NAKlap. Egy pillantás a múltunkba A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA LAPJA szeptember. Érkezik a kamarai kártya 18. oldal

Átírás

1 ÁLLATTENYÉSZTÉS NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉLELMISZERIPAR VIDÉKFEJLESZTÉS KERTÉSZET ERDÕ-, VAD- ÉS HALGAZDASÁG NAKlap szeptember A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA LAPJA Egy pillantás a múltunkba Érkezik a kamarai kártya 18. oldal A gazdálkodóknak ne kelljen azon gondolkodniuk, hogy hova forduljanak tanácsadásért. 7. oldal

2 HIRDETÉS A megújuló energiaforrások alapvetôen a jövô alternatív iparágát és kitörési pontját jelentik a mezôgazdaság, a vidék és az egész nemzetgazdaság számára. Részlet az Új Széchenyi Tervbôl, július 28. Brio-Massza Kft. bemutatása Cégünk a megújuló energia üzletágában 2010 óta tevékenykedik aktívan, országos lefedettséggel. Mûködésérôl elmondható, hogy elsôsorban szilárd biomassza elôállítására és felhasználókhoz való szállítására specializálódott, ugyanakkor munkánkkal elôsegítjük a meglévô energiafelhasználás zöldenergiával történô kiegészítését és helyettesítését. Szálas alapanyagokból (szalma, repce, nád, szója, kukorica, energiaültetvények, stb.) úgynevezett nagykocka bálákat készítünk/készíttetünk és a szemes melléktermékeket (ocsú, napraforgóhéj, maghulladék) is hasznosítjuk. Portfóliónkba tartozik a szilárd biomassza termékeinek másik forrása, az erdészeti ágazat erdészeti kitermelés, faapríték készítés, fafeldolgozás, fakivágás, fûrészpor beszállítás is. Magyarországi viszonylatot tekintve milyen jövôje van a biomasszának, mint üzletágnak? Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve azt tûzte ki célul, hogy ig az összes energiafelhasználásból a megújulók 14,65 %-os részesedést érjenek el. Az elmúlt idôszakban elôtérbe kerültek a hagyományos tüzelési módszerek és tüzelôanyagok (szalma, ocsú, fa), vagyis a szilárd biomassza. Mivel országunkban is kezdenek elterjedni a biomassza tüzelésû vegyes kazánok, fûtôberendezések, erômûvek, pellet- és brikett üzemek, így az elkövetkezendô idôszakban nagy jövôje lesz a megújuló energiák felhasználásának; emellett egyre több háztartás dönt az alternatív megoldások mellett. A biomassza tüzelés mennyire oldható meg gazdaságosan, illetve a vidéki üzemek és gazdaságok hogyan fogják tudni racionalizálni? A vegyes tüzelésû kazánok egy egyszerû mûszaki átalakítással erre a célra teljesen alkalmasak. Fokozva az elônyöket elmondható, hogy a családi házak esetében harmadára csökkenthetôk a költségek a biomasszával való tüzeléssel a gáz felhasználásához képest. Az átalakítás kazántípustól függôen pár százezer forintból megoldható. A kazánok átalakítása, illetve az újak építése a kazán gyártók szakterülete, mi a tüzelôanyagot szolgáltatjuk hozzá. Mi mondható el általánosságban a biomassza fûtôértékérôl? Alacsony (10-15%) nedvességtartalom esetében a mezôgazdasági szálas melléktermékek fûtôértéke MJ/kg, míg pellet, illetve brikett esetében ez a szám 18 MJ/kg-ra növekszik. Vállalkozásuk folytat egyéb tevékenységet is? A lakossági övezetben elôforduló fásszárú erdészeti melléktermékeket (gallyakat), mezôgazdasági területen lévô gyomokat (aranyvesszô, parlagfû) és növényeket összegyûjtjük, feldolgozzuk. Gödöllôn és Keszthelyen volt már hasonló megmozdulásunk. Továbbá területtisztítási (rendezés, kaszálás, stb.) munkálatokat is végzünk kihasználatlan részeken, mert itt szabadon nô az energia. Vannak azonban olyan területek is, amelyek mezôgazdasági célra még nem hasznosíthatók, de speciális ún. energianövényekkel (energianád) betelepíthetôk. Ezen növények tulajdonsága, hogy rekultivációs feladatokat végeznek, így egy idô után (kb év) ez a terület mezôgazdasági élelmiszertermelésbe is bevonható. Emellett felhívom a figyelmet arra, hogy 0,4 hektár energianád (Miscanthus) egy 150 m 2 -es ház éves tüzelô- és hôigényét ki tudja elégíteni. A biomassza ágazat milyen munkaerô vonzattal párosul? Vállalatunk lehetôséget biztosít bérmunka (béraprítás, bérbálázás, logisztikai munkák) végzésére, ocsú eladására, nád és szalma terület biztosítására, így az agrárgazdák kiegésztítô bevételi forráshoz juthatnak. A jövôt tekintve milyen megvalósítandó tervek és célok viszik elôre a Brio-Massza Kft-t? A hazai gazdaságban a megújuló energetika területén kívánunk minél szélesebb szolgáltatást nyújtani. Hosszú távú célunk a biomassza szegmensünk fejlesztése, ennek érdekében gépbeszerzést, telephelybôvítést, további partnerek bevonását tervezzük mind termelôi, mind szállítói, mind felhasználói oldalon egyaránt a termékpalettánk bôvítésével együtt. Bozori Róbert, ügyvezetô Brio-Massza Kft.

3 NAKlap REFLEKTORFÉNYBEN 3 Tisztelt Olvasó! Köszöntöm a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tagjai között! A évi, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény értelmében a hazai agrártermelői és élelmiszeripari szektor gyakorlatilag valamennyi piaci szereplője az őstermelőktől a gazdasági társaságokig március 28-al kötelezően tagjává vált az új agrár köztestületnek. A kötelező tagság - teljesen érthető módon ellenérzéseket szül. A világon azonban mindenhol ezt a módszert alkalmazzák, ahol összefogásra szeretnék bírni az egyes ágazatok szereplőit, akik maguktól nem tudnak vagy információk híján - nem akarnak tenni az integrációért. A magyarországi helyzet a környező országokat tekintve sem egyedülálló, például Ausztriában is kötelező az agrárkamarai tagság. A francia és a német gazdálkodók és élelmiszeripari cégek is megfelelőképpen szervezettek, csak így tudják növelni a piacokon érdekérvényesítő- és versenyképességüket. Magyarországon az elmúlt több mint 20 év gazdaságpolitikájának a következményeként jelenleg már hatalmas méreteket öltött a piacvesztés. Az idén megalakult, több százezres taglétszámú erős és egységes új Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az összefogással meggyőződésünk szerint - gátat állíthat a negatív tendenciának. Hisszük, hogy egységben, hatékonyabban tudjuk képviselni a magyar agrár- és élelmiszerszektort, erősíthetjük a gazdálkodók és vállalkozások versenyképességét itthon és a nemzetközi piacokon egyaránt. Mindemellett vezető szerepet tölthetünk be a nemzeti agrár- és élelmiszerstratégia alakításában, megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként igazgatási és szolgáltatási közfeladatok ellátásában. Első vállalásunkat, miszerint információhoz juttatjuk tagságunkat, a most kezében tartott újság is szolgálja, a következő számmal december elején jelentkezünk. Ezen felül természetesen azt szeretnénk, hogy tagjaink konkrétan a pénztárcájukon is érezzék, hogy megéri a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjának lenni. Célunk, hogy a befizetett tagdíjnál nagyobb értékű szolgáltatást nyújtsunk. Ezek köre a tagsági és szakmai visszajelzésekre reagálva folyamatosan bővül, a meglévők pedig finomhangolásra kerülnek. Az Ön véleménye is fontos a számunkra. Adjon irányt a kamara működésének azzal, hogy észrevételeit megossza a már meglévő és a tervezett kamarai szolgáltatásokkal kapcsolatban a honlapon közzétett kérdőívünkön, az ujsag@ nak.hu címen vagy levélcímünkön: 1119 Budapest, Fehérvári út Tiszteljen meg véleményével! Az együtt elérendő sikerekben bízva kívánok nagyon jó közös munkát üdvözlettel: Győrffy Balázs, a NAK elnöke IMPRESSZUM A meg nem rendelt kéziratokat nem áll módunkban visszaküldeni. A szerkesztôség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat és a leveleket rövidített, szerkesztett formában közölje. Megjelenik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiadásában. A Kamara tagjai számára ingyenes. Felelôs kiadó: Hörömpô Nándor fôigazgató. Fôszerkesztô: Bôle István. Címlap: Süveg Áron. Fotók: Schmidt Andrea, Tóth Zoltán, MÁSZ Archívum. Szerkesztôség: NAK, 1119 Budapest, Fehérvári út Telefon: +36/ ujsag@nak.hu Hirdetésfelvétel telefonszáma: NAK, 1119 Budapest, Fehérvári út Telefon: :+36/ Nyomda: Magyar Posta Zrt. Stratégiai és Üzleti Értékesítési Osztály 1138 Budapest, Dunavirág u Terjeszti: Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazgatóság Hírlap Értékesítési Osztály 1089 Budapest Orczy tér 1. A hirdetések és egyéb reklámkiadványok tartalmáért a kiadó felelôséget nem vállal. Összefogás a magyar agrár- és élelmiszergazdaságért A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) több együttműködési megállapodást is kötött az érdekérvényesítés új kereteinek a kialakítása, az üzleti tisztesség erősítése, a kiegyensúlyozott piaci viszonyok megteremtése, a vállalkozások érdekeinek megfelelő szintű képviselete és a kamarai tagok számára nyújtandó egyre bővülő szolgáltatások érdekében. A kormánnyal létrejött egyezség a többi között lehetőséget teremt például egy egységes mezőgazdasági tanácsadói rendszer létrehozására, így szélesebb körű pályázati, pénzügyi, kereskedelmi és jogi tájékoztatást kaphatnak a gazdálkodók, valamint külön segítséget a 2014 és 2020 közötti európai uniós források lehívására. A tervek szerint a stratégiai, a tervezési és a jogszabály-alkotási folyamatokban is fokozottan részt vehet a NAK a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és a vidékfejlesztés területén. Az állami szervekkel összehangoltan küzdhet ezután a szervezet a tisztességtelen piaci magatartás ellen. Ennek érdekében bevezeti a megbízható üzleti partner minősítést, ami hasznos információt nyújt majd a tagok gazdasági előéletéről. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az agrár- és élelmiszergazdasági tevékenységhez, valamint a vidékfejlesztéshez kapcsolódó szakképzés egységes rendszerének a kialakításán is dolgozik. A NAK mindenkivel együttműködésre törekszik, aki tenni kész a kamarai tagokért. A választásokon közös jelöltlistát állító szervezetekkel is abban állapodott meg, hogy együtt, egymás munkáját segítve dolgoznak a magyar agrárgazdaság érdekében, de a VIDÉK HANGJA-ként minden olyan érdekképviselettel, gazdaszervezettel, hivatallal és szakmai csoporttal szövetkezni szeretne, amely elkötelezett az élelmiszergazdaság versenyképességének erősítésében és a gazdálkodók életminőségének javításában. A szervezet vallja, hogy Magyarországon az agrárgazdaság az az ágazat, ami összefogás esetén az egyik sarokpontja lehet a gazdaság fejlődésének és a vidék megújulásának, és ezért bárkivel kész együttműködni. Nagyné G. Pataki Ágnes

4 4 HITEL NAKlap Gyökeres átalakulás elõtt a hazai agrárhitelezés pályázati kiírások növelik, illetve csökkentik egy-egy adott terület hitelfelvételi kedvét. A jelenleg futó pályázat például a kertészeti gépek beszerzésére vonatkozik, a támogatás a költségek 35 százaléka, amely akár 50 millió forint lehet. A szakpolitika a Magyar Fejlesztési Bank forrásai segítségével is kezében tartja a gyeplőt. Öt nagy futó programjuk közül egy a fejlesztések, négy a forgóeszközök bővítését segíti első évében kicsivel több, mint 2 milliárd forint értékű a jóváhagyott hitel, ezek közül 889 millió az Agrár Fejlesztési Hitelprogram céljait szolgálja. Beszédes tény, hogy a keretek kihasználtsága tekintetében a vis major Egy délborsodi gazdálkodó, amikor tavasszal meghallotta, hogy a Magyar Nemzeti Bank két és fél százalékos kamatra ad pénzt a kereskedelmi bankoknak gazdaságélénkítésre, arra gondolt: itt az idô, végre megvalósíthatja régi tervét. Az alapokat már évekkel ezelôtt megöntötték a telephelyén egy üzemviteli épület számára, amelybe egy jól felszerelt minôsítô laboratóriumot álmodott. No meg egy kis tanácskozó termet is, ahol telente új módszerekkel ismerkedhetnének a dél-borsodi gazdák. Mindkét tevékenységre nagy kereslet van Miskolc környékén. Elutasítva Húszmillió forintot akart felvenni. Két évtizede ugyanannál a bankfióknál vezetteti a számláját, gazdasága nyitott könyv a bankalkalmazottak előtt. A nem is ritka természeti csapások ellenére, egyetlen esztendőben sem volt veszteség a mérlegében: termésátlagaira, gépeire, tárolókapacitására joggal lehet büszke. Bíztatták is a miskolci bankosok, hogy pályázzon bátran, mert ha valakinek, hát neki van esélye a hitelre. A kérelemhez csatolta a vagyonleltárt és a seregnyi hivatali és hatósági igazolást. Százezreket költött az előkészítésre. Biztosítékként több százmilliós állóeszközértéket tudott hiteles emberek által igazolni. A számlavezető ajánlásával, a hitelkérelem a külföldi tulajdonú bank budapesti központjában landolt. Ott három-négy hétig vizsgálták, értékelték, majd meghozták a döntést: elutasítva. Hogy mi volt az indok? Semmi. Ahogy a gazdálkodó a NAKlapnak fogalmazott, ez a csak az egész történetben a legmegalázóbb. Mit gondoljunk ezek után a bankrendszerről? Csodálkozzunk azon, hogy egyre erősödik idehaza a bankellenes hangulat? fakadt ki a növénytermesztő vállalkozó. A borsodi példa nem egyedi. Az internetes fórumokon számtalan hasonló hitel-fiaskóról lehet olvasni. Gyakori panasz, hogy néha nagy a zűrzavar a pult túloldalán, a banki tanácsadók sokszor saját maguk szorulnak tanácsra, mert hiteltermékeiket is alig-alig ismerik. És a lehetetlen feltételek, nettó több százmillós számlaforgalom, kazalnyi, feleslegesnek tartott dokumentum és igazolás. De sokan még idáig sem jutnak el, mert kerek perec közlik velük, hogy kisebb, néhány milliós tételekkel nem hajlandók foglalkozni. Az is előfordul, hogy a kérelmezőt a fiókban még kineveti az ügyintéző, amikor az a beruházási terveivel jön elő, majd néhány hét múlva már többször csörgeti a telefont, mert a földalapú támogatás előfinanszírozását már szíves-örömest vállalná a hitelintézet. Hitel, cél, hitelcél Pedig az adatsorok évek óta azt mutatják, hogy jó adós a mezőgazdaság. A tartósan évi 600 milliárd forintot meghaladó hitelállomány alig 1-2 százaléka lejárt hitel, szemben a kereskedelem és az ipar mutatóival, ahol minden tizedik kölcsönadott forintnak bottal ütik a nyomát. Árnyalja a képet, hogy az agrárium egy része, érthető módon, a vissza nem térítendő állami támogatásokhoz igazítja a terveit, a Eddig állattenyésztéshez sokkal nehezebb volt hitelhez jutni, mint a növénytermesztéshez program viszi a pálmát, a maga 91 %-os telítettségével. És ott van még a sikeres Agrár Széchenyi Kártya amely a kicsik számára jelent szabad forrásokat, lehet az átmeneti pénzzavar orvossága, de beruházásokra is fordítják. És nem utolsó sorban, elérhetők a tisztán kereskedelmi banki termékek. Ezek arányát homály fedi, így nehéz megbecsülni, hogy milyen a szerepük a hitelezési politika alakulásában. Az agrárvállalkozó tehát, miután kalkulálta az üzemi eredmény és az alanyi jogon járó támogatások tömegét, a fenti mozgástérben sakkozik, ha hitelt akar. Márpedig akar, hiszen az agrárium ebben a tekintetben sem más, mint a többi szektor, csak folyamatos hitelezéssel érhető el fejlődés. Program is van elég. Legfeljebb, mint ahogy a példánkban is szerepel, a gazda nem érti, hogy hiába látja a híradóban, hogy micsoda ragyogó forrásokat nyit az MFB, ha konkrétan az a kereskedelmi hitelintézet, ahová fordul, elutasítja. Honnan jön a

5 NAKlap HITEL 5 Az adatsorok évek óta azt mutatják, hogy jó adós a mezõgazdaság A banki tanácsadók sokszor saját maguk szorulnak tanácsra, mert hiteltermékeiket is alig-alig ismerik. nem- kérdezheti? A kormányzati kommunikáció sántít, vagy rendszerhiba áldozata? Szürke és fekete Ám mielőtt túl egyoldalú lenne a kép, vegyük sorra azt, hogy a bankok nézőpontjából milyen az ábra. A NAKlap által megkérdezett tisztviselők szerint a kormányzat lépései közül sok mutat jó irányba. Már azt is üdvözítőnek tartják, hogy a gazdaságpolitikában a termelés került a középpontba, mind a deklaráció mind a tettek szintjén egyaránt, illetve támogatnak minden lépést, amely a gazdaság kifehérítését szolgálja. Nagyra értékelt tény például, hogy a fordított ÁFA intézménye nyomán egy csapásra eltűntek a határból a készpénzes táskákkal közlekedő gabonanepperek, és kívánatos lenne ugyanezt bevezetni a malomipari termékeknél és a húsiparban is. (A tőkehús esetében a fordított áfa bevezetését Brüsszel vétózta meg a szerk.) A magyar agráriumban mozgó hatalmas mennyiségű fekete milliárdok ugyanis torzítják a pénzpiacot és a bankárok ezzel egész egyszerűen nem tudnak mit kezdeni. Ugyanígy szigort kérnek mindenkire aki simlis, és termelés helyett csődjátékkal akar jövedelemhez jutni. Ne tartsa senki bocsánatos bűnnek. Ami pedig a megtagadott hitelek kérdését illeti: a megkérdezett szakember azt tartja problémásnak, hogy sok agrárvállalkozó nem igen szeret kockáztatni. Például úgy állnak össze sokszor milliárdos projectek, hogy az állami támogatás mellé kizárólag a pénzintézet forrásait állítanák a tulajdonosok. Ezt nem szereti a bankár, mert attól tart, a megfelelő önrész nem kényszerít senkit arra, hogy sikeresen végigvigye a programot, a viszonylag könnyen jött pénz kevésbé motivál. A kicsikkel meg az a baj, hogy hiába virágzik a gazdasága, és hiába van meg a többszörös fedezet a megálmodott fejlesztésre, ha a kölcsönadó úgy látja, hogy valamely okból, és ez lehet humán vagy piaci eredetű, a készülő project inkább gyengítené, mint erősítené a meglévő portfóliót. Ami pedig végső soron emeli a hitel kockázatát. Ilyenkor könyörtelenül kiteszik a nem táblát. Hitel A jövő ugyanakkor mégis inkább az igeneké. Az elmúlt hetek-hónapok hírei soha nem látott pezsgést ígérnek a hitelpiacon. Júliustól a VM, saját forrásai terhére az Agrár Szé che nyi Kár tya folyószámla hiteléhez nyújtott támogatást az eddigi 2-ről 4 százalékra emelte. Ezzel az éves a kamat a szenzációsnak nevezhető évi 4.25 százalékra csökkent, és továbbra is 25 millió forintos a maximált összeg, 3 évre. Az MFB vezetői a minap jelentették be, hogy őszre bővülnek az agrárhitel programok, a részletek talán a napokban kerülnek nyilvánosságra. Ezeknél ugyanakkor nagyságrendekkel nagyobb horderejű kormányzati döntés az új agrárbank létrehozása. Ugyan a megvalósítás módja egyelőre vita tárgya, egy biztos: egy országos fiókhálózattal rendelkező, tőkeerős állami pénzintézet alaposan át fogja rajzolni az agrárhitelezés térképét. Az MFB számításai szerint, új alapítás esetén, ehhez egy-két évre lenne szükség. Ám mindenki azt vélelmezi, hogy a Takarékbank megvásárlása után, a takarékszövetkezetek most is zajló integrációja tálcán kínálja a kormányzatnak a lehetőséget. Annál is inkább, mert a takarékszövetkezetek már most is elől járnak a hitelezésben, az állomány mintegy százalékát birtokolva. A gazdafórumokon meg lépten-nyomon azt hallani, hogy a helyi takszövök sokkal rugalmasabbak, jobb kondíciókat

6 6 HITEL NAKlap Õszre bõvülnek az agrárhitel programok, a részletek talán a napokban kerülnek nyilvánosságra. kínálnak, nota bene, szinte családtagként kezelik az agrárvállalkozót. Ami pedig a bankcsaládot illeti, beszédes tény, hogy az MFB az idei termőföld vásárlási programját már a TakarékPont-hálózaton keresztül bonyolítja. Arccal az élelmiszeripar felé Ám nem csak az állam nyomul, a kereskedelmi bankok is egyre jobban bíznak az agráriumban. Az OTP nem régen jelentette be, hogy a mostani 15-ről 40 százalékra emelné részesedését az agrárhitel piacon. Márpedig ez a régi hiteltorta újraszeletelésével nem megy. Szabó István az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának igazgatója, a NAKlap kérdésére elmondta: az ezer sebből vérző feldolgozóiparban látják a legnagyobb lehetőségeket. Tény, hogy magyar élelmiszer-ipar árbevétel-arányos eredménye botrányosan alacsony, mindössze 1.2 százalék, így nem csoda hogy tavaly 40 százalékkal nőtt a csődbe ment cégek száma. Ennél már csak az a szomorúbb hogy a statisztikák szerint, a feldolgozott termékek tekintetében nettó importőrök vagyunk. Mintha még a századokkal ezelőtti kép, a lábon Bécsbe hajtott szürke marhák jellemeznék a helyzetet. Szabó István szerint a feldolgozóipar rendkívül alultőkésített, korszerűtlen a termelés, és sok a kihasználatlan kapacitás. Itt óriási, ám jó haszonnal kecsegtető fejlesztésekre lesz szükség. A másik kitörési pont az állattenyésztés lehet, amely évről évre rosszabbul teljesít, miközben a szántóföldi termelés jövedelmezősége stabilnak mondható. Ráadásul a kívánatos cél, nagy hozzáadott értékkel dolgozó feldolgozóipar nem születhet meg az állattartás reneszánsza nélkül. A legfrissebb nyári adatok sajnos megint csak azt mutatják, hogy egyelőre nem állt meg a lejtmenet. Kereskedelmi és Hitelbank főosztályvezetője Tresó István ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy ebben a helyzetben a hatékonyság növelése kulcsfontosságú. Mint mondta, az ehhez szükséges technológiai és humán-erőforrás fejlesztések banki oldalról is jól finanszírozhatók. És hogy melyek lehetnek az expanzió módszerei? Szabó István úgy látja a marketingen és a közvetlen ügyfélkapcsolat erősítésén kell tovább fáradozni. Az OTP igazgatója szerint ennek egyik kiváló nyitánya az a megállapodás, melyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával kötöttek a kamarai kártya előállítására. Azon túl, hogy ez a tagoknak pénzben is mérhető előnyöket biztosít, a banknak lehetősége nyílik a szorosabb együttműködésre: az elemzések és stratégiai tervek elkészítésénél, a kamaránál partnerként tekintenek rá. Lehet-e ennél eszményibb kapcsolat? 2014: új időszámítás. Lehetőségek és veszélyek A pezsgés tehát elindult, ugyanakkor 2014 egy sor olyan változást hoz, amely alaposan átírhatja az agrárvállalkozók terveit, egyszersmind a hitelpiac koordinátáit is megváltoztathatja. Ezek között legfontosabb a 2020-ig tartó új uniós agrárköltségvetés és megújult agrárpolitika hatása. Még sok a nyitott kérdés, de az biztos, hogy 13 százalékkal többet kapunk. A támogatások eddigi rendszere teljesen átalakul, és ez sok fejtörést fog okozni az üzemmenet tervezésénél. Tanulni kell majd az új szabályokat, aki a régi rutin szerint tervez, rosszul járhat. Mindenesetre az interneten hozzáférhető, korábban oly népszerű, támogatást-számoló kalkulátor már nem működik, újraindításának időpontját még csak megjósolni sem tudja a szolgáltató. Ami pedig a hazai eredetű változásokat illeti, elsősorban az új földtörvény hatásait elemzik a szakemberek. A kormányzati szándék világos: a termőföld hoszszú távon is a helyben élő családi agrárvállalkozások kezében maradjon. A kormányzati hitel és támogatási programok számára ez lesz a vonatkoztatási pont. A kereskedelmi bankok ugyanakkor már meghúzták a vészharangot. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a maximált birtokméret miatt sok élő vállalkozás jövővédelmezősége csökkenhet, ami a hitelkockázat, így a díjak emelkedésével jár. A másik kritika a helyi földbizottságok szerepére vonatkozott. A hitelintézetek szerint félő, hogy jogkörüket túlszabják, ezért nem lehet majd tudni, hogy az agrárvállalkozónak a hitelszerződés teljes idejében, birtokukban lesz-e a jövedelmezőséget biztosító, egyszersmind fedezetül is szolgáló föld. Memorandumok jöttek-mentek, a törvényt a parlament elfogadta. A viták lezárultak, bankárok azt mondják, most ezzel kell számolni. A hírek szerint tehát már az ősz is forró lehet az agrárhitel-piacon és később sem várható visszaesés. A korábbi változékony hangulatot egyre inkább felváltja a bizakodás, a kormányzat, a kereskedelmi bankok és az agrárgazdálkodók berkeiben egyaránt. És ez már önmagában is értéket teremthet. Kádasi Bali Csaba

7 NAKlap KAMARAI AKTUÁLIS 7 Békés vitarendezés Állandó Választottbíróság A választottbíróság olyan speciális igazságszolgáltatási feladatokat ellátó intézmény, amely számos elemében jelentõs különbségeket mutat az igazságszolgáltatás általános rendjéhez képest. Fõ elõnye a gyorsaság és a szakszerûség. A gyorsaságot szolgálja az a rendelkezés, miszerint a különleges helyzeteket leszámítva a választottbírósági eljárás egyfokú. Ez azt jelenti, hogy a választottbírósági döntés ellen szemben a hagyományos bírósági eljárás szabályaival további jogorvoslati lehetőség nincs, az azonnal végrehajtható. Az eljárások során a felek erre irányuló megállapodása esetén lehetőség van számos eljárási formalitás mellőzésére is. Ennek az eljárásnak jogi garanciája az, hogy az érintett felek un. alávetési nyilatkozatot tesznek, ami egyben ezen eljárási rend elfogadásának is minősül. Az alávetési nyilatkozat megtehető egy, a felek által megkötött szerződésben, de lehetőség van az utólagos nyilatkozattételre is. Amennyiben a felek ezen alávetési nyilatkozatot nem teszik meg, akkor a jogvita elbírálására a rendes bírósági út áll rendelkezésre, az eljárási szabályokban meghatározott formalitásokkal, illetve több fokú jogorvoslati renddel, a törvényben meghatározottak szerinti illetékfizetési kötelezettséggel. Az agrárgazdasági tevékenységet folytatók esetében a törvény kötelezővé teszi a kamarai tagságot. Erre alapozva mondja ki a törvény, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellett működő Állandó Választottbíróságnak alávetés esetén kizárólagos hatásköre van a kamarai tagok agrárgazdasági tevékenységgel összefüggő jogvitáikban. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy más választottbíróság elé ezen jogviták nem utalhatók, alávetés hiánya esetén pedig már csak az un. rendes bírósági út vehető igénybe. E rendelkezést a március 28-át követően indult eljárásokban kell alkalmazni még abban az esetben is, ha a felek ezt megelőzően kötött szerződésükben korábban más választottbíróság (pl. a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság) hatáskörét kötötték ki. A választottbírósági eljárás során választott bírói díjat kell fizetni, melyek összege függ attól, hogy a jogvitát egyes bíró vagy három tagú tanács bírálja-e el, illetve hogy milyen összegű perértékről van szó. A választottbíróság előtti eljárás csak azt követően indul meg, ha a felperes a szükséges díjakat előzetesen már befizette a választottbíróságnak. A választottbírósági rendszerben mind a felperes, mind pedig az alperes a válasz tott bírói listából maga jelöl egy-egy bírót, és ezen kiválasztott bírók közösen jelölik az eljáró tanács elnökét, ezzel is biztosítva az eljárás pártatlanságát. A peres felek közös akaratából költségkímélési célból lehetőség van egyes bíró választására is. A választottbíróság előtt leegyszerűsített eljárás mellett lehetőség van egyezségkötésre is, amelyhez a megfelelő felkészültséggel rendelkező választottbíró szakmai segítséget is nyújt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara március 28-án megtartott országos alakuló küldöttgyűlése titkos szavazással 26 tagú választottbíróság felállításáról döntött. A választott bírók az agrárgazdaság különböző területein széles körű tapasztalattal és szakmai ismertséggel rendelkeznek, így az esetlegesen eléjük kerülő jogviták szakszerű és megalapozott elbírálásának feltételei adottak. A választottbíróság felállításánál, és működésénél fontos alapelv a közbizalom megszerzése, és ami talán még fontosabb, megtartása. Dr. Mikó Zoltán, a Választottbíróság elnöke Keresse a tanácsadót! A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara legfontosabb és legszélesebb körben érzékelhetõ feladata a tanácsadás. A NAK célja, hogy ez a jövõben egy kézben összpontosuljon ez a tevékenység és a gazdálkodóknak ne kelljen azon gondolkodniuk, hogy hova forduljanak tanácsadásért, hanem tudják: a kamarától minden esetben gyors, pontos és megbízható információkhoz juthatnak. A falugazdászok a tervek szerint január 1-től kerülnek át a kamarához részben vagy egészben a feladataikkal együtt. Az Európai Unió ez év végéig fi nanszírozza a Gazdálkodói Információs Szolgálat működtetését. A hálózat feladata a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál regisztrációt kért illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében pályázó gazdálkodók folyamatos, ingyenes tájékoztatása a határidőkről, kötelezettségekről, várható nehézségekről és a gyakran előforduló hibák kezeléséről. A tanácsadók tevékenységüket személyes, telefonos vagy -es megkereséssel, elektronikus illetve írott média segítségével, valamint csoportos tájékoztatók útján látják el. Az információátadáson túl szerepük fontos az elektronikus kérelem kitöltésének, benyújtásának segítésében, mint technikai közreműködő, vagy a jogszabályok rendelkezései szerint, mint meghatalmazott. A Gazdálkodói Információs Szolgálat hálózatában közreműködő 202 fő tanácsadó országosan végzi munkáját. A honlapon bárki megkeresheti a környezetében tevékenykedőt a régió és a megye feltételek kiválasztásával, de lehetőség van név szerinti szűrésre is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara új, bővülő szolgáltatásokat tervez nyújtani tagjai részére, amelyben szintén fő szerepet kapnak a tanácsadók, hiszen több éves szakmai tapasztalatuk és a gazdálkodókkal kialakított jó személyes kapcsolatuk jó alapot szolgáltat a további közös és hatékony munkához. Valljuk, hogy nem a kamarának vannak tagjai, hanem a tagoknak kamarájuk. Nem a gazdálkodók feladata tehát számon kérni a kamarán a munkát, hanem a NAK jelentkezik a teendőkért. Nagyné G. Pataki Ágnes

8 8 INTERJÚ NAKlap A repülõgéptõl a vidékfejlesztésig Az élet is alakította a beszélgetésünket Ifj. Hubai Imrével, a NAK vidékfejlesztésért felelôs országos alelnökével. A szigetszentmiklósi nagybani virágpiacon húsz éve árulja a családi birtokon termesztett virágokat, virágkötészeti alapanyagokat, így kézenfekvô volt, hogy az alelnök standjánál találkozzunk. A régi vevôk többször szakították meg az interjút, de az feltûnt, hogy milyen nagy barátsággal, bizalommal vannak Imre iránt. Bár Ön is fiatal, de az Agrárgazdasági Kamara vezetése még fiatalabb. Hogyan érzi magát ebben a csikócsapatban? A maga területén mindegyik vezető társam kipróbált szakember, s azt gondolom, hogy nem csak az életkorral jön meg a bölcsesség, hanem a gyakorlatban szerzett tapasztalatokkal is. Ha ez a tudás nem érik be fiatalabb korban, akkor később sem válunk bölcsekké. Miért vállalta el a vidékfejlesztési területet, amely véleményem szerint az egyik legösszetettebb feladata a kamarának? Akik engem jelöltek erre a posztra, bíznak abban, hogy képes vagyok megbirkózni a feladattal. Másrészt magam is vidéken élek, és gazdálkodom, így szoros kapcsolatom van a termelői szférával, és tőlük kapom azokat az információkat, amelyek megvalósításával a vidék fejlesztése megvalósulhat. Való igaz, hogy Ön és családja már sokat tett a karcagi térség fejlesztéséért, hiszen létrehozták az első hazai bioszállodát, és éttermet. Nemrégiben pedig egy vágópont alapkőletételét ünnepelhették. De ezek alapján inkább a vállalkozói személyiséget látom Önben, mint a vidékfejlesztésit. Még 1990-ben repülőgép-szakos hallgatóként erre a pályára készültem, és a szüleim ekkor kezdtek agrárvállalkozóként dolgozni. Nekem nem volt ismeretlen szerszám a kapa, az ásó, a gereblye, a kerti munka, a gyomlálás, a virágtermesztés. A szüleim úttörők voltak a családi gazdaság megalapításában. Azt tapasztaltam, hogy a családi vállalkozások sokkal inkább vevőközpontú magatartással voltak jelen a piacon, mint a nagyüzemek. Mi már akkor abban gondolkodtunk, amit az Európai Unió a as időszakában célul tűzött ki: a szántóföldtől az asztalig kívántuk a magunk termékeit megjeleníteni a hazai piacon. Nos, 1993-ban be kellett látnom, hiába a repülős pálya iránti szeretet, be kell állnom a családi vállalkozásba. Az eltelt húsz év azt igazolta, hogy jól döntöttem. Fontos, hogy a vállalkozó ott legyen a piacon, érezze a trendet, a változásokat, lássa, hogy mi a piacképes termék, mi fogy, és milyen áron. A javaknak, a haszonnak az igazságos elosztása ugyancsak fontos, tudni kell a helyes arányokat. Ezekkel az arányokkal azonban sok baj van Valóban, hiszen véleményem szerint óta jár rosszabbul a termelő, mert ekkortól a kereskedő viszi el a haszon nagy részét. Ezért döntöttünk úgy, hogy 2011-ben Karcagon virágboltot nyitunk, ahol a saját termékeinket áruljuk. Így megtapasztaltuk, hogy a piac milyen áron veszi a virágainkat. Ez az aránytalanság persze, nem csak a virágpiacon van jelen, ezért kezdtek a termelők a saját termé- Névjegy A vidék valamennyi szereplôjének össze kell fogni, a falusi tanítótól a növénytermesztô vállalkozóig. Ifj. Hubai Imre 1974-ben Karcagon született ben érettségizett a Killián György Repülõgép Szakközépiskolában Szolnokon ban családjával mezõgazdasági vállalkozást alapított óta mezõgazdasági egyéni vállalkozó tõl családi gazdálkodó ban végzett a SZIE Kertészettudományi Karán, Kertészmérnök szakon tõl a Flóra Hungária Kft. Felügyelõ bizottságának tagja, 2007 óta elnöke tõl a MAGOSZ Jász-Nagykun-Szolnok megyei Ifjúgazda Tagozatának elnöke óta Magyarország elsõ négycsillagos bioszállodáját, és bioéttermét üzemelteti tõl a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségének tagja óta az Ökologia Hungária Kft. alapítójaként tagtársaival a hazai ökológiai gazdaságoknak épít biopiacot Szigetszentmiklóson. Négy lánygyermeküket neveli boldog házasságban feleségével, Ifj. Hubainé Tóth Krisztinával. keikkel megjelenni a piacokon, mivel nem volt elegendő az a bevétel, amit a kereskedőtől kaptak. A termelőnek a fogyasztóval kellett kapcsolatba lépnie ahhoz, hogy a jövedelmi viszonyok megváltozzanak. Mi azt valljuk, hogy termelői összefogásban, folyamatos fejlesztésben, a fogyasztói igények minél szélesebb körű kielégítésében kell gondolkodni, hiszen ez a jövő útja. Ehhez a vidék valamennyi szereplőjének össze kell fogni, a falusi tanítótól a növénytermesztő vállalkozóig. Ez hogyan valósítható meg a kamarai tevékenységében? A vidékfejlesztési stratégiánk nemzeti alapkincsünk, s arra épül, amit a vidéken élő emberek tágabb értelemben a Kárpát-medencében élő emberek képviselnek. Az ő érdekükben született meg ez a stratégia, és világos célkitűzéseket fogalmaz meg benne a kormányzat.

9 NAKlap INTERJÚ 9 A fővároson kívül élő emberek közösségei egymásra vannak utalva, vidék nincs város, város nincs vidék nélkül, hiszen enni kell, a környezetet ápolni kell, mindenki szeretné látni a természet sokszínűségét, a biodiverzitást. És azt is szeretik a város lakói, ha olyan emberek látják őket vendégül vidéken, akik finomabbnál finomabb, egészségesebbnél egészségesebb. helyi ételekkel fogadják őket, akik a helyi kulturális értékekkel is megismertetik a látogatókat. Ezzel valóban hozzájárulnak a rekreációs igények kielégítéséhez. Ezt viszont nekünk, vidéki termelőknek, vállalkozóknak kell megoldanunk, mert senki nem fogja ezt helyettünk megtenni. Az Agrárgazdasági Kamara országos alelnökeként hogyan tudja e nemes gondolatokat aprópénzre váltani? Szerencsém van, tudniillik a Kamara egy alulról szerveződött köztestület, amelynek több százezer tagja van. A Kamara erejét az is mutatja, hogy minden agrárgazdasági területhez van kötődése. A tagság egy olyan nagy merítése a magyar agrártársadalomnak, amely biztosítja, hogy felszínre törjenek azok az elképzelések, gondolatok, amelyek a kamarai osztályok vezetőin keresztül eljutnak a döntéshozókig. Van-e ehhez megfelelő apparátusa? Fejlődik a hálózatunk, hiszen a vidéki osztályok is megalakulnak, s innen már kapunk megfelelő információkat. A halászat, az erdőgazdaság, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság területekről érkeznek a feladatok, mi pedig becsatornázzuk ezeket az ötleteket. A Kamara megfelelő súllyal rendelkezik ahhoz, hogy a döntéshozók kikérjék, és figyelembe vegyék a mi jelzéseinket, hiszen a kormánnyal stratégiai megállapodást kötöttünk. Orbán Viktor miniszterelnök úr határozottan kijelentette, hogy neki egy erős, jól szervezett, hatékony érdekérvényesítő képességgel rendelkező Agrárgazdasági Kamarára van szüksége, úgy is, mint kamarai tag, s úgy is, mint a magyar döntéshozatal első számú embere. Az Országgyűlés olyan jogosítványokkal ruházta fel a Kamarát, ami megad minden lehetőséget az elvárások teljesítéséhez. Mi volt az első gondolata akkor, amikor erre a tisztségre felkérték, megválasztották? Az, hogy uram Isten, micsoda megtiszteltetés, és mekkora feladat! Nem tudom szavakba ölteni az akkori érzéseimet, mert óriási dolog azon kevesek egyikének lenni, akinek érdemi rálátása, ráhatása lehet a dolgok menetére. Ugyanakkor egyfajta visszaigazolása annak is, hogy az eddigi pályafutásom során nem dolgoztam rosszul. A bizalom nagyon fontos számomra, de nem csak a tagság bizalmáról beszélek, hanem a családoméról is. Amíg a tagság, a Kamara jó szándékát, bizalmát érzem, addig előttem nincs lehetetlen. És ugyancsak erőt ad a szüleim példája, a feleségem támogatása, segítsége. HAJTUN GYÖRGY Az élelmiszeripar lobbi ereje A NAK országos elnökségében Éder Tamás az élelmiszeriparért felelôs alelnök. Éder Tamás ha szabad ezt mondani régi motoros a szakmában, hiszen nem csupán az államigazgatásban (volt közigazgatási államtitkár az elsô Orbán kormányban), hanem az érdekképviseletben is dolgozott, illetve dolgozik ma is. Az ÉFOSZ elnökeként lassan egy évtizede küzd az iparág fellendítéséért, és országos alelnökként sem mond le azon célok megvalósításáról, amelyeket ez ideig nem sikerült elérnie. Úgy gondolom, hogy Ön volt a legjobb választás erre a posztra. Miért vállalta el a megbízatást? Vélhetően sokan vitatnák udvarias kérdésének első felét, de had hagyjam ennek megítélését másokra, elsősorban a Kamara élelmiszeripari szereplőire. Remélem, hogy egy-két éven belül azok lesznek ebben a körben többségben, akik elégedettek lesznek az itteni munkámmal. A jogalkotó bizonyos szempontból kész helyzet elé állította a magyar élelmiszeripar szereplőit. A szereplők egy jelentős része nem is örül ennek a helyzetnek. Az új kamara az élelmiszeripari termékpálya valamennyi szereplőjét magáénak tudhatja a kötelező tagsággal. A kamara létrehozását kezdeményező szakmai szervezetek megkeresték az ÉFOSZ vezetését azzal, hogy vegyünk részt egy nagy koalíció keretei között a választási lista létrehozásában. Ebben a folyamatban 12 szakmai szervezet, terméktanács vett részt, tehát széles társadalmi bázis alakult ki. Nos, ebben a koalícióban az ÉFOSZ képviselte az élelmiszer-feldolgozókat Névjegy Éder Tamás 1965-ben, Cegléden született ben szerzett diplomát a Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán, ahol a következõ években az Agrárgazdaságtani Tanszék munkatársa volt ban az Oklahoma State Universityn folytatott tanulmányokat Fulbright ösztöndíjasként ban MBA diplomát szerzett a Webster University és Szent István Egyetem angol nyelvû programján tól az államigazgatásban dolgozott különbözõ pozíciókban nyarán az FVM közigazgatási államtitkári pozíciójából kellett elhagynia a közigazgatást. Jelenleg a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatokért felelôs igazgatója. Társadalmi elnöke a Magyar Húsiparosok Szövetségének, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének, valamint alelnöke a CLITRAVI-nak (az európai húsfeldolgozók szakmai érdekképviseleti szervezetének).

10 10 INTERJÚ NAKlap A teljes termékpálya vertikumában a leggyengébb láncszem ma a feldolgozás. Bocsánat, hogy közbevágok, de ezt azért üdvözlöm, mert így a szakmaiság jelenik meg a kamarai vezetésben Az ÉFOSZ nem akart kimaradni egy olyan szervezetből, amelynek létrehozásában biztosak lehettünk, és amelyről tudtuk azt, hogy a hétköznapi gazdasági életünkre befolyással lehet. Az ÉFOSZ nem titok kicsit megalkuvó módon is úgy látta, hogy az élelmiszer-feldolgozó ágazat számára az a jó döntés, ha a kamara létrehozásában aktívan vesz részt, és a későbbiekben is amennyire lehet a szakmai működésben a választott, delegált tisztségviselőin keresztül képviselteti az érdekeit. Ennek a végeredménye az, hogy jelen vagyok az országos elnökségben. Én még jól emlékszem arra, hogy az ÉFOSZ erőteljesen tiltakozott a születendő kamarai törvénytervezetben szereplő jogalkotói szándékok ellen Az ÉFOSZ valóban erőteljesen tiltakozott a törvénytervezetben megjelent kamarai tagdíjak mértéke ellen, s az sem titok, hogy a törvényben véglegesített maximális egymillió forintos tagdíj kialakításában is szerepünk volt. Ha ugyanis az egy tag, egy szavazat elve mellett nem lenne maximált a tagdíj mértéke, akkor bizony könnyen előfordulhatna, hogy a közepesnél nagyobb élelmiszeripari vállalatokra ennél is nagyobb tagdíjat ró ki a közgyűlés. Egyébként sok ágazati szereplő most is sokallja a tagdíjat, mert ha összehasonlítjuk az Iparkamara néhány ezer forintos tagdíjával, akkor bizony nagy a különbség. Jómagam egyébként azt szoktam mondani az elégedetlenkődnek, hogy ez az ára az új rendszer kialakításának, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az élelmiszeripari szereplők számára is a legtöbbet hozzuk ki a kamarai rendszerből, lehetőleg annyit, hogy annak pozitív értéke mellett eltörpüljön a tagdíj mértéke. Ez nagy feladat Nem nagyon találunk nemzetközi példát, sem olyat, ahol az ágazati termékpálya valamennyi szereplője egy ernyő alá lenne tolva. Sokkal nehezebb a kamarának a feladata az élelmiszeripari szereplőkkel szemben, mint a kis-, és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozókkal szemben, hiszen az ő számukra nyújtandó támogatás-szolgáltatás rendszerének kialakítása lényegesen könnyebbnek látszik. A kamara ugyanakkor mindenképpen szeretné elérni, hogy belátható időn belül az élelmiszeripari szereplők is szerves és hasznos tagként éljék meg a tagságukat. Közelítsük meg más oldalról a kérdést: köztestület-e a kamara? Jogilag köztestület. Nekem úgy tűnik, hogy ez a köztestület valójában érdekképviseletet tűzött a zászlajára. Ez olyan köztestület, amely párhuzamosan bizonyos szakmai érdekképviseleti funkciókat is el fog látni. Ön két helyen is vezető érdekvédelmi területen. Nem érzi úgy, hogy a kamarai rendszer kiépítésével az érdekvédelmi szervezetek sírját is megássák? Nehéz kérdés. Az ÉFOSZ a kamarát létrehozó szervezetek egyike, jó néhány ÉFOSZ elnökségi tagot sikerült a kamarai osztályokba delegálnunk, s egyelőre úgy érzem, hogy az ÉFOSZ egy kis magként dolgozik a kamarában. A tartós és békés egymás mellett élés éppen abból adódik, hogy a kamarának a köztestületi szerepéből, valamint abból a helyzetéből, hogy a teljes termékpályát képviseli, nem áll módjában minden esetben azt a véleményt képviselni, ami az ÉFOSZ álláspontja. De biztos, hogy az érdekképviseletek és a kamara között ki fog alakulni egyfajta szimbiózis. De a kamarának több, különböző érdekhátterű álláspontot kell becsatornáznia, harmonizálnia, és azokat továbbítania. A végeredmény azonban lehet olyan, ami az ÉFOSZ számára nem lesz kedvező, ezért néha úgymond - a maga igazáért az ÉFOSZ-nak kell kiállnia. Hol tartanak a kamarai szervezésben? A potenciális tagok közül is akad még jó néhány, aki nincs tisztában azzal, hogy tulajdonképpen ő már kamarai tag. A mai magyar társadalom nagyon alacsony fokon szervezett, ahol az egyének nemzetközi összehasonlításban is rendkívül individualistának számítanak. Az együttműködési készség csak a legnagyobb bajban nyilvánul meg. Olyankor igen. Ilyen helyzetben azt várni, hogy máról holnapra feláll egy jól működő rendszer, merő idealizmus. Időre van szükségünk ahhoz, hogy az új szervezet elérje azt a szintet, ahol a tagság teljes megelégedésére működik az év minden napján. Az egybeterelt, sokféle kultúra gyors, azonnali összeborulását illúzió elvárni. A folyamat azonban kitartó munkával, lassan eredményre vezethet. Vannak persze, félreértések is. Sokan olyan illúzióban élnek, hogy a kamara majd megoldja például a piaci problémáikat. Vannak olyan vélemények is, hogy a kamarának aktív piaci, sőt, piacot helyettesítő szerepet kellene vállalnia. Ezek véleményem szerint - nagy tévedések, mivel a kamara semmilyen formában nem fogja helyettesíteni a piaci mechanizmusokat, hiszen azon túl, hogy egy piacgazdaságban ennek nem is lenne értelme, nincs is arra alkalmas eszköz a kezében. De a kamara reményeim szerint és képletesen szólva a piacon egymásba illeszkedő fogaskerekek megakadása esetén, ha mondjuk, homok kerül a fogak közé - képes lesz a kerekek megolajozására. A kamarának az a feladata, hogy segítsük a piaci mechanizmusok működésének a megértését a termékpálya minden szintjén. Milyen stratégiával vág neki ennek a munkának? A stratégiát az ÉFOSZ elnökségétől hozom: ott kell lennünk a kamarában, nem szabad kimaradnunk belőle, és napi szinten kell befolyásolnunk az esetleges döntéseket úgy, hogy abból lehetőleg kárunk ne, inkább hasznunk származzon, csakúgy, mint a termékpálya többi szereplőjének. Az eddigi tapasztalataim alapján azt mondhatom,, hogy a kamara még véletlenül sem az ellentétek fokozására törekszik, hanem éppen az együttműködés, a kompromisszumok kialakítására, a harmónia megteremtésére. Ne zárjuk úgy a beszélgetést, hogy ne essen szó a hazai élelmiszeripar helyzetéről. Látni kell, hogy a teljes termékpálya vertikumában a leggyengébb láncszem ma a feldolgozás. A magyar élelmiszeripar lényegesen jobban lemaradt a a világpiacon működő versenytársaktól, mint az alapanyag termelés. Vagyis, nagyon sok termékpályán a feldolgozás jelenti ma a szűk keresztmetszetet. Az elmúlt évben általános volt a jövedelemhiány az ágazatban. A jövedelemhiány miatt elmaradtak a fejlesztések, és a mai magyar élelmiszeripar - meghatározó ágazatokban -technológiailag évtizedekkel van lemaradva a legkorszerűbb nyugat-európai versenytársaktól. Az élelmiszeripar itthon általában rosszabb helyzetben van, mint a mezőgazdaság. Nos, a helyzet megváltoztatásán kívánunk a kamarán belül dolgozni. Abban bízom, hogy ezen a nagy, és hamarost olajozottan működő szervezeten belül érdemben növekszik a mi lobbi erőnk is. Erre vonatkozóan már látok biztató jeleket.

11 NAKlap MUNKÁBAN A KAMARA 11 A magyarok kenyere A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatóságainak közreműködésével a tavalyi mennyiség több mint háromszorosa, mintegy 77 tonna búza gyűlt öszsze a magyarok kenyeréhez. A megyénként kijelölt 2-3 átvevőpontra összességében több száz termelő és vállalkozás szállított be adományt. A legtöbb búzát Békés, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya és Nógrád megyében ajánlották fel a gazdálkodók. Az összeöntés ünnepét augusztus 17-én, a mohácsi Szent Miklós Vízimalomnál tartották, ahol a begyűjtött búzát megőrölték. A lisztből Pécsváradon sütötték meg a nemzet kenyerét, illetve azt az 5 ezer kis cipót, amelyeket jótékony céllal osztottak szét Pécsett augusztus 20-án. A liszt legnagyobb részét idén is a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítványnak juttatják el a szervezők, amelyből az erdélyi gyermekotthonok lakóinak készítenek ételeket. Elûznék a jégverést Az adomány búza a malomba érkezett Konrád Szilàrd Gál Zoltán családi gazdálkodóval járjuk a Gemzse határában lévő almást. Talán egy átlagos esztendőnél több hulló gyümölcs van a fák alatt, de ennek a három hónapos aszály az oka. Messziről az ágakon annyi gyümölcs látszik, amiből bőven juthatna a piacra, talán még exportra is. Ahogy közelebb lépünk, elkeserítő tényt kell megállapítanunk: foltos az alma, étkezésinek egyáltalán nem alkalmas. Már a tavaszi hónapokban kaptunk két jégverést mondja a gyümölcsös tulajdonos gazda. Az akkor még igen kicsiny almákat megütötte a jég, s ahogy növekedett a gyümölcs, egyre láthatóbb lett a seb. Roppant bosszantó a gazda számára, hogy oly sok fagyos esztendő és terméskiesés után, most ez a csapás fosztja meg a bevételtől. Lehet, hogy olyan olcsó lesz most a léalma, hogy még összeszedni sem lesz éredemes a fák alól. Az természeti csapás nem csak elkeserítette a szabolcsi termelőket, hanem gondolkodásra is késztette a kisebb-nagyobb ültetvények művelőit. Utána néztek, hogy mennyibe is kerülne egy jégkár ellen védelmet nyújtó rendszer. Rácz Imre megyei kamarai elnök és csapata elutazott Baranyába, hogy az ott működő elhárító rendszert szemrevételezze. A megoldás lényege: ezüst kloridot juttatnak a fenyegető viharfelhőkbe és ennek az anyagnak a hatására a földre hulló jégkristályok sokkal kisebbek lesznek, az esetek döntő többségében olyan kicsiny gömböcskék érik már csak a haszonnövényeket, hogy azokban nagyobb kárt nem okoznak. A szakmai utazás után következett az árajánlatkérés és a számolgatás. Kiderült: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egészében nyolcvan egynéhány kijuttató egységre lenne szükség a domborzati viszonyoknak megfelelően. Kaptak is ajánlatot a kivitelezésre. A beruházás a tervek szerint millió forintba kerülne. Az összeg előteremtéséhez talán uniós fejlesztési támogatásra is lehet majd pályázni. Persze, több tízmilliós éves költsége lesz majd a működtetésnek is. A megyei kamara számításai szerint ez termőterület hektáronként igen kicsiny többletköltséggel megoldható. Erre a biztosításra egészen bizonyosan nem sajnálnák a gazdák és gazdálkodók a pénzt. A beruházás koordinálását és a majdani működtetést is magára vállalja a Kamara. Szeptember első napjaiban felhívtam Gál Zoltánt. Akkor azt mondta a Gemzsén többféle gyümölcsöt termelő gazda: egyre inkább bizakodik abban, hogy 2014-ben, az új tavasz már a helyükön találja majd az elhárító berendezéseket és jövőre nem lesznek jégfoltos almák, körték, barackok a szabolcsi ültetvények ágain. Bőle István Rendezvényre FEL! A megújult Agrárgazdasági Kamara kiemelt figyelmet fordít a helyi termelők piacrajutásának segítésére, értékesítési lehetőségeik bővítésére. Ugyanakkor országunk agrárágazata minden résztvevőjének támogatatást nyújtunk a hazai és a külföldi piaci megjelenésben. A megszervezett rendezvényeket igyekszünk felhasználni arra, hogy a NAK munkatársai a helyszíneken személyesen nyújtsanak tanácsadást, valamint ingyenes és térítéses (szakkönyv) információs anyagokat ajánljanak. A rendezvényeken a helyi termelők termékeinek bemu tatása, kóstoltatása és árusítása történik. Ez az együttműködés alapja, hiszen élelmiszer beszerzők meghívása és kalauzolása, a termelőkkel történő tárgyalásokat segíti elő, így a kereslet és a kínálat találkozásával egy hatékonyabb, összehangoltabb kereskedelem jön létre, amit nemzetközi szintre is kiterjeszthetünk. Emellett elengedhetetlen szerepe van a helyi önkormányzatokkal, hatóságokkal, szakiskolákkal, vállalkozókkal, vezetőkkel és civil szervezetekkel kölcsönös előnyökön alapuló megállapodások létrehozásának és a közös tevékenységnek. Rendezvényre történő meghívások menete: 1. Áruházak, éttermek, szállodák, konyhák beszerzőinek, felvásárlóknak a meghívása - egyúttal felmérés milyen termékek iránt érdeklődnek; 2. A beszerzők általi igények alapján helyi termelők megkeresése (termékek bekérése, kóstoltatás szervezése); 3. Más, a kapcsolatrendszerben szereplő szervezetek képviselőinak meghívása. A következő időszak legfontosabb rendezvénye Szeptember 18-tól, Budapesten, Kőbányán a Hungexpo területén kerül megrendezésre az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari kiállítás. Magyarország legrangosabb agrár expo-ján 240m 2 -en 7 régió mutatkozik be. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és tagjai számára kiváló lehetőség a rendezvény konferenciák szervezésére és a magyar élelmiszerek bemutatására. A NAK ezért minden OMÉK-on külön standdal készül a kiállításra, ahol megismerteti Magyarország régióit és azok termékeit a diplomatákkal, külföldi és belföldi élelmiszer beszerzőkkel, valamint a kiállítás látogatóival. Répási Norbert, Nyitrai Melinda MÉDIAAJÁNLAT A mi segítségünkkel elérhetik az egész magyar agráriumot, mint célcsoportot! Ha a NAKlap-ban, honlapon, illetve rendezvényen szeretné megjelentetni hirdetését, akkor jelentkezzen a marketing@ nak.hu címen a további részletekért!

12 12 JOGOSKODÓ NAKlap Termelõk a piacon Az utóbbi évek kezdeményezései jól mutatják, hogy a lakosság részérôl egyre nagyobb igény mutatkozik a jó minôségû megbízható eredetû magyar élelmiszer termékekre, sorra nyílnak a termelôi piacok, és egyre több látogatót vonzanak a magyar hagyományokhoz kötôdô, magyar élelmiszereket bemutató rendezvények, vásárok is. A helyi termékek piacra jutása a jövőben igen fontos szerepet kap a vidékfejlesztési ágazatban, hiszen a Kormány által jóváhagyott 2020-ig felvázolt Nemzeti Vidékstratégia koncepcióban is kiemelt témaként jelenik meg a törekvés, hogy közel hozza a termelőket a fogyasztóhoz, növelje a közösség élelmezés- és élelmiszerbiztonságát, a fogyasztói bizalmat és a helyi termékek iránti keresletet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fontosnak tartja, hogy a termelők és a fogyasztók érdekében is minél inkább szerepet tudjon vállalni e célok megvalósulásában. A as uniós vidékfejlesztési támogatások között lehetőség nyílik majd a rövid ellátási láncok támogatására, amelynek a célja, hogy a termelők által előállított friss, jó minőségű és megbízható eredetű magyar áru közvetlenül, a lánckereskedelmet kiiktatva juthasson el a vásárlókhoz. Erre vonatkozóan jelenleg egy tematikus alprogram kidolgozása van folyamatban, amelyben a Kamara is aktív szerepet vállal, azért hogy a program megfelelően tudja elősegíteni a helyi termékek piacokon, a kiskereskedelemben, vendéglátásban való megjelenését. Szeretnénk kiszámítható, biztos és fõként fizetõképes piacot a magyar termelõk számára. A helyben termelt zöldséget, gyümölcsöt és az élelmiszer-késztermékeket a piacokon lehet a legegyszerűbben eljuttatni a fogyasztókhoz. Sajnálatos azonban, hogy egyre több negatív tapasztalatról értesülünk mind termelői, mind fogyasztói oldalról is. Sok esetben a termelő, aki fáradsággal állította elő a jó minőségi magyar terméket hátrányba kerül a piaci értékesítés során az őstermelői igazolvány mögé bújó áltermelők miatt. Nehézséget jelent az is, hogy egyes piacokon igen magasak a bérleti díjak, helypénzek, és a piacüzemeltetők is szívesebben adják ki a standokat az állandó helyet bérlő kereskedőknek, szemben a csak szezonálisan árusító termelővel. Másrészről a fogyasztó vonatkozásában is nagy felelősség hárul a termelőre, mivel a magyar termékeknek a folyamatosan stabil minőséget kell biztosítani a vásárló számára. Ezért is fontosnak tartjuk, hogy az értékesítési folyamatban való jobb érvényesülésükhöz a termelők segítségére legyünk egyrészről a jogi környezetre vonatkozó iránymutatással, a lehetőségeikről való tájékoztatással, valamint értékesítési ismereteiknek bővítésének elősegítésével. Terveink szerint különböző útmutatókat, információkat teszünk majd hozzáférhetővé a honlapunkon, amelyek tájékoztatásul szolgálnak a termelőknek élelmiszerhigiéniai előírásokkal, jelölésekkel kapcsolatos szabályokról vagy általában a piaci árusítás feltételeiről. Jelenleg a piacok országos szintű jogi szabályozását két rendelet és egy törvény adja: 1. A évi CXXXV. törvény, a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény módosításáról. 2. A vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III.13.) Korm. Rendelet 3. A vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól szóló 59/1999.(XI.26.) EüM rendelet. A vásárokon, a piacokon és a bevásárlóközpontokban folytatott kereskedelmi tevékenységet szabályozza a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet. Ez a jogszabály rendelkezik arról, hogy a vásár, a piac, illetve a bevásárlóközpont működésének rendjét az üzemeltető határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és a vásárlókat. Ez többnyire házirend néven található meg a piacon, és bárki számára könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. A vásár és piac esetében ebben a hirdetményben ismertetni kell a helyfoglalás, a telepítés szakmai szabályok figyelembevételével kialakított sorrendjét. Ennek hiányában, illetve az abban leírtaktól eltérő eljárás esetén írásbeli panasz nyújtható be az üzemeltetőhöz, aki a beérkező panaszt köteles megvizsgálni. A vásárok és piacok, valamint a bevásárlóközpontok üzemeltetésére e rendeletben előírt feltételek meglétét a jegyző ellenőrzi, így amennyiben a panaszt tevő nem kap választ az üzemeltetőtől, vagy nem elégedett annak tartalmával, úgy a jegyzőhöz fordulhat panaszával. A helyi piacok létesítésének elősegítését támogatandó lépés volt a kereskedelemről szóló évi CLXIV törvény módosítása, amely bevezeti a helyi termelői piac fogalmát, valamint az engedélyezési eljárás helyett mindössze bejelentési kötelezettséget ír elő azok működtetésére vonatkozóan. Helyi termelői piacokon jelenleg csak kistermelő értékesítheti termékeit, vagyis az, aki saját gazdaságában (a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 kmes körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol) terméket állít elő, és annak mennyisége az értékesítés során nem haladja meg a kistermelői rendelet szerinti maximális mértéket. Ahhoz hogy a kereskedők és termelők közötti feszültség ne fokozódjon, a fogyasztókat és a termelőket is egyre inkább a termelői piacok felé szükséges terelni, ezáltal pedig egy valószínűleg meglehetősen hosszú folyamat során talán elérhetővé válik, hogy a vásárlói igények követelik majd meg, hogy a piacüzemeltetők nagyobb hangsúlyt fektessenek az árusítói kör kiválasztására évben az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) készített egy felmérést a Magyarországon működő piacokról, vásárcsarnokokról és termelői piacokról, majd évben a Vidékfejlesztési Minisztérium célirányzottan a termelői piacokra vonatkozóan végzett kérdőívezést. Az AKI évi felmérése 656 piacot, vásárcsarnokot és vásárt azonosított. A termelői piacok csupán a negyedik helyen álltak 6,3%, vagyis összesen 41 piac sorolta magát ebbe a kategóriába (* forrás: AKI 2012-es felmérése a piacokról). Azóta hónapról hónapra újabb termelői piacok nyílnak, ezért fontosnak tartjuk, hogy ezek az információk rendszerezetten, folyamatosan frissítve eljussanak a tagjainkhoz, erre vonatkozóan a Kamara tervei között szerepel a termelői piacoknak folyamatos nyilvántartása és a honlapunkon való megjelenítése. Tószegi-Faggyas Katalin

13 NAKlap MUNKÁBAN A KAMARA 13 Álôstermelôk Õstermelôi igazolványt nem túl bonyolult dolog kiváltani. Megteheti ezt az is, akinek egyetlen négyzetméternyi termôföldje sincs, és egyetlen csirkét sem tart. A lehetôséggel sokan visszaélnek. Csábító a lehetôségben, hogy az értékesítés után nincs áfafizetési kötelezettség és aki ügyes, a jövedelemadóra sincsen gondja. Íme, egy kis példatár! A helyszín: egy magyar kisváros piaca. Vagy fél kilométerre a helységnévtáblától méretes zöldséges és gyümölcsös stand az egyik lejáróban. Öt autó áll most is a vevői oldalon. Negyven körüli hölgy fegyelmezi a betérőket: Ne tapogassák az árut, amit megfognak vegyék is meg. Az árak százlékkal magasabbak, mint a budai, Fény utcai piac termelői szektorában. Igazolvány nincs kifüggesztve, a termelő személyére semmi sem utal. A hölgy nem lehet a föld munkása, mert négy-öt centis műkörmökkel sárgarépát ásni, barackot szedni lehetetlen. A Hol termett a körte? kérdésre durva válasz jön: Mi köze hozzá? Tetszik vagy nem? Aki csak fitymálgatja, annak el lehet menni... Megyünk is hamar. Ám, azon a környéken gazdálkodó ismerőseimet telefonon, csak megkérdezem a jelenségről. Nincs azoknak egyetlen gyümölcsfájuk sem kilométeres körzetben vásárolják meg a termelőktől az árut, rátesznek az árra százalékot és a gabonaföldjük végében júliustól az októberi fagyokig árulják. Úgy hírlik, nem megy nekik rosszul a bolt. Az ország bizonyos részein, már nagyon korán tavasszal megjelenik a Hazai dinnye. Melone. Május elsején már egészen bizonyosan kinn a tábla és ott ül mögötte egy fiatalember két almás ládányi piros bélű csemegével. Hát, hogy nem magyar fólia alatt termett a dinnyéje, az száz százalékosan bizonyos. Sok hazai dinynyést ismerek, ők egybehangzóan állítják, hogy erre az időpontra a mi égtájainkon lehetetlen kereskedelmi mennyiségben produkálni ezt a gyümölcsöt. A jelenségrôl megkérdeztük Zászlós Tibort, a NAK mezôgazdaságért felelôs alelnökét: A jelenség létezik, és több mint két évtizede komoly károkat okoz a törvénytisztelô, tisztességes termelôknek. Ez a fekete és a szürkegazdaságnak egy elég nagy szelete. Nem is lehet más feladata a Kamarának, mint küzdeni a gazdaság kifehérítéséért. Jónéhány olyan jogszabály máris létezik, amelynek alapján fel lehetne lépni ellene. Talán az eddiginél lényegesen hatékonyabban is. Nekünk az illetékes hatóságokkal együttmûködve akár ôket ösztönözve- kell dolgoznunk. Amennyiben még léteznek joghézagok, akkor a szabályok módosítását kezdeményeznie kell a Kamarának. A szabályokat betartó, sokszor verejtéket nem kímélô, embert próbáló körülmények között termelô gazdálkodókat nemcsak meg akarjuk, hanem meg is fogjuk védeni azoktól a spekuláns, importterméket átcsomagoló, magyarosító forgalmazóktól, akik ezzel súlyosan rombolják azt a közbizalmat, amit az egészséges, valódi magyar terméknek sikerült kivívnia. A termékhamisítás BTK kategória, érvényt kell szerezniük az erre illetékes hatóságoknak a törvényben leírtaknak, ebben a tevékenységükben joggal számíthatnak az Agrárgazdasági Kamarára, valamint minden becsülettel dolgozó, földön termelô, földbôl élô gazda támogatására. Az idén 850 forint volt ezen az árusítóhelyen május első napján egy kilogramm hamísítvány. Akkoriban az elsősorban kereskedőket kiszolgáló áruházláncban 500-ért bárki vehette raklapszámra. Láttam, hogy egy német rendszámú autóba ezen a napon egy hat-hét kilós példányt tettek be. Ezen az üzleten a tiszta haszna az árusnak mintegy 2 ezer forint volt. Ha óránként csak egy ilyen kuncsaft akad már megéri üldögélni az árokparton a langy májusi verőfényben... Burgonyaszedés idején indulunk vissza. Kollégám, azt tervezi, hogy vesz majd az útmenti árustól egy 25 kilós zsákkal. Még szerencse, hogy előtte megkérdezi vendéglátónkat, hogy ajánlja-e a város bejáratánál szobrozó termelőt. Házigazdánk azonnal óva int ettől a tervezett vásárlástól. Véletlenül se álljunk meg azon A vevôk gyakran csak azt hiszik, hogy az igazi termelôtôl vásároltak a helyen, ha nem akarunk nagyot csalódni. A fiatalember külföldről érkezett, átcsomagolt krumplit sóz el a vevőinek. Amolyan ipari, keményítőnek, vodkának való alapanyagot, tárolásra nem alkalmasat, egy-két hónapon belül rothadni kezdőt. Még jó, hogy megkérdeztük... Négy évvel ezelőtt alaposan összezavarta a fehérrépapiacot egy haszonleső fiatalember. Őt sem ismerik a gazdatársak a mezőkről. A város agrártermelői közül sokaknak a meggyőződése, hogy egyetlen négyzetméter termőföldje sincs és egyetlen rögöt sem bérel. Persze, az őstermelői igazolványt kiváltotta és használta is. Nem magyar rendszámú kamionokat láttak többször is betolatni majd két-három óra múltán kifordulni az udvarából. Aztán a répát saját termékeként egy tonnás gépkocsival szállította tovább több nagybani piacra. Ő lényegesen olcsóbban jutott az áruhoz, mint akik fáradtságos munkával megtermelték. Az árelőnynyel természetesen élt is. Miatta sok igazi termelőnek maradt akkoriban a nyakán a fehérrépa. Bőle István

14 14 ÁLLATTENYÉSZTÉS NAKlap Szavak és tettek Állattenyésztési helyzetkép Amióta tart a világgazdasági válság, a mezõgazdaság egyre többet emlegetett szektor lett a közgazdászok, elemzõk és politikusok között. Az elmúlt 5 év egyértelmûen megmutatta, hogy ez az ágazat a legjobban tudott ellenállni a válságnak és motorja tud lenni az oly nagyon áhított gazdasági növekedésnek. Válságálló ágazat Magyarország egyik kitörési pontja a mezőgazdaság mondogatják mind gyakrabban a szakembereken kívül már bankárok, közgazdászok, elemzők, sőt a politikusok is, és ennek örülni kell. Erős állattenyésztés nélkül nincs erős mezőgazdaság. Föld nélkül nem képzelhető el állattartás. Ezeket a mondatokat is sokat hallottuk az elmúlt időszakban vezető politikusok szájából és e kijelentésekkel maximálisan egyetértünk. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a kormányzat által kitűzött szerkezetátalakításnak (80:20 kisüzem:nagyüzem arány), a mezőgazdasági termelés és a gazdálkodáshoz használt földterület újraosztásának csak úgy van értelme, ha az eredmény jobb lesz, mint ami most van. Ez úgy lehetséges, ha az ágazat fejlesztését elsősorban a meglévő, tisztességesen működő, élet-, és versenyképes állattartó kis-, közepes-, és nagygazdaságok szorosabb együttműködésére és nem az egymás elleni versengésére alapozzuk. Ezek mellett az új belépőket akik sajnos messze nincsenek annyian, mint azt többen hangoztatják vagy mi is szeretnénk minden eszközzel segíteni kell. Ehhez olyan jogszabályi keretet kell kialakítani, hogy a méretből fakadó (verseny) előnyöket egymás javára és ne egymás rovására tudják a szereplők kihasználni. Az együttműködést és integrációt ösztönző és szabályozó jogszabály azonban csak nem akar megszületni. Az összefogásról Sokan, sokszor és sok helyen elmondjuk: a magyarok nem nagyon tudnak öszszefogni. Szerencsére a valóság erre mégis több alkalommal rácáfolt. Legutóbb a rekord dunai árvíz elleni védekezésben mutattuk meg országnak-világnak, hogy a magyarok bizony össze tudnak fogni és kiemelkedő teljesítményre képesek. Van tehát bennünk hajlandóság az összefogásra és együttműködésre. Ezt a hajlamot kellene valahogyan kamatoztatni az állattenyésztés talpraállításához is. Szerencsére odáig eljutottunk már több szektor esetében is, hogy a kormány elé kerültek a szakma által támogatott ágazati fejlesztési programok, azonban ezek megvalósítása finoman szólva is lassan halad. Csodára persze nem szabad számítani, elég lenne, ha mind többen érezhetnénk azt, hogy valami elindult, hogy van haszna, értelme és megbecsülése annak, amit csinálunk. Nem várható el, hogy egy csapásra rendbe jöjjenek azok a dolgok, amik hosszú évek alatt romlottak el. Elvárható viszont, hogy megtaláljunk egy jó irányt, megfogalmazzunk hasznos célokat és feladatokat, aztán pedig és ez hiányzik a legjobban következetesen, kitartóan és széleskörű összefogással hajtsuk végre azokat. A magyar állattenyésztők nem a csodát várják, de egyre több bennük a bizonytalanság a jövőjükkel kapcsolatban. Vallom és hiszem, hogy magunk vagyunk elsősorban a saját szerencsénk kovácsai, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyen közgazdasági és szakmapolitikai környezetben kell a hétköznapok csatáit megvívni. Annak nagyon örülünk, hogy a politikusok között mind többen ismerik fel az állattenyésztés nemzetgazdasági jelentőségét, továbbá, hogy miniszterelnökünk elkötelezett az ágazat fejlesztésében, ámde a tettek mezején szétnézve már sokkal aggasztóbb kép tárul elénk. Egyrészt sok olyan szakterület van, ahol a szép szavak és programok gyakorlati átültetése egyszerűen nem akar megvalósulni (néhány kiragadott példa: feketegazdaság visszaszorítása, belső piac visszaszerzése, áfa csökkentése, átlátható, hatékony, gazdabarát ügyintézés, támogatások gyors folyósítása, mentességi státuszok elérése). Másrészt vannak olyan célok, amelyek megvalósítása során súlyos anomáliák történnek (pl. állami földek haszonbérlete) vagy az átalakítás eredménye rosszabb helyzetet teremt, mint a kiindulási állapot volt (pl. a tenyésztési szakigazgatás átszervezése). Elégedetlen sertéstartók Az ágazati szereplők nagy örömmel és várakozással fogadták az egy éve bejelentett ágazat-fejlesztési elképzeléseket, azonban egyre több sertéstartó érzi úgy, hogy a közelítés helyett távolodnak a kitűzött céloktól. Miközben a kormányzat deklarált szándéka a sertésállományunk megduplázása, a honi tenyészállat-előállítás megerősítése, belső piacaink visszaszerzése és újabb külpiacok meghódítása, addig a valós folyamatok nem ilyen irányt mutatnak. A kocaállomány csökken, a tenyészállat előállítók továbbra sem tudnak néhány ezernél több tenyészkocát eladni évente, holott ennek több mint tízszeresére lenne szükség a biológiai alapok fejlesztéséhez. Az igazolt származású és javító hatású tenyészkocasüldők megvásárlása helyett, a sertéstartók zöme saját előállítású, hízónak való jószágokkal pótolja a kieső kocáit. Az apaállat használatban is kevesen következetesek. Ezek után nem csoda, ha a termelési mutatók és a versenyképességünk nem akar javulni. A lótenyésztésnek komoly tradíciója van hazánkban

15 NAKlap ÁLLATTENYÉSZTÉS 15 Az õshonos fajták különleges értéket képviselnek Emelkedik a húsmarhák létszáma Ezt a cikket vitaindítónak szánjuk. Szeretnénk, ha a következõ hónapokban mind több gazdaságirányító, egyetemi oktató, gyakorlati szakember fejtené ki véleményét az állatállomány növelésének feltételeirõl. Írásaikat az ujsag@nak.hu internetes címre, avagy levélben NAK, 1119 BUDAPEST, Fehérvári út címre várjuk. A tenyészállomány megújítását és fejlesztését ösztönző intézkedésekre és támogatásokra van szükség, e nélkül a hazai tenyészállat-előállítás halálra van ítélve és a hizlalás sem lesz hatékony. A tenyésztés és a hizlalás jövedelmezősége, a tőkeerős háttérrel rendelkező telepeket leszámítva, már hosszú ideje nem tesz lehetővé fejlesztést. Üzemek sora köztük több évtizede működő tenyészetek hagyta abba a termelést az elmúlt időszakban, és ennek a folyamatnak egyelőre nincs vége. A feldolgozók termelők felé fönnálló tartozása meghaladja a 4 milliárd forintot. Csak néhány feldolgozó képes 30 napra, vagy ennél rövidebb határidőre fizetni. Késnek a támogatások kifizetései, virágzik a feketegazdaság, nincs jól működő nyilvántartás, nem csökkentették az élőállatok áfáját, ráadásul 1 milliárd forintot zároltak a sertés-stratégia beindítására szánt 2,6 milliárdos keretből. Egyre több sertéstartó teszi fel a kérdést, mire fordítják a sertés-stratégia megvalósítására elkülönített összeget. Jó hírek Szerencsére azért vannak konkrét intézkedések és eredmények is, azonban ezek, a súlyos helyzetet legfeljebb tompítani tudják, de a hosszú ideje halmozódó veszteségeket önmagukban nem képesek ellensúlyozni. Ilyen konkrét és jó intézkedés a tavaly és idén is ötödével megemelt állatjóléti támogatás (ami összesen 7,2 milliárd forintot jelent a sertéságazatnak), továbbá várható annak kibővítése kocákra is. Az Állattenyésztők Szövetsége több szakmai szervezettel közösen kezdeményezte, a szaktárca pedig az EU Bizottsága számára kidolgozta és benyújtotta azt az előterjesztést, amelyben a sertés állatjóléti támogatások keretét a jelenlegi (2006-os árakon számolt) 6-ról, 7,8 milliárd Ft-ra kérik módosítani. A támogatás kocákra történő kiterjesztése a hazai malac-, és tenyészállat-előállítást fogja segíteni. E-útdíj mentességet Hidegzuhanyként érte a sertéstartókat és minden állattenyésztőt az útdíj fizetési kötelezettség, ami százalékkal drágítja meg a szállítást. E terhet (ami kilóméterenként forint többlet költséget jelent) a fuvarozók egy az egyben áthárítják a megrendelőre. A korábbi ígéretek és szakmai háttérmunka ellenére a június közepén hatályba lépett kormányrendelet csak minimális kedvezményt ad a gazdáknak. Ezzel újabb, versenyképességet rontó, önköltség növelő teherrel kell a már így is nehéz helyzetben lévő állattartóknak és feldolgozóknak megküzdeniük. Felmentést egyedül a mezőgazdasági vontatók (traktorok, kombájnok) és az ezekkel vontatott pótkocsik kaptak, ami elsősorban a növénytermesztőknek kedvez. Bízunk abban, hogy a kormány rövidesen enged a szakmai szervezetek kérésének és az állattenyésztőket mentesíti a díj fizetése alól. Jó úton járnak Nem szabad azonban megfeledkezni az eredményekről sem! Egy magyar tenyésztésű tehén márciusban negyedik lett a holstein-fríz fajta európai seregszemléjén Svájcban. A Biharnagybajomról érkezett Mimi elkápráztatta a zsúfolásig megtelt lelátókon ülő szakavatott közönséget és a bírót is. Ilyen sikert eddig egyetlen magyar, sőt más kelet-európai ország tehene sem ért még el. Az eredmény legfontosabb üzenete: jó úton jár a magyar holstein-fríz tenyésztés. Ez köszönhető egyrészt a nagy elődöknek, akik a fajta hazai történelmének első korszakát írták, továbbá a ma aktívan dolgozó tenyésztő és tenyésztő-egyesületi kollégáknak. Ugyanezt elmondhatjuk a magyartarkáról is. A nem is olyan rég még kritikusan kis állománnyal rendelkező fajtáról sokan már múlt időben kezdtek beszélni, amikor történt valami, ami megfordította a lefelé ívelő trendet. Az egyesület előremutató tenyésztési programot készített, amit nagy alázattal és kitartóan valósít meg évek óta. Az eredmény önmagáért beszél: a hegyitarka fajták között a magyartarka teljesítményére egyre többen figyelnek fel az országon innen és túl. Az utóbbi években egyre több kimagasló tenyészértékű, magyar tenyésztésű bika került be a nemzetközi élmezőnybe. Annak ellenére, hogy az állomány létszáma örvendetesen bővült az utóbbi években, tenyész-, és hízóállatból kevesebb van, mint amit a piacon el lehetne adni. Emelkedő létszám A piaci kereslet a magyar tenyésztésű juhokra és húsmarhákra is rendszerint nagyobb, mint amit jelen körülmények között elő tudunk állítani. Ebből azt lehet feltételezni, hogy az érintett tenyésztőszervezetek a tenyésztőkkel közösen jó úton járnak. Jó kimondani és leírni: a juh és húsmarha állatlétszám emelkedik Magyarországon. Bízunk abban, hogy a húsmarha piacon az utóbbi hónapokban tapasztalható áresés és kereslet csökkenés (különösen a török piac részéről) csak átmeneti. Jó lenne, ha az állomány növekedés egy darabig még folytatódna, és ami még ennél is fontosabb: azok, akik az ágazatban dolgoznak, tisztességes jövedelemre tudjanak szert tenni. Nekem az a véleményem, hogy nem az a legfontosabb kérdés, hány sertés, szarvasmarha vagy juh van az országban, hanem az, hogy akik ezeket az állatokat tenyésztik, illetve tartják, azok úgy érezzék, hogy érdemes ezzel foglalkozni. Bízom benne, hogy egyre több ilyen gazda van és lesz Magyarországon! Hostein bírálat Wagenhoffer Zsombor

16 16 ÉLELMISZERIPAR 2013 NAKlap Innen szép nyerni Exportértékesítéseinek növelésével próbálja fenntartani termelési színvonalát a hazai élelmiszeripar egyelõre sikertelenül. Csúnya képet mutat a statisztika a magyar élelmiszeripar 2004, azaz az Európai Unióhoz történt csatlakozás óta nyújtott teljesítményéről. A KSH júliusban megjelent összesítése szerint a 2012 előtti nyolc évben együttesen 10 százalékkal csökkent a hazai élelmiszergyártás mennyisége. Bár az agrárágazat irányítói a korábbi kormányzati ciklusokban is hangsúlyozták, hogy az élelmiszeripar stratégiai ágazat hiszen a magyar mezőgazdaság által termelt árut minél magasabb feldolgozottsági fokkal, magasabb hozzáadott értékkel kellene kivinni az országból, az iparág termelése 2004 óta folyamatosan csökkent, csupán évben és tavaly látszott némi növekedés. Ez azonban egyelőre kevés ahhoz, hogy érzékelhetően javítsa az EU-csatlakozás éve óta mutatott teljesítményt. Ha 2004-et tekintjük kiindulásnak, azóta visszaesett a hús-, a baromfihús-, a tej-, és a zöldség-gyümölcs-feldolgozás, a hobbiállat-eledel-, a kenyér és friss pékáru-, a sör-, illetve a malomipari termékgyártás. Ezen belül drasztikus a malomipari termékek gyártásának 43, illetve a tejipar 21 százalékos visszaesése. A tejfeldolgozás ugyanakkor termelési értékét tekintve a 10,1 százalékot elérő hús-, és a 9,4 százalékon álló baromfihúsipar után 8,8 százalékos részesedésével még így is a harmadik legnagyobb élelmiszeripari ágazat. Konjunktúrája volt ugyanakkor az olaj-, illetve a keményítőgyártásnak: itt megduplázódott a termelés, a kávé és tea feldolgozása pedig ötszörösére nőtt de utóbbi ágazat részaránya csupán 3,9 százalék az élelmiszeripar termelési értékéből. A legfájóbb, hogy az élelmiszeripar megtizedelése a hazai pályán elszenvedett vereség következménye. A belpiaci értékesítés ugyanis 24 százalékkal csökkent. Eközben az export ennél is nagyobb ütemben nőtt, de a kivitel 2004 óta mért 37 százalékos emelkedése nem ellensúlyozhatta a belföldi térvesztést. Ezek után nem is meglepő, hogy az élelmiszeripar GDP-hez való hozzájárulása is csökkent: míg az EU-csatlakozás előtt a bruttó hazai termék előállításából 2,7, 2008-ban már csak 1,9 százalékkal részesedett, azóta pedig ezen a szinten maradt. Csökkent az élelmiszeriparban foglalkoztatottak aránya is 4-ről 3,3 százalékra, és az ágazatban működő, több mint 12 ezer vállalkozás több mint háromnegyede öt fő alatti vállalkozás. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások aránya csupán 3 százalék a 2004-es 5-tel szemben de az exportértékesítésből ezek a cégek az EU-csatlakozáskor mért 89-cel szemben már 95 százalékkal részesedtek az export árbevételéből. Megfigyelhető tehát kormány által egyik célként megfogalmazott koncentráció, de ez nem elég arra, hogy a nagy cégek piacait stabilizálja, és megvan a specializáció is, vagyis működnek kis manufaktúrák, amelyek közül egyre többen rukkolnak elő helyi specialitásokkal, de számukra a fizetőképes kereslet gyengesége még a megerősödés komoly korlátja. Sújtja az ágazatot a nagymértékű feketekereskedelem is, amire a szakmabeliek szerint kifejezetten csábít a magas áfa. A hazai élelmiszeripar mélyrepülése azért is különösen fájó, mert a világban egyre növekszik az élelmiszerigény, miközben az élelmiszertermelésnek már területi és ökológiai korlátai vannak. A világpiacon felértékelt termékcsoport előállításában Magyarországnak jó adottságai és hagyományai vannak, amit a jelek szerint már hosszabb Tejút Élelmiszerexport és -import (itallal és dohánnyal) (millió euró) év export import Forrás: KSH Õsszel minden bizonnyal sokszor szerepelnek majd a híradásokban a különbözõ élelmiszergyártók a valószínûsíthetõ áremelések ürügyén. A tejtermelõk már júniusban jelezték, hogy a tartósan erõs világpiaci kereslet, és az uniós kínálat szûkülése áremelkedést hoz. Magyarországon nyár elejére az egy évvel korábbi literenkénti 79- rõl 95 forint körülire emelkedett a tej felvásárlási ára, amit tetézett az e-útdíj bevezetése, így a magasabb tejár a boltokban is megjelent. Az áremelkedés vélhetõen nem áll meg, mivel a jó búzatermés után a nyári aszály nagy kiesést okozott egyes takarmánynövényeknél, így azok ára emelkedik, tovább növelve a tej elõállítási költségét. Meg persze például a sertését és a baromfiét is, vagyis az áremelési nyomás nem áll meg a tejfronton. A tej terméktanács mindenesetre az alapvevû élelmiszereket terhelõ áfa csökkentését javasolta, annak ugyanis árcsökkentõ hatása lenne az elõállítási költségekre, és a fogyasztói árakra is. Megszikkadt a feldolgozóiparunk is ideje nem sikerül kihasználni. Az ágazat szereplői rövid távon elsősorban a konkurensekkel, és a nem legális piaci szereplőkkel szemben nagy versenyhátrányt jelentő adóterhek könnyítésében például az áfa csökkentésében látják a kiutat. Ez komoly lépés lehetne, de vannak még megoldandó kérdések, mint például az alapanyag-előállítás és a feldolgozás technológiai színvonalának javítása. Ezen felül égető problémává vált az is, hogy noha a magyar élelmiszeripar a hazai mezőgazdasági termelés mintegy kétharmadát vásárolja fel, jól látható, hogy nincs meg a bizalom a mezőgazdasági termelők, illetve a feldolgozók között. Az adott szektorban éppen aktuális piaci helyzettől függően hol egyik, hol másik szereplő használja ki erősebb pozícióját partnere rovására. A következő évek nagy kérdése az lesz, hogy ez az egymást gyengítő magatartás megszűnik-e azzal, hogy a kamarai törvény az élelmiszer-feldolgozókat is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjaivá tette. Pilisi Csaba

17 NAKlap FÖLDÜGYEK 17 Földtörvény elõtt és után A mezô- és erdôgazdasági földek forgalmáról szóló törvény megalkotásával az Országgyûlés még korántsem fejezte be a földügyi kérdéskör jogi szabályozásának megújítását. Az ôszi ülésszakban fogadhatják el az üzemgazdasági és az e két sarkalatos jogszabály kiegészítéseként megalkotandó földügyi segédtörtvényt. Emellett még nyolc ehhez kapcsolódó kérdéskört fognak kormányrendeletben szabályozni. Félrevezető lehet, hogy a közelmúltban elfogadott mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törtvényt a köznyelvben csak új földtörvényként emlegetik. A földtörvény ugyanis csak ennek a jogszabálynak a kiegészítéseként kerülhet majd a parlament elé. A NAKlap megkeresésére a Vidékfejlesztési Minisztérium arról számolt be, hogy a sarkalatos vagyis a szavazás idején jelenlévő képviselők kétharmadának támogatását igénylő törvény mellékleteként készül az önálló, az Országgyűlés egyszerű többségével elfogadandó jogszabály. Tájékoztatásuk szerint a földről szóló törvény tartalmaz majd minden olyan jogviszonyt és eljárási szabályt, amely nem került be a sarkalatos törvénybe, mivel nem igényeltek kétharmados védettséget. Ezen túl a földtörvényben módosítják majd mindazon jogszabályokat is, amelyeket az új törvény előírásaival szükséges összhangba hozni. Továbbá ennek a jogszabálynak a hatálybalépésével egyidejűleg kerül hatályon kívül a jelenlegi, évi többször módosított földtörvény. Miután a társadalmi vita során eldőlt, hogy a földek tulajdonlását és bérlését szabályozó jogszabályt a Parlament kétharmados törvényként fogadja el, abban csak a hosszú távú és fő irányokat megszabó intézkedések kerültek megfogalmazásra mutatott rá Font Sándor. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint ezért vették ki a jogszabályból a technikai jellegű, konkrét adatokat tartalmazó passzusokat. Példaként említette, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény csak annyit tartalmaz, hogy alapesetben a birtokmaximum 1200 hektár lehet, amit az állattartók 1800 hektárra bővíthetnek. Az a részletkérdés, hogy hektáronként legalább két nagy állattal kell ilyenkor számolni viszont nem került a jogszabályba, mégpedig azért, mert ez hosszútávon bizonyosan változtatandó kérdés lesz, s ezért kockázatos lett volna a kétharmados törvénybe foglalni fogalmazott a honatya. Font Sándor kitért arra arra is, hogy a földügyi segédtörvénybe az ugyancsak kétharmados üzemgaz- dálkodási törvényhez kapcsolódó részletkérdések is be fognak kerülni. Ez utóbbi két jogszabályt a Parlament előreláthatólag még az őszi ülésszakában elfogadja majd, s így jövő év elején már életbe léphetnek. Mint mondta, a mező- és erdőgazdasági-, az üzemgazdasági és a földügyi törvények elfogadásával zárulhat majd a hazai földügyi szabályozás kérdésköre. Hozzátette: a kétharmados jogszabályokban azért sem lett volna célszerű az elvi kérdéseken felül a részletkérdéseket szabályozó előírásokat szerepeltetni, mert amennyiben e részleteket esetleg sikeresen támadja meg valaki a bíróságon, úgy komoly lyuk keletkezett volna a védelemben. A szakpolitikus kitért az új földforgalmi törvény által a helyben lakó földműveseknek nyújtott előnyökre is, rávilágítva a helyi földbizottság megalakításának fontosságára. Megalakulásukat egy ugyancsak előkészületben lévő miniszteri rendelet fogja segíteni. A tulajdonjog átruházásáról és a használat átengedéséről szóló szerződéseket egy államigazgatási szervnek kell jóváhagynia, bevonva a helyi földbizottságokat is a döntéshozatalba, akik a helyi gazdák érdekeit hivatottak képviselni. Információink szerint a rendelet még ősszel megszületik, a bizottságok pedig még az idén megalakulhatnak. A földbizottságok álláspontját a hatósági engedélyezés során kötelező figyelembe venni, vagyis a földbizottság a helyi földforgalmi kérdésekben és a birtokviszonyok kialakításában vétójoggal rendelkezik. A majdani rendeletbe kerülő előírásokról kik, hányan, miként alakíthatnak bizottságokat - sem a szaktárca, sem az ügyben jártas képviselők nem tudtak még nyilatkozni cikkünk elkészítése idején. A földek forgalmáról szóló, már elfogadott és kihirdetett törvény szabályai még nem hatályosak, azok fokozatosan december 15. és május 1. napja között lépnek érvénybe. E jogszabályhoz kapcsolódóan a földügyi segédtörvényen kívül nyolc kérdéskört fognak kormányrendeletben szabályozni. Rendeletben határozzák majd meg például a földre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának, illetve a helyi földbizottság működésének részleteit, a tulajdonjog átruházására szolgáló okmány biztonsági kellékeivel kapcsolatos szabályokat, valamint azt, hogy milyen mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségre lesz szükség a földvásárlási jogosultság megszerzéséhez. Dénes Zoltán

18 18 KAMARAI AKTUÁLIS NAKlap Árak a libikókán Az idei év nyertesei a gabonapiacon azok a termelők lehetnek, akik már tavaly novemberben, decemberben eladták a 2013-as termésüket. Nincsenek sokan. A bátrak ezer forintért köthették le a malmi búzájukat, bőven százezer forinton felüli napraforgóárat rögzíthettek és a kukoricáért is legalább ötvenezer forint került a szerződésekbe. Az elmúlt évek fejleményei nem ösztönözték a növénytermesztőket a gyors szerződéskötésekre. Közülük többen kénytelenek még mostanában is bíróságra járni, a 2009-ben vismaior miatt nem teljesült szerződéseik miatt. Az akkori vevők még mindig meg-megpróbálkoznak azzal, hogy az úgymond fedezeti vásárlásaik ellenértékét a zsákutcába került gazdákon és gazdálkodókon hajtsák be. Egy éve nem volt olyan piaci elemző, aki arra a következtetésre jutott volna, hogy mostanra százalékkal csökkennek a legfontosabb haszonnövények felvásárlási árai. Sőt, inkább az élelmiszerek és a feldolgozásra váró alapanyagok további, határozott emelkedése volt az általános várakozás. Aztán a 2013-as év eleje meghozta a fordulatot. Akkoriban még igen jó termést várt a szakma és a közvélemény is. Még áprilisban is az hangzott el az agrártárca tájékoztatóján, hogy az árcsökkenés mértékét bőven ellensúlyozhatja majd a többlettermény. A gazdák igazi mutatószáma a hektáronkénti árbevétel. Ez pedig magasabb lesz, mint egy esztendeje volt. A piac kommunikációs befolyásolása most sem maradt el. Mint minden valamire való évben, az idén márciusban is megjelentek a csúcstermést jövendölő újságcikkek, rádió- és tévériportok. (Érdemes lenne egyszer annak utánanézni, hogy miért mindig ugyanazon lapfej mögött, ugyanazokon a rádió- és tévécsatornákon jönnek ezek a túloptimista, megalapozatlan értesülések.) A céljuk egyértelműen az árak leszorítása. Ez az idén olyan mértéket öltött, hogy Domján Gergely, a Kamara Növénytermesztési Osztályának az első embere kénytelen volt szót kérni és csendre inteni a minden alap nélkül ujjongókat. A búza országosan hozta a tavasszal előre becsült mennyiséget. Kezdetben semmi gond sem volt a minőséggel. Az aratás azonban (nagyon késői tavasz, júniusi esők) elhúzódott. A július második felében betakarított tételeknél már gyakran került takarmánykategoriába a fehérje százalék, ekkoriban az északi területeken már volt gond a sikérrel is. Az aratás zárásakor Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének az elnöke kénytelen volt megállapítani: az aktuális gabonaárak és a földalapú támogatás együttesen sem fedezi az ország számos körzetében a növénytermesztők vegetációs Érkezik a kamarai kártya Nemsokára minden kamarai tag kézhez kapja kamarai kártyáját, amely a nevén kívül a nyilvántartási számát tartalmazza majd, és különbözô kedvezmények igénybevételére jogosít. Az azonosító okmány felmutatásával gyorsított eljárásban nyújt például az OTP az agrár- és vidékfejlesztési támogatások esetében támogatásmegelôlegezési, forgóeszköz, folyószámla valamint beruházási- illetve fejlesztési hiteleket, illetve a tagsági kártya alapján igénybe vehetô további kedvezményeket. Elsôk között szerepel az olcsóbb tankolás, de más cégekkel is tárgyal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, hogy a gazdálkodók tovább csökkenthessék a költségeiket a számukra nélkülözhetetlen szolgáltatások és termékek esetében. A szalma eladása csak egy kicsit javíthatja a mérleget időszak alatti befektetéseit. A gabonaár az aratás után másfél hónappal sem akar felfele kapaszkodni. Szeptember elején stagnál. Nagy gondban vannak azok a termelők, akik az idén elsősorban kukoricát vetettek. A statisztikák szerint ebben az évben mintegy 1,2 millió hektáron került földbe ez a növény nálunk. Ám, betakarítani ennél lényegesen kisebb felületről lesz érdemes. Nagyon sok területen még silózásra sem volt alkalmas a tengeri. Mert a kérődzők eledele is csak akkor értékes, ha dúsítják a csövek, tejes szemekkel. Becslések szerint közel kétszázezer hektáron a szárzuzó volt vagy lesz kényszerűen választott eszköz a betakarításhoz. Ahol kombájnok járhatják majd a mezőket, ott is csalódás lesz a mennyiség a korábbi évek átlagához viszonyítva. Ennek ellenére az árak ennél a növénynél sem akarnak emelkedni. Némi elmozdulás a kőolajár utóbbi hetekben történt megugrásától remélhető. Várhatóan a bioüzemanyagok gyártói növelik majd a termelésüket, mert termékük ismét versenyképes a legnagyobb mennyiségben használt hajtóanyaggal. Borbás Zsolt jászapáti családi gazdálkodó és malomtulajdonos gazdatársai szerint értője a gabonakereskedésnek. Ő arra hívta fel a figyelmet az aratás után, hogy a következő hónapok búzaárainál nagyon kell figyelni a német termésre. Ott a mi mércénkkel- minőség ugyan nem várható, de az ottani malmok és pékségek a természetes beltartalmi értéket előszeretettel javítják mesterséges adalékanyagokkal. Ha mennyiségben megvan a szükséglet ottani forrásból, akkor nem vásárolnak minőséget sem külföldről. Ugyancsak figyelni kell az észak-amerikai és kanadai búzamezők hozamára. Főként az ottani északi területeken még ezekben a hetekben is tart a betakarítás. A hírek szerint nincs gondjuk a mennyiséggel és a minőséggel sem. A mostani időszak nyertesei azok a gazdaságok, amelyek állatokat is nevelnek a saját termésű magvakkal. Persze, nem mindegy, hogy röfögés avagy kárálás hallatszik az ólakból. A sertésár kilogrammonként 450 forint közelébe kúszott fel az elmúlt hetekben. Régen lehetett ilyen kondíciókkal hízott állatot eladni magyar gazdáknak. Ugyanakkor nagy gondban vannak a tojástermelők. A nagykereskedők mostanában 12 forintot adnak csak a tojás darabjáért. Ez pedig még az olcsóbb takarmány ellenértékét sem fedezi. Bőle István

19 NAKlap MUNKÁBAN A KAMARA 19 Utolsó év az agrárkörnyezetgazdálkodásban Az AKG-programban részt vevõ termelõknek a 2012/13. évi Gazdálkodási Naplót (webgn) november 30-ig kell benyújtaniuk a NÉBIH-nek. A szigorúnak ítélt előírások ellenére sokan pályáztak az 5 évig igényelhető európai uniós támogatásra. Az agrár-környezetgazdálkodási program augusztus végén zárul és hektáronként akár 900 euróhoz is hozzájuthattak a gazdák. A támogatott terület nagysága megközelíti a 1,2 millió hektárt, amelynek több mint fele szántóföld és ültetvény. A gazdálkodóknak az utolsó évben bővített talajvizsgálatot kell készíttetniük. A minták leadásáról az akkreditált laboratórium átvételi igazolást állít ki, amelyet az eredmények kiadásáig a Mezőgazdasági- és Vidékfejlesztési Hivatal teljesítésként fogad el.az utolsó talajvizsgálatnál a mintákat ugyanarról a helyekről kell venni, mint legelőször. Egy átlagminta legfeljebb 5 hektárt jellemez. A mintavételi mélység a szántóföldi kultúrákban 30 cm, míg az almatermésű, csonthéjas és héjas gyümölcs, valamint szőlő ültetvényeknél 0-30 cm és cm közötti. Bogyós ültetvényeknél szintén két mélységből cm és cm várja az adatokat a hivatal. Ahhoz, hogy megfelelően értékelhető, az adott terület talaját ténylegesen jellemző információt kapjunk, nem sza- bad mintát begyűjteni például a szántóföldi kultúra esetén a táblaszél 20 m-es sávjában, a szalmakazlak, mű- és szerves trágya depók helyén, valamint az állatok delelő helyén. A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása utáni, de még a trágyázást megelőző időszak, ha a talaj művelhető, tehát nem túl nedves és nem túl száraz. Később is lehet adatokat begyűjteni, de műtrágyázott területekről legfeljebb 100 nap után, szervestrágyázás esetében pedig csak 6 hónap elteltével. A talajvizsgálat kikerülése akár százalékkal is csökkentheti az éves támogatást, de a vetésszerkezeti hiba esetén akár a 60 százalékot is elérheti. Az említett szankció elkerülése érdekében a szántóföldi növények esetében a vetésszerkezeti előírások betartására is külön figyelmet kell fordítaniuk a gazdálkodóknak. Még az utolsó év tervezésénél korrigálni lehet az esetleges eltéréseket. Ebben jelentős segítséget nyújthat az elektronikus Vetésszerkezet kalkulátor. Az ingyenes szolgáltatás a kamara www. nak.hu weboldalán érhető el, de a szervezet tanácsadói is szívesen segítenek az esetlegesen felmerülő problémák kezelésében. Sztahura Erzsébet HIRDETÉS

20 20 TÁMOGATÁSOK, PÁLYÁZATOK NAKlap Kifizetési menetrend Táblázatunkat elsősorban azok böngészhetik haszonnal, akik már valamelyik pályázaton nyertek és most a beruházásokon elköltött összegek kifizetését intézik az MVH-nál. Jogcím Kifizetési kérelem benyújtási idôpont kezdete Kifizetési kérelem benyújtási idôpont vége Megjegyzés Iskolagyümölcs-program 2012/2013. tanévi végrehajtása 2012/9/ /9/30 Adott tanévben 4 szállítási idôszak van. A kérelmek benyújtásának határideje az idôszakot követô 3. hónap vége. Növény-egészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatása 2013/1/1 2013/12/31 Havonta, adott hónapot követô hónap végéig. Baromfi állatjóléti támogatás 2013/1/ /12/31 A kérelmeket negyedévente, adott negyedévet követô hónap utolsó napjáig lehet benyújtani. Sertés állatjóléti támogatás 2013/1/1 2013/12/31 A kérelmeket negyedévente, adott negyedévet követô hónap utolsó napjáig lehet benyújtani. Rendezett piaci kapcsolatok kialakításának de minimis támogatása 2013/1/1 2013/12/31 Negyedévente, negyedévet követô hó 15. napjáig. Állati hulla elszállítási és átralmatlanítási költségeinek támogatása 2013/1/1 2013/12/31 Havonta, adott hónapot követô hónap végéig. Állatbetegségek megelôzésésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatás 2013/1/1 2013/12/31 A kérelmeket a megyei kormányhivatalokhoz kell benyújtani, tárgyhónapot követô hó 20. napjáig. Agrár Széchenyi Kártya 2013/1/1 2013/12/31 A mezôgazdasági vállalkozás az igénylôlapot a KA-VOSZ Zrt. által közzétett Üzletszabályzatban nevesített szervezetek területileg illetékes irodáiban folyamatosan nyújthatja be. Agrár Forgóeszköz Hitelprogramhoz kapcsolódó kamattámogatás 2013/1/1 12/31/2013 A kamattámogatási kérelmet a pénzügyi intézményhez lehet benyújtani. Szôlô- és gyümölcsös ültetvényekben felhasznált gázolaj de minimis támogatás 2013/1/ /12/31/ A kérelmet a NAV-nak kell benyújtani a jövedéki adó visszatérítési igénnyel együtt. Tanulók tejjel és tejtermékkel történô ellátásának támogatása 2013/1/3 2014/5/ évben 5 szállítási idôszak van. A kérelmek benyújtásának határdeje az idôszakot követô 3. hónap vége. Zöldség-gyümölcs termelôi csoportok mûködési támogatása 2013/7/1 2013/9/30 A I. félévre vonatkozóan. Zöldség-gyümölcs termelôi csoportok beruházási támogatása 2013/7/1 2013/9/30 A I. félévre vonatkozóan. Állattartó telepek korszerûsítése (ÁTK) 2013/8/1 2013/12/31 Baromfi Telepek Korszerûsítése 2013/8/1 2013/12/31 Kertészeti gépbeszerzés 2013/8/1/ 2013/12/31 Kertészet korszerûsítése 2013/8/1 2013/12/31 Növénytermesztés létesítményeinek korszerûsítése (Szárító) 2013/8/1 2013/12/31 Öntözés, melioráció és a területi vízgazdálkodás mezôgazdasági üzemi és 2013/08/ /12/31 közösségi létesítményeinek fejlesztése Mezôgazdasági utak fejlesztése 2013/08/ /12/31 EMVA-mezôgazdasási termékek értéknövelése (ÉLIP) 2013/8 2013/12/31 EMVA-nem élelmiszeripari célú, kiskapacitású, növényi alapú nyerszesz, 2013/8/1 2013/12/31 nyersolaj elôállító üzemek létesítése Falumegújítás és -fejlesztés 2013/8/1 2013/12/31 Vidéki örökség megôrzése 2013/8/1 2013/12/31 Mikrovállalkozás fejlesztése 2013/8/1 2013/12/31 Turisztikai tevékenységek ösztönzése 2013/8/1 2013/12/31 Nem mezôgazdasági tevékenységgé történô diverzifikálás 2013/8/1 2013/12/31 Helyi vidékfejlesztési közösségek és a LEADER helyi akciócsoportok 2013/08/ /12/31 finanszírozása (HACS) Erdészeti gépbeszerzés 2013/08/ /12/31 LEADER 2013/08/ /12/31 LEADER Európai Unión belüli és harmadik országbeli területekkel való 2013/08/ /12/31 nemzetközi együttmûködés LEADER térségek közötti együttmûködés 2013/08/ /12/31 Az ÚMVP I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések 2013/09/ /10/31 Növényi génmegôrzés 2013/9/1 2013/9/30 Halastavi Környezetgazdálkodási Program (HKP) 2013/9/1 2013/9/30 Cukorrépa-termelôk évi nemzeti kiegészítô támogatása 2013/9/ /10/15 Iskolagyümölcs-program 2013/2014. tanévi végrehajtása 2013/9/ /9/30 Adott tanévben 4 szállítási idôszak van. A kérelmek benyújtásának határdeje az idôszakot követô 3. hónap vége. IKSZT 2013/10/1 2013/10/31 NATURA 2000 Fenntartási tervek készítése 2013/10/ /11/30 Fiatal gazda támogatás 2013/10/1 2013/10/31 A szôlôfeldolgozás és a borkészítés során keletkezô melléktermékek 2013/10/5 2014/8/ /2014-es borpiaci évre vonatkozó kérelem támogatással történô lepárlásának támogatása Agrárkár-enyhítés - kérelemkezelés 2013/10/ /11/30 A kérelmeket a megyei kormányhivatalokhoz kell benyújtani.