettek figyelembe vé telével ké rem, a r endelet-tervezetet me gvitatni é s elfogadni szíveskedjenek. Veszprém, április 22. Polgárdy Imre s.k. 2

27 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK /2015. (..) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2014. (II. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott e redeti jog alkotói ha táskörében, az A laptörvény 32. cikk ( 1) be kezdése f ) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. (1) A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2014. (II.19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) 3. (1) bekezdésében hivatkozott 1. melléklet helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép. (3) A rendelet 3. (2) bekezdésében hivatkozott 2. melléklet helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép. (4) A rendelet 3. (3) bekezdésében hivatkozott 3. melléklet helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép. (5) A rendelet 3. (7) bekezdésében hivatkozott 7. melléklet helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép. (6) A rendelet 3. (8) bekezdésében hivatkozott 8. melléklet helyébe jelen rendelet 5. melléklete lép. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Polgárdy Imre a megyei közgyűlés elnöke Dr. Imre László megyei jegyző 3

28 I n d o k o l á s A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2014. (II. 19.) önkormányzati rendeletének módosításához ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A rendelet módosításával a megyei önkormányzat működési támogatása jogcímen kapott támogatás elszámolásából eredő visszafizetési kötelezettség, és kamata teljesített kiadáshoz azonos összegű előirányzat megteremtésére kerül sor. RÉSZLETES INDOKOLÁS 1. -hoz A é vi z árszámadás készítésekor vált ismertté, hog y a ki adás az egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre megnevezésű előirányzat terhére teljesíthető, ezért indokolt annak összegét a dologi kiadások előirányzat terhére átcsoportosítani. A változás a költségvetési rendelet egyéb adatait nem érinti, a költségvetés főösszege változatlan marad. 2. -hoz E szakasz a hatályba léptető rendelkezést tartalmazza. 4

29 Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2014. (II.19.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló rendelet-tervezetének előzetes hatásvizsgálata A j anuár 1 -jétől hatályos, a j ogalkotásról s zóló évi C XXX. törvény ( a továbbiakban: Jat.) 17. -a az alábbiak szerint rendelkezik: A Veszprém M egyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2014. (II.19.) önkormányzati rendeletének m ódosításáról szóló r endelet-tervezetében (a t ovábbiakban: Tervezet) foglaltak várható hatásai a Jat. 17. ( 2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében az alábbiak szerint összegezhetők: 1. A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatásának vizsgálata, különösen: a) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai A Tervezet a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének dologi kiadások, illetve egyéb működési kiadások megnevezésű előirányzatai közti átcsoportosítását tartalmazza. b) környezeti és egészségi következményei A Tervezetben foglaltaknak környezeti és egészségi következményei nincsenek. c) adminisztratív terheket befolyásoló hatásai A Tervezet további adminisztratív terheket nem keletkeztet. 2. A j ogszabály m egalkotása s zükségességének, a j ogalkotás el maradása vá rható következményeinek vizsgálata: A T ervezet m egalkotása s orán a V eszprém Megyei Ö nkormányzat költségvetésében megállapított előirányzatok felülvizsgálata vá lt s zükségessé a T ervezet Á ltalános indokolásában írtak miatt. Ennek elmaradása j ogszabályellenes t artalom f ennmaradását eredményezné. Az á llamháztartásról s zóló é vi C XCV. t örvény 34. (1)-(5) bekezdései teszi indokolttá a jogszabály megalkotását. 3. A j ogszabály alkalmazásához s zükséges s zemélyi, szervezeti, tárgyi és pé nzügyi feltételek: A T ervezet el fogadása esetén az új r endelet al kalmazása a j elenlegi s zabályozáshoz képest többlet személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételt nem igényel. 5

30 TARTALOMJEGYZÉK I. Előterjesztés II. Rendelet-tervezet III. Rendelet indokolása IV. Hatásvizsgálat V. Mellékletek 1. melléklet Kimutatás a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetési bevételeinek és kiadásainak alakulásáról előirányzat csoportonként és kiemelt előirányzatonként kötelező és önként vállalt feladatok szerinti bontásban 2. melléklet A V eszprém M egyei Ö nkormányzat és a V eszprém M egyei Ö nkormányzati Hivatal évi bevételei és kiadásai címenkénti részletezésben 3. melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat évi kiadásainak feladatonkénti részletezése 4. melléklet A V eszprém M egyei Önkormányzat évi költségvetésének működési és felhalmozási célú bevételeinek és kiadásainak mérlege 5. melléklet Kimutatás a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének előirányzatfelhasználási tervéről 6

31 1. táblázat Bevételek Előirányzat száma Előirányzat megnevezése évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat ( ) 1. melléklet a.../2015. (V...) önkormányzati rendelethez KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetési bevételeinek és kiadásainak alakulásáról előirányzat csoportonként és kiemelt előirányzatonként kötelező és önként vállalt feladatok szerinti bontásban Változás évi módosított előirányzat évi kötelező feladatok adatok ezer Ft-ban évi önként vállalt feladatok A B C D E F G H 1. Önkormányzatok működési támogatásai Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása Működési célú központosított előirányzatok Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása Működési célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről - 4. Működési bevételek Áru- és készletértékesítés ellenértéke Közvetített szolgáltatások ellenértéke Kiszámlázott általános forgalmi adó Álatlános forgalmi adó visszatérítése Kamatbevételek Egyéb pénzügyi műbeletek bevételei Egyéb működési bevételek Egyéb szolgáltatások nyújtása miatti bevétel Felhalmozási bevételek Egyéb tárgyi eszközök értékesítése Működési célú átvett pénzeszközök Egyéb működési célú átvett pénzeszközök Működési célú garancia és kezességvállalásból származó megtérülések Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök - 8. Költségvetési bevételek összesen (1+..+7) Maradvány igénybevétele Előző évi költségvetési maradványának igénybevétele működési célra Előző évi költségvetési maradványának igénybevétele felhalmozási célra Központi, irányító szervi támogatás Központi, irányító szervi támogatás működési célra Központi, irányító szervi támogatás felhalmozási célra Államháztartáson belüli megelőlegezések Belföldi finanszírozás bevételei ( ) Finanszírozási bevételek (12) Bevételek mindösszesen (8+13) táblázat Kiadások Előirányzat száma Előirányzat megnevezése évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat ( ) Változás évi módosított előirányzat évi kötelező feladatok adatok ezer Ft-ban évi önként vállalt feladatok A B C D E F G H 1. Működési kiadások összesen ( ) Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások Nemzetközi kötelezettségek Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre Tartalékok Általános tartalék Céltartalékok Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre Felhalmozási kiadások összesen ( ) Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási célú kiadások Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre - 3. Költségvetési kiadások összesen (1+2) Belföldi finanszírozás kiadásai Központi, irányítószervi támogatás folyósítása működési célra Központi, irányítószervi támogatás folyósítása felhalmozási célra - 5. Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése Finanszírozási kiadások (4+5) Kiadások mindösszesen (3+6)

32 2. melléklet a.../2015. (V...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat évi bevételei és kiadásai címenkénti részletezésben ezer Ft Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Változás Módosított előirányzat Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Változás Módosított előirányzat A B C D E F G H I J K L Veszprém Megyei Önkormányzat 1. Önkormányzatok működési támogatásai Működési kiadások összesen ( ) Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása Személyi juttatások Működési célú központosított előirányzatok Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása Dologi kiadások Működési célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb működési célú kiadások Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Nemzetközi kötelezettségek - 3. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre Működési bevételek Tartalékok Áru- és készletértékesítés ellenértéke Általános tartalék Közvetített szolgáltatások ellenértéke Céltartalékok Kiszámlázott általános forgalmi adó Működési célú garancia- és kezességvállásból származó kifizetés Álatlános forgalmi adó visszatérítése - 2. Felhalmozási kiadások összesen ( ) Kamatbevételek Beruházások Egyéb pénzügyi műveletek bevételei Felújítások Egyéb működési bevételek Egyéb felhalmozási célú kiadások Egyéb szolgáltatások nyújtása miatti bevétel Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre - 5 Felhalmozási bevételek Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre Egyéb tárgyi eszközök értékesítése Költségvetési kiadások összesen (1+2) Működési célú átvett pénzeszközök Belföldi finanszírozás kiadásai Egyéb működési célú átvett pénzeszközök Központi, irányítószervi támogatás folyósítása működési célra Működési célú garancia- és kezességvállásból származó megtérülések Központi, irányítószervi támogatás folyósítása felhalmozási célra - 7 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Állaháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson 7.1 kívülről Finanszírozási kiadások (4+5) Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök - 8. Költségvetési bevételek összesen (1+..+7) Maradvány igénybevétele Előző évi költségvetési maradványának igénybevétele működési célra Előző évi költségvetési maradványának igénybevétele felhalmozási célra Központi, irányító szervi támogatás Központi, irányító szervi támogatás működési célra Központi, irányító szervi támogatás felhalmozási célra Államháztartáson belüli megelőlegezések Belföldi finanszírozás bevételei ( ) Finanszírozási bevételek (12) Bevételek mindösszesen (8+13) Kiadások mindösszesen (3+5) Létszám: 1 fő Közfoglalkoztatottak létszáma: 0 fő

33 2. melléklet a.../2015. (V...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat évi bevételei és kiadásai címenkénti részletezésben ezer Ft Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Változás Módosított előirányzat Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Változás Módosított előirányzat A B C D E F G H I J K L Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal 1. Önkormányzatok működési támogatásai Működési kiadások összesen ( ) Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása Személyi juttatások Működési célú központosított előirányzatok Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása Dologi kiadások Működési célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb működési célú kiadások Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Nemzetközi kötelezettségek - 3. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre - 4. Működési bevételek Tartalékok Áru- és készletértékesítés ellenértéke Általános tartalék Közvetített szolgáltatások ellenértéke Céltartalékok Kiszámlázott általános forgalmi adó Működési célú garancia- és kezességvállásból származó kifizetés Álatlános forgalmi adó visszatérítése Felhalmozási kiadások összesen ( ) Kamatbevételek Beruházások Egyéb pénzügyi műveletek bevételei Felújítások Egyéb működési bevételek Egyéb felhalmozási célú kiadások Egyéb szolgáltatások nyújtása miatti bevétel Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre - 5 Felhalmozási bevételek Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre Egyéb tárgyi eszközök értékesítése - 3 Költségvetési kiadások összesen (1+2) Működési célú átvett pénzeszközök Belföldi finanszírozás kiadásai Egyéb működési célú átvett pénzeszközök Központi, irányítószervi támogatás folyósítása működési célra Működési célú garancia- és kezességvállásból származó megtérülések Központi, irányítószervi támogatás folyósítása felhalmozási célra - 7 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Állaháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről - 6. Finanszírozási kiadások (4+5) Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök - 8. Költségvetési bevételek összesen (1+..+7) Maradvány igénybevétele Előző évi költségvetési maradványának igénybevétele működési célra Előző évi költségvetési maradványának igénybevétele felhalmozási célra Központi, irányító szervi támogatás Központi, irányító szervi támogatás működési célra Központi, irányító szervi támogatás felhalmozási célra Államháztartáson belüli megelőlegezések Belföldi finanszírozás bevételei ( ) Finanszírozási bevételek (12) Bevételek mindösszesen (8+13) Kiadások mindösszesen (3+5) Létszám: 27 fő Közfoglalkoztatottak létszáma: 0 fő

34 2. melléklet a.../2015. (V...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat évi bevételei és kiadásai címenkénti részletezésben ezer Ft Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Változás Módosított előirányzat Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Változás Módosított előirányzat A B C D E F G H I J K L Veszprém Megyei Önkormányzat mindösszesen 1. Önkormányzatok működési támogatásai Működési kiadások összesen ( ) Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása Személyi juttatások Működési célú központosított előirányzatok Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása Dologi kiadások Működési célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb működési célú kiadások Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Nemzetközi kötelezettségek Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre Működési bevételek Tartalékok Áru- és készletértékesítés ellenértéke Általános tartalék Közvetített szolgáltatások ellenértéke Céltartalékok Kiszámlázott általános forgalmi adó Működési célú garancia- és kezességvállásból származó kifizetés Álatlános forgalmi adó visszatérítése Felhalmozási kiadások összesen ( ) Kamatbevételek Beruházások Egyéb pénzügyi műveletek bevételei Felújítások Egyéb működési bevételek Egyéb felhalmozási célú kiadások Egyéb szolgáltatások nyújtása miatti bevétel Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre Felhalmozási bevételek Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre Egyéb tárgyi eszközök értékesítése Költségvetési kiadások összesen (1+2) Működési célú átvett pénzeszközök Belföldi finanszírozás kiadásai Egyéb működési célú átvett pénzeszközök Központi, irányítószervi támogatás folyósítása működési célra Működési célú garancia- és kezességvállásból származó megtérülések Központi, irányítószervi támogatás folyósítása felhalmozási célra Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Állaháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről Finanszírozási kiadások (4+5) Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök Költségvetési bevételek összesen (1+..+7) Maradvány igénybevétele Előző évi költségvetési maradványának igénybevétele működési célra Előző évi költségvetési maradványának igénybevétele felhalmozási célra Központi, irányító szervi támogatás Központi, irányító szervi támogatás működési célra Központi, irányító szervi támogatás felhalmozási célra Államháztartáson belüli megelőlegezések Belföldi finanszírozás bevételei ( ) Finanszírozási bevételek (12) Bevételek mindösszesen (8+13) Kiadások mindösszesen (3+5) Létszám: 28 fő Közfoglalkoztatottak létszáma: 0 fő

35 3. melléklet a.../2015. (V...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat évi kiadásainak feladatonkénti részletezése Sorszám Megnevezés évi eredeti előirányzat Módosított előirányzat ( ) Változás évi módosított előirányzat adó kifizetés belülre kívülre A B C D E F G H I J K L J M N O P Q R I. Közgyűlés működésével kapcsolatos kiadások Közgyűlés elnökének illetménye, költségtérítése, szabadságmegváltása és munkaadókat terhelő járulékok Társadalmi megbízatású alelnök tiszteletdíja, költségtérítése és munkaadókat terhelő járulékok Képviselők tiszteletdíja, költségtérítése és munkaadókat terhelő járulékok Eseti megbízások, külső szakértők Képviselők egyéb juttatásai Reprezentáció (közgyűlés, ünnepi közgyűlés) II. Önkormányzat feladatainak kiadásai K 1. Veszprém megyei területrendezési terv megalapozása K 2. Veszprém megyei területfejlesztési koncepció módosítása K 3. Idegenforgalmi értékek felkutatása, bemutatása, propagálása belföldön és külföldön K 4. Sport feladatok támogatása, szabadidős tevékenységek koordinálása, sportrendezvények szervezése belföldi és külföldi partnerek bevonásával Tagdíjak: - - K a. Balaton Fejlesztési Tanács Ö b. Osztrák-Magyar Corvinus Kör Ö c. Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Ö d. Balatoni Szövetség K 6. Pénzügyi szolgáltatások díja K évi cégautóadó Ö 8. "Az egészségre építve!" című TÁMOP / pályázat K 9. MKB Veszprém KC működési kiadásainak támogatása K 10. Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok és a Balaton Fejlesztési Tanács számára ÁROP /A kódszámú pályázat megvalósítása a. Pályázatban nem elszámolható költségek K 11. Megyei önkormányzati tartalékból kapott támogatás terhére informatikai eszközbeszerzés (kisértékű) K decemberi ünnepi közgyűlés reprezentációs kiadásai K évről áthúzódó eseti megbízási díjak K 14. Megyei önkormányzaok működési kiadásainak támogatása visszafizetési kötelezettség K évi beszámoló elszámolásához tartozó kamatfizetési kötelezettség K évi átfutó kiadások fedezete - - K 17. Személygépkocsi forgalomba helyezése, rendszámtábla megvásárlása, biztosításkötés, fenntartási kiadások Ö 18. Pro Comitatu díj adományozása - - Ö 19. Tiszta Virágos Veszprém Megyéért Ö 20. Kitüntetések adományozása Ö 21. Föld Napja Ö 22. Autómentes nap Ö 23. Megyei Értéktár évi programjai K 24. Megyei önkormányzati tartalékból kapott támogatás terhére vásárolt személygépkocsi regisztrációs díja K 25. Kórház utcai parkoló állagmegóvása, karbantartása Ö 26. Play Live Alapítvány: Gyermek- és ifjúsági tábor megvalósításának támogatására kiírt pályázat nevezési díj Ö 27. Együttműködés a Veszprém Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvánnyal ifjúsági csere céljából K 28. EMÖ Kft. Biztosítékadási kötelezettség - - K 29. TOP és kapcsolódó területi tervezési feladatok (1 fő területi koordinátor megbízási) K 30. Előzetes megvalósítási tanulmány elkészítésének költségei K 31. Vidékfejlesztési feladatok K 32. Időközi választások kiadásainak megtérítése Ö 33. Fogszabályozási szakellátási feladatok ellátására pályázati felhívás Ö 34. Nyugdíjasok "Életet az Éveknek" Veszprém Megyei Egyesület Idősek Világnapja rendezvény támogatása K 35. Veszprém megyei területfejlesztési program közzététele K 36. A Veszprém Megyei Önkormányzat által meghatározott, az önkormányzat működéséről, feladatairól, a megyei területfejlesztési koncepcióról szóló információk megjelentetése Ö 37. Felelősség a Közösségért és a Környezetért Díj tárgyjutalom készítésének költsége K 38. Üzemeltetési anyag beszerzése K 39. Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése (0-dik havi támogatás megelőlegezése) K évi megyei önkormányzati tartalékból kapott támogatás terhére kiadványok készítése III. Felhalmozási kiadások (5. melléklet) IV. Tartalék (6. melléklet) K 1. Általános tartalék Ö 2. Céltartalék V. Veszprém Megyei Önkormányzat kiadásai összesen: VI. Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal kiadásainak támogatása Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási VII. KIADÁSOK ÖSSZESEN: Dologi kiadások Egyéb működési Nemzetközi célú támogatások kötelezettségek államháztartáson belülre Egyéb működési célú kiadások Működési célú Egyéb működési garancia- és kezességvállásbó l származó célú támogatások államháztartáson kívülre Általános tartalék Tartalékok Céltartalék Beruházások Felújítások adatok ezer Ft-ban Egyéb felhalmozási kiadások Egyéb Egyéb Belföldi felhalmozási célú felhalmozási célú finanszírozás támogatások támogatások kiadásai államháztartáson államháztartáson K = Kötelező feladat összesen: ezer Ft Ö = Önként vállalt feladat összesen: ezer Ft

36 4. melléklet a.../2015. (V...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének működési és felhalmozási célú bevételeinek és kiadásainak mérlege adatok ezer Ft-ban Módosított Módosított Bevételek megnevezése Kiadások megnevezése előirányzat előirányzat A B C D E F 1.1 Önkormányzatok működési támogatásai Személyi juttatások Működési célú támogatások államháztartáson belülről Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Működési bevételek Dologi kiadások Működési célú átvett pénzeszközök Egyéb működési célú kiadások Költségvetési működési bevételek Költségvetési működési kiadások Maradvány igénybevétele működési célra Központi, irányítószervi támogatás működési célra Államháztartáson belüli megelőlegezések Működési célú finanszírozási kiadások Működési célú finanszírozási bevételek Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése Működési célú bevételek összesen: Működési célú kiadások összesen: Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 5.1 Beruházások Felhalmozási bevételek Felújítások 4.3 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Egyéb felhalmozási célú kiadások 4. Költségvetési felhalmozási bevételek Költségvetési felhalmozási kiadások Maradvány igénybevétele felhalmozási célra Központi, irányítószervi támogatás felhalmozási célra 5. Felhalmozási célú finanszírozási bevételek Felhalmozási célú finanszírozási kiadások 6. Felhalmozási célú bevételek összesen: Felhalmozások összesen: Bevételek összesen: Kiadások összesen:

37 5. melléklet a.../2015. (V...) önkormányzati rendelethez KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének előirányzat-felhasználási tervéről adatok ezer Ft-ban Sorszám Megnevezés Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen A B C D E F G H I J K L M N O 1. Induló pénzkészlet Önkormányzatok működési támogatásai Működési célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 0 5. Működési bevételek Felhalmozási bevételek Működési célú átvett pénzeszközök Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Finanszírozási bevételek Bevételek összesen Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások Felhalmozási kiadások Finanszírozási kiadások Kiadások összesen Záró pénzkészlet

38 Szám: 02/137-17/2015. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88) , FAX: (88) E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 30-i ülésére Tárgy: A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének végrehajtása, költségvetési maradvány megállapítása Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés elkészítésébe bevont személyek, szervezetek: Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Gazdasági Iroda Szász Jutka irodavezető Farkas Barbara költségvetési referens Az előterjesztést megtárgyalták: Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Bizottságai

39 Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az eredeti költségvetését a 3/2014.(II.19.) önkormányzati rendeletével állapította meg, amelyet ezt követően öt alkalommal módosított. A módosítások következtében a költségvetés főösszege ezer Ft-ról ezer Ft-ra növekedett. Az önkormányzati feladatellátás általános értékelése A költségvetés főösszegének jelentős változását a költségvetési maradvány bevonása, ezen túlmenően pályázati támogatás, az általános választások lebonyolítására, koordinálására kapott támogatás, tárgyi eszközök értékesítése, továbbszámlázott szolgáltatások bevétele, a bérkompenzációra nyújtott központi támogatás, a munkáltatói lakásalap számlára érkezett munkavállalói törlesztő részletek, valamint a megyei önkormányzati tartalékból kapott támogatás jelentette. A Veszprém Megyei Önkormányzat évi kiemelkedő, egyben legfontosabb feladata volt a területfejlesztéssel kapcsolatos tervezés és a felkészülés a as Európai Uniós operatív programok területi szintű fogadására. A tervezési dokumentumok előkészítésének támogatására, és az ehhez szükséges megyei tervezői kapacitások megerősítésére irányult a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a közötti időszakra című, ÁROP /A azonosítószámú projekt. A pályázat megindítása évben kezdődött, azonban a megvalósítás kiemelkedő részfeladatai évben valósultak meg. Fő elemei voltak: A megyei szintű helyzetértékelő dokumentum utómunkálata keretében a megyei tervezési dokumentumokat megalapozó regionális kitekintésű megyei fejlesztési szükségletek beazonosítása, lehetséges fejlesztési irányok meghatározása. A megye hosszú távú fejlesztési céljait koncepcionális szinten rögzítő tervezési dokumentum, a megyei területfejlesztési koncepció elkészítése. Megyei szintű, középtávú stratégia, a megyei területfejlesztési program elkészítése. A közötti uniós támogatási időszakra vonatkozó operatív programok kialakításához részdokumentumok elkészítése (ITP). Területi koordináció ellátása. Partnerség biztosítása. Az elkészült megyei területfejlesztési elképzeléseket összegző programhoz illeszkedő, uniós forrásból támogatandó projektek generálása, összegyűjtése. A projekt keretében elkészült fenti dokumentumok jelentik a uniós költségvetési időszak Veszprém megyét érintő fejlesztései sikerességének alapját. Ezen dokumentumok elkészítésével a Veszprém Megyei Önkormányzat hozzájárult a közötti uniós támogatási időszak tervezési munkáihoz, elősegítve az uniós forrásból támogatandó projektek generálását, fejlesztését és megvalósulását. A területfejlesztési feladatok mellett az önkormányzatnak jelentős szerepe jutott a évi helyi önkormányzati, valamint a nemzetiségi önkormányzati választások területi szinten 2

40 történő előkészítése, koordinálása, illetve lebonyolítása, valamint az Európai Parlamenti, országgyűlési képviselőválasztások lebonyolítása terén történő közreműködésben. A fenti, Európai Uniós, illetve központi forrásból finanszírozott feladatok mellett az önkormányzat megyei turisztikai kiadványt készített, turisztikai kiállítást szervezett az idegenforgalmi értékek bemutatására, jelentős szerepet vállalt a Megyei Értéktár Bizottság a nemzeti értékek megyei értéktárba történő felvételének gondozásában. Nemzetközi kapcsolatok révén szakmai tapasztalatcsere történt a területfejlesztés gyakorlatának megismerésében. Európai Uniós forrásból került megvalósításra "Az egészségre építve!" című TÁMOP / pályázat. Az önkormányzat gazdálkodására a takarékosság volt jellemző, ennek érdekében jelentősen csökkentette az önként vállalt feladatait, melyek forrása kizárólag saját bevételből történt. Bevételi források és azok teljesülése Az önkormányzat költségvetési támogatásai között szereplő megyei ön kormányzatok működésének általános támogatása a költségvetési törvény 2. melléklete szerint ezer Ft illette a megyei önkormányzatot. A központi forrás folyósítása az Ávr. szerint meghatározott ütemezéssel összhangban történt. A központosított támogatásban a december havi bérkompenzáció összege jelentkezik. A bérkompenzáció évre eső része 291 ezer Ft kiegészítő támogatásként érkezett. A megyei ön kormányzati t artalékból ezer Ft támogatást egyedi elbírálás alapján nyert az önkormányzat. A pályázati igény a évben fellépő, előre nem tervezett kiadások fedezetére, továbbá a pénzügyi egyensúly helyreállítására került benyújtásra összesen ezer Ft összegben. A támogatás csökkentett összegben december 23-án került folyósításra az önkormányzat számlájára, így szükségessé vált a támogatási célok felülvizsgálata a Közgyűlés februári ülésén. A támogatás felhasználása és elszámolása évben történt meg. Az államháztartási körön belülről származó egyéb támogatások több forrásból folytak be. Részben a Veszprém Megyei Munkaügyi Központtal kötött megállapodás alapján a téli közfoglalkoztatás vonatkozásában teljesült 848 ezer Ft bevétel. A helyhatósági választások lebonyolításával, koordinálásával kapcsolatban ezer Ft támogatás érkezett. A megyei önkormányzat 2013-ban sikeresen pályázott a Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok és a Balaton Fejlesztési Tanács számára ÁROP /A kódszámú pályázaton, valamint "Az egészségre építve!" című TÁMOP / pályázaton. A TÁMOP pályázaton elnyert pénzből önként vállalt feladat valósult meg a Hivatal egészséges munkahely szemléletének kialakításával összefüggésben. A pályázat tekintetében évben összesen ezer Ft lehívása történt meg. Az ÁROP pályázat október 31-ével zárult le. A pályázat végelszámolása megtörtént, azonban annak teljes elfogadása évre tolódik át. A pályázatból évben ezer Ft támogatás teljesült, ezer Ft folyósítására a helyszíni vizsgálat, valamint a végelszámolás teljes befogadását követően kerül sor. 3

41 A bevételi források közül a működési bevételek a módosított előirányzathoz képest 88,43 %- on ezer Ft teljesültek. A bevétel között döntő részt a Kormányhivatal, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, valamint a Veszprémi Petőfi Színház felé továbbszámlázott szolgáltatások (telefon használat díja, közös költség) szerepelnek, ezen túlmenően a nyújtott szolgáltatások ellenértékeként jelentkezik az ellátott turisztikai- és sportfeladatokkal összefüggésben keletkezett bevétel, továbbá a kapcsolódó általános forgalmi adó teljesülése, valamint a dolgozói Széchenyi Pihenő Kártya évi feltöltések fel nem használt egyenlegének visszatérítése. A felhalmozási bevételek összességében a módosított előirányzathoz viszonyítva 100 %-on teljesültek 188 ezer Ft összegben. A bevétel tárgyi eszközök, képviselői laptopok értékesítésből származik. A Veszprém Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvánnyal együttműködési megállapodást kötött a megyei önkormányzat élve a sok évre visszanyúló nemzetközi kapcsolataival Wunsiedel körzet és Veszprém Megye közötti ifjúsági csere lebonyolításának céljából. A megállapodás alapján az Alapítvány 750 ezer Ft-ot biztosított a feladat megvalósítására. A felhalmozási célú visszatérítendő támogatási kölcsönök vi sszatérülése államháztartáson kívülről származó bevételeken ezer Ft teljesült az önkormányzat Munkáltatói Lakásépítési Alap számlájára érkezett törlesztő részletek után. Finanszírozási c élú b evételként jelentkezik évi költségvetési maradvány felhasználása. Az 5/2014. (IV. 24.) önkormányzati rendelettel elfogadott évi költségvetésről készült zárszámadásban jóváhagyott évi költségvetési maradvány felhasználása. A évi maradvány összegéből ezer Ft tényleges felhasználás történt, azonban az államháztartás számvitelének módosulása során keletkezett joghézag következtében, a évi maradvány értékének pontos meghatározása érdekében a évi maradvány fel nem használt részét is teljesített bevételként kell kezelni. A jogi hiányosság kezelésére állásfoglalást nyújtottunk be a Nemzetgazdasági Minisztérium felé, azonban az előterjesztés megküldéséig válasz nem érkezett. A évi maradvány felhasználásával kiegyenlítésre kerültek az előző évről áthúzódó kötelezettségvállalások, továbbá a megyei önkormányzati tartalék keret terhére nyújtott támogatás a megjelölt céloknak megfelelően felhasználásra került, a beszámoló szerint kimutatott, fel nem használt általános működési támogatás visszautalása megtörtént. A Hivatal finanszírozására ezer Ft költségvetési támogatás folyósítása történt. A Hivatal finanszírozása az előző év azonos időszakához viszonyítva mintegy 50 millió Ft-tal 36,23 %-kal magasabb. A többletként jelentkező támogatás az ÁROP /A-2013 kódszámú pályázatban vállalt létszámbővítés többletkiadásaival, valamint a megyei önkormányzati támogatás részben Hivatal költségvetésében történő megvalósításával indokolható. A megyei önkormányzat pénzforgalmi számlájára december 29-én került átutalásra ezer Ft finanszírozási bevétel. A évi működési költségvetési támogatásból nyújtott előleg a január 5-én esedékes bérek fedezetére biztosított forrást. 4

42 A költségvetés beszámolója szerinti ezer Ft bevétel teljesülése a jelenlegi jogszabályi előírásokból adódó duplikálás hatása, hiszen a Hivatalnak nyújtott költségvetési támogatás ezer Ft megjelenik az Önkormányzatnál központi forrásként, amely a valós képet jelentősen torzítja. Az önkormányzat évi gazdálkodása stabilitást mutat, azonban a Közgyűlés a 30/2014. (VII.10.), valamint a 31/2014. (VII.10.) MÖK határozatával döntött a megyei önkormányzati tartalékra történő pályázati igény benyújtásáról, ami azzal volt indokolható, hogy szeptemberoktóber hónapban került sor az ÁROP /A-2013 kódszámú pályázat lezárására, így a kifizetések jelentős hányada is ebben az időszakban jelentkezett. A részelszámolások befogadásáig az önkormányzatnak komoly likviditási nehézségekkel kellett szembenéznie, mivel a folyó kiadások mellett a pályázat zavartalan lebonyolítását is biztosítania kellett. A pénzügyi egyensúly csak november hónapban állt helyre, így a folyósított támogatás beszerzésekhez, illetve kiadványok készítéséhez nyújthatott fedezetet. A központi költségvetésből nyújtott általános működési támogatás az önkormányzat kötelező feladataira fedeztet nyújtott. A támogatás felhasználása teljes összegben megtörtént. A bevételek tekintetében elmondható, hogy a befolyó bevételekhez ugyanazon összegben kapcsolódnak a kiadások. A gazdálkodást segítő, a feladatkört bővítő lehetőségekre, önként vállalt feladatokra csak a munkáltatói kölcsön törlesztésből, valamint a pályázatokban elszámolható pályázati tevékenységtől független kiadások megtérítéséből származó bevételek nyújtottak forrást. Kiadások alakulása A működési kiadásokban döntően a Hivatal, valamint a Közgyűlés működésének kiadásai jelennek meg. A kötelező feladatellátás teljesítésével összefüggésben keletkezett kiadások a területfejlesztéshez, az idegenforgalmi értékek felkutatásához, bemutatásához, a sportfeladatok támogatásához, a szabadidős tevékenységek koordinálásához kapcsolódnak. A működési célú támogatások teljesülése mutatja a sport tevékenységgel, utánpótlás neveléssel kapcsolatos, megállapodásokon alapuló kiadásokat, valamint a kitüntetések adományozására, a Tiszta Virágos Veszprém Megyéért pályázat elismerésére nyújtott támogatások összegét. A beruházási ki adások jelentős része a évben folyósított megyei önkormányzati tartalékból valósultak meg, melyek az önkormányzat informatikai eszközállományát, személygépkocsi parkját gyarapították. Az önkormányzat gazdálkodásának áttekintésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a céltartalék, valamint az általános tartalék módosított előirányzatának összege ezer Ft, amellyel szemben nem áll teljesítési adat, hiszen csak az előirányzatok lebontását követően történhet tényleges pénzforgalmi kiadás, ezért ezen sorok tartalma a teljesítési viszonyszámokat torzítja. Létszám alakulása Az eredeti költségvetés az önkormányzat engedélyezett létszámát 29 főben határozta meg, és további 2 főt a téli közfoglalkoztatási program keretében alkalmazott a Hivatal. Az ÁROP- 5

43 1.2.11/A kódszámú pályázat megvalósításával összefüggésben a Hivatal engedélyezett létszáma november 1. és szeptember 30. közötti időszakban, majd azt meghosszabbítva december 31-ig 3 fő területfejlesztési koordinátorral egészült ki. Az Önkormányzat Közgyűlése vonatkozásában az októberi önkormányzati választásokat követően 1 fő képviselői létszámmal csökkenve alakult meg az új képviselő testület, figyelemmel Veszprém megye lakosságszámának előző ciklusidőszakhoz képest történő csökkenésére. Értékpapír és hitelműveletek alakulása, hitelállomány változásának tartalmi okai Az önkormányzat számlavezetését a Magyar Államkincstár végzi kiemelt figyelemmel. Hitel felvételére az államháztartási jogszabályokból adódóan a megyei önkormányzatnak nincs lehetősége, a gazdálkodáshoz döntően az államtól kapott támogatás nyújt fedezetet. A közgyűlés az 5/2014. (II.13.) MÖK határozatával döntött arról, hogy sem 2014-ben, sem az azt követő három évben adósságot keletkeztető ügyletekre irányuló kötelezettséget, illetve kezességet nem vállal. Vagyon alakulása Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (1.13.) Kormányrendelet az államháztartás költségvetési szerveinél megvalósuló gazdálkodási adminisztratív feladatok ellátására jelentős terhet rótt. A bevezetett könyvelési rendszerrel a kettős könyvvitelt a költségvetési és a pénzügyi számvitel területén alkalmazni kellett. Az új számviteli fogalmak, műveletek az eddig használt számviteli gyakorlatot alapjaiban formálta át, ennek megfelelően a könyvviteli mérleg új rendszerre történő átkonvertálására is szükség volt. A rendeletben bemutatásra kerülő vagyonmérleg szerkezete, tartalmi elemei az ún. rendező mérleg segítségével kerültek meghatározásra, majd a Magyar Államkincstár által pénzügyileg jóváhagyásra. Az önkormányzat mérlegfőösszege 8,36 %-kal csökkent. Annak ellenére, hogy az önkormányzat döntő részben pályázatok útján nyert forrásból ezer Ft-ot fordított beruházásokra, a fentiekben jelzett jogszabályi előírások alapján a beruházásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó mértéke az előző évektől eltérően a vagyont nem gyarapítja. A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök ezer Ft-os növekedését ezer Ft értékcsökkenés terhelte. Az önkormányzat a Területfejlesztésről szóló évi XXI. törvény 29. (2) bekezdése alapján térítésmentesen részesedést szerzett a Közép- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft-ben 33,3%-os tulajdoni résszel ezer Ft összegben. A mérlegfőösszeg alakulására a pénzeszközök állományának csökkenése volt a legnagyobb hatással, itt 29,89 %-os csökkenés ezer Ft figyelhető meg. A pénzeszközállomány csökkenésében az előző évi általános működési támogatásból származó a pályázatok zavartalan lebonyolítása céljára megtakarított maradvány elvont része mutatkozik. A követelések állománya ezer Ft-tal csökkent a Munkáltatói Lakásalap számlán jóváírt törlesztő részletek következtében. Az előzőekben bemutatott vagyonelemekben történő csökkenés forrás oldalon a mérleg szerinti eredmény, ebből kifolyólag a saját tőke negatív irányú változását vonta maga után, mely megegyezik az eredmény kimutatásban megállapított mérleg szerinti eredmény ezer Ft szerinti összegével. 6

44 Költségvetési maradvány megállapítása A Magyar Államkincstár felé leadott, illetve általa jóváhagyott elemi költségvetési beszámolóban kimutatott költségvetési maradvány ezer Ft-ban került meghatározásra. Az államháztartás számvitelének évi módosításával átalakul a költségvetési maradvány megállapításának módszertana. A költségvetési maradvány megállapítása a könyvviteli számlák összevont egyenlegének adott, illetve nyújtott előlegekkel korrigált összegeként kerül megállapításra. Az Önkormányzat, valamint a Hivatal december 31-i záró pénzeszközállománya együttesen ezer Ft volt. A jóváhagyásra kerülő ezer Ft évi költségvetési maradvány ezer Ft összegben működési célokat szolgál, a megyei önkormányzati tartalékból nyújtott támogatáshoz kapcsolt kötelezettségek ezer Ft összegben tartalmaznak felhalmozási célokat. A megyei önkormányzat a évi elemi költségvetése meghatározásakor ezer Ft költségvetési maradványt a vállalt kötelezettségekkel összhangban előzetesen jóváhagyott. A gazdasági év lezárása megtörtént. A Magyar Államkincstár április 15. nappal elkészítette a Veszprém Megyei Önkormányzat konszolidált éves költségvetési beszámolóját. A pénzügyi információs rendszer keretében elkészített beszámoló egyes űrlapjait a megyei önkormányzat honlapján a nyilvánosság számára közzétesszük. 7

45 Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet, a évi költségvetési maradvány megállapítását a Tisztelt Közgyűlés elé terjesztem, és kérem, hogy azt megvitatni és a beszámolóról a rendeletet megalkotni szíveskedjék. Veszprém, április 22. Polgárdy Imre s.k. 8

46 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK /2015. (. ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének végrehajtásáról, költségvetési maradvány megállapításáról A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 91. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésére, bizottságaira, valamint a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatalra terjed ki. 2. (1) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) a évi költségvetésének végrehajtását a.) ezer Ft bevétellel, b.) ezer Ft kiadással jóváhagyja. (2) A Közgyűlés a pénzforgalmi bevételek és kiadások teljesítését és a költségvetési előirányzatokkal való egybevetését az 1. melléklet részletezése szerint elfogadja. (3) A Közgyűlés a kiadások költségvetési szervek szerinti teljesítését és a költségvetési előirányzatokkal való egybevetését a 2. melléklet szerint elfogadja. (4) A Közgyűlés tudomásul veszi, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat működésével és egyes felhalmozási kiadásaival összefüggésben a 3. melléklet részletezése szerint ezer Ft került felhasználásra. (5) A Közgyűlés tudomásul veszi, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal működési kiadásai a 4. mellékletben részletezett feladatokkal összefüggésben ezer Ft került felhasználásra. (6) A Közgyűlés tudomásul veszi, hogy a évi megyei önkormányzatok működésének támogatása jogcímen kapott forrás elszámolása megtörtént. A támogatás teljes összegét a Veszprém Megyei Önkormányzat felhasználta. (7) A Közgyűlés tudomásul veszi, hogy a költségvetésben tervezett általános tartalék ezer Ft kivételével felhasználásra került. Az általános tartalék felhasználásáról a költségvetési rendeletmódosítások során történt tételes elszámolás. (8) A Közgyűlés a rendelet 5,6, 8 kiegészítő mellékletekben részletezett adatokat tájékoztatásul elfogadja, az átlaglétszámok alakulását a 2. melléklet részletezése szerint jóváhagyja. 9

47 3. (1) A Veszprém Megyei Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásból fennálló kötelezettséggel nem rendelkezik. (2) A Veszprém Megyei Önkormányzat évben nem határozott meg több éves kihatással járó döntéseket. (3) A Veszprém Megyei Önkormányzat nem rendelkezett közvetett támogatások nyújtásáról. (4) A Veszprém Megyei Önkormányzat évben a Veszprém Megyei Önkormányzat európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programjait a 10. melléklet szerint mutatja be. 4. A Közgyűlés a Veszprém Megyei Önkormányzat és intézménye évi költségvetési maradványát és annak felhasználását a 7. melléklet részletezése szerint ezer Ft költségvetési maradvánnyal jóváhagyja és engedélyezi. 5. (1) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Önkormányzat vagyoni helyzetét tükröző mérleget 9/a melléklet részletezésében a következő főösszegekkel fogadja el: a.) Eszközök ezer Ft, b.) Források ezer Ft. (2) A Közgyűlés a Veszprém Megyei Önkormányzat eredménykimutatását, adósságállományát, vagyonkimutatását és ingatlan vagyonának bemutatását, valamint részesedését gazdasági társaságokban a 9/b, 9/c, 9/d, 9/e, 9/f, 9/g melléklet részletezésében tudomásul veszi. (3) A 9/d melléklet szerint bemutatott vagyonkimutatásban szereplő ingatlanvagyon számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéke és a 9/d melléklet szerinti ingatlan vagyonkataszteri nyilvántartásban szereplő ingatlanvagyon bruttó értéke megegyezik. Záró rendelkezések 6. (1) A Közgyűlés felhatalmazza a Közgyűlés Elnökét, hogy évi elemi költségvetési beszámoló adatainak nyilvános közzétételéről a helyben szokásos módon gondoskodjon. (2) Ez a rendelet a kihirdetését követő 2. napon lép hatályba és hatályát veszti április 30-án. (3) Hatályát veszti: 1. a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 4/2013. (II.20.) önkormányzati rendelet, 2. a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének módosításáról szóló 6/2014. (IV.24.) önkormányzati rendelet, 3. a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének módosításáról szóló 7/2014. (VII.16.) önkormányzati rendelet, 10

48 4. a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének módosításáról szóló 10/2014. (IX.30.) önkormányzati rendelet, 5. a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének módosításáról szóló 14/2014. (XII.22.) önkormányzati rendelet, 6. a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének módosításáról szóló 2/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet. Polgárdy Imre a megyei közgyűlés elnöke Dr. Imre László megyei jegyző 11

49 A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének végrehajtásáról, költségvetési maradvány elszámolásáról szóló rendelet-tervezet i n d o k o l á s a ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 91. -a írja elő a helyi önkormányzatok költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet készítésének határidejére, továbbá tartalmára vonatkozó előírásokat. A Veszprém Megyei Önkormányzat elkészítette a évi költségvetés végrehajtását bemutató éves költségvetési beszámolóját, melyben meghatározta a jóváhagyásra javasolható maradvány mértékét. A Magyar Államkincstár felé benyújtott a Megyei Önkormányzatra, illetve Hivatalára vonatkozó elemi költségvetési beszámoló jóváhagyása megtörtént, azokról a Magyar Államkincstár konszolidált éves költségvetési beszámolót készített. A rendelet tervezet szerint kerül jóváhagyásra az elemi költségvetési beszámoló szerint megállapított évi költségvetési maradvány. RÉSZLETES INDOKOLÁS 1. -hoz A Veszprém Megyei Önkormányzat évi zárszámadásról szóló rendeletének hatálya a Veszprém Megyei Önkormányzatra, valamint a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatalra terjed ki. 2. -hoz A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 3/2014. (II.19.) önkormányzati rendeletével állapította meg évi költségvetését ezer Ft bevételi - kiadási főösszeggel. Az évközben végrehajtott módosítások miatt a költségvetési bevételek és kiadások főösszegét ezer Ft-ban határozta meg a közgyűlés. A módosításokat elsősorban a költségvetési maradvány jóváhagyása, a továbbszámlázott, illetve nyújtott szolgáltatások ellenértéke, pályázati támogatások, helyhatósági választásokkal összefüggésben kapott támogatás teljesített értékének bevételnövelő hatása miatt kellett megtenni. Bevételi források és azok teljesülése A bevételeket előirányzat-csoportonként és kiemelt előirányzatonként az 1. melléklet részletezi. Az önkormányzat költségvetési támogatásai között jelenik meg a központi költségvetési törvény szerint meghatározott megyei önkormányzati támogatás összege ezer Ft, valamint a foglalkoztatottak bérkompenzációjának támogatása. A működést biztosító központi források 100 %-on teljesültek. Az önkormányzat igyekezett szem előtt tartani a gazdaságossági szempontokat, így a gazdálkodást a pénzügyi stabilitás jellemezte annak 12

50 ellenére, hogy az év közben megvalósított két Európai Uniós pályázat kiadásait az önkormányzatnak kellett megelőlegeznie. A helyhatósági választásokban nyújtott koordinációs, illetve lebonyolító szerepvállalás, a pályázati elszámolások elfogadását követően kapott forrás, valamint a téli közfoglalkoztatáshoz a Megyei Munkaügyi Központtól megigényelt támogatás után ezer Ft bevételhez jutott az önkormányzat. A működési bevételek 88,43 %-ban teljesültek, mely döntően a továbbszámlázott szolgáltatások, illetve kiadványok, önkormányzati együttműködések bevételének ellenértékéből adódik. Az előirányzat csoporton belül megjelenő bevételekre jellemző, hogy döntően ugyanakkora értékben tartozik hozzá kiadás. Felhalmozási bevételek teljesülése a tárgyi eszközök értékesítésével keletkeztek. A felhalmozási célú visszatérítendő támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről előirányzat az önként vállalt feladatok forrása az önkormányzat Munkáltatói Lakásépítési Alap számlájára érkezett törlesztő részletek ezer Ft bevételeit tartalmazza. A költségvetési bevételek összességében 96,89 %-on teljesültek a módosított előirányzathoz képest. A bevételek összességében ezer Ft-ban teljesültek évben. Kiadások alakulása A kiadásokat előirányzatonként és kiemelt előirányzatonként az 1. melléklet mutatja be. A költségvetés összes kiadásai a módosított előirányzathoz képest 86,32 %-on teljesültek. A teljesítési szint a fentiekben bemutatott költségvetésből befolyt bevételek hatása, továbbá a ezer Ft tartalék maradványértékével indokolható. A működési kiadások 85,28%-on teljesültek, melyek jelentős részben az önkormányzati igazgatási tevékenység ellátását szolgálták. A működési kiadások között szereplő általános tartalék összege a pályázatok után nyert megtakarításokat mutatja, míg a céltartalékban az önként vállalt feladatok tartalék keretének összege jelentkezik. A tartalékok ezer Ft nagysága indokolja a kiadások nagyarányú alulteljesítését. A felhalmozási kiadások célonként és feladatonkénti megvalósulását az 5. melléklet tartalmazza. A beruházások alacsony teljesítési szintje azzal indokolható, hogy a évi megyei rendkívüli támogatásra benyújtott pályázat decemberben került elbírálásra, így a támogatás felhasználása - mely döntő részben beruházási célú évre tolódik. 3. -hoz Az Áht., valamint annak végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet rendelkezései szerint be kell mutatni az adóságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeket, továbbá a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését, valamint az adott évben nyújtott közvetett támogatásokat. A megyei önkormányzat évben a fentiekben felsorolt gazdasági eseményekhez kötelezettséget nem vállalt. A Veszprém Megyei Önkormányzat adósságállományát a 9/c melléklet mutatja 13

51 be, melyben szereplő kötelezettségvállalások lejárata nem haladja meg a 30 napot. A kötelezettségvállalások a folyó működési kiadásokhoz kapcsolódnak. A 10. melléklet elkülönítetten mutatja be az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait 4. -hoz A Magyar Államkincstár felé leadott, majd jóváhagyott elemi költségvetési beszámoló szerint a Veszprém Megyei Önkormányzat ezer Ft költségvetési maradvánnyal rendelkezik. A könyvviteli mérleg szerint a december 31-i záró pénzkészlet ezer Ft melynek felosztását a 7. melléklet mutatja be. A rendelkezésre álló pénzkészlet felosztásán túl ezer Ft kiadási előirányzat megteremtésére is szükség volt. Az eltérés abból adódik, hogy a kiadás a pénzügyi számvitel szerint pénzforgalmilag évben megtörtént, azonban költségvetési szempontból a költségvetési számvitelben csak évben jelentkezik. 5. -hoz A Veszprém Megyei Önkormányzat évi vagyona ezer Ft. A vagyon változását a 9/a melléklet mutatja be. Az önkormányzat ezer Ft mérleg szerinti eredménnyel zárta a évet, mely a saját tőke állományának csökkenését jelenti. A 9/c mellékletben bemutatott, a számviteli nyilvántartásokban szereplő ingatlan vagyon bruttó értéke a vagyonkataszteri nyilvántartási értékkel megegyezik. Az államháztartás, valamint az önkormányzat rendszerének átalakításával a központi költségvetést meghatározó, önkormányzati támogatás megállapításának alapjául szolgáló elvek jelentősen befolyásolják a megyei önkormányzat mozgásterét a vagyon gyarapítása szempontjából. Az önkormányzat kizárólag a meglévő vagyon állagának és értékének megőrzésére törekszik költségvetési lehetőségei függvényében, követi a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény előírásait, mely alapján legalább az elszámolt értékcsökkenés mértékének megfelelő nagyságrendben tartalékot képez. A évben összességében ezer Ft értékcsökkenés került elszámolásra. Pályázati forrásból, valamint saját erőből az önkormányzat ezer Ft-ot fordított beszerzésekre, ezen túlmenően költségvetési keretein belül végzett karbantartási feladatokat az eszközállomány értékének megtartására. 6. -hoz A záró rendelkezések a hatályba léptető és a hatályon kívül helyező évi költségvetést módosító rendelkezéseket tartalmazzák. 14

52 Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének végrehajtásáról, költségvetési maradvány megállapításáról szóló rendelet-tervezetének előzetes hatásvizsgálata A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének végrehajtása, költségvetési maradvány megállapításáról szóló rendelet-tervezetében (a továbbiakban: Tervezet) foglaltak várható hatásai a Jat. 17. (2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében az alábbiak szerint összegezhetők: 1. A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatásának vizsgálata, különösen: a) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai A Tervezet bemutatja a Veszprém Megyei Önkormányzat és a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal évi gazdálkodását a bevételi-kiadási, valamint a létszám előirányzatok tükrében, továbbá bemutatja az önkormányzati vagyon alakulását. Bemutatásra kerül a évi költségvetési maradvány nagysága, és a kapcsolódó kötelezettségekkel összhangban annak felhasználása. b) környezeti és egészségi következményei A Tervezetben foglaltaknak környezeti és egészségi következményei nincsenek. c) adminisztratív terheket befolyásoló hatásai Az államháztartást szabályozó jogszabályok a rendelet elfogadását követően további adminisztrációs terheket keletkeztetnek. A Tervezet elfogadását, illetve kihirdetését követően a helyben szokásos módon kihirdetésre kerül. 2. A jogszabály megalkotása szükségességének, a jogalkotás elmaradása várható következményeinek vizsgálata: Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 88. és 91. -a írja elő az Önkormányzat számára a vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli szabályok szerinti éves beszámoló készítésének kötelezettségét, továbbá a zárszámadási rendelet képviselő-testület elé terjesztés határidejének kötelmét. A jogbiztonság okán célszerű a rendelet elfogadása. Ennek elmaradása jogszabályellenes tartalom fennmaradását eredményezné, mely következtében az Önkormányzat elesik a részére megállapított költségvetési támogatástól annak elfogadásáig, mely súlyosan veszélyeztetné likviditási helyzetét. 3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A Tervezet elfogadása esetén az új rendelet alkalmazása a jelenlegi szabályozáshoz képest többlet személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételt nem igényel. 15

53 TARTALOMJEGYZÉK I. Előterjesztés II. Rendelet III. Rendelet indokolása IV. Hatásvizsgálat V. Mellékletek 1. melléklet Kimutatás a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetési bevételeinek és kiadásainak alakulásáról előirányzat csoportonként és kiemelt előirányzatonként kötelező és önként vállalt feladatok szerinti bontásban 2. melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat évi bevételei és kiadásai címenkénti részletezésben 3. melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat évi kiadásainak feladatonkénti részletezése 4. melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal évi kiadásainak feladatonkénti részletezése 5. melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének felhalmozási kiadásai 6. melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének működési és felhalmozási célú bevételeinek és kiadásainak mérlege 7. melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetési maradványát terhelő kötelezettségek 8. melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat évi pénzeszközének változása 9/a melléklet Kimutatás a Veszprém Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonról december 31-én nettó értékben 9/b melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat évi eredménykimutatása 9/c melléklet Kimutatás a Veszprém Megyei Önkormányzat adósságállományáról december 31-én 16

54 9/d melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonkimutatása december 31-i nettó értéken 9/e melléklet Ingatlan vagyonkataszter év 9/f melléklet Kimutatás a Veszprém Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő műemléki védettség alatt álló területről évben 9/g melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat gazdálkodó szervezetekből származó részesedéseinek alakulása 10. melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programjai, projektjei 17

55 1. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetési bevételeinek és kiadásainak alakulásáról előirányzat csoportonként és kiemelt előirányzatonként kötelező és önként vállalt feladatok szerinti bontásban 1. táblázat Bevételek Előirányzat száma Előirányzat megnevezése évi tény évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat évi tény évi kötelező feladatok évi évi önként vállalt feladatok évi %- ában adatok ezer Ft-ban évi tény évi eredeti %- ában évi módosított %- ában A B C D E F G H I J K 1. Önkormányzatok működési támogatásai ,94 109,66 100, Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása ,00 100,00 100, Működési célú központosított előirányzatok ,91-100, Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása ,37-100,00 2. Működési célú támogatások államháztartáson belülről ,60 113,43 86, Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről ,60 113,43 86,48 3. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Működési bevételek ,21-88, Áru- és készletértékesítés ellenértéke Közvetített szolgáltatások ellenértéke ,16-87, Kiszámlázott általános forgalmi adó , Álatlános forgalmi adó visszatérítése ,55-100, Kamatbevételek Egyéb pénzügyi műveletek bevételei ,00-100, Egyéb működési bevételek ,43-100, Egyéb szolgáltatások nyújtása miatti bevétel ,10-100,00 5 Felhalmozási bevételek ,41-100, Egyéb tárgyi eszközök értékesítése ,41-100,00 6 Működési célú átvett pénzeszközök , Egyéb működési célú átvett pénzeszközök , Működési célú garancia és kezességvállalásból származó megtérülések Felhalmozási célú átvett pénzeszközök ,27-93, Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről ,30-93, Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök Költségvetési bevételek összesen (1+..+7) ,23 113,43 95,27 9. Maradvány igénybevétele ,69 415,38 100, Előző évi költségvetési maradványának igénybevétele működési célra ,82 348,68 100, Előző évi költségvetési maradványának igénybevétele felhalmozási célra , Központi, irányító szervi támogatás ,71 105,34 98, Központi, irányító szervi támogatás működési célra ,23 105,34 98, Központi, irányító szervi támogatás felhalmozási célra Államháztartáson belüli megelőlegezések , Belföldi finanszírozás bevételei ( ) ,53 145,16 99, Finanszírozási bevételek (12) ,53 145,16 99,15 Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek Bevételek mindösszesen (8+13) ,87 125,14 96,89 2. táblázat Kiadások Előirányzat száma Előirányzat megnevezése évi tény évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat évi tény évi kötelező feladatok évi évi önként vállalt feladatok évi %- ában adatok ezer Ft-ban évi tény évi eredeti %- ában évi módosított %- ában A B C D E F G H I J K 1. Működési kiadások összesen ( ) ,58 111,93 85, Személyi juttatások ,72 97,80 94, Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó ,64 96,50 89, Dologi kiadások ,75 114,54 89, Egyéb működési célú kiadások ,83 415,49 52, Elvonások és befizetések , Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre ,68 720,00 100, Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre ,33 108,58 99, Tartalékok Általános tartalék Céltartalékok Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre Felhalmozási kiadások összesen ( ) ,85 181,42 60, Beruházások ,85 181,42 60, Felújítások Egyéb felhalmozási célú kiadások Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre Költségvetési kiadások összesen (1+2) ,72 114,47 83,28 4. Belföldi finanszírozás kiadásai ,71 105,34 93, Központi, irányítószervi támogatás folyósítása működési célra ,23 105,34 98, Központi, irányítószervi támogatás folyósítása felhalmozási célra Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése Finanszírozási kiadások (4+5) ,71 105,34 93,97 Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások Kiadások mindösszesen (3+6) ,26 111,48 86,32

56 2. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat évi bevételei és kiadásai címenkénti részletezésben ezer Ft Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés a módosított előirányzat %- ában Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés a módosított előirányzat %- ában A B C D E F G H I J K L Veszprém Megyei Önkormányzat 1. Önkormányzatok működési támogatásai ,00 1. Működési kiadások összesen ( ) , Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása , Személyi juttatások , Működési célú központosított előirányzatok , Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó , Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása , Dologi kiadások ,51 2. Működési célú támogatások államháztartáson belülről , Egyéb működési célú kiadások , Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről , Elvonások és befizetések ,00 3. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre , Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre ,59 4. Működési bevételek , Tartalékok Áru- és készletértékesítés ellenértéke Általános tartalék Közvetített szolgáltatások ellenértéke , Céltartalékok Kiszámlázott általános forgalmi adó Működési célú garancia- és kezességvállásból származó kifizetés Álatlános forgalmi adó visszatérítése - 2. Felhalmozási kiadások összesen ( ) , Kamatbevételek Beruházások , Egyéb pénzügyi műveletek bevételei Felújítások Egyéb működési bevételek Egyéb felhalmozási célú kiadások Egyéb szolgáltatások nyújtása miatti bevétel , Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre - 5 Felhalmozási bevételek , Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre Egyéb tárgyi eszközök értékesítése ,00 3 Költségvetési kiadások összesen (1+2) ,66 6 Működési célú átvett pénzeszközök ,00 4. Belföldi finanszírozás kiadásai , Egyéb működési célú átvett pénzeszközök Központi, irányítószervi támogatás folyósítása működési célra , Működési célú garancia- és kezességvállásból származó megtérülések Központi, irányítószervi támogatás folyósítása felhalmozási célra - 7 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök ,40 5. Állaháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson 7.1 kívülről ,40 6. Finanszírozási kiadások (4+5) , Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök - 8. Költségvetési bevételek összesen (1+..+7) ,17 9. Maradvány igénybevétele , Előző évi költségvetési maradványának igénybevétele működési célra , Előző évi költségvetési maradványának igénybevétele felhalmozási célra , Központi, irányító szervi támogatás Központi, irányító szervi támogatás működési célra Központi, irányító szervi támogatás felhalmozási célra Államháztartáson belüli megelőlegezések , Belföldi finanszírozás bevételei ( ) , Finanszírozási bevételek (12) , Bevételek mindösszesen (8+13) ,76 7. Kiadások mindösszesen (3+5) ,63 Létszám: 1 fő Közfoglalkoztatottak létszáma: 0 fő

57 2. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat évi bevételei és kiadásai címenkénti részletezésben ezer Ft Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés a módosított előirányzat %- ában Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés a módosított előirányzat %- ában A B C D E F G H I J K L Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal 1. Önkormányzatok működési támogatásai Működési kiadások összesen ( ) , Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása Személyi juttatások , Működési célú központosított előirányzatok Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó , Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása Dologi kiadások ,69 2. Működési célú támogatások államháztartáson belülről , Egyéb működési célú kiadások Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről , Elvonások és befizetések - 3. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre - 4. Működési bevételek , Tartalékok Áru- és készletértékesítés ellenértéke Általános tartalék Közvetített szolgáltatások ellenértéke , Céltartalékok Kiszámlázott általános forgalmi adó , Működési célú garancia- és kezességvállásból származó kifizetés Álatlános forgalmi adó visszatérítése ,00 2. Felhalmozási kiadások összesen ( ) Kamatbevételek Beruházások Egyéb pénzügyi műveletek bevételei , Felújítások Egyéb működési bevételek , Egyéb felhalmozási célú kiadások Egyéb szolgáltatások nyújtása miatti bevétel Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre - 5 Felhalmozási bevételek Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre Egyéb tárgyi eszközök értékesítése - 3 Költségvetési kiadások összesen (1+2) ,39 6 Működési célú átvett pénzeszközök Belföldi finanszírozás kiadásai Egyéb működési célú átvett pénzeszközök Központi, irányítószervi támogatás folyósítása működési célra Működési célú garancia- és kezességvállásból származó megtérülések Központi, irányítószervi támogatás folyósítása felhalmozási célra - 7 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Állaháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről - 6. Finanszírozási kiadások (4+5) Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök - 8. Költségvetési bevételek összesen (1+..+7) ,63 9. Maradvány igénybevétele , Előző évi költségvetési maradványának igénybevétele működési célra , Előző évi költségvetési maradványának igénybevétele felhalmozási célra Központi, irányító szervi támogatás , Központi, irányító szervi támogatás működési célra , Központi, irányító szervi támogatás felhalmozási célra Államháztartáson belüli megelőlegezések Belföldi finanszírozás bevételei ( ) , Finanszírozási bevételek (12) , Bevételek mindösszesen (8+13) ,27 7. Kiadások mindösszesen (3+5) ,39 Létszám: 24 fő Közfoglalkoztatottak létszáma: 0 fő

58 2. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat évi bevételei és kiadásai címenkénti részletezésben ezer Ft Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés a módosított előirányzat %-ában Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés a módosított előirányzat %-ában A B C D E F G H I J K L Veszprém Megyei Önkormányzat mindösszesen 1. Önkormányzatok működési támogatásai ,00 1. Működési kiadások összesen ( ) , Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása , Személyi juttatások , Működési célú központosított előirányzatok , Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó , Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása , Dologi kiadások ,92 2. Működési célú támogatások államháztartáson belülről , Egyéb működési célú kiadások , Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről , Elvonások és befizetések ,00 3. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre , Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre ,59 4. Működési bevételek , Tartalékok Áru- és készletértékesítés ellenértéke Általános tartalék Közvetített szolgáltatások ellenértéke , Céltartalékok Kiszámlázott általános forgalmi adó , Működési célú garancia- és kezességvállásból származó kifizetés Álatlános forgalmi adó visszatérítése ,00 2. Felhalmozási kiadások összesen ( ) , Kamatbevételek Beruházások , Egyéb pénzügyi műveletek bevételei , Felújítások Egyéb működési bevételek , Egyéb felhalmozási célú kiadások Egyéb szolgáltatások nyújtása miatti bevétel , Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre Felhalmozási bevételek , Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre Egyéb tárgyi eszközök értékesítése ,00 3 Költségvetési kiadások összesen (1+2) ,28 6 Működési célú átvett pénzeszközök ,00 4. Belföldi finanszírozás kiadásai , Egyéb működési célú átvett pénzeszközök , Központi, irányítószervi támogatás folyósítása működési célra , Működési célú garancia- és kezességvállásból származó megtérülések Központi, irányítószervi támogatás folyósítása felhalmozási célra Felhalmozási célú átvett pénzeszközök ,40 5. Állaháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson 7.1 kívülről ,40 6. Finanszírozási kiadások (4+5) , Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök Költségvetési bevételek összesen (1+..+7) ,27 9. Maradvány igénybevétele , Előző évi költségvetési maradványának igénybevétele működési célra , Előző évi költségvetési maradványának igénybevétele felhalmozási célra , Központi, irányító szervi támogatás , Központi, irányító szervi támogatás működési célra , Központi, irányító szervi támogatás felhalmozási célra Államháztartáson belüli megelőlegezések Belföldi finanszírozás bevételei ( ) , Finanszírozási bevételek (12) , Bevételek mindösszesen (8+13) ,89 7. Kiadások mindösszesen (3+5) ,32 Létszám: 25 fő Közfoglalkoztatottak létszáma: 0 fő

59 3. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat évi kiadásainak feladatonkénti részletezése adatok ezer Ft-ban Sorszám Megnevezés évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat évi tény Teljesítés a módosított előirányzat %- ában A B C D E I. Közgyűlés működésével kapcsolatos kiadások ,49 1. Közgyűlés elnökének illetménye, költségtérítése, szabadságmegváltása és munkaadókat terhelő járulékok ,51 2. Társadalmi megbízatású alelnök tiszteletdíja, költségtérítése és munkaadókat terhelő járulékok ,55 3. Képviselők tiszteletdíja, költségtérítése és munkaadókat terhelő járulékok ,82 4. Eseti megbízások, külső szakértők ,95 5. Képviselők egyéb juttatásai ,00 6. Reprezentáció (közgyűlés, ünnepi közgyűlés) ,00 II. Önkormányzat feladatainak kiadásai ,01 K 1. Veszprém megyei területrendezési terv megalapozása K 2. Veszprém megyei területfejlesztési koncepció módosítása K 3. Idegenforgalmi értékek felkutatása, bemutatása, propagálása belföldön és külföldön ,54 K 4. Sport feladatok támogatása, szabadidős tevékenységek koordinálása, sportrendezvények szervezése belföldi és külföldi partnerek bevonásával ,00 5. Tagdíjak: K a. Balaton Fejlesztési Tanács ,00 Ö b. Osztrák-Magyar Corvinus Kör ,00 Ö c. Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége ,06 Ö d. Balatoni Szövetség ,00 K 6. Pénzügyi szolgáltatások díja ,40 K évi cégautóadó ,53 Ö 8. "Az egészségre építve!" című TÁMOP / pályázat ,00 K 9. MKB Veszprém KC működési kiadásainak támogatása ,00 K 10. Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok és a ,00 Balaton Fejlesztési Tanács számára ÁROP /A kódszámú pályázat megvalósítása a. Pályázatban nem elszámolható költségek ,00 K 11. Megyei önkormányzati tartalékból kapott támogatás terhére informatikai eszközbeszerzés (kisértékű) K decemberi ünnepi közgyűlés reprezentációs kiadásai ,00 K évről áthúzódó eseti megbízási díjak ,00 K 14. Megyei önkormányzatok működési kiadásainak támogatása visszafizetési kötelezettség ,00 K évi beszámoló elszámolásához tartozó kamatfizetési kötelezettség ,00 K évi átfutó kiadások fedezete - - K 17. Személygépkocsi forgalomba helyezése, rendszámtábla megvásárlása, biztosításkötés, fenntartási kiadások ,60 Ö 18. Pro Comitatu díj adományozása - - Ö 19. Tiszta Virágos Veszprém Megyéért ,00 Ö 20. Kitüntetések adományozása ,15 Ö 21. Föld Napja Ö 22. Autómentes nap Ö 23. Megyei Értéktár évi programjai K 24. Megyei önkormányzati tartalékból kapott támogatás terhére vásárolt személygépkocsi regisztrációs díja ,00 K 25. Kórház utcai parkoló állagmegóvása, karbantartása ,00 Ö 26. Play Live Alapítvány: Gyermek- és ifjúsági tábor megvalósításának támogatására kiírt pályázat nevezési díj ,00 Ö 27. Együttműködés a Veszprém Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvánnyal ifjúsági csere céljából ,00 K 28. EMÖ Kft. Biztosítékadási kötelezettség - - K 29. TOP és kapcsolódó területi tervezési feladatok (1 fő területi koordinátor megbízási) K 30. Előzetes megvalósítási tanulmány elkészítésének költségei ,00 K 31. Vidékfejlesztési feladatok ,82 K 32. Időközi választások kiadásainak megtérítése ,00 Ö 33. Fogszabályozási szakellátási feladatok ellátására pályázati felhívás ,00 Ö 34. Nyugdíjasok "Életet az Éveknek" Veszprém Megyei Egyesület Idősek Világnapja rendezvény támogatása ,00 K 35. Veszprém megyei területfejlesztési program közzététele ,62 K 36. A Veszprém Megyei Önkormányzat által meghatározott, az önkormányzat működéséről, feladatairól, a megyei ,00 területfejlesztési koncepcióról szóló információk megjelentetése Ö 37. Felelősség a Közösségért és a Környezetért Díj tárgyjutalom készítésének költsége ,04 K 38. Üzemeltetési anyag beszerzése ,00 K 39. Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése (0-dik havi támogatás megelőlegezése) K évi megyei önkormányzati tartalékból kapott támogatás terhére kiadványok készítése III. Felhalmozási kiadások (5. melléklet) ,31 IV. Tartalék (6. melléklet) K 1. Általános tartalék Ö 2. Céltartalék V. Veszprém Megyei Önkormányzat kiadásai összesen: ,98 VI. Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal kiadásainak támogatása ,69 VII. KIADÁSOK ÖSSZESEN: ,63 K = Kötelező feladat összesen: ezer Ft Ö = Önként vállalt feladat összesen: ezer Ft

60 4. melléklet a../2015. (...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal évi kiadásainak feladatonkénti részletezése adatok ezer Ft-ban Sorszám Megnevezés évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat évi tény Teljesítés a módosított előirányzat %- ában A B C D E Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal tevékenységével kapcsolatos kiadások I. Személyi juttatások ,69 1. Törvény szerinti illetmények, munkabérek ,16 2. Jubileumi jutalom Béren kívüli juttatások (cafeteria) ,48 4. Ruházati költségtérítés ,96 5. Közlekedési költségtérítés ,82 6. Egyéb költségtérítések (banki költségtérítés: 1000Ft/hó) ,33 7. Szociális támogatások ,38 8. Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai ,47 9. Egyéb külső személyi juttatások , Normatív jutalom , Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások ,00 II. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó ,02 III. Dologi kiadások ,69 1. Szakmai anyagok beszerzése ,23 2. Üzemeltetési anyagok beszerzése ,80 3. Informatikai szolgáltatások igénybevétele ,70 4. Egyéb kommunikációs szolgáltatások ,54 5. Közüzemi díjak ,09 6. Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások ,13 7. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások ,49 8. Egyéb szolgáltatások ,07 9. Kiküldetések kiadásai , Reklám- és propagandakiadások , Működési célú előzetesen felszámított áfa, fizetendő áfa , Egyéb dologi kiadások , Közvetített szolgáltatások , Bérleti és lízingdíjak ,94 KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN: ,39

61 A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének felhalmozási kiadásai 5. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Megnevezés évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat adatok ezer Ft-ban Teljesítés a módosított évi tény előirányzat %-ában A B C D E 1. BERUHÁZÁS (Veszprém Megyei Önkormányzat) 1.1 Megyei önkormányzati tartalékból kapott támogatás terhére informatikai eszközbeszerzés , Megyei önkormányzati tartalékból kapott támogatás terhére gépjármű ,00 beszerzés 1.3 Informatikai eszközbeszerzés , Irodai berendezések beszerzése Egyéb gép, berendezés beszerzés , Kitüntetések adományozása , évi megyei önkormányzati tartalék terhére gépkocsi beszerzés évi megyei önkormányzati tartalék terhére egyéb gép berendezés és felszerelés beszerzése BERUHÁZÁS MINDÖSSZESEN: ,33 3. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN: ,33

62 6. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének működési és felhalmozási célú bevételeinek és kiadásainak mérlege Bevételek megnevezése évi módosított előirányzat évi teljesítés Teljesítés a módosított előirányzat %-ában Kiadások megnevezése évi módosított előirányzat adatok ezer Ft-ban Teljesítés a évi módosított teljesítés előirányzat %-ában A B C D E F G H I J 1.1 Önkormányzatok működési támogatásai , Személyi juttatások , Működési célú támogatások államháztartáson belülről , Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó , Működési bevételek , Dologi kiadások , Működési célú átvett pénzeszközök , Egyéb működési célú kiadások ,69 1. Költségvetési működési bevételek ,29 1. Költségvetési működési kiadások , Maradvány igénybevétele működési célra , Központi, irányítószervi támogatás működési célra , Államháztartáson belüli megelőlegezések ,00 2. Működési célú finanszírozási kiadások ,69 2. Működési célú finanszírozási bevételek ,10 3. Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése Működési célú bevételek összesen: ,85 4. Működési célú kiadások összesen: , Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 5.1 Beruházások , Felhalmozási bevételek , Felújítások 4.3 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök , Egyéb felhalmozási célú kiadások 4. Költségvetési felhalmozási bevételek ,64 5. Költségvetési felhalmozási kiadások , Maradvány igénybevétele felhalmozási célra , Központi, irányítószervi támogatás felhalmozási célra 5. Felhalmozási célú finanszírozási bevételek ,00 6. Felhalmozási célú finanszírozási kiadások 6. Felhalmozási célú bevételek összesen: ,37 7. Felhalmozások összesen: ,33 7. Bevételek összesen: ,89 8. Kiadások összesen: ,32

63 7. melléklet a.../2015. (.) önkormányzati rendelethez Sorszám Megnevezés A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetési maradványát terhelő kötelezettségek Összeg Személyi juttatások Munkaadókat terhelő kiadások és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre Beruházások Általános tartalék Céltartalék Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése adatok ezer forintban Központi, irányító szervi támogatás működési célra A B C D E F G H I J K Veszprém Megyei Önkormányzat 1 Megyei önkormányzati tartalék felhasználása "0"-dik havi nettó finanszírozás december havi kiutalásának visszafizetése évről áthúzódó eseti megbízások kötelezettségvállalása évről áthúzódó pénzügyi szolgáltatások díja évről áthúzódó idegenforgalmi értékek bemutatására, propagálására szolgáló szóróanyagok beszerzése évről áthúzódó kitüntetések adományozása jogcímen történt kötelezettségvállalás megtérítése évről áthúzódó reprezentációs kiadások Közgyűlés elnökének december havi illetménye Társadalmi megbízatású alelnök december havi tiszteletdíja, költségtérítése 10 Képviselők december havi tiszteletdíja, költségtérítése Eseti megbízások, külső szakértők díja Veszprém megyei területfejlesztési koncepció módosítása Idegenforgalmi értékek felkutatása, bemutatása, propagálása belföldön és külföldön 14 Osztrák-Magyar Corvinus Kör évi tagdíj Megyei Önkormányzatok országos Szövetsége évi tagdíj Balatoni Szövetség évi tagdíj Tiszta Virágos Veszprém Megyéért Kitüntetések adományozása Föld Napja Reprezentációs kiadások Általános tartalék Önként vállalt feladatok tartalék kerete I. Összesen: Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal december havi illetmények megelőlegezése december havi költségtérítések, béren kívüli juttatások megtérítése évi önkormányzati választások kiadásai évi egyéb kommunikációs szolgáltatások kötelezettségvállalása évi szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások kötelezettségvállalása évi egyéb szolgáltatások kötelezettségvállaása évi karbantartási, kisjavítási szolgáltatások 2 2 kötelezettségvállalása évi üzemeltetési anyagok beszerzés kötelezettségvállalása évi informatkiai szolgáltatások igénybevétele kötelezettségvállalása évi szakmai anyagok beszerzése kötelezettségvállalása évi közvetített szolgáltatások kötelezettségvállalása évi egyéb dologi kiadások kötelezettségvállalása évi működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó kötelezettségvállalása II. Összesen: III. Mindösszesen Ebből:

64 8. melléklet a./2015. (.) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat évi pénzeszközének változása Megnevezés A összeg (Ft-ban) B 1. Nyitó pénzkészlet (2+..+4) Hosszú lejáratú betétek 3. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek Fizetési számlák Költségvetési bevételek (6+..+8) Bevételi előirányzatok, követelések, teljesítés Előző év költségvetési maradványának igénybe vétele Előző év vállalkozói maradványának igénybe vétele 9. Sajátos forrás oldali elszámolások ( ) Pénzeszközök átvezetési számla Azonosítás alatt álló bevételi tételek 12. Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások Egyéb eszközök induláskori értéke és változása 14. Árfolyam-különbözet elszámolási számla 15. Bevételek mindösszesen (5+9) Költségvetési kiadások (17) Kiadási előirányzat, kötelezettség vállalás más fizetési kötelezettség teljesítése Sajátos eszközoldali elszámolások ( ) Pénzeszközök átvezetési számla Azonosítás alatt álló kiadás tételek 21. Követelés jellegű sajátos elszámolások Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások Kiadások összesen (16+18) Záró pénzkészlet ( ) ( ) Hosszú lejáratú betétek 26. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek Fizetési számlák

65 9/a melléklet a.../2015. (.) önkormányzati rendelethez a Veszprém Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonról KIMUTATÁS december 31-én nettó értékben Megnevezés Előző időszak Tárgy időszak A B C 1 ESZKÖZÖK 2 A/I Immateriális javak A/II Tárgyi eszközök A/III Befektetett pénzügyi eszközök A/IV Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök A) NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK B/I Készletek B/II Értékpapírok B) NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ FORGÓESZKÖZÖK C) PÉNZESZKÖZÖK D/I Költségvetési évben esedékes követelések D/II Költségvetési évet követően esedékes követelések D/III Követelés jellegű sajátos elszámolások D) KÖVETELÉSEK E) EGYÉB SAJÁTOS ESZKÖZOLDALI ELSZÁMOLÁSOK F) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK 19 G) SAJÁT TŐKE H/I Költségvetési évben esedékes kötelezettségek H/II Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek H/III Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások H) KÖTELEZETTSÉGEK I) EGYÉB SAJÁTOS FORRÁSOLDALI ELSZÁMOLÁSOK J) KINCSTÁRI SZÁMLAVEZETÉSSEL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK K) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN

66 9/b melléklet a.../2015. (.) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat évi eredménykimutatása Megnevezés Előző időszak Tárgy időszak A B C 01 Közhatalmi eredményszemléletű bevételek Eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei Tevékenység egyéb nettó eredményszemléletű bevételei 0 27 I Tevékenység nettó eredményszemléletű bevétele (I= ) Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke 0 0 II Aktivált saját teljesítmények értéke (II=±04+05) Központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei Egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek III Egyéb eredményszemléletű bevételek (III= ) Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV Anyagjellegű ráfordítások (IV= ) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok V Személyi jellegű ráfordítások (V= ) VI Értékcsökkenési leírás VII Egyéb ráfordítások A) TEVÉKENYSÉGEK EREDMÉNYE (A=I±II+III-IV-V-VI-VII) Kapott (járó) osztalék és részesedés Kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek Pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei a - ebből: árfolyamnyereség 0 0 VIII Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei (VIII= ) Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai a - ebből: árfolyamveszteség 0 0 IX Pénzügyi műveletek ráfordításai (IX= ) 0 0 B) PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (B=VIII-IX) 0 4 C) SZOKÁSOS EREDMÉNY (C=±A±B) Felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei Különféle rendkívüli eredményszemléletű bevételek X Rendkívüli eredményszemléletű bevételek X(=22+23) XI Rendkívüli ráfordítások 0 0 D) RENDKÍVÜLI EREDMÉNY(D=X-XI) E) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (E=±C±D)

67 9/c melléklet a /2015. (.) önkormányzati rendelethez Adósságállomány bemutatása lejárat szerint KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat adósságállományáról december 31-én adatok ezer Ft-ban 30 napon belüli 30 napon túli Veszprém Veszprém Megyei Megyei Önkormányzati Önkormányzat Hivatal Összesen Veszprém Veszprém Megyei Megyei Önkormányzati Önkormányzat Hivatal A B C D E F G 1 H/I/1 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra H/I/2 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra 3 H/I/3 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra H/I/4 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek ellátottak pénzbeli juttatásaira H/I/5 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek egyéb működési célú kiadásokra (>=H/I/5a+H/I/5b) 6 H/I/5a - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre 7 H/I/5b - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek működési célú támogatásokra az Európai Uniónak 8 H/I/6 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek beruházásokra H/I/7 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek felújításokra H/I/8 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek egyéb felhalmozási célú kiadásokra (>=H/I/8a+H/I/8b) 11 H/I/8a - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre 12 H/I/8b - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek felhalmozási célú támogatásokra az Európai Uniónak 13 H/I/9 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek finanszírozási kiadásokra (=H/I/9a+ +H/I/9m) 14 H/I/9a - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak 15 H/I/9b - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak 16 H/I/9c - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek kincstárjegyek beváltására 17 H/I/9d - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására 18 H/I/9e - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek belföldi kötvények beváltására 19 H/I/9f - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására 20 H/I/9g - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetésére 21 H/I/9h - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek pénzügyi lízing kiadásaira 22 H/I/9i - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek külföldi értékpapírok beváltására 23 H/I/9j - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek 24 H/I/9k - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi pénzintézeteknek 25 H/I/9l - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek váltókiadásokra H/I/9m - ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak 27 H/I Költségvetési évben esedékes kötelezettségek (=H/I/1+ +H/I/9) A bemutatott adósságállomány nem kapcsolódik a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény 3. -a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek fogalmába. Összesen

68 ESZKÖZÖK A Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonkimutatása december 31-i nettó értéken év Forgalom képtelen törzsvagyon 9/d melléklet a.../2015. (.) önkormányzati rendelethez Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon Korlátozottan forgalomképes vagyon adatok ezer Ft-ban Üzleti vagyon A B C D E F ESZKÖZÖK 1 A/I Immateriális javak A/II/1 Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok A/II/2 Gépek, berendezések, felszerelések, járművek A/II/3 Tenyészállatok A/II/4 Beruházások, felújítások A/II/5 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése A/II Tárgyi eszközök (=A/II/1+...+A/II/5) A/III/1 Tartós részesedések A/III/1a - ebből: tartós részesedések jegybankban A/III/1b - ebből: tartós részesedések társulásban A/III/2 Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A/III/2a - ebből: államkötvények A/III/2b - ebből: helyi önkormányzatok kötvényei A/III/3 Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése A/III Befektetett pénzügyi eszközök (=A/III/1+A/III/2+A/III/3) A/IV Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök A) NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (=A/I+A/II+A/III+A/IV) B/I Készletek B/II Értékpapírok B) NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ FORGÓESZKÖZÖK (= B/I+B/II) C/I Hosszú lejáratú betétek C/II Pénztárak, csekkek, betétkönyvek C/III Forintszámlák C/IV Devizaszámlák C/V Idegen pénzeszközök C) PÉNZESZKÖZÖK (=C/I+ +C/V) D/I Költségvetési évben esedékes követelések D/II Költségvetési évet követően esedékes követelések D/III Követelés jellegű sajátos elszámolások D) KÖVETELÉSEK (=D/I+D/II+D/III) E) EGYÉB SAJÁTOS ESZKÖZOLDALI ELSZÁMOLÁSOK F) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (=A+B+C+D+E+F) FORRÁSOK 35 G/I Nemzeti vagyon induláskori értéke G/II Nemzeti vagyon változásai - 37 G/III Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai G/IV Felhalmozott eredmény G/V Eszközök értékhelyesbítésének forrása - 40 G/VI Mérleg szerinti eredmény G) SAJÁT TŐKE (=G/I+ +G/VI) H/I Költségvetési évben esedékes kötelezettségek H/II Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek H/III Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások H) KÖTELEZETTSÉGEK (=H/I+H/II+H/III) I) EGYÉB SAJÁTOS FORRÁSOLDALI ELSZÁMOLÁSOK - 47 J) KINCSTÁRI SZÁMLAVEZETÉSSEL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK - 48 K) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN (=G+H+I+J+K) KÖNYVVITELI MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK Darabszám Bruttó érték 51 - "0"-ra leírt, de használatban levő eszközök állománya bruttó értéken használatban lévő kisértékű immateriális javak állománya használatban lévő kisértékű tárgyi eszközök állománya használatban lévő készletek állománya a számlacsoportban nyilvántartott eszközök állománya állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény (muzeális intézmény, levéltár, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum, valamint könyvtár) saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolog, kivéve, ha az állami vagy önkormányzati tulajdon jogszerű létrejötte kétséget kizáró módon nem bizonyítható és a dologra nézve más a tulajdonjogát bizonyítja vagy a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárás keretében valószínűsíti, régészeti lelet, KÖNYVVITELI MÉRLEGEN KÍVÜLI FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK 59 - kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségek váltókezesi függő kötelezettségek le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek opciós ügyletekkel kapcsolatos függő kötelezettségek nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos függő kötelezettségek - -

69 Ingatlan vagyonkataszter év 9/e melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Veszprém Megyei Önkormányzat Bruttó érték lista Ingatlanvagyon-Kataszter Korlátozottan forg.kép.törvény a Veszprém Megyeház tér 1. Naplós Település Helyr.szám I.jel Fkép Megnevezés Utca+hsz Tel.ter(m2) Ön% Önk.tul(m2) Bruttó(Ft) Becs.(eFt) Veszprém 5035/ /A/ MEGYEHÁZA MEGYEHÁZ TÉR Betétlapok: N: (1/1), P: (1/1), Össz.(ILB nélk.): eft, össz.: 2/4 db Tel.ter(m2) Önk.tul(m2) Bruttó(Ft) Becs.(eFt) Összesen (1 darab): (Korlátozottan forg.kép.törvény a.): Betétlapok: N: (1/1), P: (1/1), Össz.(ILB nélk.): eft, össz.: 2/4 db Veszprém Megyei Önkormányzat Bruttó érték lista Ingatlanvagyon-Kataszter Korlátozottan forg.kép.helyi d.a Veszprém Megyeház tér 1. Naplós Település Helyr.szám I.jel Fkép Megnevezés Utca+hsz Tel.ter(m2) Ön% Önk.tul(m2) Bruttó(Ft) Becs.(eFt) Veszprém 5056/ 2/ / KORHÁZ UTCAI PARKOLÓ KóRHáZ Betétlapok: F: (1/1), U: (1/1), Össz.(ILB nélk.): eft, össz.: 2/2 db Tel.ter(m2) Önk.tul(m2) Bruttó(Ft) Becs.(eFt) Összesen (1 darab): (Korlátozottan forg.kép.helyi d.a.): Betétlapok: F: (1/1), U: (1/1), Össz.(ILB nélk.): eft, össz.: 2/2 db Veszprém Megyei Önkormányzat Bruttó érték lista Ingatlanvagyon-Kataszter Forgalomképes 8200 Veszprém Megyeház tér 1. Naplós Település Helyr.szám I.jel Fkép Megnevezés Utca+hsz Tel.ter(m2) Ön% Önk.tul(m2) Bruttó(Ft) Becs.(eFt) Veszprém 103/ 3/A/ VESZPRÉM PLAZA BELVÁ SZEGLETHY Betétlapok: N: (1/1), B: (1/1), Össz.(ILB nélk.): eft, össz.: 2/3 db 243 Veszprém 103/ 3/A/ VESZPRÉM PLAZA BELVÁ SZEGLETHY Betétlapok: N: (1/1), B: (1/1), Össz.(ILB nélk.): eft, össz.: 2/3 db 244 Veszprém 103/ 3/A/ VESZPRÉM PLAZA BELVÁ SZEGLETHY Betétlapok: N: (1/1), B: (1/1), Össz.(ILB nélk.): eft, össz.: 2/3 db Tel.ter(m2) Önk.tul(m2) Bruttó(Ft) Becs.(eFt) Összesen (3 darab): (Forgalomképes): Betétlapok: N: (3/3), B: (3/3), Össz.(ILB nélk.): eft, össz.: 6/9 db

70 Veszprém Megyei Önkormányzat Bruttó érték lista Ingatlanvagyon-Kataszter 8200 Veszprém Megyeház tér 1. Tel.ter(m2) Önk.tul(m2) Bruttó(Ft) Becs.(eFt) MindÖsszesen (5 darab): Betétlapok: F: (1/5), U: (1/1), N: (4/4), P: (1/1), B: (3/4), Betétlapok: Össz.(ILB nélk.): eft, össz.: 10/15 db A lista csak azokat a betétlap sorolja fel, amelyek nem töröltek (rendezetlenül sem). Értékek értelmezése: <betétlap jele>: <érték; eft> ( <értéket tartalmaz; Db> / <0 értékű; Db> Az összegzett Ft érték nem tartalmazza az I,L,B lapok értékét. Az összegzett darabszám nem tartalmazza az I lapot.

71 9/f melléklet a /2015. (.) önkormányzati rendelethez Kimutatás a Veszprém Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő műemléki védettség alatt álló területről évben Hrsz Megnevezés Védettség megnevezése 5035/A/1 Veszprém, Megyeház tér 1. Országos egyedi műemléki védettség

72 9/g melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat gazdálkodó szervezetekből származó részesedéseinek alakulása december december 31. VMÖ VMÖ A társaság neve, címe Jegyzett tőke, Jegyzett tőke, Tulajdonrész eredete, alapítása Megszűnés tulajdoni rész tulajdoni rész törzstőke (eft) törzstőke (eft) (eft, %) (eft, %) A B C D E F G KDRFÜ Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelőségű Társaság 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 1. sz. Cg ,30% Területfejlesztésről szóló évi XXI.törvény 29. (2) bekezdése alapján történt térítésmentes átvétel alapján

73 10. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programjai, projektjei EU-s projekt neve, azonosítója: "Az egészségre építve!" című TÁMOP / pályázat 1. Saját erő 2. - saját erőből központi támogatás Eredeti Módosított Eredeti Módosított Eredeti Módosított előtt évi Összesen Teljesítés %- a dec. 31- ig B C D E F G H I J K L=(J+K) M=(L/C) 3. EU-s forrás ,00 4. Társfinanszírozás 5. Hitel 6. Egyéb forrás 7. Források A Eredeti Összes bevétel, kiadás Módosított Támogatási szerződés szerinti bevételek, kiadások Évenkénti üteme előtt évi után 8. Források összesen: ,00 Teljesítés adatok ezer Ft-ban Kiadások, költségek 9. Személyi juttatások , Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó , Dologi kiadások , Beruházások , Kiadások összesen: ,00 EU-s projekt neve, azonosítója: Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok és a Balaton Fejlesztési Tanács számára ÁROP /A kódszámú pályázat adatok ezer Ft-ban 1. Saját erő 2. - saját erőből központi támogatás Eredeti Módosított Eredeti Módosított Eredeti Módosított előtt évi Összesen Teljesítés %- a dec. 31- ig B C D E F G H I J K L=(J+K) M=(L/C) 3. EU-s forrás ,95 4. Társfinanszírozás 5. Hitel 6. Egyéb forrás 7. Források A Eredeti Összes bevétel, kiadás Módosított Támogatási szerződés szerinti bevételek, kiadások Évenkénti üteme előtt évi után 8. Források összesen: ,95 Teljesítés Kiadások, költségek 9. Személyi juttatások , Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó , Dologi kiadások , Beruházások , Kiadások összesen: ,00

74 Szám: 02/137-18/2015. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 30-i ülésére Tárgy: A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Polgárdy Imre, a közgyűlés elnöke Az előterjesztés készítését koordinálta: Dr. Imre László, megyei jegyző Az előterjesztést készítette: Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Gazdasági Iroda Szász Jutka irodavezető Farkas Barbara költségvetési referens Az előterjesztést megtárgyalták: Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Bizottságai

75 Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém M egyei Ö nkormányzat 3/ ( II. 17.) önkor mányzati r endelettel á llapította meg évi költségvetését. A rendelet elfogadását követően történt változások miatt, az indokolásban részletezettek figyelembe vé telével k érem, a r endelet-tervezetet me gvitatni é s elfogadni szíveskedjenek. Tájékoztatom továbbá a Tisztelt Közgyűlést, hogy a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. ( XI.5.) kor mányrendelet á prilis h ónapban v árhatóan m ódosításra ke rül. A változtatás jelentősen érinti a megyei önkormányzat elkövetkező évekre szóló feladatellátását. Figyelemmel arra, hogy az önkormányzatnak nincs ismerete arra vonatkozóan, hogy a kijelölt feladathoz ál lami köl tségvetési t ámogatás j árulna, ezért a m egyei önkor mányzat megnövekedő szerepvállalásával összhangban történő létszámbővítéssel összefüggésben a jelen rendelet-tervezetben meghatározott általános, illetve céltartalék összege biztosít forrást. A t artalékok bevételi f orrása 317 e zer Ft ki vételével egyértelműen az önkormányzat előző évekből származó saját bevétele, illetve a évi gépjármű értékesítéséből betervezett befolyó saját be vételből e zer F t. Az előirányzat biztosítására előreláthatólag a soron következő rendelet módosításakor kerül sor. Veszprém, április 21. Polgárdy Imre s.k. 2

76 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK /2015. (..) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott e redeti j ogalkotói ha táskörében, az A laptörvény 32. cikk ( 1) be kezdése f ) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. (1) A V eszprém M egyei Ö nkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2015. (II.19.) önko rmányzati rendelet ( a t ovábbiakban: r endelet) 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat a évi költségvetés a. működési költségvetési bevételi összegét: ezer Ft-ban, b. működési költségvetési kiadási összegét: ezer Ft-ban, c ezer Ft működési költségvetési egyenleggel állapítja meg, továbbá d. felhalmozási költségvetési bevételi összegét: ezer Ft-ban e. felhalmozási költségvetési kiadási összegét: ezer Ft-ban, f ezer Ft felhalmozási költségvetési egyenleggel állapítja meg. (2) A rendelet 3. (1) bekezdésében hivatkozott 1. melléklet helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép. (3) A rendelet 3. (2) bekezdésében hivatkozott 2. melléklet helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép. (4) A rendelet 3. (3) bekezdésében hivatkozott 3. melléklet helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép. (5) A rendelet 3. (4) bekezdésében hivatkozott 4. melléklet helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép. (6) A rendelet 3. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 3. (6) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 6. melléklet 1. pontja szerint az általános tartalék előirányzatát ezer Ft-ban, a 2. pont szerint a céltartalék előirányzatát ezer Ft-ban határozza meg. (7) A rendelet 3. (7) bekezdésében hivatkozott 7. melléklet helyébe jelen rendelet 6. melléklete lép. (8) A rendelet 3. (8) bekezdésében hivatkozott 8. melléklet helyébe jelen rendelet 7. melléklete lép. (9) A rendelet 3. (9) bekezdésében hivatkozott 9. melléklet helyébe jelen rendelet 9. melléklete lép. (10) A rendelet 4. -a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: (3a) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a 6. melléklet 2. pont szerinti céltartalékban nevesített feladathoz kapcsolódó előirányzat átcsoportosításról összeghatár n élkül a f eladat 3

77 megvalósításának időpontjához igazodva, bizonylatok alátámasztása mellett gondoskodjon. 2. A Megyei Közgyűlés tudomásul veszi a Megyei Közgyűlés Elnökének a rendelet 4. (3) bekezdése alapján végrehajtott előirányzat-átcsoportosításáról szóló tájékoztatást. 3. Ez a rendelet a kihirdetését követő 2. napon lép hatályba. Polgárdy Imre a megyei közgyűlés elnöke Dr. Imre László megyei jegyző 4

78 I n d o k o l á s A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2015. (II.17.) önkormányzati rendeletének módosításához Általános indokolás A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése február 12-én fogadta el a é vi költségvetésről szóló rendeletét. A Közgyűlés jelen ülésén tárgyalja a évről szóló költségvetés vé grehajtásáról, és a köl tségvetési m aradvány megállapításáról szóló önkormányzati r endelet-tervezetet. Az elfogadásra kerülő költségvetés maradványa a évi költségvetés főösszegét emeli meg. A rendelet tervezetben szereplő további m ódosító tételek elfogadása azért szükséges, hogy az önkormányzat szabályszerűen mutassa be, illetve számoljon el a Magyar Államkincstár felé a havi adatszolgáltatások teljesítése során. Részletes indokolás 1. -hoz I é vi k öltségvetési maradvány j óváhagyása, ál lami t ámogatások, egyéb b evételi többletek I.1. A évi költségvetési maradvány jóváhagyása A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése jelen ülésén tárgyalta a é vi költségvetés v égrehajtása, költségvetési m aradvány megállapítása című előterjesztést. A jóváhagyott k öltségvetési m aradvány e zer f orint. A évi köl tségvetés elfogadásával ezer Ft költségvetési maradvány előzetesen bevonásra került az eredeti előirányzatok közé, így jelen rendelet módosításkor a m egállapított maradvány a költségvetés főösszegét ezer Ft-tal emeli. Az e lfogadott köl tségvetési m aradvány a Veszprém Megy ei Ö nkormányzat költségvetésének főösszegét ezer Ft-tal emeli (személyi juttatások: ezer Ft, munkaadókat t erhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó: ezer F t, dol ogi kiadások: ezer Ft, beruházások: ezer Ft, általános tartalék: ezer Ft, céltartalék: ezer Ft, államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése: ezer Ft, központi irányítószervi támogatás működési célra: ezer Ft). A jóváhagyott maradvány ös szege fedezetet n yújt a m egyei ön kormányzati t artalék terhére be nyújtott pályázat megvalósítására, melynek feladatait a Közgyűlés a februári ülésén megerősített, továbbá a maradvány összegében a decemberben kiutalt, évi állami támogatás finanszírozásának megelőlegezése szerepel, melyet a Magyar Államkincstár a december havi, januárban fizetendő bérek megelőlegezésére biztosított. A költségvetési maradvány fedezetet biztosít továbbá a évről áthúzódó kötelezettségvállalásokra, illetve azon kiadásokra, melyet a költségvetés tervezése során előzetesen a Közgyűlés elé 5

79 terjesztettünk, annak érdekében, hogy az önkormányzat számára fontosnak ítélt feladatok, illetve önként vállalt feladatok előnyt jelentsenek a szabad maradvány felosztása során. A fentiekre figyelemmel az Önkormányzat jóváhagyott költségvetési maradványa az alábbi kiadásokhoz biztosít fedezetet (3. melléklet): - Megyei önkormányzati tartalék felhasználása ezer Ft - "0"-dik ha vi ne ttó f inanszírozás de cember h avi ezer Ft kiutalásának visszafizetése évről áthúzódó eseti megbízások ezer Ft kötelezettségvállalása évről áthúzódó pénzügyi szolgáltatások díja 123 ezer Ft évről áthúzódó idegenforgalmi értékek 433ezer Ft bemutatására, pr opagálására s zolgáló s zóróanyagok beszerzése évről áthúzódó kitüntetések adományozása ezer Ft jogcímen történt kötelezettségvállalás megtérítése évről áthúzódó reprezentációs kiadások 83 ezer Ft - Közgyűlés elnökének december havi 507 ezer Ft illetménye - Társadalmi m egbízatású a lelnök de cember 189 ezer Ft havi tiszteletdíja, költségtérítése - Képviselők december havi tiszteletdíja, ezer Ft költségtérítése - Eseti megbízások, külső szakértők díja ezer Ft - Veszprém m egyei t erületfejlesztési konc epció módosítása ezer Ft - Idegenforgalmi ér tékek f elkutatása, bemutatása, propagálása belföldön és külföldön ezer Ft - Osztrák-Magyar Corvinus Kör évi tagdíj 28 ezer Ft - Megyei Önkormányzatok országos Szövetsége évi tagdíj 865 ezer Ft - Balatoni Szövetség évi tagdíj 50 ezer Ft - Tiszta Virágos Veszprém Megyéért ezer Ft - Kitüntetések adományozása ezer Ft - Föld Napja 500 ezer Ft - Reprezentációs kiadások ezer Ft - Általános tartalék ezer Ft - Önként vállalt feladatok tartalék kerete ezer Ft Összesen: ezer Ft A Hivatal jóváhagyott költségvetési maradványa ezer Ft-tal emeli költségvetése főösszegét az alábbiak szerint: - Személyi juttatások I.1. Törvény szerinti illetmények ezer Ft I.3. Béren kívüli juttatás 434 ezer Ft I.10. Normatív jutalom 320 ezer Ft - Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó: 342 ezer Ft 6

80 - Dologi kiadások III.1. Szakmai anyagok III.2. Üzemeltetési anyagok beszerzése III.3. Informatikai anyagok beszerzése III.4. Egyéb kommunikációs szolgáltatások III.6. Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások III.7. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások III.8. Egyéb szolgáltatások III.11. Működési célú előzetesen felszámított áfa, fizetendő áfa III.12. Egyéb dologi kiadások III.13. Közvetített szolgáltatások Összesen: 6 ezer Ft 75 ezer Ft 73 ezer Ft 154 ezer Ft 2 ezer Ft 10 ezer Ft 626 ezer Ft 93 ezer Ft 66 ezer Ft 35ezer Ft ezer Ft I.2. Állami támogatások I.2.1. A 349/2014.(XII.29.) Kormányrendelet döntött a költségvetési szervek és az egyházi jogi s zemélyek f oglalkoztatottjainak é vi k ompenzációjáról, mellyel összefüggésben a M agyar Á llamkincstár köz lése al apján 87 ezer F t utalása t örtént. A kiegészítő támogatás a évről áthúzódó kifizetésekkel összefüggésben, valamint a január-március hónapok ut áni ki fizetések fedezetére s zolgál. A működési célú költségvetési támogatások és kiegészítő támogatások bevétele a Hivatal költségvetését (4 melléklet) e meli 87 ezer F t-tal (személyi jut tatások: 69 ezer F t, munkaadókat t erhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó: 18 ezer Ft). I.2.2. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők évi választásának lebonyolításával ös szefüggésben a m egyei önkormányzat ezer F t egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről megnevezésű támogatáshoz jut ott. A be vétel a H ivatal működési előirányzatait emeli (személyi juttatás: ezer Ft, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó: 456 ezer Ft) (4. melléklet). I.2.3. A f ebruár 22-én Veszprémben lebonyolított időközi önkormányzati választás megszervezésével k apcsolatban felmerült ki adások fedezetére e zer Ft egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről megnevezésű bevétel érkezett (4. melléklet) (személyi juttatás: ezer Ft, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó: 363 ezer Ft, dologi kiadások: 28 ezer Ft). I.3. Egyéb bevételi többletek I.3.1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Munkáltatói Lakásalapjának adatbázis frissítéséhez kért inf ormációs s egítséget a Veszprém M egyei F öldhivataltól. Az előzetesen megfizetett eljárási díjból 2 ezer Ft visszautalása történt. Az egyéb működési bevétel az általános tartalékot emeli. I.3.2. A V eszprém M egyei Önkormányzat M unkáltatói Lakásépítési A lap-számláján 666 ezer F t a köl csöntörlesztésekkel összefüggésben, és t ovábbi 10 ezer Ft k amat j óváírás bevétele teljesült. Az ál lamháztartáson kívüli f elhalmozási célú visszatérítendő 7

81 támogatási kölcsön visszatérülése, valamint a kamatbevétel az Önként vállalt feladatok tartalék kerete megnevezésű céltartalék előirányzatát (6. melléklet 2.a pont) emeli. II. Előirányzat átcsoportosítások, pótelőirányzatok, létszámváltozás II.1. A megyei önko rmányzati tartalékból n yújtott támogatásból beszerzett személygépkocsi forgalomba h elyezésével, r endszámtábla m egvásárlásával, b iztosításkötéssel kapcsolatban 76 ezer Ft többletköltség merült fel. A dologi kiadás fedezetét az általános tartalék biztosítja (3. melléklet II.15.). II.2. A Veszprém Megyei Önkormányzat pályázni kíván az Emberi Erőforrás Minisztériuma megbízásából a N emzeti C salád- és S zociálpolitikai I ntézet á ltal me ghirdetett Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatására. A pályázat beadásának feltétele 5 e zer Ft p ályázati d íj megfizetése, melyet a közgyűlés elnöke a költségvetésről szóló rendeletben kapott felhatalmazásával az általános tartalék terhére biztosított azzal a f eltétellel, hogy a költségvetési maradvány jóváhagyásakor a pá lyázati díj f edezetét a cél tartalék Önként vá llalt f eladatok tartalék kerete ( 6. melléklet 2.a ) előirányzat terhére szükséges biztosítani, figyelemmel arra, hogy a benyújtandó pályázat önként vá llalt f eladat, ezért a pá lyázati dí j is ö nként vá llalt f eladat, melynek forrása kizárólag saját bevételből biztosítható. II.3. A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény módosításával a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony esetén biztosítani kell a kormánytisztviselők részére biztosítható egyes juttatásokat. A jogszabályi előírásnak megfelelően a Közgyűlés elnöke i s j ogosult ca feteria j uttatásra. A ca feteria j uttatás m értékét a Magyarország központi költségvetéséről szóló évi C. törvény határozza meg 200 ezer Ft összegben. A Közgyűlés elnöke részére bi ztosítandó juttatás mé rtékét a z á ltalános tartalék biztosítja ( 3. melléklet I.1.) (személyi jut tatások: 147 ezer F t, m unkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó: 53 ezer Ft). II.4. Az ál lamháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.14.) kor mányrendelet j anuár 1 - jétől új alapokra helyezte a költségvetés szerint gazdálkodók számviteli tevékenységét, az azokhoz kapcsolódó adatszolgáltatásokat, n yilvántartási rendszereket. Az önkormányzat é vi köl tségvetése, va lamint a z önkormányzat gazdálkodása a g yakorlatban megköveteli az előirányzatok folyamatos felülvizsgálatát. A Közgyűlés ülései nem minden e setben i lleszkednek a ha vi r endszerességgel n yújtandó adatszolgáltatásokhoz. Annak érdekében, hogy a főkönyvi nyilvántartások, a költségvetési előirányzatok, és az információs je lentések teljes ös szhangja bi ztosított le gyen, az államháztartásról s zóló évi CXCV törvény alapján a Közgyűlés elnökének felhatalmazás adható a kiemelt előirányzatok saját hatáskörben történő módosítására. A Közgyűlés a é vi költségvetésről szóló önkormányzati rendelete elfogadásának óta az alábbi előirányzatok biztosítása, illetve módosítása vált indokolttá. Az alábbiakban bemutatásra kerülő módosítások a 3/ ( II.17.) önkor mányzati r endelet 4. (4) bekezdése szerint a közgyűlés elnökének adott felhatalmazás alapján kerültek a könyvviteli rendszerben rögzítésre. A bemutatott módosítások tartalmazzák az indokolás I-II. pontja alatt bemutatott előirányzatok átvezetését is: 8

82 3. melléklet Működési célú költségvetési támogatások és kiegészítő támogatások +73 ezer Ft 3. melléklet Központi irányítószervi támogatás +73 ezer Ft 4. melléklet Központi irányítószervi támogatás +73 ezer Ft 4. melléklet Személyi juttatások +57 ezer Ft 4. melléklet Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó +16 ezer Ft 4. melléklet Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről ezer Ft 4. melléklet Közvetített szolgáltatások ellenértéke +161 ezer Ft 4. melléklet Kiszámlázott általános forgalmi adó -161 ezer Ft 4. melléklet Maradvány igénybevétele ezer Ft 4. melléklet Központi irányítószervi támogatás ezer Ft 4. melléklet Személyi juttatások ezer Ft 4. melléklet Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó ezer Ft 4. melléklet Dologi kiadások +28 ezer Ft 3. melléklet Kamatbevételek +10 ezer Ft 3. melléklet Egyéb működési bevételek +2 ezer Ft 3. melléklet Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről +666 ezer Ft 3. melléklet Maradvány igénybevétele ezer Ft 3. melléklet Személyi juttatások ezer Ft 3. melléklet Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó ezer Ft 3. melléklet Általános tartalék -3 ezer Ft 3. melléklet Céltartalék +676 ezer Ft 3. melléklet Központi irányítószervi támogatás ezer Ft 3. melléklet Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése ezer Ft 2. -hoz III. Tájékoztatás a közgyűlés elnöke hatáskörében történő döntésekről Általános tartalék terhére (5. melléklet 1. pont) - Családbarát m unkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatására kiírt pá lyázat nevezési díja (3. melléklet II.16. pont) 5 ezer Ft - Elnöki ballagási köszöntő Veszprém Megyei Naplóban való megjelentetése (3. melléklet II.17.) 120 ezer Ft 3. -hoz A záró rendelkezés a hatályba léptető és a hatályon kívül helyező é vi köl tségvetést módosító rendelkezést tartalmazza. 9

83 Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2015. (II.17.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló rendelet-tervezetének előzetes hatásvizsgálata A j anuár 1 -jétől hatályos, a j ogalkotásról s zóló évi C XXX. törvény ( a továbbiakban: Jat.) 17. -a az alábbiak szerint rendelkezik: A Veszprém M egyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2014. (II.19.) önkormányzati rendeletének m ódosításáról szóló r endelet-tervezetében ( a t ovábbiakban: Tervezet) foglaltak várható hatásai a Jat. 17. ( 2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében az alábbiak szerint összegezhetők: 1. A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatásának vizsgálata, különösen: a) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai A Tervezet a Veszprém Megyei Önkormányzat évi jóváhagyott költségvetési maradványát emeli be a költségvetés előirányzatai közé, továbbá szükséges a költségvetés rendeletének elfogadását követő időszak gazdasági eseményeinek felülvizsgálata az előirányzatok biztosítása tükrében. b) környezeti és egészségi következményei A Tervezetben foglaltaknak környezeti és egészségi következményei nincsenek. c) adminisztratív terheket befolyásoló hatásai A Tervezet további adminisztratív terheket nem keletkeztet. 2. A j ogszabály m egalkotása s zükségességének, a j ogalkotás el maradása vá rható következményeinek vizsgálata: A T ervezet m egalkotása s orán a V eszprém Megyei Ö nkormányzat költségvetésében megállapított előirányzatok felülvizsgálata vá lt s zükségessé a T ervezet Á ltalános indokolásában írtak miatt. Ennek elmaradása j ogszabályellenes t artalom f ennmaradását eredményezné. Az á llamháztartásról s zóló é vi C XCV. t örvény 34. (1)-(5) bekezdései teszi indokolttá a jogszabály megalkotását. 3. A j ogszabály alkalmazásához s zükséges s zemélyi, szervezeti, tárgyi és pé nzügyi feltételek: A T ervezet el fogadása es etén az új r endelet al kalmazása a j elenlegi s zabályozáshoz képest többlet személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételt nem igényel. 10

84 TARTALOMJEGYZÉK I. Előterjesztés II. Rendelet-tervezet III. Rendelet indokolása IV. Hatásvizsgálat V. Mellékletek 1. melléklet Kimutatás a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetési bevételeinek és kiadásainak alakulásáról előirányzat csoportonként és kiemelt előirányzatonként kötelező és önként vállalt feladatok szerinti bontásban 2. melléklet A V eszprém M egyei Ö nkormányzat és a V eszprém M egyei Ö nkormányzati Hivatal évi bevételei és kiadásai címenkénti részletezésben 3. melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat évi kiadásainak feladatonkénti részletezése 4. melléklet A Veszprém M egyei Ö nkormányzati Hivatal é vi ki adásainak f eladatonkénti részletezése 5. melléklet Kimutatás a Veszprém Megyei Önkormányzat évi tartalék előirányzatról 6. melléklet A V eszprém M egyei Önkormányzat é vi köl tségvetésének működési és felhalmozási célú bevételeinek és kiadásainak mérlege 7. melléklet Kimutatás a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének előirányzatfelhasználási tervéről 8. melléklet Szöveges indokolás a 7.,8. mellékletekhez 11

85 1. táblázat Bevételek Előirányzat száma Előirányzat megnevezése évi eredeti előirányzat 1. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetési bevételeinek és kiadásainak alakulásáról előirányzat csoportonként és kiemelt előirányzatonként kötelező és önként vállalt feladatok szerinti bontásban Változás évi módosított előirányzat évi kötelező feladatok adatok ezer Ft-ban évi önként vállalt feladatok A B C D E F G 1. Működési bevételek összesen ( ) Önkormányzatok működési támogatásai Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása Működési célú költségvetési támogatások és kiegészítő támogatások Működési célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Működési bevételek Készletértékesítés ellenértéke Közvetített szolgáltatások ellenértéke Kiszámlázott általános forgalmi adó Általános forgalmi adó visszatérítése Kamatbevételek Egyéb működési bevételek Működési célú átvett pénzeszközök Egyéb működési célú átvett pénzeszközök - 2. Felhalmozási bevételek összesen ( ) Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Felhalmozási bevételek Egyéb tárgyi eszközök értékesítése Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök - 3. Költségvetési bevételek összesen (1+2) Maradvány igénybevétele Központi, irányító szervi támogatás Belföldi finanszírozás bevételei (4+5) Finanszírozási bevételek (6) Bevételek mindösszesen (3+7) táblázat Kiadások Előirányzat száma Előirányzat megnevezése évi eredeti előirányzat Változás évi módosított előirányzat évi kötelező feladatok adatok ezer Ft-ban évi önként vállalt feladatok A B C D E F G 1. Működési kiadások összesen ( ) Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások Nemzetközi kötelezettségek Helyi önkormányzatok törvényi előíráson alapuló befizetései Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre Tartalékok Általános tartalék Céltartalékok Felhalmozási kiadások összesen ( ) Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási célú kiadások Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre - 3. Költségvetési kiadások összesen (1+2) Belföldi finanszírozás kiadásai Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése Finanszírozási kiadások (4+5) Kiadások mindösszesen (3+6)

86 2. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat évi bevételei és kiadásai címenkénti részletezésben adatok ezer Ft-ban Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Változás Módosított előirányzat Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Változás Módosított előirányzat A B C D E F G H I J Veszprém Megyei Önkormányzat 1. Működési bevételek összesen ( ) Működési kiadások összesen ( ) Önkormányzatok működési támogatásai Személyi juttatások Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Működési célú költségvetési támogatások és kiegészítő támogatások Dologi kiadások Működési célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb működési célú kiadások Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Nemzetközi kötelezettségek Működési bevételek Helyi önkormányzatok törvényi előíráson alapuló befizetései Készletértékesítés ellenértéke Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre Közvetített szolgáltatások ellenértéke Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre Kiszámlázott általános forgalmi adó Tartalékok Álatlános forgalmi adó visszatérítése Általános tartalék Kamatbevételek Céltartalékok Egyéb működési bevételek Felhalmozási kiadások összesen ( ) Működési célú átvett pénzeszközök Beruházások Egyéb működési célú átvett pénzeszközök Felújítások - 2. Felhalmozási bevételek összesen ( ) Egyéb felhalmozási célú kiadások Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre Felhalmozási bevételek Költségvetési kiadások összesen (1+2) Egyéb tárgyi eszközök értékesítése Belföldi finanszírozás kiadásai Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Központi, irányítószervi támogatás folyósítása Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése 5. Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése államháztartáson kívülről Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök - 6. Finanszírozási kiadások (4+5) Költségvetési bevételek összesen (1+2) Maradvány igénybevétele Központi, irányító szervi támogatás Belföldi finanszírozás bevételei (4+5) Finanszírozási bevételek (6) Bevételek mindösszesen (3+7) Kiadások mindösszesen (3+6)

87 2. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat évi bevételei és kiadásai címenkénti részletezésben adatok ezer Ft-ban Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Változás Módosított előirányzat Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Változás Módosított előirányzat A B C D E F G H I J Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal 1. Működési bevételek összesen ( ) Működési kiadások összesen ( ) Önkormányzatok működési támogatásai Személyi juttatások Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Működési célú költségvetési támogatások és kiegészítő támogatások Dologi kiadások Működési célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb működési célú kiadások Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Nemzetközi kötelezettségek Működési bevételek Helyi önkormányzatok törvényi előíráson alapuló befizetései Készletértékesítés ellenértéke Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre Közvetített szolgáltatások ellenértéke Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre Kiszámlázott általános forgalmi adó Tartalékok Álatlános forgalmi adó visszatérítése Általános tartalék Kamatbevételek Céltartalékok Egyéb működési bevételek - 2. Felhalmozási kiadások összesen ( ) Működési célú átvett pénzeszközök Beruházások Egyéb működési célú átvett pénzeszközök Felújítások - 2. Felhalmozási bevételek összesen ( ) Egyéb felhalmozási célú kiadások Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre Felhalmozási bevételek Költségvetési kiadások összesen (1+2) Egyéb tárgyi eszközök értékesítése - 4. Belföldi finanszírozás kiadásai Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Központi, irányítószervi támogatás folyósítása - Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése 5. Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése államháztartáson kívülről Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök - 6. Finanszírozási kiadások (4+5) Költségvetési bevételek összesen (1+2) Maradvány igénybevétele Központi, irányító szervi támogatás Belföldi finanszírozás bevételei (4+5) Finanszírozási bevételek (6) Bevételek mindösszesen (3+7) Kiadások mindösszesen (3+6)

88 2. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat évi bevételei és kiadásai címenkénti részletezésben adatok ezer Ft-ban Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Változás Módosított előirányzat Kiemelt előirányzat száma Előirányzat csoport neve Kiemelt előirányzat neve Eredeti előirányzat Változás Módosított előirányzat A B C D E F G H I J Veszprém Megyei Önkormányzat mindösszesen 1. Működési bevételek összesen ( ) Működési kiadások összesen ( ) Önkormányzatok működési támogatásai Személyi juttatások Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Működési célú költségvetési támogatások és kiegészítő támogatások Dologi kiadások Működési célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb működési célú kiadások Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Nemzetközi kötelezettségek Működési bevételek Helyi önkormányzatok törvényi előíráson alapuló befizetései Készletértékesítés ellenértéke Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre Közvetített szolgáltatások ellenértéke Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre Kiszámlázott általános forgalmi adó Tartalékok Álatlános forgalmi adó visszatérítése Általános tartalék Kamatbevételek Céltartalékok Egyéb működési bevételek Felhalmozási kiadások összesen ( ) Működési célú átvett pénzeszközök Beruházások Egyéb működési célú átvett pénzeszközök Felújítások Felhalmozási bevételek összesen ( ) Egyéb felhalmozási célú kiadások Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre Felhalmozási bevételek Költségvetési kiadások összesen (1+2) Egyéb tárgyi eszközök értékesítése Belföldi finanszírozás kiadásai Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Központi, irányítószervi támogatás folyósítása Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése 5. Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése államháztartáson kívülről Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök Finanszírozási kiadások (4+5) Költségvetési bevételek összesen (1+2) Maradvány igénybevétele Központi, irányító szervi támogatás Belföldi finanszírozás bevételei (4+5) Finanszírozási bevételek (6) Bevételek mindösszesen (3+7) Kiadások mindösszesen (3+6)

89 3. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat évi kiadásainak feladatonkénti részletezése Megnevezés évi eredeti előirányzat Változás évi módosított előirányzat Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó belülre kívülre A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T I. Közgyűlés működésével kapcsolatos kiadások K 1. Közgyűlés elnökének illetménye, költségtérítése, cafeteria juttatása és munkaadókat terhelő járulékok K 2. Társadalmi megbízatású alelnök tiszteletdíja, költségtérítése és munkaadókat terhelő járulékok K 3. Képviselők tiszteletdíja, költségtérítése és munkaadókat terhelő járulékok K 4. Eseti megbízások, külső szakértők K 5. Képviselők egyéb juttatásai K 6. Reprezentáció (közgyűlés, ünnepi közgyűlés) II. Önkormányzat feladatainak kiadásai K 1. Veszprém megyei területfejlesztési koncepció módosítása K 2. Megyei területfejleszési dokumentumok módosítása K 3. Idegenforgalmi értékek felkutatása, bemutatása, propagálása belföldön és külföldön K 4. Sport feladatok támogatása, szabadidős tevékenységek koordinálása, sportrendezvények szervezése belföldi és külföldi partnerek bevonásával Tagdíjak: - - K a. Balaton Fejlesztési Tanács Ö b. Osztrák-Magyar Corvinus Kör évi tagdíj Ö c. Megyei Önkormányzatok országos Szövetsége évi tagdíj Ö d. Balatoni Szövetség évi tagdíj K 6. Pénzügyi szolgáltatások díja K évi cégautóadó K 8. MKB Veszprém KC működési kiadásainak támogatása Ö 9. Megyei Értéktár évi programjai K 10. Megyei Önkormányzati tartalékból támogatás felhasználása (a ezer Ft támogatási összegből ezer Ft felhasználását az 5. melléklet részéletezi) K 11. "0"-dik havi nettó finanszírozás december havi kiutalásának visszafizetése K 12. Kitüntetések adományozása Ö 13. Tiszta Virágos Veszprém Megyéért Ö 14. Föld Napja K 15. Gépkocsi üzembehelyezése Ö 16. Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatása pályázati díj K 17. Ballagási köszöntő a Veszprém Megyei Naplóban III. Felhalmozási kiadások (5. melléklet) IV. Tartalék (6. melléklet) K 1. Általános tartalék Ö 2. Céltartalék V. Veszprém Megyei Önkormányzat kiadásai összesen: VI. Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal kiadásainak támogatása VII. KIADÁSOK ÖSSZESEN: Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások Egyéb működési Egyéb működési Nemzetközi célú támogatások célú támogatások kötelezettségek államháztartáson államháztartáson belülre kívülre Általános tartalék Tartalékok Céltartalék Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási kiadások Egyéb Egyéb felhalmozási célú felhalmozási célú támogatások támogatások államháztartáson államháztartáson Belföldi finanszírozás kiadásai adatok ezer Ft-ban Sorszám Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése Kötelező feladatok összesen (K): ezer Ft Önként vállalt feladatok összesen (Ö): ezer Ft

90 4. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal évi kiadásainak feladatonkénti részletezése adatok ezer Ft-ban Egyéb felhalmozási kiadások Munkaadókat Egyéb működési célú kiadások Sorszám Megnevezés évi évi terhelő Egyéb működési Egyéb működési Személyi Dologi eredeti Változás módosított járulékok és célú támogatások célú támogatások juttatások kiadások előirányzat előirányzat szociális államháztartáson államháztartáson Beruházások Felújítások hozzájárulási belülre kívülre adó A B C D E F G H I J K L M N Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal tevékenységével kapcsolatos kiadások I. Személyi juttatások K 1. Törvény szerinti illetmények, munkabérek K 2. Jubileumi jutalom K 3. Béren kívüli juttatások K 4. Ruházati költségtérítés K 5. Közlekedési költségtérítés K 6. Egyéb költségtérítések K 7. Szociális támogatások K 8. Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai K 9. Egyéb külső személyi juttatások K 10. Normatív jutalom II. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó III. Dologi kiadások K 1. Szakmai anyagok beszerzése K 2. Üzemeltetési anyagok beszerzése K 3. Informatikai szolgáltatások igénybevétele K 4. Egyéb kommunikációs szolgáltatások K 5. Közüzemi díjak K 6. Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások K 7. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások K 8. Egyéb szolgáltatások K 9. Kiküldetések kiadásai K 10. Reklám- és propagandakiadások K 11. Működési célú előzetesen felszámított áfa, fizetendő áfa K 12. Egyéb dologi kiadások K 13. Közvetített szolgáltatások K 14. Bérleti és lízingdíjak Egyéb Egyéb felhalmozási célú felhalmozási célú támogatások támogatások államháztartáson államháztartáson belülre kívülre KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN: Kötelező feladatok összesen (K): ezer Ft

91 K I M U T A T Á S a Veszprém Megyei Önkormányzat évi tartalék előirányzatról 5. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez adatok ezer Ft-ban Megnevezés évi eredeti előirányzat Változás évi módosított előirányzat A B C D 1. Általános tartalék Céltartalék a Önként vállalt feladatok tartalék kerete Tartalék összesen

92 6. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének működési és felhalmozási célú bevételeinek és kiadásainak mérlege adatok ezer Ft-ban Bevételek megnevezése Összeg Kiadások megnevezése Összeg A B C D E F 1.1 Önkormányzatok működési támogatásai Személyi juttatások Működési célú támogatások államháztartáson belülről Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Működési bevételek Dologi kiadások Működési célú átvett pénzeszközök 1.4 Egyéb működési célú kiadások Költségvetési működési bevételek Költségvetési működési kiadások Maradvány igénybevétele működési célra Központi, irányítószervi támogatás működési célra Működési célú finanszírozási bevételek Működési célú finanszírozási kiadások Működési célú bevételek összesen: Működési célú kiadások összesen: Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 4.1 Beruházások Felhalmozási bevételek Felújítások 4.3 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök 4.3 Egyéb felhalmozási célú kiadások 4. Költségvetési felhalmozási bevételek Költségvetési felhalmozási kiadások Maradvány igénybevétele felhalmozási célra Központi, irányítószervi támogatás felhalmozási célra 5. Felhalmozási célú finanszírozási bevételek Felhalmozási célú finanszírozási kiadások 6. Felhalmozási célú bevételek összesen: Felhalmozások összesen: Bevételek összesen: Kiadások összesen:

93 7. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének előirányzat-felhasználási tervéről adatok ezer Ft-ban Sorszám Megnevezés Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen A B C D E F G H I J K L M N O 1. Induló pénzkészlet Önkormányzatok működési támogatásai Működési célú támogatások államháztartáson belülről Működési bevételek Működési célú átvett pénzeszközök 0 6. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 0 7. Felhalmozási bevételek Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Finanszírozási bevételek Bevételek összesen Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások Felhalmozási kiadások Finanszírozási kiadások Kiadások összesen Záró pénzkészlet

94 8. melléklet a /2015. (..) önkormányzati rendelethez Szöveges indokolás az 6.,7.. mellékletekhez I. A évi költségvetésének működési és felhalmozási célú bevételeinek és kiadásainak mérlege szöveges indokolása A Veszprém Megyei Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak mérlegét közgazdasági tagolásban a 6. melléklet mutatja be. A költségvetés főösszegén belül a működési bevételek ezer Ft-ot jelentenek, mely kiegészül további ezer Ft működési célú finanszírozási bevétellel. A finanszírozási bevételben a Hivatal kiadásait szolgáló irányító szervi támogatás, valamint a költségvetési maradvány jóváhagyott részéből ezer Ft működést szolgáló bevételi előirányzat jelenik meg. A Veszprém Megyei Önkormányzat költségvetési támogatása a központi költségvetésből származó megyei önkormányzat feladatainak támogatását, illetve a foglalkoztatottak bérkompenzációjára kapott támogatást tartalmazza, mely a közgyűlés működésének, az önkormányzat kötelező feladatainak, valamint a Hivatal igazgatási tevékenységének finanszírozására szolgál. A működési bevételek között szerepel a Földművelésügyi Minisztériumtól kapott pályázati támogatás. A felhalmozási bevételek a Munkáltatói Lakásalap terhére nyújtott kölcsönök törlesztéséből, a gépkocsi értékesítés várható bevételéből, valamint a költségvetési maradvány felhalmozási célokat szolgáló részéből ezer Ft áll ezer Ft összegben. A felhalmozási bevételek működési kiadásokat ezer Ft összegben fedeznek. A bevételek és kiadások főösszege: ezer Ft. II. A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetésének előirányzatfelhasználási tervéről készült kimutatás szöveges indokolása A Veszprém Megyei Önkormányzat bevételi és kiadási előirányzat felhasználási terve a 7. melléklet szerint került bemutatásra. A bevételek között megtervezett önkormányzatok működési támogatásai az Ávr. szerinti ütemezésben jelennek meg. A működési célú támogatás a pályázat ütemezésével összhangban szerepel a likviditási tervben. A működési bevételek felhasználása összhangban áll a jelentkező működési kiadásokkal, melynek jelentős része a Hivatal működéséhez kapcsolódó közvetlen kiadásokat fedez. A finanszírozási célú bevételek és kiadások ütemezése az irányító szervi támogatás felhasználását, valamint a költségvetési maradvány igénybe vételét tartalmazza. A felhalmozási kiadások várható teljesítése részben a meglévő kötelezettségvállalásokhoz, illetve a tervezett fejlesztésekhez igazodik. Az általános tartalék biztosít fedezetet az év közben jelentkező váratlan kiadásokra.

95 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/137-22/2015. ELŐTERJESZTÉS A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 30-i ülésére Tárgy: Előadó: Beszámoló a évi belső ellenőrzések tapasztalatairól Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés összeállítását koordinálta: Dr. Imre László megyei jegyző Az előterjesztés elkészítésében részt vett: Steinerné Stranszky Csilla belső ellenőrzési vezető Az előterjesztést megtárgyalta: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottsága

96 Tisztelt Közgyűlés! A V eszprém M egyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Ö nkormányzati Hivatalra, a Veszprém M egyei Önkormányzatra, a 8-as Főút Térségi Fejlesztési Tanácsra, a Veszprém M egyei N émet Ö nkormányzatra é s a V eszprém M egyei R oma N emzetiségi Önkormányzatra von atkozó é vi belső ellenőrzési tervet az 56/2013. (XII.19.) MÖK számú határozatában hagyta jóvá. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) K orm. r endelet ( továbbiakban: Bkr.) 49. (3) bekezdése értelmében a belső ellenőrzési vezető megküldi a megyei jegyzőnek az éves ellenőrzési jelentést, melyet az elnök a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a közgyűlés elé terjeszti. Tisztelt Közgyűlés! A fent leírtak alapján kérem az alábbi határozat meghozatalát. /2015. (IV.30.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Önkormányzat éves ellenőrzési jelentését a évben végzett belső ellenőrzésekről a határozat melléklete s zerint e lfogadja. A közgyűlés felkéri a jegyzőt, hogy a hiányosságok kijavítását, valamint a határozat mellékletét képező 05/20-2/2015. számú Intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtását folyamatosan kövesse nyomon. Határidő: Felelős: folyamatosan Dr. Imre László megyei jegyző Veszprém, február 13. Polgárdy Imre s.k. a megyei közgyűlés elnöke 2

97 Éves ellenőrzési jelentés 1. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján A megyei önkormányzat belső ellenőrzési feladatai a megyei jegyző közvetlen irányítása alá tartozó belső ellenőrzési egység, valamint külső erőforrások igénybevételével valósult meg. A 56/2013. ( XII. 19.) MÖK számú határozattal elfogadott éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok végrehajtása megvalósult évben tíz terv szerinti ellenőrzés történt, soron kívüli ellenőrzés nem volt. A belső ellenőr rendelkezik a Bkr. 24. (2) bekezdésében meghatározott szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal. A munkavégzés tárgyi feltételei megfelelőek, a belső ellenőr rendelkezik számítógéppel és az ehhez kapcsolódó szoftverekkel, internet hozzáféréssel, telefonvonallal, és a munkavégzéshez szükséges helyiséggel. Az ellenőrzéseket akadályozó tényezők nem merültek fel. Az ellenőrzöttek segítő módon közreműködtek az ellenőrzések lebonyolításában. A be lső ellenőr tanácsadói tevékenységével ho zzájárult a H ivatalban ellátandó feladatok hatékonyabb végrehajtásának megvalósításához. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése A évi ellenőrzési feladatokat a belső ellenőrzés az éves belső ellenőrzési tervben foglaltak alapján végezte, a vizsgálatokhoz a megyei jegyző által a láírt me gbízólevél é s részletes ellenőrzési program készült. Az ellenőrzés által tett megállapításokat, az ellenőrzést végzők jelentésben rögzítették, valamint javaslatot tettek a feltárt hibák kijavítására, illetve a hatékonyabb és eredményesebb működésre. Az ellenőrzések fontosabb megállapításai, következtetései és javaslatai évben a Veszprém Megy ei Ö nkormányzati Hivatalánál kijelölt ellenőrzési feladatok: A I. félévi pénzgazdálkodás A Ve szprém M egyei Ö nkormányzati H ivatal pénzgazdálkodását a vizsgált időszakban a szabályzatokban előírtak alapján folytatta. A pénzgazdálkodás során a évi CXCV. számú államháztartásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően jártak el. A pénzgazdálkodással összefüggő gazdasági események dokumentálása megfelel a évi C. számú a számvitelről szóló törvényben, valamint a 4/2013 (I. 11.) számú államháztartási számviteléről szóló kormányrendeletben előírtaknak. A szúrópróbaszerű ellenőrzés alapján megállapításra került, hogy a köt elezettségvállalás, az érvényesítés, a pénzügyi ellenjegyzés, valamint az utalványozás a szabályzatban foglaltaknak megfelelően történt. 3

98 A pé nzgazdálkodási f eladatokat m egfelelően kezelték, annak egymásra épülő összefüggő elemeit r endszerszemléletben, átfogóan szabályozták. Az eg yes f eladatkörök elhatárolása megfelelő, összeférhetetlenségre utaló jel nem merült fel. A nyilvántartások aktualizálása folyamatosan történt. A szabályzatok kezelése A köl tségvetési i ntézmények s zámvitelét s zabályozó kor mányrendelet j anuár 1 -i hatályú, va lamint a z ú j P olgári T örvénykönyv m árcius 15 -i h atályú be vezetése ót a a módosított s zabályzatok t öbb e setben hi bás t örvényi hi vatkozást t artalmaznak, i lletve a zok hatályba l épése t öbb esetben késedelmesen történt. Az eg yéb szabályzatok t ekintetében a törvényi hi vatkozások k orrekcióját, va lamint a jogszabályi vá ltozások miatt módos ítandó szabályzatok mielőbbi hatálybaléptetését és alkalmazását javasolt végrehajtani. Pénztárellenőrzés A Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal házipénztárának szabályozása megfelelő, annak ellenőrzése során jelentős hiba feltárására nem került sor. Az ellenőrzés megállapította, hogy a pénztárban őrzött értékek biztonsága megfelelő, nem találtak olyan visszaélésre utaló jelet, ami további intézkedést igényelne. Az ellenőrzés javaslatként fogalmazta meg, hogy az elszámolásra kiadott összegek elszámolását a nyilvántartásokban előírt határidőig elvégezni szükséges. Az előlegek kiadása esetében törekedni kell arra, hogy azok összege hozzávetőlegesen egyenlő, vagy attól csak kismértékben legyen magasabb, mint a felhasználás annak érdekében, hogy f elesleges ba nki pé nzfelvételt ne okoz zon, i lletve a H ivatalnál é rvényben lévő, a készpénzszállítással kapcsolatos biztonsági szabályok is betarthatóak legyenek. A Veszprém Megyei Önkormányzatnál kijelölt ellenőrzési feladatok: Pénzgazdálkodás Az ellenőrzés során a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának áttekintése volt a fő szempont. Az ellenőrzésre került gazdasági eseményeknél a kötelezettségvállalást, valamint az utalványozást a V eszprém M egyei Ö nkormányzat a lelnöke ha jtotta végre. A s zakmai teljesítés igazolását a Hivatal Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda vezetője látta el. A gazdasági esemény érvényesítését a Veszprém Megyei Ö nkormányzati H ivatal köl tségvetési r eferense vé gezte el. Az ellenjegyző a Veszprém M egyei Ö nkormányzati H ivatal Gazdasági Irodájának vezetője volt. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása megfelelően történt. A Veszprém Megyei Önkormányzat a gazdálkodásával összefüggő pénzforgalmat a Magyar Államkincstárnál m egnyitott s zámú pé nzforgalmi s zámláján bonyolítja, amelyet a V eszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Gazdasági Irodája kezel. A számla f eletti r endelkezési jog a b anki a láírás s zerint tör ténik. A Veszprém M egyei 4

99 Önkormányzat Házi pénztárral nem rendelkezik. Az ellenőrzött időszak végén ( ) a pénzforgalmi számláján forint állt rendelkezésre. A véletlenszerű mintavétel alapján vizsgált bizonylatok ellenőrzése alapján megállapítottam, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés, szakmai teljesítésigazolás területén megfelel a jogszabályi előírásoknak. A gazdálkodási folyamatokban érvényesül az összeférhetetlenségi kötelezettségek betartása. Az átvett pénzeszközök ellenőrzése A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága által február 22 -én meghirdetett Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok lokális színterek című pályázati kiírására beérkezett Az egészségre építve című TÁMOP / a zonosító s zámú pályázat elbírálását követően a Veszprém Megyei Önkormányzat forint összegű vissza nem térítendő támogatásra vált jogosulttá nove mber 18 -án érkezett m eg az E U l ebonyolítási s zámlára TÁMOP / a f orint ös szegű előleg. A tá mogatással k apcsolatosan felmerült kiadásokat az önkormányzat a felmerülésük időpontjában, megfelelő ütemezésben egyenlítette ki. Az önkor mányzat há rom a lkalommal ké szített e lszámolást, melyek alapján július 11-én forint, október 8-án forint, november 6-án f orint ke rült j óváírásra. Az elszámolások elfogadását követően összességében forint je lent me g jóvá írásként. A me gállapított tá mogatáshoz vi szonyítva forint kül önbözet ke letkezett, m ivel a t ervezési f olyamatban m eghatározott ki adásokhoz viszonyítva a t eljesített ki adások ös szege ke vesebb l ett. A z e lszámolásokkal ka pcsolatosan visszafizetési kötelezettsége nem keletkezett az önkormányzatnak, mivel az elszámolásokban szereplő tételek beállítása a ténylegesen felmerült tételeket tartalmazta. Az Ú j S zéchenyi T erv Államreform O peratív Program t ámogatási r endszeréhez be nyújtott Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a között időszakra című, ÁROP /A j elű pályázat elbírálását követően a Veszprém Megyei Önkormányzat forint egyszeri, vissza nem térítendő támogatásban részesült. A támogatás összegének huszonöt százalékaként február 7-én forint összegű előleg érkezett. A t ámogatással ka pcsolatosan f elmerült ki adásokat az önkor mányzat a felmerülésük időpontjában megfelelő ütemezés szerint finanszírozta. Az önkormányzat négy alkalommal nyújtott be elszámolást. Az elszámolások elfogadását követően a Miniszterelnökség K özigazgatási P rogramok Lebonyolítási Főosztálya az átutalásokról intézkedett, melyek a M agyar Államkincstár által de cember 21-én forint, nove mber 4 -én f orint, nove mber 13 -án f orint, november 27-én forint - jóváírásra került. Az előleg összegével együtt forint összegű támogatás érkezett. A november 30-ig benyújtott elszámolással kapcsolatosan válasz nem érkezett a támogató részéről. Az elszámolásban r ögzített ki adások s zerint, a z önkormányzat t ovábbi f orintra 5

100 jogosult. Az ellenőrzés időpontjában az utolsó elszámolás jóváhagyásával kapcsolatosan nem állt rendelkezésre információ. A 8-as Főút Térségi Fejlesztési Tanácsnál kijelölt ellenőrzési feladatok: Pénzgazdálkodás A 8-as Főút Térségi Fejlesztési Tanács a gazdálkodásával összefüggő pénzforgalmat a Magyar Államkincstárnál me gnyitott s zámú pé nzforgalmi számláján bonyolítja, amelyet a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Gazdasági Irodája kezel. A számla feletti rendelkezési jog a banki aláírás szerint történik. A 8-as Főút Térségi Fejlesztési T anács Házipénztárral ne m r endelkezik. Az ellenőrzött időszak végén ( ) a pé nzforgalmi s zámláján f orint á llt r endelkezésre. A vé letlenszerű mintavétel alapján vizsgált bizonylatok ellenőrzése alapján megállapítottam, hogy a 8-as Főút Térségi Fejlesztési Tanács a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés, teljesítésigazolás területén megfelel a jogszabályi előírásoknak. A gazdálkodási folyamatokban érvényesül az ös szeférhetetlenségi köt elezettségek betartása. Az ellenőrzésre került gazdasági eseményeknél a kötelezettségvállalást, valamint az utalványozást, a teljesítés igazolását a 8-as Főút Térségi Fejlesztési Tanács el nöke ha jtotta vé gre. A gazdasági esemény é rvényesítését a V eszprém M egyei Ö nkormányzati H ivatal köl tségvetési r eferense végezte el. Az ellenjegyző a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Gazdasági Irodájának vezetője volt. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása megfelelően történt. A Veszprém Megyei Német Önkormányzatnál kijelölt ellenőrzési feladatok: Együttműködési megállapodás A V eszprém M egyei Önkormányzat a V eszprém M egyei Német Ö nkormányzattal köt ött, a területi nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásáról szóló együttműködési megállapodást felülvizsgálta, amelyet a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 7/2014. (II.13.) MÖK határozatával, a Veszprém Megyei Német Önkormányzat testülete az 6/2014. (II.21.) MNÖ ha tározatával j óváhagyott. A m egállapodásban rögzítésre ke rült a köl tségvetés előkészítésének, megalkotásának eljárásrendje, a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek te ljesítése, önálló fizetési s zámla n yitásával, törzskönyvi n yilvántartásba vétellel és adós zám i gényléssel kapcsolatos határidők és együttműködési kötelezettségek, a felelősök konkrét megjelölésével. 1 A T erületi N emzetiségi Ö nkormányzat ope ratív gazdálkodásának bonyolító szerve a V eszprém Megyei Ö nkormányzati Hivatal G azdasági Irodája. A G azdasági Iroda költségvetési r eferense a T erületi N emzetiségi Ö nkormányzat költségvetési előirányzatain belül végzi a gazdálkodási feladatokat. 1 a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 80. (3) a) pont 6

101 Az Együttműködési Megállapodás III. pontjában rögzítették a kötelezettségvállalás rendjét, a pénzügyi e llenjegyzés, ut alványozás, teljesítés i gazolása, érvényesítés, valamit a z összeférhetetlenségi kötelezettségek szabályait. Tekintettel a okt óber 12 -én megtartott nemzetiségi önkormányzati képviselők választására a területi nemzetiségi önkormányzat alakuló ülését követő harminc napon belül az együttműködési megállapodás felülvizsgálata megtörtént. A felülvizsgálat eredményeképpen az együttműködési megállapodásban módosításra került az önkormányzat képviseletére jogosult személy neve, továbbá az államháztartásról szóló évi CXCV. tv. módosításából eredő változások nyomon követése. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásról szóló együttműködési megállapodás m ódosítását a 68/ (X. 31. ) M ÖK ha tározatával, a V eszprém M egyei Német Önkormányzat a 29/2014. (XI. 12.) MNÖ határozatával jóváhagyott. A V eszprém M egyei Ö nkormányzat a V eszprém M egyei Német Önkormányzat részére biztosította a megállapodás szerint az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodott a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. 2 Az ellenőrzés időpontjában hatályos együttműködési megállapodás részletesen meghatározta az Önkormányzat és a Területi Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésére vonatkozó szabályokat és eljárási rendet, valamint a munkamegosztást és a felelősség rendszerét. Pénzgazdálkodás Az ellenőrzés során a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának áttekintése volt a fő szempont. A véletlenszerű mintavétel alapján vizsgált bizonylatok ellenőrzése alapján megállapítottam, hogy a Veszprém M egyei N émet Ö nkormányzat a köt elezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés, teljesítésigazolás területén megfelel a jogszabályi előírásoknak. A gazdálkodási folyamatokban érvényesül az összeférhetetlenségi kötelezettségek betartása. Az ellenőrzésre került gazdasági eseményeknél a kötelezettségvállalást, teljesítés igazolását, valamint az utalványozást a Veszprém Megyei Német Önkormányzat elnöke hajtotta végre. A gazdasági esemény érvényesítését a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal költségvetési referense l átta el. Az ellenjegyző a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Gazdasági Irodájának vezetője volt. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása megfelelően történt. A Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzatnál kijelölt ellenőrzési feladatok: Együttműködési megállapodás A V eszprém M egyei Ö nkormányzat a Veszprém M egyei R oma N emzetiségi Önkormányzattal köt ött, a te rületi ne mzetiségi önkormányzati f eladatok ellátásáról s zóló együttműködési megállapodást felülvizsgálta, amelyet a V eszprém M egyei Ö nkormányzat évi CLXXIX. 80. (1) bekezdése alapján. 7

102 Közgyűlése a 6/2014. (II.13.) MÖK határozatával, a V eszprém M egyei Roma N emzetiségi Önkormányzat testülete az 6/2014. (II.20.) MRNÖ határozatával jóváhagyott. A m egállapodásban rögzítésre ke rült a költségvetés előkészítésének, megalkotásának eljárásrendje, a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, önálló fizetési s zámla n yitásával, törzskönyvi n yilvántartásba vé tellel é s a dószám ig ényléssel kapcsolatos határidők és együttműködési kötelezettségek, a felelősök konkrét megjelölésével. A T erületi N emzetiségi Ö nkormányzat ope ratív ga zdálkodásának bo nyolító s zerve a Veszprém M egyei Ö nkormányzati H ivatal Gazdasági Irodája. A G azdasági Iroda költségvetési r eferense a T erületi Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatain belül végzi a gazdálkodási feladatokat. Tekintettel a okt óber 12 -én megtartott nemzetiségi önkormányzati képviselők választására a területi nemzetiségi önkormányzat alakuló ülését követő harminc napon belül az együttműködési megállapodás felülvizsgálata megtörtént. A felülvizsgálat eredményeképpen az együttműködési megállapodásban rögzítésre került az önkormányzat képviseletére jogosult személy neve, továbbá az államháztartásról szóló évi CXCV. tv. módosításából eredő változások nyomon követése. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásáról szóló együttműködési megállapodás módosítását a 67/2014. (X. 31.) MÖK határozatával, a Veszprém Megyei Roma Önkormányzat a 25/2014. (XI. 17.) MRNÖ határozatával jóváhagyott. A Veszprém Megyei Önkormányzat a Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosította a megállapodás szerint az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodott a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az ellenőrzés időpontjában hatályos együttműködési megállapodás részletesen meghatározta az Önkormányzat és a Területi Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésére vonatkozó szabályokat és eljárási rendet, valamint a munkamegosztást és a felelősség rendszerét. Pénzgazdálkodás A Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat a gazdálkodásával összefüggő pénzforgalmat a Magyar Államkincstárnál megnyitott számú pénzforgalmi s zámláján bonyolítja, amelyet a Veszprém M egyei Ö nkormányzati H ivatal Gazdasági Irodája kezel. A számla feletti rendelkezési jog a banki aláírás szerint történik. A Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat Házipénztárral nem rendelkezik. Az ellenőrzött időszak végén ( ) a pénzforgalmi számláján F t á llt rendelkezésre. A véletlenszerű mintavétel alapján vizsgált bizonylatok ellenőrzése alapján megállapítottam, hogy a V eszprém M egyei R oma N emzetiségi Ö nkormányzat a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés, teljesítés i gazolás t erületén megfelel a jogszabályi előírásoknak. A gazdálkodási f olyamatokban é rvényesül a z összeférhetetlenségi kötelezettségek betartása. Az ellenőrzésre került gazdasági eseményeknél 8

103 a köt elezettségvállalást, teljesítés ig azolást, valamint a z ut alványozást a V eszprém M egyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke hajtotta végre. A gazdasági esemény érvényesítését a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal költségvetési referense látta el. Az ellenjegyző a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Gazdasági Irodájának vezetője volt. A Veszprém Megyei R oma N emzetiségi Ö nkormányzat évi köl tségvetését 541 ezer F t be vételi és kiadási főösszegekkel február 20-án a 4/2014. (II.20.) MRNÖ határozattal fogadta el június 30-ig a bevételek módosított előirányzat összege 847 ezer Ft, melyből 697 ezer forint realizálódott. A jóváírt bevételek aránya a módosított előirányzat összegéhez viszonyítva, 82,29 %. A kiadások módosított előirányzat összege 847 ezer Ft, melyből 183 ezer Ft összeget használt fel. A teljesített kiadások összegének aránya a módosított előirányzat összegéhez viszonyítva 21,61 %-ot mutat. A V eszprém M egyei Roma N emzetiségi Ö nkormányzat a 13/ ( IX. 26.) M RNÖ határozatával elfogadta a évi költségvetés I. félévi végrehajtásáról szóló tájékoztatót. A évben megtartott választások Veszprém megyét érintő feladattípusú pénzügyi elszámolások ellenőrzésének tapasztalatai: A é vben m egtartott vá lasztások ellenőrzésének végrehajtása a kö ltségvetési s zervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével történt. Az ellenőrzések végrehajtását a Nemzeti Választási Iroda által kiadott 185. számú Választási füzet iránymutatásai alapján, valamint a feladatellátás helyi sajátosságai szerint végeztük el. A TVI a pénzügyi elszámolások ellenőrzésének megvalósítását két féle módon hajtotta végre. 1. A Veszprém M egyei Területi Választási I roda székhelyére (8200 V eszprém, Megyeház tér 1.) bekért OEVI/HVI-k elszámolásaik alapján Veszprém m egyében minden OEVI (4 db ) és H VI (54 db) esetében a z al ábbiak szerinti alapbizonylatokat kértük megküldésre mellékletként az elszámolásaikhoz: (számla, feljegyzés, m egvalósult pé nzügyi t ranzakciók bi zonylata, p énztári bi zonylat, a személyi juttatások esetében a számfejtések KIR rendszerben előállított listáit, illetve a kifizetések teljesítésének igazolását, valamint az O EVI/HVI-k által e lkészített pénzügyi, logisztikai feladatai végrehajtásáról szóló tanúsítványt). A TVI székhelyére bekért pénzügyi elszámolások ellenőrzése során a évi országgyűlési képviselő választás esetében - sajnálatosan sok hibával találkoztunk, azonban a 9

104 hibák számának előfordulása az E urópai P arlament t agjainak választásán, valamint a he lyi önkormányzati képviselők, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásánál csökkenő tendenciát mutatott. Gyakori hibák: a feladattípusú elszámolás m unkalapjának helytelen kitöltése, a többletköltségek/feladatelmaradás 3. oldalon lévő adataiban rossz jogcímkódok megjelölése, a 4. oldalon található tájékoztató adatok téves értelmezése, Közös önkormányzati hivataloknál a becsatolásra került számlamásolaton nem került településenként elkülönítésre a f elhasznált összeg, r eprezentációs kiadásokat a dol ogi ki adások köz ött s zámolták e l, e lmaradt a z országgyűlési képviselők évi választásának pénzügyi, logisztikai feladatai végrehajtásáról szóló tanúsítvány beküldése. Nem gyakran előforduló hibák: A személyi juttatásoknál nem megfelelő jogcím kiválasztása, többletköltségként igénybe nem vehető jogcímkódok feltüntetése, előlegként kapott normatívák tételes megjelenítése a többletköltség/feladatelmaradást tükröző oldalon. 2. Helyszíni ellenőrzések A Területi Választási Iroda helyszíni ellenőrzést választásonként 2 OEVI és legalább 5 HVI esetében hajtott vé gre. A helyszíni ellenőrzések lefolytatásához megbízólevél, ellenőrzési program, értesítő levél készült az ellenőrzésre került szerv részére. A á prilis 6 -án megtartott országgyűlési képviselő választás ellenőrzése során kiválasztott OEVI/HVI-k: OEVI/HVI megnevezése A megtartott ellenőrzés időpontja Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Berhidai Közös Önkormányzati Hivatal Herendi Polgármesteri Hivatal Nyárádi Közös Önkormányzati Hivatal Zirci Közös Önkormányzati Hivatal

105 A m ájus 25 -én megtartott Európai Parlament tagjainak választása ellenőrzése során kiválasztott OEVI/HVI-k: OEVI/HVI megnevezése Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal A megtartott ellenőrzés időpontja Pápai Polgármesteri Hivatal Szentgáli Polgármesteri Hivatal Márkói Közös Önkormányzati Hivatal Lesencetomaji K özös Ö nkormányzati Hivatal Csóti Közös Önkormányzati Hivatal Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal Bakonybéli Közös Önkormányzati Hivatal A okt óber 12 -én megtartott helyi önkormányzati képviselők, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása ellenőrzése során kiválasztott OEVI/HVI-k: OEVI/HVI megnevezése A megtartott ellenőrzés időpontja Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ösküi Közös Önkormányzati Hivatal Szentkirályszabadjai Polgármesteri Hivatal Litéri Közös Önkormányzati Hivatal Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal Csopaki Közös Önkormányzati Hivatal

106 A helyszíni ellenőrzések végrehajtásának eredményeként összességében megállapítható, hogy az ellenőrzött szervezetek a vá lasztások p énzügyi l ebonyolításának alapjául pé nzügyi terv készítési kötelezettségüknek eleget tettek. A véletlenszerű mintavétel alapján vizsgált bizonylatok ellenőrzése alapján megállapításra került, hog y a köt elezettségvállalás, ut alványozás, érvényesítés, ellenjegyzés, teljesítésigazolás területén a helyszíni ellenőrzéssel vizsgált önkormányzatok megfeleltek a jogszabályi előírásoknak. A személyi juttatások számfejtéseinek elrendelése jogszerűen történt, mivel a személyi juttatások számfejtésére, majd azt követően a pénzügyi tranzakció végrehajtására az elvégzett feladatok teljesítés igazolását követően került sor. A személyi juttatások jogcímeinek meghatározása (tiszteletdíj, megbízási díj, jutalom) megfelelően történt. A választásra biztosított pénzügyi fedezet elszámolására és ellenőrzésére a választási irodák tagjainak megbízása megtörtént. A vá lasztási pé nzeszközöknek a s zerv s zámvitelében va ló e lkülönítését vé grehajtották (Cofog: ). A f eladattípusú e lszámolási kötelezettséget teljesítették. Az e lkészített elszámolások bizonylati szintű alátámasztottsága megfelelő volt. Elszámolásaikban feltüntetett vé geredményként - a t öbbletköltségek/feladatelmaradások - a t ényleges állapotnak megfelelő összeget mutatták be. Veszprém megyére vonatkozó évet érintő választások kiadásainak összegzése A választás időpontja Megnevezése Veszprém megyét érintő tényleges kiadások összesen TVI kiadásainak összege Országgyűlési képviselők választása Ft Ft Európai Parlament Tagjainak választása Ft Ft Helyi önkormányzati képviselők választása Ft Ft Nemzetiségi önkormányzati képviselők választás Ft Ft ÖSSZESEN: Ft Ft A V eszprém M egyei T erületi V álasztási Iroda a V eszprém M egyei Ö nkormányzati H ivatal részeként eleget tett a április 6-án megtartott országgyűlési képviselő választás, a május 25-én megtartott Európai Parlament tagjainak választásával, valamint a okt óber 12

107 12-én megtartott helyi önkormányzati képviselők választása, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatosan a Veszprém megyei 4 OEVI, 54 HVI, illetve a TVI ellenőrzési kötelezettségének tekintetében. A V eszprém m egyei T erületi V álasztási Iroda a pé nzügyi el számolásokat m egyei s zintre összesítve f elterjesztette a N emzeti V álasztási Iroda r észére. A p énzügyi elszámolásokkal kapcsolatosan az országgyűlési képviselőválasztást érintve az NVI által elvégzett felülvizsgálatot követően 36 kérdés érkezett, amik 53 települést é rintettek. Az E urópai Parlament t agjainak választásával ka pcsolatos elszámolások tekintetében pedig 157 ké rdés érkezett, ami 116 települést érintett. A helyi önkormányzati képviselők választása esetében a kérdések m ind a 2 17 te lepülést érintették. A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásával ös szefüggésben 11 kérdés ér kezett 34 települést ér intve. A ké rdésekre egyenként teljesítettük a válaszadási kötelezettségünket. A TVI által megválaszolt kérdések az NVI által elfogadásra kerültek. A fentiekben említett négy választás esetében az elszámolási különbözet utalásáról a Pvr. 9. (4) bekezdése értelmében a Nemzeti Választási Iroda elnöke intézkedett a TVI felé, majd ezt követően az OEVI-ket és HVI-ket megillető ténylegesen felmerült többletköltségek összegei a beérkezéstől számított 8 munkanapon belül továbbutalásra kerültek. 2. A belső kontrollrendszer működésének értékelése az ellenőrzési tapasztalatok alapján A belső kontroll rendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok Az ellenőrzésre kijelölt témák célzottan a tárgyévre vonatkozóan lettek meghatározva annak figyelembevételével, hogy az előforduló hibákból okulva a belső kontroll r endszer hatékonyságához és eredményességének javításához járuljon hozzá. A Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal ellenőrzési nyomvonalát aktualizálni szükséges a szervezeti változásoknak megfelelően. A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése Kontrollkörnyezet: A hatékony feladatellátás érdekében egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok. Kockázatkezelési rendszer: A tervezett ellenőrzések a folyamatgazdák által magas kockázati szintre sorolt témakörök ellenőrzésére koncentrálódtak. Kontrolltevékenységek: A t evékenységek sajátosságainak figyelembevételével és a bekövetkezett jogszabályi változásokra való tekintettel folyamatosan aktualizálásra kerültek a gazdálkodással ka pcsolatos s zabályzatok, a szervezetben meglévő vezetői, jogosultsági, számviteli és ellenőrzési kontrollok megfelelően működtek. 13

108 Információs és k ommunikációs ren dszer: A szervezeti egységre vonatkozó belső szabályzatok, ut asítások, f ontos i nformációk, va lamint a z e lektronikus út on nyilvántartott közgyűlési anyagok a Hivatal minden dolgozója számára elérhetőséget biztosított. Monitoring: A belső ellenőrzések megállapításai, tapasztalatai alapján kerülnek vezetői szinten történő megbeszélés keretei között, hogy milyen formában tűznek ki, határoznak meg a s zervezeti egységhez hozzárendelhető feladatokat (pl.: belső kontrolokkal ka pcsolatos előírások megtartása, jogszabályok, szabályzatok érvényesülése); illetve mil yen módon követhető nyomon ezen feladatok megvalósulásának teljesítése, vagy elmaradása esetén milyen újabb intézkedések meghozatalára lesz szükség. Az ellenőrzések során büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve f egyelmi eljárás megindítására ok ot ad ó c selekmény, m ulasztás vagy h iányosság gy anúja k apcsán t ett jelentések száma és rövid összefoglalása Az ellenőrzések évre vonatkozóan büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekményt, mulasztást vagy hiányosságot nem tártak fel. 3. A belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítása Az ellenőrzések tapasztalatait figyelembe véve, az ellenőrzések hozzájárultak a belső kontrollrendszer hatékonyságának, szabályszerűségének, és eredményességének javításához évben a tárgyévre vonatkozó ellenőrzések kerültek előtérbe helyezésre, ennek eredményeképpen lehetővé vált a hatékony beavatkozás, a hi bák előfordulásának kiküszöbölésére való felkészülés. Az ellenőrzési anyagok a Veszprém Megyei Önkormányzat Belső Ellenőrzési Egységénél megtekinthetők. 14

109 Ügyiratszám: 05/20-2/2015. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL MEGYEI JEGYZŐ 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉNEK UTASÍTÁSA a évre vonatkozó szabályzat készítési kötelezettségek teljesítése érdekében Az 56/ ( XII.19.) MÖK h atározattal jóváhagyott évi belső ellenőrzési terv végrehajtásával kapcsolatosan, valamint a belső ellenőrzésekről készült ellenőrzési jelentések megállapításai alapján az alábbi intézkedéseket rendelem el: A Bkr. 6. (2) bekezdése értelmében a költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten be lül, a melyek bi ztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználást. A köl tségvetési s zervek s zámvitelét s zabályozó új kor mányrendelet f igyelembevételével évben a szabályzatok teljeskörű felülvizsgálatát és a módosítások végrehajtását az alábbiak szerint szükséges végrehajtani. A 368/2011. (XII.31.) számú Kormányrendelet 13. ( 2) bekezdés a) h) pontjai alapján a belső szabályzatban rendezni kell a működéshez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket. A szabályzatok készítésnél fokozott figyelmet kell fordítani a jogszabályi változásokra, valamint a szervezetben bekövetkezett változásokra. A számvitelről szóló évi C. törvény 14. (11) bekezdése értelmében törvénymódosítás esetén a vá ltozásokat ann ak hatálybalépését követő 90 napon belül ke ll a s zámviteli pol itikán keresztülvezetni. A évre vonatkozó számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok végső elkészítési határidejének m árcius 31. na pot j elölöm meg, a többi s zabályzat es etében az el készítési határidő végső időpontjaként a május 31. napot határozom meg. A sz abályzatok készítésében k ijelölt ir odák, felelős személyek, a sz abályzatok tárgykörei, illetve a az elkészítési határidő megjelölése: Belső Ellenőrzési Kézikönyv Belső Ellenőrzési Vezető: FEUVE A szabályzatok elkészítéséért felelős: Steinerné Stranszky Csilla Határidő: folyamatosan, de legkésőbb május 31-ig

110 Gazdasági Iroda: Ügyrend Önköltség számítási szabályzat * Számviteli politika * Pénzkezelési szabályzat * Kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés, teljesítés igazolás rendjének szabályzata Bizonylati rend Számlarend Eszközök és Források Értékelési Szabályzata * Az forintot el nem érő kifizetésekkel összefüggő kötelezettségvállalásokról A szabályzatok elkészítéséért felelős: Szász Jutka Emese *A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok határideje: Határidő: folyamatosan, de legkésőbb május 31-ig Önkormányzati Iroda: Szervezeti és Működési Szabályzat Adatvédelem/Közérdekű adatok/informatikai tárgykörű szabályzatok Iratkezelési szabályzat Humánpolitikai feladatokat szabályozó szabályzatok (Vagyonnyilatkozattal ka pcsolatos s zabályzat, Közszolgálati s zabályzat, Munkaügyi szabályzat, Munkábajárás s zabályzata, Teljesítményértékelés, Célfeladat, céljuttatás szabályzata) Belföldi és külföldi kiküldetések szabályzata Reprezentációs kiadások szabályzata Gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét szabályozó szabályzat Vezetékes és rádiótelefonok használatát szabályozó eljárásrend A szabályzatok elkészítéséért felelős: Diószeginé Tímár Hajnalka Határidő: folyamatosan, de legkésőbb május 31-ig Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési, és Vagyongazdálkodási Iroda: Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata Leltárkészítési és leltározási szabályzat a beszerzésekkel kapcsolatos eljárásrendet szabályozó szabályzat az anyag- és eszközgazdálkodással kapcsolatos szabályzat a gépjárművek igénybevételének és használati rendjének szabályzata pályázatok kezelésének szabályzata A szabályzatok elkészítéséért felelős: Fabacsovics Zoltán Határidő: folyamatosan, de legkésőbb május 31-ig Veszprém, január 21. Dr. Imre László

111 Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/137-20/2015 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 30-i ülésére Tárgy: Döntés vízgazdálkodási tanácsi delegálásokról Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés előkészítését koordinálta: Dr. Imre László, megyei jegyző Az előterjesztés készítésében részt vett: Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Arnold György, területfejlesztési referens Az előterjesztést megtárgyalta: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság

112 Tisztelt Közgyűlés! A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény 30. (1) bekezdése alapján, figyelemmel a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 5. -ára, a vízgazdálkodás országos és részterületeit érintő vízgyűjtő gazdálkodási tervezésének szakmai és tudományos megalapozottsága, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében Területi Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban: TVT), Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban: RVT) és Országos Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban: OVT) (a továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanács) hozott létre és működtet. A vízgazdálkodási tanács a Kormány véleményező, javaslattevő jogkörrel működő konzultatív testülete. A vízgazdálkodási tanács a vízgazdálkodásért felelős miniszter részére feladatkörében véleményező, javaslattevő és tanácsadó tevékenységet is ellát. A vízgazdálkodási tanácsokról szóló 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat szabályozza a vízgazdálkodási tanácsok működési területét és tagságának összetételét. A kormány határozatban felsorolt vízgazdálkodási tanácsok közül Veszprém megye területére részben ráfed: A Területi Vízgazdálkodási Tanácsok közül: A Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Székesfehérvár Az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Győr A Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsok közül: A Balaton Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Székesfehérvár A Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Győr A kormány határozatban foglaltak alapján a TVT-nek tagja a megyei önkormányzat, míg az RVT tevékenységét önállóan, a megyei önkormányzattal összehangoltan végzi. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a december 18-i ülésén két vízgazdálkodási tanács kapcsán döntött a delegálásról: A Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács tagjának és a Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Veszprém Megyei Területi Albizottsága tagjának Vörösmarty Évát, a megyei önkormányzat képviselőjét delegálta. A Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsba tanácskozási joggal állandó meghívottként Polgárdy Imrét, a megyei közgyűlés elnökét delegálta. 2

113 Balaton Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács Az decemberi előterjesztésben jeleztem, hogy kezdeményezni fogom a Balaton Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsnál az árintett megyei önkormányzatok tanácskozási joggal állandó meghívottként történő részvételét a RVT munkájában az összehangolt munkavégzés megteremtése érdekében. A Balaton Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácstól felkérés érkezett, hogy személyesen, vagy meghatalmazott személy által képviseljem a megyei önkormányzatot a tanácsban. A Balaton vízgyűjtő területével érintett megyei önkormányzatok állandó meghívottként tanácskozási joggal rendelkeznek a tanácsban. Kezdeményezem, hogy a Balaton Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács üléseire tanácskozási jogú meghívottként a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke kerüljön delegálásra. A határozati javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a delegált tag akadályoztatása esetén a helyettesítésére meghatalmazással Megyei Közgyűlés Elnöke más személyt jelöljön. Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács A kormány határozat rögzíti, hogy a TVT működési területe megegyezik a vízügyi igazgatóság működési területével. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területéhez Veszprém megyei települések is tartoznak; Egyházaskesző, Kemenesszentpéter, Malomsok, Marcaltő, Várkesző községek. Az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak alapján: A tanácskozásra meg kell hívni Vas és Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal képviselőit is, akik a megyét érintő kérdésekben szavazati joggal rendelkeznek. Kezdeményezem, hogy az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács üléseire tanácskozási jogú meghívottként és Veszprém megyét érintő kérdésekben szavazati joggal Papp Tamás a megyei önkormányzat képviselője kerüljön delegálásra. A határozati javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a delegált tag akadályoztatása esetén a helyettesítésére meghatalmazással Megyei Közgyűlés Elnöke más személyt jelöljön. 3

114 Tisztelt Közgyűlés! Kérem az előterjesztés megtárgyalását, és az alábbi határozati javaslatok elfogadását. /2015. (IV. 30.) MÖK határozat: Tanácskozási joggal állandó meghívott delegálása a Balaton Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsba 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Balaton Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsba állandó meghívottként tanácskozási joggal Polgárdy Imrét, a megyei közgyűlés elnökét delegálja. 2. Abban az esetben, amennyiben a delegált tag akadályoztatva van, a Megyei Közgyűlés Elnöke meghatalmazással gondoskodik a helyettesítésről. 2. Felkéri a megyei jegyzőt, hogy a Balaton Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsot erről értesítse. Határidő: Felelős: 1. és 2. pontok esetében azonnal 3. esetében május 15. Dr. Imre László megyei jegyző /2015. (IV. 30.) MÖK határozat: Tag delegálása a Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanácsba 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanácsba állandó meghívottként tanácskozási joggal és Veszprém megyét érintő kérdésekben szavazati joggal Papp Tamást, a megyei önkormányzat képviselőjét delegálja. 2. Abban az esetben, amennyiben a delegált tag akadályoztatva van, a Megyei Közgyűlés elnöke meghatalmazással gondoskodik a helyettesítésről. 3. Felkéri a megyei jegyzőt, hogy az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanácsot erről értesítse. Határidő: Felelős: 1. és 2. pontok esetében azonnal 3. esetében május 15. Dr. Imre László megyei jegyző Veszprém, április 23. Polgárdy Imre s.k. a megyei közgyűlés elnöke 4

115 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88) , FAX: (88) Szám: 02/137-9/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 30-i ülésére Tárgy: Előadó: Beszámoló a Veszprém Megyei Önkormányzat, valamint a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal évi közbeszerzéseiről Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés összeállítását koordinálta: Dr. Imre László megyei jegyző Az előterjesztés elkészítésében részt vett: Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda Ratkovszky Judit pályázati referens Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság

116 2 Tisztelt Közgyűlés! A megyei önkormányzat, valamint a hivatal évi közbeszerzéseinek lebonyolítására a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: új Kbt.), valamint a megyei önkormányzat és a hivatal közbeszerzési szabályzatában foglalt rendelkezések vonatkoztak. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 43/2012. (VI. 14.) MÖK határozatával hagyta jóvá az önkormányzat és a hivatal Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat). Ebben meghatározásra került a közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, dokumentálásának rendje, belső ellenőrzésének felelősségi rendje, a közbeszerzési eljárásban részt vevő személyek, szervek, azok feladatai, hatáskörük, felelősségi rendjük. Külön fejezetben került szabályozásra a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések eljárási rendje. A Szabályzat tartalmazza, hogy a közgyűlés elnöke, valamint a megyei jegyző a megyei önkormányzat és a hivatal éves közbeszerzéseiről legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig tájékoztatót ad a közgyűlés részére. Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvény határozta meg a január 1-jétől december 31-éig érvényes közbeszerzési értékhatárokat. Nemzeti eljárásrendben az előző évre is érvényes értékek nem változtak árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén nettó 8 millió forint, építési beruházás esetén pedig nettó 15 millió forint feletti becsült érték esetén kellett közbeszerzési eljárást lefolytatni a beszerzések megvalósításánál. A Veszprém Megyei Önkormányzat évben nem folytatott le közbeszerzési eljárást. A Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal a évi közbeszerzési terve szerint gépjármű-üzemanyag üzemanyagkártyával történő beszerzésére vette igénybe a központosított közbeszerzés lehetőségét. A megyei önkormányzat és a hivatal a központosított közbeszerzés rendszeréhez önként jogosult csatlakozni. A hivatali gépjárművek üzemanyag igényének üzemanyagkártyával történő teljesítésére a MOL Nyrt.-vel augusztus 8-án egyedi szerződés került megkötésre a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság KM0101UKAR14 azonosítószámú keretszerződésének mellékleteként. A szerződés március 31-ig hatályos január 1-je és december 31-e közötti időszakban történő teljesítésekre az ellenszolgáltatás bruttó összege ,- Ft volt. Az eljárás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a hivatal pályázati referense végezte. A közbeszerzési eljárások jogszerű lefolytatását évre vonatkozóan sem a megyei önkormányzatnál, sem a hivatalnál külső szerv nem vizsgálta. A lefolytatott beszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás nem indult.

117 3 Kérem a Tisztelt Közgyűlést a beszámoló elfogadására és az alábbi határozat meghozatalára:..../2015. (IV....) MÖK határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és elfogadja a Veszprém Megyei Önkormányzat és a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal évi közbeszerzéseiről szóló beszámolót. Határidő: azonnal Felelős: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Veszprém, április 16. Polgárdy Imre

118 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88) , FAX: (88) Szám: 02/137-14/2015 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése április 30-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Veszprém megye Integrált Területi Programja 2.0 változat munkaverziójáról Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés előkészítését koordinálta: Dr. Imre László, megyei jegyző Az előterjesztés előkészítésében részt vett szervezet, személy: Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság

119 Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat a február 26-i rendkívüli ülésén tárgyalta a Veszprém Megye Integrált Területi Programja továbbiakban ITP változat előkészítése tárgyú előterjesztést. Az ülésen döntés született az első körös intézkedési szintű forrásallokációs és indikátorvállalási javaslatról, valamint a program szintű kiválasztási kritériumrendszer kidolgozásáról és véglegesítéséről. A Közgyűlés külön döntést hozott arról, mely szerint felhatalmazza Elnökét, hogy az elfogadott első körös intézkedési szintű forrásallokációs és indikátorvállalási javaslattal, valamint a program szintű kiválasztási kritériumrendszerrel kapcsolatos további egyeztetéseket a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytassa le, ezt követően a szükséges korrekciókat vezesse át a Veszprém megyei ITP mielőbbi elfogadhatósága érdekében, majd a szakminisztériummal folytatott tárgyalások eredményéről tájékoztatassa a Közgyűlést. Előterjesztésünk ennek a tájékoztatásnak kíván eleget tenni, különös tekintettel arra, hogy az ITP munkaverzióját minőségbiztosításra a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) április elején már fel kellett küldenünk. Előzmények Emlékeztetőül az NGM-től kapott ütemterv, mely a februári rendkívüli ülésre készített előterjesztésünkben már ismertetésre került: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének február 26-i döntéseire tekintettel, mind az első körös intézkedési szintű forrásallokációs és indikátorvállalási javaslat, mind a program szintű kiválasztási kritériumrendszer határidőre történő felterjesztése teljesült. 2

120 Figyelemmel arra, hogy az ütemterv szerint az ITP első körös verziójának megküldése az IH felé április 6-i határidővel szerepelt, ezt az anyagot, mint az ITP 1. munkaverzióját, a Veszprém Megyei Területfejlesztési Szakmai Kollégium április 2-i ülésén vitatta meg. A téma fontosságára tekintettel erre az ülésre a Szakmai Kollégium tagjain kívül megyénk országgyűlési képviselői, a megyei közgyűlési tagjai, valamint a megyebeli városok polgármesterei is meghívást kaptak. Valamennyi meghívott részére az ITP 1. munkaverzióját elektronikus úton megküldtük, mely a Szakmai Kollégium április 2-i ülésén ismertetésre és megvitatásra került. A forrásallokációs javaslatunkra az IH visszajelzését március 31-én küldte ki (előterjesztésünk 1. számú mellékletében található), mely a Szakmai Kollégium ülésén kiosztásra került. Mindezekre figyelemmel a Szakmai Kollégium tagjai az ITP bemutatott anyagához az április 2-i ülésén a következő módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tették: A megyei közgyűlés által jóváhagyott turisztikai keret (8,774 Mrd Ft) erejéig történjen átcsoportosítás többek között a szociális városrehabilitáció intézkedéstől; a turisztikai keret 20%-80%-os aránya a későbbiek folyamán felülvizsgálatra kerül A mobilitás erősítése érdekében forrásátcsoportosítás javasolt a közlekedésfejlesztési intézkedéshez A Veszprém Megyei Területfejlesztési Szakmai Kollégium tagjai szavazatukkal támogatásukat fejezték ki az ITP 2.0 anyagának fentiek szerint történő módosítására. Ezzel párhuzamosan a Nemzetgazdasági Minisztérium április 2-án 14 órára egyeztetést hívott össze a dunántúli megyék és megyei jogú városok bevonásával, ahol ismertették az IH visszajelzések elvi indokait. Ezek közül kiemelendő, hogy a TOP 5. prioritása valamennyi területi szereplőhöz küldött visszajelzésben 100 %-on szerepel, mivel az ESZA források felhasználását alultervezték a területi szereplők. (A február 26-i ülésén a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése mintegy 2 Mrd Ft-tal kívánta növelni a TOP 1. prioritás 2. intézkedését - Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés - a TOP 5 prioritás 1. intézkedésének terhére (foglalkoztatási paktum), melyet az NGM ezen tájékoztatására figyelemmel felül kellett bírálnunk.) Az ITP 2. munkaváltozat tervezési logikája A megyei integrált területi program szakmai követelményeit tartalmazó útmutató az egyes prioritástengelyen belüli átcsoportosítást közgyűlési kompetenciába sorolta. Törekedve a megjelölt turisztikai fejlesztési forrás biztosítására, az 1. prioritástengelyen belüli átcsoportosítást tartalmazza az ITP 2. munkaverziója, a turizmushoz kapcsolódó indikátorvállalás megemelése mellett. A turisztikai fejlesztésekre előirányzott közel 4.7 Mrd Ft növekményt a TOP 1.1 (Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztés) terhére 3.0 Mrd Ft és a TOP 1.4 ( bölcsőde, óvoda ) terhére 1.7 Mrd Ft átcsoportosításával tudjuk tervezni. A TOP 4. prioritástengelyen belül átcsoportosítás a TOP 4.3 (városrehabilitáció) csökkentése mellett a TOP 4.1 (egészségügyi alapellátás infra) és TOP 4.2 (szociális alapszolgáltatások infra) emelését tartalmazza, figyelemmel a tavalyi projektgyűjtés során beérkezett igényekre. 3

121 Az NGM-hez az ITP 2. munkaverziója minőségbiztosításra felküldésre került, melynek szöveges állománya a 2. számú mellékletben, kapcsolódó táblázatai a 3. számú mellékletben találhatók. Kiemelt figyelmet érdemel a 3. számú melléklet 19 oldalán található ütemezés, mely egyrészt megfelel azon NGM irányelvnek, hogy 2015 végéig az első két év időarányos lehívását tervezze be, másrészt a visszamaradó forráskeret felhasználását tervezi be azon elv mentén, hogy vélelmezzük a tervezett turisztikai keret (8,7 Mrd Ft) NGM általi jóváhagyását és törekszünk az uniós fejlesztési források mielőbbi felhasználására. Amennyiben a visszaérkező minőségbiztosítás eltérő forráskereteket állapít meg, az átvezetést végre kell hajtanunk, mely az anyag átdolgozását igényli, amit május elején ismertetünk. Terveink szerint május 5-én kerül sor a Veszprém Megyei Területfejlesztés Szakmai Kollégium soron következő ülésére, - melyre a T. Közgyűlés tagjai is meghívást kapnak-, mely az előre láthatólag május 7-én sorra kerülő rendkívüli ülést hivatott megalapozni. Tisztelt Közgyűlés! Kérem a Veszprém megye Integrált Területi Programja 2.0 változat munkaverziójáról szóló tájékoztató anyag megtárgyalását és tudomásulvételét. Veszprém, április 20. Polgárdy Imre s.k. a megyei közgyűlés elnöke 4

122 TOP Prioritás/Intézkedés TOP 6.0 változat teljes (EU+hazai) forrása (Ft) megyei forrás összesen (Ft) becsült allokált keret projekt ötletek támogatásigénye teljes költség alapon projekt ötletek támogatásigénye az allokált keret arányában IH javaslat IH javaslat aránya az eredeti allokációhoz képest 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 298, , , ,10% ,5332% 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Veszprém Megye 114, , , ,08% ,8579% 71, , , ,50% ,8392% 51, , , ,98% ,8570% 61, , , ,43% ,3411% 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 147, , , ,00% ,0736% 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 147, , , ,00% ,0736% 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználás arányának növelése 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködés 5.1. Foglalkoztatás növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 200, , , ,00% ,9232% 75, , , ,99% ,6207% 125, , , ,01% ,9007% 61, , , ,02% ,0564% 21, , , ,02% ,9278% 17, , , ,95% ,4204% 23, , , ,16% ,3516% 89, , , ,06% ,0000% 66, , , ,00% ,0000% 8, , , ,07% ,0000% 14, , , ,01% ,0000% Összesen , ,00% ,0000%

123 Veszprém megye TOP Intézkedés Releváns output indikátorok Országos célérték Forrásarányos célérték Területi szereplő vállalása Vállalás eltérése a forrásarányos céltól (%) IH észrevétel/javaslat Tervezői észrevétel, indoklás Új IH indikátor célérték javaslat 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 86,74% CO01 Termelő beruházás: Támogatásban részesülő vállalkozások száma, vállalkozások CO02 Termelő beruházás: Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma, vállalkozások CO04 Termelő beruházás: A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma, vállalkozások , ,16% Ez az indikátor összegzi az E27, E28 cellákat és az összeget rögzíti , ,84% 0, , ,24% 0,00 0, Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése CO22 Talajrehabilitáció: A rehabilitált talaj összkiterjedése, ha ,5 22,26 78,11% Javasolt az indikátor újragondolása. Amennyiben van olyan ipari park, iparterület, ahol esetleg felhagyott ipari épület újrahasznosítására kerül sor, akkor az az indikátor értékbe beleszámít. 0, Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés PO01 A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe, ha CO09 Fenntartható idegenforgalom: A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése, látogatás/év CO14 Közutak: A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza, km PO21: Újonnan létrehozott, 0 3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma (beleértve a családi napköziket) ,65 60,64 78,09% Az eredményességmérési keretbe tartozó indikátorok nem teljesülése közvetlen pénzügyi szankcióval jár. Az OP szintén vállalt célérték teljesülésében minden területi szereplőnek részt kell vállalnia. A területi célérték átgondolt vállalása és annak megvalósítása tehát minden területi szereplő elemi érdeke! , ,49% 0, , ,40% 0, , ,51% 0,00 0,00

124 Veszprém megye TOP Intézkedés Releváns output indikátorok Országos célérték Forrásarányos célérték Területi szereplő vállalása Vállalás eltérése a forrásarányos céltól (%) IH észrevétel/javaslat Tervezői észrevétel, indoklás Új IH indikátor célérték javaslat PO20 Fejlesztett, 0 3 éves gyermekek elhelyezését biztosító 1.4. A foglalkoztatás segítése és az férőhelyek száma (beleértve a életminőség javítása családbarát, munkába családi napköziket) állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével , ,56% Az indikátor érték meghatározásánál fontos azt figyelembe venni, hogy az indikátor értékébe beleszámít az intézmény teljes létszáma, bármilyen fejlesztés tekintetében. Továbbá az energetikai fejlesztések is ebből az intézkedésből teljesülnek. Az eredményességmérési keretbe tartozó indikátorok nem teljesülése közvetlen pénzügyi szankcióval jár. Az OP szintén vállalt célérték teljesülésében minden területi szereplőnek részt kell vállalnia. A területi célérték átgondolt vállalása és annak megvalósítása tehát minden területi szereplő elemi érdeke! 0,00 PO03 Újonnan létrehozott, 3 6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma , ,23% 0,00 PO27 Fejlesztett, 3 6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma , ,50% 0,00 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 100,00% 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés CO38 Városfejlesztés: Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek, m2 PO05 Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága, m2 CO39 Városfejlesztés: Városi területeken épített vagy renovált köz vagy kereskedelmi épületek, m2 CO37 Városfejlesztés: Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága, személyek PO04 Bel és csapadék vízvédelmi létesítmények hossza, m CO22 Talajrehabilitáció: A rehabilitált talaj összkiterjedése, ha , ,01% 0, , ,00% 0, , ,01% 0, , ,00% 0, , ,00% 0, , ,00% 0,00

125 Veszprém megye TOP Intézkedés Releváns output indikátorok Országos célérték Forrásarányos célérték Területi szereplő vállalása 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken PO06 Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma, db 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználás arányának növelése PO09 Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza, km PO07 Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma, db PO08 Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma, db CO32 Energiahatékonyság: A középületek éves primerenergiafelhasználásának csökkenése, kwh/év CO30 Megújuló energiaforrások: A megújulóenergia termelés további kapacitása, MW CO34 Üvegházhatást okozó gázok csökkentése: az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése, CO2 egyenérték tonnában PO26 A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség, PJ/év PO24 Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés, PJ/év 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése CO36 Egészségügy: Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság, személyek 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése PO10 Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskolaegészségügyi ellátás) száma PO11 Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma, db PO12 A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma, db Vállalás eltérése a forrásarányos céltól (%) 111,24% IH észrevétel/javaslat Tervezői észrevétel, indoklás Új IH indikátor célérték javaslat 21 1, ,07% 0, , ,52% 0, , ,62% 0, , ,95% 0, , , ,00% 0,00 329,861 18,66 18,66 100,00% 0, , , ,00% 0,00 3,12 0,18 0,18 100,00% 0,00 0,63 0,04 0,04 100,00% 0,00 88,10% , ,05% 0, , ,02% 0, , ,91% 0, , ,17% 0,00

126 Veszprém megye TOP Intézkedés Releváns output indikátorok Országos célérték Forrásarányos célérték Területi szereplő vállalása Vállalás eltérése a forrásarányos céltól (%) IH észrevétel/javaslat Tervezői észrevétel, indoklás Új IH indikátor célérték javaslat Javasolt a járásközpontok esetében vizsgálni az érintettséget, a segédletben megadott 342/2014. (XII. 19.) Korm. Rendelet alapján Leromlott városi területek rehabilitációja CO40 Városfejlesztés: Helyreállított lakóegységek városi területeken, lakóegység , ,11% Az eredményességmérési keretbe tartozó indikátorok nem teljesülése közvetlen pénzügyi szankcióval jár. Az OP szintén vállalt célérték teljesülésében minden területi szereplőnek részt kell vállalnia. A területi célérték átgondolt vállalása és annak megvalósítása tehát minden területi szereplő elemi érdeke! 0,00 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködés CO39 Városfejlesztés: Városi területeken épített vagy renovált köz vagy kereskedelmi épületek, m2 CO38 Városfejlesztés: Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek, m2 PO18 Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma (fő) CO37 Városfejlesztés: Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága, személyek ,11% 0, , ,12% 0, , ,12% 0, , ,27% 0,00 83,37% 5.1. Foglalkoztatás növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) PO25 A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma, fő , ,04% Az eredményességmérési keretbe tartozó indikátorok nem teljesülése közvetlen pénzügyi szankcióval jár. Az OP szintén vállalt célérték teljesülésében minden területi szereplőnek részt kell vállalnia. A területi célérték átgondolt vállalása és annak megvalósítása tehát minden területi szereplő elemi érdeke! 2426, A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok PO22 Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma , ,03% 6040,15

127 TOP Intézkedés Releváns output indikátorok Országos célérték Forrásarányos célérték Területi szereplő vállalása 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása PO17 A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma Veszprém megye Vállalás eltérése a forrásarányos céltól (%) IH észrevétel/javaslat Tervezői észrevétel, indoklás Új IH indikátor célérték javaslat , ,04% 7521,91

128 2. számú melléklet Veszprém megye Integrált Területi Programja 2.0 (2. munkaverzió) Veszprém Megyei Önkormányzat Cím: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Telefon: +36 (88) , Fax: +36 (88) Honlap:

129 Tartalomjegyzék 1. A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok Az ITP célrendszere és integráltsága Az ITP forrásallokációja A keretösszegek felhasználási módok szerinti megosztása TOP-1. prioritás TOP-2. prioritás TOP-3. prioritás TOP-4. prioritás TOP-5. prioritás Az ITP indikátorvállalásai Az ITP ütemezése Mellékletek

130 Az ITP alapadatai: a) az ITP megnevezése b) az ITP-t végrehajtó területi szereplő megnevezése: Veszprém megye c) az ITP teljes 7 éves forráskerete 45,17 milliárd Ft 1. A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok Veszprém megye az 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat alapján meghatározott Integrált Területi Program forráskeretének felhasználásához az alábbi saját Területi Kiválasztási Rendszer kritériumokat kívánja figyelembe venni és elfogadásra előterjeszteni a Monitoring Bizottság felé Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Alkalmazás II.1. Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz A kiválasztás kritériuma, a megye területfejlesztési programjához és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás. IGEN / NEM II.2. Hozzájárulás a pénzügyi egyensúly fenntartásához A kritérium az önkormányzat költségvetési egyensúlyának fenntartását erősíti. IGEN / NEM II.3. Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez A kritérium bevezetése az adott földrajti területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni. IGEN / NEM II.4. Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez A kritérium a lakosságon belüli szociális és életminőségre vonatkozó különbségek kiegyenlítődését szolgálja. IGEN / NEM II.5. Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez A kritérium alapján a beavatkozások gazdasági növekedéshez történő hozzájárulása kerül mérlegelésre. IGEN / NEM 3

131 II.6. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását támogatja. IGEN / NEM II.7. Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez A kritérium bevezetésével szemponttá válik a beavatkozások hozzájárulása az ellenálló képesség növekedéséhez. IGEN / NEM II.8. Egyéb, pontosan: IGEN / NEM 4

132 A kritériumok kiválasztásának indoklása: Sorszám Kritérium megnevezése Szöveges magyarázat Alaphelyzet: A kritérium a megye sajátosságokat erősíti és hozzájárul a megye jellegzetes karaktereinek megőrzéséhez, fejlesztéséhez. II.1. Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Veszprém megye területfejlesztési dokumentumai a jövőkép kapcsán az elsődleges célok között fogalmazzák meg, hogy a helyi erőforrások széleskörű kihasználásával erősödik a gazdaság úgy az ipari ágazatok, mint a mezőgazdaság, illetve a szolgáltatások vonatkozásában, valamint erősödik a gazdaság térségi beágyazottsága, nő a versenyképessége. A Területfejlesztési Koncepció 3. átfogó célja is tartalmazza a megye és települései fejlesztésének gazdasági alapjainak megteremtését, a térszerkezet tudatos alakítását, versenyképességet segítő szerkezetfejlesztést, a várostérségek összehangolt fejlesztését. Ezen túl a Stratégiai Program elsődleges horizontális célként fogalmazza meg a hatékonyságra való törekvés a fejlesztések megvalósítása során. A fentiekből következően olyan projektek megvalósítása, illetve támogatása indokolt, mely a megyei fejlesztések során összehangoltan, harmonikusan és fenntarthatóan, a meglevő térszerkezet rendszerét építő módon hasznosító, a környező makroregionális kapcsolatokban aktívan részt vevő gazdasági, társadalmi és területi térszerkezet megteremtését elősegíti. A kritérium alkalmazása hozzájárul a komplex fejlesztések megvalósításához figyelembe véve a megye által megfogalmazott célok elérését. 5

133 II.3. Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Illeszkedő megyei program cél(ok): Területfejlesztési Koncepció Jövőkép Területfejlesztési Koncepció 3. átfogó cél Stratégiai Program Horizontális cél Alaphelyzet: A kritérium bevezetése az adott földrajzi területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni. Veszprém megyén belül jelentősek a területi különbségek. Ezek csökkentése kiemelt cél, amely a megye területfejlesztési dokumentumaiban megfogalmazott jövőképben is hangsúlyosan jelenik meg: Olyan terület ahol az indokolatlan egyenlőtlenségek mérséklődnek. A megyei Területfejlesztési Koncepció 3. átfogó célja pedig A térszerkezet tudatos alakítása, versenyképességet segítő szerkezetfejlesztés, a várostérségek összehangolt fejlesztése, tehát a belső területi kiegyenlítéshez való hozzájárulásra a megye rendkívül nagy hangsúlyt fektet, ezért indokolt ennek megjelenítése a kiválasztási kritériumok között is. A területi különbségek csökkentése, területi harmónia megteremtése a Stratégiai Program horizontális céljai között is szerepel. A kritérium alkalmazása hozzájárul a területi kiegyenlítődéshez, akár az elmaradott területek közvetlen fejlesztésével, akár a fejlettebb térségek gazdasági szerepkörének erősítésével, amely közvetve a kedvezőtlenebb helyzetű térségekre is pozitívan hat. Illeszkedő megyei program cél(ok): Területfejlesztési Koncepció Jövőkép Területfejlesztési Koncepció 1. átfogó cél 6

134 Stratégiai Program Horizontális cél II.6. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez Alaphelyzet: A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását támogatja. A területi egyenlőtlenségekkel párhuzamosan a munkaerőpiaci helyzet is eltérő a megye egyes térségeiben. Emiatt a megyei területfejlesztési dokumentumok is elérendő célként fogalmazzák meg, hogy nő a foglalkoztatás, az aktív korú lakosság minden rétege és a tenni kívánók számára esély lesz a munkavállalásra, illetve a megélhetést biztosító önfoglalkoztatásra. A foglalkoztatás növelése nem csupán a megyei Stratégiai Program horizontális céljai között jelenik meg, hanem a Területfejlesztési Koncepció három átfogó célja közül kettő is hangsúlyt fektet rá, hiszen nem csak a gazdasági növekedést és a versenyképességet támogatja, hanem a megélhetés feltételeinek javítását szolgáló gazdaságfejlesztésnek is alapjául szolgál. Ebből következően olyan fejlesztések támogatása indokolt, melyek közvetlenül hozzájárulnak a munkahelyek számának növeléséhez, ezáltal közvetve a foglalkoztatottság és a vásárlóerő növeléséhez, így mindenképpen indokolt a szempont megjelenítése a kiválasztási kritériumok között. Illeszkedő megyei program cél(ok): Területfejlesztési Koncepció Jövőkép Területfejlesztési Koncepció 1. és 3. átfogó cél Stratégiai Program 1. prioritástengely 7

135 2. Az ITP célrendszere és integráltsága Veszprém megye Területfejlesztési Programja a területfejlesztési koncepcióban meghatározott átfogó és stratégiai célok figyelembevételével, azok megvalósulása szolgálatában 4 prioritástengelyt határozott meg. Ezek a megye leginkább problematikus és leginkább fejlesztendő kulcsterületeire fókuszálnak. M1. prioritás: A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése a megye hagyományos foglalkoztató központjaiban, illetve vidéki térségeiben M2. prioritás: A sajátos területi-természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás M3. prioritás: A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése M4. prioritás: A lakosság életminőségének javítása, a diszkrimináció mentesség, valamint a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításával. A helyi közösségek fejlesztése A megyei területfejlesztési program 4 prioritásából kiindulva, illeszkedve a TOP beruházási prioritásaihoz tartozó egyedi célkitűzésekhez Veszprém megye Integrált Területi Programja 6 célkitűzést határoz meg. A Veszprém megyei ITP célkitűzései ITP-1. Önkormányzati gazdasági területek fejlesztése és elérhetőségük javítása ITP-2. Élhető, vonzó települések megteremtése és a munkavállalást ösztönző infrastruktúra fejlesztése ITP-3. Leszakadó városi területek megújítása és hátrányos helyzetűeket támogató programok megvalósítása. ITP-4. Természeti adottságokra és kulturális örökségre épülő turizmus fejlesztése ITP-5. Az energiahatékonyság növelése és a helyi erőforrások fenntartható használatának elősegítése ITP-6. A Veszprém megyén belüli területi egyenlőtlenségek csökkentése komplex fejlesztések megvalósításával Az ITP-1. cél komplex módon támogatja az önkormányzati iparterületek, inkubátorházak, a helyi gazdaságfejlesztéshez szükséges önkormányzati háttérinfrastruktúra fejlesztését, valamint ezekhez kapcsolódóan az elérhetőség javítását, így az M1 és M3 célokhoz egyaránt hozzájárul. Az ITP-2. cél megvalósításával a Veszprém megyében élők és a betelepülni szándékozók szempontjából egyaránt vonzó, élhető települések jönnek létre, melyekben korszerű infrastruktúra támogatja a munkába álló, vagy már dolgozó kisgyermekes szülőket. A célkitűzés ugyanakkor támogatja az életszínvonal emelését a 8

136 foglalkoztatottak és családtagjaik egészségügyi és szociális alapellátásának minőségi javításával, valamint a fenntartható közlekedési módok helyi megvalósításának támogatásával egyaránt. Az ITP-2. megvalósítása az előzőek alapján az M3 és M4 prioritástengelyekhez kapcsolódik. A Veszprém megyei ITP a települések vonzóvá tétele mellett a leszakadó településrészek megújítására, valamint a hátrányos helyzetűek és az integrált programokba bevonandók támogatására, a helyi közösségek fejlesztésére is kiemelt hangsúlyt fektet. Az ITP-3. cél ezért a leromlott, szegregált városi területek megújítása mellett a hátrányos helyzetű, alacsonyan képzett és tartósan munkanélküli csoportok képzését, támogatását szolgáló programok megvalósítását is biztosítja, így a településkép javításán túl a helyi foglalkoztatottsági szint növeléséhez, és a helyi közösségek megerősítéséhez is hozzájárul. A célkitűzés ily módon a megyei területfejlesztési program M1 és M4 prioritásából vezethető le. Veszprém megye területfejlesztési dokumentumainak meghatározó eleme a turizmus helyi adottságokra épülő fejlesztése Az M2 prioritásban megfogalmazott turizmusfejlesztés a megyében kiemelten kezelendő, ezért az ITP-ben önálló célként jelenik meg. Az ITP-4. cél a megye természeti adottságaira és a gazdag kulturális örökségre épülő turisztikai fejlesztések megvalósítását szolgálja, melyek egyrészt közvetlenül is hozzájárulnak a megye gazdaságának erősítéséhez, másrészt kiegészítik a többi ITP cél keretében megvalósuló, a helyi gazdaságot támogató és a települések élhetőségét fenntarthatóan biztosító beruházásokat. Az ITP-5. cél a területfejlesztési program M2 prioritásának másik hangsúlyos elemét, az energiahatékonyság javítását szolgálja. Az ITP célja a helyi gazdaság erősítésével és az élhető települések megteremtésével egyidejűleg a fenntarthatóság biztosítása és a helyi erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás megteremtésének elősegítése. A célkitűzés révén önkormányzati épületek energiahatékonyságának növelése a működési, fenntartási költségek csökkenthetők, az így felszabaduló források a többi ITP cél megvalósítására fordíthatók. A csapadékvíz megfelelő elvezetése, illetve minél nagyobb arányú helyi hasznosítása az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás mellett a vonzó és élhető települések megteremtéséhez is hozzájárul. Veszprém megyében jelentősek a belső területi egyenlőtlenségek, az ország belső perifériáinak egy része itt található. A 290/2014. Korm. rendelet a devecseri, a pápai és a sümegi járásokat is kedvezményezett térségekként nevesíti. Az önálló ITP-6. cél ezért ezekben a térségekben kiemelten támogatja az ITP előbbi céljaihoz, valamint a megyei területfejlesztési program prioritásaihoz és a TOP egyedi célkitűzéseihez kapcsolódó fejlesztések megvalósítását, melyet az ITP egyes intézkedések esetében a forrásfelhasználási módok között való nevesítéssel is támogat. 9

137 Az ITP célkitűzései biztosítják a szoros kapcsolatot a megyei területfejlesztési program prioritástengelyei és a TOP beruházási prioritásaihoz tartozó 11 egyedi célkitűzés között. A TOP egyedi célkitűzései 1.A A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával 1.B A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében 1.C A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével 1.D Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által 2.A Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal 3.A Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése 3.B A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése 4.A Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése 4.B/5.B A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése 5.A A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése 5.C Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése Az ITP-1. cél az önkormányzati gazdasági területek fejlesztése és elérhetőségük javítása révén komplexen járul hozzá az 1.A és 1.C célkitűzések megvalósulásához. Az ITP-2. cél több olyan cél komplex megvalósítását szolgálja, melyek a TOP-ban különböző prioritásokhoz kapcsolódnak. Az élhető, vonzó települések megteremtése és a munkába állást segítő infrastruktúra fejlesztése így hozzájárul az 1.D, a 2.A, a 3.A és a 4.A egyedi célkitűzések megvalósulásához, lehetővé téve integrált települési, térségi fejlesztések megvalósulását. Az ITP-3. cél szintén több egyedi célkitűzés integrált módon való megvalósulását segíti elő, a leszakadó térségek megújítása és a hátrányos helyzetűek támogatása a TOP 4.B/5.B mellett az 5.A és az 5.C célkitűzéseihez is illeszkedik. A megyei területfejlesztési dokumentumok egyik leghangsúlyosabb elemére épülő ITP- 4. cél közvetlenül kizárólag a TOP 1.B egyedi célkitűzéséhez kapcsolódik, de a helyi gazdaság erősítése révén közvetetten hozzájárul más célok megvalósulásához is. 10

138 Az energiahatékonyság növelését és a helyi erőforrások fenntartható használatát elősegítő ITP-5. cél a TOP két prioritásának egyedi célkitűzését integrálja, a 2.A és a 3.B célokhoz egyaránt kapcsolódik. Az ITP-6. cél a Veszprém megyében meglévő belső területi egyenlőtlenségek csökkentésére irányul, ily módon a TOP összes egyedi célkitűzéséhez közvetlenül is kapcsolódik. Az ITP-célok kapcsolódása a megyei területfejlesztési program prioritásaihoz és a TOP egyedi célkitűzéseihez 11

139 Az ITP-célok illeszkedése a megyei területfejlesztési program prioritásaihoz és a TOP egyedi célkitűzéseihez* Veszprém megyei ITP céljai A TOP egyedi célkitűzései 1.A 1.B 1.C 1.D 2.A 3.A 3.B 4.A 4.B 5.B 5.A 5.C A megyei területfejlesztési program prioritástengelyei M1 ITP-1 ITP-1 ITP-3 ITP-3 ITP-3 M2 ITP-4 ITP-5 ITP-5 M3 ITP-2 ITP-2 ITP-2 ITP-2 M4 ITP-2 ITP-2 ITP-2 ITP-2 ITP-3 ITP-3 ITP-3 *Megjegyzés: Az ITP-6. cél komplexitása révén a prioritástengelyek és az egyedi célkitűzések mindegyikéhez kapcsolódik. Az ITP külső és belső területi kapcsolatrendszerének vizsgálata /kidolgozás alatt/ 3. Az ITP forrásallokációja A közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló 1702/2014. Korm. határozat 2. melléklete Veszprém megye részére 45,17 milliárd Ft-os keretösszeget határoz meg. TOP-1. prioritás A TOP 1. prioritása kapcsán Veszprém megye számára rendelkezésére álló forrás nagysága 16,879 milliárd Ft. A megye területfejlesztési dokumentumaiban rögzített hangsúlyok, valamint az ITP megalapozása során feltárt helyi fejlesztési igények alapján az ITP módosítja a keret prioritáson belüli megosztását az eredeti, OP-arányos beosztáshoz képest. A TOP-1.1 intézkedéshez OP-arányos keretösszege 6,467 milliárd Ft, melynek teljes lehívása az ITP-t megalapozó helyi fejlesztési igények alapján nem biztosított. Több település nem tud önerőt biztosítani a gazdaságfejlesztési projektekhez, illetve a fejleszteni kívánt területek számos esetben nincsenek többségi önkormányzati 12

140 tulajdonban. Az OP-arányos forrásnagysághoz tartozó kimeneti indikátor-célértékek elérése a feltárt igények alapján bizonytalan, ezért az 1.1. intézkedés keretösszegét az ITP csökkenti, és 3,470 milliárd Ft-ban állapítja meg. Veszprém megye Területfejlesztési Stratégiai és Operatív Programjában hangsúlyos szerepet kapott a turizmus fejlesztése. A megye természeti és épített értékeire alapozó turizmusfejlesztés országos szinten egyedülállóvá teszi Veszprém megyét. Az országos turisztikai palettán a Balaton és Balaton-felvidék kiemelt célterület. A Bakony történeti helyeivel (várak, kastélyok, kúriák, egyházi és világi építészeti értékek) és természeti értékeivel potenciális turisztikai attrakciók helyszíne. Ezek indokolt és szükséges fejlesztéséhez a forrást Veszprém megye számára biztosítani kell. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére fejlesztési forrást a Kormány az Operatív Programokon keresztül biztosít. (A BKÜ 72 Veszprém megyei települést foglal magába.) Fontos szem előtt tartani, hogy a turisztikai ágazatban foglalkoztatottak aránya a megye adottságainak köszönhetően jóval magasabb, mint az ország többi megyéjében. Az ITP-t megalapozó felmérések alapján is jelentős a helyi, a TOP célkitűzéseihez illeszkedő turisztikai fejlesztési igények nagysága. A fentiekből következően az ITP az 1.2. intézkedés keretösszegét növeli, az OP-arányos értéket (4,034 milliárd Ft) 8,700 milliárd Ft-ra emeli. A TOP arányainak megfelelően a 1.3. intézkedésre jutó forrás nagysága Veszprém megyében 2,891 milliárd Ft, melyet az ITP a feltárt helyi fejlesztési igények és a megyei területfejlesztési programban foglaltak alapján 2,974 milliárd Ft-ra módosít. Az 1.4. intézkedés keretében fejlesztendő vagy létrehozandó, 0-3 évesek elhelyezését biztosító férőhelyek OP-arányos célértéke a megyei adottságokhoz, illetve a feltárt helyi fejlesztési igényekhez mérten rendkívül magas. A megyében 2013-ban (Veszprém várossal együtt) összesen 1272 bölcsődei férőhely működött, azaz az OP-arányos, több mint 622 új férőhely rendkívül erőteljes kapacitásnövelést jelentene, és kérdésessé tenné ezen új intézmények fenntarthatóságát (azok működtetése a fenntartó önkormányzatokra is jelentős terhet róna). Ezzel párhuzamosan Veszprém városban OP-arányosan legalább 127 új (bölcsődei és családi napközis) férőhelyet kellene létrehozni, azaz a megyei férőhelyek száma kb. 60%-kal emelkedne. Emellett a nagyobb városok jelzései szerint nincs számottevő várólista a bölcsődékben. Veszprém megyében az ITP-t megalapozó felmérések alapján elsősorban a 3-6 évesek elhelyezését biztosító férőhelyek fejlesztésére és létrehozására mutatkozik jelentős igény. A fentiek értelmében az ITP az 1.4. intézkedés keretösszegét csökkenti, és 1,735 milliárd Ft-ban határozza meg. 13

141 TOP-2. prioritás A TOP arányainak megfelelően a 2.1. intézkedésre jutó forrás nagysága Veszprém megyében 8,358 milliárd Ft, melyet az ITP a feltárt helyi fejlesztési igények és a megyei területfejlesztési programban foglaltak alapján nem módosít. TOP-3. prioritás A TOP 3. prioritása kapcsán 11,367 milliárd Ft áll Veszprém megye rendelkezésére. A TOP arányainak megfelelően a 3.1. és 3.2. intézkedésekre jutó forrás nagysága Veszprém megyében 4,257 és 7,110 milliárd Ft, melyet az ITP a feltárt helyi fejlesztési igények és a megyei területfejlesztési programban foglaltak alapján nem módosít. TOP-4. prioritás A TOP 4. prioritása kapcsán 3,494 milliárd Ft áll Veszprém megye rendelkezésére. Veszprém megye területfejlesztési koncepciójában, majd a területfejlesztési programjában is kiemelt szerepet kap a lakosság életminőségének javítása, a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításával. 2. Átfogó célként jelenik meg a lakosság életminőségének javítása, jól léte biztosítása, a társadalom fejlesztése, ehhez szorosan kapcsolódva a stratégiai célok között pedig rögzítik az egészséges társadalom megteremtése. A megyei területfejlesztési program a fent nevezett cél egyik beavatkozási tevékenységeként nevezi meg az új és jobb minőségű szolgáltatások biztosítását az idősödő népesség számára (szociális ellátás, egészségügy, kultúra, közlekedés, akadálymentes környezet, közbiztonságot erősítő elemek az épített környezet kialakításában, stb.). Az ITP-t megalapozó felmérés a megye településein jelentős igényt tárt fel az egészségügyi (TOP-4.1) és valamennyivel kevesebbet a szociális alapszolgáltatások (TOP-4.2) fejlesztésére. Ugyanakkor nem mutatkozik elég igény szociális városrehabilitáció (TOP-4.3) megvalósítására, melyhez rendkívül magas OP-arányos indikátorok és a szigorú akcióterületi lehatárolások társulnak. Ennek értelmében a TOP- 4.1 intézkedést az eredeti OP-arányos kerethez képest 1,216 milliárdról 1,825 milliárd Ft-ra, míg a TOP-4.2 intézkedésnél a 0,966 milliárd Ft-os keretet 1,169 milliárd Ft-ra emeli Veszprém megye. Ezzel párhuzamosan a szociális városrehabilitációra (TOP-4.3) OP-arányosan megszabott 1,310 milliárd Ft-os keret 0,500 milliárd Ft-ra csökken. TOP-5. prioritás A TOP 5. prioritása kapcsán 5,073 milliárd Ft áll Veszprém megye rendelkezésére, melyből az 5.1 intézkedésre 3,748 milliárd Ft, az 5.2. és 5.3. intézkedésekre jutó forrás nagysága pedig 0,488 és 0,837 milliárd Ft. Az ITP a feltárt helyi fejlesztési igények és a megyei területfejlesztési programban foglaltak alapján nem módosítja a prioritás kereteit, figyelemmel az IH i javaslatára. Az intézkedésenként meghatározott változtatásokat az 1. és 2. melléklet foglalja össze. 14

142 A megyei TOP-keretösszeg intézkedések közötti megoszlása 100,00% 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% TOP szerint Saját igények szerint A keretösszegek felhasználási módok szerinti megosztása Az egyes intézkedéseken belül a valós igények szerint meghatározott forráskeret négy formában használható fel. A megye az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplők által igényelhető keretösszegen felül meghatározhat egy keretet a megye kiemelt fejlesztési célterületére, a megye kiemelt fejlesztési céljaira, vagy kiemelt kedvezményezetti csoportra vonatkozóan. Veszprém megye az egyes intézkedések esetében a megyei területfejlesztési dokumentumokban foglaltak, valamint a as programidőszak előkészítése során feltárt helyi fejlesztési elképzelések alapján az alábbiak szerinti forrásfelhasználási módokat jeleníti meg integrált területi programjában. 15

143 TOP-1. prioritás TOP-1.1. intézkedés Veszprém megye Területfejlesztési Programjának 1. prioritása a térségi és a helyi gazdaság fejlesztésére, a megye hagyományos foglalkoztató központjaiban, illetve vidéki térségeiben a foglalkoztatás bővítésére fókuszál. Ehhez kapcsolódva az ITP első célként az önkormányzati gazdasági területek fejlesztését és elérhetőségük javítását tűzi ki. Az intézkedés OP-arányos keretösszegének csökkentése indokolt, hiszen az ITP-t megalapozó felmérések szerint nincs kimagasló mennyiségű fejlesztési igény, több településen nincs önkormányzati többségi tulajdonban a fejleszteni kívánt terület, illetve a regionális támogatási térképben rögzített 35%-os intenzitáshoz szükséges önrész biztosítása sok esetben nehézségekbe ütközik. Annak érdekében, hogy a teljes keretösszeg lehívása gond nélkül megtörténjen, Veszprém megye nem korlátozza a pályázhatóságot, így a TOP-1.1 intézkedésben rendelkezésre álló keretösszeg egészét minden, megyén belüli jogosult szereplő számára igényelhetővé teszi. TOP-1.2. intézkedés A megyei területfejlesztési program második prioritásaként szerepel a sajátos területitermészeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás. Az ITP célkitűzései között önállóan jelenik meg a természeti adottságokra és kulturális örökségre épülő turizmus fejlesztése, hiszen Veszprém megyében a turizmusnak kiemelkedő szerepe van, melyet alátámaszt az ITP-t megalapozó felmérések során jelzett szerteágazó fejlesztési igények, elképzelések halmaza. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén fejlesztési forrás lehívására a Kormány 1334/2014.(VI.6.) Korm. határozata értelmében több Operatív Programon keresztül nyílik lehetőség. A BKÜ-t alkotó települések közül 72 Veszprém megyében található. A fentiekből következően az ITP az intézkedés keretösszegének 20%-át a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, mint a megye kiemelt fejlesztési célterületének részére különíti el. A fennmaradó 80%-ot minden más, az intézkedés esetében támogatásra jogosult helyi szereplő által igényelhető keretösszegként határozza meg Veszprém megye. 16

144 TOP-1.3. intézkedés Az intézkedés keretében megvalósuló projektek a TOP céljaihoz is illeszkedve hozzájárulnak a helyi gazdasági térségek elérhetőségének javításához, a mobilitás támogatásához, ily módon kapcsolódnak a megyei területfejlesztési program 1. prioritásához, valamint az ITP első célkitűzéséhez is. A gazdaságfejlesztést célzó prioritásokon belül meghatározott intézkedések célterülete a megye egészére kiterjed, a gazdaság teljes vertikumát felkarolva. Ebből, valamint a felmerült, szerteágazó helyi fejlesztési igényekből következően az ITP az intézkedés esetében támogatásra jogosult helyi szereplők által igényelhető keretösszegen kívül nem jelöl ki más forrásfelhasználási módot. TOP-1.4. intézkedés Veszprém megye Területfejlesztési Programja önálló intézkedés keretében foglalkozik a lakosság életminőségének javításával. Ennek keretében cél a bölcsődékhez, családi napközikhez, illetve az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése. Az ITP szintén önálló célként nevezi meg az élhető, vonzó települések megteremtését, és a munkába állást segítő infrastruktúra fejlesztését. Ezen intézmények megújítása, férőhelybővítése az egész megyét érintően kiemelt cél, így az ITP az intézkedés esetében támogatásra jogosult helyi szereplők által igényelhető keretösszegen kívül nem jelöl ki más forrásfelhasználási módot. 17

145 A TOP-1. prioritás esetében meghatározott felhasználási módok aránya intézkedésenként (százalék) A TOP-1. prioritás esetében meghatározott felhasználási módok nagysága intézkedésenként (milliárd Ft) 18

146 TOP-2. prioritás TOP-2.1. intézkedés Az intézkedés keretében támogatható területek, így a városi barnamezők rehabilitációja, revitalizációja, a városi zöldterületek klímatudatos megújítása megjelennek Veszprém megye Területfejlesztési Programjának 4. prioritás a városok ellátó szerepének növelése a várostérségek központi funkcióinak erősítése beavatkozási területén belül. A fejlesztések célterülete a megye össze városa, hasonlóan a kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztésekhez. Az előkészítés, illetve az ITP megalapozása során feltárt helyi elképzelések a megye minden térségében jelentősek az intézkedés kapcsán. Ebből következően az ITP az intézkedés esetében támogatásra jogosult helyi szereplők által igényelhető keretösszegen kívül nem jelöl ki más forrásfelhasználási módot. A TOP-2. prioritás esetében meghatározott felhasználási módok aránya intézkedésenként (százalék) 19

147 A TOP-2. prioritás esetében meghatározott felhasználási módok nagysága intézkedésenként (milliárd Ft) TOP-3. prioritás TOP-3.1. intézkedés A megye Területfejlesztési Programjában külön prioritásként jelent meg a mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, valamint a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A prioritás olyan beavatkozási területeket is magába foglal, mint például a környezetbarát közlekedési eszközök használata, a kerékpárútfejlesztések, a közösségi közlekedés fejlesztése, stb. A közlekedési beruházások megvalósításának célterülete a megye egészére kiterjed, melyet az ITP-t megalapozó vizsgálatok során a felmerült szerteágazó igények, elképzelések is igazolnak. A fentiek alapján, Veszprém megye nem kíván az első három felhasználási mód adta lehetőséggel élni, és a rendelkezésre álló keretösszeg teljes egészét minden jogosult szereplő számára elérhetővé teszi. 20

148 TOP-3.2. intézkedés A megyei területfejlesztési program a második prioritás keretén belül határozott meg olyan beavatkozási területet, mely az energiagazdálkodás racionalizálására, a települések alternatív és megújuló energiahasznosításának elősegítésére, intézmények energiaracionalizáló fejlesztéseire, és a városokban a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra is fókuszál. A dokumentumban megjelenik az alap és középfokú oktatási intézményhálózat fejlesztésének szükségessége is, melyet alátámasztanak az ITP-t megalapozó felmérések során feltárt igények, fejlesztési elképzelések. A fentiekből következően az ITP az intézkedés keretösszegének 10%-át a vidéki térségek és mikrotérségi központok ( főnél kisebb települések), mint az intézkedés kapcsán a megye kiemelt fejlesztési célterületének részére, 5%-át pedig az alap- és középfokú intézmények épületenergetikai megújítására, mint a megye kiemelt fejlesztési céljára különíti el. Az intézkedés esetében támogatásra jogosult helyi szereplők által igényelhető további keretösszeg a teljes keret 85%-a. A TOP-3. prioritás esetében meghatározott felhasználási módok aránya intézkedésenként (százalék) 21

149 A TOP-3. prioritás esetében meghatározott felhasználási módok nagysága intézkedésenként (milliárd Ft) TOP-4. prioritás TOP-4.1. intézkedés Veszprém megye Területfejlesztési Programjában kiemelt szerepet kap a lakosság életminőségének javítása, 2. Átfogó célként jelenik meg a lakosság életminősége javítása, jól léte biztosítása, a társadalom fejlesztése, ehhez kapcsolódóan pedig rögzítésre került a stratégiai célok között az egészséges társadalom megteremtése. A Területfejlesztési Programban meghatározott beavatkozási terület (a lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása) a megye egésze, cél hogy a fejlesztések a megye minden térségére kiterjedjenek. Ennek érdekében az ITP az intézkedés keretösszegének 15%-át a vidéki térségek ( fő alatti települések), mint az intézkedés kapcsán a megye kiemelt fejlesztési célterülete részére különíti el. Az intézkedés esetében rendelkezésre álló keretösszeg 85%-át minden támogatásra jogosult helyi szereplő által igényelhető forrásként határozza meg az ITP. 22

150 TOP-4.2. intézkedés Az szociális alapszolgáltatások intézményhálózatának, valamint az ellátás színvonalának javítását Veszprém megye Területfejlesztési Programjának 4. prioritása, (a lakosság életminőségének javítása, a diszkrimináció mentesség, valamint a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításával) kezeli. A Területfejlesztési Program beavatkozási területként nevesíti az új és jobb minőségű szolgáltatások biztosítását az idősödő népesség számára (szociális ellátás, egészségügy, akadálymentes környezet, stb.). A problémák, az intézkedéshez kapcsolódó fejlesztési igények a megye egész területére kiterjednek, így nincs szükség fejlesztendő célterület, illetve egyéb felhasználási mód megadására. Az ITP az intézkedés esetében támogatásra jogosult helyi szereplők által igényelhető keretösszegen kívül nem jelöl ki más forrásfelhasználási módot. TOP-4.3. intézkedés Veszprém megye a települések vonzóvá tétele mellett a leszakadó településrészek megújítására, valamint a hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való visszasegítésére is kiemelt hangsúlyt fektet. Az ITP 3. célja a leromlott, szegregált városi területek megújításával, a hátrányos helyzetű, alacsonyan képzett és tartósan munkanélküli csoportok képzésével foglalkozik, ezáltal a településkép javításán túl a helyi foglalkoztatottsági szint növeléséhez is hozzájárul. Az ITP megalapozása során feltárt helyi fejlesztési elképzelések alapján a megye városai a korábbi időszakhoz hasonlóan nehezen tudnak megfelelni a magas indikátorértékeknek, illetve az akcióterület lehatározásához szükséges szigorú elvárásoknak. Az intézkedéshez kapcsolódó rendelkezésre álló keretösszeg teljes lehívása érdekében az ITP az intézkedés esetében a támogatásra jogosult helyi szereplők által igényelhető keretösszegen kívül nem jelöl ki más forrásfelhasználási módot. 23

151 A TOP-4. prioritás esetében meghatározott felhasználási módok aránya intézkedésenként (százalék) A TOP-4. prioritás esetében meghatározott felhasználási módok nagysága intézkedésenként (milliárd Ft) 24

152 TOP-5. prioritás TOP-5.1. intézkedés Veszprém megye egészét tekintve jelentősek a belső területi egyenlőtlenségek, a megyében számos belső periféria található. Ezen hátrányos helyzetű területek fejlesztésének, felzárkóztatásának igénye jelenik meg a Területfejlesztési Program 4. prioritásában (A lakosság életminőségének javítása, a diszkrimináció mentesség, valamint a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításával. A helyi közösségek fejlesztése) is. Erre alapozva az ITP külön célként nevesíti a leszakadó városrészek megújítását és hátrányos helyzetűeket támogató programok megvalósítását. A kedvezményezett járások besorolásáról 290/2014. Korm. rendelet Veszprém megye járásai közül a devecseri, a pápai és a sümegi járásokat kedvezményezett járásként nevesíti. Ebből következően a foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések esetében az ITP kiemelt fejlesztési célterületként nevesíti ezt a három járást, melyhez az intézkedés teljes keretösszegének 5,5%-a társul. Az intézkedés esetében támogatásra jogosult minden helyi szereplő által igényelhető további keretösszeg a teljes keret 94,5%-a. TOP-5.2. intézkedés Az ITP 3. célja a leromlott, szegregált városi területek megújításával, a hátrányos helyzetű, alacsonyan képzett és tartósan munkanélküli csoportok képzésével foglalkozik, ezáltal a településkép javításán túl a helyi foglalkoztatottsági szint növeléséhez is hozzájárul. A Veszprém megyei Területfejlesztési Program kiemelt hangsúlyt fektet a munkaképes korúak munkaerőpiacra való visszasegítésére, valamint a leszakadó településrészek megújítására. Az ITP megalapozása során feltárt helyi fejlesztési elképzelések alapján, valamint a rendelkezésre álló keretösszeg teljes felhasználása érdekében az ITP a TOP-5.2 intézkedés esetében nem korlátozza az igényelhetőség lehetőségét felhasználási módok megadásával, a teljes keretösszeget minden támogatásra jogosult helyi szereplő számára elérhetővé teszi. TOP-5.3. intézkedés Veszprém megye Területfejlesztési Programja a helyi közösségek fejlesztésének témakörét a dokumentum 4. prioritásában rögzítette, kapcsolva a lakosság életminőségének javításához. A kedvezményezett járások besorolásáról 290/2014. Korm. rendelet a devecseri, a pápai és a sümegi járásokat kedvezményezett járásként nevesíti. Ebből következően helyi közösségi programok megvalósítása esetében az ITP kiemelt fejlesztési 25

153 célterületként nevesíti a megnevezett három járást, melyhez az intézkedés teljes keretösszegének 12%-a társul. Az intézkedés esetében minden támogatásra jogosult helyi szereplő által igényelhető további keretösszeg a teljes keret 88%-a. A TOP-5. prioritás esetében meghatározott felhasználási módok aránya intézkedésenként (százalék) A TOP-5. prioritás esetében meghatározott felhasználási módok nagysága intézkedésenként (milliárd Ft) 26

154 Az intézkedésenként meghatározott felhasználási módok arányát a 4. melléklet foglalja össze. 4. Az ITP indikátorvállalásai Az egyes intézkedésekhez tartozó kimeneti indikátorok Veszprém megye által vállalt célértékeit az ITP-hez kapcsolódó Excel-tábla 3. munkalapja tartalmazza. A forrásarányos célértéktől a megye vállalása egyetlen esetben tér el, a TOP-1.2 intézkedéshez kapcsolódó a természeti és kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése indikátornál kb fővel magasabb értéket vállalt, a megye, illetve a Balaton térségének kiemelkedő turisztikai szerepkörére hivatkozva. 5. Az ITP ütemezése Az egyes intézkedésekhez tartozó kötelezettségvállalás ütemtervét az ITP részét képező Excel-táblázat 4. munkalapja mutatja be. 27

155 6. Mellékletek 1. melléklet Az intézkedésenkénti keretösszegek valós igényeken alapuló elosztásához kapcsolódó változtatások indoklásának összefoglalása Prioritás Intézkedések Eltérés magyarázata 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése Az ITP-t megalapozó helyi fejlesztési igények alapján nem biztosított az OP-arányos eredeti keretösszeg teljes lehívása. Több település nem tud önerőt biztosítani a gazdaságfejlesztési projektekhez, illetve a fejleszteni kívánt területek számos esetben nincsenek többségi önkormányzati tulajdonban. 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A megye természeti és épített értékeire alapozó turizmusfejlesztés országos szinten egyedülállóvá teszi Veszprém megyét. A Balaton és a Bakony, a világörökségvárományos területek, az egyházi és világi építészeti értékek, stb. igen jelentős turisztikai potenciált jelentenek. Ezek indokolt és szükséges fejlesztéséhez a forrást Veszprém megye számára biztosítani kell. Figyelembe kell venni azt is, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére fejlesztési forrást a Kormány az Operatív Programokon keresztül biztosít, ezért a jelzett átcsoportosítást indokoltnak és szükségesnek tartjuk. Fontos szem előtt tartani, hogy a turisztikai ágazatban foglalkoztatottak aránya a megye adottságainak köszönhetően jóval magasabb, mint az ország többi megyéjében, így a forrásátcsoportosítás a foglalkoztatásra közvetlen hatással van A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Az IH i javaslata alapján. 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés A megye települései részéről óvodai fejlesztésekre magas, bölcsődék és családi napközik fejlesztésére ugyanakkor alacsony igény jelentkezik. Nincsenek hosszú várólisták a jelenleg működő bölcsődékben. A megye egyes területein (pl. a Balaton-parton) elöregedő társadalom jellemző. NR 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés NR 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok NR Veszprém megye területfejlesztési koncepciójában, majd a területfejlesztési programjában is kiemelt szerepet kap a lakosság életminőségének javítása, az egészséges társadalom megteremtése. Az ITP-t megalapozó igényfelmérek szerint is jelentős igény jelentkezik a megye településeiben egészségügyi alapellátás fejlesztésére. Veszprém megye Területfejlesztési Programjában hangsúlyos igényként jelenik meg a lakosság életminőségének javítása, új és jobb minőségű szolgáltatások biztosítása az idősödő népesség számára. Az ITP-t megalapozó felmérések szerint a megye településeiben számottevő az ehhez az intézkedéshez kapcsolódó fejlesztési igény, ugyanakkor ezek összessége éri el az egészségügyi alapszolgáltatások fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. A keretösszeg lehívása és a magas indikátorszámok teljesítése nem biztosított, hiszen a megye városai közül kevés tud megfelelni a szigorú akcióterületi előírásoknak. NR NR 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása NR 28

156 2. melléklet A megye TOP forráskeretének megoszlása intézkedésenként a TOP belső arányai szerint, valamint a saját igényeken alapuló forrásmegoszlás TOP-intézkedés 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása A megye TOP forráskeretének megoszlása prioritásonként és intézedésenként a TOP belső arányok szerint (Mrd Ft) Az egyes TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti saját igényeken alapuló forrásmegoszlás (Mrd Ft) 6,467 3,470 4,034 8,700 2,891 2,974 3,486 1,735 8,358 8,358 4,257 4,257 7,110 7,110 1,216 1,825 0,966 1,169 1,310 0,500 3,748 3,748 0,488 0,488 0,837 0,837 29

157 3. melléklet A forrásfelhasználási módok kapcsán meghatározott kiemelt földrajzi célterületek a) Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Települések: Ábrahámhegy, Alsóörs, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonakali, Balatonakarattya, Balatonalmádi, Balatoncsicsó, Balatonederics, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonhenye, Balatonkenese, Balatonrendes, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Csajág, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Hidegkút, Kapolcs, Káptalantóti, Kékkút, Kisapáti, Kővágóörs, Köveskál, Küngös, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Litér, Lovas, Mencshely, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemesgulács, Nemesvita, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szentantalfa, Szentbékkálla, Szentjakabfa, Szentkirályszabadja, Szigliget, Tagyon, Taliándörögd, Tapolca, Tihany, Tótvázsony, Uzsa, Vászoly, Veszprémfajsz, Vigántpetend, Vöröstó, Zánka Releváns intézkedés(ek): TOP

158 b) Vidéki térségek Települések: a megye összes települése, kivéve a fő feletti városok (Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca, Várpalota, Veszprém) Releváns intézkedés(ek): TOP-3.2. TOP

159 c) A 290/2014. Korm. rendelet értelmében kedvezményezett járások (Devecseri, Pápai és Sümegi járások) Települések: Devecseri járás: Adorjánháza, Apácatorna, Borszörcsök, Csögle, Dabrony, Devecser, Doba, Egeralja, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Nagyalásony, Nagypirit, Noszlop, Oroszi, Pusztamiske, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Tüskevár, Vid Pápai járás: Adásztevel, Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonypölöske, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszücs, Bakonytamási, Béb, Békás, Csót, Dáka, Döbrönte, Egyházaskesző, Ganna, Gecse, Gic, Homokbödöge, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Kup, Külsővat, Lovászpatona, Magyargencs, Malomsok, Marcalgergelyi, Marcaltő, Mezőlak, Mihályháza, Nagyacsád, Nagydém, Nagygyimót, Nagytevel, Nemesgörzsöny, Nemesszalók, Németbánya, Nóráp, Nyárád, Pápa, Pápadereske, Pápakovácsi, Pápasalamon, Pápateszér, Takácsi, Ugod, Vanyola, Vaszar, Várkesző, Vinár Sümegi járás: Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Dabronc, Gógánfa, Gyepükaján, Hetyefő, Hosztót, Káptalanfa, Megyer, Nemeshany, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentimrefalva, Ukk, Veszprémgalsa, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár Releváns intézkedés(ek): TOP-5.1. TOP

160 2. számú melléklet 4. melléklet Az egyes intézkedések esetében meghatározott felhasználási módok aránya (százalék) Forráskeret felhasználási módok Forráskeret felhasználási módok 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése Földrajzi célterület 0,00% 20,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 10,00% Fejlesztési cél 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 5,00% Kedvezményezetti csoport 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% Minden megyén belüli jogosult számára pályázható 100,00% 80,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 85,00% 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Földrajzi célterület 15,00% 0,00% 0,00% 5,50% 0,00% 12,00% Fejlesztési cél 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% Kedvezményezetti csoport 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% Minden megyén belüli jogosult számára pályázható 85,00% 100,00% 100,00% 94,50% 100,00% 88,00% Veszprém Megyei Önkormányzat Cím: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Telefon: +36 (88) , Fax: +36 (88) Honlap:

161 FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Veszprém megye Megye ITP neve: Veszprém megyei ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 45,17 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés TOP prioritások intézkedései 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságán ak és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Forrást biztosító Strukturális Alap megnevezése ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA ESZA ESZA TOP prioritások közötti forrásmegosztás (Mrd Ft) 298, , ,986 61,769 89,691 Prioritások közötti forrásmegosztás % megoszlása 0,374 0,185 0,252 0,077 0,112 A megye forráskeretének megoszlása TOP prioritások között (Mrd Ft) 16,879 8,358 11,367 3,493 5,073 Az egyes TOP prioritásokon belüli intézkedések közötti forrásmegoszlás (Mrd Ft) Az egyes TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti forrásmegoszlás (%) A megye TOP forráskeretének megoszása prioritásonként és intézedésenként a TOP belső arányok szerint (Mrd Ft) Az egyes TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti saját igényeken alapuló forrásmegoszlás (%) 114,354 71,328 51,126 61, ,785 75, ,710 21,510 17,089 23,170 66,271 8,622 14,798 38,32% 23,90% 17,13% 20,65% 100,00% 37,45% 62,55% 34,82% 27,67% 37,51% 73,89% 9,61% 16,50% 6,467 4,034 2,891 3,486 8,358 4,257 7,110 1,216 0,966 1,310 3,748 0,488 0,837 20,56% 51,55% 17,62% 10,28% 100,00% 37,45% 62,55% 52,25% 33,45% 14,30% 73,89% 9,61% 16,50% Az egyes TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti saját igényeken alapuló forrásmegoszlás (Mrd Ft) 3,470 8,700 2,974 1,735 8,358 4,257 7,110 1,825 1,169 0,500 3,748 0,488 0, oldal, összesen: 3

162 Prioritás Intézkedések Eltérés magyarázata 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Az ITP-t megalapozó helyi fejlesztési igények alapján nem biztosított az OP-arányos eredeti keretösszeg teljes lehívása. Több település nem tud önerőt biztosítani a gazdaságfejlesztési projektekhez, illetve a fejleszteni kívánt területek számos esetben nincsenek A megye természeti többségi önkormányzati és épített értékeire tulajdonban. alapozó turizmusfejlesztés országos szinten egyedülállóvá teszi Veszprém megyét. A Balaton és a Bakony, a világörökség-várományos területek, az egyházi és világi építészeti értékek, stb. igen jelentős turisztikai potenciált jelentenek. Ezek indokolt és szükséges fejlesztéséhez a forrást Veszprém megye számára Az IH i javaslata alapján. 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés NR A megye települései részéről óvodai fejlesztésekre magas, bölcsődék és családi napközik fejlesztésére ugyanakkor alacsony igény jelentkezik. Nincsenek hosszú várólisták a jelenleg működő bölcsődékben. A megye egyes területein (pl. a Balaton-parton) elöregedő társadalom jellemző Fenntartható települési közlekedésfejlesztés NR 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése NR 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Veszprém megye területfejlesztési koncepciójában, majd a területfejlesztési programjában is kiemelt szerepet kap a lakosság életminőségének javítása, az egészséges társadalom megteremtése. Az ITP-t megalapozó igényfelmérek szerint is jelentős igény jelentkezik a megye településeiben egészségügyi alapellátás fejlesztésére. Veszprém megye Területfejlesztési Programjában hangsúlyos igényként jelenik meg a lakosság életminőségének javítása, új és jobb minőségű szolgáltatások biztosítása az idősödő népesség számára. Az ITP-t megalapozó felmérések szerint a megye településeiben számottevő az ehhez az intézkedéshez kapcsolódó fejlesztési igény, ugyanakkor ezek összessége éri el az egészségügyi alapszolgáltatások fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket Leromlott városi területek rehabilitációja A keretösszeg lehívása és a magas indikátorszámok teljesítése nem biztosított, hiszen a megye városai közül kevés tud megfelelni a szigorú akcióterületi előírásoknak Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) NR 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködés 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok NR 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása NR 2. oldal, összesen: 3

163 100,00% 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% TOP szerint Saját igények szerint 3. oldal, összesen: 3

164 FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 2. Megye neve: Veszprém megye Megye ITP neve: Veszprém megyei ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 45,17 Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (1 munkalap adatai) 3,470 8,700 2,974 1,735 16, Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejleszté st és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejleszt és 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejleszté s 1.3. A gazdaságfejleszt ést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesz tés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások Ellenőrzés Földrajzi célterület 0% 20% 0% 0% Földrajzi célterület 0 1, , Fejlesztési cél 0% 0% 0% 0% Fejlesztési cél Forráskeret felhasználási módok Kedvezményezetti csoport 0% 0% 0% 0% Forráskeret felhasználási módok Kedvezményezetti csoport Minden megyén belüli jogosult számára 100% 80% 100% 100% Minden megyén belüli jogosult számára 3, , , , , pályázható pályázható Ellenőrzés 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% Ellenőrzés: 3, , , , , oldal, összesen: 6

165 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület Földrajzi célterület 2. oldal, összesen: 6

166 Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (1 munkalap adatai) 8, Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Földrajzi célterület 0% Földrajzi célterület 0,000 Forráskeret felhasználási módok Fejlesztési cél 0% Fejlesztési cél 0, Forráskeret felhasználási Kedvezményezetti módok Kedvezményezetti 0% 0,000 csoport csoport Minden megyén belüli jogosult számára 100% Minden megyén belüli jogosult számára 8,358 pályázható pályázható Ellenőrzés 100% Elenőrzés 8,358 Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (1 munkalap adatai) 4, , , Alacsony széndioxid 3.1. Fenntartható kibocsátású települési gazdaságra való közlekedésfejlesztés áttérés kiemelten a városi területeken 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságá nak és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 3. Alacsony széndioxid kibocsátású 3.1. Fenntartható gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonys ágának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése Ellenőrzés Földrajzi célterület 0,00% 10,00% Földrajzi célterület 0 0, , Forráskeret felhasználási módok Fejlesztési cél Kedvezményezetti csoport 0,00% 5,00% 0,00% 0,00% Forráskeret felhasználási módok Fejlesztési cél 0 0, , Kedvezményezetti csoport Minden megyén belüli Minden megyén belüli jogosult számára jogosult számára pályázható 100,00% 85,00% pályázható , , , Ellenőrzés 100,00% 00% 100,00% 00% Ellenőrzés: 4, , , oldal, összesen: 6

167 100% 90% Minden megyén belüli jogosult 80% számára pályázható 70% Kedvezményezetti csoport 60% 50% Fejlesztési cél 40% Földrajzi célterület 30% 20% 10% 0% 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 9,000 8,000 7,000 6,000 5,000 4,000 3,000 2,000 1,000 0, Gazdaságélénkítő és népességmegtartó é tó településfejlesztés Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési es cél Földrajzi célterület 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület Minden megyén belüli jogosult sá számára áa pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület 10% 1 0% 3.1. Fenntartható települési közlekedés fejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználás arányának növelése Fenntartható települési közlekedés fejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználás arányának növelése 4. oldal, összesen: 6

168 Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (1 munkalap adatai) 1, , , , A helyi közösségi 4. A helyi 4.2. A szociális szolgáltatások 4.1. Egészségügyi 4.2. A szociális közösségi 4.1. Egészségügyi alapszolgáltatás 4.3. Leromlott fejlesztése és a alapellátás alapszolgáltatások szolgáltatások alapellátás ok városi területek társadalmi infrastrukturális infrastruktúrájának fejlesztése és a infrastrukturális infrastruktúráján rehabilitációja együttműködés fejlesztése bővítése, fejlesztése társadalmi fejlesztése ak bővítése, erősítése együttműködés fejlesztése erősítése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja Ellenőrzés Földrajzi célterület 15,00% 0,00% 0,00% Földrajzi célterület 0, , Forráskeret felhasználási módok Fejlesztési cél 0,00% 0,00% 0,00% Forráskeret Fejlesztési cél felhasználási Kedvezményezetti módok Kedvezményezetti 0,00% 0,00% 0,00% csoport csoport Minden megyén belüli Minden megyén belüli jogosult számára 85,00% 100,00% 100,00% jogosult számára 1, , , , pályázható pályázható Ellenőrzés 100,00% 100,00% 100,00% Ellenőrzés: 1, , , , Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (1 munkalap adatai) 3, , , , Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés 5.1. Foglalkoztatás A társadalmi növelést célzó együttműködés megyei és helyi erősítését szolgáló foglalkoztatási együttműködések helyi szintű komplex (paktumok) programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás- ösztönzés és társadalmi 5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Ellenőrzés Földrajzi célterület 5,50% 0,00% 12,00% Földrajzi célterület 0, , , Forráskeret felhasználási módok Fejlesztési cél Fejlesztési cél ,00% 0,00% 0,00% Forráskeret felhasználási Kedvezményezetti módok Kedvezményezetti csoport csoport 0,00% 0,00% 0,00% Minden, megyén belüli Minden, megyén belüli jogosult számára jogosult számára 3, , , , pályázható 94,50% 100,00% 00% 88,00% pályázható Ellenőrzés 100,00% 100,00% 100,00% Ellenőrzés: 3, , , , oldal, összesen: 6

169 100% 2 90% 80% 70% Minden megyén belüli jogosult számára pályázható 60% Kedvezményezetti csoport 50% 40% Fejlesztési cél 30% 20% Földrajzi célterület 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület 10% 0,4 0% 4.1. Egészségügyi 4.2. A szociális 4.3. Leromlott városi alapellátás alapszolgáltatások területek rehabilitációja infrastrukturális infrastruktúrájának fejlesztése bővítése, fejlesztése 0, Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 4 100% 3,5 90% 80% 70% 60% 50% 40% Minden, megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél 3 2,5 2 1,5 Minden, megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél 30% 20% Földrajzi célterület 1 Földrajzi célterület 10% 0,5 0% 5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 6. oldal, összesen: 6

170 3.) Megye_ITP_4. fejezet TOP prioritás/egyedi célkitűzés Kimeneti indikátor neve Mértékegysége A megye által vállalt célérték ITP (2018) ahol releváns TOP (2018 as) célértékhez való hozzájárulás mértéke (%) ahol releváns 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Támogatásban részesülő vállalkozások száma db Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma db 1.A A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma db 1.B 1.C 1.D A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe A rehabilitált talaj összkiterjedése A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza Fejlesztett, 0 3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Újonnan létrehozott, 0 3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Újonnan létrehozott, 3 6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Fejlesztett, 3 6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma ha 12 4,36% ha látogatás/év km 3,8 5,59% db 83 3,32% db db db 1. oldal, összesen: 9

171 3.) Megye_ITP_4. fejezet TOP prioritás/egyedi célkitűzés Kimeneti indikátor neve Mértékegysége Célértéke (2018) TOP Célértéke (2023) TOP megyei forráskeret prioritásonként és intézkedésenként A megye keretösszege prioritásonként és intézkedésenként A megye aránya a TOP szintű intézkedésre eső teljes keretösszegből A megye intézkedésekre eső választott forráskerete Arány a megye intézkedé senkénti választott forráskeretei alapján TOP forrásarányos indkátorértékek 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 298,45 16,88 5,66% 16,88 5,66% Támogatásban részesülő vállalkozások száma db ,35 6,47 5,66% 3,47 3,03% 463,13 Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma db 189 5,66% 3,03% 10,69 1.A A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma db ,66% 3,03% 452,45 A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe ha ,66% 3,03% 77,65 A rehabilitált talaj összkiterjedése ha 504 5,66% 3,03% 28,50 1.B 1.C A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza Fejlesztett, 0 3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma látogatás/év km db ,33 4,03 5,66% 8,70 12,20% 63116, ,13 2,89 5,66% 2,97 5,82% 19, ,64 3,49 5,66% 1,73 2,81% 706,95 Újonnan létrehozott, 0 3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma db ,66% 2,81% 622,11 1.D Újonnan létrehozott, 3 6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma db ,66% 2,81% 113,11 Fejlesztett, 3 6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma db ,66% 2,81% 834,20 2. oldal, összesen: 9

172 3.) Megye_ITP_4. fejezet TOP prioritás/egyedi célkitűzés Kimeneti indikátor neve Mértékegysége A megye választott intézkedésenkénti forráskeretei alapján számított indikátorértékei A megye indikátorvállalása Eltérések magyarázata 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Támogatásban részesülő vállalkozások száma db 248,51 249,00 Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma db 5,74 6,00 1.A A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma db 242,78 243,00 A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe ha 41,67 42,00 A rehabilitált talaj összkiterjedése ha 15,30 16,00 1.B 1.C A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza Fejlesztett, 0 3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma látogatás/év km db , ,00 A megye turisztikai adottságaira hivatk 19,78 20,00 351,83 352,00 Újonnan létrehozott, 0 3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma db 309,61 310,00 1.D Újonnan létrehozott, 3 6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma db 56,29 56,00 Fejlesztett, 3 6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma db 415,16 415,00 3. oldal, összesen: 9

173 3.) Megye_ITP_4. fejezet TOP prioritás/egyedi célkitűzés Kimeneti indikátor neve Mértékegysége A megye által vállalt célérték ITP (2018) ahol releváns TOP (2018 as) célértékhez való hozzájárulás mértéke (%) ahol releváns 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.A 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.A Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Bel és csapadék vízvédelmi létesítmények hossza A rehabilitált talaj összkiterjedése Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza A középületek éves primerenergiafogyasztásának csökkenése A megújulóenergia termelés további kapacitása m ,65% személy m ha m2 m2 db db db km 13,6 5,67% kwh/év MW 3.B Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése tonna CO 2 egyenérték ,66% Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés PJ/év A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség PJ/év 4. oldal, összesen: 9

174 3.) Megye_ITP_4. fejezet TOP prioritás/egyedi célkitűzés Kimeneti indikátor neve Mértékegysége Célértéke (2018) TOP Célértéke (2023) TOP megyei forráskeret prioritásonként és intézkedésenként A megye keretösszege prioritásonként és intézkedésenként A megye aránya a TOP szintű intézkedésre eső teljes keretösszegből A megye intézkedésekre eső választott forráskerete Arány a megye intézkedé senkénti választott forráskeretei alapján TOP forrásarányos indkátorértékek 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 147,79 8,36 5,66% 8,36 5,66% Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek m ,79 8,36 5,66% 8,36 5,66% 78895,17 Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága személy ,66% 5,66% 70129,04 2.A Bel és csapadék vízvédelmi létesítmények hossza A rehabilitált talaj összkiterjedése m ha ,66% 5,66% 31558, ,66% 5,66% 1,07 Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek m ,66% 5,66% 9501,35 Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága m ,66% 5,66% 83023,74 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 200,99 11,37 5,66% 11,37 5,66% Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma db 21 75,28 4,26 5,66% 4,26 5,66% 1,19 3.A Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma db db 80 5,66% 5,66% 4, ,66% 5,66% 1,64 Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza km ,66% 5,66% 38,80 A középületek éves primerenergiafogyasztásának csökkenése kwh/év ,14 125,71 7,11 5,66% 7,11 5,66% ,06 A megújulóenergia termelés további kapacitása MW 329,861 5,66% 5,66% 18,66 3.B Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése tonna CO 2 egyenérték 37631, ,77 5,66% 5,66% 21282,96 Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés PJ/év 0,63 5,66% 5,66% 0,04 A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség PJ/év 3,12 5,66% 5,66% 0,18 5. oldal, összesen: 9

175 3.) Megye_ITP_4. fejezet TOP prioritás/egyedi célkitűzés Kimeneti indikátor neve Mértékegysége A megye választott intézkedésenkénti forráskeretei alapján számított indikátorértékei A megye indikátorvállalása Eltérések magyarázata 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek m , ,00 Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága személy 70129, ,00 2.A Bel és csapadék vízvédelmi létesítmények hossza A rehabilitált talaj összkiterjedése m ha 31558, ,00 1,07 1,07 Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek m2 9501, ,00 Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága m , ,00 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma db 1,19 2,00 3.A Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma db db 4,52 5,00 1,64 2,00 Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza km 38,80 39,00 A középületek éves primerenergiafogyasztásának csökkenése kwh/év , ,00 A megújulóenergia termelés további kapacitása MW 18,66 18,66 3.B Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése tonna CO 2 egyenérték 21282, ,00 Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés PJ/év 0,04 0,04 A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség PJ/év 0,18 0,18 6. oldal, összesen: 9

176 3.) Megye_ITP_4. fejezet TOP prioritás/egyedi célkitűzés Kimeneti indikátor neve Mértékegysége A megye által vállalt célérték ITP (2018) ahol releváns TOP (2018 as) célértékhez való hozzájárulás mértéke (%) ahol releváns 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.A Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma fő db 16 8,65% db db Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység 0 0,00% 4.B 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködés 5.A 5.B/5.C Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma m 2 m 2 fő fő szám 243 2,83% fő fő 7. oldal, összesen: 9

177 3.) Megye_ITP_4. fejezet TOP prioritás/egyedi célkitűzés Kimeneti indikátor neve Mértékegysége Célértéke (2018) TOP Célértéke (2023) TOP megyei forráskeret prioritásonként és intézkedésenként A megye keretösszege prioritásonként és intézkedésenként A megye aránya a TOP szintű intézkedésre eső teljes keretösszegből A megye intézkedésekre eső választott forráskerete Arány a megye intézkedé senkénti választott forráskeretei alapján TOP forrásarányos indkátorértékek 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.A Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma fő db db 61,77 3,49 5,66% 3,49 5,66% ,51 1,22 5,66% 1,83 8,49% 20925, ,66% 8,49% 52, ,66% 8,49% 34,89 A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma db ,09 0,97 5,66% 1,17 8,49% 13,80 Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység ,17 1,31 5,66% 0,50 2,16% 65,60 Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek m ,66% 2,16% 509,00 4.B Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek m ,66% 2,16% 7861,24 Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága fő ,66% 2,16% 88453,08 Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma fő ,66% 2,16% 15100,37 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködés 89,69 5,07 5,66% 5,07 5,66% 5.A A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma szám ,27 3,75 5,66% 3,75 5,66% 2426,24 5.B/5.C Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma fő fő ,42 1,32 5,66% 1,32 5,66% 6040, ,66% 5,66% 7521,91 8. oldal, összesen: 9

178 3.) Megye_ITP_4. fejezet TOP prioritás/egyedi célkitűzés Kimeneti indikátor neve Mértékegysége A megye választott intézkedésenkénti forráskeretei alapján számított indikátorértékei A megye indikátorvállalása Eltérések magyarázata 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.A Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma fő db db 31398, ,00 78,50 79,00 52,36 53,00 A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma db 20,71 21,00 Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység 25,01 25,00 Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek m 2 194,04 194,00 4.B Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek m , ,00 Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága fő 33720, ,00 Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma fő 5756, ,00 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködés 5.A A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma szám 2426, ,00 5.B/5.C Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma fő fő 6040, , , ,00 9. oldal, összesen: 9

179 Minden adat automatikusan megjelenik az 1 és 2. munkalapról Prioritás Intékedések 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése intézkedésre eső összeg 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1 fé 2.fé 1 fé 2.fé 1 fé 2.fé 1 fé 2.fé 1 fé 2.fé 1 fé 2.fé 1 fé 2.fé 3,470 0,5 1 0,5 0,97 0,5 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 2, A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 1, Vállalkozásbarát, 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó népességmegtartó településfejlesztés 8, Alacsony széndioxid 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a városi területeken megújuló energia felhasználás arányának növelése 8,700 4,257 7,110 1,5 0,5 1,2 0,8 1,7 1,2 1,8 1,5 1,474 0,75 0,7 0,285 1,5 0,7 0,958 0,8 0,8 1, ,5 1 0, ,51 0,8 0,4 0,6 0,6 0,6 0, Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának és a társadalmi bővítése, fejlesztése együttműködés erősítése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás növelést célzó megyei és helyi 5. Megyei és helyi emberi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) erőforrás fejlesztések, 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi foglalkoztatás ösztönzés szintű komplex programok és társadalmi együttműködés 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 1,825 1,169 0,500 3,748 0,488 0,837 1,25 0,575 0,7 0,469 0,5 1 1,3 1 0,448 0,488 0,2 0,2 0,237 0,2 45,

180 Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/137-19/2015 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 30-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács évi munkájáról. Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés előkészítését koordinálta: Dr. Imre László, megyei jegyző Az előterjesztés készítésében részt vett: Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Arnold György, területfejlesztési referens Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság

181 Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése feladatainak ellátása részeként a december 8 -i ül ésén az 81/2014. ( XII. 8.) MÖK ha tározatával m egállapított é vi munkatervében a f ebruári ül ésre t ervezte a Tájékoztató a 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács évi munkájáról tárgyú napirend megtárgyalását. A évi önkormányzati választást követően a tagság személyi összetételében megújult 8- as főút Térségi Fejlesztési Tanács első ülésére f ebruár 13 -án a Veszprém M egyei Önkormányzat hi vatali he lyiségében ke rült sor. Az ül és egyik n apirendi pont ja a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter részére megküldendő Tájékoztató a 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács évi munkájáról szóló dokumentum elfogadása volt. A 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács által a miniszter r észére m egküldésre ke rült tájékoztató aktualizált változata az előterjesztés mellékletét képei. Tekintettel arra, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének február 12-i ülését követően került sor a 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács évi első ülésére, ezért Tájékoztató a 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács évi munkájáról című előterjesztés a Közgyűlés áprilisi ülésére kerülhetett csak benyújtásra. A 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács február 13-i ülésén elnökének megválasztotta Polgárdy I mrét, a Veszprém M egyei Ö nkormányzat Közgyűlésének elnökét, illetve alelnökének Dr. Áldozó Tamást, Veszprém megyei képviselőt. A tisztségviselők megbízatása az önkormányzati választásokat követően a térségi fejlesztési tanács ülésének összehívásáig tart. A térségi f ejlesztési ta nács ta gjainak korábban létrejött közös m egállapodása alapján a munkaszervezeti teendőket továbbra is a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal látja el. Tisztelt Közgyűlés! Kérem a Tájékoztató a 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács évi munkájáról szóló dokumentáció megtárgyalását és tudomásulvételét. Veszprém, április 20. Polgárdy Imre s.k. a megyei közgyűlés elnöke 2

182 T Á J É K O Z T A T Ó A 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács évi munkájáról Melléklet a "8-as főút" előterjesztéshez A "8-as főút" Térségi Fejlesztési Tanács 1998-ban Veszprémben - felismerve a kelet-nyugati irányú közlekedési tengely fejlesztésének szükségességét - azzal a céllal alakult meg, hogy a 8-as főút teljes hosszában annak gyorsforgalmi úttá történő fejlesztését elősegítse. A tanács kezdetben Veszprém város, majd Szombathely város székhellyel és önálló munkaszervezet támogatásával működött. A 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács ténykedését a évtől a központi költségvetési hozzájárulás megszűnése nagymértékben megnehezítette. A tanács ülései elmaradtak, vagy az összehívott ülések nem voltak határozatképesek. A 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács a területfejlesztésről és területrendezésről szóló többször módosított évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) 15. (1) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtására alakult újjá és tagságában is megújult. A Tftv januári változása alapján a "8-as főút" Térségi Fejlesztési Tanács un. önkéntes térségi fejlesztési tanács, melynek tagjai: a) a tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlések elnökei, b) az érintett megyei közgyűlés egy-egy képviselője. A Szervezeti és Működési Szabályzatát és Ügyrendjét április 18-i ülésén fogadta el. A Tftv. 15. (1) bekezdése, valamint a 28. (1) bekezdése alapján a Fejér Megyei Önkormányzat, a Vas Megyei Önkormányzat és a Veszprém Megyei Önkormányzat jogutódja a 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács alapítóinak. Az újjáalakult Tanács székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. lett. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének javaslata alapján a "8-as főút" Térségi Fejlesztési Tanács Szervezeti és Működési Szabályzatában jóváhagyta, hogy a tanács elnökét és alelnökét határozatlan időre a Veszprém Megyei Önkormányzat adja. A 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács elnökének Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, alelnökének Stolár Mihály Ferenc, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének tagja került megválasztásra. Megállapodás alapján a tanács munkaszervezeti feladatait határozatlan időre a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal látja el. 1

183 A 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács évi ülései: március 6-i ülés napirendje: 1. A 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács évi munkatervének elfogadása. 2. A 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács évi költségvetésének megállapítása. A 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács a évi költségvetésének a. költségvetési bevételi összegét: 0 Ft-ban, b. költségvetési kiadási összegét: 0 Ft-ban, c. 0 Ft költségvetési egyenleggel, 0 Ft működési, és 0 Ft felhalmozási egyenleggel állapítja meg 3. A 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása. 4. A 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács és a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal között a Tanács munkaszervezeti feladatainak ellátásáról megkötött Együttműködési megállapodás módosítása május 18-i ülés napirendje: 1. Beszámoló a 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács évi költségvetésének végrehajtásáról és költségvetési maradvány elszámolásáról. 2. A 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács évi költségvetésének módosítása. 3. Vegyes ügyek szeptember 18-i ülés napirendje 1. Tájékoztató a 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács évi költségvetésének I. félévi végrehajtásáról A 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács évi költségvetését 0 Ft főösszeggel állapította meg, mely a évi költségvetési maradvány jóváhagyásával 127 ezer Ft-ra módosult. A költségvetési maradvány 33 ezer Ft összegben került felhasználásra. A felmerült kiadások a működéssel kapcsolatban a folyó kiadások finanszírozására szolgáltak. A évben átvett hűségnyilatkozattal terhelt telefon előfizetéssel kapcsolatban 20 e zer F t, a M agyar Államkincstár s zámlavezetésével összefüggésben 14 e zer Ft t ranzakciós dí j, i lletve s zámlavezetési s zolgáltatási dí j felszámolása történt. 2. Vegyes ügyek A "8-as főút" Térségi Fejlesztési Tanács szeptemberi ülésén elhatározás született arról, hogy az érintett megyék (Fejér, Veszprém, Vas) lakosságát tájékoztatni kívánják a 8-as számú főúttal kapcsolatos fejlesztésekről. 2

184 A tájékoztatás megalapozása érdekében Lasztovicza Jenő a "8-as főút" Térségi Fejlesztési Tanács elnöke szeptember 22-én kelt levelében a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.- től kért információt a három megye területét érintő fejlesztésekről és azok várható magvalósulási időpontjáról. Pántya József a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. igazgatója október 10-én kelt levelében tájékoztatást adott a 8-as főút Fejér, Veszprém és Vas megyéket érintő fejlesztésekről. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt levele a tájékoztató mellékletét képezi, továbbá elérhető a Veszprém Megyei Önkormányzat honlapján a 8-as főút menüpont alatt a Tájékoztató linkre kattintva. A október 12-én tartott önkormányzati választás eredményeképpen megváltozott a megyei önkormányzatok közgyűléseinek személyi összetétele. A Fejér Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének Dr. Molnár Krisztiánt választotta meg. A 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanácsba további tag delegálásának folyamata még nem zárult le. A Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése a decemberi ülésén a 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács tagjának Majthényi László, a megyei közgyűlés elnöke mellett Marton Ferencet, a megyei közgyűlés alelnökét delegálta. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 75/2014. (XII. 18.) MÖK határozatával a 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács tagjának Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke mellett Dr. Áldozó Tamást, megyei képviselőt delegálta. A hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat alapján A Tanács elnöke a székhely megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke, alelnöke a székhely megyei önkormányzat képviselője. A 2014-es önkormányzati választást követően a tagságában megújult 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács ülésére február 13-án került sor. Veszprém, április 20. Polgárdy Imre a 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács elnöke 3

185

186

187

188

189

190 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám:02/137-15/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése április 30-ai ülésére Tárgy: A Pannon Egyetem szerepe a vidékfejlesztési projektekben Előadó: Dr. Friedler Ferenc a Pannon Egyetem rektora Az előterjesztés összeállítását koordinálta: Dr. Imre László megyei jegyző Az előterjesztés előkészítésében bevont szervezet, személy: Pannon Egyetem Fehérvölgyi Beáta egyetemi docens, Turizmus Intézeti Tanszék Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Önkormányzati Iroda Zsebe Péter önkormányzati referens Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság

191 Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése december 18 -ai ülésén a 81/2014. (XII. 18.) MÖK határozatával megállapította évre vonatkozó munkatervét. A m unkaterv szerint a közgyűlés az áprilisi ül ésére t ervezte megtárgyalni A P annon Egyetem szerepe a vidékfejlesztési projektekben tárgyú előterjesztést. Magyarország h elyi ön kormányzatairól szóló évi C LXXXIX. törvény. 27 (1) bekezdésben foglaltak s zerint a V eszprém M egyei Ö nkormányzat területfejlesztési, területrendezési, vidékfejlesztési valamint koordinációs feladatokat lát el. Önkormányzatunk kiemelt figyelmet fordít a felsőoktatás szereplőivel kialakított közös tervek megvalósításának elősegítésére. A P annon E gyetem f ontos f eladatának tekinti, hogy r észt vegyen a vi dékfejlesztés m egvalósításában, i lletve hoz zájáruljon a vi déki g azdaság fellendítéséhez, az életszínvonal növeléséhez. A vi dék fejlődésének elősegítése érdekében, illetve a közös cél figyelembe vé telével felkértem a Pannon Egyetem rektorát a tájékoztató anyag elkészítésére. A dokumentum az előterjesztés mellékletét képezi, amely információt nyújt a Pannon Egyetem vidékfejlesztési szerepéről, valamint a pr ojektek tartalmi megvalósítására irányuló törekvésekről. Tisztelt Közgyűlés! Kérem, A P annon E gyetem s zerepe a vi dékfejlesztési pr ojektekben t árgyú tájékoztató dokumentum megtárgyalását és tudomásulvételét. Veszprém, április 16. Polgárdy Imre s.k. a megyei közgyűlés elnöke

192 A Pannon Egyetem szerepe a vidékfejlesztési projektekben Előterjesztés tervezet a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április havi munkaülésére. Bevezetés A Pannon Egyetem feladatának és missziójának tekinti, hogy képzési és innovációs szolgáltatásaival aktívan formálja és szolgálja Magyarország vidékfejlesztési stratégiáját, részt vegyen annak kooperatív megvalósításában. Ennek fontos eleme a vidéki gazdaság beleértve az agrárium versenyképességének javítása. A Pannon Egyetem nem passzív szemlélője, hanem proaktív részese a vidék modernizációjának. Az egyetem minden működési színhelyén hozzájárul a vidéki gazdaság fellendítéséhez, valamint a vidéki életminőség emeléséhez. Az intézmény, úgy is mint tudásgeneráló és úgyis mint tudás átadó, transzferáló szervezet a különböző típusú és szakterületű tevékenységek együttes alkalmazásával éri el. I.) A Vidékfejlesztési stratégia helye és rendszere az Európai Unióban és Magyarországon (áttekintés) Jogi- és szakpolitikai keretek: Közös Agrárpolitika ( ) Közös Halászati Politika EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája Európa 2020 Stratégia EU Horizon 2020 Kutatási Fejlesztési és Innovációs Keretprogram EU Klíma és Energia Csomag Erőforrás-hatékony Európa Zászlóshajó Kezdeményezés és Útiterv Biológiai Sokféleség Stratégiája Élőhely-védelmi Irányelv, Madárvédelmi Irányelv, Víz Keretirányelv Európai Víz Stratégia Európai Duna Régió Stratégia Biológiai Sokféleség Egyezmény Élelmezési és Mezőgazdasági Célú Növényi Genetikai Erőforrásokról szóló Nemzetközi Egyezmény Európai Táj Egyezmény Az EURÓPA 2020 stratégiai dokumentum kiemelt célkitűzése az Intelligens, Fenntartható és Inkluzív Növekedés, amely kijelöli az Európai Unió közötti időszak kívánatos fejlődési és fejlesztési irányvonalait. A Közös Agrárpolitika és a vidékfejlesztés irányai között Az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájával való összhang megteremtése érdekében a KAP vidékfejlesztési pillére hat prioritásra épül és az ezeken belüli fókuszterületekhez kapcsolódó tevékenységek támogatásai irányulnak a mezőgazdaság, az erdészet és az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére: 1) PRIORITÁS: A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben. 1

193 2) PRIORITÁS: A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében. a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása, fenntartható erdőgazdálkodás. 3) PRIORITÁS: Az élelmiszerláncok szerveződésének, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, valamint a nem élelmiszer jellegű termék-láncok szervezésének és az ágazati kockázatkezelés ösztönzése annak előmozdítása a mezőgazdaság területén. 4) PRIORITÁS: A mezőgazdasági és az erdészeti ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása. 5) PRIORITÁS: Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban. 6) PRIORITÁS: A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben A Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló speciális fejlesztési modulok Közösségvezérelt helyi fejlesztés - Community Lead Local Development (CLLD) - a LEADER koncepció kiterjesztése és megerősítése. Több uniós alap bevonására épül Helyi szereplők vidékfejlesztési kapacitását erősíti Helyi Fejlesztési Stratégiákra alapozott beruházásokat, fejlesztéseket valósít meg. Az eszköz segítségével helyi szinten, közösségvezérelt megközelítésben kezelhető a területi problémák orvoslása, illetve a területi fejlődési potenciálok kihasználása, amely a következő hazai gazdaság és társadalomfejlesztési célokat szolgálja: Vidéki térségek fejlesztése; Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek; Vidéki helyi gazdaság megerősítése; A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés; Várostérségek és városrészek integrált és fenntartható fejlesztése. Nemzeti Vidékstratégia A Nemzeti Vidékstratégia célja, hogy a hazánk vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, a fenntarthatóságot, az életképes agrár- és élelmiszertermelést és a vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján kijelölje az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit, alapelveit, valamint az azok elérését biztosító programok és intézkedések végrehajtási kereteit. Kiemelt nemzeti prioritások Kertészet és állattenyésztés: technológia és eszköz-beszerzés, korszerűsítés és eszközhatékonyság, Élelmiszer-feldolgozás, élelmiszerlánc: hozzáadott érték növelése, uniós és nemzeti minőségi rendszerek, Rövid Ellátási Lánc, Vízgazdálkodás: Vízfelhasználás, öntözés hatékonyágának javítása, vízvisszatartás, Helyi gazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés. 2

194 II.) A Pannon Egyetem szerepe a vidékfejlesztésben II/1. A közötti időszakban végzett és időszakban tervezett vidékfejlesztési tevékenységek, vidékfejlesztéshez kapcsolódó projektek. A Pannon Egyetem Intézményfejlesztési Tervében foglaltakkal összhangban a vidékfejlesztés magyarországi feladataival összefüggésben az alábbi területeken fejt ki aktivitást: a) A vidéki gazdaság, a termelő és szolgáltató szektor versenyképességének javítása terén: A Pannon Egyetem tudományos hátterével hozzájárul a régió és az érintett megyék magas hozzáadott értéket képviselő versenyképes termékek fejlesztésében érintett cégek fejlesztéseihez. A képzés- és innováció eszközeivel hozzájárul az új cégek régióban történő letelepedéséhez, illetve a már itt lévő cégek régióban maradásához. Regionális tudás- és technológia-transzfer folyamatokat generál. Közvetlenül részt vesz turisztikai termékek és szolgáltatások innovatív fejlesztésében, turisztikai desztinációs modell kifejlesztésében, elterjesztésében. b) A vidéki munkaerő versenyképességének javítása terén: Regionális munkaerő piaci szereplők igényeihez igazodó szakemberképzés, új képzés formák kialakítása, illetve vállalkozási kompetenciák fejlesztése Tehetséggondozás Hozzájárulás a vidéki értelmiség kvalitatív fejlődéséhez a vidéki térségek értelmiségi bázisának és utánpótlásának biztosításához c) A nemzeti agrár és vidékfejlesztés célkitűzések megvalósítása terén: Speciálisan és professzionálisan a vidékfejlesztés feladataira fókuszáló felsőfokú képzés és szakember kibocsájtás. A természeti értékek védelme, a fenntartható természeti erőforrás- és tájgazdálkodás, ökoszisztémák védelme, élőhely rekonstrukció Talajok fokozott védelme, beleértve a talaj víztartó kapacitását javító technológiák kifejlesztését és elterjesztését Az agrobiodiverzitás megőrzése az adott tájegység helyi sajátosságaihoz, klimatikus és talajtani viszonyainak megfelelő tájfajták felkutatása, megőrzése, elterjesztése A klímaváltozás mezőgazdasági termelést érintő hatásainak kivédésére irányuló kutatás és technológiafejlesztés Hozzájárulás a Fiatal gazda életpályamodell kialakításához. A Pannon Egyetem Georgikon Kar iniciatívája alapján megalakult a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetség AGRYA keszthelyi csoportja, amely ismereteket és gazdálkodási tapasztalatokat közvetít a kar hallgatóinak. Az ökológiai gazdálkodás képzési szintek kialakítása, ökológiai gazdálkodási technológiák fejlesztése, elterjesztése, szélesebb kör_ elterjesztését segítjük azáltal, hogy a biotermékek feldolgozásának növelését. Biotermékek és biológiai gazdálkodási ismeretek átadása, terjesztése, Magas élőmunka igényű, nagy hozzáadott értéket képviselő, egészséges és biztonságos kertészeti termelés a zöldség, szőlő és gyümölcstermesztés, valamint a borászat, borgazdálkodás fejlesztése. Az állattenyésztés fejlesztésében egyrészt az állattenyésztő és mezőgazdasági mérnökképzéssel, az állattenyésztési, halászati és takarmányozási 3

195 kutatásainkkal, és a szaktanácsadásunk bázisát képező, állattartó telepeinkkel veszünk részt. A Nagy fehér sertés törzstenyészetünkkel hozzá kívánunk járulni a sertéstartás felfuttatásához, a tenyészkoca és hízó állomány kihelyezési programokon keresztül. Növényi- genetikai erőforrások megőrzése, génbankok fenntartása, fajtafenntartás (szőlő, alma, körte, füge, paprika, bab, sárgarépa, burgonya, dísznövények, fűfajták, bíborhere, rozs) Takarmányozási kutatásainkban, elsősorban az abrakfogyasztó állatok, a sertés és a baromfi fajok vonatkozásában központi szerepet játszik a különböző mezőgazdasági és ipari melléktermékek jelenleginél nagyobb arányú takarmányozási felhasználása, az ilyen irányú technológiák kifejlesztése, szélesebb körű elterjesztése. Ezzel a Növényi fehérjeprogramhoz csatlakozva csökkenteni tudjuk függőségünket az export szójától. Hazánk vízrajzi adottságai és hagyományai miatt jelenleg is fontos szerepet játszik Európa édesvízi haltermelésében. A halászati program szempontjából jelentős kutatási programunk az ivadék előállítás, továbbá a hazai viszonyokhoz adaptálható intenzív hal nevelési technológiák, eljárások kifejlesztése. A lovas kultúra a magyar kultúra mélyen gyökerező, szerves része. A Nemzeti Lovas Program megvalósításához intézményünk a már jelenleg is folyó ménesgazda és lovas túravezetői képzések folytatásával, a terület gyakorlati és elméleti szaktekintélyeinek rendszeres meghívásával, a lovas hagyományőrzéssel kíván hozzájárulni. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiánk hangsúlyos részét képezi a helyi és regionális élelmiszer-feldolgozási program, a mikro és kisméretű élelmiszerfeldolgozó vállalkozások szerepének növelése az ellátásban, a foglalkoztatásban és az alapanyag ellátásban. Tangazdaságunkban ilyen jellegű mintaprojekteket indítunk, termékeinkkel nagyobb mértékben veszünk részt a helyi közétkeztetés, a vendéglátó egységek és szállodák élelmiszer szükségletének biztosításában. A térségi energiaellátási program olyan helyi gazdaságfejlesztési programok indítására irányul, amelyek középpontjában a helyi energiatermelés és ellátás áll. A vidéki energiaellátás esetében a decentralizált, kisebb kapacitású, helyi nyersanyagbázisra épülő és helyi igényeket kiszolgáló, kis szállítási igényű biomassza-, illetve állattenyésztő telepek esetében biogáz erőművek megvalósítása tűnik kézenfekvő megoldásnak. Terveink között szerepel tangazdaságunk bázisán egy modell biogáz üzem létesítése, amelyet széles körben tudunk majd használni oktatásunkban, kutatásaink és szaktanácsadási tevékenységünk során. Emellett folytatni kívánjuk az energia ültetvényekkel és egyéb megújuló energiaforrások felhasználhatóságával kapcsolatos kutatásainkat. Ezek mindegyike fontos alternatívát jelenthet a vidéki térségek energetikai függőségének csökkentéséhez. A falusi- és agroturizmus hazai szolgáltatásainak és kínálatának módszertani fejlesztése. A megfelelő termékek fejlesztése érdekében szükséges a kutatás, az erőforrások jobb helyi és térségi (TDM, LEADER-CLLD) turizmus menedzsmentjének kialakítása és működtetése. A szükséges kompetenciák elsajátításának támogatása érdekében egyetemünk Georgikon Kara turisztikai desztinációs menedzsment szakirányú továbbképzést biztosít a vidéki turisztikai vállalkozások és falusi vendéglátók részére. A szakemberképzéshez ezen túl jelentős mértékben hozzájárul a Gazdaságtudományi Karon és Georgikon Karon folyó Turizmus-vendéglátás (BSc) képzés, valamint ennek speciális ismereteket adó rövid idejű moduljai. Különböző szakirányú továbbképzések segítheti a 4

196 humán erőforrás fejlesztést, kiemeljük a Gazdaságtudományi Kar Projektmenedzsment képzését (elérhető angol és magyar nyelven). Szakmai képzésekkel, tanácsadással, adott térségek fejlesztésében való részvételünkkel, kutatásainkkal is hozzá kívánunk járulni a program sikeréhez. Fontos szerepet szánunk az élethosszig tartó tanulás feltételeinek minél szélesebb körű megteremtésének, újabb szakirányú továbbképzések, tanfolyamok indításának. Tanácsadás a mikro- és kisvállalkozások számára. tevékenységük során felmerülő üzleti tervezés, fejlesztés és innováció, marketing és vállalatvezetés, menedzsment területén felmerülő kérdésekben. Mint a Közép-dunántúli Régió Regionális Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központja részvétel a szaktanácsadók továbbképzésében, közreműködve a NAKVI képzési programjaival tanfolyam és szakmai továbbképzési programok lebonyolítása a gazdálkodók részére. Tudás- és Technológiatranszfer Iroda feladatellátása keretében a legújabb tudományos eredmények és termeléstechnológiai ismeretek szolgáltatása. A keszthelyi Georgikon Tanüzem - beleértve a legfontosabb termelési ágazatokat - modellgazdasági, bemutató gazdasági célzatú fejlesztése, amelynek bázisán közvetlen gyakorlati tanácsadás és technológiai bemutató rendezvények tarthatók. Ezen belül külön célcsoportot képeznek az egyéni gazdálkodók, háztáji gazdálkodók és őstermelők. II/2. A Pannon Egyetem szerepvállalása a vidékfejlesztés jövőben tervezett projektjeiben között A vidékfejlesztési megyei- és térségi szintű jövőképe (javaslat) A mezőgazdaságban, az erdészetben és a tájhasználatban megvalósuló innovációk hosszú távon biztosítják a vidék népességének megtartó képességét a Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Veszprém Megye, Zala Megye és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, valamint a határos- és periférikus térségek teljes lakosságának életminőség javulását eredményező, a fenntartható fejlődést biztosító, egészséges természeti és környezeti feltételeket. A térség tudás intenzív és innovatív jellege lehetővé teszi az EU fejlettebb régióihoz való gazdasági és társadalmi felzárkózást, az agrárszektor és a vidéki gazdaság versenyképességének, hatékonyságának-, valamint a jövedelemtermelő képességének növelését. Általánossá és döntő mértékűvé válik az agrárágazatból származó helyi termékek és szolgáltatások helyben történő fogyasztása, amelynek pozitív hozadéka a jövedelmek minél nagyobb arányának helyben történő felhasználása és a helyi befektetések ösztönzése. A Pannon Egyetem jövőbeli szerepvállalása a vidékfejlesztésben A megyei és területi vidékfejlesztési koncepció célkitűzéseinek megvalósításához a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara, Georgikon Kara és az Agrártudományi Centrum szakmai tudományos hátterével teremt hozzáadott értéket, tudás és technológia transzfer kisugárzásával generálja a helyi és vidéki közösségek, agrár-, turisztikai és egyéb vállalkozások fejlődését. Szaktanácsadási támogatást nyújt az agrárkörnyezet-gazdálkodási tevékenységek és a környezetkímélő mezőgazdasági technológiák elterjesztése érdekében, 5

197 csökkentve ezáltal a megyei és regionális környezeti terhelés arányát, az okszerű tájhasználat révén a természeti értékek megőrzését. Végül, de nem utolsó sorban az agrár- és vidékfejlesztési, és gazdasági felsőoktatás valamennyi lineáris szintjén (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés) történő képzés és szakember kibocsájtás révén járul hozzá a vidéki területek felzárkóztatásához, területi egyenlőtlenségek kiegyenlítéséhez, a gazdaság versenyképességének és jövedelemtermelő képességének javításához A Pannon Egyetem Georgikon Kar kutatás-fejlesztési stratégiai főirányai: I. A klímaváltozást előidéző káros hatások csökkentésére, illetve a káros hatások ellensúlyozására irányuló innovatív mezőgazdasági technológiák fejlesztése és elterjesztése. II. Az élelmiszer biztonságot és a minőségi élelmiszer előállítást megalapozó környezetbarát mezőgazdasági technológiák fejlesztése. III. Növényi biotechnológiai eljárások széles körű alkalmazása a növénynemesítésben, a különböző értékmérő tulajdonságok genetikai beazonosításában a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tétele érdekében. A Georgikon Kar K+F stratégiai főirányain kívül releváns kutatási és fejlesztési tevékenység csoportosul a következő inter- illetve multidiszciplináris témacsoportok köré: Környezet centrikus mezőgazdaság Balaton, Kis-Balaton, környezet kutatások Aqvakultúra, édesvízi haltenyésztés és halgazdálkodás Vidékfejlesztés, mezőgazdasági vállalkozások Műszaki megoldások fejlesztése, alternatív energiaforrások Bioüzemanyagok és biomassza energia előállítás melléktermékeinek mezőgazdasági hasznosítása Turisztikai desztináció modell fejlesztés és alkalmazás, termál- és egészségturizmus, egészségmegőrzés rekreáció, Informatika a mezőgazdaságban Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum A Georgikon Kar tudományos tevékenysége szervesen kapcsolódik az Agrártudományi Centrum kutatási célkitűzéseinek megvalósításához, termelési, szolgáltatási, szaktanácsadási és vidékfejlesztési alapfeladatainak ellátásához. Feladatellátó egységek: Burgonyakutatási Központ, Keszthely Regionális Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ (Közép-Dunántúli Régió) Az Agrártudományi Centrum tevékenységi köre az agrárágazati K+F, a mezőgazdasági szaktanácsadás regionális irányítása, szaktanácsadók képzése és a vidékfejlesztés ágazati feladatainak ellátása. Az Agrártudományi Centrum jelentős technológia fejlesztő és terjesztő kapacitással rendelkezik, melynek keretében a tudás áramlás döntően hálózatos partnerkapcsolati rendszeren keresztül jut el a termelőkhöz, végfelhasználókhoz. A Pannon Egyetem Georgikon Karának időszakra tervezett vidékfejlesztéshez kapcsolódó projektjei (a teljesség igénye nélkül) 1) A Pannon Egyetem Georgikon Kara és Műszaki Informatikai Kara, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemesvámos Község Önkormányzata és az Éltető Balaton Felvidékért Egyesület közös tervező és előkészítő munka nyomán, február 09-6

198 én együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá a Pannon Háztáji Sertés Program c. mintaprojekt Veszprém Megye és Zala Megye területén történő megvalósítására. Magyarországon a nemzetgazdaság egyik tradicionálisan kiemelkedő jelentőségű szektora az agrárgazdaság. Ennek a szektornak a nemzeti hozzáadott értéken, illetve a GDP-hez való hozzájárulásán felül meghatározó jelentősége van a vidéki térségek népesség eltartó és megtartó erejének biztosításában. Az iparszerű technológiákat alkalmazó nagyüzemi mezőgazdálkodás mellett párhuzamosan mindig is létezett a háztáji, vagy kisüzemi gazdálkodás, amely hozzájárult a vidéki lakosság foglalkoztatottságához, jövedelemtermelő képességéhez, a helyi élelmiszer ellátás alapanyagbázisához, helyi piacok működéséhez. Az agrárágazat elmúlt 25 évére az erős gazdasági hullámzás, esetenként a dekonjunkturális visszaesés, külső és belső piacvesztés volt jellemző, amely elsősorban az állattenyésztést érintette kedvezőtlenül, különösen pedig a háztáji sertés előállítást. Ugyanakkor a mai helyzetben jelentős igény és fizetőképes kereslet jelentkezik a rövid ellátási láncokból származó, bizalmi alapon beszerzett minőségi élelmiszerekre. A vidéki népesség foglakoztatása, jövedelemszerzési lehetőségeinek biztosítása, nemkülönben az egészséges és biztonságos helyi élelmiszerek rövid élelmiszerláncokon keresztül történő rendelkezésre állása megkívánja, hogy a családi, illetve családias háztáji gazdálkodás kultúrájának felelevenítésével, de modern technológiák alkalmazásával egy XXI. századi működő modell kerüljön kifejlesztésre és beüzemelésre. A program mottója; a genetikától a füstölt kolbászig melynek feladatai a takarmány alapanyag előállítás, a tenyészállat utánpótlást kiszolgáló adatgyűjtés a tenyészállat kiválasztás, a kisüzemben történő vágóállat előállítás, a levágás és feldolgozás az ellenőrzött minőségű végtermék biztosítás, az egészséges és minőség tanúsított biztonságos élelmiszer előállítás a teljes nyomon követés egészen az elfogyasztásig mind helyben, illetve a kistérségben mennek végbe. Az említett felismerés és társadalmi igény generálta a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, a Pannon Egyetem, a Nemesvámos Község Önkormányzata és az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület közös koncepciójának a Pannon Háztáji Sertésprogram elnevezésű projekt terv kialakítását. A projekt komplexitásából adódóan a foglalkoztatás növelés és a biztonságos élelmiszerek előállítása mellett az innovatív technológiai fejlesztéseknek és megoldásoknak köszönhetően a teljes nyomon követhetőség az állat genetikai tökéletesítésétől kezdődően egészen a helyben előállított élelmiszerek piacra jutásáig teljesül így nyújtva teljes körű garanciát a fogyasztó számára egészen a vásárlás pillanatáig. A piacra jutáson belül az informatikai fejlesztésnek köszönhetően a gazdák átfogó segítséget kapnak az integráció kereskedelmi és marketing oldalát kialakító és fejlesztő szakemberektől annak érdekében, hogy termékeik a lehető legszélesebb és legváltozatosabb rétegű vásárlókörhöz juthassanak el. 7

199 A program létjogosultságának szakmai indokoltságán túlmenően a megvalósítás alapfeltétele, hogy a Kormány és a Vidékfejlesztési Program végrehajtásáért felelős Irányító Hatóság a Nemzeti Vidékstratégia és más agrárágazati célkitűzések figyelembevételével azt kiemelt prioritás szintjére emelje és támogassa. A Pannon Egyetem Georgikon Kar kidolgozott egy feltétel és minősítési rendszert a működő vidéki agrárvállalkozások szakmai értékelésére és tanúsítására, amely egy Mintagazdaság hálózat kiépítését célozza. A Georgikon Kar, a Pannon Egyetem által alapított saját tangazdaság minőségi fejlesztése mellett, elkötelezett egy működő mintagazdasági hálózat kiépítésében és a minőségi rendszer üzemeltetésében, amely egyszerre szolgálhat a vidéki vállalkozások és agrárszakemberek számára jó gyakorlatok megismeréséhez mintaként, új tudományos eredmények és technológiák bevezetésére és esetlegesen az egyetemi hallgatók számára megfelelő színvonalat biztosító gyakorlati képzőhelyeként is. Együttműködési lehetőségek a Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodási Intézet Tanszékei Veszprém Megyei Önkormányzat között Turizmus fejlesztésére az ország szinte minden térségében határozott szándék mutatkozik, hiszen olyan erőforrásokat tud hasznosítani, amelyek egyébként parlagon hevernek vagy csak szerényebb gazdasági hozamot eredményeznek (pl. Nemzeti Parkok, természetvédelmi területek, tavak, folyók, víztározók, falusi tanyasi környezet és életmód stb.). A turizmus gyakran egyfajta csodaszerként szerepel a fejlesztési tervekben, de a források elégtelensége, az infrastrukturális hiányosságok, de legfőképpen a szakértelem hiánya sok csalódást okoz a fejlesztőknek, különösen igaz ez a vidéki térségekre, ahol az eredmények ritkán találkoznak az elvárásokkal. A turizmus több terméke erősen kötődik a vidéki térségekhez és a mezőgazdasághoz, így fontos kiegészítő tevékenység. Veszprém megye természeti és kulturális adottságai egyedülállóak az országban, hiszen az attrakciók széles spektrumát képes felvonultatni és fenntartható fejlesztés esetén olyan területi márkák alakíthatók ki, amelyek hosszú távon képesek a látogatószámot és a költést maximalizálni. A Bakony, a Balaton, az egyházi és világi építészeti emlékek köztük olyanok, amelyek Világörökség cím elnyerésére is esélyesek jelentik a legfontosabb turisztikai potenciált. A turisztikai fejlesztések ugyanakkor számos olyan hozadékkal járnak, amelyek a as fejlesztések kiemelt céljai: - munkahelyteremtés: a turizmus élőmunka igényes ágazat, igaz a szezonalitás okozhat gondokat. A foglalkoztatás csökkentheti a vidéki térségekben érzékelhető jövedelmi különbségeket, hozzájárulhat a gazdasági felzárkózáshoz. Emellett a turisztikai fejlesztések és beruházások, a vendégek fogadása minden esetben növeli a lakosság képzettségi szintjét és az új dolgok irántinyitottságát. - gazdasági eredmények: a turizmus helyben teremt piacot a helyi termékeknek, kisipari és kézműves termékeknek. A turisták költése nem csak a turisztikai, de egyéb gazdasági szereplőknél is lecsapódik. A turizmushoz addicionális tevékenységek kapcsolódnak mind a szolgáltatások, mind a különböző alap- és 8

200 nyersanyag beszállítások területén, amelyek számos helyi és térségi vállalkozó számára jelentenek piacot - örökségvédelem: kulturális és természeti vonzerők képezik a turisztikai fejlesztések alapját; ezek védelemmel egybekötött hasznosítása a hosszú távú siker kulcsát jelenthetik. Segít a hagyományok megőrzésében, illetve felélesztésében (népi mesterségek, népdalok, táncok, szokások stb.), ugyanakkor a jövedelmek növelésével és a szolgáltatások elterjesztésével hozzájárul a vidéki életmód kényelmesebbé és korszerűbbé tételéhez. Spontán és ellenőrizetlen fejlődés esetén, amikor csak a piac utólagos szabályozó hatása érvényesül egyre több negatív hatás éri a természeti és társadalmi környezetet, emellett a turisztikai ágazat gazdasági hatékonysága is gyengül; az előnyök elmaradnak, illetve csak korlátozott mértékben érvényesülnek (pl. áremelkedés, zsúfoltság, szennyezés növekedése, hagyományok és más kulturális értékek devalválódása, természeti értékek tönkretétele). A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán belül a Turizmus Intézeti Tanszék és a Vállalatgazdaságtan Tanszék foglalkozik kiemelten vidékfejlesztési, helyi gazdaságfejlesztési és turisztikai fejlesztésekkel. Felfogásunk szerint a fenntarthatóságnak a turizmusban sajátos tartalma van. Óvni kell a természeti és kulturális örökséget, hiszen ezek értékei képviselik azokat a vonzerőket, amelyekért a turisták éppen az adott térséget választják úti célként. A turizmus feladata az is, hogy hasznosítsuk is ezeket az értékeket, és segítségével máshol megtermelt jövedelmeket vonzzunk a térségbe. Környezetbarát és egyúttal marketing szemléletű turizmust kell megteremtenünk, mert az épen megőrzött környezet hiánya hosszú-, a kereslet elmaradása pedig rövidtávon veszélyeztetné a fennmaradást. A vidéki, rurális térségek fejlesztése esetében területi versenyképesség négy dimenziója szerinti szemléletmódot tartjuk követendőnek: Társadalmi versenyképesség: a helyi szereplők azon képessége, amely alkalmassá teszi őket fejlesztési koncepciók közös elkészítésére és programok végrehajtására, a különböző szintű intézmények közötti együttműködésre, Környezeti versenyképesség: a helyi szereplők azon képessége, amely alkalmassá teszi őket saját térségük jellegzetes elemeinek formálására úgy, hogy egyúttal a természeti környezetet és a kulturális örökséget megőrzik és felélesztik, Gazdasági versenyképesség: a helyi szereplők azon képessége, amely alkalmassá teszi őket a térségben magas hozzáadott értékű tevékenységek végzésére, elsősorban a különböző ágazatok közötti kapcsolatok megerősítésével, törekedve a helyi termékek és szolgáltatások előállításához szükséges erőforrások kombinációjára, Pozicionálás globális összefüggésben: a helyi szereplők azon képessége, amely alkalmassá teszi őket, hogy megtalálják saját térségük szerepét más térségekhez viszonyítva, ezáltal fejlesztési tervük nagy valószínűséggel megvalósítható lesz 9

201 Kutatásaink és oktatási tevékenységünket is ezen elvek mentén szervezzük, ennek eredményeképpen 2015 februárjában megalapítottuk a Fenntarthatóság és Turizmus Kutatóműhelyt, amelynek kiemelt célja a fenntartható turizmus tervezésének és fejlesztésének elősegítése, támogatása. A Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodási Intézetében kialakítás alatt áll a Balaton Turisztikai Kutatóintézet (BATUKI), amely intézetnek az a célja, hogy a Balaton és háttérterületén megtalálható önkormányzatok, turisztikai és vidékfejlesztési egyesületek, vállalkozások számára kutatásokat végezzen, és fejlesztési koncepciókat készítsen a fenntartható fejlesztések lebonyolításához, ill. támogassa őket a forrásszerzésben. A Gazdaságtudományi Kar, és különösen a Gazdálkodási Intézet kutatói szakmai megvalósítói a Kőszegen és térségében pilot-projektként megvalósítandó KRAFTprojektnek (Kreatív város- fenntartható vidék program), és az ottani tapasztalatok után támogatjuk, hogy a következő mintaterület Veszprém megyében legyen. A Veszprém megyei fejlesztések támogatására a Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszéke és Vállalatgazdaságtan Tanszéke biztosítani tudja azt a szakmai támogatást, amely a természeti és kulturális értékek védelemmel egybekötött hasznosításán alapuló fenntartható turizmus megvalósítását szolgálják. Kutatásaink középpontjában a következő kérdések állnak, amelyek a települések gazdasági és turisztikai fejlesztéseire releváns, egyedi megoldásokat adnak: Melyek azok a távlati célok, amelyeket középtávon a rendelkezésre álló és mozgósítható eszközök figyelembe vételével meg lehet valósítani? Melyek a turizmus és helyi gazdaság távlati fejlesztési céljai közül azok, amelyek középtávon a mozgósítható források és egyéb feltételek figyelembe vételével megvalósíthatók? E célok megvalósításával milyen szerepet tölt majd be a helyi gazdaság és a turizmus 6-7 év múlva a térség gazdaságában, természeti és kulturális értékeinek hasznosításában és védelmében, a lakosság foglalkoztatásában és a jövedelemteremtésben, a lakosság életmódjában stb.? Hogyan illeszthető a turizmus és a helyi gazdaságfejlesztés a területfejlesztésbe? A területrendezéssel szemben a turizmus és a helyi gazdaság milyen igényeket támaszt? Melyek a középtávú célkitűzések elérésének intézményi, jogi és közgazdasági feltételei? Milyen konkrét projektek kidolgozása és megvalósítása szükséges a célkitűzések eléréséhez? Mik a prioritások? Milyen munkaszervezettel lehet biztosítani a program megvalósításának menedzselését? Kik a szereplők és ezen belül a felelősök? Hogyan lehet biztosítani a partnerek együttműködését? Melyek a finanszírozás forrásai és mi a szükséges ütemezés? Milyen marketing tevékenységgel lehet elérni a szükséges turistaforgalom biztosítását? Hogyan kell megszervezni a végrehajtás figyelemmel kísérését (monitoring)? 10

202 A Pannon Egyetem időszakra tervezett vidékfejlesztéshez (helyi gazdaságfejlesztés, turizmus, közösségfejlesztés) kapcsolódó projektjei (a teljesség igénye nélkül) 1. Szakmai panelvizsgálatok elvégzése a Veszprémi megyei vidéki térségekben (pl. bakonyi és balatoni térségek értékelése turisztikai, helyi gazdaságfejlesztés és közösségépítés területeken 2. Falusi szállásadók, magánszállásadók (Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén) és agrártevékenységekhez, vidéki területekhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatók felmérése fenntartható működésükhöz fejlesztési javaslatok 3. A vidéki területekhez kapcsolódó turisztikai termékek vizsgálata, hálózatos együttműködés az egyes települések között kerékpáros, kulturális és örökség-, öko- és vallási turizmus területén 4. Értékalapú és fenntartható vidéki desztináció fejlesztés Veszprém megyében 5. Versenyképességi vizsgálatok Veszprém megyében versenyképesség növelése 6. Helyi gazdaság fejlesztésének vizsgálata, érintettek felmérése, értékelése 7. Helyi termékekkel kapcsolatos vizsgálatok a hálózatba szerveződés lehetőségei 8. Kulturális értékek bevonási lehetősége a turizmusba épített és szellemi örökségek turisztikai termékké fejlesztése, ezek integrálása a térségi turisztikai kínálatba. 9. Jövőfalu - olyan közösségi tervezési modell kidolgozása a Jövőműhely módszer helyi adottságokra való adaptálásával, amely lehetővé teszi az érintettek (stakeholderek) bevonását a település vagy több település jövőjét meghatározó fejlesztési folyamatba. A program része a helyi közösség- és identitásépítésnek, és az itt megfogalmazott tervek és akciók a helyi tudásmegosztás fontos eszközét jelentik. A Jövőfalu programon belül 3-4 napos Kutatótáborokat tudunk megvalósítani a hallgatók és a helyiek bevonásával, ahol az értékleltár elkészítésétől kezdve a fejlesztési javaslatok összegyűjtéséig és értékeléséig egy komplex anyagot kaphatnak a települések vezetői. Az első ilyen táborra április kerül sor Jásd és környékén. 10. Világfalu a településeken folyó helyi gazdaság, turizmus és közösségi élet megjelenítése a világhálón. Cél olyan települési és térségi márkák kialakítása, amelyek a települési egyediségre építenek és a közösség egyetértésén alapulnak. A Világfalu lehetővé teszi, hogy a vidéki háztartások és a vállalkozások 11. Képzések és tréningek rövid és a piaci igényekre épülő tréningek, amelyek a napi munkába rövid távon beilleszthetőek (pl. online kommunikáció, honlap kommunikációs megtervezése, közösségi média alkalmazása, forrásbevonás a fejlesztésekhez). 11

203 1. sz. melléklet A Georgikon Kar közreműködésével az elmúlt időszakban megvalósult - vidékfejlesztéshez kapcsolódó - referencia projektek A Badacsonyi borvidék termékeinek és borturisztikai szolgáltatásainak promóciója Borvidéki arculati kézikönyv elkészítése, 2. Badacsonyi Borút Egyesület arculati fejlesztés, 3. Kéknyelű Virágzás Ünnepe Badacsonyban szakmai rendezvény lebonyolítása. "Hiányszakmák és munkaadói igényekre épülő képzések környezetbarát és fenntartható kialakítása. Fejlesztése a Pannon Egyetemen és a Georgikon Karon TÁMOP A/2-10/ Gyakorlatorientált képzési programok és oktatási módszerek kidolgozása a turisztikai desztinácio menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP /1/A. Az Agrármérnöki MSc Szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A. Az Állattenyésztő mérnöki alap- és mesterszak, valamint a Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki mesterszak főbb szakspecifikus törzstárgyainak tananyag fejlesztése illetve kidolgozása, különös tekintettel az új típusú, lineáris képzési szerkezet komplementaritás elvén alapuló igényének kielégítésére TÁMOP /1/A. A Környezetgazdálkodási és Természetvédelmi mérnöki MSc képzés természettudományi, műszaki és informatikai hátterének fejlesztése TÁMOP /1/A. "Magyar kutatási eredményeken alapuló anaerob fermentációs technológia kidolgozása és prototípus biogáz termelő berendezés létrehozása."nfü - BAROSS-ND07_ND_INRG5_ "Régiók együttműködése a bioenergetikai tudástranszfer és az energiahatékonyság területén" REBE L00111 Ausztria-Magyarország 2007Határon Átnyúló Együttműködési Program Nemzetközi Baromfi Kiválósági Központ létrehozása egyetemek közötti együttműködés keretében CEPO - L00112 projekt EU Ausztria-Magyarország Határon átnyúló együttműködési projekt Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) a genetikai erőforrások megőrzése intézkedés keretében a növényi genetikai erőforrások és mikroorganizmusok ex-situ megőrzése: szőlőfajták génmegőrzése, körte génbank, alma fajták génmegőrzése, paprika fajták, bab fajták génmegőrzése, burgonya génbank, növényi vírus génbank. A génmegőrzést és az őshonos állattartást népszerűsítését célzó mintaprogram az Őrségben című projekt keretében. Természetes tartási móddal járó extenzív gazdálkodás gyakorlati útmutatójának elkészítése, kettős hasznú szarvasmarha, sertés és tyúk tekintetében. Természetes tartási móddal járó extenzív gazdálkodás gyakorlati útmutatók lektorálása, húshasznú szarvasmarha, kettős hasznú szarvasmarha, sertés és tyúk tekintetében. Természetkímélő és a konvencionális gazdálkodást összehasonlító, elemző tanulmány elkészítésében való részvétel, különös tekintettel az üzemgazdasági részre. Az Őrségi természetkímélő gazdálkodási hálózat rendszerének kialakítása, termelői adatbázisa című tanulmánylektorálása. 12

204 Helyi szakemberek képzése NATURA 2000 területek természetvédelmi kezelésére - Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft-vel. Egységes Tudás és Technológia Transzfer platform a kiterjesztett Közép- Dunántúli tengelyen TÁMOP / "Minőségváltás a hagyományos halastavi struktúrákon történő haltenyésztésben; újszerű, komplex tenyésztési, takarmányozási és környezetkezelési technológia kifejlesztése" GOP Regionális Szaktanácsadási Központ feladatainak ellátása a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum tevékenységi körében FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet. Szaktanácsadási Tartalomszolgáltató Információs Rendszer (SZTIR) Jogszabály monitoring modul (SZTIR-KD) kifejlesztésének menedzselése VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet. Szaktanácsadói alapvizsgára kötelezett szaktanácsadók számára történő konzultáció és vizsga lehetőség biztosítása. Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet.,,Ökológiai és természetközeli gazdálkodás" - képzések technikai és szakértői feltételeinek biztosítása, közreműködés a képzések adminisztrációjában, továbbá a tanfolyam teljes dokumentációjának átadása. Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet A Közép-dunántúli régió területén székhellyel rendelkező Területi Szaktanácsadási Központok pályázatainak befogadása, a pályázatok értékelése és előkészítése az Irányító Hatóság döntésére. Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet. "Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek", Ökológiai és természetközeli gazdálkodás" - képzések technikai és szakértői feltételeinek biztosítása, közreműködés a képzések adminisztrációjában, továbbá a tanfolyam teljes dokumentációjának átadása. Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet. Innovatív turizmus desztinációs menedzsment modell nem hagyományos turizmus fajtákra Horvátországban (vidéki turizmus) és Magyarországon (egészségturizmus).acronym:"health&rural tourism DM model". Project ID: HUHR/1101/2.1.3/0006 Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program "Mura Region EGTC, Let's plant together, so that our future may connect us." (Mura Régió EGTC Tervezzünk együtt, hogy a jövőnk összekössön ) Acronym:"Mura Region". Project ID: HUHR/1101/2.1.4/0004 Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program "Pannon Modell" - regionális szintű, ágazati felsőoktatási együttműködés megvalósítása az élelmiszerbiztonság és a gasztronómia területén TÁMOP C-12/1/KONV sz. projekt. 13

205 A Gazdaságtudományi Kar közreműködésével az elmúlt időszakban megvalósult - vidékfejlesztéshez kapcsolódó - referencia projektek Young people for the development of local economy (Hungary-Croatia IPA Crossborder Co-operation Programme ) Angol nyelvű nemzetközi projektmenedzsment képzés a fiatal, jól képzett szakemberek otthontartására Informatika, Innováció, Inkubáció & Határon Átnyúló Klaszter (Hungary-Croatia IPA Cross-border Co-operation Programme ) informatikai cégek bekapcsolás a helyi gazdaságba, helyi igényekre is reflektáló fejlesztések Információs és oktató öko-központ kis- és középvállalkozások támogatására hállózatok kialakításakor, innóváció valamint környezetbarát termékek, eljárások és szolgáltatások fejlesztésekor és értékesítésekor (Operational Programme - Cross-border Cooperation Slovenia Hungary ) - web-alapú e- learning anyagok készítése a KKV-k innovációs képességének fejlesztése érdekében 5 Postakocsi regionális, innovatív turisztikai fejlesztési program (Operational Programme - Cross-border Cooperation Slovenia Hungary ) - a határtérség természeti és kulturális vonzerőit turisztikai termékké fejlessze, és megteremtse a közös turisztikai márkaépítés feltételeit, Turisztikai Termékfejlesztő Központ kialakítása Nagyrécsén Innovatív Marketing, Menedzsment és Finanszírozási Stratégiák a Rendezvényszervezők gyakorlatában (Hungary-Croatia IPA Cross-border Cooperation Programme ) innovatív szervezési és forrásszerzési kézikönyv a vidéki térségekben működő szervezetek számára rendezvényszervezés témában Négy torony történelmi, kulturális és hagyományőrző virtuális útvonal kialakítása Nagykanizsa, Kaposvár, Koprivnica and Čakovec között (Hungary- Croatia IPA Cross-border Co-operation Programme ) - helyi termelőkre épülő virtuális tematikus út kialakítása a négy város térségében, ennek támogatására rendezvények szervezése "Recultivatur" A vallásokkal kapcsolatos kulturális értékeinkre épülő fejlesztési koncepciók beépítése a regionális, városi és vidékfejlesztési stratégiaalkotási folyamatokba - Dél-kelet Európai Térség kulturális-vallási tematikus értékeit (épített és szellemi örökségeit) a helyi kincsekkel, emberi erőforrásokkal, infrastruktúrával és szolgáltatásokkal együtt hasznosítsa, olyan vallásturisztikai lehetőségeket fejlesszen, amelyek az érintett területek társadalmi és gazdasági felemelkedéséhez hozzájárulhatnak új munkahelyeket teremtve és gazdasági növekedést eredményezve. Éghajlatváltozásból eredő időjárási szélsőségek regionális hatásai és a kárenyhítés lehetőségei a következő évtizedekben (TÁMOP A-11/1/KONV ) Az éghajlatváltozással kapcsolatos gazdasági és társadalmi vizsgálatok, elemzések a turizmus, a logisztika és az egészségügy területén. 14

206 Felhasznált forrásanyagok: Magyarország - Vidékfejlesztési Program (V /09/2014) február 07-én társadalmi egyeztetésre bocsájtott verzió Kormányzat - Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár WEB oldal Vidékfejlesztés a fókuszban - Vidékfejlesztési Program szakmai konzultáció november 25. Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Program bemutatása tervezésének jelenlegi helyzete Vidékfejlesztés a fókuszban november 25. Budapest Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) Főtitkár Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH Pannon Egyetem Intézményfejlesztés Terv A Pannon Egyetem szerepe a területfejlesztésben és a vidékfejlesztésben ( ) összeállítás a Pannon Egyetem részéről: Weisz Miklós és Máté Ferenc: Napirendi előterjesztés a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlés szeptember ülés 5. napirend: A Pannon Egyetem szerepe a területfejlesztésben és a vidékfejlesztésben (tájékoztató) Előadó: Lasztovica Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 15

207 szám: 02/137-21/2015 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése április 30-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Veszprém Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési lehetőségeiről Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés előkészítését koordinálta: Dr. Imre László, megyei jegyző Az előterjesztés előkészítésében részt vett szervezet, személy: Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Haraszti Bernadett, vidékfejlesztési referens Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság

208 Tisztelt Közgyűlés! Egyetértve a Magyar Vidék Alkotmányában (Nemzeti Vidékstratégia ) foglaltakkal, miszerint történelmünk során, nehéz helyzetekben mindig vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott a magyar társadalom megújulni, önkormányzatunk is törekszik vidékfejlesztési feladatai kapcsán elősegíteni a vidék felemelkedését. Hiszen a vidék nem csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér, hanem társadalmi, kulturális és természeti értékek összessége. Vidéki tájaink az emberi méltóság, életminőség biztosításához szükséges feltételek megteremtésének, a természet és a társadalom harmonikus együttélésének sajátos, történetileg kialakult színterei. E térségek egyrészt az ott élők számára biztosítják az életfeltételeket, másrészt mással nem helyettesíthető ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek az egész társadalom számára biztonságos élelmiszerellátást, jó környezetminőségi alapfeltételeket, természeti erőforrásokat és értékeket, regenerációs és rekreációs lehetőséget kínálnak. A természeti erőforrások és értékek megőrzése, az azokkal való felelős, fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése, az épített és a természeti környezet védelme, a természeti értékek megőrzése a XXI. században egyre inkább felértékelődő, egymással szorosan összefüggő, nemzetbiztonsági jelentőségű stratégiai feladat. A jó minőségű, biztonságos élelmiszerellátás, a tájfenntartás, az ivóvízbázisok, a talajok védelme, az élővilág sokfélesége és a jó környezeti állapot megőrzése, a vidéki élet, a helyi közösségek és a kultúra, valamint a helyi közszolgáltatások feltételeinek megteremtése egész Európában a legfontosabb kormányzati célok között szerepel. A területfejlesztés és a vidékfejlesztés rendszere, habár természeténél fogva szoros együttműködésben kellene működjön, azonban tervezésben, forrásaiban és intézményrendszerében jelenleg még elkülönül. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési feladatokat is ellátnak. Ugyanakkor semmilyen más jogszabály nem ad vidékfejlesztési feladatot a megyei önkormányzatok számára. A vidékfejlesztés kiépült intézményrendszerében (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal országos, régiós és megyei, HACS térségi) a megyei önkormányzatoknak nincs szerepe. A feladat fontosságát hangsúlyozva kezdeményezni kell továbbra is a megyei önkormányzat szerepvállalásának egyértelmű meghatározását a jogalkotó irányában. Azonban addig is törekedni kell a kistelepülések problémáinak feltárására, azok megoldásának elősegítésére, konferenciák, képzések, szakmai fórumok, szakmai napok szervezésével az önkormányzat költségvetési helyzetének figyelembevételével. Célkitűzés során előtérbe kell helyezni tájaink természeti értékeinek, erőforrásaink megőrzését, a sokszínű és életképes agrártermelés fejlődésének elősegítését, a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítását, a vidéki foglalkoztatás növelését, a vidéki közösségek megerősítését, és életminőségének javítását. Az aktív szerepvállalás szakmai megalapozására a Veszprém Megyei Önkormányzat elkészítette A Veszprém Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak kifejtése és beavatkozási lehetőségeinek feltárása című tanulmányt (Első Magyar Önkormányzati Vagyon- és Adósságkezelő Kft.), melynek I. része 2014 novemberében, II. része 2014 decemberében, majd a szakmai észrevételeinkre figyelemmel aktualizált állomány 2015 februárjában készült el. 2

209 Tájékoztatásul Közgyűlésnek a munkarészeket 1. számú és 2. számú mellékletként csatoljuk az előterjesztéshez. A szakértői anyag a beavatkozási lehetőségek egyik oldalán az innovációt és ennek elősegítésére infrastruktúra megteremtését javasolja. A vidékfejlesztés terén is új munkahelyek teremtésére, illetve innovatív, magas hozzáadott értékű technológiák meghonosítására vagy/és kifejlesztésére kell törekedni. Példaként: - Települési mikrovállalkozási munkacsoportok létrehozása A munkahelyteremtés kulcselemei azok a mikro- és kisvállalkozások, agrártermelők, amelyek önállóan csekély, de együttes kockázati közösséget alkotva a legnagyobb vállalkozási kategóriát jelentik az alkalmazottak száma tekintetében. Rájuk kell fókuszálni a települési, járási és megyei munkahelyteremtő programok esetében (pl. megyei önkormányzat stratégiai irányítása alatt a megye településein pályázati tanácsadással egybekötött mikrovállalkozási fórumok szervezésével). - Kutatás-fejlesztési Egyesület létrehozása Innovatív technológiák, K+F kutatások tekintetében a megyei önkormányzatnak fel kell mérnie a térség K+F potenciálját. Cél olyan komplex kutatási programok létrehozása, amelyben konzorciumi formában mindenki megtalálhatja a számítását, illetve eredményes megvalósítása a megye egészére kihathat. - Kulcsvállalkozói Fórum létrehozása Továbbá megyei önkormányzati feladat lenne, hogy adott települést és vidékét képviselő 1-2 kulcsvállalkozó azonosítsa és ezeket közös megyei gazdasági és vidékfejlesztési platformba/munkacsoportba integrálja. Ez a munkacsoport pl. felmérné a megyei foglalkoztatási helyzetet és azonosítaná a hiányszakmákat, valamint erre válaszként a szükséges képzések megteremtésének eszközeit; partnereket kutatnának fel egymásnak, illetve térségi projektek esetében elsősorban térségi vállalkozásokat kérnének fel a megvalósításra (természetesen figyelemmel a Kbt.-re) - Megyei Önkormányzati Munkacsoport (Vidékfejlesztési Iroda) kialakítása A fentebb említett fórumok hatékony működéséhez szükséges egy operatív munkát végző munkacsoport is, hiszen a fórumok létrehozása csak akkor lehet sikeres, ha minden esetben egyfajta mentor szerepet tölt be a megyei önkormányzat. A szakértői anyag megállapításait figyelembe véve további beavatkozási lehetőségek tárulnak fel, melyek vidékfejlesztési feladat megye specifikus kibontását készíti elő: - Mobil szakképzési rendszer kialakítása Veszprém megyében a megyei önkormányzat beavatkozási lehetőségei környezeti adottságok vonatkozásában leginkább a mezőgazdasági tevékenységet illetően lehetnek. A térségben ahogy az ország szinte teljes területén a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma igen magas. Ebből a szempontból a megyei önkormányzatnak abban van lehetősége, hogy híd szerepet képviseljen a szakképzett munkaerő iránti igény és a szakképzetlen munkanélküli 3

210 réteg között. Ehhez vállalkozói interjúkkal fel kell mérni a potenciális szükségletet és mentor szerepben helyi kulcsvállalkozói tőkével olyan road show jellegű képzési rendszert kiépíteni, amely településekről településre járva, ingyenes szolgáltatásként szólítja meg a munkanélkülieket, és szakképzési lehetőségek mellett a térségi vállalkozóknál szakmai gyakorlatot és munkát biztosít. - Szociális bérmunka szövetkezetek kialakítása A megfelelő képzési rendszerhez alternatívaként kapcsolódhat egy olyan térségi bérmunka szövetkezet, amely vagy települési önkormányzatok finanszírozásával és/vagy vállalkozói tőke bevonással olyan munkaerő kölcsönző szolgáltatással jelenik meg a térségben, ahová a vállalkozói igények felmérését követő szakmai képzéseken átesett segéd- vagy szakmunkás munkaerőt a helyi vállalkozókhoz ellenszolgáltatás fejében kiközvetítik. - Rövid értékesítési láncok kialakítása Ma már közismertek azok a törekvések, amelyek a helyben történő termelés és fogyasztás összhangját kívánják megteremteni, azaz km-es körzetben kell a megtermelt árunak piacot találni, a végső felhasználóhoz eljuttatni. A megyei önkormányzatnak elsősorban a foglalkoztatottak nagy részét adó, kisebb méretű, ennélfogva a rövid ellátási láncok kialakításában kulcsszereplő mikro-vállalkozásokat kell megtalálnia. - Halászat helyett horgászturizmus A Balatoni horgászat népszerűsítése érdekében a megyei önkormányzatnak térségfejlesztési szempontból érdemes felvennie a kapcsolatot a helyi és országos horgászegyesületekkel, turisztikai irodákkal a közös gondolkodás és helyi turisztikai akciók kialakítása végett. - Magas hozzáadott értékű termékek létrehozása Magas hozzáadott értékű termékek létrehozásában, a magyar borászat élenjár. Ez Veszprém megyére is érvényes. Bár a borászat igen speciális és nagy területet képvisel, amely talán a megyei önkormányzat beavatkozási lehetőségein túlmutat, azonban a térségi kulcsvállalkozók közé mindenképpen érdemes helyi borászokat is bevonni és lehetséges témaként megvizsgálni, hogy a magyar bornak a tömegtermelés felé, avagy kisebb mennyiségben előállítandó, magas hozzáadott értéket képviselő valódi márkás borok felé kell elmozdulnia. A szakértői anyag a december 31-ig nyilvánossá vált vidékfejlesztési célkitűzéseket és törekvéseket dolgozta fel. Ismert tény, hogy az Európai Bizottság a Vidékfejlesztési Programot még nem fogadta el, így az tartalmában változhat, változik. A Vidékfejlesztési Program elfogadása után Veszprém megye vidékfejlesztési lehetőségeinek pontosítása, felülvizsgálata indokolt lehet. Tisztelt Közgyűlés! Kérem a Tájékoztató a Veszprém Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési lehetőségeiről szóló dokumentáció megtárgyalását és tudomásulvételét. Veszprém, április 20. Polgárdy Imre s.k. a megyei közgyűlés elnöke 4

211 1. számú melléklet Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAINAK KIFEJTÉSE és BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEINEK FELTÁRÁSA amely a Területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvényben (Tftv.) és annak módosításaiban meghatározottak figyelembe vételével készült november

212 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAI BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK Készítők: november november 2

213 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek TARTALOM 1. BEVEZETÉS VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FEADATAI Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak azonosítása között A XXI. tv módosításainak hatása a Megyei Önkormányzatok terület- és vidékfejlesztési feladataira A Tftv évi CCXVI. törvény módosításának hatása a területfejlesztési intézményrendszerre A Tftv évi CCXVI. törvény módosítása alapján meghatározott megyei önkormányzati vidékfejlesztési feladatok felsorolása ILLESZKEDÉSVIZSGÁLAT A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDEÉKFEJELSZTÉSI, ILLETVE A MEGYEI ÉS ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI FELADATOK KAPCSOLATÁBAN Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak illeszkedése a Területfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) és a Vidékfejlesztési Programhoz (VP) Veszprém Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak illeszkedése Veszprém megyei fejlesztési programhoz A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAI ÉS BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEI AZ EURÓPAI VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VONATKOZÁSÁBAN hazai és vidékfejlesztési intézményrendszerhez való kapcsolódás Javasolt beavatkozási lehetőségek ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK november 3

214 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 1. BEVEZETÉS Az Európai Gazdasági Közösség politikájában számos lényegi változást hozott az évben elfogadott Egységes Európai Okmány. Területfejlesztési szempontból mérföldkőnek számított, hogy a közös politikák közé bekerült a regionális politika. Az Európai Unió regionális politikájában a területi alapon végbemenő fejlesztések fontossága, és - ezen belül - a kiegyensúlyozott területfejlődést biztosító város-hálózatok kialakításának gondolata a 90-es évektől kezdődően egyre nagyobb jelentőséget kapott, melynek célját, az európai területfejlesztési törekvések egyik alappilléreként évi első német elnökség idején a területrendezésért, építésügyért és városépítészetért felelős német Szövetségi Minisztérium dolgozta ki. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen megalkotott, az Európai Unió regionális politikájának alapdokumentumaként kezelt ESDP (European Spatial Development Perspective) ajánlásai lehetőséget teremtettek arra, hogy az Európai Unió területe a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés felé haladjon. Az 1990-es évek első felében akárcsak az Európai Unióban hazánkban is felerősödtek azon törekvések, amelyek a területi alapon történő fejlesztések fontosságát hangsúlyozták. Ebben a folyamatban a magyar területfejlesztési politika számára igazi áttörést a Területfejlesztésről és rendezésről szóló évi XXI. törvény jelentett. A Magyar Országgyűlés a törvényt az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében - az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel, alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel... fogadta el. Az Európai Unió évi ország jelentésében a kandidáló országok közül egyedülálló és követendő jogi kezdeményezésnek minősítette. Ugyanis a törvény azáltal, hogy az Európai Unió területfejlesztési politikájának legfontosabb alapelveit úgymint szubszidiaritás és decentralizáció, programozás és monitoring, partnerség, koncentráció és addicionalitás, fenntartható fejlődés, nyilvánosság és részvétel is tartalmazta, lehetőséget biztosított arra, hogy kandidáló államként az Európai Unió regionális politikájával összhangban történjen a hazai területfejlesztés folyamata. A törvény egyik legfontosabb eleme a regionális fejlesztéspolitika eszköz- és decentralizált november 4

215 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek intézményrendszerének, valamint a fejlesztési forrásoknak a meghatározása volt, amely a regionális tervezésnek magas prioritást adott. A területfejlesztési dokumentumoknak elsősorban regionális és megyei szinten kellett megszületniük, amely külföldi tőkebefektetések számára világos képet adott az ország területfejlesztési elképzeléseiről. Magyarországon ezt megelőző évtizedekben csak eseti kísérletek történtek arra vonatkozóan, hogy az ország fejlesztés tekintetében figyelembe vegyék a térbeli folyamatok alakulását és előtérbe helyezzék a területi alapokon történő, regionális fejlesztési elképzeléseket. Bár az évi XXI. törvény 3 évvel későbbi módosítása bizonyos tekintetben visszalépést jelentett (pl. valódi decentralizáció helyett a kormányzati szerep erősödött), azonban az elkövetkező évek - többségében pozitív - lépései az Európai Unió regionális politikájának megfelelő területfejlesztési irányelveket tartalmazó hazai területfejlesztési dokumentumok kidolgozásához vezettek. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen felismerték a regionális egyenlőtlenségek kezelésének a szükségességét, melynek köszönhetően a mai területfejlesztési dokumentumokban a szubszidiaritás elve is erősen jelen van. Ennek köszönhetően területfejlesztési szempontból az olyan területi egységek fejlesztési politikája is kiemelt szerephez jut, mint a megyék. A tanulmány célja, hogy a magyar területfejlesztési politikai dokumentumok áttekintésével kifejtse Veszprém Megyei Önkormányzatának Vidékfejlesztési feladatait, annak jogszabályi és intézményi hátterével és a beavatkozási lehetőségek azonosításával november 5

216 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 2. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAI A Megyei Önkormányzatok terület- és (ezen belül) a vidékfejlesztési feladatairól az XXI. tv (röviden: Tftv) rendelkezik. A törvényt az Országgyűlés az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében alkotta meg. A törvény 1. (1) szerint a jogszabályalkotás célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető céljainak, feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása. Ennek kapcsán a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatairól is rendelkezik, valamint beazonosítja hatályát (2), amely az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátására terjed ki Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak azonosítása között Az évi XXI. tv. és annak későbbi 1996 és évi módosításában sem jelenik meg markánsan a vidékfejlesztés kérdése. Nem törtéink meg ennek feladatlehatárolása, beavatkozási területeinek azonosítása és nem kapcsolódik hozzájuk semmilyen forrásallokáció sem. A törvény alapvetően a Központi állami szervek, illetőleg a területfejlesztést és területrendezést ellátó területi szervekről és feladatairól is rendelkezik. Ennek kapcsán a törvény 11. a megyei és fővárosi önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési feladatait az alábbiak szerint részletezi: 11. (1) A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai: a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében: aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével - kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve - a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően, november 6

217 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek ab) részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel, ac) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, ad) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, ae) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, af) részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában; b) a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében: ba) nyomon követi és értékeli a megyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását, bb) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, bc) monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában, bd) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, be) más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában, bf) dönt a Kutatási és Innovációs Alap felett rendelkezési jogot gyakorló miniszternek a Kutatási és Innovációs Alap megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek felhasználásáról, bg) a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt; c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében: ca) összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, november 7

218 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek cb) területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját, cc) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, cd) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, ce) a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve, cf) vizsgálja és értékeli a megye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja, cg) kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait, ch) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról. (2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti megyei, illetve fővárosi területfejlesztési koncepció és program a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadható el. Az állásfoglalást a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter az állásfoglalást kérő irat beérkezését követő 30 napon belül adja ki. Ha e határidőn belül nem történik meg az állásfoglalás kiadása, úgy az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni. 12. (1) A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében: a) a 6. d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét, amely nem terjed ki a 6. d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére, b) előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket, november 8

219 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek c) a megye területére vagy térségére - a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével - a 6. d) pontjával meghatározott tervvel összhangban területrendezési tervet készít, d) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, e) együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a 6. d) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében, f) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek. Ebből a törvényi lehatárolásból is látszik, hogy az XXI. tv. a vidékfejlesztés kérdéseivel csak árnyaltan foglalkozik, markánsan csak a területfejlesztés és területrendezés feladatainak a meghatározása jelenik meg. Kísérleti kapcsolódás pontot az jelentette, hogy hogy a területfejlesztés bizony külön is támogatott vagy támogatandó kistérségei közé bekerült egy sajátos kistérség-kategória: a mezőgazdasági (rurális) vidékfejlesztési kistérség, azonban külön feladat lehatárolást és hozzá kapcsolódó finanszírozási forrásokat már nem kapott. Továbbá nem volt képes arra sem, hogy biztosítsa a terület-és vidékfejlesztés bizonyos közös felzárkóztatási-fejlesztési feladatainak az összhangját sem. A vidékfejlesztés ebben az időszakban nem határozta meg beavatkozási tereit, így azok kvázi agrártermelési körzetek lettek, amelyeknek nem volt igazi kapcsolatuk a kialakult kistérségekkel. Ennek a problémának a megoldásában, azaz a területfejlesztés és vidékfejlesztés harmonikus kapcsolatának kialakításában és a vidékfejlesztés feladatainak, beavatkozási tereinek és az ezekhez kapcsolódó források azonosításában csak az XXI. tv. módosításai különösen a évi CCXVI. tv hoztak változást A XXI. tv módosításainak hatása a Megyei Önkormányzatok területfejlesztési feladataira A Tftv évi XCII. és évi CXCVIII. tv. módosításainak megyei szintet érintő változásai A Tftv és évi módosítása a megye, illetve a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési feladatairól ugyan még nem rendelkezett, de a megyei területfejlesztési és területrendezési feladatait átrendezte november 9

220 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Ugyanis 2001-től a Regionális Fejlesztési Tanácsok (röviden: RFT) létrehozásával a megyei szintű területfejlesztési feladatok fokozatosan kiüresedetek, majd a Tftv évi módosítás hatályba lépésével ezen intézményrendszeri elem megszűnt. A megyei önkormányzatok Tftv. szerinti tevékenysége így elsősorban a területrendezési terv készítésére korlátozódott. Mivel ebben az időszakban Magyarország területfejlesztési intézményrendszerét január 1-jét megelőzően a területi szintek magas száma, az indokolatlan párhuzamosságok és az alacsony hatékonyságú működés jellemezte, erre tekintettel a Tftv évi módosításának célja az intézményrendszer kapcsán az volt, hogy a széttagoltan működő területi területfejlesztés szervezetrendszerének racionalizálásához a jogszabályi alapot megteremtse. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosítása értelmében január 1-én hatályba lépő Tftv-vel megszűntek a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési tanácsok. A megszűnt regionális és megyei területfejlesztési tanácsok jogutódjai a területileg érintett megyei önkormányzatok lettek. A területfejlesztési és a területrendezési feladatokat tehát egységesen a megyei önkormányzatok látják el. A törvény értelmében megszűnt a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács is. Így kötelezően működő kiemelt térségi fejlesztési tanácsként egyedül a Balaton Fejlesztési Tanács maradt meg, önkéntes térségi fejlesztési tanácsokat ugyanakkor továbbra is lehet alakítani. A évi törvény módosítás újraszabályozza a megyei önkormányzat területfejlesztési hatáskörét. A feladatok felölelik a területfejlesztési döntéseket megalapozó vizsgálatokat, a megyei területfejlesztési koncepció kidolgozását, nemzetközi együttműködési megállapodások megkötésének lehetőségét, valamint számos lényeges kérdésben a megyei önkormányzat számára véleményezési jogot biztosít. A megyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról. A feladatok ellátása vonatkozásában ugyanakkor beszámolási kötelezettség terheli. Ha a megye területén túlmutat egy-egy területfejlesztési ügy, azaz érintett régió területét alkotó megyék, illetve a főváros képviselőiből felálló regionális területfejlesztési fórum feladatkörébe tartozik. Létrejöttek emellett a megyei területfejlesztési fórumok, amelyeknek a megyei önkormányzatok és a megyében található megyei jogú városok delegáltjai a tagjai. A megyei területfejlesztési fórum célja, hogy a megyei jogú városokat bekapcsolja a megyék területfejlesztési döntéshozatalának előkészítésébe. A törvény bevezette a szabad vállalkozási zóna fogalmát, ahol a területfejlesztési célok érdekében pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani. A helyi önkormányzatok ugyanakkor továbbra is létrehozhatnak ipari parkokat és más fejlesztési egységeket november 10

221 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek A módosítás következtében a területrendezési tervek tartalmi követelményei törvényi szinten kerülnek rögzítésre. Megállapításra került az is, hogy a területrendezési tervek rajzi munkarészeit az Egységes Országos Vetületi (EOV) rendszerben, számítástechnikai úton, térinformatikai rendszerben szükséges elkészíteni. A területrendezési hatósági eljárás ügyintézési határideje 30 napra csökkent, ezzel az eljárás gyorsítása lehetővé válik. Ezzel párhuzamosan megszűnt a megyei önkormányzatok véleményezési lehetősége. A módosítással bevezetésre került egy új típusú területrendezési hatósági eljárás is, amely szerint a kiemelt térségi és megyei tervekkel összhangban nem lévő településrendezési eszközöket az állami főépítész térségi terület felhasználási engedélye birtokában a területrendezési tervvel összhangban lévőnek kell tekinteni. A törvény megállapítja továbbá, hogy a területrendezési terveket legalább tízévenként felül kell vizsgálni, és megszünteti a területrendezési tervtanácsokat A Tftv évi CCXVI. törvény módosításának hatása a területfejlesztési intézményrendszerre A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény decemberében módosult (2013. CCXVI. tv.). Korábbi módosítások szerint is változtak a Megyei Önkormányzatok terület- és vidékfejlesztési feladatai, de a legjelentősebb változtatásokat a évi törvénymódosítás szolgáltatta. A módosítás célja: erősödjön a területi önkormányzatok azaz a megyei önkormányzatok és Budapest Főváros szerepe a területi tervezésben és a tervek megvalósításában, legyen az eddigieknél átláthatóbb a kormányzati és önkormányzati szereplők közötti feladatmegosztás, erősödjön a területi tervezés integráló szerepe, és legyen nagyobb összhang a hazai területfejlesztési célkitűzések, valamint az Európai Uniós támogatási források felhasználása között. A Tftv évi módosításában a 2011-ben elfogadott önkormányzati törvényhez képest szélesebb körben határozza meg a területi önkormányzatok területfejlesztésre, területrendezésre, vidékfejlesztésre és koordinációra vonatkozó felhatalmazását. Az új Tftv.- ben részletesen szerepel a megyei (fővárosi) önkormányzatok feladat- és hatásköre, döntéselőkészítési, döntéshozatali és véleményezési kompetenciája, valamint koordinációs jogköre a megye településeivel és a megyei jogú várossal (városokkal) való egyeztetésre november 11

222 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek A korábban központi irányítással működő regionális fejlesztési ügynökségek a területi önkormányzatok tulajdonába kerülnek. Az ügynökségek fő feladata a területi önkormányzatok döntés-előkészítő munkájának, valamint a területi tervek és majd 2014-től az operatív programok megvalósításának elősegítése, támogatása. A módosítás rendezi a területfejlesztéssel kapcsolatos hatásköröket, így a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerül többek között a területfejlesztés teljes költségvetésének és intézményrendszerének irányítása is. Az új törvény egyértelművé teszi a kormányzat és a területi önkormányzatok közötti feladatmegosztást és hatékonyabbé a szereplők közötti koordinációt. Ezért a korábbi Országos Területfejlesztési Tanács helyett az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum jön létre, amelynek feladata az önkormányzati és kormányzati törekvések összehangolása, a területfejlesztési politika hatékony alakítása érdekében. A fórum, tagjainak együttműködése révén már képes lesz hatékonyan hozzájárulni Magyarország fejlődésének előmozdításához A Tftv évi CCXVI. törvény módosítása alapján meghatározott megyei önkormányzati vidékfejlesztési feladatok felsorolása évi CCXVI. tv. 8. és 9. -a rendelkezik az évi XXI. tv ának kiegészítéséről és módosításáról. Ebben vidékfejlesztési szempontból jelentős előrelépést jelent, hogy a törvénymódosítás szövegezésébe A megyei önkormányzat vidékfejlesztési és koordinációs feladatai alcím is bekerült, amely egyértelműsíti a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési feladatainak fontosságát. Továbbá az évi XXI. tv a teljes mértékben kicserélődik és helyébe a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési feladatkörébe tartozó meghatározások kerülnek az alábbiak szerint: - dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról, - összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, - egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően, november 12

223 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek - a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el a regionális fejlesztési ügynökség útján, - elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait, - a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében, - összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan, - külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el, - nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan, - ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására, - a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot. A módosítás következtében a Tftv a egy alponttal (13/A. ) is kiegészül, mely szerint: - megyei önkormányzat koordinációs feladatkörében együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel - a megyei önkormányzat a 11. (1) bekezdés a) pont aa) és ae) alpontjában, a 11. (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában, a 12. (1) bekezdés a) és d) alpontjában meghatározott feladata végrehajtása érdekében önkormányzati rendeletet alkot november 13

224 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek - a megyei önkormányzat koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében. - a megyei önkormányzat előzetesen véleményezi a megye települései településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközeit a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében - a megyei önkormányzat véleményezi települései településrendezési eszközeit, a megyei területrendezési tervvel való összhang megteremtése érdekében. A törvénymódosítás 9. -a értelmében az évi XXI. tv. 14. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: - a megyei önkormányzat és a térségi fejlesztési tanács az a törvényben meghatározott területfejlesztési feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente tájékoztatja a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztert, valamint a területrendezési feladataival összefüggésben a területrendezésért felelős minisztert. A törvénymódosítás 17. (3) értelmében az évi XXI. tv a (4) bekezdéssel az alábbiak szerint egészül ki: - felhatalmazást kap a megyei önkormányzat, hogy önkormányzati rendeletet alkosson a területfejlesztési és vidékfejlesztési koordináció részletes szabályairól A fentiekből látszik, hogy a területfejlesztési és területrendezési törvényből a évi módosítást megelőzően teljesen hiányzó vidékfejlesztési feladatok önálló szerepet kaptak, amelyekkel kapcsolatban országos és megyei fejlesztési dokumentumokban beavatkozási lehetőségeket és ezekhez kapcsolódó forrásokat is azonosítottak. Fontos kiemelni, hogy a Széchenyi 2020 fejlesztési programban már külön operatív program (Vidékfejlesztési Program /VP/) rendelkezik a vidékfejlesztésről, megteremtve annak lehetőségét, hogy ezekhez a fejlesztési elképzelésekhez konkrét pályázati lehetőségek is kapcsolódhassanak november 14

225 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 3. ILLESZKEDÉSVIZSGÁLAT A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJELSZTÉSI, ILLETVE A MEGYEI ÉS ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI FELADATOK KAPCSOLATÁBAN 3.1. Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak illeszkedése a Területfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) és a Vidékfejlesztési Programhoz (VP) Magyarország közötti fejlesztési stratégiáját a Széchenyi 2020 program fogalmazza meg, melyben önálló, hangsúlyos szerepet kapott a területfejlesztés is. Ugyanis ehhez az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi megállapodás (PM) kijelöli a as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításának legfontosabb biztosítékát a területi operatív programok jelentik, amelyek közül kiemelkedik a jelentős forráskeretekkel rendelkező, a fejlett Közép-Magyarországi régión kívüli összes megyére kiterjedő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). A év első felébe elfogadott Európai Unió Területi Agenda 2020 dokumentumcsomag stratégiai iránymutatásul szolgál a tagállamok területi fejlesztési irányvonalaira és az áltata kijelölt prioritások közül az alábbi a vidékfejlesztés kérdése is markánsan megjelenik a TOP területi stratégiai céljaiban (integrált fejlesztés ösztönzése a városokban, a vidéki és sajátos adottságú régiókban.) A TOP stratégiai céljaihoz kapcsolódó fejlesztési irányok vonatkozásában megjelenik a korábban törvényi szinten is hiányolt területfejlesztés és vidékfejlesztés kapcsolata. Ugyanis a célok között szereplő a hátrányos helyzetű vidéki térségek esetében kulcsszereplő agrár- és élelmiszergazdasági potenciál erősítése és az ezzel összefüggő gazdasági diverzifikáció kibontakoztatása vonatkozásában kiemeli, hogy a TOP-nak a Vidékfejlesztési Programmal komplementer módon kell a helyi vállalkozói aktivitás erősítése és a foglalkoztatás növelése érdekében, a kisléptékű élelmiszer - feldolgozás és kapcsolódó értékesítés fejlődéséhez szükséges önkormányzati infrastrukturális feltételek megteremtésében, a közétkeztetés helyi termékekre épülő megszervezésében és célzott képzési és foglalkoztatási akciók lebonyolításában szerepet vállalnia november 15

226 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Vidékfejlesztés megjelenése a TOP prioritás tengelyében Ezen megállapítás további megerősítést nyer a TOP 1. prioritási tengelyében (Térségi fejlesztés a Foglalkoztatási helyzet javítása érdekében): - a prioritási tengelyben helyet kap a vidéki gazdaság üzleti infrastrukturális hátterének támogatása a Vidékfejlesztési Program vidékfejlesztési akcióival összhangban, azokkal komplementer módon. - az intézkedések keretében a TOP forrásokat biztosít a Vidékfejlesztési Program LEADER közösségei által stratégiával megalapozottan ellátott és ahhoz illeszkedő, a város - vidék együttműködést elősegítő, ill. erősítő komplex projektekhez. - továbbá az élelmiszer - feldolgozáshoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések finanszírozása az egyes operatív programok közötti lehatárolási egyeztetések után jellemzően az ágazati programok főként a gazdaságfejlesztési és a vidékfejlesztési program kompetenciája marad (ebben a területfejlesztési programnak csak kiegészítő szerepe lesz) TOP és VP (Vidékfejlesztési Program) összekapcsolódása A vidékfejlesztés kérdése nemcsak a TOP-on belül, de azon kívüli kompetenciákban is megjelenik, hiszen a TOP keretében tervezett fejlesztések számos ponton összekapcsolódnak a Vidékfejlesztési Program által finanszírozott tevékenységekkel is. Az agár - és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó tevékenységek alapesetben a Vidékfejlesztési Program hatáskörébe tartoznak ugyanakkor korlátozottan a Terület - és Településfejlesztési Operatív Program is érintett lesz. A kapcsolódási határvonalak tisztázása érdekében a Vidékfejlesztési Program és a TOP lehatárolása tématerülettől függően területi, lakosság szám szerinti és / vagy tematikus fókuszok mentén fog majd történni Veszprém Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak illeszkedése Veszprém megyei fejlesztési programhoz A 2020-ig tartó fejlesztési időszakra vonatkozóan Veszprém megye stratégiai céljai között szerepel a Vidékies térségek értékalapú megújítása, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, a vidék élhetőségének és életképességének fokozása e térségek leszakadásának november 16

227 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítása, melynek az alábbi Veszprém megyére is érvényes országos vidékpolitikai célkitűzései vannak: - Város-vidék kapcsolatok megújítása a kölcsönös együttműködésre, előnyökre alapozva. - Vidéki települések, falvak fejlesztése, gazdasági létalapjuk megerősítése. - Vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztése, erősítése, foglalkoztatási szerepének növelése, helyi gazdaságfejlesztése. - Általános jellemzők által kijelölt vidéki térségek fejlesztése. - Speciális táji, környezeti problémák, adottságok alapján kijelölt vidéki térségek fejlesztése. - Jelentős társadalmi hátrányokkal, problémákkal rendelkező vidéki térségek felzárkóztatása. - Helyi, térségi vidékfejlesztési együttműködések erősítése. A fenti elemekre épülve a Nemzeti Fejlesztés 2020 vidékfejlesztés terén - Veszprém megye - relevanciájában az alábbiakat határozza meg: - Vidéki foglalkoztatás növelése - Város vidék kapcsolatok helyreállítása - A vidék gazdaságának több lábra állítása, helyi, térségi gazdasági autonómia erősítés - Gazdaságfejlesztési műhelyek, szervezet- és kapcsolatrendszer kialakítása, erősítése - A helyi termelés, feldolgozás és fogyasztás összehangolása, a gazdasági tevékenységek, tranzakciók térségen belül tartása - A vidéki népesség egészségügyi ellátásának fejlesztése - A vidéki települések, falvak közösségi szolgáltatásainak erősítése - A vidéki települések infrastrukturális fejlesztése, elérhetőség javítás - A vidék kulturális és épített örökségének megőrzése, helyreállítása, fenntartható fejlesztése, a turizmusba való bekapcsolása - A vidékfejlesztés szellemi, szemléleti, kulturális megalapozása, tudásátadás - A vidékfejlesztés képzési, szakmai bázisainak kialakítása, erősítése - Fontos a helyi termelés, feldolgozás és értékesítés összehangolására ösztönző rendszer kidolgozása november 17

228 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek - Lényeges a helyben termelt áruk és szolgáltatások helyi értékesítése adóvonzatainak átgondolása, erős csökkentése, esetleg adómentessé tétele, továbbá a bürokrácia terheinek mérséklése - A civil szervezetek és az önkormányzatok kapcsolatainak erősítése, feladatátvállalások ösztönzése - A föld és birtokpolitika rendezése - A vidékfejlesztés támogatási rendszerének összehangolása (hazai és EU-s források), hogy a lehetséges szinergiák egymást erősítsék Ezen fejlesztési irányok teljesülésének a vonatkozásában bizonyos megyei önkormányzati feladatkörök jelentősége kiemelkedik, hiszen hidat képeznek a fejlesztési célok és ehhez kapcsolódó faladatok megvalósításának realizálása között. A megyei önkormányzat többek között: - dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról, illetve vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el a regionális fejlesztési ügynökség útján, amely anyagi vonatkozása miatt lehetőséget teremt a célok tényleges megvalósítására vonatkozóan - összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, amely segíthet allokálni a rendelkezésre álló forrásokat, szinergiát teremtve az egyes projektötletek megvalósításában. - a vidékfejlesztési koordinációs és egyéb feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot, amellyel legitimmé válik a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési intézkedései november 18

229 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 4. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAI ÉS BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEI AZ EURÓPAI VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VONATKOZÁSÁBAN Veszprém megye vidékfejlesztési feladatait és a beavatkozási lehetőségeket azokra a terültekre kell koncentrálni, amelyek összhangban vannak az országos fejlesztéspolitikai dokumentumon (OTFK), az országos stratégiai programon (Széchenyi 2020) és annak egyes operatív programjain (TOP, VP) kívül az Európai Uniós Vidékfejlesztési Politikával is. Az Európa 2020 stratégiával és a közös agrárpolitika átfogó céljaival összhangban a as időszakra szóló uniós vidékfejlesztési politika a következő három hosszú távú stratégiai célkitűzés megvalósítására irányul: - versenyképesebbé kell tenni a mezőgazdaságot, - gondoskodni kell arról, hogy társadalmunk fenntarthatóan gazdálkodjon a természeti erőforrásokkal, és megtegye az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez szükséges intézkedéseket, valamint - kiegyensúlyozott területfejlesztéssel többek között munkahelyteremtéssel és megőrzéssel meg kell erősíteni a vidéki gazdaságok és közösségek életképességét. Ehhez kapcsolódóan a Vidékfejlesztési politika 6 prioritást sorol fel, amelyet vidékfejlesztési szempontból országos és regionális szinten is (így a régiókat alkotó megyéknek közöttük Veszprém megyének - is) szem előtt kell tartani. Az iránymutatás szerint az alábbi 6 prioritásból legalább 4-nek teljesülnie kell: 1) ösztönözni kell a tudásátadást és az innovációt a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; 2) életképesebbé, versenyképesebbé kell tenni a mezőgazdasági termelés összes típusát, valamint támogatni kell az innovatív agrártechnológiák alkalmazását és a fenntartható erdőgazdálkodást; 3) elő kell mozdítani az élelmiszer-ellátási lánc megszervezését, az állatjólétet és a mezőgazdasági kockázatkezelést; 4) helyre kell állítani, illetve meg kell őrizni és erősíteni kell a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással kapcsolatban álló ökoszisztémákat; november 19

230 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 5) ösztönözni kell az erőforrás-hatékonyságot, és támogatni kell az alacsony széndioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaságra való átállást a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az erdészetben; 6) elő kell segíteni, hogy erősödjön a társadalmi befogadás, csökkenjen a szegénység és lendületet kapjon a gazdasági fejlődés a vidéki térségekben. E tekintetben a Veszprém megyei önkormányzatnak a feladata lesz, hogy az egyes vidékfejlesztési prioritásokat az országos Vidékfejlesztési Programnak megfelelő alintézkedési területekre bontsák és az adott alintézkedés célterületén felmerülő szükségletek elemzésével számszerűsített célokat határozzanak meg, amelyekhez a forrásszükségletet is meg kell nevezniük. Ez utóbbi tekintetében fontos kiemelni, hogy a finanszírozást túlnyomó részben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (továbbiakban: EMVA) biztosítja, részben tagállami, illetve regionális forrásokból, esetenként magánberuházásokból kell állni. Az EMVA források felhasználhatósága Magyarország teljes területére vonatkozik, valamennyi NUTS 2 és NUTS 3 szintű régiót lefed. (Ez utóbbit Magyarországon között a NUTS 3 szintű megyék képezik.) Az EMVA működése 3 fő területre bontható: 1. A mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása 1 2. A környezet és a vidék javítása 2 3. Az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése 3 1 A mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása alatt, a fiatal mezőgazdasági termelők támogatását, illetve a mezőgazdaságban termelő humántőke fejlesztését, mezőgazdasági és erdészeti üzemek korszerűsítését és az ezzel összefüggő mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztését értjük. Az alap ezen felül támogatja a munkavállalókat azokban a régiókban, ahol jelenős a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Mindemellett az alap prioritása kiterjed a mezőgazdasági termékek minőségének fejlesztésére is. 2 A környezet és vidék javításának célja alatt azok a pályázatok kaphatnak támogatást, amik hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, különösen azáltal, hogy a mezőgazdasági termelőket és az erdőgazdálkodókat a vidék és a természeti környezet megóvásának, valamint a természeti erőforrások védelmének és javításának igényével összhangban álló módszerekkel történő földterület-gazdálkodásra ösztönzik. A környezet és vidék javítása szorosan összefügg az ERFA környezetvédelmi kritériumával. 3 Az EMVA 3. tengelye az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése. Ide tartozik a természeti örökség védelme, a turisztikai tevékenységek fejlesztése, a falvak megújítása és a helyi kezdeményezések ösztönzése november 20

231 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Veszprém megye a Közös Stratégiai Keretről szóló Rendeletben rögzített közötti regionális besorolás szerint Magyarország Pest megye kivételével összes megyéjével együtt a kevésbé fejlett régiók (az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-27 átlagos GDP értékének 75 %-át) közé tartozik. A NUTS3 régiók szintjén meghatározott új város-vidék tipológia szerint túlnyomóan vidéki régiónak minősül. Ebből is látszik. hogy a megye adottságait figyelembe véve, a vidékfejlesztés, valamint a mezőgazdaság eddig kihasználatlan gazdasági erőforrásokkal rendelkezik, amelyek kiaknázása a megye gazdaságának hajtómotorját jelentheti Hazai vidékfejlesztési Intézményrendszerhez való kapcsolódás A vidékfejlesztési feladatok sikeres végrehajtásához javasolt a szoros együttműködés kialakítása a hazai Vidékfejlesztési intézményrendszer (Földművelésügyi Minisztérium, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat) egyéb szereplőivel. A Földművelésügyi Minisztérium feladatai: a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás, a többfunkciós mezőgazdálkodás, a vidékfejlesztés valamint a biztonságos és minőségi élelmiszerellátás; a fenti célokat szolgáló biológiai alapok, agrártermelés, erdő-, hal- és vadgazdálkodás, agrár-környezetgazdálkodás, térképészet és földügy, növény- és talajvédelem, növényés állategészségügy, élelmiszeripar, élelmiszerpiac és élelmiszerlánc-felügyelet; a vidéki közösségek életminőségének javítása, az agrár- és élelmiszer-gazdaság, a vidékgazdaság versenyképességének növelése, a vidéki, a helyi gazdaság és társadalom megerősítése, a munka- és megélhetési lehetőségek szélesítése; a környezet védelmét, a természet megőrzését, a víz- és vízgyűjtő-gazdálkodást, valamint a vízkárelhárítást szolgáló programok, rendszerek és intézmények központi irányítása; a szellemi infrastruktúrát jelentő kutatás, fejlesztés, innováció, szakoktatás, felnőttképzés feltételeinek megteremtése és irányítása; a felsorolt területeket érintő kül- és belkapcsolatok, a társadalmi párbeszéd kiszélesítése csakúgy, mint a célok megvalósítását szolgáló jogalkotás november 21

232 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal A Hivatal célja a támogatások jogszabályi előírásoknak megfelelő, az arra jogosult ügyfeleinek határidőben történő kifizetése. Tevékenységét jogszerűen, szabályozottan, hatékonyan, az illetékes felügyeleti szervek, valamint a társadalom elvárásainak megfelelően végzi. Mindezek megvalósítása érdekében biztosítja a szükséges infrastruktúrát és az erőforrásokat, munkatapasztalatát felhasználva közreműködik a vonatkozó jogszabályi környezet kialakításában, a társszervekkel partneri viszonyt tart fent, feladatellátása során a szakértő szervezetekkel együttműködik. Tevékenysége keretében ellátja a támogatások elbírálásával, a jogalap ellenőrzéséhez és a kifizetésekhez kapcsolódó egyéb intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat. Kérelmeket kezel, határozatokat ad ki, kifizetéseket engedélyez és teljesít, helyszíni ellenőrzéseket végez. Feladatai közé tartozik továbbá az információszolgáltatás, adattárolás, jelentéstétel, képzés, ügyfél-tájékoztatás. Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba szervezése, így az érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködő, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének összehangolása. A cél: a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása. Nem kevésbé fontos továbbá a gyakorlat-orientált térségközi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a magyar nemzeti érdekek és értékek európai képviselete. Az MNVH tevékenysége nyomán az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban együttműködő 27 tagország megismerheti a magyar fejlesztési eredményeket és a hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhatnak külföldi mintákból. A felsorolt intézmények számos ponton találkoznak a megyei önkormányzatokra is vonatkozó vidékfejlesztési feladatokkal, amelyek mindegyikét az Európai Vidékfejlesztési politika irányvonalai hatnak át. Ez az egymásra épülés a megyei önkormányzat beavatkozási területeinek meghatározása esetén megfelelő kiindulópontot jelent a források optimális felhasználása és a kitűzött célok realizálása tekintetében november 22

233 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 4.2. Javasolt beavatkozási lehetőségek A megyei önkormányzat esetében vidékfejlesztési feladatai, a megye társadalmi, gazdasági adottságai, valamint hazai és külföldi példák alapján a következő beavatkozási területek átgondolását, hatékonyságának a megvizsgálását javasoljuk megtenni: Megfelelő működési források esetében javasoljuk, hogy a megyei önkormányzat hozzon létre egy olyan, önkormányzati kertetek között működő Vidékfejlesztési Irodát, amely a megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak (pl. stratégiák véleményezése, összehangolása) operatív végrehajtója lehetne. A szervezet elsősorban a vidékfejlesztési stratégiák és akciók összehangolását végezné, közvetlen kapcsolatot tartana fenn a megye települési önkormányzataival (különös tekintettel a kisebb községekre, falvakra), ösztönözve őket saját stratégiájuk, projektötleteik kidolgozására, különösen a kisebb települések esetében pályázatokat figyel, javaslatot tesz pályázatok megírására alkalmas szervezetek kiválasztásában és híd szerepet tölt be a kistelepülések és támogatási rendszer megyei (Közreműködő Hatóság) és országos szervezeti egységei (pl. Földművelésügyi Minisztérium, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat) között, partnerkapcsolatokat épít ki a térség települési között közös projektek létrehozása érdekében, valamint a megyei közgyűlés által rendeletben elfogadott Helyi Akciócsoport szervezeti egységeinek működését összehangolja. Megfelelő működési források esetében javasoljuk továbbá, hogy a megyei önkormányzat hozzon létre egy olyan Közreműködő Szervezeti egységet, amely szorosan együttműködik a Vidékfejlesztési Irodával, és a Vidékfejlesztési források elosztásában fontos szerepet betöltő országos intézményrendszerrel (pl. Földművelésügyi Minisztérium, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) stratégiák véleményezése, összehangolása). A szervezet elsősorban a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források tekintetében látná el a támogatások elbírálásával, a jogalap ellenőrzéséhez és a kifizetésekhez kapcsolódó egyéb intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat. Kérelmeket kezelne, határozatokat ad ki, kifizetéseket engedélyez és monitoring feladatokat tekintetében nyomon követi az egyes fejlesztéseket és helyszíni ellenőrzéseket végez. A megyei önkormányzat a megyei vidékfejlesztés kapcsán erős potenciál bír, hiszen vannak olyan, a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források, amelyekről dönthet. Annak érdekében, hogy ezek a pénzügyi források megfelelő hatékonysággal szolgálják majd a megye vidékfejlesztési céljait, javasoljuk, hogy a megyei önkormányzat meghívásos alapon hozzon november 23

234 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek létre egy rugalmas keretek között működő Érdekegyeztető fórumot, ahol a megyei önkormányzat egyfajta moderátor, információ megosztó és a helyi problémákat megoldásában mentor szerepet játszó szereplőként lenne jelen. A fórumban való részvételre meghívást kapna a megye településeinek fejlesztéseiben közvetlenül érdekelt 1-1 tagja (polgármester vagy véleményformálásra feljogosított delegáltja), településenként 1-2 nagyobb agrár vállalkozásának képviselője, valamint a megyei Helyi Akciócsoportjainak 1-1 képviselője. Az egyes szervezeti egységek politikai legitimációját a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének rendeletalkotása szolgáltatná, olyan témákban, mint a megyei Vidékfejlesztési koordinációjában érdekelt szervezeti egységek szervezeti és működési szabályzatának megalkotásával, az egyes szervezetek közötti koordináció részletes szabályairól november 24

235 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 5. ÖSSZEGZÉS A fentiekből kitűnik, hogy a megyei önkormányzatoknak nemcsak a törvényileg meghatározott terület- és vidékfejlesztési feladatokkal kell számolniuk. Tevékenységük, felelősségük, beavatkozási lehetőségeik e téren is jóval nagyobb komplexitás felé mutatnak (pl. európai Uniós direktívák, vidékfejlesztési intézményrendszer kapcsolódási pontjai). Jelen tanulmány nem hivatott ezt a komplexitást teljes mértékben feltérképezni, mivel a dokumentum egy folyamatban lévő elemző munka részét képezi, amelyhez jelenleg rendelkezésre álló egyes adatbázisok sem véglegesek 4. Ahhoz, hogy a feladatokról és beavatkozási lehetőségek hatékonyságáról majd pontosabb képet kapjunk, végleges fejlesztés stratégiai és operatív programokra lesz szükségünk. Ismerve a megye társadalmi, gazdasági adottságait, arra volt lehetőségünk, hogy a jelenleg hozzáférhető információk alapján egy erős kiindulási alapot adjunk a potenciális beavatkozás lehetőségek későbbi, pontos azonosításához. A fenti lista bővebb kifejtésére és hatékonyságának vizsgálatára a tanulmány második részében kerül sor, fenntartva ezzel a lehetőségét az alábbi beavatkozási lista későbbi bővítésének, illetve szűkítésének. 4 A Széchenyi 2020 fejlesztési programcsomaghoz kapcsolódóan még nem rendelkezünk az európai Bizottság által is elfogadott Operatív programokkal. A tanulmány szempontjából releváns Vidékfejlesztési program (VP) még véleményezésre benyújtásra sem került, a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezete pedig bár benyújtásra került a Bizottsághoz, de még nincs elfogadva november 25

236 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek IRODALOMJEGYZÉK EC (1999): az 1260/1999 (VI.21) sz. EK Tanácsi Rendelet: A Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról. Council Regulation, Luxembourg. EMORT (2014): Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a közötti időszakra c. dokumentum csomag ESDP (1999) European Spatial Development Perspective: Towards a Balanced and Sustainable Development of the Territory of the EU. Committee for Spatial Development, Luxembourg. ESPON (2006): ESPON 2006 programme. European observation network on teritorial development and cohesion. European Commission Decision C(2003) 7 February 2003, Brussel. ETS (1985): European Charter of Local Self-Government, (15.X.1985). European treaty Series, 122, Strasbourg. Magyar Országgyűlés (1996): évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről. Magyar Országgyűlés, Budapest. Magyar Országgyűlés (1999): az évi XCII. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosításáról. Magyar Országgyűlés, Budapest. Magyar Országgyűlés (2011): a évi CXCVIII. Törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosításáról. Magyar Országgyűlés, Budapest. Magyar Országgyűlés (2013): a évi CCXVI. Törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosításáról. Magyar Országgyűlés, Budapest. Magyarország Kormánya (2014): Területfejlesztési Operatív Programjának (TOPÖ az Európai Bizottsághoz benyújtott változata Magyarország Kormánya (2014): Vidékfejlesztési Program (VP) az Európai Bizottsághoz benyújtott változata PESTTERV (2013): Veszprém megye területfejlesztési koncepciója november 26

237 2. számú melléklet Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAINAK KIFEJTÉSE és BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEINEK FELTÁRÁSA amely a Területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvényben (Tftv.) és annak módosításaiban meghatározottak figyelembe vételével készült II. rész február

238 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAI BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK Készítők:.. Besze Tamás Levente Tóth Anett Krisztina február 2

239 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek TARTALOM február 1. BEVEZETÉS BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK VERSENYKÉPESSÉGI MEGKÖZELÍTÉS A versenyképesség fogalmi meghatározása A területi versenyképesség vizsgálati lehetőségei,,,,,,, A beavatkozási lehetőségek irányai.,,,,,,, Összegzés.,,,,,,, BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK SZINERGIÁJA Hazai intézményi rendszer felépítése és vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Vidékfejlesztési Operatív program prioritásai BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK Általános természeti és társadalmi adottságok Mezőgazdaság Környezeti adottságok értékelése Összegzés BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK HAZAI ÉS NEMZETKÖZI ESETTANULMÁNYOK TÉRSÉGI GAZDASÁGI MODELLEKRE Példa relatíve magas jövedelmi szint elérésére (Olmos és Tóth Kft. tevékenysége) Rövid ellátási láncok: Tojásértékesítés (Youtyuk, Veszprém megye) Sikeres és sikertelen térségi összefogások: A dán szövetkezeti modell és a Mórakert Összegzés IRODALOMJEGYZÉK február 3

240 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 1. Bevezetés Az elmúlt években a városok, városhálózatok és vidéki térségeik vizsgálata közben rengeteg megoldásra váró kérdés merült fel, nemcsak hazánkban, de összeurópai szinten is. Többek között ilyen a napjaink területfejlesztési koncepciói között egyre inkább alakot öltő, kiegyensúlyozott, többpólusú európai tér megvalósításának és a város-vidék kapcsolatának kérdése is. Köztudott, hogy a magyar településhálózat strukturális és egyben funkcionális hiányosságokkal küszködik, ami a globális versenyben igen megnehezíti az ország megfelelő pozicionálását. A problémának alapvető történelmi gyökerei vannak: a XX. század első felében az ország területének többszöri változása, majd ezt követően a szocialista világrendbe való beilleszkedés alapjaiban gátolta a policentrikus településhálózat kialakulását, amely a mai regionális gazdaságtan ismérvei alapján a kiegyensúlyozott térbeli gazdasági fejlődéshez nélkülözhetetlen. Erős térségi központok nélkül a vidék fejlődése sem lehetséges. S bár elmélet elméletet követett, kezdve a trianoni békeszerződés kritikája kapcsán Teleki Pál által megfogalmazott (és gyorsan elterjedt) tájelmélettől (1920-as évek) Magyari Zoltán közigazgatási reformelképzelésein keresztül (1930-as évek) az ország monocentrikus térszerkezetének megszüntetésére irányuló Országos településhálózat-fejlesztési koncepció megalkotásáig (1971), a negatív térbeli hatásokra végleges megoldást jelentő politikai és gazdasági válaszlépéseket mind a mai napig nem sikerült megtenni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a monocentrikus térszerkezettől pozitív elmozdulást elősegítő intézkedések idáig nem történtek, azonban ezek csak részeredményeket szültek. Ezt erősíti Somlyódiné Pfeil Edit (2006) egy kissé jövőbelátó megállapítása, aki az Országos területfejlesztési koncepció (OTK) és Országos fejlesztéspolitikai koncepció (OFK) elfogadása után 1, de még az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) elfogadása előtt azon véleményének adott hangot, hogy bár a versenyképességi pólusoknak az ÚMFT-be való beépülése nagy fegyvertény, valódi szerepkörük megtalálása és eredményes működtetésük nem lesz könnyű feladat. Az ÚMFT (2007) szerint hosszú távú fejlesztési célok (a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés) elérése a fejlesztési pólusként megjelölt városok gazdasági növekedéshez való hozzájárulásával, policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer segítségével valósítható meg. A hosszú távú, kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításához ugyanis szükség van 1 Az OTK 96/2005 (XII. 25.) és a 97/2005 (XII.) elfogadásával a magyar területfejlesztési politikába hivatalosan is bekerültek a policentrikus területfejlesztés egyes elemei február 4

241 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Budapest gazdasági túlsúlyának ellensúlyozására és az ország monocentrikus szerkezetének feloldására, amit funkcionálisan kijelölt városok technológiai innovációra épülő, kiemelt fejlesztései révén kívánnak megalapozni. Ez az elképzelés azonban Somlyódiné Pfeil (2006) megérzése szerint az ÚMFT tervezési és későbbi társadalmi egyeztetési szakaszában meggyengült. Hathatósan nem tudott megvalósulni Budapest és Pest megye gazdasági súlyának csökkentése, mivel az ehhez szükséges regionális pólusközpontok nem kaptak megfelelő segítséget. A policentrikus területfejlesztés regionális bástyáinak hiánya pedig lehetetlenné tette a helyi városi és vidéki érdekek alulról szerveződő érvényesülését. Bár a hazai fejlesztéspolitikának nagy hibája olyan gazdaságélénkítő folyamatoknak - mint például a klaszteresedés - felülről kiinduló generálása, amelyek valójában alulról felfelé történő tervezés mellett fejlődnek ki igazán, mégis a versenyképességi pólusok aktuális kijelölése nem tűnt elhibázott döntésnek. A probléma a kijelölt központok támogatási szándékának meggyengülése okozata. A kijelölt öt nagyváros (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc) ugyanis lakosságszám, 1 főre jutó GDP, elérhetőség, kapcsolati rendszerek értékelése alapján a leginkább alkalmas arra, hogy hazai szinten a térségükre gazdaság- és vidékfejlesztési hatást gyakoroljanak, és hazai gazdasági potenciáljuk révén elérjék a nemzetközi városhálózatba való bekapcsolódást is és elősegítsék a vidéki térségek mezőgazdasági potenciáljának más nemzetközi agrártérségekkel való kapcsolati hálójának (pl. értékesítési láncok) kialakulását. A következő Európai Uniós programozási időszakra építő Széchenyi 2020 program csomag azonban új reményt adhat, hiszen a fejlesztési alapelvek között nagy hangsúlyt kapott a Közösség vezérelt Helyi Fejlesztések (ún. CLLD), azaz az alulról építkezés szerepe, illetve a tervezett as Operatív programok különálló helyet kapott a Vidékfejlesztés is (Vidékfejlesztési Program /VP/). E bevezetőnek szánt gondolatokkal azt kívántuk érzékeltetni, hogy a Megyei Önkormányzatok bármilyen eszközökkel is kívánják a térség vidékfejlesztését ösztönözni - összhangban az Európai Uniós Területfejlesztési fejlesztési irányelvekkel -, ez akkor lehet csak sikeres, ha a térség (jelen esetben a megye) teljes egészét magába foglaló megyei önkormányzati beavatkozási lehetőségek felelőseinek különböző térségi pólusokat (településeket, különböző székhelyen lévő intézményeket) neveznek ki. Ahhoz pedig, hogy a beavatkozási eszközök minél szélesebb spektrumot fogjanak át, ezeket érdemes több szempontból is megvizsgálni. Az előzetes elemző anyagok, illetve a megyei február 5

242 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek önkormányzat munkatársaival folytatott személyes megbeszélések alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a megyei önkormányzat vidékfejlesztéssel kapcsolatos beavatkozási lehetőségeire 4 dimenzió mentén teszünk javaslatot: - versenyképességi szempontú vizsgálatok - a Széchenyi 2020 tervezett Operatív programjainak összevetése - a megyei természeti és társadalmi adottságai - nemzetközi és hazai esettanulmányok A fenti vizsgálati szempontok természetesen szubjektívan lettek beazonosítva, melynek kapcsán arra törekedtünk, hogy ezek hűen tükrözzék a Veszprém Megye adottságait és a Megyei Önkormányzat munkatársaival folytatott közös eszmecserék konklúzióit. A javaslatok ezért újabb információk, véglegesített dokumentumok (pl. jóváhagyott Operatív Programok) esetében átdolgozhatóak, illetve új nézőpontok szerint kiegészíthetőek február 6

243 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 2. Beavatkozási lehetőségek Versenyképességi megközelítés Mielőtt javaslatot tennénk a Veszprém megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai és beavatkozási területei vonatkozásában, pár szóban érdemes kitérni, hogyan is értelmezhető a fejlesztés, fejlődés? Van e erre kialakult definíció és módszer? Ennek kapcsán azért is érdemes foglalkozni a Bevezetőben már említett policentrikus városhálózatokkal, mert vonatokozásukban a versenyképességet számos tanulmány újszerű megközelítésben értelmezi: már nem egyszerűen városok, hanem környező vidéket is magába foglaló városrégiók gazdaságfejlesztési- és versenyképességi fontosságára helyezik a hangsúlyt. A kiegyensúlyozott és policentrikus városhálózat kialakításának célját, az európai területfejlesztési törekvések egyik alappilléreként évi első német elnökség idején a területrendezésért, építésügyért és városépítészetért felelős német Szövetségi Minisztérium dolgozta ki (Somlyódiné Pfeil 2006). Az utóbbi tíz évben az Európai Unió regionális politikájában a kiegyensúlyozott, többpólusú területfejlesztési elvek egyre több figyelmet kaptak. Az 1999-ben elfogadott, az Európai Unió területfejlesztési alapdokumentumaként kezelt Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP - European Spatial Development Perspective) tagállamok számára megfogalmazott ajánlásai szerint - többek között - elsősorban egységes, policentrikus város-hálózat kialakításával érhető el az, hogy az Európai Unió területe a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés felé haladjon (ESDP 1999). Az ajánlások érvényesítéséhez szükséges vizsgálati eredmények alapját az ESDP-hez szervesen kapcsolódó kutatási hálózat - ESPON 2013 elnevezésű programja is olyan kutatási témákkal vitte tovább, mint évben az elsők között kiírt, Városok és agglomerációk: funkcionalitásuk és fejlesztési lehetőségeik az európai versenyképesség és kohézió szempontjából címet viselő alkalmazott kutatási projektekre vonatkozó felhívás (ESPON 2007). ebben is hangsúlyos szerepet kapott a gazdasági és térségi fejlődés egy lehetséges mérése, a versenyképesség faktorainak meghatározása A versenyképesség fogalmi meghatározása A verseny az egyik legfontosabb közgazdasági fogalom, amelyben a globális folyamatok térbeli vetületét leíró globális-lokális paradoxon a határtalan piaci versenyt és egyben a vállalati versenyelőnyök forrásainak térbeli koncentrációját jeleníti meg (Lengyel 2003). A február 7

244 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek fogalom értelmezése azonban nem könnyű feladat, melyet Michael E. Porter véleménye is megerősít. Ugyanis a nemzetek versenyképességével foglalkozó könyvében a kutatási eredményekkel kapcsolatban a következőképpen fogalmaz: ami világossá vált számunkra az, hogy nincs egy általánosan elfogadható definíció a versenyképességgel kapcsolatban (Porter 1998, 22). A hagyományos felfogás szerint a versenyképesség a termelékenységgel áll szoros kapcsolatban, de mégsem azonos vele. A termelékenység csak a múlttal és a jelennel foglalkozik, míg a versenyképesség fogalma két dolgot hordoz magában: az adott pillanatig elért (múlt és jelen) fejlettségi szintet és a jövőbeni helytállásra való képességet, illetve a jövőbeni fenntarthatóságot (Lengyel 2003). Az Európai Unió dokumentumaiban a versenyképesség egységesen elfogadott definíciója először a hatodik periodikus jelentésben került meghatározásra: a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szinttartós létrehozására, miközben a nemzetközi versenynek ki vannak téve (EC 1999, 75. o, Lengyel 2000, 974, o.). Az Európai Unió bizottsági anyagai, valamint a szakértők többsége is erre a fogalomra támaszkodik, amikor versenyképességről beszél. Ennek elsődleges oka az, hogy a közgazdászok által elvárt termelékenység mellett az Európai Unióban a foglalkoztatottság növelése is kiemelt cél (Lengyel 2000), s az egységes definíció mindkettőt magában foglalja. A definíció előnye, hogy igen széles körben értelmezhető, hiszen a vállalatoktól a régiókon át kiterjed egészen a nemzetek feletti régiókra is. Tartalmazza továbbá a globalizáció egyik legfontosabb kihívásának, a nyitottságnak a kritériumát is. A fogalmi megközelítés ezen felül kényelmes, hiszen két mérhető közgazdasági kategóriát emel ki: a jövedelmi és a foglalkoztatottsági szintet (Lukovics 2007). Ezt a fogalmat az Európai Unión belül egységes és elfogadható meghatározásnak tekintik, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy ugyanazon kritériumokat lehet alkalmazni az egyes szereplőkre és versenytípusokra. Versenyképesség területi dimenziója: rivalizálás és sikeresség Az Európai Unió regionális politikájában egyre fontosabb cél a kiegyensúlyozott, többpólusú területfejlesztés megvalósítása, melynek kapcsán a kohézió és a felzárkóztatás egyik legfontosabb eszközének a versenyképesség javítását tekintik (Fenyővári-Lukovics 2008). A feladat azonban nem könnyű, hisz a cél megvalósítása folyamán már az eszköz február 8

245 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek megragadásánál akadályba ütközünk. Több szakirodalomban ugyanis a verseny helyes fogalmi meghatározásán túlmenően kérdésként merül fel, hogyan értelmezhető a verseny területi egységekre, azaz területek versenyezhetnek e egymással? Krugmann (1996a, 1996b) szerint a verseny igazából vállalati kategória és félrevezető lehet a versenyképességnek területi vetületéről beszélni, mert olyan földrajzi egységek, mint például a városok és városrégiók nem végeznek olyan üzleti tevékenységet, ahol ezt értelmezni lehetne. A DTI (1998) tanulmánya ezt a véleményt megerősítendő a versenyképességet azzal a készséggel azonosítja, hogy egy adott vállalat a megfelelő terméket vagy szolgáltatást, a megfelelő áron, a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben előállítsa, azaz a fogyasztói igényeket hatékonyabban elégítse ki, mint versenytársai. Ennek értelmében a verseny elsősorban üzleti tevékenységekre értelmezhető, amelyek inkább köthetőek vállalatokhoz, sem, mint területi egységekhez. A verseny területi értelmezésének további problémája, hogy a klasszikus versenyfogalom a zérusösszegű eredményt foglalja magába, ami azt jelentené, hogy egy területi egység (pl. régió) csak úgy válhat sikeressé, ha egy másik egyidejűleg hátrányba kerül (Lengyel 2003). Ezek szerint a versenyzés nem tekinthető hatékonynak, mely szemben áll azzal a megállapítással, hogy a kiegyensúlyozott területfejlesztés hatékony eszköze lehet a versenyképesség javítása. Krugman (1994) szerint olyan területi egységek, mint a régiók között így versenyről nem, hanem csak egyfajta rivalizálásról beszélhetünk. Ez a megközelítés egyezik Michael E. Porter 90-es évek elején tett megállapításaival, miszerint a verseny helyett érdemesebb a termelékenység fogalmával megfogni a területi egységek közötti rivalizálást (Lukovics 2007). Így a vállalatoknál a versenyt a piaci versenyben való helytállással, míg területi egységeknél a nemzetközi versenyben való sikerességgel azonosítják be. Ez a fajta rivalizálás pedig sokkal jobban hasonlít a sportversenyek esetében tapasztalható vetélkedéshez, ahol a legjobban teljesítő versenyzők győznek, de a többi versenyzőt a győzelemről való lemaradás lelki fájdalmain kívül visszafordíthatatlan hátrány nem éri, újra indulhatnak a következő versenyben (Lukovics 2007). A területi rivalizálás kapcsán azonban különbséget kell tenni országok közötti és azokon belül egységek versenyjellegű szituációi között. Míg az előbbiek esetében a komparatív előnyök játszanak fontos szerepet, addig az utóbbiaknál az abszolút előnyök bírnak jelentőséggel (Lengyel - Rechnitzer 2004, Lukovics 2007). Porter szerint nemzetgazdaságok szintjén azért tudnak érvényesülni a komparatív előnyök, mert elegendő nagyságú a kritikus tömeg, valamint a legtöbb gazdasági ágazat piaci február 9

246 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek igényeihez alkalmazkodik a felvevőképességük (Fenyővári - Lukovics 2008). Porter szerint a komparatív előnyök elmélete továbbra is érvényes bizonyos megközelítésből, viszont a globális gazdasági jelenségekből kifolyólag a továbbfejlesztésre van szükség, amelyet a kompetitív előnyök elmélete ír le. Ebben új tényezőket rendszerezve a nemzeti jólétet nem a meglévő (komparatív) tényezőktől, hanem az ország gazdaságpolitikájától és a vállalati versenystratégiáktól teszi függővé (Lengyel 2003). A területi versenyt elfogadó álláspontok közül az IMD World Competitiveness Yearbook 2 emelkedik ki, amely évente közli az országok versenyképességi rangsorát. Az IMD szerint a nemzetek közötti verseny kialakulása az életszínvonal fenntartása és növelése érdekében alakult ki, valamint a globális piacok nyitottsága miatt, ahol érvényesül a tőke és a javak és szolgáltatások szabad áramlása (Lengyel 2003). Ennek fényében Lengyel (2003) a területi versenyképességgel kapcsolatban a következőképpen fogalmaz: a területi versenyképesség egy olyan folyamat, amely a területi egységek között zajlik és célja a régióban, városban élők jólétének növelése regionális, helyi gazdaság fejlődésének elősegítésével, amely fejlődést bizonyos csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve, rivalizálva próbálnak befolyásolni explicit vagy gyakrabban implicit módon (Lengyel 2003, 153.o.). Ezek szerint a területi versenyképesség létező közgazdasági kategória, amely során az adott területi egységeknek olyan üzleti környezet kell kialakítaniuk, amely az innovatív, magas hozzáadott értéket képviselő vállalati tevékenységek helyi letelepedését segíti elő 3. Ez természetesen hozzájárul az üzleti kapcsolatok hálózatosodásán keresztül a térség gazdasági fejlődéséhez, és ezáltal magas foglalkoztatottsági szint mellett kimagasló jövedelmi szintet és magas életszínvonalat eredményez az ott élők számára. A területi verseny ezen dimenzióban való értelmezése többségében elfogadottá vált, melynek értelmében - Porterhez hasonlóan, aki későbbi munkáiban versenyképesség alatt a termelékenység magas szintjét és növekedési ütemét értette - a területi egységeknél is a termelékenység vált ez egyik legfontosabb, de nem az egyetlen mutatóvá (Gardiner et al 2004, Lengyel 2000) A területi versenyképesség vizsgálati lehetőségei 2 Az évkönyvet a Lausane-i International Institite for Management Development (IMD) 1987-től évente adja ki 3 Maleczki (2002) arra a megállapításra jutott, hogy a területi versenyben az országon belül a szűkösség két alapvető tényezőre vezethető vissza: a speciális szakértelmet igénylő befektetésekre és a tehetséges szakemberekre. Annak érdekében, hogy a városokban munkahelyet teremtsenek és magas jövedelemszintet érjenek el a települések a jövedelmező cégek helyben történő letelepedéséért versenyeznek úgy, hogy kedvező üzleti környezet kialakításával vonzóbbá váljanak az egyébként szűkösen rendelkezésre álló befektetők szemében (Lukovics 2007) február 10

247 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek A területi versenyképesség létezésének elismerése maga után vonja a kérdést, hogyan lehet elemezni helyesen a területi alapon folyó versenyt? Számos kísérlet született e versenytípus megfelelő modellezésére, de csak kevés vált elfogadottá. Az elismertséghez mindenekelőtt fontos volt, hogy az egyes modellek valamilyen módon kapcsolódjanak az Egyesült Államok Versenyképességi Tanácsa által a területi versenyre vonatkozóan megalkotott standard versenyképességi fogalomhoz, amely szerint korrekt vizsgálati eredményekhez akkor juthatunk, ha a tényleges gazdasági teljesítmények (pl. nemzetközi piacokon értékesíthető (azaz versenyképes) termékek előállítása) mellett olyan tényezőket is vizsgálunk, mint a lakosság jóléte, életszínvonal emelkedése (Lengyel 2003). A hagyományos közgazdasági irányzatok versenyképességgel kapcsolatos vizsgálataikban általában nem vizsgálják a társadalmi-gazdasági különbözőségeket, hanem tisztán a gazdasági teljesítményt (outputot) állítják a fókuszba. Azonban számos olyan input-, illetve gazdaságon kívüli tényező is létezik, amelyeket azért érdemes releváns elemként kezelni, mert például területi versenyképességi vizsgálatok esetén felszínre hozhatják az adott területek közötti különbségeket (Lukovics 2007). A területi versenyképesség regionális vonatkozásaiban alapvetően számos modellt alkottak, amelyek többféle megközelítésben vizsgálják ezt a kérdéskört. Az ismertebbek és elfogadottabbak közül kiemelhető Budd és Hirmis RCC (Regional Compatitiveness Capacity) modellje, a Cambridge-i egyetem kutatócsoportjának competitiveness hat (versenyképességi cilinder) elemzési modellje, a versenyképességi fa vagy Lengyel (2000) piramis modellje. Mindegyik modell megegyezik abban, hogy a területi versenyképesség fentebb említett, általános definíciójához kötődően, a korábbiaknál szélesebb aspektusban, több tényező egymásra hatását vizsgálva jut el a végkövetkeztetésekhez. Budd és Hirmis (2004) publikálta először a regionális versenyképesség értelmezését a korábbiakhoz képest jóval tágabb értelmezésben. Tanulmányukban az ún. RCC-modell segítségével a regionális versenyképességet többféle vetületben (komparatív és kompetitív előnyök, X-hatékonyság, agglomerációs előnyök) és ezek kombinációjában vizsgálták. A modellben az X hatékonyság elméletét 4 használták fel a komparatív és kompetitív előnyök és kapcsolt elemeik integrálására. A modell végkövetkeztetése szerint a területi versenyképességben inkább az abszolút előnyök játszanak fontos szerepet, hisz a valóságban nemlétezik olyan piac, amely minden egyes szereplő számára megfelelő helyet biztosítana a nemzetközi munkamegosztásban. Az abszolút előnyök kiaknázásában az lesz a mérvadó, hogy 4 X-hatékonyság: Egy vállalat lényegében akkor tekinthető X-hatékonynak, ha inputjai minimalizálása során maximalizálja az outputját február 11

248 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek az adott területi egység el tudja e érni azt a kritikus tömeget, amellyel már versenyképes lehet a piacon (Lukovics 2007). Az angol szakirodalomban csak competitiveness hat -nek nevezett, Cambridge-i egyetem kutatócsoportja által kidolgozott modell a gazdasági eredményeken kívül más egyéb tényezőket is bevon a területi versenyképesség elemzésébe (Martin et al 2005). A modell a jól ismert gazdasági eredmények vizsgálatán (pl. GDP/fő) túlmenően olyan tényezőket is indikátornak tart, mint munka, tőke, föld vagy például az üzleti környezet, társadalmi tőke, infrastruktúra, innovációs készség. Ez előbbi modellekhez hasonlóan a versenyképességi fa is szakít a korábbi hagyományokkal és nem kizárólag a gazdasági eredményeket (outcomes) tekinti a területi versenyképesség egyedüli meghatározóinak. A modell komplexen, több tényezőt vizsgál, amelyben az egyes elemek egymásra hatása és egymásra épülése igen meghatározó. Ezen túl menően a korábbiakhoz képest újdonság, hogy a Jaan Maarten de Vet vezette kutatócsoport organikus modellje felveti a versenyképesség ciklikus változásának lehetőségét (de Vet 2004). Eszerint a versenyképességet olyan gyökér elemek határozzák meg, mint a tehetség, innováció, kapcsolatok és vállalkozói készség, amelyen egy szilárd termelékenységi struktúra növekedhet, mely folyamatnak a gyümölcse többek között a magas foglalkoztatottság és jövedelem mellett az egészséges, kulturált környezet és társadalmi jólét lehet. A folyamat ezzel természetesen nem zárul le, hiszen a learatott gyümölcsök milyensége visszacsatolásként meghatározhatja a folyamat újratermelődésének a minőségét is. Az előbbiekhez hasonlóan a regionális versenyképesség piramis modellje is a területi versenyképesség általánosan elfogadott definíciójából indul ki, azaz két jól mérhető tényező, a jövedelem és a foglalkoztatottság áll a középpontjában (Lengyel 2000). A modell centrumában versenyképességi fához hasonlóan a jólétet szimbolizáló életminőség áll, amelynek színvonalát a regionális jövedelem, valamint az ezt meghatározó munkatermelékenység és foglalkoztatottság befolyásolja. A piramis modell alapjait képező ún. sikerességi faktorok 5 pedig az Enyedi György által a városok sikerességét meghatározó 10 tényezővel mutat rokonságot (Lukovics 2007). A modell komplexitását jelzi, hogy egyaránt kiterjeszthető vállalatokra és jól beazonosítható területi egységekre is, valamint vizsgál jelenlegi (pl. munkatermelékenység) és jövőbeni (innovációs kultúra) versenyképességi állapotot meghatározó elemeket is. 5 A 8 sikerességi faktor leginkább olyan input tényezőknek feleltethetőek meg, amelyek szoros kapcsolatban vannak egymással, így együttesen határozzák meg az adott vállalat vagy területi egység versenyképességét február 12

249 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Nemcsak a piramis modellnek, de általánosságban vett elemzési helyzeteknek alapkövetelménye, hogy a vizsgált egység beazonosítható legyen. A régiókra vonatkozó meghatározások közül ennek a feltételnek a regionális tudomány három tradicionális, Benko (1999) és Maleczki (1997) által meghatározott régiótípusa közül a politikai régiót (political region), másképpen közigazgatási-statisztikai régió felel meg leginkább. Ebben az esetben a régiós lehatárolás közigazgatási, területi tervezési és információgyűjtési (statisztikai) szempontokat helyez előtérbe, több esetben így az ország adminisztratív területi beosztásának egyik szintjét képezi. Ilyen politikai-adminisztratív szempontú területi beosztásnak tekinthető például az elsősorban statisztikai és területfejlesztési célból létrehozott nómenklatúra, az EU úgynevezett NUTS rendszere (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques), amelyben a régió kifejezése gyűjtőfogalomként szerepel. Így adódik a kérdés, hogy olyan területi egységekre - mint városok, melyek határai az utóbbi évtizedekben újabb értelmezést nyernek vagy a városrégiók, amelyek azonosításával kapcsolatban nincsen világos egyetértés - versenyképességére milyen mérési lehetőségei adódhatnak? Van e egyértelmű konszenzus a vizsgálati módszerek vonatkozásában? A városok versenyképessége A globalizációnak köszönhetően a verseny kiteljesedett. Ahhoz, hogy a városok ebben a vetélkedésben sikereket érjenek el, számukra is szükséges azonosítani azokat a tényezőket, amelyek versenyképességi előnyöket jelentenek. Az utóbbi években tapasztalatai azt mutatják, hogy valódi, fenntartható fejlődést azok a térségek tudnak felmutatni, amelyek tudásalapú gazdaságfejlesztésben gondolkodnak (DTI 1998). Azt, hogy ekkor milyen jellegű tudásra helyeződik a figyelem, persze több tényező is befolyásolja (OECD 1995) 6. Ami biztos, hogy bármiféle tudásról is van szó, a tudás bázis növelésének leghatékonyabb módja a kutatás-fejlesztés (röviden: K+F) típusú fejlesztések ösztönzése. Malecki (1997) lineáris modellje a kutatás-fejlesztést, mint tudást generáló eszközt írja le, amely elősegíti az innováció alapú fejlődési útvonalak meghatározását. A kutatás-fejlesztés tehát alapvetően a versenyképesség alapkategóriáit (úgymint jövedelem, munkatermelékenység és foglalkoztatottság) meghatározó innovációt, új technológiák és új termékek bevezetését jelentő tényező. Ezen tényező támogatásának célja a K+F eredményeinek vállalati versenyelőnyökben való elterjedése, a több terület egyidejű 6 Az évben megjelent Industry and technology, scoreboard of indicators címmel megjelent kiadványa a tudás bázison alapuló fejlesztéssel kapcsolatban 4 féle tudástípust azonosít be: technológiai, fogyasztói ismereteken alapuló, humán tőke és a termelés pénzügyi inputjaihoz kapcsolódó tudást február 13

250 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek fejlesztését megába foglaló innovációs kultúra megteremtése (Lengyel 2003). A városok globális versenyképessége így jórészt a helyi vállalkozások innováció adaptációs képességében és saját kutatásokra alapozott fejlesztésekben rejlik. Ez hosszú távon olyan üzleti sikereket jelenthet, melyek a régiók és városok valódi versenyképességét jelentő magas foglalkoztatottsági rátát, gazdasági nyitottságot és - a lakosság széles rétegeire jellemzően - az egy lakosra jutó jövedelem tartósan magas szintjét eredményezik (Lengyel Rechnitzer 2000). Ezért is bír nagy jelentőséggel a Magyar Kormány által novemberben elfogadott Intelligens szakosodási stratégia (S3), amely egy új típusú, KFI folyamatok hatékonyabb támogatását lehetővé tevő, ezáltal a térségek (nemzetek, régiók vagy megyék) tudásalapú gazdasági fejlődését célzó stratégia. Az S3-ban kiemelt hangsúlyt kap az ún. Entrepreneurial Discovery Process (EDP). Ez azt jelenti, hogy a helyi szereplők a térségi gazdaság és társadalom változásainak folyamatos és módszeres érzékelésével és elemzésével, az érintettek széles körének aktív részvételével, vállalkozói szemmel, kockázatokat vállalva hozzanak meg a térség szempontjából tartós fejlődést eredményező, a jövő innovációival kapcsolatos jelenbeli döntéseket. Persze a kutatás-fejlesztésen kívül a városok eredményes szereplésére ezen kívül más tényezők is hatással vannak. A városok sikerességével foglalkozó tanulmányában Enyedi (1998) 10 olyan tényezőt határoz meg, amelyek a sikerességet alapvetően befolyásolják. A tényezők között természetesen ugyancsak szerepel a tudásalapú gazdasági tevékenységek és a kutatás-fejlesztésekből kiinduló innovációs képesség. A tényezők összessége arra enged következtetni, hogy a város versenyképességét legjobban egy olyan tudásalapú, innovatív, gyors információ-áramlást biztosít és a változásokra rugalmasan reagáló környezet segíti elő, amelyhez az alapot a város lakóinak szellemi tőkéje, tudáskészlete adhatja. Enyedi szerint az ilyen alapon végbemenő fejlődés eredményeképpen növekvő előállított jövedelem jelentős része helyben marad újabb (akár munkahely teremtő) befektetésekre, a vállalkozói és személyi jövedelemre, adók formájában városműködtetésre és fejlesztésre (Enyedi 1998). A befektetések révén emelkedő életszínvonal és a településfejlesztésnek köszönhetően kialakuló élhetőbb városi környezet pedig nyilvánvalóan visszahat az identitás-tudat helyi szintű erősödésre. A város sikerének közösségi megélése pedig további alapot szolgáltat a versenyképesség életben tartására, amelyért nap, mint nap újra meg kell küzdeni. A város versenyképességét tehát alapvetően meghatározó tudás-bázis kialakulása azonban nehézségekkel teli folyamat. A tudás generálása, azaz kutatás-fejlesztés révén új technológiák, termékek kifejlesztése, valamint ezek széles körben való elterjesztése igen költséges folyamat. Egy adott ország - és lokális szinten a városi fejlesztéspolitikáját február 14

251 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek meghatározó kormányzati fejlesztési stratégiáknak a térség versenyképességének növelésével kapcsolatban kiemelt jelentőséggel bírnak. Ugyanis olyan fejlesztési programokkal kell, hogy segítsék a gazdaság szereplőinek a működését, amelyek tudásbázis kialakulását a magánszektornak fejlesztésekhez kapcsolódóan nyújtott támogatásokkal (adócsökkentés, kormányzati megbízások stb.) stimulálják (Lever 2002) 7. Az utóbbi években azonban a települések versenyképességével kapcsolatban kérdésként egy új dimenzió került előtérbe: a városok versenyképességét előmozdító fejlesztési programoknak valóban csak a városokra vagy a települések széles kapcsolatrendszerrel hozzájuk tartozó terültekkel együtt, ún. városrégiókra összpontosítsanak. Új területi egység a versenyképességi elemzésekben: a city region (városrégió) Az Európai Unió regionális fejlesztéspolitikájában az utóbbi években kulcsszerepet játszó városok jelentőségének növekedése Green Tracey Cowling (2007) 22 tanulmányt felölelő vizsgálata szerint többek között abban keresendő, hogy a település határok értelmezése rugalmasabbá vált. A városokat önmagukban lehatárolni ugyan nem nehéz, bár számos aspektusból közelíthetjük meg a kérdést. A legalapvetőbb meghatározás szerint a várost közigazgatási határai szerint és ezen felüli azzal a területtel azonosíthatjuk, amelyre a szolgáltatásuk kiterjed (Green Tracey Cowling 2007). Egy másik megközelítésben Frey és Zimmer (2001) a városokat 3 alapvető tulajdonság alapján jellemezi: a település lakosságának száma és népsűrűsége (ökológiai elem); a település - alapvetően nem mezőgazdasági tevékenységekre épülő - gazdasági arculata; a lakosság városias karaktere (társadalmi elem). Az utóbbi években azonban ezeket a tulajdonságokat szélesebb aspektusban kezdték vizsgálni, hisz a gazdaságfejlesztés szempontjából kulcsterületeknek értelmezett városi terek egyre inkább gazdasági-társadalmi kapcsolatokkal átszőtt agglomerációkká, illetve városrégiókká kezdtek válni. Ebben az esetben azonban problémát okoz, hogy míg a közigazgatási határai szerint a város jól lehatárolható területi egységet képez, addig a városrégió definiálásakor nehézségekbe ütközünk. A városrégiókat leginkább egyfajta csomóponti (nodal) régióként azonosíthatjuk, hisz ezeken a területi egységeken belül a gazdasági tevékenységek a csomóponti régiókra jellemzően sűrűsödnek 8. Hagett (2001) szerint is a csomóponti régiók 7 Lever (2002) szerint a tudást, mint versenyképességi alaptényezőt nemzeti szinten kell irányítani, hisz a tudás-bázis kialakulását elősegítő kutatás-fejlesztések kormányzati támogatása is általában nemzeti fejlesztési programokban jelenik meg, mint a brit Forsight program. 8 Benko (1999) által 3 alaptípusba sorolt régiók közül a csomóponti régió esetében a teret, mint erőteret vesszük alapul, ahol a gazdasági tevékenysége térbeli sűrűsödése a meghatározó tényező február 15

252 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek általában egy vagy több általában, szolgáltatási funkciókkal rendelkező központi területtel rendelkeznek, így a csomóponti régió leginkább egy város és valamilyen szempontrendszer alapján beazonosítható funkcionális vonzáskörzeteként értelmezhető. Charles (2001) a fentiekhez hasonlóan ugyancsak funkcionális megközelítésből azonosítja be a város régiókat: funkcionálisan belsőleg összetartott földrajzi városi terület, amely egy magterületen kívül magába foglal olyan hátországként értelmezhető, kisebb városi központokat és vidéki területeket, amelyek társadalmilag és gazdaságilag egymásra utaltak (Charles 2001). Eszerint a városokat gyakorlatilag a saját régiójuk gazdaságába beágyazott területnek tekinthetjük, amelyek a régiójukat alkotó területekkel hasonló tulajdonságokat mutatnak fel (Sassen 2005). Így gyakorlatilag a városokat felfoghatjuk mind egy jól lehatárolható területi egységként és más aspektusból a különböző, rugalmasan alakuló, egy adott területen (a városrégióján) belül szétszórt, burjánzó kapcsolati hálózatként is, amely már egy adott város fizikai határain jóval túlmutat (Robinson 2005). Az Európai Unió regionális politikájában a decentralizáció és szubszidiaritás alapelveinek teljesüléséhez az ilyen jellegű kapcsolati hálózatok megerősödése előmozdíthatja a policentrikus gazdaságfejlesztésre épülő fejlesztési stratégiák magterületeinek újragondolását. Ugyanis Gertler (2002) szerint adott térség versenyképességének alapját képező tudás és innováció természetes környezetének megteremtéséhez és ezek elterjesztéséhez szükséges társadalmi tanulási folyamatokhoz kiterjedt kapcsolati hálójuk révén a városrégiók nyújtanak megfelelő teret. Scott (2001) a globális városrégiókat (global city region) övező trendeket, fejlesztési elméleteket és politikákat bemutató könyvében még ennél is nagyobb magasságokba emeli a város régiók szerepét: a város-régiók a globális gazdaság alapvető motorjává váltak (Scott 2001). Ami egyértelműnek látszik, hogy a jelenkor globalizált világában a városrégiók gazdasági szerepe egyre fontosabbá válik. Azt azonban nagyon nehéz megítélni, hogy ennek a szerepnek a gyakorlatban milyen mérhető hatásai vannak. Ugyanis van egy szignifikáns identitási probléma: a városrégiók meghatározást sok esetben egymással kevésbé azonosítható területi szerkezetek esetében is használják, pusztán csak annak érdekében, hogy bizonyos (fő)városi terültek jelentőségét kihangsúlyozzák (Parr 2005). A városok és városrégiók versenyképesség-mérési problémája február 16

253 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Storper (1997) szerint annak a problémának a feloldásának a kulcsa, miszerint a versenyképesség valójában vállalatok piaci működésére értelmezhető jól, a városrégiók és a területükön székelő vállalatok kapcsolatában keresendő. Nyilvánvaló, hogy a vállalatok és a városok mindig is szoros egymásra utaltságot mutattak. Ennek megfelelően úgy fogalmaz, hogy a területi versenyképesség a városok/városrégiók gazdasági képessége arra vonatkozóan, hogy a stabil piaci jelenléttel vagy növekvő piaci részesedéssel rendelkező cégeket magukhoz vonzzák és megtartsák. A stabil háttérrel rendelkező, prosperáló cégekben szerepet vállaló lakosság jövedelme is nő és ezáltal javulhatnak az életkörülményeik, melynek következtében szociális és egyéb kiadásokra (pl. munkahelyteremtés ösztönzés) a településeknek is kevesebbet kell költeniük. A vállalatok számára pedig azért lehet vonzó a városias közeg, mert itt a fogyasztói szükségletek széles tárháza szolgáltat megélhetést számukra (Green Tracey Cowling 2007). Adott területek versenyképességének vizsgálatát azonban meg kell különböztetnünk a vállalati szinten történő versenyképességtől. Míg a vállalatok ugyanis csak gazdaságilag értelmezhető módon a magasabb piaci részesedésért küzdenek, addig a városok és városrégiók teljesítménye társadalmi és gazdasági outputjaik szerint egyaránt mérlegre kerül. A városrégiók versenyképességi mérésének másik problémája, hogy a csomóponti régió definíciójához közeli városrégiók területileg egyértelműen nem lehatárolhatók. Amennyiben a városrégiókat leginkább a csomóponti régiókhoz hasonlítjuk, úgy a gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödésének időbeli változásával változhat a városrégiók alakja is. Így a városrégiókat gyakorlatilag egy folyamatosan változó amőba alakzatnak is lehet tekinteni, amelynek egyik vagy másik irányba történő elnyúlását számos tényező befolyásolhatja: Infrastruktúra: azon túlmenően, hogy megfelelő infrastrukturális ellátottság a piramis modell szerint versenyképesség tekintetében sikerességi faktornak tekinthető, ennek földrajzi irányultsága befolyásolhatja a városrégió térbeli kiterjedését is, különösen a jó megközelítésre igényt tartó iparágak (szállítmányozás, logisztikai cégek stb.) vonatkozásában Településfejlesztési politika: a város térszerkezetét meghatározó településfejlesztési tervek előre meghúzhatják azokat a zónákat, amelyek gazdasági tevékenység végzésére alkalmas területeket jelölnek ki, ezzel meg azokat a városon belüli és városkörnyéki erővonalakat, amelyek Gazdasági tevékenységének összetétele: a kevésbé helyhez kötött (város határain belül és azon kívül is végezhető) tevékenységek, illetve általában a város február 17

254 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek közigazgatási határain kívül, de ahhoz közel eső logisztikai, illetve ipari parkok szolgáltatásaira épülő üzleti tevékenységek esetén is máshogy alakul a gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödése Domborzati formák: a gazdasági kapcsolatok térbeli koncentrációjának határait a földrajzi adottságok is befolyásolhatják. Egy-egy hegyvonulat, illetve folyó- vagy tengerpart is befolyásolhatja a városrégiók határait. Városrégiók versenyképességének mérése A mérési nehézségek ellenére azonban el kell, hogy fogadjuk: a városrégiók versenyképességének vizsgálatára igen is vannak kísérletek. Ezek értékelése kapcsán az elkövetkezőkben Green Tracey Cowling (2007) tanulmányára hagyatkozom, ahol 2002 és 2007 között kiadott, összesen 22 tanulmányt vizsgáltak meg azzal kapcsolatban, hogy az egyes dokumentumok a városrégiók területi versenyképességének vizsgálata szempontjából milyen társadalmi, gazdasági vagy más egyéb tényezőket tartottak fontosnak (1. táblázat). 1. ábra: Különböző vizsgálati indikátorok előfordulási gyakorisága a 22 db, a városrégiók versenyképességét elemző tanulmányban február 18

255 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 22 Tanulmányok darabszáma Egyetemi K+F-kapacitás A Vállalkozói K+F-költségek aránya Kormányzati K+F-költségek aránya K+F jellegű foglalkoztatottság A szabadalmak száma Oktatás Gazdaságilag akítvak aránya Lakosságszám Ágazati tagoltság Csúcstechnológiai vállalatok Gyors növekedést mutató vállalatok Kulturális adottságok Úthálózat Vasúthálózat Légi közlekedési elérhetőség IT-hálózati kapcsolatok Bérelt ingatlanok aránya Magánkézben lévő vagyon nagysága Vállalkozói tőke A külföldi tőkebefektetések nagysága Kormányzati támogatások Légszennyezettség Jövedelemelosztás Választási joggal rendelkezők aránya Szegény háztartások aránya Gyilkosságok aránya Az egy főre jutó GDP aránya Munkanélküliségi ráta A jövedelmek nagysága 0 I. II. III. 1IV. V. VI. VII. I. oszlopcsoport: A városrégiók innovációs potenciálját jelző indikátorok II. oszlopcsoport: A városrégiók humán erőforrás összetételét jelző indikátorok III. oszlopcsoport: A versenyszférát meghatározó indikátorok IV. oszlopcsoport: A városrégiók fizikai adottságait jelző indikátorok V. oszlopcsoport: A városrégiók gazdasági szerkezetét jelző pénzügyi indikátorok VI. oszlopcsoport: A városrégiókban élők életminőségét meghatározó indikátorok VII. oszlopcsoport: A városrégiók általános makrogazdasági mutatószámai Forrás: Green Tracey Cowling (2007) tanulmánya alapján saját szerkesztés A tanulmányok között voltak olyanok, amelyek tisztán csak a városrégiók gazdasági produktivitásával foglalkoztak, mint például Porter és Ketels (2003). A tanulmányok közül 9 követte Paul Krugman versenyképesség mérésére vonatkozó azon megállapítását, mely szerint a produktivitás mérése versenyképességi szempontok alapján nem minden, de a ha ezt hosszabb időintervallumra vetítjük, akkor viszont majdnem kérdésre mindenre választ ad (Krugmann 1990, 9.o.). Ezeknél a tanulmányoknál a gazdasági mutatók (személyes vagyon/megtakarítások nagysága, magán befektetések aránya, kormányzati támogatások nagysága stb.) kulcsszerepet játszottak a versenyképesség értékelése során. A tanulmányok további elemzése arra is rávilágít, hogy igen sok tanulmány foglalkozott humán erőforrás és innovációhoz kapcsolódó indikátorral. Ez visszavezethető azokra a 3. és 4. fejezetben már felvázolt gondolatokra (lsd. piramis modell sikerességi faktorai, Enyedi (1998) február 19

256 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek városok sikerességét meghatározó 10 tényezője), mely szerint a tudás-bázison alapuló gazdaságfejlesztés hordozhatja magában a versenyképesség jövőbeni fejlődésének a zálogát. Azonban a tanulmányok között olyanok is vannak, melyek közvetlen gazdasági hatás nélküli tényezőket is elemeznek. A versenyképességi fa esetében is a csúcsot képező jólét számos összetevője (kulturális lehetőségek, lakkörnyezet minősége, mobilitás stb.) több tanulmányban vizsgálati indikátorként szerepel. Amennyiben a piramis modell esetében a piramis tetejét képező életminőség megítélésében figyelembe vesszük azt is, hogy a megkeresett jövedelmének elköltésére milyen lehetőségeket (pl. színház, opera, egészségmegőrzés /sportolás/ stb.) kínál az adott település, úgy ezek e tényezők egy városias terület versenyképességi megítélésében ugyancsak fontos szerepet játszhatnak. Oswald (1997) szerint tisztán csak gazdasági teljesítmény alapján nem lehet mérni egy város, városrégió versenyképességét, mert igazából az ott élő emberek jóléte az, ami számít. A gazdasági tényezők csak annyiban számítanak, amennyiben azok az emberek boldogságát eredményezik. Ez persze csak egyik szempontja a tanulmányi vizsgálatok elemzésének, melynek valójában két fő vetülete van: először is az egyes tanulmányokban fellehető indikátorok számossága arra utal, hogy a városok/városrégiók versenyképességét nem lehet csak egy szűk dimenzióban értelmezni. Másrészről, az a tény, hogy nem volt olyan tanulmány, amelyben az összes indikátor vizsgálati elem lett volna, ami arra enged következtetni, hogy ezen területi egységek esetén sincs egyértelmű konszenzus arra vonatkozóan, mi jellemzi igazán a versenyképességet (Kitson Martin - Tayler 2004) A beavatkozási lehetőségek irányai A városok és vidéki területeik versenyképességének mérhetősége kapcsán nincs egyértelműen elfogadott konszenzus. Azonban az egyes tanulmányok és a vizsgált indikátorok sokfélesége arra enged következtetni, hogy az utóbbi években egyre több kísérlet történik arra, hogy a területi (pl. városok és városrégiók) versenyképességét reális alapon mérhessék, mellyel újból csak elismerést nyer ezen a területi versenyképesség, mint valódi versenyképességi fogalom létezése és ezen belül a relatív magas jövedelemi helyzetnek és a magas foglalkoztatottsági szintnek kulcstényezőként történő azonosítása. Magas jövedelmi lehetőséget olyan gazdasági területek hordoznak magukban, ahol a vállalkozási tevékenység hozzáadott értéke magas. Ezek tipikusan az innovatív, folyamatos fejlesztésben gondolkozó vállalkozások, amelyeket belső motivációk mellett a piaci verseny is február 20

257 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek folyamatos innovációra késztet. Vidékfejlesztés kapcsán ezért érdemes az innovációs potenciállal rendelkező térségi agrár- és könnyűipari vállalkozásokat azonosítani és segítségükkel olyan komplex kutatási programok létrehozni, amelyek eredményes megvalósítása a megye egészére kihathat 9. Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) A fentiek tekintetében kiemelten kell figyelni a korábban már említet nemzeti Intelligens szakosodási stratégiát (S3), amely dokumentum nélkülözhetetlen feltétele a as tervezési időszakban a KFI-re fordítható, a Strukturális Alapokból érkező, több mint 700 milliárd forintnyi EU-s forrás lehívásának. Az Innovációs Unió évi rangsora alapján hazánk a mérsékelten innovatívnak számító országok közé számít. A GDP arányos K+F ráfordítás folyamatosan növekszik, főként a vállalati, illetve a külföldi forrásoknak köszönhetően. A K+F ráfordítások legnagyobb része a feldolgozóiparhoz kötődik, azon belül a gyógyszergyártásé a legnagyobb súly, a járműgyártás, elektronika és gépgyártás K+F ráfordításai összesen is alatta maradnak a gyógyszergyártásénak. Az egy kutatóra jutó K+F ráfordítás a gyógyszergyártásban messze a legmagasabb, más, a GDP ből nagyobb mértékben részesedő ágazatok (például járműgyártás) egy kutatóra jutó ráfordításigénye a nemzetgazdasági átlag alatt van, az infokommunikációs szolgáltatások esetében a nemzetgazdasági átlag felét alig haladja meg az egy kutatóra jutó ráfordításigény. A GDP arányos K+F ráfordítás megyei összehasonlításában Hajdú - Bihar, Csongrád, Baranya és Veszprém megye, valamint Budapest teljesítménye haladja meg az országos átlagot. Ezt támasztja alá Rittgasszer és Kovács évi tanulmánya, amelyben külön kiemelik azokat a kistérségeket, amelyeknek különösen nagy K+F+I potenciállal rendelkeznek, melynek köszönhetően ezeket a kistérségeket egyszerűen csak kreatív kistérségeknek nevezték el (2. ábra). Ezekben a kistérségekben összpontosult ugyanis az adott megyét a megyei rangsorban is kiemelő kutatások jelentős része. 9 Mivel a foglalkoztatás növelésének kulcselemei a mikro- és kisvállalkozások és agrártermelők, amelyek önállóan csekély, de együttes kockázati közösséget alkotva a legnagyobb vállalkozási kategóriát jelentik, érdemes kutatás-fejlesztési potenciáljukat komplex programokkal segíteni február 21

258 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 2. ábra: Kreatív járások (korábban: kistérségek) tipizálása Forrás: Rittgasszer és Kovács (2010) 152.o. Az Európai Bizottság által az S3 stratégiák kidolgozását támogató módszertani segédanyag (RIS3 Guide) az OECD által 2011-ben megalkotott regionális innovációs tipológiai módszert veszi alapul. A RIS3 Guide módszertanából kiindulva a magyarországi megyéket el lehet helyezni egy definiált innovációs térben. Az innovációs tér meghatározásához az S3 ugyanazokat a dimenziókat használhatja, mint a RIS3 Guide. A dimenziókat az alábbi statisztikai mutatókon keresztül definiálja: 1. dimenzió Fenntartható növekedés: A városi lakosság aránya, 2014., százalék 2. dimenzió Intelligens növekedés: A kutatóhelyek ráfordítása 2012, millió Ft 3. dimenzió Befogadó növekedés: A belföldi vándorlási különbözet 1000 lakosra, 2013, fő A megyéknek a fenti módszertan szerinti innovációs térben való elhelyezkedése alapján három régiótípus határozható meg Magyarországon: február 22

259 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Tudás régiók Ipari termelési zónák Alacsony tudás -és technológia-intenzitású régiók Veszprém megye a Veszprémi kreatív járás, kutatási tevékenységének köszönhetően Baranya, Csongrád, Hajdú-Bihar, Pest megye mellett - egyértelműen a Tudásrégiók közé tartozik. Hazánk tudásrégiói a szakosodási irányokban kijelölt területeken a makro térség és Európa meghatározó szereplőivé válnak, a tudáscentrumok megerősítésével és a vállalkozói szféra bevonásával olyan versenyelőnyökre tesznek szert, amelyek a nemzetközi élmezőnybe emelik a választott szakosodási irányokban előállított tudást és termékeket. Az intelligens növekedés hazai szinten továbbgyűrűző hatása a többi régió felemelkedését is magával hozza. A szakosodási irányok kijelölése során megyei munkacsoportok résztvevői azonosították azokat az ágazatokat, technológiákat és kutatási irányokat, amelyek mentén alakítják a kutatási-fejlesztési és innovációs stratégiájukat, specializációjukat. Az EDP folyamat lévén kijelölt specializációs irányok meghatározása érdekében 6+2 (hat szektorális és két horizontális) nemzeti kutatási prioritás, illetve korlátozott számú helyi specializációs ágazat/technológia született meg az intelligens szakosodás mentén megvalósuló jövőkép és célok elérése érdekében. Szektorális szakosodási irányok: - Egészséges társadalom és jólét - Fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák - Tiszta és megújuló energiák - Fenntartható környezet - Egészséges- és helyi élelmiszerek - Agrár-innováció + Horizontális szakosodási irányok: - IKT és szolgáltatások - befogadó és fenntartható társadalom, élhető környezet február 23

260 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Veszprém megye vidékfejlesztési stratégia tekintetében az Egészséges és helyi élelmiszerek, valamint az agrár-innováció szakosodási irányoknak van szerepük. Magyarországban hagyományosan jelenlevő és kiemelkedő KFI tevékenységet is bemutató ágazata az agrárium. Ezen két prioritás célja, hogy az ágazat innovációs potenciáljának növekedése érdekében elősegítse és meghonosítsa az ágazat megújulását elősegítő innovációkat az agrár tudásközpontoktól a termelő vállalkozásokon át az egyénig. Olyan komplex agrárgazdasági fejlesztések valósuljanak meg, amelyek a növénytermesztési és védelmi technológiák mellett innovatív, K+F megoldások számára adnak lehetőséget az állattenyésztés és állatgyógyászat területén. Emellett például a halgazdálkodási, az erdő- és vadgazdálkodási kutatások és fejlesztések, az innovatív zöldség- és gyümölcstermesztés, a szőlészet borászat, valamint az innovatív öntözőrendszerek fejlesztése is kiemelt fontosságúak. Az agrár - innovációk megvalósítása során külön figyelmet kell fordítani a megfelelő élelmiszeripari kapcsolódási pontok kialakításában. A fenti megállapításokkal kapcsolatban ezért az alábbiakban kifejtett beavatkozási irányokat javasoljuk a Veszprém megyei Önkormányzat vidékfejlesztése kapcsán: 2.4. Összegzés Veszprém megye országosan (és globális szinteken is) akkor lesz versenyképes, ha relatíve magas foglalkoztatottsági és jövedelemi szint jön létre a térségben. Azaz a vidékfejlesztés terén is új munkahelyek teremtésére, illetve innovatív, magas hozzáadott értékű technológiák meghonosítására vagy/és kifejlesztésére kell törekedni. Javaslatok: Települési mikrovállalkozási munkacsoportok létrehozása A munkahelyteremtés kulcselemei azok a mikro- és kisvállalkozások, agrártermelők, amelyek önállóan csekély, de együttes kockázati közösséget alkotva a legnagyobb vállalkozási kategóriát jelentik az alkalmazottak száma tekintetében. Rájuk kell fókuszálni a települési, járási és megyei munkahelyteremtő programok esetében (pl. megyei önkormányzat stratégiai irányítása alatt a megyei településein pályázati tanácsadással egybekötött mikrovállalkozási fórumok szervezésével) február 24

261 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Kutatás-fejlesztési Egyesület létrehozása Innovatív technológiák, K+F kutatások tekintetében a megyei önkormányzatnak fel kell mérnie a térség K+F potenciálját (pl. ki kell gyűjteni a as fejlesztési időszak Veszprém megyei telephellyel beadott nyertes kutatás-fejlesztési pályázatainak megvalósítóit és egyenként felkeresve egy megyei K+F Egyesületet kellene létrehozni, a települési és megyei önkormányzatok, valamint a Veszprémi Egyetem mentorálásával.) Cél, olyan komplex kutatási programok létrehozása, amelyben konzorciumi formában mindenki megtalálhatja a számítását, illetve eredményes megvalósítása a megye egészére kihathat. Kulcsvállalkozói Fórum létrehozása Továbbá megyei önkormányzati feladat lenne, hogy adott települést és vidékét képviselő 1-2 kulcsvállalkozó azonosítsa és ezeket közös megyei gazdasági és vidékfejlesztési platformba/munkacsoportba integrálja. Ez a munkacsoport pl. felmérné a megyei foglalkoztatási helyzetet és azonosítaná a hiányszakmákat, valamint erre válaszként a szükséges képzések megteremtésének eszközeit; partnereket kutatnának fel egymásnak, illetve térségi projektek esetében elsősorban térségi vállalkozásokat kérnének fel a megvalósításra (természetesen figyelemmel a Kbt.-re) Megyei Önkormányzati Munkacsoport (Vidékfejlesztési Iroda) kialakítása A fentebb említett fórumok hatékony működéséhez azonban szükséges egy operatív munkát végző munkacsoport is, hiszen a fórumok létrehozása csak akkor lehet sikeres, ha minden esetben egyfajta mentor szerepet tölt be a megyei önkormányzat február 25

262 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 3. Beavatkozási lehetőségek Operatív Programok szinergiája Ezt a fejezetet az elmúlt pár napban szerzett információk szerint teljesen át kellett dolgoznunk. Korábban azt terveztük, hogy a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és Vidékfejlesztési Program (VP) kapcsolódási pontjait tárjuk fel és ehhez kapcsolódóan tesszük meg Önök felé beavatkozási lehetőségekre vonatkozó javaslatainkat. Bár információink távolról sem tekinthetőek hivatalosnak annál is inkább, mert nem beszélhetünk végleges, jóváhagyott operatív programokról, mégis úgy érezzük, hogy az aktuális politikai és pályázati tervezési szándék abban az irányba mozdult el, hogy a TOP-ból teljesen kimaradnak a mezőgazdasági típusú pályázati lehetőségek és ezek kizárólag a VP-ben jelennek majd meg. Ennek megfelelően ebben a fejezetben a VP prioritásaira, valamint a vidékfejlesztéssel kapcsolatban releváns intézményrendszerre, illetve az ezekkel történő személyes kapcsolattartás fontosságára hívjuk fel a figyelmüket Hazai intézményrendszer felépítése és vidékfejlesztési feladatai Megyei Önkormányzat évi CCXVI. tv. 8. és 9. -a rendelkezik az évi XXI. tv ának kiegészítéséről és módosításáról. Ebben vidékfejlesztési szempontból jelentős előrelépést jelent, hogy a törvénymódosítás szövegezésébe A megyei önkormányzat vidékfejlesztési és koordinációs feladatai alcím is bekerült, amely egyértelműsíti a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési feladatainak fontosságát. Továbbá az évi XXI. tv a teljes mértékben kicserélődik és helyébe a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési feladatkörébe tartozó meghatározások kerültek be ezeket a Tanulmány I. részében részletesen kifejtettük). Ahhoz, hogy Megyei önkormányzat sikeres legyen ezen vidékfejlesztési feladatainak megvalósításban, nem szabad izoláltan kezelnie önmagát, hanem hálózatban gondolkodva, partnerként kell viszonyulnia a vidékfejlesztésben érdekelt különböző szereplők felé. Ehhez javasoljuk személyes (ügyintézői) kapcsolatok kialakítását mind a hivatalos szervekkel (minisztérium, kormányhivatal, tudományos intézetek, vállalkozók stb.), amely megkönnyítheti egy-egy folyamatban lévő ügy kezelését. (Ez a Tanulmány 2. fejezetében javasolt Vidékfejlesztési Iroda elsődleges feladata lenne.) Sokszor tapasztaljuk ugyanis, hogy ezek a kapcsolatok jobban célra vezetőek egy-egy probléma megoldása kapcsán szemben az február 26

263 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek olyan helyzetekkel, amikor nagyobb szervezetrendszerek (hivatal a hivatallal, hivatal a vállalkozóval) áll egymással szemben. A hálózatba való gondolkodás kapcsolatán az alábbi kulcsszereplőket emeltük ki: A Földművelésügyi Minisztérium Vidékfejlesztési szempontból a rendszer csúcsszerve, amely a mezőgazdasági támogatások esetében az Irányító Hatóság, azaz a támogatási forrásokat kezelő szervezet szerepét tölti be. Főbb feladatai: támogatási források (EMVA) esetében Támogató Szervezeti feladatok ellátása a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás, a többfunkciós mezőgazdálkodás, a vidékfejlesztés valamint a biztonságos és minőségi élelmiszerellátás; a fenti célokat szolgáló biológiai alapok, agrártermelés, erdő-, hal- és vadgazdálkodás, agrár-környezetgazdálkodás, térképészet és földügy, növény- és talajvédelem, növényés állategészségügy, élelmiszeripar, élelmiszerpiac és élelmiszerlánc-felügyelet; a vidéki közösségek életminőségének javítása, az agrár- és élelmiszer-gazdaság, a vidékgazdaság versenyképességének növelése, a vidéki, a helyi gazdaság és társadalom megerősítése, a munka- és megélhetési lehetőségek szélesítése; a környezet védelmét, a természet megőrzését, a víz- és vízgyűjtő-gazdálkodást, valamint a vízkárelhárítást szolgáló programok, rendszerek és intézmények központi irányítása; a szellemi infrastruktúrát jelentő kutatás, fejlesztés, innováció, szakoktatás, felnőttképzés feltételeinek megteremtése és irányítása; a felsorolt területeket érintő kül- és belkapcsolatok, a társadalmi párbeszéd kiszélesítése csakúgy, mint a célok megvalósítását szolgáló jogalkotás Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) A november 25-én alapított Hivatal célja a támogatások jogszabályi előírásoknak megfelelő, az arra jogosult ügyfeleinek határidőben történő kifizetése. Gyakorlatilag a Földművelésügyi Minisztériumhoz kapcsolható Közreműködő Szervezetnek tekinthető, amely a mezőgazdasági típusú támogatások esetében biztosítja a szükséges infrastruktúrát és az erőforrásokat, munkatapasztalatát felhasználva közreműködik a vonatkozó jogszabályi környezet kialakításában, a társszervekkel partneri viszonyt tart fent, feladatellátása során a február 27

264 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek szakértő szervezetekkel együttműködik. Tevékenysége keretében ellátja a támogatások elbírálásával, a jogalap ellenőrzéséhez és a kifizetésekhez kapcsolódó egyéb intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat. Kérelmeket kezel, határozatokat ad ki, kifizetéseket engedélyez és teljesít, helyszíni ellenőrzéseket végez. Feladatai közé tartozik továbbá az információszolgáltatás, adattárolás, jelentéstétel, képzés, ügyfél-tájékoztatás. Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Az Európai Bizottság egy konferencia keretében indította útjára az Európai Vidékfejlesztési Hálózatot (EVH) október én Cipruson. A konferencia a jelenlegi vidékfejlesztési politikát helyezte középpontba, azt vizsgálva, hogy megfelel-e a jelen és a jövő kihívásainak. Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat október 1-én kezdte meg munkáját, jogszabályi hátterét az 1698/2005/EK Tanácsi rendelet (67. cikkelye) és a 2008/168-as Bizottsági határozat adja. Az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban a nemzeti hálózatok, egyéb szervezetek és a vidékfejlesztés területén aktív közigazgatási egységek vesznek részt, amelyek feladatai: - A vidékfejlesztési intézkedésekkel kapcsolatos információk gyűjtése, elemzése és terjesztése; - A legjobb vidékfejlesztési gyakorlatok átadása; - Az EU és a harmadik országok vidéki területeinek fejlesztéseivel kapcsolatos információk nyújtása; - Vidékfejlesztéssel kapcsolatos találkozók, szemináriumok szervezése közösségi szinten; - Technikai segítségnyújtás a nemzeti hálózatok és nemzetközi együttműködési kezdeményezéseihez. - Szakértői hálózatok felállítása és működtetése, a vidékfejlesztési politika elemzése; Az általunk javasolt módon tehát nemcsak a megyei önkormányzatnak, hanem az MNVH-nek is feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba szervezése, így az érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködő, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének összehangolása. A cél: a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása. Nem kevésbé fontos február 28

265 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek továbbá a gyakorlat-orientált térségközi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a magyar nemzeti érdekek és értékek európai képviselete. Az MNVH tevékenysége nyomán így az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban együttműködő 27 tagország megismerheti a magyar fejlesztési eredményeket és a hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhatnak külföldi mintákból. Nemzeti Agrár szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) 1994-ben - az elődszervezetek összevonásával - a szakképzési törvény alapján a szakképzési összefüggő feladatok operatív végrehajtó háttérintézményeként hozták létre Agrár szakoktatási Intézet (ASZI) néven, amely több névváltozáson és funkcióbővítésen keresztül átesve év áprilisától Nemzeti Agrár szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) néven folytatja tevékenységét. A NAKVI feladata többek között az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló Nemzeti Vidékfejlesztési Program (NVP) végrehajtása, intézkedéseihez szakmai, módszertani és tájékoztatási hátteret nyújt. Az Intézet emellett a hazai és európai uniós vidékfejlesztési programok monitoring és tervezési feladataiért is felel, ellátja a vidékfejlesztési projektek megvalósítására közzétett felhívásokkal kapcsolatos megbízásokat, pályázati rendszert működtet és ellenőrzi a megvalósítás végrehajtását. Szinergiai kapcsolatot jelent, hogy a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat munkája, ezen belül az Állandó Titkárság feladatainak ellátása szervesen illeszkedik a NAKVI tevékenységébe. A szaktanácsadás területén országos hatáskörrel rendelkezik, nyilvántartja a szaktanácsadói névjegyzéket, és működteti a szaktanácsadói rendszerhez kötelező képzési struktúrát. Ennek részeként tervezik e tevékenység gazdálkodók számára történő gyorsabb és hatékonyabb elérésének és finanszírozásának elősegítését, mindezt az átalakuló rendszerben szerepet kapó szervezetekkel szorosan együttműködve, egyidejűleg a minőségbiztosítás és felelősségvállalás erősítésével. Idén január elsejétől az Intézet kezelésében jelennek meg a Vidékfejlesztési Minisztérium tudományos lapjai is. Ehhez párosul, hogy a tavalyi törekvéseknek megfelelően A falu című magazin is átkerült az Intézethez. A lap szellemiségének folytatásában az MNVH Elnöksége jelentős szerepet kap február 29

266 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 3.2. Beavatkozási lehetőségek (Vidékfejlesztési Program prioritásai) Ahhoz, hogy a jövőben támogatandó tevékenységek körét meghatározhassuk, szükséges a Vidékfejlesztési Program prioritásait megvizsgálnunk a koncepció, illetve a helyzetelemzés tükrében 10. A Vidékfejlesztési Program szervesen kapcsolódik az Európai Unió közös agrárpolitikájához (KAP), amely az unió mezőgazdasági támogatási rendszerét jelenti és az EU kiadásainak 44%-át, évente 42,5 milliárd eurót tesz ki. Nagyságrendileg a felzárkóztatási támogatásokhoz hasonlítható. A szubvenciós rendszer a termelőknek egy minimális felvásárlási árat garantál és közvetlen kifizetéseket az ültetett növények után. Ez az EU-s gazdáknak pénzügyi biztonságot teremt, így gondoskodva a mezőgazdasági javak kellő mennyiségű előállításáról. A KAP kiemelt céljai: 1. a termelékenység növelése a technikai fejlődés elősegítésével és a termelési tényezők, különösen a munka optimális felhasználásának biztosításával; 2. a mezőgazdasági közösség számára elfogadható életszínvonal biztosítása; 3. a piacok stabilizálása; 4. az élelmiszer-ellátás biztosítása; 5. a fogyasztókat megfizethető áru élelmiszerhez juttatni. A as Vidékfejlesztési Program is e célok mentén szerveződik és céljait 6 prioritás mentén fogalmazza meg. Az 1. prioritása a tudásbázis átadását, illetve az innováció támogatását helyezi középpontba. Veszprém megye szempontjából ez a prioritás azért is az egyik legfontosabb, mivel a Koncepció a K+F tevékenységek támogatását Veszprém, valamint Veszprém megye spektrumában kiemelten kezeli. A korábbi fejezetben ezért is tettünk javaslatot egy, a megyei önkormányzat mentorálásával létrehozandó Kutatás- Fejlesztési Egyesület létrehozására. A 2. prioritás a versenyképesség fokozását, valamint az innovatív tevékenységek támogatását hangsúlyozza. Ez a prioritás, szinte teljes egészében kapcsolódik Veszprém megye koncepcióban meghatározott céljaihoz, hiszen a megyében több olyan mezőgazdasági termelő vállalat, erdészet található, amelyek támogathatóságát a VP alátámasztja. Jelentősege annál iss inkább kiemelkedő, mert a VP tervezett forrásallokációja szerint az EMVA források több, 10 Javaslatainkat a Miniszterelnökség által február 06-án társadalmasításra bocsátott Vidékfejlesztési Program alapján vázoltuk fel február 30

267 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek mint 40%-a ezen prioritáshoz fog kapcsolódni. A pályázó mezőgazdasági vállalkozások itt pedig többek között tevékenységeik technológia korszerűsítésre, azaz eszközök beszerzésre pályázhatnak majd. A 3. prioritáson belül kiemelt szerepet kap a mezőgazdasági termékek direkt eladása, azaz a rövid ellátási láncok kialakítása, amelyről esettanulmány jelleggel majd a 4. fejezetben olvashatnak majd. Ezen prioritáson belül támogatásra jogosultak a helyi termelők segítésére, helyi piacok létesítésére irányuló pályázatok. A prioritás az ökoszisztémák állapotának megőrzését, az erőforrásokkal történő hatékony gazdálkodást, a szén-dioxid kibocsájtás csökkentését, valamint a környezet megóvását tartja szem előtt. Mivel a környezetvédelemre, az energetikára, az energiahatékonyságra az egész Európai Unióban nagy figyelmet fordítanak az itt benyújtott projektek támogatottsága magas aránnyal bír. Tehát ezek a prioritások valamennyi megyére alkalmazhatóak különösebb specifikáció nélkül. A 6. prioritás a program társadalmi befogadóképességének növelésére lesz hivatott és a mezőgazdasági terek diverzifikációja települési infrastruktúra mellett a többfunkciós szolgáltató területek kialakítását jelöli ki célként. Ezeket a prioritásnak kielemzésére külön tanulmányokat (tanulmánycsomagokat) kellene létrehozni, mely jelen dokumentációnak (funkcióját és terjedelmét tekintve) nem lehet célja. Ez azonban mégis fontos feladat. Ezért komplex beavatkozási területként azt javasoljuk, hogy a 2. fejezetben említett fórumok és egyesületek segítségével brainstorming módszerrel projektötleteket kell gyártani, továbbá fel kell mérni a megye vállalkozói kapacitását, meg kell kezdeni begyűjteni a vállalkozásoktól az elkövetkező 6-7 évre vonatkozó fejlesztési ötleteiket és a megyei önkormányzat mentorálásával, illetve a létrejövő fórumok, egyesületek segítségével szakmailag támogatni kell (pl. a megfelelő pályázati kiírás megtalálásával) ezek megvalósítását. Top és VP szinergiái Ezen szakmai fórumokon továbbá érdemes foglalkozni a Terület-és Településfejlesztési Operatív program (TOP) mezőgazdasági vonatkozási részeivel is. Bár a tervezési folyamatok eredményeképpen a TOP-ból kimaradnak a mezőgazdasági típusú pályázati lehetőségek és ezek a VP-ben kerülnek feltüntetésre, mégis közvetve vannak olyan elemek, amelyek érinthetik a Vidékfejlesztési Stratégiát február 31

268 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Mint ismeretes, a TOP a Partnerségi Megállapodásban rögzítettek alapján a belső erőforrásokra épülő, gazdaságélénkítő és foglalkoztatás ösztönző térségi és helyi gazdaságfejlesztés fő színtere és mint ilyen, szerepe a mezőgazdaság élénkítésére is kihat. Ezzel kapcsolatban két intézkedéscsomagot lehet kiemelni: 1.1. Üzleti infrastruktúra és helyi szolgáltatások fejlesztése, valamint 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fontos turizmusfejlesztés. Az Üzleti infrastruktúra és helyi szolgáltatások fejlesztése alintézkedés lehetőséget biztosít a vidéki gazdaság üzleti infrastrukturális hátterének támogatására a Vidékfejlesztési Program(VP) intézkedéseivel összhangban, azokkal komplementer módon. Ennek keretében a helyi piacszervezéshez, helyi termék előállításhoz, közétkeztetéshez kapcsolódó, mezőgazdasági termékek térségi piacra jutását elősegítő, termelést követő műveletekhez, kezeléshez (pl. tárolás, hűtés, válogatás, mosás, csomagolás) kapcsolódó közösségi, önkormányzati többségi tulajdonú logisztikai infrastruktúra kialakítása, szolgáltatásként történő biztosítása valósulhat meg. Mindez a helyi mezőgazdasági termékek helyi piacokra való hatékony eljuttatás át, a helyi termékek értékesítési csatornáinak infrastrukturális támogatását célozza. Ezáltal javul a helyi vállalkozások működési környezete, amely középtávon munkahelymegőrzést, illetve teremtést eredményezhet, és hozzájárul a város vidék együttműködés erősítéséhez. A szinergiát a VP intézkedéseivel, kiemelten is a rövid ellátási lánc tematikus alprogrammal biztosítja. A programok közötti lehatárolás kedvezményezett szerint történik: a TOP a helyi ellátást célzó önkormányzati, a VP mezőgazdasági vagy élelmiszer - feldolgozó vállalkozások üzemi beruházásait, valamint a rövid ellátási lánc (REL) tematikus alprogram piacra jutási szervezési - együttműködési elemeit és egyedi on-farm beruházásait támogatja. A tervezett intézkedésnek a főbb kedvezményezettjei helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások. A városvidéki kapcsolatok erősítését szolgáló és a helyi fejlesztési stratégiához illeszkedő komplex projektek esetében CLLD szervezetek lehetnek majd. A Társadalmi és környezeti szempontból fontos turizmusfejlesztés -re a VP-ben kizárólag a CLLD keretében (vidékfejlesztési helyi fejlesztési stratégiák alapján) és a mezőgazdasági vállalkozások diverzifikációja, továbbá a kis gazdasági szereplők együttműködése intézkedés keretében van lehetőség. Az alintézkedés főbb kedvezményezettjei a helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak lehetnek majd február 32

269 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 4. Beavatkozási lehetőségek - Környezeti adottságok 4.1. Általános természeti és társadalmi adottságok Elhelyezkedés Veszprém megye a Közép-Dunántúlon helyezkedik el. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletről Fejér megye, Somogy megye, nyugatról Vas és Zala megyék határolják. Az ország közepes nagyságú megyéihez tartozik. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Székhelye Veszprém. Veszprém megye területe 4493 km². Kb 4,5%-a Magyarország területének. Demográfia A megyét összesen tíz járás alkotja. Ezek közül három (veszprémi, balatonalmádi és balatonfüredi) a dinamikusan fejlődő kategóriába, a tapolcai járás fejlődő, négy járás (ajkai, pápai, várpalotai, zirci) a felzárkózó, míg a sümegi, devecseri a stagnáló járások csoportjába sorolható. A járások eltérő nagyságúak, legnagyobb a pápai és legkisebb a várpalotai (3.ábra). 3. ábra: Veszprém megye járásai Forrás: Lakónépessége 2010-ben fő volt, mely az ország teljes népességének 3,6%-a. Az átlagos népsűrűség a megyében mintegy 79 fő négyzetkilométerenként, ami jóval elmarad a február 33

270 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 109 fő/km2-es országos átlagtól. Ezzel a közép-dunántúli régióban itt a legalacsonyabb a népsűrűség értéke, országos viszonylatban pedig Veszprém megye az ország nyolcadik legritkábban lakott megyéje. A népesség megyén belüli területi elhelyezkedése kiegyenlítetlen. A megyeszékhely és járása koncentrálja a legnagyobb népességet. A megye délkeleti urbanizált térsége a legsűrűbben lakott, a veszprémi, várpalotai, balatonfüredi és balatonalmádi járások népsűrűsége magasabb az átlagosnál, a megyeszékhely melletti ipari településeknek és a Balaton-part összefüggő településsávjának köszönhetően. Legkedvezőbb demográfiai helyzetben a gazdaságilag fejlettebb járások vannak, ez elsősorban a Várpalota-Veszprém-Ajka tengely menti térség. A megyehatár menti úgynevezett belső perifériák demográfiailag is egyértelműen hátrányos helyzetűnek minősülnek, s úgy tűnik, hogy az elkövetkezendő években sem csökkennek ezek a különbségek. Településhálózat A megye településhálózatát kis- és közepes városok, valamint zömében aprófalvak alkotják. Összesen 15 városa van, községei 47%-ának lakosságszáma pedig nem éri el az 500 főt. A községek átlagos népessége 773 fő, ez a legalacsonyabb közép-dunántúli régióban, ami részben abból következik, hogy Veszprém megyében van a legtöbb község. A Bakonytól északra eső területek egyetlen városa Pápa. A megye Balaton-partján és a Bakonytól délre eső területein ellenben sűrű városhálózat található. A megye közigazgatási központja Veszprém, amely megyei jogú város. A megye közepes méretű városai közül Ajka és Várpalota egykori ipari központok, ma a szerkezetváltás problémáival küzdenek. Tapolca és Sümeg elsősorban idegenforgalmi központok. Pápa a megye északi felének kulturális és ipari központja, míg a Btv. területi hatálya alá tartozó Balatonalmádi, Balatonfüred és Badacsonytomaj, valamint az ország legmagasabb fekvésű városa Zirc földrajzi helyzetéből adódóan jelentős idegenforgalommal bír. Herend világhírű porcelángyártásáról vált ismertté. Domborzat A megye középső részét a Bakony hegység foglalja el, déli részén a Balaton-part és a Balaton-felvidék, majd a Keszthelyi-hegység található, közte a mediterrán éghajlati jellemzőkkel is bíró Tapolcai- és Káli-medencével. A megye északi részére mélyen benyúlik a Kisalföld síksága. Éghajlata kiegyenlített február 34

271 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 4.2. Mezőgazdaság Veszprém megyében mező- és erdőgazdálkodásból, valamint a halászathoz köthető tevékenységből mintegy 750 egyéni, 400 társas vállalkozás él, az aktív őstermelők száma is meghaladja a 10 ezer főt. Veszprém megye a Dunántúl közepén, a Balaton északi partja és a Kisalföld között terül el. A Kisalföld déli nyúlványa a Marcal-medencével együtt a kukorica- és burgonyatermeléséről, valamint a sertéstenyésztésről, a Balaton-felvidék pedig több mint ezer éves szőlőkultúrájáról ismert. Az ország hét borrégiója 22 történelmi borvidéket foglal magába, ebből négy Veszprém megyében van. A balatoni borokat a badacsonyi, a Balatonfüred-csopaki és a Balaton-felvidéki borvidék képviseli, de itt található hazánk legkisebb területű történelmi borvidéke, a híres nagy-somlói is. Valamennyi borvidékre jellemző szőlőfajta az Olaszrizling, a Szürkebarát, a Chardonnay és a Tramini, ugyanakkor a Kéknyelűt kizárólag a badacsonyi térségben termesztik, a Juhfark, illetve Hárslevelű pedig a Somló környékén meghonosodott fajta. Veszprém az ország negyedik leginkább erdősült megyéje. A Bakonyban hajdan sertéseket makkoltattak, jelenleg a nagy kiterjedésű erdők az erdő- és vadgazdálkodásnak adnak teret, de szerepük turisztikai vonzerőként sem elhanyagolható. A megye különleges tájegysége a Balaton-felvidék, ahol a gyümölcs- és a szőlőtermesztésnek vannak hagyományai. Veszprém megyében a hektáronkénti aranykorona értékek elmaradnak az országos átlagtól, a szántóföldi növénytermesztéshez a feltételek csak a megye északnyugati részén kedvezőbbek ben a mezőgazdaság országos bruttó hozzáadott értékének 3,2%-át állították elő Veszprém megyében, agrárberuházásokra pedig 2012-ben az országos teljesítmény 4,5%-át, 9,3 milliárd forintot fordítottak. Ez az összeg a megyei mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének a 27%-a, ami a évi szintet 12 százalékponttal haladta meg. A megye mezőgazdaságában növekvő szerepet kaptak a külföldi érdekeltségű gazdasági szervezetek. Noha a mezőgazdasági vállalkozások száma 2000 és 2011 között összességében egynegyedével csökkent, a külföldi tőke értéke ezen időszak alatt 12-szeresére nőtt végén a megyében összesen 30 külföldi érdekeltségű mezőgazdasági vállalkozás tevékenykedett. Ezekben a vállalkozásokban a külföldi tőke saját tőkén belüli részesedése 98%-ot tett ki, 28 cég kizárólag nemzetközi tőkével működött. A egyéni gazdaságokban a férfiak aránya 80%- feletti. A megye agrárnépessége idősebb, mint az országos átlag: a gazdálkodók és dolgozó családtagjaik hattizede 55 évnél idősebb volt, egyharmaduk pedig a éves korosztályhoz tartozott. A gazdálkodók mindössze február 35

272 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek tizede rendelkezik közép- vagy felsőfokú szakmai végzettséggel, többségük (70%) csak gyakorlati tapasztalattal, további 15%-uk semmilyen mezőgazdasági végzettséggel nem rendelkezett. Hasonlóan az országos adatokhoz, a megyében az egyéni gazdálkodók négytizede foglalkoztatottként, fele nyugdíj mellett folytatta tevékenységét. Az egyéni gazdálkodók közel fele legfeljebb 2 hónapot, egynegyedük pedig 2 4 hónapot dolgozott az év során. Növénytermesztés Veszprém megye 433 ezer hektáros földterületének kb. háromnegyedén folytatnak mezőgazdasági, illetve gazdálkodási tevékenységet. A termőterület jó minőségű, melynek négyötödét fele-fele arányban szántó, illetve erdő foglalja el, 12%-át pedig gyepként hasznosították. A szántóföldi vetésszerkezetet a gabonafélék túlsúlya jellemzi. A megye bevetett szántóföldjeinek közel felén búzát és kukoricát termesztenek, az ipari növények közül a repce és a napraforgó a vetésterület további %-át foglalja el. A megye legfontosabb olajos magvú ipari növényei a sokoldalúan felhasználható napraforgó és a repce. Használják világító és étkezési olajként, bioüzemanyag alapanyagaként, gyártási melléktermékük pedig értékes takarmány. Egyéb termények tekintetében még a silókukorica, lucerna és burgonya termésmennyisége számottevő. Mindegyik növényből éves szinten több 10ezer tonnát termesztenek. A zöldségtermesztés (zömében káposztafélék) jelentősége Veszprém megyében elenyésző, hiszen ez a földrajzi adottságok miatt az alföldi megyékre koncentrálódik. Állattenyésztés A megyében zömében sertés-, baromfi- juh és szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoznak. Legjelentősebb a sertés- és baromfitenyésztés (a vágóállatok kilenctizede vágósertés és vágóbaromfi), de a sertések számában az utóbbi években visszaesés tapasztalható. Ez az alacsony felvásárlási, illetve a magas takarmányárak miatti jövedelmezőség csökkenésnek köszönhető. A vágóállatok árának és ezen keresztül mennyiségének alakulását az állattartási előírások szigorodása, az olcsó import, az exportkereslet bővülése, a támogatások, valamint a takarmányárak változása befolyásolta február 36

273 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 4.3. Környezeti adottságok értékelése A környezeti adottságok közül az alábbi jellemzőket emeltük ki a beavatkozási javaslataink megfogalmazása kapcsán: Adottságok - a megyét zömében aprófalvas területek alkotják - Veszprém megye az ország negyedik legerdősebb megyéje - az Alföldre jellemző kertészeti növénytermesztéssel ellentétben, a térségben a szántóföldi növénytermesztés jellemző (búza, kukorica, repce és napraforgó) - a mezőgazdasági földterületek jó minőségűek - gyümölcstermesztés terén a szőlőtermelés kiemelkedő - állattenyésztéssel kapcsolatban a baromfi-, sertés- és a szarvasmarha tenyésztés bír nagyobb jelentőséggel - a térség ipara zömében a mezőgazdasági tevékenységekre épülő könnyű- és élelmiszer feldolgozó ipar (húsfeldolgozók, borászatok, étkezési és ipari olaj feldolgozás) Meglévő problémák - a megye (főleg a Kisalfölddel érintett része) a mezőgazdasági termeléssel leginkább érintett részén magas munkanélküliségi arányára - ezen területek felzárkózatására nagyobb szerepet kell fordítani. - a megye aprófalvas térségeiben a mezőgazdasági foglalkoztatási lehetőségek csökkenése okán, tartós leszakadással kell számolni, amennyiben átképzéssel, illetve a munkaerő mobilitás növelésével rövid időn belül nem tudják kezelni a helyzetet - a termelésben és értékesítésben érdekelt felek (általában a gazdaság szereplői között) csekély az együttműködés - a mezőgazdasági termékeken kevés hozzáadott érték van (ez alól talán a borászat kivételt képez) február 37

274 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 4.4. Összegzés Beavatkozási lehetőségek (környezeti adottságok) Mobil szakképzési rendszer kialakítása Veszprém megyében a megyei önkormányzat beavatkozási lehetőségei környezeti adottságok vonatkozásában leginkább a mezőgazdasági tevékenységet illetően lehetnek. A térségben ahogy az ország szinte teljes területén a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma igen magas. E tevékenységből adódóan igen nagy a szezonális munkák iránti igény: az egyéni gazdálkodók közel fele legfeljebb 2 hónapot, egynegyedük pedig 2 4 hónapot dolgozott az év során, amely az élőmunka iránti nagyobb termelői kereslet esetén is jellemző. Sok esetben tapasztalat, hogy a munkanélküliek jelentős százaléka szakképzetlen, miközben az adott térségben van ugyan munkalehetőség, amelyhez viszont szakképesítés szükséges. Ebből a szempontból a megyei önkormányzatnak abban van lehetősége, hogy híd szerepet képviseljen a szakképzett munkaerő iránti igény és a szakképzetlen munkanélküli réteg között. Ehhez vállalkozói interjúkkal fel kell mérni a potenciális szükségletet és mentor szerepben helyi kulcsvállalkozói tőkével olyan road show jellegű képzési rendszert kiépíteni, amely településekről településre járva, ingyenes szolgáltatásként szólítja meg a munkanélkülieket, és szakképzési lehetőségek mellett a térségi vállalkozóknál szakmai gyakorlatot és munkát biztosít. Mindeközben különböző humánpolitikai eszközökkel (pl. családi programok, nyílt hétvégék) munkára nevelési célzatú akciókat tart, hiszen sok esetben a munkanélküliek jelentős része nem akar dolgozni. Elsősorban ezen a szemléleten kell változtatni. Szociális bérmunka szövetkezetek kialakítása A megfelelő képzési rendszerhez alternatívaként kapcsolódhat egy olyan térségi bérmunka szövetkezet, amely vagy települési önkormányzatok finanszírozásával és/vagy vállalkozói tőke bevonással olyan munkaerő kölcsönző szolgáltatással jelenik meg a térségben, ahová a vállalkozói igények felmérést követő szakmai képzéseken átesett segéd- vagy szakmunkás munkaerőt a helyi vállalkozókhoz ellenszolgáltatás fejében kiközvetítik. Ez a munkaerő ugyan így többe kerül a vállalkozónak, de szakmailag és emberileg is mindenképpen kiszámíthatóbbá válik a foglalkoztatásuk, mint a nagy fluktuációval dolgozó vendégmunkások esetében február 38

275 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Rövid értékesítési láncok kialakítása Angolszáz területekről indult kezdeményezésként ma már közismertek azok a törekvések, amelyek a helyben történő termelés és fogyasztás összhangját kívánják megteremteni. Azaz km-es körzetben kell a megtermelt árunak piacot találni, azaz a végső felhasználóhoz eljuttatni. Ennek több szempontból is előnye van. Egyrészt a szállítási, speciális csomagolási, tárolási/tartósítási költségek megspórolásával olcsóbbá válik az előállítás, amely mind a termelőnek, mind a fogyasztónak kedvező. Másrészt a szállítási és tárolási idő lerövidítésével környezetvédelmi szempontok szerint is hordoz pozitívumot ez a kezdeményezés. Egyes biológiai kutatások pedig ezt mutatják, hogy egy ökoszisztéma (ilyen lehet egy km sugarú élőhely) egyéni szinten akkor a legegészségesebb, ha egymás erőforrásaira támaszkodva tartják fenn magukat. Azaz a helyi ember a helyi zöldséget, gyümölcsöt és helyben tenyésztett állatok húsát fogyasztja. (ez a feltételezés természetesen egészséges életfeltételek között állja meg a helyét.) A megyei önkormányzatnak tehát elsősorban a foglalkoztatottak nagy részét adó, kisebb méretű, ennélfogva a rövid ellátási láncok kialakításában kulcsszereplő mikrovállalkozásokat kell megtalálnia, akár a korábban már jelzett Mikrovállalkozói fórum segítségével és adminisztratív segítséget adnia ilyen láncok kialakításához. Halászat helyett horgászturizmus Bár Veszprém megye déli határát Európa egyik legnagyobb édesvízi, halban dús tava alkotja, egy kormányzati döntésnek köszönhetően jelenleg halászati tilalom van érvényben. Ez halgazdasági szempontból nem, de a vidékfejlesztéshez áttételesen kapcsolódva köze van a turizmusfejlesztéshez. Ugyanis a halászati tilalommal szemben nincs horgászati tilalom! Sőt, gyermekek számára kedvező horgászbérleteket is árulnak, amely családi programok, hosszú hétvégék, horgászatkedvelő hazai turisták balatoni nyaralását ösztönözheti. A megyei önkormányzatnak térségfejlesztési szempontból érdemes felvennie a kapcsolatot a helyi és országos horgászegyesületekkel, turisztikai irodákkal a kapcsolatot közös gondolkodás és helyi turisztikai akciók kialakítása végett február 39

276 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Magas hozzáadott értékű termékek létrehozás Magas hozzáadott értékű termékek létrehozásában, a magyar borászat élenjár. Ez Veszprém megyére is érvényes. Magyar bor nemzetközi megítélése folyamatosan emelkedik. Egyre több nemzetközi díjat hoznak el magyar borászok és hozzájuk kapcsolódó éttermek, amely egyértelműen jelzik a magyar bor minőségi javulását, marketing erejének növekedését. Legutóbb november 8-án Liége-ben tartotta XII. Kongresszusát az Európai Bor- és Gasztronómiai Egyesületek Szövetsége, melyen a nemzeti gasztronómia értékeit fenntartó és ápoló tevékenységéért a Balatonszemesi Kistücsök étteremnek és a Balatonlellei Konyári családi pincészetnek a kilenc európai ország szakmai képviselőinek döntése alapján Európa Díjat adományozott. Továbbá 2014 Európai borászati díjának 3 jutalmazottja közül is az egyik magyar volt (Konyári pincészet). Bár a borászat igen speciális és nagy területet képvisel, amely talán a megyei önkormányzat beavatkozási lehetőségein, azonban a térségi kulcsvállalkozók közé mindenképpen érdemes helyi borászokat is bevonni és lehetséges témaként megvizsgálni, hogy a magyar bornak a tömegtermelés felé vagy kisebb mennyiségben előállítandó, magas hozzáadott értéket képviselő valódi márkás borok felé kell elmozdulnia február 40

277 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek 5. Beavatkozási lehetőségek - Hazai és külföldi esettanulmányok térségi gazdasági modellekre 5.1. Példa relatíve magas jövedelmezőségi szint elérésére (Olmos és Tóth Kft. tevékenysége) Az Olmos és Tóth Kft. mintapéldája annak, hogy reményvesztett helyzetből, hogyan lehet előnyt kovácsolni. A cég honlapján (www.mangalica.com) ismertetett tevékenységének köszönhetően a kihalásra ítélt mangalica ma reneszánszát éli. Megfelelő kapcsolati tőkével, vállalkozói motivációval és talán egy kis isteni gondviseléssel is segítve, a mangalica ma újból népszerű hússertés, a sertéstenyésztés ezen speciális ága pedig újra felvirágzott re a mangalica teljes kihalás stádiumába jutott, kevesebb, mint 200 db (!) tenyészállat volt belőle az egész világon. A fecskehasú és vörös mangalica kocák száma 30 db-ra csökkent, így kihalásuk hónapok kérdése volt csupán. Az utolsó pillanatban jelent meg egy olyan spanyol piaci igény, mely a fajta helyzetét az utóbbi 10 évben gyökeresen megváltoztatta tavaszán Juan Vicente Olmos Liorente a spanyol Jamenos Segovia Sa Serrano sonkagyár vezetője kapcsolatba lépett Tóth Péter agrármérnök jelölttel, hogy valamilyen igen zsíros, ridegen tartható, ősi magyar sertést keressenek magas minőségű sonka és karaj félék alapanyagának. Ez természetesen a mangalica lett, így a megalakított Olmos és Tóth Kft 1991-től a fajta ismételt felszaporításán dolgozik. Alapelv, hogy a sertések magyar takarmány és magyar élőmunka felhasználásával magyar sertéstelepeken hízzanak meg és magyar vágóhíd végezze a feldolgozást. Az elmúlt tíz év nehéz munkája most hozza első gyümölcseit. A mangalica fajta tenyészállatainak száma 2010-ben meghaladja a 7000 kocás létszámot és az Olmos és Tóth Kft hízó eladása eléri a db-ot. Az Olmos és Tóth Kft. az egyedüli cég, mely sikerrel ötvözi a hagyományos mangalicatenyésztést a malacok és süldők higiénikus a mai kor követelményeinek megfelelő nevelésével. A takarmány kizárólag búza, árpa, kukorica és ásványanyag kiegészítőkből és zöldtakarmányokból áll, melyet az Olmos és Tóth Kft. számára külön repetúrák alapján szigorú kontroll mellett állítanak elő a legnagyobb takarmánykeverő üzemek. Az Olmos és Tóth Kft. valamennyi sertésére előírás, hogy kizárólag a tenyészállatok és malacok kaphatnak megelőző célzatú állategészségügyi kezelést. Egyedi állatorvosi beavatkozásokat, gyógyszereket egyetlen mangalica sem kap. Az Olmos és Tóth Kft. valamennyi sertése mentes Auyeszky, Leptospirozis, Brucellózis, PRRS betegségektől, így február 41

278 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek vakcinázás sincs. A meghízott mangalicákat a Pick Szeged Zrt, Cipker-Food Kft vágóhídjai vágják le és dolgozzák fel. A megformázott, fagyasztott sonka és karaj félkész állapotban kerül spanyol partnerükhöz a Jamenos Segovia Sa-hoz exportra, míg a fennmaradó húsrészek teljes egészében Magyarországon kerülnek gyártásra. A sonka és karaj 3500 km-t utazva kerül a spanyol fennsík - a Mesata - közepén fekvő Carbonero el Mayor városba, ahol a tulajdonos Olmos család sonka és karaj érlelő üzemeiben több mint három éves érlelésnek vetik alá őket. A serrano típusú érleléssel előállított Monte-Nevado Mangalica Sonka kizárólag sózással és szárítással készül, nem pácolják, és nem is füstölik. Igen magas minőségű exkluzív árucikk, kizárólag a Jamenos Segovia Sa márkaboltjaiban és egy-két elegáns delikatesz boltban kapható. A MOE keretein belül zajlik a mangalicával kapcsolatos tenyésztői munka, szakemberei ellenőrzik az előállított tenyészállatok forgalmazását is. Kontrolljuk minden egyedre kiterjed, mely a kis egyedszám miatti rokontenyésztés kivédése miatt létfontosságú. Az Olmos és Tóth Kft. a fogyasztók bizalmának fenntartása érdekében kizárólag MOE igazolással rendelkező mangalica sertéseket vesz át, ezzel hivatalosan is garantálva a mangalica készítmények eredetét. Volt olyan év a közelmúltban, amikor a magyar mangalica állomány több mint 95%-a az Olmos és Tóth Kft. Emőd István majori telepén volt. Ma már több mint 160 helyen van ismét mangalica tenyészet az országban. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy ugyanúgy mint az 1850-es években a kisjenői vér, most az emődi vér található meg minden mangalica tenyészetben. Az Olmos és Tóth Kft. jelentős összegeket fordít a mangalicát érintő Kutató-Fejlesztő tevékenységek támogatására. Több neves magyar és külföldi egyetemmel és intézettel közösen munkálkodunk a fajta genetikai és szaporodásbiológiai jellemzőinek vizsgálatán. Spanyol, német és japán kutatócsoportok elemzik magyar kollégáikkal közösen az általuk biztosított szöveteket, és vérmintákat. Az Állattenyésztési Kutató Intézettel (ÁTKI) közösen egyedül a mangalica fajtánál már megvalósítottuk az értékes genetikai háttérrel rendelkező kocák szaporodását segítő "lombikmalac" programot. E program része a 2002 és 2008 közötti emődi telepükön zajló jelentős állami támogatást is elnyert "Biotechnikai beavatkozások a manglaica sertésfajta reprodukciós életteljesítményének növelésére" átfogó projekteknek. Az egykor szinte kizárólagosan tartott és a szegények eledeleként ismert mangalica mára delikatesz árut adó hungarikummá változott. Kis darabszámban, de kimagasló minőségben fogja a világ egyre egységesedő piacain a magyar sertéstenyésztők is általában hazánk hírnevét öregíteni. A mangalica termékeket magas áruk miatt csak jómódú fogyasztók vásárolják, így elmondható: az Olmos és Tóth Kft. sikere csak Magyarország sikerével együtt képzelhető el. Ha a polgárok jól élnek a cég termékei is könnyen elkelnek, ha nem, a cég sem február 42

279 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek működhet jól. Az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján látható, hogy a mangalica sertés jövője hosszú távon biztosított, és bátran foghatnak bele több évet, évtizedet átívelő fejlesztésekbe is. (Forrás: Rövid ellátási láncok: Tojásértékesítés (Youtyuk, Veszprém megye) A rövid, termelőtől a fogyasztóig történő rövid szállítási láncok külföldön nagy népszerűségnek örvendenek. elsősorban angolszász területről kiinduló értékesítési ötletnek ma már Magyarországon is számos követője akad. Ez az értékesítési forma azért is válik egyre népszerűbb, mert ahogy a Heti Világgazdaság egy novemberi számában bemutatott vállalkozás, a Youtyuk példája is mutatja ebben az esetben a vásárló közvetlen kapcsolatban van a termelővel, megtekintheti annak telephelyét, azaz minden szükséges információt beszerezhet arról a termék egészséges voltáról. A cikkról részletesen: Néhány lelkes és környezettudatos vállalkozónak köszönhetően ma már ki sem kell tennie a lábát a városból, hogy a legközelebb lévő termelőtől friss és adalékmentes zöldségekhez, tanyasi finomságokhoz jusson. Bár egy kicsit drágább így a tojás, de egyre több városlakó inkább ezt választja, már Budapesten is. Balogh Ákos, a YouTyúk alapítója egy kombi típusú autóval szállítja kétheti rendszerességgel a tojásokat megbeszélt budapesti átadó pontokra Új vásárlóknak mindig előre szóltak, hogy mivel itt nem szabványokkal dolgoznak, előfordulhat, hogy kisebbnagyobb tojásokat kapunk, ne lepődjünk meg. Inkább az utóbbi jött be, akkorák voltak a tojások, hogy alig fértek el egymás mellé a hűtőajtóba e célra beépített műanyagtartóban. A tojásvásárlás előfeltétele, hogy a vásárlónak örökbe kell fogadni a tyúkot. Ahhoz, hogy a leírt módon érkezzen a 10 darab házi tojás, két tyúkot kell örökbe fogadni. Persze csak jelképesen, a tartásdíj egy részét kell megfizetni a gazdának. A YouTyúk által kínált szolgáltatás ugyanis arra alapoz, hogy a tanyasi tojás iránt elkötelezettek hajlandók áldozni arra, hogy egészséges, kapirgáló tyúkok tojásai kerüljenek a rántottába. A tojás maga nem kerül többe, mint ha a piacon vennénk, darabja mindössze 34 forint, azonban a szolgáltatást igénybe vevőknek emellett tyúkonként 250 (Budapesten 450) forintot kell fizetniük havonta, amiből a szállítási költségeket, az anyagköltséget és a rendszer fenntartását finanszírozzák. Így a kistermelők biztonságosan tudnak kalkulálni, amiben az is segíti őket, hogy a rendeléseket egy hónapos időtávokra előre kell leadni. A fő oka, hogy a háztáji állattartás szinte megszűnt vidéken, mert a gazdák a változó megrendelések hiányában bizonytalan február 43

280 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek helyzetbe kerültek, illetve nincs idejük az értékesítéssel, piacra járással foglalkozni, ezért egyre inkább lemondanak a baromfiudvar fenntartásával járó maceráról, így lassan már az is nehezen vagy egyáltalán nem jut tanyasi tojáshoz, aki nem a hipermarketekben szeretne vásárolni. Mi ezt a tendenciát szerettük volna megfordítani mondja Balogh, aki nejével, Balogh-Palásthy Annával együtt indította el a Youtyúkot. Újrahasznosított saját márkás, Youtyúk tojástartó Forrás: A házaspár egy kistelepülésen, a Veszprém megyei Litéren él, ahol először kicsiben valósították meg terveiket a helyiek rendeléseit összegyűjtve, így biztos forgalmat generálva az így három kistelepülést ellátó gazdának. Az ismeretségi körből egyre többen szerettek volna csatlakozni, például Veszprémből is, ezért, hogy mindenkinek megérje, kitaláltunk egy olyan rendszert, amelyben egy bizonyos rendelésszám fölött kiszállítjuk egy előre egyeztetett átvevőpontra a tojásokat heti rendszerességgel, így született a YouTyúk ismerteti vállalkozása első lépéseit az alapító. A budapesti kiszállítás idén november 13-án indult, több átadóponttal, de ahogy Balogh mondja, az átadás helyszínei folyamatosan bővülnek, ahol összejön több rendelés, mondjuk egy irodaháznál, oda kiszállunk. A rendelést a weboldalon (www.youtyuk.hu) lehet megtenni: először meg kell adni, hány tojásra van szükségünk egy héten, majd a kalkulátor kidobja, hány tyúkot kell ehhez örökbe fogadni. A következő lépésben ki lehet választani, melyik gazda farmjáról szeretnénk megkapni a tojást. Ez a hitelesség szempontjából nagyon fontos, hiszen a megrendelő így láthatja, hogy ténylegesen honnan érkezik a tojás. A gazdák mellett szerepel kép és egy rövid bemutatkozás is, de aki nem éri be ennyivel, az el is látogathat a farmra, hogy meggyőződjön róla, jól tartják-e tyúkját meséli a gépészmérnökként végzett Balogh, majd hozzáteszi: múlt héten például egy cég dolgozói valóban ellátogattak "gazdájukhoz", és nemcsak az állattartás február 44

281 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek mikéntjéről bizonyosodtak meg, de alkalom nyílt egy kis traktorozásra is a gyerekek legnagyobb örömére. Az egyik gazda, akinél a tojások a dobozba kerülnek Tradler József. "Jelenleg több mint 300 tyúkot tartunk, ami durván 8000 tojást jelent havonta. A mai, első budapesti kiszállítással 2000 tojáson adtunk túl, ami kétheti adag. Bízunk benne, hogy a megrendelők száma tovább nő, hiszen ha megkóstolják a tojást, ajánlani fogják, észre lehet venni a különbséget" mondja a gazda, aki egyébként lakatosként dolgozik, de ha ilyen ütemben nőnek a megrendelések, akkor bővíteni fogja az ólat, és már teljes munkaidőben szeretne ezzel foglalkozni. "A tyúkok szabad tartásban vannak, de éjszakára be kell zárni őket, különben elviheti valamilyen ragadozó, illetve ha nagyon hideg van, bent maradnak" magyarázza ennek szükségességét Tradler. A tyúkok egyébként természetes tápot kapnak, 70%-a kukorica, illetve búzadara, a maradék pedig természetes anyagokat tartalmazó takarmánykoncentrátum. Gaschler-Gyeviki Nóra már több hónapja rendszeres megrendelő, aki a Facebookon akadt rá a Youtyúkra. Régóta zavart, hogy a boltok polcain többnyire csak a 3-as kóddal ellátott ketreces, ipari körülmények között tartott tyúkoktól származó tojást lehet megtalálni, de a lakóhelyünkhöz közel nem sok lehetőség volt, ahol akár biotojást tudtam volna venni mondja a veszprémi megrendelő. Nem vagyok egy gourmet, hogy az ízek közti különbséget elemezzem, de az mindenképpen szembetűnő, hogy a bolti tojással ellentétben ezeknek sokkal erősebb a héja mondja a különbséget firtató kérdésünkre. A hozzájuk legközelebb eső Aldiban a biotojás darabja 51 forint, a Youtyúk-tojás darabja pedig 47 forint, úgy, hogy azt házhoz kapja. Nóra hangsúlyozza, hogy számára nem csak a tudat fontos, hogy egészséges étel kerül az asztalra, de örül, hogy ezzel támogathatja magyar kistermelőket is. A kezdeményezéssel nemcsak a vidéki gazdák sorsát szeretnék jobbra fordítani, de a későbbiekben a kétgyermekes család is ebből szeretne megélni, bár egyelőre minden forintot visszaforgatnak a vállalkozásba. Balogh ráadásul bevallotta, a baromfinként 250 forintos vidéki örökbefogadási díjjal kicsit alálőtt, a budapesti viszont a megrendelések növekedésével még csökkenhet is. Jelenleg a Veszprémből szállítás dobja meg az árakat, amin idővel az is segíthet, hogy a kereslet növekedését további gazdák bevonásával tudják majd kiszolgálni, akik a tervek szerint többek között Budapest környékéről kerülhetnek ki. A Youtyúk felhasználóinak száma napról napra nő, Budapesten már 100 körüli a megrendelői szám, pedig az első kiszállítás csak ezen a héten történt. Az alapítók a befolyó összegből olyan családokat szeretnének támogatni, akik tartanának állatot, csak jelenleg nem tudják kinek eladni a tojásokat. A távlati célok között szerepel, hogy ezeket a családokat február 45

282 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek YouTyúk-takarmány biztosításával segítenék, helyi szántóföldi növénytermelők bevonásával, hogy a kezdeti beruházási költségeket minimálisra csökkentve is ösztönözzék az állattartást. De a Balogh házaspár itt nem állna meg, mert ahogy mondják, a tojás mellett felvetődött az igény a füstölt húsárura, zöldségre és gyümölcsre is, így más termelők bevonásáról is folynak a tárgyalások. Nincs szükség importra, 30 km-en belül minden elérhető. A 30 km elnevezésű társadalmi vállalkozás ugyan nem szállítja ki, de összegyűjti felhasználóinak a 30 kilométeres körzetben található termelőket. Az alapítók felismerték, hogy amíg a fejlett világ nagy része ma szupermarketekből szerzi be az élelmiszerek jelentős részét, addig a vásárlók egyre növekvő részének lenne igénye a többnyire mesterségesen érlelt, tartósított ételek helyett egészségesebb élelmiszerekre, csak éppen nem tudják, hol szerezzék azt be. Mindeközben a sok esetben szomszédos, minőségi élelmiszereket előállító kistermelők nem tudják kinek eladni terményeiket, mert nem tudnak bekerülni a magas elvárásokat állító kereskedelmi láncok boltjainak polcaira, hogy egyáltalán felvehessék a kesztyűt a tömegtermelt élelmiszerek dömpingáraival. Ezt az ellentmondásos helyzetet szerették volna feloldani az alapítók azzal, hogy létrehoznak egy olyan platformot, ahol a termelők találkozhatnak a vevőkkel. Ráadásul környezettudatossági szempontokat is szem előtt tartva az oldal csak azokat a termelőket dobja fel a címmel beregisztrált felhasználóknak, akik 30 kilométeres körzetben elérhetőek, így a termények utaztatásával járó szén-dioxidkibocsátás is minimálisra csökkenthető, nem beszélve a szállítási költségekről. Az ősszel indult kezdeményezésnek már több mint 4000 felhasználója van, és több mint 150 termelő regisztrált az oldalon. Hogy tényleg csak egy gombnyomásra legyen a friss zöldség, telefonos alkalmazás is letölthető, ami Android- és ios-készülékeken is működik. A vállalkozásnak egyelőre nincs bevétele, a három alapító lelkesedésből és az európai uniós ÉMOP program keretében, Ft támogatásból valósította meg terveit. (forrás: Sikeres és sikertelen térségi összefogások: A dán szövetkezeti modell és a Mórakert Sokunkban merült már fel az a kérdés, hogy a hazai mezőgazdaság miért nem tér vissza a több évtizeddel ezelőtt virágkorát ért TSZ gazdálkodásra, holott számos nemzetközi példa (pl. dánok) igazolják ennek sikeres működését. Persze profitalapú, a magántulajdont tiszteletben tartó gazdálkodási formáról van itt szó, amikor gazdák fognak össze azért, hogy közös gépekkel, infrastruktúrával a fajlagos költségeket csökkentve működjenek február 46

283 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Mielőtt azonban elkezdenénk nosztalgiázni fontos kiemelni, hogy a rendszerváltást követően hazánkban is megjelentek a magántulajdonba működő új Termelő Szövetkezetek, a TÉSZ-ek. Az új típusú szövetkezetek, vagy termelői értékesítő szövetkezetek (TÉSZ) működését először 1992-ben foglalták jogszabályi keretek közé (1992. évi I. törvény). A definíciója szerint a TÉSZ nonprofit elven működő gazdasági szervezet, melynek elsődleges célja a kistermelők összefogása, hogy együttműködve kedvezőbb piaci helyzetbe kerüljenek, csökkentsék a kereskedőktől való függésüket és nagyobb hozzáadott értékű termékeket állíthassanak elő. Tapasztalataim szerint sajnos a magyar szövetkezetek sok esetben nem ezen elvek szerint működnek, több formában is előkerül a profitorientáltság, illetve a gazdák függetlenségét sem biztosítják maradéktalanul. Az új típusú szövetkezetek létrejöttének legfontosabb célja, hogy a kistermelők is a nagyság előnyeit élvezhessék a piacra jutás során, mindezt anélkül, hogy feladnák önállóságukat. A TÉSZ azonban nem csupán a termelők szintjén megvalósuló horizontális szerveződés, hanem legalábbis ideális esetben vertikális összefonódást vagy terjeszkedést is jelent. Az új típusú szövetkezetek alapvetően különböznek a szocialista téeszektől, ugyanis a TÉSZ-ek a piacgazdaság feltételei mellett az értéklánc optimalizálására törekednek, míg a téeszek kizárólag a termelés megszervezésével foglalkoztak. A téeszek ezenkívül az érdekeltségi rendszer hiányába n a legkevésbé se tudnának megfelelni a piaci verseny követelményeinek. A szövetkezet célja tehát nem csupán a termelők összefogásának biztosítása, hanem a termelők számára minél nagyobb hozzáadott érték biztosítása is. A dán szövetkezeti modellel ellentétben Magyarországon nem beszélhetünk egységes modellről. Nálunk több, különböző típusú szövetkezet működik, melyek a fent említett szövetkezeti feladatokat csak különböző mértékben látják el. A szövetkezeteknél már a tagok tekintetében is jelentős különbségek mutatkoznak. A dán szövetkezeti modellhez e tekintetben (melynek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai) pl. a Mórakert TÉSZ állnak a legközelebb. A dán szövetkezeti modell (részletek Milánkovich Gábor tanulmányából) Dániát Európa egyik legfejlettebb, legmodernebb mezőgazdaságú országaként tartják számon. Az ország nagy agrármúlttal rendelkezik, viszont ma már csak a lakosság 3-4%-a dolgozik a mezőgazdaságban es adatok alapján a gazdálkodók átlagosan 45 hektáros birtokokat művelnek, ez az érték azonban folyamatosan nő, ami a hatékonyságorientált gazdaságszervezéssel járó koncentrálódó termelés következménye február 47

284 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek A gazdálkodások 2/3-a részfoglalkozású családi vállalkozásként működik. A dán agrárpolitika Európában egyedülálló, az uniós támogatások felhasználása szempontjából a leghatékonyabb modell. A sikert jól jelzi, hogy a dán parasztok jövedelmének ¼-e uniós forrásból származik. Dániában drága a földbirtok, jelzáloggal könnyen terhelhető, így a gazdák egyszerűen juthatnak beruházási hitelekhez, amiben a dán bankrendszer is partner. A dán agrárpolitika 3 pillérre épül: a földbirtokpolitikára, a szaktanácsadó rendszerre és a szövetkezeti társulásokra. A dán birtokpolitika a fejlett világ országaiétól teljesen eltér, Dániában ugyanis földet csak természetes személyek birtokolhatnak, vállalatok, szövetkezetek és egyéb jogi személyek nem. A természetes személy földbirtoklásának is szigorú követelményei vannak, például ki van kötve, hogy a farmtulajdonosnak életvitelszerűen a tanyáján kell élnie, és a műveléshez szakismereti vizsgákat (mezőgazdasági, üzemvezetési számítástechnikai) kell letennie. A művelt területek csak a tanya 15 km-es sugarában helyezkedhetnek el, maximum 125 hektáron. 30 hektár fölötti műveléshez agrárvégzettség kell. A dán gazdáknak az EU előírásainál jóval szigorúbb környezetvédelmi követelményeknek is meg kell felelniük, például egy gazda csak annyi haszonállatot tarthat, amennyi után a szerves trágyát saját birtokán el tudja helyezni. Mivel Dániában a 2 legsikeresebb ágazat a sertéstartás és a tejipar, ez arra ösztönzi a sertés- és szarvasmarhatartókat, hogy a trágya felhasználására is földeket vásároljanak, így saját maguk állítsák elő a szükséges takarmányt. A dán mezőgazdasági szaktanácsadó rendszert a gazdaszervezetek és az állam közösen tartják fent, a kormányzat hozzájárulása 40%. A rendszer könyvelési, pénzügyi és hitelezési tanácsadó szolgáltatást nyújt a gazdák részére. Az előbb említett 2 pillér alapfeltétele annak, hogy a harmadik pillér, a szövetkezeti társulások hatékonyan működhessenek. A dán szövetkezet apró magángazdaságok társulása, melyen keresztül a gazdaságok bizonyos műveleteket közösen végeznek, mindezt úgy, hogy eközben a függetlenségüket megőrzik. A rendszer fő célja, hogy a tagok érdekérvényesítő képességét növelje, azok termékeiket optimális áron adhassák el, kockázatukat a biológiai és kereskedelmi ciklus összehangolásával, valamint a veszélyeztető tényezők vertikális terítésével mérsékelje. A szövetkezet a tagok közös tulajdona, a tulajdonosi jogokat választott testületek (közgyűlés, felügyelőbizottság) útján gyakorolják. A magyarországi kusza szövetkezeti hálókkal ellentétben a szövetkezet területe regionálisan behatárolt, tagjai mind az adott NUTS2 régióban találhatóak. A szövetkezetek a lehető legtöbb közösen végezhető feladatot ellátják, teljes rendszert alkotva az alapanyag-előállítástól a nagykereskedelmi forgalmazásig. A február 48

285 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek szövetkezetek saját szervezetei végzik a beszerzést és a gazdák minőségellenőrzését is. Az együttműködés jegyében a tagok kötelesek a megtermelt összes terményt a szövetkezeten keresztül értékesíteni. A szövetkezet a mezőgazdasági termelők piacra jutásának az alappillére. Egyes ágazatok szinte kizárólag szövetkezeti úton működnek, pl. a sertésvágás és a tejfeldolgozás 98%-a szövetkezeteké. A dán szövetkezeti modell kialakulásához és megerősödéséhez szükséges volt annak a felismerése, hogy az európai piacon a koncentrált kereslettel szemben a gazdák csak koncentrált kínálattal tudnak helyt állni. A koncentrált kínálat megteremtésével együtt az önállóság megőrzését csak a szövetkezeti létforma biztosítja. Minden más gazdasági, szervezeti forma esetében mint ahogy az Magyarországon is tapasztalható az értéklánc legalsó tagjai, a gazdák könnyen kiszoríthatóak a hasznok méltányos elosztásából, a kockázatok könnyen rájuk háríthatók. A dán szövetkezetek rövid idő alatt megerősödtek, ma már versenyre kelnek a világ nagy mezőgazdasági, élelmiszeripari cégeivel. A dán modell középpontjában a farmer áll, a modell meghatározó eleme a termékek minél feldolgozottabb formában történő piacra juttatása. Dániában az ágazathoz kapcsolódó feldolgozóipar szinte teljes mértékben szövetkezeti tulajdonban van, így a haszon nem aprózódik fel, egy kézben koncentrálódik, ezért a vertikum hasznát annak a láncszemnek a fejlesztésére tudják fordítani, amelyikre a legszükségesebb. A farmerek érdekképviseletét (a hazai szakszervezetekhez hasonló) farmerszövetségek biztosítják, melyek regionálisan szerveződnek, és régiók szerint képeznek hierarchikus szervezetet. A farmerszövetségek csúcsszerve, a dán mezőgazdasági tanács a szakszervezeti jellegű tevékenységeke n túl az EU-s forrásokhoz kapcsolódó pályázati feladatokban is részt vesz. Egyfelől a kormányzattal együttműködve részt vesz az agráriumhoz kötődő pályázati kiírások kialakításban, másfelől segíti a gazdákat a pályázatok kitöltésében, benyújtásában. A dán szövetkezetek legfontosabb alapelvei: - önkéntesség és nyitott tagság (a szövetkezetbe való belépés és az onnan való kilépés önkéntes) - szövetkezeti demokratizmus (minden tagnak azonos jogosítványa van, attól függetlenül, hogy mekkora gazdasági erőt képvisel! 1 tag = 1 szavazat). Hazánkban ez utóbbi az elv számos vitát vált ki, sok helyen ragaszkodnak a hozzájárulás-, vagy birtokméret-arányos szavazati jog megosztáshoz. Így az egy tag, egy szavazat elv a legtöbb TÉSZ esetében nem érvényesül, ami nem is meglepő. Magyar országon jogi személyek is birtokolhatnak földterületet és így szövetkezeti tagok is lehetnek. Sok magyar február 49

286 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek szövetkezetet néhány nagyobb mezőgazdasági cég hozott létre kizárólag EU-támogatások igénybevétele céljából. A hagyományos (nem szövetkezeti) magyar és a dán termékpálya alapvetően a szervezettségében és érdekeltségi rendszerében különbözik. Dániában a szövetkezeti tagok rendelkeznek az áruátvétel, a felvásárlás, az élelmiszeripar (vágóhíd, tejüzem, malom), a nagykereskedelem és gyakran a kiskereskedelem felügyeletével is, ezzel szemben hazánkban nálunk jellemzően a termelőknek nincs érdekérvényesítő erejük, minimális befolyásuk van az élelmiszeriparra és a kereskedelemre. Így a piaci kockázatok minden esetben a termelőre hullanak vissza. A szövetkezeti modell nemcsak versenyképességi szempontból fontos Dánia számára, hanem ezáltal biztosítja a vidék népességmegtartó erejének megmaradását, a vidéki lakosság képzését is, amelyek jó alapot jelenthetnek a környezetvédelem és a falusi turizmus kiteljesedésének is. Így a dán szövetkezeti modellt tapasztalatai komoly hatással voltak az uniós agrárpolitika alakulására is. (Forrás: Milánkovich (2012) Mórakert Nógrádi Zoltán, a Bács-Kiskun megyei Mórahalom polgármestere a dán szövetkezeti modell mintájára kezdte el kialakítani a mórahalmi szövetkezetet, a Mórakertet. A szövetkezet létrehozása azonban nem ment zökkenőmentesen, a 90-es évek elején a mórahalmi gazdákban erősen élt még a kollektívvel kapcsolatos ellenérzés, a szövetkezés szó alatt a szocialista téeszeket értették az emberek. Eleinte a gazdák megszervezése komoly kihívás volt, éppen ezért 1993-ban szövetkezet helyett egy lazább egyesületet hoztak létre, s csak miután bebizonyosodott, hogy életképes lehet az együttműködés, 1995-ben 52 zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdával alakult meg a szövetkezet A szövetkezet először csak közös alapanyag beszerzéssel, vetőmag-, műtrágya-és növényvédőszer-vásárlással, valamint a közös értékesítés megszervezésével foglalkozott. Később számos egyéb tevékenységgel is elkezdtek foglalkozni, többek között továbbképzések és szakmai tanulmányutak szervezésével. A szövetkezet árbevétele rendkívül dinamikusan gyarapodott, 2001-re elérte a 2,2 milliárd forintot és tagsága 2003-ban a szövetkezet tagsága már 479 fősre duzzadt, forgalmazott árumennyisége meghaladta a 22 ezer tonnát, ami 80 ezer raklapnyi árut és 3000 telepakolt kamiont jelent. A Mórakert 15 évig tartó működésével egy olyan mezőgazdasági modell február 50

287 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek valósult meg elsőként az országban, amely alapvetően különbözött mind a nagygazdaságok rendszerétől, mind a szocialista téeszek működésétől. A szövetkezeti formával a mezőgazdasági termény élelmiszerré válásának ellenőrzése a gazdák kezébe került, ezáltal a hozzáadott érték nagy része a szervezeten belül képződött, amit mind visszakaptak a termelők. A szövetkezet irányítása alatt zajlott le a termény begyűjtése, válogatása, osztályozása, feldolgozása, csomagolása, tárolása, és nagykereskedelme. A szövetkezet a termelők számára egy biztos értékesítést jelentett, így ennek a biztonságnak és a gazdák nagyobb jövedelmének köszönhetően hittek a mezőgazdaság sikerességében, ezért a megtermelt jövedelmet saját gazdaságuk fejlesztésébe fektették, amellyel egyéb gazdasági ágazatok megjelenését is elősegítették a térségben. A Mórakert működésének 15 éve alatt legalább családi gazdaság fejlődött olyan szintűre, hogy jelenleg, a Mórakert bukása után is EU-s szintű felszereltséggel és kapacitással tudnak gazdálkodni. A Mórakert létrehozott egy erős családi gazdálkodói réteget, aminek jelene és jövője is a mezőgazdasági termelésre épül, teljesítményük pedig a térség jövőjét is meghatározza. Mivel a szövetkezet célja a termelők összefogása és számukra maximális haszon biztosítása volt, így nonprofit elven működött, a bevételeket nem halmozta fel, nem forgatta vissza, hanem a termelők között osztotta szét. Az előbbiekből következik, hogy a szövetkezet saját növekedését kizárólag bankhitelekből, valamint az állam és az EU SAPARD és PHARE támogatásaiból fedezte (!), ami utólag bebizonyosodott, hogy óriási hiba volt. Így a szövetkezet növekedésének csúcspontját, mind az árbevételt, mind az alkalmazotti létszámot tekintve 2006-ban érte el, ahol a töretlen növekedése váratlanul megszakadt. rakert Szövetkezet értékesítésének tetőzése után a felfutás éveihez hasonló ütemű visszaesés következett be. A 2006-ban realizált 8,2 milliárdos árbevétel 2007-re 5,2 milliárdra csökkent. Bár ez a haszon még mindig jelentősnek mondható, a nyereség csökkenésének folyamata 2008-ban és 2009-ben is folytatódott, ami a szövetkezet számára végzetesnek bizonyult. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Mórakert gyors, hihetetlen ütemű növekedésének hátterében nem csupán a tagok dinamikusan gyarapodó létszáma és a termékek növekvő mennyisége állt, hanem az ezekből adódó hatalmas növekedési kényszer is. Mivel a szövetkezet áruforgalma évről évre növekedett, ezért szinte minden évben új beruházásokat kellett eszközölni, új feldolgozó és csomagoló gépsorokat kellett vásárolni, fejleszteni kellett a logisztikai bázist, ami a Mórakertet hatalmas mennyiségű beruházási hitel felvételére február 51

288 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek kényszerítette, valamint a növekvő áruforgalom finanszírozása is egyre komolyabb forgóeszközhiteleket igényelt. Így a sokáig mintatésznek tartott szövetkezet árbevétele a 2007-es 5,2 milliárd forintról re 2 milliárdra csökkent, saját tőkéje pedig már 2008-ban negatívba fordult. Közel 700 termelőnek 700 családnak 1,1 milliárd forinttal tartozott ben a szövetkezet eszközállománya már nem nyújtott elegendő fedezetet a hitelek kifizetésére. Mindeközben sokat vesztett a termelők olyannyira hiányzó összefogásának szelleme is. A délalföldi kertészeknek is létkérdés lenne, hogy a piaci megjelenésüket egy jól működő és az ellenőrzésük alatt lévő szövetkezet segítse, mint tette azt jó negyedszázada a szakszövetkezet. Ez a történet azonban valószínűleg sokaknak kedvét szegte. Ezzel azonban még nincs vége a veszteségeknek. A következő hónapokban nyilván már csak a választás után - valószínűleg azokat is eléri majd a csőd szele, akik eddig nyugodtan nézték a Tész kimúlását, mert megkapták a termékük árát. A Tész életének utolsó néhány évében ugyanis már nem maga vett fel hitelt, hanem úgy fizetett, hogy a beszállítók követelését eladta a Kvantum Banknak, azaz a Mórakert helyett a bank fizetett a termelőknek. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha a Mórakert utóbb kifizette volna a bankot, csakhogy nem fizette ki. Ilyen esetben pedig a Ptk. szerint a banknak visszkereseti joga van, azaz, visszakövetelheti a pénzt a termelőktől, amit a szerződésekben elfelejtettek kizárni. A Mórakert felszámolása után a Kvantum Bank is a felszámolás sorsára jutott, így nevében már (az állami tulajdonban lévő) felszámoló jár el. Nem jelent megoldást az elévülés sem, mert annak kezdete nem a termékértékesítés időpontja, hanem az a nap, amikor kiderült, hogy a bank már senki mástól nem tudja visszaszerezni a pénzét. (Forrás: Milánkovich (2012): Mórahalom és Mórakert szövetkezet.) 5.4. Összegzés A fenti példák azt mutatják, hogy közösségi összefogással nagy sikereket lehet elérni olyan térségekben is, ahol zömében a mezőgazdaság és az erre épülő feldolgozó ipar a számottevő. A második fejezetben javasolt fórumok létrehozásával pedig bővíthető azon információs kör, amelyből hazai és nemzetközi tapasztalatokat is összevetve bevált működési mintákat vagy ezek alapján saját ötletet valósíthatnak meg. Egyre azonban felhívjuk a figyelmet. Adott térségben (országban) bevált modellek nem biztos, hogy máshol is ugyanolyan hatékonysággal működnek. Azaz nem adaptálni, hanem az február 52

289 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek információkat felhasználva esetleg kutatás-fejlesztési támogatással saját modelleket javasolt megvalósítani február 53

290 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Irodalomjegyzék Benko, G. (1999) Regionális tudomány. Dialóg Campus, Budapest-Pécs. Boskoff, A.(1970): The Sociology of Urban Regions. A.C.C.Sociology. Series, New York. Budd, L. Hirmis, A.K. (2004): Conceptual Framework for Regional Competitiveness. Regional Studies, 9, o. Charles, D. (1999): Core cities: Key centres for regeneration synthesis report. Newcastle upon Tyne, Newcastle. DTI (1995): Competitiveness: Forging ahead. Department of Trade and Industry, London. DTI (1998): Our Competitive future: Building the knowledge driven economy. Department of Trade and Industry, London. EC (1999): Sixth Periodic Report on the Social and Economic Situation and Development of Regions in the European Union. European Commission, Luxembourg. EC (1999): az 1260/1999 (VI.21) sz. EK Tanácsi Rendelet: A Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról. Council Regulation, Luxembourg. Enyedi György (1998) A sikeres város. - Ezredforduló. 1998/3. 3. o. EMORT (2014): Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a közötti időszakra c. dokumentum csomag ESDP (1999) European Spatial Development Perspective: Towards a Balanced and Sustainable Development of the Territory of the EU. Committee for Spatial Development, Luxembourg. ESPON (2007) ESPON 2013 programme. European observation network on teritorial development and cohesion. European Commission Decision C(2007)5313 of 7 November Brussel. ETS (1985): European Charter of Local Self-Government, (15.X.1985). European treaty Series, 122, Strasbourg. Fenyővári Zsolt Lukovics Miklós (2008): A regionális versenyképesség és a területi különbségek kölcsönhatásai. Tér és Társadalom, 2, o. Fey, W.H. Zimmer, Z. (2001) Defining the city. In Handbook of urban studies. - ed R. Paddision. London. Gertler, M.S. (2002) Canadian cities confront globalization: Flows of people, capital and ideas. - Center for Globalization and Policy Research. Working paper 10. School of Public Policy and Social Research - University of California, Los Angeles február 54

291 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Green, F.J Tracey P. Cowling M. (2007) Recasting the City into City-Regions: Place Promotion, Competitiveness Benchmarking and the Quest for Urban Supremacy. - Growth and Change. Vol. 38. No. 1. pp Blackwell Publishing. Oxford. Hagett, P. (2001) Geography a global synthesis. Pearson Education, Harlow. Kitson, M. Martin, R. Tyler, P. (2004) Regional competitiveness: An elusive yet key concept? Regional studies. Vol 2004/ o. Krugman, P. (1990) The age of diminished expectation. MIT Press, Cambridge. Krugman, P. (1994): Competitiveness: A dangerous obseccion. Foreign affairs, 2, o. Krugman, P. (1996a) Pop internationalism. MIT Press, Cambridge. Krugman, P. (1996b) Making sense of the competitiveness debate. Oxford Review of Economic Policy, Oxford. Lengyel Imre (2000): A regionális versenyképességről. Közgazdasági Szemle, 12, o. Lengyel Imre - Rechnitzer J. (2000) A városok versenyképességéről. In Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. - Horváth Gy.-Rechnitzer J. (szerk.), MTA RKK, Pécs. Lengyel Imre (2003): Verseny és területi fejlődés: térségek versenyképessége Magyarországon. JATEPress, Szeged. Lever, W.F. (2002) The knowledge base and the competitive city. In Urban Competitiveness. - ed. Begg, I. p The Policy Press, Bristol o. Lukovics Miklós (2007): A lokális térségek versenyképességének elemzése. Doktori értekezés, SZTE-GTK, Szeged. Magyar Országgyűlés (1996): évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről. Magyar Országgyűlés, Budapest. Magyar Országgyűlés (1999): az évi XCII. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosításáról. Magyar Országgyűlés, Budapest. Magyar Országgyűlés (2011): a évi CXCVIII. Törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosításáról. Magyar Országgyűlés, Budapest. Magyar Országgyűlés (2013): a évi CCXVI. Törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosításáról. Magyar Országgyűlés, Budapest február 55

292 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek Magyarország Kormánya (2014): Területfejlesztési Operatív Programjának (TOPÖ az Európai Bizottsághoz benyújtott változata Magyarország Kormánya (2014): Vidékfejlesztési Program (VP) az Európai Bizottsághoz benyújtott változata Malecki, E. J. (1997): Technology and economic development: The dynamics of local, regional and national competitiveness. Addission Wesley Longman, Harlow. Malecki, E. J. (2002): Hard and Soft Networks for Urban Competitiveness. Urban Studies, 5-6, o. Marteen de Vet, J. et al (2004): The Competitiveness of Places and Spaces. A Position Paper. ECORYS, Rotterdam/Leeds/Birmingham/Brussels. Martin, R. L. et al (2005): A Study on the Factors of Regional Competitiveness. A final report for The European Commission DG Regional Policy. University of Cambridge, Cambridge. Oswald, A. (1997): Happiness and economic performance. - Economic Journal. Vol. 1997/ o. Milánkovich (2012): Morahalom és Mórakertszövetkezet. Szakdolgozat. BCE. Szeged. Parr, J.B. (2005): Perspetives on the city region. - Regional studies. Vol. 2005/ o. PESTTERV (2013): Veszprém megye területfejlesztési koncepciója. Porter, M.E. (1998): The competitive advantage of nations. Maximillian, London. Porter, M.E Ketels C.H.M. (2003): UK competitiveness: Moving to the next page. DTI, London Rechnitzer János Lengyel Imre (2004): Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus, Budapest- Pécs. Robinson, J. (2005): Urban geography: World cites, or a world of cities. Progress in Human Geography Sassen, S. (2005): Denationalization: Territory, authority, and rights in a gobal digital age. Princetown University Press, Princetown. Scott, A. (2001): Global City-regions: Trends, Theory, Policy. University Press, Oxford. Somlyódiné Pfeil Edit (2006): Nemzetállami várospolitikák és az Európai Unió Policentrizmus gondolata. - Tér és Társadalom. XX.évf o. Storper, M. (1997): The regional world: Territorial development in a global economy. Guilford Press, New York február 56

293 Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai Beavatkozási lehetőségek február 57

294 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám:02/137-23/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése április 30-i ülésére Tárgy: Tájékoztató A megyei és helyi tervezési folyamatokhoz készített Vidékfejlesztési tájékoztató segédlet - Veszprém megye című szakmai kiadványról Előadó: Fábry Szabolcs a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Veszprém megyei referense Az előterjesztés összeállítását koordinálta: Dr. Imre László megyei jegyző Az előterjesztés előkészítésében bevont szervezet, személy: Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Fábry Szabolcs Veszprém megyei referens Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Haraszti Bernadett, vidékfejlesztési referens Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság

295 Tisztelt Közgyűlés! Fábry Szabolcs úr, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Veszprém megyei referense tájékoztatta a V eszprém M egyei Ö nkormányzatot A megyei és helyi tervezési folyamatokhoz készített Vidékfejlesztési tájékoztató segédlet - Veszprém megye című kiadvány elkészültéről. A Közgyűlés április 30-i munkaülésén több vidékfejlesztési témájú előterjesztés is napirendre ke rül, í gy s zervesen ös szetartozó na pirendek ke rülnek i smertetésre é s megtárgyalásra, több nézőpontból is vizsgálva a vidékfejlesztési lehetőségeket, kihívásokat. Fábry Szabolcs úr, az MNVH megyei referense jóvoltából bemutatásra kerülő vidékfejlesztési tanulmány a s zakterület m egyei al apdokumentuma kí ván lenni, mely segítséget n yújt a vidékfejlesztés t erületén a közötti EU időszakra vonatkozó Helyi Fejlesztési Stratégiák tervezéséhez és kidolgozásához. Tekintettel arra, hogy a vidékfejlesztés területén a megyei önkormányzatnak is feladata van, a szakmai kiadvány közgyűlés előtti bemutatását és megtárgyalását fontosnak tartjuk. A ki advány anyaga az előterjesztés mellékletét képezi, amely a me gyei te rületfejlesztési koncepcióra a lapozva k észült t anulmány, m ely ki tér többek köz t a m egyében található LEADER H elyi Akciócsoportokra, munkájuk s orán felmerülő problémákra, valamint jó gyakorlatokra egyaránt. Megyénk a közötti időszakban akkor válhat sikeressé, ha a vi dékfejlesztés területén is jelentős uniós forrásokat tud majd felhasználni f ejlesztési pr ojektjeinek támogatására, így az ed digi vidékfejlesztési tapasztalatok megosztása kiemelt jelentőséggel bír. Tisztelt Közgyűlés! Kérem, a t ájékoztatásul bemutatásra kerülő A megyei és helyi tervezési folyamatokhoz készített Vidékfejlesztési tájékoztató segédlet - Veszprém megye című kiadvány megtárgyalását és tudomásulvételét. Veszprém, április 20. Polgárdy Imre s.k. a megyei közgyűlés elnöke

296 VESZPRÉM MEGYE HELYI FEJLESZTÉSI STARTÉGIÁINAK ELKÉSZÍTÉSÉBEN ÉRDEKELT SZEREPLŐK PARTNERSÉGÉBEN KIALAKÍTOTT, MEGYEI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI JAVASLATOKAT TARTALMAZÓ TANULMÁNYA A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megbízásából a Bemind Kft. készítette Veszprém, MÁJUS A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült.

297 Tartalom Vezetői összefoglaló... 4 Előszó... 5 Bevezetés... 6 I. Veszprém megye társadalmi-gazdasági és környezeti adottságai, a megye vidékfejlesztési lehetőségei... 7 I.1. A megye elhelyezkedése és településszerkezete... 7 I.2. Infrastruktúra... 7 I.3. Veszprém megye társadalmi-gazdasági adottságai... 7 I.4. Vidékfejlesztési lehetőségek Infrastruktúra-fejlesztés Befektetés, beruházás ösztönzés munkahelyteremtés Kis és nagy vállalkozások kooperációja Idegenforgalom-fejlesztés II. A programozási időszak kiemelkedő megyei vidékfejlesztési eredményei II.1. Foglalkoztatás alakulása II.2. Vállalkozások megoszlása II.3. Forráselosztás II.4. A LEADER Helyi Akciócsoportok munkája A "BAKONYÉRT" Vidékfejlesztési ACS Egyesület Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Gerence-Marcal-Rába és Somló környéke Vidékfejlesztési Egyesület Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER Akciócsoport Közhasznú Egyesület Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület II.5. A Veszprém megyei vidékfejlesztés értékelése III. EMVA támogatással megvalósult projektek szakmai értékelése III.1. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv III.2. A közötti időszakban Veszprém megyében megvalósult projektek szakmai értékelése A "BAKONYÉRT" Vidékfejlesztési ACS Egyesület Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Gerence-Marcal-Rába és Somló környéke Vidékfejlesztési Egyesület Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER Akciócsoport Közhasznú Egyesület Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület III.3. A Veszprém megyei vállalkozások tapasztalatai, javaslatai A kérdőív értékelése IV. Helyzetértékelés a helyi társadalom, a helyi környezet, város-vidék kapcsolatok és a helyi gazdaságági környezet, vonatkozásában IV.1. Országos áttekintés és előretekintés IV.2. A HACS-ok helyzetértékelése

298 Helyi társadalom Helyi környezet és város-vidék kapcsolatok Helyi gazdasági környezet V. Veszprém megyei vidékfejlesztési problémai és lehetőségei V.1. Átfogó célok 2020-ra V.2. Stratégiai célok 2020-ra V.3. Együttműködésekben rejlő lehetőségek VI. A tervezési területekre vonatkozó jövőkép kialakítása a közötti időszakra VI.1. A Helyi Akciócsoport (HACS) tervezési területek körvonalazása VI.2. Vidékfejlesztés perspektívái Veszprém megyében Forrásteremtés, forrás-szervezés Koordináció és kooperáció Tudásbázis rendszer Közös szolgáltatási, turisztikai, kulturális csomagok Kapacitások optimalizálása, szervezése Önellátó települések és elosztási pontok Ökológiai és környezetvédelmi fejlesztés Ifjúság és kultúra Egyedi településfejlesztési stratégiák Közös marketing, csoportos marketing Infrastruktúra fejlesztése VI.3. Jövőkép Összegzés Felhasznált szakirodalom Mellékletek Melléklet Statisztika a "BAKONYÉRT" Vidékfejlesztési Akció Csoport Egyesület által kezelt pályázatokról Melléklet Statisztika a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület által kezelt pályázatokról Melléklet Statisztika az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület által kezelt pályázatokról Melléklet Statisztika a Gerence-Marcal-Rába és Somló környéke Vidékfejlesztési Egyesület által kezelt pályázatokról Melléklet Statisztika a Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER Akciócsoport Közhasznú Egyesület által kezelt pályázatokról Melléklet Statisztika a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület által kezelt pályázatokról Melléklet - Kérdőív vállalkozók számára a Veszprém Megyei Vidékfejlesztési Tanulmány elkészítéséhez Melléklet - Kérdőív grafikonos elemzése

299 Vezetői összefoglaló Veszprém megye különleges adottságokkal rendelkező térség. Természeti kincsekben és hagyományokban gazdag, kultúráját tekintve olyan sokrétű, hogy egy túra alkalmával az ember könnyen úgy érezheti: megszámlálhatatlan számú csodát rejteget. Földrajzi kincseiben, mintha Magyarország összes táj-jellegzetességét összesűrítették volna. Eme térség hangulatát aktív, szorgalmas emberek tetézik, akikben az elkötelezettség és a tenni akarás munkál. Veszprém megye vidékfejlesztési tanulmányának elkészítésekor a térségben található LEADER Helyi Akciócsoportokkal (továbbiakban: HACS) a tanulmány készítésekor folyamatosan egyeztettünk személyesen, telefonon és írásban, továbbá 4 alkalommal szerveztünk csoportos találkozót. Ezek időpontja és helyszíne: május 12. Nagyvázsony május 14. Nagypirit május 15. Veszprém május 20. Eplény A résztvevő szervezetek képviselőivel egyeztettünk a hozzájuk tartozó források felhasználásáról, valamint a kistérségükben felmerülő leggyakoribb problémákról, valamint olyan jó gyakorlatokat is kiemeltek, amelyek nemcsak a Veszprém megye, hanem más megyék számára is átemelhető és követendő példának számítanak. Jelen tanulmányban megfogalmazott adatok, fejlesztési irányok, jó gyakorlatok megfogalmazott stratégiák és jövőkép tehát a HACS-okkal folytatott egyeztetések eredményeképpen született. Birincsik Albert ügyvezető 4

300 Előszó Veszprém megye a maga aprófalvas mesebeli térségeivel, a vadregényes Bakonnyal, a magyar Toscana Balaton-felvidékével és a csendben meghúzódó Marcal-mentével sokszínű, történelmi, kulturális és természeti értékekben különösen gazdag térség. Nem kis kihívás és felemelő feladat megyénk vidékfejlesztési tanulmányának elkészítésében közreműködni, koordinálni. Ezek a szavak nem frázisok, hanem Veszprém megye megélt valósága, hiszen amennyire változatos és varázslatos megyénk, annyira ellentmondásos is. Sokan talán irigykedve nézik Balatonunkat, miközben az itt élők is küzdenek a szezonális hatások legyőzésével, az üdülőfaluvá válás helyett az egész évben élő vidékért. Nosztalgiával gondolunk a Marcal-mente egykori virágzó jószágtartó világára, és szeretnénk, ha ezek az egykor volt kisnemesi, parasztpolgári települések újra a mezőgazdaság, az állattartás megtartó erejével vívnák meg sikeres harcukat az elnéptelenedéssel szemben. Romantikával gondolunk a Bakony kalandos múltjára, miközben feladatunk a Bakony elzártságát előnnyé, különös életminőséggé kovácsolnunk. Hála Istennek, hála kitartó és megmaradó embereknek, a jó példáknak, van követhető minta a Balatonnál az egész évben működő falvak világára; van példa a mindent túlélő falusi életre a Marcal-mentén; és nagyszerű megvalósult megmaradás-álmokat találunk a Bakony rengetegjében is. Ha elolvassuk Eötvös Károly Utazások a Balaton körül című évszázados dokumentum-regényét; ha belelapozunk a bakonyi szerzetesek, a bakonyi betyárok különös világának leírásaiba, méltóknak kell lennünk az ősökhöz. Remélem és hiszem, hogy tanulmányunk nem egy dokumentum lesz a sok közül, hanem eszköz abban, hogy az eötvösi dacossággal, a szerzetesi bölcsességgel és a bakonyi betyárvirtussal megőrizzük, fejlesszük Veszprém megye vidékét: a különleges kisvárosaink, varázslatos falvaink világát. Fábry Szabolcs MNVH Veszprém megyei referensi iroda 5

301 Bevezetés A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megbízásából készült tanulmány célja a Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítésében érdekelt szereplők által közösen meghatározni azokat a megyei szintű helyzetértékelési és vidékfejlesztési javaslatokat, melyek segítséget nyújtanak a közötti EU időszakra vonatkozó Helyi Fejlesztési Stratégiák tervezéséhez és kidolgozásához. A tanulmány elkészítés során három konzultációt tartottunk a Helyi Akció Csoportok (HACS) illetve a különböző szakmai szervezetek, intézmények képviselői számára. Az egyeztetések alkalmával a részvevők igen széles körben, részletekbe menő módon osztották meg velünk tapasztalataikat, mutatták be az elmúlt időszak eredményeit és tárták elénk jövőképüket, terveiket, javaslataikat. Célunk volt a vidékfejlesztésben érintettek minél szélesebb körű megszólítása, ezért a HACS-ok segítségével megyei vállalkozók széles körét kerestük meg egy kérdőíven keresztül, így megszólítva a támogatások célcsoportját is. Az alábbi partnerekkel, szakmai szervezetekkel és intézményekkel együttműködve dolgoztunk: LEADER Helyi Akciócsoportok vezetősége, a munkaszervezetek szakemberei Fábry Szabolcs MNVH megyei referens Veszprém Megyei Önkormányzat Veszprém Megyei Járási Hivatalok Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, megyei szervezete Balaton-felvidéki Nemzeti Park Bakonykarszt Zrt. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Bakonyvasút Szövetség A nagy egyházak megyei képviselői Bakonyerdő Zrt. Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZT) 6

302 I. Veszprém megye társadalmi-gazdasági és környezeti adottságai, a megye vidékfejlesztési lehetőségei I.1. A megye elhelyezkedése és településszerkezete Veszprém megye a Közép-Dunántúlon helyezkedik el, az ország közepes nagyságú megyéihez tartozik. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletről Fejér megye, délről a Balaton és Somogy megye, nyugatról Vas és Zala megyék határolják. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Székhelye Veszprém. Veszprém megye területe km², kb. 4,5%-a Magyarország területének. Veszprém megyében az utóbbi évtizedekben jelentősen fokozódott az urbanizáció, melynek legfőbb oka a települések várossá nyilvánításának növekedése volt. Ennek következményeként a megye településszerkezete jelentős mértékben átalakult, a városok a falvak arányának eltolódásával. A településhálózat jellemzően kis és közép-városokból áll, mellettük pedig aprófalvakat találunk. A megyeszékhely Veszprém, mely a megye legnagyobb városa fő lakossal. Történelmi tradíciói és földrajzi elhelyezkedése következtében a térség közigazgatási, oktatási és kulturális központja. Jelentősebb, közepes méretű városok a megyében Ajka, Pápa, Tapolca, Várpalota, Zirc, Sümeg, Herend valamint a Balaton közelsége miatt jelentős idegenforgalommal bíró Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Badacsonytomaj. I.2. Infrastruktúra Veszprém megye jó adottságokkal rendelkezik, a lakosság képzett, a gazdasági és kereskedelmi élet aktív. Mindez valódi kibontakozását viszont nagymértékben akadályozza az infrastruktúra közepes fejlettsége. A megye e téren lemaradásokkal küzd, mivel kimaradt a fontos infrastrukturális fejlesztésekből. Legnagyobb szerepe, jelentősége a 8. sz. főút négysávos gyorsforgalmi úttá történő fejlesztésének van, ezen a területen már előrehaladottak a munkálatok. A Graz-München irányába vezető 8. sz. főút a legfontosabb magyarországi gazdasági tengelynek számít. Emellett az ország gazdasági vérkeringésében kiemelkedően fontos a kelet-nyugat irányú összeköttetés, így az annak részét képező főút is. Mindezek miatt e rendkívül jelentős főút korszerűsítése Veszprém megye és a térség fejlődésének kulcsa. I.3. Veszprém megye társadalmi-gazdasági adottságai A megyében a munkaerő foglalkoztatás pozitívabb képet mutatott 2013-ban a korábbi évekhez képest. A havi bruttó átlagkereset is nőtt, elérte a ,-Ft-ot. Az álláskeresők számának csökkenéséhez vélhetően a vállalkozási kedv növekedése is hozzájárult. Tavaly év végén vállalkozást tartottak nyilván a megyében, melynek ¾-e egyéni vállalkozó. A vállalkozások 2/3-a szolgáltató cég, azon belül is a legtöbb a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás és az ingatlanügyek területén működik évi KSH adat 7

303 2013-ban az ipari termelés kicsit visszaesett és 755 milliárd forinttal zárt, melynek legnagyobb részét a járműipar termelte ki. Az építőipari termelés fellendült ugyan, de ez jobbára az ingatlan-felújítások fokozódását mutatja, ugyanis az új lakásépítés tekintetében továbbra is a tart a csökkenő tendencia, melyek száma összesen 134 volt. Kis visszaesés a kereskedelmi szálláshelyeken megfordult vendégek számában is tapasztalható. Az vendég 80%-a belföldről érkezett. A külföldiek közül legtöbben Németországból, Ausztriából és Hollandiából látogattak Veszprém megyébe. Fontosabb mutatószámok alakulása (2013. évi adatok 2012-höz képest) 60 Százalék 40 37,2 20 5, Havi bruttó átlagkereset Nyilvántartott álláskeresők* -23,8 Ipari termelés -2,9 Építőipari termelés Épített lakások -60,8 Vendégéjszakák -1,3-80 I.4. Vidékfejlesztési lehetőségek * A nyilvántartott álláskeresők adata december végén. (Forrás: KSH) Ha egy térség fejlesztését tűzzük ki célul, akkor elsődleges és alapvető fontosságú e cél eléréséhez a gazdaság fellendítése. Így van ez akkor is, ha vidékfejlesztésről van szó. Veszprém megyében kulcskérdés a közlekedési infrastruktúra autóút és vasúthálózat fejlesztése, mely nagymértékben hozzájárulna a megye gazdaságának fellendítéséhez. A megfelelő infrastrukturális környezet új beruházókat, vállalkozásokat vonz, amelyek munkahelyeket teremtenek. Sok kiaknázatlan lehetőség rejlik a helyi, megyei, térségi vállalkozások összekapcsolásában. Fel kellene ismerni, hogy mind a szolgáltatások területén, mind pedig az árutermelő szektorban fontos, hogy viszonylagos földrajzi közelségben egymásra épülő, egymást kiszolgáló vállalkozások működjenek. Végül pedig elsősorban a Balatoni régió kiemelt turisztikai fontossága miatt foglalkozni kell az idegenforgalom fejlesztési lehetőségeivel is. 1. Infrastruktúra-fejlesztés Lehetőségek: - A 8. számú főút négysávos gyorsforgalmi úttá alakítása. - A főúton többszintű csomópontok létrehozása. - A térségi városközpontokat a többi településsel összekötő valamint a települések közötti útszakaszok fejlesztése. 8

304 - Balaton-körvasút koncepció megvalósítása. Bezárt vasútvonalak turisztikai, elővárosi közlekedésbe való visszakapcsolása. - Ipari park kialakítása a megyeszékhelyen. - A Pannon Egyetem piaci alapú fejlesztési együttműködéseiben létrejött versenyképes, világszínvonalú tudásbázisra épülő tudományos park létrehozása Veszprémben. Valamint az itt létrejövő kutatóközpontok összekapcsolása az ipari parkban működő és betelepülő multinacionális cégekkel. - A megyében jelenleg működő ipari parkok fejlesztése. Várható hatás: Az infrastrukturális fejlesztések elsődleges célja és kívánt hatása az új befektetők, nagyvállalatok betelepülése a megyébe, kiemelten a megyeszékhelyre. Ezzel ledolgozható lenne Veszprém jelentős gazdasági hátránya a térség két másik megyeszékhelyével szemben. A Pannon Egyetem illetve a piaci, gazdasági szereplők jelenleg is kiváló együttműködésén alapuló iparipark-tudáspark kombinált létrehozása, a tudás és a gyakorlati hasznosítás összekapcsolása további gazdasági fejlődést eredményezne. A közötti időszakra megfogalmazott innovációs támogatáspolitika részeként elérhető források megfelelő alapot biztosíthatnak az ez irányú tervek megvalósításához. 2. Befektetés, beruházás ösztönzés munkahelyteremtés Lehetőségek: - A helyi adók (elsősorban iparűzési adó, építményadó) felülvizsgálata, mérséklése. - Támogatási rendszerek kialakítása, melyek érdekeltté teszik a nagyvállalatokat abban, hogy egyes külföldi beszállítóik hazánkba települjenek. - Kiszámítható gazdaságpolitika. - Az európai és hazai testvérvárosi kapcsolatok szervezett és célirányos kihasználása üzleti kapcsolatok kiépítésére. - A közötti időszakban gazdaságfejlesztésre szánt források átgondolt elosztása. Fontos, hogy hosszú távon fenntartható és munkahelyteremtő pályázati ötletek részesüljenek a támogatásból. - Egyszerűbb, adminisztrációs és bürokratikus terhektől mentes pályázati és adózási rendszer. Várható hatás: A hosszú távú gazdasági fejlődés a beruházási volumen növelésével érhető el. Mindehhez szükség van új vállalkozásokra, nagy termelőerejű multinacionális cégekre ugyanúgy, mint kis- és középvállalkozásokra. A fentiekben felsorolt fejlesztési lehetőségek mind ebbe az irányba mutatnak. 3. Kis és nagy vállalkozások kooperációja Lehetőségek: - A feldolgozóiparban működő kis- és középvállalkozások stabilizálása. - Együttműködési programok kialakítása, melyek a nagyvállalatokat arra ösztönzik, hogy magyar - és lehetőség szerint térségi, megyei - beszállítókat válasszanak. - A kisvállalkozások külpiacra jutásának elősegítése. Várható hatás: 9

305 A gazdaság élénkítésében elengedhetetlenül fontos szerepet játszanak a kis- és középvállalkozások. Számukra a hosszú távú működés erős alapját adhatja, ha multinacionális cég beszállítójává tud válni, ezzel tartós munkahelyeket is teremtve. A hatékonyság fokozása érdekében törekedni kell arra, hogy a felek minél közelebb, de legalább a megyén belül helyezkedjenek el. Ugyanakkor a belföldi kapcsolatok kialakításán túl a vidék fejlődését segíti, ha a kisvállalkozások sikeresek a külföldi piacokon is. Ez ugyancsak hosszú távú felvevőpiacot és stabil munkahelyeket jelenthet. 4. Idegenforgalom-fejlesztés Lehetőségek: - Egységes és széleskörű marketing akciók. - Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek bővítése, fejlesztése; hatékonyságaik megerősítése, elősegítve ezzel a hálózatosodás további erősödését. - A közötti időszakban elérhető forrásokból a kapacitásbővítés helyett a színvonal növelésére, a vendégszám bővítésére és megtartására, valamint az egyes turisztikai szereplők együttműködésére koncentráló projektek részesüljenek. Várható hatás: A marketing akciók egységesítése és minél szélesebb körű nyitása elengedhetetlen a vendégszám növeléséhez. A belföldi vendégek számának növelése mellett jelentős bevételfokozó cél a külföldi látogatószám emelése is. A hálózatosodás erősítése és a TDM szervezetek bővítése, fejlesztése jó alapot biztosít a megyei turisztikai, idegenforgalmi szereplők összefogására, hiszen céljaik közösek, ezért lenne hatékony azokat közösen, egy egységben képviselve megvalósítani. Mindezt fokozottan elősegítené, ha a következő időszak pályázati forrásai nem a kapacitások bővítését, hanem a meglévő erőforrások fejlesztését, a szolgáltatások minőségének, a megye idegenforgalmi színvonalának emelését támogatnák. II. A programozási időszak kiemelkedő megyei vidékfejlesztési eredményei Mind az Európai Unió, mind Magyarország Kormánya által a as időszakra megfogalmazott vidékfejlesztési koncepció célja a vidék komplex fejlesztése volt, mely alapelvet a as előirányzatok is követnek. A vidék fejlesztése tehát nem merül ki a mezőgazdaság bővítésében, korszerűsítésében, hanem magában foglalja még az ipar, az idegenforgalom, az épített és természeti környezet, az oktatás, a szociális körülmények területén működő intézmények, szervezetek, vállalkozások és az általuk megteremtett munkahelyek fejlesztését is. Az elmúlt hét évben jelentős fejlesztések zajlottak Veszprém megye egész terültén, a megyeszékhelyen és a városokban ugyanúgy, mint a kisebb településeken, falvakban. Az időszak eredményeit egyrészt a foglalkoztatás, a vállalkozások megoszlása és a forráselosztás alakulásának bemutatásával szeretnénk felvázolni. Továbbá a támogatási források elosztásában és a pályázatok sikerességének elérésében jelentős szerepet játszó 10

306 Helyi Akciócsoportok munkáját valamint néhány kiváló projektet, jó gyakorlati példát ismertetünk, melyek kiemelkedő eredmények a megye vidékfejlesztésében. II.1. Foglalkoztatás alakulása A nyilvántartott álláskeresők száma a programidőszak 2007-es indulásakor fő körül alakult a megyében, mely érték azonban a hazánkba is begyűrűző gazdasági világválság hatására 2009-re több mint másfélszeresére, fő fölé emelkedett. Ezt követően az álláskeresők száma ugyan folyamatosan csökkent (amiben a támogatott projektek keretében létrehozott vagy megtartott mintegy 17 ezer munkahelynek is komoly szerepe volt), ám 2012-ben még mindig 1500 fővel meghaladta a kiindulási értéket. Ezzel együtt a megye munkaerő-piaci helyzete kedvező, hiszen a nyilvántartott álláskeresők munkaképes korúakhoz viszonyított aránya 2012-ben mindössze 6,6% volt. 2 II.2. Vállalkozások megoszlása A működő vállalkozások szektorális megoszlása meglehetős állandóságot mutat a vizsgált időszakban, minimális (1%-ot alig meghaladó) eltolódás figyelhető meg a szekunder (ipari) szektorba tartozó vállalkozások kárára, egyben a tercier (szolgáltató) szektor javára ben a megyében működő vállalkozások 4,2%-a végzett mezőgazdasági, 20%-a ipari vagy építőipari, több mint háromnegyede pedig valamilyen szolgáltató tevékenységet. 3 II.3. Forráselosztás (Forrás: Veszprém megye területfejlesztési koncepciója) A közel 200 milliárd Ft-nyi kötelezettség-vállalás harmada KDOP, negyede pedig GOP forrásból származik októberéig összesen közel 2600 pályázat részesült uniós 2 Veszprém megye területfejlesztési koncepciója (2013) 3 Veszprém megye területfejlesztési koncepciója (2013) 11

307 támogatásban, melyek közül 96 db gazdaságfejlesztési és 33 db turizmusfejlesztési projekt számára 150 millió Ft feletti, 49 db városfejlesztési projekt számára pedig 500 millió Ft feletti támogatást ítéltek meg. (Forrás: Veszprém megye területfejlesztési koncepciója) A Veszprém megyébe érkező források 36%-a, azaz 69 milliárd Ft a megyeszékhelyen megvalósuló projektekhez kapcsolódik, a teljes veszprémi kistérséget tekintve ez az arány már közel 40%. Az egy főre jutó támogatás értéke Veszprém megyei jogú városban 1,132 millió Ft, a megye többi részén ennek kevesebb mint fele, 422 ezer Ft, míg a teljes megyét tekintve ez a mutató 563 ezer Ft. Összességében a legkevesebb forrás nem egész 6 milliárd Ft a devecseri és a sümegi kistérségbe jutott a as időszakban. 4 (Forrás: Veszprém megye területfejlesztési koncepciója) 4 Veszprém megye területfejlesztési koncepciója (2013) 12

308 II.4. A LEADER Helyi Akciócsoportok munkája Veszprém megyében működő Helyi Akciócsoportok: 1. A "BAKONYÉRT" Vidékfejlesztési ACS Egyesület 2. Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület 3. Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 4. Gerence-Marcal-Rába és Somló környéke Vidékfejlesztési Egyesület 5. Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER Akciócsoport Közhasznú Egyesület 6. Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület 1. A "BAKONYÉRT" Vidékfejlesztési ACS Egyesület A teljes zirci kistérség, valamint a móri és veszprémi kistérség egy részének összefogásával alakult a "BAKONYÉRT" Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület, mely 29 településen, több mint 43 ezer embert képvisel. Területét főként a Bakonyhoz tartozó települések adják, de ugyanakkor a móri borvidék egy része is hozzájuk tartozik. A térség természeti és kulturális öröksége igen gazdag, ezért az oda látogatók számára változatos látnivalókat kínál. Természeti adottságai páratlan előnyöket biztosítanak számára. A helyi vidékfejlesztés mottója: tiszta forrásból, melyhez csatlakozott az egyesület szlogenje is:" Az új ötletek forrása" Az egyesület által kezelt pályázatok adatait az 1. mellékletben található összesítő táblázat tartalmazza. Jó gyakorlatok Projekt ismertetők I. Közösségi videós projekt Közösségi Videós Leader TK3 pályázati kiíráson nyertes ügyfelek (7 egyesület): Guzmics Izidor Egyesület, Fortuna Színjátszó Egyesület, Hárskút Fejlődéséért Közalapítvány, Együtt a Könyvtárért Alapítvány, Kincsesbánya Szikra Sportkör, Szentgál Polgárőr Egyesület, Csetényi Holitscher Kastély Felújító Társaság Alapítvány A projekt előzménye: A BAKONYÉRT Egyesület munkaszervezete nov közötti időtartamban az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület területén angol és magyar oktatók által tartott közösségi videós képzésen vett részt. A résztvevőket képessé tette a Közösségi Videózás módszertanának önálló alkalmazására. A saját élményszerű oktatás segítségével a KöVi vidékfejlesztési alkalmazásában trénerré képezte a résztvevőket. Ezt követően a 2. ütemben A BAKONYÉRT Egyesület saját térségére meghirdetett egy 3 napos Közösségi videós képzést dec között. A képzés lehetővé tette, hogy a HACS területén élő szervezetek képviselői elsajátítsák saját élményszerűen a Közösségi videó készítést, riport készítést, forgatókönyv írást, filmvágást. 13

309 A képzés nagyon jól sikerült, melynek hatására a résztvevő szervezeteknek a Leader TK3-ban egy külön intézkedés került kiírásra, melyre mindegyik, a korábbi képzésen résztvevő szervezet nyertes pályázatot nyújtott be. A pályázat keretén belül a szervezetek videós eszközökre: kamerára, kameraállványra, mikrofonra, vágóprogrammal ellátott asztali számítógépre, marketing kiadványokra, valamint egy újabb Közösségi videós képzésre nyertek el támogatást. Az eszközök beszerzését követően máj. 5-8-ig egy következő képzés került megvalósításra, mely során a résztvevő egyesületek képviselői saját eszközeikkel riportokat, úti filmeket forgattak, majd ezt követően a filmeket önállóan, a vágószoftver alapos megismerésével sikeresen elkészítettek. Ez a képzés lehetővé tette, hogy a szervezetek elsajátítsák a riport forgatás és a filmvágás alapos ismereteit, ezáltal a jövőben saját településükön, környezetükben is sikeresen el tudnak készíteni egy közösségi videót. Ennek a hálózat kialakításának a pozitív eredménye, hogy a szervezetek között szoros együttműködés alakult ki, további képzések tartását, közös forgatásokat terveznek. Projekt megvalósítása képekben: (Forrás: A "BAKONYÉRT" Vidékfejlesztési ACS Egyesület) 14

310 II. Csetényi Református Egyházközség Az ügyfél több pályázati kiírás keretén belül a helyi közösség igényeit figyelembe véve komplexen fejleszti a Református Templom udvarát, az Imaházat, Gyülekezeti terét. Leader TK2-ben a szabadidős közösségi terének fejlesztésére nyert el támogatást, mely keretén belül az Egyházközség tulajdonában álló, templomot körülölelő területen 1 db szabadtéri színpad kialakítása történt meg (lefedés és berendezés nélkül), hogy egyes előadásoknak szabadtéri helyszínt biztosíthassanak. Továbbá 1 db kültéri kemence megépítése és a meglévő szalonnasütő hely fedett térré alakítása valósult meg a közös étkezési lehetőségek színesítése érdekében. Falufejlesztés TK4 pályázati kiíráson a fejlesztés második üteme valósult meg. Az első ütemben készülő szilvamag alakú szabadtéri színpad fölé ebben az ütemben előtető épült. A két ívből szerkesztett alaprajzi koncepciónak megfelelően a hátfal íves kontúrjára válaszol a tető térbeli íve. A szabadtéri színpadhoz a domboldalba épített nézőtér csatlakozik. A három, egyenként 5, 6 és 7 soros, íves traktusból álló, lépcsős kialakítású nézőtér a terep adottságait igyekszik kihasználni. A traktusok szélein és közte sugárirányú, lépcsős gyalogos utak futnak. A terep lépcsőzését a talajba süllyesztett-vert akácpalló támfácskák adják. A templom főbejárata előtt díszteret alakítottak ki félköríves kontúrral, térkő szegéssel, belül terméskő burkolattal, szélein padok készültek. A templom főbejáratához vezető leromlott állapotú beton lépcsősor elbontásra került és összhangban a kertrendezés többi elemével (bejárati kapu, dísztér, gyalogos sétányok) új formában építették újjá. A lépcsőkarokkal párhuzamosan, kapaszkodók, rámpasor készült a babakocsis használat megkönnyítésére. A lépcső beton-vasbeton szerkezetű műkő belépőkkel. Ezt követően Leader TK3 pályázati kiírás keretén belül az ifjúsági klub és közösségi ház épületébe, gyermekmegőrzőbe, templomba szeretne most olyan eszközöket beszerezni, melyekkel a fiatalok és felnőttek számára is tartalmas, épületes szabadidő eltöltést tudna biztosítani az időjárástól függetlenül (zárt, fűthető terekben, tehát egész éves használatra alkalmas épületekben), valamint a közösségi foglalkozásokat innovatív módon újítaná meg. A beruházás keretében beszerzésre kerül (M01L01) 1 db összecsukható hobby-sport pingpong asztal, 1 db asztal takaró fólia, 4 db pingpong ütő,1 db trambulin, 1 db elektromos darts gép, 1 db csocsóasztal, 1 db interaktív tábla, 1 db audio rendszer, 1 db notebook, 1 db televízió, 1 db fali rögzítő konzol, 1 db HD kamera, 1 db enkódoló/dekódoló, 1 készlet kábel, vezeték, 1 db bongó pár, 1 db klasszikus gitár, 1 db hangszertok, 2 db kottapult, 1 db digitális zongora, 1 db Yamaha stagepass, 1 db hangfal állvány szett, 2 hangfalkábel 20 m, 2 db mikrofonállvány, 2 db audio technika mikrofon szett. Jelen fejlesztés eredménye a közösségi épületek, színterek felszerelése szabadidős eszközökkel (24 db), valamint számítástechnikai és multimédiás megoldásokkal annak érdekében, hogy a közösség tagjai számára egyre több tevékenységet biztosíthassanak, illetve innovatív megoldásokkal tudjanak kommunikálni, tanítani, fejleszteni, információt átadni. 15

311 Összességében egy a közösség érdekében kialakított többfunkciós, akadálymentesített közösségi tér kialakítása valósult meg, melyek segítségével rendezvényeket, rendezvénysorozatokat valósíthatnak meg a templomudvarban. Családokat összetartó, közösségformáló, ifjúságmegtartó hatása van a fejlesztéseknek. Projekt megvalósítása képekben: (Forrás: A "BAKONYÉRT" Vidékfejlesztési ACS Egyesület) III. Zirc Városi Önkormányzat Önellátó bakonyi térséggé válás támogatása LEADER TK3 Az Ifjúsági és Közösségi Ház (8420 Zirc, Alkotmány u. 14.) Zirc egyik fontos közösségi tere, ahol a legfiatalabb korosztálytól a felnőttekig sok ember fordul meg rendezvényeken, ügyintézés közben. Az épület a 80-as években épült, ekkor még nem voltak korszerű hő- és energiatermelő berendezések. A projekt keretében napelemes és napkollektoros rendszereket telepít az ügyfél az épület energiafogyasztásának csökkentése érdekében: a méretezett napkollektoros rendszerrel az intézmény HMV-fogyasztásának kb. 60%-át, a napelemes rendszerrel a villamos energiaigény 35-40%-át tudja megújuló energiaforrásból fedezni. Ezekkel együttesen csökkenti a CO 2 -kibocsátást, és költséget takarít meg. A projekt két, napenergiát hasznosító berendezés telepítését szolgálja. 16

312 Az épület HMV-igényének kielégítésére egy 200 literes HMV-tárolóval szerelt síkkollektor rendszer telepítése fog megtörténni. A rendszer 1 db modulkollektorból, 1 db hőcserélős meleg víz tárolóból, valamint a kapcsolódó gépészeti elemekből fog állni, valamint a tetőre szerelt 24 db polikristályos napelem modulból, a megtermelt áramot hálózatra tápláló transzformátormentes, háromfázisú inverterből, illetve kapcsolódó szerelvényekből fog állni. A projekt keretében a telepített rendszereket a fenntarthatósági képzések, bemutatók helyszínévé fogja tenni. Projekt megvalósítása képekben: (Forrás: A "BAKONYÉRT" Vidékfejlesztési ACS Egyesület) IV. TISZAALJA Mezőgazdasági és Szolgáltató Meglévő és új bakonyi turisztikai szállás-és vendéglátóhelyek létesítése, fejlesztése LEADER TK2 A szálláshely kialakítása újonnan történt meg egy herendi lakóház tetőtérében. A ház Herend központjához közel fekszik, így turisztikai szempontból nagyon jó az elhelyezkedése. A település eddig is nagy hangsúlyt fektetett a turizmus fejlesztésére, hiszen a méltán világhíres Herendi Porcelánmanufaktúra termékei sok látogatót csalogatnak a településre. A szálláshelyen 6 szoba kialakítása történt meg, így 16 fő befogadására alkalmas hely. A szobákhoz külön vizesblokk tartozik, és természetesen a mozgáskorlátozottak számára is használható méretekkel, szaniterekkel. Társalgó, közösségi tér is kiegészíti a szálláshelyet, így biztosítva a nyugodt beszélgetések, vagy 17

313 éppen a hangos közös játékok színterét. A vendégház kialakítása során a ház körül rendezett kert és udvar biztosítja a nyugodt pihenést. A telek zárásaként egy patak folyik, mely még emeli a nyugalom biztosítását. A pihenés mellett az aktív kikapcsolódásra is több lehetőséget nyújt a pályázó (kerékpár kölcsönzés, pingpong asztal, állatsimogató, gyalogösvény kialakítása, stb.). A vendégház alkalmas családok fogadására, akik természet közeli helyen szeretnének pihenni. A környéken számos kiránduló hely, látványosság található, a városlődi kalandpark is gyorsan elérhető. A fejlesztés során az alábbi célcsoportok kiszolgálása történik meg: - Mozgáskorlátozott gyermekek, fiatalok részére mozgásfejlesztő táborok szervezése további szakemberek bevonásával. A fejlesztés nyomon követése visszaellenőrzésekkel. - Szülők, segítők tanítása az otthon végezhető gyakorlatokhoz (svéd minta). - Életmódtáborok szervezése (egészséges életmód, jóga, stb.) - Kézműves táborok szervezése (gyapjú feldolgozás, selyemfestés, korongozás, stb.) - Növényes táborok szervezése (haszonnövények ültetése, gondozása, gyógynövény gyűjtés). - Iskolai nyári táborok szervezése (gyermekek nyári elhelyezésének és hasznos kikapcsolódásának biztosítására). - Együttműködésben szereplő szervezetek vendégeinek elszállásolása, ellátása (Önkormányzat, Iskola, Majolikagyár). Projekt megvalósítása képekben: (Forrás: A "BAKONYÉRT" Vidékfejlesztési ACS Egyesület) 18

314 2. Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület 22 Veszprém megyei település változást akaró, 65 aktív szereplője alkotja. A tagok: önkormányzatok, civilszervezetek és vállalkozások. Reményeik szerint a fejlesztések nemcsak nekik, de a megyének, az országnak és az európai közösségnek is értéket teremtenek. Gazdaságilag ezt a területet korábban, mint a szocialista vegyipar, építőipar, alumíniumipar és bányászat fontos bázisát ismerte az ország. A lakosság túlnyomó része gyárakban dolgozott. A rendszerváltással átalakultak a biztos munkahelyet jelentő nagyvállalatok, tevékenységi- és termékkörük jelentős szűkülésével a munkahelyek száma is drasztikusan csökkent. Jelenleg főként mikro-, kis- és középvállalatokként működnek az fennmaradt részlegek. A területükön elhelyezkedő volt katonai, jelenleg magánkézben lévő reptér polgári célra való hasznosítása az idegenforgalmi és más fejlesztéseket is erősítheti. A mezőgazdaság részaránya számottevő, a területek a fenntartható gazdálkodás megvalósítására alkalmasak. TERMÉSZETI KINCSEK: A Natura 2000-ben nevesített területek, a Bakony védett természeti terület övezete, a veszprémi kistérségben az ökológiai zöldfolyosó, valamint a Balaton partja a tájkarakter megőrzés szempontjából kiemelt jelentőségű. További lehetőségeket tartogat a kiaknázatlan karsztvízbázis. A többcélú fejlesztés lehetőségét segítik elő a kedvező földrajzi és éghajlati viszonyok. ÉPÍTETT KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG kiemelt potenciállal bíró elemei: a templomok, az emlékházak, a régészeti lelőhelyek, vízimalmok, amelyek akár egy túraútvonalon körbevezetnek a településeken, elmesélik történetüket a római kortól a honfoglaláson át napjainkig. AZ INFRASTRUKTÚRA: Fejlettsége és minősége változó képet mutat. Új utak, közlekedési csomópontok épülnek, kialakulóban vannak ipari parkok és ipari területek. A szociális és szolgáltató ellátás közepes minőségű, a modern kommunikációs eszközök elterjedtségére is ez jellemző. Kiemelkedő potenciállal bírhat egy kerékpárút hálózat. HUMÁN ERŐFORRÁS: A lakosság korcsoportos összetételében stagnálás, illetve elöregedés figyelhető meg. Alap- és középfokú oktatási intézmények működnek a területen. A középfokú végzettségűek aránya kedvező és egyre több a piacképes felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember is. A közösségek összetartása megmutatkozik a civil szervezetek működésben, amelyek a hagyományok őrzését, a szabadidő hasznos eltöltését és az érdekképviseletet szolgálják. Az egyesület által kezelt pályázatok adatait a 2. mellékletben található összesítő táblázat tartalmazza. 19

315 3. Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Az egyesület 2008-ban alakult 60 Balaton-felvidéki település (önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek) összefogásával. Legfőbb céljuk az együttműködésen, illetve a területi adottságokon alapuló vidékfejlesztés. A Balaton-felvidék Akciócsoport gazdaságilag és kulturálisan is sokszínű, nagy kiterjedésű területet foglal magába. Hatvan településből áll és öt statisztikai kistérséget érint (Balatonfüred, Ajka, Veszprém, Tapolca és Sümeg). Az Akciócsoporton belül földrajzi, gazdasági szempontból és az együttműködési hálózatok terén is három kistájat különíthetünk el: A Balatonra néző, déli fekvésű, mediterrán jellegű területen a turizmus, a bortermelés, a kellemes klíma, a természeti és épített környezet fontos fejlesztési lehetőséget képviselnek. Sok a városokból betelepült állandó vagy időszakos lakos, ők gyakran anyagi és kapcsolati tőkét, új szemléletmódot, a helyi értékek felismerését hozzák magukkal. Ugyanakkor jelentős gazdasági-társadalmi szakadék van a tópart és a hátország települései között, talán itt a legalacsonyabb az együttműködési hajlandóság, így az erőforrások gyakran kihasználatlanok maradtak. A LEADER program megvalósulás során indult az együttműködések, partnerségek generálása, amely területen ugyancsak jelentős előrelépést értek el. Az északabbra fekvő, a Művészetek Völgyeként ismertté vált terület (a hozzá kapcsolódó Veszprém és Ajka környéki falvakkal) hangulatában már inkább a Bakony hegyeit idézi. A mező- és erdőgazdálkodás mellett itt fontos ipari területek is találhatóak (a régi ipari infrastruktúra bázisán sok kisvállalkozás alapult), jelentősek a természeti értékek, a kulturális hagyományok és a turizmus is. A Völgy Fesztivált övező együttműködésből és egyéb közös programokból adódóan itt jóval szélesebb a települések, civilek és gazdasági szereplők közti együttműködés és a helyi fejlesztési kapacitás. A Sümegi kistérség a Helyi Közösség legszegényebb része. Magas a hátrányos helyzetűek aránya, illetve a munkanélküliség. A térségben ugyanakkor a LEADER+, és a jelenlegi LEADER programnak köszönhetően az elmúlt években erősödtek a vállalkozói együttműködések, magas a civil aktivitás, és az eddigi munka eredményeként elterjedt szemléletmód nagyon jó terepet nyújt a további fejlesztéshez. Sümeg fontos turisztikai és szolgáltató központ, sok a világhírű műemlék és a kulturális esemény, amelyre folyamatosan rászerveződnek a környék turisztikai szolgáltatói is. E három terület szervesen összefügg, adottságaik, lehetőségeik a vidékfejlesztés szempontjából remekül kiegészítik egymást. A kulturális hagyományok, fesztiválok (a Völgy mellett a borfesztiválok, a Sümegi végvári napok és sok kisebb rendezvény), a számos műemlék (várak, apátságok, parasztházak, kastélyok), a klíma, a Balaton, a csodálatos természeti környezet mind jó alapot jelentenek a fenntartható, szelíd turizmushoz. Ugyanakkor a bor és más helyi termékek előállításának hagyománya, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, az agrár-környezetgazdálkodásban és a természetvédelemben rejlő lehetőségek, valamint az egyes területeken zajló magas színvonalú ipari termelés teszik teljessé a térség gazdaságát. A legfontosabb fejlesztési 20

316 erőforrás mégis az a jelenleg kialakulóban lévő, helyi demokráciára és széles részvételre alapuló együttműködési hálózat és helyi fejlesztési kapacitás, amely az egyesület reményei szerint segíteni fog a közös identitás kialakításában és lehetőségeik kiteljesítésében. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájuk fő mottója: Közösen az Éltető Balaton-felvidékért a helyi termékekre és szolgáltatásokra, a fenntartható turizmusra, a környezettudatos gazdálkodásra építve. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájuk megvalósítása érdekében 2013 végéig összesen 456 projektet tudtak támogatni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében. A 456 projekt - közel 2,3 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatási forrással - különböző vállalkozásfejlesztési, település- és közösségfejlesztési célokat szolgált. Az egyesület által kezelt pályázatok adatait a 3. mellékletben található összesítő táblázat tartalmazza. Jó gyakorlatok Projekt ismertetők Az egyesületnél az egyik legkiemeltebb ösztönző erő az együttműködések erősítése volt. Erre a tanácsadási tevékenységeiknél valamint saját egyesületi projektjeiknél is fokozott figyelmet szenteltek. Ezáltal a 60 település önkormányzata, vállalkozói és civil szervezetei között számos kitűnő közösségi és gazdasági jelentőségű kezdeményezés indult el, illetve valósult meg. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület alakulása óta felvállalt különböző saját projekteket, amelyek mindegyikében mind a 60 településnek lehetősége volt részt venni. I. Turisztikai együttműködés megerősítése program A programban mind a 60 településen a helyi lakosokkal közösen gyűjtötték össze a települési értékeket, amelyeket túraútvonalakra rendeztek. Ezeket okos telefonra is letölthetővé tették a honlapon. II. Green Line zöld turisztikai kínálatot erősítő projekt Az olasz Garda-tavi LEADER csoportokkal együttműködve jelenleg fejlesztik tovább ezt a túraútvonal adatbázist. A projekt nagy mértékben hozzájárul a Balaton-part és a parttól távolabbi települések együttműködésének segítéséhez, és népszerűsíti a szervezet azon tagjait, hálózati tagjait, akik meg tudnak felelni a program során kialakított "Zöld turisztikai kínálat" elvárásainak, mint például: környezeti és táji értékek fenntartása; helyi termékek, szolgáltatások és helyi munkaerő előnyben részesítése; helyi kultúrtörténeti örökség megőrzése; alternatív közlekedési, szállítási formák ösztönzése; területi együttműködésekben való részvétel. 21

317 III. A Vidék Minősége Éltető Balaton-felvidék védjegy A védjegy keretében a helyi élelmiszeripari, kézműves és kisipari termékek, kereskedelmi, turisztikai és vendéglátó ipari tevékenységeket hagyományos, illetve valamely okból való kiemelkedő minőségük révén fokozottan népszerűsítik. Sikeresen elindult egy olyan térségen belüli, gazdasági szereplők közötti kommunikáció, együttműködés, amely segíti a helyi termékek piacra jutását, a térségen belüli kereskedelem fellendülését. Ennek fenntartása, kibontakoztatása a következő tervezési időszak egyik fontos eleme kell, hogy legyen. Nagy öröm, hogy az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület tevékenységét, eredményeit nemzeti szinten is magas szakmai értékként ismerik el és egyre többen érdeklődnek az együttműködéseket erősítő programjaik iránt. Nagyon sok példaértékű térségen belüli együttműködési projekt valósult meg, valamint vállalkozásfejlesztések, turisztikai fejlesztések, stb. Azonban egyértelműen látszik, hogy bár a vállalkozók számára sokat jelentettek a saját fejlesztéseik is, a legnagyobb hozadéka minden szektor számára az együttműködéseket segítő programoknak van. 4. Gerence-Marcal-Rába és Somló környéke Vidékfejlesztési Egyesület A vidéki lakosok, vállalkozók, önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésében új fejezetet nyitott a LEADER program. A program lehetőséget biztosít új munkahelyek teremtésére, a helyi gazdasági és kulturális élet megerősítésére, vagyis a vidék megújulására. A fenti célok megvalósítására jött létre június 25-én a Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke Vidékfejlesztési Egyesület. Az egyesületnek 98 tagja van, akik között megtalálhatók az önkormányzatok, vállalkozók és a civil szervezet képviselői is. Az 22

318 egyesület 39 települést foglal magába. A lefedett terület két statisztikai kistérséghez tartozik a pápai, ill. a devecseri kistérséghez. Céljainak megvalósítása érdekében az egyesület együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, valamint más egyesületekkel, szövetségekkel, amelyek segítik az eredményes működést és a célok megvalósítását. Az egyesület által kezelt pályázatok adatait a 4. mellékletben található összesítő táblázat tartalmazza. Jó gyakorlatok Projekt ismertetők I. II. MIHÁLYHÁZA TÁNCFESZTIVÁL A MOZGÁS ÉS EGÉSZSÉG JEGYÉBEN Szervező: Sanogenesis Alapítvány Időpont: JÚNIUS 24. VASÁRNAP Helyszín: - Mezőlaki Általános Művelődési Központ Tagiskola Mihályháza. (8513 Mihályháza, Petőfi u. 8) - Művelődési Ház Mihályháza (8513 Mihályháza, Petőfi u. 4) és ezek környéke. A rendezvény sikeresen megvalósításra került, a rendezvény minden programja kiemelkedően sikeresnek mondható. Az eseményen, a nap folyamán részt vevők száma főre tehető. Részt vevő települések: A Mihályháza Táncfesztivál egész napos rendezvény volt, melyre a Gerence Marcal - Rába és Somló Környéke Vidékfejlesztési Egyesület területén lévő településekről, valamint érdeklődés szerint több helyről is várták a résztvevőket a szervezők. A regisztrációk (táncos résztvevők és orvosi regisztrációk) szerint minimum 28 helyről érkeztek: Ajka, Balatonalmádi, Sárvár, Pápa, Veszprém, Celldömölk, Budapest Mihályháza, Takácsi, Noszlop, Nyárád, Bakonypölöske, Pét, Ugod, Nemeshany, Csabrendek, Kemenesszentpéter, Vaszar, Nyőgér, Somlószőlős, Városlőd, Nagygyimót, Ménfőcsanak, Gyarmat, Egyházaskesző, Nemesszalók, Adásztevel, Mezőlak. Valószínűleg több helyről is voltak, de nem mindenki regisztrált a programokon. A rendezvény céljai a következők voltak: - a mozgáson, táncon keresztül összehozni az embereket - az ide érkezőknek biztosítva legyen az ingyenes egészségügyi szűrés, mivel az emberek ilyen körülmények között könnyebben rávehetők erre - az orvosokkal általában nincs idő beszélgetni, ezáltal a rendezvény lehetőséget ad a félelmekről, kérdésekről beszélni a szakemberekkel - a gyermekek ismerkedjenek meg a hagyományos, népi dolgokkal - legyen lehetőség minden tánccsoportnak megmérettetnie magát zsűri és közönség előtt, ezáltal egymással megismertetve a különféle táncstílusokat - összehozni a hagyományos és a modern dolgokat, megmutatni, hogy ezek kiválóan megférnek egymás mellett - mindenkinek sikerélményt adni (mivel minden táncos jutalmat kap) 23

319 Táncfesztivál program: A táncfesztivál programján 400 táncos (3 éves kortól egészen a nyugdíjas korosztályig) bemutatóját láthatta a közönség 5 kategóriában. Kivétel nélkül minden fellépő érmet (arany, ezüst és bronz minősítés) és emléklapot kapott, sokan sírtak örömükben. A program időben, pontosan, az előzetes kiírás szerint zajlott. Kiváló alkalom volt minden csoportnak, hogy megmérettesse magát. Mindkét zsűri jól tudott együttműködni, gördülékenyen ment az értékelés. A műsorvezető is határozottan és problémamentesen irányította a rendezvényt. Projekt megvalósítása képekben: (Forrás: Gerence-Marcal-Rába és Somló környéke Vidékfejlesztési Egyesület) Mozgásban az egészség program: Mentőtiszt tapasztalatai: minimálisan 150 fő kereste fel. Sokféle kérdés volt, legtöbben az újraélesztésről, annak legegyszerűbb megvalósításáról érdeklődtek. Mindenki kapott felvilágosítást és szórólapot is. A rendezvényen három hirtelen egészségkárosodás okán keresték fel: egy ájulás, egy hasi görcs és egy elesést követő seb (bokán) miatt, mindenkit ellátott. Elmondta, hogy a rendezvényen az általa vártnál sokkal többen voltak. A szervezés nagyszerű volt, erős biztonsági csapattal és mentési útvonallal. A hőség elleni védelem és a folyadékpótlás is maximálisan biztosított volt. 24

320 Orvosok összesített tapasztalatai: lehetőségeikhez mérten regisztrálták a résztvevőket, de a rendezvény zsúfoltabb időszakaiban erre nem mindig volt lehetőség. A három orvosnál körülbelül fő jelent meg. A vércukor és vérnyomás méréséhez tanácsadás is zajlott. A gyermekorvosok mértek még testsúlyt, testmagasságot, testtérfogatot, számoltak testindexet is. A méréseken nem volt kövér gyermek. 8 emberen sikerült segíteni: kiszűrtek 3 gerinc és lúdtalp problémás gyermeket, egy kisfiút 8-as cukorral és egy férfit 22-es cukorral (normál érték: 1,7-6), valamint 3 embert magas vérnyomással. Ők megkapták a tanácsadást, s minden információt a továbbiakról. Érdekesség, hogy a két doktornőhöz inkább mentek a mérésekkel, a doktor úrhoz pedig tanácsadásért. 23-an ültek le tanácsot kérni valamilyen probléma miatt (mivel ezekre legtöbb esetben a rendelői zsúfoltság miatt nincs lehetőségük). A szülők nagyon örültek, hogy a gyermekorvosokkal kötetlen beszélgetést folytathattak. Észkapcsoló program tapasztalatai: A programon körülbelül 100 gyermek vett részt. Nagyon élvezték a mozgásos feladatokat, s izgatottan várták az újabbakat. Az akadálypálya folyamatosan nehezedett, a figyelmüket minél többfelé kellett megosztani. A többség hosszú időt töltött a programon, játszótérként fogta fel az ügyességi pályát. A játékos feladatoknak azonban a játékon túlmenő funkciója volt: A szakemberek folyamatosan figyelték a gyermekek viselkedését, és több olyan gyermeket is sikerült kiszűrniük, akik nem rendelkeztek a korosztályuknak megfelelő mozgási és ügyességi kompetenciákkal. Ezen problémák korai diagnosztizálása, és kezelése hatékonyan hozzájárul ahhoz, hogy a hiányos képességek folyamatos fejlesztésével későbbi tanulási nehézségek, és mozgásszervi betegségek elkerülhetőek legyenek. Ezeknek a gyermekeknek történt tanácsadás és - a fejlesztésre szoruló kompetenciákat illetően- javaslat a további teendők vonatkozásában. Volt, aki azzal kereste meg az Észkapcsoló munkatársát, hogy úgy érzi, gyermekének egyensúly zavara van, mert sokat szédül. A kisgyermek egyensúlyi felmérése után ez nem volt megállapítható, így továbbküldték a helyszínen tartózkodó gyermekorvoshoz további konzultációra ennek megoldásáért. Volt, aki kifejezetten matematika feladatokat kért. Múlt, jelen, jövő program: Népi játékosok tapasztalatai: A programokon folyamatosan voltak, érdeklődtek, kérdeztek. Jellemző volt, hogy egészen fiatalok és idősek együtt mentek oda, a program összehozta a korosztályokat. Sok felnőtt örült, hogy olyan játékokat látott (elsősorban fából), amit ő a szüleitől tanult, s ezeket megmutatták gyermekeiknek. A gyermekeknek újdonság volt, hogy a játék nem műanyag, és mégis jó. A gyermekek szemében ezek nem hétköznapi dolgok voltak, és kihívásnak értékelték ezeket az ügyességi és logikai népi játékokat. A rendezvényt követően zenészek slágerekkel szórakoztatták a közönséget, ahol sokan táncra is perdültek. A rendezvény óta a szervezők rengeteg pozitív visszajelzést kaptak, táncosoktól és nézőktől egyaránt, melyben gratuláltak és megköszönték, hogy részt vehettek a II. Mihályháza Táncfesztiválon. 25

321 II. HORGÁSZ ÉS SZABADIDŐPARK KIALAKÍTÁSA Joó Horgásztó A horgásztó Veszprém megye nyugati szélén, a Marcal völgy kistájban, a település északi határán, a Marcal folyótól mindössze 200 méterre, került kialakításra. A tó területe 1,8 hektár, mely a Joó-tó Kft. beruházásában 2007/2008-ban létesült. A vízfelület egy 15 hektáros, részben parkosított, közművekkel ellátott, a Marcalvölgyére jellemző árterületi legelőkkel határos területen fekszik. A tó környezetének kialakításánál az igényes és háborítatlan horgászatra, pihenésre jelentős hangsúlyt fektettek. A horgászhelyeket egymástól kellő távolságban alakították ki, még így is egyidejűleg közel ötven horgászt tudunk leültetni és számukra biztosítani a zavartalan horgászat örömét. A gyermekek és a kísérő családtagok pihenéséről is gondoskodtak. Jól felszerelt játszótér mellett haltisztító- főző-és sütőhelyek, valamint labdajátékokra alkalmas füvesített területek is megtalálhatók. A horgásztó területén mozgásukban korlátozott vendégek részére horgászhelyeket alakítottak ki közvetlen parkolási lehetőséggel. A tó északi oldala (északi gát) versenyek rendezésének ideális helyszíne. A térségben egyedülálló módon horgász-versenypálya kialakítására is gondoltak, mely során az északi gát 200 m hosszban, azonos rézsűhajlással és fenékmélységgel egyenlő feltételeket biztosít a versenyzők számára. Az eltelt időszakban számos sikeres és népszerű horgászverseny bizonyítja a versenypálya kiváló adottságait. Rönk-vendégház Rönk-vendégházuk, közvetlenül a tó partján várja kedves látogatóikat. Az erdélyi stílusú rönkház 2013 tavaszától áll vendégeik rendelkezésére. A szálláson három szobában hat fő ré