Európai Edzôi Tanács - Budapesten... 3

Átírás

1

2 Tartalom Néhány sorban Petrovics László: Európai Edzôi Tanács - Budapesten Füredi Marianne: Ebben a csapatban több van Beszélgetés Kiss László szövetségi kapitánnyal az úszó világbajnokságról és az olimpiáról Skaliczky László: A XX. Férfi KézilabdaVilágbajnokságról (Szakmai értékelés magyar szemszögbôl) Gallov Rezsô: Hosszú menetelés Pekingig Mérei László: Tapasztalatszerzés Pekingben Szabó S. András: Beszámoló a Nemzetközi Súlyemelô Szövetség Rómában rendezett szimpóziumáról Pietsch Tibor: Tizenkilencre alsó Várhidi Péter azt nézi, amit senki más: milyen lesz a válogatott három év múlva Ferenczi Attila: A magyar labdarúgó kultúra kivégzése Kezdôdhet az újjáépítés Frenkl Róbert: Borotvaélen Antal Zsanett, Huszár Anikó: Edzôi munka a torna, a fitnesz és a sportaerobik sportágakban Dobos József, Györe István, Szûcs Adrienn: Viofor JPS magnetostimuláció és a terhelést követô restitúció Apor Péter: Az erôedzés gyakorisága Schmitt Pál Olimpikontársaim, leendô bajnokok! Galambos László: Mi a Nordic Walking? Pánics Gergely, Berkes István: Sérülések megelôzése a labdarúgásban Szabó S. András: Nem fémes mikroelemigény sportolóknál Könyvismertetôk Közlési feltételek A kéziratokat egy példányban, szimpla sortávolsággal, az A/4-es lap egyik oldalára 12-es betûnagysággal, Times New Roman betûtípussal gépelve kérjük elkészíteni. Emellett kérjük az anyag megküldését számítógépes adathordozón is: 1.44-es floppy-lemezen, vagy -en. A dokumentumokat stílus alkalmazása nélkül Word 6.0-ás formátumban, a táblázatokat szintén Word 6.0-ás formátumban, az illusztrációkat (kép, ábra, grafikon) nyomdai sokszorosításra alkalmas nyomaton vagy formátumban (JPEG, TIFF) elmentve kérjük. A dokumentumok azonosításához kérjük az összes információt megadni (könyvtár-, fájl, munkalapnév stb.). A kézirat gépelt terjedelme az 5, az ábrák, táblázatok a 3 gépelt oldalt lehetôleg ne haladják meg. A táblázatokat és ábrákat a szövegtôl elkülönítetten, táblázatonként és ábránként külön lapokon kérjük 1 példányban mellékelni. A táblázatokat és az ábrákat számozással és címmel kérjük ellátni. Az ezeken esetleg feltüntetett jelek, rövidítések magyarázata is szerepeljen, azaz a táblázatok és ábrák a szövegtôl függetlenül is érthetôk, értelmezhetôk legyenek. A táblázatok, ábrák címét kérjük megadni (Pl. 1. ábra /Térd feszítés, hajlítás). A táblázatok és ábrák helyét kérjük a szövegben megjelölni (pl. 2. ábra). Az elsô oldal a szerzô(k) nevével ( dr és egyéb cím vagy beosztás megjelölése nélkül) kezdôdjön, alatta az intézet, intézmény nevét kérjük megjelölni. Ez alatt a tanulmány (kifejezô, de minél rövidebb) címe következzen nagy kezdôbetûvel és kis betûkkel folytatva. Maximum 20 soros összefoglalót kérünk, alatta a kulcsszavakkal (maximum 5). Az összefoglaló tartalmazza a kérdésfeltevést, az eredményeket és a következtetést. Az összefoglalókat követô tanulmány szövegét célszerû bevezetésre, a módszerekre, az eredményekre, a megbeszélésre és a következtetések fejezetekre tagolni. Az új bekezdések a sor elején kezdôdjenek, és ezt sorkihagyás (ne behúzás) jelezze. A lábjegyzetek a szöveg végére kerüljenek. Az irodalomjegyzékben folyóiratnál: a szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a mû címe eredeti nyelven, a folyóirat neve, a lapszám, a terjedelem: kezdô és befejezô oldalszám szerepel. Pl.: Friedmann, B. Bärtsch, P. (1999): Möglichkeiten und Grenzen des Höhentrainings im Ausdauersport. Leistungssport, Könyvnél: a Szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a könyv címe (eredeti nyelven), a kiadó neve, városa, esetleg a könyv utolsó számozott oldalszáma. Pl: Carl, K. (1983): Training und Trainingslehre in Deutschland. Verlag Karl Hofmann, Schorndorf. 298 p. A szöveg közben a hivatkozás a szerzô(k) nevével és az évszámmal történjen, pl. Friedmann (1999). Az irodalomjegyzék után kérjük megadni annak a szerzônek a nevét és levelezési címét ( címét), akit az esetleges érdeklôdôk további információkért megkereshetnek. A szerkesztôség SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR TF TOVÁBBKÉPZÔ INTÉZET 1123 BUDAPEST, ALKOTÁS U. 44. TEL.: FAX: MAGYAR EDZÔ Hungarian Coach 10. évf Megjelenik negyedévenként Elôfizethetô a szerkesztôségnél kapható csekken Éves elôfizetési díj: 2500,- Ft Fôszerkesztô Gallov Rezsô Felelôs szerkesztô dr. Mónus András Szerkesztô Bendiner Nóra Szerkesztô kollégium dr. Harsányi László elnök Haász Sándor Köpf Károly Medvegy Iván dr. Szabó S. András dr. Szabó Tamás dr. Tihanyi József Kiadja a Magyar Edzôk Társasága Elnök: dr. Ormai László Fôtitkár: dr. Tamás István Titkárság és szerkesztôség 1146 Budapest Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: (36-1) ; nora.bendiner@helka.iif.hu Hirdetésfelvétel a szerkesztôség címén Borító, lapterv és tipográfia Somogyi György Nyomdai munkálatok PENTI Nyomda, Budapest ISSN Támogatók Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság Magyar Olimpiai Bizottság Nemzeti Sportszövetség Pegazus Sport-Tours Kft.

3 2007/2 MAGYAR EDZŐ 3 Néhány sorban A törvényalkotás vonatkozásában a mögöttük hagyott hetekben-hónapokban jelentôs és meglehetôsen régóta várt elôrelépés történt: a kelleténél ugyan kissé hosszabbra nyúlt elôkészületek után végül a kormány elé került a Nemzeti Sportstratégia elôterjesztése, amelynek lényegét szójátékkal a dokumentáció találóan az alábbiakban tömöríti: Sport nemzetbôl - sportoló nemzetet! Június utolsó hetében örvendetes gyorsasággal és üdítô színfoltként ötpárti konszenzussal fogadta el, hagyta jóvá az országgyûlés a stratégiát, majd hasonló egységgel támogatta a Fôvárosi Közgyûlés a 2020-as nyári olimpiai játékok pályázásának szándékát. Lapunk következô, idei harmadik számában természetesen igyekszünk elemezô módon foglalkozni a stratégiával, mindenek elôtt annak a sporttudománnyal, a szakemberképzéssel és az utánpótlás nevelés kérdéseit érintô részleteivel. Ha már a törvényalkotást említettük: egyre határozottabb formát ölt a BOMnak az a szándéka, hogy a törvényhozás belátható idôn belül Olimpiai Törvényt alkosson, elsôsorban egy Budapesten rendezendô olimpiai játékok indoklásával. Ez ellenben - figyelembe véve az Olimpiai Charta elôírásait, s ezt minden érintettnek tudnia kell! - nem képzelhetô el tökéletes és szoros együttmûködés nélkül a Magyar Olimpiai Bizottság, a fôváros, illetve a kormány között. A magas költségekkel járó olimpiai kvalifikációs esztendô legfôbb pénzügyi gondja megoldódott. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium jóvoltából mintegy 400 millió forintos többlet költségvetési támogatáshoz jutott sportéletünk, s az összeg fele a kvalifikációs események finanszírozására fordítható. További kedvezô fordulatnak nevezhetô, hogy a MOB elnöke, Schmitt Pál - MOB és Európa Uniós kötelezettségei miatt - lemondott a legnagyobb ellenzéki pártban viselt alelnöki posztjáról. Ötkarikás szervezetünkben ezzel oka fogyottá válhatnak a korábbi politikai színezetû ellentmondások. Társaságunk és a MOB közötti munkakapcsolat eredményeként szokásosan erôs érdeklôdést keltve indult meg az idei közös rendezésû országos szakmai konferenciák sorozata a TF-en. Gallov Rezsô Európai Edzôi Tanács - Budapesten Lassan hagyománynak lehet tekinteni, hogy újabb és újabb nemzetközi sport szaktekintély látogatja meg hazánkat. Május elején legutóbb John Bales úr, a Nemzetközi Edzôképzési Tanács (ICCE - International Council for Coach Education) elnöke töltött el néhány napot Budapesten. Magyarországi útjának apropója az Európai Edzôi Tanács kétnapos budapesti konferenciája volt, ahol több mint 20 EU-s ország képviselôje mellett kilenc nemzetközi sportági szakszövetség és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is képviseltette magát. Az edzôképzés aktuális problémáinak megvitatása mellett a fórum apropóját elsôsorban az adta, hogy az Európai Edzôi Tanács 2004 óta egy, az Európai Unió által támogatott, széleskörû sportszakemberképzési projektet (AEHESIS - Aligning a European Higher Education Structures in Sport) hajt végre. Ez egy hálózat- és adatbázisépítési projekt, amelynek célja a sportban az európai edzôképzés rendszerének átvilágítása, a létezô programok feltérképezése, a programok vizsgálata, s végül olyan modellek, tantervi ajánlások felállítása, amelybôl bármilyen edzôképzési kezdeményezés meríthet. Nem utolsósorban a program egy adatbázist kíván létrehozni valamennyi, a projekt során feltérképezett sportoktatási programról. A projekt kiemelt figyelmet fordít az európai felsôoktatásban végbemenô ún. Bolognai folyamat hatásaira, valamint a képzés és a munkaerô-piaci igények összefüggéseire. A Nemzetközi Edzôképzési Tanács külsô szakértôi és minôségellenôri szerepet tölt be ebben a munkában. A konferenciához csatlakozó, az AEHESIS projektben eddig közvetlenül nem érintett sportszakemberek tájékozódtak a program állásáról, eredményeirôl, megbeszéléseket tudtak folytatni a bekapcsolódási lehetôségekrôl. John Bales ellátogatott a TF-re is. Megtekintette a TF létesítményeit, többek között a Továbbképzô Intézetet, melynek szervezésében immár 35 éve folyik nemzetközi edzôképzési program. Bales úr örömmel elfogadta a felkérést és elôadást tartott a jelenlegi tanfolyamon résztvevô edzôknek a nemzetközi szervezet céljairól és tevékenységérôl. A mostani tanfolyamon 17 ösztöndíjas edzô tanul, összesen 16 különbözô - elsôsorban fejlôdô - országból. Érdekességként meg lehet említeni azt, hogy a Jamaikai résztvevô magyar származású, tehetségének köszönhetôen egyedülálló karriert futott be vízilabda edzôként ebben a távoli országban. Egy alig huszonéves maláj lány pedig Magyarországon kvalifikálta magát a pekingi Olimpiára, gyaloglásban. John Bales kiemelten elismerte és méltányolta a Továbbképzô Intézet csapatának munkáját, hangsúlyozva nélkülözhetetlen szerepét egy ilyen nagyságrendû program sikeres megvalósításában. Biztosította az intézményt teljes körû támogatásáról és kifejezte együttmûködési szándékát további nemzetközi projekteket illetôen. Miután John Bales egyben a Kanadai Edzôi Szövetség (Coaching Association of Canada) elnöke is, szóba került a Magyar Edzôk Társaságával történô együttmûködésük is, a TF Továbbképzô Intézet közremûködésével. A Nemzetközi Edzôképzô Tanács (ICCE - International Council for Coach Education) 1997-ben alakult meg a világ edzôképzési vezetôibôl. A sportban vezetô szerepet játszó országok edzôképzéssel foglalkozó, az edzôképzésért felelôs szervezetek hozták létre azzal a céllal, hogy a világ összes edzôképzésben dolgozó szakemberének megadja a lehetôséget a kapcsolattartásra, közös tanulásra, együttmûködésre, kutatásra és szakmai tanácsadásra. Legfôbb célja az edzôi hivatás szakmai és erkölcsi elfogadtatása. Megalakulása arról is bizonyságot ad, hogy egyes edzôk milyen kulcsfontosságú szerepet töltenek be a sport fejlôdésében, s hogy az edzôsködésben felmerült témákat a mindennapokban az edzôk által tudjuk nyomon követni. Magyarország két szervezettel képviselteti magát. Alapító tagként a TF Továbbképzô Intézet a kezdetektôl rendkívül aktívan vett részt a tanács munkájában. Másodikként a Magyar Edzôk Társasága is csatlakozott a szervezethez 2005-ben. Dr. Petrovics László

4 4 MAGYAR EDZŐ 2007/2 Ebben a csapatban több van BESZÉLGETÉS KISS LÁSZLÓ SZÖVETSÉGI KAPITÁNNYAL AZ ÚSZÓ VILÁGBAJNOKSÁGRÓL ÉS AZ OLIMPIÁRÓL Már több hónapja véget ért a melbourne-i vizes világbajnokság - március 17. április 1. -, amelynek magyar éremtermését a sportbarátok talán álmukból felébresztve is tudják: ezüstérmes lett a férfi vízilabda-csapat, bronzérmes Cseh László. Aranyérmet nem hozott haza a küldöttség, pedig leginkább éppen az említettektôl várta mindenki a sikert. Kiss Lászlóval, az úszók szövetségi kapitányával nem régen ültünk le beszélgetni, tehát a szakember úgy értékelhette a medencés úszók teljesítményét, hogy nemcsak egyet, hanem többet is alhatott a 12. világbajnokságon történtekre. Igyekeztem nemcsak a televízióban, hanem az újságokban is követni a melbourne-i világbajnokságot. A helyszínrôl tudósító kollégák - igaz, azon melegében, szinte a lefújás pillanatában - igencsak elkeseredetten vonták meg a verseny mérlegét. Akadt újságcikk, amely Waterlooként említette az úszók aranyérem nélküli, egyke bronzérmes szereplését. Lehet, talán meglepô, de én nem osztom ezt a véleményt, mert a magyar úszósport, egy-két idôszaktól eltekintve (pl. a helsinki olimpia és környéke, az 1990-es évek eleje-közepe) nem játszott fôszerepet a világban, általában legfeljebb egy-két klasszis vitte hátán a csapatot. Ha ilyen szemszögbôl közelítjük meg az egy bronzérmet, nincs helye a nemzeti gyásznak. Már csak azért sem, mert nem a melbourne-i volt a magyar úszók elsô arany nélküli világbajnoksága. Ha nem tekintünk vissza az ötvenes évekig, csak a közelmúltnál, illetve a jelennél maradunk, szakemberként osztja-e véleményem, vagy máshogyan látja? - Tény, volt egy aranykorszak ( ) amikor két mûhely, Széchy Tamásé és az enyém, világszínvonalon mûködött. A mûhelyek meghatározó arcai, Darnyi Tamás és Egerszegi Krisztina nemcsak Európa-, hanem világszinten is extra teljesítményt nyújtottak. Utána valóban jöttek az esernyôemberek, akik nyerték az aranyakat, és mellettük voltak a kiegészítô emberek. Az 1992-es barcelonai olimpián 5 aranyat nyertünk - Egerszegi Krisztina hármat, Darnyi Tamás kettôt. Az 1996-os atlantai olimpia három aranyérme - Egerszegi Krisztina, Rózsa Norbert, Czene Attila - után Kovács Ági, majd Risztov Éva és Cseh László hozta a jó eredményeket. Hogy Waterloo volt- e Melbourne? A két évvel ezelôtti, montreali világbajnokságon egy arany-, egy ezüst-és egy bronzérem került a gyûjteménybe, Melbourne-ben nem szereztünk sokkal kevesebb pontot, mint Montrealban (32: 21), ám gyengébbnek tûnik ez az eredmény, mert az esernyô ezúttal csak bronzra sikerült. Cseh Laci két éve nyert, most harmadik lett. Hiába ért el Európa-csúcsot 200 vegyesen, mivel fô számában, 400 vegyesen nem nyert, sôt érmet sem sikerült szereznie, a közvélemény leírja az egész teljesítményt. A 400 vegyes rányomta a bélyegét az egész szereplésre. A világbajnokság elôtti nyilatkozataiban 2-3 érmet és 8 döntôs helyet várt a csapattól, csupán Verrasztó Dávidot nem sorolta a finalisták közé. A valóságban végül egy érmet és négy döntôbe jutott versenyzôt vehettünk számba: Cseh László, Kerékjártó Tamás, Gyurta Dániel és Szepesi Nikolett. - Bár a korábbi fejtegetés is igaz volt, tény az is, hogy ennél több van a magyar úszósportban. Hogy ez miért nem jött ki Melbourne-ben? Több oka van. A legfontosabb, úgy vélem, hogy a vb idôpontja számunkra nem volt megfelelô, a második makrociklusban még nem versenyeztünk. Az amerikaiak versenyzési menetrendjének ez megfelelt, a mienknek nem. Mielôtt bárki közbevetné, hogy volt már Ausztráliában világbajnokság, és akkor jobban szerepeltünk, hiszen 1991-ben öt aranyat nyertünk, 1998-ban pedig Kovács Ági gyôzött, megjegyzem: mindkét perth-i vb januárra esett, tehát nem március végére. A második makrociklusos márciusi verseny kevésbé sikerült. Itt kell megemlíteni a házigazdák szokatlan, szívesnek egyáltalán nem mondható fogadtatását is, amellyel nemcsak minket, hanem minden európai csapatot sújtottak: a rendezôk hat napra csökkentették az akklimatizálódási lehetôséget. A Forma- 1 legyôzte az úszást. Míg a perth-i vb és a sydneyi olimpia elôtt is volt elegendô idô a kint-tartózkodásra, az átállásra, most nem, hiszen a szállodák a Forma-1 miatt foglaltak voltak. Igaz, mi elôbb kiutaztunk, de nem válogathattunk a szállodák között. A csapat háromnegyed része állandó légúti megbetegedéssel küzdött a légkondicionáló miatt, amit nem lehetett leállítani, így ugyanaz a levegô keringett és betegítette meg a gyerekeket. Persze, fôként nem erre hivatkozunk, s nem keresünk kibúvót, de ez is tény. Úgy is fogalmazhatok, hogy több dolog összejött, és mindez együtt már túl soknak bizonyult. Ugyanakkor remélem, most, hogy a sok zavaró körülmény ránk szakadt, egy kalap alatt letudtuk a sok rosszat, és a jövôben már nem kell ilyesmivel - együttesen - megküzdenünk. Ennyi negatívum nem jöhet még egyszer össze. És még valami, ami ugyan szintén nem vigasz, de tény: nemcsak nekünk nem sikerült ez a vb, hanem Európának általában nem. Az európai versenyzôk néhány hónapon belül három versenyen vettek részt: az Európa-bajnokságon, a rövid pályás Eb-n és a világbajnokságon, míg a többieknek csak a vb-re kellett készülniük. Ha már erre kanyarodtunk a beszélgetésben, menjünk is végig ezen az úton! Biztos, hogy el kell indulnunk minden versenyen? - A kis nemzetek számára, amelyeknek kevés versenyzôjük van, ez húsbavágó kérdés, ugyanis elvárás, hogy elinduljanak mindenhol és hozzák is az eredményeket. Régen mi a rövid pályás versenyeken nem vettünk részt. Azonban, ha az európai szövetség, a LEN három rangos eseményt is nekünk adott, a 2005-ös ifi Eb-t, a tavalyi felnôtt Eb-t és az idei rövid pályás Eb-t, illik elindulnunk a LEN versenyein. Ha pedig elindulunk,

5 2007/2 MAGYAR EDZŐ 5 Cseh László Pekingben is érmet szeretne Fotó: Meggyesi Bálint akkor márpedig a közvélemény elvárja a jó szereplést. Ördögi körnek tûnik, amelybôl nem lehet kilépni, vagy jól kijönni. - Versenyrôl versenyre jól szerepelni ehhez nemcsak megfelelô fizikum, hanem idegrendszer is kell. Nem csoda, ha elkopnak a versenyzôk az állandó bizonyítási kényszerben. Turi György, Cseh Laci edzôje összeszámolta, hogy Lacinak 2002 óta ez volt a 14. versenye, amelyrôl, úgy mond, érmet kellett hoznia - és hozott is. Lacinak háromszor kellett csúcsformában lennie: a margitszigeti Eb-n, a rövid pályás Eb-n és a világbajnokságon. A harmadik versenyen kicsordult a pohár. Ez figyelmeztetés is kell, hogy legyen. Az olimpiáig mindent félre kell tenni, mert a fô cél Peking. Természetesen a debreceni rövid pályás Eb-n ott lesz Laci is, de minden mást háttérbe kell szorítani. Felidézek egy régi aranyszabályt, amelynek ma is híve vagyok. Egerszegi Krisztina három olimpiáról hozott aranyat, Güttler Karcsi öt olimpián három érmet szerzett, Kovács Ági negyedik olimpiájára készül. Hogy ôk ilyen sokáig csúcson tudtak maradni, annak az volt az egyik alapvetô oka, hogy az olimpia után fél év teljes pihenôt kaptak. Nem kellett úszni járniuk, csak mozogni, hogy ne hízzanak el. Úgy érzem, a rengeteg versennyel ez a rendszer sérült meg. Maradjunk Cseh Lacinál, illetve kezdjük vele az aprólékosabb, személyre szóló vb-elemzést. - Úgy fogalmaztam, hogy Lacin túl nagy és nehéz volt a hátizsák, nem volt most képes elviselni a terhet, hogy tôle a közvélemény óhatatlanul címvédést, aranyat várt 400 vegyesen. Edzôje tisztességesen felkészítette, amit az is mutat, hogy a bemelegítô számban, 200 gyorson országos csúcsot úszott, majd 200 vegyesen Európa-rekorddal lett bronzérmes. Szóval, nem fizikai, hanem pszichés problémák jelentkeztek. Sosem tudjuk meg, mi történt volna, ha nem az utolsó napig kell várnia a 400 vegyesre, hanem már az elején lemegy a szám. De hát az utolsó napra esett, amikorra kirajzolódott a nyomasztó amerikai fölény. Ezt a nyomást érzékelte Laci is. Európarekorddal ezüstérmesként ért volna célba, nem az ötödik helyen. Ám ô aranyért ment Melbourne-be, Phelps-et akarta legyôzni. Olyan lehetett, mint a kenus Wichmann Tamás esete a moszkvai olimpián? A kenukirály, amikor látta, hogy az aranyra nincs esélye, elszállt a hite, a bronzért már nem tudott harcolni. - Nehéz összehasonlítani a két sportágat, de lehet némi hasonlóság a két eset között. Az azonban tény, hogy Pekingben ez így nem ismétlôdhet meg, mert ott már az elsô napon lemegy a 400 vegyes Laci edzôjével is egyeztettem, s megállapodtunk, hogy a jövôben pszichológust is be kell vonni a felkészítésbe. Vura Mártával kifejezetten jó és sikeres az úszók kapcsolata, elég csak Eger-

6 6 MAGYAR EDZŐ 2007/2 szegi Krisztina, Güttler Karcsi vagy Kovács Ági példáját említeni. Lacin is biztos segíteni fog a pszichés felkészítés. Egyébként változatlan a meggyôzôdésem, hogy Laci meghatározó személyisége a magyar úszósportnak, ô is, és edzôje is képes kiemelkedô eredmények, világraszóló sikerek elérésére. Ez a kisiklás az olimpia elôtt talán még jól is jött. A különbözô nyilatkozatai szerint a kilencfôs csapatból maradéktalanul a 200 háton hatodik helyezett Szepesi Nikolettel, és a 200 és 400 vegyesen is döntôs Kerékjártó Tamással volt elégedett. - Számomra a legnagyobb pozitívum Szepesi Nikolett, aki élete legjobbját úszta. 200 háton remek egyéni csúccsal lett hatodik, 100 háton pedig balszerencsés volt, hogy nem került döntôbe. Az ô középdöntôs futamából csak ketten jutottak tovább, míg a másikból hatan, így lett kilencedik. Kerékjártó Tamás három számban is élete legjobbját úszta, ráadásul 200 pillangón országos csúcsot ért el. Minden elismerést megérdemel, hogy 28 évesen javítani tudott az eredményén. Dicséret illeti Dániel Andrást, aki itthon edzi ôt és segíti amerikai munkáját. A negyedik döntôs versenyzônk Gyurta Dániel volt. - Dani rövid pályás Eb-n elért gyôzelme, és a vb-6. helye jelzi, hogy kijutott a gödörbôl és elindult ismét a felfelé vivô úton, amely remélhetôleg újabb sikerekhez vezet. A 200 m mellen sûrû volt ugyan a mezôny, de az idôeredmények nem szaladtak el, az átlag nem javult. Ennek ellenére nem hallelujázhatunk Dani szereplését nézve, mert már Athénban ennél többre volt képes. Most mindazonáltal örüljünk annak, hogy ismét okkal reménykedhetünk. Nézzük a döntôbe nem jutottakat! - Verrasztó Dávid kapcsán egy visszalépéssel kell kezdenem: Kis Gergô érettségi, betegség és edzôi problémák miatt lemondta a részvételt, a 400 vegyesen helyettesíteni kellett ôt. Sajnálom, hogy Dávid nem ezt választotta. Igaz, hogy 1500 gyorson megjavította az országos csúcsot, de ez csak a 19. helyre volt elég. Bízom abban, hogyha 400 vegyesre készül, jobb produkcióra lesz képes. Húga, Evelyn szereplését betegség nehezítette. 200 háton mindenképp döntôt vártam tôle. Ilyen állapotban nem kellett volna indulnia 1500 gyorson, de az edzôi ragaszkodtak hozzá. Utólag könnyû okosnak lenni, de kár volt az 1500-as szereplésért. Bodor Richárdnak nem sikerült maradandót alkotnia sem 100, sem 200 mellen. Meg kell jegyezni, hogy 100 mellen sokkal nehezebb a helyzet, itt nagyobb a fejlôdési átlag, mint a dupla távon. Bízom benne, Ricsi is összeszedi magát. Boulsevicz Bea szereplése a legnagyobb kérdôjel. A versenyek elôtt bíztató formában volt, aztán szabályszerûen összeomlott. Pedig a rövid pályás Eb-n nagyon össze tudta szedni magát. 200 pillangón döntôbe kellett volna jutnia. Edzôjével, Selmeczi Attilával végig kell beszélni a hogyan továbbot. Úgy vélem, az ô versenyeztetésében is szükség van pszichológusra. Hosszú Katinka nem tudott élni a lehetôséggel, amit a 400 vegyes nyújtott volna számára a vb-n. A számot világcsúccsal nyerte ugyan az amerikai Katie Hoff (4:32.89), és ez kiugró eredmény, ám a mezôny mögötte gyenge idôket úszott, a többiek 4:40-en kívül értek célba. Katinka csak 200 méterig úszott megfelelôen. Itt tartunk most. Hogyan léphetünk tovább? Egyáltalán, mi ad reményt arra, hogy továbbléphetünk? - Mint mondtam, ennél több van a csapatban. Két éve a budapesti ifi Eb-n megvertük Európát, 9 arany, 13 ezüst, 3 bronz volt a mérlegünk. Tehát az alap megvan. Sajnos, a gyerekek nem tudtak átlépni a felnôttek közé. Szepesi Nikolett kivételével nem tudtak felnôni a feladathoz. De megint bôvítem a kört, és nemcsak a magyar eredményre kérdezek rá, hanem arra is: miként lehet az, hogy fél év alatt Európa ennyire lemaradt? Az egyéni és olimpiai számokban fél éve még Európa 16:8-ra vezetett, ez a szám azonban megfordult, most 21:3 az arány, de már nem az európai úszók javára. A tengeren túliak nagyot léptek elôre, az ausztráloknak meg ott volt ráadásul a hazai pálya is. De felvetôdik néhány kérdés. Például az, hogy miért nem volt vérvételes doppingellenôrzés, és hogy ezt vajon miért az utolsó pillanatban jelentették be? Nem magyar szempontból kérdezem ezt, mert nálunk még nem volt pozitív eset. Az amerikaiak elôretörésérôl szólva engem nem Phelps világcsúcsai rengettek meg, hanem azok a versenyzôk, akik egykor nagy reményekkel indultak, aztán eltûntek, és most megint hallattak magukról. Ilyen például Natalie Coughlin, Tara Kirk, vagy a 200 háton gyôztes Margaret Hoelzer, aki közel került Egerszegi Krisztina világcsúcsához - és még sorolhatnám. Halkan jegyzem meg, hogy pályafutásom során ilyen tömegesen ugrásszerû elôretörést nem tapasztaltam soha, mint az amerikaiaktól ezen a világbajnokságon. Ha ez a sok edzés, a munka eredménye, akkor le a kalappal! Az 1994-es vb-n taroltak a kínaiak, aztán a történet végét, a lebukásokat ismerjük. Mindenhez idô kell. Ha valami nem volt rendben - kiderül. Az Amerikában edzô tunéziai Oszama Melluli, aki 800 gyorson aranyérmet nyert, 400 vegyesen megelôzte Cseh Lacit, francia lapértesülések szerint tavaly novemberben pozitív doppingtesztet produkált Egy azonban, mindentôl függetlenül, biztos: a magyar úszóknak még alaposan gyakorolniuk kell a rajtokat és a fordulókat, mert ezen a téren elhúzott tôlünk Amerika. Az edzéseken erre külön figyelni kell. Visszatérve a kérdésre: meggyôzôdésem, tovább fogunk lépni. Utaltam már az ifi Eb eredményére, de hivatkozhatok a tavalyi Eb-re is, ahol sosem látott nagy létszámmal vettünk részt, és az 57 versenyzô által szerzett 7 érem nem rossz eredmény. Kemény, koncentrált munkára van szükség, még nagyobb összefogásra, és akkor nem szalad el tôlünk a világ. A lehetôségeink megvannak: léteznek vidéki bázisok, igaz, fôként csak egy-egy versenyzôvel. Egyedül Pécsett van két válogatott két különbözô egyesületbôl, Bodor Richárd és Jakabos Zsuzsanna. Ajkán Kis Gergô, Székesfehérvárott Kerékjártó Tamás, Baján Hosszú Katinka. A probléma azonban az, hogy az egy edzôs-egy versenyzôs modellt nehéz fenntartani. Hazai versenyeken még mûködik, de külföldön nehéz megoldani, hogy mindenki mellett ott legyen az edzôje. Az edzôknek olyan szintre kell emelniük tanítványukat, hogy az képes legyen az edzôtáborokban közös munkát végezni. Régen Darnyi Tamás Egerszegi Krisztinával együtt dolgozott, és emiatt egyikük fejérôl sem esett le a korona. Tudomásul kell venni, hogy nincs értelme a féltékenykedésnek. Ezt az ellentmondást minél elôbb fel kell oldani a válogatotton belül. Közeleg a pekingi olimpia, amelyrôl már a beszélgetésünk során is szó esett. Kikkel képzeli el a jövôt? Csak a vb-résztvevôkkel, vagy mások is szerepet kaphatnak? Nyissunk tiszta lapot? - Senkirôl sem mondtunk le, a vb-rôl itthon maradtak is javulhatnak. Megint csak a múltra utalok: Egerszegi 14 évesen lett elôször olimpiai bajnok, Kovács Ági 15 évesen olimpiai bronzérmes lett Atlantában, Gyurta 15 évesen olimpiai ezüstérmes, Szabó Joe 17 évesen világbajnok. Vagyis a fiatalok ezután is berobbanhatnak, okozhatnak meglepetést. Most is vannak olyanok, akik feljöhetnek, de nem mondok neveket. A melbourne-i szereplés után sem kell aggódni, vannak A- és B-szintes versenyzôink. Persze, nálam igazából azok számítanak, akik eredményesek lehetnek az olimpián. Négy olimpiáról jöttem haza aranyérmes versenyzôvel, nem akarom, hogy ez Pekingben megszakadjon. Az is a célom, hogy az úszás megôrizze a sportágak közötti dobogós helyét. Ehhez persze dolgozni kell, keményen edzeni. De hogy konkrétumot is mondjak: bízom benne,

7 2007/2 MAGYAR EDZŐ 7 hogy Kis Gergô az érettségi után megnyugszik, elôrelép. Meg abban is, hogy Verrasztó Dávid megtalálja a saját világát, mert az 1500 gyors nem az. És az is jó lenne, ha Jakabos Zsuzsanna újra a régi lenne, mert az utóbbi idôben nem fejlôdött, idôeredményei nem javultak. Pedig ô alkatilag igazán tehetséges. Jakabost a tavalyi Eb elôtt a 400 vegyesen éremre, sôt gyôzelemre esélyesként emlegették, az idén pedig a vb-re sem utazhatott el. Nála mi a gond? - Azt hiszem, ô megelégedett az eredményeivel, az Eb 4. helyét jónak értékelte. Pedig úszott már jobb idôt is. És ugyanezt mondhatom Gyurtáról is: igaz, hogy elindult egy úton, de képes volt már jobb idôeredményre is. Vallom, hogy ha valaki megjavítja legjobb idejét, akárhányadik is lesz, az jó teljesítmény. Ám ha valaki gyengébbet úszik korábbi legjobbjánál, az ne legyen megelégedve! Ez alól csak egy kivétel lehet: örök igazság, hogy csak a gyôzelmet nem kell megmagyarázni, az aranyérem elfedi az esetleges gyengébb eredményt. Röviden említsük meg az elôttünk álló versenyeket, hiszen ezeken keresztül vezet az út Pekingbe. - Július végén országos bajnokság, aztán augusztusban Párizsban gálaverseny következik, amelyen fô, vagyis viszonylag nagy csapat vesz részt. Szintén augusztusban az Universiade, majd decemberben a rövid pályás Eb. Utóbbin versenyzô indulásában gondolkodom, ami nem olyan nagy létszám, mint a tavalyi Eb-n volt, de magasabb egy külföldi versenyre utazó átlagos küldöttségnél. A jövô évi, eindhoveni Eb csak egy állomás lesz Peking elôtt, már csak azért is, mert nem sokkal, három hónappal az olimpia elôtt kerül rá sor. Egyébként ilyen idôszakot gyakorló edzôként már végigcsináltam Kovács Ágival. Sôt, akkor még kevesebb idô volt a sydneyi olimpia és az Eb között, csupán egy hónap. Köztudott, hogy a magyar sport olimpia centrikus, ezért súlyozni kell, nem szabad elapróznunk magunkat. Ezt szeretném tudatosítani mindenkiben, mert most az olimpia a legfontosabb. És ez az olimpia, az akklimatizáción túl, sosem tapasztalt nehézségeket állít például az úszók elé. - Valóban, mert eldöntött tény, hogy az olimpiák történetében elôször nem délután-este rendezik meg a döntôket, hanem délelôtt tíz órakor. Erre külön fel kell készülni, a hátralévô idôben edzéseken és a versenyeztetésben is rá kell állni erre az idôbeosztásra. Az országos bajnokságot például úgy rendezzük meg négy nap alatt, hogy délután lesznek az elôfutamok és délelôtt a döntôk. Vagyis modellezzük az olimpiát, hasonló ütemben bonyolítjuk le a versenyt. De nemcsak a versenyeknél jelent ez megoldandó feladatot, hanem az edzéseket is át kell alakítani. Az úszók edzései úgy néznek ki, hogy kora reggel órás erôfejlesztéssel kezdenek, aztán jön a óra úszás, tüdôterhelés, kéz-és láberôsítés. A délutáni program tartalmazza az együtt úszásokat, a különbözô úszásnemek együtt gyakorlását. Az olimpia miatt ezt meg kell változtatni, fel kell cserélni, és ehhez hozzá kell szoktatni a szervezetet. Még belegondolni is nehéz ebbe a felfordulásba, hát még megvalósítani - És akkor még nem is szóltam olyan apróságokról, hogy öt óra kell ahhoz, hogy a szervezet reggel felébredjen, képes legyen a csúcsteljesítményre. Mi történik akkor, ha valakit délután elvisznek doppingvizsgálatra, de csak sokára tud vizsgálati anyagot produkálni, tehát késôn kerül ágyba? Másnap viszont korán kell kelnie, hogy élettanilag ott legyen a versenyen. Keserûen jegyzem meg, hogy ez a döntés annyiban mégis sportszerû, hogy minden úszót egyformán érint, mindenkinek rossz. Az egészben az a szomorú, hogy az olimpián, a legnagyobb versenyen a pénz döntött, az anyagi érdekek legyôzték a hagyományt, az ésszerûséget. Kár, hogy a nemzetközi úszószövetség behódolt a tévé hatalmának, és nem a versenyzôk érdekeit vette figyelembe. Az atléták nem engedték felborítani az életüket, és a tornászokat sem érinti olyan súlyosan a korai döntôzés, mint minket. Egy héten keresztül, délelôtt tíz órakor csak nekünk lesznek döntôink. Akklimatizáció, felborított menetrend Mi van, illetve mi lesz még Pekingben, amire kell felkészülni? - Például a szokatlan idôjárásra. Utánajártam, a meteorológiai intézettôl minden lényeges adatot beszereztem augusztus 8. és 24. között, az olimpia idején Pekingben a napi középhômérséklet 24 fok körül várható, ez 3 fokkal magasabb, mint Magyarországon. Az olimpia hónapjában 232 óra napsütés a megszokott. A várható maximum hômérséklet fok lehet, az eddigi rekord 39.2 fok volt. A minimum hajnalban 19 fok. 170 milliméter csapadékra lehet számítani, ami nem azt jelenti, hogy mindenki hozzon esernyôt, hanem hogy nyomasztóan párás lesz a levegô (a páratartalom 80%), amitôl a meleget még melegebbnek lehet érezni. Erre is mindenkinek fel kell készülnie. Gratulálok, meteorológiából is jeles. - Muszáj erre is figyelni, mert ezek szintén fontos tényezôk. Nem is sejtjük, mennyi minden múlhat azon, ha a szokatlan körülményekre is edzünk, még akár ha csak gondolatban is. Füredi Marianne MEGJELENT Istvánfi Csaba: Mozgástanulás, mozgáskészség, mozgásügyesség címû könyve Megvásárolható: TF Jegyzetbolt 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Ára: 3040,- Ft Megjelent! Tóth Ákos Sós Csaba Egressy János: Úszás Edzésmódszertan címû könyve Megvásárolható: a TF Úszás és Vízi Sportok tanszékén 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Tel: Ára: 3500,- Ft

8 8 MAGYAR EDZŐ 2007/2 Az olimpia minden sportág számára kiemelkedô esemény. A kézilabdázásnak is, akárcsak a többi labdajátéknak az ötkarikás játékokon való szereplés óriási lendületet ad. Kihat a népszerûségre, a gazdasági értéke nô, az utánpótlás-nevelés is felpezsdül a fokozott médiafigyelemnek köszönhetôen. A kvalifikáció szempontjából kulcsfontosságú az olimpiát megelôzô világbajnokság, mert az ottani eredmények befolyásolják az olimpiai szereplés lehetôségét, ezáltal a sportág fejlôdését. Németország kitûnô házigazdája volt a világbajnokságnak. Nagy befogadóképességû arénákban, jól szervezett módon, kitûnô publikum elôtt zajlottak a küzdelmek. A teltházas mérkôzéseken izgalmas nagy iramú, magas színvonalú, közönségszórakoztató játékot láthattak a helyszínen és a TV készülékek elôtt ülô nézôk egyaránt. Statisztika, elemzés Az erôviszonyok kiegyenlítôdtek. A jó helyezésekért csapat szállt harcba minden kontinensrôl. Európa dominanciája még mindig meghatározó. A sorsdöntô mérkôzések jelentôs része csak a végjátékban, esetleg hosszabbításban, 1-2 gól különbséggel dôlt el. A továbbiakban szeretnék rámutatni a magyar válogatott teljesítményének jellemzôire a világ élmezônyével (VB 1-8 helyezettek) való összehasonlításban a statisztika segítségével. Átlag testmagasság tekintetében álljuk a versenyt a világ élmezônyével, köszönhetôen a jó kiválasztásunknak. Testtömeg vonatkozásában viszont jóval nehezebbek vagyunk a többieknél. Ez nem mind hasznos izom, hanem felesleges teher, amelynek cipelése a mérkôzés utolsó harmadában a mozgékonyság csökkenéséhez vezet. Emiatt is a sorozatmérkôzéseknél különösen nagy problémát jelent a regenerálódás is. Csapatunk a fiatalabb átlagéletkorú együttesekhez tartozik, köszönhetôen az athéni olimpia utáni fiatalításnak. Sajnos emiatt a mérkôzések kritikus idôszakában a rutintalanságunk is kiütközik. (1. táblázat) Csapatunk támadó tevékenységében kiemelt szerepet kapott a gyorsindítás. A XX. Férfi Kézilabda Világbajnokságról Skaliczky László Magyar Kézilabda Szövetség, Budapest (SZAKMAI ÉRTÉKELÉS MAGYAR SZEMSZÖGBÔL) Szélsôink gyorsaságát jól használtuk ki, s amíg bírtuk erôvel, fontos támadási eszközünk volt. Jó hatékonysággal használtuk ki ezeket a ziccer helyzeteket. Lövôszázalékunk jónak mondható, de nem éri el a legjobbak mutatóit. Különösen a 6 méterrôl leadott lövéseink, fôleg beálló pozícióból voltak sikeresek. Átlövôink a távoli lövôzónából mind 1. táblázat: Alkati tényezôk lövôerô, mind ugróerô tekintetében elmaradtak a világelittôl. Kiemelkedôt produkált a POL és a FRA csapat ebben a tekintetben. 7 méteres lövéseink hatékonysága nagyon alacsony volt. Nem volt biztos kezû ítéletvégrehajtónk. Szélre nagyon kevés helyzetet dolgoztunk ki és azok értékesítése sem mindig sikerült. Támadás felépítésünknél a hosz-szabb és rövidebb elôkészítô fázisokat alkalmaztunk, törekedve a megfelelô ritmusváltásra. A pontatlanságok miatt eközben elég sok labdaelvesztésünk helyezés csapat magasság súly életkor (cm) (kg) (év) I. GER ,4 II. POL ,6 III. DEN ,2 IV. FRA ,8 V. CRO ,9 VI. RUS ,3 VII. ESP ,6 VIII. ISL ,4 Átlag 191,6 92,8 27,6 IX. HUN ,3 2. táblázat: Góllövés effektivitása csapat lôtt gól/össz. lövés 6m szél 9m 7m gyors gyors áttörés CRO 308/495 62% 79% 56% 46% 81% 77% 69% ISL 337/553 61% 66% 56% 47% 78% 80% 82% ESP 318/528 60% 75% 67% 37% 77% 73% 74% POL 310/516 60% 72% 66% 48% 74% 76% 87% GER 304/527 58% 67% 55% 41% 79% 79% 80% DEN 316/543 58% 74% 62% 41% 70% 78% 79% FRA 300/518 58% 67% 53% 48% 62% 78% 68% RUS 283/505 56% 68% 63% 37% 73% 68% 65% Átlag 310/523 59% 71% 60% 43% 74% 76% 76% (31/52) HUN 225/385 58% 75% 57% 42% 66% 85% 83% (28/48) 3. táblázat: Gólok területi elosztása, labdaelvesztések csapat 6m szél 9m 7m gyors gyors- labdaelvesztés áttörés átlag (db) CRO 22% 10% 41% 6% 13,30% 7% 11,7 ISL 19,50% 10,10% 40,30% 8,80% 14,20% 5% 11,1 ESP 19,10% 12,60% 35,70% 11,70% 14% 6,60% 12 POL 19,30% 11,20% 51,60% 5,20% 9,60% 2,90% 11,9 GER 15,90% 9,20% 44,90% 7,40% 13,60% 8,70% 10,4 DEN 16,20% 11,90% 45,50% 4,90% 16,70% 4,90% 11,6 FRA 16,70% 10,60% 44,40% 7,10% 12,90% 7,90% 11,1 RUS 18% 16% 36,60% 9,50% 13% 6,70% 10,5 Átlag 18,30% 11,50% 42,50% 7,60% 13,40% 6,20% 11,2 HUN 16,80% 11,90% 45,40% 9,10% 11,90% 4,60% 12,1

9 2007/2 MAGYAR EDZŐ 9 4. táblázat: Védô tevékenység csapat labdaszerzés(db) sánc(db) 2 perc kiállítás (db) GER POL DEN FRA CRO RUS ESP ISL Átlag47,6 41,8 38,3 1 mérk. Átlag4,8 4,2 3,8 HUN mérk. átlag3,8 3,8 3,8 5. táblázat: Kapusok védés effektivitása Csapat Védés/ Védés 6m Szél 9m 7m Gyors- Gyorsössz lövés (%) áttörés CRO 145/ DEN 156/ GER 148/ FRA 133/ POL 143/ ISL 146/ ESP 133/ RUS 115/ átlag140/412 (14/41) HUN 111/335 (14/42) volt. A befejezéseknél az átlövések túlsúlya volt a jellemzô, ami a kondicionális állapottal és a türelmetlenséggel magyarázható. (2. és 3. táblázat) Azok a csapatok végeztek elôrébb, amelyek a keménység fenntartása érdekében a kétperces kiállításokat is felvállalták. Mi inkább védekezésünk hiányosságait bizonyító kiállításokat szedtünk össze. A labdaszerzések számában kiemelkedô a francia és a horvát csapat, amelyet a védekezés során kialakított tudatos labdacsapdákból szereztek. Sáncolás tekintetében kiemelkedik a horvát és a dán csapat, amellyel nagyban segítették kapusaikat. Mind a két tekintetben elmaradtunk az átlagtól. (4. táblázat) Kapusaink nemzetközi szinten állták az összehasonlítást a világ legjobbjaival. A francia kapusok kiemelkedôt nyújtottak az átlövések és a szélrôl történô lövések, míg a német és spanyol kapusok a 7 méteresek, a dán a gyors ziccerek, a horvát gyors áttörések hárításában. A mi kapusaink átlag felett védtek a 7 métereseknél és a gyors ziccereknél. (5. táblázat) Fejlôdési irányzatok A játék fejlôdésének tendenciái, a sikeres csapatok meghatározó stílusjegyei a kézilabda játék négy szakaszában: a. rendezett védekezés b. gyorsindítás, lerohanás c. rendezett védelem elleni támadás d. visszarendezôdés 1. ábra: POL lerohanás 1. A csapatok továbbra is jobban preferálják a védekezést. Repertoárjukban megtalálható többfajta védôalakzat. Alapként a 6:0, 5:1 és 3:2:1 jelenik meg. Extrém esetben a 4:2, 3:3, 4:1:1, 1:5 is fellelhetô. Emberfölényes szituációban a csapatok alkalmazzák a vegyes védekezést is (5:0+1, 4:0+2, félpályás emberfogás). A flexibilis védôjátékból következôen sokszor átalakulnak egymásba az ellenfél támadójátékához igazodva. A 6:0 egyvonalas védekezésbôl, mélységbôl nagyobb területet védekeztek be, amelynek során nem ritka a méterre történô kilépés sem. A belsô 4 védôjátékos az idô és a tér leszûkítésével, a támadó szándék és kezdeményezés zavarásával, anticipatív védô magatartással törekszik a labda gyors visszaszerzésére. A játékszabály adta lehetôségek kihasználásával a gólveszélyes területekre megkülönböztetett figyelmet fordít, a kilépés utáni védôvonal megtartásával és az asszertív védôtevékenységgel. A saját ritmusát elvesztett támadónál áttörés közben a támadó-fault kiprovokálása alapkövetelmény. A lendületét vesztô lövôjátékossal szemben a lövôfolyosóba kényszerítést alkalmaznak a magas belsô védôk számítva a kapus védésére. A szélsô és kettes védôknél megfigyelhetô volt az elsô védôvonal elé mozgás, valamint a kilépô belsô védôk mögé behúzódás. 2. Ez a fázis minden csapat játékában meghatározó, ugyanakkor magán viseli az ország tradicionális jellegzetességeit és taktikai variációit. A labdaszerzés módja és helye meghatározza azokat a taktikai modelleket, amelyekbôl a leggyorsabban tudnak olyan térbeli formát kialakítani, amely kihasználja a visszarendezôdô védelem gyengeségeit. Megfigyelhetô a futómennyiség és a labda sebességének növekedése. A sikeres csapatok gyors, frontális és diagonális átadásokat alkalmaztak, amelyeket a nagy sebességgel érkezô játékosok tökéletes labdakezeléssel (akár egykezes is) hajtottak végre. A középsô harmad gyors átjátszása után a rendezôdô védelmek ellen a következô játékmódokat alkalmazták: középrôl lehúzások szélre párhuzamos rátöréssel, keresztmozgásokra telepített zárások, ellenoldalú szélsô befutások. A gyors középkezdés azt az elvet követte, hogy abba a sávba vitték a befejezést, ahonnan a másik oldalon a befejezés történt. (1. ábra)

10 10 MAGYAR EDZŐ 2007/2 2. ábra: CRO szélsôátfutás 3. ábra: FRA üres helycserebeálló zárással 4. ábra: GER labdás helycserék 5. ábra: GER emberfölény 6. ábra: POL szabaddobás 7. ábra: POL emberhátrány 3. A támadások elôkészítési ideje általában csökkent, így kevesebb átadás után történt a támadás súlypontjának a kialakítása. A nagyobb rizikóvállalás jellemzi a felállt fal elleni támadást, ami 4-5 átadás utáni kapura lövést jelent. A támadó taktika szerves részét képezték a labdanélküli és labdás helycserék és a különbözô befutások, amelyek után két beállóval folytatódott a játék. Néhány olyan támadási formációt vázolok fel, amelyek ezen kombinatív elemek összekapcsolásával jöttek létre és jól jellemezzék az adott ország támadásainak felépítését. ( ábra) Fontosak a mélységben nyitott védelem ellen azok az alkalmazott szabaddobás variációk, amelyek építenek a beállós elzárásaira és segítik az 1:1 elleni játékot. (6. ábra)

11 2007/2 MAGYAR EDZŐ 11 A felgyorsult játéktempó új követelményeket támaszt a játékosokkal szemben. Ennek a paraméterei: a labdanélküli technika, cselezôkészség, gyors döntésképesség, gyors váratlan lövésmódok, kombinált megoldások. Passzív játékban a kapuelôtér kihasználása a jellemzô, légidobások szélrôl és átlövôbôl indulással a szélsô és kettes védô mögötti területre. A játék minôségét meghatározza a faultból történô átadások pontossága, amelyek az elônyszerzéshez nélkülözhetetlenek. Emberhátrányos szituációkban a csapatok ugyanolyan sebességgel folytatják a játékot. (7. ábra) A megfelelô játéktempó kialakításához megfelelô segítséget nyújt a mérkôzés teljesítményét 5 perces periódusban ábrázoló grafikon. (8. ábra) 4. A játék felgyorsulásából adódóan egyre fontosabb szerepet kap a visszarendezôdés megszervezése. Megfigyelhetô volt a szélsôk visszarendezôdésénél, hogy a kipattanó labdák várása helyett az elsô hullámban induló játékossal visszafutottak. A játékosok a visszafutáskor arra törekedtek, hogy az átadásokat megnehezítsék és megakadályozzák a pálya középsô harmadában, illetve 4 játékos minél gyorsabban elfoglalja a védekezési pozícióját. Ezen kívül jellemzô volt, hogy a lerohanás játékmesterét letámadták, mintegy emberfogással végigkísérték. HUN-DEN mérkôzésdinamika DEN mérkôzésdinamika HUN mérkôzésdinamika 8. ábra: mérkôzésdinamika Jövôkép A korszerû kézilabdázás kihívásainak megfelelô készségek és képességek (kondicionális, technikai, taktikai, mentális) kialakítása és fejlesztése a legújabb edzésmódszerek segítségével. Olyan szemlélet kialakítása, amelyben a játékosok cselekvôkészségét, kreatív, alkotó gondolkodásmód jellemzi. Az utánpótlás nevelésben nagy hangsúlyt kell fektetni a több poszton bevethetô és posztokat nagy mélységben ismerô all round játékos kiválasztására és képzésére. Ennek megvalósításához a személyi és tárgyi feltételek magas szintû biztosítása elengedhetetlen. A magas szintû teljesítményben vitathatatlan a testi képességek szerepe. A munkavégzés intenzitásában egyre inkább a jégkoronghoz közelít, ezért a kézlabdázást a XXI. század termi jégkorongjának is nevezhetjük. Ezt a következôk támasztják alá: minden akcióban mind a támadó játék, mind a védekezés állandó irányváltoztatással, a maximálishoz közeli futásokkal, lábmunkával jár. A nagy sebesség alapfeltétele a gyorsaság, ami kiemelt képesség. Speciális állóképességet igényel. Robbanékony, explozív erô szükséges a kapura lövésekhez, ugrásokhoz és ütközésekhez. Mindezen szempontokat a kiválasztásnál, mint egyik faktort figyelembe kell venni.

12 12 MAGYAR EDZŐ 2007/2 Hosszú menetelés Pekingig AFRIKÁBAN MÉG SOHA AZ AUSZTRÁL SEGÉLY HUSZONKILENC ÉV TÁVOLLÉT TIANANMEN TÉRI VÁLTOZÁSOK FALUNKUNG ÁLDOZATOK AZ ORION KÉMREPÜLÔ ESETE A TAJVANI CSALI Több különlegességre utalhatunk Peking 2008-as nyári játékaival kapcsolatban. A legfôbb azonban nem lehet más, mint hogy itt ez lesz az elsô. Az elsô Pekingben, a Kínai Népköztársaságban, sôt, ami azt illeti, az ötkarikás események 1896-ban Athén játékaival kezdôdô történetében maga az ázsiai kontinens sem kapott túl gyakran lehetôséget a rendezésre, hiszen a tokiói es és a szöuli 1988-as események óta ez mindössze a harmadik, hogy az óriás-kontinens bonyolíthat le nyári olimpiát. Általában a sport, s ezen belül az olimpiai mozgalom világhódító útjának ismeretében az nem lehet ugyan feltûnô, hogy a rendezés tekintetében a jó öreg Európa kivételes kegyeket élvezett a mögöttünk hagyott több mint száztíz éves korszakban, s nem csodálkozunk, hogy ezen belül Párizs, Athén vagy London immár két-két alkalommal adhatott otthont a nagy eseménynek, sôt London majd harmadszor is ben. Az ellenben figyelemre méltó, hogy a földrésznyi Ausztrália szintén kétszer kapta meg a jogot a rendezésre ban Melbourne, majd 2000-ben Sydney - s az még inkább, hogy ezzel szemben Afrikában, a Fekete Kontinensen, vagy Dél-Amerikában viszont még soha nem bonthatták ki a játékok alkalmával az olimpiai lobogót. Az élesebb kontraszt kedvéért még azt is hozzá tehetjük, hogy onnan egyenesen felfelé, északra tekintve, az Egyesült Államokban ugyanakkor nem kevesebb, mint négy nyári olimpiát bonyolítottak már le: Los Angeles kettôt (1932, 1984), St.Louis (1904) és Atlanta (1996) egyet-egyet. S ehhez a földrészhez soroljuk természetszerûen a kanadai Montreált is (1976). A téli játékok magas számát ezúttal nem is említjük, ezekrôl majd talán egy másik alkalommal Kiábrándultság Monte Carlóban A világhírû moszkvai Bolsoj Színházban felgördült a függöny, de ezúttal július 13-án, amely éppen pénteki napra esett - nem Csajkovszkij Diótörôjének, vagy Mogyen Muszorgszkíj Borisz Godunovjának dallamai csendültek fel légterében. A pompásan feldíszített színpadon, egy hosszú asztal mögött, most a NOB végrehajtó testületének tagjai ültek, s vártak Vlagyimir Putyin orosz elnökre, aki kisvártatva a mikrofonhoz lépett, s meg is nyitotta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 112-ik közgyûlését. Juan Antonio Samaranch NOB elnöknek ez volt a búcsúfellépése - 21 év után - s óriási ünneplésben részesült, amikor Putyin elnök ebbôl az alkalomból az Orosz Becsületrenddel tüntette ki. A NOB örökös tiszteletbeli elnökévé választotta, s az általa létrehozott Lausanne-i Olimpiai Múzeumnak az ô nevét adták. A katalán sportvezetô az utolsó szó gyanánt így fogalmazott: Köszönöm a nagyvonalúságot! Az olimpiai mozgalom egysége a legfontosabb. Tudjuk, eléggé törékeny, s ezért mindenkor különleges gonddal kell óvnunk. Ezt tekintettem elnökségem elsôszámú feladatának, ezt hagyom örökül utódomnak, s felajánlom a szolgálataimat is ezért, bármikor is érezze úgy, hogy segítségére lehetek. Az új elnök megválasztása képezte a közgyûlés egyik fô napirendjét, s a posztot a belga ötszörös vitorlázó olimpikon, ortopéd sebész, Jacques Rogge simán nyerte el. A másikat pedig a 2008 évi, a XXIX. Nyári Olimpiai Játékok rendezési jogának az odaítélése. Erre eredetileg tíz város jelentkezett: Bangkok, Kairó, Havanna, Kuala Lumpur, Peking, Isztambul, Oszaka, Párizs, Sevilla és Toronto. Közülük a lerövidített listán öten maradtak: Peking, Párizs, Toronto, Isztambul és Oszaka. A kínai fôváros tulajdonképpen fölényesen gyôzött - 56 szavazattal a második fordulóban. Torontónak 22 szavazat jutott, Párizsnak 18. A szinte mennyekbe emelt Samaranch jólesô elégtételt érezhetett, mert egész pályafutása során nyomatékos igyekezettel kezelte a meglehetôsen bonyolult kínai ügyeket a mozgalomban, s fôként 1993 óta tett meg a színfalak mögött mindent annak érdekében, hogy Peking olimpiát rendezhessen, s a mozgalom ezzel is erôre kapjon a szinte végtelen birodalomban. Monte Carlóban, 1993-ban nem titkolt mélységes csalódás érte, amikor pedig már úgy érezte, szinte biztos Peking joga a 2000 évi játékok rendezésére. Szemmel láthatóan ô lepôdött meg a legjobban, amikor a közgyûlés nyilvánossága elôtt a rátûzô reflektorok fényözönében felbontotta a gyôztes város nevét rejtô borítékot, majd a hitetlenkedéstôl feltûnôen hosszú szünet után közölte - Sydney. Évekkel késôbb ausztrál forrásokból tudódott ki, hogy a szavazást nem sokkal megelôzôen két afrikai ország küldötte, az ugandai Francis Nyangweso - nem mellékesen az Afrikai Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetségének elnöke - valamint a kenyai MOB tag, Charles Mukora - egyenként dolláros sportsegélyt kapott a kenguruktól, s jóllehet korábban Peking elkötelezettjeiként számítottak rájuk a kínaiak, az utolsó pillanatban feltételezhetôen megváltoztatták eredeti szándékukat és Sydney mellett kötöttek ki. Ezt persze bizonyítani soha nem lehetett, lévén titkos szavazásról szó. Kommentárként talán még annyit tegyünk hozzá, hogy a végeredmény szerint Sydney éppen két szavazattal elôzte meg Pekinget Monacóban. Samaranch elkötelezettsége a távolkeleti államóriás iránt részben tudható csak be annak a szentimentális feltételezésnek, miszerint az elnök megválasztása Moszkvában, 1980-ban szinte együtt történt a korszakos kínai fordulattal, nevezetesen, hogy éppen Samaranchnak a hetvenes évek közepétôl datálható közvetítô tevékenysége eredményeként a Kínai Népköztársaság hosszas távolmaradás, 29 év után éppen a moszkvai, 1980-as olimpia évében tért vissza az ötkarikás családhoz.

13 2007/2 MAGYAR EDZŐ 13 E mellett fejében nyilván lényegesen nagyobb súllyal esett latba az egyszerû és józan felismerés, hogy a föld lakosságának egy ötödét magába foglaló ország legjobb sportolói egész egyszerûen nem rekedhetnek kívül az olimpiai mozgalmon, az nem lehet nélkülük teljes és egységes. A fentieken kívül Samaranchot számos spontánul adódó, a késôbbiekben megkülönböztetett figyelemmel és gonddal formált, tovább ápolt baráti kapcsolat fûzte kínai sport- illetve politikai vezetôkhöz, amelyek megkönnyítették tárgyalásait a döntéshozó sportvezetôkkel és egyéb hatóságokkal. Szerény belépô A kérdés jobb megértése érekében - még mielôtt a NOB erôfeszítéseit elemeznénk - szükséges némi történelmi háttér ismerete, hiszen a két Kína kérdése elsôsorban politikai jellegû-eredetû, amelyet a sport törvényszerûen követett és tükrözött, sôt, mint látni fogjuk, tükröz még mind a mai napig is. Maga a Kínai Olimpiai Bizottság ben alakult, s a neves diplomata, Wang Zsen-ting személyében 1922-ben már NOB taggal is büszkélkedhetett, annak ellenére, hogy az olimpiai mozgalom és eszme meglehetôsen szerény érdeklôdést váltott ki abban az idôben Kínában. Az amszterdami, 1928 évi nyári játékokon a távol-keletiek nem vettek még részt, csupán egyetlen magányos megfigyelôt küldtek, Szun Ru-hait, s a NOB hivatalosan1931-ben fogadta tagjai közé a hatalmas országot. Ezt az elismerést azonban, érdekes módon, semmisnek tekintette a második világháborút követôen a nemzetközi szervezet, mintha a korábban létezô - igaz, a követhetetlen polgárháborús események miatt hosszú évekig zavaros helyzetû - Kínát nem tekintette volna az új, 1949-ben kikiáltott Népköztársaság jogelôdjének ben jószerével politikai kényszer hatására szánták rá magukat a részvételre. Tudni kell ehhez, hogy Kína észak-keleti részén a japán ellenôrzés alatt mesterkélten alakított mandzsúriai bábkormány ilyen módon is jelezni próbálta létét a világ elôtt, s ezt a hamis és számára elfogadhatatlan megoldást nem tûrhette a valóságos Kínai állam. Sietve összeállítottak egy miniatûr delegációt - öt tagból állt - közöttük egyetlen versenyzôvel, a vágtázó Liu Csang Csunnal, akit azután az idôelôfutamok során kizártak Los Angelesben. Bizony, roppant hosszú menetelés vezetett el a furcsa debütálástól a pekingi olimpiáig, hogy a huszadik századi kínai történelembôl, a Mao Ce- tung vezetésével végrehajtott és jelentôs veszteségekkel járó hadmûveletére utaljunk ben, amelynek eredményeként végérvényesen megszerezte azután a hatalmat. Négy évvel késôbb, 1936-ban, a XI. játékokra már egy sokkal tekintélyesebb létszámú kínai küldöttség érkezett Berlinbe, 69 fôbôl állt, tagjai labdarúgásban ökölvívásban, súlyemelésben, atlétikában, úszásban, kerékpározásban álltak rajthoz és a hagyományos harci mûvészetet, a wusut bemutató sportként ismertették a nagyérdemû közönséggel meg az olimpiai bizottsággal. Fokozódó érdeklôdésükre utal, hogy a népes sportolói küldöttséget egy ugyancsak magas létszámú (34 tagú) megfigyelô gárda egészítette ki. Szerény teljesítményük Samaranch padon ülô szobra Kínában tekintélyes különbséget bizonyított elsôsorban az európai sportkultúrával, sôt akár még a tôlük földrajzilag nem annyira távoli Japánnal történô összehasonlításban is. Modernkori olimpiai kálváriájuk elôtt a kínaiak szerepét tekintsük még át röviden a második Világháború okozta szünet miatt a berlinit 12 évvel követô játékokon, 1948-ban Londonban. A szigetországban 33 kínai versenyzô vett részt - atlétikában, kosárlabdában, labdarúgásban, úszásban és kerékpározásban, s éppen úgy érem nélkül tértek hazai, mint kivétel nélkül a korábbi alkalmakkor. A több ezer éves kínai történelem kimerítô fejtegetésére nincs terjedelmünk, de annyit tudnunk kell, hogy Ja-

14 14 MAGYAR EDZŐ 2007/2 pán külpolitikájának egyik vezérlô koncepciója, pillére az elsôsorban Kínát és Koreát célzó terjeszkedés volt a tizenkilencedik század végétôl, amely háborút idézett elô ben, majd a másodikat között. Csang Kaj-sek kuomintang (nemzeti) hadserege és a kommunista 8. hadsereg (Mao Ce-tung ) - félretéve korábbi évtizedes, közötti viszályaikat - összefogtak a japánok ellen, míg aztán a második világháború viharai magukkal ragadták az eseményeket az egész ázsiai térségben. A kínai hadszíntéren harcoló japán erôk1945 szeptemberében megadták magukat Csang Kaj-seknek, ám ezzel szinte egy idôben az ország feletti teljes ellenôrzésért kiújultak a harcok Csang és Mao Vörös Hadserege között. Mao sorozatos vereségeket mért Csang seregeire januárjában elesett a nacionalisták kezén lévô Peking, s az év októberében Maoék kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Csang maradék erôivel Tajvan (Formoza) szigetére vonult vissza. A Mao Ce-tung vezette felszabadító hadjárat eredményeként a hatalmas kiterjedésû szárazföldi országrészen politikailag és a gazdasági struktúra tekintetében is szocialista-kommunista alapjellegû rendszer formálódott, míg a Kuomintang konzervatív erôk Tajvan szigetén hozták létre saját független, önálló államukat, amit a Kínai Népköztársaság persze soha nem ismert el, a területet országa elidegeníthetetlen részének tekintette - immár hatvan esztendeje. Önkéntes számûzetés - Tajvan miatt A két Kína tényét a NOB igyekezett annak idején rugalmasan, megértéssel kezelni: mindkét államot lényegében elismerte, s kitárta elôttük az olimpiai kapukat 1952-ben, amikor a kínaiak - mindkét oldalon - kifejezték részvételi szándékukat. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori svéd elnöke, Sigfrid Edström a szándéknyilatkozatokra küldött válaszában hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság kormányzata alatt él, sportol Kína ifjúságának 95 százaléka. Helsinki ötkarikás játékain azután végül 40 kínai sportoló vett részt. Négy esztendôvel késôbb, az évi Melbourne-i játékok küszöbén a Kínai Népköztársaság sportvezetése követelte a NOB-tól Tajvan Kína kizárását az ötkarikás szervezetbôl. Mivel a NOB, elsôsorban az amerikai elnök, Avery Brundage erre nem volt hajlandó, a Népköztársaság nem indította el küldöttségét Ausztráliába, sôt 1958-ban bejelentette kilépését a nemzetközi olimpiai szervezetbôl. A NOB - átérezve a helyzet képtelenségét - már 1959-ben olyan határozatot fogadott el, amely szerint a tajvani olimpiai szervezet nem mûködhet a jövôben Kínai Olimpiai Bizottság elnevezéssel, hiszen nem irányítja a sportot Kínában. Ennek következményeként 1960-ban formálisan módosult az elnevezés, ezzel alakult meg a Tajpej Kína Olimpiai Bizottsága. Ekként mûködik mind a mai napig. Az olimpiai mozgalom ügyei nagy Kínában azután hosszú idôre háttérbe szorultak, az évtizedekig ható Mao vezette Kulturális forradalomnak köszönhetôen, semmi nem történt. Mao elnök 1976-ban bekövetkezett halálát követôen viszont nyomban újra éledt az olimpia és a részvétel ügye, s persze újabb bonyodalmakat és fejfájást okozott, mi több, drámai következményekkel bontakozott ki a téma az ugyan abban az évben, Montrealban rendezett játékok idején. Lord Killanin - Brundage-tôl 1972-ben vette át az elnökséget, s ezt 1980-ig viselte - lényegesen nagyobb érdeklôdést mutatott a kínai kérdés lehetséges megoldása iránt elôdjénél, amiben nyilván közrejátszott az a nem közömbös körülmény is, hogy a kínai-japán háború idején 1937-ben haditudósítóként dolgozott Kínában. Ô volt az elsô vezetô, aki határozottan javasolta a tajvani olimpiai szervezetnek neve megváltoztatását. Közben az Ázsiai Játékok Sportszövetsége, amely késôbb, tôl kezdôdôen - Ázsiai Olimpiai Tanácsként folytatta munkáját, 1974-ben a Kínai Népköztársaság Olimpiai Bizottságát fogadta el hivatalosan tagként. Tajvanét nem, amely azonban ettôl függetlenül létezett és mûködött tovább, s javában tervezte küldöttségének részvételét a montreali 1976 évi játékokon. A tervvel nagy Kína nem értett egyet, s Lord Killanin sem volt lelkes. Azt, ami azonban ennél sokkal hatásosabbnak bizonyult, egy váratlan lépéssel a kanadai miniszterelnök, Pierre Elliot Trudeau tette meg. A kanadai kormány a szokásnak és az elôírásoknak megfelelôen ugyan garanciát adott a NOB-nak egyebek között arra, hogy az olimpiai játékokra megkülönböztetés nélkül minden résztvevô megkapja a beutazási engedélyt. Trudeau ugyanakkor viszont nem óhajtotta kockáztatni a Kínai Népköztársaságnak óriási mennyiségbe exportált gabona szállítmányaik sorsát, s mivel tartott Mao Cetungék esetleges ellenintézkedéseitôl, amelyeknek egyike akár abban is kifejezôdhetett volna, hogy máshol szerzi be hiányzó gabona mennyiségeit, Trudeau - a NOB elôírásaival ellenkezve - úgy döntött, nem ad vízumot a tajvani kínai küldöttségnek, amely már az amerikai földrészen, Bostonban várakozott a dokumentumokra. A NOB számos vezetôje azon a véleményen volt, hogy Killaninnak határozottan fel kellett volna lépnie Trudeaunak az Olimpiai Charta ellenes eljárása miatt, s komolyan felvetni akár a játékok felfüggesztésének lehetôségét. Killanain erre azonban nem volt hajlandó. A tajvani sportküldöttség kénytelen volt dolga végezetlenül hazautazni Bostonból, s igaz, csaknem harminc afrikai ország Dél-Afrika faji megkülönböztetô politikája elleni tiltakozásként, bojkottot hirdetet és távol maradt, sôt Tajpej miatt szintén bojkottal fenyegetôzött az amerikai elnök, Gerard Ford is, a játékok mindezektôl eltekintve rendben lezajlottak. Visszatérés Montevideóban A NOB 1978-ban Montevideóban tartott közgyûlésén fogadta el a két Kína elvet, a nemzeti zászlók és a himnuszok kérdésében döntést azonban nem hozott, elhalasztotta a következô közgyûlésre, amelyet 1979-ben a japán Nagoja városában rendeztek, és az ezzel kapcsolatos teendôket egyben a végrehajtó testületre testálta. Nagojában végül eldôlt, hogy Tajvannak, illetve Tajpejnek meg kell változtatnia a lobogóját és a himnuszát is. Ezzel vált mindkét Kína teljes jogú tagjává a NOB-nak. A Népköztársaság tagságát 62:17 arányban szavazta meg a közgyûlés. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos címlistája (Directory) figyelemre méltó, mert ugyan a 1910-et jelzi a Kínai Népköztársaság Olimpiai Bizottsága alapításának évéül, a NOB tagságát ellenben csak Nagojától, 1979-tôl származtatja, mintha - mint említettünk hasonlót már az elôzôekben is - a közben eltelt évtizedek alatt semmi nem történt volna. Érdemes megemlíteni, hogy amikor az 1980-as téli olimpiai játékokra a tajpeji szervezet részvételi szándékával jelentkezet az Egyesült Államokbeli Lake Placidba, a szervezôbizottság ezt azzal a feltétellel fogadta el, hogy rendben, de csak a már megváltoztatott zászló alatt és új himnusszal. Tajpej ezt nem fogadta el, sôt az amerikai Legfelsôbb Bírósághoz fordult, amely elsô fokon a tajpejieknek igazat is adott. Az amerikai elnök, Jimmy Carter azonban ezzel együtt határozottan szembeszegült, kitartott a szervezôk álláspontja mellett. Az alkotmányra hivatkozott, amely kivételes lehetôséget biztosít az elnök számára a Legfelsô Bírósággal szemben is, ha indokolt államérdekre hivatkozik. Márpedig a gazdasági, üzleti- és egyéb kapcsolatok a Kínai Népköztársasággal kétség kívül annak minôsültek. A tajvaniak visszavonulót fújtak, s hasonló okból Moszkvától is távol maradtak, ahová egyébiránt ban - Jimmy Carter a szovjetek Afganisztán lerohanása miatt hirdetett bojkottot -

15 2007/2 MAGYAR EDZŐ 15 a Kínai Népköztársaság küldöttsége sem ment el. Azóta a szárazföldön irdatlan kiterjedésû Népköztársaság és az attól csupán egy nem túl széles tenger szorossal elválasztott, mindössze 80 tengeri mérföldnyire fekvô szigetország képviselôi megférnek egymás mellett a NOB-ban, ám idôrôl-idôre fel-fellobban bennük a szenvedélyes szembenállás lángja. Ami ezután történt Kínában - s természetesen nem csak a sportban, az olimpia históriájában, hanem a politikában, gazdasági életben, kultúrában és tudományban is - lélegzetelállító. A távoli, hosszú ideig elzárkózó, csendes óriás feleszmélt, kész a huszonegyedik században a világ egyik meghatározó vezetô hatalmává válni, az ûrbôl is tisztán kivehetô Kínai Nagy Fal kapuit szélesre tárták, az ázsiai gigász vezetô szerepre tör az ûrkutatásban és a számítógépes világban - mindenben tért ölelô ugrásokkal fejlôdik. Itt mindazonáltal elégedjünk meg azzal, hogy a sport, az olimpiai versenyeken elért kiemelkedô eredményei is hûen tükrözik a birodalom becsvágyó ambícióit, amelynek legérzékletesebb kifejezése mi is lehetne más, mint hogy ötkarikás álmuk - minden korábbi csalódásuk után - valóra válik 2008-ban. Húsz esztendôvel ezelôtt ki gondolta volna józanésszel, hogy a profi teniszezôk ott vívják majd, Sanghajban a világbajnoki küzdelmeiket, s hogy a nôi mezônyben röpke évek alatt fél tucat kínait találunk. Hogy a legkiválóbb kosárlabdázóik - Jao Ming és társai - az Amerikai Egyesült Államok élcsapataiban vezetô szerepet játszanak, s hallatlan népszerûségnek örvendenek? Hogy az angol Premiership labdarúgó kitûnôségei sorában is megjelennek a távol-keleti vendégmunkások? Hogy 2007-ben a Kínai Népköztársaság öt nagyszabású nemzetközi golf versenyt rendez - arról már nem is beszélve, hogy az Europa Tour jegyében!? - többet, mint az angolok vagy a skótok, s hogy a világhírû nagy szponzorok (Volvo, Omega, BMW, Johnny Walker - feltûnô kedvvel és készséggel támogatják a rendezôket?) Hogy Bernie Ecclestone, a Forma-1-es cirkusz vezére is színre lép, s Grand Prix versenyt rendez Sanghajban? Sorolhatnánk - hiszen mindenki nagy fantáziát, pontosabban remek üzleti lehetôséget, kiterjedt piacot vizionál törekvéseiben - ám maradjunk a fô témánál, az olimpiai játékoknál. Távol-keleti sport-varázslat A Kínai Népköztársaság alapításától, 1949 kezdôdôen hét nyári olimpiai játékokon vett részt: Helsinkiben (1952), azután a már taglalt hosszú kényszerszünet következett - majd, már a sport modern korszakában, Los Angelestôl (1984) kezdôdôen megszakítás nélkül mindenütt. Tömören, csakis a megszerzett aranyérmek, illetve az ezek szerint összeállított táblázatok alapján az alábbi fejlôdést mutatják. Los Angeles (ahol az ún. szocialista országok Románia kivételével bojkottálták az eseményt): 1. Egyesült Államok - 83 arany 2. Románia - 20., 3 Nyugat-Németország - 17, 4. Kínai Népköztársaság Szöul : 1. Szovjetunió - 55, 2. NDK (a valaha volt sport nagyhatalom, a Német Demokratikus Köztársaság) - 37, 3. Egyesült Államok - 36, 4. Dél-Korea - 12, 11. Kína - 5. Barcelona : 1. Független Államok Közössége (volt Szovjet Köztársaságok csapata) - 45, 2. Egyesült Államok - 37, 3. Németország - 33, 4. Kína Atlanta :1. Egyesült Államok - 44, 2. Oroszország - 26, 3. Németország - 20, 4. Kína Sydney : 1. Egyesült Államok - 40, 2. Oroszország - 32, 3. Kína - 28, 4. Ausztrália Athén : 1. Egyesült Államok - 35, 2. Kína - 32, 3. Oroszország - 27, 4. Ausztrália Athénban az elsô és a második helyezett között mindössze 3 aranyérem a különbség, amely Pekingben nem csak eltûnhet, de akár egy helycserét sem tarthatunk elképzelhetetlennek a hazai pálya minden elônyét élvezô, és alighanem minden korábbi felkészülést felülmúló kínaiak és a Görögországban élen végzett amerikaiak között. Ennek a fantasztikus elôretörésnek és a várható további töretlenül lendületes fejlôdésnek a miértjeit akkor érthetjük meg igazán, ha néhány tájékoztató adatot is figyelembe veszünk a 2008-as játékokat rendezôk országáról. Valóban hatalmas kiterjedésû a birodalom, a maga 9.6 millió négyzetkilométeres területével Oroszország és Kanada után a föld harmadik legnagyobb országa. Tegyük mindjárt hozzá azt is, hogy az említett két állammal szemben a kínai földterület sokkal nagyobb százalékban termékeny talajú, zöld növényzetû térség, tehát al- Olimpiai virágerdô a pekingi Tiananmen téren

16 16 MAGYAR EDZŐ 2007/2 kalmas a viszonylag nagy sûrûségû népesség eltartására, földmûvelésre, gazdálkodásra, állattenyésztésre, amely egyben magyarázattal szolgál arra is, hogy Kína lakossága meghaladja az 1 milliárd 300 milliót, a föld népességének egy ötödét, azaz húsz százalékát adja. A kilátások a sportbeli további emelkedésre annál is inkább megjósolhatók, mert tudjuk, hogy az utóbbi évek túlzás nélkül káprázatosnak mondható sikereit - a túlnépesedés problémáira mindazonáltal ez is emlékeztet - az összlakosság létszámához mérten egy relatív kisebbségnek számító, viszonylag jómódban, többnyire a kisebb-nagyobb, keleten fekvô ipari városokban élô, mintegy 250 millióra tehetô lakossági réteg sportkiválóságai szolgáltatták. A központi kormányzat hosszú távú tervei szerint 2050-re a születésszabályozás következtében ellenôrzött mértékben növekvô lakosság túlnyomó többsége éri el életszínvonalban a jelenleg 250 millióra becsült tehetôsebb állampolgár átlagát. Elképzelhetô, micsoda perspektívát jelent ez az utánpótlás nevelés, kiválasztás, tehát a minôségi sport szemszögébôl. A számok önmagukban azonban nem tekinthetôk minden esetben mérvadónak, hiszen csak egy kicsit kell Kínából nyugatra tekinteni, hogy meggyôzôdhessünk errôl. India - területre és népességre, nem különben gazdasági ambícióit is figyelembe véve - számos hasonlóságot mutat a tekintélyes fejlôdésben Kínával. A sporttal és a testkultúrával kapcsolatos kormányzati szándék azonban Indiában jelentôsen különbözik a kínaiakétól. Itt, mint a nagy nyugati demokráciák esetében - s nem csak ott, persze - a sport abszolút az egyén elhatározásától függô tevékenység, nincs különösebben koordinált koncepcionális rendszer, késztetés, ösztönzô állami támogatás. A Kínai Népköztársaság központi politikai vezetése rendezett-szervezett sportkoncepció alapján tervezi a jövôt, komoly súlyt helyez az egészséges életmód, a tömegsport kiterjesztésére, de ugyanígy a nemzeti érdekeket, népszerûsítésüket elôsegítô versenysport, a nemzetközi arénákban zajló világszintû vetélkedésben játszott vezetô szerep megszerzésére és biztosítására is. A politikai szándék egyértelmû, s ez meghatározó különbség az állami vezetésben más nagy népességû országgal szemben. Ennek következtében a korábbiakhoz képest tehát számottevô változások következtek be, s ezt szûrhetjük le a legutóbbi, athéni olimpiai játékokon elért kínai eredményekbôl is. Évekkel ezelôtt már megszoktuk, hogy bizonyos hagyományos sportágaikban a kínaiak nehezen gyôzhetôk le. Ilyennek ítélhejtük az asztaliteniszt, súlyemelést, a tollaslabdát, mûugrást. Az utóbbi idôk azt bizonyították, hogy mind újabb és újabb sportágakban jutnak fel a csúcsra: atlétikában, úszásban, feltûnôen sokat javultak kosárlabdázásban, labdarúgásban, röplabdázásban, ugrásszerûen fejlôdtek mûkorcsolyázásban, atlétikában, teniszben, sôt még a nem olimpiai sportágban, golfban is egyebek között. A férfiak 110 m gátfutó számot mp.-es világcsúcs beállítással nyerte például Liu Hsziang 2004-ben A nôi tízezer métert Hszing Huj-Na. Ki gondolt volna ilyen gyôzelmekre? Vagy akár a nôi tenisz páros számában kínai olimpiai bajnok kettôsre (Szün Tien-Tien, Ting Li)? Sportlövészetben kifejezetten taroltak, négy számot nyertek, súlyemelésben ötöt, mûugrásban hatot, de hát ez nem hatott a meglepetés erejével. Nem így viszont a kenu kettesben szerzett aranyuk. Bejelentkeztek ebbe a vizes ágazatba is. Érdekességként említsük meg, hiszen részletesen taglaltuk a két Kína esetét az olimpiai mozgalomban, hogy a koreaiak kezdeményezésére a programba felvett Tékvandó nyolc számából a tajvani és a köztársaságot képviselô kínaiak testvériesen osztoztak, egyaránt kettôt-kettôt nyertek. Az aranyérmek táblázatán elfoglalt elôkelô második helyükrôl már tettünk említést, s a kiegyensúlyozott fejlôdést jelzi az érmek száma alapján szerkeszthetô táblázat is (szûken, csak az élmezônyrôl): Az Egyesült Államok itt is az elsô, a 35 arany mellett 39 ezüst-és 29 bronzéremmel. Kína a 32 arany mellett nyert 17 ezüstöt és 14 bronzot vihetett haza, míg az oroszok gyûjteménye 27 aranyból, 27 ezüstbôl és 38 bronzból állt. Az oroszok - tegyük azért hozzá - igen magas számban szerzett bronzérmeiknek köszönhetôen a nem hivatalos, es számítások szerint készített pontversenyben még megelôzték azért a kínaiakat: 1. Egyesült Államok 682 pont, 2. Oroszország 576, 3. Kínai Népköztársaság 445, 4. Ausztrália 357, 5. Németország 349, 6. Franciaország 246 ponttal. Az olimpia rendezéséért Az emlékezetes monacói kudarc 1993-ban szinte sokkolta a helyszínen megjelent nagy létszámú kínai küldöttséget. Szokatlan volt, hogy a türelmükrôl, nyugalmukról, önuralmukról híres keleti nemzet képviselôi szinte megrendíthetetlenül biztosak voltak a sikerükben, hogy azután a csalódásukban valóságos tragédiaként éljék meg a vereséget, Sydney gyôzelmét felettük. Otthon óriási népünnepélyt készítettek elô, Peking gigantikus tûzijátékra készült, monstre kulturális mûsorral, kész programmal várakozott az állami televízió, megkülönböztetett protokollal az állami- és pártvezetés is. A kiütéssel felérô csapást késôbb józan felmérés követte, részletes elemzés és stratégia kidolgozása az olimpia rendezés megingathatatlan szándékával. Ebben részletes és sokoldalú külön tervek készültek az ügy változatos igényeinek megfelelôen; számba véve a sportdiplomácia és a NOB színtereinek eszközeit, a sikerhez elengedhetetlen tárgyi és személyi feltételeket, szükséges sokoldalú intézkedéseket, s mindenek elôtt a hazai fejlesztési elképzelések olimpia célzatú módosítását, valamint a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatokban rejlô lehetôségeket, beleértve a várható Kína ellenes megnyilvánulások esetleges kezelését is. Kína hatékony képviselete a NOB-ban a felsoroltak között kulcskérdésnek számított. A nagy moszkvai visszatérést követôen Juan Antonio Samaranch speciális, kiemelt feladatként kezelte a kínai kérdést, s javaslatára 1981-ben, egy évvel elnökké választását követôen, gondos vizsgálódás és személyes ismeretsége eredményeként javasolta a közgyûlésnek NOB tagságra a Sanghaji Mûszaki Egyetem gépészmérnök professzorát, Zsenliang Hi-t, akit hazájában éppen akkoriban jelöltek ki a Kínai Olimpiai Bizottság fôtitkárának. Késôbb a testület alelnöke, majd elnöke, 1997-tôl pedig örökös tiszteletbeli elnök lett, egyben a testkultúra ügyeit felügyelô állami sporttanács fôtanácsadója. A pekingi játékok idején 79-ik évébe lépô veterán kitûnô angol és francia nyelvtudásának, széleskörû felkészültségének és remek diplomácia érzékének köszönhetôen sokat tett azért, hogy Kína minél elôbb teljes elismerést és potenciáihoz illô rangot szerezzen a NOB-ban. Hamarosan beválasztották a végrehajtó testületbe ( ), késôbb elnökhelyettesként mûködött négy évig, majd ismét a végrehajtó testület tagjának választották ( ), s NOB-tag maradt a 2001-es moszkvai változásokat követôen is. A szervezet számos bizottságában tevékenykedett, - Szolidaritás, Sports for all, Olimpiai mozgalom, stb között ô vezette a Kulturális bizottságot. Samaranch Kína-politikájában az as monacói csôd természetesen nem volt bekalkulálva, de következetesen kitartott a keleti nagyhatalom támogatása mellett, s ezt fejezte ki egyfelôl, hogy 1996-ban a Nemzetközi Tollaslabda Szövetség volt alelnöknôje, Sengrong Lu

17 2007/2 MAGYAR EDZŐ 17 elôtt nyíltak meg a NOB kapui, sôt egy évre rá már a Nemzetközi Sportszövetségek Szervezete képviseletében tagja lett a hölgy a NOB Olimpiai Szemlebizottságának, amely Athén 2004-es játékainak elôkészületeit felügyelte. A moszkvai döntés éve, 2001 elôtt, hallgatva a kínai javaslatra, egy viszonylag fiatal, akkor 49 éves profi sportvezetô is bekerült a NOB-ba, Zaiking Ju. A japán Oszaka Egyetem Angol szakán kapott diplomát, s japánul is tökéletesen beszélô új tag hazájában a Kínai Állami Sporthivatal miniszterhelyettesi pozíciójáig jutott karrierje során. Tôle várták, hogy gazdag tapasztalatai révén friss lendületet adjon Peking olimpiai kampányának, s ennek értelmében lett a Sydneyben szereplô olimpiai sportküldöttség Chef de Missionja, csapatvezetôje is. Ez az újabb olimpiai kampány nem egyszerû feladatokat rótt az ambiciózus Zaikig Jura és társaira, mi több, idônként viharossá erôsödô ellenszélben kellett vitorlázniuk, ha mégannyira is okulni igyekeztek 1993-as vereségükbôl. Akkor mind azok, akik ellenfelüknek számítottak, mindenek elôtt a kormány emberi jogokat sértô gyakorlatára hivatkoztak, amelynek eklatáns példáját szolgáltatták az 1989-ben a pekingi Tiananmen téren történt véres események. Eredetileg a kommunista párt vezetô liberális politikusának, a hatalomból elôzôen eltávolított reformernek, Hu Jao-bangnak április 15-én bekövetkezett halálát gyászoló szimpatizánsok gyûltek össze Peking hatalmas terén április 18- án. A hónap végén a gyülekezés már kifejezett tüntetéssé erôsödött folytatódott, s a diákok éhségsztrájkjával társult. A demonstráció napról-napra terebélyesedett, valóságos demokráciát és határozott reformokat követeltek az egyetemi hallgatók, a hozzájuk csatlakozó dolgozók, s egyre másra érkeztek az ország minden részérôl további ezrek, tízezrek. Május 30-án a diákok megépítették a téren a demokrácia és szabadság istennôjének szobrát, annak ellenére, hogy a hatalom kijárási tilalmat rendelt el 20-án. Június 3.-án a hadsereg, a rendôrség fegyveres alakulatai parancsot kaptak a tér megtisztítására, amelyet tankok és páncélozott jármûvek bevetésével brutális módon meg is tettek aznap és másnap. A hivatalos jelentés halálesetekrôl nem számolt be, a különbözô források több száz, egyesek szerint mintegy 5000 áldozatot követelt a tisztogatás, s hozzávetôlegesen en sebesültek meg. Százával történtek a letartóztatások, s a bíróságok késôbb súlyos, hosszú börtönbüntetéssel sújtották a fôszereplôket. Tiananmen hónapokig a médiák érdeklôdésének homlokterében maradt, világszerte megdöbbenést okozott, a nyugati demokráciák, elsôsorban az Egyesült Államok politikusai, a legkülönfélébb kulturális, gazdasági és egyéb szankciókra tettek javaslatokat. Az ellenérzések felerôsödtek kimondatlanul a NOB-ban is. Monte Carlóban a kínaiak ugyan hajszállal maradtak le az olimpia rendezésért folyó verseny hajrájában, de aligha téved az, aki Sydney gyôzelemét eredményezô összetevôk között ne említené nyomatékkal Tiananmen szellemét, amely ott lebegett a NOB közgyûlésen is a szavazók felett. Az újabb, a korábbit minden tekintetben nagyobb körültekintéssel megtervezett olimpiarendezési hadjárattal elôször is egy olimpiádot, négy esztendôt kivárt a kínai állam- és sportvezetés. Közben az ország életében további korszakos változások következtek be, a gazdaság példátlan gyorsasággal fejlôdött, s a sport nem különben. Mindkettô meghatározó katalizátorként mûködött a nemzetközi kapcsolatok és Kína tekintélyének megerôsítésében. A Moszkváig tartó hosszú menetelés számos állomáson és változatos terepen zajlott, s nem bizonyult olcsó mulatságnak sem. A keserû emlékeket idézô, a döntésben meghatározó szerepet betöltô afrikai ellenszavazatok elkerülése érdekében, a Fekete kontinens sportvezetôinek meggyôzésére, más szóval a földrész 15 NOB-tagja rokonszenvének megszerzésére külön figyelmet szentelt a sportdiplomácia. A Kínai Népköztársaság a Free Aid, azaz Szabad Segély elnevezésû programja keretében 2001-ig a 90-es években több mint 30 stadion épült, fôként Afrikában és máshol, a harmadik világhoz sorolható országokban. Ezek közül a legszerényebb befogadóképességû fedett csarnokot Madagaszkárban építették (5000 férôhellyel), azután stadiont Ugandában (40 000), Etiópiában (60 000), a Közép-Afrikai Köztársaságban (20 000), Togóban (30 200), sportcsarnokot Egyiptomban (10 000), Burundiban (20 000), Dzsibutiban (10 000), s egy óriás stadiont Zairban (80 000). Mindezeknek eredményeként 2001 júliusában Francis Nyangweso a kenyai Mombasában az Afrikai Olimpiai Bizottságok szervezete közgyûlésén Samaranch elnök jelenlétében jelentette ki, hogy az afrikai NOB tagok egységes blokkban szavaznak Moszkvában arra a városra, amelynek országa a legtöbbet tette az afrikai sport fejlesztése érdekében. Csak érdekességként utalunk arra, hogy a NOB-ból a Salt Lake City korrupciós botrányának következményeként hat afrikai képviselô kényszerült így vagy úgy távozásra, s a friss tagok fegyelmezetten hallgattak rutinos korelnökükre. Jellemzô megnyilvánulásként említhetjük a kenyaiak világhírû olimpiai hosszútávfutó érmesét, a m világcsúcstartóját, ötszörös mezei futó világbajnokát, Paul Tergatot, aki két héttel a moszkvai NOB közgyûlés elôtt tartott átgondoltan idôzített nemzetközi sajtótájékoztatóján Nairobiban, s számos afrikai atléta nevében tette le a voksát Peking mellett. Semmi nem történt véletlenszerûen. Az sem, hogy a kínai származású amerikai tenisz csillag, a Roland Garros, a francia nyílt bajnokság történetének legfiatalabb bajnoka, Michael Chang szíves-örömest vállalta a pekingi játékok jószolgálati nagykövete címet, s az azzal járó utazásokat, vagy hogy a híres amerikai színes bôrû profi ökölvívó ügynök-menedzser, Don King, azután Muhammad Ali, a testépítô világbajnok és filmsztár amerikai Arnold Schwarzenegger, Kalifornia kormányzója és rajtuk kívül sok más világszerte ismert sportnagyság és mûvész támogatta a kínai rendezést. A Nemzetközi Olimpiai Napon, június 23-án, Pekingben nagyszabású ünnepség zajlott le, amelynek csúcspontjaként lépett fel a Három Tenor, Luciano Pavarotti, Jose Carreras és Placido Domingo. Pavarotti a gála elôtti sajtótájékoztatóján az egekig dicsérte Pekinget, Kínát, s hangsúlyozta, mennyire megérdemelné az olimpia rendezését. Koncertjük óriási sikert aratott, a zenekart a magyar Ács János vezényelte és a mûsorban - amelyet a világ minden földrészére közvetített a televízió - fellépet a több százmillió tévé nézô elôtt operaházunk csillaga, Pitti Katalin is. A pekingi ötkarikás játékok reklám kampányát ízig-vérig profik irányították, az angol Weber Shandwick és Bell Pottinger cég szakértôi. Olyan különleges támogatók szólaltak meg a kínai fôváros olimpia rendezése mellett, akikrôl elôtte aligha hihettük volna ezt el, többek között az éppen kínai üldözés elôl emigrációba kényszerült Dalai Láma, vagy az 1989-es Tiananmen téri események egyik fôszereplôje, Zsu Duo, aki a véres események elôtt és után is hosszú idôt töltött börtönben júliusában, nem sokkal a moszkvai szavazás elôtt, Zsu nyilatkozatot juttatott el a japán Kyodo hírügynökségnek, amelyben kérte a NOB igen tisztelt tagjait, hallgassák meg a kínaiak nagy többsége szívébôl jövô óhaját, tüntessék ki bizalmukkal Pekinget, mert az olimpia játékok révén Kína remélhetôen újabb lépést tehet azért, hogy teljes értékû tagja legyen a világközösségnek, s ez egyben javulást ígér az emberi jogok tiszteletben tartása terén is.

18 18 MAGYAR EDZŐ 2007/2 Samaranch emléktábla a pekingi Sportmúzeumban Juan Antonio Samaranch elnök szereplése, megnyilatkozásai a nyílt színen, valamint a színfalak mögött végzett fáradhatatlan lobbi tevékenysége, elkötelezettsége szintén meghatározó súllyal esett latba a végsô szavazásnál. S itt nem csupán a kínaiak szerepére célzunk a NOB-ban, amelyet a katalán elnök segített elô, vagy éppenséggel a spanyolkínai politikai, diplomáciai, és kulturális kapcsolatok elôrelendítésére, amely példaként állhatott a nyugati demokráciák elôtt viszonyukat illetôen Kínához. Itt sokkal többrôl volt szó, s a történet már jóval Samaranch elnökválasztását megelôzôen, a hetvenes évek közepén kezdôdött. Kevesen tudják, hogy a spanyol sportvezetô már 1977-ben megalapozta kapcsolatait a kínaiakkal. Abban az évben, s utána elnöksége idején csaknem további húsz alkalommal látogatott el rövidebb-hosszabb idôre a Kínai Népköztársaságba, sôt visszavonulása után is minden esztendôben járt a távol-keleti országban. A NOB modern Marco Polója valóban kedvelte, csodálta Kínát, az embereket, az 5000 éves múltjukat, kultúrájukat, meggyôzôdéssel küzdött méltó helyükért a nemzetközi olimpiai mozgalomban, s kétségtelen, hogy viszonzásként elismerést, tiszteletet, ôszinte rokonszenvet kapott, kivételes nyíltságot, közvetlenséget az alapjában véve óvatos, az idegeneket általában még ma is fenntartásokkal fogadó kínaiaktól. Már életében szobrot, emlékmûvet emeltek neki. Kína eleddig egyetlen Olimpiai Parkja Hebei provincia fôvárosában, Csinhuangtaóban (az olimpiai labdarúgó torna néhány mérkôzésének színhelye) található az egyik. A szobor kétalakos: a bronzba öntött Samaranch lábait keresztbevetve padon ül, s derûs arccal néz egy elôtte táncoló kislányt. A másikat Peking Sportmúzeumában állították. A bronz fej mellett széles-fényes táblán angolul az alábbi elnöki idézet olvasható: A kínai nép barátja vagyok - örökre. (I am a friend of the Chinese people for ever) Annál is inkább szinte kínainak vallhatja magát, mert díszpolgárságot kapott Huangsan városától (Anhui tartomány), s díszdoktori diplomával tüntette ki a híres ôsi Zsejang egyetem is (Hangzsu tartomány). Samaranch - bár errôl jegyzôkönyvi feljegyzések nem készültek - minden valószínûség szerint már 1984-ben végérvényesen elkötelezte magát a kínai ügy mellett. Abban az esztendôben pekingi látogatása során találkozott a legfelsô sport és állami vezetéssel, hosszas beszélgetést folytatott Mao Cetung örökösével, a hatalom elsôszámú letéteményesével, az elnökhelyettesi rangban lévô Teng Hsziaopinggel, aki a kulturális forradalom viszontagságai után a reform útjára terelte Kínát. Teng eltökélt híve és ösztönzôje volt a nyitás politikájának, fogékony a modernkor követelményei iránt, s nyilvánvalóan komoly lehetôségként mérlegelte a nemzetközi olimpiai mozgalom kínálta lehetôségeket, benne Peking olimpiájának esélyeit is. Egyik kedvenc mondása hûen tükrözi gyakorlatiasságát: Mindegy, hogy a macska fekete, vagy fehér, a szín nem számít - ha fogdossa az egeret. A kínaiak bizonyára egyeztettek, kicserélték gondolataikat Samaranchal, aki úgyszintén további számos hasznos tanáccsal látta azután el ôket 1993-ban is a Pekingben rendezett Ázsiai Játékok idején. Ô maga is ott volt, személyesen képviselte a NOB-ot. Nyilatkozataiból félreérthetetlen célzásként kiderült: a nagyszabású nemzetközi eseményt sikeres olimpiai fôpróbának tartotta. Fáklyahalál - mindhiába Teng február 19-én hunyt el, stabil politikai állapotokat és félig már kiépített piacgazdaságot hagyott örökül utódaira, filozófiája, koncepciója tovább élt, érvényesült. A pekingi olimpiával szemben - a világszerte népszerûsítô hatásos reklám és propaganda hadjárat ellenére - elsôsorban a moszkvaii NOB közgyûlés elôtt, de még utána is mindvégig - kemény nemzetközi ellenállás bontakozott ki a kínai rendezéssel szemben az emberi jogok megsértése miatt. Az Egyesült Államokban különösképpen éles kritikával emlékeztettek a Tiananmen téri eseményekre, az azt követô üldöztetésre, bebörtönzésekre. Washington politikai köreiben a magyar származású Tom Lantos (demokrata párti képviselô Kaliforniából) állt annak a mozgalomnak az élére, amely aktivizálta az ügy érdekében mind a demokrata, mind

19 2007/2 MAGYAR EDZŐ 19 a republikánus párt szenátorait, képviselôit. Ennek végeredményeként 2001 márciusában a képviselôház Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága 27:8 arányban szavazta meg azt a javaslatot, miszerint az Egyesült Államok szólítsa fel a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot azzal a céllal, hogy Kína ne kaphassa meg az emberi jogok súlyos és sorozatos megsértése miatt az olimpia rendezés jogát. A téma tárgyalása során nyomós érvként hozták fel a Falunkung spirituális mozgalom legelszántabb, halált megvetô tagjainak tragédiáját is. A Falunkungra is kíméletlen ököllel sújtott le a kínai kormányzat. A mozgalom viszonylag új keletû. Egy Li Hong-zsi nevû katonatiszt - az ban New Yorkba emigrált Mester - alapította 1992-ben, eredeti szabályai mindazonáltal a buddhista és taoista elvekkel rokon Falundafa-kultuszban gyökereznek, amely az univerzális energiák felszabadításával biztosítja és erôsíti követôje szellemi, lelki, valamint fizikai harmóniáját, egészségét. A szükséges meditáció mellett a rítus kiegészül az ôsi taicsi lassított testgyakorlatai széles skálájának mindössze ötre szûkített elemi sorozatával. Egyértelmû, s fontos aláhúzni, hogy nem vallási szektáról, mozgalomról van szó, sokkal inkább ettôl független csoportokról, amelyek politikai felfogástól függetlenül vallanak egy ugyanazon életfilozófiát, felfogást. A drámai gyorsasággal terjedô mozgalom hazai tagságát hetvenmillióra becsülik, világszerte további harmincmillióra tehetô követôik száma. Elôírt formaságai, ceremóniái nincsenek. Szabályai lazák, bárki tag lehet, és bármikor távozhat - semmi sem kötelezô. A lényeg, a cél az egészséges, derûs, kiegyensúlyozott életmód és szemlélet elsajátítása és gyakorlása. Ha ennyire ártalmatlanok, vajon miért üldözi ôket kegyetlenül a hatalom? Az International Centre for Human Rights (Az Emberi Jogok Nemzetközi Központja) Hongkongban székelô hivatal szerint az utóbbi tíz esztendô során mintegy 1600 Falunkung hívô halt meg letartóztatásban, a kivizsgálás közben különféle börtönökben, illetve követett el öngyilkosságot. Közülük féltucatnyi gyújtotta fel magát tiltakozásul és égett halálos fáklyaként a már sokat emlegetett Tienanmen téren (ahová az eredeti elképzelések szerint a rendezôk egyébként a játékok strandröplabda mérkôzéseit tervezték, de aztán természetesen ezt a meglehetôsen morbid ötletet érthetôen elvetették). Nos, a kormányzat öt pontban foglalta össze az üldözésüket indokoló bûneiket: 1. A banda agymosással manipulálja tagjait, akik (2) Li Mestert imádják. 3. A Kínai Kommunista Párt tagjai közül is toboroztak szektatagokat annak érdekében, hogy államtitkok birtokába jussanak. 4. Tanításaik nem engedik meg, hogy gyógyszerekkel kezeljék betegeiket. 5. Számos szektatag vált mentálisan beszámíthatatlanná és közveszélyessé. A kormány mindezek alapján július 22.-én hivatalosan betiltotta a szervezetet. A Falunkungot annál is inkább tarthatta veszélyesnek és kártékonynak a kínai politikai vezetés, mert nem csupán jól szervezetten mûködik, hanem mert a viszonylag könnyen ellenôrizhetô hazai színtereken kívül harsányan jelentek és jelennek meg ma is függetlenségi igényeikkel és panaszaikkal a világ számos pontján. Pekingben azonnal el lehet ôket hallgattatni és tûntetni, az Egyesült Államokban, vagy Lausanne-ban azonban egyáltalán nem tavaszán, amikor a NOB speciális olimpiai szemlebizottsága Pekingbe látogatott, a Falunkung szerette volna felhasználni a kínálkozó alkalmat, hogy ismét a világ elé tárja tragikus helyzetét, és lehetôleg rábírja az olimpiai vezérkart, ne javasolják Pekinget a as játékok házigazdájának. A delegáció persze nem találkozhatott a tiltakozókkal. Meg sem jelenhettek, mintha nem is léteznének már, fáklyahalálukkal ki is haltak volna. A kifogások és a nemzetközi tiltakozások kezelésében a kínai hatóságok a legjobb taktikát és módszert alkalmazták. Igyekeztek megértésükrôl biztosítani támadóikat, nagy türelemmel, lelkes igyekezettel, ha kellett százszor, ezerszer következetesen ismételték, hogy egyfelôl nem szerencsés összekapcsolni a politikát a sporttal, az olimpiai játékokkal. Másfelôl, ha már az emberi jogok témája olyannyira fontos egyesek számára, nos, akkor kritikusaiknak azt is el kell ismerniük, hogy ebben a kérdésben az állapotok Kínában vitathatatlanul és folyamatosan javultak, s ez a tendencia az olimpiáig, sôt azt követôen a jövôben még tovább gyorsulhat és fog is. A kifejezetten éles nemzetközi konfliktusok esetében szintén erôteljesebb kompromisszum készséget mutattak a korábban álláspontjukhoz általában roppant szigorú módon ragaszkodó kínaiak. Emlékezetes példa egyebek mellett erre az éppen 2001-ben, a sorsdöntô MOB közgyûlést nem sokkal megelôzô amerikai-kínai légiparádé esete. Az incidens éppen a Bolondok napján, április elsején történt. Egy amerikai EP-3E típusú Orion kémrepülô a kínai partok közelében teljesített szolgálatot, amikor egy F8-as kínai határvadászgép jelent meg a közelében. Wang-Vej vadászpilóta figyelmeztetés gyanánt kétszer is fenyegetôen megközelítette a 24 tagú személyzettel navigáló amerikai gépet. Másodszor olyan közel merészkedett, hogy a két gép szárnya összeütközött. A kínai lezuhant - bele is halt - az amerikai gép pedig kényszerleszállást hajtott végre a Kínai felségterületû Hainan szigetén. A hetekig tartó tárgyalások során a kínaiak nagyvonalúan, a hadbíróság akciója és különösebb bonyodalmak nélkül hazaengedték a teljes amerikai személyzetet, mindössze az amerikaiak bocsánat kérésére és magára a bûntárgyra, a kémrepülôre tartottak igényt. Ez utóbbira nyilván alapos kíváncsiságuk, a kimerítôen részletes tanulmányozás és ezek eredményeinek további hasznosítása céljából. Az olimpiarendezés mindenek feletti fontossága kitûnt abból a gesztusból is, amelyhez hasonlóra nem akadt példa 1949 óta a két Kína között. A moszkvai döntést megelôzôen a kommunista birodalom, amely olyannyira ragaszkodott az egy és oszthatatlan Kína elvéhez, hogy emiatt csaknem három évtizedig távol maradt az ötkarikás mozgalomtól, most hivatalosan és ismételten felajánlotta készségét arra, hogy egyes olimpiai versenyeket Tajvan szigetén rendezzenek meg. Ez valóban a jó szándék meggyôzô megnyilvánulásaként hatott számos NOB tag számára. Más kérdés, hogy Peking gyôzelmének kihirdetése után sietve feledésbe merült a lehetôség, s annak számára, aki esetleg ismét érdeklôdött, a válasz ennyi volt: Igen, a tajvani helyszínnek csupán egyetlen feltétele van, nevezetesen az, hogy Taipej ismerje el az egy Kína elvét Passz, nincs tovább, hiszen ezt elvárni a tajvaniaktól, ugye, képtelenséggel volt egyenlô. Mindent egybevetve megállapítható, hogy a pekingi rendezésért beindított gépezet kifogástalanul mûködött - Moszkvában felhôtlen diadalt ülhettek a kínaiak. A sokat emlegetett és változatos sorsú Tiananmen téren félmilliós tömeg ünnepelt a hír hallatán: Pekingé a 2008-as olimpia! Ezzel azonban az elôkészületeknek csupán az elsô, ugyan elengedhetetlen szakasza zárult le. A feladatok java, az érdemi munka még csak ezután következett, át kellett állítani a gépezetet hazai üzemmódra. Hogy ez miként történt, s a világ sportot kedvelô milliói mire számíthatnak augusztus. 8. és 24. között Pekingben, nos, ez a következô újabb tanulmány, illetve fejezet témája. Gallov Rezsô

20 20 MAGYAR EDZŐ 2007/2 Tapasztalatszerzés Pekingben Mérei László Magyar Atlétikai Szövetség, Budapest A évi Olimpiai Játékok pekingi elôkészületei közül az elsô jelentôs verseny esemény a 11. IAAF Junior Atlétikai Világbajnokság volt. A augusztus között megrendezett VB-n 180 ország atlétái indultak (közel 1500 versenyzô, 500 vezetô, 500 média és több száz közremûködô). A Magyar Olimpiai Bizottság támogatásával módomban állt az eseményt a helyszínen megtekinteni. Elsôdleges feladat az olimpia várható körülményeinek feltérképezése, a helyszínen szerzett tapasztalatok összegzése volt. Utazás Budapestrôl közvetlenül, illetve átszállással érhetô el Peking. Utazási idô Budapestrôl oda kb. 9, vissza kb. 10 óra. A várható külön-gép ezt komfortossá teheti, de a nagyobb méretû sportolók számára a turista osztálynál kényelmesebb utazási feltételeket kell biztosítani. Érkezéskor három ûrlap kitöltése kötelezô (belépési, egészségügyi, vám), kilépéskor kettô (kilépési, vám). Ezeket a papírokat - a nagy tömeg miatt - csak mechanikusan összeszedik. Feltehetôen az olimpia ideje alatt ezt egyszerûsítik a hivatalos delegáltak részére. A repülôtér nagy és folyamatosan új szárnyakkal bôvítik. A forgalma is óriási, a nap jelentôs részében a nagyszámú útlevél ellenôrzô kapuhoz hömpölygô emberáradat érkezik, ahol jelentôs sorállás után, de ehhez mérten gyorsan be lehet lépni az országba. Az olimpián - az eddigi gyakorlat alapján - ez várhatóan praktikusabb lesz. Az átállási problémához az ottani késô délutáni érkezés segítség lehet. (Az idôeltolódás + 6 óra) Minimum hét nappal elôbb javasolt kiutazni az aktuális rajt elôtt. Peking Hatalmas város, jelentôs építkezéssekkel, széles és tiszta utakkal, gyönyörû parkokkal, nagy tömeggel. Peking közigazgatásilag négyzetkilométeren fekszik, ebbôl maga a város területe 1040 négyzetkilométer. A forgalmat hat körgyûrû és számtalan sugárút segíti. Az utak egy irányba három-négy sávosak, a közúti közlekedés szabályait lazán veszik. Sok a váratlan elôzés, egymás sávról való letolása, tolakodás, dudálás. Rengeteg a kerékpáros, este világítás nélkül tömegesen haladnak a külsô sávokon. Az emberek életstílusa egyszerû, a metró ki-beszállásnál nem mindig jellemzô az udvariaskodás. Sok rendôr, forgalomirányító látható. A kereskedôk rámenôsek, nem egyszer agresszívak. A kínai piac jellegû helyeken az alku szinte kötelezô. Idôjárás, egyéb körülmények A kint eltöltött nem egészen hat napból négy nehéz, párás levegôjû volt. Délelôtt közel 70%-ú átlagos páratartalmat mértek (max. 86%), 30 Celsius fok hômérséklettel. Délutánra könnyebb lett a levegô. Estére ismét emelkedtek a %- os adatok. (1. sz. melléklet; 2. sz. melléklet; 3. sz. melléklet; 4. sz. melléklet) A rendezôk napi elôrejelzéssel informálták a sportolókat a várható meteorológiai körülményekrôl. (5. sz. melléklet) A nap a párán többnyire csak át-átsejlett. A junior csapat megérkezése után trópusi esô is esett. Amikor a szél kifújta a szmogos párát, szép tiszta idô volt. Az ott élôk szerint a szabadtéri sportot ûzôk egyik legnagyobb ellenfelének ez az idôjárás várható. 1. számú melléklet Az elôkészületeknél és a versenyek során külön figyelmet kell szentelni a légzôszervi problémákkal küzdô sportolókra. Az olimpia 2008-ban ebben az idôpontban zajlik, tehát várhatóan hasonló idôjárási körülményekkel találkozik a magyar csapat. Erre felkészülni nehéz. A folyadék háztartás, ásványi só, vitamin állapot állandó szintje, nagy önfegyelem és fegyelmezettség segíthet az alkalmazkodásban. A kedvezô, tiszta idôjárás szerencse kérdése lesz. A junior Világbajnokság kapcsán az egyéb körülmények közül kiemelhetô: kizárólag palackos vizet javasoltak inni. Ezt biztosították is. Buborékmentes és nem hûtött vízzel látták el a résztvevôket. A kellôen hûtött víz megoldására az olimpián ügyelni kell. Az étkezés európaiak részére is elfogadható volt, a szokatlan fûszerezés figyelmet igényel. Az ismert légkondi probléma itt is valós. Szoba, busz hûvös - a szabadtér meleg (megfázás). Az esernyô, napernyô, védôsapka, napszemüveg fontos kellék. A versenyzôk szállítása (busz) megbízhatóan mûködött, a nagyobb tömeget rugalmasan kezelték (tartalék busz). Ez a rugalmasság nem jelent meg minden területen. Olimpiai elôkészületek A pekingi olimpia szervezô bizottságában (BOCOG) dolgozó Vajda László segítségével alkalmam volt megnézni az

21 2007/2 MAGYAR EDZŐ számú melléklet 4. számú melléklet Olimpiai Stadion és az Olimpiai Falu építkezését, megtekinthettem az olimpiai létesítményeket bemutató kiállítást és hasznos szóbeli információkat kaptam. A különleges architektúrájú stadion (svájci tervezés - hazai kivitelezés) már körvonalazódik. Az atlétikai bemelegítôpályával alagút köti össze. Az innen 3 km-re levô olimpiai falu építkezése is gôzerôvel folyik. A munkát napi 24 órában és heti hét napon át folyamatosan végzik. A falu egy nagy zöld területû park határán fekszik, közel több sportlétesítményhez. Az elhelyezés lakótelep jellegû magas házakban várható, több ország jelezte már helyszíni tájékozódás után elôzetes igényét, köztük a magyar csapat is. A lakóház típusú elhelyezéseknél a megfelelô számú lift fontos tényezô a szállás kiválasztásánál. 3. számú melléklet A faluban történik majd - Athénhoz hasonlóan - az akkreditáció is. A létesítmény elkészülési határideje: december. Az atlétikai edzôpályák egyike a Junior Világbajnokságnak helyt adó Chaoyang Sport és Szabadidô parkban található. Itt két mûanyag borítású atlétikai pálya (nem Mondo) és három dobópálya áll rendelkezésre. A gyúrási és súlyemelô lehetôségeket stabil sátor-rendszerrel oldották meg. A szer ellátottság megfelelô volt. Verseny A junior atlétikai Világbajnokság hat napon keresztül zajlott a nézô befogadására alkalmas stadionban. Tekintettel a résztvevô országok és versenyzôk, kísérôk nagy számára a VB, mind a rendezôknek, mind a résztvevôknek az elsô jelentôsebb olimpiai tapasztalatszerzési lehetôség volt. A szervezôk által deklaráltan olimpiai biztonságtechnikai próbát is tartottak. (Ebbôl a világversenyeken megszokott ellenôrzéseken túl nem lehetett mást érzékelni.) Általában fél, háromnegyed ház elôtt folytak a versenyek, szervezetten kihozott nézôk is ültek a lelátón. Sok közremûködô volt a versenyen, a nagy létszám néha nehézkessé tette a munkát. A versenybíróság összehangoltan mûködött, a versenynapok során adódtak problémák, de összességében jól megoldották a teljes junior VB programnak megfelelô verseny lebonyolítását. A csapatok mellett fiatal önkéntesek dolgoztak (általában egyetemisták), akik kedvesek, segítôkészek, tájékozottak voltak. A magyar csapat mellé beosztott két leány az idegen nyelvek fôiskoláján tanul. Egyikük: Piroska (így mutatkozott be) három éve tanul magyarul az egyetemen. Szeretne dolgozni a magyarok mellett az olimpián is. A csapatok mellett, a szállodákban és a versenypályán nagyon sok önkéntes segített. A már említett buszközlekedés megbízható volt, az ellátás - elhelyezés jó volt. Összegzés, feladatok Kína nagy hangsúlyt fektet a Játékok jó megrendezésére, amire a látottak alapján megvan a garancia. A létesítmények épülnek, az önkéntesek készülnek. Az egy világ - egy álom és az új Peking, nagy olimpia mondatokat taralommal töltik meg. A hátra levô idônek kell megteremetnie azt az önként jövô belsô késztetést is, hogy a város lakossága magáénak érezze a rendezvényt. Erre is külön programot dolgoztak ki. A magyar csapatnak újra olyan feladatai lesznek, hogy megoldja a földrésznyi távolság, más idôzóna, más éghajlat, más kultúra adta problémákat.

22 22 MAGYAR EDZŐ 2007/2 Ha az Olimpiai Játékok résztvevôit szabadban, illetve zárt térben versenyzôkre osztjuk, akkor az elôbbieknek komolyan fel kell készülniük a nehéz idôjárási körülményekre. Ezek tolerálásához megfelelô orvosi háttér és ismételten hangsúlyozva kellô önfegyelem, fegyelmezettség szükséges. Tekintettel arra, hogy minimum 7 nappal elôbb ki kell menni az átállás miatt, gondoskodni kell ezen idôszak, illetve az adott versenyek alatti idôszak megfelelô eltöltésérôl. A város nagy, a távolságok szintén; helyenként zsúfolt; tömegek lakják és élik; az elvárt teljesítményeket nem segítené elô az átállási és versenyzési idôszak alatti járkálás a városban. Ezért a csapatvezetés részérôl javasolt megoldani a magyar olimpikonok falun belüli szabadidô eltöltésének megszervezését (TV, videó, DVD vetítések, programok, stb.). Az idôjárási körülményektôl a teremsportok képviselôit is meg kell óvni, és mérsékelni a negatívan befolyásoló párás melegben való szabadban való tartózkodást. A hômérséklethez, páratartalomhoz alkalmazkodó felszerelés, szabadidô ruha szintén alapkövetelmény lesz. Mint ahogy a megfelelô folyadékpótlás, vitamin és ásványi sóban, gazdag étkezésre is figyelni kell. 5. számú melléklet

23 2007/2 MAGYAR EDZŐ 23 Beszámoló a Nemzetközi Súlyemelô Szövetség Rómában rendezett szimpóziumáról Szabó S. András BCE, Élelmiszertudományi Kar, Budapest A Nemzetközi Súlyemelô Szövetség (IWF) már hosszú évek óta rendszeresen szervez olyan tudományos jellegû, szakmai szimpóziumokat - az edzôk, orvosok, versenybírók, a súlyemelô rendezvények szervezésében, lebonyolításában közremûködô szakemberek számára - amelyek a résztvevôk számára valóban up-to-date információkat szolgáltatnak. A legutóbbi, 2002-ben rendezett konferenciáról már beszámoltam(1) a ME olvasóinak. A Rómában 2007-ben megrendezésre került, az Olasz Súlyemelô Szövetség által kifogástalanul szervezett szimpóziumon több, mint 150 szakember vett részt, s 56 országból érkeztek a résztvevôk(2). E cikk keretében - mint az egyik témakör elôadója s egy blokk moderátora - röviden beszámolok a súlyemelô szimpózium programjáról és tapasztalatairól, s az általam fontosabbnak ítélt megállapításokról. A szimpózium programja A szimpózium programja nagyon feszített volt. Érkezés márc. 1-én s este koordinációs meeting a moderátorok, a szervezô bizottság s az IWF küldöttség részére, majd 2 napon keresztül (2007. márc.2-3) reggeltôl estig elôadások. Márc. 2-án este, vacsora után autóbuszos városnézés a kivilágított Rómában, márc. 3-án este pedig gála vacsora élôzene mellett. Hazautazás márc. 4-én. A program 7 témakör köré lett csoportosítva, az elsô nap 4, a második nap 3 témakör került megvitatásra. A programot természetesen hivatalos és ünnepélyes megnyitó indította, ahol Aján Tamás, az IWF elnöke és Antonio Urso, az Olasz Súlyemelô Szövetség elnöke köszöntötte a szimpóziumon megjelenteket. Nézzük a továbbiakban e 7 témakört. Megemlítem, hogy a hivatalos nyelv az angol volt - egy kivétellel minden elôadás angolul hangzott el - de olasz, spanyol és orosz nyelven a szervezôk szinkrontolmácsolást biztosítottak, s e nyelveken is lehetett kérdést intézni az elôadókhoz. 1. témacsoport: A NOB és a súlyemelôsport jövôje. Az elsô elôadást Aján Tamás tartotta - The presence and future of the Olympic Games, with special regard to the sport of weightlifting - s igen sok érdekes és hasznos információ birtokába jutott a hallgatóság. Felidézte a súlyemelés történetében az ôsi egyiptomi és görög próbálkozásokat, az 1891-es elsô VB-t, s elemezte a súlyemelés szerepét az olimpiai mozgalomban. Láttunk képeket híres emelôkrôl - pl. Földi, Zsabotyinszkíj, Baszanowski - áttekintést kaptunk a versenyszabályok s a súlycsoportok módosulásáról, az ifi VBk s a nôi súlyemelés térhódításáról. Arról, hogy az IWF-nek jelenleg már 178 tagországa van, s arról is, hogy milyen nehéz a gondok (pl. doping) miatt a súlyemelést az olimpiai játékok programján tartani. A másik elôadó Olivier Niamkey volt - The olympic solidarity and weightlifting, support for courses and olympic scholarship opportunities - aki 6 éve NOB project manager Lausanne-ban. Elmondta az eredetileg elefántcsontparti elôadó, hogy a NOB fô bevételi forrása a marketing s a TV közvetítési jogok, s az IOC részérôl a támogatás 3 formában lehetséges, mégpedig kurzusok szervezése, edzôk részére biztosított ösztöndíj és versenyzôk részére nyújtott ösztöndíj formájában. A kapcsolat viszont minden esetben a kérdéses ország nemzeti olimpiai bizottságán keresztül lehetséges, azaz nincs közvetlen kapcsolat a sportági szövetségek s az IOC között. 2. témacsoport: Doping-ellenes küzdelem, új megközelítések és módszerek A blokkban 3 elôadás hangzott el, az elsôt - The IOC, s new approach to the fight against doping, special issues concerning the Olympic Games - Patrick Schamasch, az IOC tudományos és orvosi igazgatója tartotta. Részletes, érdekes elôadás volt, felidézett a doping-ellenes harc 1960 óta tartó történetébôl néhány különleges esetet, beszélt a vizelet- és vérvizsgálati eredmények manipulálhatóságáról, az akkreditált laboratóriumokról (jelenleg 34 van összesen a világon), a WADA tevékenységérôl, a Jacques Rogge elnök által meghirdetett zero tolerance elvrôl, s elismerôen nyilatkozott az IWF dopingellenes mûködésérôl. Elmondása szerint Pekingben, 2008-ban az olimpián 4500 ellenôrzést terveznek, ezek egy része verseny elôtti ill. verseny utáni ellenôrzés lesz. A második elôadó Berndt Dörr volt, az IWF Orvosi Bizottságának tagja - Perils of doping and new laboratory methods in detection - német orvos, aki a tiltott teljesítményfokozó szerek, pl.anabolikus androgén szteroidok, növekedési hormon készítmények szedésének veszélyeire (pl. szívinfarktus, májkárosodás) hívta fel a figyelmet. Ezt követôen a harmadik elôadást - Anti-doping controls and implementation of TUE - ismét Patrick Schamasch tartotta. Kifejtette, hogy a sérült vagy beteg versenyzônek, sportolónak joga van a legjobb orvosi ellátásra, így a dopingszernek is minôsülô gyógyszerek alkalmazására is, ha indokolt, természetesen csupán terápiás dózisban (TUE). 3. témacsoport: A doping-ellenes harc helyzete E blokkban is 3 elôadásra került sor, az elsôt - Nutrition in weightlifting, in special consideration of redemption of anabolic steroids - e sorok írója tartotta. Beszéltem a kiegyensúlyozott táplálkozásnak a sportteljesítményt meghatározó szerepérôl, a táplálék-kiegészítôk jelentôségérôl, a súlyemelôk fokozott fehérjeigényérôl. Rámutattam, hogy magas szintû sportteljesítmény súlyemelésben speciális táplálék-kiegészítôk (pl. kreatin, szabad aminosavak, HMB) alkalmazása nélkül nem lehetséges. A második és harmadik elôadást - Recent issues related to anti-doping controls - Tiszeker Ágnes és Ungár Mónika tartotta. Tiszeker Ágnes elôadásában vázolta a dopingellenôrzés feladatait és szabályait, a dopingellenôrtôl elvárható munkát s a dopingellenôrzés nemzeti kereteit (NADA). Ungár Mónika e témakörhöz kapcsolódó elôadása a statisztikai adatokat ismertette, tájékoztatást adott a 2006-os évre vonatkozóan a férfi és nôi súlyemelôk pozitív eseteinek arányáról. 4. témacsoport: A súlyemelôsport lehetôségei a médiában A 3 elôadás közül az elsôt - Weightlifting and television - David Goldstrom, a Television in Erurope Ltd képviselôje tartotta. Ismertette az általános elvárásokat a sportágat ill. a versenyt illetôen - jól nézhetô legyen, az érmek több országba jus-

24 24 MAGYAR EDZŐ 2007/2 MEGJELENT! sanak, legyenek nézôk, a közvetítés költségei stb. - s elmondta, hogy a jövôben sportágspecifikus TV közvetítések várhatók, amiért külön csatornákon külön kell fizetni a versenyt követni akaró nézônek. A második elôadó Alain Lunzenfichter volt - Weightlifting in the media - az IWF sajtóbizottságának elnöke. Rámutatott a média növekvô szerepére, a hírközlés, közvetítés fontosságára. Jellemzô adat: 1896-ban az elsô athéni olimpián 13 sportújságíró volt jelen, 2004-ben viszont 22 ezer médiamunkás. Staphan Graber - Sport marketing - tartotta a blokk befejezô elôadását. Kiemelte, hogy ma nehéz szponzort találni, mert rengeteg helyrôl (sportágból) érkezik igény, s a cégek marketing stratégiáinak kialakításánál már profik dolgoznak. Attraktivitás kell, így lesznek nézôk, így lehet reklámokat elhelyezni s így lehet a popularitást pénzre váltani. 5. témacsoport: Súlyemelôversenyek rendezésével kapcsolatos gyakorlati kérdések; Itt is 3 elôadás hangzott el, az elsôt - Criteria and selection of Technical Officials to World Championships, Olympic Games and major events, Referee examinations, update on rules - Sam Coffa tartotta, az IWF alelnöke, a Technikai Bizottság vezetôje. Beszámolt az új szabályokról s a versenybírók számára elôírt új ruházatról is. Ádámfi Attila és Nagy Róbert elôadása - Preparation, organization and technical facilities of top-level weightlifting events - joggal keltette fel az érdeklôdést, hiszen a modern súlyemelôsport által igényelt változtatásokról szólt - rövid, pergô versenyek kellenek, hiszen el kell adni a súlyemelést a nézôknek - s a korszerû informatika nyújtotta lehetôségeket (pl. plasma screen tábla helyett) vázolta. Bemutatatásra került az elôadás során a versenyek rendezéséhez használható legújabb software is, ennek ára 2 ezer USD a szövetségek számára. A blokk harmadik elôadója Némethné Móra Anikó, IWF igazgató volt - Olympic Qualification System - aki rámutatott, hogy 1996 óta az olimpiai mozgalom gigantizmusa miatt szükséges a versenyzôk létszámát korlátozni. A pekingi olimpián súlyemelésben a 15 súlycsoportban 260 hely van, 170 férfi és 90 nôi emelô vehet részt a küzdelmekben. Ismertette a kvalifikációs rendszert, s felhívta a figyelmet, hogy a dopingvizsgálatok miatt minden résztvevônek már 8 nappal a versenye elôtt a helyszínen kell lennie. 6. témacsoport: Edzôi munka és edzésmunka a súlyemelésben Itt is a megszokott 3 elôadás volt, az elsôt - Training planning in weightlifting - Fehér Tamás, a Magyar Súlyemelô Szövetség elnöke tartotta. Vázolta azon paramétereket, amelyek meghatározzák a terhelhetôséget s a fejlôdést, s bemutatta az edzéstervezés egymásra épülô lépéseit: tervezés, realizálás, ellenôrzés, módosítás. Beszélt a hosszú távú, éves, makro és mikrociklusokra vonatkozó edzéstervezésrôl s a versenyeken való részvétel tervezésérôl. A második elôadó Antonio Urso, az olasz szövetség elnöke volt - Management of top-level weightlifting teams - aki meglehetôsen általános szempontokat ismertetett, a feladat (folyamatos fejlôdés) az egyén s a csoport közötti kapcsolatot elemezve. A befejezô, biomechanikai témájú elôadást Jurgen Lippmann tartotta - Weightlifting Analyzer ismertetve a technikai végrehajtás elemzésére jól használható, új fejlesztésû berendezés (Analyzer 3.0) alkalmazásának lehetôségeit. A software ára 3 ezer EURO. 7. témacsoport: A súlyemelôsport marketinggel kapcsolatos kérdései E záró blokkban 2 elôadásra került sor, az elôadások témája szorosan kapcsolódott a 4-es blokkban elhangzott elôadások tematikájához. Az elsô elôadást Celsa Alvarez Suarez tartotta - 20 years of women in weightlifting - aki statisztikai adatokat ismertetett a nôi súlyemelés 2 évtizedes történelmébôl s köszöntötte a szimpóziumon jelenlévô, a nôi súlyemelôsportban meghatározó szerepet betöltött versenyzôket, edzôket, bírókat. A második elôadó Dragomir Cioroslan volt - Marketing potentials in weightlifting - az IWF alelnöke, aki élvezetes elôadást tartott a súlyemelés s a marketing kapcsolatáról, csak most belülrôl, a súlyemelôsport oldaláról nézve a kérdést. Kifejtette, hogy el kell fogadni, hogy a marketing mindennapi életünk szerves része, s azt is, hogy a versenyzô, edzô, bíró, adminisztrátor és szponzor egy hajóban ül, a közös hajóban történô evezés felelôsségével. A szimpózium Aján Tamás, az IWF elnöke záró szavaival ért véget. Aján Tamás örömét fejezte ki, hogy ilyen sokat részt vettek a szimpóziumon, bejelentette, hogy a konferencia anyaga nyomtatásban is megjelenik, s ígéretet tett arra, hogy az IWF a késôbbiekben is szándékozik hasonló jellegû, tudományos konferenciákat szervezni. Végül köszönetet mondott az Olasz Súlyemelô Szövetségnek a kiváló rendezésért. Irodalom 1. Szabó S.A.: Beszámoló a nemzetközi súlyemelô edzôi és orvosi konferenciáról. Magyar Edzô, 37, 2002(2). 2. IWF Symposium, Ostia-Rome, Italy, 1-4 March, 2007, Airport Palace Hotel, FIPCF. Nemerkényi-Hidegkuti Krisztina: ENGLISH THROUGH SPORT címû angol sportszaknyelvi könyv (CD melléklettel) A könyvben 17 témakörben kerülnek feldolgozásra a különbözô sportilletve sporttal kapcsolatos témák. Ezeket érdekes történetek, képek, illetve gyakorlatok teszik teljessé. A CD-mellékleten híres magyar sportszemélyiségek beszélnek magukról, vagy eredeti anyanyelvû egyének mesélnek érdekes történeteket életükrôl. Megvásárolható: TF, Sportszaknyelvi Lektorátus 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Fôépület, III. em Tel: ; /1111; mobil: , nhk@mail.hupe.hu Ára: 5000,- Ft

25 2007/2 MAGYAR EDZŐ 25 Tizenkilencre alsó VÁRHIDI PÉTER AZT NÉZI, AMIT SENKI MÁS: MILYEN LESZ A VÁLOGATOTT HÁROM ÉV MÚLVA Egy meccsnek indult, egy esztendô lett belôle. Sôt még az is megeshet, hogy három, tudniillik Várhidi Péter, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya nem titkolja, hosszabb távra tervez. Kimondva-kimondatlanul a es világbajnokságon való részvételben bízik, no meg abban az építkezésben, amihez 2006 novemberében fogott hozzá. Málta-Magyarország 2-1. Bukott a válogatott (akkorát, amekkorát még talán soha ), és bukott a kapitány: Bozsik Péternek mennie kellett. Kellett, hiszen Kisteleki István hiába kérte fel, hogy évekre szóló terveket tegyen le az asztalára, az elnökség nem osztotta az elnök véleményét, a bizalom nem volt meg a tagságban, így Bozsik Péter - a lehetô legtisztességesebb megoldást választva - felajánlotta lemondását. A legkevésbé sem csodálkozott azon, hogy az MLSZ-t irányító testület tagjai azon melegében rábólintottak a nagyvonalú ajánlatra Hogy pontosan képben legyünk: 2006 októberét írtuk ekkor, s mivel közeledett november 15-e, a Kanada elleni barátságos mérkôzés idôpontja (futballról van szó, persze, nem jégkorongról ), sürgôsen kellett találni valakit, aki összeállít elôbb egy keretet, majd egy csapatot. A választás - sokak meglepetésére - Várhidi Péterre esett. Hogy mindenki azt kérdezte, jól hallottam, Várhidi?, annak oka: a szakember az azt megelôzô idôszakban kissé eltûnt a színrôl. Mindezt (év)számokkal tudjuk alátámasztani: a tréner 2003 tavaszán került Nyíregyházára, a helyi Spartacust szakmai igazgatóként (Herédi Attila edzôvel karöltve) juttatta fel az élvonalba. Az osztálykülönbség azonban érzékelhetô volt a Szpari teljesítményében, a piros-kékeknek szinte bérelt helyük volt a tabella alsó fertályában, így a vezetôség meghúzta az ilyenkor szokásos lépést, és Détári Lajost ültette a kispadra. Mindez még nem jelentette a hónapokkal korábban még ajnározott szakember távozását, hiszen papíron Herédi Attila volt az edzô, csakhogy Várhidinek sem volt maradása: az elöljárók a nyakába varrták, hogy a drága pénzért Nyíregyházára édesgetett légiósok közel sem érnek annyit, amennyit fizettek értük - és errôl ki tehet, ha nem szakmai igazgató A Sport TV vezetôi viszont nem kérdôjelezték meg a hozzáértését: szakértôként kötöttek vele szerzôdést. Az elsôsorban az olasz bajnokság találkozóit figyelemmel követôk azóta állítják, Várhidinél jobban senki nem tologatta a mágneses tábla bábuit, értékelései, érvelései pedig oly' világosak voltak, mint a Kôbányán gyártott sör Talán a nyugodt munkahelyi légkör is közrejátszott abban, hogy 2006-ig nem is vállalt edzôi munkát - hanem aztán az U18-as válogatott élére hívták, és ha valakit odahívnak, arra nem illik nemet mondani. Várhidi Várhidi Péter munkában sem mondott, s aligha bánta meg döntését: a ciprusi Európa-bajnoki selejtezôcsoportját megnyerte a gárda. Ha valamikor, most mindenképpen szót érdemel Várhidi Péter: Tavaly márciusban még azon töprengtem, dolgozom-e még valaha edzôként, aztán áprilisban megkaptam az U18-as együttest, majd átvettem az U17-est is, és nyárig az U19-es gárdát szintén én vezettem. Az U18-ból közben U19-es válogatott lett, azt vittem tovább, november tizenötödikén pedig én ülhettem le a nagyválogatott kispadjára. Mára Fotó: Meggyesi Bálint

26 26 MAGYAR EDZŐ 2007/2 mindössze két csapatom maradt, így azért könnyebb a dolgom A viccet félretéve, amikor elôször szóba került, hogy kétezer-hétben én irányíthatom a felnôtteket, rögtön azt kérdeztem Kisteleki Istvántól: dolgozhatok-e a korosztályos csapattal is? Nem lesz sok? kérdezett vissza az elnök, mire közöltem: nem tudom, mi a sok, illetve mi a kevés, de ha csak éjjel lesz idônk edzeni, akkor éjjel edzünk. Úgy tûnik, mindez meggyôzte Kistelekit, az egyezség ennek megfelelôen megszületett: 2006 december 14-én Várhidi Péter további egy évre bizalmat kapott. Addig fennállt a lehetôsége annak, hogy Harsády Józsefhez, Holits Ödönhöz, Kiss Tivadarhoz, Tóth-Potya Istvánhoz, Bozsik Józsefhez, Szôcs Jánoshoz hasonlóan az egymeccses kapitányok táborát gyarapítja majd, ám az elnök(ség) másként döntött. Igaz, a szakember vissza is utasíthatta volna a felkérést Mutassanak nekem egy embert, aki nem ülne le a magyar válogatott kispadjára - fogalmaz Várhidi Péter (tényleg csak zárójelben: tudnánk mutatni edzôket, akik nem is olyan rég kikosarazták az MLSZ-t ). - Edzônek készültem ezerkilencszáz-kilencvenkettô óta, és aki egyszer belevág ebbe a szakmába, elôbb vagy utóbb szövetségi kapitány szeretne lenni. Természetesen én is errôl álmodoztam. Úgyhogy kicsit sem hezitáltam, amikor felvetôdött a folytatás lehetôsége - legfeljebb akkor tépelôdtem volna, ha a Chelsea keres meg, de megnyugtathatok mindenkit, végül ez esetben is Roman Abramovics érdeklôdését köszöntem volna meg Jegyezzük meg, a Kanada elleni gyôzelem nélkül (1-0, gólszerzô: Priskin Tamás) aligha került volna szóba a hosszabbítás. Írhatjuk azt is: barátságos meccs volt, hatalmas tétért. Kisteleki István speciel úgy fogalmazott, hogy Várhidi Péter kapott egy lottószelvényt, azt javasoltam neki, töltse ki, dobja be, majd várja meg a húzást. Szóval a kapitány csak nyerhetett azon az összecsapáson - és nyert is. Jól hangzik a lottós szöveg, de ha már mindenáron játszani akarunk, én inkább a black jackhez hasonlítanám a debütálásomat - veszi át a szót Várhidi Péter. - Tizenkilencre lapot kértünk, és alsót húztunk. Szóval jól jöttünk ki a játszmából, ám azt látni kell, ez a csapat korántsem kész. Azt ugyanakkor hittel vallom, elsôsorban azon fiataloké a jövô, akik tagjai voltak az akkori keretnek. Hihetetlen boldogsággal töltött el, hogy olyan futballisták léptek pályára, akikrôl lerítt, a végsôkig tudnak küzdeni a magyar válogatottért. Egytôl egyig kimerülten jöttek le a gyeprôl - habár ettôl még nem kell hasra esni, hiszen aki a címeres mezt magára ölti, annak ez kötelessége. Ha a lefújást követôen tizenegy magyar labdarúgót kell lehúzni a pályáról, mert annyira kimerült, akkor leszek igazán elégedett. És Várhidi Péter belevágott. Biztatásból nem volt hiány, megnyugtató szavakból sem, az MLSZ-elnök, például, tudatta vele: az elsô évben nem számítanak az eredmények. Nyolc-tíz vereség esetén sem kell tartani a kirúgástól, jó lehet így dolgozni - gondolja az egyszerû földi halandó, ám a kapitány más véleményen van: Ha a haverokkal focizom, akkor is gyôzni akarok, hát még a válogatottal! Azt persze nem lehet elvárni, hogy a fiatalokból álló csapat néhány hónap után legyôzze Görögországot vagy Norvégiát, de olyan mérkôzés nincs, amelynek ne lenne tétje. Figyelemre méltó eredmény három-négy esztendô múlva remélhetô ettôl az együttestôl, addig hagyni kell ôket, azaz minket dolgozni. Mindenesetre biztató, hogy fél év elteltével kijelenthetem: a reméltnél gyorsabban haladunk. A társaság egyre inkább összekovácsolódik, a fiúk együtt sétálnak, együtt tévéznek, együtt számítógépeznek, esténként úgy kell ôket bezavarni a szobába. Félreértés ne essék, eszemben sincs az edzôtábort összekeverni az osztálykirándulással, csupán azt szeretném érzékeltetni, hogy jó a hangulat, jó a szemlélet a válogatottnál. Sajnos napjaink futballjában nem ez a természetes, manapság már senki nem barátja senkinek. A játékosok egyedül utaznak, egyedül igazolnak, egyedül intézik a dolgaikat, ezért is kell megbecsülni, hogy ilyen remek közösség alakult ki. Mindez jól hangzik, kár, hogy a magyar szurkoló ritkán hagyja szó nélkül a vereséget, fôleg, ha Ciprus vagy Montenegró veri hazája csapatát, de - hiába papírforma-eredmény - egy görögországi fiaskó sem fér bele a képbe. A kritika - naná, hogy - Várhidi Péter nyakába zúdul, egy rosszabb ökölvívó nem nyel be annyi ütést, amennyit a szakvezetô az elmúlt hónapokban elszenvedett Amikor elvállaltam a szövetségi kapitányi pozíciót, illetve felvállaltam a fiatalítást, felkészültem a bírálatokra - jelzi a szakember, hogy számított a legroszszabbra is. - Megjegyzem, aki azt hiszi, hogy egy új edzô érkeztével rövid távon elôrelépés várható, az súlyos tévedésben van. A szerzôdés-aláírás pillanatában tudtam - és ezzel az elnökség is tisztában volt -, hogy a magyar futballnak sem jelene, sem közelmúltja nincs, egyedül a jövôben bízhatunk. Felnôttszinten évek óta nem értünk el semmilyen eredményt, egyszerûen nem volt mire alapoznom, nem volt mire építenem. S ez nem az én véleményem, ez tény. Várhidi Péter csak annyi szünetet tart, hogy vesz egy mély levegôt, és már folytatja is: Ne áltassunk magunkat: novemberben a nulláról indultunk. Októberben kettô egyre kikaptunk Máltán, és ezzel a mélypontra jutottunk. Innen kell felkapaszkodnunk, miközben tudomásul kell vennünk, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. Ugyanakkor vannak olyan labdarúgóink, akik alkalmasak erre a feladatra. A keretet olyan futballisták alkotják, akik közül három év múlva sokan alapemberekké válhatnak. Én azt nézem, amit alighanem senki más: milyen csapatunk lesz három év múlva. Halkan jegyzem meg, szerintem jó. Lélegzetvételnyi szünet. Ennyit idô alatt kajánkodunk kicsit: a kapitány korábban elárulta, két játékrendszert szeretne bemagoltatni a gárdával. Nem Arany? Családban marad! május 8-án lesz 50 éve, hogy Várhidi Péter Budapesten megszületett. Édesapját aligha szükséges bemutatni: Várhidi Pál az ország legjobb futballistái közé tartozott, középhátvédként 10 alkalommal szerepelt a válogatottban, utóbb az Újpesti Dózsa edzôjeként bizonyította, hogy amit a pályán tudott, azt az öltözôben át tudja adni játékosainak: vezetésével a lila-fehérek háromszor lettek bajnokok. Az elsô közös, futballal kapcsolatos emlék szó szerint aranyos: a kisfiú betipegetett a Megyeri úti pályára, hogy átadja az 1960-ban elsô helyen végzô Dózsa csapatkapitányának a világ talán legnagyobb virágcsokrát. A bajnoki címtôl amúgy is meghatott publikum elérzékenyülve figyelte, amint a kétéves Péter köszönti édesapját, Várhidi Pált. Tíz éve a történelem - majdnem - ismételte önmagát: az Újpest Várhidi Péter irányításával lett aranyérmes, a Székesfehérvárról hazatérô csapatot telt ház fogadta a IV. kerületi pályán. Az edzô nem tudta, hogy édesapja is a drukkerek között van, aztán egyszercsak meglátta, hogy mosolyogva közeledik felé. Az 1960-as eset megismétlôdött, azzal a különbséggel, hogy ezúttal az apa gratulál fiának. Várhidi Pál és Péter aznap írta be magát végképp az Újpest történelmébe: az apa után fia is bajnok lett a csapattal. Nem csoda, hogy este a Hajmási Péter, Hajmási Pál helyett a Várhidi Péter, Várhidi Pál volt a megyeri sláger

27 2007/2 MAGYAR EDZŐ 27 Apai szigor - az öltözôben is Várhidi Péter edzôi pályafutása mindenki elôtt ismert, játékos karrierje már kevésbé. Nem csoda: ahhoz is kisebb csalafintaság kellett, hogy komolyabb szinten egyáltalán labdába rúghasson. Apu nem szerette volna, hogy belôlem is labdarúgó váljék, ezért a nagybátyám, az Újpesten mindenkit ismerô Schmidt Mátyás vitt le elôször az edzésre - avat be egy családi»összeesküvés«részleteibe Várhidi Péter. - Kilenc lehettem, amikor elkezdtem, apu két esztendôre rá tudta meg, hogy focizom Könnyû dolgom volt, akkoriban ô Vácott edzôsködött, így mire hazaért, addigra rég otthon voltam, talán már a szerelésem is megszáradt. Amikor fény derült a turpisságra, apu nem tehetett semmit, hiszen már a klub igazolt játékosa voltam. Késôbb pedig az ô játékosa, jóval szigorúbban fogott, mint bárki mást, sokszor odahaza is úgy kezelt, mint futballistát. A szerzôdésekben rögzítetteknek megfelelôen tizenegykor mindig otthon voltam, ami teljességgel érthetô, mivel rendszeresen ellenôrzött Tóth József mögött én számítottam a második számú balhátvédnek, ami abban nyilvánult meg, hogy csapattársam a bajnokikon szerepelt, miközben nekem a kupameccsek jutottak. Csakhogy»Jokkát«kiállították a Honvéd elleni rangadó elôtt, és mivel az eltiltását nem tudta letölteni kupameccsen, egész héten mást sem hallottam aputól, mint hogy:»te fogsz játszani a Népstadionban.«A találkozó elôtti napon kiderült, mégsem vállalja fel, hogy a fiát állítja a csapatba, amire utólag azt mondom, szerencsés döntés volt, hiszen a kispestiek négy egyes gyôzelmébôl a jobbszélsô Bodonyi Béla három góllal vette ki a részét, és nem hinném, hogy Kellner Jenônél jobban teljesítettem volna Az élvonalbeli bemutatkás azért nem maradt el: Várhidi Péter késôbb volt a Ganz-Mávag és a BVSC labdarúgója is, az NB I-ben elôször a zuglói gárda színeiben lépett pályára. Az edzôsködésbe is a vasutasoknál kóstolt bele 1992-ben, ma már szövetségi kapitányként ténykedik - de ez már egy ismert történet. lehet, hogy ezt már a serdülô ötben kellett volna az eszükbe vésni? Gyakorolni nem szégyen - feleli szemrebbenés nélkül Várhidi Péter. - Ennek megfelelôen a foglalkozásokon gyakorta terítékre kerül a négy három egy kettes, valamint a négy négy kettes szisztéma. Hozzáfûzném: egy klubnál harminc-negyven edzés, továbbá tíz edzômeccs szükséges ahhoz, hogy a csapat elsajátítsa a rendszert. Csupán a miheztartás véget: mi eddig tizenegynéhány edzésnél és hét mérkôzésnél járunk. És ez nem az én kútfejembôl pattant ki, ez megint csak tény. Miként az is, hogy - korosztályt és csapatot váltva - Írországban már nem úgy ment az U19-es válogatottnak, mint esztendeje Cipruson. Ha az úgynevezett elitkörben maga mögé utasította volna Németország, Bulgária és Írország együttesét, most a kontinensviadal nyári nyolcas döntôre készülhetne, ám az ováció helyett vakáció következhet: csak Bulgáriát sikerült megelôzni. Persze a továbbjutást badarság lett volna elvárni a gárdától, hiszen az a helyszínen is kiderült, technikailag hiába jók a mieink, fizikai téren már most komoly a lemaradásuk. Lelkesedéssel egy ideig lehet pótolni ezt a hiányosságot, ám háromszor kilencven percig semmiképp A három mérkôzés mérlege: két döntetlen, egy vereség, egy rúgott és három kapott gól. Bár két pontot szereztünk, lehetett volna akár kilenc is, vagy éppen nulla -értékel a kapitány. - Ugyanakkor be kell látnunk, hogy a labdarúgók már ebben a korosztályban is egészen más sebességgel játszanak nemzetközi szinten, mint mi. Ez már felnôttfutball. Mi sajnos nem szoktunk hozzá a sorozatterheléshez, és ehhez az iramhoz. A németek elleni nulla nulla kétszer annyit vett ki a játékosokból, mint például a ciprusi selejtezô bármelyik mérkôzése. Írországban más, magasabb szinttel találtuk szemben magunkat. Vagyis a jövô befejezôdött? Várhidi Péter szerint nem: A tehetségek alapján nincs probléma, egy a gond: fizikálisan nem tartunk ott, ahol a nemzetközi mezôny. Ezen viszont lehet javítani, edzésmunkával, különbözô módszerekkel. Amikor a nyolcvanas években az utánpótlásunk erôs volt, akkor még ennél a korosztálynál valóban ifjúsági szintrôl, ifijátékosokról beszéltünk, manapság viszont ez az írországi torna már nem volt más, mint profi labdarúgók viadala. A tizenkilenc éves játékosok közül már alig van olyan, aki ne a felnôttek között játszana. És itt vissza is kanyarodhatunk a nagyokhoz : még be sem töltötte a huszat, de a felnôttkeretnek tagja már Filkor Attila, Farkas Balázs és Vass Ádám is, s hamarosan meghívót kaphat a nemrég a Liverpoolhoz szerzôdô Németh Krisztián vagy éppenséggel a nagy talentumok között emlegetett Hrepka Ádám is. A szakvezetô szerint ôk azok, akik évek múlva a nemzeti együttes gerincét alkothatják - a rutinos, Juhász Roland, Gera Zolán, Tóth Balázs nevével fémjelzett maggal kiegészülve. Fiataljaink abban az elônyös helyzetben vannak, hogy már most külföldön edzôdhetnek, Filkor az Interben, Farkas a kijevi Dinamóban, Vass pedig a Stoke Cityben pallérozódik, és ez csak a javukra válik - tör elô az elégedettség Várhidi Péterbôl. - Nem gyôzöm persze hangsúlyozni, idô kell mindannyiunknak ahhoz, hogy összecsiszolódjon a gárda, ha majd Tóth Balázs becsúszva szerel, és Vadócz Krisztián abban a pillanatban beindul, mert tudja, hogy a következô másodpercben hova kapja a labdát, akkor azt mondom: mûkôdik a gépezet. Addig azonban nincs más dolgunk, mint edzeni, edzeni és edzeni. Akár éjjel is, ugyebár. Pietsch Tibor Új MET tagok Novák Erika lovassport Tiszalök Kovács Zoltán katona sportok Budapest Dr. Kovács László ökölvívás Budapest Pók Ferenc kézilabda Dunaújváros Márton Krisztián testépítés Hajdúszoboszló Kerekes Sándor vívás Budapest Dr. Hetényi Antal Gábor judo Budapest Paár Dávid asztalitenisz Gyôr Versics Anikó torna Tököl Kovács László kézilabda Budapest Kovács Norbert kézilabda, atlétika Budapest Márkus Emese triatlon Budapest Viszolajszky Béla gokart Csongrád-Bokros Legeza György atlétika, kerékpár Budapest Szilágyi Tibor atlétika Tatabánya Papp Anita úszás Budapest

28 28 MAGYAR EDZŐ 2007/2 A magyar labdarúgó kultúra kivégzése Ferenczi Attila ferenczi.attila@gmail.com Rendszeres látogatója vagyok a Magyar Sporttudományi Társaság, illetve a Magyar Edzôk Társasága által szervezett szakmai konferenciáknak. Ezeken a konferenciákon vissza-visszatérô téma a TF helyzete és megújulási törekvései. Az egyetem keresi a helyét a rendszerváltás utáni új oktatási környezetben. És legfôképp keresi az utat, hogyan szerezhetné vissza a labdarúgó szakemberképzést. Hogy ez a törekvése reális szakmai alapokon nyugszik-e, arra fog reményeim szerint választ adni ezen írásom. A szerzô - önmagáról Labdarúgó szakíró vagyok, egyben kiadója a FUTBALL TRÉNER szakújságnak ben vezettem be a rendszerelvû gondolkodást a labdarúgó szakmába, és az óta ezen elvek alapján írt könyveim az alábbiak: A labdarúgás rendszerelmélete, avagy a labdarúgás vizsgálatának új koncepciója Az AJAX játékrendszer A es átlós védekezés négyes láncokkal A Barcelona játékrendszer A kapus, mint csapatjátékos Labdarúgó - controlling, avagy a labdarúgó folyamatokba épített ellenôrzés Futball - filozófiák I., és Így (s)írtok Ti! Az alábbiakban legújabb kutatásaim, leglényegesebb megállapításait foglalom össze, hamarosan megjelenô kiadványom a Futball - filozófiák sorozat második kötete alapján. A tradicionális magyar labdarúgás alapelvei Az elôzmények 2002-ben egy géppel írt labdarúgó szakanyaghoz jutottam, amelyben Bukovi Márton mesteredzô írta le gondolatait. Figyelmes elolvasása után azt mondtam magamban. Te jó ég! Ez az ember olyan koncepciót vázolt fel 1960-ban, amibôl a hollandok csináltak képzési rendszert ban. (Megj: Coerver method) Párhuzamosan Verebes Józseffel készítettem riportot, s ennek során az derült ki, hogy Verebes játékelméleti tanításokban kb évvel elôzte meg Európát. Ekkor teljesen elbizonytalanodtam. Lehet, hogy zseniális edzôink a sírba viszik a tudásukat és abból a magyar labdarúgás semmit sem profitál? A kutatás Felkerestem edzôlegendáinkat, dr. Kalocsay Géza, Baróti Lajos és Kovács Ferenc mesteredzôket. Mintegy 25 órányi szakmai beszélgetést folytattam velük. A velük töltött minden perc egy katartikus utazás volt számomra. A labdarúgás egy olyan dimenzióját ismerhettem meg, amit addig elképzelni sem tudtam. A beszélgetésekbôl egyértelmûen világossá vált számomra, hogy a legendás labdarúgó sikerek egy sajátságos belsô törvényszerûségen mûködô labdarúgó kultúrának a végtermékei voltak. Az már az elsô beszélgetések alkalmával világossá vált számomra, hogy elôdeink szellemi öröksége egységes játékelméletté szervezhetô, és meggyôzôdésem, ez a játékelmélet a mai napig a legkorszerûbb a világon. Ez a játékelmélet egy dimenzióval magasabb szinten helyezkedik el, mint az UEFA által, és két-három dimenzióval magasabban, mint a TF által oktatott labdarúgó tananyag. A szakmai beszélgetések után kíváncsi voltam, milyen írott szakanyagok vannak saját gyökereinkrôl. A meglepetésem csak fokozódott. A magyar labdarúgó szakkönyvekben Nostredamus-féle látomásokat írtak le. Az egyik szerzô kb évre elôre megjósolta a labdarúgás fejlôdésének szakmai irányait. A másik szerzô olyan játékszervezési alapvetéseket rögzített a múlt század közepén, amelyet a brazilok is csak tôl használnak, és amelyeket a mai napig nem alkalmaz Európa sem. A lényeg: a beszélgetésekbôl, a szakanyagokból összeállítható elôdeink szellemi öröksége. Úgymint: a labdarúgás STÍLUSELMÉLETE a labdarúgás ALAKZATELMÉLETE a labdarúgás MÛKÖDÉSELMÉLETE a labdarúgás STRATÉGIAELMÉLETE. Mik voltak oknyomozó munkám megállapításai? A karakteres labdarúgó kultúrák (olasz, német, brazil, angol, holland, magyar) közül a magyar az egyetlen, amely kihalt. A tradíció szellemi öröksége egységes játékelméletté szervezhetô, amely a brazillal együtt a mai napig a legkorszerûbb a világon. A tradíció alapvetései olyan szellemi igazságokat tartalmaznak, amelyek idôtállóak, igazak voltak 50 évvel ezelôtt, és igazak lesznek 50 év múlva is. Játékelméleti tanításokban a tradíció szellemi üzenete minimum 10 évvel elôzi meg Európát. A tradíció játékmodellje az olasz, az angol, a holland játékmodellnél egy szinttel, míg a német játékmodellnél két szinttel magasabban helyezkedik el. A labdarúgó kultúra szellemi termék. Létrehozói az edzôk, játékosok. Értelemszerûen a magyar labdarúgó kultúra kihalásában döntô érdemeket szerzett az edzôk elbutulása. Az edzôk gondolkodásmódjának beállításában viszont a TF és társintézményeinek van elévülhetetlen érdeme. Megfigyelhetô, ahogy az 1960-as évek elején beindult a szakedzôképzés végzett hallgatói az 1970-es években hatalomra kerültek, úgy kezdték el ontani a kondícióra alapozott képzetlen labdarúgókat. A tradíció halála az 1970-es évektôl datálható. Ekkor halt ki, nem mellékesen, a magyar kosárlabda is. Mit tett a TF az edzôk gondolkodásával? Gondolkodásmódjuk átprogramozódott Hogyan? Az addigi szintetizáló gondolkodásmódot analizálóra váltotta. Szó szerint irányt váltott a TF, mégpedig gondolkodási irányt. A kiinduló kérdés a: Mi, mire használható? helyett, Mi, mibôl áll? lett. Megváltoztatta a tradíció játékmodelljét Elvette a játékmodell kiinduló pontját, ami rendezô elvként szerepelt a modell mûködtetésében Megváltoztatta a játékot leíró gyûjtôfogalmak közötti kapcsolatrendszert Átértelmezte a gyûjtôfogalmak jelentését és megváltoztatta a gyûjtôfogalmak értelmezési tartományát Kevesebb gyûjtô fogalomból írta le játékmodelljét

29 2007/2 MAGYAR EDZŐ 29 Az addig mentális gyûjtôfogalmakból, motoros gyûjtôfogalmakat alakított. A cirkuláris idôfelfogású játékmodellbôl, lineáris idôfelfogású játékmodellt kreált Az ok-okozati összefüggést keresô problémamegoldó labdarúgó gondolkodást, tüneti kezelésûre változtatta A lokális gondolkodást, parciális gondolkodásra változtatta Megszüntette a stíluselméletet, az alakzatelméletet, a mûködéselméletet, a stratégiaelméletet. A fenti megállapítások után választ tudunk adni arra a kérdésre is, hogy: Miért beteg a magyar futball? Nincs labdarúgó kultúra: ami irányt mutasson és szervezze az edzôk, játékosok, edzôket felkészítô oktatók gondolkodását amihez illeszteni kellene a külföldi szakanyagokat, információkat Nincs magyar játékmodell következésképpen: nincs magyar oktatási modell Az Országgyûlés 340 szavazattal, egy nem ellenében elfogadta a Nemzeti Sportstratégiát azaz megadta az építési engedélyt a magyar sportélet tatarozására. A futamidô tizenhárom év, melyet a jövô évtôl kezdve kétéves ciklusokra bontanak. A sportstratégia egyhangú politikai támogatását bizonyítandó az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport-szakállamtitkárságán az öt parlamenti párt egy-egy képviselôje méltatta a dokumentumot, és egyenpólóban népszerûsítette a Sportoló nemzet szlogent. Ôsszel a ma futó tizenöt mintaprojekt eredményeivel szeretnénk bizonyítani: jó nincs magyar felkészítési, képzési modell Nincs magyar játékstílus, játékfelfogás a nem meglévô magyar játékstílus nincs definiálva, nincsenek stílusjellemzôi meghatározva a nem meghatározott stílusjellemzôk által, mint csapatjátékszervezési alapelvekre, nincs felépített képzési és felkészítési rendszerünk nincsenek a tradíciót értô, gondolkodásmódot átörökítô, és továbbépítô edzôegyéniségeink oktatási intézményeink tananyaga köszönô viszonyban sincs a tradíció szellemi üzenetével következésképpen: alkalmatlanok a kreatív edzôképzésre Megállapíthatjuk, hogy a gondolkodásmódot beállító tanintézmények súlyos, visszafordíthatatlan kárt okoztak, és okoznak a magyar labdarúgásnak, mert a GONDOLKODÁSI IRÁNY megváltoztatásának következtében sikeresen legyilkolták a magyar labdarúgó kultúrát. Szó szerint IRÁNYT VÁLTOTTAK. Kezdôdhet az újjáépítés Az életbôl - a halál felé! Végsô konklúzió A cikk elején feltett kérdésre, miszerint a TF azon törekvése reális szakmai alapokon nyugszik-e, hogy zászlóshajója legyen a labdarúgó edzôképzésnek, úgy gondolom, hogy csak vágyálom marad addig, amíg nem számol el saját történelmi tetteivel. Hiszen gondoljunk csak bele, hány százezer sportoló nem futotta be azt a karriert, amit befuthatott volna a szakszerûtlen képzés miatt. Úgy gondolom, ezért egyes egyedül a szakemberek, és a szakemberek gondolkodásmódját beállító intézmények a felelôsek. (Megjegyzés: A szerkesztôség, jóllehet nem ért mindenben egyet a szerzô-vel, készséggel tesz eleget a szabad véleménynyilvánítással járó kötelmeinek, abban a reményben, hogy szakmai körökben visszhangra találnak Ferenczi Attila megállapításai, s hasznos vita kerekedhet ennek nyomán.) irányban haladunk mondta Elbert Gábor szakállamtitkár, aki örömtelinek tartja, hogy már idén 200 millió forintot kaptak a kiemelt célok megvalósítására. Az elsô kétéves tervben fontos szerepet kap majd a létesítményfejlesztés, valamint a közoktatási intézmények által testnevelési célokra megpályázható EU-támogatások és az egyesületi típusú sportiskolák segítése is. Elbert reméli, hogy a sportszakma képes lesz olyan törvényt alkotni magának, amely meghatározza a játékteret és a szabályokat is. (B. R.) Idézet a Nemzeti Sport június 28-i számából

30 30 MAGYAR EDZŐ 2007/2 Borotvaélen Frenkl Róbert Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest Lehetne más is a dolgozat címe. Önsors rontás, vagy amatôr sport, netán olyan banalitás, hogy ez csak nálunk fordulhat elô. Mégis a Borotvaélen cím mellett döntöttem, mert ez nem csak a kajaksport konfliktusára, hanem az egész magyar sport, illetve a sportvezetés helyzetére is utal. Közismert, hogy egy közösség erejét, minôségét többek között a konfliktuskezelés színvonalán lehet lemérni. A konfliktusok hozzátartoznak az emberi élethez. Különösen kiélezett helyzetekben - és az élsport sûrûn termeli ezeket a helyzeteket - válnak gyakorivá. Az olimpia közeledtével szinte prognosztizálható volt már egy botrány. És hol egyebütt törhetett volna ki, mint az egyetlen olyan olimpiai sportágban, amely a legutóbbi olimpián eredményességünket meghatározta és a pekingi szereplést illetôen is hasonló a helyzet. Csak emlékeztetôül: Athénban a kajaksport négy aranyérmet produkált, ebbôl hármat a nôi szakág. A további négy aranyérmen négy sportág, az öttusa, a vívás, a sportlövészet és a vízilabda osztozott. Athén után, ha lehet, még jelentôsebb lett a sportág szerepe, köszönhetôen annak, hogy az Eb-ken, vbken lényegesen nagyobb programot bonyolítanak le, mint az olimpiákon. Alig kezdôdött meg az olimpia elôtti esztendôben a kajak-kenu szezon, bomba robbant. Az egyik, talán az elsô számú kulcsember, Janics Natasa fellázadt a mindenható edzônô, Fábiánné, Rozsnyói Katalin ellen és elhagyta ôt, illetve az általa edzett csoportot. Érdekesek és így érthetôen a nyilvánosság elôtt is többszörösen kitárgyaltak a konkrét ügy részletei. Ennek kapcsán lemondott már az edzô is, lemondott a kompromisszumkeresésben kudarcot vallott, tíz éve a kormányrúdnál álló szövetségi kapitány, Angyal Zoltán. Csak 200 méter egyéniben indult el a szegedi Világ Kupa versenyen Janics Natasa, ezt azután meg is nyerte.. Amúgy a nôi szakág - de ez nem döntô kérdés e pillanatban - a várakozás alatt szerepelt. Mindez még zajlik tovább, azután az érdekek, az érzelmek, a hangulatok szövevényében, majd kialakul valami, de már semmi sem lesz olyan, mint tegnap volt, ha a remélt minimumot el is éri az olimpián a sportág, ez hirtelen kétségessé vált. Mentôöveket keresve A legfontosabb tanulság ugyanis, hogy nincs vezetve a magyar sport. A barcelonai olimpián (1992.) még a rendszerváltozás elôtti munka hatása érvényesült. (11 aranyérem). Atlantában (1996) beszélgettünk elôször arról - kicsit mosolyogva magunkon, akik korábban a túlzott központosítást bíráltuk -, hogy az élsport félkatonai szervezet lévén, a demokratikus társadalomban is határozott vezetést igényel. Ahogy múlt az idô, úgy szûkült az a versenyzôréteg, amely az olimpiákon és általában a nemzetközi sportélet élvonalában tartotta a magyar sportot. Közben féligazságokkal elôrukkoló szociológusok és közgazdászok - üzleti sportról, látványsportról, svéd modellrôl, két-három arany járna legfeljebb nekünk - elbizonytalanították a sportot, mint a múlt rendszer gyermekét, amúgy is gyanakodva szemlélô politikusokat. Csoda, hogy mégis helytálltunk az olimpiákon, Sydneyben és Athénban is nyolc-nyolc arannyal. Mentôöveket keresve így honosodott meg a mûhely fogalma, ami nem teljesen homogén fogalom, leginkább az egyegy edzô egyéniség körül kialakult csoportot értik rajta. Az edzôk érdeme nem vitatható el, de a modern média is ludas abban, hogy általában túldimenzionált. Talán a vívásban a leginkább döntô az edzô, a mester szerepe. Nos, a magyar párbajtôrvívás hatvanas-hetvenes évekbeli szenzációs sikereinek kulcsa, Vass Imre, az Atya mondta: a nagy versenyzôk csinálják a nagy edzôket!. Ez is persze csak egy megközelítése az igazságnak. Eddig talán Széchy Tamás mítosza volt e téren a legjelentôsebb. Nem von le érdemeibôl semmit, ha tudjuk is, hogy két évtized és egy Darnyi Tamás kellett ahhoz, hogy úszópápa legyen. Az 1970-es EB-n debütált, 1980-ban nyert elôször tanítványa - Vladár Sándor - olimpiát, 1988-tól indult be igazán a dolog. A Hargitai-Verrasztó-Sós nemzedéken tanulta meg mindazt, amit a következô generációnál ragyogóan kamatoztatott. De ehhez az is kellett, hogy megkapjon minden tehetséget. De megérte a magyar sportnak. A szövetségi fôtitkárok, más vezetôk tudnák elmondani, hogy milyen háttérmunka, hány ember együttmûködése kellett az edzôzseni menedzseléséhez. A kajak-kenu sport sikereiben döntô, hogy minden szakág - férfi-, nôi kajak, kenu - részesedett az eredményekben. Sydneyben (2000.), ahol ezüstlányaink voltak a férfiak hozták az aranyakat, Athénban (2004.) a nôi szakág húzta a szekeret. Tíz éve, amikor Angyal Zoltán lett a kapitány, köztudott volt, hogy Kati néni sokáig berzenkedett ez ellen. Ehhez képest le a kalappal minden szereplô elôtt, a nyilvánosság számára az Angyal-korszak a béke szigete képet mutatta és persze jöttek az eredmények is. Ehhez képest elenyészô, hogy jeles edzôk is olykor külföldre mentek, vagy nem vállaltak többé itthon munkát. Most azonban igazi konfliktus keletkezett. És nem csak a hozzáértôk, de az utca embere is megkérdezi: hogy is van ez? Vegyük a legalapvetôbb megközelítést. Ki finanszírozza ezt a dolgot? Úgy látszik a nôi kajaksport most - nyilván szándéka ellenére - a privatizáció híveit erôsíti, azt bizonyítva, hogy az állam rossz tulajdonos. Ha Kati néni egy privát klub alkalmazottja lenne, akkor a tulajdonos - helyesen vagy helytelenül - azonnal megmondta volna Janics Natasa távozásakor, hogy mi a teendô. Tovább megyek: Janics Natasa sem mehetett volna el anélkül, hogy nem beszél a fônökkel. Ahhoz képest, hogy mibe kerül a sportág az államnak, a társadalomnak - nem vészes amúgy - meglehetôsen amatôr viselkedés minden oldalon. A legszomorúbb üzenet A sztár távozik, anélkül, hogy lépése ki lenne kövezve - arra bölcsen ügyel, hogy ne keveredjen nyilatkozatháborúba -, az edzônô egy személyben dönt életrôl és halálról. Feltehetôleg a Nemzeti Sport szavazóinak kétharmada azért nem az ô álláspontját támogatta, mert minden törvény és kompromisszum fölé helyezte magát, azonnal zsarolva is távozásával a sportágat. Mentségére legyen mondva, hogy nem csak vállalja magát, hanem a felelôsséget is, kudarcok esetén is. De mindenkinek kell kontroll, kell fônök és ez az, ami ma a magyar sportban hiányzik. Nem Angyal Zoltán vált súlytalanná azáltal, hogy nem sikerült legalább a 200 méteres versenyre együtt tartani a Kovács-Janics párost, hanem a sportvezetés hiánya derült ki. Pedig a kajaksport vezetése talán a legszínvonalasabb az

31 2007/2 MAGYAR EDZŐ 31 egyéni sportágak között. Most már ôk is kényszerpályára kerültek, könnyebb egy rossz helyzetet megelôzni, - ehhez kellettek volna a szabályok -, mint helyrehozni. Kicsit mulatságos volt, hogy a versenyzôt - fegyelmet, fegyelmit is emlegetve, - halkan vagy hangosabban elmarasztalták. Ez is emlékeztet az amatôrsportra. Van-e szerzôdése a versenyzônek? Mi van benne? Hiszen nincs sportolási kényszer, ki lehet szállni, magas szintrôl is. Persze edzôi kényszer sincs. Az edzô is kiszállhat. Versenyzô, edzô egyaránt a sportból él. Ennek a szabályai szerint kell dolgozni és lehet kiszállni. Érdekes módon mindenrôl szó sem esett a sok interjúban. Mintha nem lennének szabályok. Bizony, ez a történet legszomorúbb üzenete. Nem korrekt szabályok, hanem kiharcolt pozíciók, nem függelmi, hanem hatalmi viszonyok döntenek egyfajta eredménybûvöletben. Márpedig ha egy vezetés elkezd reszketni az eredményért és feladja az elveit, annak vége van. Ha van szövetségi kapitány, akkor bizony ô kell képviselje a nemzeti érdeket. Abban az értelemben is, hogy senki nem kerülhet monopolhelyzetbe, mert az a fejlôdés halála. Kati néni ártatlan. Amikor minden tehetség belátta, hogy csak úgy terem fû a számára, ha csatlakozik hozzá, akkor borítékolható volt, hogy elôbbutóbb botrány lesz. A Fehér tenyér címû filmben is az elsô számú tehetség megy el az edzôtôl. Érdekes, hogy ennek a szenzációs filmnek a megvitatására alig került sor a sportéletben. Az értékek tisztelete Lehet, hogy elment a pekingi nôi kajakhajó, de lehet, hogy most jött vissza. Mindenesetre elôször a sportág vezetésén a világ szeme. Meg kell persze oldani a konkrét helyzetet is, de ha okosak, akkor élnek azzal a tempóval, amit ez a konfliktus kínál. Ez a sportág arról is híres, hogy itt korrekt volt a válogatás, egészséges a rivalizáció. Mindenki érezhette, hogy rajta, az ô munkáján, eredményein múlik a sorsa. Nem múlhat azon, hogy melyik mûhelyhez tartozik. Az emberi értékek fontosabbak az eredmény illúziójánál. Illetve hosszú távon csak az értékek tisztelete hoz eredményt. A kívülálló közvélemény számára Kovács Katalin az elsô számú sportember. Amit véghez vitt Athén elôtt, Athénban és azóta, arra csak a legnagyobbak képesek. Most megint ôrá kerül az edzô és kivételezett versenyzôje konfliktusában a legnagyobb teher. Nem igazán korrekt ez így. A szövetség helyzete persze nem könnyû. Sokféle érdeket kell figyelembe venni és el kell fogadtatni, hogy a nemzeti érdek az elsôdleges. Kiderült az is, hogy az olimpiai bizottság - minden segítô szándéka ellenére - a kialakult gyakorlatban, semmilyen valóságos hatáskörrel nem bír. Dolgozik a MOB tisztességesen, beszámolnak a sportágak rendszeresen. A MOB vezetése igyekszik segíteni konkrét igények, hiányzó feltételek esetében. De óvakodik beleszólni a sportágak életébe. Márpedig a doppinggal kapcsolatos zéró-tolerancia hangoztatása mellett, szükség lenne pozitív üzenetre is. Mi várható el azoktól, legyenek versenyzôk vagy edzôk, játékvezetôk vagy sportvezetôk, akik egy olimpián képviselik hazánkat. Sokak kudarca, ha egy többszörös olimpiai bajnok az edzôjével kirobbant konfliktus miatt olimpiai számban nem indul el az olimpiai elôtti év elsô nagyszabású - itthon rendezett - nemzetközi viadalán. Csak az állam ilyen gazdag, hogy ezt megengedi magának, illetve csak az állammal lehet ezt büntetlenül (?) megcsinálni. Nem szeretem az adófizetôk pénzének az emlegetését, de sajnos tipikusan errôl van szó. Persze a támogatók pénzérôl is. A sportágba fektetett milliókról, ami - minden tiszteletünk a hölgyeké - nem lehet a nôi szeszély áldozata. Nem is szólva a férfiak tehetetlenségérôl. Nem nézhetjük tétlenül Felvethetô persze az állami sportirányítás kérdése is. Nyilván a sport szakállamtitkára is ott lesz Pekingben, segítendô a magyar csapat szereplését, eredményességét. Egyet lehet érteni azzal, hogy a sport legfôbb állami irányító szerve a polgári demokratikus társadalomban nem akarja uralni a sportéletet, hanem az állami felelôsséget juttatja érvényre ott, ahol ez szükséges. Így a Sporttörvény karbantartásában, a sportstratégia kidolgozásában, a sportot támogató állami források elosztásában és a felhasználás ellenôrzésében, a doppingellenes tevékenységben. Az is érthetô, hogy a múlt túlzott centralizációja után ennek a látszatát is kerülik. Mégis, fôként a konfliktushelyzetekben - éppen a finanszírozásból adódó felelôsség miatt is - indokolt lehet a közbelépés. Nem feltétlenül hatalmi szóval, hanem egyfajta jószolgálati szerepben. Ennek súlya van. A pekingi aranyérmeket senki nem tudja garantálni, de ez nem jelentheti azt, hogy amatôr gyakorlat jegyében tétlenül nézzük a garantált rombolást. Gyönyörû, felejthetetlen diadal a Kovács-Janics kettôs athéni olimpiai gyôzelme után

32 32 MAGYAR EDZŐ 2007/2 SIKERT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÔK: Edzôi munka a torna, a fitnesz és a sportaerobik sportágakban Antal Zsanett, Huszár Anikó Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest Tanulmányaink, pályafutásunk és egyéb tapasztalataink során kialakul bennünk egy többé-kevésbé tiszta kép a sikerrôl, illetve az ahhoz vezetô út nehézségeirôl, problémáiról. Cikkünkben a siker elérése felé vezetô út jellemzôit szeretnénk bemutatni, s benne szerepet kapnak a témát érintô tényezôk és tapasztalatok, továbbá az edzôi tevékenység komplex körének, valamint a szakirodalom rövid áttekintése is. Ezzel párhuzamban a reflektivitás és önszabályozás módszerét szeretnénk bemutatni, mely hatékony megoldást is adhat a sikerhez vezetô úton. Az önfejlesztés által számos olyan, magunknak feltett kérdésre kaphatunk választ, melyek minden edzôben folyamatosan megfogalmazódnak. A tanulmány szerzôi eddigi sportolói, edzôi illetve tanári pályafutásuk során számos helyzetben sikeresen alkalmazták a reflektivitás módszerét, így a tanulmány készítésekor saját tapasztalataikra építhettek. A témaválasztás indoklása A sportbeli sikerek, nemcsak a sportoló adottságainak és erôfeszítéseinek optimális és együttes megvalósulását, hanem számos egyéb külsô kritérium együttes megjelenítését teszik szükségessé. Ha mind a sportoló, mind az edzô rendelkezik a folyamatos tökéletesedésre való igénnyel és a környezeti tényezôk is adottak az edzésmunkához, az eredmény nem fog távoli és megvalósíthatatlan célnak tûnni. A sportsiker egyik fô alkotóeleme a teljesítmény, mely valamely sporttevékenységnek mérhetô vagy meghatározott módon értékelhetô eredménye (Nádori, 2005). A sikerre való törekvés az ember életében döntô jelentôségû, nincs ez másképp a sportban sem. A siker úgy tekinthetô, mint egy hatékony pedagógiai eszköz a további teljesítményre való ösztönzésre, a közösségben elfoglalt helyzet stabilizálására, a személyiségegyensúly megteremtésére és a sport iránti igények megerôsítésére (Bíróné, 2004). Ahhoz, hogy tisztában legyünk a sikeresség fogalmával, meg kell vizsgálnunk a sportteljesítmény összetevôit, valamint a tehetség kiválasztásával és gondozásával szemben támasztott sportági követelményeket (Baumgartner, Bognár, Horváth, 2003). A sporttevékenység során az edzô folyamatosan és dinamikusan befolyásolja a sportoló tevékenységét, így teljesítményét is. Ugyanakkor egyértelmû, hogy ez csak egy jól mûködô, harmonikus edzô-sportoló kapcsolatban mûködhet optimálisan. A sportbeli siker eléréséért sportágválasztás, kiválasztás és a tehetséggondozás folyamatát egyforma súllyal kell kezelni. További befolyásoló tényezôk közé tartozik az edzés, a pszichológiai faktorok összessége, a család, a szocio-kultúrális elemek, valamint az edzés helyszíne, a vezetés- irányítás jellege és formája, az eszközök és természetesen a szakembergárda (Baker és Horton, 2004). Szükséges még megemlíteni a teljesítménymotivációt, mint a versenysportban alkalmazott fogalom, együtt értelmezendô a versengéssel, a teljesítményre való törekvéssel. Tudvalevô hogy, a teljesítménynövelés központi szerepet játszik a teljesítménymotivációban (Bejek, 1995). A sportbeli teljesítményszükséglet három meghatározó fogalma az egyén küzdôképességének színvonala, viselkedési jellemzôi, valamint a feladat nehézségében mutatkoznak meg (Nagykáldi, 1998). Úgy véljük, a sportbeli sikerességet elsôdleges és másodlagos tényezôk felvázolásával célszerû bemutatni. Mivel az edzôi tevékenység során kiemelten lényeges a fiatalok sportbeli és személyiségbeli fejlesztése, az edzônek szakmailag és pedagógiailag is felkészültnek kell lennie a sokoldalú feladatra (Gombocz, 1996). Az edzôi munka presztízsének és elismertségének javításában jelentôs szerepet kell kapnia a következetességnek, a munka szeretetének, a kritikus gondolkodásnak, de legfôképp a szeretetnek (Ormai, 2005). Harsányi (2005) szerint négy alapvetô tényezôtôl függ az edzôi munka sikere. Ezek a következôk: gyakorlati tapasztalat, formális képzés, szükséges személyiségbeli tulajdonságok és törôdés, mint érzelmi tényezô. Ezek konkrét arányáról, valamint fejlesztési prioritásukról azonban nincs kellô információnk. A sportbeli sikerek megvalósításában és elérésében az edzônek kitüntetett szerep jut, ezért fontosnak tartottuk az edzôi tulajdonságok összegzését. Az edzônek szakmailag, pedagógiailag és érzelmi szempontból is felkészültnek kell lennie a sokoldalú pedagógiai feladatra. A teljesség igénye nélkül néhány olyan tulajdonságot és tulajdonságcsoportot érdemes elemezni, amelyek segítségével egy jó edzô, megfelelô önvizsgálatot képes végezni és ezáltal sikeresebbé és szakmailag igényesebbé teheti munkáját. Az edzôi önvizsgálathoz olyan módszerek ismertek, melyek segítséget adhatnak a hatékony edzôvé válás útján, így a sportsiker elérésében is lényeges tényezôknek számítanak. A metakognitivitás egy olyan módszer, mely által eljuthatunk a saját gondolkodásunk, érzéseink kulcsához, illetve segítségével megérthetjük, mit miért gondolunk és érzünk. Ez, mint egy folyamatos beszélgetés/párbeszéd (interakció) saját gondolatainkkal, saját értelmezéseinkkel, mások kimondott vagy írott szöveggé formált gondolataival és értelmezéseivel kapcsolatos. Egyúttal összekapcsolódást jelent a már meglévô és az új ismeretek között. A metakognitív szabályozótevékenység, mint kognitív feldolgozó tevékenység, arra szolgál, hogy az edzôk elhatározzák magukat a tanulásra, s a nyert ismereteket felhasználják saját érzelmi tapasztalataik és pedagógiai problémáik felülvizsgálatára. A metakogníció továbbá abban is segít, hogy az edzôk ellenôrzésük alá tudják vonni saját fejlôdési folyamatukat és azt eredményesen befolyásolva elôrelépjenek, tudásuk gyarapodjon. Az önszabályozó tanulás így az értelmi, érzelmi és szociális folyamattal

33 2007/2 MAGYAR EDZŐ 33 összefüggésbe hozott dinamikus rendszert képez. Ezt az önellenôrzô folyamatot sajátíthatják el az edzôk a reflektivitás segítségével. A módszer fázisai a következôk: a probléma felismerése, a probléma összevetése hasonló esetekkel, az adott helyzet sajátosságainak kiemelése, a fentiek alapján a probléma újrafogalmazása, azonosítása, kísérletezés a megoldásokkal, a kívánt és nem kívánt következmények átgondolása (Szivák, 2003). Módszerek Mindezek alapján célunk a sikert, mint fogalmat a versenyzô és edzô szemszögébôl külön-külön és együtt kezelve bemutatni, valamint a szükségesnek vélt edzôi tulajdonságokat felsorakoztatni és ez által megkönnyíteni a reflektív gondolkodás megértését és módszerének elsajátítását A mintánkat olyan torna, fitnesz és sportaerobik szakedzôk képezik (N=15), akiknek a sportolói kiváló nemzetközi eredményeket értek el. Az adatgyûjtés helyszínének Budapestet választottuk. A kutatás elején egyéni interjúkat készítettünk annak érdekében, hogy megismerjük az edzôk fôbb nézeteit és tapasztalatait a sikerrel kapcsolatban (N=6). Az egyenként félórás interjúk eredményeit felhasználva nyílt végû kérdéseket tartalmazó kérdôívet állítottunk össze, melyben kitértünk a sportsikerhez szükséges tényezôkre, az edzô és tanítvány személyes és szakmai kapcsolatára és a sikerrôl, valamint saját edzôi munkáról kialakított személyes véleményekre is. A kérdôívre mind a 15 szakedzô válaszolt. Kvalitatív adatainkat egyenként elemeztük, a válaszokat csoportosítottuk és kódoltuk, majd ennek alapján összegeztük. Az interjúk esetében a beszélgetéseket rögzítettük, majd elemeztük és összevetettük a szakirodalommal és a saját tapasztalatinkkal. Az adatfeldolgozás végezetével az interjúkból, a kérdôívekbôl, a szakirodalmi elemzésbôl származó adatokat összevetettük és hozzákapcsoltuk eddigi saját tapasztalatainkat is. A sportolóval és kapcsolatrendszerével szembeni követelmények A sportoló számára a siker, mint fogalom, olyan meghatározó tényezô, ami nélkül elképzelhetetlen a mozgás, az edzések látogatása és az edzésmunka. Egy olyanfajta visszajelzést jelent, ami mozgatórugóvá válik a következô aka- SZAKIRODALOM: Lemhényiné Tass Olga: A tudatos mozgás mûvészete Igaz, a jó bornak is kell a cégér, ám a kiváló új szakkönyv szerzôjét ezúttal valóban szükségtelen túl részletesen bemutatni. A név - Tass Olga említése eleve szavatolja a szakmai elismerést, hitelt, s egyben a népszerûséget, az érdeklôdést is. Négy olimpiai játékokon képviselte tornában a színeinket (London, Helsinki, Melbourne és Róma). Olimpiai bajnok, s mellette három ezüst és három bronzérem is található gazdag gyûjteményében. A TF-en tanári, majd szakedzôi diplomát szerzett, mesteredzô, aki nem csak itthon végzett sokoldalú tanári és edzôi tevékenységet, s kapott munkájáért számos alkalommal magas kitüntetést, hanem külföldön is öregbítette a magyar szakemberek jó hírét, s szerzett elismerést Franciaországban, majd a tengerentúlon, Kanadában úgyszintén. A ma is változatlanul aktív, s ráadásul remek íráskészséggel, stílusérzékkel megáldott szakembernek a tudatos mozgás mûvészetérôl szóló munkája a gimnasztika, a mûvészi torna és a mozgásmûvészet testi, lelki és szellemi egységét hirdeti, illetve mutatja be. Könyvének célja, hogy továbbítsa a mûvészi torna mozgásanyagának, módszerének régi, ám maradandó, valamint új értékeit is, figyelembe véve az anatómiának és az edzéselméletnek a témára vonatkozó információit, továbbá, hogy felkeltse az érdeklôdést mindazokban, akik a tudatos és nem ösztönös, a szép és természetes mozgások megtanulásával, gyakorlásával szeretnének eljutni izomerejük, állóképességük, hajlékonyságuk fejlesztéséhez, testük, szellemi képességük karbantartásához és alakjuk formálásához, megtartásához. Értékzavarral küszködô társadalmunkban mind több és több fizikai és lelki terhet viselô ember keresi a kivezetô utat testi-lelki egészségnek megôrzéséhez. Életfontosságú kérdés: mit kell tennünk, hogy megôrizzük egészségünket, lelki békénket a külsô és belsô káros hatásoktól? A válasz egyszerûen a rendszeres sportolásban, a rendszeres testmozgásban található. Úgy érzem - írja a szerzô - már régóta aktuális egy olyan könyv, amely komplex és szakszerû elemzés alapján állást foglal a mûvészi torna jótékony hatása mellett, bizonyítva, hogy értéke módszerében és mozgásanyagában rejlik és nem csak a 20 évesek, hanem a gyermekek, középkorúak és idôsek, tehát minden generáció számára elérhetô. Tass Olga könyve valóban bizonyítja, hogy a mûvészi torna mozgásanyaga és módszere a gyermek, lány és felnôtt hölgyek számára egyaránt a testképzés és mozgáskultúra fejlesztésének ideális eszköze. g. r.

34 34 MAGYAR EDZŐ 2007/2 dály, jelen esetben verseny, edzés vagy egy új mozdulat elsajátításához. A siker elérését olyan tényezôk befolyásolják, melyek egyrészt a sportolótól függetlenek (sportági követelményprofil, sportbeli alkalmasság, edzô felkészültsége, környezeti tényezôk) másrészt pedig, amelyek a sportolótól függôek (elhivatottság, szorgalom, tisztelet az edzô és a sportmunka felé). A sportbeli alkalmasság függ az egyéni sajátosságoktól, az adottságoktól és a sportági követelményektôl. Az alkalmasság (alkati feltételek, megelôzô tanulás, beállítódások, indítékok, tapasztalatok) felhasználása és érvényesítése jelentôsen befolyásolhatja a sportteljesítményt. A sportági követelményprofil (sportteljesítmény szerkezete, teljesítmény elemei, mint a készségek és képességek kölcsönhatásai, valamint a különbözô életkorban és felkészültségi szinten lévô sportolók megfelelô célkitûzései) és a sportoló adottságainak egyezése elengedhetetlen fontosságú. A sporteredményben megmutatkozó teljesítmény mintegy visszaigazolásként hat az edzôre és a sportolóra egyaránt. Ezáltal értékelik saját és természetesen a másik munkáját, sikerét is. Az eredményre való felkészülést a teljesítménymotiváció is hajtja, hiszen ez a sportbeli sikeresség egyik meghatározó eleme. Az edzôtôl származó dicséret is sikerélményt jelent a sportoló számára. Egyértelmû, hogy nemcsak az érmek és a sportversenyen elért eredmények számíthatnak sikernek, az edzôteremben is találkozhatunk sikerélménnyel. A sportoló számára újdonságnak ható új mozdulat sikeres elsajátítása és az edzô elismerése is jelenthet sikerélményt. A megkérdezett edzôk felvázolták a genetikai és szerzett tulajdonságok fontosságát, a környezeti feltételek befolyásoló hatását, azonban érdekes módon a saját mindennapos munkájukat a kevésbé lényeges tényezôk közé sorolták. Az interjúk és a kérdôívre adott válaszok alapján egyértelmû, hogy a torna, fitnesz, és sportaerobik sportágakban az edzôi munka (tervezés, szaktudás, edzésvezetés) mintegy másodlagos szerepet kapott a tehetséghez, létesítményhez, és eszközfeltételekhez, illetve a sportolók belsô feltételeihez képest. Viszont általánosan jellemzô, hogy optimális koordinációs és kondícionális képességekkel szükséges rendelkeznie egy élsportolónak a már említett munka eredményessé és sikeressé válásához. Konkrétan az adott sportághoz kapcsolódó és megfelelô mozgáskézség, erô, állóképesség, gyorsaság, hajlékonyság, izomlazaság mellett jó döntéshozó képesség, helyzetváltoztatási képesség nélkül a versenyzô nem lesz képes kiugró eredményt elérni. A sportoló szocio-ökonómiai és szociokulturális feltételeivel is tisztában kell lenniük az edzôknek, hogy a sportágválasztás és tehetséggondozás valóban eredményes legyen. A család, barátok, iskola, munkahely, edzô, sportvezetô, társak, ellenfelek mind-mind befolyásoló tényezôként hatnak, melyeket igen nehéz kívülrôl befolyásolni. Az edzôk egyöntetû véleménye, hogy a torna és rokon sportágai állami támogatottsága és médiában való szereplése egyértelmûen gyenge. Ezért számtalanszor elôfordul, hogy egy-egy versenyre való kiutazáshoz és részvételhez szükséges anyagi feltételeket a szülôknek kell biztosítaniuk gyermekük számára. Sok tehetség veszett már el a sportágak nem megfelelô anyagi és erkölcsi támogatottsága miatt. A szülôkkel, családdal tartott folyamatos és bizalomteljes kapcsolat is befolyásolja az edzôi munka sikerét. Nélkülözhetetlen, hogy folyamatosan tájékoztassuk a szülôket gyermekük fejlôdésérôl, edzésen végzett munkájáról, estleges hiányosságairól. Ugyanígy, az edzôknek tudniuk kell a gyermekek problémáiról, gondjairól s az ilyen jellegû információkat a szülôktôl kaphatják meg. Az is lényeges, hogy a szülôk részt vegyenek gyermekük sportéletében, versenyekre járjanak, érdeklôdôek legyenek. A tanítványok közötti kapcsolat lehet pozitív, de sajnálatosan sok a negatív befolyásoló tényezô. Fontos, hogy tanítványaink között olyan kapcsolat alakuljon ki, amely pozitív irányba terelheti a tanítványok és edzôik együttes munkáját. Ebben benne foglaltatik, hogy segítôkészek és elfogadóak legyenek társaikkal szemben. A tanítványok, sportolók személyisége befolyásolja a sikerességet, az edzôvel és csapattársakkal szembeni kapcsolatrendszert és ez által az egész folyamatot. Úgy tûnik általánosan elvárt jellemzô a szerep utáni vágy, emocionális stabilitás, szilárd jellem, önellenôrzô képesség és az önbizalom. A sporttevékenységet befolyásoló személyiség jellemvonások helyezéseket és pályafutásokat is eldönthetnek. Az edzôk szerint idetartozik az aktivitás, vállalkozó kedv, magatartási és hangulati stabilitás, önuralom, hajlam az irányításra és vezetésre, pozitív emocionális állapot, illetve bizonyos nyugtalanság (tenni akarás). Az edzôk véleménye szerint az edzéseken való aktív részvétel és a mozgás iránti szeretet már fél sikernek számíthat a sportoló jövôbeni eredményessége szempontjából. Ugyanakkor az edzôvel és társaival szembeni tiszteletnek és bizalomnak is számottevô szerepe van a sikerben. Ezen kívül az akaraterô, magabiztosság és kitartás jelent meg, mint belsô tényezô, mert a céltudatos és magabiztos versenyzô jobban helyt tud állni az edzések és a versenyek során. Emocionálisan stabil személyiségû gyermek általában eredményesebb versenyzôvé válik. Meghatározó feltételnek számítanak a létesítmény- és tárgyi feltételek. Idetartozik a ruházat, a sportlétesítmény, tornaterem és annak felszereltsége, klimatizálhatósága, valamint az éghajlat és földrajzi tényezôk köre. Egyértelmû véleményként hangzott el az interjúk során, hogy az edzés hatékonyságát merôben befolyásolja az adott környezet minôsége. A szerek és segédeszközök megléte, minôsége és állapota is segítheti, illetve gátolhatja a folyamatos minôségi munkát és így a sportteljesítményt. Az edzôi siker megítélése és a jó edzôvel szemben támasztott követelmények A leginkább befolyásoló elem az edzôi szerep, amely magába foglalja, a szakmai felkészültséget, személyiségbeli vonásokat, emberismeretet, edzésmódszereket és konkrét célok meghatározását is. Jellemzô volt a kutatásban résztvevôk között, hogy nemcsak a versenyzôket kell szakmailag megfelelô irányítással kezelni, hanem magukat az edzôket is. A szakmailag felkészült edzô nemcsak a képzésen tanult ismereteire támaszkodik, hanem gyakorlati tapasztalatira is. Nyitottság és érdeklôdés szintén olyan kritériumok, amelyek nélkül az edzô nem válhat sikeressé. A személyiségbeli pozitív tulajdonságok központi helyet foglalnak el a jó edzô kritériumai között, hiszen hiába képzett az ember, ha emberi kapcsolataiban, emocionálisan és értékei terén nem áll megfelelô szinten. A korábban említett magabiztosság mellett kiemelendô a szeretet, a megértés, empátia és a munka iránti alázat. A sportpályafutás kezdetén lévô kiválasztódás és kiválasztás tekintetében is nagy szerepe van az edzônek. A mozgástanulási készség mielôbbi kialakulása és minél alaposabb, tökéletesebb kivitelezése is segíthet az edzôknek a tehetséggondozás folyamatában. Több edzô említette, hogy örömet, sikert jelent számukra, amikor edzésrôl-edzésre látják a tanítvány fejlôdését. A csoporton belüli munka milyenségének fejlôdése szintén büszkeséggel tölti el ôket. Ennek kialakítása is jellemzô a jó edzôkre. A megkérdezett edzôk mind használják a reflexió módszerét. Önmagukkal szemben támasztott igényként említik a

35 2007/2 MAGYAR EDZŐ 35 fejlôdést, az edzô kollégákkal való szakmai egyeztetést. Számos esetben jelentkezetek olyan problémák, melyeket késôbb átgondolva és edzô kollégákkal megvitatva másként oldottak meg hasonló szituációkban. Sikeres visszajelzéseként említették a munka elismerését és további motivációként a már elért sikert, eredményt. Azoknál az edzôknél, akik amatôr versenyzôkkel foglalkoznak és nem elsôsorban nemzetközi versenyekre készítenek fel versenyzôket, kétséget kizáróan más szintû elvárások tapasztalhatók önmagukkal és a versenyzôikkel kapcsolatosan is. Ôk nem a versenyen elért eredményt emelték ki leginkább, hanem egy olyan tanítvány nevelését, akit egészségesen és lelkiismeretesen fel tudnak készíteni az életre és az alacsonyabb rangú versenyekre. Az edzôk egyértelmûen a kitartást és becsvágyat említették sikerük fô összetevôjének, másodsorban pedig a környezeti körülményeket. Az edzôi munkában fellelhetô stresszforrások úgyszintén befolyásoló tényezôként lépnek fel az eredményesség szempontjából. Összegzés A sporteredmény mindenekelôtt a személyiség sikere. Az adott sportágban sikerhez vezetô út nagymértékben függ, hogy mennyire fejlettek a sportoló személyiségének azon tulajdonságai, melyek sikerhez vezethetnek. Az általánosan sokoldalú és a speciális képzés, valamint a versenyzôvel született adottságok és a további tényezôkkel együttesen határozhatják meg a teljesítményt, így a versenyzô egyéni-tipológiai sajátosságai, a versenyzô személyiségének, pszichikai önszabályozásának megnyilvánulásai egyaránt fontosak. Az edzôk szempontjából a sikerek hátterében a folyamatos önképzés, nyitottság, az elméleti felkészültség és a bizonyítás vágya húzódik meg, valamint a magukkal szembeni rendkívüli kritika (Bodnár, 2003; Gombocz, 2004). Az önmagunkkal szemben támasztott elvárások hiánya és a reflektív gondolkodás nélkül nem lenne igényünk a folyamatos fejlôdésre és ezáltal a siker is hiába váratna magára. Általános probléma, hogy a serdülôkorban bekövetkezô szédületes fejlôdési lehetôségtôl az edzôk túlhevülhetnek, így ez a folyamat automatikusan elvezethet az egyoldalú eredményhajszoláshoz, majd a fiatal tehetség kiégéséhez. Sok edzô esik abba a hibába, hogy már gyermekként kiégetik a tehetségeket, a szorgalmas tanítványokat, illetve a nem jól megválasztott célok letöréseket okozhatnak a versenyzônek és az edzônek egyaránt (Révész, Bognár, Géczi és Benczeinleitner, 2005). Ez többnyire a kellô tapasztalatokkal nem rendelkezô edzôknél fordulhat elô, elsôsorban a túlzott bizonyításvágy miatt. Az edzôi munkához szükséges személyi tulajdonságok: a következetesség, munkában való hit, rendszeresség, sportágszeretet, szorgalom, tudásvágy. Az edzô személyisége, mint eszköz, jelentôs a folyamatban, mely kellô önismeret, önalakítás, emberismeret után élhetô, élvezhetô világot teremt a pedagógiai folyamatban (Túri, 1996). Ez a pedagógiai folyamat pedig meghatározza az edzô- tanítvány kapcsolat minôségét. Összességében elmondható, hogy az edzôk használják a reflexiót és ez a mindennapos munkájukban és sikerességükben is tükrözôdik. A szakirodalom alapján az edzôk válaszaiban hiányoltuk az empátia és alázat fontosságának kiemelését, valamint nagyobb hangsúlyt fektettünk volna az edzô-szülô kapcsolatra. Egyértelmû a reflektív pedagógia azon nézete, miszerint a gyakorlatban hasznosítható tudás elsôsorban a gyakorlati szakember tevékenységébôl, folyamatos elemzésbôl és reflektálásból származik (Falus, 2001), azért az elméletek hasznosságát és a formális képzés szerepét mindenképpen ki kell emelni. Tanulmányunkban megpróbáltunk olyan információkat szolgáltatni az edzôknek, amellyel bemutatják a torna, fitnesz, és sportaerobik sportágakban a siker elemeit és azon belül az edzô szerepét mint, roppant összetett fogalmat. A mindennapos munkához nyújt mentôövet a már említett tudatos és rendszeres reflexió és önelemzés. Az önfejlesztésre való igény mind saját tudásunk, mind tanítványaink sikerét megalapozza. A folyamatos továbbképzések is segíthetnek az edzôk számára a továbblépésben és új technikák alkalmazásában. Hiszen ne feledjük, az edzô egész emberi mivoltában állandó példaképül szolgál a sportolónak. (Gombocz, 1995) Szakirodalom Baker, J., Horton, S. (2004): A review of primary and secondary influences on sport expertise. High Ability Studies, 15, Baumgartner Eszter, Bognár József, Horváth Norbert (2003): A siker, kiválasztás és tehetség kérdéseinek vizsgálata a dobóatlétikában. Magyar Sporttudományi Szemle, Bejek Klára (1995): A versenyzés pedagógiai hatásköre. Kalokagathia Biróné Nagy Edit (2004): Siker-kudarc elviselésére nevelés; a sikerélmény transzverzálása. In Biróné N. E. (szerk.). Sportpedagógia Dialóg-Campus, Budapest-Pécs ( ). Blumenstejn V., Hudahov Ny. (1980): A sportoló személyiségjegyei és a sikeres sporttevékenység, Az edzés és versenyzés pszichológiája. Sport Kiadó, Budapest Bodnár Ilona (2003): Sikeres magyar edzônôk pályaválasztásának és pályán maradásának vizsgálata. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus Tanulmánykötete I Falus Iván (2001): Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében. In Báthori Zoltán és Falus Iván (szerk.). Tanulmányok a neveléstudomány körébôl ( ). Gombocz János (1995): Edzô- sportoló kapcsolat néhány pedagógia kérdése. Mesteredzô, 5, Gombocz János (1996): Nevelôi pályák párhuzamai. Kalokagathia, Gombocz János (2004): A testnevelô tanár és az edzô pedagógiai szerepe. In Bíróné Nagy Edit (szerk.): Sportpedagógia. Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs Graham, G. (1992): Teaching Children Physical Education. Becoming a Master Teacher, Virginia Tech, Blacksburg, Virginia. Harsányi László (2005): Az edzôi munka összetevôi. Magyar Edzô, 1, Kiss Júlia, Bognár József, Fügedi Balázs, Honfi László (2006): Sportágelhagyás a tornában: a serdülôkor problematikája. Magyar Edzô, megjelenés alatt. Magyar Edzôk Társaságának Elnöksége, Duatlan-Triatlon, 1998 február/március 4-5 Nádori László (2005): Edzés, versenyzés címszavakban, Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs Nagykáldi Csaba (1998): A teljesítmény motiváció. A sport és a testnevelés pszichológiai alapjai. Computer Arts Kiadó, Budapest. Ormai László (2005): Az edzô felelôssége. Magyar Edzô, 1, 4-5. Révész László, Bognár József, Géczi Gábor, Benczeinleitner Ottó (2005): Tehetség meghatározása, sportágválasztás és kiválasztás három sportágban. Magyar Sporttudományi Szemle, Szivák Judit (2003). A kezdô pedagógus. In Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó ( ). Túri Zoltán (1996): A pályaszocializáció helye a tanárképzésben. In Bagdy Emôke (szerk.). A pedagógus hivatás KLTE Pszichológiai Intézet, Debrecen,

36 36 MAGYAR EDZŐ 2007/2 Viofor JPS magnetostimuláció és a terhelést követô restitúció Dobos József, Györe István 1, Szûcs Adrienn 2 Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti osztály, Budapest 1 Országos Sportegészségügyi Intézet, Kutató osztály, Budapest 2 Sugó-Med Kft. Foglalkozás-egészségügyi Központ, Baja A hagyományos restitúciót elôsegítô módszerek lehetôségeit a jelenkori élsport már kihasználta. Alternatív módszerek (pl. akupunktúra, magnetostimuláció, cryotherapia) jelentek meg, azonban az ezen módszerek alkalmasságát bizonyító tudományos igényû felmérések száma behatárolt. A Viofor JPS készülékkel végzett magnetostimuláció restitúcióra gyakorolt hatását mértük fel a 2006 és 2007 évi magyar kajak ergometriás bajnokságon. Mindkétszer három 5-5 fôs csoport vett részt a felmérésben, mindegyikben 2 nô és 3 férfi sportoló szerepelt. Az 1000 m-s táv teljesítésének idejét mértük mint teljesítményt. Az egyik csoportot közvetlenül a terhelés után magnetostimulációs kezelésnek vetettük alá (+). A másik csoportot a készülék placebo programjával kezeltük (pl.), a harmadik csoport nem részesült kezelésben (-). Terhelés elôtt (Tny), közvetlenül terhelés után (Tmax), a restitúció 5. (R5) és 60. R60) percében fülcimpából vett vérbôl határoztuk meg a vér tejsav koncentrációját ban M3P2I3 programmal, 2007-ben M2P2I2 programmal végeztük a magnetostimulációt. Az eredményeket mindkét felmérésben mindhárom csoportban átlagoltuk, a következtetéseket az átlagértékek alapján vontuk le. Az adatok azt mutatták, hogy a magnetostimulációnak kitett csoportokban a tejsav koncentráció gyorsabban csökkent. Az M2P2I2-s program hatása gyorsabban érvényesül, az ennek az expozíciónak kitett csoportban már 5 perccel a terhelés befejezése után alacsonyabb volt a tejsav szint és 1 órával a terhelés befejezése után is csak közel 1,5-szerese a nyugalminak, míg a többi csoportokban több, mint duplája. Méréseink alapján az M2P2I2-s program alkalmasabbnak tûnik a restitúció felgyorsítására az M3P2I3-s programnál. Adataink alapján a Viofor JPS-l végzett magnetostimuláció alkalmas lehet a restitúció felgyorsítására. Szükséges nagyobb létszámú csoportokon tovább folytatni a felmérést, illetve a számos beállítási lehetôség közül kiválasztani az optimálist. Közismert, hogy a mai élsport egyre nagyobb követelményt állít az élsportolók és az ôket felkészítôk elé. Egyre nagyobb az igény két edzés, illetve 2 versenyterhelés között a határterhelés minél gyorsabb kipihenésére. Hagyományos módszerek lehetôségei ennek az igénynek a kielégítésére behatároltak, új módszereket kell igénybe venni. Ugyanakkor alternatív módszerek (pl. akupunktúra, magnetostimuláció, krioterápia) jelentek meg, azonban ezen módszerek alkalmasságát bizonyító tudományos igényû felmérések száma még csekély. Jelen munka célja annak felmérése, hogy a Viofor JPS készülék generálta mágneses tér alkalmas-e erre, illetve a készülék szinte számtalan programlehetôsége közül mely(ek) alkalmasak e cél elérésére, illetve hatékonyságuk hogyan viszonyul egymáshoz. A Viofor JPS készülék alacsony (100 mt alatti) térerejû ún. magnetostimulációs kezelés végzésére alkalmas. Ez a készülék a magnetomechanikus és elektordinamikus hatás mellett az ionos ciklotronos elektron magnetorezonanciás hatás elérésére is alkalmas. A készülék vezérlôjével a térerôsség - 13 fokozat (I), s lehet állandó, lehet fokozódó vagy növekvô-állandó-csökkenô (M) program - szûk spektrumú egyszerû struktúrájú jeltôl az ionos ciklotronos magnetorezonanciáig (P), külön-külön is beállíthatóak. Ezek kombinációi révén több száz beállításra van lehetôség a mágneses tér paramétereinek igen széles skáláján. Emiatt hangsúlyozni szükséges, hogy a különbözô programok és készülékek eredményei összehasonlíthatók, de nem behelyettesíthetôek! Anyag és módszer 2006 és 2007 évi ergometriás kajak bajnokság alkalmával sportoló vett részt a felmérésekben. ôket mindkét alkalommal három 5-5 fôs csoportra osztottuk, mindegyikben 2 nô és 3 férfi sportoló szerepelt. Az 1000 m-s táv teljesítésének idejét mértük mint teljesítményt. Az egyik csoportot (+) közvetlenül a terhelés után Viofor JPS készülékkel végzett magnetostimulációs expozíciónak vetettük alá. Másik csoportot (pl.) a készülék placebo programjával kezeltük, harmadik csoport (-) nem részesült kezelésben. Terhelés elôtt (Tny), közvetlenül terhelés után (Tmax), a restitúció 5. (R5) és 60. (R60) percében fülcimpából vett vérbôl határoztuk meg a vér tejsav koncentrációját. Restitució gyorsaságának mértékéül a tejsav koncentráció százalékos arányának változását, csökkenését vettük (R5/Tmax, R60/Tmax, R60/Tny, R60/R5) ban M3P2I3 programmal, 2007-ben M2P2I2 programmal végeztük a magnetostimulációt, így a készülék generálta különbözô paraméterû mágneses terek közti különbséget is fel tudtuk mérni. Az eredményeket mindkét felmérésben mindhárom csoportban átlagoltuk, a következtetéseket az átlagértékek alapján vontuk le. Eredmények Az 1000 m-s táv leevezése idejének átlagértékei mindkét évben a csoportok között közel azonosak, az átlagteljesítmények közti különbség 2006-ban 1,5%, 2007-ben 1,8%. Kijelenthetô, hogy a csoportok teljesítményei között lényeges különbség nincs, a csoportok a továbbiakban összehasonlíthatók. A szórás ugyanakkor nagy, ennek magyarázata, hogy mind a hat csoportban szerepeltek nôk és férfiak is (1. táblázat). A három különbözô csoport tejsav koncentrációinak 2006 évi átlagértékeit illetve szórását mutatja be a 2. táblázat. Ebben az esetben az expozíciót M3P2I3 programmal végeztük évben az expozíciót M2P2I2 programmal végeztük, a kezelt, nem kezelt és placebo csoport tagjainak átlag tejsav koncentrációja és a szórás látható a 3. táblázatban. Mind a 2. táblázatban, mind a 3. táblázat adatai alapján látható, hogy egy kivétellel az R5-s tejsav koncentráció meghaladja a Tmax esetén mért értékeket. Ennek magyarázata, hogy a terhelés befejezése ellenére egy ideig még a sejtekbôl távozik a tejsav, ezért a pihenés kezdeti fázisában a koncentráció enyhe további emelkedése várható. A restitúció során a tejsav koncentráció változásának könnyebb nyomon követése érdekében a változásokat százalékos arányban adjuk meg összességében (4. táblázat) valamint mindkét felmé-

37 2007/2 MAGYAR EDZŐ táblázat Teljesítmény (mp) Performance (sec) 2006 (M3P2I3) 2007 (M2P2I2) + 272,7 (246,2-309,4) 281,5 (252,2-308,6) - 274,9 ( ,7) 279,6 (251,3-318,1) pl 270,7 (236,7-301,6) 284,9 (274,3-306,1) 2. táblázat Tejsav koncentráció M3P2I3 (mmol/l) Lactic acid concentration (mmol/l) Nyugalmi T max R5 R60 + 2,05 (1,66-2,34) 12,33 (7,8-19,2) 13,77 (9,0-19,5) 5,27 (4,17-6,93) - 2,24 (1,78-2,76) 11,18 (9,68-13,1) 11,84 (10,3-13,4) 5,11 (2,56-9,32) pl 2,09 (1,78-2,39) 10,93 (8,12-14,4) 12,86 (8,12-17,0) 5,8 (3,34-7,85) 3. táblázat Tejsav koncentráció M2P2I2 (mmol/l) Lactic acid concentration (mmol/l) Nyugalmi T max R5 R60 + 2,55 (1,9-3,78) 15,36 (11,6-18,9) 14,79 (7,59-17,8) 3,64 (2,3-4,77) - 2,12 (1,36-2,85) 16,66 (12,1-19,9) 19,72 (12,6-30,3) 5,15 (4,03-9,15) pl 1,77 (1,08-2,34) 17,08 (14,4-23,4) 17,46 (14-26,7) 4,45 (2,87-6,22) 4. táblázat Expozíció minôségétôl független tejsav koncentráció változás (%) Changing of the lactic acid concentration not depending of the kind of exposition (%) R5/Tm R60/Tm R60/Tny R60/R ,99 33, ,44-112,15 38,31 235,5 34,63 Pl 109,93 39,52 264,5 35,78 5. táblázat Tejsav koncentráció változás (%) M3P2I3 Changing of the lactic acid concentration (%) R5/Tm R60/Tm R60/Tny R60/R ,68 42, ,26-105,9 45, ,14 pl 117,66 53, ,06 6. táblázat Tejsav koncentráció változás (%) M2P2I2 Changing of the lactic acid concentration (%) R5/Tm R60/Tm R60/Tny R60/R5 + 96,3 23, ,61-118,4 30, ,12 Pl 102, ,49 rés esetében külön-külön is (5. táblázat évi mérés, 6. táblázat 2007 évi mérés). A 4. táblázat adatai mutatják a tejsav koncentráció százalékos arányának változását az expozíciók minôségétôl függetlenül, összességében elemezve a mágneses tér hatását a restitúcióra. A Viofor JPS generálta mágneses tér fizikai terhelést követô izomzat vérellátását javító hatását termográfiás vizsgálattal is igazolták (2) ban végzett vizsgálataink ezt megerôsítették. A pulzáló mágneses terek emberre gyakorolt terápiás és preventív hatását utóbbi idôben számos közlemény ismertette (1, 2, 4). Mágneses terek mikrocirkulációt fokozó hatásának lehet restitúciót elôsegítô következménye is, azonban élsportolókra gyakorolt ilyen hatását szerzôk tudomása szerint nem mérték. A mért adatok illetve arányszámok alapján az alábbi következtetések vonhatók le: 1. 5 perccel a terhelés befejezése után a tejsav szintjének csökkenése a terhelés után közvetlenül mérthez képest egyedül az M2P2I2-s valós expozíciónak kitett csoportban volt észlelhetô (3. és 6. táblázatok), azonban a kis létszámú csoport miatt nem jelenthetô ki egyértelmûen, hogy ez a fajta expozíció oly mértékben javítja a mikrocirkulációt és tejsav bontását, hogy szinte azonnal csökken a tejsavszint, bár nem is zárható ki. Ennek a feltételezésnek a megerôsítése további méréseket igényel. 2. Mindkét valós expozíciónak kitett csoportban a terhelés után 60 perccel mért tejsavszint nagyobb mértékben csökkent a terhelés után közvetlenül mért koncentrációhoz képest, mint a placebo illetve expozíciónak ki nem tett csoportokban. 3. Hasonló a helyzet a terhelést követô 60. percben mért tejsav koncentráció és terhelés utáni 5. percben mért koncentrációk arányát illetôen, bár az M2P2I2 expozíciós csoportban a különbségek igen csekélyek. Azonban figyelembe kell venni, hogy ezzel az expozícióval már 5 perccel a terhelés után a koncentráció csökkenését tapasztaltuk. Ezt a magyarázatot az is alátámasztja, hogy a 60 perces koncentráció a nyugalmit legjobban ebben a csoportban közelíti meg. 4. A terhelés után 60 perccel mért értéket a nyugalmi koncentrációhoz viszonyítva azt tapasztaltuk, hogy M3P2I3 expozíciónak kitett csoportban a placebo csoporthoz képest jobban, azonban az expozíciónak ki nem tett csoporthoz képest kevésbé állt helyre az eredeti szint. Oka lehet statisztikai hiba, illetve az expozíciók közti különbség. Ugyanakkor az M2P2I2 csoportban a 60 perces tejsav szint nem éri el a nyugalmi 1,5-szeresét, minden más csoportban több, mint duplája. 5. Expozíció fajtájától függetlenül vizsgálva az adatokat azt találjuk, hogy az összes összehasonlításban a mágneses tér hatásának kitett csoportban gyorsabban csökkent a tejsav koncentráció szintje, mint a mágneses hatásnak ki nem tett csoportokban. A nem kezelt és placebo csoportok közti különbség minden esetben kisebb, mint a kezelésnek kitett és expozícióban nem részesülôk közül a jobbik közti különbség. Méréseink során azt tapasztaltuk, hogy a mágneses teres expozíciónak kitett és nem kezelt csoportok között a tejsav szint csökkenés különbsége a kezeltek javára 60 perccel a terhelés befejezése után viszonylag csekély (összességében 31,44 %, illetve 34,63 valamint, 35,78 % - 4. táblázat, az M3P2I3 expozíciónak kitett csoportban 38,26 illetve 43,14 és 46,06 % - 5. táblázat, az M2P2I2 csoportban pedig 24,61 valamint 26,12 és 25,49 % - 6. táblázat). Azonban figyelembe véve a mai élsportban a helyezettek közti teljesítménykülönbségeket, ez nagyságrendekkel nagyobb. Pl és 2004 közötti 20 éves periódusban férfi kajak négyesben az olimpiai bajnokok eredményének javulása 2,75 % (és ebben benne van a felszerelés - lapát tollának és hajó alakjának - változása okozta javulás is), nôi 200 m-s gyorsúszásban pedig 0,84 %, egyes versenyszámokban pedig a teljesítmény csökkent (1500 m-s férfi síkfutás) (3). Bár a csoportok létszáma kicsi, a vizsgálat eredményei alapján kijelenthetô, hogy a Viofor JPS készülék által generált mágneses terek alkalmasak a terhelést

38 38 MAGYAR EDZŐ 2007/2 követô restitúció felgyorsítására. Ez lehetôvé teszi napi több edzés esetén a második (és további) edzések intenzívebbé tételét, javítja az esti edzés utáni az éjszakai pihenést. Versenyek esetén olyan sportágakban, ahol egy nap több alkalommal kell pályára lépni vagy a sportoló több versenyszámban indul és egy nap több alkalommal kell szerepelni (pl. birkózás, cselgáncs, atlétika egyes futószámai, rövid pályás gyorskorcsolya, kajak-kenu, úszás, öttusa, tollaslabda, asztalitenisz, vívás, stb.) illetve labdajátékokban a félidôk közötti szünetekben (annál is inkább, mert ez a készülék alkalmas egy vezérlôvel több személy kezelésére) elôsegíti a pihenést, azaz a következô szereplés alkalmával javíthatja az eredményességet. Sporton kívüli felhasználást (pl. foglalkozás egészségügy) illetôen nehéz fizikai munkát végzôknél is hasznos lehet alkalmazása. Ugyanakkor szükséges, hogy nagyobb esetszámmal, más sportágak képviselôinek bevonásával is elvégezzük a felmérést, ami az eredmények egzaktságán és alkalmazhatóságról levont következtetéseken finomíthat. A tejsav koncentráció csökkenése görbéjének pontosabb meghatározásához szükségesnek tûnik az R30 mérése is. További feladat, hogy ne csak olyan sportágakban végezzük ezt el, ahol az állóképességnek van szinte döntô szerepe, hanem mérjük fel alkalmasságát más jellegû sportágakban is (pl. torna vagy lövészet), valamint a sok beprogramozható lehetôség közül kiválasszuk az optimálist. Az optimális beállítást befolyásolhatja az egyéni fogékonyság valamint a sportág jellege. (A szerzôk köszönetüket fejezik ki az Országos Sportegészségügyi Intézet Kutató osztály munkatársainak a minták helyszíni levételéért és a mérések elvégzéséért valamint a felmérésekben önként részt vett sportolóknak az együttmûködésért) Irodalom 1. Aleksander Sieron: Mágneses terek alkalmazása az orvostudományban. 2. Szûcs Adrienn: Mozgásszervi megbetegedések megelôzése Viofor JPS elektromágneses-tér kezeléssel. Balneológia XXIII/2/ Dobos J., Csépai D., Moldvay I: Sportsérülések és ártalmak kajak-kenuban 4. Gruber J.: Magnetfeld-resonanztherapie beim 1. FC Nürnberg Ener. Med. 1999/3:22 Megelôzés, regeneráció, rehabilitáció: Viofor.JPS System (Viofor terápia) Próbálunk helyesen mozogni, egészségesen táplálkozni azért, hogy fizikai és szellemi közérzetünk jó lehessen. Azt, hogy mitôl érezzük jól magunkat, szervezetünk sejtjeinek milliárdjaiból érkezô számtalan visszajelzés alapján érzékeli tudattalan énünk... Ismert, hogy tartós stresszállapotban a tartaléküzemmódban mûködô szervezet csak a létfenntartáshoz legszükségesebb szervrendszerek mûködtetését helyezi elôtérbe, így a számára kevésbé fontosnak ítélt részeken anyagcsere felborulás következik be, melynek legfontosabb ismérve az oxigénfüggô energiatermelô folyamatok lelassulása. Ilyenkor még jó tápanyag és oxigénellátottság esetén is sejtszintû fulladás következik be. Tüneti szinten hogy csak a leggyakoribbat említsük - vérnyomás- és súlyproblémák, relatív ionhiányos állapot (Ca, Mg, K), mozgásszervi panaszok jelentkeznek, és gyakran tapasztalunk indokolatlannak tûnô kimerültséget, fáradtságot. Felborult anyagcsere állapotban megszokott életritmusunk fárasztóvá, az edzés nyûggé válik. Ennek az állapotnak a gyógyítására szolgál a VIOFOR terápia (Very Important Organizing Factor for Organs) magnetostimulációs rendszer. A kezelés alatt kis energiájú, testünk elektromágneses rezgéseivel azonos térintenzitású rezgéseket közlünk a szervezettel, melynek frekvenciáját egy számítógép hangolja a test saját rezgéseihez. Hatásának célpontja maga a sejt oxigénfüggô energiaközpontja a mitokondrium, mely kikerülvén az anyagcsere felborulás ördögi körébôl ATP-t, vagyis a szervezet általános energiahordozóját szintetizálja. Megszûnik a sejtszintû fulladás és az anyagcsere ismét a normális mederbe tér vissza. Ez a fajta belsô frissítés, a szervezet energiaszintjének emelése páratlan mind a panaszok kezelésében, mind a közérzet javításában. Dr Kovács Gellért Javasolt összeállítások (SET-ek), s javasolt alkalmazási területek: Viofor.JPS System Standard tartós betegségek, házi ápolás, otthoni készülék Viofor.JPS System Classic eü. szolgáltatások, masszôr, bába, védônô, menedzserek, mûvészek, sportolók Viofor.JPS System Classic+ fizikoterápia, gyógytorna, rehabilitáció, pszichiátria,belgyógyászat, sebészet, ortopédia, fájdalom- és alvásklinikák, fogorvosok, élsportolók, sportorvoslás Viofor.JPS System DENT fogorvosok Egyedülálló ajánlatunk: csapatsportokhoz -egy vezérlô több aplikátor egyidejû alkalmazása! FARKAS János, MBA ( ) Érdeklôdni lehet még: nora.bendiner@helka.iif.hu; vagy Bendiner Nóra

39 2007/2 MAGYAR EDZŐ 39 NEMZETKÖZI SZEMLE Az erôedzés gyakorisága Az erôedzés gyakoriságának, intenzitásának, volumenének és módjának hatása az izom keresztmetszetre embereken. The influence of frequency, intensity, volume and mode of strength training on whole muscle cross-sectional area in humans. Wernbom M. és mtsai (Lundberg Lab. for Human Muscle Function and Movement Analysis, Sahlgrenska University Hospital, Gröna Straket 12, Göteborg, SE , Sweden, Sports Medicine 2007, 37, 225. A negyven oldalas, 227 idézetet felsoroló áttekintésben arra vállalkoztak a szerzôk, hogy a különbözô erôedzések hatásának dózis-válasz összefüggését elemezzék az izom hypertófia és erôfejlôdés szempontjából a combfeszítô és a karhajlító izomzatra. Mind az izometriás, mind a dinamikus, mind az izokinetikus és félig-izokinetikus edzésfajták, ha megfelelô gyakorisággal, intenzitással és tartamban gyakoroltak a személyek, elôidézik az izom CT-vel mért vastagodását. Ennek napi mértékét is számították a Medline, a SportDiscus és a Cinahl adatbázisokban fellelt kísérletek alapján. Nincs elegendô bizonyíték, hogy bármely edzésfajtát eredményesebbnek tartsunk a hypertrófia elôidézésében. A statikus vagyis izometrikus edzés során az izom-ín együttes nem rövidül. A dinamikus izomakció lehet koncentrikus vagy excentrikus, az utóbbi során a feszülô izom nyúlik meg. A dinamikus izomakció csak kivételesen történhet állandó izomfeszüléssel, vagyis izotóniás módon, hiszen az anatómiai helyzetbôl, a sebességváltozásból adódóan helyesebb dynamic constant external resistance: DCER terhelést mondani. Az ellenállás is változhat a dinamikus terhelés során, például ha a húzókötél nem egyenletes átmérôjû dobra tekeredik fel. Az izokinetikus készülékek csak a húzás/szögváltozás sebességét tartják azonos szinten, bármekkora erôvel is hatunk rájuk. Emiatt igen hasznosak a rehabilitációban, hiszen a fájdalmas mozdulat-szakaszban csökkenthetjük az erôkifejtést. Az ellenállás is variálódhat, ha például folyadék áramlik az erô hatására az azonos vagy változtatható méretû lyukon át. Ezt félig-izokinetikus erôhatásnak nevezzük. Ilyen a szélkerék hajtása is, például a Concept evezôspad. Az erôkifejtés intenzitását leghívebben az egyszeri maximálisan kifejthetô erô (1RM: Repetition Maximum) százalékával lehet jellemezni. Elfogadott táblázatok ismertek az ismétlésszámokra vonatkozóan: guggolásra Wathan, a lábnyomásra, a térdnyújtásra és karhajlításra Hoeger közleményeibôl. Az excentrikus maximális forgatónyomaték edzetteken kissé felülmúlja a maximális izometrikus erôkifejtést, edzetleneken kevésbé, és ez a növekvô sebességeknél is így van. Ez az edzés mennyisége (volumene) az idôben elvégzett munka (joule), kevésbé pontosan az ismétlések száma szorozva a szetek számával és az intenzitással. Lehet, hogy a heti 3 napon elvégzett napi két edzés hatása különbözik a heti hatszor egy edzésétôl vagy a heti két napon végzett 3-3 edzésétôl, de egy összegezô áttekintés erre nem térhet ki. Az izom keresztmetszete az izomhas közepén CT-vel mérve megbízhatóan jelzi az izom vastagodását, érzékenyebben, mint a biopsziás mintában a rostterületek változása, amely esetében csak a 10 százalékot meghaladó növekedés fogadható el jelentôsnek. Ideális esetben mindkét mutatót mérik. A combfeszítô dinamikus edzésérôl 44 közleményt fogadtak el elemzésre. Az edzésperiódus átlagosan 79 nap, az átlagos izomvastagodás 8,5% (1,1-17,3%) volt, egy napra számítva 0,12%, a férfiakon 0,13, a nôkön 0,14%. A tisztán koncentrikus edzéssel 0,06, a tisztán excentrikus edzéssel 0,03 százaléknyit vastagodott az izomzat. A heti edzésgyakoriság átlaga 2,8 (2-4), egy tanulmányban heti 12 edzés szerepelt, 0,55%-os napi keresztmetszet növekedést okozva. A heti két és a három edzés egyaránt 0,11 százalékos izomgyarapodást eredményezett. Az intenzitás csúcsa (az edzések legintenzívebb része) 73%-os 1RM, az átlag 66%, 60% alatti intenzitás csak elvétve fordult elô. A szetek átlagos száma 6,1, az összes ismétlésé 60. A keresztmetszet növekedése ismétlés esetében 0,12/nap, ismétléssel 0,13%, ismétléssel 0,08, száz feletti ismétléssel 0,12%. Három szet esetén a keresztmetszet növekedése 0,09/nap, 4 szetnél 0,13%, 5-6 szettel 0,13%, 7-9 szettel 0,09%, e feletti szettel 0,14%. A változó rezisztenciával végzett quadriceps edzésrôl 17 közleményt találtak, ebbôl 14 tisztán koncentrikus edzésmód volt. Az 52 edzésnap átlagosan 5,8%-os izomgyarapodást hozott, a csak koncentrikus 6,1, a csak excentrikus 4,2 százalékosat, napi 0,13 illetve 0,06 %-nak felelve meg. A gyakoriság átlaga heti 3,4, 0,13 százalékos izomvastagodást hozva létre. A legnagyobb gyarapodást: 0,44%/nap heti 3 edzéssel érték el. A kontrakció (izület szögállás változás) sebessége általában 60 fok/mp, 0,13%- os gyarapodással. A koncentrikus edzés a legnagyobb izomvastagodást az ismétléssel végzett edzéssel eredményezte. A gyarapodás 0,08-0,17 százalékos volt a naponta a 3-10 szet alkalmazásával. Az izomfeszülés 37 és 75 másodperc között tartama a koncentrikus gyakorlatok során 0,16%-os vastagodást váltott ki, az ennél hosszabb feszülés 0,09 százalékot. A combizomzat izometrikus edzése átlagosan 84 napja 8,9 százalékos, napi 0,11 %-os gyarapodást váltott ki. A heti 3-5 edzés napi hatása 0,11-0,12%, a 100 %-os intenzitás hozta a legnagyobbat (0,25%/nap), az átlagos intenzitás 70%. Hét közlemény az erô- és az állóképességi edzés kombinált hatásáról szól a combizom keresztmetszetre, a növekedés 0,09-0,10%/nap. Összesítve az edzéstanulmányokat, minél több napig tartott az edzésperiódus, annál nagyobb volt az izomzat vastagodása, a százalékot csak két esetben haladta meg, és a növekedés sebessége egyre kisebb lett. Elektrostimulációt is alkalmazva az edzésekkel együtt három tanulmány 0,16, 0,18, 0,22 százalékos napi izomgyarapodásról számolt be. A karhajlító izom edzése dinamikus módon napon át napi 0,20 százalékos vastagodást hozott, 11 hét alatt is akkorát mint a 6 hónapos. A heti két, a három és a négy edzés átlagosan 0,18 %-os eredménnyel járt, az edzések számával arányosan növekedve. A %- os intenzitás bizonyult a legeredményesebbnek. A változó ellenállással nap alatt a koncentrikus edzés 0,16, az excentrikus 0,12 %-os napi izomgyarapodást váltott ki, az izometrikus pedig 0,14 százalékosat. A 19 oldalnyi diszkusszióban igen részletesen elemzik az egyes közlemények tanulságait, melyeket a referátumban csak érinthetek. A heti 2-3 edzésgyakori-

40 40 MAGYAR EDZŐ 2007/2 ság tûnik a megfelelônek, persze 24 de kisintenzitású (20% RM) edzéssel 2 hét alatt 0,55%-os izomgyarapodást értek el, ám érokklúzióval kombinálva. Heti 14 és heti két edzéssel csaknem azonos keresztmetszet növekedés következett be. A heti háromnál nagyobb gyakoriságú edzés a kezdeti hetekben nagymérvû gyarapodást eredményez, de számítani kell a túledzésre. A többhónapos edzésperiódus heti edzésszámára vonatkozóan nincs biztos kapaszkodó. A testépítôk és erô-sportolók többnyire heti 1-2 erôedzést végeznek, a súlyemelôk naponta többet is. Az izomban a fehérjeszintézis az egyszeri edzést követôen 3-24 óra múlva fokozódik és 2-3 napig fokozott marad. Az intenzitás általában 60% feletti, optimálisnak a 70-85%-os tûnik. Az a nézet, hogy minél nagyobb a feszülés, annál nagyobb az alkalmazkodás, nem látszik igazoltnak. Az izomösszehúzódás sebessége a közepes (90-15o fok/mp) tartományban adja a legnagyobb eredményt. (Terheletlenül akár 700 fok/mp szögsebességre képes az izomzat.) Az edzésvolumen a közepes, ismétléses gyakorlatokkal látszik a legjobbnak. A pihenôidôk a nagyobb intenzitású terhelést követôen legyenek hosszabbak, ne fáradt izommal edzzünk. Mindenfajta erôedzés eredményes lehet, nem lehet közöttük sorrendet állítani. Interakciók biztosan vannak a fenti tényezôk között, de ezek feltáratlanok. Az erôedzést követô állóképességi tréning ugyanazon edzés keretében feloldja az erôedzés okozta artériás merevséget, így az egészségvédelemre ez a sorrend ajánlható, míg a megelôzô állóképességi terhelés kedvezôen készítheti elô az izomzatot az erô-alkalmazkodáshoz. Az izomvastagodás az elsô 10 edzéshéten általában gyorsabb, mint késôbb, de fél éven át is folytatódhat. A hypertrófia biokémiai-molekuláris szabályozása valószínûleg a feszülés kifejlôdés sebességére érzékeny a leginkább, persze a károsodás (pl. oxidatív) is ilyenkor a legvalószínûbb. A mechanikus inger érzékelése mellett növekedési faktorok és hormonok és a hô-stressz is hatással van az izom gyarapodásra. Az egyes izmok nem egyforma mértékben képesek gyarapodni, a karhajlítók például sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben, mint a térdfeszítôk. Táblázatnyi kutatási javaslatot tettek a szerzôk a cikkben. A szokásos hipertrófia-edzést az Amerikai Sportorvosi Kollégium ajánlásával megegyezôen (Kraemer WJ, Ratamess NA: Med Sci Sports Exercise 2004, 36, ) javasolják. Két táblázatban részletezik a dinamikus és az izometrikus hipertófiaedzésjavaslataikat. Dr. Apor Péter Érdemes megismerni az Ismerkedô könyvet A Magyar Paralimpiai Bizottság kiadásában, Kôpatakiné Mészáros Mária és Nádas Pál tollából megjelent az Ismerkedô könyv, amely az ajánlások szerint pedagógusoknak és diákoknak készült. Aki azonban csak úgy elolvassa az igényes kivitelû mûvet, rájön arra, hogy valójában mindenkinek meg kellene ismernie. Mégpedig azért, mert nemcsak a pedagógusoknak ad segítséget (óravázlatokat, foglalkozásleírásokat) ahhoz, hogy bemutassák a sport egy speciális szeletét, a paramozgalmat és az abban részt vevô sportolókat, ennek kapcsán pedig az emberi együttélés normáit, hanem olyan ismereteket is tartalmaz, amelyekre érdemes rácsodálkozni. Tudatosult például önökben, hogy mennyi sérült ember vált híressé? Az Odüsszeia költôje, Homérosz vak volt, csakúgy, mint Stevie Wonder zongorista. Franklin Roosevelt amerikai elnök gyermekparalízis következtében járásképtelenné vált. Egy hozzánk közelebbi példa: Takács Károly olimpiai bajnok sportlövô miután robbanás leszakította a jobb kézfejét bal kézzel is megtanult lôni. Ôk, és a könyvben szereplô történetek névtelen hôsei az akaraterô mintái. A mûben - fotókkal illusztrálva - természetesen megtaláljuk a paralimpiai játékok történetét, a paralimpián szereplô sportágak bemutatását, a magyar sportolók eredményeit. A könyv erôssége a fogyatékossággal kapcsolatos fogalmak értelmezése pedagógiai szempontból. A kiadványt az Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények címlistája teszi teljessé. Az Ismerkedô könyvet a Magyar Paralimpiai Bizottság az összes közoktatási intézménybe (általános és középiskolákba) eljuttatja. Az érdeklôdôk pedig a Magyar Paralimpiai Bizottságtól (1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3., telefon: ) szerezhetik be. Füredi Marianne Olimpikontársaim, leendô bajnokok! Alig több, mint négyszáz nap maradt a pekingi játékok rajtjáig, kezd kialakulni a magyar olimpiai csapat. Akik tagjának vallhatják magukat, nyugodtan készülhetnek, ám jóval többen vannak azok, akik még harcolnak a kvalifikációért. És egyre több sportágra igaz a megállapítás: könnyebb lesz helytállni Pekingben, mint kijutni oda. Az 1500 méteres síkfutásban a mai A- szintes kvalifikációs idôvel olimpiai aranyérmet lehetett nyerni Barcelonában, de még Atlantában is fel lehetett állni a dobogó második fokára; az úszóknál a 100 háton megállapított szintidô Los Angelesben aranyat, Szöulban ezüstérmet ért. A fejlôdés lenyûgözô, a rivalizálás minden eddiginél élesebb: sosem volt még ennyire aktuális a Coubertin bárónak tulajdonított mondás, miszerint nem a gyôzelem a fontos, hanem a részvétel. Bizony, a pekingi részvétel önmagában felér egy gyôzelemmel és mi, a Magyar Olimpiai Bizottság felelôs tisztségviselôiként igyekszünk a maximumot nyújtani, hogy elôsegítsük sikereiteket. Az idén is több mint százmillió forinttal járultunk hozzá sportágaink kiadásaihoz, a lehetô legeredményesebb kvalifikáció érdekében hogy ezt megtehettük, azért külön köszönet illeti támogatóinkat is. Az Olimpia Napján valamennyi, már kijutott és még a kvalifikációért küzdô sportolónknak csak azt kívánhatom: érjétek el a magatok elé kitûzött célt közben azonban ne feledjétek a MOB legfontosabb üzenetét: a becsületes játék az egyetlen út! Schmitt Pál A MOB elnöke Aki elsô lesz valamilyen versenyszámban, az nem feltétlenül bajnok. Bajnok az, aki a szabályok, a fair play szellemében versenyez, tiltott szerek segítsége nélkül. És aki mindezt szem elôtt tartja egy olimpián, az a helyezésétôl függetlenül bajnoknak tekinthetô. Legyenek önök is bajnokok! JACQUES ROGGE A NOB elnökének üzenete a magyar olimpiai kerettagoknak Idézet a Nemzeti Sport június 24-i számából.

41 2007/2 MAGYAR EDZŐ 41 Mi a Nordic Walking? A NW speciális karbon alapanyagú botokkal gyaloglás, valamint nyújtó- és erôsítô gyakorlatok összessége. Egy olyan, az egész testre ható edzésmódszer, amely a karnak a bottal végzett munkája révén a teljes izomzatot igénybe veszi, illetve élénkíti a szív- és érrendszert, a vérkeringést és az anyagcserét. A NW-ot már a 30-as években is alkalmazták hosszútáv-sífutók nyári edzésmódszereként. Az ennek során szerzett tapasztalatok alapján sporttudósok és az Exel nevû finn sportszergyártó vállalat fejlesztette ki az új trendsportot, amelyet Finnországban már több mint 1 millió ember ûz. A NW minden olyan ember számára testre szabott sportág, akik nem akarnak futni, vagy nem futhatnak, ugyanakkor tenni szeretnének valamit az egészségükért és a fittségükért. Ez a speciális, botokkal végzett, egész testet megmozgató edzés valamennyi korosztály számára lehetôséget kínál az állóképességi testmozgás elkezdéséhez: különösen olyan személyek kezdhetik el így gond nélkül a sportolást, akik már hosszabb ideje nem mozognak, mivel sem az izomzatot, sem az izületeket, sem a szív- és érrendszert nem terheli meg. A legjobb, ha az edzést egy képzett NW-oktató - a Magyar Nordic Walking Akadémia, illetve az INWA által bejegyzett NW-tréner - irányítása mellett kezdjük el. Történet és kialakulás A NW gyökerei a hosszú távú sífutásban keresendôk. Már a harmincas években használták a NW-ot a sífutás, a biatlon és az északi összetett sportágak élsportolói számára nyári edzésként ben jelent meg az amerikai szakirodalomban a Pole Walking (a Pole szó síbotot jelent), mely alatt a tipikus gyalogló karmozdulatokat elôsegítô, módosított síbotokkal történô gyaloglást értették tavaszán, Finnországban mutatták be elôször a nyilvánosság számára a NW-ot, mint önálló fitness-sportot. Ez a rendkívül hatékony sportág ezt követôen Finnországban tömegsporttá vált. Innen terjedt el aztán Skandinávián, az Egyesült Államokon és Japánon keresztül Közép-Európába ben megalapították a Nemzetközi Nordic Walking Szövetséget, az IN- WA-t, melynek egyik legfontosabb célja a világszerte folyó NW képzések legmagasabb fokú minôségi szabványainak biztosítása, az egészségvédelmi- és edzésszempontok tudományos feldolgozása, a technológiai fejlôdés elôrelendítése, valamint a NW terjesztésének elôsegítése. Magyarországon 2005-ben megalakult a Magyar Nordic Walking Akadémia, amely kizárólag az INWA képzés struktúrájának megfelelôen végzi tevékenységét országos szinten. A rendszeres aerob NW-tréning hatása a testre és a lélekre Az izmok 90%-át megmozgatja, másképpen, mint a futás, hiszen a bothasználat révén a felsôtest is dolgozik. A NW különösen az alkar feszítô- és hajlítóizmait, a hátsó vállizomzatot, valamint a has-, a mell- és a hátizmokat mozgatja meg. Ezáltal az állóképességi és az erôsítô edzések optimális kiegészítôje. A szív és a vérkeringés teljesítménye, valamint az aerob állóképesség nagymértékben javul A légzést segítô izmok aktív igénybevétele révén fokozódik az egész szervezet oxigénellátása A váll és a nyak környékén az izommerevség oldódik A mozgásszervek terhelését a bot használata révén akár 30 %-kal csökkenthetjük, amely különösen a térd- és hátproblémákkal küszködôk számára nagyon fontos. Ezért a NW kiválóan alkalmas a sportsérülések utáni rehabilitációra is. Nordic Walking - az egész testet megmozgató edzés a teljes izomzatot igénybe veszi Nordic Walking - egyszerûen Örömhír mindazok számára, akik elsôsorban a testsúlycsökkentés miatt sportolnak, a NW kiválóan alkalmas zsírégetô edzésre: Az aktív bothasználat révén átlagosan 46 %-kal több kalóriát éget el a szervezet, mint a normál gyaloglás során Azáltal, hogy az ember hosszabb ideig edzhet, mint mondjuk futás esetében, a test hosszabb ideig van a zsírégetési tartományban Mint minden állóképességi sport, a NW is erôsíti a pozitív beállítottságot és az általános jó közérzetet Orvosi nézôpont A Nordic Walking széles elismerésre talált az orvosok körében. Tény az, hogy a külföldi országokban felismerték azt a

42 42 MAGYAR EDZŐ 2007/2 lehetôséget, hogy a betegbiztosító társaság is a Nordic Walking tanfolyamokat anyagilag is támogatja. Ezzel is bizonyítva, hogy a gyógyászatban is jelentôs szerepet tölt be. A fôbb szempontok elemzése A Nordic Walking: - emeli a szívverést 10-20/perccel - normális menésnél, járásnál a szívfrekvencia 110/perc Nordic Walkinggal a szívverés átlagban 127/perc - a kalória-felhasználás 46 %-al emelkedik - oldja a váll- és nyakszirtizomzat feszültségét - emeli a gerinc és a nyakszirt oldalsó izmainak a mozgékonyságát - erôsíti a nyújtó és hajlító izmokat az alsó karon,a hátsó vállizmokat, valamint a has-, mell- és hátizmokat - kíméli a térdet és izületeket, segíti az izületi folyadék képzôdését - redukálja a térdterhelést, fôleg a túlsúlyos személyeknél - eléget több, mint 400 kcal/órát, összehasonlítva a normál járással, ahol 280 kcal/óra az átlag energiafelhasználás - növeli a biztonságot a botok segítségével a síkos, csúszós talajon - a szervezet izomzatának közel 90%-a aktiválva van: nyakszirt, tarkó, vállak, karok, mellizmok, hasizmok, farizmok, combizmok, vádli, lábikra. A Nordic Walking technikája A Nordic Walking technikája hasonlít a sífutás során végzett mozgáshoz. A NW a gyaloglás átlós élettani mozgásfolyamatát használja a karizmoknak a botnak, mint segédeszköznek a tudatos bevonásával. Ez azt jelenti, hogy a jobb kézben tartott bot akkor ér a földre, amikor a bal sarok lelép és fordítva. A NW a gyaloglásnak egy variációja, amely a bothasználat révén még hatékonyabbá válik. A karok, a lábak és a test mozdulatainak ritmusa és folyamata nagyon hasonlít ahhoz, ahogyan gyors járás, vagy hosszú távú sífutás közben mozgunk. A Nordic Walking gyakorlása közben a bal láb és a jobb kar, illetve a jobb láb és a bal kar lendül párhuzamosan elôre. Ha a normál járásról a NW-ra térünk át, akkor megnyúlik a lépések hossza és a test teljes izomzata dolgozni kezd. Ezzel egyidôben a karok mozgása egy kicsit lelassul és dinamikája alkalmazkodik a megnövekedett lépéshosszhoz. A botok mindig szorosan a test mellett lendülnek. A kezek egyenes vonalban mozognak felváltva elôre, illetve hátra. Mindeközben a test enyhén elôrehajol. A botot nem erôsen fogva kell tartani, hanem minden karmozdulatnál könnyen hátralendíteni a test mellett. A vállak legyenek ellazítva. A felszerelés rendkívül fontos A NW gyakorlásához mindössze egy pár pehelykönnyû, karbon-üvegszál keverék alapanyagú, speciális csuklópánttal ellátott Exel-botra van szükség és máris élvezhetjük a mozgás hatékonyságát. Így a hagyományos, fémbôl készült botok használatával ellentétben a bot becsapódásakor keletkezô rezgések nem terhelik a csuklót, a könyököt és a vállizületet. A markolat és a csuklópánt azt a célt szolgálják, hogy az edzés során a kéz tartása mindig helyes legyen, hogy a karok által kifejtett erôt a botra továbbvihesse. Egyes nyújtó- és erôsítôgyakorlatot kizárólag a csuklópántok használatával lehet elvégezni. A ferde kialakítású Lock-Walker botvég a megfelelô szögben érinti a talaj felszínét és optimális tartást biztosít. A keményfémbôl készült csúcs rendkívül ellenálló és hosszú élettartamú. Az aszfalt-pad használata kemény talaj esetén ajánlott, emellett ütéstompító hatása révén óvja az izületeket is. Nordic Walking botok Valamennyi sportra igaz, hogy nagyobb élményt jelent, ha a hozzávaló sportfelszereléssel rendelkezünk. Ezen kívül ennek hatására sokszorosára nô az egészségi és biztonsági tényezô is. A NW gyakorlásának legfontosabb kelléke természetesen a megfelelô bot. A NW-botok rövidebbek, mint a sífutóbotok. Fontos, hogy a botok könnyûek és stabilak legyenek, valamint hogy hatékony és biztonságos mozgásfolyamatot garantáljanak. Ma már létezik néhány cég, akik NW-botokat forgalmaznak. A Swix, a Komperdell és a Leki mellett az Exel a legismertebb gyártó. Galambos László Balatonkenese

43 2007/2 MAGYAR EDZŐ 43 Sérülések megelôzése a labdarúgásban Pánics Gergely 1, Berkes István 2 1 Sportsebészeti Osztály OSEI, Országos Sportegészségügyi Intézet 2 Sportsebészeti és Sportrehabilitációs Tanszék, Testnevelésiés Sporttudományi Kar, Semmelweis Egyetem, Budapest Összefoglalás A labdarúgás Magyarországon is, a maga 127 ezer igazolt labdarúgójával, az egyik legnépszerûbb sportág. Napjaink labdarúgóinak terhelése jelentôsen megnôtt. A legjobb csapataink több mint 70 tétmérkôzést játszanak évente, ennek következtében a sérülésveszély is nagyobb, mint korábban. A labdarúgásban elszenvedett sérülések társadalmi és pénzügyi következményei olyan jelentôsek, hogy adekvát prevenciós program kialakítására van szükség a sérülések számának csökkentése érdekében. Az irodalom áttekintése során két fajta prevenciós stratégiával találkozunk. Az egyik komplexen próbálja csökkenteni a sérülések gyakoriságát, míg a másik csak bizonyos sérülésfajták megelôzésére törekszik. A prevenció támadáspontjai pontos epidemiológiai vizsgálatokkal határozhatók meg. A leghatékonyabb megelôzést akkor tudjuk megvalósítani, ha az edzô, a játékos, a sportorvos és klubok együttmûködve, közösen próbálják meg csökkenteni a sérülések kockázatát. Kulcsszavak: labdarúgás, sérülés, prevenció, 1. táblázat: Labdarúgó sérülések megelôzését vizsgáló kutatások közlemény szerzôje Ekstrand és mtsai Heidt és mtsai Junge és mtsai Tropp és tsai Surve és mtsai Caraffa és mtsai Hewett és mtsai Södermann és mtsai Askling és mtsai Mandelbaum és mtsai Populáció Nem, életkor férfiak nôk férfiak öregfiúk öregfiúk nôk nôk 21 férfiak 25 nök minta 12 csapat 300 játékos 194 játékos 296 játékos 504 játékos 60 csapat 200 játékos 140 játékos 30 játékos 5703 játékos ország Svédország USA Svájc Svédország Dél-Afrika Olaszország USA Svédország Svédország USA sérülés típusa minden sérülés minden sérülés minden sérülés bokaficam bokaficam LCA-sérülés súlyos térdsérülés súlyos térdsérülésés bokaficam combhajlító izom húzódás non-kontakt LCA -sérülés Prevenció típusa Többfajta intervenció Specifikus tréningprogram Többfajta intervenció Ortézis használata és bokadiszk tréning Semi-rigid ortézis használata Proprioceptív tréning Elôszezoni neuromusculáris tréningprogram billenô-plató tréning Excentrikus terheléssel végzett tréning Többfajta intervenció Abstract Football with its 127 thousands officially licensed player, is one of the most popular sports in Hungary In recent years the exposure of the football players has increased a lot, the elite clubs can be expected to play in excess of 70 games in a season. In addition to this, the risk of injury has also increased. Considering the number of active football players worldwide, the socioeconomic and financial consequences of injury are of such proportion that a sufficient prevention program to reduce the incidence of injuries is required. Reviewing the literature, the prevention programs tried to reduce the injury rate generally, or just the rate of a specific injury type. Through epidemiological analysis, risks can be identified systematically and objectives and performance standards can be established and priorised. For the more effective results an interdisciplinary approach is important involving the trainer, the players, the physician, and the clubs. Key-words: soccer, injuries, prevention Bevezetés A labdarúgók sérülései nem csak a játékos teljesítményét befolyásolják, hanem jelentôs szociális és gazdasági problémát is jelentenek. A sérülések elsôdleges kezelésének költsége hazánkban is jelentôs összegeket emészt eredmény 75%-kal kevesebb sérülés a kontroll csoporthoz képest 59%-kal kevesebb sérülés a kontroll csoporthoz képest 21%-kal kevesebb sérülés a kontroll csoporthoz képest kevesebb sérülés azoknál a játékosoknál akiknek volt korábbi bokasérülése és használták bármelyik módszert Ismétlôdô bokaficam számának szignifikáns csökkenése szignifikáns csökkenés a LCA-sérülések számában Kevesebb sérülésre utaló trend a kontroll csoporthoz képest nincs preventív hatás szignifikánsabb kevesebb sérülés az intervenciós csoportban szignifikáns csökkenés a LCA-sérülések számában

44 44 MAGYAR EDZŐ 2007/2 2. táblázat: Prevenciós intézkedések a labdarúgás különbözô szereplôi szempontjából Edzô szemszögébôl Sérülésrizikó tudatosítása a játékosokban Jól felépített, komplex tréning program (erônléti és erôfejlesztô edzés) Megfelelô bemelegítés és levezetés Fizikai túlterhelés csökkentése megfelelô mérkôzés/tréningarány fel, és ráadásul nem tartalmazza a munkából és a mérkôzésekrôl való hiányzásból fakadó költségeket.(1) Sajnos pontos hazai adatokkal nem rendelkezünk. A sokféle sérülés és rizikótényezô miatt a prevenciónak komplexnek kell lennie. Olyan módszerre van szükség, amely könnyen alkalmazható bármely labdarúgó csapatnál. A világon több mint 200 millió, Magyarországon 127 ezer igazolt labdarúgót tartanak számon. Ennek ellenére csak néhány vizsgálat foglalkozott a prevenció céljából alkalmazott módszerek hatásosságának a bizonyításával. A nemzetközi irodalomban csak három tanulmány (2-4) ismert, amely általánosságban vizsgálja edzésprogramok komplex sérülésmegelôzô hatását, és hét tanulmány (5-11), mely specifikus sérülések (bokaficam, súlyos térdsérülés, combhajlító izomhúzódás) megelôzésével foglalkozik. Mindegyik vizsgálat - egy kivételével - arra a következtetésre jutott, hogy a sérülésszám szignifikánsan csökkenthetô a prevenció eszközével. (1. táblázat) A tudományos bizonyítékok ellenére a fenti módszerek sajnos nem képezik edzésmunka részét. A közlemény segítséget kíván nyújtani a spotszakembereknek, hogy egy általánosságban alkalmazható módszer megismertetésével a sérülések számát csökkenteni tudják. Orvos szemszögébôl Sérülés prevenció felügyelete a preventív intézkedések alkalmazása és kontrollja Szakmai stáb képzése Terhelési szint ellenôrzése Edzések ellenôrzése elôszezoni, és szerzôdéskötést megelôzô orvosi vizsgálatok Kielégítô figyelem a panaszokra, elegendô felépülési idô és adekvát rehabilitáció biztosítása Játékos szemszögébôl együttmûködés az edzôi stábbal, orvossal és a menedzsmenttel a sérülés-prevenció koncepciójának megvalósításában Sérülésveszély szem elôtt tartása játék közben megfelelô felszerelés védôfelszerelés használata A sérülések megelôzésének módszere A prevenciónak a labdarúgásban ugyanúgy, mint más sportágaknál, epidemilógiai vizsgálatokon kell alapulnia. Van Mechelen és munkatársai szerint hatékony prevenció az alábbi lépések következetes alkalmazásával valósítható meg:(12) 1. A sérülés gyakoriságának és súlyosságának meghatározása egy adott közösségben (kockázatbecslés) 2. A lehetséges rizikó faktorok és pathomechanizmusok meghatározása (rizikóbecslés) 3. Megelôzô intézkedések bevezetése az elôzô kettô alapján, melyek valószínûsíthetôen csökkentik a bekövetkezô sérülések kockázatát, súlyosságát (kockázatcsökkentés) 4. A sérülések kiértékelése, a prevenció hatásosságának a megállapítása (újraértékelés) Elsô lépés: A sérülés gyakoriságának és súlyosságának meghatározása - kockázatbecslés Elsô feladat standardizált sérülés definíciók megalkotása és a sérülések incidenciájának megállapítása. A sérülés incidenciája az expozíciós idô alatt bekövetkezett sérüléseket jelenti, rendszerint 1000 játékórára vetítve. A standardizált változók, és a kellôen részletezett epidemiológiai adatok hiánya megakadályozza, hogy valós, bizonyítékon alapuló eredményeket kapjunk. Ez a fô akadálya a különbözô vizsgálatok összehasonlításának is. Tudnunk kell azt is, hogy bármely alkalmazott módszer a tanulmányban szereplô mintán a leghatékonyabb. Ezért hasonló eredményeket csak az intervenciós csoporthoz hasonló körülmények mellett várhatunk. Fontos számításba venni, hogy az adott prevenciós módszert milyen csapatoknál vezetjük be. Második lépés: Lehetséges rizikófaktorok és pathomechanizmusok meghatározása: rizikóbecslés A sérülések általában több hatás eredôjeként, következnek be, azaz a legtöbb sérülés multifaktoriális. A legtöbb rizikófaktor nem társítható egy sérüléstípushoz. Az intrinsic faktorok (ízületlazaság - beleértve a patológiás szalaglazaságot és izommerevséget(13); mechanikai és funkcionális ízület instabilitás(14-16); Többi szereplô sérülésveszély tudatosítása a egyesületekben és a szövetségnél Biztonságos pálya biztosítása Játékszabályok felülvizsgálata fejlesztése Szabálytalan játék szankcionálása korábbi sérülés illetve az elégtelen rehabilitáció;(16)), és az extrinsic faktorok (edzésterhelés, nem megfelelô felszerelés(2;10;15;17-19), pálya állapota (14-17) és a szabálytalan játék, (16;20)) más-más sérüléshez vezethetnek. A rizikótényezôk nem, kor és játékszint szerint változhatnak. Ezért fontos az extrinsic és az intrinsic faktorok és azok kölcsönhatásának tisztázása.(21) Harmadik lépés: A sérülést megelôzô intézkedések bevezetése: rizikócsökkentés A harmadik lépés a prevenciós intézkedések alkalmazása. Ezeknek a második pontban meghatározott etiológiai faktorokon és megismert sérülés mechanizmusokon kell alapulniuk. Mivel számos rizikótényezô ismert, és ezekre különbözôképpen tudunk hatni, az alábbiakban egy rövid áttekintôt adunk arról, hogy a játék különbözô szereplôi, hogyan tudják befolyásolni a sérüléseket. (2. táblázat) Az edzô feladata: Az edzô felel leginkább a sportoló épségéért. Elsôdlegesen jó kondicionális állapotba kell hozni a játékost, fel kell hívni a figyelmét a fair play és a biztonságos játék szem elôtt tartására, és el kell sajátíttatni vele a megfelelô technikai alapokat. Az edzônek tisztában kell lennie az akut sérülések alapfokú ellátásával. Az irodalmi adatok szerint a legtöbb sérülés a versenyidôszak utolsó harmadában és az elôszezonban történik (3;5). Ezen idôszakok alatt minden sporttevékenységet fokozott figyelemmel kell kísérni, és különös hangsúlyt kell fektetni a sérülést megelôzô módszerek alkalmazására. Szintén fontos a megfelelô pihenôidô biztosítása. A labdarúgóknak részt kell venni egy versenyidôszakot megelôzô alapozáson, ami a cardio-respiratorikus erônlétre és

45 2007/2 MAGYAR EDZŐ 45 izomerô növelésre összpontosít (statikus és dinamikus erôfejlesztés, állóképesség, izomlazaság, és propriocepció). Ennek az alapozásnak legalább 6 hétig - a labdás edzések megkezdéséig - kell tartania. A kondicionáló edzés mindig tartalmazzon sportágspecifikus mozdulatokat is. A játékosok az alsó hátizmokat, hasizmokat és alsóvégtag izomzatot erôsítô és nyújtógyakorlatokat is végezzenek. Az erônléti és a technikai edzések intenzitását, idôtartamát és gyakoriságát fokozatosan növeljük, hogy megelôzzük a sportártalmak kialakulását. Hasonlóan komplexnek kell lennie a versenyidôszak edzésmunkájának is (3). Megjegyzendô, hogy az erônléti edzések, melyek az izomegyensúly fejlesztésén keresztül hivatottak a sérülés prevenciót szolgálni, ellenkezô hatást is kifejthetnek, ha nem megfelelôen felügyelik és végzik azokat. Nagyon fontos a megfelelô pihenôidô biztosítása. A labdarúgó szervezetének ugyanis pihenésre van szüksége, hogy a következô edzésre újra felépítse magát. A játékos nem az edzésen edz, hanem a két edzés között, amikor újraépíti a szervezetét. Jól felkészült erônléti edzônek személyesen kell felügyelnie az erônlétfejlesztô edzésmunkát. A játékosok a tréning elôtt tartsanak egy 5-10 perces bemelegítést (nyújtás, alacsony intenzitású aerobic gyakorlatok). Az egyes izomcsoportokat hetente legfeljebb 2-3 alkalommal dolgoztassuk, elegendô idôt hagyva a regenerációra és az adaptációra. A nyújtást (2;13;22;23) és a proprioceptív tréninget (6;10;11;23-26) szintén heti rendszerességgel végezzük, lehetôleg gyógytornász személyes felügyelete mellett. Minden játékos számára egyénre szabott edzésmunka szükségeltetik, és nem szerencsés, ha a játékosok között az erônléti eredmények szempontjából verseny alakul ki. Bemelegítést gyakran hajlamosak elhanyagolni a játékosok, habár ez a prevenciós program szerves része (17;22). A jó bemelegítéssel érik el az izmok üzemi hômérsékletüket, fokozódik az izmok vérkeringése, az oxigén ellátása, nô az idegimpulzusok sebessége és az izületek mozgásterjedelme. A bemelegítésre percet szánjanak, azt azonban fontos megjegyezni, hogy jótékony hatását 30 perces inaktivitással teljesen elveszti. Ezért a játékosoknak minden hosszabb edzésmegállás után egy rövid újra-bemelegítést kell végezniük. A bemelegítéshez hasonlóan a levezetést sem szabad elhanyagolni (2;17;26-28). A sporttevékenység abbahagyása az izom vérkeringésének erôteljes csökkenését eredményezi, megakadályozva a lehetségesen ártalmas metabolitok (hiperoxidok, tejsav, stb.) eltávolítását az izomszövetbôl. A levezetés álljon könnyû kocogásból, melyet nyújtás kövessen. Az orvos feladata: Legfontosabb feladata a sérülést megelôzô program felügyelete és irányítása, a sérülés-megelôzésre alkalmas preventív eszközök alkalmazása, s ezen intézkedések hatékonyságának nyomon követése. Az edzôi stáb és a játékosok továbbképzésével elôsegíti a prevenciós módszerek elsajátítását, a sérülést kerülô mozgásminta tudatosítását (27;29). Holtidényben fontos az edzésterhelés kontrollja. Javasolt a cardio-respiratorikus funkciók részletes elôszezoni monitorozása (treadmill teszt), és az alsóvégtagi izomzat izokinetikus dynamometrikus tesztelése. Az edzésmunka összeállításánál a korábbi sérüléseket figyelembe kell venni. Az egyénre szabott sérülés-prevenciónak leghatékonyabb eszköze a versenyzést megelôzô alkalmassági és szûrôvizsgálat. Ezek fô célja, hogy felmérje az általános fizikális állapotot, és feltárja a sérülésre hajlamosító tényezôket. A kapott eredmények alapján az erônléti állapot meghatározható, és ennek ismeretében egyénre szabott edzésprogram alakítható ki. A vizsgálatok igény szerint kiegészülhetnek (pl. visszatérô sportártalmak esetén) biomechanikai mérésekkel, amelyek segíthetnek a lehetséges rizikófaktorok felderítésében, illetve a megfelelô ortézis kiválasztásában. Ezeket a vizsgálatokat akkor is el kell végezni, amikor a klub egy új játékost igazol. Az újrasérülések gyakorisága, és az új sportsérülések kialakulása az adekvát rehabilitáció biztosításával csökkenthetô. A csapatorvos feladata, hogy felügyelje, vajon a sérült játékos végzi-e a rehabilitációs programot (14;15;30). A játékos egészen addig nem versenyezhet, amíg a sérülése teljesen meg nem gyógyult, mozgásterjedelme nem teljes, és az izomerô nem tért vissza teljes mértékben. A rehabilitáció megszakíthatja a sérülés/újrasérülés kört, de csak akkor, ha a cél a fájdalommentes, teljes mozgásterjedelem visszanyerése és nem csak panaszok enyhítése. Szintén idetartozik a táplálkozás és a folyadékbevitel felügyelete. A folyadékbevitel alapvetôen befolyásolhatja a sportteljesítményt. Ha a játékos dehidrálódik, kevesebb vér jut az izmokba, ami hajlamosít sérülésre. A folyadék igényt izotóniás italok fogyasztásával elégíthetjük ki. Természetesen a táplálkozás is fontos szerepet kap. A kiegyensúlyozott étrend összeállításánál a következô szempontokat kell szem elôtt tartani; szénhidrát bevitellel az izom energiaraktárait töltjük fel, fehérje fogyasztással az izomfejlesztést segítjük, a vitaminok és az ásványok a regeneráció céljából elengedhetetlenek. Nem csak az orvosnak, hanem a csapat minden tagjának szigorúan tartózkodnia kell tiltott teljesítményfokozó szerek alkalmazásától. A játékosok nem használhatnak anabolikus szteroidot, vagy bármilyen más doppinglistán szereplô tiltott szert. A játékos feladata: A sport-specifikus mozgások elsajátítása végett együtt kell mûködnie a szakmai stábbal, az egymás közötti játéknál védôfelszerelést kell használnia, és természetesen be kell tartania a fair play és a labdarúgás szabályait. Köteles az orvosnak a legkisebb sérülést is jelenteni és együttmûködni a kezelés és a rehabilitáció alatt. Mindegyik játékosnak jár a jó minôségû és állapotú sportfelszerelés. A cipô a legfontosabb része a felszerelésnek, a jól megválasztott sportcipô fontos szerepet játszhat az alsóvégtagi sportártalmak megelôzésében. Az ideális cipônek jól tart a sarka, puha a felsô része, széles talpa, könnyû és rugalmas. Megfelelô mértékû tapadással rendelkezik (pályának és idôjárási viszonyoknak megfelelô cipô és stopli). Harántboltozat-süllyedés vagy egyéb anatómiai eltérés esetén szakember által javasolt, s méretre készített betét viselése javasolt. A labdarúgó cipôket csak a sport-specifikus edzéseken használjuk, nem alkalmasak például a kondicionáló tréningekre, futásra. A védôfelszerelések közül a sípcsontvédôt használták legelôször. Sajnos, nem alkalmas minden sérüléstípus megakadályozására, azonban a sérülés súlyosságát csökkenteni tudja (19). A bokavédô (ragasztás és brace) szintén fontos prevenciós eszköz az akut ficamok és a krónikus instabilitás megelôzésében (2;15;16;18;25). A térdrögzítôk alkalmazása egyre jobban kezd elterjedni, és általában korábbi szalagsérülések kiújulásának megakadályozására használják. A egyesületek feladata: A klubnak a sérülés prevencióhoz biztosítania kell a megfelelô anyagi és személyi feltételeket. A játékosok biztonsága és egészsége érdekében minden erôfeszítést meg kell tenni. A sérülést megelôzô programot integrálni kell az edzéstervbe. Minden egyesületnek ki kell alakítani egy olyan szakmai stábot, amely jól felkészült és képes felelôsséget vállalni a sportsérülések prevenciójáért. E stáb valamely tagjának jelen kell lenni minden

46 46 MAGYAR EDZŐ 2007/2 edzésen és mérkôzésen. A klub felelôssége olyan tárgyi feltételek megteremtése, amivel az orvosi stáb hatékonyan és eredményesen tud dolgozni. Ahol lehetôség van rá, indokolt a csapat mellett egy erônléti edzô és egy gyógytornász alkalmazása, akik munkájukkal folyamatosan támogatják a csapatorvost. Szintén a klub feladata a jó minôségû pálya biztosítása. A pálya talaja csak rendszeres karbantartással tehetô balesetmentessé. A füves borítást elônyben kell részesíteni a mûfûvel szemben, mivel azon kevesebb a sérülés (14-16;25). A szövetség feladata: A labdarúgás minden szereplôjének kötelessége a játékosok egészségének védelme és biztonságának a szem elôtt tartása. Folyamatosan vizsgálni kell a játék szabályait, és ahol indokolt, a sérülések gyakoriságának csökkentése érdekében változtatni kell azokon. A különbözô osztályokban, korcsoportokban bevezetett módosításokat rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy hatékonyak voltak-e a sérülések számának csökkentésre. Példaként említhetjük, hogy a FIFA tanulmányai alapján a játékvezetôknek szigorúbban kell fellépniük a könyök használatával és a hátulról történô szereléssel szemben. Ez a bírói szemléletváltozás már a sérülésszám csökkenésben is megmutatkozik (31). Negyedik lépés: Az alkalmazott intézkedések hatásának ellenôrzése - újraértékelés A megelôzô intézkedések hatásának a vizsgálata, a sportsérülések incidenciájának ismételt meghatározását jelenti. Ezt a lépcsôt hajlamosak vagyunk sokszor elhanyagolni, valójában azonban ez bizonyítja a megelôzô intézkedések hatékonyságát. E lépés kihagyásával nem állapítható meg a prevenció sérülésekre gyakorolt hatása. Saját eredmények között az OSEI Sportsebészeti Osztályán fekvôbeteg ellátásban részesült 866 labdarúgó. Sérüléseiket tanulmányozva megállapítható, hogy a leggyakrabban sérült testrész a combtérd és a boka-lábszár (1. ábra). Az osztályon kezelt labdarúgók túlnyomó többsége férfi (96%). A sérülések a 2. ábrán megfigyelhetô koreloszlásban jelentkeztek. A 800 alsóvégtag sérülés 56 százalékban a jobb oldali alsóvégtagot érintette, míg 44 százalékban a balt. Az ellátás 94 százalékban akut sportbaleset, 6 százalékban túlterhelés miatt történt. Intézetünk kidolgozott egy komplex prevenciós programot, melynek célja, 1. ábra: Labdarúgó sérülések testtáj szerinti megoszlása 2. ábra: Labdarúgó sérülések kor szerinti megoszlása hogy csökkentse a labdarúgás során bekövetkezô non-kontakt és az egyoldalú terhelésbôl adódó alsóvégtagi, valamint az ágyéki gerincet érintô sérüléseket. A gyakorlatokat instabil felszíneken végeztetjük, így az izületekben, szalagokban található, az ízületi helyzet és mozgás érzékelésért felelôs receptorokat erôteljesebb ingerek érik. Ezáltal a velük reflexkörön keresztül kapcsolatban lévô azon izmok ereje és robbanékonysága fejleszthetô, amelyek az ízületek stabilizálásáért felelôsek. Az alsó végtagi erôsítô feladatokkal és a gerinc stabilizáló izmait fejlesztô gyakorlatokkal az izomerô egyensúlyának eltolódását állítjuk helyre, így kiküszöbölhetô az egyoldalú terhelésbôl adódó túlterheléses károsodások egy része. A feladatokat 8 csoportba (1-8. kép) osztottuk: 1. rövid, bemelegítést szolgáló futó gyakorlatok 2. instabil felszínen végezhetô egyensúly és koordinációt fejlesztô gyakorlatok 3. dinamikus, kitámasztásos és ugró feladatok 4. billenô platón végezhetô egyensúly és koordinációt fejlesztô gyakorlatok 5. gumiszalaggal végezhetô alsó végtagi izomerô fejlesztô gyakorlatok 6. ütközéses feladatok 7. gerinc stabilizáló izmait erôsítô feladatok 8. nyújtó feladatok A feladatok pontos, az utasítás szerinti végrehajtása elengedhetetlenül fontos annak érdekében, hogy a sérülésmegelôzô edzés hatékony legyen. A gyakorlatok az edzô belátása szerint variálhatók. Összeállítható belôlük egy teljes értékû 60 vagy 90 perces edzés, vagy egy perces bemelegítés, amelyet minden edzés elôtt elvégezhetnek a labdarúgók. Összefoglalás A rendelkezésre álló irodalom tanulmányozása alapján megállapíthatjuk, hogy a komplex sérülést megelôzô edzésprogram hatékonyan csökkenti több rizikófaktor hatását (3. táblázat). A komplex prevenciós tréning beépítése az edzésprogramba csak az egyik része a

47 2007/2 MAGYAR EDZŐ kép: rövid, bemelegítést szolgáló futó gyakorlatok 2. kép: instabil felszínen végezhetô egyensúly és koordinációt fejlesztô gyakorlatok 3. táblázat: Prevenciós intézkedések, és támadáspontjaik. prevenciós intézkedés cardiovasculáris állóképességi tréning Proprioceptív tréning - sport specifikus képességek, mozgások - törzs propriocepció - alsóvégtag propriocepció Nyújtás (stretching) Izomerôsítés-combhajlító izom izomerôsítés-ágyéki és hátizmok célzott rizikófaktor/hatás jobb oxigén ellátottság jobb erônlét, késôbb jelentkezô fáradtság jobb neuromusculáris kontroll: kevesebb sérülés talajfogáskor és a hirtelen irányváltáskor (LCA Ligamentum cruciatum anterius = elülsô keresztszalag) fokozott izomtámogatás az ízületeknek kevesebb LCA és bokasérülés fokozott izomlazaság az izom jobban ellenáll a passzív erôknek kevesebb izomsérülés jobb combhajlító quadriceps erô arány (min:2:3), jobb izomegyensúly kevesebb combhajlító sérülés jobb izomegyensúly; erôsebb mély hátizmok kevesebb hátfájdalom, ágyékfájdalom kevesebb ágyéksérülés prevenciós stratégiának. A prevenció vizsgálatával és felügyeletével nemcsak hozzájárulunk a labdarúgó sérülések mechanizmusának és rizikótényezôinek a megismeréséhez, hanem személyre szabott segítséget tudunk nyújtani játékosaiknak. Az epidemiológiai felmérések a sérülés-megelôzés sarokkövei, mégse adnak átfogó képet a labdarúgó sérülésekrôl. A sérülések incidenciájának és az expozíciós idônek a dokumentálása, elengedhetetlen a legsúlyosabb problémák feltárásában, és a rizikófaktorok megállapításában. A jövôben, jól tervezett, randomizált vizsgálatok szükségesek a megelôzô munka hatékonyságának bizonyításához. Különféle módszerek, mint például a versenyidôszakot megelôzô orvosi vizsgálat, bemelegítés, proprioceptív tréning, izomerôsítés, ragasztás, védô felszerelés, rehabilitációs programok vezethetnek a sérülések számának csökkentéséhez. Fontos tudnunk, hogy egy 5. kép: gumiszalaggal végezhetô alsó végtagi izomerô fejlesztô gyakorlatok 6. kép: ütközéses feladatok

48 48 MAGYAR EDZŐ 2007/2 3. kép: dinamikus, kitámasztásos és ugró feladatok 4. kép: billenô platón végezhetô egyensúly és koordinációt fejlesztô gyakorlatok tervezett szabálymódosítás hatását - annak bevezetése elôtt - randomizált vizsgálatokon keresztül tanulmányozhatjuk.(32) A futballsérülések etiológiája különbözhet a különbözô alcsoportokban (mint férfiak, nôk, juniorok). Ezért a sérülésszám csökkentéséhez más-más prevenciós programra lehet szükségük. Ebbôl a szempontból is nélkülözhetetlen tehát egy jó sérülés-regiszter. Ilyen elemzések segítségével tudjuk meghatározni a rizikófaktorokat, és felállítani a prevenciós standardokat. A különbözô preventív stratégiák alkalmazását alaposan végig kell gondolni, hogy a labdarúgók egyéb képességeinek fejlesztését ne akadályozza. Összegzésként megfogalmazhatjuk, hogy a tartós sérülésszám csökkentésére csak akkor számíthatunk, ha a labdarúgás minden szereplôje - a játékostól az edzôig, az orvostól a gyúróig, a szövetségtôl a egyesületekig - elvégzi személyre szabott feladatát a prevencióban. Irodalom (1) de Loes M. Medical treatment and costs of sports-related injuries in a total population. Int J Sports Med 1990 February;11(1): (2) Ekstrand J, Gillquist J, Liljedahl SO. Prevention of soccer injuries. Supervision by doctor and physiotherapist. Am J Sports Med 1983 May;11(3): (3) Heidt RS, Jr., Sweeterman LM, Carlonas RL, Traub JA, Tekulve FX. Avoidance of soccer injuries with preseason conditioning. Am J Sports Med 2000 September;28(5): (4) Junge A, Rosch D, Peterson L, Graf-Baumann T, Dvorak J. Prevention of soccer injuries: a prospective intervention study in youth amateur players. Am J Sports Med 2002 September;30(5): (5) Askling C, Karlsson J, Thorstensson A. Hamstring injury occurrence in elite soccer players after preseason strength training with eccentric overload. Scand J Med Sci Sports 2003 August;13(4): (6) Caraffa A, Cerulli G, Projetti M, Aisa G, Rizzo A. Prevention of anterior cruciate ligament injuries in soccer. A prospective controlled study of proprioceptive training. Knee Surg Sports Traumatol Arthrosc 1996;4(1): (7) Hewett TE, Lindenfeld TN, Riccobene JV, Noyes FR. The effect of neuromuscular training on the incidence of knee injury in female athletes. A prospective study. Am J Sports Med 1999 November;27(6): (8) Mandelbaum BR, Silvers HJ, Watanabe DS, Knarr JF, Thomas SD, Griffin LY, Kirkendall DT, Garrett W, Jr. Effectiveness of a neuromuscular and proprioceptive training program in preventing anterior cruciate ligament injuries in female athletes: 2-year follow-up. Am J Sports Med 2005 July;33(7): (9) Soderman K, Werner S, Pietila T, Engstrom B, Alfredson H. Balance board training: prevention of traumatic injuries 7. kép: gerinc stabilizáló izmait erôsítô feladatok 8. kép: nyújtó feladatok

49 2007/2 MAGYAR EDZŐ 49 of the lower extremities in female soccer players? A prospective randomized intervention study. Knee Surg Sports Traumatol Arthrosc 2000;8(6): (10) Surve I, Schwellnus MP, Noakes T, Lombard C. A fivefold reduction in the incidence of recurrent ankle sprains in soccer players using the Sport-Stirrup orthosis. Am J Sports Med 1994 September;22(5): (11) Tropp H, Askling C, Gillquist J. Prevention of ankle sprains. Am J Sports Med 1985 July;13(4): (12) van MW, Hlobil H, Kemper HC. Incidence, severity, aetiology and prevention of sports injuries. A review of concepts. Sports Med 1992 August;14(2): (13) Witvrouw E, Danneels L, Asselman P, D'Have T, Cambier D. Muscle flexibility as a risk factor for developing muscle injuries in male professional soccer players. A prospective study. Am J Sports Med 2003 January;31(1):41-6. (14) Arnason A, Gudmundsson A, Dahl HA, Johannsson E. Soccer injuries in Iceland. Scand J Med Sci Sports 1996 February;6(1):40-5. (15) Ekstrand J, Gillquist J. The avoidability of soccer injuries. Int J Sports Med 1983 May;4(2): (16) Inklaar H. Soccer injuries. II: Aetiology and prevention. Sports Med 1994 August;18(2): (17) Ekstrand J, Gillquist J, Moller M, Oberg B, Liljedahl SO. Incidence of soccer injuries and their relation to training and team success. Am J Sports Med 1983 March;11(2):63-7. (18) Ekstrand J, Gillquist J. Soccer injuries and their mechanisms: a prospective study. Med Sci Sports Exerc 1983;15(3): (19) Francisco AC, Nightingale RW, Guilak F, Glisson RR, Garrett WE, Jr. Comparison of soccer shin guards in preventing tibia fracture. Am J Sports Med 2000 March;28(2): (20) Hawkins RD, Fuller CW. Risk assessment in professional football: an examination of accidents and incidents in the 1994 World Cup finals. Br J Sports Med 1996 June;30(2): (21) Inklaar H. Soccer injuries. I: Incidence and severity. Sports Med 1994 July;18(1): (22) Agre JC, Baxter TL. Musculoskeletal profile of male collegiate soccer players. Arch Phys Med Rehabil 1987 March;68(3): (23) Schmidt-Olsen S, Bunemann LK, Lade V, Brassoe JO. Soccer injuries of youth. Br J Sports Med 1985 September;19(3): (24) Blaser KU, Aeschlimann A. [Accidental injuries in soccer]. Schweiz Z Sportmed 1992 March;40(1):7-11. (25) Ekstrand J, Nigg BM. Surfacerelated injuries in soccer. Sports Med 1989 July;8(1): (26) Engstrom BK, Renstrom PA. How can injuries be prevented in the World Cup soccer athlete? Clin Sports Med 1998 October;17(4):755-68, vii. (27) Dvorak J, Junge A, Chomiak J, Graf-Baumann T, Peterson L, Rosch D, Hodgson R. Risk factor analysis for injuries in football players. Possibilities for a prevention program. Am J Sports Med 2000;28(5 Suppl):S69-S74. (28) Hawkins RD, Fuller CW. A prospective epidemiological study of injuries in four English professional football clubs. Br J Sports Med 1999 June;33(3): (29) Hawkins RD, Hulse MA, Wilkinson C, Hodson A, Gibson M. The association football medical research programme: an audit of injuries in professional football. Br J Sports Med 2001 February;35(1):43-7. (30) Nielsen AB, Yde J. Epidemiology and traumatology of injuries in soccer. Am J Sports Med 1989 November;17(6): (31) Hawkins RD, Fuller CW. An examination of the frequency and severity of injuries and incidents at three levels of professional football. Br J Sports Med 1998 December;32(4): (32) Parkkari J, Kujala UM, Kannus P. Is it possible to prevent sports injuries? Review of controlled clinical trials and recommendations for future work. Sports Med 2001;31(14): A Pegazus Sport Tours 10%-os kedvezményt nyújt a Magyar Edzôk Társasága tagjainak a Pegazus Sport Tours által szervezett és meghirdetett sportutazásokra, valamint a 2008-as Pekingi Nyári Oimpiai Játékokra

50 50 MAGYAR EDZŐ 2007/2 Nem fémes mikroelemigény sportolóknál Korszerû sporttáplálkozás Szabó S. András rovata A sporttáplálkozás egyes kérdéseit elemzô rovatunkban eddig a következô16 témakörrel foglalkoztunk: - fehérjebevitel, fehérjeigény, sportolók fehérjeszükséglete - folyadékfogyasztás, a sportoló vízháztartása - testtömegcsökkentés és testsúlyszabályozás - táplálkozás a mérlegelést követôen súlycsoportokhoz kötött sportágak esetén - a vegetariánus étrend kihatásai a sportoló egészségére - a kreatinkiegészítés jelentôsége a sportban - a sportolók tápláltsági állapota és jellemzô testfelépítése - a szabad aminosavak alkalmazásának teljesítménynövelô hatása - az ásványi anyag szükségleten belül a sportoló kalcium- és magnéziumigénye - az ásványi anyag szükségleten belül a sportoló kálium- és nátriumigénye - a nem fémes makroelemekre vonatkozó szükséglet a sportban - a sportolók alkoholfogyasztása és ennek kihatásai - sportolók esszenciális mikroelemszükséglete - diétás rostok, a sportolók rostszükséglete - idôs sportolók táplálkozása - sportolók zsíroldható vitaminellátottsága, vitaminigénye A rovat - köszönhetôen természetesen a folyóirat szerkesztôi részérôl folyamatosan megnyilvánuló megtisztelô bizalomnak s több olvasó kedvezô véleményének, bátorításának és javaslatának - folytatódik, s más, az eddigiek során nem tárgyalt, de a sporttáplálkozás gyakorlati kérdésköreihez meglehetôsen szorosan kapcsolódó téma (pl. vízoldható vitaminok, táplálkozáskiegészítôk, energiabevitel, káros táplálkozási szokások, gyermekkorú sportolók táplálkozása, táplálékok antinutritív komponensei, táplálkozás terhesség alatt, vitaminszerû anyagok) is terítékre kerül. Jelen rész témája a sportolók nem fémes mikroelemigénye. Nem fémes esszenciális mikroelemek A MAGYAR EDZÔ 2006/2 számában megjelent - Sportolók mikroelemszükséglete - részben bemutattam a mikroelemek csoportosításának lehetôségeit s röviden elemeztem az egyértelmûen létfontosságúnak tekinthetô fémes mikroelemek (Fe, Mn, Zn, Cu, Mo, Co, Ni, Cr, V) biológiai jelentôségét s ezen mikroelemekre vonatkozóan a sportolók szükségletét. A szervezetnek azonban az optimális mûködéshez nem csupán fémes, de nem fémes mikroelemekre is szüksége van, s e részben 3 ilyen nyomelemet tárgyalunk. Ezek a szelén, a fluór és a jód. Valószínûleg egyébként néhány más, nem fémes mikroelem (pl. Si) is idesorolható, de egyértelmûen, minden vitán felül csupán az említett 3 mikroelemrôl állítható, hogy az emberi szervezet számára létfontosságú nem fémes nyomelem. Élettani szerep és szükséglet A következôkben röviden bemutatjuk ezen három mikroelem lényegesebb biológiai funkcióját, a jellemzô hiánytüneteket, a sportolók napi szükségletét, s felsorolunk néhány, az adott mikroelemben gazdag élelmiszert. A szelénrôl, amely a glutation peroxidáz enzim alkotórésze, csak a XX. század második felében derült ki, hogy létfontosságú nyomelem, korábban csak mint toxikus komponenst tartották számon. Kémiailag hasonló a kénhez, bizonyos mértékig a ként helyettesíteni is képes. Hiánya esetén számos egészségi probléma jelentkezhet, egyes megbetegedések aránya növekedhet, kedvezôtlen elváltozások léphetnek fel a szervezetben. Fontosabb tünetek: anémia, kardiomiopatia, cisztás fibrózis, szívmûködési zavarok, immunrendszeri problémák, izomdisztrófia, terméketlenség, sterilitás, fokozott érzékenység a karcinogén hatású anyagok iránt. A szelén esetében jól ismert az E-vitaminnal kapcsolatos szinergizmus, az antagonista elemek pedig elsôsorban a kén, az arzén és az ezüst. A szelén hiánya elég jól kivédhetô E-vitamin adagolással. A szervezetbe jutó szelén a bélcsatornából jó hatásfokkal szívódik fel, egyes méréseknél 100 %-ot megközelítô abszorpció adódott. A felszívódott szelén elsôsorban a vizelettel ürül. A fehérjeellátottság befolyásolja a felszívódás mértékét, fehérjehiány esetében csökken a szelénabszorpció. A szelénszükségleti norma nem egyértelmûen rögzíthetô, az USA-ban RDA értékként mg mennyiséget fogadnak el, így sportolók esetében legalább napi 0.1 mg bevitele látszik szükségesnek. Ugyanakkor a szelén esetében nagyon szûk a tartomány az élettani szükséglet s a már toxikussági határ között. Valószínûleg a szelén a legszûkebb toleranciatartománnyal jellemezhetô mikroelem. Napi 0.2 mg mennyiség tekinthetô a toxikusság határának, s az ezt rendszeresen meghaladó napi mennyiség már kedvezôtlen hatásokat, ún. szelenózist okozhat. A bôséges - azaz az élettani igényt kissé meghaladó - szelénbevitel antikancerogén hatású, de a nagyobb mennyiség már inkább elôsegíti a rákos daganatok kialakulását. A szelenózis veszélye - Közép-Európában nem fordul elô - elsôsorban olyan területeken jelentkezik, ahol a talaj geológiai eredete miatt magas Se-tartalmú, s ezáltal - lévén a növények számára a szelén nem esszenciális elem - a növényekben igen magas, akár g/kg koncentrációban is akkumulálódhat. Az élelmiszerek közül általában azok dúsak szelénben, amelyek magas fehérjetartalmúak, azaz a gyümölcsökben, fôzelékfélékben, zöldségekben mérhetô szelénkoncentráció többnyire nagyon alacsony. Táplálkozásunkban a fô szelénforrást a hús, tojás, hal és gabonafélék jelentik. Ha valaki kiegyensúlyozott, állati fehérjéket is jelentôs arányban tartalmazó táplálkozást folytat, akkor nagyon kis veszélye lehet a kifejezett szelénhiánynak, legfeljebb inkább csak szelénben nem bôven ellátott, illetve enyhén szuboptimális táplálkozásról beszélhetünk. Magyarország egyébként talajtanilag illetve geológiailag nem tekinthetô szelénnel jól ellátott területnek, igaz, a kifejezetten szelénhiányos területek közé sem sorolható. Így a sportolók normál étrendje - szelénkiegészítés nélkül is - többnyire fedezi vagy megközelíti az élettani szükségletet. Az optimális Se-ellátottság biztosítására természetesen van más lehetôség

51 2007/2 MAGYAR EDZŐ 51 is. Így pl. a funkcionális élelmiszernek tekinthetô, szelénben gazdag vagy dúsított élelmiszerek (pl. brazil dió, szelént tartalmazó élesztô és sütôipari termék) fogyasztása illetve táplálék-kiegészítôk alkalmazása. A HUMET-R szirupból pl. a javasolt napi 10 ml mg, 1 db CENTRUM tabletta mg, l db Béres Actival tabletta 0.04 mg szelént tartalmaz. A fluór a kémiailag legnegatívabb és legaktívabb elem, a halogéncsoporthoz tartozik. Fluórhiányos táplálkozás reprodukciós zavarokat és visszamaradt fejlôdést eredményez. Szerepe van a csontok kalcifikációjában, s optimális koncentrációban való jelenléte csökkenti az oszteoporózis elôfordulásának gyakoriságát. Véd a fogszuvasodás ellen, mivel segíti az ép fogzománc kialakulását, illetve jelenléte gátolja a fog anyagának lebontódását s az ebben a folyamatban résztvevô enzimek mûködését. Nem véletlen a fluórt is tartalmazó fogkrémek használatára vonatkozó javaslat sem. Az élelmiszerekkel, italokkal a szervezetbe jutó fluor felszívódása gyors, jelentôs része már a gyomorból abszorbeálódik. A keringésbe jutó F egy része beépül a csontrendszerbe s a fogakba, másik része viszont gyorsan kiürül a vizelettel. A táplálék túl magas Ca és P tartalma egyébként gátolja a fluórfelszivódást az emésztôcsatornából. A jó ellátottság biztosítása érdekében étellel és itallal együtt napi mg F bevitele javasolható. Egyes országokban az ivóvíz, a konyhasó, illetve a tej mesterséges fluorozásával igyekeznek a hiánytüneteket megelôzni. Kimutatható volt, hogy olyan helyeken, ahol az eredetileg alacsony fluortartalmú ivóvízhez mg/l fluort adagoltak, a fogszuvasodás határozottan visszaszorult. A szelénhez hasonlóan egyébként az élettani minimum s a már toxikus koncentráció határ között nincs nagy különbség, azaz a fluornak nem csupán hiánya, de túlzott mennyisége is okozhat gondot, ez utóbbi a fluorozis jelensége. A legtöbb élelmiszer a fluort 0.5 mg/kg koncentrációnál kisebb arányban tartalmazza, s a sportoló szervezetébe - az ivóvizet nem számítva - naponta mintegy 1 mg körüli mennyiségben jut. A szervezet optimális fluorellátottságának biztosításában tehát az ivóvíznek, vagy a sportoló által fogyasztott ásványvíznek is kiemelkedô szerepe van. A fogszuvasodás megelôzésére a mg/l körüli koncentrációtartomány tekinthetô optimálisnak a fluor esetében, s az tény, hogy Magyarországon az ivóvíz ennél kisebb F-tartalmú. Többnyire a hazai ivóvizek mg/l közötti koncentrációban tartalmaznak fluort, az ásványvizek fluortartalma viszont ennél gyakran jóval magasabb. Az Apenta ásványvíz pl. kiemelkedôen magas fluortartalmú. Élelmiszereink jelentôs része a fluort 1 mg/kg szárazanyag körüli koncentrációban tartalmazza. Az állati eredetû élelmiszerek általában fluorban dúsabbak, mint a növények, a tengeri halak fluortartalma többnyire jóval magasabb, mint a folyami halakban mérhetô értékek. Kifejezetten magas a tea, a kamilla és a kávé F-tartalma. Napi egy csésze tea vagy kávé elfogyasztása már a napi szükséglet mintegy 40 %-át juttatja szervezetünkbe. A túlzott teaivás, illetve kávéfogyasztás azonban - nem csupán a F-bevitel szempontjából - már káros, akár toxikus is lehet. Az élettani igényen felül bevitt F szükségtelen, a nagy mennyiségû F bevitele fluorózist okozhat. A jelenség fluorprofilaxisban részesülô egyéneknél ill. magas F tartalmú ásványvizet jelentékeny menynyiségben fogyasztó embereknél is elôfordul. Ilyen esetben a fogzománc foltos elszínezôdése figyelhetô meg, a csontok ugyan keményebbé válnak, de mechanikai tulajdonságaik romlanak, teherbíró képességük csökken. A fluorozis gasztrointesztinális panaszokat, mozgásszervi bántalmakat is eredményezhet. A fluormérgezés jele az étvágytalanság, izomgyengeség, súlyvesztés, vizelettel történô fokozott fluorürítés. A jódról már több, mint 100 éve tudjuk, hogy esszenciális mikroelem, jelenléte egyértelmûen szükséges a pajzsmirigy egészséges mûködéséhez, lévén a jód alkotórésze az anyagcserét szabályozó pajzsmirigyhormonoknak. A jódnak szerepe van a növekedés szabályozásában s az idegrendszer és vérkeringés zavartalan mûködésének fenntartásában is. Hiánya golyva kifejlôdéséhez - a pajzsmirigy jelentôs mérvû megnagyobbodásához - vezethet, sôt süketséget, süketnémaságot, törpenövést is okozhat. Hiánya esetében más tünetek - pl. izomgörcs, kézremegés, kreténizmus, depresszió, alvásképtelenség, idegesség, hajhullás, törékeny körmök, alacsony testhôfok, fokozott étvágy, menstruációs ciklus zavara, sterilitás, csökkent intenzitású szexualitás - is elôfordulhatnak. A felnôtt sportoló napi jódigénye mintegy 0.2 mg-ra becsülhetô érték. A jód élelmiszereinkben szerves és szervetlen formában egyaránt elôfordul, felszívódása a bélcsatornából nagyon gyors s közel 100 %-os. Kiválasztása elsôsorban vizelettel történik, bár intenzív verítékezés esetén a bôrön át is jelentôs lehet a jódvesztés. A nasi renális jódürítés alapján jól becsülhetô az ellátottság illetve az esetleges hiány. Pajzsmirigy anyagcsere zavarok tényleges vagy másodlagos jódhiány esetében is felléphetnek, ez utóbbit az antagonista hatású komponensek jelenléte eredményezheti. Bár a túl sok Ca bevitele is mérsékli a jódfelvételt illetve hasznosulást, de a tipikus antagonisták az egyértékû anionok (pl. nitrát, rodanid) sôt a káposztafélékben lévô glükozinolátok is befolyásolják a jód értékesülését. Az ún. strumigén - golyvaképzô - anyagok a kelben, kelbimbóban viszonylag jelentôs mennyiségben találhatók. A geológiai viszonyok függvényében jelentôs jódforrás lehet az ivóvíz is, s a golyva fellépte többnyire azokon a vidékeken gyakori, ahol nagyon alacsony - 1 mcg/l körüli koncentráció - az ivóvíz jódtartalma. A kútvizek jódtartalma is többnyire elég alacsony, általában a parti szûrésû vizet nyújtó csapvizekben magasabb a jód koncentrációja. Egyes természetes eredetû gyógyvizek jódtartalma viszont jelentôs lehet. A legtöbb élelmiszer meglehetôsen kis koncentrációban tartalmaz jódot, többnyire 0.1 mg/kg szárazanyag alatti az érték. Viszonylag alacsony az állati eredetû élelmiszerek jódtartalma is - sertéshúsból is napi több kg-ot kellene elfogyasztani a teljes jódigény fedezéséhez - ezért még kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás esetében is elôfordulhat hazánkban jódhiány, ha az ivóvíz alacsony jódtartalmú. Élelmiszereink közül elsôsorban a tengeri eredetû élelmiszerek (seafood) gazdagok jódban, a tengeri halakat, kagylókat rendszeresen fogyasztó egyéneknél biztosan nem fordul elô hiánya. A Kárpát medence egyébként Európában meglehetôsen jódhiányos területnek számít. A tej és a tojás tekinthetô még jódban viszonylag gazdag élelmiszernek. A növények közül pedig a paraj, sóska, fejes saláta, uborka, fokhagyma és gomba tartalmaz jelentôsen több jódot, mint a legtöbb növény, így ezek rendszeres fogyasztása mérsékli a jódhiány kialakulásának valószínûségét. Az esetleges jódhiány megszüntetése ill. megelôzése történhet jódtartalmú konyhasó fogyasztásával is, ez többnyire 20 mg KI mennyiséget tartalmaz 1 kg-ban. Megoldás lehet a jódpótlásra a különbözô ásványi anyag tartalmú táplálékkiegészítôk rendszeres fogyasztása is. Pl. a Centrum tabletta 0.15 mg jódot, a Béres Actival tabletta 0.10 mg jódot tartalmaz KI formában. Mivel napi 0.3 mg jód rendszeres bevitele még biztosan nem okoz toxikussági tüneteket - a jódtúladagolás okozta zavarok egyébként régóta ismertek a jódtartalmú gyógyszerek fogyasztása következtében - a túlzott jódbevitel okozta problémák fellépésének valószínûsége meglehetôsen kicsi.

52 52 MAGYAR EDZŐ 2007/2 Mikroelem hasznosulás Az eddig ismertetett - esszenciálisnak tekintett mikroelemeken kívül - számos más mikroelem is elôfordul élelmiszereinkben, olyanok, amelyeknek van bizonyos élettani szerepe, vagy határozottan a toxikus elemek közé sorolhatók. Itt, e dolgozat keretében azonban e kérdésekkel nem foglakozunk. Megemlítjük viszont, hogy az egyes mikroelemek felszívódásának, hasznosulásának mértékét olyan tényezôk is befolyásolják, mint pl. az életkor, a nem, az egészségi állapot, a testtömeg, a terhelési szint illetve, a klimatikus viszonyok. A szükségleti értékek megállapítása tehát igen körültekintô munkát igényel, annak figyelembevételével, hogy a fiziológiai szükségletnél jóval nagyobb dózisokban már az esszenciális elemek is toxikusak. Az élelmiszerek mikroelem koncentrációinak ismerete segítséget nyújthat a hiánybetegségek felismerésében, megelôzésében és terápiájában, s lehetôvé teszi a sportolók számára a helyes étrend összeállítását. Megállapítható, hogy csak az egyre több komponensre kiterjedô, széleskörû és érzékeny analitikai vizsgálatokkal dönthetô el, hogy az élelmiszerekkel és italokkal a szervezetbe jutó tápanyagok mennyiségileg és arányaikban képesek-e biztosítani a szervezet metabolikus egyensúlyát, az optimális mikroelem ellátottságot. Harmonikus és adekvát, azaz a szervezet tényleges szükségleteihez igazodó mikroelem-ellátottság csak változatos, arányaiban kiegyensúlyozott étrenddel biztosítható. Ha a szervezetbe megfelelô mennyiségû hús, máj, hal, barna kenyér, zöldség és gyümölcs jut, akkor a mikroelemhiány elôfordulási valószínûsége átlagembernél, vagy csak rekreációs szintû sporttevékenységet folytató egyéneknél nagyon kicsi, viszont élsportolóknál - a nagy terhelésû edzésmunka miatt fellépô fokozott vitamin és ásványi anyag igény miatt - nagyon is realitás. Ezért a versenysport s az élsport képviselôinél messzemenôen javasolt adjuváns készítmények, táplálék-kiegészítôk rendszeres alkalmazása. A cikksorozat folytatódik, s a rovat következô része a sporttáplálkozás tárgykörén belül a sportolók vízoldható vitaminigényének egyes kérdéseit elemzi. Magyar Edzôk Társasága (MET) 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: ; Mobil: ; nora.bendiner@helka.iif.hu; Internet: AZ EDZÔI SZAKMA ÉRDEKÉBEN FOGJUNK ÖSSZE! AMENNYIBEN ÖN MÁR A MET TAGJA, ADJA TOVÁBB EZT A BELÉPÉSI NYILATKOZATOT ARRA ÉRDEMES EDZÔTÁRSUNKNAK! Fénymásolható! Terjeszthetô! Belépési nyilatkozat A MAGYAR EDZÔK TÁRSASÁGA TAGJA KÍVÁNOK LENNI, AZ ÉVES TAGDÍJAT BEFIZETEM. Név:.. Szül.hely: Szül.dátum:..... Legmagasabb edzôi végzettség/kitüntetés (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megjelölésével:..... Levelezési cím (irányítószámmal):... Tel./Fax: Mobil: Munkahely: Munkahelyi beosztás: Edzôi munkahely:. Edzôi beosztás:. Legmagasabb iskolai végzettség:. Nyelvismeret: Sportszakmai érdeklôdési köre: Kelt:... Tájékoztató aláírás A tagdíj magánszemélyeknek évente 2 000,- Ft., diákoknak és nyugdíjasoknak 1 000,- Ft. A MET tagság részére a társaság szakmai folyóirata, a Magyar Edzô térítésmentesen jár. A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság sz. bankszámlájára kérjük befizetni. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.

53 2007/2 MAGYAR EDZŐ 53 HENCSEI PÁL: A Mûegyetemtôl a sport élvonaláig Könyvismertetô Eredeti hivatása mellett - vegyészmérnök - a szerzôt, Dr. Hencsei Pál professzort, a kémiai tudományok doktorát épp oly szenvedélyes vonzalom tölti el a sport iránt, mint könyvének kiválóságait, a Mûegyetem hajdani, illetve sokoldalúan képzett mai hallgatóit. Munkája mellett fôként az utóbbi tíz-tizenkét évben figyelmét, energiáinak és idejének javát sport- és olimpia történeti kutatások kötötték le, s ennek eredményeként nem kevesebb, mint 14 sporttárgyú könyve jelent meg, illetve, esetenként, társalkotóként vette ki részét a szerzôi tevékenységbôl, így többek között kiemelkedô munkát végzett az Ezüstgerely- és MOB- nívódíjjal kitüntetett Magyarok az olimpiai játékokon c. nagysikerû, s megjelenése óta több kiadást megért kötet létrehozásában is. A megalakulásának idén 110 éves jubileumát ünneplô MAFC ennél a remek tartalmú és kiállításában is látványos kötetnél szebben, méltóbban nem is emlékezhetett volna meg a jeles évfordulóról. A szervezett sportélet kezdete a Mûegyetemen 1897-re tehetô, amikor megalakult a MAFC jogelôdje, a Mûegyetemi Football Csapat. Az egyesületben fokozatosan jöttek létre az új szakosztályok, majd más sportágak önálló egyetemi klubokban fogadták a sportolni vágyókat. Mindezek mellett az egyetemi hallgatók és a végzett mérnökök egyetemen kívüli sportegyesületekben is kielégíthették sportolási igényeiket. A mûegyetemi sportolók mind több és szebb sikereket értek el a különféle haza, majd nemzetközi eseményeken, általános elismerést szerezve maguknak és a felsôfokú tanintézetnek is. A mögöttünk hagyott száztíz év során számos mûegyetemi hallgató, illetve ott végzett szakember ért el kimagasló eredményeket olimpiai játékokon, világ- és Európa-bajnokságokon, nagy nemzetközi versenyeken mind a mai napig. Ehhez a folyamathoz okvetlenül hozzá tartozik még az is, hogy a remek versenyezôk közül számosan a késôbbiekben sem szakadtak el a sporttól, nagyszerû sportvezetôként, edzôként, versenybíróként segítették sportáguk fejlôdését. A könyvbôl a sporteredmények mellett azt is megtudhatja az érdeklôdô olvasó, hogy a bemutatott egyéniségek szakmai pályájukon, munkájukban milyen eredményeket értek el, mire vitték a diplomájukkal. A kötet ezzel a megközelítéssel azt is sokszorosan igazolja, hogy a tanulás és a sport igenis összeegyeztethetô, meg lehet felelni sokrétûen magas elvárásoknak, ha az illetô nem csupán tehetséges, hanem egyben eltökélt, szorgalmas és becsvágyó. Mintegy 360 mûegyetemi sportolóról olvashatunk a pompás, gazdagon illusztrált kiadványban: olimpiai bajnokokról, világbajnoki dobogósokról, Európa-bajnoki helyezettekrôl. A sporttörténeti ív illusztrálására talán elegendô, ha csupán egyetlen sportágat említünk, az úszást, s fôszereplôi közül elsô olimpiai bajnokunkat, Hajós Alfrédet (Guttmann Arnoldot) emeljük ki, az 1896 évi athéni játékok úszó gyôztesét, a 100 és 1200 méteren, s jelenlegi követôjét, a második tanévére készülô montreali vegyesúszó világbajnokot, Athén bronzérmesét 2004-ben, Cseh Lászlót. De mûegyetemista volt sokak között a szintén olimpiai bajnok Kulcsár Gyôzô (vívás), Nagy Imre (öttusázó), Tarics Sándor (vízilabdázó, jelenleg élô legidôsebb olimpiai bajnokunk), Fábián László (kajakozó), Kovács Antal (cselgáncsozó). A remek kiállítású, értékes kötet szerzôjének elismerésünket fejezzük ki kutatómunkájáért, sportirodalmunk gazdagításáért, s megérdemelt köszönet illeti a Mûegyetemi Kiadót és a Pauker Nyomdaipari Kft.-t is. g.r.

54 54 MAGYAR EDZŐ 2007/2 Fehérné Mérey Ildikó: Mérd magad! EGÉSZSÉG, FITTSÉG TUDATOSAN! MINI HUNGAROFIT! JÓZAN ÉLET, EGÉSZSÉG- ÉS CSALÁDVÉDÔ SZÖVETSÉG 2006 BUDAPEST 136 OLDAL Gondolatébresztô és Ôk gyenge fizikai állapotuk cselekvésre késztetô miatt, egészségi- könyvet tart kezében az leg hátrányos helyzetûnek olvasó, mely tudatos tekinthetôk! egészségvédelemre mozgósít. Minthogy mérési adatokkal kívánja Mérd meg magad! Felszólatás azt jelzi, hogy az egyén fizikai állapotának alátámasztani téziseit, (általános fizikai teherbíró érthetô, hogy a könyv sok táblázatot tartalmaz, de ezek arra hivatottak, hogy szerzô igazát bizonyítsák. Nézzük a fô megállapításokat: Dr. F. Mérey Ildikó határozottan vallja, hogy a pillanatnyi edzettségi képességének) meg- bízható, objektív mérése nélkül nem oldható meg az egyénre szabott képesség szerinti differenciált fizikai terhelés. A pillanatnyi edzettségi állapot mérése és minôsítése kiinduló és ellenôrzési állapotnak megfelelô pontot jelent az rendszeresen végzett optimális idejû és intenzitású testedzésnek meghatározó szerepe van az egészséges létezés stabil megtartásában. Meggyôzôen bizonyítja, hogy a rendszeresen és tudatosan végzett optimális idejû és intenzitású egészség/terhelhetôség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tudatos, fokozatos, harmonikus fejlesztése során. A Szerzô olyan megbízható, egyszerû és korszerû fizikai fittséget (általános fizikai teherbíró testedzés szoros képességet) minôsítô összefüggésben van az mérési és értékelési egészséggel, és a fittséggel. módszert népszerûsít, amelyet kipróbálva ki-ki Felhívja a figyelmet szembesülhet egészség/terhelhetôség arra, hogy mindenkinek szem- csak annyira kell fizikailag pontú fizikai fittségi fittnek lenni, hogy a mindennapi fizikai-szellemi munkáját tartósan magas színvonalon végezhesse. Ez a gyakorlati életben azt jelenti, hogy pl. az élsportolók általános fizikai teherbíró-képességét, azért kell igen magas szintre fejleszteni, ( kiváló és extra minôsítô kategória) hogy a mindennapi tevékenységüket heti óra edzés/versenyzés kipihenten, nagyobb egészségkárosodás és formaingadozás nélkül végezhessék. Az amatôr szinten sportolóknak idôben és intenzitásban lényegesen kevesebb heti 5-6 óra rendszeres testedzéssel a jó minôsítô kategória megszerzése is elegendô. A tanulók, a könnyû fizikai, vagy szellemi munkát végzô felnôttek a mindennapi fizikai-szellemi tevékenységüket (munkájukat) már az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges közepes minôsítô kategória elérésével és megtartásával heti 3-4 óra rendszeresen és tudatosan végzett sportolással biztosíthatják. Az igen gyenge és gyenge minôsítô kategóriákhoz általában a kedvezôtlen testi, biológiai adottságokat öröklô, heti 1 óra, vagy annál kevesebb, vészesen mozgásszegény életmódot folytatók szintjével, teljesítô-képességével, illetve az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságaival. Összevetheti saját eredményeit, a mindennapi tevékenységéhez szükséges elvárható értékekkel és - életmódja ismeretében - megfelelô következtetésekhez juthat további életvitele alakításához, szükség esetén megváltoztatásához. A Hungarofit és a Mini Hungarofit fizikai fittséget vizsgáló motorikus próbarendszer egyre népszerûbb nem csak a fiatalok, hanem az élsportolók és a felnôtt lakosság körében is. Jól bizonyítja ezt, hogy eddig kb. 2 millió mérési eredményt értékeltek ki. A közoktatás területén az iskolai testnevelés és sport egészségfejlesztô, egészség-megôrzô hatásának tudatos javítását célzó országos program, és az 1997-ben elindított Mozdulj, Magyarország! elnevezésû fizikai fittséget mérô országos mozgásprogram is e-módszerre épül. Mérey Ildikó mozgáskultúrát fejlesztô könyvét a társadalom valamennyi rétege minden korosztálya figyelmébe tartoznak. ajánlom. Dr. Donáth Tibor anatómus professzor

55