A meggytermesztés jelene és kilátásai a gazdaságosság tükrében (1.)

Átírás

1 CSONTHÉJASOK TERMESZTÉSE január A meggytermesztés jelene és kilátásai a gazdaságosság tükrében (1.) A magyar meggytermesztés költség- és jövedelemviszonyai Dr. Apáti Ferenc Debreceni Egyetem, Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar A meggytermesztés jelene és kilátásai a gazdaságosság tükrében címmel az Agrofórum egymást követő számaiban egy olyan több részből álló sorozatot kívánunk elindítani, melyben alapos gazdasági vizsgálat tárgyává tesszük a sok oldalról megtépázott, romokban heverő hazai meggyágazatot. E sorozat első két részében a magyar meggytermelés költségviszonyaival és gazdaságosságával foglalkozunk, majd egy Németországban elvégzett üzemgazdasági kutatás eredményeként hasonló részletességgel a német meggytermelés gazdaságossági viszonyait vesszük górcső alá. Ezt követően a két ország összehasonlításából meghatározzuk főbb előnyeinket és hátrányainkat, valamint a Németországban zajló folyamatokat is alapul véve megpróbálunk egyfajta iránymutatást adni az ágazat kilátásait, jövőjét illetően. Bízunk benne, hogy olyan információkat adhatunk közre, melyekkel valamelyest segítjük a gazdálkodókat a meggytermelésükkel kapcsolatos, elsősorban hosszú távú gazdasági döntéseik meghozatalában. A meggytermesztés az elmúlt években nem tartozik a hazai kertészet sikerágazatai közé. A sokszor messze önköltség alatt lévő felvásárlási árak, a piac hiányában le sem szedett termés, az elhanyagolt, gondozatlan ültetvények százai, ezrei és a meggytermesztők elkeseredettsége jellemzi a mai magyar meggyágazatot. Ebben a környezetben nehéz bármilyen okosat mondani vagy tenni, de a termelés költségviszonyainak és jövedelmezőségének elemzésével megpróbáljuk jobban látni és láttatni a kialakult helyzetet, mert az biztos, hogy a gazdaságosság a versenyképesség alapja. Megfelelő gazdaságosság nélkül hosszú távon bármilyen tevékenység halálra van ítélve, így ennek vizsgálata kiemelten fontos, és a kiutak megfogalmazásának egyik bár semmiképpen nem egyetlen és elégséges eszköze. Ehhez először röviden a meggyágazat helyzetét tekintenénk át, majd áttérünk a költség- és jövedelemviszonyok bemutatására. Meggytermelésünk színvonala, az ültetvények állapota A világ 1,1-1,3 millió tonna körüli éves meggytermelésének 2/3-a ( ezer t) Európából, illetve közel 1/3-a ( ezer tonna) ezen belül is az Európai Unióból (EU-27) származik, amivel az uniós termelőknek meghatározó súlyuk van a világpiacon. Az EU-ban előállított termés mintegy %-a mindössze három országból, Lengyelországból ( ezer t), Magyarországból (40-70 ezer t) és Németországból (30-40 ezer t) származik, hazánk tehát az EU második legnagyobb meggytermelőjének tekinthető. Jelentősebb európai termelő még Törökország ( ezer t) és Szerbia ( ezer t), melyek számottevő és a jövőben egyre fokozódó hatást fejthetnek ki (főleg Szerbia) az egész európai meggypiacra. Magyarország a évi statisztikai adatok 1 alapján kb. 16 ezer hektár meggyültetvénnyel rendelkezik, az éves termés pedig ezer tonna között mozog. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy az országos átlagtermés 3-4 t/ha körül alakul, ami meglehetősen alacsony. A meggytermesztésünk általános színvonalának megítélése azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis rendkívül heterogén az ültetvényeink állapota. Meggyültetvényeink életkorát tekintve azt mondhatjuk, hogy harmaduk még jelenleg is fiatalabb, mint 10 év, tehát most kezdik el hozni az első nagyobb terméseket. Hosszabb távon tehát elvileg az országos termések emelkedésére lehet számítani, kivéve, ha jelentős mértékű kivágások történnek, aminek az elmúlt évek értékesítési árai után elég nagy a valószínűsége. Az ültetvények színvonala, gondozottsága alapján hozzávetőlegesen a következő becslés adható: feltételezhetően van néhány ezer hektár, melyek már nem is léteznek (azaz 2001-óta kivágásra kerültek), újabb statisztikák hiányában azonban nem becsülhető pontosan, nagyon sok az elhanyagolt ültetvény (mindenképpen több ezer hektárra tehető a területük), melyek szerény terméseket (0-4 t/ha) és minőséget produkálnak, ezek mellett a másik véglet a magas színvonalon művelt ültetvényeinket jelenti (becslésünk szerint nem több mint 1-3 ezer hektár), melyek nagy hozamok 1 A gyümölcsültetvények összeírása vonatkozásában jelenleg legfrissebb adatnak a évi összeírás adatai tekinthetők. Az újabb ültetvényösszeírást 2007-ben hajtotta végre a KSH, ez azonban mindössze négy gyümölcsfajra (alma, körte, őszibarack és kajszi) terjedt ki. Ennél fogva a meggyültetvények állapotára vonatkozóan nem áll módunkban a évinél frissebb adatokat közölni. 34

2 extra ábra Az ipari meggy nettó termelői átlagárának alakulása hazánkban között Forrás: Saját adatgyűjtés szatmári térségi termelő vállalkozásoknál (sokéves átlagban legalább 8-12 t/ha) és jó minőség előállítására képesek, a maradék néhány ezer hektár az előző két véglet között van, felemás sikerekkel. A meggypiac helyzete és sajátosságai A meggypiac problematikája nem alapvetően az állandó jellegű, tartós túltermeléshez kapcsolódik, hanem sokkal inkább a piac évek közötti és akár szezonon belüli rendkívüli mértékű és kiszámíthatatlan hektikusságához. A meggyvertikum fontos sajátossága, hogy alapvetően ipari felhasználású gyümölcsről van szó, jelenleg a termés nagyon kis hányada (5-10 %-a) értékesül a frisspiacon, a többi a hűtőés feldolgozóiparba (lé, konzerv) kerül. A meggypiac hektikussága jól szemléltethető az ipari meggy árának alakulásával is. Mint ahogyan az 1. ábrából kivehető, a termelői árak rendkívüli ( %-os) ingadozást mutatnak az elmúlt tíz esztendőben. Ez az ingadozás teljes mértékben kiszámíthatatlanná és tervezhetetlenné teszi a jövőt, márpedig egy ültetvény, mint tartós kultúra, esetében ez alapvető fontosságú lenne. E mellett negatívum még a jövőkép szempontjából az utóbbi néhány évben tapasztalható, szinte állandó jellegű alacsony értékesítési árszínvonal (kivétel 2007, viszont akkor a fagykárok miatt termés nem volt). A piac kiszámíthatatlansága, in - sta bilitása azonban nemcsak az évek között, hanem a mindössze 4-5 hetes szezonon belül is tapasztalható. A meggy piaca minden évben alapvetően szezonátlag feletti árakkal kezdődik, a korai érésű fajták (Pándy meggy, Cigánymeggy, Érdi bőtermő) kezdetben még viszonylag jó áron értékesülnek. Majd a későbbi érésű fajták, mint főfajták Újfehértói fürtös, Kántorjánosi fürtös, Debreceni bőtermő, melyek a magyar meggytermés %-át adják szedésének megkezdésével a meggypiac a meggyfelvásárlás kezdete után 1-2 héttel rendszerint összeomlik. Ez alapvetően %- os árzuhanást jelent! E rövid távú kiszámíthatatlanságnak, és nagymértékű zavarnak talán két alapvető oka van: a magyar fajtaszerkezet egyoldalúsága, ami abban fejeződik ki, hogy a termés közel %- át a három főfajta adja, melyek egy ugyanazon időpontban érnek, így hirtelen és egyszerre nagy mennyiségű termés zúdul a piacra, a piaci szereplők gyakran nem megfelelő piaci magatartása. A hazai meggytermelés költség- és jövedelemviszonyai A gazdaságosság megítélésének alapját a termelési költségek, az árbevételek és a kettő különbségeként képződő nettó jövedelem jelentik. Ezen tényezőket most egy beállt azaz a teljes termések időszakában lévő ültetvény esetére mutatjuk be. Tekintettel arra, hogy a költségek és bevételek évjárattól, vállalkozástól vagy ültetvénytől függően nagyon különbözőek lehetnek, rögzíteni kell néhány olyan alapparamétert, melyek a bemutatott viszonyokat jellemzik. Ennek megfelelően kiemelendő, hogy a következőkben korszerű, gondozott és jó állapotban lévő, hagyományos művelési rendszerű meggyültetvények költség- és jövedelemhelyzetét ismertetjük. Egy ilyen ültetvényt a nagy átlaghozamok (sokéves átlagban kb t/ha, jó években akár t/ha), a kiváló minőség (méret, érettség) és a ráfordítások magas színvonala jellemez. Kihangsúlyozandó, hogy e paraméterek nem a magyarországi átlagot tükrözik, hanem a legjobb ültetvényeket, amelyek a korábban említettek szerint a 16 ezer hektár ültetvényfelületből legfeljebb 1-3 ezer hektárt tesznek ki. A versenyképes termelés szempontjából azonban a jövőben ezeket kell mérvadónak és követendőnek tekintenünk. Ezen, az elemzésünk alapjául választott ültetvénytípus paraméterei: sajmeggy alany, tölcsér vagy kombinált koronaforma és 6,0 x 4,0 m-es térállás, ami 417 fa/ha tőszámot jelent. A termesztett fajták között a hazánkban leggyakoribbak (Újfehértói fürtös, Kántorjánosi fürtös, Debreceni bőtermő) vannak nagy aránnyal jelen. Öntözőberendezés nincs, a betakarítás technológiája kézi. A felhasznált ráfordítások (anyagok, kézi munka) árai évi árszínvonalat tükröznek, az anyagok áfa nélkül, a kézi munkák bérköltsége pedig járulékterhekkel együtt értendők. Az időbért 600 Ft/óra költségen, a szedés teljesítménybérét pedig 40 Ft/kg költségen vettük figyelembe. A termésho- 35

3 2009. január zamokat és az értékesítési árakat az elmúlt öt év átlaga reprezentálja. A számítások mindenkor 1 hektárra vonatkoznak. Az adatgyűjtést nyolc termelő vállalkozásnál végeztük. A bemutatott számok, kalkulációk értelemszerűen nem jellemezhetnek minden gazdaságot és minden évet, de a nagyságrendek tekintetében pontosan reprezentálják ezen korszerű ültetvények üzemgazdasági viszonyait. Ráfordítás és termelési költség 1. táblázat A meggytermelés költségei műveletenkénti szerkezetben (1 hektárra) jó színvonalon termelő üzemekre, nem pedig országos átlagra vonatkoztatva Művelet megnevezése (ezer Ft/ha) (Ft/kg) Megoszlás (%) Metszés 44 3,7 5 Talaj- és sorközművelés 16 1,3 2 Tápanyag-gazdálkodás 71 5,9 8 Növényvédelem ,0 18 Betakarítás ,3 54 Ültetvény amortizációja 118 9,9 13 Közvetlen termelési költség ,1 100 Az előzőekben jellemzett ültetvénytípus és feltételek estén 12 t/ha terméshozamra számítva nagyságrendileg 900 ezer Ft-ot tesznek ki a közvetlen termelési költségek, ami kg-onként 76,1 Ft közvetlen önköltséget jelent (1. táblázat). A munkaműveletek között %- os részarányával messze kiemelkedő művelet a betakarítás (kézi szedés). Emellett %-ban járul hozzá a költségekhez a növényvédelem, a többi művelet költségalakító szerepe annyira már nem meghatározó. A következőkben az 1. táblázatban szereplő sorrendben tekintjük át röviden a költségek összetételét, és az ezzel kapcsolatos fontosabb tényezőket. A metszés a meggyültetvények esetében is nélkülözhetetlen a megfelelő minőség és a hosszú távon kiegyenlített hozamok fenntartásához. e magában foglalja a metszés és nyesedékgyűjtés kézi munkáját, valamint a nyesedékzúzás gépi műveletét. A metszés munkaidőigénye évenként nagymértékben ingadozik. Az évek jelentős részében csak kisebb korrekció indokolt (munkaidő-ráfordítás: m. óra/ha), míg bizonyos időszakonként erőteljesebb beavatkozásra van szükség ( m. óra/ha). Jelen kalkulációban átlagosan 50 m. óra/ha ráfordítás szerepel. Ezt még munkaórával növelheti a nyesedékgyűjtés. Így a metszés eft költségét %-ban a személyi jellegű, 5-10 %-ban a gépköltség teszi ki. A meggyültetvényekben legelterjedtebben füvesített sorközt alkalmaznak, a sorokat pedig vegyszeres gyomirtással tartják tisztán. Ebből adódóan a talaj- és sorközművelés évi 4-6 alkalommal elvégzendő gyepkaszálást jelent. A nem füvesített sorközű ültetvényekben 1-2 alkalommal mechanikai talajművelést végeznek (tárcsázás, talajmarózás, lazítás), amit általában 3-4 gépi kaszálás egészíthet ki. A művelet költsége egyik esetben sem jelentős, a termesztés költségének 2,0-3,0 %-át adja, és kizárólag gépköltségből áll. A tápanyag-gazdálkodás költsége a műtrágyázás ráfordításaiból áll, szervestrágyázást az üzemek ritkán végeznek. Az 1. táblázatban szereplő tápanyag-gazdálkodási költség 300 kg/ha P és K túlsúlyú komplex műtrágya és 200 kg/ha N-trágya kiszórását, valamint 4-5 alkalommal levéltrágyázást (főleg N és mikroelemek) foglal magában. A talajtrágyázással kijuttatott hatóanyag kb kg N, kg P és kg K. A teljes költség 90 %-a anyagköltség és csak 10 % jut a rakodás, szállítás, valamint kiszórás kézi és gépi munkájára. A termesztés költségeiből a második legnagyobb súlyt %-os részarányával a növényvédelem képviseli. A növényvédelem költségének kb. 80 %-a esik a növényvédelmi permetezésre, és 20 %-a a gyomirtásra, ez utóbbi kis részben kézi gyomirtást (kaszálás) is magában foglalhat. A növényvédelem %-a gépköltség és %-a anyagköltség. Az anyagköltségen belül mintegy 35 %-ot tesz ki a rovar ölő szerek, 50 %-ot a gombaölők, valamint 15 %-ot a gyomirtó szerek költsége. Egy gondozott ültetvényben évente a fertőzési helyzettől függően 6-10 permetezés szükséges a termés megvédéséhez. A sorok gyomirtó vegyszerezése évente általában két kezeléssel zajlik. A betakarítás a meggytermesztés mai gyakorlatában általában még kézi szedést jelent, a szedési teljesítmény átlagosan kg/fő/nap érték körül alakul, ha teljesítmény alapján történik a bérezés (a meggytermés jelen kalkulációban 100 %-ban ipari feldolgozásra értékesül). A 12 tonnás termés szedése 40 Ft/kg költségű teljesítménybérezés mellett 480 eft/ha költséget jelent, ez egészül ki a göngyölegek, illetve a termés rakodásának és szállításának alig 20 eft/ha-os gépi és kézi munka költségével. Meg kell említeni, hogy a szedés munkaerőigénye még ilyen teljesítmény mellett is óriási: munkanap, azaz munkaóra. Időbérben történő bérezés esetén a tapasztalatok szerint sokkal kisebb szedési teljesítmény érhető el, hozzávetőlegesen kg/fő/nap. Az ültetvény amortizációja nem túl nagy összeg, tekintettel arra, hogy a hagyományos ültetvények beruházási költsége viszonylag alacsony. Jelenleg egy ilyen ültetvény telepítési költsége 0,8-1,0 millió Ft/ha között alakul, melyet kiegészít az első hat év 2,0 millió Ft/ha körüli 36

4 extra táblázat A meggytermelés költségei költségnemenkénti szerkezetben (1 hektárra) jó színvonalon termelő üzemekre, nem pedig országos átlagra vonatkoztatva Megnevezés (ezer Ft/ha) ápolási költsége. Ezt a teljes, 3,0 millió Ft-os beruházási költséget mint - egy 1,1-1,3 millió Ft-tal csökkentheti az ápolás időszakában elért termésekből származó árbevétel, így az amortizációs alapot szolgáltató és a kb. 14 termőévre elosztandó tiszta beruházási költség 1,5-2,0 millió Ft-ot tesz ki. A meggytermesztés technológiájának megfelelő műveletenkénti költségszerkezet után a szemléltetés kedvéért költségnemenkénti szerkezetben is bemutatjuk a költségeket, de ezt most a teljesség érdekében kiegészítettük az általános költségekkel is, mellyel együtt a hektáronkénti költség 1,0 millió körül alakul (2. táblázat). Láthatjuk, hogy a meggytermesztés esetében a legjelentősebb költség a személyi jellegű költség, közel 60 %-os arányt képvisel a teljes termelési költségből. Ezt az anyagjellegű költség követi, ami a termesztési költség 20 %-át adja. Nagyjából azonos részarányt képvisel a gépüzemeltetési és az amortizációs költség. Az egyéb közvetlen költségekkel (biztosítási költség, földbérleti díj) nem számoltunk, mert a meggytermesztésben általában nem jellemzőek, de ezek akár még további eft-tal növelhetik a termelés költségeit. Az anyag jellegű költségek között csak a növényvédő szer és a műtrágya jön számításba, e kettő közül nagyobb a növényvédő szerek aránya, az anyagköltségek kb. 2/3-át (Ft/kg) teszik ki. A szedés költsége önmagában a személyi jellegű költségek %-át adja. Ez a költségféleség teljes mértékben a hozamok függvénye (vagyis teljes egészében változó költség), így összege a hozam változásával jelentősen módosulhat. Az ültetvény fenntartásához tartozó egyéb kézi munkák a metszés kivételével nem képviselnek jelentős részt. Az egyetlen meghatározó művelet tehát a szedés. A gépüzemeltetés költségei közül kiemelkedik a növényvédelem (50-55 %), a talaj- és sorközművelés (15-20 %) és a betakarítás (10-15 %) gépigénye. Hozam, árbevétel, termelési érték Megoszlás (%) Anyag jellegű költség ,3 20 Személyi jellegű költség ,9 58 Gépüzemeltetési költség 84 7,0 9 Ültetvény amortizációja 118 9,9 13 Egyéb közvetlen költség 0 0,0 0 Közvetlen termelési költség ,1 100 Általános költség 91 7,6 Összes termelési költség ,7 Az elérhető árbevétel tekintetében meggy esetében legfontosabb kérdés az értékesítési ár, mivel ezek az egyes évek között jelentős mértékben, hektikusan ingadoznak (1. ábra), alapvetően meghatározva a termelés jövedelmi viszonyait. Az ezzel kapcsolatos főbb tényezőkről már szóltunk a meggy piaci helyzetének taglalásakor. A 3. táblázatban a meggytermesztésre jellemző árbevétel-kalkulációt látjuk. A 12 t/ha-os termés ipari feldolgozásra kerül, a frisspiaci meggyként értékesíthető menynyiség aránya nem haladja meg országos átlagban az 5-10 %-ot, így azt most figyelmen kívül hagytuk. Az értékesítés rögtön szedés után megtörténik, így ebben az esetben tárolási költségekkel nem kell számolnunk. Kiemelendő, hogy a kalkulációban szereplő hozamok és értékesítési árak nyolc gazdaság és az elmúlt öt év átlagait reprezentálják. Minden tényezőt figyelembe véve azt kapjuk, hogy a meggytermelésben hektáronként 1,0-1,1 millió Ft árbevétel érhető el. Lényeges azonban, hogy ez az érték az évek között jelentős ingadozást is mutathat. A meggytermelésben alapvetően kétféle közvetlen támogatással kalkulálhatunk. A területalapú támogatás összege meglehetősen alacsony (25 eft/ha), míg a környezetkímélő termelési módért járó agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) összege közel 100 eft/ha. Ez utóbbi már nem elhanyagolható rész a termelési értékből, ezt azonban most nem vettük figyelembe, mivel előfordulása ugyanúgy, mint a költségek között az egyéb közvetlen költségeké meglehetősen esetleges. Az árbevétel és a támogatások együttes összegeként 1,1 millió forint körüli termelési értéket kapunk, ami a jó színvonalon termelő vállalkozásokra és az elmúlt öt 3. táblázat Az árbevétel és a termelési érték alakulása a meggytermelésben jó színvonalon termelő üzemekre, nem pedig országos átlagra vonatkoztatva Megnevezés Mértékegység Érték Hozam összesen t/ha 12,0 Értékesítési ár Ft/kg 90,0 Árbevétel összesen eft/ha 1 080,0 Területalapú támogatás eft/ha 25,0 Termelési érték eft/ha 1 105,0 37

5 2009. január évre vonatkozóan átlagosnak tekinthető. Jövedelem, jövedelmezőség A 4. táblázatban végezzük el az eddigiekben már bemutatott termelési költség és termelési érték adatok felhasználásával a jövedelem kalkulációját. A meggytermesztés eddig bemutatott adatait összegezve megállapítható, hogy a jelenlegi árviszonyok mellett a jó színvonalon termelő üzemektől is mindössze ezer Ft/ha fedezeti összeg (termelési érték a közvetlen költségekkel csökkentve) várható el. Ez az összeg fejezi ki az ágazat közvetlen jövedelemtermelő képességét az általános költségek ráterhelése nélkül. Az általános költségek levonása után alig pozitív a nettó jövedelem, mintegy 100 eft-ot tesz ki hektáronként. Az önköltségek a meggy, pontosabban az ipari meggy esetében Ft/kg között alakulnak. Ez alapján egyértelmű, hogy az Ft/kg közötti felvásárlási árak nem tesznek lehetővé nyereséges gazdálkodást. Márpedig az elmúlt öt évből Megnevezés Mértékegység Érték Termelési érték eft/ha 1 105,0 Közvetlen termelési költség eft/ha 913,0 Fedezeti összeg eft/ha 192,0 Általános költség eft/ha 91,0 Összes termelési költség eft/ha 1 004,0 Nettó jövedelem eft/ha 101,0 arányos jövedelmezőség % 10,0 Közvetlen önköltség Ft/kg 76,1 Önköltség (tartalmazza az általános költséget is) Biogazdálkodás támogatással Már az EU mezőgazdasági fő vonulatába tartozik az ellenőrzött bio (ökológiai) gazdálkodás. Az FVM ígérete szerint támogatása 2009 tavaszán újra indul. Az átálltak támogatása is nő, az átálló gazdaságoké jelentősen: gyepekre átlagosan 22 ezer, szántóföldre ezer, szőlőgyümölcsre ezer Ft éves támogatásra számíthatnak a terület - alap felett. Amennyiben érdekli Önt a biogazdálkodás, már most keresse a Biokontrollt, a magyar ellenőrző szervezetet. Önnek ez nem jelent kötelezettségvállalást, mi viszont vállaljuk tájékoztatását a támogatás meghirdetéséről. Az EU és hazai bio rendeletek mindenki számára elérhetők ( honlapon), azonban csak a Biokontroll Alapfeltételrendszere teszi érthetővé és végrehajthatóvá az előírásokat, amelyet kérésre kiküldünk. Várjuk érdeklődésüket garantáljuk, hogy ellenőrzési díjat csak a nyer tes gazdák felé számítunk fel. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. elérhetőségei: telefon: 1/ , 1/ mobil: 30/ vagy 20/ , vagy 70/ fax: 1/ levelezési cím: 1535 Budapest, Pf. 800, vagy 1027 Budapest, Margit krt. 1. III info@biokontroll.hu honlap: 4. táblázat A jövedelem alakulása a meggytermelésben jó színvonalon termelő üzemekre, nem pedig országos átlagra vonatkoztatva Ft/kg 83,7 kétszer a veszteséget jelentő sávban mozogtak az árak, kétszer éppen önköltség körül, és csak 2007-ben volt olyan, ami nagy nyereséget tett lehetővé, pontosabban tett volna, de ekkor meg a legtöbb gazdaságban termés nem volt a totális fagykárok miatt. És akkor 2008-ról még nem is beszéltünk, amikor a szégyenletesen alacsony árak miatt sok termelő le sem szedte a termést. Volt ugyanis olyan időszak ebben a szezonban, amikor 40 Ft/kg alatt volt a nettó felvásárlási ár, ami nyilvánvalóan a termés leszedésének költségét sem fedezi, így a betakarítás minden számolgatás nélkül irracionális volt, csak a veszteséget növelte volna tovább. Mindezen tapasztalatokat összegezve azt lehet mondani, hogy a meggytermelés az elmúlt öt évben még a korszerű, jó színvonalon gazdálkodó üzemekben is alig termelt nyereséget. Ebből ered, hogy a termelőknek valamilyen irányba el kell mozdulniuk, mert a jelenlegi kereslet kínálati viszonyok, beleértve a versenytársakat is melyek a piacgazdaságban legnagyobb mértékben meghatározzák az árakat és egyéb gazdasági folyamatokat nemigen tesznek lehetővé gazdaságos termelést. Az Agrofórum következő számában a gazdaságosság kérdésének további vizsgálatával jobban körüljárjuk ezen problémakört, próbálunk okokat és válaszokat keresni az itt nem taglalt gondokra és meg nem válaszolt kérdésekre. 38