Győr Megyei Jogú Város. Belvárosi Akcióterületi Terve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Győr Megyei Jogú Város. Belvárosi Akcióterületi Terve"

Átírás

1 Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve - Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - Győr, január június március 0

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása Akcióterület kijelölése Jogosultság igazolása Helyzetelemzés Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az akcióterület műszaki fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Funkcióelemzés A tulajdonviszonyok értékelése A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata Piaci igények, lehetőségek felmérése Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai Az akcióterület beavatkozásai Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége Beavatkozás típusok Regionális Operatív Program között városrehabilitációs célú pályázat tartalma Számszerűsített eredmények Szinergia vizsgálat Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán Kapcsolódó fejlesztések A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen A tervezett fejlesztések várható hatásai Kockázatok elemzése Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések

3 2

4 1. Vezetői összefoglaló Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata fejlesztési elképzeléseinek megalapozásául 2008-ban elkészítette középtávú integrált városfejlesztési stratégiáját, mely a város egész területét érintően városrészenként elemzi azok erősségeit és gyengeségeit, valamint vázlatosan ismerteti fejlesztési céljaikat. Ezekből áll össze a hosszú távon elérni kívánt egészséges városszerkezet. Ez biztosítja a stratégiai gondolkodást és a fejlesztési célok szinergiáját, a fejlesztési elképzelések tervezhetőségét. A stratégiában kiemelt szerepet kap Győr történelmi belvárosának fejlesztése, mely a tervek szerint több ütemben valósul meg. A Belváros területének központi magját a történeti belváros alkotja, amely a Káptalan domb, a Rába - Mosoni Duna Arany János utca Újkapu és Újvilág utca által határolt terület. A jelenlegi projekt a "Lüktető belváros" Győr történelmi belvárosának II. ütemű funkcióbővítő fejlesztése címet viseli, azzal a szándékkal, hogy a sikeres I. ütem, a Győr, Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő fejlesztése című projekt eredményeit újabb fejlesztésekkel egészítse ki, ezzel téve teljessé a belvárosi funkciók és területek összhangját. Győr városa az akcióterületen olyan fejlesztések megvalósítását tervezi, ahol a közösségi terek és önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok fizikai megújításán túl helyi vállalkozásokat, intézményeket tesz érdekeltté abban, hogy a Győr kiemelt központi területe az elvárható legnagyobb mértékben és szellemben újuljon meg mind az itt élők, mind az idelátogatók megelégedettségére. Ennek megfelelően a fizikai megújítás mellett hangsúly kerül mind az érintett közösségek erőforrásainak fejlesztésére, mind a kijelölt akcióterületen működő vállalkozások bevonására is. A projekt megvalósításával színvonalas, innovatív elemeket tartalmazó, a térségben és országosan is egyedülálló szolgáltatások jönnek létre, a környezeti pénzügyi fenntarthatósági szempontok érvényesítésével. Az Önkormányzat, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti múzeum, valamint a magánberuházó konzorciumi partnerek együttműködésével a projekt keretében Győr belvárosának az IVSben és a Belvárosi Akcióterületi Tervben is prioritásként szereplő gazdasági, közszféra megerősítési, közösségi és közterületi fejlesztéseket magába foglaló integrált funkcióbővítő városrehabilitációja valósul meg. 3

5 A jelenlegi fejlesztés nyomán az alábbi funkciók bővítése történik: I. gazdasági funkcióbővítés: vendéglátó egységek külső-belső felújítása 1. A Matróz Vendéglő (Dunakapu tér 3.) külső homlokzatának felújítása 2. A Dunakapu tér 4. szám alatti épület felújítása 3. Az Apáca utca 16. szám alatti épület felújítása 4. A LaMaréda étterem épületének felújítása II. közösségi funkcióbővítés: muzeális intézmény belső felújítása 1. Az Esterházy Palota léghűtéses rendszerének kialakítása III. városi funkcióbővítés: közlekedési fejlesztés 1. A Dr. Kovács Pál utca burkolatának és közvilágításának megújítása 2. A Király utca burkolatának és közvilágításának megújítása 3. A Stelczer utca burkolatának felújítása 4. A Szappanos köz Dunakapu tér és az Apáca u. közötti szakasza burkolatának felújítása 5. A Káposztás köz burkolatának felújítása 6. A Hal köz burkolatának felújítása 7. A Zsák utca és Zsák köz burkolatának felújítása 8. A Kenyér köz burkolatának felújítása 9. Hagyományos cégérek megtervezése és kihelyezése 10. Tükrös turisztikai attrakció kialakítása az Apáca utca Stelczer utca kereszteződésben IV. Soft elemek beépítése és Programalap: 1. Idegenvezetés a belvárosban 2. Legendák Napja 3. Győri Meséskönyvem II. 4. Belvárosi városfelfedező játék 5. Fotókiállítás 6. Belvárosi információs tér Ismerjük meg jobban Győrt! 7. Programalap - Lokálpatriotizmust erősítő civil kezdeményezések támogatása A projekt összköltsége Ft. Győr belvárosának fejlesztésére szüksége van a városnak, annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentős beruházások valósultak meg a terülten. Ezeknek a fejlesztéseknek az eredményeképpen mára már nemcsak a turisták, hanem a város 4

6 lakosai is szívesen látogatnak a belvárosba, akár a rendezvények kapcsán, akár csak egy rövid séta vagy bevásárlás erejéig. Ahhoz, hogy a lüktető belváros víziója megvalósuljon, további fejlesztések szükségesek. Győr kedvező földrajzi fekvése, a határok közelsége, az autópálya mind olyan adottságokkal ruházzák fel a várost, melyek elengedhetetlenné teszik a belváros szívének további rehabilitációját, ezzel is vonzóvá téve a városba látogató turisták, üzletemberek, a városba továbbtanulni szándékozó egyetemisták, nem utolsó sorban pedig a győri polgárok számára. A belváros megújulásával minőségi javulást várunk, nemcsak gazdasági -, de a kulturális, társadalmi értelemben egyaránt. 5

7 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása Az IVS által lehatárolt akcióterületek közül a Belvárosi akcióterület kiemelt prioritást élvez korábbi önkormányzati szándéknyilatkozatok szerint. A város jövőképe, mely szerint legyen jobb Győrben élni, letelepedni, dolgozni, szabad időt eltölteni, tanulni, mint a többi magyarországi régióközpontban elérését szolgáló stratégiai célok között egyértelműen szerepel a történelmi belváros rehabilitációja, a belváros kiterjesztése, a többi városrésszel a jelenleginél jobb összekapcsolása. Ezen akcióterület fejlesztési célja illeszkedik a településfejlesztési koncepcióhoz, annak négyes prioritásrendszerét figyelembe véve a IV. prioritás: A környezet védelme / 4. intézkedés: Épített környezet védelme. Az akcióterület kijelölésénél a város stratégiai céljainak legjobban megfelelő akcióterületi megközelítést igyekeztünk alkalmazni. Az alábbi fejezetben bemutatásra kerül, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia hogyan értékeli a Belvárosi akcióterületet, illetve annak fejlesztés jogosultsága is alátámasztásra kerül. 2.1 Akcióterület kijelölése Az integrált városfejlesztési stratégia 6. fejezetében lehatárolásra került Győr 21 akcióterülete, melyek közül a Belvárosi akcióterület kiemelt prioritást élvez a városvezetés fejlesztési céljainak tekintetében. Jelen koncepció keretében a Belvárosi akcióterület a város fejleszteni kívánt része. A Belvárosi akcióterület elhelyezkedését, valamint a város életében központi funkciót betöltő szerepét jól mutatja a város akcióterületi lehatárolásokat mutató térképe. 6

8 Győr akcióterületei 7

9 A projekt keretében Győr belvárosának az IVS-ben prioritásként szereplő gazdasági, közszféra megerősítési, közösségi és közterületi fejlesztéseket magába foglaló integrált funkcióbővítő városrehabilitációjának II. üteme valósul meg. A funkcióbővítő városrehabilitáció I. ütemében megújult a Széchenyi tér és környezete ben. A Belvárosi akcióterület lehatárolásában a fejlesztési célok összehangolhatósága és egymáshoz illeszthetősége játszott szerepet, hiszen a jelenlegi Belváros rendezési határánál jóval túlmutat az az elképzelt élettér, melyben a funkciók szerves egymás mellé helyezésével és átgondolt ütemezett fejlesztésével megvalósíthatóvá tennék a kibővített Belváros megújuló környezetét. A belvárosi akcióterület 8

10 A belvárosi akcióterület utcákkal érintett határa a következő: - Rábca folyó egy szakasza Szarvas u. Simor J. tér Botond u. Ecet u. Bercsényi liget Jakobinus köz Rába 1. sz. főút vonatkozó szakasza 82. sz. főút vonatkozó szakasza vasút Zrínyi u. Wesselényi u. Bartók B. u. Csaba u. Nádor aluljáró vasút. Fehérvári út érintett szakasza Széchenyi híd Mosoni-Duna Rónay J. u. Hédervári u. Duna u. Áldozat u. Zólyom u.- Vásárhelyi P. u. Rábca. A belvárosi akcióterület utcákkal határolt térképe 9

11 Az ily módon lehatárolt akcióterület nagysága 235 ha (Győr egésze 175 km²), lakosságszáma több mint 14 ezer fő. A belvárosi utcák rendszeréhez alkalmazkodva történelmileg alakultak ki a belváros terei, parkjai. A Belváros a város kereskedelmi és vendéglátó központja. Szinte minden Győrben telephellyel rendelkező kereskedelmi cégnek, banknak, telefontársaságnak van belvárosi létesítménye. A Belvárosban található az alapellátáson túl a város közigazgatási és kulturális központja is, sőt több megyei intézmény, hivatal is. Ugyanakkor a Belvárosban van a várost átszelő vasúti személyi- és teher-pályaudvar, valamint a helyi közlekedési autóbuszok végállomása. A Belvárosban zöldterületként jellemző módon a folyók hullámterében és az épített parkokban található zöldterület a meghatározó. A jelenlegi fejlesztések által érintett területek a lenti térképen pirossal jelöltek. 10

12 A jelenlegi fejlesztés által érintett belvárosi területek 11

13 2.2 Jogosultság igazolása Az akcióterületen integrált városfejlesztési programok valósulnak meg (tartalmazva a közösségi, gazdasági és városi funkciót is), amelyek a fizikai megújítás mellett hangsúlyt fektetnek az érintett közösségek erőforrásainak fejlesztésére, valamint a kijelölt akcióterületen működő vállalkozások gazdaságélénkítő bevonására is. A funkcióbővítő rehabilitáció keretében a fejlesztés tevékenységei a város gazdaságilag és társadalmi meghatározó központi vagy városrész-központi területén helyezkednek el és a fejlesztés egyes elemei egymásra kölcsönös hatást gyakorolnak, koherensen összekapcsolódnak. A központi szerepkört a rehabilitálandó terület funkcióellátottságával igazoljuk: a megyei jogú városok városrehabilitációs célú projektjeinek tervezését a Városfejlesztési Kézikönyv, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által megjelentetett Tervezési Útmutató szabályozza. A módszertani útmutatók alapján az akcióterület kialakítása során figyelembeveendő jogosultsági feltételek a következők: Indikátor típusa Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek száma A beavatkozások vegyes területfelhasználási egységű területen valósulnak meg. Kritérium Minimum 6 db Minimum 30 db Igen Akcióterületi érték 76 db db Igen A fent bemutatott táblázat alapján egyértelmű, hogy az indikátorok minimum kritériumát nem csak hogy teljesíti az akcióterületi érték, hanem nagymértékben túl is haladja. Győr városa az akcióterületen olyan fejlesztések megvalósítását tervezi, ahol a közösségi terek és önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok fizikai megújításán túl helyi vállalkozásokat, intézményeket tesz érdekeltté abban, hogy a Győr kiemelt központi területe az elvárható legnagyobb mértékben és szellemben újuljon meg mind az itt élők, mind az idelátogatók megelégedettségére. Ennek megfelelően a fizikai megújítás mellett hangsúly kerül mind az érintett közösségek erőforrásainak fejlesztésére, mind a kijelölt akcióterületen működő vállalkozások bevonására is. 12

14 A fejlesztés nyomán az alábbi funkciók bővítése történik: 1. gazdasági funkcióbővítés: vendéglátó egységek külső-belső felújítása; 2. közösségi funkcióbővítés: muzeális intézmény belső felújítása; 3. városi funkcióbővítés: közlekedési fejlesztés, új turisztikai attrakció kialakítása. A projekt során funkcióbővítő tevékenységeket további soft elemek egészítik ki. 13

15 A jogosultságot biztosító funkciók az alábbiak szerint helyezkednek el: 14

16 A tervezetett fejlesztések illeszkednek Győr városának hatályos rendezési terveihez: 1. a Településfejlesztési Koncepcióhoz: meg kell őrizni a történetileg kialakult városszerkezetet; nem szabad összeépíteni az önálló településrészeket, meg kell tartani a területileg is védett Belváros, Újváros és Gyárváros utca és térrendszerének jellegzetességeit ; 2. a Helyi Építési Szabályzathoz; 3. a Szabályozási Tervhez. A projekt hatályos településrendezési tervvel való összhangját a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeként működő állami főépítész igazolta. 2.3 Helyzetelemzés Győr Magyarország hatodik legnagyobb, műemlékekben harmadik leggazdagabb városa. Idegenforgalmában meghatározó szerepet játszik a földrajzi fekvése, hiszen az idegenforgalmilag pezsgő Nyugat-dunántúli régióban található. Győr- Moson-Sopron megye határ menti elhelyezkedése nagyban elősegíti a területre irányuló külföldi turizmust. Győrt gazdag történelmi-műemléki környezet, a folyók, a termálturisztikai lehetőség, s az élénk zenei, sport, kulturális, tudományos, valamint üzleti élet jellemzi. Győrben járva magunk is meggyőződhetünk arról, hogyan lehet egy város egyszerre tradicionális és modern. Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti állapotának bemutatása, illetve összehasonlítása a város egészéhez viszonyítva a 2.6. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása című fejezetben kerül részletesen kifejtésre az ismétlés elkerülése végett. Az akcióterület ingatlan tulajdonosainak fejlesztési szándékai: A belvárosi akcióterület ingatlantulajdonosai a városi célokkal összhangban alakítják ki fejlesztései tevékenységeiket az érintett területen. Jelenleg két jelentős fejlesztés ismert: 15

17 1. City Point A tervek szerint közvetlenül a városi és regionális tömegközlekedés gócpontjában, a Kisalföld Volán jelenlegi buszpályaudvarán épül majd meg egy multifunkcionális központ. A várost átszelő vasútvonal és az 1. sz. főút ugyanis elválasztja a történeti belvárost Győr déli városrészétől, ezáltal a városrészek kapcsolata elégtelen. Ennek megoldására a tervek összeköttetés biztosítanak az elvágott várostestek között. A terv része a jelenlegi buszpályaudvar területén kialakítandó multifunkcionális központ és buszpályaudvar intermodális csomópontként való kialakítása. A City Point területe összesen m 2, kereskedelem, vendéglátás és szabadidő-eltöltésre, valamint közel m 2 iroda céljára szolgáló területével áll majd vendégei rendelkezésére. Az épületben új szabadidős lehetőségek nyílnak, amelyek ezen központi fekvésű helyből frekventált városi központot varázsolnak magas minőségű szolgáltatási színvonallal. A korszerű, stílusos és a környezethez igazított architektúrájú City Point a műemlékvédelmet élvező épületek megőrzésével és integrálásával, valamint a tervezett kiváló minőségű építőanyagoknak és belső megoldásoknak köszönhetően hangulatos, kellemes környezetet jelent majd a látogatóknak. A területhez tartozik a védett Schlichter-villa és dél felől szomszédos a Frigyes laktanya együttese. A tervezett City Point Multifunkcionális Centrum terveit a tervező folyamatosan egyeztette az örökségvédelemmel, így a területen található műemléki védettségű Schlitter-villa hangsúlyos pozicióban, saját mikrokörnyezettel jelenik meg. 2. Romantik Hotel Schweizerhof turisztikai célú fejlesztése Győr belvárosának patinás szállodája a Romantik Hotel Schweizerhof az Új Széchenyi Terv keretében a "Turisztikai szolgáltatások fejlesztése" című felhívásra benyújtott pályázatával Ft támogatásban részesült, a turisztikai célú projekt megvalósítása 2012 elején kezdődött és 2014-ben fejeződik be. A tervezett fejlesztések iránti (lakossági, vállalkozói, társadalmi) igények: A fejlesztések iránti lakossági igényeket tökéletesen tükrözi Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata igényfelmérésének eredménye. A vélemények korosztálytól függetlenül egyértelműen azt mutatták, hogy szükségesek az újabb fejlesztések. A megkérdezettek 16

18 mintegy 85%-a hasznosnak és folytatásra érdemesnek ítéli a belváros rehabilitációját és egyetért a további funkcióbővítő hatású felújításainak lépéseivel. Az elmúlt évek legnagyobb belvárosi akcióterületi felújítása a 2010-ben megújult Széchenyi-tér volt. A már megújított és funkciójában bővült Széchenyi teret már most is vonzóbb idegenforgalmi központnak tartja és egyaránt használják vendéglátás és vásárlás céljából illetve rendezvénytérként is kiválónak ítéli a társadalom, ennek ellenére a tervezett fejlesztések nyomán létrejövő funkciók kialakítása is szükséges és igényelt. A lakosság és az önkormányzat számára is egyaránt jelentős és vitathatatlan gazdasági tényező, hogy a belvárosi ingatlanok értéke emelkedni fog a további fejlesztések hatására, amely számtalan előnyt jelenthet a későbbiekben is. Nem mellékes az adott terület presztízsének növekedése és az ingatlanok iránti érdeklődés fellendülése sem. Új projektek megvalósításának szükségességét mi sem indokolhatja jobban, mint az - Ön szerint milyen további fejlesztésekre van még szükség a történelmi belváros teljes körű megújításához? - kérdésre érkezett válaszok, amelyek már jelenleg is a terv részét képezik. Ilyenek például: Több rendezvényt a belvárosba, szórakozóhelyek felépítése Lakosbarát útburkolat fejlesztések Műemléki épületek felújítása, megőrzése A teljes Dunakapu-tér rendbetétele, János Pál Tér megújítása 2.4 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Győr jelenleg hatályos építési szabályzata (GYÉSZ) a közgyűlés a 28/2012. (XI. 30.) GYMJVÖ rendeletével módosított 1/2006. (01.25.) GYMJVÖ rendelet. Ezen szabályzat III. fejezetében a város egyes az építési övezeteknél, övezeteknél nagyobb kiterjedésű területekhez köthető, eltérő szabályok helyi sajátosságok alapján történő meghatározása 23 -a a Belvárosra vonatkozóan állapít meg előírásokat. A belvárosi városrészre Aczél Gábor 1986-ban készítette el a Győr-Belváros részletes rendezési tervét, amelyhez kapcsolódóan jelen akcióterületi terv elkészítésével párhuzamosan folyik a Széchenyi tér és környezetének rendezési terv módosítása, Győr városának belvárosi területeit is érintő Győr MJV 14. számú főút Holt Mosoni Duna 17

19 Mosoni Duna Rába 1. számú főút közigazgatási határ által határolt terület településszerkezeti tervének módosítása, valamint az Újvárost és Sziget városrészeket érintő szabályozási terv felülvizsgálata. A években a rendezési terv felülvizsgálata során elkészült Győr örökségvédelmével és a belvárosi területekkel rendkívül részletesen foglalkozó alátámasztó munkarészek mellett a folyamatban lévő szabályozási módosítások is körültekintően figyelembe veszik ezen tárgyköröket. Azonosított projektek között: Azonosított projektek között Projekt rövid leírása Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő megújítása Káptalandomb és a Bécsi kapu tér környezetének funkcióbővítő és turisztikai célú fejlesztései, komplex tömbrehabilitációk Színház és II. János-Pál tér megújítása (épület átalakítása-felújítása, mélygarázs, közterületek rehabilitációja, kapcsolódó magán fejlesztések) Dunakapu tér és Dunakorzó (mélygarázsok, közterületek megújítása, multifunkcionális új épület, kapcsolódó magán fejlesztések) Kelet nyugati tengely (Pálffy sétány és kapcsolódó épületfejlesztései, Baross út menti tömbök rehabilitációja, Zeichmeister tömb megújítása. Belváros kiterjesztése nyugat felé: Újváros kapuja, Olajgyár és környezete, Fürdőközpont és környezete, Belvárosi kiskörút, Bercsényi liget első szakasza, Folyópartok belvárosi szakaszának rehabilitációja, mederrendezés, sétányok, zöldfelületek rendezése, hajózó út átminősítése, vízszintemelés, Széchenyi kerékpáros híd Győr Szíve (idegenül City center) Városház tér, Vasútállomás fejlesztései, helyközi buszpályaudvar és kereskedelmi központ, Baross híd, Frigyes laktanya, Eszperantó út keleti szakasza melletti fejlesztések, Városház közelében mélygarázs(ok), Révai utcai fejlesztése és parkolóház, Czuczor u. - Bartók B. út kapcsolat, Megyeháza felújítása Kekszgyár funkcióváltása, fejlesztése, környezet rehabilitációja, Pinnyédi közútkapcsolat megoldása becsült ktg. Településszerkezeti terv/szabályozási terv ( indifferens + megfelel az adott tervnek - módosításra szorul Szerkezeti terv Szabályozási terv Város által megtett/tervezett lépések (2008. márciustól) mft ben megvalósult mft mft + - Tervezett mft mft mft mft mft mft A Káptalandomb komplex turisztikai attrakciófejlesztése 2011-ben megvalósult Megtörtént a szerkezeti és szabályozási terv módosítás, a projekt megvalósítása folyamatban, várható befejezés május Tervezett Folyamatban van a szerkezeti és szabályozási terv módosítása, valamint a beruházás előkészítése A Duna projekt keretében 2014-ig megtörténik a folyópartok belvárosi szakaszának részbeni rendezése Szerkezeti és szabályozási terv módosítások már megtörténtek. Folyamatban van Frigyes laktanya funkcióváltása. Megépült a Révai utcai parkolóház 2009-ben ban felújításra került a Városház tér. Több magánerős beruházás előkészületben Megtörtént a szabályozási terv módosítása A Kekszgyár lebontásra került, a pinnyédi közútkapcsolat tervezés alatt 18

20 10. Azonosított projektek között Projekt rövid leírása Egyetemi fejlesztések Könyvtár, Inno-Raab, Igazgatási épület, Kálóczy tér és környezete, Hallgatói klub becsült ktg. Településszerkezeti terv/szabályozási terv ( indifferens + megfelel az adott tervnek - módosításra szorul Szerkezeti terv Szabályozási terv 11. Petőfi S. művelődési ház felújítása 200 mft 12. Sziget-Révfalu híd valamint kapcsolódó út és csomópontok építése a Hédervári úttól a Szarvas utcáig Város által megtett/tervezett lépések (2008. márciustól) mft + + Megvalósult ben Forráshiány miatt nem valósult meg mft + + Megvalósult 2011-ben 13. Igazságügyi negyed fejlesztése na Aradi vértanúk útja rehebilitáció, Árpád tömb mélygarázs és felszíni fejlesztések, a meglévő épületállomány felújítása Szent István úti épületek felújításának folytatása (panelprogram) Szent István út 51. (egykori Kisalföld szerkesztőség) épületének funkcióváltása, felújítása na mft 17. Zöldfelületek megújítása, közterület fásítás na Műemléki területen magánerős felújítások koordinálása, támogatása Kerékpárúthálózat elemeinek összekötése, városrészek közti kerékpárutak kijelölése Lakóutca program (elsősorban Északkelet- Belvárosban és a folyóktól nyugatra eső területeken) na Folyamatos na na Folyamatos 21. Türr István úti bölcsőde teljes korszerűsítése 120 mft A közigazgatási átszervezések miatt jelenleg nincs napirenden Folyamatban részben magánerő bevonásával Forráshiány miatt még nem valósult meg Szabályozási terv módosítás szükséges 2007-ben megvalósult a Bisinger sétány és játszótér felújítása Folyamatban, részben 2012-ben megvalósult Forráshiány miatt nem valósult meg 2.5 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Jelen fejezetnél némileg eltérünk a kézikönyvi előírásoktól, ugyanis a teljes város városrehabilitációs tevékenységét az IVS keretei között mutattuk be. Jelenlegi összefoglalónál kiemeljük azt a néhány tevékenységet, mely a belvárosi akcióterületen az elmúlt években megvalósultak 1989 októberében Győr városa Európa-díjat kapott a történeti városmag megőrzése érdekében kifejtett munkája elismeréseként. Az Európában jól ismert és megbecsült díjat az F.V.S. Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Koppenhágai Múzeum igazgatója, dr. Harald Landberg adta át; a díjat az Alapítvány évente egy történeti településnek és egy kiemelkedő műemléki szakembernek ítélte oda. 19

21 A város már 1978-ban határozott a Belváros tömbrekonstrukciójáról: az épületek felmérése, levéltári és helyszíni kutatások alapján döntötték el, mely épületek a helyreállítandó épületek, mely épületbe milyen funkciók kerülhetnek a helyreállítást követően. Ekkor zajlott többek között a Zichy-palota és tömbje rekonstrukciója (Liszt Ferenc- Teleki- Pálffy- Újvilág utca által határolt tömb), a Szalai vendéglő és tömbje rekonstrukciója, a Bécsi udvar és tömbje rekonstrukciója, a Baross- Kazinczy- Czuczor utca- Csillag köz tömbrekonstrukciója, a Király utca- Lépcső köz- Várfal közötti épületek rekonstrukciója, a Karmeliták tömbjének rekonstrukciója. Mindenképpen példaértékű munka zajlott mintegy 10 éven keresztül a történelmi Belvárosban, melynek következtében megújult az élet is a városmagban. A belvárost érintő rehabilitációs munkálatok tekintetében kiemelendő a már 1996-ban indított program, melynek célja belváros díszburkolat építése, utcabútorzat elhelyezése és kamerarendszer kiépítése volt. A több ütemben tervezett rehabilitációs tevékenység az alábbi három ütemre volt bontható, melyből az I. ütem a Baross Gábor út, az Arany János út, az Aradi vértanúk és a Czuczor Gergely út között, Csillag köz területe volt. Ezt követően a II. ütem a Liszt Ferenc út a Széchenyi tér és a Teleki út között, a Fazekas köz felújítása volt. Ami elmaradt az a Széchenyi tér megújítása, melyet akkor évi kivitelezési időre terveztek. A rehabilitációs program első lépéseként 1997-ben Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal beruházásában megvalósult az I. ütem. A város a beruházás fedezetének biztosítása érdekében közérdekű kötelezettségvállalást szervezett. A fenti közérdekű célra magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok írásban kötelezettséget vállalták, hogy vagyoni szolgáltatásukkal hozzájárulnak a fenti célokhoz. Az akcióterületen ezen felül az elmúlt években a következő nagyobb beruházások zajlottak: Kajak Kenu vizitelep (1999.) (városi beruházás), 119 millió Ft Péterffy Sándor Evangélikus Oktatási Központ tornacsarnok (1999) (egyház) Evangélikus Püspökség (2000.) (egyházi) OTP Bank regionális központ (2001.) (magánberuházás) Esterházy Palota külső megújítása (2001.) (városi beruházás), 64 millió Ft Bartók Béla Megyei Művelődési Központ (2002.) (megyei önkormányzat beruházása) Péterffy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Szeretetház (2002.) (egyházi, állami) Egyetemi Sportcsarnok (2002.) (városi beruházás), millió Ft 20

22 Patio étterem, kaszinó, kávézó (2003.) (magánberuházás) Jókai Parkolóház (2004.) (városi+magán beruházás) Rába Quelle Fürdő komplexuma: (2004.) (városi beruházás), millió Ft Péterffy Sándor Evangélikus Oktatási Központ (egyházi) (2006.) Big Ben Club épülete (2006.) (magánberuházás) Zsinagóga épülete: (2006.) (városi beruházás), 500 millió Ft Frigyes laktanya (2006.) (magánberuházás) Amstel Hattyú Fogadó (2007.) (magánberuházás) Dunapart Rezidencia (2007.) (magánberuházás) Móricz Zsigmond rakpart lakóépület (2007.) (magánberuházás) Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő fejlesztése ( ) (városi-, egyházi- és magánberuházás), millió Ft Jedlik Ányos utca és a Guttenberg tér megújítása, a Frigyláda rekonstrukciójával (2011.) (városi beruházás), 170 millió forint Káptalandomb komplex turisztikai attrakciófejlesztése ( ) (egyházi) Jedlik-híd megépítése és környező utcák megújítása ( ) (városi beruházás), millió Ft Mobilis Interaktív Kiállítási Központ ( ) (városi beruházás), millió Ft Móricz Zsigmond rakpart átalakítása, a Kossuth híd konzolfelújítása és kerékpárút kialakítása ( ) (városi beruházás), 485 millió Ft Ezen beruházások közül a magánberuházásokat érintve a város élt azzal a lehetőségével, hogy ún. településrendezési szerződések megkötésével (pl. Dunapart Rezidencia esetében), melyek célja, hogy amennyiben az önkormányzat által kijelölt fejlesztési terület infrastruktúrájának kiépítése meghaladja az önkormányzat beruházási lehetőségeit, az ún. újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépülő területek infrastruktúrájának kiépítése a szabályozás szerint a fejlesztők feladata. A megvalósítás a fejlesztők szándékától, vállalásától függ. Konkrét esetben a KKT készítése illetve jóváhagyásra való előkészítése (belső szakmai véleményezés) során tisztázódnak a feltételek, amennyiben a fejlesztő vállalja azok teljesítését (költségviselését) megvalósulhat a projekt. 21

23 Megelőző belváros-rehabilitációs tevékenységek területi elhelyezkedése 22

24 2.6 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az alábbi fejezetben az akcióterület gazdasági, társadalmi, környezeti jellemzői kerülnek részletesen bemutatásra. Az adatok főként a 2001-es népszámlálás eredményéből származtatottak, mivel a legfrissebb népszámlálási mutatók még nem állnak rendelkezésünkre akcióterületi szintre lebontva. 1. Az akcióterület gazdasági jellemzői 2002-ben a vizsgált városrészeken működő vállalkozások száma 3493 volt, mely Győr vállalkozásainak több mint az ötödét, 21,79%-át tette ki. Az akcióterületek közül a megfigyelt időpontban a Belvárosban volt a legmagasabb 2440 a működő vállalkozások száma, ami a győri vállalkozások 15,22%-át jelentette. Ugyanebben az időszakban Újvárosban 260, Révfaluban pedig 793 vállalkozás működött, ez a város összes vállalkozásainak rendre 1,62 és 4,95%-a. Az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma 2002-ben a három városrész közül ugyancsak a Belvárosban volt a legmagasabb, 235,57, ez az érték Újvárosban 88,80, Révfaluban 148,39 volt. Az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások számában csak a belvárosi adat (235,57) múlta felül a Győr egészére vonatkozó átlagos értéket (234,29). A vizsgált akcióterületre átlagosan 157,59 vállalkozás jutott. A három városrészen 2002-ben a működő egyéni vállalkozások száma összesen 1699 volt, ez Győr összes működő egyéni vállalkozásainak 18,49%-át adta. Ekkor a Belvárosban 1159, Újvárosban 127, Révfaluban pedig 413 egyéni vállalkozás működött, ami a város összes egyéni vállalkozásának rendre 12,62, 1,38 és 4,50%-ának felelt meg ben a megfigyelt akcióterületen átlagosan 1000 lakosra vetítve 77,52 egyéni vállalkozás működött, ami az egész város átlagához képest (100,71) elmaradt. A városi átlagot azonban az 1000 lakosra jutó 111,89 egyéni vállalkozással megelőzte a Belváros, viszont Újváros (43,37) és Révfalu (77,28) is az átlag alatt maradt ben a számba vett akcióterületeken a kiskereskedelmi üzletek száma 1026 volt. Ennek a jelentős része, 912 üzlet a Belváros területén volt megtalálható, míg Újvárosban csak 45, Révfaluban pedig 69. A vizsgált városrészeken Győr összes kiskereskedelmi üzletének 37,05%-a működött, ebből 32,94% a Belvárosban, 1,63% az Újvárosban, 2,49% a Révfaluban. Adott évben az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma a három városrészben átlagosan 38,78 volt, ami a városi átlagnál (43,30) kevesebb. A Belvárosban működő 1000 lakosra jutó 23

25 kiskereskedelmi üzletek száma viszont több mint a duplája (88,05) volt Győr átlagának (43,30), míg Újváros (15,37) és Révfalu (12,91) jelentősen elmaradt a városi átlagtól. Az akcióterületek vállalkozásai Megnevezés Belváros Újváros Révfalu Összesen Működő vállalkozások száma, Működő vállalkozások megoszlása városrészenként, (%) 15,22 1,62 4,95 21, lakosra jutó működő vállalkozások száma, ,57 88,80 148,39 157,59 Működő egyéni vállalkozások száma, Működő egyéni vállalkozások megoszlása városrészenként, (%) 12,62 1,38 4,50 18, lakosra jutó működő egyéni vállalkozások száma, ,89 43,37 77,28 77,52 Kiskereskedelmi üzletek száma, Kiskereskedelmi üzletek megoszlása városrészenként, (%) 32,94 1,63 2,49 37, lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet száma, ,05 15,37 12,91 38,78 Forrás: KSH Népszámlálás A Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek száma az akcióterületen darab. 2. Az akcióterület foglalkoztatottsági adatai A foglalkoztatottsági adatok elemzéséhez a 2001 évi népszámlálási adatokat hívjuk segítségül. A népesség megoszlását gazdasági aktivitás szerint vizsgáljuk. A foglalkoztatottak, a munkanélküliek, az inaktívak és az eltartottak aránya teszi ki a teljes népességet, a 100%-ot. Megállapítható, hogy a számba vett akcióterültek közül a Belvárosban a legmagasabb, 39,8% a foglalkoztatottak aránya, melyet Révfalu 32,2%- kal és Újváros 26,6%-kal követ, azaz a megfigyelt városrészekben átlagosan 32,87% a foglalkoztatottak aránya. Ez az arány minden egyes akcióterületen alacsonyabb, mint a város egészét vizsgálva (44,07%). A munkanélküliek aránya Révfaluban a legkisebb (1,4%), a Belvárosban csak minimálisan magasabb (2%), viszont Újvárosban magas, 6,7%, ami jóval meghaladja Győr város átlagos munkanélküliek arányát, a 2,95%-ot. Az akcióterületeken átlagosan 3,37% a munkanélküliek aránya. Az inaktív keresők aránya a vizsgált városrészekben megközelítőleg azonos, a Belvárosban 31,6%, Révfaluban 31,2%, Újvárosban pedig 29,8%, ami átlagosan 30,87%-ot jelent és meghaladja a városi átlagot (26,63%). Az 24

26 eltartottak aránya átlagosan 32,9% és minden egyes általunk vizsgált városrészen meghaladja a 26,31%-os Győr város átlagos értékét. Az eltartottak aránya Újvárosban a legmagasabb 36,9%, Révfaluban pedig 35,2%. A Belvárosban a legalacsonyabb 26,6%. A gazdaságilag aktív népesség százalékában vizsgált foglalkoztatási arány a megfigyelt akcióterületeken átlagosan 42,13%, alacsonyabb mint a győri átlag (56,09%). Az arány a Belvárosban a legmagasabb 49,9%, ezt 39,3%-kal Révfalu, 37,2%-kal Újváros követi. A gazdaságilag aktív népesség százalékában mért munkanélküliségi ráta a három városrészre vonatkozóan átlagosan 9,67%. A legmagasabb érték, 20,2% Újvárosban van, ez a városrész haladja meg egyedül Győr átlagát (6,42%), a Belvárosban 4,7%, Révfaluban 4,1%. Az átlagos aktivitási arány a három akcióterületen 46,67%, egy akcióterület sem haladja meg a városi értéket (58,95%). Az aktivitási arány a Belvárosban a legmagasabb 52,4%, Újvárosban 46,6%, Révfaluban pedig 41%. A megfigyelt akcióterületen átlagosan 100 foglalkoztatottra 96 inaktív kereső jut. Ez Újvárosban a legmagasabb 112, Révfaluban 97, a Belvárosban pedig 79. A számba vett városrészeken 100 foglalkoztatottra átlagosan 105 eltartott jut. Ez az érték is Újvárosban a legmagasabb (139), melyet 109 eltartottal Révfalu, 67 eltartottal a Belváros követ. A 100 foglalkoztatottra jutó nem aktívakat (inaktív és eltartott együtt) vizsgálva kitűnik, hogy számuk 251-es értékkel Újvárosban a legmagasabb, míg Révfaluban 206, addig a Belvárosban csak 146 nem aktív jut 100 foglalkoztatottra. A 100 foglalkoztatottra jutó nem aktívak száma minden megfigyelt akcióterületen magasabb, mint a városi átlag (130,46). A vizsgált mutatószám a három akcióterületre vonatkozó átlagos értéke 201. A három városrészen átlagosan 34,33% a vezető értelmiség aránya. Ez az arány Révfaluban Győr egészére vonatkozó áltag (24,69%) majdnem duplája, 46,2%, a Belvárosban 37,8%, míg Újvárosban a legalacsonyabb 19%, ami jóval az egész város átlaga alatt van. Az akcióterületeken az egyéb szellemiek aránya 21,4%, ami Győr átlaga (23,49%) alatt marad. Arányuk Révfaluban a legmagasabb, 25,5%, a Belvárosban 24,8%, míg Újvárosban csak 13,9%. A fizikai szolgáltatásiak aránya Újvárosban a legmagasabb 18%, a Belvárosban 13,9%, Révfaluban pedig 11,6%. A fizikai mezőgazdaságiak aránya ugyancsak Újvárosban a legmagasabb 1,5%, míg a Belvárosban csupán 0,5% és Révfaluban 0,2%. A fizikai ipari foglalkoztatottak aránya az akcióterületeken átlagosan 21,57%, a legmagasabb Újvárosban (33,5%), ezt követi a Belváros (17,8%) és Révfalu (13,4%). Az egész városra vonatkozóan, átlagosan a szellemi foglalkozásúak aránya 48,17%. Ettől 32,9%-ával csak Újváros marad el. A Belvárosban ez az érték 62,6%, Révfaluban pedig 71,7%. A vezető/értelmiségi foglalkozásúak aránya a szellemi 25

27 foglalkozásúak között Győrben átlagosan 50,16%. Ezt az értéket mindhárom akcióterületünk meghaladja. Révfaluban a legmagasabb, 64,44%, a Belvárosban 60,38%, míg Újvárosban 57,75%. Az akcióterületek foglalkoztatottsági adatai, Megnevezés Belváros Újváros Révfalu Átlagosan Foglalkoztatottak aránya, % 39,80 26,60 32,20 32,87 Munkanélküliek aránya, % 2,00 6,70 1,40 3,37 Inaktívak aránya, % 31,60 29,80 31,20 30,87 Eltartottak aránya, % 26,60 36,90 35,20 32,90 Foglalkoztatási arány, % 49,90 37,20 39,30 42,13 Munkanélküliségi ráta, % 4,70 20,20 4,10 9,67 Aktivitási arány, % 52,40 46,60 41,00 46, foglalkoztatottra jutó inaktív kereső foglalkoztatottra jutó eltartott foglalkoztatottra jutó nem aktív (inaktív és eltartott) Vezető, értelmiségi,% 37,80 19,00 46,20 34,33 Egyéb szellemi,% 24,80 13,90 25,50 21,40 Fizikai szolgáltatási,% 13,90 18,00 11,60 14,50 Fizikai mezőgazdasági,% 0,50 1,50 0,20 0,73 Fizikai ipari,% 17,80 33,50 13,40 21,57 Egyéb,% 5,10 14,10 3,10 7,43 Szellemi foglalkozásúak aránya,% 62,60 32,90 71,70 55,73 Vezető/értelmiségi foglalkozásúak aránya a szellemi foglalkozásúak között,% Forrás: KSH Népszámlálás 60,38 57,75 64,44 60,86 Az akcióterület egésze alacsonyabb foglalkoztatottsággal bír, mint Győr város teljes egésze, ellenben magasabb a munkanélküliség, az inaktívak és az eltartottak aránya. Amennyiben az akcióterületet szétbontjuk és külön városrészenként vizsgáljuk, ismét nagy különbségeket fedezhetünk fel. Említésre méltó Újváros kiugróan alacsony foglalkoztatottsága és hasonlóan jelentős, nagyszámú munkanélkülije, ami arányaiban kétszer akkora, mint a többi városrészé, illetve Győr városáé. 26

28 Az akcióterületen élők munkaerő-piaci aktivitásuk szerinti megoszlása (%) Foglalkoztatottak Munkanélküliek Inaktívak Eltartottak Belváros 39,8 2,0 31,6 26,6 Újváros 26,6 6,7 29,8 36,9 Révfalu 32,2 1,4 31,2 35,2 Sziget 34,2 3,6 32,4 29,8 Akcióterület összesen 33,2 3,4 31,3 32,1 Győr városa összesen 44,1 2,9 26,6 26,3 Forrás: KSH Népszámlálás Még szembetűnőbb a különbség, ha a munkanélküliek arányát vizsgáljuk. Győr városához képest háromszorosa az Újvárosi érték, míg a foglalkoztatottság csupán kétharmada a városi foglalkoztatottságénak. Foglalkoztatottak és munkanélküliek arány az akcióterületen (%) Forrás: KSH Foglalkoztatottak aránya Munkanélküliek aránya Belváros 49,9 4,7 Újváros 37,2 20,2 Révfalu 39,3 4,1 Sziget 44,8 9,5 Akcióterület összesen 42,8 9,6 Győr városa összesen 56,1 6,4 3. Az akcióterület társadalmi jellemzői Az akcióterület esetében a KSH 2001-es, városrészekre lebontott népszámlálási adataiból indultunk ki, ahol az egyes a vizsgálatba vont városrészek nem fedik teljesen a stratégiában kijelölt akcióterületet. Vizsgálatunk során a össz-városi adatokhoz hasonlítjuk az egyes városrészek adatait. A vizsgálatba vont városrészek a következők voltak: Belváros, Révfalu, Újváros, Sziget. Demográfia A város lakosságának döntő hányada a Győrt délről körülölelő, házgyári technológiával épített lakótelepeken lakik. A lakótelepek közül kerülnek ki a legsűrűbben lakott városrészek is. Az akcióterületen lakik Győr lakosságának mintegy 18%-a (1. ábra). A 27

29 legsűrűbben lakott városrész a Belváros, ahol a város lakosságának 8 %-a lakik, ezzel a két nagy lakótelep után (Marcalváros I. és Adyváros) a harmadik legtöbb lakossal rendelkező városrész. Népsűrűség szempontjából azonban csak a nyolcadik, megelőzik a város lakótelepei és a tőle délre található, Nádorváros városrészek illetve a Gyárváros egyik része. Az akcióterület többi részén (kivéve Szigetet, ahol hasonló a népsűrűség, mint a Belvárosban) átlagosan feleakkora a népsűrűség. Az akcióterület városrészeiben lakó lakosság aránya (%) 82% 8% 4% 4% 2% Belváros Újváros Révfalu Sziget Többi városrész Forrás: KSH Népszámlálás Amennyiben az egyes korosztályok megoszlását vizsgáljuk az egyes városrészekben, úgy rögtön kitűnik, hogy Győr egészéhez mérten a Belváros lakossága elöregedőben van. A legfiatalosabb városrész Újváros, míg Révfalu felemás mutatói (alacsony a 0 és 14 éves korcsoport aránya, de nagy a 15 és 39 közötti korcsoport aránya) a nagyszámú, ideiglenesen bejelentett egyetemistából és főiskolásból adódik, amint azt a táblázat is mutatja. 28

30 Az akcióterület városrészeiben lakó lakosság aránya korosztályi csoportok szerint (%) évesek évesek évesek 65 felettiek Összesen Belváros 10,2 37,1 32,5 20,2 100 Újváros 21,8 37,9 26,8 13,5 100 Révfalu 9, ,2 15,2 100 Sziget 16 38,2 27,7 18,1 100 Akcióterület összesen 14,4 40,3 28,55 16, Győr városa összesen 15,7 37,4 33,9 13,0 100 Forrás: KSH Népszámlálás Az egyes korcsoportok aránya is a fenti megállapításokat támasztja alá. Összességében elmondható, hogy az akcióterület (kevés kivételtől eltekintve) elöregedő területe Győr városának, ahol az aktív korosztályok és a fiatalkorúak aránya a városi átlag alatt található. Felnőttek, gyermekek és időskorúak aránya az akcióterület egyes részein és Győr városában (fő) 100 felnőttre jutó gyermek és időskorú 100 felnőttre jutó gyermekkorú 100 felnőttre jutó időskorú 100 gyermekkorúra jutó időskorú Belváros 43,7 14,6 29,1 198,8 Újváros 54,4 33,6 20,8 62,0 Révfalu 33,0 12,7 20,3 159,3 Sziget 51,7 24,2 27,5 113,6 Akcióterület összesen 45,7 21,3 24,4 133,4 Győr városa összesen 51,7 22,9 19,3 90,3 Forrás: KSH Népszámlálás Képzettség Iskolázottsági adataink kizárólag a teljes népességből vannak, amit nagyban torzít a fent tárgyalt korosztályi megoszlás. Az aktív korú népességre bontva nem rendelkezünk iskolai végzettségi adatokkal. Az Újvárosban lakó nagyszámú fiatalkorú lakosság miatt a 8 általánosnál kevesebb végzettséggel rendelkezők száma rendkívül magas, ami az akcióterület egészének megoszlására is hatással van. Ha ettől az első kategóriától 29

31 eltekintünk, akkor a következőket mondhatjuk el az akcióterületen élő lakosság műveltségi szintjéről: az akcióterület nem egységes, a Belváros és Révfalu a városi átlaghoz képest magasabban kvalifikált lakossággal rendelkezik, míg Újváros és Sziget alacsonyabb végzettséggel rendelkező csoportok lakhelye. Kiugróan magas a maximum 8 általánossal rendelkezők aránya Újvárosban. Az egyetem jelenléte ismét kimutatható Révfalu esetében, ahol a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb jóval mind a városi átlagnál, mind az akcióterület egyes részterületeinek arányánál. Az akcióterületen élők iskolázottság szerinti megoszlása (%) Kevesebb, mint 8 általános Legalább 8. általános Középiskolai végzettség érettségi nélkül Középiskolai végzettség érettségivel Felsőfokú végzettség Belváros 10,4 19,6 14,1 28,5 27,6 Újváros 26,0 35,4 15,1 13,7 9,8 Révfalu 9,9 11,7 7,7 33,7 37,2 Sziget 16,7 26,7 18,6 22,7 15,4 Akcióterület összesen 15,8 23,4 13,9 24,7 22,5 Győr városa összesen 14,6 21,8 20,0 26,4 17,3 Forrás: KSH Népszámlálás A belvárosi akcióterületre leválogatott legfontosabb társadalmi-demográfiai és szociális adatok bemutatása Az integrált városfejlesztési stratégia akcióterületének egzakt lehatárolása után a korábbi elemzéseknél pontosabban, mintegy azokat kiegészítve és megerősítve is be lehet mutatni a főbb tendenciákat. A KSH évi népszámlálási adatai alapján az alábbi karakterisztikával jellemezhető a terület. 30

32 Az akcióterület alapadatai és a győri összesített adatoktól való eltérés mértéke Mutató megnevezése Akcióterület Győr összesen Arány/eltérés Lakónépesség száma ,1% Állandó népesség száma ,6% Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 10,8 15,0-4,2% Lakónépességen belül évesek aránya 66,0 66,6-0,6% Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 23,3 18,4 +4,9% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon ( ,3 18,4-1,1% évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 26,1 18,7 +7,4 Lakásállomány (db) ,3% Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 9,4 6,8 +2,6% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 49,9 35,0 +14,9% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 12,0 10,0 +2% nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 47,8 61,1-13,3% Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 44,9 33,2 +11,7% Forrás: KSH évi népszámlálás Az akcióterületen él a lakónépesség 11,1%-a, és az állandó népesség 9,6%-a. Korszerkezetét tekintve a terület enyhén elöregedett. A 14 év alattiak aránya 4,2%-al alacsonyabb az átlagosnál, ezzel szemben a lakosság 23,3%-a 60 év fölötti (5%-al magasabb érték az átlagosnál). Iskolázottság tekintetében az alacsony végzettségűek arányában nincsen eltérés, de a felsőfokú végzettségűek felülreprezentáltak: minden negyedik 25 év fölötti lakos főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezik az akcióterületen. A lakásállomány 12,3%-a található meg itt, ami összesen 6283 lakást jelentett ben. Ennek közel 10%-a alacsony komfort fokozatú, ami 2,6%-al magasabb a városi átlagértéknél. Az idősebb korszerkezet miatt nem meglepő, hogy a foglalkoztatottság alacsonyabb az akcióterületen. Győr egészére számolva a év közötti populációban 61%-os volt a foglalkoztatottság. Az akcióterület esetében ez az érték 13%-al alacsonyabb, csak 48%-os. A háztartások 45%-a foglalkoztatott nélküli a területen, ami szintén jelentősen (12%-al) magasabb a városi átlagértéknél. A munkajövedelem szempontjából kedvezőtlenebb az akcióterület lakosságának összetétele. A évesek 50%-a nem rendelkezett a felmérés időpontjában munkajövedelemmel. Az iskolázottságról korábban tettünk említést: az alacsony végzettségűek nem felülreprezentáltak a területen. A két mutató együttes figyelembe 31

33 vételével megállapítható, hogy a város lakosságának 10%-a volt alacsony társadalmi státuszú lakos (legfeljebb általános iskolai végzettséggel és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakos). Az akcióterületen az arányuk 12%-os. Ha figyelembe vesszük, hogy Győr lakosságának 18,4%-a volt alacsony iskolai végzettségű ebben az időpontban, és összevetjük a 10%-os alacsony státusz indikátorral, akkor megállapítható, hogy 55%-uk rendszeres munkajövedelemmel sem rendelkezett. Az akcióterületen ez az arány még magasabb, 69%-os. Tehát a területen élő alacsony iskolázottságú aktív korú személyek több mint kétharmada nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel sem. Mivel az akcióterület tartalmazza Győr egyedül szegregálódott várostömbjeit is (Újvárosban), az indikátorok reális képet festenek a beavatkozási területről. Kedvezőtlen szociális adottságú területek az akcióterületen belül Az integrált városfejlesztési stratégia kötelező mellékletét képezi az Anti-szegregációs program, melynek helyzetelemzései kapcsán feltárásra kerültek azon kedvezőtlen adottságú területek a városban, amelyek a megadott szempontrendszer alapján un. szegregátumnak minősülnek. A leghátrányosabb helyzetű városrész egyértelműen Újváros, ami a négy problémamutatóból három esetében is az első helyen szerepelt, olyan kedvezőtlen adatokkal, mint, 20%-os munkanélküliségi ráta, 61%-os az alacsony végzettségűek aránya, a lakások egynegyede komfort nélküli vagy szükséglakás. Az IVS részletesen foglalkozik ezen problématerülettel. Fontos kiemelni, hogy a város kifejezetten támogatni kívánja a társadalmi különbségek csökkentését, ennek érdekében un. Preambulum került megfogalmazásra az anti-szegregációs program részeként, mely jelen akcióterület fejlesztései szempontjából is kötelező érvényű: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az anti-szegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő. 32

34 Szegregátumok elhelyezkedése Újváros, Gorkijváros és Sziget területén (feketével a szegregációs mutatók 40-49, rózsaszínnel az %-ának megfelelő területek vannak jelölve). Ezen kritikus pontok közül két elem a belvárosi akcióterület része. Forrás: KSH alapján Győr MJV IVS, A szegregátumnak tekintett terület jellemzőinek alaposabb elemzését négy olyan problémakörre építjük fel, amelyek bizonyos mértékben megfelelnek az anti-szegregációs terv outputját jelentő intézkedéscsomag tematikus blokkjainak. A négy problémakör: szociális és jövedelmi helyzet, munkaerőpiaci státusz, oktatás, lakáshelyzet, melyet az IVS a korábban jelzettnek megfelelően kezelni kíván. 4. Környezeti állapot (épített és természeti környezet) bemutatása Településszerkezet A történeti városmag a városfalak XIX. századi lebontása után, mint belvárosi terület tovább nőtt. Ma területe dél felé magába foglalja a megépült Budapest-Hegyeshalom 33

35 vasútvonal érintett szakaszát, kelet felé a jelenlegi 14. sz útig terjed, nyugat felé pedig a Rába nyugati partvonaláig tart, a Radó szigetet is beértve. A történeti belváros mai szerkezete a XVI-XVII. századi szerkezetet őrzi, mely a várfalak bontása után a meglévő utcák meghosszabbításával, sakktábla szerkezettel épült tovább. A történeti belváros védett épületeinek többsége egy-kétemeletes épület, egyes részük utólagos tetőtér beépítéssel. Jellemző beépítési forma a keretes, zártudvaros beépítés. A Belváros déli területe a korábbi Ferdinándváros. Itt nagyobb tömbméretek, magasabb épületek találhatóak. A terület beépített, folyamatos rekonstrukció várható. A nyugati belváros (korábban Újlak) területén ellentmondásos funkciók és telekosztások találhatóak. Vegyesen van ipari, közlekedési, lakó, igazgatási funkció nagyobb összevont telken, ill. helyenként eredeti kistelkes beépítéssel. A terület átértékelése, átstruktúrálása prognosztizálható. Kelet belváros (korábban Ferencváros) átmenetet képez a történeti belváros és a XIX. században alapított vagongyár között. Helyenként minőségi lakó és közösségi épületek, helyenként alacsony színvonalú raktárépületek épültek itt. Az alacsony színvonalú, ill. nem megfelelően kihasznált épületek folyamatos bontása-építése várható. Az épületállomány és épített környezet tekintetében a Belváros területén található a műemlék épületek jelentős része. A történelmi belváros területileg is védett. Kiemelkedő értékű a Püspökvár és a Káptalandomb. Ugyanakkor a helyi területi védelem a teljes belváros országosan nem védett részeire is kiterjed. A belvárosi utcák rendszeréhez alkalmazkodva történelmileg alakultak ki a belváros terei, parkjai. A terek a közelmúltig gépjármű parkolási területként szolgálták, viszont mára már jellemző módon ismét gyalogos terekként funkcionálnak. 34

Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez

Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez (Az integrált városfejlesztési stratégia elkészítéséhez és a szociális típusú városrehabilitációs programok akcióterületi

Részletesebben

1. sz. melléklet: A KSH tól beszerzett városrész szintű adatok

1. sz. melléklet: A KSH tól beszerzett városrész szintű adatok Mellékletek 1. sz. melléklet: A KSH-tól beszerzett városrész szintű adatok; 2. sz. melléklet: Helyzetelemzést segítő adatok az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Anti-szegregációs Terv kidolgozásához;

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3.

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. Szakmai háttéranyag a,,várpalota Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése című pályázathoz Jóváhagyta Máténé Dr. Ignácz

Részletesebben

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT

V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 280 I.1 Kaposvár stratégiai céljai és az érintett városrészek viszonya Városrész stratégai fejlesztési céljai A) Fenntartható emberi léptékű

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Melléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz

Melléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz Melléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz 1. Az ITS 2.1 A megvalósítást szolgáló beavatkozások bemutatása városrészenként 1. Városközpont című pontjának A1. Nádasdy vár és környezeteközösségi

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk!

Tisztelt Partnerünk! 2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata

Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 61/2016. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. március 24-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Budapest, I. ker. KÖZÉPSŐ-FERENCVÁROS

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, október

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, október A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, 2017. október 19-20. Vizsgálat tárgya: KSH szegregátum igazolások Módszer: Dokumentumelemzés

Részletesebben

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS BELVÁROSI ELŐAKCIÓTERÜLETI TERVE

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS BELVÁROSI ELŐAKCIÓTERÜLETI TERVE GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS BELVÁROSI ELŐAKCIÓTERÜLETI TERVE Győr, 2008. május 1 Megrendelő: Vállalkozó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a HHP Contact Tanácsadó Kft. vezetésével - a Győri Építész Műhely

Részletesebben

Ki tervezi a várost? - Szombathely városfejlesztési lehetőségei és kényszerei

Ki tervezi a várost? - Szombathely városfejlesztési lehetőségei és kényszerei Ki tervezi a várost? - Szombathely városfejlesztési lehetőségei és kényszerei Dr. Puskás Tivadar polgármester SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM Szombathely, 2016. július 3-8. Városfejlesztés A város

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 50/2009. (IX.11.) rendelete a városfejlesztéshez és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2009. (IV. 22.) sz. rendelete a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2009. (IV. 22.) sz. rendelete a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2009. (IV. 22.) sz. rendelete a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a

Részletesebben

39/ (VIII.11.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete a városfejlesztési és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatokról

39/ (VIII.11.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete a városfejlesztési és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatokról 39/ 2009. (VIII.11.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete a városfejlesztési és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatokról Dabas Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Testület) a komplex

Részletesebben

A településrendezés és eszközei

A településrendezés és eszközei A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések 78. sz. elıterjesztés Egyszerő szótöbbség Elıterjesztés Tolna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. március 27-i ülése VI. napirendi pontjához: Regionális Operatív Program keretében benyújtandó

Részletesebben

Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról. 2008. június 19.

Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról. 2008. június 19. Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról 2008. június 19. A programok összefüggése Kiindulás: Tornyai Kulturális Városrehabilitációs

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Dr. Kovács Katalin Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra I. célcsoport: Mélyszegénységben élők és romák I. célcsoport: Mélyszegénységben

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2009. (XI.2.) R E N D E L E T E. A város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2009. (XI.2.) R E N D E L E T E. A város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2009. (XI.2.) R E N D E L E T E A város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Mátészalka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata

Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 207/2018. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2018. november 22-i ülésére Tárgy: Dél-pesti Centrum Kórház beruházásával összefüggésben

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Ajka város Önkormányzata 2008-ban elkészítette első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, erre alapozva jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani a városban. A stratégia

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS IV. KERÜLET ÚJPEST ŐNKORMÁNYZAT Budapest, István út , Fax.:

BUDAPEST FŐVÁROS IV. KERÜLET ÚJPEST ŐNKORMÁNYZAT Budapest, István út , Fax.: BUDAPEST FŐVÁROS IV. KERÜLET ÚJPEST ŐNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTER 1042 Budapest, István út 14. 231-3163, Fax.: 231-3152 E-mail: trippon.n@ujpest.hu ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület számára a településszerkezeti

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései A megyeszékhely fejlesztési elképzelései Kiss Gábor, Miskolc MJV alpolgármestere 2016. november 17. A gazdaság ágazati szerkezete Jellemző gazdasági szektorok a régióban: - autóipari beszállítás - elektronika

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató

Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A településrendezés és eszközei

A településrendezés és eszközei A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Elkészült a rakparti sétány a Duna Arénához

Elkészült a rakparti sétány a Duna Arénához https://www.fina-budapest2017.com/hu/hirek/496/elkeszult-a-rakparti-setany-a-duna-arenahoz Elkészült a rakparti sétány a Duna Arénához 2017.06.02. 19:33 CET Budapest kiemelt fekvésű és festői szépségű

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt CIVIL RÉSZVÉTEL MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁBAN Szociális és környezetvédelmi fejlesztés a közösségi funkció megvalósítása során JAKUBINYI LÁSZLÓ SZIMBIÓZIS ALAPÍTVÁNY

Részletesebben

316/1. Szeged, Odessza városrész szociális célú városrehabilitációja

316/1. Szeged, Odessza városrész szociális célú városrehabilitációja 316/1 Szeged, Odessza városrész szociális célú városrehabilitációja 316/2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása... 10 2.1

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-3.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

Előzetes tájékoztató. Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához

Előzetes tájékoztató. Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához Előzetes tájékoztató Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához (készült: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A PROJEKT BEMUTATÁSA Viadukt alatti közlekedési csomópontban körforgalom építése

A PROJEKT BEMUTATÁSA Viadukt alatti közlekedési csomópontban körforgalom építése A PROJEKT BEMUTATÁSA A projekt címe A projekt elemei (KMOP-2009-5.2.1/B) Pályázó Biatorbágy Város Önkormányzata Partnerszervezetek Viadukt alatti közlekedési csomópontban körforgalom építése Ezzel a projekttel

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

ÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT

ÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT ÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY 2017. 11. 10. VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT Hajdu Csaba okleveles településtervező, városrendezési referens PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

SCHLICHTER ÜZLETHÁZ A SOKOLDALÚ VÁLASZTÁS NYITÁS: 2015 NYÁR

SCHLICHTER ÜZLETHÁZ A SOKOLDALÚ VÁLASZTÁS NYITÁS: 2015 NYÁR SCHLICHTER ÜZLETHÁZ A SOKOLDALÚ VÁLASZTÁS NYITÁS: 2015 NYÁR A város közlekedési csomópontjában Az egykori Pattantyús-házak Schlichter Üzletház néven születnek újjá Győr központjában, az Eszperantó utca

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Munkaanyag I. változat Kunszentmiklós, 2008. május 1 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló 3 2. A város szerepének meghatározása a település

Részletesebben

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK AZ ITP ELFOGADÁSA A Zala Megyei Önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtásának zalai keretrendszerét Integrált

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Főépítészétől. Szám:1757-5/ 2012 Javaslat a településrendezési terv módosítás előkészítésére

Salgótarján Megyei Jogú Város Főépítészétől. Szám:1757-5/ 2012 Javaslat a településrendezési terv módosítás előkészítésére Salgótarján Megyei Jogú Város Főépítészétől Szám:1757-5/ 2012 Javaslat a településrendezési terv módosítás előkészítésére Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város közigazgatási területén két területegység

Részletesebben

Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2018. ( ) önkormányzati rendelete

Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2018. ( ) önkormányzati rendelete Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2018. ( ) önkormányzati rendelete a településkép védelméről szóló 24/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet módosításáról Gödöllő Város Képviselő-testülete

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (VI.27.) számú rendelete a településképi véleményezési eljárásról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (VI.27.) számú rendelete a településképi véleményezési eljárásról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (VI.27.) számú rendelete a településképi véleményezési eljárásról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (1)

Részletesebben

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. Képviselő testülete

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. Képviselő testülete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. Képviselő testülete BUDAPEST XXI. KER. CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 29/2009.(IX.22.) KT. SZÁMÚ RENDELETE A HELYI

Részletesebben

A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2.

A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12/2013. (IV.17.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárás és a településképi kötelezés szabályairól Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Intézményi területek 2017. Tervező: A r t Vi t al T e

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS FŐÉPÍTÉSZE 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS FŐÉPÍTÉSZE 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS FŐÉPÍTÉSZE 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. szám: 7399-5 /2008. Javaslat a településrendezési terv és a Salgótarján Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

Részletesebben

1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Országos térségi k vizsgálata Balatonföldvár településre vonatkozóan a 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerint: Balatonföldvár teljes közigazgatási területére, ill. a 19. számú módosítással

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Módosítási javaslat TERVEZET Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata megbízásából készítette: Grants Europe Consulting Kft. H-1054 Budapest, Vértanúk tere 1. Tel: +36-1-319-1790

Részletesebben

AKCIÓTERÜLETI TERV SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉMOP-3.1.1-12 PÁLYÁZATI KIÍRÁSRA BENYÚJTOTT PROJEKTJÉHEZ

AKCIÓTERÜLETI TERV SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉMOP-3.1.1-12 PÁLYÁZATI KIÍRÁSRA BENYÚJTOTT PROJEKTJÉHEZ AKCIÓTERÜLETI TERV SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉMOP-3.1.1-12 PÁLYÁZATI KIÍRÁSRA BENYÚJTOTT PROJEKTJÉHEZ Jóváhagyva, 2013.02.15 Kiegészítve, 2013.11.06. Szamosvölgyi Péter Polgármester Sátoraljaújhely

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2016. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Módosítások 2016. I. KÜLZETLAP Újfehértó Város Településrendezési Tervének - módosításához

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

REHABILITÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL

REHABILITÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL BUDAPEST XXI. KER. CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 29/2009.(IX.22.) KT. SZÁMÚ RENDELETE A HELYI VÁROS-REHABILITÁCIÓS TERÜLET KIJELÖLÉSÉRŐL ÉS A TERÜLETEN A REHABILITÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL (egységes

Részletesebben

T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017.

T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017. Kisvárda Város Településfejlesztési koncepciójának készítéséhez Előzetes tájékoztatási dokumentáció Koncepció készítéséről T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s Kereskedelmi Kft. (C-1-1062)

Részletesebben

Újpest Káposztásmegyer lakótelep KÉSZ rövid összefoglalójáról szóló tájékoztatás (településrendezési szabályozási koncepció kivonat)

Újpest Káposztásmegyer lakótelep KÉSZ rövid összefoglalójáról szóló tájékoztatás (településrendezési szabályozási koncepció kivonat) Újpest Káposztásmegyer lakótelep KÉSZ rövid összefoglalójáról szóló tájékoztatás (településrendezési szabályozási koncepció kivonat) A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a Káposztásmegyeri városrész

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

JÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA

JÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA JÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2018. ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos követelményeinek megfelelő tartalommal (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

Részletesebben

Kreatív ipari célterület fejlesztési terv. Tanulmány MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. Pécs, 2013. február

Kreatív ipari célterület fejlesztési terv. Tanulmány MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. Pécs, 2013. február Kreatív ipari célterület fejlesztési terv Tanulmány MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. Pécs, 2013. február 2 Tanulmány: Kreatív ipari célterület fejlesztési terv Projekt: Creative Cities - Development and

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben