Grezsa Ferenc BEVEZETÉS A MENTÁLHIGIÉNÉBE. (Segédanyag posztgraduális mentálhigiénés képzésekhez)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Grezsa Ferenc BEVEZETÉS A MENTÁLHIGIÉNÉBE. (Segédanyag posztgraduális mentálhigiénés képzésekhez)"

Átírás

1 Grezsa Ferenc BEVEZETÉS A MENTÁLHIGIÉNÉBE (Segédanyag posztgraduális mentálhigiénés képzésekhez) Magyar Testnevelési Egyetem Mentálhigiénés Osztály 1998

2 Grezsa Ferenc BEVEZETÉS A MENTÁLHIGIÉNÉBE (Segédanyag posztgraduális mentálhigiénés képzésekhez) Magyar Testnevelési Egyetem Mentálhigiénés Osztály

3 Tartalom Bevezetés...3.o. I. Egészség, mint érték és cél Egészség és mentális egészség...6.o. A mentálhigiéné fogalma...9.o. II. A mentálhigiénés problémák természetrajza A deviáns viselkedés...13.o. A drogjelenség alapfogalmai...17.o. Drogproblémák az iskolában...20.o. III. A mentálhigiéné megközelítési lehetőségei A mentálhigiéné történeti modelljei...28.o. Közösségi Támogató Hálózat...33.o. IV. Programok a terepen A mentálhigiénés prevenció fogalma...41.o. Cselekvési irányok...42.o. Programtervezés helyi közösségekben...43.o. Hatékonyság, kiértékelés...45.o. V. Átfogó modellek és távlatok Mental Health Promotion...49.o. Szempontok az iskolai egészségneveléshez...52.o. Média és lelki egészség...54.o. VI. A segítés útvesztői Segítő szindróma...65.o. Kiégési szindróma...67.o. VII. Mellékletek A Névtelen Alkoholisták 12 lépése...75.o. Segítő kérdések a program tervezéséhez...76.o. Segítő kérdések a program célcsoportjának (felhasználók) bevonásához...77.o. Meier-féle Kiégési Becslőskála...78.o. Irodalomjegyzék, hivatkozások...79.o. 2

4 Bevezetés Az olvasó nem hagyományos tankönyvet tart kezében. A mentálhigiéné értelmezési tartománya és illetékességi köre olyan szerteágazó, hogy azt egyetlen, formális "tankönyvben" szinte lehetetlen volna rendszerezni. (Ilyen föladatra egyébként is csak évtizedes tapasztalatokkal rendelkező, átfogó szakmai fölkészültségű szakember vállakozhat.) Munkám tehát segédanyag, amely szándékom szerint alkalmas értelmezési keretet kínál az előadásokon hallottak, az olvasott szakirodalom és a napi mentálhigiénés munka tapasztalatainak átgondolásához és integrálásához, valamint tágabb kontextusba történő helyezéséhez. Segítségével a hallgatók remélhetően könnyebben tudják majd értelmezni hivatásuk és önmaguk szerepét abban az átfogó rendszerben, amelyet mentálhigiénének nevezünk. A szerkesztés elvét a segítő hivatású szakember hétköznapi szakmai megfontolásaihoz igazítottam. Hivatásunkat alapértékek, alapfogalmak mentén végezzük (I. fejezet), majd számbavesszük a megoldandó feladatokat. (A II. fejezet csak problématípusokat tartamaz, melyek tükrében ki-ki értelmezheti azt a konkrét mentálhigiénés kérdést, amellyel kapcsolatban saját szakmai tevékenységét kifejti.) Aztán számbavesszük a problémamegoldás kínálkozó lehetőségeit (III. fejezet), kidolgozzuk a konkrét teendőket (IV. fejezet). Előbbutóbb fölmerül bennünk az átfogóbb, hatékonyabb munkavégzés igénye, - ehhez kínál távlatokat az V. fejezet. Végül, a hivatásos segítőknek számolniuk kell a munkájuk sajátosságaival összefüggő nehézségekkel is, erről szól a VI. fejezet. A főszöveghez Mellékletek csatlakoznak (VII. fejezet) amelyek ugyancsak fontos gyakorlati ismeretanyagot tartalmaznak. E kiadvánnyal is tudatosítani kívántam, hogy a mentálhigiéné a fogalomértelmezés, az elmélet és a napi gyakorlat szinjein egyaránt termékeny kettősséget foglal magába. A betegségekről szóló ismeretek bővülésével a klasszikus mentálhigiéné paradigmája a védekezés, a bajok elkerülése. A másik megközelítés lényege viszont nem valamely nemkívánatos állapot elkerülése, hanem az óhajtott célok kifejlesztése, a "pozitív" egészség, a lehető leginkább minőségi életviszonyok kimunkálása. A mentálhigiéné e kettős: "védekező" és "fejlesztő" stratégiái és gyakorlata kölcsönhatásban állanak egymással. A betegét gyógyító pszichiáter a közösség általános lelki 3

5 kutúrája fejlődését is segíti. A diákjaival személyközpontúan foglalkozó tanár közvetve a lelki betegségek gyakoriságának csökkenéséhez is hozzájárul. Mindkét megközelítés alapvetően interdiszciplináris és közösségi jellegű, amennyiben nem hivatásos segítő, önsegítő és laikus erőforrásokra is épít. Elidegenedő, atomizálódó és globalizálódó világban a mentálhigiéné és művelői küldetést is teljesítenek. Az univerzális megoldásokkal, az elidegenedéssel, a vetélkedésre épülő életstratégiákkal, az értékvilág materializálódásával szemben a sokszínűség, a személyesség, a kooperativitás, a lelkiség értékeit őrzik, védik, és támogatják. Nem kis mértékben aktivitásukon és érdekérvényesítő képességükön is múlik, hogy az emberi közösség, illetve közösségek számára mennyire lesz még élhető a küszöbön álló új évszázad, illetve évezred. Remélem hogy a kiadvány eme küldetés vállalásához is nyújt érvanyagot, muníciót. Köszönettel tartozom tanszéki munkatársaimnak, Tomcsányi Teodóra egyetemi docensnek, továbbá Bucsek Máriának, Czigány Évának, Farkas Magdolnának és Csáky P. Rogernak, hogy támogatták a Bevezetés a mentálhigiénébe stúdium megszervezését, annak irányításával megbíztak, illetve javaslataikkal segítették a stúdium programját és e kiadvány megírását. Budapest, január Grezsa Ferenc 4

6 I. Egészség, mint érték és cél 5

7 Egészség és mentális egészség Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség nem egyenlő a betegség hiányával, hanem a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapotát jelenti. A mentális egészség az általános egészségi állapot egyik összetevője, egyben olyan erőforrás, amely a mindennapi élethez, a sikeres életvezetéshez szükséges. Maslow (44) szerint alapvető pszichoszociális szükségletek kielégítése, másrészt bizonyos megterhelő körülmények kiküszöbölése egyaránt feltételei a mentális egészségnek. Bizosítandó például a megfelelő lakhatás és élelmezés, az anyagi és egzisztenciális biztonság, a különböző közösségi támogatásokban való részesülés lehetősége. Ugyanakkor mentesnek kell lenni a szenvedéstől, a környezeti ártalmaktól, a szükségtelen stresszektől, illetve a kizsákmányolás valamennyi formájától. Ezeken túlmenően a mentális egészség az érzelemgazdag kapcsolatok igényét, a mások általi elfogadottságot, megerősítést és hitelesítést, a különböző közösségekhez való tartozást, az önbizalmat, a szabadságot és a személyes teljesítmény és hatékonyság érzetét is magába foglalja. Felöleli továbbá a változó körülményekhez való alkalmazkodásnak, az érzelmek felismerésének, megtapasztalásának és kifejezésének, az emberi kapcsolatok kialakításának és fenntartásának, valamint a problémák megoldásának képességét is. A mentális egészség és betegség élesen nem különíthető el egymástól, hanem egy kontinuumon elfoglalt helyzet alapján értelmezhető állapot, mely jelzi, hogy az individuumok miként reagálnak környezetükre és a hétköznapi életükben jelentkező problémák megoldására milyen eszközökkel rendelkeznek. A mentálisan egészséges ember én-tudata, önazonossága fejlett, helyesen ismeri fel a valóságot, emberi kapcsolatai számára örömforrásul szolgálnak. A mentális egészség egyfajta érzelmi, lelki teherbíróképesség, amely hozzásegít az élet pozitív megéléséhez, a fájdalmak, problémák, csalódások és szomorúság leküzdéséhez, elviseléséhez. A "jól-levés" pozitív tudata, tehát nem kis mértékben szubjektív kategória, nem pusztán az aktuális létállapotból, hanem annak megéléséből adódik. 6

8 Más megközelítésben a mentális egészség elsősorban különböző képességek meglétét jelenti. A pszichológiai, érzelmi, intellektuális és lelki fejlődésre való képességet, a kielégítő személyes kapcsolatok kezdeményezésének, fejlesztésének és egyenrangú fenntartásának képességét, a mások iránti empátia képességét, illetve a pszichés stresszhelyzetek fejlődési lehetőségként való felhasználásának képességét. A mentális egészség ötféle érzéssel is jellemezhető, a bizalom, a kihívás, a kompetencia, a teljesítmény és a humor érzetének kifejeződéseként. Az egészség és azon belül a mentális egészség fogalmainak ismeretes definíciói rendkívül változatosak, de valamennyi jelzi, hogy a mentális egészség megléte, vagy hiánya biológiai, pszichoszociális, gazdasági és környezeti, társadalom- és individuál-pszichológiai, illetve "mágikus" feltételek és körülmények kölcsönhatásának függvénye. E sokféle meghatározó három fő csoportba rendezhető. Individuális szinten a saját belső valósággal való foglalkozni tudás képességéről van szó, a gondolkodásról, az érzelmekről, az életvezetésről és a kockázatvállalásról, melyek együttesen az emberek érzelmi teherbíró képességét határozzák meg. Közösségi szinten a mentális egészség, vagy annak hiánya attól függ, hogy a személyek mennyire képesek figyelembe venni az őket körülvevő társas környezetet, hogy kapcsolódnak ahhoz, milyen mértékben vállalnak azért felelősséget. E képességük polgári mivoltukban ölt testet. (A vonatkozó angol nyelvű szakirodalom a "citizenship" kifejezést használja. A polgári mivolt ehelyütt nem osztály-kategóriára, hanem a közösséghez történő tartozás jellegére utal.) Az intézmények szintjén pedig arról van szó, hogy az egyes személyek miként kapcsolódnak különböző egészséges, hatékony struktúrákhoz, fel tudják-e azokat ismerni, képesek-e azok szervezetét és működését kedvező irányba alakítani. Az individuumokat egészségük mindhárom dimenziójában védő és gátló hatások érik, a mentálhigiéné lényege ezek azonosítása, a védő hatások fölerősítése, illetve az ártó hatások mérséklése, kiküszöbölése. A következő ábrák a különböző szinteken jelentkező védő és ártó faktorok példáit mutatják. (Forrás: Mental Health Promotion - A Quality Framework, HEA, London, 1997) 7

9 A MENTÁLIS EGÉSZSÉGET VÉDŐ FAKTOROK Belső faktorok 1. Érzelmi teherbíró képesség fizikai egészség pozitív önkép problémamegoldó képesség tanulási képesség 2. Polgári mivolt jó neveltetés jó kapcsolatok kapcsolatok kialakításának, fenntartásának és megszakításának képessége kommunikációs jártasság az elfogadottság érzete Külső faktorok 1. Érzelmi teherbíró képesség kielégített létszükségletek, például lakhatás, élelem, ruházat, fűtés, stb. 2. Polgári mivolt társadalmi és közösségi hitelesítés közösségi támogató háló pozitív szerep-modellek munkaviszony 3. Egészséges struktúrák jó iskolai tapasztalatok biztonságos lakókörnyezet demokratikus politikai viszonyok béke A MENTÁLIS EGÉSZSÉGRE ÁRTALMAS FAKTOROK Belső faktorok Külső faktorok 1. Érzelmi teherbíró képesség veleszületett betegség, rendellenesség fogyatékosság tehetetlenség érzése gátolt önmegvalósítás és előmenetel szexuális problémák 2. Polgári mivolt szegényes kapcsolatok intézményesedés érzése izoláltság érzése elidegenedettségre, konfliktusokra, disszonanciára utaló tapasztalatok 1. Érzelmi teherbíró képesség kielégítetlen létszükségletek, pl. éhezés, hajléktalanság, veszteség érzése magányosság érzése erőszak elszenvedése visszaélés élvezeti szerekkel pszichiátriai betegség családi problémák 2. Polgári mivolt kulturális konfliktus, elidegenedettség diszkrimináció stigmatizáltság az autonómia hiánya munkanélküliség csoportnyomás 3. Egészséges struktúrák 8

10 az értékrendszer zavara negatív fizikai környezet a szegénység hatásai Mindazon személyek, csoportok, illetve intézmények tevékenysége és munkája tehát mentálhigiénés összefüggésben is értelmezhető, akik (amelyek) a fenti ábrákban jelölt körülmények alakításával, befolyásolásával hivatásszerűen, vagy egyéb módon foglalkoznak. A mentálhigiéné fogalma A közfelfogásban, de még a szakmai nyelvhasználatban is szerteágazóan értelmezik és alkalmazzák a "mentálhigiéné" kifejezést. Általában a lelki egészség védelmét, a pszichológiai, életvezetési problémák megelôzését értik alatta. Az itthon általánosan elterjedt "mentálhigiéné" fogalom ebben a formában az idegennyelvű szakirodalomban szinte elô sem fordul. Helyette általában a "mental health" terminussal találkozhatunk, amely szószerint elme-egészséget jelent. Ez egyúttal a fogalomértelmezés egyik alapvető dilemmáját is jelzi. Nevezetesen, hogy mindaz amit mentálhigiénén, tehát lelki egészségvédelmen értünk, hogyan viszonyul az egészség(ügy)höz, közelebbrôl pedig az elmeegészség(ügy)höz, illetve a pszichiátriához? Nyilvánvaló, hogy a mentálhigiéné fogalmi és tevékenységi körébe a szűkebb értelemben vett pszichiátriai, pszichoterápiás munka is beletartozik, hiszen a szakemberek a pszichiátriai betegek gyógyításával, gondozásával is hozzájárulnak a lakosság általános lelki egészségi állapotának javulásához. Az sem vitatható, hogy a pszichológia és a pszichiátria ismeretanyaga jelentôs hatást gyakorolt a különbözô lelki egészségi problémák (és fôleg azok megelôzése) modern mentálhigiénés fölfogására. E nyilvánvaló összefüggés ellenére leegyszerűsítô fogalomértelmezésre vall a pszichiátriai gondozók "mentálhigiénés gondozó"- vá való puszta átkeresztelése, mivel a mentálhigiéné elmélete és gyakorlata lényegesen túlnô a terápiás, illetve személyiségfejlesztô eljárások illetékességi körén. Magába foglalja a hivatásos és laikus segítôk, valamint az öntevékeny lakossági csoportok minden olyan aktivitását, programját, módszerét és törekvését, amelyek révén csökkenhet a különbözô lelki gyökerű (mentális) problémák kialakulásának kockázata. Ebben az értelemben a mentálhigiéné (a Fodor Katalin javasolta kifejezéssel: a közösségi lélekvédelem) mindenekelôtt konkrét mentális, lelki problémák kifejlôdésének megakadályozását, az elsôdleges megelôzést jelenti. A fogalom távlatosabb értelmezése 9

11 szerint a mentálhigiéné - mintegy elszakadva a különbözô lelki, életvezetési, illetve társadalmi problémáktól, mint vonatkoztatási kerettôl - "pozitív" módon, azoktól szinte "függetlenül" képvisel értékeket, elveket, cselekvési modelleket. Eszerint tehát a mentálhigiénés szemlélet az emberi kultúra magas minôsége, amely mintegy "mellékesen" a különbözô lelki egészségi problémák mérsékléséhez, megelôzéséhez is hozzájárul. Így a mentálhigiénés programok és aktivitások döntô hányada egészséges, illetve lelki problémákkal küzdô, de nem beteg emberekre irányul. A használatos hazai meghatározások közül a mentálhigiéné e tágas kulturális dimenzióját, üzenetét leginkább talán a Magyar Mentálhigiénés Szövetség Programnyilatkozata (42) érzékelteti, amely szerint "a mentálhigiéné egyaránt jelent szemléletet, elméletet, tevékenységi területet, illetve intézményrendszert. Mint szemlélet, a mentálhigiéné elsôdlegesen a proszociális értékek, valamint az élet minôségének fejlesztésére, az életigenlô magatartás támogatására irányul. Ezáltal hozzájárul az erkölcsi értékek megszilárdulásához, az önpusztító, destruktív és aszociális megnyilvánulások és minták gyakoriságának mérséklôdéséhez is. Elméletének középpontjában - a humán tudományok ismereteit integrálva - a holisztikus emberkép áll. A különbözô pszichoszociális problémákat az emberi kapcsolatok kontextusában értelmezi és annak keretében igyekszik befolyásolni. A mentálhigiéné tevékenységi területe, illetve intézményrendszere átfogja a humán szolgálatokat, a kultúrát, a közművelôdést, a közoktatást, a szociális gondoskodást, az egészségügyet, a hitéletet, a tömegtájékoztatást, a polgári kezdeményezéseket, a törvényhozás és a kormányzat működését." Buda (8) ugyancsak a mentálhigiéné jelentéstartamának összetettségét hangsúlyozza. Megfogalmazásában a mentálhigiéné "alakuló, szervezôdô szemlélet és elméletrendszer, interdiszciplináris megközelítésmód, amely a pszichés működészavarok megelôzési lehetôségeire és az egészséges lélektani folyamatok és személyközi kölcsönhatások fejlesztésére vonatkozik, illetve társadalmi gyakorlat, amely intézmények, szervezetek, embercsoportok - magukat egészségesnek érzô emberek - mozgósítására és megváltoztatására irányul." A Klinikai Pszichológiai Szakmai Kollégium (34) definíciója - némileg vitathatóan - megtartja az egészségközpontú felfogást. "A mentálhigiéné egészségközpontú szemléletmód, elméleti és gyakorlati tudás, ezen nyugvó felelôsség egészségünk megóvásáért (primer prevenció) és erre vonatkozó magatartáskultúra. Nem önálló szakma, de minden szakmának része lehet, mint mentálhigiénés többlettudás az emberi tényezôrôl." 10

12 Tomcsányi Teodóra (62) saját, kulturális dimenziójú definíciójában a holisztikus emberkép és az interdiszciplinaritás értékei felöl értelmezi a mentálhigiénét, melynek "feladata a humanisztikus egész emberkép restitúciója, helyreállítása elméletben és gyakorlatban, társadalmi méretekben, minden humán diszciplína együttműködésével". Összefoglalóan: a mentálhigiéné modern tudomány, azontúl bizonyos világkép, értékszemlélet, gyakorlat és magatartásmód. Művelôi szerint az emberek lelki problémái mérsékelhetôek, illetve megelôzhetôek. A mentálhigiénés szemlélet és gyakorlat általánosságban az életminôség javítására irányul, közvetve és közvetlenül segíti a lelki egészség (ki)fejlesztését, megóvását és fönntartását. 11

13 II. A mentálhigiénés problémák természetrajza 12

14 A deviáns viselkedés A mentálhigiénés problémák jelenségköre rendkívül szerteágazó, magába foglalja az emberi élet legkülönbözőbb mentális, érzelmi és kapcsolati zavarait, például a hétköznapi életvezetési és (pár)kapcsolati zavarokat, pszichoszociális problémákat, a viselkedéskultúra torzulásait, így pl. az agresszivitást, a kémiai szerekkel való visszaélés, a legkülönbözőbb pszichiátriai betegségi állapotokat, etc. E hatalmas problémahalmaz tekintélyes hányada spontán mérséklődik, illetve oldódik, így formálisan nem minősül "problémának". (Az életminőség, a "pozitív" lelki egészség szempontjából mégis az, ezért a mentálhigiénés programok jelentős része a "hétköznapi" gondok megelőzésére és enyhítésére irányul.) A zavarjelek másik hányada tartósul és fölerősödik, s előbb-utóbb valamilyen minősítési folyamat révén a devianciák jelenségkörébe sorolódik. Deviáns viselkedésnek nevezzük az olyan magatartásformákat, amelyek eltérnek az adott társadalom aktuálisan elfogadottt normáitól. A deviancia tehát mindig egy adott közmegegyezéstől való eltérést jelenti, így annak tényleges megjelenési formái koronként változhatnak. A többség normáitól való eltérés negatív és pozitív minősítéssel egyaránt párosulhat, tehát egyaránt beszélhetünk "pozitív" és "negatív" devianciákról. (A maga nemében tehát a zsenialitás ugyancsak a normáktól való eltérés.) Szokványosan azonban a negatív társadalmi megítélést maga után vonó viselkedésformákat értjük devianciák alatt, így elsősorban a bűnözést, az alkoholizmust és kábítószerfogyasztást, az öngyilkosságot, a pszichiátriai betegségeket, a prostitúciót, illetve a különböző szexuális devianciákat. Makrotársadalmi szinten a deviáns viselkedés törvényszerűségeit a szociológia vizsgálja. A tudományos szociológia kifejlődése (1, 9) a múlt század kezdetére tehető, annak idején morális indíttatásból, az úgynevezett morálstatisztika módszerével kutatták az általánosan elfogadott erkölcsi normáktól eltérő jelenségeket. Tehát elsősorban morális szempontok alapján értékelték azokat az adatokat, miszerint például a múlt század közepén Bécsben az élveszületések mintegy fele házasságon kívüli kapcsolatból származott. A szociológia későbbi, organicista irányzata a társadalmat élő szervezetként tekintette és a devianciákat a társadalom betegségeként értékelte. A városiasodás előrehaladtával a társadalom működészavaraiért magát az urbanizációt okolták elsősorban, a szociológia 13

15 chikagoi iskolája főleg a nagyvárosi népességet, annak sajátos viszonyrendszerét kutatta. (A mai napig erősen tartja magát az a közfelfogás, hogy a deviáns megnyilvánulások főleg a nagyvárosi közösségekben halmozódnak, jóllehet a valóság e fölfogást általában nem igazolja vissza. Inkább csak arról lehet beszélni, hogy nagyvárosi környezetben a deviáns magatartásformákat és személyeket hamarabb észlelik, azok inkább "szem előtt" vannak.) A szociológia történetének kiemelkedő, iskolateremtő alakja a francia Emil Durkheim, aki elsősorban az öngyilkossági esetek tanulmányozása révén a devianciák kialakulását a társadalmi integráció fokával hozta összefüggésbe. Kimutatta, hogy azok a személyek, akiknek társadalmi beágyazottsága csökken (például az özvegyek, elváltak, gyermektelenek, stb.) hajlamosabbak öngyilkossági cselekményre, mint azok, akiknél e körülmények nem állnak fenn. A szociológusok elsősorban statisztikai módszerekkel vizsgálják a népességet, e módszer azonban több problémát is felvet, mivel számos esetben a vizsgált személyek ellenérdekeltek a pontos adatszolgáltatásban. (A biztosítási összeg elvesztésének lehetősége, vagy a környezet esetleges elítélő reakciójától való félelem miatt sok család leplezni próbálja az öngyilkossági esetet.) A kérdőíves vizsgálati módszerek megújítása, például a kérdezőbiztosokkal való személyes találkozást elhagyó önkitöltéses módszerek alkalmazása a deviáns cselekmények előfordulási gyakoriságát illetően meglepő eredményekhez vezetett, amennyiben a kisebb-nagyobb bűnelkövetések, szexuális kilengések, pszichiátriai tünetként értékelhető megnyilvánulások lényegesen gyakoribbnak bizonyultak, mint azt a hivatalos statisztikai adatok mutatják. E felismerés a devianciákkal kapcsolatosan a kutatók figyelmét egyre inkább a minősítési folyamatra irányította. Nevezetesen arra, hogy a deviáns magatartások, illetve a deviancia problematika kialakulásában nem magának a viselkedésnek, hanem az ahhoz fűződő társadalmi megítélésnek van meghatározó szerepe. (Mivel egy adott közösségben jóval több a deviáns cselekmény - hacsak alkalmiak is - mint amennyit a deviáns személyek megvalósítanak.) A minősítési folyamat makrotársadalmi funkciója abban ragadható meg, hogy azáltal a minősítő többség önmaga normatartó voltát fejezheti ki. A deviáns megnyilvánulások elterjedtsége olyan következtetésekre is vezetett, miszerint a társadalom többsége voltaképpen deviánsnak tekinthető. (Basaglia: "La maggioranza deviante.") Ezért a többségi társadalom sajátos "mitoszokat" teremt (Szász szerint ilyen mitosz például az elmebetegség) amely alapján másokat megbélyegezve, önmagát normatartó szerepben tudja tartani. A deviáns magatartásmód értékdimenziójára Fromm (20) is felhívta a figyelmet, rámutatva arra, hogy éppenséggel a jól alkalmazkodó emberek válhatnak könnyen a 14

16 diktatúrák alanyaivá, kiszolgálóivá. Ilyen értelemben a normalitás is lehet pathológiás. (Fromm: "pathology of normality.") A devianciák kialakulásában tehát a minősítésnek, a megbélyegzésnek (stigmatizáció) van középponti szerepe, a deviáns karrier azzal kezdődik, hogy "elkezdenek foglalkozni" a sajátos viselkedésű személyekkel. E minősítést, stigmatizálást a társadalom legkülönbözőbb intézményei hivatottak elvégezni, például az egészségügyi ellátó rendszer, a rendőrség, a bíróságok, stb. A stigmatizálódást követően a deviáns karrier az önmagát teljesítő jóslat mechanizmusán keresztül épül tovább, a megbélyegzett személy elkezd deviánsként viselkedni, beteljesíti környezete deviáns viselkedéshez fűződő elvárásrendszerét. Lemert kialakulásuk szerint elsődleges és másodlagos devianciákat különböztet meg, az előbbi esetben a deviancia elsősorban az adott személy egyéni élettörténetéből, személyiségfejlődése sajátosságaiból ered. A másodlagos devianciák esetében a deviáns karrier inkább a környezet általi minősítés (labelling) eredménye. A szociológia strukturalista-funkcionalista irányzata (Parsons, Merton) a deviáns viselkedés társadalmi funkcióját kutatja, a társadalmi norma- és elvárásrendszer kialakulását, az arra feljogosított intézmények minősítési folyamatait, valamint azt, hogy a különböző csoporthatások hogyan alakítják a deviáns karrier kibontakozását. A deviáns viselkedés kifejlődése minden bizonnyal többtényezős, abban az adott személyek szocializációs zavarainak, felnőttkori feszültségeknek, környezeti hatásoknak (normák, kontrollmechanizmusok, minták) és a minőstési folyamatnak egyaránt jelentősége van. Makrotársadalmi szinten a devianciák képződése (konstrukciója) a szabályok megalkotásával kezdődik, hiszen ha nem lennének elfogadott társadalmi normák, akkor normasértés sem volna lehetséges. A konstrukció következő lépése a "jó" és "rossz" viselekedés különválasztása. Ha kialakul a közmegegyezés arról, hogy mi számít jó-nak, másodlagosan a "rossz" is meghatározódik. Igy indirekt módon a "rossz" viselkedés izolálódik, immár nem az elfogadható normákkal összefüggésben értelmeződik, hanem azoktól elkülönülten, mivel a társadalomban kialakulnak a képzetek, hiedelmek, megítélések arról, hogy milyen az a viselkedés, amely elfogadhatatlan a többség számára. (Ez azt jelenti, hogy "pozitív" tudásunk alakul ki arról, hogyan "kell" például egy drogosnak viselkednie.) A konstrukció következő lépése a "rossz", a "deviáns" viselkedés ekként való minősítése és szankcionálása, amelynek makrotársadalmi szinten már bűnbakképző szerepe is lehet. (Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy életünk problémáiért a bűnözők, az alkoholisták, a drogosok stb. a felelősek, pedig valószínű, hogy azért vannak bűnözők, alkoholisták és drogosok, mert a társadalmak, a családok, a közösségek mélyfolyamataiban működészavarok vannak.) A deviáns karrier 15

17 tulajdonképpen ezen a ponton, a minősítéssel veszi kezdetét. (Itt ne a sokadszori alkoholelvonó kezelésre, vagy börtönbüntetésre gondoljunk, hanem a legelső iskolai intőre, kizárásra, a legelső megbélyegző gesztusra, "fegyelmi tárgyalásra"!) A deviánsnak minősített személy identitása megváltozik, önmaga is annak tekinti magát és idővel egyre inkább akként kezd viselkedni, mintegy megfelel az iránta, mint deviáns iránt támasztott elvárásoknak. A devianciák kialakulásának mikrostrukturális modelljei közül a pszichodinamikai irányzatok a korai anya-gyermek kapcsolat zavarainak, illetve a korai tárgyvesztésnek tulajdonítanak jelentőséget. A tanuláselméleti megközelítés kiindulópontja a szorongás, amely úgynevezett ingerkereső magatartást indukál. (Ez a csak történjen már valami állapota.) Ilyenkor különösen fontos, hogy a társas környezet milyen mintát kínál az aktuális feszültség csökkentésére (például alkohol, drog, agresszió, stb.). Pozitív megerősítést jelent, ha a felkínált minta elvezet az aktuálisan elérendő célhoz, így nő az adott cselekvés ismétlődésének kockázata. (Tudvalévő, hogy például az alkohol sokszor jól oldja a szorongást.) A devianciák makrostrukturális modelljei az általános értékrendszerrel, az anómiával és az elidegenedettséggel hozzák öszefüggésbe a devianciák kifejlődését. Nyilvánvaló, hogy egy adott társadalom alkoholfogyasztással, öngyilkossággal kapcsolatos beállítódása jelentős hatással van magára az alkoholizálásra és az öngyilkossági események gyakoriságára. Az általános értékrendszer viszont mélyebb szinteken is hat. Nem érdektelen, hogy a közösség milyen mintákat kínál az agresszió kezelésére, a kooperativitásra, a kreativitásra? A társadalom értékstruktúrájában milyen helyet foglalnak el az integrációs, illetve dezintegrációs hatású viselkedésnormák? A társadalom identitása biztos, vagy ingatag, milyen a közösség önismerete és pszichológiai klutúrája szintje, léteznek-e kollektív bűntudati mechanizmusok (esetleg azok generálása)? A népesség szubjektumok halmaza, avagy valódi közösség? A szeretet, a transzcendencia, a szolidaritás értékként jelenik-e meg? Megvannak-e az autonóm, illetve kisközösségi cselekvés és felelősségvállalás lehetőségei és mintái, egyáltalán a népesség "lakosság"-ként, vagy "nemzet"-ként működik-e, etc? Az általános értékrendszer állapota jelentősen befolyásolja a társadalom integrációs fokát, az anómiás fejlődés lehetőségeit. Az anómia olyan társadalmi viszonyrendszer, amelyre a társadalmi normák meggyengülése (Durkheim), az elbizonytalanodás, a szorongásszint fokozódása jellemző. Merton az anómiát az elfogadott társadalmi célok, másfelöl az azok eléréséhez rendelkezésre álló eszközök inkongruenciájából, az így kialakuló frusztrációból vezeti le. Parsons szerint az anómia általános dezorganizációt, szabályozatlanságot jelent. A társadalmi anómia a hatalomnélküliség, az értelmetlenség, az elutasítottság, az örömtelenség, 16

18 a kilátástalanság, a reménytelenség érzéseit involválja, akadályozza a kooperatív életstratégiák, megoldási módok térnyerését, végső soron elidegenedéssel párosul, különösen a gyorsan átalakuló társadalmakban, ahol a sebesen változó normákhoz, szabályokhoz, elvárásokhoz a társadalom jelentős csoportjai nem, vagy csak késéssel tudnak alkalmazkodni, főleg akkor, ha történelmi okokból kifolyólag a közösség nem rendelkezik a hatékony önszerveződés és érdekérvényesítés mintáival, szerepkészletével. Andorka (1) szerint "az anómiának több dimenziója van: a normákban való egyetértés meggyengülése, az élet értelmetlenségének érzése, az önértékelés elvesztése, az elmagányosodás, végül a hatalomnélküliségnek, tehetetlenségnek és kiszolgáltatottságnak az érzése. Amikor a szociológiai adatfelvételek ezekre az anómia- és elidegenedésdimenziókra próbáltak rákérdezni, azt lehetett megállapítani, hogy (Magyarországon) az 1970-es évek végétől 1990-ig erősen nőtt és igen magas szintre emelkedett az anómiára és elidegenedésre utaló válaszok aránya. Kérdés, mi okozhatta ezt az anómia- és elidegenedésválságot. Meg lehet olyan hipotézist fogalmazni, hogy annak gyökere az elmúlt évtizedek totalitárius és autoritárius rendszereiben található, amelyek egyrészt a hatalomnak való teljes kiszolgáltatottság érzését keltették, másrészt lerombolni törekedtek a hagyományos érték- és normarendszereket anélkül, hogy helyükre újat lettek volna képesek állítani." A drogjelenség alapfogalmai A szokványos, illetve visszaélésszerű droghasználat, annak motívumai, következményei és össszefüggései, tehát a drogjelenség - elterjedtsége és összetettsége okán - jól példázza a mentálhigiénés zavarok széles spektrumát és sajátosságait. Hiszen a drogproblémák körébe például az alkalmi leittasodás - melyet a legtöbben megtapasztalnak - ugyanúgy beletartozik, mint a súlyos hallucinációkkal járó delíriumos állapotok. Modellértéke miatt az alábbiakban vázoljuk a drogjelenség megértéséhez szükséges alapfogalmakat, illetve a serdülőkori droghasználat néhány jellemzőjét. "Drog" kifejezés alatt legtöbben automatikusan a kábítószereket értik. Még a laikusnak igazán nem tekinthetô orvostanhallgatók 51 %-a is azt válaszolta egy szegedi vizsgálatban hogy az alkohol nem drog! (51) Pedig természettudományos értelemben drog minden olyan kémiai anyag, amely az emberi szervezetbe kerülve annak működését megváltoztatja. 17

19 Természetes drogok például a növényi hatóanyagok, mesterséges drogok például a gyógyszerek. A drogok családján belül megkülönböztethetjük a pszichoaktív drogokat. Sajátosságuk, hogy elsôsorban a lelki működésekre hatnak, megváltoztatják a tudati-, az érzelmi- és hangulati állapotot, az észrevevési folyamatot, a lelki állapottal összefüggô mozgásos megnyilvánulásokat (a pszichomotilitást) etc. A drogok tekintélyes hányada pszichoaktív, például az alkohol és a dohánytermékekben lévô nikotin, mivel ezek is főleg a lelki működésekre hatnak. A pszichoaktív drogok további közös tulajdonsága, hogy rendszeres használatuk kezdetben hozzászokáshoz (addikció), majd függôségi állapothoz (dependencia) vezethet. Utóbbi lényege, hogy elvész a szerhasználat fölötti kontroll képessége, a napi életvitelt egyre inkább a szer megszerzésének és fogyasztásának szándéka motiválja. Ezt az állapotot régebbi, de kifejezô szóhasználattal kényszeres fogyasztásnak is nevezik. A függôség kétféle típusát ismerjük. Az úgynevezett pszichés függôség - amely bármelyik pszichoaktív drog iránt kifejlôdhet - valójában egy komplex érzet. A szer megvonásakor jelentkezik, utána való vágyakozás, erôs kívánságérzet és szorongás jellemzi. Az a meggyôzôdés, hogy a teljesítôképesség, a személyes hatékonyság feltétele az adott drog birtoklása, illetve fogyasztása. (A pszichés függôség állapota egyáltalán nem valami misztikus, különleges dolog. A dohányos, ha elfogyott a cigarettája, akár hóban - fagyban, az éjszaka kellôs közepén is képes elmenni otthonról, hogy egy újabb dobozzal vásároljon. E hétköznapi, szokványos esemény is a pszichés függôség jele.) Szomatikus (fizikai) függôségrôl beszélünk, ha a szer megvonásakor markáns testi tünetek is föllépnek: izzadás, remegés, izomgörcsök, vérnyomásváltozás, vagy éppenséggel hallucinációk, tudatzavar. A pszichoaktív drogoknak csak egy része okozza a függôség eme típusát. Az alkohol például igen, míg a kábítószerekhez sorolható marihuána nem. Egyébként a droghasználatnak egyetlen olyan tünete sincs, amely alapján kizárólagosan el lehetne különíteni a kábítószereket, a pszichotrop anyagokat, illetve pótszereket a többi pszichoaktív drogtól. Hallucinálni, eufóriát átélni, szorongani nemcsak kábítószerektôl, hanem alkoholtól is lehet! Persze különbségek vannak az egyszeri használat kockázata, a jelentôsebb hatás eléréséhez szükséges dózis nagysága, a függôség kialakulásának sebessége között. Bár még e tekintetben sem csak a drog sajátosságai befolyásolják a kimenetelt, hanem - egyebek mellett - a 18

20 szerhasználat körülményei, a fogyasztó aktuális testi és lelki állapota is. A fogyasztás szövôdményei alapján sem lehet kizárólagosan megkülönböztetni az egyes pszichoaktív drogokat. Bármelyikük rendszeres, nagymértékű használata kiválthatja a különbözô belső szervek működészavarát, okozhat daganatos és gyulladásos elváltozásokat. Ezzel kapcsolatban is inkább csak az állítható, hogy különbözô drogok esetén az aktuális használat kockázatában mutatkozik eltérés. A hosszútávú következményeket illetôen viszont e különbözôségek is kiegyenlítôdnek, sôt a kockázati arányok akár módosulhatnak is. Például valamely serkentô hatású kábítószer aktuális fogyasztásába bizonyára sokkal többen belehaltak már, mint egy szál cigaretta elszívásába, de a dohányzásból eredô tüdôrák sokkal több áldozatot követel - arányaiban is - mint a serkentôszerek fogyasztása. A kábítószerek pszichoaktív drogokon belüli elkülönítése tehát nem a kiváltott függôség típusán, a tünettanon, vagy a társuló szövôdményeken alapul, hanem jogszabályokon. Kábítószerek azok a pszichoaktív drogok, amelyek szerepelnek az 1961-ben New York-ban elfogadott Egységes Kábítószer Egyezmény által rögzített listán. (2) Ilyenek az ópiátok (az ópium, morfium, heroin, codein, illetve ezek szintetikus származékai), a kannabiszok (az indiai kender különbözô részeibôl készült termékek, például a marihuána, a hasis) és a kokain (a koka cserje hatóanyaga). A kábítószerekhez hasonlatosak az úgynevezett pszichotrop anyagok, melyek az ben Bécsben elfogadott Pszichotrop Anyagok Listáján szerepelnek. (2) Ezek: a különbözô altatószerek és nyugtatószerek, az élénkítôk (például az amfetaminok), a hallucinogének (például az LSD, a pszilocibin, a meszkalin). Nincsenek a kábítószerek, illetve a pszichotróp szerek listáján, de gyakorlati szempontból célszerű ezekkel együtt említeni az úgynevezett pótszereket, amelyek visszaélésre szintén alkalmasak és használatosak. (Szerves oldószereket tartalmazó ragasztók, lakkok, párolgó anyagok, sprayk, etc.) A kábítószerproblémák a drogproblémák részjelensége. Minden kábítószer pszichoaktív drog, de nem minden pszichoaktív drog kábítószer. A probléma lényegét és megnyilvánulási formáit tekintve célszerű a drogproblémák egységes értelmezése. A leírtakon kívül emellett szólnak a függôség kialakulását értelmezô különbözô mélylélektani, tanuláselméleti, szociális integrációs modellek is. (56) Bármely pszichoaktív drog okozhat függôséget, tudatzavart és hallucinációkat, bármelyik mértéktelen használatába elôbb-utóbb bele lehet halni. Bármelyik iránt kialakult függôség csak keservesen orvosolható. Tanúsíthatja ezt a dohányzó olvasó, aki bizonyára jól emlékszik arra, hogy hányszor vallott kudarcot a 19

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat A devianciák értelmezése Társadalomtudományok 1 Tud.ág Kezdete Kutatója Tárgya Módszer Demográfia XVII. sz. közepe John Graunt népesedés statisztika Politikatudomány

Részletesebben

Lelki egészség. Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

Lelki egészség. Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet Lelki egészség Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet érintés, intimitás, biztonság, testi közelség, református dicséret, kapcsolat a közösséggel, család része, lelki örökség, éneklés, gyülekezet,

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

dr. Grezsa Ferenc: Drogproblémák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Drogproblémák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Drogproblémák ea. vázlat DROGPROBLÉMÁK Fogyasztási típusok Absztinens Kísérletező Szociális, rekreációs Helyzetfüggő Intenzifikált Kényszeres DROGPROBLÉMÁK A drogok felosztása Pszichoaktív

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

A mentálhigiéné története

A mentálhigiéné története A mentálhigiéné története (vázlat) Grezsa Ferenc Mentálhigiéné történet - Korai mentálhigiénés mozgalom (Buda, 2001 nyomán) Fő problémák: alkohol, szifilisz 1908: Clifford Beers 2 év elmekórházban könyv

Részletesebben

A mentálhigiéné története (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné története (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné története (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet Mentálhigiéné történet - Korai mentálhigiénés mozgalom (Buda nyomán, 2001) Fő problémák: alkohol, szifilisz Connecticut

Részletesebben

Tanulói stressz kérdıív. Drogteszt

Tanulói stressz kérdıív. Drogteszt Tanulói stressz kérdıív Drogteszt Az Atkinson és munkatársai: Pszichológia könyv megfelelı fejezetének felhasználásával készítette - Szitó Imre, 1995. A serdülıkorú fiatal a kitöltést névtelenül végzi

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

A mentálhigiéné története

A mentálhigiéné története Grezsa Ferenc A mentálhigiéné története (témavázlat) Belső használatra! Mentálhigiéné történet - Korai mentálhigiénés mozgalom (Buda, 2001 nyomán) Fő problémák: alkohol, szifilisz 1908: Clifford Beers

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

Deviancia és medikalizáció

Deviancia és medikalizáció Deviancia és medikalizáció A deviáns viselkedés az általánosan elfogadott normák megszegését jelenti. A norma megszegését szankció követi, amely elősegíti a konformitást. Különböző országokban és korokban

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon Készítette: Schatz Enikı Kutatásom célja, hogy betekintést nyerjek a serdülıkori devianciák legaggasztóbb szegmensébe, a drogfogyasztásba. Célom

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Droggal kapcsolatos feladatlapok Készítette: Kakuk Tímea

Droggal kapcsolatos feladatlapok Készítette: Kakuk Tímea Droggal kapcsolatos feladatlapok Készítette: Kakuk Tímea Drog- InFo Egészítsd ki a táblázatot a hiányzó adatok számaival! A szer neve: Használata: Hatása: Következményei: Por alakban kapható, Torzul a

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Dr. Szemelyácz János INDIT Közalapítvány Pécs 2005.okt.18.

Részletesebben

XIII./1. Az öngyilkosság

XIII./1. Az öngyilkosság XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz Lőrincz Jenő Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Vázlat Fogalmak, elvek A kardiovaszkuláris kockázatok

Részletesebben

A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei. Demetrovics Zsolt

A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei. Demetrovics Zsolt A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei Demetrovics Zsolt ELTE Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék, Budapest Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest Első Magyarországi Ártalomcsökkentő

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Szenvedélybetegek viselkedése, tünetek, lélektani állapot, következmények Előadó: Pusoma Krisztina

Szenvedélybetegek viselkedése, tünetek, lélektani állapot, következmények Előadó: Pusoma Krisztina Szenvedélybetegek viselkedése, tünetek, lélektani állapot, következmények Előadó: Pusoma Krisztina 1. Mi a szenvedélybetegség? Ki a szenvedélybeteg? - fogalom meghatározás Szenvedélybetegségnek nevezzük

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév

Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév Dr. Adamik Mária: 1. A család intézményének változásai: kihívás a családsegítés szakmai koncepciói, intézményei és a szociális képzések számára

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Deviáns viselkedési formák

Deviáns viselkedési formák SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Deviáns viselkedési formák 2008/09. tanév, 2. félév Szociológia Páthy Ádám Definíciók Deviáns viselkedés: az adott társadalomban elfogadott normáktól

Részletesebben

EGÉSZSÉG MEGHATÁROZÁSA

EGÉSZSÉG MEGHATÁROZÁSA DEVIANCIA EGÉSZSÉG MEGHATÁROZÁSA A. negatív és pozitív Negatív: valaminek a hiánya pl. a betegség hiánya Pozitív: kívánatos tulajdonság jelenléte pl. testi jóllét, lelki jóllét B. objektív és szubjektív

Részletesebben

Burszki Mónika. Nemzeti Drogmegelőzési Iroda

Burszki Mónika. Nemzeti Drogmegelőzési Iroda Burszki Mónika Nemzeti Drogmegelőzési Iroda Új DS Szakértői munkacsoport Berényi András (diáktanácsadás, mentálhigiéné, civil szervezetek) Buda Béla (addiktológia, mentálhigiéné, kommunikáció) Grezsa Ferenc

Részletesebben

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében Dr. Felvinczi Katalin Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztérium Mi is a mentálhigiéne? Nem csupán a pszichés

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek. szakpszichológus szakképzés

Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek. szakpszichológus szakképzés Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek és ifjúsági szakpszichológus szakképzés Drogmegelızés és ártalomcsökkentés /forrás: Buda Béla, A drogmegelızés elméleti

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Gábor Edina. Mentálhigi. Balogh Judit. 2004. április 26.

Gábor Edina. Mentálhigi. Balogh Judit. 2004. április 26. Gábor Edina Balogh Judit Mentálhigi Munkahely lhigiénés s szervezetek örömteli szerepe az egészs szségfejleszt szervezet? gfejlesztésbensben Jelen és s jövőj 2004. április 26. Magyarország évközi lakosságszáma

Részletesebben

Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT?

Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT? Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT? Idézet "A homár, amikor páncélt vált, előbb elhullatja az eredetit; amíg kialakul az új páncél, védtelenné

Részletesebben

54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteg-gondozó Szociális szakgondozó

54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteg-gondozó Szociális szakgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2013-as Éves jelentés az. EMCDDA számára. Kábítószerügyi Tanács. Budapest, 2013. december 5. Horváth Gergely Csaba

2013-as Éves jelentés az. EMCDDA számára. Kábítószerügyi Tanács. Budapest, 2013. december 5. Horváth Gergely Csaba 2013-as Éves jelentés az EMCDDA számára Kábítószerügyi Tanács Budapest, 2013. december 5. Horváth Gergely Csaba Áttekintés Az új pszichoaktív szerek a kábítószerpiacon gyorsan változnak Jogszabályi változásoknak

Részletesebben

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve:

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve: A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 SZ2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19.

Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19. Háziorvosi konferencia Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19. Alkohol okozta mentalis zavarok Magyarországon 2013-ban 720-725 ezer fő érintett az alkoholproblémával. Népesség 4,6 %-a nagyivó 15% mértékletes

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

ISKOLAI DROGSTRATÉGIA

ISKOLAI DROGSTRATÉGIA ISKOLAI DROGSTRATÉGIA A drogstratégia a következő dokumentumokat veszi alapul: - Nemzeti Stratégia a Kábítószer visszaszorítására (Ifjúsági és Sportminisztérium 2000. június) - Pedagógiai program - Az

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Drogfüggık elvonókezelése

Drogfüggık elvonókezelése Drogfüggık elvonókezelése Készítette: Terjéki Ildikó, 2007 / aktualizálta: Papp László, 2008 Drogok típusai (összefoglalás): (Irinyi T., 1997, pp:121-125. alapján) Szedatívumok, szorongáscsökkentık, altatók

Részletesebben

2014. október 18., Dr. Németh Zoltán

2014. október 18., Dr. Németh Zoltán 2014. október 18., Dr. Németh Zoltán Miről lesz szó? 1. Hogyan terjedt el a modernkori drogfogyasztás? Hol tartunk? Mik a legnépszerűbb drogok? 2. Mik az okai annak, hogy a fiatalok kipróbálják és használják

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció

Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció Kapcsolatfelvétel Első interjú Nyugodt körülmények, az érintett felek részvételével Titoktartás kiemelése Önmagában is terápiás lehet

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben