PÜSPÖKLADÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Átírás

1 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K PÜSPÖKLADÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

2 BELÜGYMINISZTÉRIUM PÜSPÖKLADÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Helyzetfeltáró, Helyzetelemző és Helyzetértékelő munkarészek 2015.április Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. (konzorcium tagja)

3 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 3 Tartalomjegyzék 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A település térségi szerepe A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Terület-fejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Kapcsolódás Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területrendezési Terv (OTrT) Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK PÜSPÖKLADÁNY TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK Hatályban lévő településrendezési eszközök Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA A népesség főbb jellemzői Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdaságfejlesztés eszközei, lehetőségei, korlátai A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések Ingatlanpiaci viszonyok AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A terület felhasználás vizsgálata

4 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A telekstruktúra vizsgálata Az épített környezet értékei Az épített környezet konfliktusai, problémái KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Parkolás Áruszállítás Közösségi közlekedés Kerékpáros közlekedés Gyalogos közlekedés Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos javaslatok KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG Víziközművek Energia Elektronikus hírközlés TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM Talaj Felszíni és felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj, és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák KATASZTRÓFAVÉDELEM Építésföldtani korlátok Vízrajzi veszélyeztetettség Egyéb katasztrófavédelmi tényezők ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY VÁROSI KLÍMA HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE A folyamatok értékelése A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK A településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek MELLÉKLETEK

5 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 5 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Püspökladány belterületének területhasználata táblázat: Beépítésre szánt területek táblázat: Beépítésre nem szánt területek táblázat: Püspökladány város népességszám változása táblázat: Püspökladány népmozgalmi adatai ( ) táblázat: A népesség korösszetétele 2001 és 2011-ben táblázat: Püspökladány város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) táblázat: Foglalkoztatás és ingázás, 2001, táblázat: Az alacsony jövedelműek támogatásának terjedelme Püspökladányban, táblázat: Háztartások, családok életkörülményei Püspökladányon, 2001-ben és 2011-ben táblázat: Lakások és lakott üdülők építési év szerint Püspökladányon, táblázat: Püspökladány Város Önkormányzata által nyújtott céljellegű támogatások táblázat: Óvodák alapadatai, táblázat: A szociális szolgáltatások igénybevétele Püspökladány táblázat: Püspökladány vállalkozásainak részesedése Hajdú-Bihar megyében (2012) táblázat: Gazdasági ágazatok megoszlása táblázat: Éves település statisztikai adatok a Püspökladányi gazdaságokról táblázat: 300 millió forint éves forgalom feletti püspökladányi ipari vállalkozások, táblázat: 300 millió forint éves forgalom feletti püspökladányi székhelyű szolgáltató vállalkozások, táblázat: Az idegenforgalom mérőszámai táblázat: Regisztrált gazdasági társaságok száma 1000 lakosra Püspökladányban táblázat: Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma 1000 lakosra Püspökladányban táblázat: Regisztrált egyéni vállalkozások száma 1000 lakosra Püspökladányban táblázat: Épített és megszűnt lakások Püspökladányban, táblázat: Az Önkormányzat bevételei és kiadásai , (eft) táblázat: Az Önkormányzat vagyona, nettó érték (millió Ft) táblázat: Önkormányzati bérlakások jellege, táblázat: Püspökladány város energiahatékonysági fejlesztései között táblázat Helyi jelentőségű természetvédelmi területek Püspökladányban táblázat Közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek Püspökladányban táblázat A Hortobágy és Gatály Natura 2000 területek élőhelyei táblázat Püspökladány közparkjai, közkertjei városrészenként az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján (2015.) táblázat Püspökladány városrészeinek közpark ellátottsága táblázat: Mezőgazdasági területek megoszlása művelési áganként táblázat: Püspökladány intézményi ellátottsága táblázat: Levegőminőség táblázat: Püspökladány város problémái és értékei táblázat: A városrész legfontosabb társadalmi, gazdasági és szociális jellemzőinek összefoglalása táblázat: A városrész legfontosabb társadalmi, gazdasági és szociális jellemzőinek összefoglalása táblázat: A városrész legfontosabb társadalmi, gazdasági és szociális jellemzőinek összefoglalása

6 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: A városrész legfontosabb társadalmi, gazdasági és szociális jellemzőinek összefoglalása táblázat: A városrész legfontosabb társadalmi, gazdasági és szociális jellemzőinek összefoglalása táblázat: A városrész legfontosabb társadalmi, gazdasági és szociális jellemzőinek összefoglalása táblázat A szegregátumok és veszélyeztetett területek összehasonlítása Püspökladány évi népszámlálás, KSH Ábrajegyzék 4. ábra: Püspökladány jó mezőgazdasági adottságú terület ábra: Püspökladány rendkívül kedvező közlekedési pozicióban van. A távlati fejlesztések ezt csak erősítik ábra: Püspökladány a vidéki térségbe tartozóan mezőgazdasági,- agrár funkciójú szerepkörre predesztinált ábra: A nagytérségi kapcsolatok erővonalat és azok fejlesztési elképzelései ábra: Püspökladány az országos közút, - és vasúthálózat szerkezetében ábra: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, SzSz B megye) Püspökladányt érintő térségi övezetek kijelölése ábra: Térségi Szerkezeti Terv / térképrészlet és jelkulcs ábra: Püspökladány közigazgatási területét érintő térségi övezetek kijelölése ábra: Püspökladány belterületi Szabályozás Terv ábra:püspökladány szabályozási terv ábra: A Szabályozási Terv 2013.évi módosított területeinek helyzete térkép ábra ábra ábra: Püspökladány állandó népességszámának változása ábra: Püspökladány lakónépességének változása ábra: Népmozgalmi mutatók között ábra: A lakónépesség korösszetétele ábra: A lakónépesség korösszetétele Forrás: Belügyminisztériumi adatszolgáltatás ábra: Püspökladány város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban Forrás: Belügyminisztériumi adatszolgáltatás ábra: A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele 1980, 1990, 2001, ábra: Foglalkoztatottak megoszlása foglalkozási főcsoport szerint, ábra: Az álláskeresők száma, ábra: Álláskeresők aránya a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva 2014, ábra: Az adózók aránya a népességből és az egy lakosra jutó nettóbelföldi jövedelem, 2000 és 2012 között ábra: SZJA alapot képező jövedelem változása az előző évhez viszonyítva ábra: Ezer főre jutó személygépkocsik számának változása között ábra: Nappali tagozatos tanulók és óvodások száma (fő) ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték ábra: Foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport szerint, Püspökladány ábra: Mezőgazdasági vállalkozások aránya Püspökladányban ábra: Gazdasági, ipari területek Püspökladány bel- és külterületén... 76

7 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Működő vállalkozások megoszlása a szolgáltató ágazatokban, ábra: Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak, valamint ruházati szaküzletek száma Püspökladányban ábra: Püspökladány lakásállománya, ábra: Értékesített lakások átlagos forgalmi értéke ábra: Helyi iparűzési adó és idegenforgalmi adóbevételek alakulása ábra: Püspökladányi közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése ábra: Közfoglalkoztatottak száma ábra: Önkormányzati bérlakások Püspökladányban, ábra: A lakásfenntartási támogatás idősoros adatai ábra Földrajzi tájak Püspökladány területén ábra Püspökladány domborzati adottságai ábra Talajképző kőzet Püspökladány területén ábra Genetikai talajtípusok Püspökladány területén ábra Püspökladány tájszerkezete ábra Püspökladány területének megoszlása bel- és külterületek, illetve a kertes mezőgazdasági területek arányában ábra Püspökladány területének művelési ágak szerinti megoszlása ábra Kivágat az OTrT (2014) kiváló termőhelyi adottságú szántóterüelt övezete tervlapból ábra Kivágat az OTrT (2014) jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete tervlapból ábra Üzemtervezett erdőterületek elsődleges rendeltetése a közigazgatási területen ábra Kivágat a HBM TrT (2010) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete tervlapból ábra Kivágat az OTrT (2014) kiváló termőhelyi adottságú erdőterüelt övezete tervlapból ábra OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete ábra Hajdú-Bihar megyei TrT Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete ábra Hortobágyi Nemzeti Park területe Püspökladányban ábra Ex-lege védett kunhalmok Püspökladány területén ábra Érzékeny természeti területek Püspökladány területén ábra A különleges madárvédelmi Natura 2000 terület elhelyezkedése Püspökladány és környezetében ábra A kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 területek elhelyezkedése Püspökladány és környezetében ábra UNESCO MAB területe Püspökladányban ábra Az országos ökológiai hálózat elemei Püspökladány közigazgatási területén a Hajdú- Bihar Megye TrT alapján ábra Zöldfelületek nagysága Püspökladányban és környékén (m 2 ) ábra Egy lakosra jutó zöldfelületek nagysága Püspökladányban és környékén (m 2 ) ábra: Katonai felmérések térképei ábra: Püspökladány főbb útjainak forgalmi terhelése Az alábbi ábra Püspökladány közúti közlekedésbiztonsági helyzetét szemlélteti az utóbbi évek személyi sérüléses balesetei alapján. A évi baleseti statisztikai adatok alapján a városi úthálózat több pontján baleseti sűrűsödési helyeket találunk. Közlekedésbiztonsági szempontból vizsgálatba vonás indokolt a városi főúthálózat több pontját illetően, legfőképp a 42. sz. főút belvárosi szakaszánál. A városban forgalomcsillapított zóna is van, ami a Honvéd utcát, Hajdú-Kismeter utcát, Damjanich utcát, Jog utcát foglalja magában. Emellett teherforgalmi korlátozott övezet is ki van jelölve ábra: Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek ábra: Javasolt forgalomtechnikai fejlesztések ábra: Motorizáció alakulása ábra: Helyközi közösségi közlekedési megállóhelyek ábra Püspökladány és környékének helyközi autóbusz hálózata

8 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra Püspökladány vízbázis ábra: Elektromos és gáz szolgáltatás alakulása, ábra: Település és környékének felszín alatti vízszint térképe ábra: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya ábra: A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya ábra: Püspökladány probléma térképe (a végleges változat szerkesztés alatt) ábra: Püspökladány értéktérképe (a végleges változat szerkesztés alatt) ábra: Lakónépesség megoszlása városrészenként, ábra: Püspökladány város városrészeinek lakossága életkor szerint (%) ábra: Központi városrész ábra: A városrész lakónépességének korösszetétele ábra: A városrész lakónépességének iskolai végzettsége ábra: A városrész lakásállománya ábra: A városrész lakónépességének foglalkoztatottsági mutatói ábra: Keleti városrész ábra: A városrész lakónépességének korösszetétele ábra: A városrész lakónépességének iskolai végzettsége ábra: A városrész lakásállománya ábra: A városrész lakónépességének foglalkoztatottsági mutatói ábra: Déli városrész ábra: A városrész lakónépességének korösszetétele ábra: A városrész lakónépességének iskolai végzettsége ábra: A városrész lakásállománya ábra: A városrész lakónépességének foglalkoztatottsági mutatói ábra: Petritelep ábra: A városrész lakónépességének korösszetétele ábra: A városrész lakónépességének iskolai végzettsége ábra: A városrész lakásállománya ábra: A városrész lakónépességének foglalkoztatottsági mutatói ábra: Darányi telep ábra: A városrész lakónépességének korösszetétele ábra: A városrész lakónépességének iskolai végzettsége ábra: A városrész lakásállománya ábra: A városrész lakónépességének foglalkoztatottsági mutatói ábra: A városrész lakónépességének korösszetétele ábra: A városrész lakónépességének iskolai végzettsége ábra: A városrész lakásállománya ábra: A városrész lakónépességének foglalkoztatottsági mutatói Térképjegyzék 1. térkép: Püspökladány elhelyezkedése Hajdú-Bihar megyében és a régióban térkép: Püspökladány helyzete és lakosságszáma a Püspökladányi járásban térkép: Püspökladány város térszerkezetének dominánsai a közúti és vasúti vonalak térkép: Hajdú-Bihar Megye ábra: Állandó népesség 2013-ban ábra: Püspökladány napjainkban térkép: Püspökladány belterületének szerkezete ábra: Püspökladány sematikus funkciótérképe

9 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: A város funkcióinak hatóköre térkép: Alulhasznosított barnamezős területek Hajdú-Bihar megyében térkép: Szegregált területrészek a településszerkezetben térkép: Régészetileg jegyzett kategóriák helyzeti meghatározása térkép: Püspökladány városi közúthálózata ábra Kerékpárút tervek táblázat: Ásványi- Gyógyvíz vizsgálati eredmény ábra: :Villamos energia és gáz fogyasztók számának alakulása, ábra: A lakosság távhő ellátásának főbb paraméterei térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon. A szürke körök a historikus rengéseket ( ), a piros körök az utóbbi évek rengéseit ( ) mutatják térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe (1. belvízzei nem, vagy alig veszélyeztetett terület, 2. belvízzei mérsékelten veszélyeztetett terület, 3. belvízzei közepesen veszélyeztetett terület, 4. belvízzei erősen veszélyeztetett terület) táblázat: A vizsgált tényezők egymásra hatása Püspökladányban térkép: Püspökladány városrészeinek áttekintő térképe táblázat: A városrész legfontosabb társadalmi, gazdasági és szociális jellemzőinek összefoglalása ábra: Újtelep Püspökladány szegregátumokat bemutató térképe évi népszámlálás, KSH ábra: Püspökladány szegregátumokat bemutató térképe évi népszámlálás, KSH ábra: Püspökladány szegregátumokat bemutató térképe évi népszámlálás, KSH sz. veszélyeztetett terület térképe évi népszámlálás, KSH A területen élők közül közfoglalkoztatásban 58 fő vesz részt, rendszeres szociális segélyben, 4 fő, lakásfenntartási támogatásban 35 fő részesül. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 67 gyermek kap Az 1. számú szegregátum térképe évi népszámlálás, KSH A 4. számú szegregátum térképe évi népszámlálás, KSH A 3. számú szegregátum térképe évi népszámlálás, KSH

10 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 10 1 Helyzetfeltáró munkarész A település térségi szerepe Elhelyezkedése, szerepe az országban, a régióban: Az Észak-Alföldi Régió földrajzi elhelyezkedésére, valamint a meglévő és mobilizálható erőforrásaira támaszkodóan, hazai és európai szinten is versenyképes gazdaságával, az értékek megőrzésével és fenntartható használatával biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára. Hajdú-Bihar megye mai formája viszonylag új keletű, jelenlegi közigazgatási kereteinek kialakítására alig több mint fél évszázada, az 1950-es megyerendezés során került sor. (A népsűrűséget tekintve a megyeszékhelyet is magába foglaló Debreceni kistérség sűrűn lakottnak számít, ugyanis az 1 km 2 -re jutó népességszám meghaladja a 120 főt, ugyanakkor a Berettyóújfalui és a Polgári kistérség népsűrűsége kisebb a régiós átlag (85,4fő/km2 ) felénél is. ) Püspökladány Magyarország észak-nyugati részén, Tiszántúl középső részén, - Debrecentől 50 km-re - Hajdú-Bihar megye dél-nyugati határán, három tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagy-Sárrét találkozási pontján fekvő alföldi, sajátos mezőgazdasági jellegű város. A Püspökladányi járás és kistérség székhelye. Területrészeinek kialakulása korábbi közigazgatási egységeinek és településeinek kialakulása hosszú és sajátos történelmi folyamat eredménye. A megye három, alapvetően különböző történelmi fejlődéspályára visszatekintő földrajzi egységből Debrecen, a Hajdúság és Bihar tevődik össze. Hajdú-Bihar megyében 82 település van, melyek 9 kistérségre tagolódnak. Püspökladány kiváló helyzeti előnye annak köszönhető, hogy fontos nemzetközi vasúti és közúti vonalak találkoznak itt. Közlekedési csomópont jellegéből következik, hogy a város jó közlekedés-földrajzi helyzetben van, itt ágazik el a Budapestet Záhonnyal összekötő 4-es, és a Püspökladányból Biharkeresztesen át Romániába tartó 42-es főút. Vasúton Budapest, Debrecen, Biharkeresztes és Szeghalom felől érhető el, jelentős vasúti csomópont. Püspökladány fő vonzáskörzete a kistérségben lévő települések. A város vonzáskörzetében a települések koncentráltan helyezkednek el, többnyire falusi, részben városi jellegű települések. A település saját vonzási központja Debrecen. Püspökladány a megyeszékhely - Debrecen - körüli agglomerálódó térségen kívül elhelyezkedő település, mely rendelkezik a jelentősebb vonzáskörzettel bíró, dinamizálható térségi központok jellemzőivel: alapvetően rurális jellegű tér kiemelkedő kisvárosi központja, mely fő közlekedési tengelyek mentén helyezkedik el, jelentős népességet tömörít, gazdasági súlya tekintélyes, fejlett intézményrendszerrel rendelkezik, és hosszabb ideje minősül jogilag is városnak. Jellemzője ezen alkategóriába tartozó településeknek a kategória átlagánál fejlettebb intézményrendszer, illetve annak jelentős, a környezet településhálózatának jellegéből adódóan átlagosan legalább 10 településre kiterjedő vonzása. A járáshoz tartozó települések:

11 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 11 Forrás: Wikipedia Település Rang (2013. július 15.) Népesség (2012. január 1.) Terület (km²) Püspökladány járásszékhely város ,95 Kaba város ,04 Földes nagyközség ,24 Nagyrábé nagyközség ,42 Sárrétudvari nagyközség ,42 Báránd község ,57 Bihardancsháza község 180 8,31 Biharnagybajom község ,35 Bihartorda község ,38 Sáp község ,22 Szerep község ,04 Tetétlen község ,11 A város közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, vasúti és közúti csomópont. A közlekedés és az ipar fejlődése ellenére a város agrárjellegű település maradt. A város megfelelő természeti adottságokon nyugvó gazdasága, részben a vasútnak köszönhetően, sokáig megtartotta mezővárosi jellegét, melynek középpontjában a mezőgazdaság állt. Az ipari fejlődés a II. világháború után indult meg, de nem sikerült nagyobb ipari üzemet telepíteni. Kiépült a városi típusú intézményrendszer, azaz a közoktatás, közművelődés, egészségügy, pénzintézetek, szolgáltatóházak. Fejlődött az infrastruktúra és érezhetően megnőtt a település vonzása. A hajdan volt mezővárost január 1-én várossá nyilvánították. Püspökladány kistérségi, regionális szerepköre révén meghatározó tényező a térség településeinek ellátásában. A városközpont funkciói fejlettek, oktatási, kulturális, egészségügyi, közigazgatási stb. intézményei a térség valamennyi településére erőteljes vonzó hatást gyakorolnak. Kedvező termőhelyi adottságokkal rendelkező település. A szántóterületek nagy részén búzát, kukoricát, napraforgót, tavaszi árpát termesztenek. A mezőgazdasági termelésben két jelentősebb gazdálkodó szervezet foglalkozik zömmel növénytermesztéssel, kisebb mértékben állattenyésztéssel A gyógyhatású termálvizű fürdő magában hordozza az idegenforgalmi fejlesztés lehetőségeit. A legnagyobb gazdálkodó szervezet a MÁV Zrt., mely a legtöbb dolgozót is foglalkoztatja. Fejlődik a településen a mély- és magasépítő, az útépítő ipar, jelentősebb létszámot foglalkoztatnak vegyi- és műanyag-, valamint fémipari munkákban. Textilipari fejlesztések a következő évtizedben csak kivételesen magas gyártmányminőség mellett reálisak.

12 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Püspökladány elhelyezkedése Hajdú-Bihar megyében és a régióban Debrecen és Hajdúszoboszló várospárjai Püspökladánynak, hozzájuk viszonyított geopolitikai helyzete országos szinten is kedvező, amit részben kihasznál, és a fejlesztések során folyamatosan erősít. 2. térkép: Püspökladány helyzete és lakosságszáma a Püspökladányi járásban Forrás: TEIR

13 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 13 A megye délnyugati szegletében található, így a szomszédos megyék közül kettővel Püspökladány fúzióba lép(het) Püspökladány közlekedési csomópont (közúti és vasúti), így a szomszédos településeknek kisközpontjaként funkcionál. 3. térkép: Püspökladány város térszerkezetének dominánsai a közúti és vasúti vonalak A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése A következő szinteken kell vizsgálni az egymásra-hatással bíró szerepeket, fejlesztési terveket: régió: Észak Alföldi Régió stratégiai program, megye: Hajdú-Bihar Megye területfejlesztési koncepció és program, kistérség: Püspökladányi Kistérség Fejlesztési koncepció és program, település: Integrált városfejlesztési stratégia A fejlesztés és együttműködés célrendszere: fejleszteni kell a gazdasági és foglalkoztatási szempontból kiemelt szereppel rendelkező nagyvárosokat, fejleszteni kell a középvárosi központokkal vagy természeti értékekkel rendelkező kistérségeket, fontos célja a beavatkozásoknak az elmaradott térségek fejlesztése A városi beruházások csoportosításának kategóriái: Turisztikai projektek * Gazdaság-fejlesztési projektek * Egészségügyi projektek Oktatási es kulturális projektek Helyi közlekedési projektek * Városfejlesztési projektek * (megjegyzés:a *-gal jelölt területeken Püspökladány közvetlen érdeke bizonyított.)

14 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 14 Releváns fejlesztési prioritások a kővetkezők: Regionális gazdaságfejlesztés. Üzleti infrastruktúra fejlesztése: regionális fejlesztési pólus és alko zpontok, dinamikus és dinamizálható térségi ko zpontok, a ko rnyékén élo k számára kistérségi ko zpontként szolgáló telepu lések. - Turisztikai célú fejlesztések: konferencia- és rendezvény-turizmus, regionális fejlesztési pólus és alko zpontok, dinamikus és dinamizálható térségi ko zpontok, a ko rnyéken élo k számára kistérségi ko zpontként szolgáló telepu lések. - Közlekedési feltételek javítása: közösségi közlekedés. - Város- térségfejlesztés: területi preferenciák:a városfejlesztések nagyobb lakosságszámú telepu lésekre koncentrálnak, városko zponti fejlesztések kistérségi és térségi ko zpontok. Célszerű együttműködési területek a feltételek hasonlósága okán: A megye gazdasági életében a mezőgazdaságnak vezető szerepe van, hiszen erre a területre esik Magyarország legnagyobb agrártérsége A mezőgazdaság mellett az idegenforgalom is kiemelt jelentőségű, a terület adottságai, vendégforgalma országos szinten kiemelkedő. A megye sajátos értékei komoly vonzerőt jelentenek a külföldiek számára is. Az idegenforgalmi háromszögként emlegetett Debrecen Hajdúszoboszló - Hortobágy mellett újabb térségek is egyre intenzívebben kapcsolódnak be az ágazatba. (nemzetközi repülőtér, magas hozzáadott értéket képviselő hightech ipar: National Instruments, Teva, British Telecom stb.) Térségi kapcsolatok működése befolyásolja a térségek területhasználatát azon keresztül pedig a gazdaságfejlesztés irányát. Püspökladány várospárjaként említhető Hajdúszoboszló is és a megyeszékhely Debrecen, amelyek nagyságrendi differenciákkal magasabb ellátású funkcióval bíró városok. Eredendően egymással nem versengők, Balmazújváros számára az együttműködési területek egyeztetése célszerű a saját koncepció kidolgozása során. (- Hajdú-Bihar megye, s azon belül is kiemelten Debrecen város kivételesen gazdag értékes kulturális, művészeti, szellemi hagyományokban. Ezek mindenekelőtt a vidék sajátos történelmi múltjából, a társadalmi és szellemi progresszió iránti fogékonyságból születtek. A kulturális élet egészét tekintve a megye települései közül kiemelkedik a Tiszántúl fővárosa, Debrecen, amely nem egyszerűen csak regionális, hanem makroregionális szerepkörrel bír évszázadok óta. A cívisváros az ősi Református Kollégium 1538-ban történt megalapítása óta nemcsak az ország iskolája, hanem olyan tudományos, kulturális, szellemi központ és műhely is, amely támogatja a művészetek és az irodalom fejlődését. Debrecen szellemi kulturális kisugárzó ereje széles körben hatott és hat.) A megyeszékhely mellett ki lehet még emelni a megye jó néhány, gazdag hagyományokkal rendelkező középvárosát - Hajdúböszörményt, Hajdúnánást, Balmazújvárost, Berettyóújfalut. Fejlesztési tengelyekkel kötődik a környező megyékhez A megyehatárokon túli kapcsolatok tekintetében a fővároshoz kapcsolódásnak van prioritása. Országos kapcsolódását az M3 autópálya és a 4 jelű főút biztosítja.. Európai gazdasági térben csak az állandó piaci szerepkörbe emelés lehet a távlati cél.

15 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 15 A település igazgatási rangja: város. Balmazújváros kistérségi központ is egyben, jelentős mértékben lát el közigazgatási, szolgáltatási, közművelődési, közoktatási, egészségügyi, és gazdasági központi funkciókat. A kedvezőnek mondható városszerkezeti és terület-felhasználási adottságokból levezethetőek a város funkciói. - A középfokú intézmény jelentős része a két fontos közlekedési út csatlakozásánál kialakult városközpontban helyezkedik el. A súlypontban az igazgatási, társadalmi, egészségügyi, művelődési és kereskedelmi, szolgáltató intézmények, a városközpont északnyugati részén jellemzően oktatási, míg az északi részén egészségügyi szociális és oktatási intézmények helyezkednek el. A városközpont délkeleti részén a tömbtelkes lakóterület és intézmények, déli részén a középfokú és alapfokú intézmények helyezkednek el kedvező szituációban. A város két kisebb különálló lakóterületének, a Petri és Újtelepi lakóterületek súlypontjában kisebb alközpont alakult ki, amely előnyös. Ezek megtartásra, továbbfejlesztésre, rendezettebbé tételre érdemesek. - Az ipari területek többsége a Budapest Záhonyi vasútvonal vasútállomáshoz csatlakozó területen, kisebb részben a Püspökladány Szeghalmi vasútvonal és Árpád úthoz csatlakozó területen helyezkedik el. - Értékes városszerkezeti elem a belterület déli- délkeleti széle melletti jóléti tavak és környezete, a strandfürdő és környezete. A település a központot körkörösen övezve 4 funkcionális városrészből áll: Bánlak Szigetkert Németfalu Daru - A központi városrész funkciógazdagabb, mint a többi, sok esetben kifejezetten funkcióhiányos településrész. A város funkcionális szempontból centralizált. A városrészre funkcióbőség jellemző, és több funkció csak itt található meg. - A déli (keleti) városrész, Németfalu a legnagyobb területű, közösségi, közlekedési és gazdasági funkciók tekintetében a funkcióellátottsága sokféleséget mutatva kielégítő. - Daru, mint a legkisebb városrész funkció-összetétel szempontjából hiányos. - Bánlak, és Szigetkert lakófunkciójú részei a városnak.. Összegzés: A település Debrecen, Nagyvárad és Hajdúszoboszló vonzáskörzetében helyezkedik el.. Püspökladány fő vonzáskörzete a kistérségben lévő települések. A város vonzáskörzetében a települések koncentráltan helyezkednek el, többnyire falusi, részben városi jellegű települések. Kistérségi, regionális szerepköre révén meghatározó tényező a térség településeinek ellátásában A környezet településhálózatának jellegéből adódóan kiterjedt vonzása van. Püspökladány a megyeszékhely - Debrecen - körüli térségben elhelyezkedő település, mely rendelkezik a jelentősebb vonzáskörzettel bíró, dinamizálható térségi központok jellemzőivel: kiemelkedő kisvárosi központ, mely fő közlekedési tengelyek mentén helyezkedik el, jelentős népességet tömörít, gazdasági súlya tekintélyes, fejlett intézményrendszerrel rendelkezik, és hosszabb ideje minősül jogilag is városnak..

16 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Terület-fejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Kijelölt jövőkép: A cél egy olyan harmonikus és fenntartható társadalmi,- gazdasági,- környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, amely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben szerveződik, amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek. A területi programok kidolgozásában az iránypontok, vetületek:. legyen(ek) területfejlesztési célkitűzések, elvek, prioritásrendszer, konzekvensen érvényesíthető területi szempontok. Ezeken belül a központi területfejlesztésben összehangoltak legyenek az országos fejlesztési stratégiák-programok, a területrendezés regionális, megyei, kistérségi és egyéb területi szintek, a vidékfejlesztés, a város és falufejlesztés. A területfejlesztés alapelvei: szubszidiaritás és decentralizáció; térségi és táji szemlélet, valós térszerveződések követése; rendszerszemlélet, programozás, integrált fejlesztések hatékonyság és koncentráció; fenntarthatóság, biztonság; nyilvánosság, partnerség; átláthatóság, monitoring és értékelés. Az alábbi területhasználati elveket kell érvényesíteni: - a városi és a rurális funkciók térbeli csoportosítása és a barnamezős fejlesztéseket a zöldmezős beruházásokkal szemben előnyben részesítő területhasználat; a közkincset képező természeti és kulturális értékek megőrzése mellett ezen értékek és a közszolgáltatások terhelhetőségen belüli értékmegőrzés elérhetősége, hozzáférhetősége, akadálymenetesítése; a fejlesztések helykiválasztása, a területi közigazgatás és közszolgáltatások szervezése szolgálja a fenntarthatóságot, az értékmegőrzést és a biztonságot; - az utazásra fordított idő csökkentése, az utazás biztonságos és fenntartható módjának, valamint akadálymentesítésének biztosítása; a helyi környezettudatosság, a táji értékek iránti felelősség, a helyi adottságokhoz igazodó térségi gazdaság és társadalom kialakításának szolgálata; a közlekedés és az áruszállítás környezeti, műszaki, közbiztonsági károkozásának és kockázatának csökkentése a fejlesztéseknek a meglévő területekhez kapcsolása, a települések közti területek lehetőség szerinti természet közeli állapotban tartása, ill. fenntartható mezőgazdasági hatása.

17 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 17 Területfejlesztési célok követése: területi versenyképesség területi felzárkózás fenntartható térségfejődés és örökségvédelem területi integrálódás Európába decentralizáció és regionalizmus Püspökladány vonatkozásai: A termálvíz kincs integrált térségi hasznosítása a területfejlesztési politika országosan kiemelt célja. A termálvíz kincs integrált térségi hasznosítását szolgáló kiemelt fejlesztési célok a következők: a hazai termálkincs - geotermikus vagyon -, mint megújuló erőforrás integrált, térségileg összehangolt és innovatív fejlesztése (energetikai hasznosítás, gyógyászati ipar, turizmus, mezőgazdaság, stb.); az ország jelenlegi és potenciális termál- és gyógyüdülőhelyeinek minőségi stratégiák és a kínálat differenciálása mentén történő, integrált, térségileg és országosan összehangolt turisztikai fejlesztése; a hazai termálvagyon komplex hasznosítását szolgáló ipari, szolgáltatási és kutatási vertikumok, valamint hálózatok létrejöttének ösztönzése. A vidékies térségek területileg integrált fejlesztésének prioritásai: Az alacsony népsűrűség és az alacsony népességű központi településsel rendelkező kistérségek vidékies térségnek tekintendők. A vidékies térségek fejlesztése fokozott területfejlesztési politikai koordinációt igényel, illeszkedve a régiók fejlesztési programjaiba. E térségekben - a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembe vételével a helyi, térségi adottságokra építő termékek és szolgáltatások integrált fejlesztése a cél, az újjáéledő helyi társadalmak kezdeményezéseire alapulva. A különböző típusú vidékies térségek fejlesztési prioritásai: - Észak-Alföld (Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Az Észak-Alföldi Régió földrajzi elhelyezkedésére, valamint a meglévő és mobilizálható erőforrásaira támaszkodóan, hazai és európai szinten is versenyképes gazdaságával, az értékek megőrzésével és fenntartható használatával biztosítani tudja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára. A koncepció feladata: az alapelvekre figyelemmel, a koncepció a hosszú- és középtávú célok meghatározásával biztosítja és ösztönzi a területfejlesztési politika kialakítását és elősegíti e szakpolitika céljainak elérését szolgáló tevékenységek a területfejlesztési célú támogatások, a területi szempontokat érvényesítő ágazati szakpolitikák, a területrendezés és a vidékfejlesztés összhangját. Helyzete alátámasztja a vonatkozó fejlesztési megállapításokat:

18 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Püspökladány jó mezőgazdasági adottságú terület 5. ábra: Püspökladány rendkívül kedvező közlekedési pozicióban van. A távlati fejlesztések ezt csak erősítik.

19 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Püspökladány a vidéki térségbe tartozóan mezőgazdasági,- agrár funkciójú szerepkörre predesztinált Kapcsolódás Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Hajdú-Bihar megye az ország keleti határán elhelyezkedő periférikus területegység. Hajdú-Bihar megye lakosával Magyarország negyedik legnagyobb megyéje.- az Észak-alföldi Régióban. Székhelye Debrecen. Hajdú-Bihar megye mai formája viszonylag új keletű, jelenlegi közigazgatási kereteinek kialakítására alig több mint fél évszázada, az 1950-es megyerendezés során került sor. A megye gazdasági életében a mezőgazdaságnak vezető szerepe van, hiszen erre a területre esik Magyarország legnagyobb agrártérsége. A mezőgazdaság mellett az idegenforgalom is kiemelt jelentőségű, a terület adottságai, vendégforgalma országos szinten kiemelkedő. A megye sajátos értékei komoly vonzerőt jelentenek a külföldiek számára is. Az idegenforgalmi háromszögként emlegetett Debrecen Hajdúszoboszló - Hortobágy mellett újabb térségek is egyre intenzívebben kapcsolódnak be az ágazatba. (nemzetközi repülőtér, magas hozzáadott értéket képviselő hightech ipar: National Instruments, Teva, British Telecom stb.) Hajdú-Bihar megye, s azon belül is kiemelten Debrecen város kivételesen gazdag értékes kulturális, művészeti, szellemi hagyományokban. Ezek mindenekelőtt a vidék sajátos történelmi múltjából, a társadalmi és szellemi progresszió iránti fogékonyságból születtek. A kulturális élet egészét tekintve a megye települései közül kiemelkedik a Tiszántúl fővárosa, Debrecen, amely nem egyszerűen csak regionális, hanem makroregionális szerepkörrel bír évszázadok óta. A cívisváros az ősi Református Kollégium 1538-ban történt megalapítása óta nemcsak az ország iskolája, hanem olyan tudományos, kulturális, szellemi központ és műhely is, amely támogatja a művészetek és az irodalom fejlődését. Debrecen szellemi kulturális kisugárzó ereje széles körben hatott és hat.

20 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 20 Térségi kapcsolatok működése befolyásolja a térségek területhasználatát azon keresztül pedig a gazdaságfejlesztés irányát. A megyeszékhely mellett ki kell még emelni a megye jó néhány, gazdag hagyományokkal rendelkező középvárosát. (Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Balmazújváros, Berettyóújfalu kulturális élete napjainkban is kiemelkedő.) Püspökladány mellett Berettyóújfalu biztos második központ a megye városai között, de hatóköre nem éri el Püspökladányét, tehát egymást erősítő várospárok lehetnek. Püspökladány például 2013 év után felkerült a támogatott mezőgazdasági/agrár fejlesztési területek közé. A megye nagyságrendi adatai: terület:6210,5 km2, népesség: fő, járások száma: 10 DB, települések száma:82 db. A megyehatárokon túli kapcsolatok tekintetében a fővároshoz kapcsolódásnak van prioritása. Országos kapcsolódását az M3 autópálya és a 4 jelű főút biztosítja. Fejlesztési tengelyekkel kötődik a környező megyékhez. Európai gazdasági térben csak az állandó piaci szerepkörbe emelés lehet a távlati cél. A megyében van a Nyíregyháza-Debrecen innovációs tengely, és a Debrecen-Nagyvárad fejlesztési tengely. Püspökladány, mint a szomszédos települések egyike számára hogy gyümölcsöző legyen ez a szituáció, szükség van az innovációs együttműködésre, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. (Ilyen például a logisztikai szolgáltatások fejlesztésébe való bekapcsolódás.) 7. ábra: A nagytérségi kapcsolatok erővonalat és azok fejlesztési elképzelései

21 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás A megfogalmazott jövőképben megjelenő kapcsolódási területek: A térszerkezet közlekedési helyzetet kihasználva az európai úthálózathoz kapcsolódó M4 és M3 autópályázathoz közvetlen csatlakozás fejlődésnek indulhat, gyorsforgalmi utak fejlesztése, - megközelítési viszonyok fejlesztése, Emelt sebességű vasút segítségével európai vasúti szállítás fontos állomásává válás, transzeurópai vasúti hálózat részévé válva térségi szerep felértékelődése, javuló térségi kapcsolatok, Országhatár közelségéből adódó előnyök kiaknázása kihasználása. A település feladatai: Összegzés: a távlati fejlesztésekhez területet kell biztosítani, idegenforgalmi, turisztikai fejlesztések (Termálvíz hasznosítása, turisztikai attrakciók ), a város épített és természeti értékeinek megőrzése, külterületi mezőgazdasági területek EU elvárások szerin erdőterületek növelése, külterület szerkezetének megváltoztatása a gazdasági fejlesztési területek M4, 42 nyomvonalához igazodjon, a területek tudjanak alkalmazkodni a változó igényekhez, mikrokörnyezeti feladatok: vállalkozások letelepítése, zöldterület fejlesztés: strand, kemping, csónakázó,- horgásztó kialakítása, gyógyfürdő fejlesztés - építés, kapcsolódó intézmények építése, központ kialakítás, lakásépítések a különböző településrészekben, közlekedési és közműhálózati infrastruktúra fejlesztése, hiány esetén kiépítése, és mindezek révén a település imázsépítése Megyei ágazati koncepciókhoz, programokhoz való illeszkedések: Hortobágyi tájegység öko,- és örökségturizmus fejlesztése, Hajdú-Bihar megyében található gyógy- és termál fürdők együttműködésének és jővőbeli feladatmegosztásának kidolgozása, Hajdú-Bihar megye logisztikai fejlesztési lehetőségeihez kapcsolódás, Az új EU csatlakozás hatásai és új kihívásai Hajdú-Bihar megye interregionális együttműködének figyelembevétele, alkalmazkodás.

22 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos Területrendezési Terv (OTrT) OTrT 2003 évi XXVI. Törvény (országos szerkezeti terv, országos térségi övezeti terv): Magyarország területi jővőképe: A cél egy olyan harmonikus és fenntartható társadalmi-gazdasági-környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, amely a helyi adottságokra épülő saját arculattal és identitással rendelkező térségekben szerveződik, amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek. A jövőképben megfogalmazott harmonikus területi szerkezet és rendszer eléréséhez, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításához ( 2020-ig), öt átfogó célkitűzés érvényesítése szükséges: térségi versenyképesség, területi felzárkózás, fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem, területi integrálódás Európába, decentralizáció és regionalizmus. Püspökladányt is érintő megállapítások: termálvíz kincs integrált térségi hasznosítása a területfejlesztési politika országosan kiemelt célja, megújuló energiák növelése, határmenti területek fejlesztése és határon átnyúló térségi együttműködés erősítése, vidékies térségek területileg integrált fejlődésének priorítása Az országos fejlesztési stratégia, a kiemelt területszervezés módszerének alapja: országos szinten a decentralizáción alapuló átalakulás megvalósítása, decentralizált fejlesztéspolitika, regionalizmus és regionális fejlesztéspolitika. Az Észak-Alföldi régió (Püspökladány) országos területi integrálódási dimenziója: Beletartozik: a növekedési tengelybe, Budapest kisugárzó zónájába, Járási, kistérségi székhely Az ország hét tervezési-statisztikai régiójához tartozó regionális fejlesztési tervek, programok az OTK-ban megfogalmazott célok, mint kötelező keretek következetes figyelembevétele mellett jelölik ki fejlesztési céljaikat, illetve határozzák meg a prioritásokat és intézkedéseket. Település szerkezeti elemei: Terület felhasználás: Mezőgazdasági térség Települési térség 1000ha felett Vízgazdálkodási térség Országos jelentőségű közlekedési hálózatok:

23 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 23 4 sz. főközlekedési út Budapest-Debrecen 42 sz. főút Nagyvárad-Berettyóújfalu (Ártánd) 100-as számú vasútvonal Bp-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza 101-es számú vasútvonal Püspökladány-Biharkeresztes-Nagyvárad 128-as számú vasútvonal Békéscsaba-Kötegyán-Vésztő-Püspökladány (a környező megállóhelyek Kaba, Báránd) Országos jelentőségű energetikai hálózatok: földgázszállító vezeték, elektromos hálózatok Országos jelentőségű természetes vizek, vizi közművek: elérhető távolságban nyugatról a Hortobágy Berettyó, keletről a Keleti főcsatorna, esővíz elvezető rendszer, viziközmű-hálózat 8. ábra: Püspökladány az országos közút, - és vasúthálózat szerkezetében Országos Területrendezési Terv (OTrT) térképrészlet és jelkulcs Az országos fejlesztési stratégia, a kiemelt területszervezés módszerének alapja: országos szinten a decentralizáción alapuló átalakulás megvalósítása, decentralizált fejlesztéspolitika, regionalizmus és regionális fejlesztéspolitika. Az Észak-Alföldi régió (Püspökladány) országos területi integrálódási dimenziója: Beletartozik: a növekedési tengelybe, Budapest kisugárzó zónájába, Járási, kistérségi székhely Az ország hét tervezési-statisztikai régiójához tartozó regionális fejlesztési tervek, programok az OTK-ban megfogalmazott célok, mint kötelező keretek következetes figyelembevétele mellett jelölik ki fejlesztési céljaikat, illetve határozzák meg a prioritásokat és intézkedéseket.

24 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, SzSz B megye) Püspökladányt érintő térségi övezetek kijelölése Országos ökológiai hálózat övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelendően kezelendő terület övezete Világörökségi és világörökség várományos terület övezete

25 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 25 Országos vízminőség-védelmi terület övezete Összefüggések hatása a stratégiára: Az OTrT következő övezeti besorolása érinti a város és térsége területét, és befolyásolja a kijelölt fejlesztési irányokat ökológiai kritériumoknak megfelelő fenntartható gazdasági fejlődés feltételeinek biztosítása (3.1) mezőgazdasági területek használata EU elvárások szerint, erdőterületek növelése, külterület szerkezeti változása (3.2, 3.3, 3.4) táji rendszer működőképességének biztosítása, tájvédelmi területeken az(öko)turizmus fejlesztése (3.2, 3.5, 3.6) természeti, épített örökség védelme, fenntartható fejlesztése további örökségértékek generálására figyelemmel a világörökségi terület övezetében előírtakra (3.6) termálvízkincs térségi használatához, turisztikai fejlesztéséhez való kapcsolódás (3.7) Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve Hajdú-Bihar Megye területe: 6210,5 km2, népessége: fő, járások száma: 10 db, települések száma: 82 db. Püspökladány az ország keleti határához közel, a megye alsó-nyugati szélén helyezkedik el, Debrecen mint megyeszékhely és Hajdúszoboszló vonzáskörzetében. A település a Püspökladányi Kistérség része, a szomszédos településeivel együttműködési viszonyban van. Jelenleg is székhely. Az OTrT és a Megyei Területrendezési Terv figyelembevétele határozza meg a települések egymásra hatással lévő kapcsolatait, különös tekintettel a közigazgatási határokon átnyúló infrastrukturális fejlesztésekre a települések jellemzően beépítésre nem szánt, fejlesztésre nem tervezett külterületi területi egységekkel csatlakoznak. A megye hatályos területrendezési terve Hajdú-Bihar Megye területfejlesztési koncepciója, Hajdú-Bihar Megye területfejlesztési stratégiája, Hajdú-Bihar Megye fejlesztési prioritásai, az OTrT Hajdú-Bihar megyei vonatkozásai alapján készült.

26 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 26 A megyei tervben kijelölt jelentős fejlesztés a 42.sz. főút és a 4.sz. főút gyorsforgalmi úttá alakítása. Ezzel Püspökladány alközponti szerepe is felértékelődik, a megye kisvárosai között. Részben elhelyezkedése révén kapcsolódása Nagyvárad felé is egyre erősebb lehet.. Debrecen erős regionális versenytárs lehet minden irányban H-B-M térszerkezete ösztönzi ezt a fejlődést, megadja hozzá a szerkezeti kereteket. Ez a szomszéd térségre is húzó erővel hat. Ezen belül Püspökladányt a megyei terv a turisztikai fejlesztések területén teszi érdekelté: öko-turista központ kiépítésével a falusi turizmus területén, a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó kiszolgáló és turista-attrakciók területén Térségi szerkezeti terv települést érintő terület-felhasználási kategóriái: mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség hagyományosan vidéki települési térség Egyéb szerkezeti elemek - Közlekedési hálózatok 4sz.és 42sz. elsőrendű főút közelsége, 47sz. másodrendű főút 47, Hajdúszoboszló irányából fontosabb mellékút, Egyéb út, Térségi kerékpárút hálózat eleme. Helyi érdekű vasútvonal Kis távolságra húzódik a transzeurópai vasúti áruszállítás részeként működő országos törzshálózati vasútvonal. - Energia hálózatok Átvitelt befolyásoló 35, 22, 11 kv-os elosztó hálózat - Országos jelentőségű energetikai hálózatok: Nagy és középnyomású földgázszállító vezeték - Vízihálózat Hortobágy-Berettyó folyó Püspökladány elhelyezkedése HBM-ben - térképkivágat

27 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Térségi Szerkezeti Terv / térképrészlet és jelkulcs Térségi Szerkezeti Terv elemei: Települést érintő terület-felhasználási kategóriák erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vegyes terület-felhasználású térség hagyományosan vidéki települési térség Közlekedési hálózat 4.sz. elsőrendű főút 42.sz. elsőrendű főút fontosabb mellékutak külterületi út, kiszolgáló út, országos és térségi kerékpárút hálózat nagysebességű vasútvonal Energia hálózatok 400kV átviteli hálózat távvezeték eleme 220kV átviteli hálózat távvezeték eleme átvitelt befolyásoló 120kV-os elosztó hálózat nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító vezeték térségi szénhidrogén szállító vezeték Vízgazdálkodás építményei Hortobágy-Berettyó csatornára szervezett belvízelvezetés és öntözőcsatornák rendszere, tavak Egyéb építmények térségi hulladéklerakó hely

28 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Püspökladány közigazgatási területét érintő térségi övezetek kijelölése Ökológiai hálózat térségi övezetei Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Világörökségi és világörökség várományos terület övezete. Történeti települési terület övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Rendszeresen belvízjárta terület övezete

29 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 29 Nagyvízi meder övezete Összefüggések hatása a stratégiára: A megyei TRT következő övezeti besorolása érinti a város és térsége területét, és befolyásolja a kijelölt fejlesztési irányokat: 1. magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, pufferterület övezete (3.1) 2. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.2) 3. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3.4) 4. országos és térségi jelentőségű tájvédelmi terület övezete (3.6) 5. világörökség és világörökség- várományos terület övezete (3.7) 6. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete (3.8) 7. rendszeresen belvízjárta terület övezete (3.11)

30 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek Püspökladány település fejlesztését befolyásoló megállapításai 12. térkép: Hajdú-Bihar Megye A település a Püspökladányi Kistérség része, melynek középfokú központi szerepkörű városaira a rivalizálás után mára már az átgondolt feladatmegosztás a jellemző. Az OTrT és a Megyei Területrendezési Terv figyelembevétele határozza meg a települések egymásra hatással lévő kapcsolatait, különös tekintettel a közigazgatási határokon átnyúló infrastrukturális fejlesztésekre. Szomszédos- közigazgatási határral Püspökladányhoz csatlakozó - települések jellemzően beépítésre nem szánt, fejlesztésre nem tervezett külterületi területi egységekkel csatlakoznak. Hajdú-Bihar Megye Terület:6210,5 km2 Népesség: fő Járások száma: 10 db Települések száma: 82 db Püspökladány és a környező települések növekedési trendjének, lehetőségeinek és korlátainak, működésének és szolgáltatásaik célszerű egymásra épülésének irányt szabó elvek kellenek. Az egymás melletti települések területhasználata és infrastruktúrafejlesztési folyosóik összhangját ezen elvek determinálják. Püspökladány elhelyezkedése - ::Észak-Alföldi régió, - Hajdú Bihar megye, - Püspökladányi járás és kistérség. Szomszédos települések: Szerep, Bucsa, Sárrétudvari. Báránd, Kaba, Nádudvar, Karcag.

31 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 31 A környező települési fejlesztések egymásra hatásainak területei: A közlekedési feltárhatóság: A megye egésze és a kistérségek feltárhatóságának közös eszközei Közúti: gyorsforgalmi hálózat jelenleg E60 4 jelű, 42 jelű elsőrendű főút az M40 (Püspökladány Nyíregyháza); az M4 (Püspökladány Biharkeresztes); az M9 (Komádi Debrecen). nyomvonala a megye minden részének megfelelő kapcsolatot fognak biztosítani. az országos elsőrendű főútvonalak (4, 42) oldanak meg minden kapcsolatot az alsórendű közlekedési hálózat hiányossága egyes elsősorban a kistérségek belső kapcsolatait nehezítik. Vasúti: távlati probléma a Debrecen - Nagyvárad kapcsolat hiánya. Víz: a Keleti Főcsatornában van lehetőség Légi: Debrecen repülőterének fejlődése a regionális szerepkör potenciálját A szomszédos települések figyelnek egymás kínálati arculatalakítására ( források, eszközök), természeti adottságok, a gazdálkodás lehetőségeire és hagyományaira, a településtörténetére és identitástudatára, az infrastruktúra, az anyagi és szellemi alapellátás településnagyságtól követelményeire, szervező szerepkörök térségi rendbe illesztésére, kialakítására, a helyi érdekességek meglétére, adottságokhoz kapcsolódó kínálatbővítésre, a kellemes településképi együttesek kialakítására. növeli. független specifikumok Figyelemmel kell lenni egymás térméretére, a természet vitálkapacitására, és a települések önmagát megújító képességére. Az együttműködés területei a fejlesztések hatékonyságának növelésében: Tapasztalatcsere, Forrásokért való közös lobbi-tevékenység, Közös pályázás, Konkrét fejlesztések összehangolása, Fejlesztési stratégiák és tevékenységek összehangolása. A éves programozási időszakra prioritást élvező fejlesztések: Városi infrastruktúra elemei A városi életminőség fejlesztése A fő úniós célok implementálása A helyi közösség aktív bevonása A település specifikus fejlesztési irányok összehangolása

32 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 32 A szomszédos települések szerkezeti tervei alapján Püspökladányt érintő fejlesztési elképzelések hatásvizsgálata, összefoglalása: Település neve Karcag 379/1999.(XII.22.) Kt.sz.határozattal jóváhagyott tervből Sárrétudvari 2014.évi módsosított TSZ és SZT Karcag város fejlesztési szándékai: (válogatás a településfejlesztési koncepció 379/1999. (XII.22.) kt. sz. határozat mellékletéből) - kisebb belterület határ korrekciók szükségesek az iparterületeknél - lakóterületen mezőgazdasági, gazdasági területek megszűntetése - új oktatási, kulturális és sport és szabadidős terület kijelölése -a turizmus és idegenforgalom fejlesztést fogadó területek kialakítása (Zádor- híd, Rainer legelő térsége) - kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek kijelölése külterületen - tanyás térségek - a várost karéjozó elkerülő út megépítése szükséges -a volt zártkerteket kertes mezőgazdasági területbe, falusias lakóterületbe sorolása - konkrét beruházások településrendezési feltételeinek megteremtése - volt vágóhíd, - benzínkút, - szeszfőzde területein, - falusi lakóterületbővítések, - meglévő mezőgazdasági,-ipari terület bővítése a 4212 út é-i oldalán Báránd 133/2008.(XII.22.) Kt határozattal jóváhagyott tervéből - igazgatási terület határvonala nem változik, - bel,- és külterület határmódosítást terveznek: - belterület dny-i oldalán a Szabadság u. kertség felé eső rész lakóterület lesz, - Bocskai u. k-i oldalán lévő szántóterület lakóterület lesz, - belterülettel ék-i oldalán lévő szántóterület rekreációs terület lesz véderdővel, - keleti oldalon a 42-es úthoz közel kereskedelmi-szolgáltató,-gazd.-i terület lesz, - infrastrukrúra teljes körű kiépítése, - épített és természeti értékek fokozott védelme

33 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 33 Nádudvar 2008.évi tervmódosításból - belterületbe vonás - dny-on Má-Gip, Má-Lke, Mk-Gksz, - k-en Má-Gip, Má-K,, Z, - é-on Má Lf - központképzés Lke-VT, Lke-K, Z Bucsa - környezetvédelmi programja van: célfeladatok: - környezetfejlesztés,vízbázis védelem, vízrendezés, közlekedés fejlesztés, a térség elzártságának oldása, felzárkóztatási program Szerep - természeti környezet védelme, - lakásgazdálkodás, - helyi közlekedés fejlesztése, - vízrendezés Kaba - é- ény-i gazdasági övezet és környezetének területbővítése, 34/2007.(V.19.)sz - t- településközpont fejlesztése, déli külterületi mezőgazdasági terület 12/2010(V.21.)sz. - H hasznosítása, 5/2012(II.17.)sz.. - t- térségi koncepciókhoz való csatlakozás rendeletekkel - módosított HÉSZ -

34 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 34 Püspökladány fő vonzáskörzete a kistérségben lévő települések. A város vonzáskörzetében a települések koncentráltan helyezkednek el, többnyire falusi, részben városi jellegű települések. A külterületi népesség száma változó. A település saját vonzási központja Debrecen. Püspökladány a megyeszékhely - Debrecen - körüli agglomerálódó térségen kívül elhelyezkedő település, mely rendelkezik a jelentősebb vonzáskörzettel bíró, dinamizálható térségi központok jellemzőivel: alapvetően rurális jellegű tér kiemelkedő kisvárosi központja, mely fő közlekedési tengelyek mentén helyezkedik el, jelentős népességet tömörít, gazdasági súlya tekintélyes, fejlett intézményrendszerrel rendelkezik, és hosszabb ideje minősül jogilag is városnak. Jellemzője ezen alkategóriába tartozó településeknek a kategória átlagánál fejlettebb intézményrendszer, illetve annak jelentős, a környezet településhálózatának jellegéből adódóan átlagosan legalább 10 településre kiterjedő vonzása. (Hajdú-Bihar megye jelentősebb vonzáskörzettel rendelkező, dinamizálható térségi központja Püspökladány mellett Berettyóújfalu.) 1.5 Hatályos településfejlesztési döntések Püspökladány a megye nyugati határán fekszik, Debrecentől 50 kilométerre, a Hortobágy, a Dél - Hajdúság és a Nagysárrét találkozásánál, a Tiszántúl közepén Püspökladány a Tiszántúl közepén. A város kiváló helyzeti előnye annak köszönhető, hogy fontos nemzetközi vasúti és közúti vonalak találkoznak itt. Közlekedési csomópont jellegéből következik, hogy a város jó közlekedés-földrajzi helyzetben van, itt ágazik el a Budapestet Záhonnyal összekötő 4-es, és a Püspökladányból Biharkeresztesen át Romániába tartó 42-es főút. Vasúton Budapest, Debrecen, Biharkeresztes és Szeghalom felől érhető el, jelentős vasúti csomópont. A koncepció alapvetései: a jővőkép kialakításánál év távlatában fős népességgel kell számolni. a fejlesztések a táj és településszerkezet szerves részévé kell váljanak: a fejlesztések számára (tartalék)területet kell biztosítani, figyelemmel kell lenni a legértékesebb földterületek hasznosítására, jól kell kihasználni a HNP részének közelségét, Feladatok összefoglalása: megközelítési viszonyok folyamatos fejlesztése ( az európai úthálózathoz kapcsolód M4 és M3 autópályához közvetlen csatlakozás, transzeurópai vasúti hálózat részévé válás), térségi kapcsolatok javítása, térségi szerep felértékelése, országhatár közelségéből adódó előnyök kihasználása, imázsépítés Vonatkozások: Külterület: mezőgazdasági területek felhasználása EU elvárások szerint,- erdőterületek növelése, külterület szerkezeti változása, gazdasági fejlesztési területek kijelölése közlekedési nyomvonalak figyelembe vételével, a területek alkalmazkodni tudjanak a változó igényekhez. Belterület: idegenforgalmi fejlesztések ezen belül zöldterület fejlesztések prioritása kemping, csónakázó tó, horgász tavak), (termálvíz, strand,

35 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 35 a természeti értékek megőrzése (Meggyes-puszta, Ágota-puszta Farkas-szigeti erdő, arborétum), a város épített értékeinek megőrzése az intézményi fejlesztések mellett (humán infrastruktúra), a két településrész kapcsolatának biztosítása a központtal, családi-házas beépítés bővítése, városon belüli közlekedés, közművek A településfejlesztési döntések illeszkednek a régiófejlesztés kereteibe: Az Észak-Alföldi régió célja olyan társadalmi-gazdasági térszerkezet létrehozása, mely biztosítja regionális versenyképességünket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli, vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai A koncepció figyelembe veszi a Hajdú-Bihar megye Területfejlesztési Koncepciójának településre vonatkozó fejlesztési lehetőségeit. A koncepcióban a településrendezési, településgazdálkodási és társadalmi vizsgálatokon alapuló értékelő összefoglalás, a SWOT analízis segítségével az önkormányzat kialakította a jövőképét, meghatározta a fejlesztési célokat, a prioritásokat, majd intézkedési tervben rögzítette a feladatokat. A Koncepció a 314/2012. (XI.13.) sz. Korm. rendelet előtt készült, felülvizsgálata részben az eltelt idő, részben a fejlesztése követése, irányának változása miatt időszerű. A város regionális szerepköre, politikai és földrajzi pozíciójának - európai észak-dél és keletnyugati közlekedési tengelyeinek csomópontjánál - további erősítése a városban új települési funkciók intenzívebb területhasználat mellett történő elhelyezését igényli, új partneri kapcsolatok kialakítása szükséges, az elérhetőséget javítani kell a gyorsforgalmi utak mielőbbi kiépítésével, a repülőtér személy és gazdasági forgalmának megnyitásával. A versenyképes gazdasági szerkezet kialakításánál prioritást kell élveznie a mezőgazdaságnak, valamint a termékei feldolgozásának, az ipari területén a tőkeerős nagyvállalkozások megtelepedésnek, humán erőforrás programon, az oktatás-képzés fejlesztésén, a szerkezet korszerűsítésén alapuló gazdaságfejlesztési koncepciónak, melynek feltétele a felsőfokú képzés megteremtése, a fiatal korosztály, elsősorban az értelmiség elvándorlásának, megakadályozása, egyúttal a népességcsökkentés megállítása. Az új kitörési pontok számára a településszerkezetet fogadóképessé kell tenni a beépítés intenzitásának növelésével, a belterületi tartalékok vegyes és kisvárosias jellegű átépülésével a gazdasági terület iránti igényt a város külső területgyűrűjében kell biztosítani a sport és szabadidő eltöltésére alkalmas területek bővítésével, a temetők szerepének távlati átrendezésével, a művi értékvédelem érvényesítésével a közlekedési szerkezet korszerűsítésével elkerülő út építésével, belső úthálózat átstrukturálásával.

36 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 36 Városi életkörülményeket, komfortosságot, környezeti feltételeket javítani kell közmű infrastruktúra fejlesztésével, közterületek, zöldterületek minőségének javításával, gyalogos és kerékpárút hálózat fejlesztésével, a helyi tömegközlekedési hálózat bővítésével, zavaró vállalkozások lakóterületről történő kitelepítésével, közösségi létesítmények építésével, erdők területének növelésével, közjóléti használatával. A város víziójának, jövőképének kialakításakor az alábbi célokra voltak tekintettel: 1. Kistérségi-központi funkció: Megőrizni a város arculatát Városközponti és kistérségi központi funkciókat megerősíteni Erősebb kooperációt kialakítani a szomszédos településekkel és a kistérségi szereplőkkel, szorosabb együttműködés a megyeközponttal 2. Gazdasági funkció: Befektetők vonzása munkahelyek teremtése Fejlett turisztikai infrastruktúra és termékpaletta kialakítása: strand, gyógyászati központ, wellnessszolgáltatások (fő célcsoport: családok) összekapcsolódva a természeti vonzerőkkel Integrált Városfejlesztési Stratégia 142 Helyi gazdasági szereplők ösztönzése munkahelyek teremtése, vállalkozásbarát intézkedések A vasúti közlekedés, valamint a 4-es és 42-es főközlekedési utak adta lehetőségek kihasználása 3. Közszolgáltatások: fejlett egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlett oktatásinevelési infrastruktúra 4. Civil kezdeményezések 5. Egységes arculat (imázs) megteremtése 6. Élhetőbb, izgalmasabb város megteremtése, ahol lehetőség van a szabadidő aktív eltöltésére 7. Szórakozási lehetőségek megteremtése 8. Tudatos társadalomépítő akciók, amelyek hosszú távon hoznak Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Püspökladány város víziója a következőképpen fogalmazható meg: PÜSPÖKLADÁNY, A HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKEKRE ÉPÍTŐ AKTÍV KISVÁROS Indoklás: mezővárosi jelleg családközpontúság élhető környezet élő népi hagyományok Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Az Étv. meghatározza a településfejlesztési és településrendezési szerződés jogintézményét: 30/A. (1) A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója). (2) A szerződés megkötése előtt a települési önkormányzat képviselő-testületének döntenie kell a cél megvalósítója által készített telepítési tanulmánytervről.

37 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 37 Hatályos településfejlesztési szerződés az ITS-ra vonatkozó szerződés. Településrendezésre vonatkozó szerződések nincsenek folyamatban. Püspökladány fejlesztéseinek döntő része egyéni kezdeményezésre indult, településrendezési szerződés keretében, adott cél megvalósítása érdekében. Az így készített településrendezési tervekben szerepelnek az adott fejlesztések. A település jelenleg 2 hatályban lévő szerződés alapján vesz részt településfejlesztésre irányuló konzorciális együttműködésben, 2 Európai Uniós forrásból megvalósuló projekt megvalósítására. Összességében megállapítható, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma minden szempontból összhangban van a városfejlesztés elvárásait és lehetőségeit szabályzó külső és belső dokumentumokkal, megállapodásokkal. 1.6 Településrendezési Tervi előzmények Hatályban lévő településrendezési eszközök Előzményeket dokumentáló határozatok, rendeletek felsorolása: Püspökladány HÉSZ (17/2011.(X.28) - TSZT,TRT, SZT melléklet Püspökladány város HÉSZ és SZT 7/2005.(V.27) önk. rendelet Módosító rendeletek száma: 19/2005.(IX.30) önkormányzati rendelet. 24/2009.(X.30). önkormányzati rendelet 5/2011.(IV.01) önkormányzati rendelet 17/2011.(X.28) önkormányzati rendelet 5/2012.(II.10) önkormányzati rendelet. Belterületi szabályozási terv, Külterületi szabályozási terv 14/2013.(X.17) önkormányzati rendelet. 11/2014.(VII.1) önkormányzati rendelet. 18/2014.-(XII.19) önkormányzati rendelet 2/2015.(I.30) önkormányzati rendelet Hatályban lévő településrendezési eszközök: Módosított TRT hatályos Módosított HÉSZ egységes szerkezetbe foglalva hatályos. Szabályozási Terv Településfejlesztési Koncepció 2009.év (2004.évi koncepció módosítása) A TK rögzíti, hogy Püspökladány mára társadalmi, gazdasági szerepköre alapján város, és jelen van az átlagosnál dinamikusabb fejlődéssel jellemezhető magyar településrendszer formációi között. A fejlesztési koncepció feltérképezte a ma működési és távlati fejlődési, átstrukturálódási szükségleteket. A távlati és rövidebb távú tervei megfogalmazásakor ezen kapcsolódási pontok alapján határozta meg a konkrét érdekeit és céljait. A Helyi Építési Szabályzat a város teljes igazgatási területére kiterjed. (253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. Rendelete).

38 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 38 Püspökladány HÉSZ (17/2011.(X.28) - TSZT,TRT, SZT melléklet Püspökladány város HÉSZ és SZT 7/2005.(V.27) önk. rendelet Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozások: Külterület szabályozási terv, Belterület szabályozási terv A terület-felhasználási egységek építési övezetekre tagolódnak a HÉSZ előírásainak megfelelően. - Püspökladány Helyi Építési Szabályzata januárban lépett hatályba, az Önkormányzat ezt a településrendezési eszközét használja és alkalmazza, - amelyet az évek során fellépő megalapozott igények alapján elvégzett módosításokkal aktualizálta. - Hirdetmény Püspökladány Város Önkormányzata Püspökladány Város Önkormányzata a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglaltak alapján, a jelenleg érvényben lévő településrendezési eszközeinek felülvizsgálatát tervezi. Forrás: Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei A TSZT év - szerint a település szerkezetét a közterületek és közlekedési területek határozzák meg az OTÉK vonatkozó előírásainak keretein belül. 1. táblázat: Püspökladány belterületének területhasználata Beépítésre szánt területek: Beépítésre nem szánt területek: I. lakóterületek VI. közlekedési területek II. vegyes területek VII. zöldterületek III. gazdasági területek VIII erdőterületek területek IV. különleges területek XI. mezőgazdasági területek V. üdülő területek X. vízgazdálkodási területek Ezen területek a tervmódosítások folyamán funkciójukban megváltoztatásra kerülhetnek. Szántóterület, gyepes terület ipari gazdasági terület, Roncsolt, hasznosítatlan terület, egyéb kijelölt terület lakóterület, tartalék lakóterület, Lakóterület (központi)vegyes terület

39 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 39 A város igazgatási területe a szabályozási terv meghatározásainak megfelelően a további övezetekre tagolódik: 2. táblázat: Beépítésre szánt területek I.LAKÓTERÜLET Lk-k kisvárosias kialakult Legkisebb területe m2 Legnagyobb beépítettség % Építmény- Magasság m Lk-1 kisvárosias oldalhatáron álló ,6-7,5 Lk-2 kisvárosias oldalhatáron álló ,5-6,5 Lke-3 kertvárosias oldalhatáron álló ,5 Lke-4 kertvárosias oldalhatáron álló ,5 Lke-ü kertvárosias lakó, üdülő vegyes ,5 hasznosítással Lke-4X kertvárosias pihenő, rekreációs ,5 területre néző Lf-5 falusias oldalhatáron álló általános Lf-5X falusias pihenő, rekreációs területre néző Vt-1XX zárt, hézagosan zárt ,5-10,5 Vt-1X zárt, hézagosan zárt ,5-10,5 Vt-1 zárt, hézagosan zárt ,5-6,0 Vt-2XX oldalhatáron álló ,5-10,5 Vt-2 oldalhatáron álló ,5-7,5 Gksz-1 Kereskedelmi, szolgáltató ,0 gazdasági terület Gksz-2 Kereskedelmi, szolgáltató ,0 gazdasági terület Gip-1 Ipari gazdasági terület ,5 Ksp Krek Kid Kid-1 Kid-2 Karb Kmü Ktem Ksz Kköz Sportolási célú különleges terület Rekreációs, pihenési célú különleges terület Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület Idegenforgalmi hasznosítású NATURA 2000 alatt álló különleges terület Idegenforgalmi hasznosítású (beépítésre szánt) különleges terület Arborétum különleges területe Mezőgazdasági üzemi különleges ,5 terület Temető, kegyeleti park különleges terület Folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére szolgáló terület Közműellátó létesítmény elhelyezésére szolgáló terület V. ÜDÜLŐTERÜLETEK

40 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: Beépítésre nem szánt területek VI. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK Köu-1 Közúti közlekedési terület - szerkezeti utak (országos jelentőségű utak Köu-2 Közúti közlekedési terület gyűjtőutak Köu-3 Közúti közlekedési terület - kiszolgáló utak Köu-4 Közúti közlekedési terület - gyalogos zóna KÖk Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület VII. ZÖLDTERÜLETEK Z-1 Közpark VIII. ERDŐTERÜLETEK Ev védelmi célú erdő Eg gazdasági célú erdő XI. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK Msz Többségében szántó művelésű terület Mgy Többségében gyep, legelő művelésű terület Me Szántó- Távlati erdősítés érdekében korlátozásokkal Mk Kertgazdálkodásra szolgáló terület X.VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK V-1 Csatornák, főcsatornák V-2 Csónakázó- és horgásztavak X/A.BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT KÜLÖNLEGES TERÜLETEK Kk-id Idegenforgalmi hasznosítású (beépítésre nem szánt) különleges terület. Külterület: Püspökladány igazgatási területének nagysága: , 4510 ha, melynek 95 %- át a külterület képezi. Külterületen a mezőgazdasági területek 15618, 8061, ha területet foglalnak el, mely a külterület 87, 9 %-a. Ezek művelési ágak szerinti megoszlása jelenleg a következő: Összes termőterület 16380,8 ha, 92,2 % Művelés alól kivett terület 1387,2 ha 7,8 %. Művelési ág ha % Szántó 11595,0 65,3 Kert 67,9 0,4 Gyümölcsös 51,6 0,3 Gyep,legelő 3904,3 21,9 Erdő 736,3 4,2 Nádas 25,7 0,1

41 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 41 A külterület nagyobb részét, 65,3 %-át teszik ki a szántóterületek. A legjobb minőségű szántók, az igazgatási terület keleti- északkeleti szélén találhatók. A termőterületek 21,9 %-át jelentő gyep, legelő területek legnagyobb részét, a Hortobágyi Nemzeti Park déli kapuját képező Ágota- puszta jelenti. Az erdőterületek aránya csekély, mindössze 736,3 ha. Ez a termőterületek 4,2 %-a. A külterület szerkezetét döntően a főközlekedési utak, vasútvonalak, és az előző fejezetben ismertetett terület-felhasználás határozza meg. Külterületi módosított terület felhasználású területként kell számolni a mára funkciójukat vesztett külterületi gazdasági területekkel, amelyek módosított üdülőterületi hasznosítás esetén kedvezőbb környezetvédelmi jellemzőket A hatályos Településszerkezeti Terv megállapításai A hatályos Településszerkezeti Terv az alábbi követelményeket és általános alapelveket rögzíti: Külterület szerkezete és területhasználata: Püspökladány igazgatási területének nagysága: ,4510 ha, melynek 95 %- át a külterület képezi. Külterületen a mezőgazdasági területek 15618, 8061, ha területet foglalnak el, mely a külterület 87, 9 %-a. Ezek művelési ágak szerinti megoszlása jelenleg a következő: Művelési ág (ha) (%) Szántó 11595,0 65,3 Kert 67,9 0,4 Gyümölcsös, szőlő 51,6 0,3 Gyep, legelő 3904,3 21,9 Erdő 736,3 4,2 Nádas 25,7 0,1 Összes termőterület 16380,8 ha 92,2 % Művelés alól kivett terület 1387,2 ha 7,8 % A külterület nagyobb részét, 65,3 %-át teszik ki a szántóterületek. A legjobb minőségű szántók, az igazgatási terület keleti- északkeleti szélén találhatók. A termőterületek 21,9 %-át jelentő gyep, legelő területek legnagyobb részét, a Hortobágyi Nemzeti Park déli kapuját képező Ágota- puszta jelenti. Az erdőterületek aránya csekély, mindössze 736,3 ha. Ez a termőterületek 4, 2 %-a. A külterület szerkezetének egyik fontos meghatározó elemei a közlekedési létesítmények. A külterület szerkezetét döntően a főközlekedési utak, vasútvonalak, és az előző fejezetben ismertetett területfelhasználás határozza meg. -Az igazgatási területet keleti oldalon határoló, helyi viszonylatban legjelentősebb vízfolyás, a Hortobágy- Berettyó, egyben megyehatár is. Külterületi módosított terület felhasználású területként kell számolni a mára funkciójukat vesztett külterületi gazdasági területekkel, amelyek módosított üdülőterületi hasznosítás esetén kedvezőbb környezetvédelmi jellemzőket biztosítanak. (pl.: Hegedűshát, Váradi halom, Gatáj ) Fejlesztési célok: A mezőgazdasági területek felhasználhatóságának módját az általános szakmai szempontok mellett, az Európai Uniós elvárások, a gazdálkodók érdekeinek, és a támogatási rendszer igénybevehetőségének együttes mérlegelésével kell kialakítani. Az erdőterületek növelését elsősorban gazdasági erdőterületek létesítésével szükséges megvalósítani. A területeket lehetőség szerint az erdőgazdálkodásra való alkalmasságra, illetve más mezőgazdasági művelésre való alkalmatlanságra vonatkozó vizsgálatok elvégzése után. A külterület szerkezetének változásában jelentős a közlekedési hálózat nagyszabású fejlesztése is befolyásolja. A külterület felhasználását, és szerkezetét oly módon szükséges fejleszteni, kiegészíteni illetve átalakítani, hogy az M4 gyorsforgalmi út, a 42 sz. főút fejlesztése után az igazgatási terület szerves részévé tudjon válni. A külterületi fő dűlőutakat, azaz a mezőgazdasági területek megközelítését biztosító jelentősebb helyi mellékutakat, a főutakkal összehangoltan kell fejleszteni. A fejlesztései célok eléréséhez a megfelelő területigény biztosítása szükséges.

42 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 42 Belterület szerkezete és területhasználata: A város szerkezeti, terület-felhasználási adottságai, a városközponton keresztülhaladó 42. számú főutat és a belterület egy részét leválasztó és északnyugati városszerkezetet negatívan befolyásoló Püspökladány - Szeghalom vasútvonalat leszámítva, kedvezőnek mondhatók. A középfokú intézmény jelentős része a két fontos közlekedési út csatlakozásánál kialakult városközpontban helyezkedik el. A súlypontban az igazgatási, társadalmi, egészségügyi, művelődési és kereskedelmi, szolgáltató intézmények, a városközpont északnyugati részén jellemzően oktatási, míg az északi részén egészségügyi szociális és oktatási intézmények helyezkednek el. A városközpont délkeleti részén a tömbtelkes lakóterület és intézmények, déli részén a középfokú és alapfokú intézmények elhelyezkedése terület-felhasználási és szerkezeti szempontból is kedvező. A város két kisebb különálló lakóterületének, a Petri és Újtelepi lakóterületek súlypontjában kisebb alközpont alakult ki. Ezek megtartása, továbbfejlesztése, rendezettebbé tétele is szükséges. Az ipari területek többsége a Budapest Záhonyi vasútvonal vasútállomáshoz csatlakozó területen, kisebb részben a Püspökladány Szeghalmi vasútvonal és Árpád úthoz csatlakozó területen helyezkedik el. Értékes városszerkezeti elem a Hősök tere és Rákóczi utca kialakult mérete és növényzete miatt, valamint a belterület déli- délkeleti széle melletti jóléti tavak és környezete, a strandfürdő és környezete. Fejlesztési célok, stratégiai programok: A város szerkezetét terület-felhasználását a természeti, táji környezeti, műszaki infrastruktúra adottságainak figyelembevétele, az ezekhez igazodó arányos és folytonos városfejlesztési tevékenység keretei között kell megtartani és fejleszteni. A fejlesztések meghatározásakor figyelembe kell venni a város, városrészek szerkezeti, területfelhasználási adottságait, a történelmileg kialakult városszerkezetét, a műemléki és városépítészeti értékek védelmét is. A város adottságaihoz igazodó beépítési módú, egyedi telkes lakóterületek kialakítását szükséges elsődlegesen előirányozni. A vállalkozásra alkalmas új gazdasági területek kijelölését, a tervezett M4-es gyorsforgalmi út, az ugyancsak tervezett várost keleti irányban elkerülő 42. sz. főút új nyomvonalát is figyelembe véve szükséges kijelölni felhasználva a város által korábban már előkészített, gazdaságfejlesztésre kiajánlott területeket is. A gazdasági területek pozíciójának javításán túl fontos szempont a lakó és intézményterületek, az idegenforgalom fejlesztése során számításba vehető területek védelme is. A településszerkezet megőrzésre és továbbfejlesztésre szánt értékeként kell kezelni a strand és gyógyfürdő területét, az azt kísérő zöldfelületi rendszert, és a hozzá kapcsolódó tórendszert, mely a város belterületének déli- délkeleti szélét kíséri A hatályos Településszerkezeti Terv megvalósult elemei A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. (2) bekezdése szerint A településszerkezeti tervben kell megállapítani a táj, az épített és természeti környezet alakításának és védelmének területfelhasználással összefüggő módját, valamint ki kell jelölni a település fejlesztésének területi irányait. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a település egyes településrészeinek terület-felhasználását, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeknek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. A terv és módosítása tartalmazza a fenntartható fejlődés és a környezeti feltételek megőrzését biztosító fejlesztés elemeit. Tartalmazza a természeti erőforrásokkal való racionális gazdálkodást

43 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 43 annak érdekében, hogy a természeti környezet terhelhetősége, eltartó képessége és a társadalmi szükségletek kielégítése összhangban maradjon. A településszerkezeti terv az alábbi követelményeket és általános alapelveket rögzíti: A fejlesztés alapfeltételeinek elősegítése, ezen belül az elérhetőség és a térségi közlekedési kapcsolatok javítása, a belső közlekedési szerkezet korszerűsítése, a szolgáltató város szerep önkormányzati felvállalása. A népességmegtartó képesség javítása, a munkahelyteremtés elősegítése, a foglalkoztatottság és a humán erőforrások kihasználásának javítása, valamint szintén hangsúlyosan az idegenforgalom fejlesztése, részben ehhez kapcsolódik a szolgáltató város szerepkör önkormányzati felvállalásának a programja is. A program gazdasági- intézményi- és idegenforgalmi területek biztosítását igényli. - a népességmegtartó képesség javításához, a munkahelyteremtés elősegítéséhez, a foglalkoztatottság javításához kapcsolódóan a tartalék és a kialakítás alatt lévő gazdasági területek felhasználása mellett jelentősebb kiterjedésű, egybefüggő, zöldmezős fejlesztésre alkalmas gazdasági területet kell kijelölni, Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület -ként felhasználni - a foglalkoztatottság javításához és a humán erőforrások gazdaság-konform korszerűsítéséhez, illetőleg a szolgáltató város szerepkör önkormányzati felvállalásához kapcsolódóan az intézményi területek növelését kell biztosítani. Ennek keretében településközpont vegyes és központi vegyes területeket kell kijelölni. - az idegenforgalom fejlesztéséhez kapcsolódóan a terület felhasználás változtatásával különleges idegenforgalmi terület -ként kell felhasználni a már működő szolgáltatások és turisztikai célpontok melletti területeket, A városi kötődés erősítése, a települési komfortosság és az esztétikai minőség javítása, a biztonság növelése. Felöleli a természeti és a művi értékvédelmet, a környezet védelmet, a településszerkezet és a humán infrastruktúra fejlesztésének rendezési vonatkozásait is. a településszerkezet korszerűsítése és harmonizálása a régi várostestben a becsült lakónépességet kell (2015-re fő, re fő). elsősorban a belterületi tartalékok kihasználására kell elhelyezni. a művi értékek védelme terén: az egyedi műemléki és helyi védelmen, valamint a kijelölt műemléki környezet védelmen túl helyi településszerkezeti védelemben kell részesíteni a régi várostest, a Nagykörúton belüli Belváros területét. a természetvédelem és a természeti értékek védelme prioritást élvezzen. a környezeti terheléseket csökkenteni kell. A városi életkörülményekre és a környezeti feltételekre jelentős hatású és a lakosság helyi kötődését is erősítő egyes egyéb elhatározások beépítése a tervbe. A lakóterületek alakításának általános alapelvei: a mai belterület területi tartalékaival számolva, megosztással, illetve belterületbe csatolással a hatályos tervben kijelölt területeken kell a további lakhatási lehetőséget megteremteni. Központrendszer, intézményellátás fejlesztésének alapelvei: a városközpontban növelni kell az úgynevezett településközpont vegyes felhasználású, lakó- és intézményi rendeltetés elhelyezésére szolgáló területeket.

44 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 44 központi vegyes területek kijelölésére beépítésre nem szánt területek is igénybe vehetők. Gazdasági területek alakításának alapelvei: a tartalék és a kialakítás alatt lévő gazdasági területek felhasználása mellett jelentősebb kiterjedésű, egybefüggő, zöldmezős fejlesztésre alkalmas gazdasági területet kell kijelölni. A hatályos terv meglévő területein, a módosított szerkezeti terv szerint az Ipari Park területét már az első ütemben föl lehet használni. a zavaró gazdasági terület nem növekedhet. Közlekedés fejlesztésének alapelvei: a város sajátos szerkezetéből adódó közlekedési feszültségeket a módosított szerkezeti terv is az átmenő-, és a belsővárosi forgalomnak az érvényes terv szerinti javaslata megtartásával orvosolja. az átmenő gépjárműforgalomnak a városközpontból való kiterelésével, a gyalogos zónák kialakításával, forgalomcsillapítással, a zöldfelületek növelésével, a városközpont parkolási gondjainak enyhítésével, kerékpárutak építésével, a gyűrűk kiépítésével tehető élhetőbbé a belváros. közlekedési kapcsolatok fejlesztése a szomszédos településekkel és egyes településrészek Zöldfelület fejlesztés alapelvei, követelményei: - a külterület zöldterületek fejlesztési elemei az erdő terület-felhasználás, az utak menti fásítás. - a belterületen a közösségi zöldterületek fejlesztése, parkok létesítése, fasorok telepítése a cél. Tájredezés, külterületi terület-felhasználás alapelvei: az élővilág, a természeti, ökológiai környezet adottságait, valamint a régészeti adottságokat a hatályos terv bemutatta. A tervmódosítás jelentős, pozitív változást jelent a természetvédelmi értékű területek kímélése szempontjából. Korábban gazdasági terület-felhasználású területeket nem sorol gazdasági övezetbe, így ezen területek ökológiai,- természeti,- gazdasági,- turisztikai célú megtartása, fejlesztése biztosított. a tervmódosítás jelentős mértékben segíti a természeti értékek megőrzését, fejlődését. 13. ábra: Püspökladány belterületi Szabályozás Terv

45 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra:püspökladány szabályozási terv

46 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A Szabályozási Terv 2013.évi módosított területeinek helyzete 16. térkép 1.sz terület szabályozás: a 0191/2 hrsz.-ú ingatlan átsorolása mezőgazdasági üzemi különleges területből idegenforgalmi hasznosítású különleges területbe, továbbá a 0191/4-6 hrsz.-ú ingatlanok átsorolása mezőgazdasági övezetből idegenforgalmi hasznosítású beépítésre nem szánt különleges övezetbe

47 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra 2.sz terület szabályozás : Klorid Zrt. terület használatának helyesbítése és bővítése 18. ábra 3.sz.terület szabályozás: belterület központi és lakóterületek

48 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A település társadalma A népesség főbb jellemzői Népességszám alakulása Demográfia A demográfiai viszonyokat vizsgálva elmondható, hogy Püspökladány népességszáma az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. A város állandó népessége az évi népszámlálás szerint fő a lakónépessége fő, így a megye állandó népességének 2,79%- a lakónépességének 2,72%-a él a Hajdú-Bihar megye közigazgatási területének 3%-át kitevő városban. A vizsgált időszak alatt 2001 és 2011 között 7%-kal csökkent a lakónépesség, amely elsősorban az elvándorlásnak köszönhető és csak másodsorban a természetes fogyásnak. A szelektív migráció elsősorban a fiatal, képzettebb munkavállalói korú rétegekben jellemző. Ennek hátterében elsősorban a munkalehetőségek, és a gyermeknevelés, illetve a szabadidős/közösségi programlehetőségek hiánya állhat. 4. táblázat: Püspökladány város népességszám változása Adattípus Állandó népesség (város) Lakónépesség (város) Állandó népesség (megye) Lakónépesség (megye) Állandó népesség (ország) Lakónépesség (ország) Forrás: KSH Lakónépesség 2011/2001 (%) % % Lakó-népesség / állandó népesség 2001 Lakónépesség / állandó népesség % 97% 99% 99% % 98% % ábra: Püspökladány állandó népességszámának változása Forrás: KSH

49 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Püspökladány lakónépességének változása Forrás: KSH Az állandó népesség és a lakónépesség változásának tendenciája 2009-ig hasonlóan alakult. A lakónépesség szám 2010-ben elérte mélypontját, ám azóta folyamatosan emelkedik. Az állandó népesség szám azonban 2010 óta is folyamatosan csökken. Népsűrűség A város népsűrűsége a évi népszámlálási adatok alapján 82,3 fő/km 2, ami 2001-hez képest 6,5 fő/km2-tel csökkent. Ez az érték a megyei 1,55 fő/km2 csökkenésnél jóval magasabb. Az csökkenő népsűrűség elsősorban a lakosság elköltözésével van összefüggésben, amelyet a vizsgált időszakban közel kétszeresére nőtt vándorlási különbözet jelez leginkább. Népmozgalom Az élve születések száma csak minimálisan változott a vizsgált időszak éveiben, átalagosan 134,5 fő volt. Hasonlóan minimálisan változott a halálozások száma, amely átlagosan 186,7 fő/év. Mélypontját a halálozás 2005-ben érte el a vizsgált perióduson belül. Ekkor 213 fővel csökkent a lakosság halálozás miatt, míg 2006-ban a legjobb a mutató: 156 fő. 21. ábra: Népmozgalmi mutatók között Élveszületések száma (fő) Odavándorlások száma Halálozások száma (fő) Elvándorlások száma Forrás: KSH

50 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 50 A népesség csökkenése elsősorban a negatív vándorlási egyenlegből adódik. A vizsgált időszakban évente átlagosan 90,9 fővel csökkent a lakosság. Az egyes években az egyenleg -34 és 204 fős szélsőértékek között ingadozott. Legalacsonyabb 2005-ben, legmagasabb 2007-ben volt az egyenleg. A legtöbben 2005-ben és 2006-ban költöztek a városba (447 és 494 fő), míg 2007-ben kiugróan sokan, 645-en választottak itt új lakóhelyet. 5. táblázat: Püspökladány népmozgalmi adatai ( ) Adattípus Élve születések (előző népszámlálás óta, fő) Halálozások (előző népszámlálás óta, fő) Természetes szaporodás (előző népszámlálás óta, fő) Vándorlási különbözet (előző népszámlálás óta, fő) Teljes népmozgalom (tényleges szaporodás) (előző népszámlálás óta, fő) Forrás: KSH Korösszetétel A társadalom egyszerű fizikai reprodukciója a generációk egyensúlyán alapszik. A fiatal, a teherbíró aktív és az idősebb generációk együtt képesek biztosítani a társadalom stabilitását. A kontinensünkön és az országban is alapvető és örvendetes fejlemény az életkor meghosszabbodása és ezzel a népesség átlagéletkorának növekedése. Ugyanakkor a generációk közötti egyensúly felbomlása a társadalom elöregedését, majd különböző mértékű csökkenését eredményezi. A termékenység csökkenése és a javuló életkilátások együttesen beindították a hazai népesség elöregedését. A népesség korösszetétele 2001 és 2011 között Püspökladányban is az idősek arányának növekedésének irányába tolódott el a Népszámlálási adatok alapján. A fiatalkorúak népességen belüli aránya csökkenő tendenciát követ, míg az 50 év felettiek aránya növekedett. 22. ábra: A lakónépesség korösszetétele % 13% 20% % 7% % 13% 13% X

51 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A lakónépesség korösszetétele % 15% 15% 7% % 14% 13% 13% X Forrás: KSH 6. táblázat: A népesség korösszetétele 2001 és 2011-ben Adattípus 2001 adott korcsoport részesedése 2001 (%) 2011 adott korcsoport részesedése 2011 (%) % % % % % % % % % % % % % % 65-X % % Összesen: % % Forrás: KSH és évi Népszámlálás A népesség nemek szerinti összetétele A városban az eltartott népesség rátája (a gyermeknépesség (0 14 éves) és az idős népesség (65 X éves) összege a éves népesség százalékában) javult ben 50,14%, míg 2011 ugyanez a mutató 42,95 % volt. Ez az átrendeződés kedvező tendenciát jelez, ugyanakkor a gyerekkorúak számának csökkenése is hatással van mutatószám pozitív irányú változására. Az előző tendenciát árnyalja város öregedési indexe, a 100 gyermekkorúra jutó idősek száma, amely 2001-ben 63,39, míg 2011-ben ugyanez a mutató már 101,12 volt. Vagyis az idős korú népesség száma 2011-ben már meghaladta a gyerekek számát. Összességében elmondható, hogy a népesség öregedő tendenciát mutat ezzel párhuzamosan az eltartott népesség aránya csökkent 2001 és 2011 között. A lakónépesség nemek szerinti megoszlása 2011-ben a városban: népesség 51,7% nő, 48,3% férfi. A nemek közötti arány 2001-hez képest változott 0,7 százalékponttal változott.

52 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Állandó népesség 2013-ban 65-X éves éves éves éves éves éves 19 éves 18 éves éves 0-14 éves férfiak száma (fő) nők száma (fő) Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis alapján saját szerkesztés Hazai nemzetiségek Nemzetiségi összetétel A népszámlálások alkalmával az egyéni identitásválasztás elve alapján zajlott a nemzetiséghez tartozás felmérése. A városban a 2011 népszámlálás alapján jelen lévő nemzetiségek: magyar, cigány (591 fő), lengyel (7 fő), német (30 fő), román (28 fő), ukrán (3 fő) és 33 fő egyéb nemzetiséghez tartozó. A városban a 2001-ben cigány (398 fő), lengyel (3 fő), német (1 fő), román (5 fő), szlovák (1 fő), szlován (1fő), ukrán (5 fő) nemzetiségek képviseltették magukat óta szinten minden nemzetiség tekintetében növekedés volt tapasztalható. A legnagyobb számban a cigány nemzetiségűek gyarapodtak, arányiban pedig a magukat német és román nemzetiségűnek vallók létszáma nőtt meg. Ennek magyarázata egyrészt a nemzetiségi identitás vállalás javulása, másrészt a természetes népszaporulat, de pl. a kettős állampolgárság rendszerének változása is közre játszott a folyamatban. A városban jelentősebb számban jelen lévő és jelentős kulturális örökséggel bíró nemzetiség pl a roma. A nemzetiségi csoport a korábbi évekhez hasonlóan 2014-ben is saját önkormányzatot alapított Roma Nemzetiségi Önkormányzat néven Képzettség Egy településen az alap-, közép- esetleg felsőfokú oktatás léte és minősége nemcsak egy település, illetve térség gyermekeinek fejlődését befolyásolja, hanem hozzájárul a település népességmegtartó erejének növeléséhez mind a pedagógiai munka, mind az infrastrukturális tényezők, és az eszközellátottság tekintetében is. Adott település alap-, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező népességének arányát mindez együttesen határozza meg, különösen akkor, amikor kiemelkedő tekintettel kell lenni a környező városok elszívó hatása által generált magas fiatalkori elvándorlásra. A népesség korösszetétele hasonló súllyal esik a latba egy település lakosságának iskolai képzettsége meghatározásakor, hiszen a fiatalabb korosztály aránya általában magasabb végzettséget is jelent.

53 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 53 A lakosság elenyésző részét képező általános iskolai végzettséggel sem rendelkező felnőtt lakosainak száma az országos és megyei átlagnál kisebb arányban csökkent 2011-re. Ennél nagyobb jelentőségű, hogy a magasabb képzettségi szintet jelentő középiskolai érettségivel vagy felsőfokú oklevéllel rendelkezők száma mind az országos, mind pedig a megyei átlagnál jóval magasabb arányban növekedett. Az érettségizettek száma 43%-kal az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők száma pedig 67%-kal nőtt a 2001-es szinthez képest. 7. táblázat: Püspökladány város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) Adattípus Püspökladány Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek a 7 éves és idősebbek arányában (%) Érettségivel mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Püspökladányi járás Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek a 7 éves és idősebbek arányában (%) Érettségivel mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Hajdú-Bihar Megye Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek a 7 éves és idősebbek arányában (%) Érettségivel mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Magyarország Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek a 7 éves és idősebbek arányában (%) Érettségivel mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 Változás 2011/2001 viszonylatában (százalékpont) 26,8% 26,4% -0,4 16,0% 23,2% 7,2 24,5% 21,6% 1,3% 10,0% -2,9 8,7 30,2% 31,5% 1,3 13,0% 20,1% 7,1 22,9% 23,4% 0,8% 7,2% 0,5 6,4 27,1% 26,3% -0,8 17,6% 25,4% 7,8 21,1% 20,1% 2,7% 13,4% -1 10,7 26,3% 25,0% -1,3 20,5% 27,5% 7 21,1% 19,5% -1,6

54 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 54 Adattípus éves és idősebbek arányában (%) Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) 2,2% 15,5% Változás 2011/2001 viszonylatában (százalékpont) 13,3 Forrás: Belügyminisztériumi adatszolgáltatás 25. ábra: Püspökladány város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban Forrás: Belügyminisztériumi adatszolgáltatás A évi népszámlálás adatai alapján a lakosság iskolai végzettsége összességében elmarad mind az országos, mind a megyei átlagtól, de kedvezőbb, mint a járási átlag. A lakosság: 26,4 %-a általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik, Érettségi nélküli középfokú végzettséggel 23,2% rendelkezik, 21,6 %-nak az érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége, és 10,1%-a diplomás. Jellemzően probléma, hogy az ismeretek és a szakképzettségek nem felelnek meg a munkaerőpiaci igényeknek Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás terén a népszámlálási adatok alapján az inaktív keresők és az eltartottak arányának csökkenése figyelhető meg, amely a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának növekedését indukálta.

55 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele 1980, 1990, 2001, % 90% 80% % 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Eltartottak Inaktív keresők Munkanélküliek Foglalkoztatottak Forrás: KSH Népszámlálás 2001, Püspökladányban a 2011-ben a foglalkoztatottak száma 5265 fő volt, a Nemzeti foglalkoztatási szolgálat abban az évben fő munkavállalási korú népességgel számolt, így a foglalkoztatott népesség aránya átlagosan 49 százalék körülire tehető ben az ugyanígy számolt mutató 48% volt, ami a 2011-re a foglalkoztatottsági arány növekedését jelzi, viszont a demográfiai folyamatok ismeretében feltételezhető, hogy a mutató javulásához a migrációs folyamatok is hozzájárulhattak. 8. táblázat: Foglalkoztatás és ingázás, 2001, 2011 Év Foglalkoztatottak Lakóhelyén dolgozók Eljárók Bejárók Munkaképes korúak szám* n. a Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH, *Nemzeti foglalkoztatási szolgálat, év végi adat Az ingázás már a 2001-es népszámlálás idején is jelentős mértékű volt. A munkavállalók 25,4%- a már 2001-ben is az ingázást választotta, 2011-ben pedig már 26-29%-uk talált más településen munkát, ami a megyei átlaghoz közeli érték és kedvezőbb az országos átlagtól, amely több, mint 34%. Munkavállalási szempontból a legnépszerűbb települések sorrendben: Debrecen, Budapest, Karcag, Nádudvar, Szerep, Hajdúszoboszló, Szolnok, Kaba, Báránd, Berettyóújfalu. Püspökladányban nagyobb számban a következő településekről járnak be munkavállalók: Debrecen, Nádudvar, Kaba, Biharnagybajom, Karcag, Hajdúszoboszló, Szerep, Földes, Berettyóújfalu, Tetétlen. A foglalkoztatás ágazati szerkezete mindazonáltal Püspökladányban a gazdaságilag fejlett területekre jellemző arányokat mutat. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 6,2%, a szolgáltató szektorban 37,6%-a, az ipar és az építőipar foglalkoztatásbeli részesedése pedig 56,2%. Vezető és értelmiségi pozíciót tölt be a munkavállalók 16,14%-a, kereskedelmi és szolgáltatási feladatokat lát el a munkavállalók 19,3%-a, a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya csekély, 3,2%. Fentiek mellett jelentős még az egyéb szellemi foglalkozást végzők aránya, ők az összes munkavállaló ötödét adják.

56 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Foglalkoztatottak megoszlása foglalkozási főcsoport szerint, 2011 Vezető értelmiségi 11,90% 16,14% Egyéb szellemi 28,80% 3,20% 19,30% 21,40% Kereskedelemi szolgáltatás Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási Ipar építőipari Egyéb Forrás: Népszámlálás 2011, KSH Püspökladányban a munkanélküliek száma és 2005 között 1000 fő alatt ingadozott, de nem történt áttörés, a helyi és környékbeli gazdaság nem képes felszívni a munkanélkülieket. A 2009-es válság hatására 1300 főre duzzadt az álláskeresők száma, azóta hektikusan változik. A helyezet alakulását a közfoglalkoztatási pályázatokon elnyert források felhasználása is nagy mértében befolyásolja. 28. ábra: Az álláskeresők száma, Forrás: TEIR

57 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 57 A munkanélküliek száma éven belül is jelentős ingadozást mutat ben Püspökladányban az álláskeresők átlagos száma 1158 fő volt éves szinten. Ezen belül a tartósan állást keresők aránya éves szinten átlagosan 28%, amelynek szélső értékei 23 és 34 százalék volt. Legkevesebben decemberben (992 fő) legtöbben májusban (1358 fő) kerestek munkát. A nyári hónapokban a munkanélküliek fővel volt több, mint az év többi időszakában Az álláskeresők számának alakulását a szezonális főként mezőgazdasági munkák, a közmunkaprogramok és a tanulmányi időszakok vége ez utóbbi a frissen végzettek munkaerő piacra való beáramlása miatt - is befolyásolja. A megyei és országos adatokkal összehasonlítva Püspökladányban sokkal nagyobb a szezonális ingadozás mértéke és sajnos az álláskeresők aránya éves szinten folyamatosan meghaladja a megyei és országos átlagot is. 29. ábra: Álláskeresők aránya a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva 2014, ,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% Püspökladány Hajdú-Bihar Megye Magyarország Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján saját szerkesztés. Jövedelem Jövedelmi viszonyok Püspökladány lakosai közül a száz lakosra jutó adófizetők száma 2012-ben 43 volt, ami átlagos értéknek számít mind megyei, mind országos szinten, és kissé meghaladja a járási átlagot. Az egy lakosra jutó éves jövedelem átlagos összege 2012-ben Ft/fő volt, ami Ft-tal magasabb a megyei átlagnál, de az országos átlagtól több, mint Ft-tal még így is elmarad. A püspökladányi adóköteles jövedelemmel rendelkezők tehát átlagosan 4%-kal többet keresnek, mint egy átlagos adózó a megyében, és 20 százalékkal többet, mint a járás átlaga. 30. ábra: Az adózók aránya a népességből és az egy lakosra jutó nettóbelföldi jövedelem, 2000 és 2012 között Adatok forrása: TEIR

58 Szgk/1 000 lakos Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 58 Püspökladányban SZJA lapot képező jövedelem növekedésének mértéke a 2004-es és 2008-as válság hatására visszaesett, 2009 és 2011 között a jövedelem csökkent is az előző évhez viszonyítva. Összességében az SZJA lapot képező jövedelmek 2012-ben már 2,09-szeresét tették ki a 2001-es értéknek Püspökladány vonatkozásában. Ez az érték a járási, a megyei és az országos aggregát adatoktól is magasabb. Ezek értékei rendre, 2,04, 2,08 és 1,92 voltak. 31. ábra: SZJA alapot képező jövedelem változása az előző évhez viszonyítva 19% 17% 15% 13% 11% 9% 7% 5% 3% 1% -1% -3% -5% Püspökladány Püspökladányi járás Hajdú-Bihar megye Magyarország Forrás: BM adatszolgáltatás Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának változása. 32. ábra: Ezer főre jutó személygépkocsik számának változása között Magyarország Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye Püspökladány Év Forrás: Tájékoztatási adatbázis, KSH Az ábrán is látható, hogy a személygépkocsik száma 2009-ig folyamatosan növekedett. A 2009 és 2012 között viszont visszaesés volt tapasztalható, amely összefüggésben lehet azzal, hogy az SZJA alapot képező jövedelem is csökkent ebben az időszakban.

59 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 59 Segélyezés Püspökladányban az adózók átlagos aránya és a nagy értékű vagyontárgyak mellett a szociális támogatásra szoruló réteg a város népességének több, mint 10%-át érinti. Különösen a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma és a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma mutatja meg a nagyon alacsony jövedelmű réteg terjedelmét. 9. táblázat: Az alacsony jövedelműek támogatásának terjedelme Püspökladányban, Támogatási jogcím Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek közül foglalkoztatásban részt vettek száma (fő) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma (fő) Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (fő) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma (fő) Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (fő) Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (fő) Forrás: Tájékoztatási adatbázis, KSH Életminőség A lakások komfortfokozata kedvezőbb a megyei átlagnál, ami megmutatkozik nem csak a közüzemekkel való ellátottság adataiban, hanem a lakások komfortfokozatában is. A városban a lakásoknak mintegy 10%-a számít alacsony komfortfokozatúnak. 10. táblázat: Háztartások, családok életkörülményei Püspökladányon, 2001-ben és 2011-ben Lakások összesen Püspökladány Hajdú-Bihar Püspökladány Hajdú-Bihar 2001 megye megye 2011 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, 26,62 24,55 12,23 11,86 szükséglakás) (%) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 85,72 84,96 95,15 94,3 Háztartásoknak szolgáltatott víz egy lakosra jutó mennyisége (l/fő/nap) 63,43 75,49 71,27 78,5 Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya a vezetékes ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások 42,41 62,7 87,79 80,8 százalékában Száz lakásra jutó háztartási gázfogyasztók száma Egy lakosra jutó háztartások részére szolgáltatott villamos energia 0,98 0,91 1,13 1,07

60 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 60 Lakások összesen mennyisége (1000 kwh) *Legalább 30 Mbps sávszélességre képes vezetékes internethozzáféréssel rendelkező lakosság száma Forrás: BM adatszolgáltatás, *2013-as érték Püspökladány 2001 Püspökladány: 888 Hajdú-Bihar megye 2001 Püspökladány 2011 Hajdú-Bihar megye 2011 Hajdú-Bihar megye: A 2011 óta eltelt időszak egyik nagy eredménye, hogy a közcsatornával ellátott ingatlanok 99%-a rá is csatlakozott a hálózatra. A szolgáltatott víz és villamos energia mennyisége növekedett a vizsgált időszakban, amely egyrészt a fogyasztó eszközök számának növekedését vagy korszerűtlen berendezések használatát sejteti, másrészt a könnyebb hozzáféréssel járó pazarlóbb felhasználást. A településen lévő ingatlanok döntő része 1971 és 1990 között épült, mely megfelel a megyei trendeknek. A városban döntően a családi házas (1 lakásos) építkezés a jellemző, de található itt paneles illetve társasházi ingatlan is. 11. táblázat: Lakások és lakott üdülők építési év szerint Püspökladányon, Terület előtt Hajdú-Bihar megye % 10% 15% 24% 21% 9% 7% 5% Püspökladány 10% 9% 14% 27% 26% 8% 5% 2% Forrás: KSH A bűncselekmények száma és jellege sok esetben összefüggést mutat a lakosság szociális helyzetével, amely alapvetően befolyásolja az életminőséget. A város bűnözési fertőzöttsége Hajdú-Bihar megyében átlagosnak tekinthető. A vagyon elleni bűncselekmények teszik ki a bűnügyi eljárások jelentős részét Püspökladányon. Az új Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) bevezetésével megváltozott a statisztikai kimutatások rendszere is, ezért évtől az alábbi adatok állnak rendelkezésre. E táblázatok alapján megállapítható, hogy a bűncselekmények száma csökkenést mutat a városban, szinte minden területen Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Püspökladányra jellemző a képzett fiatalság tartós elvándorlása. Éppen ezért a társadalom jobbára kétpólusú, közepes képzettségű, a településen gazdálkodó, dolgozó és élő idősebbek, valamint a képzetlen, hátrányos helyzetű, döntően fiatalon megalapított családok alkotják a lakosságot. A két pólus jól elhatárolható területeken él, a Központi városrészbe koncentrálódó polgári életvitelű családok jelentik a helyi társadalom felső rétegeit. A Keleti városrész hasonlóan fejlett, a vasútállomás közelsége miatt sok itt élő átjár dolgozni más településekre, így a helyi társadalomban nem tölt be olyan jelentős szerepet, mint a központi területek lakossága. Fellendülő területnek kell még tekinteni a Déli városrészt, amely a helyi idegenforgalom és rekreáció központja. Ettől a városképtől élesen elválik az Újtelep, amelynek lakói képzettségükben jelentősen elmaradnak Püspökladány többi területétől. Ez a városrész a legszaporább, éppen ezért nem látható szakadék kezd kibontakozni az elvándorló fiatalságától megfosztott központi térség és a szegregátumnak tekinthető peremterület között. A Darányi-telep és a Petritelep a két szélsőség közti keveréknek tekinthető, a Petritelepet kevésbé képzett lakossága, a Darányi-telepet a gyermekek szinte teljes hiánya teszi hídszerepbe a város és a peremterület között. A város közösségi tereinek szinte mindegyike elhanyagolt, amely

61 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 61 jelzésértékű lehet a városi társadalom polarizálódása szempontjából. A műveltebb és döntően más városba dolgozni átjáró réteg a kulturális igényeit is Debrecenben, illetve Szolnokon elégíti ki, a leszakadt, döntően iskolázatlan lakosságnak pedig nincs pénze a közösségi rendezvények finanszírozására. Aránylag magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, viszont jó az infrastrukturális ellátottság a településen. Kivételt képez ez alól Újtelep, ahol nincs megoldva a szennyvíz elvezetése. A megyei átlagnál kedvezőbbek a település bűnügyi mutatói, ugyanakkor az ismertté vált bűncselekmények száma növekedést mutat, amely utal a leszakadó réteg számarányának növekedésére Települési identitást erősítő tényezők Történeti és kulturális adottságok Püspökladány az 1300-as években már biztosan lakott terület volt. A mocsaras Nagy-Sárrét erősen korlátozta, de egyben oltalmazta is a lakosságot, amely lassan, de folyamatosan növekedett a folyam- és vízszabályozások, valamint a mocsárlecsapolások kezdetéig. Ekkor ugrásszerű fejlődés kezdődött és kialakult a település mai, agrárjellegű arculata. A vasútépítések korában köszönhetően a várost átszelő Debrecen-Szolnok vasúti fővonalnak a település vasúti központtá vált és sikeresen kapcsolódott be az ország gazdasági vérkeringésébe. Nyersanyagkincsek híján komolyabb ipari beruházásokra nem került sor a településen, ugyanakkor jelentős igazgatási központtá fejlődött, mint a Nagy-Sárrét oktatási, egészségügyi, államigazgatási és kereskedelmi központja. Az 1960-as évektől kezdve, kihasználva termőföldjeinek minőségét folyamatosan városiasodott a település, amely 1986-ban városi rangra emelkedett. A közelmúltban a hajdúszoboszlói vízhez hasonlóan szulfátos sós gyógyvizéről híressé vált fürdője vált a település fő szolgáltató tényezőjévé, ezt leszámítva a lakosság döntően mezőgazdasággal és a régióhoz képest alacsony arányban iparral foglalkozik. A város logisztikai fekvése kimondottan jó, mind a 4-es főút, mind a Záhony-Budapest vasútvonal átszeli azt. A közelben, nagyjából egy órányi autóútra található Debrecen és körülbelül ilyen távolságban fekszik Szolnoktól is. Ezt kihasználva a lakosság széles rétege jár át dolgozni a két megyeszékhely valamelyikére, számos püspökladányi diák a Debreceni Egyetemen tanul tovább. Lehetőségek híján azonban a jól képzett és fiatal munkaerő elvándorol a településről, a maradókat azonban jól kiépített egészségügyi és oktatási rendszer látja el, amely a jövőben motorja lehet egy tudásalapú fejlesztésnek. A turizmus terén a lefedettsége megfelelőnek mondható, a szálláshelyek széles skálája áll az érdeklődők rendelkezésére. A város jelenleg nem rendelkezik ipari parkkal és a településen nem működik multinacionális vállalati telephely. A magyarországi átlaghoz hasonló központi városrészen kívüli terület sokkal inkább kisvárosi, falusi hangulatú, semmint urbanizált képű. A jövőben vélhetően a nagysebességű vasútvonal hatására a település kihasználva az ipar hiányát és a jó minőségű vizet, illetve levegőt alvóvárosi funkciók betöltésére lesz alkalmas. A viszonylag fejlett oktatás és infrastruktúra révén Püspökladány újra a Nagy-Sárrét központjává válhat, ezzel tovább haladva a teljes városfunkció betöltése felé. Fontos kitétel még a Püspökladány-Nagyvárad vasútvonal jelenléte, amelyet kihasználva lehetőség van a település fejlesztésére Civil szerveződések Püspökladányban a civil szerveződések száma kiugróan magas. A városban több, mint 90 bejegyzett civil szervezet működik. Ezek túlnyomó része önálló helyi szervezet. A szerveztek a

62 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 62 legnagyobb számban a közoktatási és köznevelési intézményeket segítő, valamint sporttevékenységet folytatnak. A városban működő civil szervezetek aktivistái segítségével további gondoskodásra számíthatnak elsősorban a szociálisan rászorult, beteg, idős emberek. A helyi közösségek a különböző egészségmegőrző, segítségnyújtó, kulturális programjaikban fontosnak tartják, és az önkormányzattal való együttműködést. A civil szervezetek tevékenységükkel az életminőség, a helyi identitás erősítéséhez és pl. a sportolók sikerei révén a település hírnevének öregbítéséhez is aktívan hozzájárulnak. A városban a helyi lakosok nagymértékben elkötelezettek a közösségi tevékenységek iránt. Ez mutatja egyrészt az arányaiban nagyszámú civil kezdeményezés, másrészt az Önkormányzat által vezetett korábbi tervezési és városfejlesztési tevékenységek is nagy számban mozgósították a helyi lakosokat. A város ennek megfelelően nagy számban és lehetőségeihez mérten jelentős összeggel támogatja a civil szervezeteket, ahogy azt az alábbi táblázat is bemutatja. 12. táblázat: Püspökladány Város Önkormányzata által nyújtott céljellegű támogatások Év Támogatott civil szervezetek száma Adott évben nyújtott támogatási összeg összesen (Ft) Forrás: Püspökladány Város Polgármesteri Hivatala A városban a civil éltet szervező intézmény (civil ház) nem található, mint ahogyan civil ernyőszervezet (pl. civil fórum) sincs. A civil szféra fentieken túl fontos szerepet tölt be a közigazgatási feladatok ellátásának tervezésében, a fejlesztési irányok és a szükséges beavatkozások meghatározásában, mivel az Önkormányzat partnerségi együttműködés keretében folyamatosan egyeztet az érintett szervezetekkel, kikéri véleményüket és javaslataikat. A településen bejegyzett civil szervezetek a következők: 56-os Vitézi Lovagrend Püspökladányi Szervezete A Bajcsy úti Óvodásokért Alapítvány A püspökladányi Belgyógyászati Rehabilitációs Osztály fejlesztéséért Alapítvány Add a kezed Püspökladányi Nagycsaládosok Egyesülete ÁFÉSZ énekkari Egyesület Amarogyi Cigány Táncegyüttes Egyesület Az Oltalom Kősziklája Országos Alapítvány Báthory SE Kick Boksz Csenki Imre Nyugdíjas Klub Csimpolya Néptánc Együttes Ebtenyésztők Egyesülete Egészséges Gyermekekért Alapítvány Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Elhagyott Állatokért Első Sárréti Regionális Állatvédő Egyesület Erőss Lajos Református Általános Iskoláért Alapítvány Észak-Kelet Magyarországi Roma Foglalkoztatási Egyesület "v.a." Észak-Kelet Magyarországi Roma Foglalkoztatási Egyesület (ÉRFE) Európai Kistérségért a Sárréten és a Régióban Egyesület Fantasztikus Hármas Közhasznú Zenei Egyesület Fogjunk Össze Iskolánkért Alapítvány FöGE Sárréti Közhasznú Egyesület Futó Daru Sportegyesület (Futó Daru S.E.)

63 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 63 Galamb és Kisállattenyésztő Egyesület Püspökladány Gyöngyvirág Alapítvány Hajdú-Bihar Megyei Asztalitenisz Szövetség Hajdú-Bihar Megyei Cigányok Érdekszövetsége Hajdú-Bihar Megyei Nevelőszülőkért, Gyermekekért Egyesület Püspökladányi Csoportja Hajdú-Bihar Megyei Politikai Foglyok Szövetsége Városi Szervezet Hamvas Horgász Egyesület Hatékonyabb Egészségügyért Alapítvány Id. Csenki Imre Vegyeskar Közhasznú Egyesület Jobbik Magyarországért Mozgalom Kenderkóc Hagyományőrző Egyesület Kistérségi Egyesület a Kulturált Szabadidő Eltöltéséért (KEKSZ) Kistérségi Segítők Egyesülete "Kitáruló Világ" Egyesület Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egyesülete M4-est Biharnak Elmaradott Kistérségek Civil Egyesülete Magyar Vöröskereszt Városi Szervezete MÁV Nyugdíjas Szervezet Muszka János Alapítvány NAPFÉNYES Támogató Szociális Egyesület Népzene a Fiatalokért Közhasznú Egyesület Nők a fiatalokért Sárréti Ifjúsági Egyesület Nyugdíjas Polgári Kör Egyesület Országos Széchenyi Kör Püspökladányi Köre Őrdaru Egyesület Pedagógus Nyugdíjas Klub Püspökladány és Vidéke Méhészek Egyesülete Püspökladány Képzőművészeti Kör Püspökladány Labdarúgó Egyesület Püspökladány Mélyvíz Horgászegyesület Püspökladány Város Kollégiumáért Alapítvány "Püspökladányi Apróságokért" Alapítvány Püspökladányi "Határok Nélkül" Egyesület Püspökladányi Asztalitenisz Egyesület Püspökladányi Atlétikai Klub Püspökladányi Kézilabda Egyesület Püspökladányi Kossuth Olvasókör Püspökladányi MÁV Sakk Klub Püspökladányi Modellező Klub Püspökladányi Múzeumbarátok Köre Püspökladányi Natural Testépítő Egyesület Püspökladányi Nehézatlétikai Sportegyesület Püspökladányi Nótakör Egyesület Püspökladányi Rákellenes Klub Püspökladányi Sporthorgász Egyesület Püspökladányi Szent Flórián Közhasznú Tűzoltó és Sport Egyesület Püspökladányi Természetvédő Csoport Püspökladányi Tűzoltók Nyugdíjas Egyesülete Püspökladányi Úszó- és Vízilabda Egyesület Református Nőszövetség Regionális Rádiós Klub Sárréti Cigányság Felemelkedéséért Egyesület Sárréti Értelmniségi Roma Fiatalok Egyesület Sárréti Íjász Egyesület Sárréti Lovas Baráti Kör Egyesület Sárréti Népi Együttes Egyesület Tádé Néptánc Együttes Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör Tünet Sportegyesület Vállalkozók Püspökladányért és a Sárrétért Egyesület Városi Lövész és Tömegsport Klub Városi Kispályás Labdarúgó Szövetség Városvédő és Szépítő Egyesület Közhasznú Szervezet Vonzáskör Egyesület Zöld Sziget Egyesület Zöld-Energia Egyesület

64 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A település humán infrastruktúrája Püspökladány város az önkormányzat tevékenységének finanszírozhatósága érdekében az utóbbi évtizedben több érdemi változtatást, átszervezést valósított meg a kezelésében lévő intézmények működésében, amellyel számottevő, százmillió forintokban mérhető megtakarítást ért el a település működtetésében. A közszolgáltatások átszervezése, az önkormányzati szektor átalakulása a városban lényegi változásokat okozott Humán közszolgáltatások Szociális szolgáltatások A városban egy bölcsőde működik, mely 24 férőhelyet biztosít. A bölcsődés korú gyermekek nappali elhelyezését a városban további 1 családi napközi is segíti, 7 fős csoportszobával működik október 1-től Püspökladány Város Önkormányzata a városban működő két szociális alapellátást végző intézményt a Területi Gondozási Központot /Püspökladány, Rákóczi u. 4./, és a Sárréti Szociális Szolgáltató Központot /Püspökladány, Bocskai u. 21./ integrálta. Jogutódként, a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat /Püspökladány, Szent István u. 33./ működik azóta is. Sárrétudvari és Szerep önkormányzatainak képviselő-testületei október 1-től, Nagyrábé és Földes település július 1-től a hatékonyabb működtetés érdekében úgy döntöttek, hogy csatlakoznak Püspökladányhoz, és a szociális alapszolgáltatások biztosítását intézmény fenntartással kívánják megoldani. Az intézmény jelenleg is Intézményfenntartó Társulás keretében működik. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat 5 településen, 11 telephelyen, 91,5 dolgozóval látja el a szociális étkeztetést, idősek (demens személyek) nappali ellátását, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, fogyatékos személyek nappali ellátását, pszichiátriai betegek nappali ellátását, családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást Oktatás Püspökladányban működő oktatási intézmények közül tehát önkormányzati fenntartásban csak a Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény maradtak, a többi közintézményt a KLIK működteti. A KLIK fenntartásában: Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola és Speciális Szakiskola Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Petőfi utca 9. Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Bajcsy- Zsilinszky utca 3-5. szám alatti Telephely Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Bajcsy- Zsilinszky utca 7. szám alatti Telephely Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Önkormányzati fenntartásban: Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény Katica tagóvoda, Bajcsy-Zs. u. 8 Zrínyi utcai Fészek tagóvoda, Zrínyi u. 2. Mezeivirág tagóvoda, Gárdonyi Géza u. 49. Árpád tagóvoda, Árpád u. 18.

65 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 65 Napfény tagóvoda, Honvéd u Szivárvány tagóvoda, Honvéd u. 12. Nyitnikék tagóvoda, Karcagi u ábra: Nappali tagozatos tanulók és óvodások száma (fő) Általános iskolai tanulók száma Óvodába beírt gyermekek száma Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma Szakközépiskolai tanulók száma Gimnáziumi tanulók száma 200 Óvodák Általános iskolai ellátás Adatok forrása: Tájékoztatási adatbázis, KSH Püspökladányban egy óvoda működik, önkormányzati fenntartású, összesen 500 férőhely áll rendelkezésre. A férőhelyek kihasználtsága összességében nem 100%-os, mivel 2013-ban 474 gyermek járt óvodába, de nincs sok szabad kapacitás. Püspökladányban 100 óvodásból 44 hátrányos helyzetű. 13. táblázat: Óvodák alapadatai, 2013 Adat Városi Óvodák Óvodai férőhelyek száma (db) 500 Beíratott gyermekek száma (fő) 474 Csoportok száma (db) 21 Hátrányos helyzetű (fő) 209 Halmozottan hátrányos helyzetű (fő) nincs adat Forrás: TEIR, KSH Az általános iskolai tanulók száma Püspökladányban az évezred elején még meghaladta az 1900 főt, ezt követően fő körül ingadozik a számuk. A tanulók fele hátrányos helyzetűnek minősül.

66 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 66 Középfokú iskolai ellátás Egészségügyi alapellátások Egészségügyi szakellátás Az első osztályos gyerekek száma fő körül alakul évente. Gyógypedagógiai ellátásban 2013-ban 18 fő részesült. A tanulók zöme a tanórák után napköziben az iskolában marad, több mint 650 gyermek felügyeletéről kell gondoskodni a délutáni órákban is. A püspökladányi iskolák népszerűek a környező településeken is, naponta több mint 50 gyermek jár be a város iskoláiba. Az alsó és felső tagozatos gyerekek száma között 2009-ig több mint 100 fő különbség volt, vagyis addig látványosan fogyott az iskolás generáció, ez azonban megszűnt, 2013-ban már csak 25 fő volt a 1-4. és az 5-8. évfolyamok létszámkülönbsége. Az ingázók száma változó, nem magyarázza a generációk közötti kiegyenlítődést, magyarázza viszont a gyermekek számának növekedése. Püspökladányban a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban, tanulhatnak tovább a gyerekek. A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban informatikai rendszergazda, szociális asszisztens, környezetvédelmi technikus és mezőgazdasági gépésztechnikus szakokon lehet érettségit szerezni, az első évfolyamra szakonként főt vesznek fel. A Szakiskolában 7 szakmát lehet tanulni (festő, mázoló, tapétázó, asztalos, kőműves és hidegburkoló, női szabó, mezőgazdasági gépész, épület- és szerkezetlakatos, szociális gondozó és ápoló), összesen 76 tanulót vesznek fel az első évfolyamra. A 2014/2015-ös tanév névsora alapján 995 tanuló jár az intézménybe, ebből a bejárók száma 461 fő. A tanulók közül 147 hátrányos helyzetű. Kollégiumi ellátást a városban 1 intézmény biztosítja. A férőhelyek száma 120, a kihasználtság 98%-os. Az iskolai nevelési munkát a Pedagógiai Szakszolgálaton belül működő Nevelési Tanácsadó segíti a szolgáltatást igénybevevők számára Egészségügy Püspökladányban hét felnőtt és három gyermek háziorvos látja el a lakosságot. kilenc védőnői körzet található a városban. Négy fogorvos rendel városban A város kötelező feladatai közé tartozik az orvosi ügyelet megszervezése, amelyet jelenleg a ORVOSI ÜGYELET EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. szervezésében a Kossuth u. 1. szám alatti központtal lát el szerződéses partnerekkel. A szolgáltatást Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep, Biharnagybajom együtt finanszírozza, és együtt veszi igénybe. A Város a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. Intézetben biztosítja Püspökladányban a szakorvosi ellátást. Elérhető járóbeteg szakellátások: belgyógyászat, bőr és nemibeteggyógyászat, foglalkozás egészségügy, fül-orr-gégészet, gyermekpszichiátria, ideggyógyászat, kardiológia, laboratórium, nemibeteg gondozás,

67 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 67 nőgyógyászat, röntgen, sebészet, szemészet, traumatológia, tüdőgondozás, tüdőgyógyászat és gondozás, UH, urológia. A szakellátásokat a kistérség többi településének lakossága is igénybe veszi a területi ellátási kötelezettségek rendszerének megfelelően, illetve a beutaló nélkül is igénybe vehető szolgáltatások esetében a szolgáltató eldöntheti, hogy fogadja-e azt a pácienst, aki az ellátási kötelezettségen kívülről érkezik. A szakellátások fenntartása az OEP finanszírozás alacsony volta miatt kiegészítő forrásokat igényel az Önkormányzat költségvetéséből, amelyet minden évben beépítenek a büdzsébe. Püspökladányban működik mentőállomás a Kálvin János u. 19. szám alatt. Püspökladányban a lakosságot 5 gyógyszertár szolgálja ki. Intézmények, szolgáltatások Szociális közszolgáltatások Püspökladányban a gyermekjóléti és a szociális ellátások együtt szervezettek. A gyermekjóléti alapellátáshoz tatozó bölcsőde Püspökladányban az óvoda szomszédságában található. A városban ez az egyetlen bölcsőde működik, családi napközi 1 darab található a településen, 7 fős csoportszobával általában 114 %-os kihasználtsággal. A férőhelyek számát 2011-ben az addigi 18-ról 24 bővítették, és 2014-ben az Önkormányzat további bővítésről döntött. A bölcsődébe ingadozó számban íratják be az apróságokat, 2011-ben 24 gyermeket hordtak a bölcsődébe, 2012-ben 24 gyermeket írattak be, 2013-ban 24 járt az intézménybe. Kedvező népesedési tendenciákra utal, hogy igény van a bölcsődei ellátás bővítésére. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Püspökladány Város Önkormányzat Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat szervezeti rendszerén belül működik. 14. táblázat: A szociális szolgáltatások igénybevétele Püspökladány Adatok Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) Házi segítségnyújtásban részesülők száma (fő) Idősek nappali ellátásában részesülők száma (fő) A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma (fő) Időskorúak otthonaiban ellátottak száma (fő) Az önkormányzat kezelésében levő

68 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 68 Adatok tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben a gondozottak száma (fő) Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeinek gondozottak száma (fő) Forrás: Tájékoztatási adatbázis, KSH A szociális szolgáltatások igénybevétel Püspökladányban 2007 óta a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtásban részesülők száma és a családsegítő szolgáltatást igénybe vevők tekintetében változott számottevően. A szociális étkeztetésben résztvevők száma 2008-ban volt a legalacsonyabb, 2013-ra 301 főre nőtt. A házi segítségnyújtásban részesülők száma 2008-ban volt a legalacsonyabb, 2013-ra 331 főre nőtt. A családsegítő szolgáltatás viszont a felére visszaesett 2007 és 2013 között Közösségi művelődés, kultúra Püspökladányban a közösségi élet legfontosabb színtere a Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum - Dorogi Márton Művelődési Központ, amely saját honlapján és a városi programkínálatban is megjeleníti az intézményben szervezett programokat. Az intézmény az egyik legaktívabb és legsikeresebb kulturális szereplő és pályázó. Pályázatai segítségével más-más társadalmi réteget megszólító programokat szervez, többek között európai uniós támogatásokból. A Művelődési Központot Püspökladány Város Önkormányzata én hozta létre decemberében vette fel a Dorogi Márton Városi Művelődési Központ nevet, amely a település kulturális központja, szellemi központja. Térségi központként nyolc éve végez a Sárréti Kistérség egészére kiterjedő közművelődési munkát. A civil és a közművelődési élet közössége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a városban élénk a képzőművészet, a szobrászat továbbá a népzenészek, hagyományőrzők tevékenysége. Gyakran illetik Püspökladányt a "szobrok városa" jelzővel is emiatt. A Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum - Karacs Ferenc Múzeuma Berettyóújfalu Város Önkormányzata fenntartásába került. A Múzeumban jelenleg három állandó és négy időszakos kiállítás látogatható. A Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum szeptember 1-jétől működik egyesítéssel történő beolvadással, jogutódlással. A Városi Könyvtár Tagintézmény az új összevont struktúrában a nyilvános könyvtári feladatellátás keretében gyűjteményével és szolgáltatásaival részt vesz a helyi és a sárréti kistérség lakosainak ellátásában. A könyvtár a város központjában található s több mint kötetes állományával, infokommunikációs eszközeivel szolgálja a használói igényeket. A várost és a közönséget megmozgató sport és kulturális rendezvényeknek ad otthont a Városi Sport- és Rendezvénycsarnok. Amellett, hogy az iskolások testnevelés tanóráira igénybe veszik, a város sport egyesületeinek edzési lehetőséget, civil szervezeteinek rendezvény helyszínt is biztosít. Az 1982-ben épült és amortizálódott 20x36 m méretű sport munkacsarnok épületének újjáépítésével és bővítésével a küzdőtér alapterülete 656 m2-el nőtt. Nemzetközi szabványnak megfelelő kézilabdapálya került kialakításra. Új kb. 500 főt befogadó nézőtér és új kiszolgáló létesítmények épültek, a régiek megújultak. Az épület belső infrastruktúrája, fűtés, levegőzés, világítás, víz- szennyvízelvezető rendszere megújult. Kívül új parkolók létesültek. A megvalósítás költsége 240 millió Ft.

69 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 69 A sportéletben kimagasló eredményeket érnek el városban működő egyesületek. Jelentős hagyományai vannak a kézilabdának, a labdarúgásnak, a birkózásnak, a vízilabdának, a lovaglásnak, küzdősportoknak, az atlétikának, sakknak, asztalitenisznek. Országos eredményekkel a kézilabda, labdarúgás, sportíjászat és a birkózás büszkélkedhet Esélyegyenlőség biztosítása Helyi esélyegyenlőségi programját Püspökladány 2013-ban készítette el. Az alábbiakban a dokumentumban beazonosított legfontosabb problémákat mutatjuk be: 1. A mélyszegénységben élő és romák helyzete kapcsán két problémát azonosított be a program: Az alacsony iskolai végzettségűek száma magas A megoldás a megfelelő végzettség megszerzésének feltételeinek biztosítása. A városban van felnőttképzési hely és indulnak felnőttképzési programok, pályázatokon is indulnak integrált oktatási, képzési és munkatapasztalat megszerzése érdekében. Magas munkanélküliség Püspökladányban a munkahelyteremtő programok támogatása és a szükség szerinti szakképzés beindítása merült fel a fejlesztési lehetőségek között. A kínzó munkahelyhiányt a Városban a közfoglalkoztatási programok révén csökkentik. 2. A gyerekek esélyegyenlőségének vizsgálata A dokumentum ismerteti a gyermekjóléti ellátások hozzáférhetőségét és tapasztalatait az ellátó rendszerben, ez alapján probléma a Városban: A családi minta követése A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a családban tapasztalt, mindennapi viselkedésben, attitűdökben megjelenő minták zömében a hátrányos helyzet újratermelődésének veszélyét hordozzák. A fejlesztési lehetőség olyan példák bemutatása, amely nehéz körülmények között felnövő gyerekek láthatják, hogy Lehet másként élni. Elérhető, közeli mintaadó életpályák bemutatásáról lehet szó. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek lehetőségeit a szülők munkanélkülisége, beszűkült mozgástere korlátozzák A fejlesztési lehetőséget a szülők anyagi biztonságának megteremtése, a munkanélküliség megszüntetése hordoz. Ebben az Önkormányzat számára közvetlenül rendelkezésre álló eszköz a közmunkaprogramban az ilyen helyzetben lévők foglalkoztatása, illetve új munkahelyek létesítése. 3. A nők helyzete és esélyegyenlőség A helyzetelemzés több témakörben foglalkozik a nők helyzetével. A foglalkoztatásban betöltött szerepét ismerteti, a kisgyermekesek foglalkoztatását elősegítő gyermekjóléti szolgáltatásokról nyújt tájékoztatást, érinti a családtervezést, a nőket érő és a családon belüli erőszak témáját, említi, hogy a krízishelyzetben lévők számára nincs kiépült szolgáltatás Püspökladányban, foglalkozik a nők helyi közéletben betöltött szerepével. Családbarát munkahelyek hiánya A probléma kezelés útjának a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségeinek bővítését jelöli meg. A több évtizedes külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisgyerekes anyák problémájára reflektáló megoldás tartósan visszájára sült el. A háztartásban végzett munkatevékenység értékelésének hiánya

70 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 70 Az atipikus munkának a törvénybe foglalása és értékelése. Jelentős és szükséges jogi lépés mellett, a férfiak és a nők között a háztartási munkák megosztása, az alulértékelt, meg nem becsült feladatok közös ellátása csökkentheti az ebből adódó feszültséget. 4. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzetére vonatkozóan áttekinti a normaként figyelembe veendő szabályokat, az idősek helyi népességen belüli arányait, a diszkrimináció tipikus formáit, az idősek igényeit figyelembe vevő helyi ellátási formákat. A megfogalmazott problémák és az előrelépés módja: Társadalmi elszigetelődés Az idős emberek visszaintegrálása a társadalmi közéletbe Áldozattá válás és kiszolgáltatottság A Családsegítő Szolgálat meglévő eszközeinek szinten tartása és bővítés, jelzőrendszer továbbfejlesztése 5. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A program ismerteti a problémakör kontextusát és útbaigazít a terminológiák használatában, ismerteti a jogi meghatározásokat. Püspökladányban érintettek körét felvázolja, jó gyakorlatot ismerteti és az Önkormányzat által biztosított szolgáltatásokat ismerteti, sorra veszi a fogyatékkal élők mindennapjait megnehezítő, feloldandó problémákat. Az elemzés következtetései: A közforgalmú intézmények külső és belső akadálymentesítése csak részben megoldott. A probléma megoldását a teljes körű akadálymentesítés elérése jelentheti. Speciális eszközökkel ellátott iskolák hiánya, előítéletek megléte a fogyatékkal élőkkel szemben Az oktatási intézmények megfelelő szintre hozása, hogy befogadó képessé váljanak a fogyatékkal élők részére, valamint szemléletformálás már az iskolákban.

71 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre Püspökladány gazdaságát 671 vállalkozás alkotta a KSH évi vállalatdemográfiai adatai szerint. A vállalkozások 74,51%-a a tercier szektorban jelölte meg fő tevékenységét, az ipari és az építőipari vállalkozások aránya 19,67%, a mezőgazdaságé 5,8%. A városban mindössze 1 db közepes méretű, 50 főnél több embernek munkát adó cég működik. Püspökladány a megye területének 3%-án terül el, a megye lakosságának 2,74%- él a településen. 1 A város aránya a éves népességen belül a foglalkoztatottakból alacsonyabb, mint az országos átlag. Püspökladány gazdaságának foglalkoztató képessége megegyezik a megyei átlaggal. A Püspökladányból eljáró ingázó dolgozók nagyobb számban vannak, mint az bejárók: a környező településekről napi szinten 561 bejáró, 1375 eljáró munkavállaló van. Az eljárók 30,32%-a Debrecenbe jár napi szinten dolgozni. A KSH évi lakónépesség adata szerint Püspökladány a 7. legnépesebb város a megyében. A város a megye területének 3%-án terül el, a megye lakosságának 2,74%-a él a településen táblázat: Püspökladány vállalkozásainak részesedése Hajdú-Bihar megyében (2012) Területi egység működő vállalkozások száma alkalmazotti létszám alapján 1-9 fő fő fő 249- X fő mikro kis közép nagy Püspökladány város Hajdú-Bihar megye Püspökladány város részesedése a megyei szummából (%) Forrás: TEIR-NAV 2,22 2,05 1,76 2,86 Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték évtizedes távlatban növekvő ütemű javulást mutat, de nem akkora mértékben növekszik mint az országos átlag, és az országos átlagtól még mindig messze elmarad. 1 KSH Tájékoztatási adatbázis 2 KSH Tájékoztatási adatbázis

72 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték Forrás: TEIR-KSH A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A városban egyre jobban áttevődik a hangsúly a tercier szektorra, a foglalkoztatottak száma és aránya folyamatosan nő ebben a nemzetgazdasági ágazatban. 16. táblázat: Gazdasági ágazatok megoszlása 2012 Gazdasági ág Püspökladány város Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Forrás: MVH db Hajdú-Bihar megye db Az ipar foglalkoztató képessége 1980 és 1990 között nem sokat változott, a rendszerváltást követő évtizedben. A mezőgazdaság visszaszorulása már 1990-re beindult, az egy évtizeddel korábbihoz képest a munkahelyek fele eltűnt az agráriumból: 2001-ben még 363 fő foglalkozott mezőgazdasággal, 2011-re ez a szám 167 főre csökkent.

73 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport szerint, Püspökladány Vezető, értelmiségi Egyéb szellemi Egyéb Szolgáltatás Ipar Mezőgazdaság Forrás: KSH Népszámlálás 2001, Mezőgazdaság A KSH adatai szerint a városban 39 vállalkozás működött a mezőgazdaságban 2012-ben. A évi Általános Mezőgazdasági Összeírás 3 publikált adatai szerint Püspökladányban hektárnyi területen 1026 gazdaság található, ebből 1002 db egyéni gazdaság. Az egyéni gazdaságokról a rapporter.net oldalon elérhető adatok szerint a városban az egyéni gazdaságok összesen 7.135,5 hektár területen gazdálkodnak, amelyből 5.133,7 hektár saját tulajdonukban áll, 1.855,5 hektárt pedig bérelnek. 4 Az egyéni gazdaságok csak a terület 53%-án gazdálkodnak. A Püspökladányban található mezőgazdasági vállalkozások száma viszonylag állandó, jóval meghaladva a megyei és országos átlagot, számuk az utóbbi években folyamatosan nő. 3 Adatok forrása: Általános Mezőgazdasági Összeírás 2010, foldhaszn1011.xls, foldhaszn1012.xls, foldhaszn1021.xls, foldhaszn1022.xls, foldhaszn1023.xls, KSH 4

74 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Mezőgazdasági vállalkozások aránya Püspökladányban Forrás: TEIR-KSH A vizsgált időszakokban látható hogy az utóbbi évtizedben visszaszorultak az egyéni gazdaságok, több mint felére csökkent le a számuk a es időszakban. Az egyéni gazdaságok saját használatú földterületeik száma 32%-al csökkent miközben a bérelt földterületek aránya 1,23-szeresére nőtt. Ugyanakkor nőtt az egyéni gazdaságoknál állandó alkalmazásban állók száma. A városban egy jelentősebb mezőgazdasági vállalkozás működik, a 28 főt foglalkoztató ZM- NAGISZ Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft., melynek legutóbbi éves nettó árbevétele 388 millió forint volt. 17. táblázat: Éves település statisztikai adatok a Püspökladányi gazdaságokról Mutatók Időszak (év) Egyéni gazdaságok használatában lévő saját tulajdonú földterület (m2) Egyéni gazdaságok használatában lévő bérelt földterület (m2) Egyéni gazdaságoknál állandó alkalmazásban állók száma (db) 13 2 Egyéni gazdaságoknál munkát végző családtagok száma (db) Egyéni gazdaságok száma (db) Forrás: KSH

75 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Ipar A KSH adatai alapján 2012-ben Püspökladányban összesen 132 vállalkozás működött az ipar területén. A legjelentősebb iparvállalatok az élelmiszeripar, fém-, műanyagipar területén tevékenykednek. A város legnagyobb vállalata a szektorban az F.M.F. Fém- és Műanyagfeldolgozó Kft. Fő tevékenységüknek a 3-100m ³ fémtartályok gyártása. A város másik nagyobb ipari vállalata a Gyémánt-Net Kft., amely fő tevékenységeként a fémtartályok gyártását jelölte meg. 18. táblázat: 300 millió forint éves forgalom feletti püspökladányi ipari vállalkozások, 2014 Név Bejegyzés éve Létszám Legutolsó éves nettó árbevétel (mft) KLORID Vegyi- és Műanyagipari Zrt F.M.F. Fém- és Műanyagfeldolgozó Kft VITÉZ-HÚS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft IMKI-FOOD Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft KLORID Vegyi- és Műanyagipari Zrt HAMVAS-SÁRRÉTI Vízgazdálkodási Társulat Terményfeltáró Kft Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. RAPID-95 Alkatrészgyártó és Kereskedelmi Kft. Forrás: Creditreform céginformációs adatbázisa Ipari park címmel rendelkező terület nem található a városban de Püspökladány jelentős barna és zöldmezős területekkel rendelkezik, amelyek ipari és kereskedelmi célú fejlesztésekhez is kedvező adottságokkal rendelkeznek. Megtalálható rajtuk, vagy könnyen kiépíthető a szükséges közmű csatlakozás, intermodális logisztikai szolgáltató egység, iparvágány. A tervezett M4-es autópálya megépülése esetén a kijelölt területek mindegyikéről könnyen megközelíthető lesz, addig pedig az országos főközlekedési utak biztosítják a szállítási, szállítmányozási lehetőségeket amit a határközeli elhelyezkedés tesz még értékesebbé.

76 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Gazdasági, ipari területek Püspökladány bel- és külterületén Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Területrendezési Terv,, Püspökladány Város Településszerkezeti Terve Szolgáltatások Püspökladányban a szolgáltatásban működő vállalkozások aránya 74,4%. Legtöbb vállalkozás a kereskedelem terén működik. 38. ábra: Működő vállalkozások megoszlása a szolgáltató ágazatokban, Kereskedelem, gépjárműjavítás (db) 2% 6% 6% 4% 14% 7% 32% 4% Szállítás, raktározás (db) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (db) Információ, kommunikáció (db) Pénzügyi, biztosítási tevékenység (db) Ingatlanügyletek (db) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (db) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (db) Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (db) Oktatás (db) 2% 7% 5% 11% Humán-egészségügyi, szociális ellátás (db) Művészet, szórakoztatás, szabadidő (db) Egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (db) Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

77 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 77 A városban mikro-, és kisvállalkozások vannak többségében, azonban több olyan cégnek is található itt a székhelye, amely árbevétele, vagy a foglalkoztatottak száma alapján már a középvállalkozások közé tartozik. Az egyik legnagyobb ilyen vállalkozás a Bíró Transz Plusz Szállítmányozó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amelynek árbevétele a nyilvános a céginformációs adatbázisok alapján meghaladta a 680 millió forintot. 19. táblázat: 300 millió forint éves forgalom feletti püspökladányi székhelyű szolgáltató vállalkozások, 2014 Bíró Transz Plusz Szállítmányozó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Név Bejegyzés éve Létszám Legutolsó éves nettó árbevétel (mft) CASTOR Rakodó és Szolgáltató Kft Gyógyír Bt PÁMMISZ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Forrás: Creditreform céginformációs adatbázisa Kereskedelem 2012-ben a Püspökladányban az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi hálózati egységek száma kosra vetítve 11,7 volt. Ez az érték a járási és a megyei átlag alatti, amelyek értéke rendre 14,5 és 15,1. Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 2005 óta évről-évre csökken a városban ban TEIR adatok szerint 28 darab ilyen vállalkozás volt jelen a kereskedelemben. A város ruházati szaküzletek száma 2013-ban 13 db volt, 2008 óta folyamatosan csökken a számuk Püspökladányban. 39. ábra: Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak, valamint ruházati szaküzletek száma Püspökladányban Forrás: TEIR-KSH Idegenforgalom vendéglátás Megfigyelhető az adatokból hogy bizonyos szóráson belül állandó a külföldi vendégek aránya a szálláshelyeken, bár a legutóbbi, 2013-as adat a vizsgált időszak legalacsonyabb értékét mutatja.

78 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 78 A vendégek számának alakulásában 2010 után volt egy nagyobb visszaesés, de 2013-ban évrőlmár ismét növekedésnek indult a Püspökladányi szálláshelyek vendégszáma. Ezzel párhuzamosan a vendégéjszakák száma is növekedett. A vendégéjszakák több mint felét külföldiek töltik a szálláshelyen, amely fontos információ a szolgáltatáskínálat pozícionálása szempontjából is. 20. táblázat: Az idegenforgalom mérőszámai Mutatók Összes szálláshely férőhelyeinek száma (db) Vendégek száma (fő) Vendégéjszakák száma (db) Átlagos vendégéjszaka szám (db) 2,58 2,40 2,65 2,84 2,95 Külföldiek aránya a vendégéjszakákból (%) 56,8% 58,9% 53,9% 57,2% 50,8% Forrás: TEIR-KSH Az átlagos vendégéjszakák számát megfigyelve megállapítható, hogy a vendégek egyre hosszabb időt töltenek szálláshelyeken. Ez a növekedés a teljes forgalom visszaesésének időszakában is megmaradt, ami kínálat és a turisztikai vonzerő minőségi fejlődését is jelzi A gazdaságfejlesztés eszközei, lehetőségei, korlátai A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések Püspökladány, a Hajdúságban Debrecentől dél-nyugatra, mintegy 50 km távolságra, Szolnoktól pedig keletre mintegy 80 km-re és Nagyváradtól észak-nyugatra, 70 km-re, a 4-es és a 42 főút és a 100-as vasúti fővonal mellett található város. A város jól megközelíthető közúton minden szomszédos településről is. A város közlekedés földrajzi elhelyezkedését az 1.1. és az fejezetek térképei mutatják be. A regisztrált gazdasági társaságok mutatói nem alakulnak kedvezően, az utóbbi években egyre növekszik az egy gazdasági társaságra jutó emberek száma a városban. A városban a regisztrált vállalkozások aránya elmarad az országos átlagtól. Jellemző a mikrovállalkozások és egyéni vállalkozók túlsúlya. A regisztrált gazdasági társaságok száma a városban évről-évre folyamatosan emelkedett, de a megyei átlag értékét még mindig nem érte el, ami 2013-ban 18,78 gazdasági társaságot jelentett 1000 főre. 21. táblázat: Regisztrált gazdasági társaságok száma 1000 lakosra Püspökladányban Gazdasági társaság 1000 lakosra (db) 8,09 8,03 8,36 13,07 13,66 14,11 14,53 14,28 15 forrás: TEIR-KSH Püspökladányban a regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma 1000 lakosra sem éri el a Hajdú-Bihar megyei átlagot: bár ez az érték szintén évről-évre növekszik, még nagy részben elmarad tőle. A megyei átlagot 2013-ban 24,64 darab vállalkozást jelentette.

79 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma 1000 lakosra Püspökladányban Regisztrált jogi személyű vállalkozások 1000 lakosra (db) 9,92 10,34 11,63 12,76 14,28 15,14 forrás: TEIR-KSH Regisztrált egyéni vállalkozások tekintetében a város az utóbbi években kezdett felzárkózni a Hajdú-Bihar megyei átlaghoz, amelynek értéke 2012-ben 125,91 volt. 23. táblázat: Regisztrált egyéni vállalkozások száma 1000 lakosra Püspökladányban Regisztrált egyéni vállalkozások száma 1000 lakosra (db) forrás: TEIR-KSH ,89 49,66 51,06 97,17 101,17 105,21 108,65 108, Ingatlanpiaci viszonyok Püspökladányban 2013-ban a lakásállomány db, ami azt jelenti, hogy 2003 óta 104 darabbal nőtt a lakások és családi házak száma. Püspökladányban az ingatlan adásvételek száma 2008-ban érte el maximumát, a négyzetméterárak szintén 2008-ig emelkedtek. Ezt követően a lakásárak a forgalom csökkenésével párhuzamosan csökkentek, a korábban a lakások családi házakkal szemben meglévő relatív árelőnye is minimálisra csökkent. A XXI. század eleje Püspökladányban az ingatlanpiac virágzását hozta el és 2013 között 288 lakást/családi házat építettek fel, összesen majdnem 30 ezer négyzetméter alapterülettel ban nm lakás épült, a következő évben még több mint nm, 2007-ben közel nm lakóingatlant építettek a városban. Ezt követően gyorsan csökkent az építkezések volumene. 24. táblázat: Épített és megszűnt lakások Püspökladányban, ábra: Püspökladány lakásállománya, Forrás: TEIR Év Épített lakások (db) Megszűnt lakások (db) Épített összes (nm)

80 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 80 Év Épített lakások (db) Megszűnt lakások (db) Épített összes (nm) Forrás: TEIR A lakóingatlan építések visszaesésének folyamata a mélypontját 2011-ben érte el, amikor mindössze 450 nm alapterületű lakás épült. A megszűnő lakások száma ettől az évtől kezdve meghaladta az épített lakások számát, amely 2013-ban a korábbinál sokkal alacsonyabb mennyiségi értéknél egyenlítődött ki. Az ingatlanpiac helyzete ennek ellenére erősen kínálati. 41. ábra: Értékesített lakások átlagos forgalmi értéke Családi ház átlag ár (eft/m2) Panel lakás átlagár (eft/m2) Társasházi lakás átalagár (eft/m2) Lakások összesen, átalagár (eft/m2) Forrás: KSH 1.10 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz és intézményrendszere Költségvetés Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Püspökladány intézményeinek fenntartásában, a város fejlesztésében a legfontosabb tényező a város költségvetése, annak stabilitása. Az önkormányzat éves költségvetésének készítésekor a város stabil pénzügyi pozícióinak megőrzésére, a lakosság életszínvonalát javító szolgáltatások bővítésére, a város gazdasági potenciáljának növelését segítő fejlesztések megvalósítására és megfelelő tartalék képzésére törekszik. A város önkormányzatának elmúlt évi költségvetését elemezve megállítható, hogy a bevételi oldal legnagyobb tételeit minden évben a saját folyó bevételek, illetve az állami hozzájárulások és támogatások jelentették. Az önkormányzati költségvetés kiadási oldalának legjelentősebb tételét minden évben a működési kiadások (pl. személyi juttatások, dologi kiadások) jelentették. Az Önkormányzat és az Állam közötti feladatmegosztás változása miatt 2013-tól jelentős változások történtek a város költségvetésében. A bevételi oldal változásai közé tartozik, hogy a feladat-átstrukturálás miatt megszűnt az önkormányzat személyi jövedelemadóból való részesedése, az illetékbevételek elkerültek a várostól, valamint a beszedett gépjárműadó 40%-a marad a városnál.

81 (eft) Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 81 Az önkormányzat saját bevételei közül a legnagyobb volument a helyi adó bevételek képviseli, amelyeket három jogcímen állapít meg: magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó. Gazdaságfejlesztési szempontból a közhatalmi bevételek közül a helyi iparűzési adó jelentősége kiemelkedik. A környezetvédelmi bírság, szabálysértési pénz- és helyszíni bírság további bevételi elemeknek tekinthetők. 42. ábra: Helyi iparűzési adó és idegenforgalmi adóbevételek alakulása Iparűzési adó Idegenforgalmi adó Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások 2014-ben a Fém és Műanyagfeldolgozó Kft (FMF Kft), a Hungarocontrol Zrt. a Tesco Global Zrt ( én bezárt), Swietelsky Vasúttechnika Kft, Magyar Telekom Nyrt., Castor Kft., OTP Bank Nyrt., és a K&H Bank Nyrt.. Idegenforgalmi adó befizetők között több egyéni vállalkozó, illetve Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete, NAIK Erdészeti Tudományos Intézet valamint a Sotola és a Szirák 2000 Kft. a legjelentősebb. 25. táblázat: Az Önkormányzat bevételei és kiadásai , (eft) Év Működés Felhalmozás bevétel kiadás egyenleg bevétel kiadás egyenleg Adatok forrása: Püspökladány Város Önkormányzata, Zárszámadások Vagyongazdálkodás A helyi önkormányzatokról szóló évi CLXXXIX Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján, annak keretei között a települési önkormányzat helyi rendeletben szabályozhatja a vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlását. A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény értelmében az önkormányzati vagyon felosztása az alábbiak szerint alakul: a jogszabály két nagy vagyoni csoportot különböztet meg: üzleti vagyont és törzsvagyont. A törzsvagyon körébe tartozó tárgyak forgalomképtelenek, illetve korlátozottan forgalomképesek. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll. Püspökladány

82 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 82 rendeletileg is szabályozott vagyongazdálkodásának célja, hogy megteremtse a biztonságos feladatellátás feltételeit, a kiszámítható és átlátható gazdálkodást, biztosítsa a pénzügyi egyensúlyt, megőrizze és növelje a vagyon értékét, valamint biztosítsa a vagyon piaci értéken történő bérbeadását. Az Önkormányzat eredményes gazdálkodást folytatott, vagyona 2014-be jelentősen, több mint 474 millió forinttal gyarapodott a megvalósított beruházások eredményeként. A vagyon legjelentősebb tételeit a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre átadott eszközök jelentik. 26. táblázat: Az Önkormányzat vagyona, nettó érték (millió Ft) Vagyon nettó érték Forgalomképes Korlátozottan forgalomképes Forgalomképtelen Összesen Adatok forrása: Püspökladány Város Önkormányzata, Zárszámadások Gazdasági Program Püspökladány Önkormányzata a időszakra vonatkozóan rendelkezik elfogadott gazdasági programmal, amely helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági program tartalmazza a városfejlesztés, vagyongazdálkodás, városüzemeltetés, humán és szociális szolgáltatások, kultúra és sport terén a település rövid és középtávú elképzeléseit, terveit. A gazdaságfejlesztési programban is nevesített fejlesztési elképzelések (nem prioritási sorrendben) a következők: Aktív város Püspökladány, fejlesztések a kulturális és természeti értékek megőrzése érdekében; Szabadtéri edzőpark (rekreációs infrastruktúra fejlesztése); Önkormányzati tulajdonú intézményi épületállomány megújuló energetikai fejlesztése; Újtelepi városrész szociális városrehabilitációja; Óvodák és bölcsőde energetikai korszerűsítése; Ökoturisztikai értékek fejlesztése; Jóléti-tavak környezetének fejlesztése; Egészségügyi alapellátás fejlesztése; Bentlakásos otthon gépészetének energetikai fejlesztése; Püspökladány bel-, és csapadékvíz-védelmi rendszerének részleges rehabilitációja; Speciális helyi igényekre alapuló Közösségi Ház kialakítása; Azbeszt anyagú vízrendszer cseréje; Termálturisztikai létesítmény fejlesztése; Önkormányzati épületek zöld épületgépészeti rekonstrukciója; Helyi közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése; Helyi munkahely teremtő beruházások támogatása; Városközponti elhagyott területek fejlesztése; Püspökladányi köztemető ravatalozó épületének felújítása; Innovatív, térségi jelentőségű szabadidő park kialakítása a püspökladányi sportcsarnok előtt;

83 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 83 Püspökladányi Strandfürdő úszómedencéjének téli üzemeltetéséhez szükséges feltételek megteremtése; Püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum rekonstrukciója és fejlesztése Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere A városban a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a képviselőtestület rendelkezik. A képviselő-testület az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. Ezen túlmentően a testület feladata a város térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása és/vagy módosítása. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai. Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság Szociális és Humán Bizottság Oktatási, Kulturális és Sportbizottság A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása a polgármesteri hivatal osztályainak, kiemelten a városfejlesztési iroda feladata. 43. ábra: Püspökladányi közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése Forrás: A Püspökladányi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata Gazdaságfejlesztési tevékenység Az elmúlt években az önkormányzat csak néhány/ számos/ rendkívül sok gazdaságfejlesztést célzó tevékenységeket hajtott végre. A gazdaságot is érintő fontosabb beruházások a következők voltak az elmúlt időszakban: Püspökladány déli gyűjtőút hálózatának kiépítése Piac és közösségi tér kialakítása a vásártéren Startmunka program biomassza-kazán projekt Önkormányzati utak építése

84 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 84 Közvetlen eszközök Közvetett eszközök A közvetlen gazdaságfejlesztő hatással bíró eszközök között szerepel új, jó infrastruktúrával ellátott gazdaság, ipari területek kijelölése. Erre volt példa a 42-es főút mellett kialakított kereskedelmi terület, amely hipermarketek számára is ideális, és meg is valósult itt ilyen beruházás. A városban olyan közvetlen hatású eszköz, mint pl. ipari park, inkubátorház létrehozása fejlesztése és működtetése, gazdaságfejlesztéssel, befektető-vonzással foglalkozó szervezet létrehozása és működtetése nem jelent meg a városban illetve a közvetlen térségben. Közvetett eszközök közül a kapcsolatépítés jelent meg az országos szervezetekkel, mint például a Széchenyi Programirodával, a Kereskedelmi és Ipari Kamarával, és egyéb megyei, országos gazdaságfejlesztésben érdekelt szervezetekkel. Közvetett eszközök közül a kapcsolatépítés jelent meg az országos szervezetekkel, mint például a Széchenyi Programirodával, a Kereskedelmi és Ipari Kamarával, és egyéb megyei, országos gazdaságfejlesztésben érdekelt szervezetekkel. A gazdaságfejlesztés adminisztratív eszközei többnyire a helyi rendeleteken keresztül érvényesülnek. Ezek egyrészről a vállalkozások működését is befolyásoló szabályozások, a városrendezési terv és egyéb dokumentumok, melyek meghatározzák a működés kapcsolódó, köztük az infrastruktúra feltételeit. Az Önkormányzat e mellett fontosnak tarja, hogy jó, partneri kapcsolatot alakítson ki a helyi gazdasági szereplőkkel annak érdekében, hogy a város gazdaság fejlődjön, erősödjön Foglalkoztatáspolitika Az új önkormányzati törvény hatályba lépésével a közalkalmazottak és köztisztviselők (általánosés középiskolai tanárok, okmányirodai munkatársak egy része) jelentős számának a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Járási Hivatal részére történő átadásával jelentősen csökkent az Önkormányzat dolgozóinak száma. A költségvetési szervek és a tisztán önkormányzati tulajdonú vállalkozások révén még így is jelentős foglalkoztatónak számít az Önkormányzat a városban. Az Önkormányzat legfőbb gondjainak egyike a város nagyon alacsony foglalkoztató képessége. A közfoglalkoztatás rendszerén keresztül befolyással bír a munkanélküliek ellátására, és közvetlen szolgáltatáskínálattal jelenik meg a város gazdaságában. A Város Esélyegyenlőségi Programjában több tervezett beavatkozási is a foglalkoztatás elősegítését szolgálja. A megvalósult közmunka programok is ezt a célt szolgálták. Az önkormányzat a foglalkoztatási helyzeten közfoglalkoztatás keretében próbál segítséget nyújtani ben a közcélú munkában 557 fő, 2010-ben 994 fővett részt ben a rövid időtartamú közfoglalkoztatásban 759 fő, ebből férfi 371 fő, nő 388 fő, a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban 278 fő, ebből férfi 127 fő nő 151 fő. A közfoglalkoztatás keretében a foglalkoztatottak településtisztasági, közterületek rendezése, intézmények karbantartási, belterületi vízrendezési, szociális és oktatási intézményi kisegítői feladatokat láttak el évben a rövid időtartamú közfoglalkoztatásban összesen 169 fő, ebből férfi 80 fő, nő 89 fő vett részt. Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban összesen 278 fő vett részt, 50 férfi és 103 nő. A Bio-kazán mintaprojektben 6 fő került foglalkoztatásra. Ugyancsak 2012-ben a Belvízvédekezés és betonelem gyártás projektben összesen 104 fő vett részt, 98 férfi és 6 fő nő.

85 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ban ugyan ennek a programnak a keretein belül 73 főt sikerült helyben foglalkoztatni és ezzel kapcsolatban képezni ben az Önkormányzat a Startmunka-programon belül megvalósuló önkormányzati épületek alternatív fűtési rendszereivel kapcsolatosan megjelenő programjában az önkormányzat tulajdonába lévő külterületi csatornák partját rendbe téve és az így learatott lágy- és fás szárú hajtásokat aprítékolva csökkentette a Polgármesteri Hivatal működéseinek költségét és ezáltal munkát is teremtsen ben a programban összesen 60 fő, 22 férfi és 38 nő vett részt. 44. ábra: Közfoglalkoztatottak száma Forrás: Püspökladány Helyi esélyegyenlőségi program alapján saját szerkesztés Bérlakás állomány Lakás és helyiséggazdálkodás A városban önállóan elfogadott lakáskoncepció nincs. A korábbi IVS tartalmaz egy ingatlangazdálkodási koncepciót bemutató fejezetet. Ez bemutatja a jelenlegi helyzetet, a releváns vagyoni elemeket. Ennek értelmében a helyi önkormányzat törekszik az önkormányzati tulajdonú vagyon megtartására. Az Önkormányzat 71 lakáscélú ingatlannal rendelkezik. Ebből 18 családi ház és 53 lakás. A bérlakások többsége a Városközpontban és a Keleti városrészben helyezkedik el, de vannak bérlakások Petritelep, Darányi telep és Újtelep városrészekben is. A bérlakások között van házgyári technikával készült épület, továbbá vályogból, illetve téglából épült társasházi lakás és családi ház.

86 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Önkormányzati bérlakások Püspökladányban, 2014 Forrás: Püspökladány Önkormányzatának adatszolgáltatása alapján saját szerkesztés 27. táblázat: Önkormányzati bérlakások jellege, Támogatások Bérlakások száma komfortfokozat alapján (db) Bérlakások hasznosításának jellege (db) Összkomfortos 21 Szociális bérlakás 62 Komfortos 23 Szolgálati lakás 3 Félkomfortos 1 Piaci alapú bérlemény 6 Komfort nélküli 26 Összesen 71 Összesen 71 Forrás: Püspökladány Önkormányzata A városban önállóan elfogadott lakáskoncepció nincs. A korábbi IVS tartalmaz egy ingatlangazdálkodási koncepciót bemutató fejezetet. Ez bemutatja a jelenlegi helyzetet, a releváns vagyoni elemeket. Ennek értelmében a helyi önkormányzat törekszik az önkormányzati tulajdonú vagyon megtartására. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A lakásfenntartási támogatás alanyi jogon, normatív, vagy méltányossági alapon állapítható meg.

87 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A lakásfenntartási támogatás idősoros adatai év év év év év év év év év év év Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) (fő) Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis Önkormányzati fenntartás Intézményfenntartás Önkormányzat által fenntartott intézmények (polgármesteri hivatal, bölcsőde, óvoda, szociális intézmények, kulturális intézmények) működtetése, karbantartása az intézményfenntartás legnagyobb kihívása. A szakmai színvonal fenntartás, fejlesztése mellett a gazdaságos működtetés biztosítása a cél. Az elmúlt időszakban az önkormányzati fenntartású intézményekben már történtek olyan fejlesztések, amelyek a fenntartás segítését célozták. Ezek a következők voltak: Városi sportpálya felújítása Püspökladány Város Önkormányzatának Hivatásos Tűzoltósága épületének felújítása, bővítése Bölcsőde felújítás Gárdonyi Géza u. 49. sz. alatti Mezei Virág tagóvoda fűtési rendszere Püspökladányi egészségügyi alapellátás fejlesztése Bentlakásos otthon létesítése Karacs Ferenc Kollégium konyha, étkező épületének felújítása, fűtéskorszerűsítése Városi Sporttelep öltöző felújítása Tüdőszűrő gép beszerzés Városi Köztemető belső úthálózat útépítése Sportcsarnok energiahatékonyságának napelemekkel történő javítása A jövőt érintő legfontosabb beavatkozási szükségletek a következők szerint azonosíthatóak: Önkormányzati tulajdonú intézményi épületállomány megújuló energetikai fejlesztése Önkormányzati épületek zöld épületgépészeti rekonstrukciója Helyi munkahelyek teremtése- Feldolgozóüzem kialakítása Óvodák energetikai korszerűsítése Bölcsőde bővítése és energetikai korszerűsítés Egészségügyi alapellátás fejlesztése Bentlakásos Otthon gépészetének energetikai fejlesztése

88 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 88 Önkormányzat KLIK egyházak viszonya az intézményfenntartás ban Az intézmények harmadik csoportját azon A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, valamint A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvény szerinti önkormányzati köznevelési intézmények alkotják, amelyek január 1-től állami fenntartásba kerültek. Ennek keretében az érintett intézmények szakmai munkájának irányítása az állam feladata a KLIK-en keresztül, míg a működtetés feltételeit az Önkormányzat biztosítja. Az állami és önkormányzati szervezetek mellett református egyház fenntartásában is működik oktatási intézmény. A püspökladányi református iskolai oktatás több évszázadra tekint vissza. A XIX. század elején legelőször a református gyülekezet gondoskodott településünkön új iskola építéséről. A Lakatos-Papp Kálmán udvari, valamint a Virág udvari épületek tulajdona 2011-ben szállt vissza eredeti tulajdonosára. Ezekben az épületekben indult újra az egyházi oktatás elején 10 osztályban 239 gyermek tanul az iskolában Energiagazdálkodás A város energiaellátásának helyzetét az fejezet mutatja be. Az energiagazdálkodás területén az önkormányzat külön koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik, ugyanakkor több olyan lépését is meg lehet említeni, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználást támogatják. A város az elmúlt időszakban számos energetikai hatékonyság növelő beruházást valósított meg illetve készített elő intézményeiben, és a jövőben a fejlesztések fókuszában is a megújuló energiahordozók hasznosításával történő épületgépészeti korszerűsítések állnak. 47. táblázat: Püspökladány város energiahatékonysági fejlesztései között Megújuló energiaforrások hasznosítása A projekt címe Startmunka program (része Biomassza-kazán elhelyezése a Polgármesteri Hivatal épületében) Startmunka program (része Biomassza-kazán elhelyezése a Mezei Virág tagóvoda épületében) Karacs Ferenc Kollégium konyha, étkező épületének felújítása, fűtéskorszerűsítése A projekt költségvetése (eft) Megvalósítás ideje Püspökladányi egészségügyi alapellátás fejlesztése (része a petritelepi és újtelepi orvosi rendelők felújítása, bővítése, 2-2 napelem 2015 elhelyezésével) Sportcsarnok energiahatékonyságának 2015 Forrás: Püspökladány Város Önkormányzata Ahogyan az előző táblázatból is látható Jelenleg megújuló energia hasznosítás négy létesítményben történik és egy helyen van folyamatban a hasznosítás kialakítása. A jövőbeli intézmények fejlesztésének esetén viszont minden esetben a megújuló energia hasznosítás is fontos szerepet tölt be

89 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Településüzemeltetési szolgáltatások A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is (a törvényben definiáltak mellett például: hó- és síkosságmentesítési feladatok, szúnyoggyérítés, köztisztaság, hulladékelszállítás biztosítása, kutak üzemeltetése, csapadékvíz-csatornák karbantartása, utcanév-táblák kihelyezése,külterületi ingatlanok gyommentesítése stb.). Az önkormányzat ezen feladatokat, összetettségük miatt több, az önkormányzat többségi tulajdonában álló/ közszolgáltatóként megbízott cégeken keresztül látja el. A városüzemeltetési feladatokat a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. látja el. Szolgáltatásai: Önkormányzati bérlakások, nem lakás célú helyiségek kezelése, hasznosítása, társasházak közös képviselői feladatainak ellátása, önkormányzati lakások értékesítésének bonyolítása. Távhőszolgáltatás Parkfenntartás Köztisztaság Útfenntartási munkák Szilárd és folyékony hulladékszállítás Piac és vásártér üzemeltetése Autóbuszváró üzemeltetése Sportcsarnok, Sportpálya üzemeltetése Turisztikai Információs és Rendezvényközpont üzemeltetése A városban az E-ON biztosítja az áram-, a TIGÁZ a gáz-, a TVR az ivóvíz és közműves szennyvízelvezetés és tisztítási, a SZIA 2000 Bt. a helyi, menetrend szerinti személyszállítási, a Bihari Hulladékgazdálkodási Kft. pedig a hulladékgazdálkodási szolgáltatásokat. A kötelező egészségügyi, szociális, oktatási, nevelési és közművelődési szolgáltatások teljes körűen biztosítva vannak a városban, melyeket önként vállalt szolgáltatások is kiegészítenek. Az önkormányzat elsősorban a Polgármesteri Hivatalon és intézményein, illetve gazdálkodó szervezetein keresztül látja el ezen feladatait.

90 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Táji és természeti adottságok vizsgálata Természetföldrajzi besorolás Természeti adottságok Püspökladány a Tiszántúl középső részén, Hajdú-Bihar megye nyugati szélén, négy kistáj találkozásánál helyezkedik el. A település nyugati határán keskeny sávban, a Hortobágy- Berettyó-főcsatorna mentén a Szolnok-Túri-sík kistájon fekszik, az északi területeken a Hortobágy és a Dél-Hajdúság kistájak nyúlnak be, a település középső és egyben legnagyobb része pedig a Nagy-Sárrét kistájhoz tartozik. 48. ábra Földrajzi tájak Püspökladány területén 49. ábra Püspökladány domborzati adottságai Forrás: ábra Talajképző kőzet Püspökladány területén Forrás: ábra Genetikai talajtípusok Püspökladány területén sárga: löszös üledék (Forrás: Forrás: Domborzat, talaj Vízrajz Domborzat és talajviszonyok Püspökladány domborzatát alapvetően a Hortobágy-Berettyó és a Keleti-főcsatorna határozzák meg. A terület jellemzően 85 és 100 m közötti tszf-i magasságú, kis relatív relief energiájú, többnyire alacsony, ármentes síkság. A talajképző kőzet a település teljes területén löszös üledék. A felszín nagy részét ártéri iszap és agyag borítja, amelyen jellemzően réti szolonyeces talajok alakultak ki Vízrajz Vízrajzát tekintve meghatározóak a mesterséges vízfelületek. A település teljes területét átszövik a kisebb-nagyobb csatornák. Legjelentősebb vízfolyása a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna, mely a

91 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 91 település nyugati határát is adja egyben valamint a Hortobágy-folyó mely az északnyugati településhatáron húzodik. Jelentősebb csatornái a Makkodi-főcsatorna, a Keleti IX.-főcsatorna, Hamvas-főcsatorna és az Alsó-Futaki-főcsatorna. Nagyobb kiterjedésű állóvíz a belterület déli határánál található 6 db tó, melyek horgásztóként funkcionálnak. A talajvíz a település területén átlagosan 4-6 m között található, kémiai jellegét a nátriumos típus előfordulása jellemzi. A rétegvíz mennyisége nem jelentős, az artézi kutak száma nagy. Éghajlat Éghajlat Püspökladány éghajlata mérsékelten meleg és száraz. Az éves napsütéses órák száma között van, míg az évi középhőmérséklet sokévi átlaga 10,1-10,3 C közé tehető. A csapadék évi összege átlagosan mm közötti, a nyugati területeken ettől kevesebb is lehet. Az uralkodó szélirány az É-i, az átlagos szélsebesség 2,5 és 3 m/s közötti Növényzet Élővilág Állatvilág A település élővilágát is főként a vízfolyások határozzák meg. A táj potenciálisan ártér, egyes részein padkás szikesekkel, erdőssztyep-foltokkal, sziki tölgyesekkel tarkítva. Püspökladány nyugati, mélyebb fekvésű részein, az egykori nagy kiterjedésű mocsarak helyén jellemzően szántókkal találkozhatunk, melyek között egy-egy természetszerű élőhely fragmentum található, míg a település keleti felén a holtmedrekben kialakított szántók, mezsgyék és halmok mozaikja határozza meg a táj arculatát. Püspökladány a Tiszántúli flórajárásba tartozik (Cirsicum), potenciális erdőtársulásai közé tartoznak a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum hungaricum), a sziki tölgyesek (Pseudovino-Quercetum roboris) és a pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris), nyílt társulásai közé pedig az ecsetpázsitos sziki rétek (Artemisieto-Festucetum pseudovinae) a szikes mocsarak (Bulboschoenetum maritimi) és a bükkönyösök (Consolida orientalis-vicia striata) Tájhasználat, tájszerkezet Tájszerkezet Tájszerkezet Püspökladány tájszerkezetét alapvetően síksági elhelyezkedése határozza meg, illetve a közigazgatási területen áthaladó szerkezeti jelentőségű vonalas tájelemek (vízfolyások, utak, vasutak) tagolják.

92 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra Püspökladány tájszerkezete Forrás: TÁJOLÓ-TERV Kft. szerkesztése (CORINE landcover, Püspökladány Város Településrendezési Terve 2010., Google műholdfelvétel), A közigazgatási terület határát nagyrészt a térség természetes és mesterséges vízfolyásai adják: a Hortobágy-folyó, a Hortobágy-Berettyó és a Hamvas főcsatorna. A Püspökladányon DNy-ÉK irányban áthaladó Budapest Szolnok Debrecen főközlekedési nyomvonal itt ágazik el Békéscsaba, Biharkeresztes (Nagyvárad) és Nádudvar irányába, a város beépített területe ezek metszéspontjában található. A települési térséget délről körülveszi a püspökladányi halastavak füzére és a vízfelszínek mentén kialakított rekreációs területek. A beépített területek északnyugati határa és a Makkodifőcsatorna mentén kertes mezőgazdasági területek (volt zártkertek) helyezkednek el. A be nem épített síksági táj döntő hányadát a síkvidékre jellemző szántóföldi művelés határozza meg, melyet mesterséges vízfolyások szabdalnak. A szántók határán jellemzően a közigazgatási terület délnyugati felén mezővédő erdősávok tagolják a tájat. A síksági szántóföldi művelésű térségben elszórtan mezőgazdasági üzemi létesítmények (jellemzően állattartó telepek) helyezkednek el. A 4. sz. főút, a Makkodi-főcsatorna és a közigazgatási határ által övezett területen a természetvédelmi szempontból értékes erdő-és gyepterületek térsége található, melyek a Hortobágyi Nemzeti Park részét képezik. E terület délkeleti sarkában, a Farkasszigeti-erdőben található az Erdészeti Tudományos Intézet püspökladányi arborétuma. Tájhasználat Tájhasználat Püspökladány közigazgatási területe hektár, melynek 94%-a külterület. A belterület a település 5%-át foglalja el (928 ha), a kertes mezőgazdasági területek, az egykori zártkertek pedig a település 1%-át teszik ki (195 ha).

93 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra Püspökladány területének megoszlása bel- és külterületek, illetve a kertes mezőgazdasági területek arányában 54. ábra Püspökladány területének művelési ágak szerinti megoszlása A földhivatali nyilvántartás szerint Püspökladány területén legnagyobb arányban a szántók fordulnak elő, a teljes terület 62%-át teszik ki ( ha). A második legnagyobb területi arányt a gyepek adják: a legelők a közigazgatási terület 20%-át (3.681 ha), a rétek 1%-át (161 ha), összesen 21%-át fedik le. A gyepek a külterület északnyugati felén helyezkednek el, a szántók a fennmaradó részét uralják. A szántók nagy része kiváló vagy jó termőhelyi adottságú szántóterület (forrás: OTrT) 55. ábra Kivágat az OTrT (2014) kiváló termőhelyi adottságú szántóterüelt övezete tervlapból 56. ábra Kivágat az OTrT (2014) jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete tervlapból A kivett területek, melyek döntően a belterületet és a mezőgazdasági üzemi létesítmények által beépített területeket tartalmazzák, Püspökladány 13%-át teszik ki (2.388 ha). A kertes mezőgazdasági területeken szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint kertgazdálkodás jellemző, ezek azonban együttesen is kevesebb, mint a teljes közigazgatási terület 1%-át foglalják el (szőlő: 0,92 ha, gyümölcsös: 49,96 ha, kert: 67,93 ha). A nádasok a település vízfolyásai és tavai mentén, valamint a rétek legelők nedvesebb részein találhatók, összesen 43 hektáron fordulnak elő, mely a település egészének 0,23%-a. A

94 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 94 belterületet délről övező ún. halastavak a földhivatali nyilvántartás szerint nem halastó művelési ágúak, mivel a nyilvántartás nem sorol terület hozzá. Az erdők aránya Püspökladányban a teljes terület cca. 4%-át teszi ki, ami meglehetősen az országos átlag alatti (2012-ben 22,1%), azonban az alacsony erdősültség ezen esetben a hortobágyi táj karakterére jellemző tájhasználat. Az erdők nagy része a külterület északnyugati harmadában helyezkednek el. A legjelentősebb erdőfolt a Farkasszigeti-erdő. Kisebb erdőfoltok és a mezővédő erdősávok a külterület délnyugati felén jellemzőek. Az erdők elsődleges rendeltetésük szerint döntően védelmi-, kisebb arányban gazdasági rendeltetésűek, közjóléti rendeltetésű pedig nem található a településen. 57. ábra Üzemtervezett erdőterületek elsődleges rendeltetése a közigazgatási területen Forrás: A területrendezési tervek, az Országos Területrendezési Terv (továbbiakban OTrT) és Hajdú- Bihar Megyei Területrendezési Terv (továbbiakban HBM TrT) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetébe sorolja a külterület északnyugati felén (Hortobágyi Nemzeti Park területén) lévő erdőket, illetve a külterület egyéb, kisebb erdőfoltjait.

95 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra Kivágat a HBM TrT (2010) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete tervlapból 59. ábra Kivágat az OTrT (2014) kiváló termőhelyi adottságú erdőterüelt övezete tervlapból Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A tájképvédelmi szempontból értékes, védendő területeket a területrendezési tervek határolják le január 1-től módosult a területrendezési tervek tájképvédelmi övezeteinek rendszere. A korábbi két tájképvédelmi övezet országos jelentőségű, ill. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület helyett egy tájképvédelmi övezet, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete lépett. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének területi lehatárolása egyelőre még csak az OTrT-ben történt meg, a megyei területrendezési tervek ezirányú módosítása köztük a Hajdú-Bihar Megyei TrT az OTrT decemberi módosításait követő módosítása még nem történt meg. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeket Püspökladány esetében az OTrT) és Hajdú-Bihar Megyei Területrendezési Tervének (továbbiakban: HBM TrT) vonatkozó tervlapjai tartalmazzák.

96 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete 61. ábra Hajdú-Bihar megyei TrT Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete által érintett területek A közigazgatási terület közel kétharmada az övezet besorolása alá tartozik. A lehatárolt területből kimarad a belterület nagy része, valamint a közigazgatási terület északkeleti részen található mezőgazdasági művelésű területek. Hajdú-Bihar megyei TrT Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete által érintett területek A megyei területrendezési terv térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete az országos jelentőségűvel összhangban van. A térségi jelentőségű tájképvédelmi övezet nem tartalmaz belterületi elemet, a külterület tekintetében viszont az északkeleti szántóterületek egy részére is kiterjed, tehát nagyobb területet fed le az országos jelentőségű övezettől Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Püspökladány közigazgatási területén egyaránt találhatók nemzetközi, országos és helyi védett, illetve védelemre érdemes természeti területek, értékek. Országosan védett, illetve védelemre tervezett természeti értékek Püspökladány a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén fekszik, a település északnyugati határrészénél, Ágota-pusztán található a Hortobágyi Nemzeti Park legdélebbi területe egyben a Puszta világörökségi helyszín része is. A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által kialakított táj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, egyben emberi tevékenység révén alakult ki, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét. Az Ágota-puszta közel ötezer hektáros pusztaegységet északról és nyugatról a Hortobágy-folyó és a Hortobágy-Berettyócsatorna, keleten a Makkodi-főcsatorna, délen pedig a vasút és a 4-es számú főút határolja.

97 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 97 Szikes ősgyeptársulásai, rétjei tudományos növénytani értékek. Itt találhatók a erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana) endemikus kárpát-medencei növényünk legszebb mezői. A Hortobágy-folyó menti réteken a túzok, az erdőfoltokban a gémtelepek természetvédelmi jelentőségűek. A 4-es számú főút mellett eredeti szikes puszták, pusztai szikfásítások főleg kocsányos tölgy (Quercus robur) és akác (Robinia pseudoacacia) valamint rizsföldek is találhatóak. Ezen a területen fekszik a Farkasszigeti erdő is, ennek része a püspökladányi arborétum, mely az Erdészeti Tudományos Intézet kezelésében áll. Szikfásítási kutatások keretében létesítették a kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, valamint az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A település közigazgatási területén hét ex-lege védett kunhalom található, melyek a külterület északi és északkeleti részén találhatóak. A hét darab halom a következő: Lapos-halom, Hegyeshalom, Kék-halom, Boda-halom, Rév-halom, Mérges-halom és a legnevezetesebb az Ágotahalom. A halmok átlagosan 5-10 m magasak, de szinte mindegyike az emberi rombolás áldozatául esett valamilyen mértékben. 62. ábra Hortobágyi Nemzeti Park területe Püspökladányban 63. ábra Ex-lege védett kunhalmok Püspökladány területén Forrás: Forrás: Helyi védett természeti területek, -emlékek Püspökladány területén az alábbi, helyi védelem alatt álló természeti területek és emlékek találhatók: 28. táblázat Helyi jelentőségű természetvédelmi területek Püspökladányban Hamvas-csatorna melletti kocsányos tölgyek Név Védelmi kategória Védelem indoka, célja Hosszúháti mezővédő erdősávok természetvédelmi terület természetvédelmi terület A ~150 éves kocsányos tölgyek az ban épített Gatályi nagyúri kastély megmaradt bevezető fasora. Történelmi értékűek, koruk egyedi, tájképalakító hatásuk jelentős. A 25 hektár kiterjedésű, húsz méter széles, alapvetően kocsányos tölgyekből álló sávrendszer 1981-től élvez védelmet. Erdészeti és agrártörténeti értéke miatt védett.

98 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 98 A helyi jelentőségű védett természeti területeket a Hajdú-Bihar Megyei tanács Végrehajtó Bizottságának /1981 VB számú és a Hajdú-Bihar Megyei tanács Végrehajtó Bizottságának /1981 VB számú határozatával nyilvánított védetté, melyet Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2007. (XII. 21.) a helyi jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról szóló rendeletével fenntart. Érzékeny Természeti Területek (ÉTT), Magas Érzékenységű Természeti Területek (MTÉT) Az Érzékeny Természeti Területek (továbbiakban ÉTT) kijelölésének célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny területeken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. Püspökladány területén két ÉTT terület található: Hortobágy ÉTT és Bihari-sík ÉTT 64. ábra Érzékeny természeti területek Püspökladány területén Forrás: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program zonális természetvédelmi célprogramjai olyan Magas Természeti Értékű Területeken (továbbiakban MTÉT) támogatják a gazdákat a természetkímélő gazdálkodási módok kialakításában és fenntartásában, ahol a mezőgazdasági hasznosítás folytatása különösen fontos feltétele az élővilág, a tájkép valamint az épített és történeti értékek hosszú távú megőrzésének. Püspökladány területén két MTÉT terület található: Hortobágy MTÉT Teljes területe ha, Püspökladány északnyugati sarkát érinti (Ágota-puszta). Cél: a Hortobágy egyedülálló madárvilágának megőrzése, különös tekintettel a mezőgazdasági területekhez szorosan kötődő túzokra, valamint a természetvédelmi és gazdálkodási érdekek összehangolása az időszakosan tömegesen megjelenő védett madárfajok (daru és különböző vadlúdfajok) esetében. Bihari-sík MTÉT Teljes területe ha, Püspökladány déli külterületi részeit érinti. Cél: a botanikai értékek megőrzése mellett elsősorban a fokozottan védett, védett és veszélyeztetett madárfajok állományának fenntartása, azok számára optimális élőhely és környezet kialakítása, megtartása.

99 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra Hortobágy MTÉT területe Püspökladányban 66. ábra Bihari-sík MTÉT területe Püspökladányban Forrás: Forrás: Egyedi tájértékek Püspökladány területén 118 db egyedi tájérték 5 található. Az egyedi tájértékek jelenleg jogi védelem alatt nem álló táji értékek. Az adatok a TÉKA projekt keretében létrehozott egyedi tájértékek online kataszteréből származnak ( mely közösségi szerkesztésű, ezáltal az adatok olykor pontatlanok lehetnek. A püspökladányi egyedi tájértékek körében legnagyobb arányban emlékművek, -szobrok, -oszlopok, -táblák fordulnak elő. A külterületen rendkívül sok gémeskút és halom (az ex lege védett kunhalmokon kívül) található, melyek a pusztai tájhasználatok jellegzetes emlékei Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Natura 2000 területek A jelenleg hatályos 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szerint Püspökladány közigazgatási területét az alábbi Natura 2000 területek érintik. 29. táblázat Közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek Püspökladányban Bihar (HUHN10003) Név Típus Védelem célja Hortobágy (HUHN10002, HUHN20002) Gatály (HUHN20100) különleges madárvédelmi terület különleges madárvédelmi és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása 5 Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.

100 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat A Hortobágy és Gatály Natura 2000 területek élőhelyei Natura 2000 SCI Hortobágy (HUHN20002) Gatály (HUHN20100) Élőhely Natura 2000 kódja Élőhely Natura 2000 neve 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 6250 Síksági pannon löszgyepek 91I0 Euro-szibériai erdősztyepp tölgyes 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak A közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek elhelyezkedését Püspökladányban az alábbi ábrák szemléltetik. 67. ábra A különleges madárvédelmi Natura 2000 terület elhelyezkedése Püspökladány és környezetében 68. ábra A kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 területek elhelyezkedése Püspökladány és környezetében Forrás: Forrás: UNESCO MAB területek (bioszféra-rezervátumok) Püspökladány északi-északnyugati külterülete (Ágota-puszta, Farkassziget, Makkod) a Hortobágyi Bioszféra Rezervátum átmeneti zónájának részét képezi. Az 1979-ben rezervátummá nyilvánított terület összesen ha nagyságú, a nemzeti park területén túlnyúlik. Jellegzetes szikes élőhelyei, valamint a hatalmas vonuló európai madárcsapatok számára nyújtott kiterjedt pihenő- és táplálkozó területek indokolták a bioszféra rezervátum kijelölését.

101 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra UNESCO MAB területe Püspökladányban Forrás: Ökológiai hálózat Az országos ökológiai hálózat területeit az Országos Területrendezési Terv (OTrT) határolja le. Az OTrT-ben lehatárolt ökológiai hálózatba tartozó területeket a megyei területrendezési tervek szerepüknek megfelelően differenciáltan bontják tovább magterületre 6, ökológiai folyosóra 7 és pufferterületre 8. Hajdú-Bihar megye Területrendezési Terve Püspökladány közigazgatási területén az alábbi területeket sorolta a nemzeti ökológiai hálózat területei közé: magterület: Ágota-puszta, Farkasszigeti arborétum és annak környezete, a belterülettől nyugatra fekvő Mérges területrész, a közigazgatási terület délnyugati szélénél található Nagyzódon területe, déli határszélen Hamvas, Szőkesziget és Gatáj területe ökológiai folyosó: a közigazgatási terület délnyugati negyede, valamint egy-egy kisebb terület a Makkodi-főcsatorna és Makkodi-övcsatorna mentén, pufferterület: a közigazgatási terület északkeleti negyedének nagy része, valamint a délkeleti magterület környezetében található. 6 magterület (NÖH): olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életközösségeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont. (OTrT pont) 7 ökológiai folyosó (NÖH): olyan többnyire lineáris kiterjedésű folyamatos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok), amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. (OTrT pont) 6 pufferterület (NÖH): olyan rendeltetésű területek, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatásait, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek. (OTrT pont)

102 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra Az országos ökológiai hálózat elemei Püspökladány közigazgatási területén a Hajdú- Bihar Megye TrT alapján Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése A Püspökladány területén fennálló tájhasználati konfliktusok az alábbiak szerint összegezhetők: A város külterületének jelentős része csatornákkal sűrűn behálózott mezőgazdasági táj, a szántóterületek a vízfolyások partjáig húzódnak, így nem jellemző természetszerű vegetáció megléte a vízfolyások mentén, ami ökológiai szempontból kedvezőtlen. A tájban a mezővédő erdősávok csak a külterület délnyugati felének kis részén jellemzőek, azonban ökológiai és tájképi szempontból a szántóterületek uralta külterület egészén szükséges volna meglétük. Kedvezőtlen a mezőgazdasági üzemi létesítmények látványa a tájban, mely a főközlekedési útvonalakról tárul fel. Potenciális konfliktusforrást jelent az M4 autópálya, melynek tervezett nyomvonalát az OTrT a belterülethez igen közel ábrázolja. A településrendezési eszközök azonban a beépített területeket délről erdővel határolják, ami mérsékelné Püspökladány belterülete felől az autópálya megépülte után fellépő tájképi konfliktust, valamint mérsékelné a por- és levegőszennyezés, illetve zajterhelés hatásait. Szintén potenciális konfliktusforrás az Újtelep városrész melletti nagyméretű tervezett ipari gazdasági terület. A helyi adottságokhoz mérten nagyléptékű fejlesztés tájképi zavaró hatásának kivédéséről gondoskodni szükséges takaró fásítással, véderdősávval. A környezeti terhelés megelőzéséről az elérhető legjobb technológiával, az esetleges levegőszennyezés, zajterhelés mérséklését véderdősávval lehet elősegíteni Zöldfelületi rendszer vizsgálata A településkép meghatározó eleme a zöldfelületi rendszer, melyre, mint az élhetőséget és rekreációt biztosító, illetve reprezentációt és rendezvényi hátteret nyújtó tényezőként kiemelt figyelmet szükséges fordítani.

103 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A települési zöldfelületi rendszer elemei A település zöldfelületi rendszerének elemei: belterületi erdők közparkok, közkertek zöldfelületi intézmények (strand, kemping, temető, sportpálya) egyéb, zöldfelülettel rendelkező intézmények (iskolák, óvodák stb.) közhasználat elől elzárt zöldfelületek (lakó-, üdülő-, hétvégi házak kertjei), a belterülethez kapcsolódó, jelentős zöldfelülettel rendelkező külterületi elemek (rétek, mezőgazdasági területek, vízpartok stb.), illetve a vonalas, zöldhálózati összekötőelemek (utak, vízfolyások menti zöldfelület). Püspökladányban az összes zöldfelület nagysága az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) szerint m 2. A zöldfelületi rendszer ismertetése a Püspökladány város adatszolgáltatása és a Településszerkezeti terv alapján történik. 71. ábra Zöldfelületek nagysága Püspökladányban és környékén (m 2 ) Belterületi erdők Közparkok, közkertek Forrás: Püspökladány belterületén csak a 4. sz. főút és a vasútvonalak mentén fordul elő egy-egy kisebb, nem üzemtervezett véderdőfolt, melyek rekreációs funkciót nem látnak el, kondicionáló szerepük is csekély. Városi szintű közpark (min ha, legkisebb oldalhatár min. 80m) létesítésére jellemzően főnél nagyobb lakosszámú településeken, településrészeken van szükség a lakosság megfelelő ellátása érdekében. Püspökladány lakónépessége fő, OTÉK definició szerinti városi szintű közparkja egyelőre nincsen. Püspökladány 6 városrész szintű közparkkal, közkerttel rendelkezik, melyek a lakókörnyezet élhetőségét növelik, több korosztály rekreációs igényének egyidejű kiszolgálásával.

104 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat Püspökladány közparkjai, közkertjei városrészenként az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján (2015.) Zöldfelületi intézmények Közpark, közkert neve Terület (m 2 ) Funkció, elhelyezett létesítmények Városrész 1. Damjanich utcai játszótér, szoborpark, Központi lakótelep közparkja, sportpálya, pihenőhely Barátságpark 2. Hősök tere / Fő tér pihenőhely, dísztér Központi 3. Rákóczi u. menti széles játszótér Központi, Keleti, zöldsáv Darányi 4. Vasút utcai közkert Keleti 5. Gárdonyi u. Bessenyei játszótér, sportpálya Újtelep u. sarkán 6. Petőfi utca Tompa játszótér Déli Mihály utca kereszteződése Püspökladány közparkjai és közkertjei közül legjelentősebb a városközpontban elhelyezkedő Hősök tere és a Rákóczi utca idős fáknak helyet adó széles zöldsávjának együttese. A fő tér több funkciót betölt: dísztér, pihenőhely és játszóeszközökkel rendelkezik. A Rákóczi utcai zöldsáv (értékes kétoldali fasorának megtartása mellett) gyalogos felületei és az aljnövényzet fejlesztendő a reprezentációs érték növelése érdekében. A Damjanich utcai lakótelepet körülvevő zöldfelület több funkciót ellátó kiterjedt szigetszerű eleme a város zöldfelületi rendszerének, mely nagy hozzáadott értékkel bír a környező lakóterületek számára. A Keleti városrészben a Vasút utcai közpark viszonylag nagyméretű zöldfelülete nem rendelkezik közpark funkciókkal (pl. játék, sport, pihenőhely, sétaút stb.). A városrészben még két kiterjedt zöldfelület található a víztorony melletti és a Sárrét utcai zöldfelület, melyek értékes elemei lehetnének a zöldfelületi rendszernek, ennek eléréséhez azonban funkciókkal való megtöltésük és a növényállomány növelése lenne szükséges. (a víztorony környezetét övező véderdősáv megtartása mellett). A Gárdonyi utca és a Bessenyei utca sarkán található közkert Újtelep városrész központjában helyezkedik el, játszó és sport funkcióval főként a fiatal korosztályt szolgálja ki. A Petőfi utcai pihenő- és játszótér forgalmas út mentén helyezkedik el. A városban összesen 11 játszótér található, melyek 2010-ben felújításon estek át, ennek során a játszóeszközöket korszerűbbre cserélték. Zöldfelületi intézmények közé azok a létesítmények tartoznak, melyek zöldfelület nélkül nem képesek betölteni funkciójukat. Püspökladányban zöldfelületi intézmények körébe tartozik: a strandfürdő (Püspökladányi Gyógyfürdő), a kemping (Árnyas Thermal Camping és Üdülőpark), a Vajda utcai sportpálya, a sportcsarnok melletti szabadtéri sportpálya. A kemping területén csónakázótó található, mely rendezett környezetével értékes eleme a város zöldfelületi rendszerének. A sportpályák környezete rendezett, a sportcsarnok mellett azonban több árnyékadó fa kedvezőbb környezetet teremtene.

105 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 105 Egyéb, zöldfelülettel rendelkező intézmények Közhasználat elől elzárt zöldfelületek Külterületi elemek Zöldhálózati összekötőelemek Zöldfelületek fenntartása Püspökladány zöldfelületi rendszerében fontos szerepet töltenek be a jelentősebb fásított, parkosított kerttel rendelkező intézmények: iskolák, óvodák kertjei, templomok kertjei, temetők, arborétum. Az iskolák zöme rendelkezik sportudvarral és fásítással. A templomkertek közül értékes növényállománya miatt kiemelendő a Rákóczi utcai templom és a Kálvin téri templom kertje. A régi temető és kegyeleti park értékes régi síremlékei mellett értékes növényzettel is rendelkezik. Az új köztemető rendezett képet mutat, árnyékadó lombos fákkal ellátott. A Farkaszigeti-erdőben található arborétum értékes külterületi eleme a város zöldfelületi rendszerének. A városmagot kiterjedt családi házas lakóterületek veszik körbe, melyek magánkertjei közösségi rekreációs funkcióval nem rendelkeznek, de jelentős lehet a kondicionáló szerepük az adott városrész szempontjából. Különleges külterületi zöldfelületi elem a Déli városrész lakóterületeit délről övező halastavak láncolata. A vízfelületek mellett rekreációs funkciójú zöldfelület és üzemtervezett erdőfoltok találhatók. A beépített területhez közel helyezkedik el a Hortobágyi Nemzeti Park területét képező, természeti értékekben gazdag Ágota-puszta és a püspökladányi erdőnek is helyet adó Farkasszigeti-erdő. A zöldhálózati összekötőelemek az utak és vízfolyások menti zöldfelületeket jelentik, melyek a közparkokat és egyéb szigetszerű zöldfelületi elemeket összekötik, rendszerbe foglalják. Püspökladány városban a zöldfelületi rendszer még nem teljes. Püspökladány belterületén egy mesterséges vízfolyás halad át, összekötve a kemping csónakázótavát a déli halastavakkal. A csatorna mentén nincs jelen fásítás, a belterületen út menti árok szerepet tölt be. A zöldfelületi rendszer összekötő elemeinek szerepét Püspökladány esetében a város szélesebb utcáinak zöldsávjai, fasorai tölthetnék be, azonban a Rákóczi utca kivételével ezek fásítása helyenként hiányos, így nem alkot összefüggő lineáris zöldfelületi elemet. A zöldhálózati összekötő szerep betöltése érdekében fejlesztendő szélesebb utak az alábbiak: Bodó utca, Északi sor utca, Szent István utca, Bocskai utca, Petőfi utca, Kálvin János utca, Árpád utca, Csokonai utca, Erőss Lajos utca, Kossuth utca. Püspökladány területén a zöldfelületek fenntartásáról, a közterületek tisztaságáról a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. gondoskodik.

106 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Szerkezeti, kondícionáló szempontból lényeges, a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Településszerkezeti, zöldfelületi rendszer tekintetében kiemelkedő jelentőségű a Rákóczi utca és a Hősök tere, illetve a déli halastavak térsége. Püspökladány zöldfelületi karakterének és szerkezetének meghatározó eleme a Rákóczi utca menti széles zöldsáv kétoldali fasorral, mely a Hősök tere több funkciót ellátó közkertjét köti össze a zöldfelületi szempontból fejlesztendő Vasút utcai és a víztorony melletti zöldfelülettel. A város zöldfelületi rendszerének szerkezeti, kondicionáló szempontból meghatározó, egyben legnagyobb területi kiterjedésű eleme a déli halastavak térsége. A halastó füzér és környező zöldfelületei délről határolják a belterületet. Példa értékű zöldfolyosó jöhetne létre Püspökladányban a déli halastavak és a kemping, strand területének összekötésével, mely a sportcsarnok menti szabadtéri sportterületek zöldfelületi fejlesztésével a tőle északra eső erdőfolt és mezőgazdasági területen futó Makkodi-főcsatorna révén összeköttetésben állna a Farkasszigeti-erdővel. A déli halastavak és a kemping zöldhálózati összeköttetését jelenleg gátolja a két terület között elhelyezkedő gazdasági terület. Az összeköttetést a gazdasági terület helyén a jelenleg hatályos településrendezési eszközöket megelőző tervben felvázolt (vagy jellegében hasonló) rekreációs területtel lehetne biztosítani Zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületek ellátottságának értékelésekor különbséget teszünk a zöldfelületi- és a közparkellátottság között. Míg a zöldfelületi ellátottság magában foglalja a város összes fenntartott zöldfelületét (a közparkokon túlmenően az út menti zöldsávokat, gyepes árkokat stb.), addig a közpark-ellátottság a rekreációs igények kielégítésére alkalmas, szabadon hozzáférhető területeket veszi figyelembe (az Önkormányzat által küldött adatszolgáltatásból kiindulva). A TEIR alapján az összes zöldfelület kiterjedése m 2 ez alapján az egy lakosra eső zöldfelület nagysága Püspökladányban 8,5 m 2. Annak érdekében, hogy a települési zöldfelületek elláthassák összetett funkciójukat, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, az EU által ajánlott érték 21 m 2 /fő. Ez az érték azonban a zöldterület (közparkok) ellátottságra vonatkozik. 72. ábra Egy lakosra jutó zöldfelületek nagysága Püspökladányban és környékén (m 2 ) Forrás:

107 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 107 Püspökladány összes közparkjának, közkertjének kiterjedése m 2, az egy lakosra eső közpark mérete a teljes település vonatkozásában 7,8 m 2. Ez az érték az EU-ban elvárt értéktől jóval alacsonyabb. A település városrészeire lebontva a közpark ellátottság szélsőségesebb eredményeket mutat: 32. táblázat Püspökladány városrészeinek közpark ellátottsága Közpark Városrész ellátottság (m 2 /fő) 1. Központi 29,4 2. Keleti 6,5 3. Déli 1 4. Petri 0 5. Darányi 8,2 6. Újtelep 1,9 Püspökladány közparkok szempontjából legkedvezőbb mértékben ellátott településrésze a Központi városrész, ahol az egy lakosra jutó közpark mérete eléri az EU által ajánlott értéket. Közparkok szempontjából kedvezőtlen Darányi városrész ellátottsága: itt közparkként csak a Rákóczi utcai zöldsáv városrészre eső szakasza van jelen. Szintúgy kedvezőtlen a Keleti városrész ellátottsága: a Rákóczi utcai zöldsáv városrészre eső része és a Vasút utcai funkció nélküli közpark képezi a számítás részét, azonban a városrész közparkok szempontjából kedvező lehetőségekkel rendelkezik (víztorony melletti és Sárrét utcai zöldfelület parkosítása). Újtelep közkertjének kiterjedése lakosainak számára osztva kedvezőtlen közpark ellátottságot mutat. A Déli városrész közparkok szempontjából ugyancsak a kedvezőtlen ellátottság kategóriába sorolható, itt azonban könnyen elérhető a déli halastavak rekreációs külterületi zöldfelület, ami kompenzálja a városrész közpark ellátottságát. Petri városrész egyáltalán nem rendelkezik közparkkal, közkerttel, így ellátottsága a legkedvezőtlenebb, melyet nem kompenzál könnyen elérhető külterületi rekreációs zöldfelületi elem A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái Püspökladányban a jelenlegi zöldfelületi rendszer még nem teljes. A zöldfelületi rendszer hiányosságai és a zöldfelületekkel kapcsolatos egyéb problémák és konfliktusok a következőkben összegezhetők: A szigetszerű zöldfelületi elemeket nem kötik össze maradéktalanul a zöldhálózati elemek. A Vasút utcai, a víztorony melletti és a Sárrét utcai viszonylag nagy kiterjedésű zöldfelületek nincsenek parkosítva, nem rendelkeznek funkciókkal. Darányi, Keleti és Újtelep városrész közpark ellátottsága kedvezőtlen. Petri városrész nem rendelkezik közparkkal, közkerttel. A déli halastavakat a kemping és strand zöldfelületeivel összekötő zöldfelületi fejlesztéstől a jelenleg hatályos településrendezési eszközök visszaléptek, és a jelenlegi állapotot tekintik megtartandónak.

108 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Az épített környezet vizsgálata A terület felhasználás vizsgálata Településszerkezet, helyi sajátosságok vizsgálata A település közigazgatási szempontból belterületre és külterületre tagolódik. A belterületét a 4. számú elsőrendű főút választja ketté. A település építési szempontból beépítésre szánt általában belterület - és beépítésre nem szánt jellemzően külterület, belterületi zöldterületek, közlekedési területek - területek, mely tagozódás a közigazgatási besorolástól esetenként eltérő lehet.. Általában belterületen helyezkednek el a város beépítésre szánt területei, de külterületen is jelöl ki a rendezési terv beépítésre szánt területeket. Belterület beépíthető területei a lakó, vegyes, gazdasági kereskedelmi szolgáltató, különleges területek, beépítésre nem szánt területek a zöldterületek, közlekedési területek, közjóléti erdők, mezőgazdasági kertes területek. Külterület beépítésre nem szánt terület-felhasználása általános és kertes mezőgazdasági, közjóléti erdő, vízgazdálkodási, honvédelmi, közlekedési területek, beépítésre szánt területei elsősorban különleges területek (hulladéklerakó, bánya, ipar, temető, sport) A Püspökladány járás földhivatali adatai: Püspökladány igazgatási területének nagysága: , 4510 ha, melynek 95 %- át a külterület képezi. Külterületen a mezőgazdasági területek 15618, 8061, ha területet foglalnak el, mely a külterület 87, 9 %-a. Ezek művelési ágak szerinti megoszlása jelenleg a következő: 33. táblázat: Mezőgazdasági területek megoszlása művelési áganként Művelési ág ha % Szántó 11595,0 65,3 Kert 67,9 0,4 Gyümölcsös 51,6 0,3 Gyep,legelő 3904,3 21,9 Erdő 736,3 4,2 Nádas 25,7 0,1 Összes termőterület 16380,8 ha, 92,2 % Művelés alól kivett terület 1387,2 ha 7,8 %. A külterület nagyobb részét, 65,3 %-át teszik ki a szántóterületek. A legjobb minőségű szántók, az igazgatási terület keleti- északkeleti szélén találhatók. A termőterületek 21,9 %-át jelentő gyep, legelő területek legnagyobb részét, a Hortobágyi Nemzeti Park déli kapuját képező Ágota- puszta jelenti. Az erdőterületek aránya csekély, mindössze 736,3 ha. Ez a termőterületek 4,2 %-a. A külterület szerkezetét döntően a főközlekedési utak, vasútvonalak, és az előző fejezetben ismertetett terület-felhasználás határozza meg. Külterületi módosított terület felhasználású területként kell számolni a mára funkciójukat vesztett külterületi gazdasági területekkel, amelyek módosított üdülőterületi hasznosítás esetén kedvezőbb környezetvédelmi jellemzőket

109 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezet történeti kialakulása, a településszerkezet vizsgálata és a helyi sajátosságok vizsgálata Püspökladány lakott hely volt már időszámítás előtt. Első írásos emlék a Váradi Konvent ből származó oklevele, mely LADAN formában említi a mai név utótagját. A település a Rákócziak birtoka is volt, majd a szabadságharc leverése után kincstári birtok lett, majd a XIX. század elején az udvar József nádornak adományozta. A középkorban nem volt számottevő település. 73. ábra: Katonai felmérések térképei 1 Első katonai felmérés ( ) 2 Második katonai felmérés ( Harmadik katonai felmérés - Magyar Királyság ( ) Térképek/ forrás : http/mapire.eu/hu a Habsburg birodalom katonai felmérés

110 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 110 A XIX. század második feléig a város fejlődése igen lassú volt. A város fejlődésének a nagy folyó és vízszabályozási munka adott lendületet, amely a múlt század utolsó évtizedeiben hozta meg eredményét. Ekkor következik be a közlekedés jelentős fejlesztése is. Itt halad át a Budapest-Debrecen, illetve a Budapest-Nagyvárad közötti vasútvonal. Így a város közlekedési csomóponttá vált, bekerülve az ország vérkeringésébe. A közlekedés és az ipar fejlődése ellenére a város agrár jellegű település maradt. A háborúk után a fejlődés során kiépült a városi típusú intézményrendszer, fejlődött az infrastruktúra, és érezhetően megnőtt a település vonzáskörzete. Püspökladány 1876-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott, 1876-tól Hajdú vármegyéhez, 1950-től Hajdú-Bihar megyéhez rendelték.1929-ben járási székhely lett elejétől várossá nyilvánították. 74. ábra: Püspökladány napjainkban Forrás: Google Térlép műholdas felvétel Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A város szerkezeti, terület-felhasználási adottságai kedvezőnek mondhatók. A középfokú intézmény jelentős része a két fontos közlekedési út csatlakozásánál kialakult városközpontban helyezkedik el. A súlypontban az igazgatási, társadalmi, egészségügyi, művelődési és kereskedelmi, szolgáltató intézmények, a városközpont északnyugati részén jellemzően oktatási, míg az északi részén egészségügyi szociális és oktatási intézmények helyezkednek el. A városközpont délkeleti részén a tömbtelkes lakóterület és intézmények, déli részén a középfokú és alapfokú intézmények elhelyezkedése terület-felhasználási és szerkezeti szempontból is kedvező. A város két kisebb különálló lakóterületének, a Petri és Újtelepi lakóterületek súlypontjában kisebb alközpont alakult ki. Ezek megtartása, továbbfejlesztése, rendezettebbé tétele is szükséges. Az ipari területek többsége a Budapest Záhonyi vasútvonal vasútállomáshoz csatlakozó területen, kisebb részben a Püspökladány Szeghalmi vasútvonal és Árpád úthoz csatlakozó

111 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 111 területen helyezkedik el. Értékes városszerkezeti elem a Hősök tere és Rákóczi utca kialakult mérete és növényzete miatt, valamint a belterület déli- délkeleti széle melletti jóléti tavak és környezete, a strandfürdő és környezete. 75. térkép: Püspökladány belterületének szerkezete A település 6 funkcionális városrészből áll: Észak-keleti városrész, Dél-keleti városrész, Nyugati városrész, Petri telep, Újtelep Darányi telep 76. ábra: Püspökladány sematikus funkciótérképe

112 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 112 A központi városrész funkciógazdagabb, mint a többi, sőt sok esetben kifejezetten funkcióhiányos. A város funkcionális szempontból centralizált, a központot jobbára lakófunkciójú területek veszik körül. A városrészre funkcióbőség jellemző, és több funkció csak itt található meg. Petri telep funkcióellátottsága alacsony, de a funkciók sokféleségégét tekintve kevéssé funkcióhiányos terület. A déli városrész az egyik legnagyobb területű, közösségi, közlekedési és gazdasági funkciók tekintetében a funkcióellátottság kielégítő. A keleti városrész területe a legnagyobb, ahol a gazdasági funkciók ellátottsága a legmegfelelőbb. A Darányi telep, mint a legkisebb városrész funkció-összetétel szempontjából hiányos. Az Újtelepi városrész a központtól legtávolabb esik, így funkcióellátottság szempontjából bővítés indokolt. Összefoglalva: a funkcióellátás jórészt a városközponti területen történik, míg a külső városrészek kevesebb funkcióval rendelkeznek és főleg kereskedelmi,- szolgáltató,- gazdasági területek, mezőgazdasági területek, erdők vannak a HÉSZ-ban rögzített használati módokkal Funkció vizsgálata Mezőgazdaság: A termőföldek nagy része magántulajdonban, részarány tulajdonban van. Megművelésük részben a Kft-k keretén belül, részben magán művelésben történik. A településen szövetkezetek működnek, és egyre több őstermelő folytat gazdálkodási tevékenységet. A termőföldek magántulajdonba kerülésével növekszik a kertészeti arány. A szántóföldeken a gabona, kukorica, napraforgó termelés a jellemző. Az állattartás kedv hullámzó, jelentősen függ a lakossági jövedelmezőség alakulásától. A sertéstartás évenként is hullámzó jellemzőkkel rendelkezik. A szarvasmarha tartás főként a tejtermelésre szorítkozik, kisebb jelentőségű a vágómarha termelés. Ezt az ágazatot kiszolgáló funkciók folyamatos erősítése: - agrártermék feldolgozás, - termelői ágazatok: gépgyártás, elektronika, vegyipar, biotechnológia Ipar: A település korábban működő ipari üzemei nagyobb részben az 1990-es évek első felében megszűntek, illetve egy kisebb részük átalakult. Az átalakult üzemek lényegesen kevesebb létszámmal üzemelnek, profiljuk megváltozott. A 2000-es évek elején a város ipari parkot alakított ki, melynek betelepítése folyamatos. Kb.50%-a biztosít még betelepülési lehetőséget a településre érkező vállalkozónak. További ipari területek vannak a külterületen. Itt találhatóak azok a cégek, amelyek nagyobb számú munkaerőt foglalkoztatnak (10-50 fő között). (pl. mezőgazdasági üzemi ingatlanok kerülnek ipari gazdasági övezetbe az ipari tevékenység bővítésére. A Klorid Zrt. ipari termeléssel már jelen van, tevékenységének bővítésére területre van szüksége.) A településen sok egy-két főt foglalkoztató cég található. A településen a gazdasági fejlődés konstans igény. Gazdasági funkció:

113 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 113 kereskedelmi: üzletek, vendéglátás szolgáltató Megjelentek a kisebb és nagyobb üzletláncok (Penny, Tesco, Cora, Praktiker, OBI, stb.) a település tágabb környékében, először a megye és a környező megyék nagyobb (pl: Karcag, Nádudvar, Hajdúszoboszló), majd kisebb városaiban (p.:sárrétudvari, Kaba), melyeknek a lakosság nagyobb bevásárlásainál, vagy speciális termékekre irányuló bevásárlásainál kaptak és kapnak ma is szerepet. Jelenleg számos kiskereskedelmi (pl.: élelmiszer-, ruházati és iparcikk üzletek) és vendéglátó egység működik a városban. A szolgáltatási ellátások kistérség központi szerepkörének megfelelően vannak jelen a városban. A kisipari szolgáltatások mellett (fényképészek, üvegező, cipész, fodrászok stb. működnek a településen) a banki és a biztosító szféra is több kirendeltséggel képviselteti magát. Turizmus: - A városban jelenleg a turisztika és idegenforgalom nem jellemző. A környező települések, főként Hajdúszoboszló turisztikai vonzereje jellemző a térségre, de é működik néhány magánszálláshely, és magánpanzió. A fejlesztési szándék fennáll, a magánvállalkozók szándékaikkal jelentkeznek ( pl. mezőgazdasági területből idegenforgalmi hasznosításba kerül átsorolásra egy terület, horgásztó és kapcsolódó létesítmények céljára.) Az turizmus további egyedi attrakcióira építve az idegenforgalmi ágazat fejlesztésre szorul. Humán infrastruktúra: - A versenyképes humán erőforrás bázis kialakítása rendkívül fontos a település számára, melyet az oktatás fejlesztésével lehet megvalósítani. Püspökladányban az alapfokú oktatás leginkább a helyi, valamint a középfokú oktatás a helyi és a környező településekről bejáró diákok oktatásnevelési feladatát megfelelő jó szakmai színvonalon látja el. - Közszféra funkció humán szolgáltatás: iskola, óvoda - Közösségi funkció közösségi: közösségi ház, egyház A központi feladatokat ellátó intézményrendszer megfelelő, funkcióját el tudja látni. Állami és önkormányzati szervek, egyesületek: Püspökladány Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal a hivatalban működő egyéb szervek: Gyámhivatal Építési Hatóság Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Ügyfélszolgálati Kirendeltség Okmányiroda Városgondnokság Országos Mentőszolgálat Mentőállomása Városi Tűzoltóság Városi Rendőrkapitányság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ Püspökladányii Kirendeltsége Püspökladány Körzeti Földhivatal ÁNTSZ Püspökladányi Kistérségi Intézete. Főállatorvos Városi Bíróság Városi Ügyészség

114 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 114 Polgárőrség Vöröskereszt Közjegyző Falugazdász Lakó funkció: családi házas beépítésű, magas az alacsony komfortfokozattal rendelkező lakások egyaránt képezik a lakásállományt. Városi funkció: közterületi játszótér, park parkoló szabadidős és sporttevékenység végzését hivatott biztosítani a Városi Sportintézmény. A városban található fedett és szabadtéri sportlétesítmények biztosítják a sportolás lehetőségét. Közlekedési és közműellátási infrastruktúra: A lakosság komfort érzetét javítja, hogy ha minél szélesebb körű a település infrastrukturális ellátottsága. Folyamatosan kell karban tartani, javítani, és modernizálni a meglévő infrastrukturális hálózatot. Az elvégzett funkcióelemzés során öt funkciócsoportban, összesen 82 kategória (funkció) megléte került vizsgálat alá az alábbiak szerint: Humán szolgáltatási funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Közösségi funkciók Közlekedési, távközlési funkciók Gazdasági funkciók 34. táblázat: Püspökladány intézményi ellátottsága funkció Humán funkciók alfunkció (ha kell) - bölcsőde, óvoda - általános iskola - művészeti iskola intézmények megnevezése Püspökladány Ált. Iskola és Előkészítő Szakiskola, Alapfokú Művészeti Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat darabszám 7 tagovóda, 2 bölcsőde csoport 3 db. - gimnázium - szakközépiskola - szakiskola - kollégium felnőtt-gyermek háziorvosi alapellátás, fogorvosi Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 1 db.

115 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 115 alapellátás, laboratórium, ügyeleti ellátás Szakorvosi Rendelőintézet 25 szakellátás gyógyszertár 1 mentőállomás 1 Központi orvosi ügyelet 1 családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat Városi Gyógyfürdő 1 - A versenyképes humán erőforrás bázis kialakítása rendkívül fontos a település számára, melyet az oktatás fejlesztésével lehet megvalósítani. Püspökladányban az alapfokú oktatás leginkább a helyi, valamint a középfokú oktatás a helyi és a környező településekről bejáró diákok oktatás-nevelési feladatát megfelelő jó szakmai színvonalon látja el. Közösségi funkciók Igazgatási funkciók, szolgáltatás Közlekedési funkciók - Városi művelődési központ 1 és Könyvtár mozi múzeum Karacs Ferenc 1 szabadidőpark közösségi ház egyházak uszoda, strand rendőrség önkormányzati hivatal Gyámhivatal Építési Hatóság Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Ügyfélszolgálati Kirendeltség okmányiroda ÁNTSZ Püspökladányi Kistérségi Intézete Vöröskereszt gyámhivatal építésfelügyelet földhivatal polgárőrség Bíróság, ügyészség Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége posta hulladékelszállítás Tűzoltóság autóbusz állomás

116 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 116 Gazdasági funkciók vasútállomás benzinkút ipartelep piac pénzügyi szolgáltatók és bankok, takarékszövetkezet irodaház szálláshely vendéglátó egységek Kórház: 14 km-re Karcagon és 30 km-re Berettyóújfalun működik Vámszabadterület: elérhető távolságban Repülőtér: Debrecenben 35. táblázat: A város funkcióinak hatóköre Nemzetközi Országos Regionális Megyei Mikro-regionális Gazdaság vállalkozói övezet Közlekedés, távközlés Közlekedési főútvonal (4.sz..) Közlekedési főútvonal (E79. sz.) Összekötő (4 számjegyű) útvonalak Kereskedelem Piac Kereskedelmi üzletek Államigazgatás Okmányiroda, Gyámhivatal, Építésfelügyelet Földhivatal Oktatás Középiskola Óvoda, Általános iskola Egészségügy Felnőttorvosi ügyelet, fogorvosi ellátás, gyógyszertár Szociális ellátás Fogyatékkal Bölcsőde Alulhasznosított barnamezős területek Általános Tulajdoni viszonyai (önkormányzati, magán) Központban fő az önkormányzati tulajdon,- kisebb és közepes nagyságú telkek és épületek, gazdasági fejlesztési területek magánkézben vannak. A fejlesztési igények tulajdonságait a helyi szabályzatokkal követni kell. Értékvédelem: van/nincs Természeti és épített környezet általános védelme, műemléki értékek szigorú védelme mellett történhetnek a fejlesztések Alulhasznosított barnamezős terület Az ipari területek többsége a Budapest-Záhony vasútvonal mellett, a vasútállomáshoz csatlakozó területeken, kisebb része a Püspökladány- Szeghalmi vasútvonal és Árpád úthoz csatlakozó területen helyezkedik el.

117 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 117 Fejlesztési célok: A vállalkozásra alkalmas új gazdasági területek kijelölésénél, a tervezett M4 gyorsforgalmi út és a 42. sz. főút nyomvonalát is figyelembe kell venni. 77. térkép: Alulhasznosított barnamezős területek Hajdú-Bihar megyében Forrás: HBM területrendezési terv A gazdasági területek pozíciójának javításán túl fontos szempont a lakó- és intézményterületek, az idegenforgalom fejlesztése során számításba vehető területek szabaddá tétele, védelme. A város gazdaságának fejlesztési programja nagy hangsúlyt helyez, a vállalkozások, az iparigazdasági tevékenységek számának, potenciájának növekedésére, új munkahelyek megteremtésére. Ezért alapvető igény, hogy elegendő területfejlesztési lehetőségek álljanak rendelkezésre, megfelelő közúti kapcsolat és közműellátás biztosításával, megoldva a szomszédos lakóterületek és intézményterületek szükséges védelmét, lehatárolását is. A lakó és intézményterületeken működő, kézműipari, kisüzemi és egyéb gazdasági tevékenységek esetében a környezet elvárásaihoz (környezetvédelmi, városképi elvárásokhoz) igazodni tudó vállalkozások helyben tarthatóságát, az erre alkalmatlan, vagy a környezeti alkalmazkodáshoz szükséges méreteket túllépő vállalkozások ipari- gazdasági területekre való áttelepítése szükséges. A gazdasági terültek fejlesztésében külön fejezetet érdemelnek a külterületen található meglévő és tervezett létesítmények. A külterületi majorok, az új rendelkezések szerint, szintén ipari gazdasági felhasználású kategóriába tartoznak. Fontos elhatározás, hogy a külterületen lévő és ezután létesülő ipari gazdasági területeken, csak a mezőgazdasággal kapcsolatos ipari gazdasági tevékenység legyen folytatható. A mezőgazdasággal semmilyen kapcsolatban nem lévő ipari tevékenységek színtere a különálló ipari területek, és a korszerű ipari parkok. Általános elvként elmondható, hogy a külterületen újonnan létesíthető mezőgazdasági ipari tevékenységek befogadására szolgáló területek kijelölését a terv oly módon határozza meg, hogy az rugalmasan tudjon alkalmazkodni a mindenkor változó igényekhez : mindenkor változó igényekhez : kerüljenek lehatárolásra azok a területek, ahol a belterület közelsége, természetvédelmi, környezetvédelmi okok miatt nem kívánatos ilyen létesítményeket elhelyezni,

118 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 118 külön besorolásra kerüljenek azok a területek, ahol lehetséges ipari gazdasági területeket működtetni, és kialakítani, de csak szigorúbb feltételek korlátozások betartásával. Következetesen betartandó elv, hogy a környezetet zavaró ipari tevékenységek kihelyezésre kerüljenek Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott területek) A városok fejlesztési prioritásaira és fejlesztési tevékenységére nem volt sok hatása az antiszegregációs terveknek. A tervek végrehajtását nem monitoringozták, nincs szankció abban az esetben, ha a terv ütemezett végrehajtása elmarad. A társadalmi és épített környezetben leképeződő szociális problémák oldásának módjára nem az antiszegregációs tervek eszközéhez fordulnak, hanem esélyegyenlőségi terv elkészítésére kötelezik a városokat. Ebben a keretben az esélyegyenlőség tágabb értelmezést kap. A integrált megközelítés bevezetése és alkalmazása szerint egy város problémáit egy átfogó stratégia keretein belül kell megvalósítani. Figyelembe kell venni a város gazdasági, társadalmi, környezeti, infrastrukturális problémáit, igényeit. Az egyes fejlesztéseket nem egymástól függetlenül, hanem egymással összhangban kell majd megvalósítani a magán és civilszféra érdekelt szereplőinek beemelésével a folyamatokba. Mindhárom megyében találhatók olyan kistérségek, amelyek társadalmi-gazdasági mutatóik alapján belső perifériának nevezhetők. E térségek lakóinak munkaerő-piaci helyzete meglehetősen problematikus. A rendszerváltást követően a magyar agrártermelés válságba került, ennek eredményeként a termelőszövetkezetek legnagyobb hányada tönkrement. Mivel ezek voltak a legnagyobb foglalkoztatók, a belső periférián élők tízezrei váltak egyik napról a másikra munkanélkülivé. (Esély K. R. F. 2005) Hajdú-Bihar megyében található az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségének egyike, a Berettyóújfalui. Összességében kimondható, hogy szegregátumokban elsősorban roma telepeken él a kistérség lakóinak több mint 10 százaléka, ami szokatlanul magas arány. Azonban olyan településeken is vannak cigány utcák, cigánysorok és egyéb alacsony státuszúakat koncentráló részek. A magasabb státuszú, iskolázott és rendszeres munkajövedelemmel rendelkező lakosság fokozatos elkülönülése figyelhető meg. A kistérségben a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya nagyon magas (53 %). A lakosság 5,2 százaléka részesül rendszeres szociális A lakások több mint 10 százaléka közkutakból jut ivóvízhez, és közel 50 % a hagyományos, szilárd tüzelésű háztartások aránya. Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. Az általános tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezeken területeken az alacsony státuszú mélyszegénységben élő és roma népesség koncentrációja igen magas, éppen ezért a városi szegregátumok meghatározásának egyik elsődleges célja az ilyen jellegű területek lehatárolása. Városszerkezetileg a szegregátumoknak alapvetően kétféle típusa jelentkezik: a városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (általában ezek jelentik a telepszerű környezetet),

119 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 119 a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakó-funkciójú területekbe ékelődött szegregátumok (általában ezek jelentik a telepeket). Püspökladányban mindkét szerkezeti elhelyezkedés megtalálható. 78. térkép: Szegregált területrészek a településszerkezetben Forrás: BM adatok, KSH A fő cél, hogy az alacsony státuszú, már szegregálódott vagy szegregációs veszélynek kitett, a szegregátumokban, illetve az erősen leromlott területeken élő lakosok magasabb koncentrációja csökkenjen, lehetőleg közelítsen a városi átlaghoz. A fejlesztések során fontos, hogy a város más területein vagy a város környezetében elhelyezkedő falvakban ezzel párhuzamosan ne nőjön a számuk. Az anti-szegregációs beavatkozási terv lehetőséget kínál arra, hogy a helyzetelemzésben leírt problématerületekre települési szintű megoldások szülessenek A telekstruktúra vizsgálata Részletes tulajdonjogi vizsgálat jelen munkarészben nem készült. A város szerkezeti, terület-fellhasználási adottságai kedvezőnek mondhatók. A középfokú intézmény jelentős része a két fontos közlekedési út csatlakozásánál kialakult városközpontban helyezkedik el. A súlypontban az igazgatási, társadalmi, egészségügyi, művelődési és kereskedelmi, szolgáltató intézmények, a városközpont északnyugati részén jellemzően oktatási, míg az északi részén egészségügyi szociális és oktatási intézmények helyezkednek el. A városközpont délkeleti részén a tömbtelkes lakóterület és intézmények, déli részén a középfokú

120 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 120 és alapfokú intézmények elhelyezkedése terület-felhasználási és szerkezeti szempontból is kedvező. A város két kisebb különálló lakóterületének, a Petri és Újtelepi lakóterületek súlypontjában kisebb alközpont alakult ki. Ezek megtartása, továbbfejlesztése, rendezettebbé tétele is szükséges. Az ipari területek többsége a Budapest Záhonyi vasútvonal vasútállomáshoz csatlakozó területen, kisebb részben a Püspökladány Szeghalmi vasútvonal és Árpád úthoz csatlakozó területen helyezkedik el. Értékes városszerkezeti elem a Hősök tere és Rákóczi utca kialakult mérete és növényzete miatt, valamint a belterület déli- délkeleti széle melletti jóléti tavak és környezete, a strandfürdő és környezete Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A város épületállományát és a környezetet tartalmazó részletes térkép az ITS készítését megalapozó vizsgálati munkarészben nem kerül kidolgozásra. Annak elkészítése településrendezési eszközök megalapozása során történik Az építmények vizsgálata Az építmények jellemzőire, a beépítettség változására a várost teljességében, nagyobb területrészeket egyben vizsgálva vonhatók le általános következtetések: - területhasználat intenzitása a városközpontból kifelé csökkenő mértékű, - a városépítészeti karakter és a város-sziluett meghatározása szempontjából jellemző a városépítészeti hagyományt jelentő, a városközpontból kifelé haladva a zártsorúasodás és a csökkenő épületmagasság. - a lakásépítési igényt elsődlegesen a jelenlegi beépítés sűrítésével, tömbfeltárásokkal, beépítetlen foghíjak beépítésével és a beépítés jellegének, átsorolásával lehet még hosszú ideig kielégíteni A központban jellemző az előkert nélküli épület elhelyezés, zártsorú, vagy zártsorú jellegű, a zártsorúasodás irányába tartó beépítés. A főtéren és a város főútjai mentén teljes, a városközpont egyéb részein, valamint a közeli lakóterületeken jellemzően hézagosan zártsorú a beépítés. Az épületek utcával párhuzamos gerincű, hagyományos hajlásszögű és héjazatú egyszerű tetőformájú magas tetővel fedettek. Nem illeszkednek a zártsorú jellegű polgárias karakterű utcaképhez az oldalhatáron álló, utcai oromfalas, kontyolt oromfalas, tetőteres beépítések, és nagyon zavaróak a szabadon álló kockaházak. - Belváros Jelenlegi beépítése belvárosi és polgári karaktert ad a központnak, ahol megjelenik egyéb karakterű terület-felhasználásként a telepszerű építés. A településközpontban a központi szerepkört ellátó intézményekkel együtt jelennek meg a lakások. A telkek szélesek, homlokvonaluk jellemzően teljesen beépült, csak a jelentősebb közintézmények szabadon állóak. Az épületek több emeletesek 8-15m közötti utcai homlokzatmagassággal. - A két főút kereszteződési csomópontjánál lévő központot körbe vevő településrészek A nem főút menti zónák kivételével a városi kertségi karakter a jellemző, kisebb foltokban megjelenő belvárosi és polgári karakterrel és nagyobb területű egyéb lakótelepszerű - karakterrel.

121 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 121 A beépítés mód általában oldalhatáron álló, esetenként utcavonalon álló épületekkel, illetve arra beforduló épületszárnyakkal. A beépítés általában földszintes, újabban épült lakóházak között emeletesekkel vegyítve.. Utcai homlokzatmagasság 4-6m, esetenként 6-8m. A felgyorsult építési igények következtében megjelenő telepszerű beépítések mind városépítészeti karakter, mind város-sziluett szempontjából idegen testek a polgári és városi kertségi karakterben. - Petri-telep A hagyományosan kertségi karakterű, nagykiterjedésű egyéb karakterű területek nélkül. Tervezett terület-felhasználása kertvárosias lakóterület, közte az egyéb funkciójú gazdasági kereskedelmi terület és különleges idegenforgalmi terület más képet mutató beépítésével. A beépítési mód vegyes, oldalhatáron álló vagy szabadon álló. Az épületek jellemzően földszintesek tetőtér-beépítéssel, csak esetenként emeletesek. Épületmagasság 4-6m, elszórtan 7-7,5m. - Újtelep Jellemzően külsőségi karakterű településrész településközpont nélkül. Az egyéb karakter gazdasági kereskedelmi szolgáltató terület-felhasználás, és idegenforgalmi, szabadidős más karakterű terület-felhasználás. - Külső területek A beépített területekhez kapcsolódó zöldbe ágyazottan vannak jelen a turisztikai funkciót erősítő szabadidős, rekreációs területek, a rájuk jellemző egyedi beépítésű kiszolgáló létesítményekkel. Még a belterülethez kapcsolódó mezőgazdasági területekre a folyamatosan megváltozó hasznosítás jellemző, itt jelentkeznek a gazdasági, ipari tevékenységek betelepítésével a magánbefektetők, vállalkozók. A különböző karakterű településrészeken, a központtól a perifériás területekig haladva a zöldterületek növelése a fejlesztések során prioritást kell hogy kapjanak. Megállapítható, hogy az egykori halmaztelepülésből, ahol a fő foglalkozási ágak az állattenyésztés, halászat,- vadászat voltak, mára jellemzően alföldi kisvárossá fejlődött Püspökladány, egyre fontosabb térségi szerepkört szerezve magának Az épített környezet értékei Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A település közigazgatási területén több kunhalom van és számos régészeti lelőhely. Lakott hely volt már a történelem előtti időkben is. Erről tanúskodnak különböző régészeti leletek, amelyek egészen a neolitikumba (Kr.e.5-4 évezred) repítenek vissza. Az újkor embere ezen a területen is az erek mellé, a magasabb szárazulatokra telepedett le. A prehisztorikus kor talán legfontosabb emléke az egykori Kincses-dombon végzett ásatások nyomán vált ismertté, amely során körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, amely Európa-szerte is egyedülállónak számít. Az ókorból, a Római Birodalom kora érdemel említést. Az itt áthaladó út mind kereskedelmi, mind hadi célból egyaránt fontos útvonalnak számított.

122 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 122 A népvándorlás korában számos nép fordult meg a Nagy Sárréten. Ennek bizonyítékai Püspökladány környezetében feltárt gazdag szarmata, dák és avar leletek. A település keletkezésének ideje a X-XI századra tehető. Ezt igazolja az a tény is, hogy honfoglalás-kori emlékeket találtak a régészek az Eperjes-völgyben feltárt temetőben. Régészeti leletei: Ladányi kereszt (1970): Kincses domb feltárt sírokban a VIII. sz.-ban találták a 4,6x3,2 cm-es bronz lemezből vert keresztet, honfoglaló őseink hagyatékaként. Katakomba síros temetkezés időszámítás előtti kétezerből származó sír került elő, amelyre újabb földréteget hordtak. Itt rátemetkezést találtak, amelyre Európában is csak ritkán bukkantak Eperjes halmon 1972-ben végeztek régészeti feltárást. 517 sír feltárása után elmondható, hogy olyan nagy kiterjedésű lelőhelyre bukkantak, amilyet, valamikor a honfoglalás idején nyitottak és László király uralkodásának végéig használtak. 79. térkép: Régészetileg jegyzett kategóriák helyzeti meghatározása A kunhalmok eredetileg az Alföld nyílt területeinek különböző rendeltetésű kiemelkedései voltak, melyek az alapfunkcióik mellett kiváló tájékozódási és kilátó pontok lehettek, azaz az adott táj képéhez szerves hozzátartoztak. Az utóbbi évszázadok jelentős környezet átalakítása miatt azonban a kunhalmok nagy részének tájképi értéke, a tájban való markáns megjelenése sérült, egyrészt a forma lealacsonyodása, szétszántása és elhordása miatt, másrészt zavaró objektumai (erdőtelepítés, gazos területek, épületek, távvezeték, szeméttelep stb.) megakadályozzák a szabad rálátást. A kunhalmok száma jelenleg 328, két évszázad alatt a halmok közel 62%-a tűnt el nyomtalanul.

123 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A város épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében: Szerkezeti és kiemelt településképi jelentőségű terület Városképi védelemre érdemes területek Városképi rehabilitációt igénylő utcakép, beépítés lehatárolása mint szabályozásban érvényre jutó, védelmi fokozatok kerültek bevezetésre. Püspökladány védendő értékeként kell kezelni, szabályozni, megóvni, megjelenésében még egységesebbé és rendezettebbé tenni azt a településszerkezeti, városképi, építészeti együttest, mely: a műemléki védettségű vasútállomás és környezete a Vasút utcán kialakult gyalogos utca és környezete, az úgynevezett Gólyavár épületével és parkjával a Rákóczi utca széles, parkosított, ligetes városközpontig érő szakasza, az utcát nyugati oldalán kísérő kisvárosias polgárházai és a város főterét jelentő Hősök tere és annak építészeti térfalai alkotnak a város egyik meghatározó építészeti, városképi értékeként kell kezelni a Kálvin teret, az onnan városközpont felé kivezető Kossuth utca Honvéd utcáig tartó szakaszát, azok védett és védelemre érdemes épületeit a Kálvin tér térfalait a városközpontig vezető Kossuth utca épületeit értékéhez méltóan kell megőrizni, a szükséges helyeket átépíteni, fejleszteni a MÁV FAVÉD Fatelítő üzemének század eleji, még ma is működő képes technológiának ad otthont. Az ipartelepen található telítő kazánok és épületük 2009-től műemlékvédelmi védettség alatt állnak a helyi védelem körét ki kell terjeszteni a temetőben fellelhető értékekre, a régi ártézi kutakra, köztéri alkotásokra, ipari emlékekre-, építményekre (víztorony, régi trafóház) A várostól észak- nyugatra található Meggyes-puszta, a Hortobágyi Nemzeti Park legdélibb kapuját jelentő Ágota-pusztába olvad be. A városhoz tartozó Ágota-puszta a Hortobágyi Nemzeti Park része, jellegzetes sziki növényzet jelenik meg rajta. A Hortobágy-Berettyón átívelő Szent Ágota fahíd védett műemlék, melyet ban újítottak fel. A város határában található a püspökladányi arborétum, melyet az 1924-ben kezdett szikfásítási kutatások keretében létesítettek kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A kísérleti állomás mellett található arborétumot 1954-től, ig telepítették. A területi bővítés után a jelenlegi 8 hektáros arborétumban az eredetileg betelepített 1300 fajból mára 650 maradt meg. Védett természeti érték a település külterületén a hosszúháti mezővédő erdősáv és a Hamvas csatorna melletti tölgyfasor. A farkas-szigeti erdőt és az Arborétumot távlatilag is környezeti szemléletformáló programok figyelembevételével szükséges fejleszteni. Az Arborétum és Makkodi csatorna közötti területen a valós művelési ágak szerinti hasznosítás fenntartása indokolt. A Hortobágyi Nemzeti Park területének, valamint a NATURA 2000 szerinti területnek a lehatárolása a Hortobágyi Nemzeti Park védettségének fenntartásáról szóló 131/2007. (XII. 27.) KvVM rendeletben valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletben foglaltaknak megfelelően történik. A város a fentieken kívül még fellelhető természeti értékeinek feltárására, a velük kapcsolatos intézkedések és szabályok meghatározására Helyi Értékvédelmi Rendelet készítése szükséges.

124 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 124 A természeti értékek bemutatására, amennyiben a természeti értéket az nem veszélyezteti, turisztikai útvonalat, gyalogos- kerékpáros- esetleg lovas túraútvonalakat kell kijelölni Világörökség területe Világörökségi várományos területbe Püspökladány és térsége nem tartozik Műemlék, műemléki együttes A püspökladányi köztemető szélén található a Nagy Boldogasszony halma. Itt épült az Árpád-korban egy egyhajós, félköríves szentélyű, döngölt agyagalapozású kis templom. Ez László király keresztyén hitet terjesztő intézkedéseinek következtében épült. Körülötte korabeli temető, tőle északra településmaradványok találhatók. Boldogasszony halma, az Árpád-kori keresztyén templom feltárt maradványaival. Műemlékjegyzék Református templom 1912 Kálvin tér 1. hrsz. 37 Késő barokk, 1792, megújítva 1859-ben és 1935-ben. A torony 1786 és 88 közötti megépítése után elbontották a gótikus stílusú, régi hajót, és új, késő barokk stílusú épületet terveztek. Az építkezés 1793-ban kezdődött, és 1800-ban fejeződött be. Ekkor készült az északi karzat is. A templom 1840-ben leégett, de 1859-re felújították, és a toronyban tűzőrségi szobát alakítottak ki.a barokk stílusnak megfelelően a hajó mennyezete sík, követi a külső tagolást. Szentélyzáródása félköríves. A torony a templom végfalán kapcsolódik a hajóhoz ben újabb felújításokat végeztek a templomon. A copf stílusú tornyot renoválták, kialakították az új, bolthajlásos stukatúrmennyezetét, és elkészült a déli karzat is. Orgonáját 1905-ben építette Angster József ben és 1980-ban a templomot újra felújították. Római katolikus templom Rákóczi u. hrsz.3702/1 A XVI században a lakosság többsége áttért a református hitre, és birtokba vette a középkori templomot ben a gyülekezet mindössze egy kis szentélyt használt, amíg ban visszaállították a plébániát. A katolikus templom 1805-re épült fel, de sajnos a századfordulóra használhatatlanná vált Ennek a helyébe tervezte 1921-ben Medgyaszay István a magyaros szecesszió stílusát viselő, kalotaszegi templomok hangulatát idéző mai templomot. Az építkezés 1922-ben kezdődött meg Wagner József irányítása alatt as elkészülte után Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel. Jellegzetessége a galériás toronysisak, és a gótikus hatású famennyezetes hajója. A II. világháborúban jelentős sérüléseket szenvedett a templom.

125 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 125 Lakóház Petőfi S. u. 17. hrsz.3859/217 Hitelesen idézi Püspökladány múltját egy eredeti állapotban felújított régi parasztház a Petőfi utcán. A ma lakó és alkotóházként hasznosított parasztház 1880 körül épült. A nádfedeles, hagyományosan háromosztatú ház oromzatán napsugaras díszítést találunk. A portát fűrészelt díszes utcai kerítés védi. Vasútállomás hrsz.2610,02611 Romantikus Püspökladány nevezetessége a műemlékszerűen felújított Vasútállomás épülete, mely több mint 100 éves. Az épület jellegzetes Tiszavidéki Vasúti felvételi épület ben készült el eredeti helyreállítása. Szent Ágota híd 1894 hrsz.0982/1 A várostól északra található a Hortobágyi Nemzeti Park része az Ágota- puszta, mely jellegzetes szíki növényekkel fogadja a látogatót. Ritka idegenforgalmi látványosság a Hortobágy-Berettyón átívelő műemlék fahíd a Szent Ágota-híd, melyet 1996-ban újítottak fel. A Szentágota-híd a Hortobágyon áthaladó "sóút" egyik közlekedéstörténeti emléke. A kőlábas hídhoz a Farkasszigeti arborétum bejáratánál az észak felé haladó műúton jutunk el. Az Ágota-pusztára vezető úton találjuk a ritkaságszámba menő műemlék fahidat, mely a Hortobágy- Berettyó csatornán ível át. - Fatelítőtelep, Kiss Ferenc u Nemzeti emlékhely Püspökladány területén nincs nemzeti emlékhely Helyi védelem Az épített környezet helyi védelméről, annak általános szabályiról külön helyi rendelet intézkedik. E rendeletben kerülnek meghatározásra, a külön e célból készülő helyi értékvédelmi kataszter alapján, a helyi védelem alá kerülő épületek, védett utcaszakaszok, ebben kerülnek rögzítésre a védettséget indokló építészeti jegyek és kerül kidolgozásra, az épületekre vonatkozó részletes szabályozás, a tulajdonosokat terhelő kötöttségek, a védettséggel járó jogok és támogatás módja és mértéke.

126 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 126 Kiemelt helyi védelemre javasolt épületek: Petőfi Sándor utca 9. általános iskola épülete A ladányi polgári iskolát 1912-ben alapították, mely kezdetben több helyen volt kénytelen működni. Később államosították, és között új iskolaépületet kapott ben, az udvaron fúrt ártézi kúttal biztosították a környék, illetve a községi strand vízellátását. A tekintélyes méretű, neobarokk stílusú épület szimmetrikus kialakítású. Szokatlan viszont, hogy nem az épület tengelyében, hanem a középrizalit két szélén találunk egyegy kisebb, de díszes kaput. Bíróság Kossuth utca 30. A járásbíróság 1850 óta működött, mely 1871-ben a Városháza épületébe költözött ban azonban önálló épületet építettek Koch Károly vezetésével, Jablonszky Ferenc tervei alapján, késő eklektikus, barokkos stílusban. A szimmetrikus fő homlokzatú épület jobb oldali rizalitjának díszes pártázatát sajnos már elbontották. Karacs Ferenc Kollégium A városháza régi épülete mellett található a klasszicista stílusban épült ház, amelynek homlokzatán a névadó Karacs Ferenc szobra áll. Dessewffy Elemér kezdeményezésére a Szent Imre Iskolát között építették fel. A névadó Szent Imre szobra ekkor még a főbejárat előtti szoborfülkében kapott helyet, melyet később a katolikus templom kertjébe helyeztek át. Az építésétől egészen a 49-es államosításig leányiskolaként működött. Ezután óvónőképző, gimnázium, majd 1963-tól kollégium. A szomszédos telek felvásárlásával lehetőség nyílt a Városháza épületével történő összeépítésére, mely csakhamar be is fejeződött. A neobarokk stílusjegyeket viselő, a térhez méltóképpen illeszkedő épület jelzésszerűen kilépő rizalitjai szimmetrikusan tagolják a harmonikus homlokzatot. Előtte áll az I. világháborús huszár emlékmű. A nagyvárosháza 1840-ben Püspökladányban nagy tűzvész pusztított. Ekkor Nábrátzky Antal uradalmi ügyvéd javasolta a városnak, hogy vásárolja meg az uradalmi teret településrendezési célzattal. Ezen a téren építették fel 1851-ben a Városháza impozáns, emeletes épületét kései klasszicista stílusban. A városháza épületében kapott helyet a Járásbíróság hivatala. Az 1911-es bővítés után a földszintjén üzleteket alakítottak ki ben újra kibővítették,ezúttal egy déli szárnnyal gazdagodott az épület.

127 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 127 A picula ma Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. A Püspökladányii Hitelszövetkezetet 1903-ban szervezte Kiss Ferenc református lelkész. 1909ben emelték a mai épületet, melyben 1952-ig működtek. Ezután 1987-ig a Nemzeti Bank fiókja lett, majd 1987-ben mai tulajdonosáé. A bank a magyar szecesszió egyik jellegzetességét példázza: hullámzóan íves, dús ornamentikája, melyet a vakolt falon nyerstégla berakással alkottak meg, még a régi, historizáló tömeg kompozíciót díszíti. Az épületet 1992-ben erősen átalakították, lényegében csak homlokzatait hagyták meg. További kiemelt helyi védelemre javasolt épületek Városi rendőrkapitányság épülete A zsidóiskola Bocskai utca 21. A Gólyavár Baross és a Rákóczi utca sarkán Rákóczi utca 39. eklektikus lakóház Rákóczi utca 14. lakóház Kossuth utca 19. Kossuth utca 28. múzeum épülete Petőfi Sándor utca 24. Lakóház Javasolt helyi területi védelem objektuma Rákóczi utca 12. Lakóház Rákóczi utca 41. Lakóház Kossuth utca 15. cívis parasztház Kálvin téri általános iskola Kálvin tér 6. Kálvin téri általános iskola Kálvin tér 3. A katolikus iskola karcagi utca 35. Petritelepi általános iskola karcagi utca 28. Árpád utca 5. Lakóház Kossuth utca 17. Kálvin téri általános iskola Kálvin tér 8. Nagysándor József utca 10. lakóház Báthory Fejedelem utca 1. lakóház Petőfi Sándor utca 19. lakóház Vörösmarty utca 3. lakóház Batthyány utca 27. Lelkészi lakás Egészségügyi utógondozó épülete (Bajcsy Zsilinszky utca 7.) Helyi értéket képviselő de védelemre nem javasolt épületek Kolozsvári utca 16. Lakóház Dózsa György utca 42. Lakóház Toldi utca 37. Lakóház Szondi utca 16. Lakóház Jókai utca 45. Lakóház Jókai utca 6. Lakóház Wesselényi utca 27. Lakóház Bem utca 10. Lakóház Szondi utca 8. Lakóház

128 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 128 Báthory Fejedelem utca 49. Lakóház A természeti környezet helyi védelméről, annak általános szabályairól külön helyi rendelet intézkedik. Püspökladány Arborétum A Püspökladányi arborétum Kaán Károly kezdeményezésére jött létre. Kaán Károly a természetvédelem és az alföldfásítás úttörője volt. Az országos hírű Erdészeti Szikkisérleti Telepet a világon elsőként itt hozták létre. A nyolc hektáros arborétumban körülbelül 650 fajta fa és cserje él. A telepített fák zöme több hazai arborétumból és csemetekertből származik de van Kínából, Dániából és Oroszországból származó faj is. A kocsányostölgy-csoport az alborétum legősibb állománya. Az alföldön ritkaságszámba menő fafajjal, cserjével is találkozhatunk. Többek között vasfával, török mogyoróval, iráni varázsfával, japán cseresznyével, szomorú japán akáccal és kőrissel is. Az arborétum területén kilátó is található, melyről szép kilátás tárul elénk. A kilátó melletti víztározó az arborétumhoz tartozó csemetekertek öntözésére szolgál. Az arlborétumi bemutatóházban Püspökladány élővilágát és a szikfásítási kutatások történetét bemutató állandó kiállítás 1992 óta üzemel. Megközelíthető közúton: Budapest felől a 4-es számú főközlekedési úton, a felüljárótól 500 m-re balra. Hajdúszoboszló felől a 4-es számú főközlekedési úton, a második püspökladányi bekötőútnál jobbra. Nádudvar felől ugyanaz. Berettyóújfalu, ill. Püspökladány felől a 42-es számú főközlekedési, ill. a farkas szigeti bekötőúton. Cím: Püspökladány határa, 4-es úttól északra, Erdészeti Kísérleti Állomás. Hamvas csatorna A település külterületén védett területek találhatók, ilyen például a hosszúháti mezővédő erdősáv és a Hamvas- csatorna melletti tölgyfasor. Mindössze hat kocsányos tölgyfáról van ugyan szó, de mindegyik körülbelül 120 éves, így életkoruk miatt egyértelműen megérdemlik a védettséget. Egykoron a Gatály nevű tanyához tartozó parkban álltak. Sajnos a parkot mára teljesen kivágták és felszántották, mindössze ez a hat matuzsálem tanúskodik a zöld sziget valamikori létezéséről. A fákat, köszönhetően igen jó állapotuknak, erdészeti magtermő helyként is nyilvántartják. Megközelítése egy kicsit körülményes. Püspökladányból Biharkeresztes felé haladva a 7-es km kőnél kell jobbra, Sárrétudvari felé letérni. Innen 2 kilométerre, az első csatornánál szintén jobbra kell térni, hogy 300 méter után megérkezzünk a tölgyeshez. A tölgyfák helyi védelem alatt állnak. Hosszúháti mezővédő erdősáv(ok) A védett mezővédő erdősávokat a Püspökladányt Hosszúháttal összekötő út mellett, a vasúti átkelőtől 7km távolságban találjuk. A 25 hektár kiterjedésű, húsz méter széles, alapvetően kocsányos tölgyekből álló sávrendszer 1981-től élvez védelmet. A hosszúháti mezővédő erdősávok erdészeti és agrártörténeti szempontból is figyelmet és védelmet érdemelnek. A 25,3 ha területen elhelyezkedő természeti érték helyi védettséget élvez.

129 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Az élet- és környezetminőség javításának elsődleges feltétele a közlekedés okozta ártalmak csökkentése. A környező településeket Püspökladánnyal összekötő utak a várost övező országos főutakba torkollnak, zavaró átmenő forgalmat is bevonva a város belterületébe, balesetet, zaj- és légszennyezést okozva. A külterületi gazdasági utak minőségét a kerékpárú-hálózattal együtt kell javítani. Rendeltetés, funkció A gazdasági, ipari funkciójú területek ne terheljék a belterületet, akár a nehézkes megközelítés miatt is. Közúton egyszerűen megközelíthető külterületen, gazdasági területhez csatlakozóan célszerűbb az elhelyezésük, fejlesztésük. o mert feltárás szempontjából kedvezőbb pozícióba kerül, o pozitív változást idéz elő a jelenlegi lakókörnyezetbe, o értékes terület szabadul fel, gazdaságosabb hasznosításra. A piac számára a használók és üzemeltetők által is könnyen elérhető helyet kell kijelölni, akár a központban is lehet. A belső központmag funkcionális túlzsúfoltságának hatására az intézmények a külsőbb részekbe települnek, ami kedvező folyamat, még akkor is ha a lakosság részére elérhetőségük bonyolultabb Nem kívánatos ipari telephelyek és a lakó területek konfliktusának oldása iparterületre történő telepítéssel lehetséges. A turizmus fejlődését preferálni kell, nemcsak kedvező területválasztással, funkcióválasztással, hanem a kiszolgáló intézmények biztosításával is. Értékén alulhasznosított területek felszámolása, vagy rekultiválása a település megítélése szempontjából, és az itt élők életminőségének javítása céljából fontos fejlesztési feladat. Tájhasználat Elhagyott telephelyeket rehabilitálni, megszűnt hulladéktárolókat rekultiválni kell. Csapadékvíz, belvíz elvezetését meglévő árkok tisztításával, újak építésével kell megoldani. Öntözőcsatorna hálózatot tovább kell fejleszteni. A falusi turizmus fejlődését akadályozó kedvezőtlen területhasználatokat meg kell szüntetni. akadálya. A természeti értékek (mesterséges tavak, természetes vizek, kunhalmok, régészeti területek) bemutathatóságának és védelmének konfliktusa oldása szükséges, a természeti, -(öko) turizmus fejlesztési feltételeinek biztosítása céljából. A környezet konfliktusait gyakorlatilag az illeszkedés problémakörén belül kell kezelni. A fejlesztési elképzeléseket befolyásoló ellentétek: a meghatározó településkép kiterjesztése, a védelemre érdemes, építészetileg egységesebb területek és az azokkal azonos pozícióban lévő jelen állapotában építészetileg összhangban nem lévő, építészetileg eltérő építési felfogást tükröző, alulhasznált, ill. leromlott területek.

130 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 130 A történeti hagyományokat és építészeti léptéket követő összhang megteremtését - városi szintű illeszkedést, harmonikusabb, építészetileg egységesebb településkép kialakítását eredményező átépítésekre kell törekedni. A fejlesztések során a gazdasági és társadalmi tényezők együttes javításával lehet eredményeket elérni. A vizsgálat megállapításai: Lakóterületek: a belterület laksűrűsége és a népesség alakulása nem teszi szükségessé új lakóterületek kijelölését. Rendelkezésre állnak olyan területek, melyek belterületbe vonása megtörtént, itt rengeteg beépítetlen telek és foghíj található. A bevont területek telkei zömmel önkormányzati tulajdonban vannak, szerencsésen képezi a tartalékterületet a hosszú távú fejlesztési igények esetére. Vegyes intézmények centrálisan helyezkednek el a belterület ellátási súlypontjaiban, - ezek zömmel magántulajdonú telkeken magántulajdonban vannak, fejlesztésük szintén a magánszféra kezében van és marad. Gazdasági, ipari, kereskedelmi hasznosításra a területet belterület szélein kell biztosítani a szigorodó környezetvédelmi szempontok, szemlélet miatt. A fejlesztés ezen alap elhatározásait rögzíti a településrendezési eszköztár, ha ezek érvényesítésére törekszik a település vezetése, lakossága és a civilszféra (befektetők, beruházók) akkor lényegében kevés konfliktussal, az együttdolgozás folyamán hatékonyan fejlődhet a város.

131 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Városkörnyéki közúthálózat Közúti közlekedés A már ismertetett főúthálózati elemeken kívül a közúthálózati szempontból csomóponti szerepű város a környező településekkel északi (Baross utca) irányban a j. Püspökladány Nádudvar - Hajdúszoboszló, délnyugati (Kossuth Lajos utca) irányban 211. j. Püspökladány Szerep - Sárrétudvari összekötő utakon áll még kapcsolatban. A nagytávú elképzelések szerint az Országos Területrendezési Terv (OTrT) tartalma alapján az M4 autópálya megépítésén túl Püspökladányt érintően nincs tervezve új nyomvonalú országos jelentőségű közlekedési fejlesztés. A megyei területrendezési tervében egy déli (pontosabban nyugati-déli-keleti) elkerülő út jelenik meg, ezt országos főútinál alacsonyabb útkategória besorolással lehet megvalósítani. A városi településszerkezeti tervben a déli elkerülő út és a keleti elkerülő út nem folytonos vonalban szerepel. A kormány 2020-ig terjedő fejlesztési céljai közül a térséget elsősorban az itt elágazó nemzetközi vasútvonalak fejlesztése érinti. Az M4 autópálya megvalósítása után remélhető. Az szakminisztérium álláspontja szerint a korábban napirendre vett keleti elkerülő út szerepét az M4 autópálya (mivel az új nyomvonali megoldást nyert) be fogja tölteni, így a 42. és a 4. sz. főutat összekötő külön elkerülő út megépítése indokolatlan. Az M4 releváns szakaszának előrehozott megépítése fontos, vizsgálandó felvetésnek értékelhető. 80. térkép: Püspökladány városi közúthálózata Forgalmi jellemzők A városi hálózat fő elemei az országos közúthálózat települési átkelési szakaszaival jelentős részben egybe esnek, de fontos városi főutak, főbb gyűjtőutak például a Baross G. u. és Kazinczy F. u. is önkormányzati kezelésben vannak. Az úthálózat városrészenként eltérő, többnyire a földrajzi adottságokhoz (pl. vasúthálózat) alkalmazkodó. Az utcahálózat több helyen, pl. a Kossuth L. u. térségében szabálytalan, tervezetlen jelleget ölt. A város jelentősebb területein azért a lakóutak szabályos alakzatban épültek, a fő- és gyűjtőutak mentén körülbelül

132 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 132 Forgalmi jellemzők párhuzamos és merőleges elrendezéssel. Helyenként az utcák nagyobb tömböket fognak közre, ezek belső része építményektől mentes, ahol gazdálkodásra alkalmas kertek vannak. Az egyes utcák keresztmetszeti kialakítása változatos képet mutat, a viszonylag szűk beépítés ugyanúgy előfordul, mint a szélesebb utcaalakítás. A városközpontot lényegében keresztezi a tranzit teherforgalommal terhelt 42. sz. főút, ami a belvárosi funkciók minőségét jelentősen lerontja. Nagyobb termelőegységek, üzemek a város északi, északkeleti részén, a vasútállomás térségében vannak. A város belső területeit érintő zajés levegőszennyezés szempontjából nem a helyben keletkező tehergépkocsi-forgalom a meghatározó. Püspökladány a belterületi önkormányzati utak közül 71,0 km kiépített és 10,3 km kiépítetlen. A településen 2,3 km kerékpárút van. A nyilvántartás szerint a kiépített járdák hossza 110 km, kiépítetlen 2,9 km. A város 2013-ban az utak és járdák fejlesztésre nem költött, azok fenntartására 2,1 MFt-ot, üzemeltetésére 6,6 MFt-ot fordított. A városhoz vezető utak állapota nem kielégítő és felújításra szorulnak a város helyi útjai is. A város útjai, úthálózata az elmúlt évtizedben keveset változtak. A közelmúltban nagyobb közlekedési fejlesztési projekt nem történt, jelentősebb útfelújításra került sor a 4. sz. és a 42. sz. főúton. A várost érintő országos közúthálózati elemek forgalmi terhelését az alábbi ábra mutatja. A térségi tranzitáramlatok közül a Szolnok - Debrecen irányú és a Szolnok - Ártánd irányú forgalom a legnagyobb (mindkettő körülbelül azonos mértékű). A 4. sz. főút forgalma elkerüli, de a 42. sz. főúté keresztezi a települést. A város a 42. sz. főút belterületi szakaszán rendelkezik 4 sávos kialakítású útpályával, a tervezett autópálya-fejlesztés figyelembevételével további kapacitásbővítési igény nem mutatkozik. Az autópálya megvalósításáig terjedő időszakban a forgalom zavartalanabb lefolyása érdekében a csomóponti megoldások felülvizsgálata elsődleges. 81. ábra: Püspökladány főbb útjainak forgalmi terhelése Forrás: Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma c. kiadvány adataiból szerkesztve ( MK NZrt.) Közlekedésbiztonság Az alábbi ábra Püspökladány közúti közlekedésbiztonsági helyzetét szemlélteti az utóbbi évek személyi sérüléses balesetei alapján. A évi baleseti statisztikai adatok alapján a városi úthálózat több pontján baleseti sűrűsödési helyeket találunk. Közlekedésbiztonsági szempontból vizsgálatba vonás indokolt a városi főúthálózat több pontját illetően, legfőképp a 42.

133 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 133 sz. főút belvárosi szakaszánál. A városban forgalomcsillapított zóna is van, ami a Honvéd utcát, Hajdú-Kismeter utcát, Damjanich utcát, Jog utcát foglalja magában. Emellett teherforgalmi korlátozott övezet is ki van jelölve. 82. ábra: Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek Városi közúthálózat Forrás: KKK Az utak forgalmát a csomópontokban közúti jelzőtáblákkal és burkolati jelekkel szabályozzák. A városban jelzőlámpás forgalomirányítás van a 42. sz. főút öt csomópontjában, körforgalom működik három csomópontban (pl. a Tesco bejáratánál, illetve a Táncsics M. u. - Rákóczi u. csomópontban). A városon belüli közúti-vasúti keresztezések (7 db) eddig szintbeniek voltak (de a településtől nyugatra a 4. sz. főút külön szintben keresztezte a vasutat). A Püspökladány-Szajol közötti vasúti beruházás során eddig a Mikszáth utcán (a volt sorompós szintbeli átjáró helyett) gyalogos és kerékpáros aluljáró épült. A vasúti vonal átépítésének része még a Baross utcán egy nagyobb, a gépjárműforgalom számára is alkalmas aluljáró építése. 83. ábra: Javasolt forgalomtechnikai fejlesztések

134 Szgk/1 000 lakos Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 134 Az alábbi diagram a KSH adatai alapján mutatja a település motorizációjának alakulását. Látható, hogy az főre eső személygépjárművek száma egy évtizeddel ezelőtt és jelenleg is lényegesen alacsonyabb az országos és a térségi átlagnál. Eközben azonban felzárkózó tendencia érzékelhető. 84. ábra: Motorizáció alakulása Év Magyarország Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye Püspökladány Forrás: KSH Parkolás A város parkolóhelyekkel összességében viszonylag jól ellátott. A város központjában azonban a gépkocsik elhelyezése az üzletek előtt több sok helyen nincs biztosítva, illetve a parkolók kapacitása nem megfelelő. A városban összesen 400 db parkolóhely kiépült ki. Az új építésű szolgáltató létesítmények környezetében megépültek a parkolók. Fizetős parkoló nincsen. A központtól távolabb a parkolásra alkalmas sávot (több kivételtől eltekintve) többnyire a zúzottköves, illetve földpadka jelenti Áruszállítás A város és térsége teherszállítási jellemzőiről kevés számszerű információ áll rendelkezésre. Így például a helyi vasútállomást érintő tehervonatok mennyiségéről sincs számszerű adat. A 100-as számú vasútvonal az egyik legjelentősebb teherforgalmú vonal az országban. A vasúti áruszállítási tevékenység nagyobbrészt a város gazdasági életétől független. A helyi áruforgalom kezelésére, átrakására a vasútállomás felkészült: az állomáson oldalrakodó (raktárral), valamint nyílt rakodó található. A rakterület burkolt és kivilágított. Az állomásból sajátcélú vágányok (iparvágányok) is kiágaznak. A helyi teherszállítást indukáló üzemek és kereskedelmi egységek túlnyomórészt közúti teherszállítással oldják meg beszerzési és árutovábbítási feladataikat, azonban ebből fakadóan nem mutatkozik kiugróan nagy, koncentrált teherfogalom a város érintett területein.

135 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Közösségi közlekedés 85. ábra: Helyközi közösségi közlekedési megállóhelyek Forrás: NKS országos modell, bemenő adatok: 2011/2012. évi autóbusz és vasúti menetrendek Autóbuszos infrastruktúra Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés Autóbuszos közösségi közlekedés A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Hajdú Volán Zrt. látja el, a közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. A Hajdú Volán Zrt. az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (ÉMKK Zrt.) egyik alapítója. A város rendelkezik közvetlen járatokkal mind a megyeszékhely és regionális központ Debrecen (napi 80 induló járat, menetidő 00:25 00:33 között), mind Miskolc (napi 19 induló járat, menetidő 01:35 01:43 között) felé. Budapestre nem közlekednek közvetlen járatok. 86. ábra Püspökladány és környékének helyközi autóbusz hálózata

136 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 136 Helyi autóbusz közlekedés Püspökladány és környéke Volán hálózatát elemezve látható, hogy a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A kisebb településeken jellemzően 1-2, a nagyobbakon ennél több megállóhely található. Püspökladányban a helyközi megállóhelyek döntő többsége a 42. sz. főút, valamint a j. és a j. összekötő utak belterületi szakaszán helyezkedik el. Püspökladány közigazgatási területén 13 helyközi megálló található. A település központja, az oktatási és közintézmények, valamint a fürdő közvetlenül elérhetőek a környező kisebb településekről, melyekkel a helyközi járatok jó kapcsolatot biztosítanak. Fontos az átmenő forgalom (a Kecskemét - Karcag Debrecen útvonalon haladó járatok érintik a települést. A város helyközi megállóiban jellemzően legalább óránként áthalad helyközi busz, a forgalmasabb helyeken (Vasútállomás, Bocskai u. 23 és 63) járat áll meg egy munkanapon, a kisebb megállókban db. Az autóbusz állomáson (Püspökladány autóbuszváróterem), egy átlagos munkanapon kb. 62 járat indul vagy halad át. A helyi közösségi közlekedési szolgáltatást a SZIA 2000 Bt. látja el, hálózata érinti az összes városrészt, az egyes területek kiszolgálási szintje kisebb különbségeket mutat. A menetrendben összesen 3 helyi viszonylat szerepel, a járatok egy része kizárólag iskolai előadási napokon közlekedik. A napi indított járatok száma 53. Mindegyik viszonylat érinti az autóbusz állomást és a vasútállomást is, lehetővé téve az átszállást a helyközi járatokra és a vasútra. Jó összeköttetést biztosítanak a nyugati városrészekkel (Petritelep), a fontosabb közintézményekkel és a fürdővel is. Az északon elhelyezkedő Újtelep városrész kapcsolata is bizosított, de mindössze napi 2 járattal. A települést érintő vasútvonalak, hálózati kapcsolatok Vasúti közösségi közlekedés Püspökladány vasúti csomópont, a 100-as számú Budapest-Nyugati pu. Szolnok Szajol Debrecen Nyíregyháza Záhony országhatár vasútvonalból itt ágazik ki a 101-es számú Püspökladány Biharkeresztes országhatár és a 128-as számú Kötegyán Vésztő Püspökladány vasútvonal. A 100-as és 101-es számú vasútvonal is a transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pálya besorolású nemzetközi jelentőségű vasútvonal. A 100-as számú vasútvonal a Fővárost köti össze a nagy jelentőségű Záhony határátkelővel és csomóponttal, érintve Magyarország második legnépesebb városát, Debrecent, illetve több fontos vasúti csomópontot (Cegléd, Szolnok, Szajol, Nyíregyháza). A vasútvonal kelet-nyugati irányban szeli át az ország keleti felét. Záhony jelentőségét az adja, hogy itt találkozik a volt szovjet területen elterjedt 1520 mm-es széles nyomtávú, valamint a normál nyomtávú vasúti hálózat. A nemzetközi jelentőségű vasúti fővonal a TEN-T core passengers network (törzshálózat) és a RFC6, Mediterranean szállítási folyosó része. A 100-as számú vasútvonal Budapest-Nyugati pu. Tuzsér szakasza kétvágányú, onnantól egyvágányú, Budapest-Nyugati pu. Záhony között villamosított, a Záhony Záhony országhatár szakasz dízelvontatású. Az engedélyezett sebesség Budapest-Nyugati pu. Kőbánya-Kispest között 80 km/h, Kőbánya-Kispest Záhony között 120 km/h, Záhony és Záhony országhatár között pedig 100 km/h. Az engedélyezett tengelyterhelés 21,0 t (kivéve a Kőbánya- Kispest Vecsés és az Albertirsa Szolnok szakaszokon, ahol 22,5 t), a vonalra engedélyezett vonathossz 750 m (kivéve a Szajol Püspökladány szakaszt, ahol csak 700 m). A vonal Kőbánya-Kispest (kiz.) Szolnok (kiz.) között nagyrészt átépült (egyes állomásközök kimaradtak a teljes felújításból), a GSM-R rendszer és a rá épülő ETCS L2 rendszer kiépítése jelenleg zajlik, ezek átadása után a sebesség felemelhető lesz Albertirsa Cegléd között

137 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 137 Vasúti szolgáltatás 140 km/h-ra, Cegléd Szolnok között 160 km/h-ra. Szajol állomás átépült. A Szolnok (kiz.) Szajol (kiz.) és a Szajol (kiz.) Püspökladány (bez.) szakasz teljes átépítése 160 km/h-ra és 22,5 t tengelyterhelésre, és 750 m-es vonathosszra jelenleg is folyik, párhuzamosan a GSM-R és az ETCS L2 telepítésével. A felújítás része Püspökladány állomás átépítése. A vonal további fejlesztése várható a közötti EU költségvetési ciklusban Püspökladány és Debrecen között, illetve a teljes 100-as vonalon GSM-R rendszer kiépítése. A Püspökladány-Szajol közötti vasúti infrastruktúra felújítása az új Széchenyi Terv keretében uniós támogatással valósul meg. A Püspökladányt érintő munkálatok közül kiemelhető, hogy a Mikszáth utcán a volt sorompós szintbeli átjáró helyett gyalogos és kerékpáros aluljáró épült. A beruházás első ütemében a nyíltvonali pályaszakaszok cseréjét végzték a kivitelezők, ám ezt követően hozzákezdtek az állomások átépítéséhez is. A vasúti vonal átépítésének része a Mikszáth utcai gyalogos és kerékpáros aluljáró kialakítása mellett a Baross utcán egy nagyobb, a gépjárműforgalom számára is alkalmas aluljáró építése. A 101-es számú vasútvonal a fent bemutatott 100-as számú vasútvonalból ágazik ki Nagyvárad, Kolozsvár (Románia) felé, Biharkeresztesnél lépve át az országhatárt. A vasútvonal funkciója a helyi áru és utasforgalom, valamint az átmenő személy- és teherforgalom lebonyolítása. A közelmúltban került felújításra a vonal egyik jelentős műtárgya, a Berettyó híd. A vonal fejlesztése (és egyben villamosítása is) tervbe van véve. A 101-es számú vasútvonal végig egyvágányú, dízel vontatású, az engedélyezett sebesség 100 km/h, az engedélyezett tengelyterhelés 21,0 t, a vonalon közlekedtethető vonathossz 750 m, a vonalon vonatbefolyásolás nincs kiépítve. A regionális vasúti pálya besorolású, 128-as számú vasútvonal Békés megye észak-keleti és Hajdú-Bihar megye dél-nyugati szélét tárja fel, közelítőleg észak-déli irányban. A vasútvonal funkciója a helyi áru- és utasforgalom lebonyolítása. A 128-as számú vasútvonal végig egyvágányú, dízel vontatású, az engedélyezett sebesség km/h, a vonalon közlekedtethető vonathossz 300 m, a vonalon vonatbefolyásolás nincs kiépítve. Az engedélyezett tengelyterhelés Kötegyán és Vésztő között 17,5 t (sebességkorlátozással), Vésztő és Szeghalom között 12,0 t, Szeghalom és Püspökladány között pedig 21,0 t. Püspökladány területén egy vasútállomás (Püspökladány állomás) és két megállóhely (Püspökladány-Vásártér és Ürmöshát megállóhelyek) található, az utóbbi kettő szolgálati hely a 128-as számú vasútvonalon helyezkedik el, míg Püspökladány állomást mindhárom vasútvonal érinti. Püspökladány állomáson egy átlagos munkanapon a 2014/2015. évi menetrend alapján 127 személyszállító vonat áll meg. Az állomáson az állomást érintő valamennyi személyszállító vonat megáll. Az állomást napi 4 pár nemzetközi vonat érinti: a Debrecen Bécs viszonylatú HORTOBÁGY EC, a Budapest Püspökladány Brassó viszonylatú HARGITA és CORONA IC, valamint a Budapest Kijev viszonylatú LATORCA IC. Belföldi IC vonatok közül a vonalon 2 órás ütemes menetrendben közlekednek a Budapest- Nyugati Nyíregyháza/Záhony viszonylatú vonatok, melyekkel együtt a kör IC vonatok (Budapest-Keleti Miskolc Nyíregyháza Debrecen Budapest-Nyugati) órás ütemű közlekedést biztosítanak Budapest és Nyíregyháza között. A 100-as vonali sebesvonatok 2 órás ütemben közlekednek Budapest-Nyugati pu. és Záhony között (a reggeli és esti időszakban egyes vonatok csak Budapest-Nyugati pu. és Debrecen, illetve Nyíregyháza között közlekednek). A 100-as vonali személyvonatok is napközben kétórás ütemben járnak, nagy részük Cegléd és Záhony között (néhány vonat egészen Budapest-Nyugati

138 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 138 Elhelyezkedése, megközelíthetősége Kereskedelmi létesítmények Utasforgalmi létesítmények Elhelyezkedése, megközelíthetősége Utasforgalmi létesítmények Problémák pályaudvarig közlekedik). Csúcsidőszakban további személyvonatok közlekednek Debrecen elővárosi forgalmában (Szolnok, Püspökladány és Debrecen, Nyíregyháza, Záhony között). A 101-es számú vasútvonalon a napi 2 pár nemzetközi IC vonaton kívül alapvetően órás ütemben közlekednek a Püspökladány Biharkeresztes viszonylatú személyvonatok (a délelőtti órákban több ütem is kimarad mindkét irányban). A 128-as számú vasútvonalon 2 órás ütemben közlekednek a Püspökladány Szeghalom viszonylatú személyvonatok (a reggeli időszakban egy vonatpár Dévaványáról indul, illetve oda érkezik, egy hajnali páros vonat pedig egészen Vésztőtől közlekedik). A személyvonatok Ürmöshát megállóhelyen nem állnak meg. A 100-as és 101-es vonal vonatai kiváló összeköttetést biztosítanak a megyeszékhely, Debrecen, illetve a Főváros felé, továbbá pl. Szolnokra, Nyíregyházára, Berettyóújfalura. Ezen kívül napi néhány közvetlen eljutási lehetőséget kínálnak pl. Bécsbe, Győrbe, Kolozsvárra, Nagyváradra, Brassóba, Kijevbe. A menetidő Debrecenbe perc, Budapestre (Budapest-Nyugati pályaudvarra) 2 óra 6 perc és 2 óra 28 perc között adódik. Berettyóújfalura a menetidő perc, Szeghalomra perc. Püspökladány vasútállomás igen jelentős utasforgalommal rendelkezik, ezen kívül a 100-as számú vasútvonal az egyik legjelentősebb teherforgalmú vonal az országban Püspökladány állomás Püspökladány vasútállomás korlátlan utas- és áruforgalomra berendezett elágazó állomás a 100-as számú vasútvonal Karcag (15,4 km) és Kaba (11,0 km) állomásai között, Budapest- Nyugati pályaudvartól 178,7 km-re. Püspökladány állomás Püspökladány északi részén helyezkedik el, lakott területek, ipari területek és beépítetlen zöldterületek között. Megközelíteni a település központja, illetve a 42. sz. főút felől a j. állomáshoz vezető úton át lehet. Püspökladány állomáson oldalrakodó (raktárral), valamint nyílt rakodó található. A rakterület burkolt és kivilágított. Továbbá az állomásból sajátcélú vágányok is kiágaznak. Az átépítés során az állomási előtéren (településközpont felőli oldal) korszerű P+R és B+R parkoló létesül, valamint autóbusz megállók. Az állomáson korszerű, széles, sk+55 cm magasságú, akadálymentes, térkő burkolatú peronok épülnek, melyek aluljárón át közelíthetők meg. A felújításra kerülő felvételi épületben pénztár, váróterem, illetve WC, működik, az állomáson korszerű hangos és vizuális utastájékoztatás kerül telepítésre Püspökladány-Vásártér megállóhely A szolgálati hely Püspökladány nyugati részén, lakóterületek és ipari területek között található. Megközelíteni a Karcagi út Árpád utca felől lehet. Az előtéren a módváltáshoz használható létesítmények (személygépjármű parkoló, kerékpártároló, autóbusz megálló) nincsenek kiépítve. A megállóhelyen balesetveszélyes, alacsony, sk+15 cm magasságú, nem akadálymentes, kavicsburkolatú peron található, mely szintben közelíthető meg. A megállóhely ún. táblás megállóhely, azaz felvételi épület (sem jegypénztár, WC, váróterem) nincs, csak esőbeálló van. Probléma a színvonalas (és akadálymentes) utasforgalmi és utastájékoztatási létesítmények hiánya.

139 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Ürmöshát megállóhely A szolgálati hely a várostól mintegy 6 km-re délre, a j. Püspökladány Sárrétudvari összekötő út mentén található. A személyszállító vonatok már nem állnak meg itt, a megállóhely nem üzemel Kerékpáros közlekedés A kerékpárosok aránya, jelenléte meghatározó a város közlekedésében, ezt többek között az mutatja, hogy a helyben közlekedők közül csaknem 50% kerékpározik. A településen a nyilvántartás szerint mindössze 2,3 km kiépített kerékpárút van (Rákóczi út, Baross u.), emellett azonban jelentősebb hosszban elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút is ki van jelölve. Lényegében megoldott a kerékpáros kapcsolata a különálló Északi lakótelepnek, és a nyugati városrésznek. A párhuzamos kisforgalmú gyűjtő- és lakóutak jól használhatók a helyi kerékpározáshoz. A belvárosban forgalomcsillapított zóna is segíti a kerékpárosokat. A kerékpárosok számára van elegendő kerékpártámasz, azonban azok elhelyezése nem ad megfelelő lefedettséget. A vasútállomásnál az előtérben (településközpont felőli oldal) B+R parkoló létesül. A nagytávú országos kerékpáros törzsúthálózat nem keresztezi a várost, a megyei hálózat viszont feltárja azt. A településszerkezeti terv szerint kerékpáros útvonalak létesülnének a jövőben a 42. sz. és a 4211 jelű országos közutak belterületi szakaszai mentén, valamint a vasútállomás irányában az Északi lakótelepig, illetve kelet felé a 4. sz. főútig. A város a kerékpárút-fejlesztést célozva tanulmánnyal rendelkezik. 87. ábra Kerékpárút tervek

140 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Gyalogos közlekedés A településen kiépített járdák hossza 110 km, kiépítetlen 2,9 km. Az utcák egy részében csak egyoldali járda van, a kiépített járdák is helyenként elhanyagoltak. A központ déli negyedében a gyalogosok biztonságát forgalomcsillapítás segíti. A városközpontban jelentős sétáló-pihenő övezet, kikapcsolódást biztosító elkülönített gyalogos zóna nem létesült. A gyalogosok tájékozódását segítő jelzések elhelyezésére (pl. fontos utcák, intézmények turisztikai célú táblázása) van példa, de a tájékoztatás hiányosnak tekinthető Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos javaslatok //Ebbe a fejezetbe további javaslatok kerülhetnek (önkormányzat, közösségi közlekedési szolgáltatók (MÁV, Volán stb.), parkoló üzemeltetők, társadalmi szervezetek, érdekképviseletek javaslatai. Tervezett, előkészítés, ötlet szintjén álló közlekedési fejlesztések és elképzelések bemutatása mód szerinti és/vagy területi bontásban.)// A fentiekben tapasztaltak összefoglalásaként a következőkben összegezzük a városban tapasztalható, közlekedési vonatkozású fejlesztési igényeket. A város közlekedési rendszerének előzetesen megmutatkozó fejlesztési igényei: M4 autópálya tehermentesítést biztosító szakaszának megépítése (nem önkormányzati fejlesztés), az átmenő forgalom korlátozása belterületi kerékpáros közlekedést segítő fejlesztések (több/igényesebb/fedett/őrzött tároló, a hiányzó kerékpárút-szakaszok, pl. Petri telep felé, Kálvin tér felé, továbbá a Táncsics M. utcában és a Vasút utcában) külterületi kerékpárút kiépítése, elsősorban Sárrétudvari felől vasútállomás és környezetének revitalizációja (folyamatban) gyűjtőutak fejlesztése nemzetközi vasútvonalak fejlesztése (folyamatban) út- és forgalomtechnikai korrekciók, balesetveszélyes csomópontok átépítése, kisebb fejlesztések, forgalomcsillapítás építése

141 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 141 újabb burkolt parkoló felületek létrehozása 4-5 számjegyű mellékutak felújítása (nem önkormányzati fejlesztés) belterületi gyűjtő utak és lakó utak felújítása forgalomcsillapított szakaszok és övezet létrehozása 1.16 Közművek állapota és energiahatékonyság Víziközművek A hazai víziközmű ellátás, szolgáltatás aktuális és jövőbeni feladatokat jelentő súlypontjai az üzemelő és távlati vízbázisok biztonságba helyezése, az ivóvízellátás vízminőségi problémáinak rendezése, a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás fejlett európai országokhoz viszonyított elmaradásának megfelelő ütemben történő felszámolása a vízbázisvédelem szempontjaira is figyelemmel és a megújult szabályozásoknak megfelelő víziközmű szolgáltatási struktúra, díjrendszer kialakulása. A település területén a a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. végzi a vízellátási és csatornázási feladatokat. A Vízműtelep Püspökladányban található, aminek a napi kapacitása 2500 m3/nap, az ellátott települések: 1 Ellátott népesség fő). Ivóvíz, vízbázis Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó, ipari, tűzoltó, öntözővíz és termálvíz hasznosítás) A 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet értelmében az ivóvízminőségű, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló igénybe vett, vagy távlati hasznosítást szolgáló közcélú vízbázisok esetén, ahol a védőidomnak van felszíni metszete, akkor védőidomot, védőövezetet kell kijelölni. Minden más esetben a védőidom, védőterület kijelölhető. 88. ábra Püspökladány vízbázis Forrás:

142 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 142 Ivóvízellátás A Püspökladány ivóvízellátása felszín alatti vizekből történik. A mélyfúrású kutakból búvárszivattyúval kitermelt ivóvizet magasabb gáz és arzéntartalma miatt a felhasználás előtt tisztítani kell. A víztisztítási technológia többnyire az arzén koncentrációjának az Európai Unió által előírt határérték csökkentését foglalja magában. Az elmúlt időszakban, a településen évről évre emelkedett a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma. A bekötött lakások száma 2000-ben 5700db, 2005-ben 5901 db, 2013-ban 5993 db volt. Az ivóvízhálózatba 2001-ben a lakások 97,00%-át, 2005-ben 99,44%-át, 2013-ban pedig 100%-át bekapcsolták az ivóvízvezeték-hálózatba. Termálvízhasználat A városban a múlt század elején bukkantak termálvízre ba átadásra kerület a Püspökladányi Gyógyfürdő centrum ben regionális gyógyfürdő minősítést kapott. Az egész évben üzemelő komplexum gyógyvize 1068m mélyről feltörő nátrium-kloridos, hidrogénkarbonátos, jódos, brómot is tartalmazó termálvíz. 36. táblázat: Ásványi- Gyógyvíz vizsgálati eredmény Kálium (K+) 0,8 0,02 0,05 Nátrium (Na+) ,5 92,67 Ammónium (MH4+) 11,1 33,5 1,72 Kálcium (Ca2+) 26,5 1,32 3,65 Magnézium (Mg2+) 8,3 0,69 1,91 Vas (Fe2+) 0,1 0 - Mangán (Mn+) Kationok összege , Nitrát ( NO3- ) Nitrit ( NO2 ) Clorid ( Cl- ) ,16 44,18 Bromid ( Br- ) 1,2 0,02 0,06 Jodid ( I- ) 3,6 0,03 0,09 Fluorid ( F- ) 0,03 0,02 0,06 Szulfát ( SO4- ) 12 0,25 0,73 Hidrogénkarbonát ( HCO3- ) ,8 54,79 Szulfid ( S2- ) 0,36 18,8 54,79 Összes foszfát ( PO4- ) 0,33 0 0,03 Anionok összege , forrás:

143 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 143 Szennyvízgyűjtő hálózat Szennyvíztelep Szennyvízkibocsátás Csapadékelvezetés Szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés; felszíni vízrendezés Püspökladányban a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. működteti a csatornázási szolgáltatást. A településhez tartozó szennyvíztisztító telep kapacitása 2500 m3/nap, az ellátott népesség: fő, a csatornahálózat hossza 95 km. A szennyvízgyűjtő hálózatba kapcsolt lakások száma folyamatosan emelkedik. A bekötött lakások száma 2000-ben 1926 db, 2005-ben 3416 db, 2013-ban 3645 db volt. A város szennyvízgyűjtő-hálózatába 2000-ben a lakások 32 %-át, 2005-ben 57 %-át, 2013-ban pedig 60%-át bekapcsolták. (forrás: Püspökladány Város Önkormányzata vízi közmű rendszerének gördülő fejlesztési terv javaslatáról) A város szennyvizét feldolgozó tisztítótelep kapacitása 2500m3/nap, a tisztított szennyvíz mennyisége 912 ezer m3/év. Az alkalmazott tisztítási technológia mechanikai tisztítást követően, eleveniszapos biológiai tisztítás zajlik, a szennyvíztelepen. (forrás: Püspökladány Város Önkormányzata vízi közmű rendszerének gördülő fejlesztési terv javaslatáról) A csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizek tisztítás után általában felszíni víz befogadóba kerülnek. A tisztított szennyvizek biológiailag bontható szerves anyagot, növényi tápanyagokat és kisebb mennyiségben előforduló egyéb anyagokat (nehezen bontható szerves vegyületeket, sókat, fémeket, esetenként toxikus vagy hormonháztartást befolyásoló anyagok) is tartalmaznak. A szerves- és tápanyagok vonatkozásában a felszíni vizek közvetlen terhelését legnagyobb arányban a kommunális szennyvízbevezetések okozzák. A vízi ökoszisztémák ezeket az anyagokat általában a terhelés nagyságától és a befogadó vízhozama által biztosított hígulás mértékétől függően képesek tolerálni. A kommunális szennyvizek kibocsátása a szennyvíztisztító telepen történt tisztítást követően a A- I jelű befogadóba, majd végül a Hortobágy-Berettyó csatornába történik. A kibocsátott szennyvíz mennyisége 912 ezer m3/év, hatása a befogadóra jelentős. (forrás: Püspökladány Város Önkormányzata vízi közmű rendszerének gördülő fejlesztési terv javaslatáról) A belterületi vízrendezés kifejezetten önkormányzati feladat és a települések felszíni vizeinek az elvezetésével foglalkozik. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdése tartalmazza a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat, melynek 11. pontja szerint az önkormányzat feladata a helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás. A települések belterületén elvégzendő vízrendezési munkákat befolyásolják a települést jellemző körülmények, mint például a település szerkezete, vízhálózata, hidrológiai jellemzők, lejtési viszonyok, talajtani adottságok, stb. A település szerkezete, beépítettsége nagyban meghatározza a vízrendezési művek vonalvezetését, a nyílt vagy zárt rendszerű árkok, csatornák kialakítását. A sűrűn lakott, burkolattal ellátott helyeken a zárt rendszerek szükségesek (bár számos hátrányt hordoznak), míg a laza - falusias vagy zöldövezetes településeken a nyílt, tájba illő vízelvezető árkok kialakítása javasolt.

144 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 144 Az ivóvíz hálózat, illetve a vízi közmű rendszer jelentős részének az életkora mára elérte vagy meg is haladta a tervezett élettartamot, ezért az üzemeltetésük veszélyezteti az ivóvíz ellátást. A berendezések állapota a folyamatos karbantartási munkálatok ellenére is romlik, ezért a felújítási munkálatok elvégzése elengedhetetlen a jövőben. Kiemelkedő cél a Víz Keretirányelv alapelveinek és a fenntartható vízkészlet gazdálkodás érvényesülésének a biztosítása. (forrás: Püspökladány Város Önkormányzata vízi közmű rendszerének gördülő fejlesztési terv javaslatáról) Energia Elektromos energia Energiagazdálkodás és energiaellátás Püspökladányban az áram ellátást az E-ON, a gáz szolgáltatást a TIGÁZ a távhő szolgáltatást a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. biztosítja. Villamosenergia-ellátás ellátottság 100 %-os, az esetleges többletkapacitások rendelkezésre állnak. A hálózatok többsége szabadvezetékes, mind KÖF, mind KIF oldalon, amely a jelenlegi követelményeket kielégítik. A transzformátor állomások a szabadvezetékes hálózatoknál oszlopállomások, míg a belvárosban a földkábeles hálózatokon kompakt típusúak. A település elektromos energia ellátása a város dél- keleti részén lévő 120/20 kv-os táppontról történik. A meglévő 20 kv-os hálózat állaga jó, a légvezetékek 95 mm2 es, illetve a földkábelek 150 mm2- es keresztmetszete a távlati igények kielégítésére is megfelelő. A meglévő közvilágítás korszerűnek mondható, de az elkövetkezendő években várható technikai fejlődés ezt felülírhatja. 89. ábra: Elektromos és gáz szolgáltatás alakulása, Forrás: KSH, tájékoztatási adatbázis Háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (1000 m3) Összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (1000 m3) A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kwh) Egyéb szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége (1000 kwh) A fogyasztási adatokból látszik hogy a háztartások számára szolgáltatott villamosenergia és gáz mennyisége évről évre csökken. Az elektromos energia tekintetében a fogyasztásban a vizsgált évek között nagy ingadozás nem figyelhető meg, a gázfogyasztás értékeit viszont az időjárási körülmények sokkal jobban befolyásolják, ezért jelentős ingadozás tapasztalható 2010 és 2013 közötti években. A fogyasztók számában jelentősebb változás nem volt, az ingatlanszám változásai a vizsgált években nem indukáltak jelentős változást.

145 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: :Villamos energia és gáz fogyasztók számának alakulása, Háztartási gázfogyasztók száma (db) Egyéb gázfogyasztók száma (db) Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db) Egyéb villamosenergiafogyasztók száma (db) Gáz ellátás Távhő Forrás: KSH, tájékoztatási adatbázis A város energiaellátásában a gázellátás megjelenése az energiahordozók teljes átrendeződésével járt. Ma a fűtési energia döntő többségét a gázenergia felhasználás biztosítja. A város külterületén halad az NÁ 800 méretű Összefogás gázvezeték. A várost ellátó nagy középnyomású vezeték a belterület mellett az NÁ 800 vezetékkel párhuzamosan halad. A gázátadó állomás a belterülettől D-re a 4. sz. főút mellett létesült. A település teljes területén kiépült a középnyomású gázvezeték hálózat. Az újonnan kiépülő gazdasági területek energiaellátása, a közműhálózat ezzel összefüggő bővítése szükséges. A fűtési energia tekintetében a korábban kiépült földgázhálózat a város területét lefedi. Az utóbbi években azonban visszatérés tapasztalható az alternatív (fosszilis) energia hordozókra, ami bár gazdaságilag indokoltnak tűnik, de a légszennyezettség szempontjából kedvezőtlen hatású. Ami a fűtési rendszerek műszaki színvonalát jelenti, az elmúlt 10 év alatt épült épületeket ki-véve avultak, energia pazarlóak. A meglévő lakásállomány kétharmada 30 évnél idősebb, így a hőtechnikai paraméterei messze elmaradnak a jelenleg érvényes előírásoktól. Ebből következően a fűtési energia, amely a teljes energiafogyasztás 60 %-át éri el, egy átfogó program keretében legalább a felére csökkenthető (hőszigetelés, korszerű nyílászárók, korszerű fűtési rendszerek). A közintézmények részbeni korszerűsítése már jelentős megtakarításokat eredményezett, és szükséges a további korszerűsítési feladatok elvégzése, ahol indokolt ott a gépészeti rendszer átalakítása. A városban a távhő ellátás a városközpontban megjelenő lakótelep építésével egyidőben valósult meg. A korábban olajtüzelésű kazánok döntő többsége a ma már gázüzemű fűtőműből induló távfűtési vezeték építésével kiváltásra került. A meglévő hálózat a többszintes lakóépületek nagy részét, valamint az intézmények egy részét látja el távhővel. A hálózat építése, fejlesztése a telepszerű többszintes építési mód visszaesésével lényegében le is állt.

146 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A lakosság távhő ellátásának főbb paraméterei Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma (db) Melegvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Távhőellátásra felhasznált hőmennyiség a lakosság részére (GJ) Forrás: KSH, tájékoztatási adatbázis A lakosság által használt hőmennyiség az elmúlt években folyamatosan csökken, míg 2009-ben ez az értéke GJ volt, addig 2013-ra GJ értékre változott, ami majdnem 30 %-os csökkenést jelent. Mivel a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma nem változott (2007-ben 771 db, míg 2013-ban 770 db) így a felhasznált hőmennyiség csökkenésének oka részben az időjárási körülmények változásában, másrészt a lakások egyéni nyílászáró cseréinek és korszerűsítésének is köszönhető. A távhőszolgáltatásnál az olyan felújításokat, korszerűsítéseket kell elvégezni, mely javítja az ellátás színvonalát, egyben inflációkövető díjemelést tesz lehetővé. Szélenergia Szoláris energia Vízenergia Biomassza Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei A megújuló energiák alkalmazása még nem elterjedt Püspökladányban, viszont az igény egyre inkább megjelenik a város hétköznapjaiban a megújuló energiaforrásokkal történő működési hatékonyság és gazdaságos létesítmény üzemeltetés vonatkozásában. Püspökladányban az uralkodó szélirány az ÉK-i és az É-i. Szélenergia-hasznosítás jelenleg nem történik. Magyarországon a napsugárzás légkör feletti 1352 W/m2 intenzitásából - a felhőzet következtében beálló veszteségeket követően W/m2 fajlagos teljesítménnyel lehet számolni. Az éves átlaghoz képest igen nagy az évszakonkénti ingadozás: decemberben 32 W/m2, júliusban 238 W/m2, ami több mint hétszeres különbséget jelent. Püspökladány nemrégiben megvalósult óvoda és egészségügyi intézmény fejlesztésében is ez az energiaforrás kapott szerepet. A napelemmel felszerelt ingatlanok jó referencia pontot jelentenek a további fejlesztésekhez. Vízenergia hasznosítás nem történik a településen. Biomassza-kazánok beüzemelésére a Polgármesteri Hivatal és a Mezei Virág Óvoda épületében került sor a STARTmunka program keretében. A fűtéshez szükséges fás és lágyszárú növények aprítékolását szintén a programon belül tudta a város megoldani Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Magyarország jelentős hévízkinccsel rendelkezik, melynek hasznosítása csak igen kis részben történt meg. A működő magyar hévíz kutak jelentős részénél (A VITUKI kútkataszter adatai

147 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 147 szerint mintegy 50% ánál) a felszínre hozott hévízzel együtt jelentős mennyiségű ún. kísérőgáz is a felszínre kerül, amely jellemzően nagy arányban tartalmaz metánt. A kísérőgáz hasznosítására csak elvétve került sor, a magas metántartalmú gáz a jelenleg működő kutaknál gyakorlatilag minden esetben a levegőbe távozik. B 31 és B 179 kataszteri számú termál kutak fürdő hasznosítású kutak. Üzemeltető a Püspökladányi Gyógyfürdő Egészségügyi Szolgáltató és Sportszervező Kft ben történt a gyógyvízzé minősítés. A termál kutak Püspökladány Város Önkormányzatának tulajdonát képezik. Az érvényes vízjogi üzemeltetési engedély száma: TT VIZIG Ht. 1313/114/2003. (Enviroinvest Kft. Termálkút kísérőgáz hasznosítási projekt felülvizsgálata. Püspökladányban a Városi Gyógyfürdő B-172 és B 179 számú hévízkútjából a kísérőgáz segítésével állítnak elő energiát. ( Kábeltelevíziós hálózat Internet-előfizetés Telefonhasználat Elektronikus hírközlés Az elektronikus hírközlési szolgáltatás olyan szolgáltatás, amely jeleknek (bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang) elektronikus hírközlő hálózaton történő átvitelét, továbbítását biztosítja. A szolgáltatást, az elektronikus hálózatok üzemeltetését végző, azt létrehozó, vagy arra szervezett, vagy arra létrehozott szolgáltatók biztosítják. Az elektronikus hírközlés szolgáltatása alanyi jogú. Az elektronikus hírközlési infrastruktúra lehet távközlési ellátás, műsorszórás, kábel tv ellátás. A szolgáltatás felügyelője a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), melynek legközelebbi területi igazgatósága a Debreceni Igazgatóság. A kommunikációs hálózatok mind vezetékes, mind vezeték nélküli módon biztosítottak, a mobilszolgáltatók teljes körű szolgáltatást tudnak nyújtani. A városban a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma folyamatosan változik, az utóbbi évek adatai alapján egyértelmű tendencia nem figyelhető meg, de jellemzően a bekötött lakások száma 2099 db környékén mozog, ami a teljes lakásállományhoz viszonyítva a 35 %-os arány körül van. A városban a legalább 30Mbps sávszélességgel rendelkező internet-előfizetések száma ban 729 (db) volt. A város területén a nyilvános távbeszélő állomások száma az elmúlt években fokozatosan csökken, 2013-ban már csak 8 db található a városban. A készülékek számának csökkenése a mobilhálózat és a mobiletelfonok használatának elterjedésével fordítottan arányos. Hasonlóképpen az egyéni analóg távbeszélő fővonalak számának változásával.

148 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Térségi és települési környezetvédelem Talaj A felszínt borító löszös üledék 63%-án vályog mechanikai összetételű, nem felszíntől karbonátos, azaz kilúgozott, 3-4% szerves anyagot tartalmazó, kedvező termékenységű (int ) réti csernozjom talajok találhatók, amelyek 95%-aban szántóként és legelőként, valamint erdőterületként hasznosíthatók. A szikes talajvizű réti csernozjom talajok agyagos vályog fizikai féleségű a (int.) földminőségű besorolású mélyben sós réti csernozjom változata 6% területen, a némileg gyengébb minőségű (int ), mélyben szolonyeces réti csernozjom változata pedig 3 % területen jelenik meg. A mélyben sós változat 85% és a mélyben szolonyeces változat 15%-a hasznosítható szántóként, a fennmaradó rész pedig legelőként és erdőként. A szikes talajok a kistáj 17%-án fordulnak elő. A löszös üledékeken képződött, agyag mechanikai összetételű réti szolonyec 14%-ot foglalnak. A 20 (int.) pontnál is gyengébb földminőségű, agyagos vályog mechanikai összetételű sztyepesedő réti szolonyovec talajok 3%-ot borítanak. A szikes talajok 40, illetve 60%-a legelőként, a fennmaradó rész pedig szántóként hasznosulhat. A szikes talajok ellenére a táj mezőgazdaságilag értékes. (forrás: kistaj fejezet) Felszíni és felszín alatti vizek Vízfolyások, tavak Felszíni vizek A Püspökladány és környékének területe a Hortobágy Berettyó vízgyűjtőjéhez tartozik. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna vízgyűjtője teljes terjedelmében az országhatáron belül helyezkedik el, ebből kifolyólag teljes területe síkvidéki jellegű, ma az Alföld legszárazabb része. A Hortobágy-Berettyó teljes hossza 167,3 km, melyhez 5843 km2 országhatáron belüli vízgyűjtő terület tartozik. A tervezési alegység ettől kisebb területet foglal el. A szabályozások előtt összefüggő mocsaras, lápos terület volt, e tájon kanyargott az Ős-Tisza és az Ős-Szamos. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna a Tiszántúl terület közepén, a Tiszától keletre található. Központi földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, mellékágaival fontos szerepet játszanak a magyar Alföld jelentős részének vízellátásában. A Berettyó és a Körösök szabályozási munkáit Bodoky Károly kerületi főmérnök tervei alapján 1858-ban kezdték meg re a Berettyót a Sárréttől elzárták és 1866-ban, Bakonszegtől Szeghalomig vizének új medret ástak a Sebes-Körösig. A vízrendezési munkálatok hatására a Berettyó Sárrétje kiszáradt, melynek lecsapolását számos kisebb csatorna is elősegítette. A Hortobágy lefolyó vize még egy ideig táplálta a Nagy-Sárrét mocsárvilágát. A Bakonszegtől Bucsa irányába tartó folyószakaszt Bucsánál elvágták, a Hortobágy folyót pedig összekötötték az Ős-Berettyó alsó, Bucsa alatti ágával. Innen kapta nevét: Hortobágy-Berettyó főcsatorna. A folyószabályozások során a Bucsa és túrkevei Ballai híd közötti kanyarokban gazdag folyószakaszt nem háborgatták, így megmaradt eredeti formájában. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna tulajdonképpen a Hortobágy folyónak az Ágota-halomtól délre eső, a torkolatig terjedő alsó szakasza. Helyén a vízszabályozási munkálatok megkezdése előtt még a Berettyó vize folyt, - ekkor a Hortobágy folyó csupán jobb oldali mellékfolyójának számított - de az eredeti vízfolyás XIX. század végi elterelése óta a régi Berettyó-meder már csupán egykori mellékfolyójának a vizét szállítja a Hármas-Körösbe. Az eredeti meder kanyargósabb volt a mainál, de a szabályozási munkálatok során számos helyen kiigazították, és ennek következtében jobbára

149 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 149 csatorna jellegűvé vált. A Hortobágy-Berettyó egy 20 km-es szakasza védett, azon ritka magyarországi folyók egyike, amely elkerülte a múlt századi folyamszabályozást. Lassan leanderezve hatalmas kanyarokat ír le a területen, közrefogva jelentős gyepterületeket. (forrás: Belvíz Érintett belvízrendszer Püspökladány belvízzel erősen veszélyeztetett települések közé tartozik, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a belterületi csapadékvíz- elvezető- rendszerre. A meglévő szivattyútelepek mellett, az ingatlanokról kifolyó vizek ellenőrzése is szükséges a településen. Az elmúlt évek csapadékosabb időjárása ráirányította a figyelmet a belvízelvezető rendszer hiányosságaira. A lapos Hortobágy tájegységet természetes viszonyok között mocsaras területek tarkították, amelyek helyén a lecsapolások után sokfelé nagy kiterjedésű halastavakat létesítettek, illetve egyes területeken mesterségesen visszaállították a mocsaras jelleget. Így ezen a területen ritkább vízfolyás rendszert és jelentős állóvizeket találunk. A Sárréti területeket sűrűn hálózzák be részben mesterségesen létesített belvízlevezető csatornák. (forrás: Püspökladány területe része a Hamvas-Sárréti belvízrendszernek. A belvízvédelem munkálatait az között alakult ár-és belvízrendezési társulatok indították meg az 1860 utáni években. A Hortobágy és Kis-Sárrét medencék legmélyebb fekvésű területei vízfolyásainak zömét csatornákká alakították. Így alakultak ki - csak néhányat említve - a Hortobágy-Berettyó, a Kadarcs-Karácsonyfoki, az Alsó-Selypes-Hataj-Völgyes-Árkus-éri, a Sarkad-Mérges-Sáros-éri, valamint a Kutas, a Hamvas, a Sárréti, a Brassó-éri, a Kati-éri völ-gyek főcsatornái, belvízrendszerei. A Hamvas Sárréti belvízrendszer három öblözetre tagolódik: Alsófutaki, Hamvas, Sárréti. A vízgyűjtő a Hortobágy-Berettyó felső részén, annak bal oldalán helyezkedik el a Nagy-Sárrét vidékén. A csatornák átlagos esése cm/km és fő iránya kelet-nyugati. A tereppontok 83 mbf és 95 mbf-i szintek között helyezkednek el. A belvízrendszer mértékadó helyzetben szivattyúsan mentesíthető a Hortobágy-Berettyó felé Az Alsófutaki öblözet nagy része szántóföldi művelés alatt álló, kötött talajú terület, közbeékelve helyenként kisebb legelőkkel. A Hamvas öblözet legnagyobb része szántó művelésű. Legelők csak szétszórtan találhatók, legnagyobb kiterjedésben Tetétlen, Kaba, Báránd községek közötti térségben. A Sárréti öblözet nagy része főleg szántóművelésű, legelők csak szétszórt foltokban, illetve jelentősebb kiterjedésben Bucsa környékén és Földestől keletre találhatók. A Hamvas sárréti belvízvédelmi szakasz a Keleti védelmi körzet délnyugati részén helyezkedik el. Határai: északon a Hortobágy főcsatorna baloldali védtöltése, Nádudvar belterületének északi határa, a Nádudvar-Hajdúszoboszló műút, a Tilalmas és a K-VIII. csatornák, a Kaba-Derecskei út, a Kálló menti vízválasztó és a Keleti főcsatorna, délről a Kálló főcsatorna és a TIVIZIG működési határa, nyugatról a Hortobágy- Berettyó baloldali védtöltése. A védelmi szakasz jellegzetes síkvidéki terület, a terep magassága 86,0-90,0 mbf. között változik. A védelmi szakasz területének egy része a Hortobágy balparti árterületén fekszik. A mélyártéri terület nagysága 550 km 2, míg a fennmaradó 401 km 2 fennsíki terület. A védelmi szakaszhoz külső vízgyűjtő nem tartozik.

150 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 150 Püspökladány belvíz-veszélyeztetettsége 4-es fokozatú. (forrás: Felszín alatti vizek érzékenysége Talajvíz Felszín alatti vizek A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Püspökladány érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. A talajvíz 2-4 m mélységben található. Mennyisége nem számottevő, kémiai jellege szerint kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége nagyobbrészt 25 nk alatt van, de a település közelében tetemesen meghaladja ezt az értéket. Jóval jelentősebb a rétegvízkészlet. Az átlagosan 700 m mélységű artézi kutak nátriumhidrogénkarbonátos és kloridos gyógyvize fontos természeti adottság. 92. ábra: Település és környékének felszín alatti vízszint térképe VGT Felszín alatti vízbázis Forrás: Magyarország talajvízszint mélység térképe (0-8m) A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) tartalmazzák a felmért vízgazdálkodási problémák, a környezeti célkitűzések és ezen célkitűzések megvalósítására szolgáló intézkedések összefoglalását. Püspökladány területe a Sebes-Körös felszín alatti víztesten található és az erre a víztestre vonatkozóan meghatározott célok és intézkedések teljesítésében érintett. Püspökladány területén található vízbázisokat az fejezet mutatja be, a kitermelt víz minőségi jellemzésével. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997, (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a vonatkozó területhasználati korlátozásokat.

151 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Levegőtisztaság és védelme A város területe levegőtisztaság- védelem szempontjából védett I. kategóriába tartozik. Kiemelten védett a fürdőkemping és a Hortobágyi Nemzeti Park területe. A város levegőminőségét jelentősen terheli a közlekedés, de nem lépi túl a levegőminőségi határértéket. A közlekedésből származó légszennyezés csökkenthet- a települést megkerül- utak építésével, a meglévő úthálózat javításával, pormentesítésével, fák, cserjék ültetésével. A kommunális fűtésből eredő kibocsátások a tüzelésszerkezet korszerűsítésével, a kémények megfelelő kialakításával csökkenthető. (forrás:település-fejl-koncepció ) A légszennyezést a légszennyező telephelyek, a források és az anyagok adataival jellemezhetjük. A jelenlegi szabályozás alapján elsősorban a jelentéskötelezett üzemi pontforrások kibocsátási jellemzőit ismerjük; a közlekedés és a kommunális tüzeléstechnika, illetve a diffúz légszennyezés adatai számíthatók. A legjelentősebb problémák: állattartás, komposztálás bűzkibocsátása, növényvédőszer és műtrágya kiszórás, betakarítás, terményszárítás és tárolás. Speciális levegőkörnyezeti probléma a szabadtéri avar- és hulladékégetés. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak a településen, illetve annak környezetében sem manuális, sem automata mintavevő helye nincsen. A település környezetében elhanyagolható légszennyező forrásként a környék alacsony forgalmú közútjai tekinthetők. Ezen kívül a vizsgált környezetben az uralkodó szélirányból érkező, a mezőgazdasági területekről származó por-terhelés jelentkezhet. A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 4/2002. KvVM rendelet) Püspökladány nem szerepel a kiemelt települések között. 37. táblázat: Levegőminőség SO2 0 CO 4,83 NOx 5,14 szilárd anyag Püspökladány 0,64 Egyéb 6,14 Összesen 16,78 (forrás: Zaj, és rezgésterhelés A város általános zajterhelésében a közlekedés játszik domináns szerepet, amely a belvárost terheli elsősorban. A zajcsökkentés érdekében hosszútávon a közlekedési zajforrásoknak a lakott területekre történ hatását csökkenteni kell.

152 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 152 (forrás:település-fejl-koncepció ) Veszélyes mértékű az olyan környezeti zaj, amely meghaladja a külön jogszabályban megállapított zajszennyezettség (zajterhelés), illetve a zajkibocsátás megengedett határértékét. A zajmissziót az adott környezet (lakás, közintézmény) védendő homlokzatainál mérjük. A védendő homlokzat, a zajtól védendő épületnek az a homlokzata, amely zajtól védendő helyiséget határol. A városon keresztül megy a 1 20/a jelű vasútvonal. A vasutak által okozott zajterhelés különösen az éjszakai órákban zavarja az érintett lakosság nyugalmát. (forrás: Sugárzás védelem Új mobiltelefon tornyok létesítésére alkalmas helyeket az érvényes szabályozási terv nem rögzíti. Püspökladány Paks, Mochovce, Bohunice atomerőművek 300 km-es Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) területére esik. A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére hazánkban egy országos sugárzásfigyelő rendszer épült ki. A rendszer legfontosabb része a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabad téren álló állomások olyan műszerekkel vannak felszerelve, amelyek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás: az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. Püspökladány területén sugárzásmérő pont nem található Hulladékkezelés Hulladékgazdálkodá si Társulás Közszolgáltató Püspökladány a Bihari Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás tagja. A Társulás feladata: A bihari és sárréti települések települési szilárd hulladékainak korszerű, minden környezetvédelmi előírásnak megfelelő szintű kezelésére jött létre. Kiemelt figyelem biztosítása a az élhető környezet feltételeinek a biztosítása, mely nemcsak az itt élők érdeke, hanem uniós elvárás is a hulladékgazdálkodás tekintetében. (forrás: A településen hulladékkezelési engedéllyel és telephellyel rendelkező szakcég végzi a hulladék gyűjtését és szállítását. A közszolgáltató még 41 településen végzi a hulladékszállítást, hulladékkezelést. Az elhelyezési (ártalmatlanítási) tevékenység a Bihari Hulladékgazdálkodási Nonprofit. Kft. kezelésében lévő Berettyóújfalu területén található hulladéklerakóban történik. (

153 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya Forrás: TEIR ITS adatbázis Szelektív hulladékgyűjtés A városban a közszolgáltató működtet szelektív hulladékgyűjtést/ a szelektív hulladékgyűjtés kialakítása folyamatban van. Püspökladányban 1 hulladékudvar található és 17 gyűjtősziget üzemel. A gyűjtőszigeteken jellemzően papírt, műanyagot, fémet és üveget gyűjtenek arra alkalmas és megfelelő edényzetben. 94. ábra: A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya Forrás: TEIR ITS adatbázis

154 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 154 Állati eredetű hulladékok A településen állati eredetű hulladékok gyűjtését és átmeneti tárolását biztosító létesítmény működik. Az állati eredetű hulladékgyűjtő-, átmeneti tároló és átrakó regionális jellegű, a szolgáltatásait jelenleg 1 település veszi igénybe. ( A településről az állati eredetű hulladékot a Püspökladány lévő állati eredetű hulladékgyűjtő-, átmeneti tárolóba és átrakóba szállítják. ( Folyékony hulladék A település szennyvízelvezetésével kapcsolatos információkat az fejezet tartalmazza. A szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap elhelyezési módja és helye: eleven iszapos biológiai tisztítás a Püspökladány szennyvíztisztító telepen zajlik. ( Vizuális környezetterhelés Iparterület a város belterületén a belvároshoz közel főutak, vasúti, területek mentén található. A város közigazgatási területén folyamatosan képződő illegális hulladéklerakások találhatóak. Az illegális hulladék felszámolását a Városüzemeltető és Vízszolgáltató Kft. végzi. ( Püspökladány területén laktanya, katonai létesítmény nem található. Elhanyagolt, romos állapotú épületekből a belvárosban több is található, melyek megszűntetése, felújítása a városkép javításához elengedhetetlen Árvízvédelem Püspökladány a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén található. A Hortobágy-Berettyó teljes hossza 167,3 km, melyhez 5843 km2 országhatáron belüli vízgyűjtő terület tartozik. A tervezési alegység ettől kisebb területet foglal el. (forrás: A Hortobágy-Berettyó csatorna fővédvonal hossza a bal oldalon 67,119 km, a jobb oldalon 70,480km. (forrás:74/2014. (XII. 23.) BM rendelet) A csapadékos időjárás következtében a Hortobágy-Berettyó csatornán 3-as fokozatú készültség volt 2013-ban. A tehermentesítés érdekében a nagyiváni tározóba emelték át a vizet ezzel védve a környező településeket. ( Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák az alábbiak: Csapadékos időben a településesen belvíz alakulhat ki. Püspökladány belvízzel erősen veszélyeztetett települések közé tartozik, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a belterületi csapadékvíz- elvezető- rendszerre.

155 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 155 A meglévő szivattyútelepek mellett, az ingatlanokról kifolyó vizek ellenőrzése is szükséges a településen. A felszín alatti víz állapota szempontjából Püspökladány érzékeny területen fekszik. Levegőtisztaság védelmi szempontból az: állattartás, komposztálás bűzkibocsátása, növény védőszer és műtrágya kiszórás, betakarítás, terményszárítás és tárolás jelenti a problémát. Speciális levegőkörnyezeti probléma a szabadtéri avar- és hulladékégetés is ide tartozik. Az uralkodó szélirányból érkező, a mezőgazdasági területekről származó por-terhelés alakulhat ki. A város általános zajterhelésében a közlekedés játszik domináns szerepet, amely a belvárost terheli elsősorban. A városon keresztülmenő vasútvonal okozta zajterhelés különösen az éjszakai órákban zavarja az érintett lakosság nyugalmát Katasztrófavédelem Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Püspökladány területén alábányászott területek, barlangok és pincék nincsenek. Forrás: Nyerges Attila Takácsné Bolner Katalin, MAGYARORSZÁG BARLANGJAI 2003) Csúszás, süllyedésveszélyes területek A város területén a domborzati viszonyokból és a tájhasználatból adódóan csúszás- és süllyedésveszélyes terület nincs Földrengés veszélyeztetett területek Magyarországon évente átlagosan kisebb földrengés van, mely a lakosság részéről nem érzékelhető. Kb. évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érzékelhető, de jelentős károkat nem okoz. Jelentős károkat okozó földrengés évente keletkezhet. A földrengés előfordulási adatok alapján megállapítható, hogy a Hajdú-Biharban kicsi a valószínűsége közepes, vagy nagyobb erősségű földrengés bekövetkeztének, a megye keleti részén a legnagyobb földrengés intenzitású érték nem várható 200 év távlatban. A település területe földrengés által a jelen tektonikai adatok alapján nem veszélyeztetett. Az elmúlt években Püspökladányban földrengés nem történt.

156 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon. A szürke körök a historikus rengéseket ( ), a piros körök az utóbbi évek rengéseit ( ) mutatják Forrás:foldrenges.hu//index.php?option=com_content&view=article&id=94:magyarorszag-foeldrengesveszelyeztetettsege&catid=5:geofizika&Itemid= Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet mellékletében ugyan nem szerepel Püspökladány, de ez nem jelenti azt, hogy vízkár egyáltalán nem jelentkezhet, hanem a vízkárok kialakulásának az esélye kisebb és bekövetkezésük esetén a hatás helyi jelentőségű lesz Belvízveszélyes területek Püspökladány belterülete alig fekszik magasabban, mint a környező területek, melyek a vízszintszabályozások előtt az év jelentős részében vízzel voltak borítva. A belterület %- áról a csapadékvíz gravitációsan nem tud lefolyni a befogadó csatornákhoz, ezért azt a telepített szivattyútelepek közbeiktatásával lehet átemelni onnan. A városban e speciális fekvés miatt rendkívüli időjárás esetén megnő a vízkárveszély. A településen belül kicsik a magassági különbségek, azonban ezek a vízzel való veszélyeztetettség szempontjából mégis jelentősek. A hosszabb mély vonulatok és teknőszerű foltok a telektömbök belsejében ma is vizenyősek, helyenként náddal benőttek. Az elmúlt években a magasabb fekvésű részek beépítését követően a fejlesztések egyre inkább a mélyebb vízjárta helyeken történtek. Azonban a beépítéssel egyidőben nem mindenhol épültek ki azok a befogadók, amelyek rendkívüli időjárási viszonyok esetén gyorsan képesek lennének a csapadékvizet levezetni. A város keleti oldalán, a 42-es számú főúttól északra a belterületi határ kitolódásával a mély fekvésű területek beépítést nyertek, így e terület is kiemelt hangsúlyt ad a belterületi vízrendezés fontosságának. (Forrás: Tájékoztató a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről, valamint a külterületi árkok, csatornák állapotáról polgármesteri tájékoztató 2013 hozzáférve: 2015 február 11 http// /testulet120531/03.pdf+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu;)

157 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe (1. belvízzei nem, vagy alig veszélyeztetett terület, 2. belvízzei mérsékelten veszélyeztetett terület, 3. belvízzei közepesen veszélyeztetett terület, 4. belvízzei erősen veszélyeztetett terület) Forrás: A magyarországi belvíz-veszélyeztetettségi térkép elkészítésének szakmai, kutatási megalapozása, BELVÍZ- INFO Projekt (GOP ), Mély fekvésű területek Püspökladány területén lévő mély fekvésű területek melyek rendkívüli időjárás esetén ezen súlyos helyzetbe kerülhetnek: Kolozsvári Sport Illyés Gy. Bodó Görbetó Szénatér utcák környéke, Zalka M. Zöldfa u. környéke, Karcagi Váci M. u. környéke, a 42-es számú főúttól északra, a Balaton utca környékén kiosztott házhelyek területének csapadékvíz elvezetése a mély fekvés miatt nem kielégítő. (Forrás: Tájékoztató a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről, valamint a külterületi árkok, csatornák állapotáról polgármesteri tájékoztató 2012) Árvíz és belvízvédelem A rendkívüli időjárás elleni védekezés elsőrendű feltétele a vizek gyors elvezetését szolgáló művek kiépítésén túl a funkció ellátására képes állapotban való fenntartása, tehát a megelőző védekezés. Ugyancsak fontos, hogy a védekezésben résztvevők ismerjék a csapadékvízelvezető hálózat rendszerének aktuális állapotát, a meglévő szűk keresztmetszeteket. A hirtelen jött időjárási jelenségek (csapadék) amennyiben a csapadékvíz hálózat, szivattyútelepek

158 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 158 kapacitását meghaladó terhelést okoznak a város épített környezetében jelentős károkat okozhatnak. Az esetleges károk csökkentése vagy elkerülése érdekében a szokásos üzemelési, karbantartási feladatokon túlmutató intenzív beavatkozás válhat szükségessé. A vízkár megelőzősének egyik biztosítéka lehet a meglévő belterületi főgyűjtők, gyűjtő és utcai vízelvezető rendszerek éves karbantartása, szükség esetén felújítása. Másik biztosíték a csatornák olyan kapacitásra történő átépítése, melyek képesek a várható vízhozamok gyors levezetésére. A nyílt szelvényű medrekből évente el kell távolítani a lerakódott iszapot, a lefolyást gátló növényzetet (fákat, cserjéket, vízinövényzetet), az uszadékot, a belekerült hulladékokat, szemetet. A zárt csatornahálózat megfelelő állapotban tartásáról szintén gondoskodni kell, szükség esetén iszaptalanítást, mosatást kell végezni. 3-5 évenként szükség szerint gondoskodni kell a burkolatok, műtárgyak, meder rézsűk kialakításáról, felújításáról. A főgyűjtő csatornák nyílt földmedrű szelvényeit célszerű kiburkolni. (Forrás: Tájékoztató a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről, valamint a külterületi árkok, csatornák állapotáról polgármesteri tájékoztató 2012) Egyéb katasztrófavédelmi tényezők Kedvezőtlen morfológiai adottságok Kedvezőtlen morfológiai adottság (pl. lejtés, falszakadás) Püspökladány területén nincs Mélységi, magassági korlátozások és tevékenységből eredő korlátozások Püspökladányban mélységi, magassági, korlátozások nincsenek A hatályos településszerkezeti terv leírása alapján az alábbi védőtávolságot igénylő tevékenységek és létesítmények találhatók a település területén: vízfolyások mellett a törvényben előírt védőövezetek települési vízműves kutak szennyvíztelep hulladéklerakó területe a természetvédelmi területek környezetében a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és magasabb rendű jogszabályok által megállapítottan a település területén működő állattartó telepek körül dögkonténer körül villamos távvezetékek a területen áthaladó egyéb termékvezetékek (gázellátó) védőövezetét a törvényi előírások alapján kell megtartani (Forrás: Püspökladány Településszerkezeti tervének leírása 2005) A védőterületek kapcsán területfelhasználást korlátozó adottságként kell kezelni azokat a közműhálózatokat és létesítményeket, amelyek jellegűkből eredően helyhez kötöttek, valamint amelyek kiváltásának költsége meghaladná a felszabaduló hely értékét.

159 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Ipari veszélyforrások A városban a Veszélyes Üzem Adatbázis alapján - kettő olyan üzem működik, melyek az általuk folytatott tevékenység alapján veszélyes üzemnek minősülnek. Veszélyes ipari üzemek: Felső küszöbértékű üzem a 219/2011. Kormányrendelet alapján: KLORID Vegyi- és Műanyagipari Zrt. ( telephelyen tárolt veszélyes anyagok mennyisége miatt). Küszöbérték alatti üzem: NAGISZ Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt Ásványi nyersanyag lelőhely A 2012-es adatok szerint Hajdú-Bihar megyében számos bányatelek található, ahonnan kőolaj és hagyományos típusú földgáz kitermelése folyik. A megye területén hazai viszonylatban gazdag szénhidrogén lelőhelyek húzódnak az ún. alföldi flis öv részeként. Energiaforrások tekintetében megállapítható, hogy a megye jelentős szénhidrogén készletekkel rendelkezik, melyek kitermelése a jövőben is fontos feladat. ( aras.pdf) 1.20 Városi klíma Éghajlata mérsékelten meleg és száraz. Közel 2000 az évi napsütéses órák száma, ebből 800 óránál több a nyári félévben, télen 180 óra körüli a napfénytartam. Közel óra évi napsütés várható, ebből nyáron közel 800, télen 180 óra körüli a napfénytartam. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 9,9-10 Celsius. Kifejezetten száraz de nem túl meleg kistáj. (kistaj_1_11_11-1_13_23.pdf) Az évi csapadékmennyiség mm, de a Hortobágyon még az 500 mm-t sem éri el. Az uralkodó szélirány az ÉK-i és az É-i. (Püspökladány INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA) Az általános éghajlati viszonyok leírását az fejezet tartalmazza. A városban sajátos klimatikus viszonyok alakulnak ki (városklíma), amelyek hőhullámok idején különösen megterhelőek lehetnek. Az egyes városok klímája között jelentős eltérés lehet, mely eredhet az épületek, építmények, burkolatok fizikai jelenlétéből, vagyis az összetett beépítési struktúrából, a burkolatokon használt vízzáró anyagok (aszfalt, beton) miatt megváltozott lefolyási viszonyokból, az alacsony növényborítottságból, a sokféle emberi tevékenység általi (közlekedés, fűtés, ipar) kibocsátásból (hő, vízgőz, szennyező anyagok, stb.). Ezek a tényezők együttesen jelentősen módosítják a városok klimatikus viszonyait a szabad térszínekéhez képest. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulásai például a város légterében kialakult hőtöbblet (ún. városi hősziget), a megváltozott átszellőzési viszonyok, a levegőminőségi problémák.

160 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 160 A fentieknek megfelelően szükségszerű, hogy a településszerkezeti, a szabályozási és beépítési tervekben, a zöldterületi rendszer tervezésben és a közút- és közműtervezés során nagyobb hangsúlyt kapjanak a klimatikus szempontok. 9 Püspökladány városklímáját befolyásoló tényezők: A földrajzi helyzet, a városszerkezet és a környezeti adottságok határozzák meg, de egyéb tartós és intenzív antropogén beavatkozások tovább módosíthatják ( A település nem tagja a Klímabarát Települések Szövetségének. 9 Városklíma kalauz, 2011

161 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Helyzetelemző munkarész 2.1 A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Zöldfelületek Püspökladány a Tiszántúl középső részén, a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna és a Hamvasfőcsatorna között helyezkedik el. A város legnagyobb része a Nagy-Sárrét kistájon fekszik, a Hortobágy-Berettyó mentén a Szolnok-Túri-sík, északi fele pedig a Hortobágy és a Dél-Hajdúság kistájak része. Püspökladány tájszerkezetét síksági elhelyezkedése és a területén áthaladó, szerkezeti jelentőségű vízfolyások, közlekedési útvonalak határozza meg. A városon DNy-ÉK irányban áthalad a Budapest Szolnok Debrecen főközlekedési nyomvonal, ennek elágazásainál (Békéscsaba, Biharkeresztes és Nádudvar irányába) található a beépített települési térség. A települési térséget délről körülveszi a püspökladányi halastavak füzére és a vízfelszínek mentén kialakított rekreációs területek. A beépített területek északnyugati határa és a Makkodifőcsatorna mentén kertes mezőgazdasági területek (volt zártkertek) helyezkednek el. Püspökladány közigazgatási területének északnyugati negyedében (a 4. sz. főút, a Makkodifőcsatorna és a közigazgatási határ által övezett területen) fekszik Ágota-puszta és Farkassziget, ahol a természetvédelmi szempontból értékes erdő-és gyepterületek térsége található. A város külterületének fennmaradó, legjelentősebb hányadát mesterséges vízfolyásokkal szabdalt síkvidéki szántók teszik ki, melyek között elszórtan mezőgazdasági üzemi létesítmények találhatók. A település délnyugati felén mezővédő erdősávok tagolják a szántóföldi művelésű mezőgazdasági tájat. Erdők a hortobágyi táj karakterére jellemző módon csak igen kis százalékban fordulnak elő a város területén. Püspökladányban több táj- és természetvédelmi szempontból értékes terület található, ezek közül kiemelendő: Ágota-puszta és Farkassziget területe, ami a Hortobágyi Nemzeti Park területe, az országos ökológiai hálózat magterülete, egyúttal különleges madárvédelmi és kiemelt jelentőségű természetvédelmi Natura 2000 terület, a Hortobágyi Bioszféra Rezervátum átmeneti zónájának és a Puszta világörökségi helyszín része, emellett itt található a püspökladányi arborétum is; a külterület DNy-i felének a Hamvas-főcsatorna és az Alsó-Futaki-főcsatorna közötti területe, mely különleges madárvédelmi Natura 2000 terület, részben kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 terület is, valamint az országos ökológiai hálózat magterülete, ökológiai folyosó és pufferterülete is megtalálható itt; a város külterületén hét ex lege védett kunhalom található. Püspökladány közigazgatási területén tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek az Ágota-puszta és a Farkasziget területe, a Hortobágy-Berettyó és a Hamvasfőcsatorna között a belterülettől D-DK-re fekvő területek. Püspökladányban a közterületek tisztasága, gondozottsága kellemes összképet teremt. A város zöldfelületi rendszere egyelőre nem teljes, egyes városrészekben kevés az egy lakosra jutó

162 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 162 zöldfelület, illetve közpark, a zöldhálózati összekötőelemek (vízfolyások, utak menti növényzet) részint hiányosak. Püspökladány 6 városrész szintű közparkkal, közkerttel, és 11 játszótérrel rendelkezik. A településszerkezeti jelentőségű, és a településképet meghatározó eleme a Hősök tere és a Rákóczi utca kétoldali fasornak helyet adó széles zöldsávjának együttese. A víztoronynál és a Sárrét utcában kiterjedt zöldfelületek találhatók, melyek funkciókkal megtöltése és parkosítása után értékes elemeivé válnának a város zöldfelületi rendszerének. Püspökladány zöldfelületi intézményei közé tartozik a két szabadtéri sportpálya, valamint az értékes növényállománnyal rendelkező strand és a csónakázótóval is ellátott kemping. A zöldfelületi intézmények közül kiemelendő a külterületen található farkasszigeti arborétum. A városban található zöldfelülettel rendelkező egyéb intézmények közül értékes növényállománya miatt fontos elemét képezi a zöldfelületi rendszernek a Kálvin téri és a Rákóczi utcai templom kertje. A külterületen a Déli városrészt halastavak láncolata, rekreációs zöldfelületek és erdőfoltok szegélyezik. A halastavak környezete adja a város lakóterületekhez közvetlenül kapcsolódó legnagyobb kiterjedésű zöldfelületi elemét. A belterülethez közel helyezkedik el a többféle természetvédelmi oltalom alatt álló farkaszigeti erdő és az Ágota-puszta is. Püspökladány zöldhálózati összekötő elemeinek zöldfelületi kialakítása a Rákóczi utca kivételével hiányos, fejlesztendő. Közlekedés A város az európai gazdasági-közlekedési térszerkezet léptékéből nézve fontos vasúti vonatkozásban TEN-T maghálózati, közút szempontjából TEN-T átfogó hálózatba sorolt tranzitfolyosóba esik. A Szolnok térségében már épülő, az országhatár közelében rövidtávon, Püspökladány környezetében hosszabb távon építendő M4 autópálya-kapcsolat várost érintő vonalvezetése igen kedvező adottság. A 4. sz. főúttal, az arra csatlakozó 42. sz. főúttal, az ennek megfelelő szerkezetű vasúti elágazással a város térségi jelentőségű közlekedési csomópontnak számít, de Debrecen mint regionális közlekedési csomópont közelsége is meghatározó. A környező (főúti és további mellékút szintű) sugaras úthálózat, illetve a négy irányba mutató vasútvonalak alkotta hálózat egyfelől a város jelentőségén túlmutató szerencsés földrajzi helyzetből fakad, másrészt viszont a település sokirányú kapcsolatrendszerének leképeződése. Püspökladány közepes méretű járási központnak számít, ennek ellenére több mint másfélszer annyi a napi eljáró, mint a bejáró. A napi eljárókat tekintve a legtöbben (az emberek 45%-a) a megyeszékhelyre közlekednek. A járásközpontba legtöbben a közelebbi településekről, Sárrétudvariról és Bárándról járnak be. A helyben közlekedők közül csaknem 50% kerékpározik. A helyközi közlekedésben a többi várossal összevetve a vasút szerepe kiemelkedő. A várost északról kerüli el a megye legfontosabb főútja, a 4. sz. főút, amelyből a várostól nyugatra egy települési átkelés szakasszal ágazik ki a Püspökladányt Biharkeresztessel összekötő 42. sz., szintén elsőrendű főút. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. Püspökladány vasúti csomópont, a 100-as számú, kétvágányú, villamosított Budapest Záhony vasútvonalból itt ágazik ki a 101-es számú, egyvágányú, dízel vontatású Püspökladány Biharkeresztes és a 128-as számú, egyvágányú, dízel vontatású Kötegyán Püspökladány vasútvonal. A kormány 2020-ig terjedő fejlesztési céljai közül a térséget elsősorban az itt elágazó nemzetközi vasútvonalak fejlesztése érinti. Az M4 autópálya megvalósítása után remélhető. Az

163 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 163 szakminisztérium álláspontja szerint a korábban napirendre vett keleti elkerülő út szerepét az M4 autópálya (mivel az új nyomvonali megoldást nyert) be fogja tölteni, így a 42. és a 4. sz. főutat összekötő külön elkerülő út megépítése indokolatlan. Az M4 releváns szakaszának előrehozott megépítése fontos, vizsgálandó felvetésnek értékelhető. A városi úthálózat városrészenként eltérő, többnyire a földrajzi adottságokhoz (pl. vasúthálózat) alkalmazkodó. A városközpontot lényegében keresztezi a tranzit teherforgalommal terhelt 42. sz. főút, ami a belvárosi funkciók minőségét jelentősen lerontja. Nagyobb termelőegységek, üzemek a város északi, északkeleti részén, a vasútállomás térségében vannak. A város belső területeit érintő zaj- és levegőszennyezés szempontjából nem a helyben keletkező tehergépkocsi-forgalom a meghatározó. Az főre eső személygépjárművek száma egy évtizeddel ezelőtt és jelenleg is lényegesen alacsonyabb az országos és a térségi átlagnál. Eközben azonban felzárkózó tendencia érzékelhető. Püspökladány a belterületi önkormányzati utak közül 71,0 km kiépített és 10,3 km kiépítetlen. A településen 2,3 km kerékpárút van. A nyilvántartás szerint a kiépített járdák hossza 110 km, kiépítetlen 2,9 km. A város 2013-ban az utak és járdák fejlesztésre nem költött, azok fenntartására 2,1 MFt-ot, üzemeltetésére 6,6 MFt-ot fordított. A városhoz vezető utak állapota nem kielégítő és felújításra szorulnak a város helyi útjai is. A város útjai, úthálózata az elmúlt évtizedben keveset változtak. A közelmúltban nagyobb közlekedési fejlesztési projekt nem történt, jelentősebb útfelújításra került sor a 4. sz. és a 42. sz. főúton. A évi baleseti statisztikai adatok alapján a városi úthálózat több pontján baleseti sűrűsödési helyeket találunk. A Püspökladány-Szajol közötti vasúti beruházás során eddig a Mikszáth utcán (a volt sorompós szintbeli átjáró helyett) gyalogos és kerékpáros aluljáró épült. A vasúti vonal átépítésének része még a Baross utcán egy nagyobb, a gépjárműforgalom számára is alkalmas aluljáró építése. Lényegében megoldott a kerékpáros kapcsolata a különálló Északi lakótelepnek, és a nyugati városrésznek. A párhuzamos kisforgalmú gyűjtő- és lakóutak jól használhatók a helyi kerékpározáshoz. A városközpontban jelentős sétáló-pihenő övezet, kikapcsolódást biztosító elkülönített gyalogos zóna nem létesült. A város parkolóhelyekkel összességében viszonylag jól ellátott, a központban azonban a gépkocsik elhelyezése az üzletek előtt több sok helyen nincs biztosítva, illetve a parkolók kapacitása nem megfelelő. A helyi teherszállítást indukáló üzemek és kereskedelmi egységek túlnyomórészt közúti teherszállítással oldják meg beszerzési és árutovábbítási feladataikat, azonban ebből fakadóan nem mutatkozik kiugróan nagy, koncentrált teherfogalom a város érintett területein. Az alábbi táblázat a fenti témakörök szerinti csoportosításban rögzíti az egyes tényezők egymásra hatásának erősségét. A tényezők egymásra hatását az alábbiak szerint jelöltük: +: kimutatható hatás ++: egyértelmű közvetlen hatás +++: erőteljes közvetlen hatás

164 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: A vizsgált tényezők egymásra hatása Püspökladányban Vizsgált tényezők ("hatott") Ható tényezők demográfiai viszonyok, tendenciák, foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés gazdaság szerkezet és dinamika önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya tágabb táji és természeti adottságok demográfiai viszonyok, tendenciák, foglalkoztato ttság, munkaerőpiaci helyzet települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok civilek) intézményrendszer (közszolgált atások) és városüzemeltetés gazdaság szerkezet és dinamika önkorm ányzat vagyoni helyzete és gazdálk odási egyensú lya táji és termé szeti adotts ágok zöldfelület ek épített környezet (épített örökség is) közleked ési hálózat és minőség e (belső és külső) közművek és elektronikus hírközlés környezetvédelem klímatudatossá g/ energiahatékonys ág zöldfelületek

165 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 165 Vizsgált tényezők ("hatott") Ható tényezők épített környezet (épített örökség is) közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) közművek és elektronikus hírközlés környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság demográfiai viszonyok, tendenciák, foglalkoztato ttság, munkaerőpiaci helyzet települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok civilek) intézményrendszer (közszolgált atások) és városüzemeltetés gazdaság szerkezet és dinamika önkorm ányzat vagyoni helyzete és gazdálk odási egyensú lya táji és termé szeti adotts ágok zöldfelület ek épített környezet (épített örökség is) közleked ési hálózat és minőség e (belső és külső) közművek és elektronikus hírközlés környezetvédelem klímatudatossá g/ energiahatékonys ág

166 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Helyzetértékelő munkarész 3.1 Helyzetelemzés eredményeinek értékelése A folyamatok értékelése Közlekedés Az főre eső személygépjárművek száma egy évtizeddel ezelőtt és jelenleg is lényegesen alacsonyabb az országos és a térségi átlagnál. Eközben azonban felzárkózó tendencia érzékelhető A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése SWOT elemzés Erősségek Jó közlekedési kapcsolatok, külső elérhetőség (4-esfőút, 42-es út, 100-as vasút), jelentős közlekedési tranzitfolyosó Gyógyvízzé minősített termálvíz Pénzügyi szolgáltató szektor fejlett Kereskedelmi szektor fejlett Román-magyar határ közelsége Jelentősek a mezőgazdasági hagyományok Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek szántóföldi művelésű hasznosítása Közművek kiépítettségei szintje magas Szennyvízgyűjtő hálózatba kapcsolt lakások aránya 98-99% Jó minőségű önkormányzati alapszolgáltatás A lakosság iskolai végzettsége folyamatosan javul Kistérségi szerep: széles körű intézményi ellátottság Magas színvonalú oktatási intézmények Egészségügyi ellátórendszer fejlett Erős civil kapcsolatrendszer, civil élet sokszínűsége Jelentős táji és épített környezeti értékek Jelentős természeti értékek jelenléte Gyengeségek Csökkenő népességszám Szelektív elvándorlás Növekszik az inaktívak száma Szegregált területek a város szélén Idegenforgalmi infrastrukturális háttér hiánya Minőségi szálláshelyek hiánya, szálláshelyek kihasználtsága alacsony A közlekedési- és közmű infrastruktúra minőségi fejlesztésre szorul Belvízelvezető rendszer hiányos A belvárost és a városközpontot igen jelentős átmenő forgalom terheli (42. sz. főút) Parkolóhelyek hiánya A központon kívüli kerékpáros közlekedés megoldatlan Rendezetlen gazdasági terület a lakóterületek közé ágyazottan a kempingtől délre A zöldfelületi rendszer nem teljes, Petritelep nem rendelkezik közparkkal Közparknak alkalmas, funkció nélküli zöldfelületek a Keleti városrészben A szántóföldek között csekély számú mezővédő erdősáv, fásítás megléte Külterületi vízrendezési árokrendszerek, medrek feltöltődése

167 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 167 (Ágota-puszta, Farkassziget, délnyugati terület mezővédő erdősávjai) Kiterjedt rekreációs zöldfelület és vízfelületek jelenléte a belterület déli határán Jelentős rétegvíz készlet, artézi kutak, gyógyvizek Horgásztó rendszer Ipartörténeti emlékek (pl. faterítő, téglagyár) Lehetőségek Turisztikai termékpaletta szélesítése Kerékpárutak kialakítása a központon kívül is Gyógy- és egészségturizmus Ipari park infrastrukturális fejlesztése, befektetés-ösztönzés M4 autópálya várható kiépítése Kutatás-fejlesztési tevékenységi bővítése Elérhetőséget javító infrastrukturális fejlesztések A multimodális közlekedési csomópontok logisztikai szerepe nő A gazdasági együttműködések szerepe felértékelődik Jelentős EU-s források állnak rendelkezésre a as időszakban Alternatív energiaforrások térnyerése A vasúti összeköttetés Románia felé A magyar-román határ schengeni határrá nyilvánítása A járásközpontok szerepe bővül, fejlesztési forrásai növekednek A magyar-román határmenti program M4 autópálya fokozatos fejlesztése és a nemzetközi vasútvonalak rekonstrukciója javítja a város külső kapcsolatait A kerékpárutak és -tárolók bővítése Légszennyezettségi mérőhálózat a településen nem található Püspökladány területén sugárzásmérő pont nem található Folyamatosan képződő illegális hulladéklerakások található a település környékén A belterület 70-75%-ról a csapadékvíz nem tud gravitációsan lefolyni Formálódó térségi funkciók Alacsony a város ismertsége Hulladékudvar hiánya zöld hulladék, lerakás nem megoldott Ágota híd (műemlék) felújításra szorul Veszélyek Kedvezőtlen hatások a vállalkozások betelepülésére Nem megfelelően képzett munkaerő Mezőgazdasági vállalkozások megszűnése Erősödnek a város hazai és nemzetközi versenytársai Folytatódó szelektív migráció és népességcsökkenés A közlekedési fejlesztések elhúzódása, elmaradása A schengeni határnyitás elhúzódása Az M4 autópálya térségi szakasza építésének elhúzódása, a várost terhelő tranzitforgalom fennmaradása A növekvő közúti forgalom miatt csökken a kerékpározási kedv és növekvő parkolási problémák jelentkeznek Az állami közútkezelő és az önkormányzat forráshiánya miatt a fenntartási tevékenységek és a fejlesztések csúszása Szegregációs folyamatok felerősödése Népesség további fogyása Fiatalok és értelmiségi réteg további elvándorlása Relatív elszegényedés Foglalkoztatottsági szint csökkenése

168 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 168 Uniós pályázati lehetőségek Munkaerő-képzés az igényeknek megfelelően Visszatérést és letelepedést ösztönző programok Közösségi és társadalmi események ösztönzése Identitás növelése iskolás kortól (oktatási-nevelési programok, tananyag-fejlesztés) Szociális városrehabilitációs program megvalósítása Kisgyermekesek, gyermeküket egyedül nevelők és nagycsaládosokat segítő programok megvalósítása Infrastrukturális fejlesztések a közigazgatásban Közoktatási szegregáció elkerülését szolgáló intézkedések megvalósítása Fogyatékkal élők életminőségének javítása Zöldfelületek növelése Közösségi terek létrehozása/felújítása Tavak megóvása, bekapcsolása a turisztikába Mezővédő erdősávok, szegélyfásítások létesítése, elsősorban az országos ökológiai hálózat területein Csatornák mentén parti sáv helyének meghagyása, növénytelepítése a kedvező ökológiai potenciál elérése érdekében A halastavak és a strand, kemping zöldfelület-együtteseinek összekötése a közöttük elhelyezkedő terület rekreációs célú fejlesztésével A település arculatát meghatározó Rákóczi utcai zöldsáv zöldfelületi megújítása Keleti városrész üres zöldfelületeinek közparkká fejlesztése Közkert kialakítása Petritelepen (pl. A vasúti sínpár melletti üres zöldfelületen) Zöldfelületi rendszer teljessé tétele a Helyi identitás kopása Bűnözés szintjének növekedése Szegregált területek minőségének további romlása Településkép romlása, épített és táji örökség minőségének romlása Kerékpáros közlekedés veszélyeinek növekedése Levegőminőség romlása Zajterhelés növekedése Az Újtelep melletti nagyméretű gazdasági fejlesztési terület kedvezőtlen tájképi hatást okozhat ha nagy nagy területigényű beavatkozás valósul meg A zöldfelületek kialakítására, fejlesztésére, fenntartására felhasználható források csökkenése A közpark kialakítására alkalmas Keleti városrészi zöldfelületek más célú hasznosítása Eltűnőben lévő vizes élőhelyek Új beépítések a mélyebben fekvő vízjárta területeken történtek Belvízveszély a mezőgazdaságban A tisztított szennyvizek nehezen bontható szerves vegyületeket is tartalmaznak A felszíni vizek közvetlen terhelését legnagyobb arányban a kommunális szennyvízbevezetések okozzák A kibocsátott szennyvíz mennyisége jelentős Az ivóvíz hálózat életkora meghaladta a tervezett élettartamot, a berendezések állapota folyamatosan romlik Belvízzel erősen veszélyeztetett település Az állattartás, komposztálás bűzkibocsátása, növényvédő szer és műtrágya kiszórás, betakarítás, terményszárítás és tárolás levegőkörnyezeti probléma A szabadtéri avar- és hulladékégetés jelentős

169 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 169 zöldhálózati összekötőelemek zöldfelületi fejlesztésével, fásításával Farkas- szigeti arborétum turisztika és jóléti hasznosítása Az Ágota- pusztához közvetlenül csatlakozó területeken a táj értékéhez méltó földhasználat megvalósítása A Víz Keretirányelv alapelveinek és a fenntartható vízkészlet gazdálkodás érvényesülésének a biztosítása Kifolyó vizek ellenőrzése A tüzelésszerkezet és energia felhasználás korszerűsítésével csökkenthető a fűtésből eredő kibocsátás Szolgáltatások színvonalának emelése Infrastrukturális fejlesztések a közigazgatásban A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei A Településszerkezeti tervet legalább tízévente át kell tekinteni, ha szükséges módosítani kell. A helyi építési szabályzatot és annak mellékletét, a szabályozási tervet négy évente kell ellenőrizni, és az önkormányzatnak dönteni kell arról, hogy változatlan tartalommal továbbra is alkalmazza, vagy módosítja azokat. A most hatályos településrendezési eszközök 2018 év végéig alkalmazhatók. A településrendezési eszközöknek a megváltozott jogszabályok szerinti átdolgozásáról a közeljövőben gondoskodni kell. Általános tapasztalatként rögzíthető, hogy rendszerint nem a településrendezési terv az akadálya a fejlesztéseknek, az önkormányzatok, testületek gyorsan reagálnak, az egyes területek hasznosítását legtöbbször a magasabb szintű jogszabályok, a védettségek, és a területrendezési tervi előírások befolyásolják, vagy akadályozzák meg. Ezek tisztázása, valamint az államigazgatási és egyéb egyeztetések sok időt vesznek igénybe. Gyakran az egyes területek tulajdonosaival való megegyezés is hosszadalmas. A város településrendezési eszközei a teljes településre készültek, rendezik a belterület és a külterület minden részét. A terv mindegyik terület-felhasználási egység bővítésének, fejlesztésének területeit kijelölte. Gondoskodott lakóterületi bővítésről, kijelölt új ipari, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeket. Javaslatot tett az intézményellátás és a zöldterületi funkció bővítésére. Pöspökladány Város Képviselő-testülete az évi LXV. tv. 8. (1) szerinti feladatkörben, az évi LXV. tv. 16. (1) szerinti jogkörben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv. 7. (3) szerinti hatáskörben, továbbá az országos

170 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 170 településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 253/1997.(XII.20.) sz. Kormányrendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében alkotta meg rendeletét. A HÉSZ a Településszerkezeti Terv terület-felhasználási egységeit külterületen és belterületen egyedi sajátosságuknak megfelelő övezetekre és építési övezetekre bontja, a telekalakításra és építésre vonatkozó szabályozók előírásával. Meghatározza az épületek, építmények, járművek elhelyezésének kialakításának rendjét, a helyi védelem, területi védelem, környezetvédelem, természet, tájvédelem, művi értékvédelem, település-karaktervédelem általános szabályait, előírja az infrastruktúra elhelyezésének szabályait. Jelenleg a szabályozás és a fejlesztési dokumentumok összhangban vannak, de szükséges a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv módosítása év végéig, részben a törvényi és jogszabályi változások miatt, részben az ITS döntéseinek befogadása céljából.kerülnek bemutatásra, melyekre a fejlesztési elképzeléseknek reagálniuk kell.

171 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Problématérkép / Értéktérkép A következőkben a megalapozó helyzetelemzés megállapításai alapján Püspökladány város értékei és azon problémái kerülnek bemutatásra, melyekre a fejlesztési elképzeléseknek reagálniuk kell. 95. ábra: Püspökladány probléma térképe (a végleges változat szerkesztés alatt)

172 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Püspökladány értéktérképe (a végleges változat szerkesztés alatt)

173 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 173

174 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: Püspökladány város problémái és értékei ÉRTÉK PROBLÉMA A város egészét érintő megállapítások MI? HOL? MI? HOL? Kulturális sokszínűség, kulturális örökség az épített környezetben, Régészeti értékek A város épített értékeinek megőrzése biztosított Hortobágy-Berettyó csatorna Püspökladány és környékén lehetőségei vannak a vízi turizmusnak: strand és gyógyfürdő, kemping, csónakázó tó, horgászturizmus Termálvíz hasznosítása Hortobágyi Nemzeti Park közelsége Idegenforgalom fejlesztése a térségi szerep felértékelődésének potenciális eleme Elsősorban Belváros, Külterületi helyek Város egészét érinti Csökkenő népesség Munkanélküliség Kihasználatlan turisztikai lehetőségek, pedig a jelenleg kihasználatlan turizmus kitörési lehetőséget nyújthat a célirányos fejlesztéssel, jól irányzott marketinggel. A város nem képes kifejleszteni a saját háttér turizmus-attrakcióit a HNP hoz kapcsolódva. Város egésze Város egésze K+F+I szektor Püspökladányban jelentős Város egészét érinti Természetes fogyás és elvándorlás Város egésze Magas kerékpáros arány a városban Város egészét érinti Az oktatási intézmények csökkenő kapacitás kihasználtsága Város egésze A vasúti kapcsolatok kedvezőek Emelt sebességű vasút közel Város egészét érinti Transzeurópai vasúti hálózat része lesz Alacsony a hozzájárulás a működő vállalkozások 100-as számú vasútvonal Bp-Szolnok-Debrecen- Város egészét érinti létszámához Nyíregyháza 101-es számú vasútvonal Püspökladány- Biharkeresztes-Nagyvárad

175 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 175 ÉRTÉK 128-as számú vasútvonal Békéscsaba-Kötegyán- Vésztő-Püspökladány (a környező megállóhelyek Kaba, Báránd) Jó külső közúti megközelíthetőség egyelőre átmenő forgalom (4 sz. és 42 sz. főútak) Az európai úthálózathoz kapcsolódó M4 és M3 autópályához közvetve csatlakozik Országhatár közelsége Város egészét érinti PROBLÉMA Nagyobb beszállítói hálózatok, klaszterek nem alakultak ki Az előnyök kihasználásának még akadályai vannak Város egészét érinti MI? HOL? MI? HOL? Hiányzó regionális kerékpárút hálózat, még nem Püspökladány város vezetékes ivóvízzel és Város egészét érinti jól működő térségi turisztikai kapcsolatok és vezetékes gázzal szinte teljesen ellátott összefogás Város egészét érinti Püspökladány Város szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása nagy százalékban megoldott Város egészét érinti Utak, járdák állapota fejlesztésre szorul Város egészét érinti Orvosi szakellátásj magas színvonala biztosított Város egészét érinti Város egészét érinti Püspökladányi vasútállomás állapota megfelelő A város megközelíthetőséget könnyítené vasúti közlekedés Az elkészített tervek megvalósítását kell szorgalmazni, valamint figyelemmel kísérni, és a kapcsolatot tartani a tervekkel rendelkező MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Központjával, a Város egészét érinti biztonságos és kulturált vasúti közlekedés érdekében. HNP értékeinek őrzése, Arborétum és Ágota puszta A fejlesztések a táj és településszerkezet szerves részei A főutak nyomvonalvezetése városon belül a városrészek elválasztódnak egymástól Védett természeti területek nem megfelelő kezelése, környezettudatos szemlélet hiánya Város egészét érinti

176 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 176 ÉRTÉK PROBLÉMA A külterület szerkezeti változása beindult A Belváros, városközpont MI? HOL? MI? HOL? Kevés az erdőterület, Mezőgazdasági területek felhasználásában EU s elvárásoknak kell érvényesülni A területek nem tudnak alkalmazkodni a változó igényekhez Sok és nagykiterjedésű zöldterület A környezet állapotát a Körösön érkező szennyezések veszélyeztethetik. Művelődési Ház belváros Kihasználtsága sokrétűbb lehetne, közösségi és társadalmi események jobb ösztönzése Minőségi szálláshelyek hiánya, Széleskörű intézményi ellátottság (oktatási, - A kistérségi funkciók kifejletlensége művelődési- szakláris intézmények, objektumoki belváros Zaj,- és levegőszennyezés az átmenő főútak miatt, ami még erősödni fog. Két településrésznek nincs kapcsolata a központtal Civil élet sokszínűége Keleti városrész Vasúti elérhetőség, pályaudvar Sportpálya Kertes házas lakóövezet Fiatalok számára vonzó, új beépíttésű terület. Az elkerülő gyűjtőút megépítésével a belső utak tehermentesültek lesznek Az utak kiépítettsége, állapota javításra szorul Alacsony funkcióellátottság Tömegközlekedés hiánya. Befektető partner nincs a tervezett fejlesztések Város A város egészét érinti Egyéb területek egészét érinti

177 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 177 ÉRTÉK megvalósításához, PROBLÉMA MI? HOL? MI? HOL? Déli városrész Strand Lovaglópálya Halastavakban rejlő lehetőség. Petritelep A város egyik alközpontjával rendelkező A városi átlaghoz képest a humán funkciók aránya kielégítő MÁV terület van Falusias jelleg Iparterület közlekedési kapcsolatai jók.darányi telep Sportcsarnok található ebben a városrészben A városi átlaghoz képest magas a felsőfokú végzettségűek aránya A városi rendőrség és polgárőrség ebben a városrészben található Csendes, kertvárosias környék Kertségek használhatósága Nincs minőségi szálláshely Alacsony minőségűek a strand szolgáltatásai Elhanyagolt zöldfelületek Magas a 60 éven felüliek aránya Terület elérhetősége gyenge az utak és a járdák rossz minősége miatt Rendkivül alacsony a felsőfokú végzettség aránya A városi átlag felett van a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Magas a szociálisan hátrányban lévő lakosok aránya Alapellátások elérhetősége gyenge Elöregedő lakosság A városban a legmagasabb a lakónépességen belül a 60 éven felüliek aránya Nagyon alacsony a 14 éven aluliak aránya A közlekedési, távközlési funkciók hiánya kiemelkedő Alapellátások elérhetősége gyenge Kármentesítetlen szennyező terület is van A város egészét érinti

178 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 178 ÉRTÉK PROBLÉMA Beépíthető területek vannak (fatelep) Talajvíz szennyezettsége a kármentesítés teljes lezárásáig fennáll A teljes kármentesítést nem sikerül teljes mértékben megoldani Belvíz szintjének hektikussága (magas vízállásnál veszélyes lehet) ÉRTÉK PROBLÉMA MI? HOL? MI? HOL? Újtelep Jó elérhetőség a 4.sz főút közelsége Magas a 14 éven aluliak aránya A városi átlagot meghaladja a legfeljebb ált. iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Rendkívül alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Szegregált terület szociális és infrastrukturális problémái Elvágja a várostól a főút és a vasút Nem sikerül újabb betelepülőket találni Romló életkörülmények, romló foglalkoztatási statisztikák, elszegényedés hosszabb távon Nem sikerül a beilleszkedés Nem történnek meg az infrastruktúrális fejlesztések Romló életkörülmények

179 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek A településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása A településrészek (városrészek) kijelölésekor az irányelv az volt, hogy az hézag- és átfedésmentesen fedje le a város belterületét, valamint, hogy igazodjanak a város speciális településszerkezeti elrendezéséhez, a térszerkezeti adottságokhoz, tradíciókhoz és jelenlegi funkciókhoz. A korábbi IVS-ben megfogalmazottakkal megegyezően Püspökladányban 6 belterületi és egy további, külterületi településrész határolható le: Központi városrész Darányi telep Keleti városrész Déli városrész Petritelep Újtelep Külterület Ahogy a fentiekből látható, hogy a városban nem került meghatározásra újabban kialakult városrész. A városrészek elhelyezkedését a városban alábbi az térkép mutatja be. 97. térkép: Püspökladány városrészeinek áttekintő térképe Forrás: Integrált Városfejlesztési Stratégia, Püspökladány, A hét városrész közül a Déli városrész a legnépesebb. Több, mint fő lakott itt a évi népszámlás idején. A Keleti városrészben 2.800, a Központi városrészben és Petritelepen fő feletti lakónépesség lakott. Körülbelül fővel kevesebben, több, mint an éltek a felmérés időszakában a Darányi telep és az Újtelep városrészekben. A külterületek lakossága nagyon kevés, mindössze 69 fő volt.

180 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Lakónépesség megoszlása városrészenként, Központi városrész 11% 0% 18% 2. Keleti városrész 11% 3. Déli városrész 4. Petritelep 19% 18% 5. Darányi telep 23% 6. Újtelep Külterület Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A lakosság korosztályonkénti megoszlásának vizsgálat alapján megállapítható, hogy a Darányi telepen és a Déli városrészben az átlagostól magasabb az időskorúak aránya, míg az Újtelepen jóval az átlag alatti ugyanezen mutató értéke. Az újtelepen ehhez társul az is, hogy a gyermekkorúak aránya itt a legmagasabb, de az aktív korúak is átlagon felüli mértékben laknak a városrészben. Az aktív korúak aránya a Központi és a Keleti városrészekben a legmagasabb és a Darányi telepen a legalacsonyabb. 99. ábra: Püspökladány város városrészeinek lakossága életkor szerint (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 22,0 20,5 20,2 25,4 22,1 26,9 15,0 23,2 64,6 63,1 66,9 65,4 61,3 61,3 57,9 65,2 14,9 12,6 14,3 13,2 16,6 20,4 15,2 11,6 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Lakónépességen belül évesek aránya Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés egyrészt a KSH 2001 és évi népszámlálási adataira, másrészt a Polgármesteri Hivatal adatbázisára épül. Ezeket egészítettük ki a jelenlegi folyamatokra épülő adatok, tendenciák átfogó bemutatásával annak érdekében, hogy a városrészek adottságait, problémáit, legfontosabb funkcióit, lehetséges kitörési pontjait, illetve felzárkóztatási esélyeit feltárjuk. Ez az alapja annak, hogy megalapozott, egységes településszerkezet kialakítására irányuló stratégiai célrendszert alakítsunk ki.

181 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 181 A városrész lehatárolása, története, szerkezete Központi városrész A Városrész lehatárolása: Bajcsy-Zsilinszky u. 1-7.; Bajcsy-Zsilinszky u ; Batthyány u.; Bezerédi u. páratlan oldala; Bocskai u ; Bocskai u ; Csillag u. 2-20/a; Damjanich u ; Felsőbányai u.; Gábor Áron u. 1-7; Gagarin u.; Hajdú u.; Honvéd u.; Hősök tere; Iskolaköz; IV. Béla páratlan oldala; Jog u.; Kálvin tér 1-3; Kálvin János u.; Kiss Ferenc u. 1-33; Kodály Z. u. páratlan; Kossuth u.; Nagykárolyi u.; Nagyszalontai u.; Petőfi u. 1-29; Petőfi u. 2-30; Rákóczi u ; Rákóczi u.1-19.; Ságvári u.; Széchenyi u. páratlan oldala; Szent István 2-50.; Szigligeti u. páros oldala; Tompa M. páratlan oldala; Zrínyi u ; Zrínyi u A központ városrész lehatárolását a jobb oldali térkép szemlélteti ábra: Központi városrész A város fejlődése a XIX. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az 1600-as évek elején (1618) népesül be újra a jelenlegi református templom központtal, amely a jelenlegi városközpont déli részén helyezkedik el. A középfokú intézmény jelentős része a két fontos közlekedési út csatlakozásánál kialakult városközpontban helyezkedik el. A súlypontban az igazgatási, társadalmi, egészségügyi, művelődési és kereskedelmi, szolgáltató intézmények, a városközpont északnyugati részén jellemzően oktatási, míg az északi részén egészségügyi szociális és oktatási intézmények helyezkednek el. A városközpont délkeleti részén a tömbtelkes lakóterület és intézmények, déli részén a középfokú és alapfokú intézmények elhelyezkedése terület felhasználási és szerkezeti szempontból is kedvező. A városrész demográfiai és szociális jellemzői A Központi városrész lakónépessége alig 18%-a a teljes városénak. A lakónépesség 2001 és 2011 között több, mint 100 fővel csökkent a városrészben. A jelenleg itt lakók kétharmada aktív korú, ami a 2001 évi adatokkal összehasonlítva a korosztály arányának növekedését jelzi. Az aktív korúak arányának növekedését főként a gyermekkorúak csökkenése indukálja, míg a hatvan éven felüli korosztály aránya közel változatlan maradt.

182 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A városrész lakónépességének korösszetétele 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 20,4 20, ,5 61,6 65,6 63,1 66,9 17, Püspökladány összesen 13,7 14,9 12, Központi városrész 2011 Püspökladány összesen 2011 Központi városrész Lakónépességen belül 60-X évesek aránya, % Lakónépességen belül évesek aránya, % Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya, % Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés Az iskolai végzettség vonatkozásában a városrész mutatói kedvezően alakultak a 2001-es népszámláláshoz képest. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül mutató értelmében a városban jelentősen javult az aktív korúak között az iskolai végzettségek szintje. Ezen túlmenően a felsőfokú végzettségűek aránya is jelentős javulást mutat a városrészben és a városban egyaránt ábra: A városrész lakónépességének iskolai végzettsége ,1 7, Püspökladány összesen 20, Központi városrész 18,6 12, Püspökladány összesen 9,7 24, Központi városrész Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában, % Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A lakásállomány közel 10 százalékos bővülése mellett jelentősen javult a városrész lakásainak komfortfokozata, jelentősen lecsökkent az alacsony komfort fokozatú lakások, valamint a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül. A városközpontban

183 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 183 többszintes épületek, társasházak, és sorházas beépítést tartalmazó lakótelep és családi házas, kertes beépítés is jellemző ábra: A városrész lakásállománya , Püspökladány összesen 8, Központi városrész 12, Püspökladány összesen 3, Központi városrész Alacsony komfort fokozatú lakások aránya, % Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A foglalkoztatottsági mutatók kettős képet mutatnak. Az aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya nőtt, illetve a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya stagnál a városrészben, de ezek a mutatók elmaradnak a város egészére vetített mutatóktól. Az iskolai végzettséget érintő kedvező tendenciák összhangban vannak a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányának jelentős javulásával ábra: A városrész lakónépességének foglalkoztatottsági mutatói ,6 22,7 47, Püspökladány összesen 41,4 55,4 33,3 45,3 50,2 42,9 41,4 14,7 12, Központi városrész 2011 Püspökladány összesen 54,6 39, Központi városrész Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül, % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés

184 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: A városrész legfontosabb társadalmi, gazdasági és szociális jellemzőinek összefoglalása Mutató megnevezése Püspökladány összesen Központi városrész Püspökladány összesen* Központi városrész Lakónépesség száma, fő Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya, % 17,9 13,7 14,9 12,6 Lakónépességen belül évesek aránya, % 61,6 65,6 63,1 66,9 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya, % 20,4 20,8 22,0 20,5 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, 32,1 20,4 18,6 9,7 % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában, % 7,7 17,0 12,9 24,3 Lakásállomány, db Alacsony komfort fokozatú lakások aránya, % 26,7 8,6 12,2 3,7 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 48,6 41,4 45,3 41,4 korúakon (15-59 évesek) belül, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem 22,7 14,7 12,9 7,0 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül, % 47,8 55,4 50,2 54,6 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % 42,0 33,3 42,9 39,2 Forrás: KSH, 2001 és 2011 Népszámlálás A városrész infrastruktúrájának, közszolgáltatásainak és funkcióinak jellemzői A városrész teljes mértékben ellátott infrastruktúrával. A városrész ad otthont xxx szociális bérlakásnak is, mely lakástámogatási rendszerrel is ki van egészítve. Funkcióit tekintve a Központi városrész elsősorban közigazgatási, oktatási-nevelési, lakó és gazdasági szolgáltatási szerepet tölt be. Minden városrészből könnyen megközelíthető és áthalad rajta a 42-es sz. főút ami előny, de hatalmas problémaforrás is egyben. A városrészben jelentős mennyiségű közösségi tér található, amelyek többsége gondozott, igényes. A közintézmények, önkormányzati ingatlanok többsége azonban felújításra, fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy a kor kihívásaink megfelelően láthassák el funkcióikat, továbbá hogy üzemeltetésük, fenntartásuk gazdaságosabbá váljon. Az állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási és rendészeti szolgáltatások a város méretének megfelelően koncentrálódnak a belvárosban az alábbiak szerint.

185 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 185 A város nagyságához mérten itt koncentrálódik a humán közszolgáltatási rendszer is, ami megfelelően működik, adekvát kulturális, oktatási, hitéleti és egyéb társadalmi, közösségi szolgáltatási lehetőségekkel. A városrész orvosi szolgáltatással való ellátása megfelelő, felnőtt és gyermek háziorvosi szolgálat, járóbeteg szakrendelés található itt. A városközpontban több olyan oktatási intézmény is működik, amely nem ilyen célra épített ingatlanban került kialakításra. A legtöbb önkormányzati ingatlanban szükséges lenne a működés hatékonyságát és a funkció ellátás ideális feltételeinek megteremtéséhez szükséges, gyakran hiánypótló fejlesztések megvalósítása. Az elmúlt időszakban több beruházásra is sor került a városközpontban: piac és közösségi tér kialakítása a vásártéren, szabadtéri színház kiépítése, közlekedési fejlesztések a művelődési ház környezetében, feltáró út létrehozása a művelődési ház környezetében, polgármesteri hivatal felújítása és helyi identitás és közösséget építő soft programok. A városrészben található távolsági buszállomás, kerékpárút, és itt halad át a 42-es számú főútvonal is, amely a városközpontot jelentős átmenő személy és teherforgalommal terheli. A városszerkezetből következő keskeny utcák a kétirányú forgalom átvezetésére még éppen alkalmasak, de a parkolási lehetőségek korlátozottak, ami a városrész, és funkciói miatt az egész városban egy közlekedési feszültség forrás. A szolgáltatásokat tekintve is elmondható, hogy a legtöbb közszolgáltatási és kereskedelmi kiszolgáló intézmény a városközpontban kereshető fel. A városrész közmű infrastruktúrája kiépült. A lakott lakóingatlanok szinte mindegyike rácsatlakozott a közmű hálózatokra, beleértve a kommunális szennyvízcsatorna hálózatot is. A városban a távhő ellátás a városközpontban megjelenő lakótelep építésével egyidőben valósult meg. A korábban olajtüzelésű kazánok döntő többsége a ma már gázüzemű fűtőműből induló távfűtési vezeték építésével kiváltásra került. A meglévő hálózat a többszintes lakóépületek nagy részét, valamint az intézmények egy részét látja el távhővel. A hálózat építése, fejlesztése a telepszerű többszintes építési mód visszaesésével lényegében le is állt. Új funkciók iránti igény nem mutatkozik a városrész tekintetében, a cél tehát a jelenlegi funkciók fejlesztése, megerősítése és a működési hatékonyság növelése. A városrész gazdasági adottságai A Városközpontban regisztrált vállalkozásának tevékenységi kör szerinti megoszlását vizsgálva kiderül, hogy a városrész iparűzési adójának jelentős részét a szolgáltató szektor: bankok, kiskereskedelmi üzletek, közmű szolgáltatók adják. Az egyéni és társas vállalkozások, kiskereskedelmi és vendéglátó egységek a Központi városrészben sűrűsödnek. A Városközpontban a vállalkozásokat, gazdasági szereplőket segítő vagy inkubáló tevékenységet nyújtó szolgáltatás nem működik. Városrészi SWOT elemzés Erősségek A gazdasági funkciók erős jelenléte Vállalkozások magas száma Jó közlekedési kapcsolatok, külső elérhetőség (42- es út, autóbusz járatok, kiépített buszmegállók) Pénzügyi szolgáltató és a kereskedelmi szektor fejlett Nagy zöldfelületek Erős kötődés a művelődési intézményekhez Civil élet sokszínűsége Széleskörű intézményi ellátottság Gyengeségek A teherforgalom magas aránya Zaj,-és levegőszennyezés a 42 sz.út miatt Viszonylag gyakoriak a közlekedési balesetek A vállalkozási kedv csökkenése Vállalkozásösztönző, inkubáló funkciók hiánya Minőségi szálláshelyek hiánya Növekszik az inaktívak száma Negatív demográfiai tendenciák Kifejletlen kistérségi funkciók Túlzsúfolt adminisztráció

186 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 186 Magas oktatási színvonalú intézmények Kiépült egészségügyi ellátórendszer Lakások komfortossága és infrastrukturális ellátottsága jó A városrész megközelíthetősége kedvező Lehetőségek Vállalkozások számára és egyéb gazdaságfejlesztésre elérhető források nőnek Munkaerőpiaci esélyek javítása Visszatérést és letelepedést ösztönző programok megvalósítása Közösségi és társadalmi események ösztönzése Veszélyek A fiatalok elvándorlása, különösen a felsőfokú végzettségűek körében A vállalkozások versenyképessége csökken Tovább nő az átmenő forgalom miatti szennyezés a területen A városrész lehatárolása, története, szerkezete A városrész demográfiai és szociális jellemzői Keleti városrész A Városrész lehatárolása: Baross u. páratlan oldala; Bercsényi u.; Bethlen Gábor u.; Bezerédi u. páros oldala; Bocskai u ; Bodó u.; Borbástó u.; Dózsa György u ; Dózsa György u ; Északi sor; Görbetó u.; Győrffy u.; Hajnal u.; Hargita u.; Hétvezér u.; Illyés Gyula u.; István király u.; IV. Béla páros oldala; Kalapács u.; Karcsú köz; Kecskés Gyula u.; Keleti sor 1-25.; Kolozsvári u.; Kőrösi-Csoma u.; Lehel u.; Liszt Ferenc u.; Mikes Kelemen u.; Péchy Mihály u.; Rákóczi u. 21-; Rákóczi u. 36-; Remény u.; Rettegi u.; Sárrét u.; Sport u; Szénatér u.; Szent István u. 52-; Szent István u. páratlan oldala; Szűcs Sándor u.; Táncsics u.; Thököly u.; Vajda u.; Vasút u.; Zrínyi u. 10-; Zrínyi u. 39. A városrész lehatárolását a jobb oldali térkép szemlélteti ábra: Keleti városrész A Keleti városrész kialakulását a vasút építés, az ezzel járó iparosodás, valamint a központi városrész terjeszkedése együttesen befolyásolta. A városrész beépítése családi házas, kertes jellegű. Északi részén a 100-as vasúti fővonal, illetve a Vasútállomás környezetében kialakult gazdasági terület határolja. A gazdasági, ipari terület, a MÁV létesítmények, illetve a vasút korábbi jelentős foglalkoztatási hatása indukálta a városrész betelepülését, fejlődését. A városrész keleti részén az utóbbi időben erősödő szegregációs folyamat figyelhető meg. A Keleti városrész lakónépessége közel 19%-a a város teljes lakónépességének és 2011 között itt volt a legjelentősebb számú népesség csökkenés. 436 fővel csökkent a lakosok száma a városrészben, ami 13%-ot meghaladó csökkenést jelez. A jelenleg itt lakók 65 százaléka aktív korú, ami a 2001 évi adatokkal összehasonlítva a korosztály arányának jelentős növekedését jelzi. Az aktív korúak arányának növekedését a gyermekkorúak és idősek csökkenése indukálja a népességszám csökkenéssel együtt.

187 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A városrész lakónépességének korösszetétele 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 20,4 22, ,2 61,6 60,7 63,1 65,4 17,9 17,1 14,9 14, Püspökladány összesen 2001 Keleti városrész 2011 Püspökladány összesen 2011 Keleti városrész Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés Az iskolai végzettség vonatkozásában a városrész mutatói kedvezően alakultak a 2001-es népszámláláshoz képest. Jelentősen javult az aktív korúak között az iskolai végzettségek szintje. Ezen túlmenően a felsőfokú végzettségűek aránya is jelentős javulást mutat a városrészben és a városban egyaránt. A városrészben élők végzettségi szintje teljesen illeszkedik a város egészére vetített átlagos képzettségi szinttel a vizsgált mutatók vonatkozásában ábra: A városrész lakónépességének iskolai végzettsége 35 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya, % Lakónépességen belül évesek aránya, % Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya, % ,1 30, , ,9 12,9 5 7,7 7, Püspökladány összesen 2001 Keleti városrész 2011 Püspökladány összesen 2011 Keleti városrész Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában, % Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés

188 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 188 A népesség fogyásával párhuzamosan a lakásállomány is 40 darab lakóingatlannal csökkent a városrészben. A meglévő lakásállomány komfortfokozata viszont javult, és jelentősen lecsökkent az alacsony komfort fokozatú lakások, valamint a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül. A városrészben főként a családi házas, kertes beépítés dominál ábra: A városrész lakásállománya , Püspökladány összesen 23, Keleti városrész 2011 Püspökladány összesen Alacsony komfort fokozatú lakások aránya, % 12,2 11, Keleti városrész Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A foglalkoztatottsági mutatók kettős képet mutatnak. Az aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya valamelyest nőtt, illetve a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is csökkent a városrészben.. Az iskolai végzettséget érintő kedvező tendenciák összhangban vannak a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányának jelentős javulásával ábra: A városrész lakónépességének foglalkoztatottsági mutatói ,6 47,8 49,1 47,6 50,2 50,5 45,3 45, ,5 42,9 40,5 22, Püspökladány összesen 2001 Keleti városrész 2011 Püspökladány összesen 12,9 13, Keleti városrész Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül, % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés

189 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: A városrész legfontosabb társadalmi, gazdasági és szociális jellemzőinek összefoglalása Mutató megnevezése Püspökladány összesen Keleti városrész Püspökladány összesen* Keleti városrész Lakónépesség száma, fő Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya, % 17,9 17,1 14,9 14,3 Lakónépességen belül évesek aránya, % 61,6 60,7 63,1 65,4 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya, % 20,4 22, ,2 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, 32,1 30,6 18,6 19 % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában, % 7,7 7,6 12,9 12,9 Lakásállomány, db Alacsony komfort fokozatú lakások aránya, % 26,7 23,3 12,2 11,6 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 48,6 49,1 45,3 45,5 korúakon (15-59 évesek) belül, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem 22, ,9 13,9 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül, % 47,8 47,6 50,2 50,5 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % 42,0 42,5 42,9 40,5 Forrás: KSH, 2001 és 2011 Népszámlálás A városrész infrastruktúrájának, közszolgáltatásainak és funkcióinak jellemzői A városrész infrastruktúrával teljes mértékben ellátott. Közlekedési kapcsolatainak fejlesztés, biztonságosabbá tétele is folyamatban van. A Keleti városrészt három funkció dominanciája jellemzi. Egyrészt jelentős lakóterület található itt, de a vasútállomás és a jelentősebb, részben funkcionáló ipari, gazdasági területek is a városrészhez tartoznak, így közlekedési és gazdasági funkció szempontjából is kiemelt területe a városnak. Itt működnek a város legjelentősebb ipari termelő egységei is. A városrész területe közúton jól megközelíthető, és itt található a régió egyik legfontosabb, nemzetközi jelentőségű vasúti csomópontja is a 100, 101 és 128-as vonalak találkozásával. A városrész keleti részén az utóbbi időszakban erősödő szegregációs folyamatok társadalmi problémákat egyelőre nem indukálnak. A városrész területén található közintézmények, önkormányzati ingatlanok többsége azonban felújításra, fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy a kor kihívásaink megfelelően láthassák el funkcióikat, továbbá hogy üzemeltetésük, fenntartásuk gazdaságosabbá váljon.

190 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 190 A városrész közmű infrastruktúrája kiépült. A lakott lakóingatlanok szinte mindegyike rácsatlakozott a közmű hálózatokra, beleértve a kommunális szennyvízcsatorna hálózatot is. A városban a távhő ellátás a városközpontban megjelenő lakótelep építésével egyidőben valósult meg. A korábban olajtüzelésű kazánok döntő többsége a ma már gázüzemű fűtőműből induló távfűtési vezeték építésével kiváltásra került. A meglévő hálózat a többszintes lakóépületek nagy részét, valamint az intézmények egy részét látja el távhővel. A hálózat építése, fejlesztése a telepszerű többszintes építési mód visszaesésével lényegében le is állt. Új funkciók iránti igény nem mutatkozik a városrész tekintetében, a cél tehát a jelenlegi funkciók fejlesztése, megerősítése és a működési hatékonyság növelése. A városrészben a vállalkozásokat, gazdasági szereplőket segítő vagy inkubáló tevékenységet nyújtó szolgáltatás nem működik. Városrészi SWOT elemzés Erősségek Vasúti elérhetőség, pályaudvar Sportpálya Kertes házas lakóövezet Az elkerülő gyűjtőút megépítésével a belső utak tehermentesültek Lehetőségek Magasabb hozzáadott értéket képviselő iparágak megcélzása, és a betelepülésének ösztönzése Az ipari, gazdasági terület tud bővülni Tömegközlekedési kapcsolatok javítása Gyengeségek Alacsony funkcióellátottság Tömegközlekedés hiánya Veszélyek A fiatalok elvándorlása, különösen a felsőfokú végzettségűek körében A vállalkozások versenyképessége csökken Nem sikerül befektető partnert találnia az önkormányzatnak

191 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 191 A városrész lehatárolása, története, szerkezete A városrész demográfiai és szociális jellemzői Déli városrész A Városrész lehatárolása: Arany János 110. ábra: Déli városrész u.; Árpád u ; Árpád u ; Attila u.; Báthory fejedelem u.; Bem tábornok u.; Bocskai u. 21-; Csokonai u.; Damjanich u. 33-; Damjanich u. páros oldala; Deák Ferenc u.;déli sor; Dembinszky u.; Dobó Várkapitány u.; Dózsa György u. 50-; Dózsa György u. 57-; Erőss Lajos u.; Gábor Áron u. 9- ; Gábor Áron u. páros oldala; Hunyadi János u.; Jókai u.; Kaán Károly u.; Klapka u.; Kálvin tér ; Keleti sor 26-; Kisfaludy u.; Kinizsi u.; Kurucz u.; Lázár u.; Madách u.; Munkácsy u.; Nagy Lajos u.; Nagysándor József u.; Nap u.; Nép u.; Petőfi u. 32-.; Radnóti Miklós u.; Széchenyi u. páros oldala; Szigligeti u. 14-; Szigligeti u. páratlan oldala; Teleki Mihály u.; Toldi u.; Tompa M. páros oldala; Török Bálint u.; Vörösmarty u.; Wesselényi Miklós A városrész lehatárolását a jobb oldali térkép szemlélteti. A Déli városrész lakónépessége is közel 19%-a a város teljes lakónépességének és 2011 között a városrész lakónépessége 429 fővel csökkent a lakosok száma a városrészben, így itt is 10%-ot meghaladó csökkenést zajlott le a közelmúltban. A városrészre a korösszetételi mutatók alapján az elöregedés erősödése a jellemző. Az itt lakók aktív korúak aránya ugyan kis mértékben növekedett a 2001-ben végzett felméréshez képest, de elmarad a városi átlagtól. A korösszetételben a legmarkánsabb változás az időskorúak arányának 7 százalékponttal való növekedése és a gyermek korúak arányának 8 százalékpontos csökkenése, amely messze meghaladja a városban jellemző átlagos értékeket ábra: A városrész lakónépességének korösszetétele 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 20,4 18, ,4 61,6 60,6 17, Püspökladány összesen 21,3 63, Déli városrész 2011 Püspökladány összesen 61,3 14,9 13, Déli városrész Lakónépességen belül 60-X évesek aránya, % Lakónépességen belül évesek aránya, % Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya, % Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés

192 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 192 Az iskolai végzettség vonatkozásában a városrész mutatói kedvezően, a városi átlagtól kedvezőbben alakultak a 2001-es népszámláláshoz képest. Javult az aktív korúak között az iskolázottság szintje ábra: A városrész lakónépességének iskolai végzettsége , Püspökladány összesen 28 7,7 7,4 18, Déli városrész 2011 Püspökladány összesen 12,9 13,9 13, Déli városrész Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában, % Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A népesség fogyásával a lakásállomány nem csökkent, hanem éppen ellenkezőleg, 14 darabbal nőtt a városrészben. A meglévő lakásállomány komfortfokozata is jelentősen javult, bár még mindig a városi átlagot meghaladó az alacsony komfort fokozatú lakások, valamint a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakóingatlanokon belül. A városrész területén a családi házas, kertes beépítés a jellemző ábra: A városrész lakásállománya , Püspökladány összesen 31, Déli városrész 2011 Püspökladány összesen Alacsony komfort fokozatú lakások aránya, % 12,2 13, Déli városrész Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A foglalkoztatottsági mutatók itt is kettős képet mutatnak: Nőtt a foglalkoztatottak aránya a népességen belül, ugyanakkor kis mértében ugyan, de nőtt a városrész területén a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is. Biztató azonban, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya sokat javult és összességében kedvezőbb, mint a város egészére vetített értékek.

193 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A városrész lakónépességének foglalkoztatottsági mutatói ,6 22,7 54,3 47,8 50,8 50, ,7 42,7 45,3 42,9 40,1 43, Püspökladány összesen 18,4 12,9 8, Déli városrész 2011 Püspökladány összesen 2011 Déli városrész Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül, % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés 42. táblázat: A városrész legfontosabb társadalmi, gazdasági és szociális jellemzőinek összefoglalása Mutató megnevezése Püspökladány összesen Déli városrész Püspökladány összesen* Déli városrész Lakónépesség száma, fő Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya, % Lakónépességen belül évesek aránya, % Lakónépességen belül 60-X évesek aránya, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában, % 17,9 21,3 14,9 13,2 61,6 60,6 63,1 61,3 20,4 18, ,4 32, ,6 13,9 7,7 7,4 12,9 13,3 Lakásállomány, db Alacsony komfort fokozatú lakások aránya, % Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és 26,7 31,1 12,2 13,1 48,6 44,7 45,3 40,1 22,7 18,4 12,9 8,8

194 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 194 Mutató megnevezése rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül, % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % Forrás: KSH, 2001 és 2011 Népszámlálás Püspökladány összesen Déli városrész Püspökladány összesen* Déli városrész 47,8 50,8 50,2 54,3 42,0 42,7 42,9 43,3 A városrész infrastruktúrájának, közszolgáltatásainak és funkcióinak jellemzői A városrész infrastruktúrával teljes mértékben ellátott. Közlekedési kapcsolatainak fejlesztés, biztonságosabbá tétele is folyamatban van. A Déli városrészben a lakó funkciók mellett a turisztikai és rekreációs funkciók dominálnak. Itt található a Gyógyfürdő, kemping, szálláshelyek, csónakázó és jóléti tavak. Közúton a városközpontból valamint a 42 és 4211-es úton is jól megközelíthető a városrész, továbbá a 128- as vasút vonalnak is van a városrész szélénél megállója A városrész területe közúton jól megközelíthető, és itt található a régió egyik legfontosabb, nemzetközi jelentőségű vasúti csomópontja is a 100, 101 és 128-as vonalak találkozásával. A városrész keleti részén az utóbbi időszakban erősödő szegregációs folyamatok társadalmi problémákat egyelőre nem indukálnak. A városrész területén található közintézmények, önkormányzati ingatlanok többsége azonban felújításra, fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy a kor kihívásaink megfelelően láthassák el funkcióikat, továbbá hogy üzemeltetésük, fenntartásuk gazdaságosabbá váljon. A Déli, kertvárosias városrész tekintetében a meglévő funkciók fejlesztése, erősítése a cél, funkció váltás vagy változtatás nem indokolt. A városrészben a vállalkozásokat, gazdasági szereplőket segítő vagy inkubáló tevékenységet nyújtó szolgáltatás nem működik. Városrészi SWOT elemzés Erősségek Strand Lovaglópálya Halastavakban rejlő lehetőség Lehetőségek A strand és környezetének fejlesztése Gyógyturisztikai fejlesztések megvalósítása Zöldfelületi fejlesztések Horgászati lehetőség, melyre új szolgáltatások épülhetnek Lovas turizmus fejlesztése Infrastruktúra fejlesztési lehetőség Gyengeségek Nincs minőségi szálláshely Alacsony minőségűek a strand szolgáltatásai Elhanyagolt zöldfelületek Magas a 60 éven felüliek aránya Terület elérhetősége gyenge az utak és a járdák rossz minősége miatt Veszélyek Termál és gyógyturisztikai versenyben alulmarad a város Elmaradnak az infrastrukturális és zöldfelületi fejlesztések Helyi turizmus iránti fizetőképes kereslet meggyengülése Elöregedő lakosság Külterülettel határolt részein a szlömösödés megindul Elöregedő lakosság

195 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 195 A városrész lehatárolása, története, szerkezete A városrész demográfiai és szociális jellemzői Petritelep A Városrész lehatárolása: Akác u.; Árpád u ; Árpád u. 62.; Bányász u.;béke u.; Budai-Nagy Antal u.; Dió u.; Dorogi Márton u.; Ék u.; Erdő u. páros oldala; Esze Tamás u.; Forint u.; Görepart u.; Hámán Kató u.; Karcagi u.; Kis u.; Kút u.; Nyíl u.; Petri Pál u. 17-; Petri Pál u. 26-; Posta u.; Szél u.; Sziget sor9-; Szondi u.; Váczi Mihály u.; Vásártér u.; Virág u. A városrész lehatárolását a jobb oldali térkép szemlélteti. A Petritelep lakónépessége is közel 19%-a a város teljes lakónépességének és 2011 között a városrész lakónépessége 429 fővel csökkent a lakosok száma a városrészben, így itt is 10%-ot meghaladó csökkenést zajlott le a közelmúltban. A városrészre a korösszetételi mutatók alapján az elöregedés erősödése a jellemző. Az itt lakók aktív korúak aránya ugyan kis mértékben növekedett a 2001-ben végzett felméréshez képest, de elmarad a városi átlagtól. A korösszetételben a legmarkánsabb változás az időskorúak arányának 7 százalékponttal való növekedése és a gyermek korúak arányának 8 százalékpontos csökkenése, amely messze meghaladja a városban jellemző átlagos értékeket ábra: A városrész lakónépességének korösszetétele 115. ábra: Petritelep 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 20,4 20, ,1 61,6 61,4 63,1 61,3 17,9 18, Püspökladány összesen 2001 Petritelep 2011 Püspökladány összesen 14,9 16, Petritelep Lakónépességen belül 60-X évesek aránya, % Lakónépességen belül évesek aránya, % Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya, % Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés Az iskolai végzettség vonatkozásában a városrész mutatói kedvezően, a városi átlagtól kedvezőbben alakultak a 2001-es népszámláláshoz képest. Javult az aktív korúak között az iskolázottság szintje.

196 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A városrész lakónépességének iskolai végzettsége , Püspökladány összesen 39,7 18,6 21,6 7,7 2,8 12,9 6, Petritelep 2011 Püspökladány összesen 2011 Petritelep Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában, % Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A népesség fogyásával a lakásállomány nem csökkent, hanem éppen ellenkezőleg, 14 darabbal nőtt a városrészben. A meglévő lakásállomány komfortfokozata is jelentősen javult, bár még mindig a városi átlagot meghaladó az alacsony komfort fokozatú lakások, valamint a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakóingatlanokon belül. A városrész területén a családi házas, kertes beépítés a jellemző ábra: A városrész lakásállománya , Püspökladány összesen 36,5 12, Petritelep 2011 Püspökladány összesen 16, Petritelep Alacsony komfort fokozatú lakások aránya, % Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A foglalkoztatottsági mutatók itt is kettős képet mutatnak: Nőtt a foglalkoztatottak aránya a népességen belül, ugyanakkor kis mértében ugyan, de nőtt a városrész területén a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is. Biztató azonban, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya sokat javult és összességében kedvezőbb, mint a város egészére vetített értékek.

197 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A városrész lakónépességének foglalkoztatottsági mutatói ,6 22,7 47, Püspökladány összesen 52,5 27,1 50,2 49,5 43,644,2 45,3 45,5 42,9 41, Petritelep 2011 Püspökladány összesen 12,9 13, Petritelep Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül, % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés 43. táblázat: A városrész legfontosabb társadalmi, gazdasági és szociális jellemzőinek összefoglalása Mutató megnevezése Püspökladány Püspökladány Petritelep összesen összesen* Petritelep Lakónépesség száma, fő Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya, % 17,9 18,3 14,9 16,6 Lakónépességen belül évesek aránya, % 61,6 61,4 63,1 61,3 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya, % 20,4 20, ,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, 32,1 39,7 18,6 21,6 % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában, % 7,7 2,8 12,9 6,2 Lakásállomány, db Alacsony komfort fokozatú lakások aránya, % 26,7 36,5 12,2 16,5 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 48,6 52,5 45,3 45,5 korúakon (15-59 évesek) belül, % Legfeljebb általános iskolai 22,7 27,1 12,9 13,3

198 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 198 Mutató megnevezése végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül, % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % Forrás: KSH, 2001 és 2011 Népszámlálás Püspökladány összesen Petritelep Püspökladány összesen* Petritelep 47,8 43,6 50,2 49,5 42,0 44,2 42,9 41,6 A városrész infrastruktúrájának, közszolgáltatásainak és funkcióinak jellemzői A városrész infrastruktúrával teljes mértékben ellátott. Közlekedési kapcsolatainak fejlesztés, biztonságosabbá tétele is folyamatban van. Petritelep elsősorban lakófunkciót tölt be a városon belül, de részleges alközponti funkciói is vannak a humán közszolgáltatások terén. A városrész nyugati részén kialakult szegregátum környezetében és másik két szélén is érzékelhető a szegregáció erősödése. A városrész területén található közintézmények, önkormányzati ingatlanok többsége azonban felújításra, fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy a kor kihívásaink megfelelően láthassák el funkcióikat, továbbá hogy üzemeltetésük, fenntartásuk gazdaságosabbá váljon. A lakott területek közé ékelődött ipari, gazdasági terület tekintetében indokolt a funkció váltás a kereskedelmi, szolgáltató funkciók erősítése irányába a zavaró ipari tevékenységek erősítése helyett, amelyek részére a város már részein alkalmasabb területek találhatóak. A városrészben a vállalkozásokat, gazdasági szereplőket segítő vagy inkubáló tevékenységet nyújtó szolgáltatás nem működik. Városrészi SWOT elemzés Erősségek A város egyik alközpontjával rendelkező A városi átlaghoz képest a humán funkciók aránya kielégítő MÁV terület van Falusias jelleg Iparterület közlekedési kapcsolatai jók Lehetőségek Játszóterek, közterületek bővítése, fejlesztése Gyakorlati szakképzés fejlesztési lehetőségei Tömegközlekedés fejlesztése Gyengeségek Rendkivül alacsony a felsőfokú végzettség aránya A városi átlag felett van a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Magas a szociálisan hátrányban lévő lakosok aránya Alapellátások elérhetősége gyenge Veszélyek Elöregedő lakosság

199 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 199 A városrész lehatárolása, története, szerkezete A városrész demográfiai és szociális jellemzői Darányi telep A Városrész lehatárolása: Ady Endre u.; Bajcsy-Zsilinszky u. 32-; Bajcsy-Zsilinszky u. 9-; Balaton u.; Baross u. páros oldala; Csenki u.; Csillag u. 22-; Csillag u. páratlan oldala; Erkel Ferenc u.; Hadházi u.; Haladás u.; Karacs térképcsináló u.; Katona József u.; Késmárki u. ; Kiss Ferenc u. 35-; Kiss Ferenc u. páros oldala; Kodály Zoltán u. páros; Komáromi u.; Lajta u.; Losonczi u.; Maros u.; Mikszáth Kálmán u.; Petri Pál u ; Petri Pál u ; Rába u. u.; Rozsnyói u.;sió u.; Somogyi Béla u.; Szabó Pál u.; Szamos u.; Szent László u.; Sziget sor 1-7.; Zalka Máté u.; Zentai u.; Zöldfa u.; Zsák u. A városrész lehatárolását a jobb oldali térkép szemlélteti. A Darányi telep lakónépessége is közel 19%-a a város teljes lakónépességének és 2011 között a városrész lakónépessége 429 fővel csökkent a lakosok száma a városrészben, így itt is 10%-ot meghaladó csökkenést zajlott le a közelmúltban. A városrészre a korösszetételi mutatók alapján az elöregedés erősödése a jellemző. Az itt lakók aktív korúak aránya ugyan kis mértékben növekedett a 2001-ben végzett felméréshez képest, de elmarad a városi átlagtól. A korösszetételben a legmarkánsabb változás az időskorúak arányának 7 százalékponttal való növekedése és a gyermek korúak arányának 8 százalékpontos csökkenése, amely messze meghaladja a városban jellemző átlagos értékeket ábra: A városrész lakónépességének korösszetétele 120. ábra: Darányi telep 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 20,4 14, ,9 61,6 17, Püspökladány összesen 62,3 22,9 63, Darányi telep 2011 Püspökladány összesen 57,9 14,9 15, Darányi telep Lakónépességen belül 60-X évesek aránya, % Lakónépességen belül évesek aránya, % Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya, % Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés Az iskolai végzettség vonatkozásában a városrész mutatói kedvezően, a városi átlagtól kedvezőbben alakultak a 2001-es népszámláláshoz képest. Javult az aktív korúak között az iskolázottság szintje.

200 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A városrész lakónépességének iskolai végzettsége , Püspökladány összesen 26,5 7,7 8,5 18, Darányi telep 2011 Püspökladány összesen 12,9 13, Darányi telep Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában, % Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A népesség fogyásával a lakásállomány nem csökkent, hanem éppen ellenkezőleg, 14 darabbal nőtt a városrészben. A meglévő lakásállomány komfortfokozata is jelentősen javult, bár még mindig a városi átlagot meghaladó az alacsony komfort fokozatú lakások, valamint a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakóingatlanokon belül. A városrész területén a családi házas, kertes beépítés a jellemző ábra: A városrész lakásállománya ,7 25, Püspökladány összesen 12, Darányi telep 2011 Püspökladány összesen Alacsony komfort fokozatú lakások aránya, % 9, Darányi telep Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A foglalkoztatottsági mutatók itt is kettős képet mutatnak: Nőtt a foglalkoztatottak aránya a népességen belül, ugyanakkor kis mértében ugyan, de nőtt a városrész területén a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is. Biztató azonban, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya sokat javult és összességében kedvezőbb, mint a város egészére vetített értékek.

201 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A városrész lakónépességének foglalkoztatottsági mutatói ,6 47,8 46,7 49,8 50,2 49,8 45,3 47, ,4 42,9 44,3 22, Püspökladány összesen 18,6 12,9 8, Darányi telep 2011 Püspökladány összesen 2011 Darányi telep Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül, % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés 44. táblázat: A városrész legfontosabb társadalmi, gazdasági és szociális jellemzőinek összefoglalása Mutató megnevezése Püspökladány összesen Darányi telep Püspökladány összesen* Darányi telep Lakónépesség száma, fő Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya, % Lakónépességen belül évesek aránya, % Lakónépességen belül 60-X évesek aránya, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában, % 17,9 22,9 14,9 15,2 61,6 62,3 63,1 57,9 20,4 14, ,9 32,1 26,5 18,6 13,4 7,7 8,5 12,9 14 Lakásállomány, db Alacsony komfort fokozatú lakások aránya, % Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és 26,7 25,7 12,2 9,5 48,6 46,7 45,3 44,3 22,7 18,6 12,9 8,7

202 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 202 Mutató megnevezése rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, % Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül, % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % Forrás: KSH, 2001 és 2011 Népszámlálás Püspökladány összesen Darányi telep Püspökladány összesen* Darányi telep 47,8 49,8 50,2 49,8 42,0 42,4 42,9 47,8 A városrész infrastruktúrájának, közszolgáltatásainak és funkcióinak jellemzői A városrész infrastruktúrával teljes mértékben ellátott. Közlekedési kapcsolatainak fejlesztés, biztonságosabbá tétele is folyamatban van. A Darányi telep is főként lakófunkciót tölt be, azonban a városrész szélén található sport komplexumnak köszönhetően a rekreációs funkciók is egyre inkább erősödnek. A városrész külső és városon belüli megközelíthetősége jó, szegregációs hatás nem érzékelhető. A városrész területén található közintézmények, önkormányzati ingatlanok többsége azonban felújításra, fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy a kor kihívásaink megfelelően láthassák el funkcióikat, továbbá hogy üzemeltetésük, fenntartásuk gazdaságosabbá váljon. A városrészben a vállalkozásokat, gazdasági szereplőket segítő vagy inkubáló tevékenységet nyújtó szolgáltatás nem működik. Városrészi SWOT elemzés Erősségek Sportcsarnok található ebben a városrészben A városi átlaghoz képest magas a felsőfokú végzettségűek aránya A városi rendőrség és polgárőrség ebben a városrészben található Csendes, kertvárosias környék Lehetőségek Sportcsdarnok fejlesztési lehetősége Alapellátások körének bővítése Beépíthető területek Kertségek használhatósága Gyengeségek A városban a legmagasabb a lakónépességen belül a 60 éven felüliek aránya Nagyon alacsony a 14 éven aluliak aránya A közlekedési, távközlési funkciók hiánya kiemelkedő Alapellátások elérhetősége gyenge Kármentesítetlen szennyező terület is van (fatelep) Talajvíz szennyezettsége a kármentesítés teljes lezárásáig fennáll Veszélyek A teljes kármentesítést nem sikerül teljes mértékben megoldani Belvíz szintjének hektikussága (magas vízállásnál veszélyes lehet)

203 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 203 A városrész lehatárolása, története, szerkezete A városrész demográfiai és szociális jellemzői Újtelep városrész bemutatása A Városrész lehatárolása: Bessenyei u; Bólyai János u.; Debreceni u.; Fazekas Mihály u.; Mező Imre u. A városrész lehatárolását a jobb oldali térkép szemlélteti. Az Újtelep lakónépessége is közel 19%-a a város teljes lakónépességének és 2011 között a városrész lakónépessége 429 fővel csökkent a lakosok száma a városrészben, így itt is 10%-ot meghaladó csökkenést zajlott le a közelmúltban. A városrészre a korösszetételi mutatók alapján az elöregedés erősödése a jellemző. Az itt lakók aktív korúak aránya ugyan kis mértékben növekedett a 2001-ben végzett felméréshez képest, de elmarad a városi átlagtól. A korösszetételben a legmarkánsabb változás az időskorúak arányának 7 százalékponttal való növekedése és a gyermek korúak arányának 8 százalékpontos csökkenése, amely messze meghaladja a városban jellemző átlagos értékeket ábra: A városrész lakónépességének korösszetétele 125. ábra: Újtelep 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 20,4 27, ,6 17, Püspökladány összesen 59,4 63,1 13,1 14, Újtelep 2011 Püspökladány összesen 64,6 20, Újtelep Lakónépességen belül 60-X évesek aránya, % Lakónépességen belül évesek aránya, % Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya, % Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés Az iskolai végzettség vonatkozásában a városrész mutatói kedvezően, a városi átlagtól kedvezőbben alakultak a 2001-es népszámláláshoz képest. Javult az aktív korúak között az iskolázottság szintje.