AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MINT HORIZONTÁLIS ELV ÉRVÉNYESÜLÉSE A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAMBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MINT HORIZONTÁLIS ELV ÉRVÉNYESÜLÉSE A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAMBAN"

Átírás

1 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MINT HORIZONTÁLIS ELV ÉRVÉNYESÜLÉSE A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAMBAN Zárótanulmány A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készítette: a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztály Békéscsaba, szeptember

2 Témavezető: Dr. Timár Judit MTA RKK ATI, Békéscsaba Kutató munkatársak: Dr. G.Fekete Éva MTA RKK ÉMO, Miskolc Dr. Jász Krisztina MTA RKK ATI, Szolnok Kanalas Imre MTA RKK ATI, Kecskemét Kiss Attila MTA RKK ATI, Kecskemét Nagy Terézia MTA RKK ATI, Békéscsaba Petrás Ede MTA RKK ATI, Kecskemét Szabó Gyula MTA RKK ATI, Debrecen Dr. Szarvák Tibor MTA RKK ATI, Szolnok Technikai munkatársak: Bencsikné Szőke Margit MTA RKK ATI, Békéscsaba T. Gémes Tünde MTA RKK ATI, Kecskemét Vámosné Zöld Márta MTA RKK ATI, Békéscsaba

3 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ CÉLOK, EREDMÉNYEK, JAVASLATOK A KÖZÖTTI PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKRA...5 A kutatás célja:...6 A kutatás feladatai:...6 A kutatás módszertana:...6 A kutatás főbb megállapításai:...7 A kutatás eredményei alapján megfogalmazható javaslatok:...10 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG FOGALMI ÉS SZAKIRODALMI MEGHATÁROZÁSA...13 Az esélyegyenlőség fő problématerületei...14 Társadalmi nemek...15 Romák...21 Fogyatékkal élők...26 Az európai uniós és hazai esélyegyenlőségi célok, prioritások...31 Társadalmi nemek...34 Romák...37 Fogyatékkal élők...43 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG SZEMPONTJAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM PROGRAMSZINTJÉN...49 Az értékelés szempontjai Az esélyegyenlőségi célkitűzések megjelenése a fejlesztési Programban és a Programkiegészítő Dokumentumban A programhoz elkészült esélyegyenlőség-szempontú ex-ante értékelés és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) szerinti hatáselemzés A program egyes részeiben, dokumentumaiban az általános adatok mellett az esélyegyenlőségi célcsoportra vonatkozó specifikus adatok megjelenése Az esélyegyenlőségi szempontok egyes projektekbe való beépítésének ösztönzése, szakmai segítése az Esélyegyenlőségi Útmutató A program végrehajtása során az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése, a programmenedzsment és monitoring struktúrákban az esélyegyenlőségi célcsoport kiegyensúlyozott képviseleti arányának biztosítása A monitoring és értékelési indikátorok között az esélyegyenlőségre érzékeny jelzőszámok megjelenése, ezek elérhetőségének biztosítása. A monitoring indikátorok szerepe a pénzügyi hozzájárulások számításában Az információk és a publicitás biztosításakor az esélyegyenlőségi célcsoportra és a velük foglalkozó szervezetekre fordított figyelem. Az esélyegyenlőségi kérdések fontosságára irányuló figyelemfelkeltéshez központi támogatásban részesült szervezetek...66 Összegzés...67 ROP KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ PROJEKTEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZEMPONTÚ ELEMZÉSÉNEK EREDMÉNYEI...69 A projektek értékelésének célja, módszere...70 A ROP nyertes pályázatainak kvantitatív elemzése...73 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 3

4 1. Projekt: Szállásférőhely bővítése fogyatékkal élők részére Projekt: Gyula, történelmi belváros rehabilitációja Projekt: A nyíregyházi Báthory I. és Vay Á. laktanyák hasznosítása a Vay Á. laktanya ÉK-i részén lehatárolt beavatkozási terület és épületeinek rehabilitációja az esélyegyenlőséget növelő oktatási intézmények korszerű működési feltételeinek megteremtése érdekében Projekt: Az általános iskolai tanulási környezet és közösségi háttér infrastrukturális és módszertani feltételeinek fejlesztése az integrált oktatás megteremtéséért az újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában...90 Az integrált nevelés tárgyi és módszertani feltételrendszerének megteremtése az újszászi Városi Óvodai Intézményben Projekt: Fogd kezénél, ki elmaradt, hogy utolérje társait! A hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelését segítő infrastrukturális fejlesztés és speciális szakmai program kidolgozása az Erzsébet Óvodában Projekt: Dombegyházi óvodák rekonstrukciós programja a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében Projekt: Új típusú közösségi és személyi szolgáltatások fejlesztése Nagykanizsán Projekt: Otthon a faluban esély a nagyvilágban Projekt: Karrier Iroda működtetése a Szegedi Tudományegyetemen Összegzés MELLÉKLET Ajánlott irodalom MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ CÉLOK, EREDMÉNYEK, JAVASLATOK A KÖZÖTTI PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKRA

6 Az esélyegyenlőség mint horizontális elv érvényesülése A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Programok Irányító Hatósága megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja kutatást végzett a hatékonyságjavítást elősegítendő az Esélyegyenlőség mint horizontális elv érvényesülése az NFT I. Regionális Fejlesztés Operatív Programban témában. A kutatás célja: 1. Az esélyegyenlőség mint horizontális elv érvényesülésének vizsgálata a Regionális fejlesztési Operatív Program keretén belül. 2. A ROP keretében megvalósuló projektek esélyegyenlőségre gyakorolt hatásmechanizmusának feltárása. A kutatás feladatai: 1. Az esélyegyenlőség fogalmi meghatározása; az esélyegyenlőségi szempontok/elvek és azok fejlesztésekben való alkalmazása EU-s és hazai tapasztalatainak elemzése. 2. Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülésének elemzése az NFT I. ROP programszintjén. 3. Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülésének elemzése az NFT I. ROP keretében megvalósuló projektek szintjén. A kutatás módszertana: 1. A kutatás 1. feladatának teljesítéséhez szakirodalmi, statisztikai és dokumentumelemzést végeztünk, az uniós és hazai jogszabályokra, politikákra, programokra koncentrálva s az esélyegyenlőségi problématerületeket, a célcsoportok (nők, romák, fogyatékkal élők) speciális szükségleteit, azok regionális/területi vetületét is felvázolva. 2. Az esélyegyenlőségi elv érvényesülésének program szintjén történt értékelésekor (2. kutatási feladat) a célcsoportok érdekeinek megjelenését áttekintve a Program dokumentumot, a Programkiegészítő dokumentumot, a pályázati kiírás dokumentumait, külön figyelemmel az Esélyegyenlőségi Útmutatóra hét fő területen vizsgáltuk. (i) az esélyegyenlőségi célkitűzések megjelenését a fejlesztési programban; (ii) a programhoz elkészült esélyegyenlőségi szempontú ex-ante értékelésben és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) szerinti hatáselemzés megállapításaiban; (iii) a program egyes részeiben, dokumentumaiban az általános adatok mellett az esélyegyenlőségi célcsoportra vonatkozó specifikus adatok megjelenését illetően; (iv) az esélyegyenlőségi szempontok egyes projektekbe való beépítésének ösztönzését, szakmai segítését tekintve az Esélyegyenlőségi Útmutatóban; (v) a program végrehajtása során az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítését, a programmenedzsment és monitoring struktúrákban az esélyegyenlőségi célcsoport kiegyensúlyozott képviseleti arányának biztosítását illetően; 6 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

7 Vezetői összefoglaló célok, eredmények, javaslatok (vi) a monitoring és értékelési indikátorok között az esélyegyenlőségre érzékeny jelzőszámok megjelenését, ezek elérhetőségének biztosítását tekintve a monitoring indikátorok szerepét a pénzügyi hozzájárulások számításában; (vii) az információk és a publicitás biztosításakor az esélyegyenlőségi célcsoportra és a velük foglalkozó szervezetekre fordított figyelem érvényesülésében; az esélyegyenlőségi kérdések fontosságára irányuló figyelemfelkeltéshez központi támogatásban részesült szervezetek meglétét illetően. A célkitűzések megjelenését két nézőpontból vizsgáltuk: a program céljai esélyegyenlőségi tartalmának meghatározása, az esélyegyenlőség céljainak a programba való beépülése. 3. Az esélyegyenlőségi elv érvényesülésének projektek szintjén történt értékeléséhez (3. kutatási feladat) elvégeztünk ugyan egy kvantitatív elemzést is, mivel azonban ehhez csak a ROP nyertes projektjeinek interneten közzétett összefoglalóit tudtuk használni, ezért értékelésünk alapvetően strukturált interjúk és részben dokumentumelemzés segítségével történt. A módszer előnyeit kihasználva nem átlagosat kerestünk, hanem olyan jó gyakorlatoknak tekinthető projekteket, amelyek többféle tanulsággal szolgálnak. A projektek kiválasztását megadott szempontok szerint a ROP IH, illetve a VÁTI végezte el. A módszer jellege miatt elemzésünk nem egy objektív skálával kifejezett, a projekteket összehasonlító, általánosításra alkalmas hatáselemzés/értékelés volt (hiszen jelen megbízás keretében nem végezhettünk nagy számú reprezentatív mintán történt kvantitatív elemzést), hanem az esélyegyenlőség mint horizontális elv vizsgált projektekben való érvényesülése alapján feltárt hatásmechanizmus bemutatása. A módszer előnyeiből adódóan, a kutatás eredményeként született, a 2007 és 2013 közötti programozási időszakra vonatkozó ajánlásaink magukban foglalják a projektek megvalósítóinak a javaslatait is. A kutatás főbb megállapításai: I.) Az uniós és hazai törvényi előírásokkal, politikákban megfogalmazott elvárásokkal összevetésben készített, programok szintjén történő elemzés megállapításai: 1. A ROP célkitűzései bár a dokumentumai nem emelik ki, hogy azok az esélyegyenlőségi alapproblémák közül melyekhez kötődnek a közösségi politikákban meghatározott esélyegyenlőségi célok közül elsősorban az alábbiakhoz kapcsolódva járulhatnak hozzá az esélyegyenlőség javításához: A emberi jogok csorbulásának megelőzése (3. prioritás: a helyi közigazgatásban dolgozók képzése, pl. a diszkriminációval foglalkozó kurzusok megtartása). A döntéshozásból való kizárás megszüntetése (A program menedzselése során való megvalósulás esetén; a 3. prioritáson belül a helyi közigazgatás kapacitásainak fejlesztése és a civil szféra megerősítése során.) A gazdasági függőség megszüntetése (A foglalkoztatás közvetlenül a intézkedésben, a szociális gazdaság előremozdításában jelent meg. Közvetve a turisztikai kapacitások fejlesztése érintette a munkahelyek bővülését vagy az új vállalkozási lehetőségek megnyílását, speciálisan a nők számára. A tömegközlekedés és az óvodai szolgáltatások fejlesztése is hozzájárulhatott a munkavállalási képesség, és ezen keresztül a foglalkoztatás növekedéséhez. A 3.4. intézkedés keretében megvalósult régió-specifikus szakmai képzések MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 7

8 Az esélyegyenlőség mint horizontális elv érvényesülése a jelenlegi munkavállalók, az iskolai oktatás infrastruktúrájának fejlesztése pedig a felnövekvő nemzedék foglalkoztathatóságát és/vagy vállalkozói készségeit javítja.) A tudáshoz és az információkhoz való hozzájutás (A 3. prioritás képzései, a 2. prioritás iskolafejlesztése, a program kommunikációs rendszere segítette elő..a 3.1 intézkedés az információs technológiák hatékonyabb kihasználását is eredményezheti.) Az egészséghez való jog biztosítása (2. prioritás: a városrehabilitáció révén egészségesebbé váló lakáskörülmények és áttételesen a közlekedési feltételek javításán keresztül.) A javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az erőforrások feletti rendelkezés biztosítása (A 2.2. intézkedés a normális élethez szükséges kommunális szolgáltatások elérhetőségéhez, a 2.1. intézkedés a tömegközlekedés javulásán keresztül a centrumokban biztosított szolgáltatások eléréséhez járul hozzá. Az 1. prioritáson belül a turisztikai kapacitások növelése a szabadidős tevékenységek, kulturális szolgáltatások elérését teszik lehetővé a fogyatékkal élők számára, amennyiben az előírt akadálymentesítések megvalósulnak.) A területi különbségek mérséklése (a ROP jellegéből adódóan a leghangsúlyosabban megjelenő célkitűzés. Ezzel hozzájárul az Európai Foglalkoztatási Stratégia regionális különbségek csökkentését célzó prioritásának megvalósulásához is.) 2. Az egyes célcsoportokra összegezve a várható esélyegyenlőségi célok a dokumentumokban szintén nem jelennek meg, azokban külön hatáselemzés nem történt, de a leírtak alapján az alábbi fő hatások valószínűsíthetőek: A nők esélyeinek javítása: a turisztikai munkahelyek és vállalkozások (1.prioritás); a szociális gazdaságban történő foglalkoztatás (3.2. intézkedés); a 3. prioritáson belüli képzések; a 2. prioritáshoz kapcsolódó tömegközlekedés javítása és óvodai bővítések kapcsán. A romák esélyeinek javulása: a 2. prioritáson belüli tömegközlekedés, a város rehabilitációhoz kötődő lakhatási feltételek javítása; az óvodai és általános iskolai infrastruktúra fejlesztése, a szegregáció csökkentése; a kisebbségi vezetők 3. prioritáshoz kötődő képzése és a támogatott szociális vállalkozásokban megvalósuló foglalkoztatása révén. A fogyatékkal élők esélyeinek növelése: az 1. és 2. prioritásokban megépített létesítmények akadálymentesítésének köszönhetően; a kulturális és a szabadidős szolgáltatások, oktatás elérhetőségének, a közlekedés és a kommunikáció feltételeinek, a 2.3. intézkedésben a speciális igényű tanulók oktatási feltételeinek javítása, a 3.prioritás keretében megvalósuló képzések során az esélyegyenlőségi kérdések iránti érzékenység növelése révén. 3. A programozásban törekedtek az esélyegyenlőség biztosítására az irányítás és menedzsment felépítése során, de felemás módon. A célcsoportok közül a romák és a fogyatékkal élők képviselőinek bevonása követhető, a monitoring bizottságban azonban nőszervezet nem található. (A nők képviseletére nem szervezeteiken keresztül, hanem a testületbe 30%-ban bekerülő nők közvetlen reprezentációjával került sor.) 4. A ROP dokumentumai az esélyegyenlőség terén részint az EU, részint a hazai esélyegyenlőségi politika által kirótt kötelező feladatokat ha kisebb következetlenségek és hiányok mellett is, de teljesítették, ám a pályázók figyelmének felkeltése, az esélyegyenlőség problémáinak beazonosítására és a megoldás lehetőségeinek keresésére való ösztönzése terén csak kevés sikert tudtak elérni. Ehhez az alábbiak is hozzájárultak: 8 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

9 Vezetői összefoglaló célok, eredmények, javaslatok A célcsoportokat zavarosan és következetlenül jelenítik meg a dokumentumok. Az egyes intézkedéseknél az esélyegyenlőség érvényesülését elősegítő konkrét, az intézkedéshez kötődő lehetőségek csak korlátozottan jelennek meg (ezekre az Esélyegyenlőségi Útmutató már több ötletet ad). A megvalósulás során az esélyegyenlőségi szempontok szinte csak a projektek értékelésén keresztül érvényesültek. Az értékelés szempontjainál az Útmutatóban vázolt eljárással szemben csak a célok esélyegyenlőségi szempontú értékelése szerepel, a pályázó szervezet és a megvalósítás módjának esélyegyenlőségi szempontok szerinti vizsgálata már elmaradt. A célok, módszerek esélyegyenlőségi értékelése sem került be minden komponensbe. A PR-stratégiában az esélyegyenlőségi célcsoportok külön nem jelennek meg. Sem a tájékoztatás speciális célcsoportjaiként, sem a tájékoztatásba bevonható civil szervezetekként. A tájékoztatás, a nyilvánosság megteremtésére való törekvések erősen központosítottak, a civil szereplők megnyerése és bevonása a lehetőség szintjén sem jelenik meg. II.) Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülésének projektek szintjén történt elemzése tanulságai: Az elemzésbe bekerült projektek igazolják, hogy a ROP bármely prioritásához kapcsolódó projektek működhetnek jól: az esélyegyenlőségi követelményeket betartva. Bár e projektek számos eleme jó gyakorlatként emelhető ki, az előkészítéstől a megvalósításig ívelő teljes folyamatot, az esélyegyenlőség javításához való hozzájárulásuk eddigi és várható eredményeit összességében tekintve még alig néhányuk kaphat hasonlóan jó minősítést. Tanulmányozásuk alapján az esélyegyenlőségi hatások számbavétele a rendelkezésre álló információ alapján nem, vagy csak jelentős becslésekkel végezhető el, mivel a tervezés során nem készültek esélyegyenlőségi hatásvizsgálatok, nincs viszonyítási alap, a projektmenedzserek nagyobb része nem tudott a hatások objektív mérésére alkalmas információt adni. A projektek (e tanulmányban közzétett) egyenkénti, sajátos környezetükben történt bemutatása hordozza magában a legértékesebb tapasztalatokat. A hatásmechanizmusok vizsgálata viszont feltehetően általánosításra is alkalmas tanulságokkal szolgál: (i) Kérdésessé teheti az esélyegyenlőségi elv hatékony érvényesítését a célcsoportok kiválasztása körül megjelent zavar. Néhány projektben a ROP három kiemelt társadalmi csoportja (nők, romák, fogyatékkal élők), illetve inkább csak azok egy része szerepel, míg más pályázatokban az esélyegyenlőségi törvényben nevesített más hátránnyal küzdő csoportok, így például fiatalok, idősek, gyermeküket egyedül nevelők válnak célcsoportokká. A kusza helyzet mögött az esélyegyenlőségi tudatosság hiánya, az OP hasonló problémája, az ellenőrzés gyengesége/hiánya sejlik fel. Megvan a veszélye annak, hogy bár örvendetes módon a helyi viszonyok alapos ismeretében történik a kiválasztás a ROP célcsoportjaival való véletlen egybeesés kevés az esélyegyenlőségi elv következetes végigviteléhez, s a fejlesztő hatás is csorbát szenved. Bár számos jó példát találtunk a célcsoportok projektbe való bevonására, valamint a projekt rájuk gyakorolt pozitív hatásaira, kevesebbet a célcsoportok projektről való tájékoztatására, és csak elvétve mindhárom kérdés együttes végiggondolására. (ii) Esélyegyenlőség szempontjából eredményessé tette a projekteket: MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 9

10 Az esélyegyenlőség mint horizontális elv érvényesülése a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak, azok civil szervezeteinek az esélyegyenlőségi célcsoportoknak a bevonása a projekt előkészítésébe, illetve tervezésébe, mely magában hordozza többek között a helyzetértékelés, szükségletfeltárás sikerességét (ez a sikeresség az esélyegyenlőségi célcsoportokra vonatkozó adatok hiánya mellett még inkább figyelemre méltó; a tervezés idején kialakult jó partnerkapcsolat pedig magában hordozza a megvalósításban, nyomon követésben való sikeres együttműködés lehetőségét is); a korábbi tapasztalat, jó gyakorlat a pályázó szervezet esélyegyenlőségre érzékeny munkaszervezetében, programozási gyakorlatában, projektjeiben, a települési/térségi befogadó társadalmi környezetben; a projektmenedzserek esélyegyenlőségi elvekről, célokról való tájékozottsága, felkészültsége, pozitív attitűdje. (iii) Az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele még a pályázatokon belül, a speciálisan erre a kérdéskörre irányuló pont megfelelő kitöltése esetén sem feltétlen vonul végig következetesen a dokumentumokban. Ugyanakkor a pályázati adatlap jó kitöltése hatáselemzés nélkül korántsem látszik elégségesnek a sikerességhez. Az még nem feltételezi a nyomon követést; a pályázók megtehetik, hogy csak a projekt idejére vállalt tevékenységben (pl. óvoda- iskolafejlesztés, képzés, foglalkoztatás) számolnak az esélyegyenlőségi célcsoportokkal. A közvetett, illetve projekt idején túlmutató hatások ha azokkal egyáltalán számoltak utókövetése elmarad. Egyenlőre sem az indikátorok, sem az esélyegyenlőség szempontjára vak költségvetés, sem az értékelések nem ösztönöznek az ellenkezőjére. (iv) A projektek esélyegyenlőséget javító hatását nagy mértékben rontják a társadalom esélyegyenlőség elvéhez való viszonyának visszásságai: még e vizsgált jó gyakorlatként kijelölt projektek menedzsereinek egy része is szükséges rossznak, ha nem hátráltató tényezőnek tekinti az esélyegyenlőségi szempont projektekben való megjelenítésének követelményét. Ez a helyzet pedig megkérdőjelezi a ROP ilyen irányú képzésben, kommunikációban, tájékoztatásban kifejtett tevékenysége hatékonyságát. A kutatás eredményei alapján megfogalmazható javaslatok: 1. Mint azt az EU gyakorlatában a gender mainstreaming követelménye példázza, az esélyegyenlőség mint horizontális elv mellett több célzott intézkedésre (komponensre) is szükség van olyan esetekben, amelyekben kifejezetten hátrányos, kirekesztett vagy a társadalmi egyenlőség szempontjából kedvezőtlen helyzetben vannak a nők (esetleg férfiak), romák, fogyatékkal élők. 2. Nem elegendő elvárás, hogy az esélyegyenlőség szempontjai hassák át az egész programot és a projekteket e szempontoknak következetesen, egymásra épülve kell jelen lenniük az előkészítés és a megvalósítás minden szakaszában. 3. Esélyegyenlőségi hatásvizsgálatot célszerű végezni az OP-kben épp úgy, mint a projektek tervezésekor. Egy kidolgozott módszertan alapján lehetővé válik az esélyegyenlőségi hatások előzetes becslése, ami hatékonyabbá teszi az utókövetést, utólagos értékelést is. Mindezeknek elengedhetetlen feltételei a valamennyi esélyegyenlőségi célcsoportra lebontott indikátorok, azok pénzügyi hozzájárulásokkal való szerves kapcsolata, az esélyegyenlőség szempontjára érzékeny költségvetés. 10 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

11 Vezetői összefoglaló célok, eredmények, javaslatok 4. Egyértelműbbé kell tenni az esélyegyenlőségi célcsoportok kiválasztását, egymáshoz, a területi esélyegyenlőség dimenziójához való viszonyukat. A helyzetértékelés során e csoportok egymástól nagyon különböző problémáit, hátrányait, egyenlőtlenségeit különkülön kell számba venni, ezekhez célokat, programokat, indikátorokat, szakértőket, monitoringot rendelni. A programok/projektek hatását rájuk akkor is végig kell gondolni, ha azok csak egy részükre irányulnak. Ehhez szükség van célcsoport szerint bontott adatokra; mivel ilyenek a projektek során helyben is képződnek, célszerű azok begyűjtéséről gondoskodni. 5. A kiválasztott esélyegyenlőségi célcsoportok mindegyikének képviseletet kell biztosítani az irányításban/menedzsmentben mind a program előkészítése, mind a megvalósulása során. A PR-stratégiában is meg kell jelentetni az esélyegyenlőségi célcsoportokat, lehetőség szerint nemcsak mint a tájékoztatás speciális célcsoportjait, de mint a tájékoztatásba bevonandó civil szervezeteket is. 6. Az eddiginél (az Esélyegyenlőségi Útmutatóra szorítkozónál) szélesebb körű segítséget kell adni a projekteket előkészítők és megvalósítók, illetve értékelők számára az esélyegyenlőség mint horizontális elv érvényesítéséhez szükséges eszközök, lehetőségek, megvalósítási módok, jó gyakorlatok bemutatásával a program dokumentumaiban, esetleg más tájékoztató anyagokban, teret szentelve ennek a kérdéskörnek a felkészítésekben, tájékoztatásban, konzultációkban is. 7. A projektgenerálás és -kiválasztás folyamatának hatékonyabban kell közvetítenie az esélyegyenlőség elve érvényesítésének lehetőségeit és követelményeit. Az értékelésekben is nagyobb hangsúlyt kell kapnia e szempontoknak a pályázó szervezetére vonatkozóan éppúgy, minta a projekt megvalósítását illetően. 8. Célszerű támogatni olyan kutatásokat, amelyek az esélyegyenlőségi célcsoportok, tématerületek helyzetéről átfogó regionális/területi szemléletben készült elemzésekkel pontosítják/aktualizálják az esélyegyenlőség elve szempontjából hatékony programozáshoz szükséges ismereteket. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 11

12

13 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG FOGALMI ÉS SZAKIRODALMI MEGHATÁROZÁSA

14 Az esélyegyenlőség mint horizontális elv érvényesülése Az esélyegyenlőség fő problématerületei A fejlett demokráciákban egyre inkább az egyenlőségnek azon értelmezése terjedt el, mely az esélyek egyenlőségét helyezi előtérbe. Ez a felfogás azon a felismerésen alapul, hogy valódi egyenlőség nem valósítható meg, ha az egyének különböző kiinduló helyzetből kezdik a versenyt. Márpedig léteznek olyan nagy létszámú társadalmi csoportok, melyek hátrányokkal indulnak a többségi társadalom, ill. az európai társadalmakban kedvezményezett fehér, középosztálybeli, egészséges férfiakhoz képest. A társadalmi megkülönböztetésből adódóan növekvő társadalmi különbségek láthatóan a gazdasági fejlődés egyik lényeges korlátját is képezik. A társadalmi javakhoz való hozzáférés korlátozása társadalmi kirekesztést jelent. A népesség valamely csoportját a társadalomból kirekesztettnek tekintjük abban az esetben, ha lakóhelyileg szegregáltan él, ha más csoportokkal való összeházasodásának lehetőségei korlátozottak, ha baráti kapcsolatait leginkább a saját csoportján belül alakítja ki, ha tehát térbeni és társadalmi távolság van a szóban forgó csoport és a társadalom többsége között. A gazdasági kirekesztés azt jelenti, hogy a szóban forgó csoportnak a munkaalkalmakhoz, a gazdasági javakhoz és erőforrásokhoz való hozzájutási esélyei lényegesen rosszabbak, mint a társadalom más csoportjaié. 1 A társadalomból való kirekesztődés megelőzése, ill. visszafordítása nem csupán az egyének, a családok ügye, hanem a gazdasági teljesítményre gyakorolt visszahúzó hatás (kieső teljesítmény, növekvő szociális teher), valamint a politikaivá éleződő társadalmi konfliktusok miatt össztársadalmi érdek is. Egyes személyek, csoportok és közösségek fokozottan ki vannak szolgáltatva a társadalomból való kirekesztődés és az ezzel együtt járó szegénység veszélyeinek és csak nehezen képesek alkalmazkodni a folyamatosan zajló szerkezeti változásokhoz. Ilyen társadalmi csoportoknak tekinthetők a nők, a fogyatékkal élők, az etnikai kisebbségek. Az embereket a szegénység és a társadalmi kirekesztődés csapdájába ejtő kockázatok többnyire együttesen jelentkeznek, illetve összeadódnak. Noha a kockázatok mértéke jelentősen különbözik az egyes tagországokban, az alábbi jelentős veszélyek általánosan érzékelhetők: A emberi jogok csorbulására az eredendően fehér középosztálybeli egészséges férfi képére berendezett európai társadalmakban számos példát találhatunk. Mindhárom esélyegyenlőségi célcsoport tagjai gyakrabban válnak bűncselekmények áldozataivá, ezáltal testi épségük, személyes szabadságuk sérül. A nők sok országban nem választhatnak szabadon társat, nincs védekezési lehetőségük a családon belüli erőszakkal, a prostitúcióra kényszerűsítéssel szemben. Más esetekben, pl. a fogyatékkal élőket az őket megillető, deklarált jogok gyakorlásában akadályozzák, indokolatlanul intézetbe zárják, megakadályozzák az önálló életvitelben. A döntéshozásból való kizárás, vagy alulreprezentáltság a képviseleti demokrácia működésének problémáira hívja fel a figyelmet. A társadalom egésze szempontjából fontos, hogy az egyes szinteken meghozott döntések mindegyikében részt vegyenek a férfiak és a nők egyaránt, és a jó döntéshez különböző élettapasztalataik átadásával járuljanak hozzá. Bármely társadalmi nem csak akkor tud hatni a folyamatokra és kap reális esélyt a 1 Ladányi J. 2003: Aki szegény, az a legszegényebb: Nincstelenek, cigányok és kirekesztettek Magyarországon In: Cégvezetés 11. évf. 7. szám p. 14 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

15 Az esélyegyenlőség fogalmi és szakirodalmi meghatározása változtatásra, ha a döntéshozó testületekben kritikus tömegnek megfelelő mértékben (kb. 30%) van jelen. Ugyancsak fontos, hogy a nők a társadalmi eseményeken, a történelem egészében láthatóvá váljanak. A romák és a fogyatékkal élők döntéshozásba való bekapcsolása, a rájuk kiható döntésekbe egyenrangú félként való bevonása szintén elengedhetetlen, de ma még korántsem általános. A gazdasági függőség legtöbb esetben a munkaerőpiacon vagy a vállalkozásokban való részvétel korlátozásából adódik. Itt nem föltétlenül direkt tiltásra kell gondolnunk, sokkal inkább a nemi szerepekkel, vagy a fogyatékossággal nehezen összeegyeztethető feltételekre. A nők gazdasági függőségét növeli pl. a nyugellátások munkaviszonyhoz, az ezzel nem rendelkező nők esetében a házastárshoz való kapcsolása is. A romák esetében nyílt vagy bújtatott diszkrimináció is tapasztalható. A segélyezés szintén gazdasági függőséget okoz. A tudáshoz és az információkhoz való hozzájutás szerepe az információs társadalom küszöbén különösen felértékelődött. Az oktatás, képzés a társadalmi normák, a tudás és a képességek közvetítése szempontjából egyaránt fontos minden társadalmi csoport számára. Az oktatási rendszer minden elemében (tanárok, tanulók, iskolák, tankönyvek, kutató intézetek) gondoskodni kell a meglévő nemi hierarchiák kiegyensúlyozásáról, valamint a romák reprezentációjának és fogyatékkal élők hozzáférésének biztosításáról. Az egészséghez való jog sérülése a megbetegedési és halálozási statisztikákból tükröződik vissza és pl. a munkakörülmények eltérő szabályozásában, a társadalombiztosítás, vagy az egészségügyi intézmények szolgáltatásainak eltérő igénybevételi lehetőségében követhető nyomon. Az erőforrások feletti rendelkezés hiánya vagy korlátozása talán a legnehezebben megfogható, de a leggyakrabban előforduló egyenlőtlenség. Saját életünkben is mindennapos, hogy a nők az otthoni munkák következtében idejüknek csak jóval kisebb részével rendelkeznek szabadon, mint a férfiak. A nők, a fogyatékkal élők korlátozva lehetnek a tér használatában is, nem csupán egyszerű tiltás, de a sajátos életvitelükkel összeegyeztethetetlen használati feltételek miatt is. Ugyancsak ide sorolandók a nő saját teste, munkaereje, intelligenciája feletti rendelkezését akadályozó jogi vagy kulturális szabályok, körülmények is. A fenti egyenlőtlenségi területek egymással szorosan összefüggnek, egy adott eset egyszerre több egyenlőtlenségi területet is érinthet. Az esélyegyenlőség mint horizontális elv Regionális Operatív Programban való érvényesülése értékelésének alapfeltétele, hogy tisztában legyünk a fő esélyegyenlőségi csoportokban jellemző problémákon túl az ezekkel részben összefüggő sajátos szükségletekkel, érdekekkel és a megoldási módokat befolyásoló egyéb sajátosságokkal. Léteznek a csoportokat globális, európai szinten jellemző sajátosságok, de ezek köre és hangsúlyai országonként, ill. kisebb területi egységenként változhat. Korábbi kutatások alapján a programozás folyamatában az egyes a ROP-ban kiemelt célcsoportokra vonatkozóan megjelenő legfontosabb sajátosságok az alábbiak lehetnek. Társadalmi nemek A nemek közti egyenlőség tárgyalásakor különbséget kell tenni a nem, mint biológiai fogalom (sex) és a nemekhez kötődő társadalmi meghatározottság (gender) között. Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 15

16 Az esélyegyenlőség mint horizontális elv érvényesülése esélyegyenlőség kapcsán csak az utóbbival foglalkozunk. A nemek társadalmi értelme kultúra-specifikus, időben és térben változik. Ugyanakkor nem csupán a férfiak és nők társadalmi alapú meghatározását, hanem a két biológiai nem közötti viszony definícióját is jelenti. Ez pedig az élet legtöbb területén egyenlőtlen, a férfi fölé- és a női alárendeltségben testet öltő hatalmi viszonyt jelent. Sok szempontból a férfiakat és a hozzájuk kapcsolódó feladatokat, szerepeket és értékeket magasabbra értékelik, mint a nőket és a hozzájuk kapcsolódó feladatokat, szerepeket és értékeket. Bár a nők helyzetében több tekintetben javulás következett be az EU tagországaiban, az élet napról napra bebizonyítja, hogy a nők és a férfiak valójában nem rendelkeznek egyenlő esélyekkel szükségleteik kielégítésében a köztük lévő egyenlőtlenségek számos területen kimutathatóak. A World Economic Forum (WEF) 2005-ös jelentése szerint a nemek közötti esélyegyenlőség még egyetlen országban sem valósult meg a világon. Öt dimenzióban (gazdasági részvétel, gazdasági lehetőségek, politikai részvétel, iskolázottság, egészégi állapot és jólét) mért rangsora szerint Magyarország 58 ország között a 24. helyet foglalja el. A magyarországi helyzet némiképp eltér az Európa más részein tapasztaltaktól. A társadalmi nemek közti hazai egyenlőtlenségek a statisztikai adatokból kiolvasható és kutatásokban részletezett területfejlesztésben is figyelembe veendő legfontosabb sajátosságai az alábbiak: (1) A férfiak egészségi és mentális állapota lényegesen rosszabb, mint a nőké. Ez a megbetegedések számában, a halálozási arányszámokban, a születéskor várható élettartamban, az alkoholizmus magas, és tovább növekvő mértékében és az öngyilkosok arányában is visszatükröződik. (2) A nők iskolázottsági mutatói kedvezőbbek, mint a férfiaké úgy a középiskolában, a felsőfokú tanintézetben tanulók megoszlása, mint az írás-olvasás-szövegértés mutatói alapján, ugyanakkor a szellemi életben vezető beosztásokba, tudományos minősítésekhez sokkal kevésbé jutnak. (3) Még mindig jellemző a nőket a háztartásba száműző szerepfelfogás, amit az is mutat, hogy a férfiak körében elterjedtebb, a 8 általánost végzettek esetében többségi támogatottságú a hagyományos családi munkamegosztást pártoló vélemény. (4) Európai időmérleg-vizsgálatok szerint ma a magyar nők töltik a legtöbb időt házimunkával és gyermekellátással 2. A nők esetén a társadalmilag kötött tevékenységekre fordított idő magasabb, mint a férfiak esetében, és csökkenésének üteme is elmarad a férfiakra jellemző értékek mögött, míg a szabadon végzett tevékenységekre fordított idő értelemszerűen kevesebb. (5) A nők gazdaságban való részvételét, karrierépítését meghatározza, hogy meglehetősen alacsony foglalkoztatottsági rátájuk, az utóbbi évek lassú kiegyenlítődése ellenére, ban is csak 80,2%-a volt a férfiakénak. Míg a rendszerváltás idején a magyarországi női foglalkoztatottsági szint az északi, ma inkább a férfiakénál jóval szélesebb skála alsó végén álló déli országokéhoz áll közelebb. 3 A munkanélküliségi ráta kedvezőbb, mint a férfiaké, 1993 óta gyakorlatilag a felére esett vissza, ám a regisztrált munkanélkülieken belül a nők aránya folyamatosan növekszik. Más részről a vállalkozó nők aránya csak 2 Bukodi E. 2005: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás. In Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György (szerk.) Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről Budapest: TÁRKI Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Frey M. 2005: Nők a munkaerőpiacon a rugalmas foglalkoztatás iránti igények és lehetőségek. Budapest: Foglalkoztatási Kutatási Iroda. Kézirat. 16 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK GÖNYŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK szakértői véleménye Megbízó: Gönyű Község Önkormányzata Megbízott: Mosolits Lászlóné Szakértői szám: Időpont: 2011. augusztus 18. Szakértő neve: Mosolits

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Készítette: Lovász Anna. Szakmai felelős: Lovász Anna június

Készítette: Lovász Anna. Szakmai felelős: Lovász Anna június NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

ÁROP-1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A KISKUNHALASI JÁRÁSBAN

ÁROP-1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A KISKUNHALASI JÁRÁSBAN ÁROP-1.A.3-2014-2014-0089 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A KISKUNHALASI JÁRÁSBAN 3. KEREKASZTAL ÜLÉS KOCSIS ZSUZSANNA SZOPKA DÁNIEL MULTICONTACT KFT 2015. JÚNIUS 2. KEREKASZTAL ÜLÉS

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2015. Melléklet a 148/2015. (VI.30) számú KT határozathoz Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet

Részletesebben

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre,

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre, ÚTMUTATÓ AZ NYDOP-2007-5.3.1 KONSTRUKCIÓ KERETÉBEN BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉHEZ u u 3. A projekt céljának értékelése A pályázatban megfogalmazott célok, műszaki megoldások mennyire felelnek

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT KÖTELEZETTSÉGEI ÉS LEHETŐSÉGEI A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK BIZTOSÍTOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SORÁN

AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT KÖTELEZETTSÉGEI ÉS LEHETŐSÉGEI A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK BIZTOSÍTOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SORÁN AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT KÖTELEZETTSÉGEI ÉS LEHETŐSÉGEI A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK BIZTOSÍTOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SORÁN Eger, 2015. február 24. dr. Szacsva Ferenc AZ INTÉZMÉNY LÉTREJÖTTE 2006.

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők

Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők Matiscsákné dr. Lizák Marianna adjunktus 1 Két idézet mottóként "Ösvényt talán már sikerült vágnunk, de hogy út legyen, az

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása GINOP 5.2.5 Gyakornoki program támogató szolgáltatások projektindító Győr, 2016. november 22. Temesszentandrási Judit Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

Javaslat. az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

Javaslat. az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2013.3.12. COM(2013) 145 final 2011/0268 (COD) Javaslat az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, 2012.05.14. Brigitte Triems EWL past President Az Európai Női Lobbi

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Lakhatási program Nyíregyházán

Lakhatási program Nyíregyházán Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben