1.) Lehetősége van-e több ajánlatkérőnek közösen közbeszerzési eljárás megindítására és lefolytatására?

Átírás

1 A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alkalmazásával összefüggésben hozzá érkezett nagy számú megkeresésre tekintettel, a jövőben a közbeszerzési eljárások résztvevőit a leggyakrabban feltett kérdésekben kialakított állásfoglalásai alapján összeállított kérdés-válaszokkal is segíteni kívánja. Az állásfoglalások tartalmával kapcsolatban előzetesen megjegyzésre kívánkozik, hogy a Közbeszerzések Tanácsának a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörébe nem tartozik bele az egyedi ügyekben való állásfoglalás, így kizárólag általános jellegű vélemény kialakítására van lehetősége. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. alkalmazásával, illetve mellőzésével összefüggő valamennyi döntés mindenkor az ajánlatkérő joga és felelőssége, továbbá, hogy a megkeresésekből válogatott és közreadott, szakmai álláspontot tartalmazó állásfoglalások nem tekinthetőek a jogalkotásról szóló évi XI. törvényben szabályozott jogi iránymutatásnak, a bennük megfogalmazott véleménynek jogi ereje, kötelező tartalma nincs. 1.) Lehetősége van-e több ajánlatkérőnek közösen közbeszerzési eljárás megindítására és lefolytatására? A Kbt. nem tartalmaz olyan kifejezett rendelkezést, amely kimondaná, hogy a közbeszerzési eljárásban kizárólag egy szervezet jelenhet meg ajánlatkérői pozícióban. Így alapvetően a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó (vagyis ajánlatkérőnek minősülő) szervezetek joga annak eldöntése, hogy beszerzési igényük kielégítése céljából önállóan, vagy jellemzően célszerűségi, gazdasági megfontolásból más, ugyancsak ajánlatkérőnek minősülő, hasonló beszerzési igényű szervezetekkel együtt kívánnak-e közbeszerzési eljárást lefolytatni. Megjegyzendő, hogy a klasszikus ajánlatkérőknek, illetve a közszolgáltató ajánlatkérőknek a Kbt. eltérő fejezete szerinti beszerzéseik tekintetében nincsen lehetőségük ugyanazon közbeszerzési eljárásban az együttes eljárásra. Az ajánlatkérő döntésétől függ, hogy amennyiben más, ajánlatkérőnek minősülő szervezetekkel együtt kívánnak közbeszerzési eljárást lefolytatni, abban az esetben az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek között létrejött megállapodásban rögzítettek szerint maguk közül valamely szervezetet (gesztort) felhatalmazzák arra, hogy nevükben a megbízásukból eljárjon, vagy valamennyien ajánlatkérői pozícióban kívánnak-e megjelenni. Az elsőként említett esetben szükséges annak rögzítése is, hogy a kijelölt ajánlatkérő más ajánlatkérők nevében folytatja le a közbeszerzési eljárást.

2 2 Mivel a Kbt. nem tesz különbséget az egyes eljárási szabályok között a tekintetben, hogy adott eljárásban egy vagy több szervezet jelenik-e meg ajánlatkérői pozícióban, így az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek által a fentiekben említett két lehetőség közül bármelyik választásával lefolytatott közbeszerzési eljárásnak minden tekintetben meg kell felelnie a Kbt. rendelkezéseinek. Mivel egy eljárás keretében kerül sor a beszerzés megrendelésére abban az esetben is, ha több ajánlatkérő ír ki együttesen közbeszerzési eljárást, így eljárási cselekményeik összehangolására fokozott figyelmet kell fordítaniuk. Fentiek alapján a Kbt.-ben az ajánlatkérőt illető jogok, illetőleg az ajánlatkérőt terhelő kötelezettségek, valamint az ajánlatkérő által ellátandó feladatok (különös tekintettel a közbeszerzési szabályzat elkészítésére, a felelősségi rend elkészítésére, a bírálóbizottság felállítására, az összeférhetetlenség vizsgálatára, az ajánlatok elbírálására, szakvélemény elkészítésére, eljárást lezáró döntés meghozatalára stb. vonatkozó rendelkezésekre) tekintetében az alábbiak irányadók: amennyiben az eljárásnak egy ajánlatkérője van, ezen szervezetet egyszemélyben megilletik a Kbt.-ben meghatározott jogok és terhelik a Kbt.- ben meghatározott kötelezettségek, valamint ugyancsak ezen szervezet kötelezettsége a Kbt.-ben meghatározott feladatok teljesítése is; amennyiben pedig több ajánlatkérője van egy adott eljárásnak, az ajánlatkérőként megjelenő valamennyi szervezetet megilletik a Kbt.-ben meghatározott jogok és terhelik a Kbt.-ben meghatározott kötelezettségek, valamint valamennyi szervezet kötelezettsége a Kbt.-ben meghatározott feladatok teljesítése is. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérőket a Kbt.-ben meghatározott jogok és kötelezettségek önállóan megilletik, így amennyiben közösen folytatnak le egy eljárást beszerzési igényeikre, úgy a közbeszerzési szabályzat megalkotásának módja, felelősségi rend tartalma, a bírálóbizottság tényleges összetétele, eljárása, a döntési mechanizmus, a közbeszerzési eljárás lebonyolításának technikai feltételei stb. tárgyában az ajánlatkérő szervezeteknek ügyelniük kell a Kbt. és az adott szervezet működésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseire figyelemmel eljárási cselekményeik összehangolására is. 2.) Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban) felmerülő, még beszerzendő tárgyakra melyeket az ajánlatkérő nem vett, vagy nem tudott figyelembe venni az egybeszámított érték szerint irányadó eljárásrendben kell a közbeszerzési eljárást lefolytatni, függetlenül attól, hogy annak értéke eléri-e az adott közbeszerzési értékhatárt. A Kbt. 40. (4) bekezdése értelmében ugyanis abban az esetben, ha a becsült érték kiszámításakor a Kbt. 40. (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, a Kbt. adott fejezete szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy tizenkét hónapban még

3 3 beszerzendő tárgyaira azok értékétől függetlenül csak a Kbt.-nek adott fejezete szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni. Amennyiben az ajánlatkérő egy költségvetési évben, illetőleg tizenkét hónap alatt megkezdte egyes közbeszerzési tárgyak beszerzését (úgy, hogy a becsült érték kiszámításakor a Kbt. 40. (2) bekezdésében foglaltakat nem vette figyelembe, vagy adott esetben önhibáján kívül nem tudta figyelembe venni), az adott költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt még megvalósítandó beszerzései vonatkozásában figyelemmel kell lennie arra, hogy a már beszerzett, illetőleg a még beszerezni kívánt közbeszerzési tárgyak együttes értéke eléri-e, vagy meghaladja-e az egyszerű, a nemzeti, illetőleg a közösségi közbeszerzési értékhatárt. Amennyiben ugyanis ezen értékhatárok valamelyikét a már beszerzett, és az éppen megvalósítani kívánt beszerzés együttes értéke eléri vagy meghaladja, a Kbt. 40. (4) bekezdése szerint ajánlatkérő köteles az éppen megvalósítani kívánt beszerzése, illetőleg az ezt követő, adott éven vagy tizenkét hónapon belül megvalósítani kívánt további beszerzései vonatkozásában azok értékétől függetlenül a Kbt. azon része, illetőleg fejezete szerinti közbeszerzési eljárást lefolytatni, amely értékhatárát az ilyen beszerzések együttes becsült értéke eléri vagy meghaladja. 3.) A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? E téma kapcsán jellemzően a Kbt. 40. (2) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel vet fel kérdéseket. Az élelmiszer beszerzések tekintetében kétségkívül teljesül azon egybeszámítási kritérium, miszerint ezek rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg (Kbt. 40. (2) bekezdés c) pont), azonban a Kbt. 40. (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel megítélésére általános szabály nem adható. Ennek vizsgálata mint ahogy a Kbt. 40. (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételé is az ajánlatkérő feladata. A 40. (2) bekezdés b) pontja azt a feltételt támasztja az egybeszámítandó beszerzésekkel kapcsolatban, hogy azok beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni. Hangsúlyozni kell, hogy ez elvi lehetőség; azaz abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy van-e reális esély az egybeszámítandó beszerzések egy ajánlattevővel, egy szerződés keretében történő teljesítésére. Meg kell jegyezni továbbá, hogy e feltétel teljesülése természetesen nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérők kötelesek lennének adott esetben az összes élelmiszer-beszerzés teljesítésére képes egyetlen ajánlattevővel szerződni, különös tekintettel arra is, hogy nem jelenti a közbeszerzési törvény megkerülését, ha az egybeszámítandó beszerzésekre több eljárás keretében kerül sor. Másfelől az egybeszámítandó beszerzések körének meghatározása nyilvánvalóan nem irányulhat a Kbt. megkerülésére. Azaz hangsúlyozottan az ajánlatkérő feladata, hogy

4 4 piacfelmérés keretében tájékozódjon abban a kérdésben, hogy a beszerzéssel érintett piacon milyen jellegű az ajánlattevők összetétele. Előzőek alapján kiemeljük, hogy a Kbt. 40. (2) bekezdésének b) pontja szerinti egybeszámítási kritérium fennállása tekintetében minden esetben a potenciális ajánlattevői kör és a beszerzéssel érintett piac sajátosságainak ismeretében adható megalapozott válasz. Az egybeszámítási szabályokat tilos a Kbt. megkerülésének céljával alkalmazni (Kbt. 40. (1) bekezdés). 4.) Hogyan kell kezelni a Kbt. 40. (2) bekezdésének a) pontjában foglalt egybeszámítási szempontot; vagyis az egy költségvetési évben, vagy tizenkét hónap alatt megvalósuló beszerzések szempontját? A Kbt. 40. (2) bekezdésének a) pontja értelmében az ajánlatkérőnek mindazon azonos típusú beszerzéseinek értékét kell egybeszámítania, amelyek túl azon, hogy azok tekintetében a Kbt. 40. (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltak is fennállnak beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt (37. (1) bekezdése) kerül sor (a 39. (1) bekezdése szerinti eset kivételével). Az egybeszámítási feltételek együttes fennállását főszabály szerint azon beszerzések vonatkozásában kell megvizsgálni, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor. E főszabály alól két kivétel van: - A Kbt. 39. (1) bekezdése szerinti beszerzések. A több év alatt megvalósuló építési beruházások esetén ugyanis a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell a becsült érték számításakor figyelembe venni. - A Kbt. 37. (1) bekezdése szerinti beszerzések. Tekintettel arra, hogy nem lehetséges minden beszerzés esetén a beszerzések sajátos jellege folytán pontosan meghatározni annak becsült értékét, a Kbt ai a becsült érték meghatározása vonatkozásában különböző vélelmeket állítanak fel. Ilyen vélelmet állít fel a Kbt. 37. (1) bekezdése is a rendszeresen, illetőleg időszakonként visszatérően kötött árubeszerzésre vagy a szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződések vonatkozásában. E beszerzések esetében a becsült érték kiszámítása az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás alapul vételével, és ezen összegnek a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással történő módosításával kerülhet megállapításra; vagy az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatást kell becsült értéknek tekinteni.

5 5 A Kbt január 15-ei módosítása (Kbt. 35. (2) bekezdésének utolsó mondata) egyértelművé tette, hogy a 40. (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében a közbeszerzés megkezdésének időpontja irányadó, így a beszerzések egybeszámítását ezen időpont figyelembe vételével kell elvégezni. A közbeszerzés megkezdésén pedig a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az egyszerűsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg a 125. (2) bekezdésének c) pontja (135. ) és a 147. (5) bekezdése szerinti eljárásban a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. 5.) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő korábban rendszerint adott helyi vállalkozótól szerzett be bizonyos terméket és a környéken nincsen más akitől beszerezhetné azokat, egybe kell-e számítania egyéb beszerzéseivel? A Kbt. 40. (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek egybe kell számítania mindazon azonos típusú beszerzéseinek értékét (tehát például az árubeszerzést az árubeszerzéssel, a szolgáltatás megrendelést a szolgáltatás megrendeléssel), amelyek beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt (37. (1) bekezdése) kerül sor (a 39. (1) bekezdése szerinti eset kivételével), és beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. Az egybeszámítási kötelezettséget kizárólag e három feltétel együttes fennállása alapozza meg, egyéb kritérium az egybeszámítás megítélésénél nem bír jelentőséggel. (Ez azt is jelenti egyben, bármely fenti feltétel hiánya esetén az ajánlatkérő nem köteles az azonos típusú beszerzéseit egybeszámítani a becsült érték meghatározása során.) Amennyiben a Kbt. 40. (2) bekezdése szerinti feltételek együttesen fennállnak, az egybeszámítási szabályok mellőzésére nincsen mód azon az alapon, hogy a megvalósítani kívánt beszerzések földrajzilag egymástól eltérő helyen realizálódnak, vagy földrajzilag eltérő helyszínekhez kapcsolódnak, illetőleg, hogy az ajánlatkérő közvetlen földrajzi környezetében milyen az ajánlattevők összetétele. 6.) Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. (2) bekezdésének c) pontja szerinti egybeszámítási feltételt? A Kbt. 40. (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott jellemzők így egyrészről a rendeltetés azonossága vagy hasonlósága, másrészről a felhasználás egymással való összefüggése legalább valamelyikének kell fennállnia az egybeszámítási feltételek ezen szempontjának teljesüléséhez. Azaz a rendeltetés azonossága vagy hasonlósága is, és a

6 6 felhasználás egymással való összefüggése is önmagában megalapozza a kérdéses részszempont teljesülését. Megjegyezzük, míg az a) és b) pontban foglaltak jellemzően objektív alapú kategóriák, addig a c) pontban meghatározott követelmény teljesülését a használt fogalmak hétköznapi jelentését alapul véve célszerű megítélni. 7.) Ha az ajánlatkérő különböző beszerzéseit köteles egybeszámítani, akkor egy közbeszerzési eljárásban is köteles azokat megrendelni? Az egybeszámítási kötelezettség fennállása nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő köteles egy közbeszerzési eljárásban megvalósítani az egybeszámított értékű beszerzéseket. Az ajánlatkérőnek a Kbt. 40. (3) bekezdése értelmében módja van arra, hogy azokat külön-külön eljárásban szerezze be. E szakasz szerint ugyanis, ha a Kbt. 40. (2) bekezdése alapján, több egyenként a közösségi értékhatárt el nem érő értékű beszerzési tárgy együttes értéke miatt a Kbt. adott fejezete szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül a törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több az egybeszámított érték szerinti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásban szerzik be. 8.) Önálló ajánlatkérőnek minősülő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv beszerzéseit egybe kell-e számítani a felügyeleti szervének beszerzéseivel? Az ajánlatkérőnek minősülő szervezeteknek a Kbt. szempontjából külön kell meghatározniuk, illetőleg az egybeszámítási kötelezettség szempontjából figyelembe venniük a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzéseiket. Amennyiben tehát a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, az adott szervezet a saját beszerzései vonatkozásában köteles vizsgálni azoknak Kbt. tárgyi hatálya alá tartozását, illetve a Kbt a szerinti egybeszámítási feltételek fennállását. A beszerzések becsült értékének megállapítását, illetőleg az egybeszámítási szabályok alkalmazását minden esetben az adott ajánlatkérő vonatkozásában, az általa megvalósított beszerzések tekintetében kell megvizsgálni. A Kbt. szempontjából az egybeszámításra vonatkozó rendelkezéseket mint ahogy a törvény alkalmazásának kötelezettségét, és a beszerzés becsült érték meghatározását is ajánlatkérőnként kell vizsgálni. Erre tekintettel főszabály szerint nem kell egybeszámítani az önálló ajánlatkérőnek minősülő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv beszerzéseit más ajánlatkérő akár a felügyeleti szerve beszerzéseivel. Természetesen más megítélés alá esik, ha a felügyeleti szerv jár el ajánlatkérőként és valósítja meg a költségvetési szervei beszerzését.

7 7 9.) Az ajánlattevőknek lehetőségük van-e betekinteni a nyertes ajánlattevő ajánlatába? A Kbt. 1. (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban ideértve a szerződés megkötését is az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A Kbt. több helyen tartalmaz arra vonatkozó előírásokat, hogy az ajánlatkérőnek a beérkezett ajánlatokkal különösen a nyertes ajánlattal kapcsolatban milyen tájékoztatási kötelezettségei vannak. Eszerint az ajánlatkérő adott eljárásáról köteles írásbeli összegezést készíteni, amelynek tartalmát az eredményhirdetésen ismertetni kell, továbbá azt az ajánlattevőknek át is kell adni, illetve részükre meg kell küldeni. Az eljárás eredményéről az ajánlatkérőnek az erről szóló tájékoztató hirdetmény keretében szintén informálnia kell a nyilvánosságot. A Kbt. 99. (1) bekezdése rögzíti, hogy az eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjével kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ugyanezen szakasz (4) bekezdésére tekintettel a szerződés a 73. (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. (3) bekezdésével nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. Így adott esetben, amennyiben a szerződés mellékletét képezi a nyertes ajánlattevő ajánlata, úgy annak tartalma nyilvános. Fentiek alól kivételt jelent a szerződésnek a Kbt. 73. (1) bekezdésében foglaltak szerint az ajánlattevő ajánlatában kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben közölt üzleti titokkal érintett része, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a Kbt. 96. (3) bekezdésével. Előzőeken túl a Kbt a külön szól az ajánlatkérőnek a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatos kifejezett tájékoztatási kötelezettségéről. Ez alapján az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. ). Ez alapján az ajánlatkérő köteles tehát választ adni az érvényes ajánlatot tevő által felvetett kérdésekre az említett körben. Előzőeken túl még egy ponton merül fel a nyertes ajánlatba való betekintés lehetősége. Amennyiben az adott közbeszerzési eljárással összefüggésben a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás indul, az eljárás kezdeményezője, az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője a jogorvoslati eljárás során külön engedély nélkül bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba így a nyertes ajánlattevő ajánlatába is, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet a Kbt (1) bekezdése értelmében. E jog korlátozásának üzleti titok

8 8 védelmére hivatkozással a Kbt (2) bekezdésében foglaltak szerint van helye. Speciális szabályok vonatkoznak az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot tartalmazó iratba, továbbá törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba való betekintésre (Kbt (4) bekezdés). Előzőeken kívüli személyek a jogorvoslati eljárás keretében akkor tekinthetnek be a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, illetőleg készíthetnek azokról másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik a titokvédelmi szabályokba. Egyébként a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges (Kbt (3) bekezdés). Fentiek szerinti iratbetekintési jog azonban kizárólag a folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során áll fenn, a Kbt ában meghatározott körben. Felsorolt rendelkezéseken túl azonban a Kbt. nem tartalmaz arra vonatkozó előírást, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kellene a nyertes ajánlatba való betekintést. 10.) A közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben felmerülő közérdekű adatokkal kapcsolatban az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia? Az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárásaik során nem kizárólag a Kbt.-re, hanem egyéb jogszabályok rendelkezéseire is figyelemmel kell lenniük. Így figyelemmel kell lenniük a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Adatvédelmi törvény) rendelkezéseire is. Az Adatvédelmi törvény 19. (1) bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Ennek érdekében lehetővé kell tennie, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse (az Adatvédelmi törvény 19. (3) bekezdésében fogalt kivételekkel). A közérdekű adat megismerése iránt bárki szóban, írásban vagy elektronikus úton igényt nyújthat be (Adatvédelmi törvény 20. (1) bekezdés). A Kbt. 99. (4) bekezdése szerint a szerződés a 73. (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. (3) bekezdésével nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. Az Adatvédelmi törvény 20. (2) bekezdése azt is rögzíti, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül eleget tesz. Az adatokat tartalmazó

9 9 dokumentumról vagy dokumentumrészről annak tárolási módjától függetlenül költségtérítés ellenében az igénylő másolatot kaphat az Adatvédelmi törvény 20. (3)-(7) bekezdéseiben meghatározottak szerint. 11.) Hogyan érvényesítheti az ajánlattevő az üzleti titokhoz fűződő érdekeit a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben? A közbeszerzési eljárásokban a főszabály a nyilvánosság. Szűk körben azonban felmerülhet az üzleti titok védelmének méltányolható szempontja is. A Kbt a e szempontot kívánja érvényre juttatni, oly módon azonban, hogy biztosított legyen továbbra is az az általános elv, amely szerint a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja. A Kbt. nem alkot önálló, a törvény alkalmazása szempontjából irányadó üzleti titok fogalmat, hanem a Ptk.-ra utal vissza (Kbt pont). A Ptk ának (2) bekezdése értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Ugyanezen (3) bekezdése azt is egyértelművé teszi, hogy nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. A Kbt a értelmében az ajánlattevő az ajánlatában kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő azonban ebben a körben nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.

10 10 Előzőek szerint az ajánlattevőnek csak az ajánlat elkészítése során van lehetősége megtiltani bizonyos adatok nyilvánosságra hozatalát, mégpedig meghatározott formai követelmények betartásával kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben kell közölni az üzleti titkot. Előzőekből következik, hogy erre az ajánlat benyújtását követően már nincsen lehetőség. A közbeszerzési eljárás eredményhirdetésével összefüggésben az ajánlatkérő által kötelezően ismertetendő adatok kapcsán a Kbt. 96. (3) bekezdése külön nevesíti annak kötelezettségét, hogy az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a Kbt. 73. (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során döntése meghozatalával összefüggésben az ajánlatkérő figyelembe vett. E rendelkezés a közpénzfelhasználás ellenőrizhetősége és nyilvánossága érdekében az üzleti titokra hivatkozással nyilvánosságra nem hozható adatok körét szűkíti. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokban a Kbt (1) bekezdésében biztosított iratbetekintési jog összeütközésbe kerülhet más ügyfelek, illetve az eljárás egyéb résztvevőinek az üzleti titok védelméhez fűződő jogával. Ezért a törvény kimondja, hogy az ajánlatkérő, illetve az ajánlattevő az üzleti titok védelmére való hivatkozással kérheti az iratbetekintési jog kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak, megismerésük hiánya nem akadályozza az ellenérdekű ügyfelet jogorvoslati jogának gyakorlásában, ugyanakkor az iratok vagy adatok mások általi megismerése aránytalanul súlyosan sértené az ügyfél üzleti érdekeit (Kbt (1) és (2) bekezdés). Ha a Döntőbizottság a kérelemnek helyt ad, egyúttal kötelezheti az ilyen kérelem előterjesztőjét olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. Ezáltal az iratbetekintési jog sem szenved sérelmet. A határozat ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az az érdemi határozat ellen benyújtott keresetben támadható.