Az éghajlatvédelmi törvény tervezetének Stratégiai Környezeti Vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az éghajlatvédelmi törvény tervezetének Stratégiai Környezeti Vizsgálata"

Átírás

1 Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi Szolgáltató és Fejlesztési Zrt. Az éghajlatvédelmi törvény tervezetének Stratégiai Környezeti Vizsgálata Készítette: Dr. Tombácz Endre Mozsgai Katalin Külsı szakértı: Miklóssy Endre szeptember

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az SKV célja, módszertana A tervezett szabályozás oka, célja, a vizsgált alternatíva rövid bemutatása Az éghajlatvédelmi törvény indokoltsága Az éghajlatvédelmi törvény célja és rendelkezései A szabályozás lényege: a kvótarendszer A kvótarendszer elvi mőködése Kvótarendszer érintettjei A vizsgálat értékrendje Fenntarthatósági értékrend Néhány fontos szempont az értékrendhez Két érdekes paradoxon Entrópia és gazdaság A RENDSZER KONZISZTENCIÁJA ÉS ILLESZKEDÉSE Helyzetelemzés Az éghajlat és változásának fıbb okai A létezı piacgazdaság A mőködı hazai gazdasági rendszerhez való illeszkedés és elhatárolódás Nemzetközi és EU törekvések Összefüggések a fıbb hazai releváns tervekkel, illetve programokkal A szabályozás lehetséges további eszközei Külsı alternatívák Belsı alternatívák Célrendszer és a célok értékelése A kvótarendszer egyes elemeinek konzisztenciája A fosszilis energiahordozók mennyiségi alakulására jelenleg érvényben lévı célkitőzésekkel való összhang értékelése A kitőzött célok és eszközrendszer konzisztenciája A Megvalósíthatóság feltételei A fosszilis energiahordozó csökkentési célkitőzés meghatározása A kvóta árazása A rendszer finanszírozása, visszatérülı alap A kvótarendszer hatálya alá tartozó szektorok lehetıségei Ágazati lehetıségek A kvótapiac likviditása A kvótarendszer hatása az inflációra A kvótarendszer hatása a foglalkoztatottságra A kapcsolódó intézményrendszer Egy jó példa Lehetıség az apparátus csökkentésére Elfogadhatóság, alkalmazkodás Fenntarthatóság és társadalom: szociális szempontok figyelembe vétele A kvótarendszer környezeti hatásainak, következményeinek feltárása Szélenergia Biomassza hasznosítás

3 6.3 Geotermális energia Vízenergia hasznosítás CO 2 minimalizáló alternatíva Hatások az eddigieken túl Javaslatok MELLÉKLET: A KVÓTA, MINT FIZETİESZKÖZ ELMÉLETI HÁTTERE MELLÉKLET: NEMZETKÖZI PÉLDÁK AZ INPUT OLDALI SZABÁLYOZÁSRA MELLÉKLET: NEMZETKÖZI ÉS HAZAI PÉLDÁK A SZABADPÉNZ ALKALMAZÁSÁRA MELLÉKLET: ENERGIAMÉRLEG, MELLÉKLET: MIKLÓSSY ENDRE: GAZDASÁG, KLÍMA, CO Melléklet: MIBE KERÜLHET A LAKOSSÁGNAK?

4 Bevezetı A munka célja a tervezett éghajlatvédelmi törvény és a keretében kialakított, a fosszilis erıforrások felhasználási jogának (továbbiakban kvótarendszer) szabályozására szánt rendszer Stratégiai Környezeti Vizsgálatának elvégzése (SKV). A Stratégiai Környezeti Vizsgálati kötelezettséget, és annak tartalmát az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 2/2005. (I. 11.) Korm. Rendelet szabályozza, viszont miután a célunk nem egy hivatalos eljárás lebonyolítása, hanem a szabályozás bevezetésének környezeti és társadalmi - gazdasági következményeinek, akadályainak, illeszkedésének vizsgálata jelentısen eltérünk az elıírásoktól. A fı cél esetünkben a tervezés segítése, javítása. A tervezett kvótarendszer az SKV szempontjából egy nagyon speciális szabályozást jelent, ahol a specialitást nem a tervezett jogszabály formai kérdései, hanem annak tartalma jelenti. A kvótarendszer speciális jellege az SKV szempontjából a következıt jelenti: A rendszer nem elég, hogy teljesen új és a gazdaság és társadalom szinte egészét érintı szabályozási eszközt jelent, hanem még a jelenlegi, növekedésre épülı piacgazdasági rendszer paradigmáinak meghaladását is jelenti, fıleg azzal, hogy egy piaci termék fogyasztását központi, állami döntéssel korlátozni kívánja, és azzal, hogy az ezt szolgáló kvótát a meglévı pénzügyi rendszertıl független csereeszközként kívánja kezelni. Ez azzal a következménnyel jár az SKV tartalmára nézve, hogy az a mőködı gazdasági és társadalmi folyamatokhoz való illeszkedés vizsgálata az értékelés egyik legdöntıbb eleme kell, hogy legyen. A kvótarendszer bevezetéséhez hasonló horderejő és tartalmú változás nagyon ritkán érint egy társadalmat így a tapasztalatoknak is híján vagyunk, ami azzal jár, hogy az elırejelzések meglehetıs bizonytalansággal tehetık csak meg. Az, hogy a kvótarendszer még a kidolgozottság meglehetısen kezdeti fázisában van részben elıny, részben hátrány az SKV szempontjából. Elıny, mert ebben a fázisban még jól alakítható a szabályozás és hátrány, mert nem léteznek az értékelést segítı megalapozó vizsgálatok, elemzések, azaz maga az SKV is inkább ilyennek tekinthetı. Az anyagban van javaslati fejezet, de más fejezetek is tartalmaznak a felvetett problémákra vonatkozó javaslatokat. Ezeket a szimbólummal jelöltük. 4

5 1. Az SKV célja, módszertana A stratégiai környezeti vizsgálat olyan eszköz, amely eredetét tekintve a környezeti hatásvizsgálatokból (KHV) nıtt ki és önállósult. A beruházások környezeti hatásvizsgálata során a legfontosabb eldöntendı kérdés az, hogy adott emberi tevékenység gyakorlása miatt kialakuló új környezetállapot elfogadható-e vagy sem számunkra. Más a helyzet, ha feljebb lépünk a stratégiai környezeti vizsgálat irányába, ugyanis ezek nem egy-egy konkrét beruházásokra vonatkoznak, ahol a terv elfogadása vagy el nem fogadása a tét. A stratégiai hatásvizsgálatok alapját adó területi terveknél, programoknál, fejlesztési koncepcióknál és más nem beruházás szintő terveknél a döntés nem lehet a tervek el nem fogadása, csak a tervek megvalósítási módjának ( hogyanjának ) befolyásolása. Az SKV típusú környezeti értékelés sajátosságai: Az SKV nagyfokú döntéshozatalba integráltsága révén nem csupán, mint hatásvizsgálati eszköz jelentıs, de igen szorosan kapcsolódik a fenntarthatóság eszméjéhez, s mint ilyen, a legközvetlenebb eljárás ahhoz, hogy a fenntarthatóság irányába való elmozdulás összehasonlítható módon értékelhetı legyen. A vizsgált törvénytervezet szintjén a környezetvédelem elsısorban nem feltételrendszert, de célokat is jelent, így itt a hatásvizsgálat feladata kiegészül a környezetvédelmi és fenntarthatósági célok megfelelıségének, konzisztenciájának vizsgálatával. Az SKV egyik fı jellegzetessége, hogy nem konfrontál, hanem együtt készül a politikával, programmal, szabályozással és menet közben juttatja érvényre a környezeti érveket. A hatásvizsgálati munkának minden esetben környezetvédelmi szempontból is elfogadható kompromisszumokat és célokat tartalmazó rendszert kell eredményeznie. A munka egyik fı célja a lehetséges környezeti konfliktusok létének és mértékének azonosítása és ezeknek, amennyire lehetséges, feloldása. Esetünkben ez a megszokotthoz képest fordítottan mőködik, hiszen a környezet és az ember érdekében kell a gazdaságnak kompromisszumokat kötni. Miután a fenntarthatóság fogalma túlmutat a pusztán környezetvédelmi törekvések érvényesítésénél, a célok ilyen típusú értékelése és az alkalmazott értékrend is tágabb területet fog érinteni. Az törvénytervezet, hasonlóan a politika szintő koncepciókhoz nem tartalmaz, olyan konkrétumokat, hogy ezekbıl akár a környezeti elemeket (levegı, víz stb.), akár a környezeti rendszereket (ökoszisztéma, település, táj) érintı, akár valamilyen területileg azonosítható környezeti hatások becsülhetık lennének, így a vizsgálatnak ez nem lehet feladata. A fentiek miatt a terveknek általában nem valamilyen határértékrendszernek kell elsısorban megfelelnie, hanem meghatározott elveknek, prioritásoknak, céloknak. Az ezeket összefogó értékrend hiányában nem lehet a változásokat minısíteni, mert hiányzik ehhez a viszonyítási alap. Az értékrendet a hatások értékelése elıtt konkrétan le kell fektetni. A bevezetıben jeleztük, hogy a feladat túlmutat az SKV vizsgálati körén, és megvalósíthatósági tanulmány típusú kérdésekre is választ kíván adni. 5

6 2. A tervezett szabályozás oka, célja, a vizsgált alternatíva rövid bemutatása 2.1 Az éghajlatvédelmi törvény indokoltsága A törvényt a kidolgozók a következıkkel indokolták: Az éghajlat alapvetıen meghatározza az élet ökológiai feltételeit, és ezen keresztül a biológiai sokféleség mintázatait, és az emberi létminıség kereteit: a szükségletek kielégíthetıségét, a gazdaság teljesítıképességét, az emberi egészséget és életkörülményeket. Az éghajlatváltozás közvetlen okaként egyre nagyobb tudományos bizonyossággal az üvegházhatású gázok kibocsátását tehetjük felelıssé. Az üvegházhatású gázok kibocsátása közvetetten és közvetlenül is a fosszilis erıforrások felhasználásához kötıdik elsısorban. Magyarország külsı függısége a fosszilis tüzelıanyagoktól politikai és gazdasági értelemben is fenntarthatatlan. Ezért a fosszilis tüzelıanyagok felhasználásának fokozatos és tervszerő csökkentésére, illetve helyettesítésére van szükség. A termelési és fogyasztási szerkezet, a települési szerkezet és a kiépített infrastruktúrák alapvetıen meghatározzák a társadalom energia szükségleteit, ezért a törvény új termelıi és fogyasztó szerkezet kialakításával a takarékos energia és anyagfelhasználáshoz, továbbá az éghajlatváltozáshoz való társadalmi alkalmazkodás jobb feltételeihez kíván hozzájárulni. Az éghajlatváltozás alapvetı okai közé tartozik az ökológiai rendszerek degradációja, Magyarországon a felszínt borító, és magas ökoszisztéma szolgáltatást nyújtó természetes vegetáció nagymértékő átalakítása, ezért az ország természetes felszínborítottságának részleges rehabilitációja szükséges. A fosszilis erıforrások helyettesítése megújuló erıforrásokkal a jelenlegi technikai ismeretek szintjén a szükséges helyettesítési ütemhez képest nagyon lassú, ezért ösztönözni kell a helyettesítésre irányuló kutatást és fejlesztést. A kezelni kívánt problémák megértése, elfogadása, a törvény végrehajtásának sikere a társadalom megfelelı értékválasztásától, ismereteitıl, szemléletétıl és tudatosságától függ, ezért szükséges lépéseket tenni ennek elérésére. A jelenlegi közgazdasági eszközök az eddigi tapasztalataink alapján ez egyértelmő - nem képesek a természeti erıforrások tartamos használatát biztosítani, illetve a fenti problémákat kezelni. Másként, a társadalmi alkuban létrejött társadalmi, gazdasági peremfeltételek nem felelnek meg a fenntarthatóság követelményeinek. Új peremfeltételek megadására van szükség, a régiek egyidejő felszámolása mellett. A jelenlegi környezeti szabályozás a környezet minıségét a jó környezeti állapot biztosításán keresztül próbálja megvalósítani, ezért jobbára a környezeti kibocsátásokat szabályozza. A szabályozás a kibocsátásoknak csak egy szők területét, a jelentıs pontforrásokat tudja kezelni. A diffúz, vagy jelentéktelennek tőnı kibocsátások túl vannak a szabályozás szándékán és lehetıségén. A szabályozó az outputoknak ad korlátokat, s nem szabályozza az inputokat, pedig az outputokat az inputok mennyisége és minısége szabja meg. A hibát csak súlyosbítja, hogy a 6

7 szabályozó egy számára nem megismerhetı rendszerbe nyúl bele, s annak csupán néhány kitüntetett elemére vonatkozik a szabályozás. A jelenlegi output oldali, illetve a rendszerre irányuló szabályozással szemben az input oldali szabályozásra kell átállni. Ehhez járul még: Az Európai Unió Tanácsa 2008 decemberében elfogadta a klímaenergia csomag átfogó politikai célkitőzéseit, s ezt követıen megszületett a megállapodás az Európai Parlamenttel is. Az EU legalább 20 %-os kibocsátás csökkentést vállalt 2020-ra 1990-hez képest, de kész 30%-os csökkentésre is, ha más államok is kellıképpen hozzájárulnak a globális klímavédelemhez. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény 2009 év végi koppenhágai csúcstalálkozójának fı célkitőzése egy új globális megállapodás elfogadása. A nemzetközi és az EU szintő klímapolitikai együttmőködés megvalósításában Magyarországnak is ki kell vennie a részét. 2.2 Az éghajlatvédelmi törvény célja és rendelkezései A törvény átfogó célja, hogy rendszerszintő, komplex választ adjon az éghajlatváltozás, és ezzel összefüggésben a környezeti problémák okaira, hajtóerıire. Ennek érdekében a törvény egy integráló eszközrendszert valósít meg, amely a fenntarthatóság értelmében biztosítja, hogy a társadalom szükségleteinek kielégítése a környezet eltartóképességének megfelelıen történjen. A tervezett törvény megfogalmaz az átfogó cél mellett, egy nagyon konkrét célt is: 2015-re a jelenlegi fosszilis erıforrás felhasználást 10%-kal, 2020-ig 40%-kal, 2025-ig 50%-kal, 2030-ig 60%-kal, 2040-ig 70%-kal, 2050-ig 80%-kal kell csökkenteni. A törvény tervezésénél a következı törekvéseket, részcélkitőzéseket próbálták a kidolgozók figyelembe venni: Kiszámítható, átlátható, tartós szabályozást hozzon létre, ahol a különbözı elvárások erısítik, s nem gyengítik egymást. A szabályozás pozitívan hasson a társadalom értékeire, erkölcsére, viselkedésére. A szabályozás biztosítsa a természeti erıforrások fenntartható használatát. Mozdítsa elı a társadalom értékalapú gondolkodását. A társadalom elıtérbe helyezze a tényleges szükségletek kielégítését. A társadalom reális értéken kezelje a természeti erıforrásokat, szembesüljön azzal, hogy azok végesek, takarékosan bánjon velük. Általánossá váljon a környezettudatos szemlélet és életmód. Kialakuljon a környezet és fejlıdés kérdéseit rendszerben kezelı szakpolitikák rendszere. Bıvüljenek a társadalom ismeretei a környezeti és társadalmi összefüggések területén. Átalakuljon a termelés és fogyasztás szerkezete az intenzív energia és anyagfelhasználás felıl a kevésbé energia- és anyagigényes felé. Elıkészítse a pénzrendszer reformját, ezáltal a társadalmi igazságtalanságtól, a környezet kizsákmányolásától, és a gazdasági válságoktól mentes piacgazdaságot. 7

8 Biztosítsa a természeti erıforrásokhoz való egyenlı hozzáférést, és a környezet használata miatt elıálló terhek igazságos, közös viselését. A környezet jó minıségének biztosításán keresztül javítsa az emberi egészség feltételeit. Segítse elı a helyi kereskedelmet, a helyben való boldogulás feltételeit, és csökkentse a mobilizációs kényszereket. Az erıforrások reális árazásán keresztül teremtse meg a tudatosság feltételeit a beszerzések, az építések és üzemeltetések terén. Ösztönözze az energiatakarékossággal, hatékonysággal, és a fosszilis erıforrások helyettesítésével összefüggı tudományos-technikai ismereteket, a kutatás fejlesztést. Segítse a társadalom szereplıinek felkészülését a klímaváltozás várható káros következményeinek kezelésére. A természetes térszerkezet és felszínborításnak a megırzésével, rekonstrukciójával biztosítja a környezeti rendszerek megfelelı ökoszisztéma szolgáltatását, a biológiai sokféleség fenntartását, a környezeti rendszerek alkalmazkodóképességét a változó ökológiai feltételekhez. A törvény rendelkezései: I. Közgazdasági eszközök 1. Az üvegházhatású gázok forrásainak felhasználását ütemezetten csökkenteni kell re a jelenlegi fosszilis erıforrás felhasználást 10%-kal, 2020-ig 40%-kal, 2025-ig 50%-kal, 2030-ig 60%-kal, 2040-ig 70%-kal, 2050-ig 80%-kal kell csökkenteni, úgy, hogy az minden esetben kielégítse Magyarország üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló nemzetközi kötelezettségeit. 2. A csökkentés végrehajtása érdekében a törvény létrehozza a fosszilis erıforrások felhasználási jogának (továbbiakban erıforrás kvóta) intézményét. 3. Felkéri a kormányt, hogy 2010 novemberig a Nemzeti Éghajlatváltozási Programon belül dolgozza ki az intézményrendszer kereteit, és terjessze az Országgyőlés elé. 4. A keretek kidolgozásakor a következı szempontokat vegye figyelembe: a. Az ÜHG kibocsátás mérséklését az inputok 1. pontban meghatározott fokozatos szőkítésén keresztül kell megvalósítani. Az input oldali szabályozást megköveteli a környezeti hatások komplex természete, és annak elkerülése, hogy a részleges rendszerszabályozás révén környezeti átterhelések jöjjenek létre. b. A fosszilis erıforrások csökkentése elsısorban az energiatakarékossági intézkedéseken keresztül, másrészt a hatékonyságnövekedésen, és a megújulókkal való helyettesítés révén valósuljon meg. c. A csökkentést a gazdaság és társadalom minden szereplıjére vonatkoztatva, az igazságos és méltányos teherviselés szellemében kell végrehajtani. d. A gazdaság és társadalom szereplıinek különbözı fogyasztói csoportjait kell létrehozni, a fogyasztói csoportok között a csökkentési célokat differenciáltan, a teherviselı képességre való tekintettel kell elosztani. e. Az igazságos társadalmi teherviselés, továbbá a gazdaságosság érdekében ki kell alakítani a fel nem használt erıforrásfelhasználási jogok kereskedelmi rendszerét. f. A fel nem használt felhasználási jogokat, a kvótát helyettesítı pénzként lehessen használni. g. A helyettesítı pénz az árukkal egyenértékő szabadpénzként funkcionáljon. Az elszámolási év elteltével a megtakarított fogyasztási jogokat szabadpénzként lehessen felhasználni a piacon. h. A csökkentési célokat minden évben rugalmasan, minden fogyasztói csoportban az elızı évek felhasználás-csökkentési céljainak teljesítése alapján kell meghatározni, úgy, hogy a szükségletek kielégítésére irányuló társadalmi célok ne sérülhessenek. i. A kormány valamely meglévı intézményrendszer keretéin belül hozza létre az erıforrás kvóta kezelı intézményét. j. A kezelı szervezet elektronikus nyilvántartási rendszert alakítson ki, amelyben folyamatosan követhetı legyen a fogyasztási jogok felhasználása minden fogyasztói csoport és egység vonatkozásában. k. Az elektronikus számlák elszámolása minden év december 31.-ig történjen meg, amikor is megállapításra kerülnek a túlfogyasztások illetve a megtakarított fogyasztási jogok. 8

9 l. A tárgyévben, a kiosztott felhasználási jogon túl jelentkezı magasabb fogyasztási igények kielégítése a kvóta kezelı szerve által megszabott értéken történhet, amely nem lehet alacsonyabb az aktuális piaci árnál. 5. A fosszilis erıforrások felhasználásának csökkentése - a takarékosság, a hatékonyságnövelés és a helyettesíthetıség - érdekében a törvény visszatérülı alapot hoz létre. A visszatérülı alap célja, hogy kamatmentes forrást biztosítson az energiatakarékossággal, energiahatékonysággal és alternatív energiaforrások felkutatásával, fejlesztésével és felhasználásával kapcsolatos tevékenységeknek, biztosítsa a szociálisan leginkább rászorulók számára a takarékossághoz szükséges erıforrásokhoz való hozzáférést, továbbá hogy hozzájáruljon egy új gazdasági szerkezet kialakításához és a gazdaság élénkítéséhez. 6. Felkéri a kormányt, hogy a 3. pont rendelkezésével egy idıben dolgozza ki a visszatérülı alap intézményrendszerét. 7. A keret kidolgozásakor a következı szempontokat vegye figyelembe: a. A visszatérülı alap nagyságát igazítsa a kitőzött célok teljesítéséhez. b. A visszatérülı alap képzésében használja fel a többlet felhasználási igények értékesítésébıl származó bevételeit. c. A visszatérülı alap forrásait a költségvetésben külön rovaton tervezni kell, ugyanakkor az alap forrásait a költségvetéstıl elkülönülten kell kezelni. d. A Közösségi források felhasználásánál elsıbbséget kell adni a felhasználás-csökkentési célok érdekében történı beruházásoknak. e. A visszatérülı alap elszámolási egysége a kvóta, mint szabad pénz. A kvóta az elszámolási év elteltével a kölcsönök törlesztésére fordítható. e. A visszatérülı alap kamatmentes hitelt nyújt a gazdaság és társadalom minden szereplıjének. A hitelt teljes mértékben vissza kell fizetni. A hitel futamidejét a megtakarítás mértéke szerint kell meghatározni. d. A visszatérülı alapból támogatott beruházások és programok szakmai megfelelısége és az alap forrásainak maximális hatékonysággal történı hasznosulása érdekében támogató intézményeket tervezıi és tanácsadói hálózat - kell létrehozni, amelyek mőködési költségét a beruházás költségébe kell beépíteni, és a visszatérülı alapból kell kielégíteni. 8. Felkéri a kormányt, hogy vizsgálja meg, hogy mely támogatások járulnak hozzá a természeti erıforrások fogyasztásának ösztönzéséhez. A káros, közvetlen vagy közvetett támogatásokat 2010 végéig szüntesse meg. 9. A fosszilis energiaforrások felhasználás csökkentésének és helyettesítésének, és ezzel összefüggésben az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkentésének pontos nyilvántartása, az eredmények követése és mérése érdekében a környezeti információs rendszeren belül gondoskodni kell ezen információk nyilvántartásáról és az információ nyilvánosságáról. II. Jogi eszközök: 1. A hatékony éghajlatvédelem és a társadalom alkalmazkodása érdekében az éghajlatvédelem céljával össze kell hangolni a meglévı és új szakpolitikákat. 2. A Kormány ennek érdekében dolgozza ki a stratégiai fenntarthatósági vizsgálat jogintézményét, amely a döntéshozás legfelsıbb szintjein biztosítja a társadalmi és éghajlatvédelmi szempontok összehangolását. 3. Gondoskodjon a meglévı szakpolitikák éghajlatvédelmi szempontú elemzésén és átdolgozásán 2012-ig. 4. A további zöldfelület veszteségek, az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatások további csökkenésének megakadályozása érdekében zöldfelület felhasználási tilalmat kell bevezetni a törvény hatályba lépésével egy idıben. 5. A természetes felszínborítás rekonstrukciója, az ökoszisztéma szolgáltatások megırzése és javítása, a természetes alkalmazkodóképesség érdekében átfogó élıhely-rehabilitációs programot kell indítani. 6. A felszínborítás rehabilitációját ütemezetten kell megvalósítani ig az ország területének 10%-át ember által közvetlenül nem befolyásolt állapotba kell hozni. 7. Felül kell vizsgálni az építési szabályzatokat, szabványokat (épület, infrastruktúra), azokat az elérhetı legjobb környezetbarát technikának és fenntarthatósági szempontoknak megfelelıen kell kialakítani. 8. Felül kell vizsgálni a település, terület-rendezés szabályzatait és szigorú fenntarthatósági szabványokat kell bevezetni ,8. pontok esetében a Kormány gondoskodjon 2010-ig az új szabályzatok és szabványok kialakításáról és bevezethetıségérıl. 10. A fosszilis erıforrások helyettesíthetısége, a technikai potenciálok növelése, az energiatakarékosság és 9

10 az energiahatékonyság maximálása érdekében külön kutatás-fejlesztési alapot kell létrehozni ig. Forrása a költségvetés. Minimális összege a mindenkori kutatás-fejlesztési kiadások 20%-ka. 11. A társadalom környezeti tudatosságának javítása, továbbá az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomonkövethetısége érdekében gondoskodni kell a karbon kalkulátor, és a hozzá kapcsolt közgazdasági ösztönzırendszer kialakításáról és bevezetésérıl a háztartások, intézmények, termelıi és szolgáltatói szféra területén. 12. A felsıfokú oktatásban minden hallgatónak két féléven át részesülnie kell a fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletbıl. A törvénytervezet készítıi a megelızésre tették a fı hangsúlyt, a következı oldalon található 1. ábrán megkíséreltük összefoglalni a klímatörvény beavatkozási struktúráját. 10

11 1. ábra A Klímatörvény környezeti probléma szemlélete és beavatkozási struktúrája HATÓTÉNYEZİK EREDETI OKOK Hatáskeltık KÖRNYEZETÁLLAPOT Hatásviselık TÁRSADALOM ÁLLAPOTA Energia termelés Termelés Energia- Fogyasztás fogyasztás Életmód Környezeti tudatosság Területfoglalás, szolgáltatások, szállítás, ipar TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET Levegıszennyezés GLOBÁLIS KÖRNYEZET Üvegházhatású gázok kibocsátása TERMÉSZETI KÖRNYEZET Területhasználatok Területfoglalás, vonalas infrastruktúra, mezı- és erdıgazdálkodás TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET Levegıminıség, zöldterület hiány, túlzott beépítettség, felhalmozódott szennyezések GLOBÁLIS KÖRNYEZET ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TERMÉSZETI KÖRNYEZET Természetes felszínborítás és élettér csökkenés, biológiai sokféleség alakulása, degradáció Beavatkozások - A fosszilis erıforrások felhasználási jogának bevezetése - A szakpolitikák éghajlatvédelmi szempontú kialakítása - A település, terület-rendezés szabályzatainak módosítása - A felsıfokú oktatásban meg kell jelennie a fenntarthatósági szemlélet elsajátításának Beavatkozások - Zöldfelület felhasználási tilalom - Az építési szabályzatok, szabványok módosítása - Kutatás-fejlesztési alap létrehozása - Karbon kalkulátor, és a hozzá kapcsolt közgazdasági ösztönzırendszer kialakításáról és bevezetésérıl Beavatkozások Élıhelyrehabilitációs program, 2020-ig az ország területének 10%-át ember által közvetlenül nem befolyásolt állapotba kell hozni. 11

12 2.3 A szabályozás lényege: a kvótarendszer A kvótarendszer célja a fosszilis energiahordozók használatának és ezen keresztül az üvegházhatású gázok kibocsátásának ütemezett csökkentése, az energiatakarékosság, hatékonyság és a fosszilis erıforrások helyettesíthetıségének megteremtése, továbbá az igazságos társadalmi teherviselés és az erıforrásokhoz való egyenlı hozzáférés biztosítása A kvótarendszer elvi mőködése A fosszilis energiahordozó kvótarendszer mőködése a következıkben foglalható össze: 1) Input oldali szabályozás kvóták alapján A jelenlegi környezeti szabályozás a környezet minıségét a jó környezeti állapot biztosításán keresztül próbálja megvalósítani, ezért jobbára a környezeti kibocsátásokat (output oldal) szabályozza. Az új kvótarendszer ezzel ellentétben az inputokat szabályozza, mivel az outputokat az inputok mennyisége és minısége szabja meg. Az éghajlatváltozásért felelıssé tehetı üvegházhatású gázok elsısorban a fosszilis energiahordozók felhasználása jutnak a légkörbe, ezért itt inputnak a fosszilis energiahordozó, outputnak (legnagyobb arányban) a szén-dioxid tekinthetı. Az input oldali korlátozás érdekében tehát a fogyasztók között fosszilis energiahordozó fogyasztási kvóták kerülnének kiosztásra elıre megadott mértékben, amely meghatározza az egyes szereplık számára a fosszilis energiahordozó felhasználási lehetıségeiket, azaz rögzíti az adott évben felhasználható fosszilis energiahordozó mennyiséget. A kvótarendszer bevezetésével évrıl-évre egyértelmő fosszilis energiahordozó felhasználási célok érvényesíthetık. 2) A fosszilis energiafelhasználás csökkentés teljesítésének megvalósítása A cél, hogy évente meghatározott százalékkal csökkenjen a fosszilis energiafelhasználás. Ehhez országosan, majd szektorokra és végsı soron a felhasználóra lebontva egy felhasználható fosszilis energiahordozó kvóta mennyiség kerülne meghatározásra. Minden évben, az indokoltságnak megfelelıen, néhány százalékkal kevesebb kvóta kerülhet kiosztásra. Tulajdonképpen ez a meghatározott mennyiség jelenti környezetvédelmi korlátozást. Amennyiben a szükséges kvóta szőkösen áll rendelkezésre, a fosszilis energiafelhasználás csökkentés: a) konkrét fizikai beavatkozással, azaz - takarékoskodáson, másrészt - hatékonyságnövekedésen, illetve - a megújulókkal való helyettesítés révén valósítható meg. b) kvóta-kereskedelem révén (lásd 3. pont). Ezekhez minden szakpolitikai (energiagazdálkodás, mezıgazdasági, közlekedési stb.) ágazatban meghatározható azon intézkedések köre, amelyek szükségesek lehetnek a kibocsátás korlátozási és csökkentési kötelezettségek megvalósítása során. 12

13 A kiosztott kvóták nem korlátoznák a többlet energia felhasználási szükségleteket az adott évi célkitőzéshez képest, amennyiben valamilyen oknál fogva indokolt a fogyasztás növekedés. Ilyenkor az igénylık, ha már nincs szabad kvóta a piacon, akkor a kezelı szervtıl vásárolhatnak. Ezeknek a kvótáknak már nem piaci, hanem fix, magas ára lenne, amelyet a jegybank a piaci árhoz képest szab meg. 3) Kvóta (felhasználási jogosultság) -kereskedelem A kvóta-kereskedelem lényege, hogy a fosszilis energiahordozó csökkentési kötelezettségét túlteljesítı a túlteljesítés mértékéig a fel nem használt jogait átadhatja egy másiknak, aki kibocsátási kötelezettségét e nélkül nem képes teljesíteni. Akik teljesíteni tudják jól járnak, mert a kvóták szőkössége miatt a kvótájuk értéke nı. A kvóta-kereskedelem tehát önmagában nem befolyásolja végsı soron az input felhasználását, azt az együttesen engedélyezett input felhasználással kapcsolatos szigor biztosítja. A kvóta-kereskedelem két típusa különböztethetı meg: a) szabadpiaci kereskedelem (hagyományos kvótakereskedelem) b) kezelı szerven keresztül történı adás-vétel A két rendszer közötti alapvetı különbség, hogy a hagyományos kvótakereskedelem esetében a piaci kereslet és kínálat alakítja a kvóta (felhasználási jogosultság) árát, míg a kezelı szervezet mint közvetítı befolyásolhatja, vagy rögzítheti a kvóta árát. A jelenlegi, újabb tervezet már az utóbbi lehetıséggel számol. (A kettı közötti választást meghatározó elemzést lásd a fejezetben. 4) Kvóta-csere rendszer a) kvótapénz A korábbi tervezet szerint a kvóta egy kettıs természető fizetıeszközként került volna bevezetésre. Egyrészt erıforrás-felhasználási jogot testesítene meg, másrészt pénz funkciójához hasonlóan csereszközként szolgálna. A csere meghatározott áruk és szolgáltatások vásárlására vonatkozna (pl. energiaszámlák kiegyenlítésére vagy energiatakarékos/klímabarát termékekre stb.), amelyek tovább segíthetnék az energiatakarékos/klímabarát termékek iránti keresletet. A jelenlegi tervezet szerint kvótapénz két esetben képzıdne a rendszerben: a) a fel nem használt jogosultságokat a kezelı átválthatja kvóta-pénzre b) a visszatérülı alap (lásd 6. pont) pénzeszköze a kvótapénz lenne, azaz hitelfelvételkor kvótapénz kerülne a hitelfelvevıhöz b) környezettudatos termékek és szolgáltatások piaca Az ún. helyi pénzek, mint a kvótapénz is jól alkalmazható valamely fogyasztói magatartásra való befolyásolásra. A rendszer lényege, hogy egy olyan zárt piacot hoz létre, amelyben a piaci szereplık garantálják, hogy elfogadják fizetıeszközként az e célra létrehozott pénzeszközt, míg a vevık ezen pénzeszközt csak ezen piacon tudják elkölteni. A zárt rendszer meghatározhatja, hogy erre a piacra milyen áruk és szolgáltatások kerülhessenek be. Mivel a rendszer célja a természeti erıforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, alapvetı hogy e piac ezen áruk és szolgáltatások elterjedését 13

14 szolgálják, ezen pénzeszköz révén létrejövı, a termékek és szolgáltatások keresletélénkítésen keresztül. A jelenlegi tervezet erre vonatkozóan konkrét javaslatot nem tartalmaz, mind a fenntarthatósági kritériumrendszernek megfelelı széles spektrumú termékek és szolgáltatások piacát, mind a kizárólag fosszilis energiahordozó csökkentést biztosító termékek és szolgáltatások piacát elfogadhatónak tartja. 5) A kvóta, mint szabadpénz Elvi lehetıség, hogy a kvótapénz nulla kamatozású és pénzre korlátozott mértékben váltható pénzhelyettesítıként ún. szabadpénzként mőködne. A szabadpénz ezen tulajdonságai által forgásbiztosította csereeszközként funkcionál (azaz tartásának negatív hatása van), amely ráadásul képes megszünteti a pénz jelenlegi hátrányos tulajdonságait (kamatra történı spekuláció, infláció stb.) A tervezet szabadpénzzel kapcsolatos elméleti hátterére vonatkozó ismertetését lásd az 1. mellékletben. 6) Visszatérülı alap létrehozásának indoklása Az energiatakarékosság, a fosszilis tüzelıanyagok kiváltása megújuló energiaforrásokkal költséges, s jelentıs anyagi forrásokat igényel. Jelenleg, a beruházások megtérülése hosszú távú, a szokásos banki finanszírozás alapján nem mőködtethetı. A finanszírozás érdekében un. visszatérülı alapot lenne szükséges létrehozni. Az alap kölcsönt (kvótát) ad azoknak, akik energiatakarékosságba, vagy alternatív technikákba ruháznának be. Az alap lényege, hogy az teljes összegő, azaz önrészt nem igénylı, de visszatérítendı támogatást nyújt. Mivel szabad pénzként mőködik a kvóta, így kamatok nem terhelik. A visszafizetés az energia-megtakarításokból biztosítható. A visszatérülı alap forrására többféle lehetıséget nevez meg a tervezet. A visszatérülı alap több forrásból is létrejöhet, de állami részvételt bizonyára feltételez. Az alap egyik forrása maga a kvóta rendszer lehet. A tervezet a következı forráslehetıségeket említi: a) a fogyasztók által a kvótakezelıtıl vagy a kvótakezelın keresztül vásárolt kvótákból befolyó összeg, b) pénzkibocsátás révén, c) közösségi források bevonásával. A kvóta-rendszer gazdaságélénkítı szerepe jelentıs. Ennek lényege, hogy a piac keresleti oldalát bıvíti (a kvóták révén), s nem pusztán a kínálati oldalnak nyújt támogatást (a visszatérülı alapból) keresletbıvítés nélkül. A normatív alapú finanszírozás bevezetésével biztosítható lenne, hogy a piac szereplıi ne tudjanak visszaélni a keresletbıvüléssel, s az ne az árak növekedését hozza magával. Az is bebizonyosodott már, hogy a gazdasági válságokat mindig technológiai váltás követte, hiszen csak így lehetett új kínálatot teremteni. Ezért is fontos, hogy a kvóta eszközével kikényszerítsük, a visszatérülı alap bevezetésével pedig lehetıvé tegyük a termelés és fogyasztás egész rendszerének szerkezeti váltását. 14

15 2.3.2 Kvótarendszer érintettjei A kvótarendszer alkalmazásának számos variációja elképzelhetı, annak megfelelıen, hogy a primer, vagy szekunder energiahordozókra alkalmazunk-e kvótákat, illetve mikor melyik eszköz végrehajtható és hatékony. A következı csoportok képezhetık: A. Primer oldalon alkalmazott kvóta az erımővi szektorban: Az olaj, szén, gáz és a fa felhasználásának mérésére van lehetıség. A szektor az elmúlt tíz év átlagfogyasztásának megfelelı kvótát kap, majd minden évben x%-al kevesebbet. A fogyasztásokat olajegyenértékben fejezik ki. A vállalatok a kvótájuknak megfelelıen vásárolhatnak. A kvótákat nem az állam osztja ki, hanem a rendszerben résztvevık osztják fel maguk között az évre esı összes lehetséges kvótát. A felosztásban a régi és új szereplık egyaránt részt vesznek. Amennyiben valaki növelni szeretné az energia termelését, azt megteheti hatékonyság növeléssel, vagy valamely alternatív energiahordozóra való átállással. Ez a rendszer a szekunder energiatermelés oldalán hoz változásokat. Pl. ösztönzi a hı hasznosítását, az energiatermelés hatékonyságát. B. Primer oldalon alkalmazott kvóta az iparban Olaj, gáz, szén használat esetében alkalmazva. Az elızı logikán mőködik, ám szükséges a sok szereplı miatt csoportok képzése. Pl. vegyipar, kohászat, cementipar, stb. C. Szekunder oldalon alkalmazott kvóta az ipari szektorban. Elektromos áram használat esetében alkalmazva. Az elızı logika szerint mőködik. D. Primer oldalon alkalmazott kvóta a lakossági, intézményi szektorban (külön fogyasztási közösségek) Gázfogyasztás szabályozása A fogyasztási jog kiszámításánál a lakás aktuális hıenergia igényébıl kell kiindulni. (az aktuális magába rejti azt a veszélyt, hogy aki korszerő házat épített, vagy már szigetelt, az kevesebb kvótát kap, és hogy fog a késıbbiekben takarékoskodni. Ilyen esetben a kvóta a következı állapotváltozásig, vagy megadott idıintervallumban állandó marad). A differenciálás viszont azért fontos, mert az, aki magas kvótát kap, ebbıl tudja majd téríteni a kölcsönt ld. visszatérülı alap). A kvóta egy standard fogyasztásra vonatkozik. Alulfogyasztás esetén a kvóta kereskedésbe bocsátható, túlfogyasztás esetén kvótát kell vásárolni. Ebben a rendszerben így nem fordulhat elı, hogy valaki szolgáltatás nélkül marad, mert elfogyott a kvótája, csupán a kvóta piaci árát kell, hogy megfizesse, azon túl pedig a kezelı által szabott árat. 15

16 A hıenergia igény szerinti kalkuláció elınye, hogy nem szükséges a jövedelmek, egy háztartásban élık bevallása, amely adminisztratív nehézséget okozna. Elméletileg visszaélésre adna lehetıséget, ha valaki bejelentés nélkül korszerősítené a házát. De mivel a visszatérülı alap igénybe vétele regisztrációhoz kötött, és a visszatérítés a megtakarított kvótákkal történik, így az, aki saját maga beruház, tulajdonképpen hasonló elbánásban részesül. A hıenergia igények idırıl idıre ellenırizhetık, az elızıen megállapított kvóta, pl. a visszafizetésig érvényes. E. Szekunder oldalon alkalmazott kvóta a lakossági, közületi szektorban Elektromos áram fogyasztás után számítva. A kvóta megállapításánál az átlagos, egy fıre jutó háztartási fogyasztást kell alkalmazni. Közvilágítás: lakosság és területnagyság szerint F. Szekunder olajipari energiahordozók, üzemanyagok szabályozása (benzin, olaj, mezıgazdasági eredető etanol, dízel) A szabályozás nehézségei a külföldön történı üzemanyag beszerzés lehetıségébıl, a fogyasztások nehezen mérhetıvé tételébıl, a kiadható kvóták nagyságrendjének megadásából, a gépek és gépjármővek eltérı funkciójából, az átváltási lehetıségek széles skálájából adódnak. Ezekre együttesen kell megoldást találni. A közlekedésben futott kilométerekhez megadott üzemanyag-fogyasztási kvótákkal lehetne korlátozni az üzemanyag fogyasztás mértékét. A kilométer kvótákra átlagos fogyasztásokat lehetne megadni, amely ösztönözné a kis fogyasztású gépjármővek bevezetését. A rendszer bevezetésének feltétele egy olyan elektronikus kártya, amely regisztrálja a futott kilométereket (autóban), s a fogyasztást (benzinkútnál, új autóknál regisztrálja a valós fogyasztást is), (új autók esetében egyben az autó biztonsági indító kulcsa), s amely a kiadott kvóta szerint engedélyezi a tankolást. A benzinkúton csak ilyen kártyával lehet tankolni. Kártyát a gépjármő tulajdonosai kapnak. A kártyát a kezelı szerv adja ki. A kártyára munkaórák szerinti (gépek), vagy futott kilométer szerint (jármővek) fogyasztási kvóták kerülnek. Ezeket elıre megállapított normák szerint szabályozzák, illetve figyelembe veszik az éves kiosztható összes kvótát a csökkentési céloknak megfelelıen. Minden elektronikus kártya rögzíti az adott gépkocsi kilométer futását, s a tankolás tényét. A tankolt mennyiségnek és a futott kilométernek egyeznie kell. Ez ellenırizhetı a kártyáról bármikor, így kiszőrhetı a külföldi beszerzés. Külföldi út esetén a tulajdonosnak többlet kilométerei keletkeznek, de nem többlet üzemanyag a tankjában, így akár a külföldi tankolás bizonyítása fölösleges is. Bizonyítani azt kellene, ha többlet üzemanyag mutatkozik a futott kilométerhez képest. A fogyasztási eltérésekbıl ilyen adódhatna, de megoldható, hogy a kártya mindig a futott kilométert és fogyasztott üzemanyagot regisztrálja (új autókban). A kereskedelmi rendszer a fel nem használt, vagy felhasználni nem szándékozott kvóták adásvételével történne. Ezek a kvóták az egyik kártyáról a másikra kerülnének átvezetésre a kezelı szerv által. A fel nem használt kvóták a következı évre átvihetık, de az adott évre vonatkozó csökkentési célértékkel, pl. x%, csökkenteni kell. 16

17 A futott kilométerre, illetve munkaórára kiadott kvóta ösztönöz üzemanyag- takarékos gépjármővek beszerzésére, vagy alternatív hajtóanyag megválasztására. A bioetanol, s biodízel a kvóta rendszerbe tartozna, hogy ne lehessen ilyen irányba környezeti átterheléseket létrehozni. A gáz és a biogáz egyelıre nem tartozna a kvóta rendszerbe, ebbe az irányba lehetne kitérni. 17

18 3. A vizsgálat értékrendje A Stratégiai Környezeti Vizsgálatok során mindig alkalmazunk egy olyan általános fenntarthatósági kritériumrendszert, amely egyfajta tervezési követelményként alkalmazható. Ezek a fenntarthatósági kritériumok általában sokkal inkább egy szemléletmódot kívánnak rögzíteni, semmint mérhetı és számonkérhetı feltételeket. Esetünkben azonban más a helyzet, hiszen itt egy eleve fenntarthatósági célból született szabályozási rendszerrıl van szó, ahol a megfelelést nagyon szigorúan kell vennünk. Az általunk más esetekben évek óta használt kritérium rendszert alkalmazzuk, annak minden hibájával együtt, mert így elkerülhetjük az elfogultság látszatát. 3.1 Fenntarthatósági értékrend Ezzel kapcsolatban érdemes röviden tisztázni, hogy a vizsgálat készítıi mit értenek fenntartható fejlıdés alatt, mert ennek a fogalomnak olyan értelmezése is van, ami saját maga ellentéte. A fejlıdésrıl Véleményünk szerint a fejlıdés csak az emberi és társadalmi szinten értelmezhetı fogalom. Ebbıl a szempontból a fejlıdés célja az emberhez méltó életkörülmények és életmódok biztosítása mellett a kulturális és etikai színvonal emelése is. Ez utóbbi lenne hivatott biztosítani a szükségletek megfelelı önkontrolját is az emberek részérıl. A fenntarthatóságról A fenntarthatóság a társadalmi és gazdasági folyamatoknak olyan belsı önszabályozó képességét kell, hogy jelentse, amely biztosítja egyrészt a környezeti folyamatok problémamentes mőködését, másrészt segít az emberi értékek fennmaradásában. Ez azt jelenti, hogy amíg a társadalmi és gazdasági folyamatok csak állandó beavatkozások árán terelhetık fenntartható irányba, addig az alkalmazott rendszer nem fenntartható. Itt találkozunk a fenntartható fejlıdés alapkonfliktusával, miszerint a jelenlegi piacgazdasági rendszer paradigmája ellentmond a fenntartható fejlıdés alapelveinek. Ezzel a kérdéssel a következıkben részletesen foglalkozni fogunk. A fenntartható fejlıdés A fenntartható fejlıdés az eddigiek alapján az emberi élet színvonalának, olyan belsı értékeket is figyelembe vevı emelését jelenti, amely harmóniában van a környezeti és természeti folyamatokkal és megırzi az ember által létrehozott értékeket is. Ez tekinthetı a társadalom céljának, és ehhez a gazdaság eszközt, a természeti környezet társat és keretet jelent. A cél elérése csak átfogó, komplex eszközök alkalmazásával lehetséges. A táblázatból jól érzékelhetı, hogy a tervezett törvényi szabályozás és célrendszer mindenben megfelel, a felállított kritérium rendszernek, csak jelentéktelen súrlódásokra lehet számítani. 18

19 I. A szükségletek kielégítése és a természeti/ környezeti értékek megırzése között hosszú távú egyensúlyt kell elérni. (a) a környezet igénybevétele ne haladja meg a források keletkezésének a mértékét, illetve (b) a környezet terhelése ne haladja meg a környezet asszimilációs kapacitását. II. A kardinális értékek elvesztésével járó folyamatok nem tőrhetık el. Minden kipusztított faj belılünk vesz el valamit. Fenntarthatósági kritérium 1. A lételemnek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek (levegı, víz, föld, élıvilág) készleteit és állapotát és az általuk alkotott környezeti rendszer potenciálját, önszabályozó képességét, a rendszer terhelhetıségének határán belül fenn kell tartani, illetve ahol ez szükséges és lehetséges, állapotukat javítani kell. 2. A természeti erıforrásokkal való gazdálkodásban általánosan a feláldozott és a létrehozott értékek pozitív egyenlege kell, hogy érvényesüljön, miközben a meg nem újuló erıforrások igénybevétele nem haladhatja meg azt az ütemet, amennyivel azok megújuló erıforrásokkal való helyettesíthetısége megoldható. 3. A természetbe hulladékként visszakerülı anyagok mennyiségének és veszélyességének csökkennie kell. 4. A rendelkezésre álló terület felhasználásánál az igénybe vehetı területek nagyságát kemény felsı korlátnak kell tekinteni, így a fejlesztéseknél a területkímélı megoldásokat kell elınyben részesíteni. 5. A biológiai sokféleség megırzésének feltételeit: a természetesen elıforduló fajok, és tenyésztett vagy termesztett hagyományos fajták megırzését és védelmét, a természetes és természetszerő élıhelyek sokszínőségét, és térbeli koherenciáját biztosítani kell. 6. Az építészeti, táji és kulturális értékek fennmaradását biztosítani kell. A tervezett rendszer értékelése A rendszer közvetlen célja az üvegházhatású gázok a terhelhetıségi határt már meghaladó kibocsátásának csökkentése, és ezzel a globális környezeti rendszer, önszabályozó képességének segítése. A szabályozás arra a feltételezésre épül, hogy az energia-takarékosság érdekében tett erıltetett fejlesztések, és a kevesebb energiafelhasználás összkörnyezeti hatása kisebb, mint a jelenlegi, fajlagos energiahatékonyság növekedés mellett felhasználás növelı, növekedésorintált rendszeré. A törvény közvetlenül kapcsolódik e kritériumhoz, de rangsorol a kritérium két feltétele között, a második feltételt kívánja teljesíteni, abból az alapállásból, hogy már meghaladtuk az igénybevételi korlátot, és a jövıben képtelenek leszünk anélkül váltani, hogy ez nagyon súlyos megrázkódtatást nem okozna az emberiségnek. Az elsı feltételt a rendszer nem érzi elég kemény korlátnak, abból indul ki, hogy az értékmérı rendszerünk eleve hibás. A fosszilis tüzelıanyagok kitermelésébıl, és használatából eredı hulladékokat a rendszer megtakarítja, és reméli hogy a helyettesítı struktúrák kevesebb és veszélytelenebb hulladékokkal járnak. A tervezett szabályozás által kemény korlátként alkalmazni kívánt zöldfelület felhasználási tilalom teljesen közvetlenül ezt a célt szolgálja és a mőködı szabályozás eddig nagyon hiányzó elemét pótolja. Azzal hogy a törvény a természetes felszínborítás rekonstrukciója, az ökoszisztéma szolgáltatások megırzése és javítása, a természetes alkalmazkodóképesség érdekében átfogó élıhelyrehabilitációs programot kíván indítani, és 2020-ig az ország területének 10%-át ember által közvetlenül nem befolyásolt állapotba kívánja hozni egyértelmően megfelel a kritériumnak. Csak közvetett érintettség van, hiszen az éghajlatváltozás árthat ezeknek az értékeknek is, ugyanakkor a zöldfelület felhasználási tilalom ronthatja a nem védett, de értékes mővi elemek fennmaradásának esélyeit. 19

20 III. Meg kell adni mindenkinek a lakóhelyén az emberhez méltó élet lehetıségét mind a jelenben, mind a jövıben. Egy fejlesztésnek akkor van értelme, ha jobb lesz tıle ott élni. IV. A fenntartható fejlıdést csak felelısségteljes ember érheti el. Az egyén életminıségének javulása sem a saját, sem a mások által preferált környezeti javak sérelmére nem történhet. Fenntarthatósági kritérium A tervezett rendszer értékelése 7. A fejlesztésnek meg kell ıriznie a helyi kultúrát, azokat A tervezett rendszernek közvetlen célja, hogy a fenntartható termelıi és a termelıi és fogyasztói mintázatokat, amelyek a fogyasztói mintázatok kialakításának támogatása, és az energia szegény környezethez való alkalmazkodás során alakultak ki, s inkább tudás és kultúra alapú termelés, és fogyasztás irányába való hosszú távon biztosították a helyi közösség és környezet elmozdulás elısegítése. A várható változás abból a szempontból is harmóniáját. Emellett vagy amennyiben ez már nem érdekes, hogy inkább a kistelepülési, falusi népesség fog könnyebben lehetséges a fejlesztéseknek a fenntartható termelıi és alkalmazkodni az új helyzethez, hiszen az számára kevésbé jelent új, az fogyasztói mintázatok kialakítását kell támogatni. A eddigitıl gyökeresen eltérı helyzetet, szemben a nagyvárosi népességgel, termelıi és fogyasztói mintázatok átalakításának iránya akinek a lehetıségei szőkebbek, az igénye viszont nagyobb a meglévı az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások fenntarthatatlan életmód megtartására, és ahol a lakosok egyre erıssebben körétıl, az anyag és energia szegény inkább tudás és függnek a várostól, már nem alanyai, inkább tárgyai a folyamatoknak. kultúra alapú termelés, és fogyasztás irányába kell, hogy mutasson. 8. A helyi közösségeknek ne szőküljenek a lehetıségei az A tervezett szabályozás egyirányú utcát jelent, a fenntarthatóság irányába igényelt és választható életmódok tekintetében, növeli a lehetıségeket, a környezetre veszélyes fogyasztásnövekedés amennyiben ezek nem zárják ki egymást, és irányába viszont csökkenti. megfelelnek mind a fenntarthatóság, mind a fejlıdés kritériumainak. 9. Minden a környezetgazdálkodással összefüggı A rendszer bevezetése növeli a helyi, település szintő vagy közösségi tevékenységet azon a szinten kell megvalósítani, ahol a megoldások elterjedésének lehetıségeit, a nagy hálózatokkal, nagy probléma kezelése a legnagyobb környezeti és egyéb rendszerekkel szemben csökkentve az érintett lakosság jelenlegi haszonnal, és a legkisebb környezeti kockázattal ill. kiszolgáltatottságát. kárral jár. 10. A helyi szinten kezelhetı erıforrások használata Összefüggésben az elızı ponttal javulhat a helyzet a jelenlegihez képest. elsısorban a helyi közösség hasznát szolgálja. 11. A régió, nem veszélyezteti - sem közvetlen, sem Az ország azzal, hogy csökkenti a kibocsátásait, a többiek érdekeit is közvetett formában - más régiókban ugyanezeknek szolgálja, ha nagyon kicsiny mértékben is. a követelményeknek az érvényesülését. 12. Meg vannak az eszközök ahhoz, hogy a A szabályozásnak eleve célja, hogy pozitívan hasson a társadalom fenntarthatóság elvei tudatosuljanak, és erkölcsi értékeire, erkölcsére, viselkedésére, tehát egyrészt jó példát kíván mutatni, normává váljanak a társadalom tagjaiban, és ezzel másrészt kényszeríteni is akar az általa jónak tartott megoldások párhuzamosan az érintetteknek a döntésekben való elfogadására, lehetıségek szerint belátásos alapon. Ehhez feltétlenül részvétele biztosítva legyen. szükséges, hogy a lakosság megértse a rendszert és érzékelje elınyeit. 20

A Magyar Természetvédık Szövetsége éghajlatvédelmi törvény koncepciója

A Magyar Természetvédık Szövetsége éghajlatvédelmi törvény koncepciója A Magyar Természetvédık Szövetsége éghajlatvédelmi törvény koncepciója 1. Az éghajlatvédelmi törvény indokoltsága Az éghajlat alapvetıen meghatározza az élet ökológiai feltételeit, és ezen keresztül a

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17. HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM Budapest, 2014. június 17. Bevezetés A szervezetek mőködésük és szolgáltatásaik révén felelısek

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak.

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak. JÖVİKERESİ - In Search For The Future A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése a magyar társadalomnak (Report of the National Council for the Sustainable Development to the Hungarian Society)

Részletesebben

Törvény az éghajlat védelmében (koncepció)

Törvény az éghajlat védelmében (koncepció) Törvény az éghajlat védelmében (koncepció) Preambulum 1. Mivel az éghajlat alapvetően meghatározza az élet ökológiai feltételeit, és ezen keresztül a biológiai sokféleség mintázatait, továbbá az emberi

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

MTA Nyelvtudományi Intézet 2011. évi szöveges beszámoló

MTA Nyelvtudományi Intézet 2011. évi szöveges beszámoló MTA Nyelvtudományi Intézet 2011. évi szöveges beszámoló Szervezeti változások 2011. évben szervezeti változás az Intézetben nem volt. Gazdálkodási környezet alakulása, pozitív, negatív hatások Az Intézet

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

ROP 3.1.3. Partnerség építés a Balaton régióban

ROP 3.1.3. Partnerség építés a Balaton régióban Elıadó: Fazekas Rita, környezetvédelmi ügyintézı Európai Parlament és a Tanács 761/2001/EK rendelete alapján a Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszerében (EMAS) való önkéntes részvételi lehetısége

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 0 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés,

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére E L İ T E R J E S Z T É S 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit adó- és pénzügyi irodavezetı Véleményezésre

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika

Részletesebben

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre

a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre STRATÉGIAI KÖRNYEZETI K VIZSGÁLAT a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre Balatoni Integráci ciós és s Fejlesztési si Ügyn gynöks kség g Kht. Siófok, 2007. augusztus 2.

Részletesebben

ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN

ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN KLÍMAGAZDASÁGI SZAKKÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS 2012 ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN Dr. Fogarassy Csaba SZIE Egyetemi Klímatanács Főtitkára Bevezetés AZ EU KARBON- PIACAI KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNTES

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az Ökobank projekt tanulságai

Az Ökobank projekt tanulságai Az Ökobank projekt tanulságai Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi tudást ötvözni a

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.

Részletesebben

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza 2011. május 19. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Egy ESCO vállalat pozícionálása és folyamatfejlesztése

Egy ESCO vállalat pozícionálása és folyamatfejlesztése Egy ESCO vállalat pozícionálása és folyamatfejlesztése BME Prezentáció Budapest, 2000. A téma aktualitása Magyarország energiapazarló az energiahatékonyság jó üzlet új szolgáltatások jelentek meg a piacon

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

Az önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről

Részletesebben

Az NSRK 2011-2013-as akcióterveinek környezeti vizsgálata

Az NSRK 2011-2013-as akcióterveinek környezeti vizsgálata Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi Szolgáltató és Fejlesztési Zrt. Az NSRK 211-213-as akcióterveinek környezeti vizsgálata II. A Gazdaságfejlesztés Operatív Program, valamint a regionális

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22 Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből Mező Csaba 2009.01.22 Cél 2006/32 EK irányelv Célok Biztosítani a lehetőségét az energiahordozók (gáz, villamos energia, hőmennyiség, víz)

Részletesebben