AZ OKTATÁSI ÁGAZAT HELYZETE, LEHETŐSÉGEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ OKTATÁSI ÁGAZAT HELYZETE, LEHETŐSÉGEI"

Átírás

1 AZ OKTATÁSI ÁGAZAT HELYZETE, A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD LEHETŐSÉGEI Tényfeltáró tanulmány A tanulmány a HU Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése c. projekt keretében készült. Szerzők: Árok Antal SZEF (közoktatás) Mayer György ÉSZT (felsőoktatás)

2 2 BEVEZETÉS Az oktatási ágazat főbb jellemzői Az oktatás a magyarországi közszféra legnagyobb ágazata. A munkavállalók számát tekintve a versenyszférában sincs nagyobb ágazat. Magában foglalja az alábbi TEÁOR-számmal jelzett területeket: Alapfokú oktatás Óvodai nevelés és iskolaelőkészítés 80.2 Középfokú oktatás, benne a szakképzéssel 80.3 Felsőfokú oktatás 80.4 Felnőtt- és egyéb oktatás Szociális ellátás területéről a gyermekotthonok, gyermek-és ifjúságvédelem Diákotthoni, kollégiumi ellátás E területek központi irányításával kapcsolatos feladatait jórészt az Oktatási Minisztérium (1998 előtt Művelődési és Közoktatási Minisztérium) látja el. A gyermek- és ifjúságvédelem területén a Szociális és Családügyi Minisztérium az illetékes előtt a szakképzés melyet tanulmányunkban a közoktatás részeként mutatunk be a Munkaügyi Minisztérium felügyeletével dolgozott. Korábban a felsőoktatási intézmények irányítása sem volt egységes. Az agrár- és orvosegészségügyi felsőoktatási intézmények az adott szaktárcához tartoztak. Jelenleg valamennyi intézmény az Oktatási Minisztérium szakmai felügyeletével működik. Amíg az elmúlt időszakban az ágazat szakmai irányítása egységesült, a jogi szabályozás differenciálódott. Korábban ugyanis egységes oktatási törvény szabályozta e területet ban azonban önálló törvényeket alkotott az Országgyűlés: évi LXXVI. törvény a szakképzésről (Szt.) évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) évi LXXX. törvény a felsőoktatásról (Ft.) évi XXI. törvény a gyermekek védelméről A kilencvenes évek elején az oktatási ágazat munkajogi szabályozása is differenciálódott. A korábban egységes munkajogot a közszférában, az állami, önkormányzati szervezetek által fenntartott intézményekben, a munkáltató jellegéhez és a közfeladatot ellátó munkavállalás sajátosságaihoz igazított munkajogi szabályok váltották fel: évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről (Mt.) évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) Majd ezt követően az egyes ágazatok, alágazatok sajátosságait figyelembe vevő végrehajtási rendeletek is megszülettek. A 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közoktatásra, a 15/1992. (XI. 12.) OM rendelet és a 33/2000. (XII. 26.) OM rendelet a felsőoktatásra, a 257/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet pedig a gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozik. Az oktatási ágazat munkavállalóinak zöme (95%-a) a Kjt. hatálya alá tartozó közalkalmazott, tehát államiönkormányzati intézményben dolgozik. Az egyházi és alapítványi intézmények alkalmazottai az Mt. hatálya alá tartoznak. A Kjt. azonban nem fogja át a közalkalmazotti jogviszony valamennyi kérdését, hanem csak azokat az előírásokat tartalmazza, melyek e jogviszony jellegéből következően az Mt. szabályaitól eltérő megoldásokat igényelnek. Ezért a Munka törvénykönyve előírásait általában a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazni kell. Ráadásul a szakmai törvények is tartalmaznak a pedagógus, oktatói jogviszonyt, valamint a társadalmi párbeszédet is érintő kérdéseket. Ez a sokrétű és helyenként nehezen áttekinthető munkajogi szabályozás a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt megnehezíti a jogalkalmazást, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára, sőt, időnként az érdekegyeztetésben is zavart kelt. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a közoktatásban az évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról is számos munkáltatói jellegű feladatkört, lehetőséget szabályoz, korlátoz (pl. a kollektív szerződés finanszírozási feltételeit).

3 3 A közoktatás és a felsőoktatás főbb adatai a fenntartók szerint (2000) Fenntartó Megnevezés önkormányzati központi (állami) ktsgv. egyházi alapítványi, egyéb ped ped ped intézm. tanulók ped. intézm. tanulók intézm. tanulók intézm. tanulók okt./kut. okt./kut. okt./kut. Óvoda Általános iskola Szak- és szakmunkásképző Középiskola Felsőoktatás Összesen Forrás: KSH, OM A közoktatásban dolgozó főállású pedagógusok létszáma: fő Egyetemi, főiskolai oktatók létszáma: fő Technikai és adminisztratív alkalmazottak létszáma a közoktatásban: fő a felsőoktatásban: fő Az oktatási ágazat összes alkalmazottainak száma: fő A számadatok jól demonstrálják az oktatási ágazat jelentőségét. Több mint háromszázezer munkavállaló dolgozik, és mintegy kétmillió gyermek, illetve fiatal tanul a magyarországi nevelés-oktatási intézményekben. Tehát a szülőket nem számítva majdnem minden negyedik magyar állampolgár közvetlenül érintett az oktatás által. Az ágazatban közoktatási és 65 felsőoktatási intézmény működik. A közoktatási intézmények döntő többsége (91%-a) önkormányzati tulajdonban, illetve fenntartásban működik. A központi költségvetési intézmények aránya 1,1%, az egyháziaké 3,6%, az alapítványi és egyéb közoktatási intézményeké pedig 4,3%. A foglalkoztatottak aránya is hasonló módon oszlik meg. Az egyetemek, főiskolák esetében eltérő arányokkal találkozunk: 46% a központi költségvetési (állami), 40% egyházi, 14% pedig alapítványi és egyéb fenntartású intézmény. A foglalkoztatottak esetében ettől jelentősen eltérnek az arányok: 76% állami, 16% egyházi, 8% alapítványi felsőoktatási intézményben dolgozik. Mindez azt jelzi, hogy a legnagyobb egyetemek, a legtöbb alkalmazottal és hallgatóval működő intézmények állami fenntartásúak. Külföldi, nemzetközi érdekeltségű intézmények száma a közoktatásban elenyésző. Néhány alapítványi fenntartású általános és középiskola sorolható ebbe a kategóriába. A felsőoktatás területén három intézmény fenntartásában van külföldi érdekeltség. Az oktatási ágazatban jellemzően a magyar szakszervezeti pluralizmusra több mint harminc szakszervezet (munkavállalói szervezet) működik. Legalábbis a legutóbbi (1998. évi) közalkalmazotti tanácsi választásokon ennyi munkavállalói érdekvédelmi szervezet állított jelöltet. Országos reprezentativitást (legalább 10%-os támogatást) azonban csak néhány szakszervezet szerzett. A közoktatásban a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szavazatok 52,54%-át szerezte meg. A többi az öt százalékot sem érte el. A felsőoktatásban a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) a szavazatok 45,4%-át szerezte meg, az Orvosegyetemek Szakszervezeteinek Szövetsége (OSZSZ) pedig 31,3%-os támogatást kapott. A többi 10% alatt maradt. (Az ágazatban jelenlévő szakszervezetek részletes jellemzését alágazatok szerint lásd a Munkaügyi kapcsolatok szereplői fejezetben.) Valódi munkaadói szervezetek sem a köz-, sem a felsőoktatásban nincsenek. Az oktatási ágazat két alágazata a közoktatás és a felsőoktatás intézményi struktúráját, fenntartását, finanszírozását, érdekegyeztetési rendszerét tekintve is jelentősen különbözik. Ezért a két területet külön-külön mutatjuk be, a közoktatásban szerepeltetve a szakképzést is.

4 1. Az ágazat jellege, struktúrája 1.1. Intézményrendszer, létszámok, arányok 4 KÖZOKTATÁS A közoktatási alágazathoz tartozó intézmények az óvodák, az általános iskolák, a szak- és szakmunkásképző iskolák, a középiskolák és a gyógypedagógiai intézmények. E területhez tartozik természetesen a nevelőotthoni, gyermek- és ifjúságvédelmi, diákotthoni, kollégiumi intézményhálózat is. Ez utóbbiak adatai az életkornak, illetve az oktatás-nevelés jellegének megfelelő intézménytípushoz sorolódnak. Az alágazat munkavállalóinak jelenlegi összlétszáma fő. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 63,7%. A magyar közoktatásban dolgozó pedagógusok létszáma a XX. század utolsó évtizedében ről (1990/91-es tanév) re (1999/2000-es tanév), 2,3%-kal csökkent. Ugyanebben az időszakban a tanulólétszám 9,6%-kal, ról ra csökkent. Miközben az óvodában az egy pedagógusra jutó óvodás nem változott (11,6), az általános iskolában az egy pedagógusra jutó tanulók száma 12,5-ről 11,6-ra, a középiskolában pedig 12,7-ről 12,0-ra csökkent. A csoportlétszámok alakulásánál is hasonló a helyzet. Az óvodai csoportok létszáma alig változott (24,4-23,8). Az általános iskolákban és a szakképzésben közel 2 fővel, középiskolákban 3 fővel csökkentek az osztálylétszámok. A gyógypedagógiai intézményekben viszont 11,3-ról 11,7-re növekedtek. E változások pénzügyi szempontból rontották a magyar közoktatás helyzetét, hiszen az egy tanulóra vetített költség a kisebb csoportlétszámok, valamint a tanuló-pedagógus arány változása miatt nagyobb lett. A magyarországi település- és intézményhálózat, a nagy számban található kistelepülések és kisiskolák, az intenzív oktatási módszerek által igényelt csoportbontások is mind-mind a pénzügyileg "kedvező" arányok kialakulása ellen hatnak. Tehát a tanulólétszám csökkenése nemcsak társadalmi, demográfiai összefüggései miatt jelentett problémát, hanem oktatásfinanszírozási szempontból is. A központi költségvetési forrásokat ugyanis gyermeklétszám (fejkvóta) alapján kapják meg az iskolafenntartók. Ezért a kilencvenes években nemcsak az infláció, a szakmai szempontokat mellőző költségvetési döntések, hanem a tanulólétszám csökkenése, majd alacsony szinten való stagnálása is jelentős forrásokat vont ki a közoktatásból. Így a létszámváltozások következtében lehetséges pedagógiai, szakmai előnyök nem vagy alig érvényesülhettek. Óvodában felsőf. képesítéssel középfokú képesítéssel képesítés nélkül Általános iskolában tanítói képesítés tanári képesítés képesítés nélkül Pedagóguslétszám (fő- és részfoglalkozásúak), képesítés Intézmény/ped. képesítés 1990 % 2000 % , , , , , , , ,8 Szak- és szakmunkásképző iskolában pedagógiai képesítéssel szakoktató ped. kép. szakokt.ped. kép. nélkül Középiskolában középisk. tanári kép. Gyógypedagógiai intézményben gyógypedagógiai kép ,5 39,2 58,0 2,8 7,7 33,1 37,2 29,7 13,8 72,2 3,7 64, ,1 43,6 53,8 2,6 5,1 43,5 38,6 17,9 19,9 69,5 4,5 58,4

5 5 Összes pedagógus , ,0 Forrás: KSH Tanulói létszám (ezer fő) Megnevezés 1990 % 2000 % Óvodás gyermek , ,5 Alapfokú oktatásban tanuló , ,2 Szak- és szakmunkásképző , ,2 Középfokú oktatásban tanuló , ,6 Gyógypedagógiai intézmény 39 1, ,5 Összesen , ,0 Pedagógusok, tanulók, osztályok Tanuló/pedagógus Csoportlétszám Intézmény Óvoda 11,6 11,6 24,4 23,8 Ált. isk. 12,5 11,6 23,2 21,4 Szak- és szakmunk.isk. 17,3 14,0 29,1 27,3 Középiskola 12,7 12,0 30,9 28,1 Gyógyped. intézmény 6,4 6,2 11,3 11,7 Forrás: KSH Az ezredfordulón a hazai pedagógusok egyötöde óvodában, több mint fele általános iskolában, közel egyötöde középiskolában dolgozik. A kilencvenes években csökkent az óvodában, az általános iskolában és a szak- és szakmunkásképző iskolában foglalkoztatott pedagógusok száma és aránya is. Nőtt a gyógypedagógiai intézményekben, de különösen középiskolákban (9415 fővel, 13,8%-ról 19,9%-ra) dolgozó pedagógusok száma, illetve aránya. Mindezek nemcsak a gyermeklétszám-változásokkal, hanem az iskolaszerkezet átalakulásával, elsősorban a középfokú oktatás expanziójával függnek össze. Hiszen a gyermek- (tanulói) létszám csökkenése elsősorban az óvodát és az általános iskolát érintette. A demográfiai hullám (a hetvenes években született ún. második Ratkó-nemzedék) ugyan már a kilencvenes évek második felére a középiskolát is elhagyta, ám itt jelentős létszámcsökkenés nem következett be, mert időközben 40%-ról 60%-ra nőtt a középiskolai tanulók aránya a éves népességből. Az arányeltolódás részbeni "forrása" a szakiskolák és szakmunkásképző iskolák leépülése, illetve szakközépiskolává alakulása Képzettség, foglalkoztatás, férfiak nők aránya Az elmúlt évtizedben a magyar óvodapedagógusok körében jelentősen növekedett a felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya. (Lásd az előző oldali ábrát.) Amíg a kilencvenes évek elején 76,3% volt a diplomás óvónők aránya, most 93,6%, miközben a képesítés nélküliek aránya 4,9%-ról 1,8%-ra csökkent. Ők, valamint az 4,6 százaléknyi középfokú végzettségű óvónő jelentős része munkája mellett felsőfokú tanulmányokat folytat. Az általános iskolában változott a tanítók-tanárok aránya, azaz a pedagóguslétszám csökkenése nagyobb mértékű volt a tanárok, mint a tanítók körében. Változatlanul 2% fölött van a képesítés nélküliek aránya. (Nyilván olyan kollégákról van szó, akik már megkezdték tanulmányaikat valamelyik pedagógusképző intézményben, de még nem fejezték be.) A szak- és szakmunkásképző iskolákban csökkent, de még mindig magas (17,9%) a pedagógusképesítéssel nem rendelkező szakoktató. A középfokú oktatás expanziójával összefüggő változások következtek be a középiskolákban. Egy évtized alatt 41%-kal nőtt a középiskolákban tanító pedagógusok száma, miközben a középiskolai tanári képesítéssel rendelkezők aránya 72,2%-ról 69,5%-ra csökkent. Az okok közé sorolhatjuk a 6 és 8 osztályos gimnáziumok megjelenését, általános iskolák és szakmunkásképzők középiskolává

6 6 fejlesztését éppúgy, mint a pedagóguspálya elhagyását, illetve el nem kezdését. Az egyetemet végzett pedagógusok képesek ugyanis a leginkább a jobb kereseti lehetőségeket biztosító versenyágazatokban elhelyezkedni. Több ezer pedagógus dolgozik biztosítási területen, idegenforgalomban, kutatási területen, vám- és adóhivatalokban. Informatika, idegen nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia szakos tanárok gyarapítják a pályaelhagyók táborát. A közoktatás nem pedagógus alkalmazottainak közel kétharmada betanított, illetve szakmunkát végez (takarító, karbantartó, óvodai dajka stb.). Egyharmad részük ( fő) adminisztratív, ügyviteli alkalmazott. Ez utóbbiak többsége középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A regisztrált pedagógus-munkanélküliek számának alakulása aug aug aug aug aug aug aug aug aug aug aug aug. Forrás: PSZ A magyar pedagógustársadalmat a munkanélküliség nem gyötörte meg. Miközben a kilencvenes évek első felében a munkanélküliségi ráta nemzetgazdasági átlagban tartósan 10% fölött volt, a közoktatásban a nyilvántartott munkanélküli pedagógusok aránya a csúcsok idején (1995-ben és 1999-ben) is 4% alatt maradt. Az évtized során a hazai nevelési-oktatási intézményekben a tanulólétszám (gyermek) közel 10%-kal csökkent, a pedagóguslétszám csupán 2,5%-kal lett kevesebb. A munkahelyek megőrzése, a munkanélküliség alacsony szinten tartásában jelentős szerepet játszott a PSZ országos, helyi és területi érdekvédelmi tevékenysége, akciói. Hiszen a kötelező óraszámok és a tanulócsoport-létszámok emelésének kormányzati szándéka eredetileg jóval nagyobb volt. Mindez együttesen ezer pedagógust tett volna feleslegessé. A PSZ által szervezett novemberi százezres tüntetés és a decemberi egynapos sztrájk hatása ennek megakadályozása volt. Sajnálatos, hogy keresetek reálértékének jelentős csökkenését ezzel sem tudtuk megállítani. Jelentősebb arányú a létszámcsökkenés viszont a nem pedagógus (elsősorban technikai) alkalmazottak körében. Évente 4-8%-kal kevesebb technikai közalkalmazott segíti a nevelési-

7 7 oktatási intézményekben folyó munkát. Ezek a változások jelentős részben az ilyen alkalmazottaknak a közszférából a vállalkozási szférába való átcsoportosításával függnek össze. Egyre több intézmény nem saját alkalmazottal végezteti el ezeket a feladatokat (takarítás, karbantartás stb.), hanem külső cégekkel, önkormányzati jellegű vállalkozásokkal. A nevelési-oktatási intézmények pénzügyeinek vitelét egyre több városban ún. kiskincstárak végzik. A bérszámfejtés feladatait pedig a megyei (fővárosi) TÁH-ok (Területi Államháztartási Hivatalok). A pedagóguspálya elnőiesedése szorosan összefügg a társadalmi-gazdasági megbecsültséggel, a pálya által nyújtott megélhetési lehetőségekkel. Ez a folyamat a XX. század utolsó harmadában felgyorsult, és ma is intenzíven tart. Az óvodapedagógusok hagyományosan szinte kizárólag nők. Az általános iskola alsó tagozatából és a napköziből szinte eltűntek a férfiak. A felső tagozatban oktatók 80%-a, a gimnáziumi pedagógusoknak pedig kétharmada nő. Már a korábban férfiak uralta szakképző iskolákban is többségben vannak a nők. Ezt az aránytorzulást, amelynek következményei végső soron az oktató-nevelő munkára is negatív hatást gyakorolnak, tovább erősítette a nők nyugdíjkorhatárának egalizálása. Félreértés ne essék: a nők legalább olyan jó pedagógusok, mint a férfiak. A hatékony oktató-nevelő munka azonban mindkét nem arányos jelenlétét, hatását igényelné. A nemzetközi összehasonlító adatok is azt mutatják, hogy a magyar közoktatásban kialakult arányok általában nem jellemzőek a világ fejlettebb térségeiben. A nők aránya a magyarországi pedagógusok között Intézménytípus A nők aránya (%) Óvoda Általános iskola alsó tagozat 85 95,4 napközi 76 91,8 felső tagozat 69 80,8 Gimnázium 54 67,5 Szakképző iskola, 48 66,5 vegyes középiskola Forrás: PSZ 1.3. A közoktatás finanszírozása A jelenlegi finanszírozási rendszer 1989/90-ben alakult ki, s azóta strukturálisan nem változott. Gyakorlatilag az államháztartás folyamatosan hirdetett reformja a közoktatási feladatok finanszírozási rendszerét nem érintette. Pedig számtalan probléma halmozódott fel, amelyek változtatást sürgetnek. A nevelési-oktatási intézmények működési (bér- és dologi) költségének nagyobbik hányadát átlagosan mintegy 60-80%-át az állami (központi) költségvetés fedezi. Ez jórészt gyermek- (tanuló-) létszámalapú, normatív támogatás formájában jut el valamennyi intézményfenntartóhoz. Mindezt saját forrásaikból egészítik ki az önkormányzatok, egyházak, alapítványok. Ezen kívül az egyházi fenntartók és kistelepülések kiegészítő költségvetési forrásokat is kapnak. (Lásd 1. sz. melléklet.) A gyermeklétszám-alapú kettős finanszírozási rendszer számtalan problémát hordoz. Egyrészt a csökkenő létszámok miatt folyamatos tőkekivonást eredményez a közoktatásból. Másrészt a központi költségvetési normatívák emelkedése nem eredményezi feltétlenül a nagyobb oktatási ráfordítást. A növekvő állami normatíva mellett ugyanis folyamatosan kisebb az önkormányzati ráfordítás, amelynek egyik alapvető oka a települések többségének csökkenő arányú saját bevétele, a szűkülő nem oktatási célú központi költségvetési támogatása, valamint az alátervezett infláció miatti veszteség. Ezért saját forrásaikat egyre inkább

8 8 kivonják az oktatásból. Adott esetben az oktatási normatíva egy részét is más célra használják. Így a központi normatívák hiába emelkedtek az átlagnál nagyobb mértékben, az intézmények költségvetésének növekedése nem vagy alig tartott lépést az inflációval. Tehát elégtelen a jelenlegi garancia, rossz a finanszírozási rendszer, de új helyzetet csak az önkormányzati és az államháztartási törvény változtatásával lehet létrehozni. Az oktatásfinanszírozásnak egyre súlyosbodó gondja a tárgyi feltételek folyamatos romlása is. A nevelési-oktatási intézmények többségében reálértékét tekintve évek óta nem növekedtek, sőt, csökkentek a dologi kiadásokra fordítható összegek. Pedig a kormányprogram határozott ígéretet tett arra, hogy az önkormányzatokkal együttműködve gondoskodik a közoktatás feltételeinek javításáról. Az erre vonatkozó jogszabályok ugyan e ciklus végére elkészültek, ám a szükséges források továbbra sem állnak rendelkezésre. Az új taneszközjegyzék előírásának bevezetését például az eredetileg kitűzött 2001-től elhalasztották. Az elmúlt időszak jellemző folyamata az is, hogy a GDP egyre kisebb aránya kerül újraelosztásra, s ezáltal az állam a megtermelt jövedelmek egyre kisebb hányadát fordítja közkiadásokra (oktatásra, egészségügyre stb.) ben a GDP 42%-a, 2002-ben csupán 37,9%-a jut az államháztartásba és osztják újra. Miközben az EU-átlag 46%! Ezért lehetséges, hogy az oktatási ágazat államháztartáson belül ugyan javítja pozícióit (pl. az egészségügyhöz képest), miközben az egyre eredményesebb gazdaság az oktatásra relatíve egyre kevesebbet fordít, azaz a GDP egyre kisebb hányada jut erre a stratégiai területre. Mindez azt eredményezi, hogy a költségvetés (központi és önkormányzati együtt) közoktatási kiadásai csökkentek. Ennek a GDP-hez viszonyított aránya 1994-ben 5% volt, a legutóbbi időszakban viszont csak 3,6-3,8% közötti értéket mutatott. Tetézi a gondokat, hogy az önkormányzati nevelési-oktatási intézményeket befogadó épület kétötöde 55 évnél idősebb, további kétötöde éves, csak alig több mint 17%-a 20 évnél fiatalabb. Az iskolaépületek 40%-a részleges, 7%-a teljes felújítással további használatra megfelelővé tehető. Mindebből az következik, hogy iskoláink nagyobbik hányada nem felel meg a XXI. Az újraelosztás aránya a GDP százalékában, illetve annak összetétele ( ) Részarány a GDP-ből (%) Egyéb Államadósság Közlek. és távközl. Társ.bizt., jóléti szolg. Egészségügy Oktatás (köz- és felsőoktatás) Honvéd., közbizt. Közig. és ált. köz. szolg Forrás: Miniszterelnöki Hivatal, PSZ

9 9 században elvárt (szükséges) korszerű oktatási követelményeknek. Napjainkban a magyar közoktatásnak az alacsony bérszínvonal mellett ez az egyik legnagyobb gondja, amely negatívan hat a szakmai munka színvonalára is. Ezek gyors felszámolása az EU támogatása nélkül reménytelennek látszik. Ezért a magyar közoktatás az EU-csatlakozástól elsősorban e téren remél segítséget. Kulcsfontosságú ennek előkészítése, a fogadókészség feltételeinek kialakítása. Az EU oktatást támogató programjai egyre jelentősebb fejlesztő erőt jelenthetnek a magyar oktatásügy számára. Ezekkel a lehetőségekkel ma még azonban nagyon kevés intézmény képes élni Bérek, keresetek a közoktatásban Az elmúlt másfél évtizedben a diplomások között nagymértékben megnőtt a versenyszektorban foglalkoztatottak kereseti előnye a költségvetés alkalmazottaihoz viszonyítva (különösen a közoktatás és az egészségügy viszonylatában). Azaz a pedagógusok korábbi kereseti pozíciója rendkívüli mértékben leértékelődött a versenyszféra diplomásaihoz képest. Egy középiskolai tanár és egy közgazdász alkalmazott keresete 1989-ben nagyjából azonos volt. Napjainkban a tanár keresete csupán 40%-a a közgazdászénak. Megélhetési, gazdasági szempontból tehát egyre kevésbé hatékony cselekvés az oktató-nevelőmunka. E folyamat révén jelentősen megnőtt a versenyszféra munkaerő-elszívó ereje, amely elsősorban a fiatal, pályakezdő férfi pedagógusokat érintett. (Lásd elnőiesedés.) Ilyen szelektív hatás egyre inkább megnyilvánul a tanár szakokra való jelentkezés esetében is. Mindezt jól mutatják a nemzetgazdaságon belüli kereseti arányok. Az oktatási ágazat bruttó átlagkeresete hosszú ideje nem éri el a nemzetgazdasági átlagot, és az ágazatok sorrendjében a hely között ingázik. (Lásd túloldali ábrák.) Miközben ebben az ágazatban legmagasabb a diplomások aránya. A legutóbbi átlagkereset-adatok azt mutatják, hogy a pedagógusbér-felzárkóztatás terén az elmúlt időszakban kétségtelenül érzékelhető lépésekre került sor. Különösen a szeptember 1-től hatályba lépő 1,43-as pedagógus szakmai szorzó idézett elő kedvező változást, amelyért más közalkalmazotti rétegek esetleg irigykedhetnek is. (Olykor hallani ilyen véleményeket.) Ám mindezzel egyáltalán nem lehetünk elégedettek, mert 2002-ben az optimista OM-előrejelzés szerint is alig 12%-kal fogja meghaladni a pedagógus-átlagkereset az országos átlagot a remélt 25% helyett. Ez a kilencvenes évek negatív folyamatait követően ugyan szépen mutat, ám nem több, mint az 1989/90. évi bérarány helyreállítása. Ekkor voltak ugyanis a pedagógusbérek ennyivel magasabbak a nemzetgazdasági átlagnál. Reális becslések szerint azonban ez a szerény 12%-os plusz sem teljesül 2002-re. Hiszen a prognosztizáltnál magasabb infláció és a versenyszféra autonóm alkalmazkodása ehhez azt eredményezi, hogy a nemzetgazdasági átlag a jelzettnél nagyobb mértékben növekszik. Tehát lehetséges, hogy a pedagógus-átlagkereset 2002-ben a nemzetgazdasági átlagnál csupán 6-7%-kal A pedagóguskeresetek, nemzetgazdasági átlag, GDP ( ) Kereset év év év év év* Pedagógus bruttó kereset Ft/hó inflációs bérkiegészítés Összesen Nemzetgazdasági bruttó átlagkereset Ft/hó Pedagógus-átlagkereset a nemzetgazdasági átlag %-ában 94,3 98,0 97,7 96,0 106,8 A szellemi foglalkozásúak bruttó átlagkeresete Ft/hó Pedagógus-átlagkereset a szellemi foglalkozásnak %-ában 68,9 70,8 68,3 69,7 78,1 Egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 1/12 része (Ft/hó) Pedagógus-átlagkereset a GDP százalékában 76,9 80,2 79,9 85,9 99,6 *Becsült adatok. Forrás: OM, PSZ

10 10 Az alkalmazásban állók egy főre jutó bruttó keresetének alakulása az egyes ágakban a nemzetgazdasági átlaghoz viszonyítva A nemzetgazdasági átlaghoz viszonyítva 1999-ben A nemzetgazdasági átlaghoz viszonyítva 2000-ben A nemzetgazdasági átlaghoz viszonyítva 2001-ben OKTATÁS A, B C D E F G H I J K L M N O A havi bruttó átlagkeresetek listája a magyar nemzetgazdaságban ( ) Nemzetgazdasági ág Átlagkereset Átlagkereset Átlagkeresetek aránya és sorrendje jele megnevezése Ft/fő 2000 Ft/fő A,B Mezőgazdaság, halászat , , C Bányászat , D Feldolgozóipar , , E Vill. energia, gáz-, hő- vízellátás , , F Építőipar , , G Kereskedelem, javítás , , H Szálláshely-szolg., vendéglátás , , I Szállítás, rakt., posta, távközlés , , J Pénzügyi tevékenység , , K Ingatlanügyi, gazd. szolgáltatás , , L Közigazg., védelem, kötelező TB , , M Oktatás (közoktatás)* , , N Egészségügyi és szociális ellátás , , O Egyéb közösségi, személyi szolg , , Nemzetgazdaság összesen ,000 1,000 * Az oktatás sorában a közoktatás pedagógus és a nem pedagógus kereseti adatai Forrás: KSH, OM, PSZ külön szerepelnek. lesz több. Amennyiben a pedagóguskereseteket a diplomások átlagkeresetéhez viszonyítjuk, még rosszabb a kép. Az egész évben ható bérintézkedés ellenére 2002-ben sem éri el annak 80%-át. Természetesen a pedagógusbéreknek a GDP-hez való viszonyítása sem ad jobb képet. Bár kétségtelen, hogy ezek a viszonyszámok is azt jelzik, hogy a felzárkóztatás érzékelhető

11 11 lépései regisztrálhatók lesznek ben. Ennek következtében a pedagógus-átlagkereset 2002-ben már megközelíti az egy főre jutó GDP-t (1998-ban 76,9% 2002-ben 99,6%), de hol vagyunk még az EU átlagos %-os értékétől? Ami természetesen csupán aránybeli felzárkózás lenne Európa fejlettebb feléhez, hiszen ez nem a keresetek tényleges vásárlóértékét, hanem a nemzetgazdaságon belül elfoglalt helyét, a társadalom értékítéletét mutatja. A kétéves költségvetés elfogadásával párhuzamosan a kormány felhagyott a keresetemelkedési megállapodások évtizedes gyakorlatával. Nem az átlagos keresetnövekedésről való megállapodással, hanem a legkisebb kereset (minimálbér) radikális emelésével akarta följebb vinni a nemzetközi összehasonlításban is alacsony hazai keresetszínvonalat. A minimálbér ilyen nagyságú emelése (25.500,- Ft-ról , majd ,- Ftra) önmagában helyeselhető döntés, és a szakszervezetek a mértékét nem kifogásolták. Ugyanakkor elfogadhatatlan számunkra az a tény, hogy a kormány nem vállalta a közszférában szerintünk megkerülhetetlen munkáltatói szerepét. Azzal hogy az illetménytábla értékeit nem korrigálta megfelelően a minimálbér emelésével egy időben, a tábla egyébként sem jó belső arányai felborultak, és a 140 bérpont illetménytételeinek közel fele minimálbérértékű lett. Ez két komoly feszültségpontot eredményezett a közoktatásban. Az egyik az, hogy a pályakezdő pedagógusok induló keresete alig volt több, mint a minimálbér. Ezen átütő módon a szeptemberi szorzóemelés sem változtatott. A másik, és ma az általános mérték mellett, ez a legnagyobb gond a közalkalmazotti területen, hogy a technikai-adminisztratív kollégáink részére gyakorlatilag megszűnt az illetmény-előmeneteli rendszer. Az illetménytáblában jelenleg vannak olyan fizetési osztályok, ahol a teljes életpálya ígérete kereseti szempontból a minimálbér. Ez a tény az előmenetel tekintetében az érintettek számára gyakorlatilag használhatatlanná tette az illetmény-előmeneteli rendszert, mert sem a szolgálati idő növekedése, sem a képzettségi szint változása nem eredményez keresetnövekedést. A szakszervezetek törekvései többek között a PSZ által kezdeményezett aláírásgyűjtés, országos népi kezdeményezés arra irányulnak, hogy a feszültségek oldódjanak, és a közalkalmazotti előmeneteli rendszer igazodjék a minimálbérhez, és érvényesüljön a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos jövedelemhez való alkotmányos jog. 2. Munkaügyi kapcsolatok szereplői a közoktatási alágazatban 2.1. A közoktatásban működő szakszervezetek Magyarországon az 1980-as évek végétől kibontakozó, s a kilencvenes években kiteljesedő extrém szakszervezeti pluralizmus végterméke az egymással rivalizáló, legfeljebb csak szűk körben reprezentatív szakszervezetek sokasága lett. E folyamat oktatási ágazatban, azon belül különösen a közoktatásban is lezajlott: ebben az alágazatban ma is több mint 30, kisebbnagyobb szakszervezet működik a megszületését 1918-ra datáló Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) mellett. Ám országos reprezentativitást (legalább 10%-os támogatást) a PSZ-en kívül egyik sem tudott szerezni sem az 1993., sem az évi, sem a legutóbbi (1998) közalkalmazotti tanácsi (KT) választáson. (Lásd 2. sz. melléklet.) A rivalizálást, a szakszervezetek szembeállását még inkább fokozta az 1991-ben elfogadott szakszervezeti vagyon megosztására vonatkozó törvény, amelynek politikai hátsó szándéka egyértelműen a hagyományos szakszervezetek anyagi bázisának gyengítése, a mesterséges konfliktuskeltés volt. (E törvény szerint az 1991-ben bevallott szakszervezeti ingatlan- és pénzvagyont az évi üzemi és közalkalmazotti tanácsi választások eredménye alapján kellett megosztani.) Az oktatási ágazatban csak hosszú egyezkedések, pereskedések után 2000-ben került sor a vagyontárgyak megosztására. Mindennek természetes következménye volt, hogy a kilencvenes években nem, vagy alig volt érdemi együttműködés az alágazatban működő szakszervezetek között. Az egymáshoz való közeledés folyamata csak az ezredforduló táján kezdődött el.

12 12 A XX. század utolsó évtizedében végbement társadalmi-gazdasági változásokhoz a hazai szakszervezetek alig voltak képesek alkalmazkodni. A bizalmi válság, a szakszervezeti pluralizmus tobzódása, a vagyonviták, az általánossá váló szakszervezet-ellenesség, s nem utolsó sorban a társadalom mélyülő megosztottsága, a szolidaritás gyengülése, a közösségek felbomlása, a felszínes és alkalmi érdekkapcsolatok térnyerése mind-mind azt eredményezték, hogy az ezredfordulón a magyar munkavállalóknak alig több mint egynegyede vállalja a szakszervezeti tagságot, és tesz valamit (legalább szakszervezeti tagdíjának befizetésével) érdekei védelméért. A szervezettség a közalkalmazotti területeken, így az oktatási ágazatban is ennél magasabb. A közoktatási alágazatban mintegy 40%-os. A Pedagógusok Szakszervezetét az sem vigasztalhatja, hogy miközben szintén taglétszámveszteséget szenvedett el, Magyarország legnagyobb ágazati szakszervezetévé vált, más szakszervezetek létszámának sokkal jelentősebb mértékű csökkenése következtében. A közoktatásban jelen lévő szakszervezetek közül az öt legjelentősebb (PSZ, PDSZ, AOKDSZ, MKSZSZ, MZTSZ) kerül bemutatásra, tekintettel arra, hogy a többi munkavállalói szervezet közoktatásban játszott szerepe elenyésző. Ezek közül jó néhány olyan szakszervezet, amelyik más ágazatban jelentős szereppel bír, ám ezen a területen csak néhány szakképző intézményben van jelen. Ezek a konföderációs hovatartozásuk szerint a következők: SZEF: Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete; Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete; Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete. MSZOSZ: Bőr- és Cipőipari Dolgozók Szakszervezete; Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete; Kommunális Dolgozók Szakszervezete; Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége; Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete; Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete; Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége; Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete; Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete; Vasas Szakszervezeti Szövetség; Vasutas Szakszervezet. Autonóm Szakszervezeti Szövetség: Vegyipari Dolgozók Szakszervezete. LIGA: Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete; Egészségügyi Szövetség; Vas- és Fémipari Szövetség. A KT-választási listán szereplő többi szervezet országos funkcióval nem rendelkező helyi (intézményi) vagy területi szervezet A közoktatásban működő, az ágazati érdekegyeztetésben részt vevő szakszervezetek bemutatása Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a SZEF konföderáció tagja. Valamennyi KTválasztáson a szavazatok több mint felét megszerezte. Legutóbb, 1998-ban 52,54%-os támogatást nyert el. Jogelődje a Magyarországi Tanítók Szakszervezete 1918-ban alakult meg. Mivel 1920-tól 1945-ig a közszférában nem működhettek szakszervezetek, negyed évszázadot és egy újabb világégést követően alakulhatott újra február 2-án a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezeteként. Néhány év múltán a Pedagógusok Szakszervezete névvel tagolódik be a SZOT centralizált, pártirányítás alatt álló rendszerébe őszén nemcsak korábbi nevét veszi vissza a szakszervezet, hanem önállóságát is kinyilvánítja, és sztrájkjogot követel. Majd 1958-ban ismét visszaáll a korábbi struktúra és elnevezés.a változásokra gyorsan reagáló Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 1990 tavaszán elsők között mondja ki elszakadását a SZOT-tól, nem fogadja el a SZOT-utód MSZOSZ alapszabályát, s néhány hónap múlva, 1990 júniusában meghatározó kezdeményezője és alapító tagja a közszféra érdekvédelmi szervezeteit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF). A PSZ a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban is aktív szerepet vállal; alapító tagja az Oktatási Internacionálénak (International Education IE) is. A PSZ főtitkára az IE Európai Bizottságának tagja, a SZEF alelnöke. Taglétszáma fő. Mintegy kétharmad

13 13 részük pedagógus, egyharmad részük a közoktatás területén dolgozó technikai-adminisztratív alkalmazott. Legfelsőbb szerve a kongresszus, amely 5 évenként ülésezik. Két kongresszus között évenkénti küldöttgyűlések, illetve az 55 tagú országos vezetőség hozza a döntéseket. Operatív szerve a 3 fős titkárság (főtitkár, érdekvédelmi titkár, szervezetpolitikai titkár). Több mint hétezer nevelési-oktatási intézményben van alapszervezete, amelyeket közvetlenül a települési és megyei PSZ-szervezetek irányítanak. Az EU-csatlakozásra készülve 2001-ben létrehozta regionális szervezeteit is Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a LIGA konföderáció tagja. Az évi KT-választásokon országosan 4,76%-os támogatást szerzett. Néhány nagyvárosban és fővárosi kerületben elérte a reprezentativitáshoz szükséges 10%-os támogatást. Taglétszáma: fő. Tagjai az oktatás-nevelés területén dolgozó pedagógusok (nyugdíjasok, munkanélküliek) ben alakult. Alapító tagja a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának és a pedagógus-szakszervezeteket tömörítő nemzetközi szervezetnek, az Oktatási Internacionálénak. Legfőbb döntéshozó szerve a kongresszus, két kongresszus között pedig a választmány. Operatív szerve a kilenctagú ügyvivő testület. Néhány nagyvárosban van települési szervezete, amelyeket területi szervezetei irányítanak. A PDSZ részt vesz a közoktatási alágazat középszintű érdekegyeztetésében Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) az MSZOSZ konföderáció tagja. Az évi KT-választásokon országosan 1,42%-os támogatást kapott. Más, szakképzésben érdekelt MSZOSZ-tagszervezetekkel együttes koalícióban 2,34%-os támogatást ért el. Tagságának jelentős része a fővárosi szakképző intézményekben dolgozó pedagógusok, szakoktatók, valamint a szakképzésben részt vevő tanulók köréből kerül ki ban alakult, s jelenlegi nevét 1998-ban vette fel. (Korábbi neve: Magyar Szakképzési Szakszervezet.) Taglétszáma: fő (tanulók nélkül). Tagja a Magyar Szakképzési Társaságnak. Legfőbb döntéshozó szerve a kongresszus, illetve a Titkárok Tanácsa a két kongresszus között. Végrehajtó és képviseleti testülete az elnökség, amelynek tagjai az elnök, az alelnökök, a szekciók és tagozatok vezetői. Területi szervezetei nincsenek. Az intézményi szervezeteket közvetlenül a központból irányítják. Az MKSZSZ részt vesz a közoktatási alágazat középszintű érdekegyeztetésében Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ) a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének tagszervezete (SZEF konföderáció). A közoktatásban dolgozó zenetanárok többsége e szakszervezet tagja. Bár nem az oktatási, hanem a kulturális ágazathoz sorolódik, a közoktatási érdekegyeztetésben is részt vesz, mivel tagjainak egy része ebben az alágazatban dolgozik. Az évi KT-választásokon a művészeti szakmacsoportban 52,37%-os támogatást kapott. Taglétszáma fő. Legfelsőbb döntéshozó szerve a küldöttértekezlet, ezek közötti időszakokban pedig az elnökség. Intézményi alapszervezeteit közvetlenül az elnökség irányítja Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete (AOKDSZ) az ÉSZT konföderáció tagja. A közoktatás területén a mezőgazdasági szakképző intézményekben szervezi tagságát. Az évi KT-választásokon országosan 1,28%-os támogatást kapott. Tekintettel arra, hogy a felsőoktatási alágazatban nagyobb súllyal bír, részletesebb bemutatására ott kerül sor A szakszervezetek együttműködése Az 1980-as évek végétől kialakuló szakszervezeti pluralizmus természetes következménye volt különösen a kilencvenes évek első felében a rivalizálás, az együttműködés hiánya. Ezt még fokozták a szakszervezeti vagyon megosztásával összefüggő viták. Ez a folyamat, kisebb-nagyobb eltérésekkel, valamennyi ágazatban hasonlóan alakult. Természetesen az oktatás sem volt kivétel. Talán csak a közoktatás és a felsőoktatás két legjelentősebb szakszervezetének (PSZ és FDSZ) együttműködése tért el ettől. Rendszeresen egyeztették

14 14 álláspontjukat, szinte valamennyi érdekérvényesítő akciót közösen szerveztek. (Lásd 3. sz. melléklet.) Tüntetéseket, nagygyűléseket, aláírásgyűjtő akciókat és az december 15-i egynapos oktatási sztrájkot is e két szervezet közösen hirdette meg. Ez a szorosabb együttműködés nemcsak abból fakadt, hogy a köz- és felsőoktatás munkavállalói érdekvédelme 1988 előtt az egységes pedagógus-szakszervezetben valósult meg, hanem abból a viszonylag korai felismerésből is, hogy tevékenységük ugyanazokon az értékeken alapul, s az összefogás nagyobb esélyt jelent az érdekérvényesítésre. Ennek a folyamatnak egy fontos állomása volt a 2000 decemberében aláírt együttműködési megállapodás. (Lásd 5. sz. melléklet.) A közoktatási alágazat szakszervezetei közötti együttműködés közel sem volt ilyen harmonikus. Bár néhány demonstratív akció mentén voltak közös cselekvések. Ám újra és újra feléledtek a nézetkülönbségek, az egymásra mutogató viták, amelyek olykor a sajtóban is nyilvánosságot kaptak. Az elszenvedett nagy érdeksérelmek, a jelentősebb érdekérvényesítő akciók azonban rendszeresen összehozták a rivalizáló szakszervezeteket. A kereseti adatokat és az inflációt bemutató ábra jól érzékelteti, hogy az elmúlt évtizedben a pedagóguskeresetek emelkedése mikor és mennyivel maradt el az inflációtól, illetve a nemzetgazdasági átlagtól. Nem véletlen, hogy a kilencvenes években a keresetek reálértékének zuhanásához, a lefelé ívelő pályához kapcsolódnak a jelentős szakszervezeti akciók, demonstrációk, amelyeket a keresetek infláció időtengelyén ábrázoltunk. Ezek hatá- A bruttó keresetek átlaga, a pedagógus-átlagkeresetek és az infláció alakulása, valamint a közoktatás területén zajló érdekérvényesítő akciók ( ) Infláció % Bruttó keresetek változása %, nemzetgazdasági átlag Bruttó kereset változása %, pedagógus átlag Ft/fő - Bruttó átlagkereset a nemzetgazdaság egészében Ft/hó Ft/fő - Pedagógus bruttó átlagkereset Ft/hó december 10. tüntetés (15 ezer fő) október ovember aláírásgyűjtés a közoktatás védelmében aláírás június 1. tüntetés (30 ezer fő); sztrájkbizotság május 1. tüntetés (20 ezer fő); november 15. tüntetés (80 ezer fő); december 15. egynapos országos sztrájk (82%-os részvétel) március 20. tüntetés; október sztrájkbizottság december 18. akciónap november országos népi kezdeményezés ( fő)

15 15 sát, eredményességét, kudarcát ugyan sokféle megközelítés alapján értékelhetjük, esetleg vitathatjuk, ám tény, hogy az elmúlt évtizedben a leginkább mozgolódó, a legtöbb akciót szervező ágazat az oktatás volt. A kezdeményezések legtöbbször a Pedagógusok Szakszervezetétől indultak. Ezekkel az akciókkal gyakran nemcsak a köz- és felsőoktatás, hanem más ágazatok szakszervezeteit is sikerült mozgósítani. Ebből a szempontból a legnagyobb teljesítmény a 2001 októberétől szerveződő országos népi kezdeményezés volt, amelyet szintén a PSZ hirdetett meg. (Lásd 4. és 5. sz. melléklet.) Ehhez több mint harminc, kisebb-nagyobb szervezet természetesen valamennyi oktatási szakszervezet is csatlakozott, és mintegy negyedmillió közalkalmazott írta alá a minimálbérhez igazodó közalkalmazotti előmeneteli rendszer létrehozásának követelését, Országgyűlés elé vitelét. (Az OVB-nek átadott aláíráson túl több tízezer az átadást követően érkezett meg a PSZ Országos Irodájához.) Az akció tényleges eredményét természetesen a parlamenti döntés fogja majd jelezni. Az akciót kiváltó helyzet fontos tanulsága az, hogy ezúttal a demonstráció nem a keresetek csökkenésének, hanem emelkedésének időszakára esett. A kiváltó ok alapvetően az volt, hogy a közalkalmazotti előmeneteli rendszert nem igazították a jelentősen megemelt minimálbérhez. Úgy látszik, hogy a kereseti aránytalanságok, a felkészültség és a pálya el nem ismerése a megélhetési nehézségeknél is mélyebb, nyomasztóbb sérelmeket okoz. Az ezredforduló tehát meghozta a szakszervezetek nagyobb együttműködési készségét. Ezt jelzi a PSZ által 2000 tavaszán közzétett felhívása is az Oktatási Unió létrehozására, aminek végső célja az oktatási ágazat egészét átfogó, egységes érdekvédelem megteremtése. Az unió formálódása azonban a vártnál lassabban halad. Ennek ellenére egyre gyakoribb az álláspontok előzetes egyeztetése, s az összehangolt fellépés akár a tárgyalóasztalnál, akár a különböző akciók során. Valamennyi közoktatási szakszervezetet összefogó formalizált együttműködés azonban ma még nem működik A közoktatás munkaadói jellegű szervezetei A munkaadói, munkáltatói funkciók sajátosságai a közoktatásban. A közoktatás összetett irányítási rendszere, kettős finanszírozása és bonyolult jogi szabályozása munkaadói, munkáltatói szempontból nehezen áttekinthető helyzetet hozott létre. A nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok, alkalmazottak munkáltatója az adott intézmény igazgatója (vezetője). Ám munkáltatói jogkörét, mozgásterét jelentős mértékben korlátozzák a fenntartói (önkormányzati, egyházi, alapítványi) döntések, mindenekelőtt a költségvetési kérdésekben. Ez a helyzet elsősorban a bérek, álláshelyek tekintetében szabnak kemény korlátokat, ám a szakmai programokról (helyi tanterv, nevelési programok, pályázatok stb.) sem születhet a fenntartó bólintása nélkül döntés az egyébként szakmailag autonóm iskolában. A munkáltató függőségi viszonyát tovább nehezíti, hogy fölötte a munkáltatói jogokat a fenntartó önkormányzat gyakorolja, bár határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonya az adott intézményben keletkezik, ami bizonyos tekintetben független a határozott idejű (általában ötéves) vezetői megbízatástól. Bár a közoktatási intézmények működtetése tekintetében a fő finanszírozó az állam (központi költségvetés), a tulajdonos, a közvetlen irányító a helyi önkormányzat. (Lásd a tanulmány 1.3. és 7. pontját.) A nevelési-oktatási intézmények költségvetését az önkormányzat költségvetésének részeként a képviselő-testületek fogadják el. Mindezzel meghatározzák a foglalkoztatottak létszámát, bérezési lehetőségeit, az intézmények működési feltételeit. Ezért a közoktatás területén végső soron az önkormányzatok tekinthetők munkaadóknak, és ezek szövetségei munkaadói szervezeteknek. A közoktatási intézmények döntő többsége (91%-a) önkormányzati fenntartású, tehát erre való tekintettel az önkormányzati szövetségek teljes jogkörű munkaadói szervezetek lehetnének. Ám a helyi önkormányzatokra, a közoktatásra vonatkozó jogi előírások (önkormányzati törvény, államháztartási törvény, Kjt. stb.), valamint az önkormányzati szövetségek szerveződési elvei, alapszabályai jelenleg nem teszik lehetővé

16 16 a valódi munkaadói szerepkör betöltését. Részt vesznek ugyan az alágazati érdekegyeztető tárgyalásokon, sőt, az ágazatközi fórumnak (korábban KIÉT*, jelenleg KOMT ** ) is tagjai, ám valódi megállapodások megkötésére nem alkalmas szervezetek Országos önkormányzati érdekképviseletek bemutatása. A hét országos önkormányzati szövetség, valamint a szövetségek társulása két kivétellel az évi, a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény hatálybalépését követően alakult meg. Egy részük a települések jellege, az önkormányzat sajátos helyzete szerinti csoportosulás, más részük a közös nézetek, politikai színezetű szempontok alapján szerveződött. Ám munkaadói szempontból azonos módon, az általános részben bemutatott ellentmondásokkal ítélhetjük meg valamennyit. Ezért tevékenységük közoktatási feladatellátásuk, munkaadói szerepük szerint egységesen kerül bemutatásra Az országos önkormányzati szövetségek 1. Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége (KÖOÉSZ) 1990 novemberében alakult. A szövetséghez csatlakozó kisvárosi, települési önkormányzatok száma 95 kisváros. Székhelye: Jászberény. 2. Községi Önkormányzatok Szövetsége (KÖSZ) 1990-ben alakult. Ez idáig mintegy 500 község önkormányzata csatlakozott a szövetséghez. Székhelye: Hosszúhetény (Baranya m.) 3. Magyar Faluszövetség (MFSZ) 1989 októberében alakult. Jelenleg 262 falusi önkormányzat tagja a szövetségnek. Székhelye: Tar (Nógrád m.) 4. Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) 1990-ben alakult 35 alapító önkormányzattal. Eddig több mint 180 községi-városi önkormányzat csatlakozott a szövetséghez. Székhelye: Gödöllő. 5. Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) 1990-ben alakult 16 alapítótaggal. Ma már mind a 22 megyei jogú város tagja a szövetségnek. Székhelye: Budapest. 6. Megyei Önkormányzatok Szövetsége (MÖOSZ) 1991-ben alakult. Valamennyi megyei önkormányzat (19) tagja a szövetségnek. A MÖOSZ tagja az Európai Megyeszövetségek Hálózatának. Székhelye: Kecskemét. 7. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) 1989 márciusában alakult. A szövetséghez csatlakozó települési önkormányzatok száma különböző nagyságú falu, város, fővárosi kerület, önkormányzati társulás és négy megyei, valamint a fővárosi önkormányzat. A TÖOSZ-hoz tartozó településeken él a lakosság több mint fele. Székhelye: Budapest VI. ker. 8. Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulása. (MÖSZT) Öt országos önkormányzati érdekképviseleti szerv (KÖOÉSZ, KÖSZ, MFSZ, MJVSZ, MÖOSZ) hozta létre az elmúlt években. Legfontosabb törekvése az EU-hoz való csatlakozás önkormányzati előkészítése. Székhelye: Budapest XII. ker. Az országos önkormányzati szövetségek fő feladatai alapszabályaik szerint a következőkben foglalhatók össze: - közös álláspontok kialakítása az önkormányzatokat érintő ügyekben, az országos döntések előkészítésében, különösen az adott szövetség által képviselt településtípusok érdekeire tekintettel; - az önkormányzatok érdekeinek feltárása, érdekegyeztetés, érdekközvetítés, érdekvédelem, érdekképviselet; - az önkormányzati működés feltételeinek javítása, fejlesztésének elősegítése; - az önkormányzatok együttműködésének, információcseréjének elősegítése, szakmai, szervezeti támogatása; * KIÉT Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa között rendszeresen ülésezett között alig-alig működött. ** KOMT Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa októberében alakult érdekegyeztető fórum, bár működésének törvényi alapja még nincs.

17 17 - jogszabályok, törvények előkészítésében való részvétel, különös tekintettel az önkormányzati feladat- és hatásköröket, a költségvetést és az ellátási felelősséget meghatározó kérdésekben; - jószolgálati feladatok ellátása a szövetség tagjai között felmerült vitákban; - az önkormányzatok segítése szakmai szolgáltatásokkal, szakértők közvetítésével, szakmai továbbképzésekkel; - részvétel a nemzetközi önkormányzati együttműködésben, a szövetségi tagok nemzetközi kapcsolatainak segítése; - nemzetközi kapcsolatok ápolása, multilaterális és kétoldalú európai önkormányzati együttműködés elősegítése (valamennyi szövetség bekapcsolódott az EU-tagjelölt országok önkormányzatainak az uniós tagságra való felkészülését segítő programba; a TÖOSZ-nak az EU Régiók Bizottságával kialakulófélben lévő munkakapcsolata is van). A felsoroltak jól érzékeltetik, hogy munkaadói típusú feladatok nem vagy alig szerepelnek a szövetségek alapszabályaiban. A hangsúlyt az önkormányzatok általános, közös érdekképviseletére helyezik. Tehát jelenleg valódi munkaadói szervezetként nemcsak a megfelelő törvényi szabályozás hiánya miatt nem működhetnek, hanem erre a szerepre a feladatszabályozásuk, funkcióvállalásuk alapján sem törekednek. Az egyes önkormányzati szövetségek létrehozásának szándéka jelen van. Erre vonatkozóan több kezeményezés is történt. Önkormányzati Szövetségek Tanácsa (1996), MÖSZT (1999). Ám a teljes egység máig nem teremtődött meg. A közoktatási intézmények kisebb, bár folyamatosan növekvő hányada egyházi (3,6%) és alapítványi (4,3%) fenntartású. E terület munkaadói képviselete még kevésbé megoldott. Ráadásul ezekben az intézményekben a szakszervezeti, a munkavállalói érdekképviselet is alig, illetve hiányosan van jelen. Ezért az alkalmazottak beleértve az intézményvezetőket is itt vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Rendszeresek a munkavállalók kárára elkövetett jogsértések, a szabálytalanságok. Az egyházi és alapítványi iskolafenntartók képviselői (történelmi egyházak, illetve az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete) ugyan részt vesznek az oktatási törvény által szabályozott alágazati érdekegyeztetésben (Közoktatáspolitikai Tanács, lásd 4.2. rész), ám ennek szerepe elsősorban szakmapolitikai kérdésekre korlátozódik. A közoktatás munkaadói jellegű szervezetei és a szakszervezetek közötti együttműködés az alágazati érdekegyeztető fórumokon való tárgyaláson, esetenként előzetes álláspontegyeztetésen túl, néhány szakmai konferencián való részvételben merül ki. A PSZ évenként általában egyszer szervez ilyen jellegű vitaülést. Ilyen volt például a 2000 áprilisában A magyar közoktatás európai esélyei címmel szervezett konferencia (lásd 7. sz. melléklet), amely tulajdonképpen tripartit formában zajlott. Ezen a közoktatás szakszervezetei mellett részt vettek az önkormányzati szövetségek képviselői, az OM, PM és a BM vezető szakemberei. A történelmi egyházak képviselői is meghívást kaptak, ám nem vettek részt a vitán. Az Oktatási Internacionálé főtitkárhelyettese, Elie Jouen viszont vitaindítójával járult hozzá a konferencia sikeréhez. 3. A kollektív alku jellemzői a közoktatásban Az alágazatban korábban sem volt és jelenleg sincs középszintű kollektív szerződés. A Kjt. nem biztosítja ennek lehetőségét sem az alágazat, sem a település/önkormányzat szintjén. * A közoktatásban folyó kollektív alku súlyos ellentmondása, hogy kollektív szerződések (KSZ) csak intézményi szinten születhetnek. Ott, ahol igazán nincs alkupozíció. Az intézményvezető döntési lehetőségei ugyanis a költségvetési kérdésekben szigorúan korlátozottak. (Lásd pont.) Emiatt az intézményvezetőnek a KSZ megkötése vagy módosítása előtt az * A magyar munkajog egyébként sem határozza meg az ágazati kollektív szerződés fogalmát.

18 18 intézményfenntartó önkormányzattal jóvá kell hagyatni azt. Sokszor az is előfordul, hogy az önkormányzati költségvetés nehézségei miatt a KSZ-ben biztosított kedvező feltételek visszavonását, azaz a KSZ módosítását kénytelen az intézményvezető kezdeményezni a fenntartó utasítására Kollektív szerződések, kollektív megállapodások a közoktatásban Egy munkáltatóra vonatkozó kollektív szerződések. Annak ellenére, hogy kollektív szerződések az alágazatban tapasztalható költségvetési korlátok miatt csak kis mozgásteret biztosítanak a munkáltatónak és a szakszervezetnek, másrészt csak intézményi szinten köthetők, viszonylag jó az ágazat lefedettségi mutatója. Az oktatási ágazatban 2001 márciusában a bejelentett hatályos kollektív szerződések száma volt, és munkáltatót, az ágazat alkalmazottainak több mint felét (52,25%-át) érinti. A közoktatásban KSZ-t kötöttek (ez a viszonylag kislétszámú intézmények miatt közszférában található szerződések 74,1%-a). Az alágazat alkalmazottainak azonban csak 48,56 százalékát, főt érintenek. Az évi adatokkal összevetve egyaránt növekedett az alágazatban érvényes kollektív szerződések száma (3%-kal) és az érintettek száma is (2,6%-kal). Egy munkáltatóra vonatkozó kollektív szerződések az oktatási ágazatban (1999) Kollektív szerződések és foglalkoztatottak száma Intézménytípus 50 fő alatt fő fő összesen db fő db fő db fő db fő Alapfokú oktatás Középfokú oktatás Összesen Forrás: Munkaügyi Szemle A kollektív szerződésekkel általában csak szerény többletjuttatásokat nyújtanak a közalkalmazottak számára. Ám mind a munkáltatók, mind a munkavállalók önkormányzatokkal szembeni kiszolgáltatottságát mérsékelik. A kollektív szerződésekben elsősorban a szociális, jóléti elemek (munkaruha-juttatás, étkezési hozzájárulás, önkéntes nyugdíjpénztári támogatás, törzsgárdajutalom stb.), a munkaügyi kapcsolatokra, az illetményrendszerrel összefüggő kérdésekre és a posztgraduális képzésre vonatkozó előírások találhatók. (Lásd alábbi táblázat.) Önkormányzati szintű kollektív megállapodások. Az önkormányzatok (intézményfenntartók) szintjén általában kollektív megállapodások (szabályzatok) születnek. Ezek száma a PSZ nyilvántartása szerint csupán 32 db. Ám mivel sok intézményt fenntartó városi, fővárosi kerületi, illetve megyei önkormányzatok és partner szakszervezeteik kötötték, viszonylag sok közalkalmazottat érintenek, mintegy főt. Ilyen megállapodások kihirdetésének, illetve végrehajtásának azonban a sajátos jogi szabályozás miatt külön ELJÁRÁSI SZABÁLYOK - KSZ-felmondás - Mt.-től eltérő szabályozás - KSZ-módosítás MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK - együttműködési kapcsolatok - szakszervezeti jogokra - szakszervezeti működésre TARTALMI SZABÁLYOK próbaidőre - összesen - hosszabb A kollektív szerződések tartalmi elemei a közoktatásban KSZ-ek száma (db) Érintettek száma (fő) alapfokú okt. középfokú okt. alapfokú okt. középfokú okt

19 19 - rövidebb felmentésre - összes - időre - mentesítés - túlmunka - illetményrendszer - oktatás-képzés - szociális, jóléti - leltárhiány MUNKAÜGYI VITÁK - kollektív vita - jogvita - sztrájk esetére - állandó bizottság - eseti bizottság MEGÁLLAPODÁSI ELEMEK - illetménynövelés - illetménytábla - további szakképesítés - illetménykiegészítés - Kjt.-illetménypótlék - ágazati illetménypótlék - egyéb tartalomra Forrás: GM-tájékoztató technikája van. A kollektív megállapodások általában az önkormányzati érdekegyeztető fórumok keretében születnek, ám jogérvényes dokumentumokká csak úgy válnak, ha azt a képviselő-testület önkormányzati rendeletként (szabályzatként) elfogadja és kihirdeti. (Lásd 7., 8. és 9. sz. melléklet.) E megállapodások az adott települések egységesítik az intézményi kollektív szerződések lehetőségeit s általában külön városi, megyei pótlékok juttatását, címek, díjak adományozását teszik lehetővé. E szinten is tipikus a nyugdíjpénztári támogatás, s gyakori a lakásépítéshez, vásárláshoz adott kamatmentes kölcsön vagy támogatás meghatározása Középszintű (alágazati) megállapodásra való törekvés. Az ágazati, alágazati kollektív szerződésnek tehát jogi és rendszerbeli akadálya van. A közoktatásban formális bérmegállapodások nem születtek. *. Sajátos megállapodások jöttek létre, részben kormányzati, részben ágazati (alágazati) szintű tárgyalások során sztrájkhelyzetben. A PSZ kezdeményezésére sztrájkbizottság alakult 1993-ban, 1995-ben, 1999-ben. Ezeket általában több, nem csak oktatási ágazatban működő közalkalmazotti szakszervezet hozta létre. (Lásd 3. sz. melléklet.) A követelések teljesítésére vonatkozó tárgyalások elsősorban kormányzati szinten (mindenekelőtt a pénzügyminiszteri, munkaügyi miniszteri, illetve államtitkári) folytak, és a megállapodások is ezen a szinten születtek meg. Tehát tulajdonképpen ezek sem ágazati megállapodások voltak. A még elégséges szolgáltatásokra vonatkozó tárgyalások viszont az oktatási tárca keretein belül zajlottak ben az oktatási ágazat egészét átfogó egynapos sztrájk előtt ajánlás is született a közoktatási sztrájk idején még elégséges szolgáltatással kapcsolatos helyi megállapodáshoz. (Lásd 9. sz. melléklet.) A közoktatás sajátos munkajogi helyzete, irányítási rendszere miatt ezt természetesen helyi tárgyalásoknak, illetve megállapodásoknak kellett jogérvényessé tenni a településeken és intézményekben. Az ágazati ajánlás tehát irányadó dokumentumként funkcionált. A párbeszédre, a megállapodásra való törekvés folyamatosan jelen volt az alágazatban, és bizonyos eredményre is vezetett. Mindez azonban nem elsősorban a szociális párbeszéd formalizált rendszerében, hanem azon kívül zajlott, ezért eredményessége nagy mértékben a tárgyalófelek személyes kapcsolatának, lehetőségeinek függvénye volt. A pedagógusok bérének felzárkóztatására vonatkozóan is, végső soron szóbeli megállapodás született. A * A KIÉT szintjén született megállapodások az egész közszférára vonatkozó ágazatközi bérmegállapodásként értékelhetők (1997, 1998)

20 20 PSZ vezetői 1999 szeptemberében adták át az oktatási miniszternek a felzárkóztatásra vonatkozó progamjavaslatot. Ezt követően nem a hivatalos érdekegyeztetés rendszerében kétoldalú tárgyalások sorozata kezdődött el, a miniszter és közvetlen munkatársai valamint a szakszervezet vezetői között. Ennek során körvonalazódott a felzárkóztatás szükséges lépéseinek ütemezése. Közös célként került megfogalmazásra, hogy a kormányzati ciklus végéig, de legkésőbb 2004-ig a nemzetgazdasági átlagtól jelentősen elmaradó pedagógusbérek legalább 25%-kal meghaladják azt. A szükséges taktikai lépések is megbeszélésre kerültek, hiszen a miniszternek a kormányon belül (különösen a PM-mel szemben), a PSZ-nek pedig más közalkalmazotti szakszervezetek szintén jogos igényei előtt kellett érvényre juttatni az elképzeléseket. A pedagógusok kötelező óraszámának emelése is taktikai elemként került szóba. Formális bérmegállapodás ugyan nem született, ám a pedagógusok bére szeptember 1- től mintegy 20%-kal megemelkedett (az 1,19-os szakmai szorzó 1,43-ra nőtt). A kötelező óraszámuk pedig úgy emelkedett, hogy a szakóraszám nem változott, és a plussz órákba amúgy is elvégzendő feladatok kerültek. Mindez olyan módon született, hogy a pedagógusbér-emelési javaslat hivatalos érdekegyeztető fórumra (KÖÉT) csak a végső fázisban került beterjesztésre. A további lépésekről viszont részben az oktatási miniszterváltás miatt megszakadtak a tárgyalások. Sőt, a pedagóguséletpálya-program vitaanyaga, amely szintén a PSZ javaslata alapján került a tárgyalóasztalra, érdemi tárgyalások nélkül került ki az OM falai közül. Jellemző módon még a miniszterváltás előtt megszületett, írásban is rögzített alágazati megállapodás a évi inflációs keresetkiegészítés kifizetésére (a vonatkozó kormányrendelet felhatalmazása alapján március 14-én került aláírásra) sem a KÖÉT keretében jött létre. (Lásd 12. sz. melléklet.) Alapvető tanulságul tehát leszögezhetjük, hogy az érdekegyeztetésnek, az eredményes tárgyalásoknak nem személyfüggőnek kell lenni, hanem olyan stabil, formalizált, minden körülmények között működőképes szociális párbeszédnek, amely zökkenőmentesen elviseli a személyek cseréjét, a körülmények változását is. 4. A középszintű szociális párbeszéd fórumai a közoktatásban Az alágazatban többféle érdekegyeztetési rendszer is létezik. Az egyik a Kjt.-ben meghatározott egyeztetési és véleménykérési kötelezettség. A másik a közoktatási törvény 97. -a alapján működtetett Közoktatáspolitikai Tanács. A harmadik pedig a szakképzés területén kialakult szociális párbeszédrendszer az évi LXXVI. és a évi LI. törvény alapján, amelyben természetesen nemcsak a közoktatási ágazat, hanem versenyszféra ágazatainak képviselői, munkaadói szervezetei is jelen vannak. A többféle fórum azonban nem teszi eredményesebbé az érdekegyeztetést, sőt, a párhuzamosságok, átfedések időszakonként zavart okoznak 4.1. A Közoktatási Érdekegyeztető Tanács (KÖÉT) működése Viszontagságos múltja a Kjt évi hatálybalépésétől követhető nyomon. Kezdetben az egész ágazatot átfogó Oktatási Érdekegyeztető Tanács (OÉT) működött két albizottsággal, a közoktatás és a felsőoktatás ügyeiben egyeztető fórummal ben még szélesebb területet átfogó Művelődési Ágazati Érdekegyeztető Tanács (MÁÉT) jött létre, amelynek alágazati fórumai a felsőoktatási, közoktatási és kulturális érdekegyeztető tanácsok voltak. Az 1998-as kormányzati struktúra átalakítása nyomán a kulturális terület a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának irányítása alá került, s ezáltal megszűnt a MÁÉT. A Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács és a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács (KÖÉT) pedig azóta önálló fórumként működik. A többször módosított Kjt. jelenlegi előírásai az alábbiak szerint szabályozzák az ágazati érdekegyeztetést: A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter - az önkormányzati érdekszövetségek bevonásával - az

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Az 1993. évi május 21. és 28. közötti közalkalmazotti tanácsi választások szavazatainak országos összesítése

Az 1993. évi május 21. és 28. közötti közalkalmazotti tanácsi választások szavazatainak országos összesítése Az 1993. évi május 21. és 28. közötti közalkalmazotti tanácsi választások szavazatainak országos összesítése 1993.szeptember 9. A 72/1993. (V. 7.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban rendelet)15. (1) -

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

GYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében

GYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében GYORSELEMZÉS Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében A Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére készítettük ezt az elemzést a bérek helyzetének alakulásáról. A szakszervezetek,

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről Szabó Diána Oktatási és Közművelődési Osztályvezető Hatósági ellenőrzések megállapításai

Részletesebben

MKKSZ HÍRLEVÉL. Kiadja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók. A KÉK SZTRÁJK Sajtótájékoztató.

MKKSZ HÍRLEVÉL. Kiadja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók. A KÉK SZTRÁJK Sajtótájékoztató. MKKSZ HÍRLEVÉL Kiadja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók A KÉK SZTRÁJK Sajtótájékoztató Öt napos sztrájk Sajtótájékoztató 2018. február 15. Boros Péterné beszéde Mondanivalóm

Részletesebben

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXX. tv. a felsőoktatásról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 2001.

Részletesebben

1. Az intézmény neve: Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti. 2. Az intézmény székhelye: 3162 Ságújfalu, Kossuth út 134.

1. Az intézmény neve: Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti. 2. Az intézmény székhelye: 3162 Ságújfalu, Kossuth út 134. Ságújfalu és Kishartyán Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján, az általuk alapított

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE 3. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék Az ÓBUDAI EGYETEMEN OKTATÓK, TUDOMÁNYOS KUTATÓK és TANÁROK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. ÁPRILIS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása:

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása: ALAPÍTÓ OKIRAT Arnót község Önkormányzati Képviselő-testülete és Sajópálfala község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

PERBÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ALAPÍTÓ OKIRAT ISKOLA

PERBÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ALAPÍTÓ OKIRAT ISKOLA PERBÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ALAPÍTÓ OKIRAT ISKOLA Perbál Község Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok és a Magyar Köztársaság 2008. évi CV. törvény 2..(2) bekezdése és a 4.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OKTATÁSI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OKTATÁSI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Gál Csilla Dr. Fodor T. Gábor Dr. Nemeskéri Gyula Dr. Németh Tibor OKTATÁSI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE TANULMÁNY ERGOFIT Kft. Budapest, 2008. 1

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. III. negyedév) Budapest, február

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. III. negyedév) Budapest, február ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2008. III. negyedév) Budapest, 2009. február Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2013 Gyógyszerészeti és Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

1989/1990-es tanév Eseménykrónika: március február 23.

1989/1990-es tanév Eseménykrónika: március február 23. 1989/1990-es tanév Eseménykrónika: 1989. március 3 1990. február 23. 1989. márc. 3. FDSZ Intézõbizottság ülése 1989. márc. 30. FDSZ-TUDOSZ-TDDSZ Fórum 1989. ápr. 11. Az Országgyûlés Kulturális Bizottságának

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88., 90. és 92. -a, valamint a közoktatásról

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7. ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2011. (III. 29.) KT.

Részletesebben

INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár

INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA 2019 Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár IPAR 4.0 az informatikai képzés átalakulása Az Ipar 4.0 megjelenésével minden foglalkozás átalakul Forrás: McKinsey (2018)

Részletesebben

ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 258/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA

ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 258/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 258/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA A HERCEG BATTHYÁNY FÜLÖP GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATÁRÓL 1. A költségvetési szerv neve: Herceg Batthyány

Részletesebben

./2013. (II. 14.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának módosítása: Kerekegyházi Közös Önkormányzati Hivatallá

./2013. (II. 14.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának módosítása: Kerekegyházi Közös Önkormányzati Hivatallá ./2013. (II. 14.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának módosítása: Kerekegyházi Közös Önkormányzati Hivatallá Normatív Határozat 1./ Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Alapító okirat (egységes szerkezetben)

Alapító okirat (egységes szerkezetben) Alapító okirat (egységes szerkezetben) 1.) Az intézmény neve: Návay Lajos Általános Iskola Rövid neve: NLAI Törzsszáma: 638090 2.) Az intézmény székhelye: 6922 Földeák, Zárda u. 18-20. 3.) Az intézmény

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

PALOTÁSI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA. 43/2012.(IV.26.) határozattal. egységes szerkezetbe foglalt A L A P Í T Ó OKIRATA

PALOTÁSI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA. 43/2012.(IV.26.) határozattal. egységes szerkezetbe foglalt A L A P Í T Ó OKIRATA PALOTÁSI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA 43/2012.(IV.26.) határozattal egységes szerkezetbe foglalt A L A P Í T Ó OKIRATA Kihirdetési záradék: A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat 2012. május

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Gazdaságpolitika és költségvetés 2018

Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

Szivárvány Óvoda Alapító okirata

Szivárvány Óvoda Alapító okirata Szivárvány Óvoda Alapító okirata - egységes szerkezetben a módosításokkal - Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Sóshartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégium Alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégium Alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) 56/2010.(II. 12.) csornai kt.h. 2. számú melléklete Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégium Alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

máj dec jan. szept.

máj dec jan. szept. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚNIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Módosítása. Az alapító okirat 12.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

Módosítása. Az alapító okirat 12.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Száma: 1/ 2012. ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRAT Módosítása A bevezető szövegrész helyébe Révfülöp Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 87.,

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit STATISZTIKAI ADATOK Szerkesztette Bálint Mónika Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat

Részletesebben

A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék

A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék 2. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék A BMF OKTATÓK, TUDOMÁNYOS KUTATÓK ÉS TANÁROK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN

Részletesebben

Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004

Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004 Feladatellátási hely típusa Gyermekek, tanulók létszáma Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004 Főmunkaviszony keretében pedagógus-munkakörben alkalmazottak

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I

Az oktatási infrastruktúra I Az oktatási infrastruktúra I. 2006. 10. 10. Magyarország megyéinek HI mutatói (2003) (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok)

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján év I. félév

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján év I. félév HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2016. év I. félév Debrecen, 2016. július Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48.

Részletesebben

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,

Részletesebben

Önéletrajz. Személyi adatok. Foglalkozási terület. Szakmai tapasztalat. Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Balogh Zoltán

Önéletrajz. Személyi adatok. Foglalkozási terület. Szakmai tapasztalat. Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Balogh Zoltán Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Balogh Zoltán Cím(ek) Mikecz Kálmán utca 19/b, 4400 Nyíregyháza (Magyarország) Mobil +36 30 205 7047 E-mail(ek) bazoli@freemail.hu Állampolgárság

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év december hónap Jóváhagyta: Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48. Telefon: (36 52)

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata 2. sz. melléklet a 114/2009. (VIII. 27.) sz. KT. határozathoz. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata /egységes szerkezetben / Kardoskút Község Önkormányzata

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I

Az oktatási infrastruktúra I Az oktatási infrastruktúra I. 2017. 11. 21. Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok) INTÉZMÉNYEK (szintek- programok) PROGRAMOK (intézmények szintek) A programok jellemzői:

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG

FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG AZ MGYOSZ KÉPVISELETE ITTHON Részvétel az országos hatáskörű, legfontosabb döntés-előkészítő és döntéshozó testületek

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről 1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó

Részletesebben

Gárdonyi Géza Általános Iskola Alapító okirata

Gárdonyi Géza Általános Iskola Alapító okirata Gárdonyi Géza Általános Iskola Alapító okirata - egységes szerkezetben a módosításokkal - Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Sóshartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA nevelési év

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA nevelési év KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2018-2019. nevelési év Jogszabályi alapja a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 23. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok:

Részletesebben

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület!

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 112/2009.(V.29.) Kt. számú határozatával döntött arról, hogy

Részletesebben

Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: P-1570/2013 Témafelelős: Kovács Zsuzsa

Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: P-1570/2013 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: P-570/203 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tárgy: A 203/204. nevelési évben indítható

Részletesebben

1. A magyar közszolgálatban a hosszú idő óta érvényes

1. A magyar közszolgálatban a hosszú idő óta érvényes 1. A magyar közszolgálatban a hosszú idő óta érvényes alacsony keresetek, a rossz munkakörülmények, a szervezeti kultúra hiánya miatt jelentős munkaerőhiány van, amely az állampolgárok számára különösen

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 200/1993. (II. 9.) határozatával jóváhagyott, a Budapest Főváros X. kerület

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

7632 Pécs, Enyezd út 1. 72/

7632 Pécs, Enyezd út 1. 72/ ALAPÍTÓ OKIRAT A Pécsi Evangélikus Egyházközség (székhelye: 7621 Pécs, Dischka Győző u. 4-6.), a Kék Elefánt Evangélikus Óvoda alapító okiratát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint

Részletesebben