SZAKMAI BESZÁMOLÓ A CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Átírás

1 SZAKMAI BESZÁMOLÓ A CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA 211. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

2 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT SZERVEZETÉRE VONATKOZÓ FONTOSABB ADATOK KÖRE AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT ALAPADATAI AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEINEK RÖVID BEMUTATÁSA A SZAKTERÜLETEK ÁLTAL INTÉZHETŐ ÜGYEK KÖRÉNEK FELSOROLÁSA AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT ÁLLAMI FELADATKÉNT ELLÁTANDÓ ALAPTEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ FŐBB JOGSZABÁLYOK AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT SZERVEZETÉBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁSOK RÖVID BEMUTATÁSA INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KÉPZÉSEK, RENDEZVÉNYEK PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG FEGYELMI HELYZET STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK: 2 2. A SZAKTERÜLETEK BESZÁMOLÓI PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI SZOLGÁLAT FIATALKORÚ ELKÖVETŐK ÜGYEIT ELLÁTÓ PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐK OSZTÁLYA FELNŐTT KORÚ ELKÖVETŐK ÜGYEIT ELLÁTÓ PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐK OSZTÁLYA BÜNTETŐÜGYEKBEN ALKALMAZOTT KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT HELYZETÉRTÉKELÉS FUNKCIONÁLIS FELADATELLÁTÁS: 47 2

3 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE A Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata (a továbbiakban: Igazságügyi Szolgálat) feladataira és hatáskörére, továbbá működésére a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 21. évi XLIII. törvény (Ksztv.), a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/21 (XII. 21.) Kormányrendelet, a központi államigazgatási szervekről, valamint a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/21. (XII. 27.) Kormányrendelet, és az egyes szakterületekre vonatkozó hatályos jogszabályok, továbbá a Kormányhivatal Alapító Okiratában, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatában, az ahhoz kapcsolódó egyéb belső szabályzatokban, valamint az Ügyrendben foglaltak az irányadóak. Az Igazságügyi Szolgálat a Csongrád Megyei Kormányhivatal önálló szakigazgatási szerveként működik, élén a szakigazgatási szerv vezetőjével. Az Igazságügyi Szolgálat feladatait a Pártfogó Felügyelői Szolgálat, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat és az Áldozatsegítő Szolgálat keretein belül látja el. A Pártfogó Felügyelői Szolgálaton belül Felnőtt Korú Bűnelkövetők Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelői Osztály és Fiatalkorú Bűnelkövetők Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelői Osztály működik, a jogi segítségnyújtás és áldozatsegítés területén két önálló osztályként Jogi Segítségnyújtási Osztály és Áldozatsegítési Osztály működik. Az Igazságügyi Szolgálat általános feladat- és hatásköre Az Igazságügyi Szolgálat az általános feladat- és hatáskörében: a) ellátja a jogszabályok által hatáskörébe utalt, továbbá és a szakmai irányító szerv (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata a továbbiakban: KIMISZ) vezetője által kiadott szakmai utasításokban foglalt feladatokat; b) ellátja az ügyfélszolgálati tevékenységgel összefüggő feladatokat; a szakmai tevékenység, illetőleg az ügyfélforgalom zavartalan ellátása érdekében anyagi lehetősége függvényében területi irodát működtet; c) elvégzi az ügyintézéssel és iratkezeléssel összefüggő feladatokat; d) adatszolgáltatást teljesít, szakmai anyagokat készít elő; e) részt vesz az Igazságügyi Szolgálat tevékenységéhez kapcsolódó pályázatokban. A pályázat benyújtását megelőzően a pályázati anyagot tájékoztatás céljából megküldi a szakmai irányító szerv (KIMISZ) főigazgatója részére; f) a kormányhivatal által meghatározott rend szerint gazdálkodik a számára biztosított ellátmánnyal, előkészíti az egyes gazdálkodással összefüggő feladatok végrehajtása során keletkező pénzügyi kötelezettségek iratait a kormányhivatal illetékes pénzügyekkel foglalkozó szervezeti egysége számára, a jogi segítségnyújtáshoz és áldozatsegítéshez kapcsolódó előirányzatok terhére megvalósuló pénzügyi kifizetésekkel kapcsolatos pénzügyi jelentéseket és azok mellékleteit megküldi a KIMISZ Költségvetési és Vagyongazdálkodási Osztályának; g) közreműködik a gazdálkodással összefüggő egyes nyilvántartási, adatfeldolgozási és előkészítési feladatainak teljesítésében a kormányhivatal illetékes pénzügyekkel foglalkozó szervezeti egységével; 3

4 h) gondoskodik a használatába, kezelésébe adott vagyontárgyak megőrzéséről, szabályszerű kezeléséről; i) informatikai és adatvédelmi feladatokat lát el a kormányhivatal Informatikai Főosztálya és a KIMISZ Informatikai Főosztálya felügyelete mellett. Az Igazságügyi Szolgálat valamennyi munkatársa köteles a feladatok végrehajtásában együttműködni. A szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért és fenntartásáért a szakigazgatási szerv vezetője, valamint az adott szervezeti egységek vezetői felelősek. 1.2 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT SZERVEZETÉRE VONATKOZÓ FONTOSABB ADATOK KÖRE Az Igazságügyi Szolgálatnál négy elkülönült, osztály szintű szervezeti egység működik: A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya A felnőtt korú bűnelkövetők pártfogó felügyeletét, továbbá a közérdekű munkabüntetés végrehajtását és egyéb szakmai feladatokat (környezettanulmány, pártfogó felügyelői vélemény, utógondozás, mediáció) az osztályvezetővel együtt 11 fő (1 fő osztályvezető, 9 fő pártfogó felügyelő és 1 fő pártfogó felügyelői asszisztens) látja el, ebből 7 fő Szegeden, 1-1 fő Hódmezővásárhely, és Csongrád városában. A szakmai munkát elsősorban a közérdekű munkabüntetés végrehajtásának ellenőrzését 1 fő középfokú végzettségű pártfogó felügyelői asszisztens segíti. Ez utóbbi kolléga a munkaköri leírása módosításával beleegyezésével részben ügykezelői feladatokat is ellát a Jogi Segítségnyújtó Osztályon. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya állományában egy fő ügyintézői státusz betöltésére került sor 211. december 1. napjával, amely munkatárs szervezeten belüli átirányítással azonban ténylegesen az Áldozatsegítő Osztályon végez munkát. Egy pártfogó felügyelő a Romák a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban elnevezésű programnak köszönhetően az ÁROP Romák foglalkoztatása a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnál azonosító jelű projekt keretében tevékenykedett 211. április 3. napjáig. A program lezárultával is az osztály ügyintézői állományában maradt, az Európai Tanács támogatásával egy roma mediátor szakképzésben vett részt. A szakmai feladatok ellátása körében folyamatos a kapcsolattartás a szakmai irányító szervvel (KIMISZ) valamint egyedi ügyekben szükség szerint továbbra is konzultációt folytatunk a rendőrséggel, ügyészséggel és bírósággal. A Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya A Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Fiatalkorú Elkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya az adott időszakban hét fő pártfogó felügyelővel végezte a munkáját, melyből két fő pártfogó mediátor. Közülük egy fő látja el a mentori feladatokat. A Szegedi Városi Rendőrkapitányság, mint főpályázó mellett a Bajnok vagy elkövető című bűnmegelőzési, és az SZKTT HSZK Gyermekjóléti Központ és a Drogambulancia főpályázó mellett a Védő tényezők erősítése a közösségépítés módszerével című drogmegelőzési pályázatokban vettünk részt. Első alkalommal megvalósult a pártfogó felügyelet alatt állók egy csoportjának kétnapos, bentlakásos táboroztatása Szegeden, a Sárga üdülőtelepen. 4

5 Felújítottuk az együttműködési megállapodásunkat a Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt.-vel. A Zrt. pártfogó felügyelet végrehajtása alatt állók foglalkoztatását vállalja. Rendszeres szakmai egyeztető konzultációkat folytatunk a hatóságok, társszervezetek vezetőivel, továbbá a Szegedi Városi Ügyészség és a Csongrád Megyei Főügyészség fiatalkorú ügyeit ellátó ügyészeivel. Az Áldozatsegítő Osztály A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 25. évi CXXXV. törvény rendelkezései alapján 26. január 1-jétől létrejött az Áldozatsegítő Szolgálat, melynek jogutódjaként 211. január 1-jétől állt fel az Áldozatsegítő Osztály. Az osztály négy fővel látja el tevékenységét, amely a bűncselekmények áldozataivá vált személyek részére nyújt érdekérvényesítéshez, jogi segítségnyújtáshoz támogatás, valamint a fenti jogszabályban meghatározott esetekben pénzbeli krízissegélyt. Az Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztályán és a Jogi Segítségnyújtó Osztályán levő ügykezelői munkakörök az integráció során kiszervezésre kerültek a Csongrád megyei Kormányhivatal Koordinációs és Szervezési Főosztályához, amelynek vezetője gyakorolja esetükben a munkáltatói jogkört. Tényleges munkavégzésükre azonban osztályainkon kerül sor. Jelentősen megnőtt azon ügyfelek száma, ahol az ügyfél "klienssé" válik, ez nem mutatható ki statisztikai adatokkal, viszont rendkívül időigényes feladat, az ügyintézők inkább konfliktuskezelő szakemberekké kell hogy váljanak ebben a szerepben, ügyirat viszont nem keletkezik. A Jogi Segítségnyújtó Osztály Az osztály négy fővel látja el feladatkörét, amelyet a jogi segítségnyújtásról szóló 23. évi LXXX. törvény rendelkezéseit alkalmazva végez. A jogi segítségnyújtási szakterület az új közigazgatási struktúrában változatlanul az ügyfelek felé támogató tevékenységet végez részben ügyfélszolgálati tanácsadás, részben a jogi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos hatósági engedélyezés formában. A felállított kormányablak munkatársa részére küldött tájékoztatás alapján a kormányablaktól és a közigazgatási, igazságszolgáltatási szervezetrendszer intézményeitől is folyamatosan érkeznek az osztályhoz ügyfelek. Főbb tevékenységi körök: Peren kívüli jogi segítségnyújtás, okiratkészítés, beadványok szerkesztése, jogi tanácsadás, iratbetekintés. Folyamatban levő perekben a jövedelmi viszonyok vizsgálatát követően az osztály pártfogó ügyvéd képviselet igénybevételét engedélyezi. Ezen feladatait a jogi segítők (ügyvédek) látják el. 1.3 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT ALAPADATAI Alapadatok: Név: Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Székhely: 6721 Szeged, Tisza Lajos krt Postacím: 671 Szeged, Pf

6 Elektronikus elérhetősége: Képviselő: Dr. Vas Márton Zsolt igazgató Általános tudnivalók: Csongrád megye átlagos nagyságú megye, területe 4,3 ezer km². Településeinek száma 6. Népessége közel 426 ezer fő. Az ország második legurbanizáltabb megyéje. A lakosság 72 %- a a megye 1 városában él. Település-, és gazdaságszerkezetében meghatározó a két megyei jogú város Szeged és Hódmezővásárhely. A községek átlagos lélekszáma 2.31 fő, több mint másfélszerese az országos átlagnak. Külterületeken, lakóhely és gazdálkodás céljából épült tanyákon a lakosság 9 %-a él. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának ügyfélszolgálatot ellátó irodái Szeged, Makó, Hódmezővásárhely, Csongrád, Szentes városában működnek. Területi irodák: Makó: 69 Makó, Deák Ferenc utca 6. Hódmezővásárhely: 68 Hódmezővásárhely, Kinizsi utca 1. Csongrád: 664 Csongrád, Justh Gyula utca 2/B. Szentes: 66 Szentes, Ady Endre utca 13. Az ingatlanállomány kihasználtságának racionalizálása és a költséghatékonyabb működés érdekében azon ügyfélszolgálati kirendeltségeink esetében, ahol bérleti díj fizetése ellenében kaptunk helyiséget a feladat ellátására, a bérleti szerződések felmondásra kerültek, és megtörténtek az átköltöztetések a Kormányhivatal más szakigazgatási szerveinek ingyenesen rendelkezésünkre bocsátott területi irodáiba. Ez esetünkben Makó, Hódmezővásárhely, Csongrád és Szentes városát érintették. 6

7 A Kormányhivatal felmérte a különböző szakigazgatási szerveknél képzésekre, konferenciákra, illetve egyéb rendezvények céljára felhasználható termeket, azok felszereltségét, parkolási lehetőségeket, stb. Ennek eredményeként tudtunk felajánlani egy 5 m2-es irodának és mediációs helységnek is használt tanácstermet ingyenes használatra. 1.4 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEINEK RÖVID BEMUTATÁSA Az Igazságügyi Szolgálat az igazságszolgáltatást támogató hatósági és szolgáltató típusú feladatokat lát el, így felel a: pártfogó felügyelői tevékenység; a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció); a jogi segítségnyújtási tevékenység (peres, illetve peren kívüli támogatás ügyek, ügyfélszolgálati tevékenység); valamint az áldozatsegítési tevékenység ellátásáért. Az Igazságügyi Szolgálat egyes szakterületeinek a szakmai felügyeletét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium - az áldozatsegítő szakterület tekintetében a Belügyminisztérium a KIMISZ-en keresztül látja el. A tevékenységek közül az állampolgárok számára elérhetővé kell tenni a jogi segítségnyújtást, áldozatsegítést, illetve biztosítani kell a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyes jogintézmények, különösen az intézkedések és a büntetések végrehajtását. A pártfogó felügyelői tevékenység keretében a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás során környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények készülnek, különösen az ügyészek és a bíróságok döntésének megalapozásához. A pártfogó felügyelők a bíróságok jogerős ítéletei, illetve az ügyészségek jogerős határozatai alapján végrehajtják a pártfogó felügyeletet, illetve ellátják a bíróságok által kiszabott közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezését és ellenőrzését. Az elítéltek kérelmére utógondozást végeznek a társadalmi beilleszkedésük elősegítése érdekében szabadulásuk előtt és után egyaránt. A pártfogó felügyelő kontroll és támogató tevékenységével elősegíti a bűnelkövető felelősségre vonásának eredményességét, a társadalom védelmének erősödését, az egyes szankciók és a büntetés-végrehajtás hatékonyságát, az állampolgárok biztonságérzetének a növekedését. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás (mediáció) alkalmazásával a bűncselekménnyel okozott sérelmek és káros következmények mérséklődnek, a sértett érdekeinek hangsúlyozása mellett az elkövető személyes felelősségvállalása erőteljesebbé válik. A mediációt pártfogó felügyelők és az e feladat ellátására külön szerződött ügyvédek látják el. A jogi segítségnyújtás feladata, hogy az állam mindazon rászorult magánszemélyek jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetük miatt egyébként nem képesek. A peren kívüli támogatás keretében jogi tanácsadáshoz, okiratkészítéshez, valamint az ahhoz szükséges iratbetekintéshez a szerződött jogi segítők igénybevételének lehetőségét biztosítja. A polgári peres eljárásokban a felek, míg a bírósági ügyszakban lévő büntetőeljárásban a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és egyéb érdekelt számára pártfogó ügyvédi képviseletet, illetve a pótmagánvádló részére személyes költségmentességet engedélyez. 7

8 Az áldozatsegítés feladata, hogy a bűncselekmények áldozatai hangsúlyosabb szerepet, ezáltal nagyobb támogatást kapjanak az elszenvedett érzelmi és anyagi károk mérséklésére (tájékoztatás, azonnali pénzügyi segély, érdekérvényesítés elősegítése, jogi segítségnyújtás, szándékos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése). 1.5 A SZAKTERÜLETEK ÁLTAL INTÉZHETŐ ÜGYEK KÖRÉNEK FELSOROLÁSA Pártfogó felügyelői szakterület pártfogó felügyelet végrehajtása; közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése és ellenőrzése; környezettanulmány készítése; pártfogó felügyelői vélemény készítése; utógondozás ellátása; büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció) ellátása. Pártfogó felügyelet végrehajtása A pártfogó felügyelet célja, hogy az ügyészség vagy bíróság által alkalmazott intézkedés vagy büntetés próbaideje/tartama alatt, az elkövető ellenőrzésével és támogatásával csökkentse a bűnismétlés veszélyét. Magyarországon a pártfogó felügyelet járulékos jellegű, valamely más büntetéshez vagy intézkedéshez kapcsolódik. A pártfogó felügyelők munkájának egyik legfőbb szakmai kérdése, hogy a tevékenység során hogyan lehet meghatározni, és hogyan lehet egyensúllyal alkalmazni az ellenőrző, azaz kontroll és a segítő, azaz a támogató funkciókat. A diverziós, illetve alternatív eszközök alkalmazása esetében a döntés lényege éppen az, hogy az elkövetőt aktivitásra késztesse: ne passzív elszenvedője legyen a büntetésnek, hanem szembesüljön annak következményeivel. A pártfogó felügyelő kontroll funkciójának egyik lényege az elkövető szembesítése az általa okozott sérelemmel, és azon kockázati elemek feltárása, amelyek kiküszöbölése csökkentheti az újabb bűnelkövetés esélyét. E feladatok teljesítése nem lehet sikeres a gyakorlatban, ha a kontroll elemek nincsenek kellő arányban a támogató funkcióval. A pártfogónak nem elsődleges feladata a pártfogolt életében jelentkező összes szociális probléma megoldása, de amennyiben az a bűncselekmény elkövetéséhez hozzájárult vagy bűnismétléshez vezethet, akkor törekednie kell a kompetencia határain belül történő kezelésükre. A pártfogó felügyelet sajátossága a magatartási szabályok megtartásának kötelezettsége. A magatartási szabályok egy része jogszabályban meghatározott, általános magatartási szabály például, hogy a pártfogolt képessége szerint dolgozzék, vagy tanuljon, és törvénytisztelő életmódot folytasson. Lehetőség van arra is, hogy az ügyész, illetve a bíróság az ügy és a terhelt körülményeihez igazodva, a pártfogó felügyelő által jogkövetkezmények terhe mellett számon kérhető külön magatartási szabályt előírjon, ami a pártfogó felügyeletet különösen egyéniesített szankcióvá teszi. A pártfogó felügyelet végrehajtása egyéni pártfogó felügyelői terv alapján folyik, amely meghatározza a konkrét esetben elérendő célokat, ennek lehetséges eszközeit, illetve az ezt veszélyeztető körülményeket. A pártfogó felügyelő a tervben meghatározott időközönként, - általában havi rendszerességgel - találkozik a terhelttel, meghallgatja az életkörülményeiben, életvitelében bekövetkezett változásokról, ellenőrzi a magatartási szabályok betartását, szükség esetén tanácsot vagy segítséget nyújt a 8

9 munkahelykeresésben, életvezetési, egészségügyi, szociális, illetve bármely, a társadalmi integrációhoz kapcsolódó probléma esetén. Az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelői a 211. évben a pártfogó felügyelet végrehajtása ügycsoportban ügyet láttak el. Közérdekű munka végrehajtásának szervezése és ellenőrzése A közérdekű munka büntetésre ítélt elkövető a bíró döntése alapján minimum 42 óra, maximum 3 óra díjazás nélküli munkát végez a közösség javára. A közérdekű munka gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a jogalkotó a pártfogó felügyelőkre bízta, míg az elkövető személyét érintő döntések meghozatalát a büntetés-végrehajtási bíró hatáskörébe utalta. A pártfogó felügyelők feladata a lehetséges munkahelyek felkutatása, együttműködésbe vonása, a büntetés letöltésének szervezése, valamint a végrehajtás folyamatának ellenőrzése. Az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelői a 211. évben a közérdekű munka végrehajtásának szervezése és ellenőrzése ügycsoportban ügyben jártak el. Környezettanulmány készítése A pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban kötelezően beszerzendő bizonyítási eszköz. A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő megtekinti a terhelt lakóhelyét, iskolai, munkahelyi véleményt szerez be, meghallgatja a fiatalkorú terhelt törvényes képviselőjét, információt kér a gyermekjóléti szolgálattól, szükség esetén a fiatalkorút befogadó intézménytől. A környezettanulmány a terhelt életviszonyaira és életvitelére jellemző tényeket és körülményeket írja le, tartalmazza a családi körülményeire, baráti kapcsolataira, egészségi állapotára, szenvedélybetegségére, lakhatási körülményeire, iskolai végzettségére, szaktudására, munkahelyére, foglalkozására, jövedelmi viszonyaira, szabadidő-eltöltési szokásaira, a bűncselekmény elkövetésekor jellemző - és azóta bekövetkezett változásokra vonatkozó - információkat. A pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít továbbá a büntetés-végrehajtási intézet kérésére a szabadságvesztés félbeszakításának engedélyezéséhez, valamint a fiatalkorú szabadságvesztésre történő befogadásakor, a kegyelmi eljárás során, és az államot illető bűnügyi költség és rendbírság megfizetését elengedő döntés előkészítése során. Az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelői a 211. évben 643 db környezettanulmányt készítettek el. Pártfogó felügyelői vélemény készítése 23. július 1-jétől a hagyományos pártfogói feladatok kibővültek, a pártfogó felügyelők büntetőeljárásban betöltött szerepe bővült. Új jogintézményként, a pártfogó felügyelői vélemény biztosít lehetőséget arra, hogy az ügyész vagy a bíró felkérésére a pártfogó felügyelő kvázi szakértői véleményt készítsen és a környezettanulmányban is megjelenő információkon túlmutatóan, értékelje az elkövetői magatartás személyes vonatkozásait, az elkövető cselekményhez való viszonyát, azokat a személyiségében megjelenő kockázatokat, amelyek újabb bűnelkövetéshez vezethetnek. A pártfogó felügyelő javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály elrendelésére, különböző kezelő vagy megelőző 9

10 programokon való részvételre. Az ügyész vagy a bíró felkérésére vizsgálni kell azt is, hogy az elkövető hajlandó-e a sértett számára anyagi vagy más módon jóvátételt nyújtani és azt a sértett elfogadja-e, ennek alapján az ügy közvetítői eljárásra (mediációra) utalása is javasolható. Az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelői a 211. évben 116 db pártfogó felügyelői véleményt készítettek el. A szakértői véleményként készített speciális pártfogó felügyelői vélemény mellett, minden közérdekű munka végrehajtási ügyben speciális pártfogó felügyelői vélemény készül, valamennyi munkahely kijelölése előtt. Utógondozás ellátása A pártfogó felügyelő szerepe az alternatív büntetések végrehajtása mellett a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői esetében is jelentős. Az utógondozás célja, hogy a szabadságvesztésből szabadulónak, illetve a javítóintézeti nevelésből elbocsátottnak a társadalom védelme érdekében, az ismételt bűnelkövetés megelőzése céljából segítséget nyújtson a reintegrációhoz és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. 23 óta az utógondozás már a szabadulás várható időpontja előtt hat hónappal megkezdődik. A segítségnyújtás a szabadulás után is folytatódhat, ha azt a volt elítélt a szabadulás után kéri. Az utógondozás az elítélt önkéntes kérelme alapján, és nem elrendelés útján végzett szakmai tevékenység. A pártfogó felügyelő többek között segít a lakhatási kérdések megoldásában, a munkahelykeresésben, iratok beszerzésében és egyéb hivatalos ügyek elintézésében. A pártfogó az utógondozottat a szolgálattal együttműködő egyházi, karitatív vagy egyéb szervezetekhez irányíthatja, indokolt esetben kisebb összegű segélyben részesítheti. Az utógondozás egyszerre szolgál szociális és bűnmegelőzési célokat is, mivel a visszaesés egyik fő oka a fenti viszonyok rendezetlensége és a kilátástalanság érzése, amelyen a pártfogó az utógondozott közreműködése mellett változtatni képes. Az utógondozás másik, fontos területe a terhelt családjának felkészítése az elítélt visszafogadására. Az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelői a 211. évben 163 utógondozási ügyben jártak el. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció) A mediáció a helyreállító igazságszolgáltatás céljait (az elkövető felelősségvállalása megerősödése mellett vállaljon felelősséget a tettéért, a sértett érdeke és sérelmeinek enyhítése minél nagyobb teret kapjon, a megsértett közösség kiengesztelése történjék meg) megvalósító konfliktuskezelő módszer, amelyet a bűncselekményt elszenvedett sértett és a bűncselekmény elkövetője között fennálló konfliktusok feloldása érdekében lehet alkalmazni. A mediáció, vagy más néven közvetítői eljárás legfontosabb jellemzője, hogy két vagy több fél vitájában - a felek önkéntes beleegyezésével - egy semleges harmadik fél (mediátor, közvetítő) jár közben. A mediátor segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő. A megegyezés feltételeiről és a megállapodás tartalmáról nem a közvetítő, hanem a felek döntenek. A mediátor irányítja a kommunikációt, így elősegítve a megállapodás létrejöttét. 1

11 A közvetítői eljárás alkalmazható bizonyos személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, ha a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, és az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett. A mediáció több esetben kizárt, például, ha a bűncselekmény halált okozott, vagy ha az elkövető többszörös visszaeső. Az Igazságügyi Szolgálat közvetítői feladatok ellátására szakosodott pártfogó felügyelői és a szerződött ügyvéd mediátorok a 211. évben 418 db közvetítői eljárásra utalt ügyben jártak el Jogi segítségnyújtási szakterület hatásköri és illetékességi útmutatás, tájékoztatás egyszerű megítélésű jogi kérdésekben, különös tekintettel a polgári jog, munkajog, családjog, közigazgatási jog, büntetőjog és szociális jog területeit illetően; peren kívüli ügyekben jogi segítő igénybevétele iránti kérelem átvétele (kitöltéséhez segítségnyújtás), a támogatás törvényi feltételeinek vizsgálatát követően a szükséges támogatás engedélyezése (tanácsadás, okirat készítés, iratbetekintés); peres ügyekben pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételéhez kérelem átvétele (kitöltéséhez segítségnyújtás), a támogatás törvényi feltételeinek vizsgálatát követően pártfogó ügyvédi képviselet, pótmagánvádló kérelme alapján személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése; más EU tagállamban folyó polgári-kereskedelmi ügyekben költségmentességi kérelem továbbítása; határon átnyúló tartási ügyekben igényelt támogatás biztosítása, visszatérítési kötelezettség alóli mentesítés, fizetési kedvezmények (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyezése, a jogi segítőket és pártfogó ügyvédeket megillető díj megállapítása és az ezzel kapcsolatos pénzügyi feladatok elvégzése, intézkedés a jogi segítői/pártfogó ügyvédi díj (díjelőleg) visszatérítése, behajtása iránt, szerződött jogi segítőkkel, társszervekkel, bíróságokkal történő együttműködés; A jogi segítségnyújtásról szóló 23. évi LXXX. törvénnyel létrehozott intézményrendszer célja, hogy a szociálisan rászorulók számára olyan szolgáltatást biztosítson, amelynek keretében a támogatottak szakszerű jogi tanácsadást és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése, jogvitáik megoldása során. A Szolgálat jogi segítségnyújtási szakterülete által 211. december 31.-éig elvégzett feladatok: Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos hatósági feladatok folyamatos ellátása. Peren kívüli jogi segítségnyújtás engedélyezésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos hatósági feladatok folyamatos ellátása. Ügyfélszolgálati tevékenység ellátása (hatásköri, illetékességi útmutatás, tájékoztatás egyszerű megítélésű jogi kérdésekben). Az ügyfelek által nem alakszerű nyomtatvány formájában, írásban előterjesztett kérelmekre érdemi válasz, szükség szerint kérelemnyomtatvány megküldése. A pártfogó ügyvédi díjigények elbírálásával kapcsolatos díjmegállapítási eljárások lefolytatása. 11

12 Jogi segítői, pártfogó ügyvédi teljesítés esetén a kötelezettségvállalást, valamint a teljesítést igazoló dokumentumok, számlák alakszerűségének vizsgálata, heti pénzügyi jelentéssel történő továbbítása a KIMISZ felé kifizetés céljából. Az állam által előlegezett peren kívüli és peres támogatás igénybevételét követően kifizetett, jogi segítői és pártfogó ügyvédi díj, illetve díjelőleg visszatérítésével kapcsolatos eljárás lefolytatása. Részletfizetésre, fizetési halasztásra, illetve - a jogszabályi rendelkezés folytán a megyei Szolgálat hatáskörébe utalt esetekben a visszatérítési kötelezettség alól történő mentesítésre irányuló kérelmek elbírálása. Közreműködés a jogi segítségnyújtási szakterület hatósági feladat- és hatáskörét érintő szakmai anyagok véleményezésében. A jogi segítségnyújtási szakterület feladatait ellátó ügyintézők 211. évben összesen tárgyévben érkezett ügyben jártak el Áldozatsegítő szakterület Tájékoztatás; Érdekérvényesítés elősegítése; Azonnali pénzügyi segély megállapítása; Jogi segítségnyújtás; Állami kárenyhítés. Az Igazságügyi Szolgálat áldozatsegítő szakterülete tevékenységét a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 25. évi CXXXV. törvény és az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/26. (I. 6.) IM rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 24. évi CXL. törvény szabályozza. Az áldozatsegítés feladata, hogy a lehető legteljesebb mértékben csökkentse a Magyar Köztársaság területén elkövetett bűncselekmények áldozatainak a bűncselekmény közvetlen következményeként elszenvedett sérelmeit, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt. Az ügyfelek segítésén és a hatósági munkán túl elsőrendű feladatunk kapcsolatot tartani a térség minden olyan állami, önkormányzati, egyházi és civil szervezetével, amely tudomással bírhat bűncselekmények áldozatairól, vagy közreműködhet az áldozatok segítésében. Tájékoztatás A Szolgálathoz forduló ügyfelek tájékoztatása a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, a számára elérhető támogatások fajtáiról és az igénylés feltételeiről, az egyéb jellegű ellátásokról, juttatásokról, jogérvényesítési lehetőségekről, az áldozatsegítésben részt vevő állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek elérhetőségéről. A Szolgálat áldozatsegítési feladatokat ellátó ügyintézői 211. évben összesen 614 tájékoztatást nyújtottak a hozzájuk forduló ügyfeleknek. Érdekérvényesítés elősegítése Az eset összes körülményeinek mérlegelése után segítség az alapvető jogok érvényesítéséhez, egészségügyi, szociális ellátások igénybevételéhez. Személyre szabott felvilágosítás nyújtása 12

13 az áldozatnak az őt megillető jogokról és ellátásokról, illetve segítségnyújtás ahhoz, hogy ezekhez az ellátásokhoz mielőbb hozzájusson. Azonnali pénzügyi segély Lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel, utazással kapcsolatos, továbbá gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadások fedezése, ha erre az áldozat a bűncselekmény következtében nem képes. Jogi segítségnyújtás A jogi segítségnyújtási szakterületen belül igénybe vehető peren kívüli, illetve peres segítségnyújtáshoz való hozzásegítés (segítség a kérelem formanyomtatvány kitöltéséhez, az áldozati státus igazolása hatósági bizonyítvány kiállításával). A Szolgálat áldozatsegítési feladatokat ellátó ügyintézői 211. évben összesen 927 szolgáltatást nyújtottak az áldozatok részére, ebből 45 esetben érdekérvényesítés elősegítése, 354 esetben azonnali pénzügyi segély, 123 esetben pedig jogi segítségnyújtás volt a szolgáltatás tárgya. Állami kárenyhítés Támogató hatósági feladatok ellátása a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatai részére (a kérelem befogadása majd továbbítása a döntő hatóság felé, közreműködés a hiánypótlások teljesítésében, eljárás az Európai Unió más tagállamába irányuló, illetve onnan érkező kárenyhítési kérelmek esetén). A Szolgálat áldozatsegítési feladatokat ellátó ügyintézői 211. évben összesen 25 ügyben láttak el támogató hatósági feladatokat. 1.6 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT ÁLLAMI FELADATKÉNT ELLÁTANDÓ ALAPTEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ FŐBB JOGSZABÁLYOK Átfogó szabályozás A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/21. (XII. 27.) Korm. rendelet. Pártfogó felügyelői tevékenység A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény; A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény; A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 26. évi CXXIII. törvény; A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. törvényerejű rendelet; A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet; A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/22. (IV. 9.) IM rendelet; A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/22. (III. 3.) IM rendelet; 13

14 A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 17/23. (VI. 24.) IM rendelet; A pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról szóló 21/27. (V. 23.) IRM rendelet; A büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeiről, díjazásáról és iratkezeléséről szóló 58/27. (XII. 23.) IRM rendelet; A kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól szóló 42/28. (V. 16.) EüM- SZMM együttes rendelet. Jogi segítségnyújtás A jogi segítségnyújtásról szóló 23. évi LXXX. törvény; A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/27. (XII. 22.) IRM rendelet; A jogi segítők díjazásáról szóló 11/24. (III. 3.) IM rendelet - A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/22. (III. 3.) IM rendelet A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/23. (VIII. 22.) IM rendelet. Áldozatsegítés A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 25. évi CXXXV. törvény; - Az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/26. (I. 6.) IM rendelet. - A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 29. évi LXXII. törvény; - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény; - A rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/27. (III. 13.) IRM rendelet - Az Európai Unió Tanácsának a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 21. március 15-i, 21/22/IB sz. kerethatározata; - Az Európai Unió Tanácsának a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 24/8/EK sz. (24. április 29.) irányelve. 1.7 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT SZERVEZETÉBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁSOK RÖVID BEMUTATÁSA Az Igazságügyi Szolgálat szervezeti struktúrájában 211. évben alapvető változások történtek a költségtakarékosabb működés érdekében, valamint arra figyelemmel, hogy a funkcionális, működési feladatok és a szakmai felügyeleti tevékenységek is szétváltak. Az állományból 7 fő funkcionális területen dolgozó munkatárs került kiszervezésre a Csongrád Megyei Kormányhivatal törzshivatalához. Ebből 4 fő ügykezelő a Koordinációs és Szervezési Főosztályhoz, 1 fő ügykezelő a Pénzügyi Főosztályhoz, 1 fő informatikus az Informatikai Főosztályhoz, valamint 1 fő működésszervező, gépkocsivezető az Ellátási és 14

15 Vagyongazdálkodási Osztályhoz, azonban tényleges munkavégzésükre továbbra is az Igazságügyi Szolgálat székhelyén kerül sor. Az osztályok szervezeti struktúráját az átalakítás nem érintette, az Igazságügyi Szolgálatnál négy elkülönült, osztály szintű szervezeti egység működik. Míg a munkáltatói jogokat gyakorló, s a funkcionális és költségvetési hátteret biztosító kormányhivatal irányítása alá került szervezetünk, addig a szakmai feladatellátás területén kettős irányítás jött létre. A szakmai felügyeletet a korábbi Központi Igazságügyi Hivatal bázisán létrejött központi államigazgatási szerv, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) látja el. 1.8 INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata a 211. évben új intézményközi együttműködést nem kötött, de a korábbi évben kialakított, kitűnő kapcsolatok megmaradtak. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium-, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának illetékes szervezeti egységeivel a kommunikáció, az adatszolgáltatás magas színvonalon és folyamatosan működött az év során. A Csongrád Megyei Kormányhivatal illetékes főosztályaival történő kapcsolattartás szintén magas színvonalon, közvetlenül és zökkenőmentesen folyt. A szakmai munka ellátásához a Kormánymegbízott valamennyi szükséges infrastrukturális, személyi és tárgyi feltételt maradéktalanul biztosította. Az igazságügyi szervekkel és a büntetőügyekben eljáró hatóságokkal (bíróság, ügyészség, rendőrkapitányságok, büntetés-végrehajtási intézetek) a kommunikáció magas színvonalon folyt. Formális intézményközi együttműködés megkötésére ezen szervekkel sem került sor a 211. év során, de az informális kapcsolattatás és együttműködés példaértékűnek mondható. A szociális alap és szakellátás szervei Szolgálatunk valamennyi szervezeti egységével hatékonyan együttműködtek, de ugyanez elmondható a helyi önkormányzatok, valamint a társadalmi és civil szervezetekkel (történelmi egyházak, alapítványok, egyesületek) kapcsolatban is. 1.9 KÉPZÉSEK, RENDEZVÉNYEK 211. március 9. napján a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata szervezésében került sor a hajléktalanok ellátásáról szóló szakmai workshopra és esetmegbeszélésre, amelyen 25 fővel képviseltették magukat a megye érintett intézményeinek és civil szervezeteinek szakemberei március én Budapesten rendezték meg az Áldozatvédelem az Európai Unióban: Merre tovább? című konferenciát Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes védnökségével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint annak Igazságügyi Szolgálata szervezésében. A rendezvényen részt vettek az Európai Unió FRA alapjogi képviselői is, hangsúlyozván az áldozatsegítés rendkívüli jentőségét hazánkban is. A két napos rendezvényen az Igazságügyi Szolgálat igazgatója, Dr. Vas Márton Zsolt képviselte a Csongrád Megyei Kormányhivatalt, s egyben megyénket is. 15

16 211. május 5. napján rendhagyó módon a Szegedi Dóm épületében került megrendezésre az I. ÁGOTA Országos Gyermekvédelmi Konferencia, ahol több, mint 13 szakember részvételével vettünk részt a szakmai tájékoztatókon, melyek az Igazságügyi Szolgálat területét jelentősen érintik. (Az Áldozatsegítő Osztály a Gyvt. szerinti jelzőrendszer tagja, a Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyeleti Osztálya érintett az esetekben.) A rendezvényt B. Nagy László kormánymegbízott nyitotta meg, Schmitt Pál köztársasági elnök egyéb elfoglaltsága miatt levélben üdvözölte a megjelenteket, beszédet mondott Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára, Dr. Kis-Rigó László Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, felszólaltak és részt vettek a megye szakmailag érintett vezetői. A konferencia levezető elnöke érintettségében is hiteles szakmai vezetője és előadója Kothencz János, az ÁGOTA Alapítvány elnöke, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gyermek és Ifjúságvédelemért Felelős Főigazgatója volt. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatát Dr. Vas Márton Zsolt Igazgató képviselte a Rendezvényen június 26. napján a Csongrád Megyei Kormányhivatal Áldozatsegítő Osztályának munkatársai, Nagykovácsiban vettek részt a Belügyminisztérium Rendészeti Vezetőképző- és Kutatóintézet által szervezett egy napos áldozatsegítő szakmai tréningen október 28. napján Regionális Szakmai Nap keretében került megrendezésre a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata szervezésében öt megye: Bács- Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Csongrád megyék Igazságügyi Szolgálatainak együttműködését, tapasztalatcseréjét erősítő konzultációs rendezvénye. A rendezvényen részt vett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának (KIMISZ) Főigazgatója, Dr. Kunfalvi Zoltán és munkatársai, akiket B. Nagy László, a Csongrád Megyei Kormányhivatalt vezető Kormánymegbízott, Dr. Polner Eörs Főigazgató, és Dr. Vas Márton Zsolt a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának igazgatója fogadott Szegeden. Az értekezletek, esetmegbeszélések két helyszínen, a Kormányhivatal Rákóczi tér 1. szám alatti épületében, és az Igazságügyi Szolgálat székhelyén, a Tisza Lajos krt szám alatti Belvedere házban zajlottak négy különböző programmal. A Kormányhivatal épületében párhuzamosan zajlott Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetői, a KIMISZ vezetői és a megyei igazságügyi szolgálatok igazgatóinak részvételével. A Regionális Igazgatói Értekezlet, valamint a Regionális mediációs értekezlet, ahol mediációs tevékenységről szóló előadások hangzottak el, majd szakmai tapasztalataikat osztották meg egymással az öt megye szakemberei Kovács Krisztina, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának mentor mediátora vezetésével. A Belvedere házban az Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztályának vezetője, Dr. Morvai Márta várta a szakterületen dolgozó KIMISZ, a megyei osztályvezetők és ügyintézők észrevételeit, tapasztalatait a 211. évi III. negyedévi régiós esetmegbeszélés keretében. Ezzel párhuzamosan zajlott a Jogi Segítségnyújtó Osztály vezetője, Dr. Festő-Szabó Judit által koordinált, a jogi segítségnyújtás területén dolgozó vezetők és ügyintéző kormánytisztviselők szintén kibővített regionális esetmegbeszélése is. 16

17 Az országban először került sor ilyen nagyszabású rendezvényre Kormányhivatalba integrált szakigazgatási szerv: az Igazságügyi Szolgálat, a Kormányhivatal és szakmai irányító szervezet, a KIMISZ együttes szervezésében és részvételével, amely bizonyítja, hogy az együttgondolkodás mind magas vezetői szinten, mind ügyintézői szinten megerősíti a szakmai, szervezeti együttműködést november 23-án került megrendezésre a Pártfogás napja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára, Dr. Répássy Róbert védnöksége alatt Dr. Kunfalvi Zoltán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata vezetésével, ahol a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatát Dr. Vas Márton Zsolt igazgató és Kovács Krisztina mentor-mediátor képviselte. A rendezvény célja az új büntetőpolitikai irányok és a pártfogó felügyeleti szakterület jövőjének áttekintése volt. A szakmai programot megtisztelte jelenlétével Dr. Cseh Georgina (KIMISZ főosztályvezető), Dr. Miskolczi Barna (KIM Büntetőjogi Kodifikációs Főosztály főosztályvezető), Csóti András (Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága - bv. vezérőrnagy, bv. főtanácsos), valamint Dr. Ligeti Miklós (BM Koordinációs és Statisztikai Osztálya osztályvezető, főosztályvezető-helyettes). 1.1 PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG A Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata elkötelezett a szakmai munka minőségének javításában, és érdekelt a rendelkezésre álló pályázati források minél sokrétűbb felhasználásában, valamennyi szakterület tekintetében, akár önállóan, akár együttműködő partnerként. A 211. év során az alábbi pályázatokban vettünk részt: I. Pártfogó felügyelői szakterület A pályázat megnevezése: IFJ-GY-11A Pályázó: SZITI Egyesület - Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda A projekt címe: Segítünk a pályaválasztásban A projekt célja: A pályaválasztás előtt álló korosztály döntésének megalapozott előkészítése, abban való segítés, szociális készségek fejlesztése. Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata státusa a pályázatban: Együttműködő partner A Szolgálat feladata a projektben: Aktív szerepet vállal a program előkészítésében, lebonyolításában, értékelésében és az utómunkálatokban. Részt vesz a pártfogoltak toborzásában, biztosítja részvételüket a csoportos pályaorientációs tanácsadáson és a filmklubban. Biztosítja az infrastrukturális és személyi feltételeket a filmklubhoz, részt vesz a filmklub szervezésében, lebonyolításában. Felel a program megfelelő színvonalú szakmai megvalósításáért. A projekt során használandó dokumentumokat vezeti, illetve a Megvalósító rendelkezésére bocsátja. 17

18 Igényelt támogatás: 8..- Ft A pályázat elbírálás alatt áll. II. Pártfogó felügyelői szakterület A pályázat megnevezése: IFJ-GY-11A Pályázó: SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház A projekt célja: Pályázati programunk megvalósításával szeretnénk azon előítéleteket csökkenteni, amelyek a bűncselekményt elkövetett vagy valamilyen okból a gyermekjóléti ellátórendszerbe bekerült fiatalkorúak, és a probléma nélküli fiatalok között fennállnak. Szeretnénk elhitetni a megbotlott fiatalokkal azt, hogy helyük van a normál közösségben, nincs nagy szakadék közöttük, képesek ugyanazokat a feladatokat ugyanolyan jól megcsinálni, mint kortársaik. Hasonló korosztályú, de mégis eltérő családi hátterű, problémás, és nem problémás fiatalok csoportjait kívánjuk integrálni egy közös cél megvalósítása érdekében. Csoportfoglalkozás keretén belül mindkét célcsoportot fel kívánjuk készíteni a feladatra. Egyéni mentorálással a célcsoport tagjainak a programban való benntartását valósítjuk meg. A feladat, amelyet a két csoport együttműködésére és közös megvalósítására vár nem más, mint hogy egy irodalmi művet, egy színdarabot betanuljanak a fiatalok, a próbák során előadhatóvá formálják, majd végül egy közösség előtt azt előadják. A célunk ezzel, túl az integráció elősegítésén az, hogy hasznos szabadidős tevékenységre ösztönözzük azokat a fiatalokat, akik bűncselekményt követtek el, vagy deviáns magatartásúak. Teret, lehetőséget, motivációt kívánunk adni számukra, hogy kipróbálhassák magukat, közelebb kerüljenek az irodalomhoz, az olvasáshoz, az önmegvalósításhoz. Meggyőződésünk, hogy a szabadidő helyes eltöltése csökkenti az újabb bűnelkövetést, a kriminalizáció veszélyét. A program megvalósításával lökést, bátorítást kívánunk a célcsoport tagjainak. Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata státusa a pályázatban: Együttműködő partner A Szolgálat feladata a projektben: Aktív szerepet vállal a program megvalósításának felvetésében, előkészítésében, lebonyolításában, értékelésében és az utómunkálatokban. Részt vesz a célcsoport kiválasztásában, motiválásában, a program keretén belül tartásában. Csoportfoglalkozások vezetését ellátja, és egyéni mentorálási feladatok végez. Biztosítja az infrastrukturális és személyi feltételeket a csoportfoglalkozáshoz. Felelős a program megfelelő színvonalú szakmai megvalósításáért. Igényelt támogatás: 9..- Ft A pályázat elbírálás alatt áll. III. Áldozatsegítő szakterület 18

19 211. októberében a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata, mint a Kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szerv közreműködésével pályázatot nyújtott be a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés című pályázati felhívására. A pályázat kódszáma: TÁMOP C-11/2. Címe: Csongrád megyei összefogás az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés érdekében. Az Áldozatsegítő Osztály feladata: Többek között az, hogy az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervek, intézmények, hatóságok az áldozatokat megillető jogokat megismerjék és érvényesítsék. Szakmai anyagokat készítsen elő. Hozzásegítse az áldozatot alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások igénybe vételéhez. Tájékoztassa az áldozatot jogairól, kötelezettségeiről, tanácsot adjon és segítséget nyújtson. Konzorciumi partnerek: Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság; Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Csongrád Megyei Szervezete. Együttműködő szervezetek: Szeged-Csanádi Egyházmegye Csongrádi Református Egyházmegye Szegedi Tudományegyetem Lakótelepi Emberek Érdekképviseleti Társulása Egyesület A pályázat célja: A területen dolgozó szakemberek, egyházak, civil szervezetek és egyéb szerveződések együttműködésének fejlesztése, kölcsönös tapasztalatcsere, hatékony támogató rendszer kiépítése és a legjobb gyakorlat elérése. A projekt fő célja az áldozattá válás megelőzése, bűnmegelőzés oktatással, felvilágosítással, illetve az áldozattá vált személyek és kapcsolati körük mielőbbi, hatékonyabb és minél szélesebb körű bevonása a civil szervezetekkel kiegészített áldozatsegítő rendszerbe. Az igényelt támogatás összege: Ft. A két éves projekt megvalósításának kezdete: 212. év június hó 1. nap. Pályázatunk elbírálás alatt áll FEGYELMI HELYZET A 211. év során sem folyamatban lévő fegyelmi eljárás-, sem újabb fegyelmi eljárás kezdeményezésére tett javaslat nem volt. 19

20 A Szolgálat kormánytisztviselői és kormányzati ügykezelői magas színvonalon, a szakmai etika és a törvényesség szem előtt tartásával végzik feladataikat, és mind munkaidőben, mind munkaidőn túl méltó módon képviselik hivatalukat STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK: Átfogó közigazgatási célkitűzések A jó állam azaz egy hatékonyabb, koordináltabb, olcsóbb, legfőképp ügyfélközpontú területi közigazgatás létrehozása a megyei kormányhivatalok létrehozatalával megkezdődött, azonban az eddigi reformok alapján további közigazgatási átalakításokat tartalmazó jogszabályokat fogad el a törvényhozás, amelyhez a szakigazgatási szerv tevékenységének igazodnia kell. E változások nyomon követése, az ezzel kapcsolatos feladatok hatékony végrehajtása és az ügyfélközpontúság növelése elsődleges feladata a szakigazgatási szervnek. Pénzügyi, szervezeti és tárgyi feltételek Tekintve, hogy a Kormánymegbízott gondoskodik a szakigazgatási szerv tekintetében a feladatellátás feltételeiről, amelyek adottá váltak az integrációnak köszönhetően, e tekintetben a legfontosabb feladat a hatékony és gyors együttműködési és végrehajtási kötelezettséget. A korszerű közigazgatás feltétele a modern és egységes technikai és informatikai háttér, ezért a KIMISZ Főigazgatója és a Kormánymegbízott által biztosított kereteken belül racionális és költségkímélő szempontokra figyelemmel törekedni kell ennek fejlesztésére, valamint a már meglévő munkavégzéshez szükséges berendezések, és egyéb eszközök lehetőség szerinti nagyobb kihasználására, és energiatakarékos üzemeltetésére. Személyi és szakmai feltételek A megfelelő szervezeti és tárgyi háttér biztosításán túl egy hivatal működésének értékét elsődlegesen az ott folyó munka, az emberi minőség határozza meg. A munka eredményességének letéteményesei elsősorban azok a kormánytisztviselők, akik hivatásuk elkötelezettjeként, legjobb tudásuk szerint: ügyfél-orientáltságukkal, elhivatottságukkal és emberségükkel, tapasztalataikkal és munkaszeretetükkel a munkavégzés általános és speciális szabályainak, és az ügyintézési határidőknek a betartásával együttműködnek a szakigazgatási szerv feladatainak végrehajtásában, továbbá szolgálják a jó állam és a modern közigazgatás kialakításának céljait, és a rájuk bízott ügyeket, az ügyfelek érdekeit. Pályázatok Valamennyi szakterület tekintetében kiemelt feladat a pályázati lehetőségek felkutatása és folyamatos nyomon követése, a pályázatok benyújtása, illetőleg - felkérés esetén - a partnerszervezetek pályázati programjaiban való részvétel. (Pl. Munkatársak továbbképzése, szakképzés az ügyfél-célcsoport számára, fiatalkorú pártfogoltak számára csoportfoglalkozás, önkéntes pszichológus bevonása az áldozatsegítésbe.) 2